A világ bármely táján éljen is (kivétel Magyarország), a Népújság révén ünnepi jókívánságot küldhet, díjmentesen köszöntheti itthoni hozzátartozóit, ismerôseit. Üzeneteket az impress@fx.ro e-mail címre várunk.

Magyarországi internetes olvasóink kedvezményes díjszabással (szavanként 50 forint) üzenhetnek Maros megyei, marosvásárhelyi szeretteiknek. Üzeneteik ellenértékét a Custos–Zöld könyvesboltban (1024 Budapest, Margit körút 7., telefon: 212-51-91) egyenlíthetik ki.

Éljen az alkalommal!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség módosítási javaslatokat készít a nemzeti jelképek használatát szabályozó törvényhez és annak végrehajtási utasításához - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke.

Sajtónyilatkozatában Markó hangsúlyozta, hogy a nemzeti jelképek használatáról szóló törvényt 1994-ben hozta a román parlament, s az RMDSZ már akkor sem értett egyet azzal.

A végrehajtási utasítást nemrég készítette el a kormány. A napokban életbe lépett rendelet egyebek közt kimondja, hogy 50 millió lejig terjedô pénzbírsággal sújthatják azokat, akik megsértik a más államok nemzeti himnuszára és zászlajára vonatkozó jogszabályt.

Eszerint csak nemzetközi jellegû hivatalos látogatások, ünnepségek és rendezvények alkalmával szólaltatható meg más állam nemzeti himnusza, és csakis Románia nemzeti himnuszával együtt. A rendelet a zászlókitûzéssel kapcsolatban elôírja, hogy más államok zászlaja szintén csak nemzetközi jellegû alkalmakkor és a román lobogóval együtt tûzhetô ki.

A magyar nemzeti színek, a piros-fehér-zöld lobogó használatát és a magyar Himnusz éneklését illetôen Markó Béla leszögezte: ezeket eddig is használtuk, és a továbbiakban is használni fogjuk. Ezeket egy pillanatig sem tekintettük úgy, mintha azok egy másik állam szimbólumai lettek volna, hanem az egész magyar nemzet Himnuszának és lobogójának tartottuk.

Tôkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a kolozsvári Szabadságnak azt mondta:
"énekeskönyvünk minden egyes zsoltárát a továbbiakban is énekelni fogjuk, így a 37-es, illetve az erdélyiek az 52-es számú éneküket, amely úgy kezdôdik, hogy Isten, áldd meg a magyart".

QA marosvásárhelyi tanács tegnapi ülésén a napirendi pontok megvitatása után felszólaló Fodor Imre alpolgármester a helyhatósági törvény alkalmazási normáinak megjelenésére hivatkozva ismételten kérte a törvényben elôírtak végrehajtását Marosvásárhelyen. Az alpolgármester a testület decemberi ülésére beszámolót kért a végrehajtó apparátus részérôl arról, hogy a normáknak megfelelôen mit tettek, illetve mit nem tettek ez idáig, megjelölve a határidôket.

Opriscan Doru üléselnök szintén hangsúlyozta, a helyhatósági törvényt be kell tartani, ám figyelmeztetett, hogy ez csak úgy lehetséges, ha a 2002-es költségvetésbe belefoglalják az alkalmazáshoz szükséges összegeket.

A tanácsosok jó része még nem kapta kézhez a 2002-es költségvetés- tervezetet, ám egyes források szerint szerepel benne a helyhatósági törvény elôírásainak alkalmazására (kétnyelvû táblák felszerelésére) bizonyos összeg, anélkül azonban, hogy részletesen meghatároznák: mire mekkora összeget lehet költeni.

Aktuális

Olvasom, hogy a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt célul tûzte ki az RMDSZ "monolit-egységének széttörését", azért, hogy
"alternatívát nyújtson azoknak a magyaroknak, akik nem akarják többé támogatni az RMDSZ-t". Vasárnap Szovátán ülnek össze a párt megyei elnökei, úgymond az RMDSZ-szel szembeni álláspontjukat eldönteni. A lap szerint az elnök arról is nyilatkozott, hogy "egyedül képtelenek harcolni az RMDSZ ellen", meg hogy a pártnak a jövôben "más reprezentativitása lesz, mert egyre több székely csatlakozik hozzájuk".

Brávó, mondhatjuk a hír hallatán. Abban nincs semmi kivetnivaló, ha egy párt erôre szeretne kapni. Csak a módszerekkel van probléma. Ugyanis nyílt titok, hogy a fent említett párt(ocska) nem elôször kezd
"harcot" az RMDSZ ellen. Az évek során minden választás elôtt megjelent a politikai palettán, s "harcolni" kezdett. A módszerei sem igazán voltak változatosak. Az egyik az volt, hogy hol egyik, hol másik román párttal lépett szövetségre. A változatosságot az jelentette, hogy hol a szociáldemokratákhoz, hol a liberálisokhoz, hol máshoz csapódott. Azzal annyi. Ebben ki is merült az "együttmûködés", mert a román pártok mentek a maguk útján, a kis "csatlakozó" pedig minden választás után eltûnt a süllyesztôben. A másik, még kevésbé keresztény módszer az volt, hogy minden választáson az RMDSZ jelöltjei ellenében indítottak saját jelöltet. Ezzel választási sikert persze egyáltalán nem arattak, példa erre a 2000-es marosvásárhelyi polgármester-választás, amelyen a polgármester-jelöltjük ezer szavazatot sem kapott, a városi tanácsnak pedig még a közelébe sem jutottak. Annyit azonban elértek, hogy az ellenfél jutott a polgármesteri székbe. Ha szerintük ez az az "alternatíva", amelyet a magyarságnak ajánlanak, akkor köszönjük szépen, nem kérünk belôle.

Mert legyen világos. Nem azért van szükség egy erôs, egységes RMDSZ-re, hogy ne hagyja mondjuk a szabad demokratákat élni. Azért van szükség az RMDSZ- re, mert ez az a szervezet, amely valóban képviseli az erdélyi magyarság érdekeit. Minél erôsebb például a parlamentben az RMDSZ-frakció, annál többet tud kiharcolni az erdélyi magyarságnak. (Lásd oktatási törvény, helyhatósági törvény, földtörvény stb.) Minél erôsebb képviselete van a helyhatóságokban, a legkisebb falutól a megyei tanácsig, annál többet tud a magyarság elérni helyi szinten is. Ez az igazi érdekképviselet. Ez az egyetlen alternatíva. Ha pedig valaki ez ellen harcol, az a magyarság érdekei ellen harcol. Ha ezt teszi, s még elvárja, hogy megértéssel fogadják, sôt támogatást kapjon, enyhén szólva naiv. Ha pedig tudatában van, hogy mennyire árt azoknak, akiknek állítólag "az RMDSZ ellenében" akar "alternatívát" nyújtani, s mégis ezt teszi, arra egyetlen kifejezés van csupán.

Ismételt román álláspont csángókérdésben

Az Európa Tanácsnak nincs jogosultsága arra, hogy véleményt mondjon a moldvai csángók nyelvének és kultúrájának eredetérôl - jelentette ki Gheorghi Prisacaru szenátor, az ET parlamenti közgyûlésének munkájában részt vevô román küldöttség
tagja.

A kormánypárti szenátor a román sajtóhoz eljuttatott közleményében számolt be arról, hogy milyen munkát végzett a csángókérdés tisztázása érdekében az ET kulturális, oktatási és tudományos bizottságának a hét elején tartott párizsi ülésén.

Prisacaru beszámolt arról, hogy tájékoztatta a bizottságot: egyes hivatalos magyar személyiségek, teljes ellentétben az ET minden dokumentumával, továbbra is azt állítják, hogy a moldvai csángók magyar eredetûek.

Az Európai Tanács különbözô testületei az elmúlt egy évben több jelentésben, határozatban állapították meg, hogy a moldvai csángók sajátos kultúrájú népcsoportot alkotnak, nyelvük a magyar nyelv archaikus változata. Az Európa Tanács minden dokumentumában azt szorgalmazta, hogy Románia fordítson figyelmet e sajátos kultúra és nyelv megôrzésére.

A román szenátor szerint ezek a magyar hivatalos személyek teljes mértékben figyelmen kívül hagyják az ET dokumentumait, amikor azt sürgetik, hogy a csángók használhassák a magyar nyelvet katolikus vallásuk gyakorlásában, gyermekeiknek legyen lehetôségük magyar nyelvet tanulniuk az iskolában.

Prisacaru hangsúlyozta, hogy a román katolikus egyház vezetôi elutasították a minden alapot nélkülözô kérést. Ugyanakkor egy sor dokumentumot adott át a bizottságnak arról, hogy a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége gyerekeket toboroz magyar nyelvtanfolyamokra, anélkül, hogy alapszabálya ilyen tevékenységre felhatalmazná. Külön kitért arra, hogy a szövetséget Magyarország anyagilag és ösztöndíjakkal támogatja.

A szenátor közleményében leszögezte: Románia készen áll arra, hogy jövôre tudományos konferenciát szervezzen az érdeklôdô szakemberek részére a csángók kérdésérôl. Hozzátette: minden olyan kísérlet, amely arra irányul, hogy a moldvai csángókat magyar nemzeti kisebbségnek tüntessék fel, égbekiáltóan ellentmond a valóságnak és visszaélés az Európa Tanács vonatkozó dokumentumaival.

A kedvezménytörvényrôl folytatott telefonbeszélgetést csütörtökön Martonyi János magyar külügyminiszter és román partnere, Mircea Geoana.

Az eszmecserérôl, amelyet Mircea Geoana kezdeményezett, Horváth Gábor külügyi szóvivô adott tájékoztatást az MTI-nek.

Orbán Viktor miniszterelnök december 7-én Adrian Nastase kormányfônek írt levelében két konkrét javaslatot tett a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos magyar- román tárgyalások folytatására.

A levelet Martonyi János külügyminiszter múlt pénteken Brüsszelben adta át román partnerének, Mircea Geoananak.

Horváth Gábor elmondta, hogy a két külügyminiszter a telefonbeszélgetés során megállapodott abban, hogy Orbán Viktor javaslata alapján a magyar és a román kormányfô személyes megbízottai folytatják a kétoldalú tárgyalásokat a kedvezménytörvény alkalmazásával kapcsolatos kérdésekben.

- A miniszterelnök személyes megbízottja, Németh Zsolt, a külügyi tárca politikai államtitkára mielôbb, elôreláthatólag már a hét végén Bukarestben találkozik román partnerével - közölte a szóvivô.

Martonyi János és Mircea Geoana arról is megállapodtak, hogy az Európai Unió laekeni csúcstalálkozóján rövid megbeszélést folytat Orbán Viktor és Adrian Nastase.

- Mindez azt mutatja, hogy a tárgyalások intenzív szakaszba léptek - fûzte hozzá Horváth Gábor.

A magyar fél megítélése szerint a kormányfôi levélváltások, majd a külügyminiszterek személyes találkozói és a csütörtöki telefonbeszélgetés nyomán érdemi haladás történt, és tovább erôsödött a lehetôsége annak, hogy megszülessen a megállapodás a törvény alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekrôl.

Az Európai Bizottság továbbra is úgy ítéli meg, hogy Bulgáriának és Romániának nincs esélye bekerülni a EU- bôvítés elsô körébe - írta csütörtökön a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A német lap brüsszeli tudósítójának értesülése szerint ugyan a két balkáni ország további EU-segítségben és gyorsított tárgyalásokban reménykedhet felvételük elôkészítése érdekében. Fôként Franciaország fáradozik a színfalak mögött azon, hogy ilyen értelmû ígéret hangozzék el Laekenben a balkániak címére. Várhatóan szó lesz az EU-csúcson a Szófiával és Bukaresttel folyó csatlakozási tárgyalások "új menetrendjérôl" is, amelyet a bizottság is támogat. Egyúttal azonban úgy véli: a két országnak nincs esélye arra, hogy részese legyen a 2004-re kitûzött elsô bôvítési hullámnak.

A FAZ rámutat: noha Bulgáriának a legutóbbi, szerdán véget ért tárgyalási fordulóban sikerült lezárnia három újabb fejezetet, 13-ra növelve a lezárt témák számát, a távolság közte és az élen haladók között alig csökkent. Még rosszabbul áll Románia, amely mindössze kilenc lezárt tárgyalási fejezettel rendelkezik.

"A francia külügyminiszter novemberi nyilatkozata után mindkét ország pénzt szimatolt" - idézi brüsszeli körök véleményét a FAZ. Hubert Védrine fölvetése, miszerint mind a 12 tagjelöltet egyszerre kellene fölvenni az EU-ba, olyan várakozást keltett Szófiában és Bukarestben, hogy legalább némi "szépségtapaszra" számíthatnak nagyobb összegû uniós segítség formájában.

A Mol Románia forgalma az idén 50 millió dollár körül lesz, ami 16 százalékos visszaesést jelent a tavalyi eredményhez képest - írta csütörtöki számában a Ziarul Financiar címû gazdasági napilap.

Kósza Aliz, a Mol romániai leányvállalatának vezérigazgatója a lapnak azt mondta, hogy az idei év valamennyi, Romániában mûködô multinacionális üzemanyag-forgalmazó társaságnak nehéz volt.

A társaságoknak a fô gondot a román állami forgalmazó, a Petrom árpolitikája jelenti. A román piac közel 60 százalékát ellenôrzô Petrom árai messze elmaradnak a világpiaci áraktól, ami miatt a Romániában tevékenykedô külföldi társaságok is csak csökkentett árréssel dolgozhatnak.

A helyzet némileg javult az év második felében. A Mol üzleti forgalma az év elsô kilenc hónapjában 34 millió dollárnak felelt meg.

A Mol Románia a Petrom és a holland-brit Shell mögött a harmadik legnagyobb üzemanyag-forgal-mazó társaság Romániában. A Romániában befektetô külföldi cégek rangsorában tavaly a Mol Románia a 10. helyet foglalta el 79 millió dollárral. A társaság befektetései az idén 3 millió dollárral nônek.

Az idei befektetések elsôsorban a töltôállomások korszerûsítésére, a folyékony gázüzemanyag és az Euro Super Plus üzemanyag bevezetésére irányult. Az Euro 3 szabványnak megfelelô üzemanyagot már 17 romániai Mol állomáson forgalmazzák.

A Mol Romániának jelenleg 37 saját és 5 névhasználati rendszerben mûködô kútja van. Romániában összesen 1900 üzemanyagtöltô állomás van, ebbôl a Petrom 675, a Shell pedig 84 kutat mûködtet.

A Mol 1994 óta van jelen a román piacon. Leányvállalatát 1995-ben alapította, távlati céljai között pedig az szerepel, hogy 2010-ig a román piac 10 százalékát megszerezze.

A MÚRE Igazgatótanácsa közleményben fejezi ki álláspontját a Hargita Népe megyei napilappal kapcsolatos üzleti kísérletek miatt. Ez így hangzik:

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete megdöbbenéssel értesült arról, hogy a közszolgálati feladatokat ellátó sajtóval szemben is a piaci farkastörvényeket akarják alkalmazni olyan társaságok, amelyek maguk is a közszolgálati sajtó, a független sajtó értékeinek fontosságát hirdetik.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete mindig síkraszállt a sajtó szabad fejlesztése mellett, üdvözölte az új szerkesztôség-alapítási kezdeményezéseket, de nem érthet egyet olyan üzleti elképzelések etikátlanságával, amely mások évtizedes munkájának hasznát akarja kisajátítani.

Valamely lap nevének elorzása törvénybe ütközô cselekedet, a jogi fondorlatok, fiskális trükkök alkalmazójának pedig számolnia kell a közvélemény és a sajtó szakmai-etikai értékítéletével.

A Hargita Népe szerkesztôségének esetében elvárjuk, hogy a megyei önkormányzat tegyen lépéseket a név rosszhiszemû kisajátításának megállítása érdekében, s amennyiben tulajdonosváltást látnak szükségesnek, akkor legyen elôvételi joga a jelenlegi szerkesztôségnek, amely 89 decembere óta amúgy is viselte a lap kiadásának minden gondját, és saját munkája révén érte el jelenlegi megbecsült helyét és kiegyensúlyozott gazdasági helyzetét a társadalomban.

Marosvásárhely, 2001. december 12.

Mint derült égbôl villámcsapás, úgy ért a hír: az évek óta újságot tervezôk (befektetôcsoportként nevezik meg magukat a kedden kiadott közleményben) levédték a Hargita Népe címet, hogy ellehetetlenítsék 13. évfolyamában járó lapunkat. Partnerre találtak ebben a megyei tanácsban, pontosabban a tanács elnökében, aki a jelek szerint áldását adta mesterkedésükre. Nem új lapot terveznek tehát, a régit akarják megkaparintani, hogy elkerüljék a versenyhelyzetet. Megmérettetés helyett kiskaput kerestek. És sajnos találtak. Kihasználtak egy mulasztást, ti. nem volt levédve a szabadalmi hivatalnál a Hargita Népe cím. (Tudtommal más újságok sem gondoltak erre, legalábbis mostanáig.) Úgy mondják, lépésük jogilag megtámadhatatlan. Lehet. Gusztus is kell egy ilyen lépés megtételéhez. Közleményben magyarázkodnak tettükrôl. Úgymond, meg akarják újítani a megyei lapot. Mármint azt a lapot, melyhez esetleges olvasói minôségén kívül az égvilágán semmi köze a magát "egy befektetôcsoportként" emlegetô társaságnak. Ha már annyira akarnak újítani, nézzenek szét a Csíki TV háza táján, a szerkesztôségünkbe érkezett olvasói levelek szerint ott sem minden tökéletes. Mi nélkülük is tudjuk, mit kell rendbe tenni a Hargita Népénél, sohasem tagadtuk, hogy ne lenne jobbítanivaló munkánkban.

Dühös szerkesztôségünkre Zsombori tanácselnök is, mert idônként - elég ritkán - bírálni mertük a tanács munkáját. Tizenkét év alatt egyetlen lejnyi támogatást sem kaptunk, nem is kértünk a megyei tanácstól, mellérendeltségében lévô önálló jogi személyiséggel rendelkezô közintézmény vagyunk (az említett közlemény a megyei tanács lapjaként emleget!?), most szókimondásunkért kisszerû bosszúból át akarnának játszani a "befektetôcsoportnak".

Két tûz közé kerülve, nem vagyunk irigylésre méltó helyzetben. Percenként szól a telefon szerkesztôségünkben, bátorítanak, ne hagyjuk magunkat. Keressük a lehetôséget a folytatásra, semmiképpen sem marad lap, lapunk nélkül az olvasó.

Felmérés az etnikumközi kapcsolatokról

A romániai magyarok elsöprô többsége szükségesnek tartja az anyaországtól kapott támogatást, a románok többsége viszont elutasítja, hogy Magyarország segítse a határokon túl élô magyarokat - derült ki a romániai etnikumközi kapcsolatokat feltérképezô legutóbbi felmérésbôl.

A felmérést a Metro Media Transilvania közvélemény-kutató intézet végezte október 16. és 30. között az etnikumközi kapcsolatokat kutató romániai központ megbízásából a romániai Nyílt Társadalom alapítvány finanszírozásával.

A kutatók több reprezentatív csoportot - romániai románokat, magyarokat és romákat - vizsgáltak, a többségi lakosság válaszait románokra és erdélyi románokra lebontva összegezték.

A felmérés szerint a romániai magyarok 88 százaléka egyetért azzal, hogy Magyarország bizonyos jogokat biztosítson számára. 84 százalékuk egyetértene azzal, hogy magyar állampolgársága is legyen. A románok 52, illetve 55 százaléka elveti ezt a gondolatot. (Az erdélyi románok esetében az elutasítás aránya 57, illetve 49 százalék.)

A romániai magyarok 81 százaléka egyetértene azzal, hogy a többségében magyarok lakta megyéknek nagyobb autonómiája lenne. A románok 74 százaléka ezt elveti.

A romániai magyarok 95 százaléka elvárná, hogy a román állam támogassa a magyarok kulturális szervezeteit, illetve biztosítsa minden szinten a magyar nyelvû oktatást. A magyar kulturális szervezetek román állami támogatását a románoknak csak kisebb része utasítja el (46, illetve 42 százalék), de a magyar nyelvû oktatás már elfogadhatatlan a többség számára (67, illetve 80 százalék).

A romániai magyarság 79 százaléka úgy gondolja, hogy a magyar államnak állampolgárságot kellene adnia neki. 87 százalékuk úgy véli, hogy a magyar államnak erôsítenie kellene kapcsolatait a romániai magyarok politikai szervezeteivel, támogatnia kellene a magyarországi cégek romániai beruházását (88 százalék).

85 százalékuk úgy véli, hogy a magyar államnak magyar nyelvû tankönyveket kellene biztosítania nekik. 90 százalékuk szerint ösztönöznie kellene a romániai magyar nyelvû felsôoktatást és 81 százalékuk szerint ösztöndíjat kellene adnia a romániai magyar egyetemistáknak.

A románok többsége (54, illetve 59 százaléka) csak azzal ért egyet, hogy a magyar államnak támogatnia kellene a magyarországi cégek romániai beruházásait. A magyaroknak biztosított magyar állami ösztöndíjak lehetôségét többen tartják elfogadhatónak, mint ahányan nem értenek ezzel egyet. A többi kérdésben a románok részérôl az elutasító válaszok voltak túlsúlyban.

Az identitás meghatározásában a románság országosan 70, Erdélyben 62 százalékos arányban a nemzetiséget tekinti az elsôdleges szempontnak. Az identitás régióhoz kötôdô meghatározását az erdélyi románoknak csupán 24 százaléka találta elsôdlegesnek.

Ezzel szemben a magyar nemzetiségûek többsége a régió szerinti meghatározást tartotta fontosabbnak. A megkérdezettek 43 százaléka elsôsorban erdélyinek tekintette magát, és csak 42 százaléka tartotta magyarságát a legfontosabb meghatározónak.

Ahhoz, hogy valaki románnak vallja magát, a románság a romániai születési helyet tekinti legfontosabb feltételnek (58 százalék), az anyanyelvet mindössze nyolc-tizenegy százalékuk teszi az elsô helyre. A magyar interjúalanyok esetében magyarságuk legfontosabb meghatározója az anyanyelv (48 százalék), a születési helyet mindössze tíz százalékuk tekinti elsôdleges feltételnek.

A marosvásárhelyi tanácsosok tegnap a jövô héten kedden sorra kerülô ülésre halasztották a 2001-re vonatkozó második költségvetés-kiigazításról szóló döntést. A határozattervezet szerint 17,5 milliárd lejjel bôvült volna a költségvetés, míg ennek fedezésére 12,8 milliárd lejt vontak volna el a speciális rendeltetésû költségvetésbôl. A tervezet szerint a tanügy kapta volna a legtöbbet, 17 milliárd lejt, a kultúrától, az egyháztól, illetve sporttól közel 3 milliárdot vontak volna meg.

A szavazást kétórás vita elôzte meg, a tanácsosok szinte pártállástól függetlenül különbözô kifogásokat fogalmaztak meg, kezdve a beruházásokról szóló lista bemutatásának elmulasztásától az útjavításokra elôirányzott anyagi keret túllépéséig 20 milliárd lejjel. Moldovan Nicolae szerint a végrehajtó apparátus nem készítette el a javítandó utcákra vonatkozó leltárt, és nem megfelelô az együttmûködés a víz-, villamos-, gáz-, telefonhálózatokat használó cégekkel sem. Dr. Kolozsváry Zoltán az Energomur által felhalmozott adósságokra, az ezek után fizetendô késedelmi kamatokra hívta fel a figyelmet, miközben a polgármesteri hivatal tartozik a hôszolgáltató vállalatnak. Ki a felelôs a késedelmi kamatokért? - tette fel a kérdést. Javaslat hangzott el arról, hogy ne vonjanak el pénzt a sporttól, Káli Király István és Molnár Gábor a dossziékban levô hibákra hívta fel a figyelmet, követelve ezek jegyzôkönyvbe foglalását. A tanácsosok ugyanakkor jónak látták volna, ha az ülésen részt vesz dr. Dorin Florea polgármester, aki bukaresti útja miatt hiányzott. Florea Borbély László képviselô parlamenti interpelláció miatt utazott a fôvárosba, ahol a közigazgatási minisztériumban ad magyarázatot az Aquaserv ellen indított hadjárata miatt. A 2. költségvetés-kiigazításról tehát a keddi rendes ülésen, a polgármester jelenlétében döntenek majd.

Miért szavaztak a halasztás mellett? - tettük fel a kérdést Vlas Florinnak, illetve Kolozsváry Zoltánnak.Vlas Florin: - Nagyon sok kérdés merült fel azzal kapcsolatosan, hogy hogyan költötték el a pénzt, ám kielégítô, világos magyarázatot a tanácsülésen nem kaptunk. Nem szavazhatunk pusztán a szavazás kedvéért, hiszen a lakosság pénzérôl van szó, amit nem mindegy, hogy mire fordítottak.

Kolozsváry Zoltán: - A rendetlenség miatt. Nem a tartalmi módosítás volt az ok, hanem mert ezeket nem indokolták meg megfelelôen, törvényesen.

Marad a viszonyítási ár

A testület döntött a hôenergia-árról is 2002-re. A határozattervezet kapcsán nem vitáztak a tanácsosok, jóváhagyták az eddig alkalmazott árat, ami azt jelenti, hogy a lakosság továbbra is a kormány által meghatározott viszonyítási árat - gigakalóriánként 550.000 lejt - fizeti, az elôállítási árig - 789.565 lejig - levô különbözetre támogatásban részesül. Kolozsváry Zoltán szerint a viszonyítási árat a lakosság anyagi túlterheltségére való tekintettel nem módosították, márciusig marad tehát az eddig alkalmazott ár, még akkor is, ha ez a 2002- es helyi költségvetést 25 milliárd lejjel terheli meg.

Vannak a közéletnek olyan pillanatai, amikor hiteles, de politikai szerepet nem vállaló személyiségeknek kell megszólalniuk a közösségi érdekek, a demokrácia értékeinek védelmében. Ilyen pillanatban szólalt meg Marosvásárhelyen hetvenegy tekintélyes értelmiségi, aki joggal érzi úgy: érdekvédelmi szervezetünk egypártrendszerre berendezkedett vezetôsége nem fejezi ki a romániai magyarság akaratát, alapszabályt és törvényt áthágva kialakított döntéshozó testülete, a Szövetségi Képviselôk Tanácsa pedig Tôkés Lászlót elmarasztaló határozatával szembekerült a közösséggel, amelynek érdekeit és akaratát kellene képviselnie. Ez a testület a belsô választások megakadályozásával megfosztotta az RMDSZ tagjait attól a jogtól, hogy megválasszák képviselôiket, és maguk is megválaszthatók legyenek, ezzel korlátozzák a romániai magyarok alapvetô emberi jogát, hogy a közéletben részt vehessenek.

Meggyôzôdésünk, hogy helytálló a hetvenegy értelmiségi állásfoglalásának minden szava. Mi magunk is kiállunk a magyar történelmi egyházak jogkövetelô fellépése mellett, kiállunk Tôkés László mellett, és nem a demokrácia értékeinek védelmében történt kollektív megszólalást tartjuk veszélyesnek, hanem az alapszabályzatban testet öltô közmegegyezés megszegését, az SZKT elnökének és a Maros megyei RMDSZ Operatív Tanácsának közvéleményt félretájékoztató nyilatkozatát, amely a tények mellôzésével nevezi szabályosnak az SZKT összetételét és mûködését.

A közelgô karácsonyra készülve megbékélésre és párbeszédre szólítunk mindenkit, és József Attilát idézve kívánunk "emberséget az embernek", hogy a jövôben román honfitársainknak ne a mi megalázásunk jelentse az ünnepet, mint az idén december elsején történt Csíkszeredában, kívánunk "magyarságot a magyarnak", a képviseletünkben fellépô vezetôknek, hogy a jövôben ne vonjanak párhuzamot március tizenötödike és december elseje között, hiszen mi nem a bécsi döntés napját ünnepeljük, és még kevésbé várjuk, hogy román honfitársaink azt megünnepeljék, mert meggyôzôdésünk, hogy a népek önrendelkezési jogát semmibe vevô nagyhatalmi döntések, amelyeket a Kárpát-medence népeinek megkérdezése nélkül hoztak, nem szolgálták a térség békéjét, az itt élô népek jövôjét, függetlenül, hogy mikor, kinek a javára rajzolták át a térképet.

1989 decemberére emlékezve, a temesvári példa bátorítson mindannyiunkat, a temesvári példa, amely nem azt üzeni, hogy a hatalomtól kérni és kapni lehet, hanem azt, hogy együttes, bátor fellépéssel mi magunk alakíthatjuk a jövôt. Bízunk abban, hogy nemzeti közösségünk fogékony a demokrácia értékei iránt, bízunk abban, hogy a romániai magyar közélet megújítható. A politikai élet szereplôinek vállalniuk kell a nyílt megmérettetést a belsô választásokon!

Ezekkel a gondolatokkal kívánunk kellemes karácsonyi ünnepeket és azt, hogy egy boldogabb, sikeresebb új esztendô hozzon tiszta és nyitott közéletet.

A Reform Tömörülés Maros megyei csoportja

Kiss István elnök

Méhészet

A méhészeti törvény 1998 decemberétôl lépett hatályba, de alkalmazása elmaradt. Sôt, Radu Vasile volt miniszterelnök a 62-es számú sürgôsségi kormányrendelettel érvénytelenítette azokat az elônyöket, amelyeket a törvény 16. illetve 17. cikkelyébe foglaltak. A törvényben szabályozták, hogy minden méhcsalád után 5 kg cukrot biztosítanak 50%-os állami támogatással; a méhészek által használt szállítóeszközöket adómentessé teszik. A volt miniszterelnök gyakorlatilag megszüntette az említett állami támogatásokat. A törvényt megalkották, de nem alkalmazzák. Mit tehet vagy tett a Romániai Méhészegyesület? - kérdeztük Eugen Zorici mérnököt, az egyesület elnökét.

- Ezelôtt két évvel ugyancsak ön nyitotta meg a Maros megyei Méhészegyesület téli tanfolyamsorozatát. A méhészeket akkor az állam mostohagyermekeinek nevezte.

- A méhészek számára az átmeneti idôszak kemény megpróbáltatás volt. A gazdasági, társadalmi változás utáni években a csôd szélére jutottunk. A hatalmon lévô kormányok mintha nem is akartak volna hallani a méhészekrôl, a romániai méztermelésrôl. Holott Románia 1989 elôtt elismert mézexportôr volt. A kilencvenes évek elején visszaesett a méztermelés. Nem létezett rendszabályozás. A méhészeti törvény hiánya miatt sok megyében elveszítettük helyiségeinket, egyre többen mondtak le errôl a tevékenységrôl. Közben egyre kevesebb mézet exportáltunk. Az általunk megtermelt méz jó minôségû, csakhogy az EU országai, a hazai termelés védelme érdekében, nagyon szigorú feltételeket szabtak azon országok számára, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak. A felsorolt okok miatt hosszú éveken át szabályosan harcoltunk a megélhetésünkért, mint ahogy tesszük ma is.

- Ön derûlátó volt, amikor 1998-ban közzétették a méhészeti törvényt...

- ... mert azt hittem, hogy az egyébként jó törvény elôírásait alkalmazni fogják. Sajnos ez nem történt meg. A mostani kormány sem sokat tesz, annak ellenére, hogy Nastase miniszterelnök is méhészkedik. A Romániai Méhészek Országos Egyesülete nevében felvettük a kapcsolatot a parlament mezôgazdasági bizottságával. Úgy tûnik, érveinket meghallgatták és figyelembe vették, mert a jövô évi költségvetésbe foglaltak egy 60 milliárd lejes pénzalapot, amelyet a méhészet fejlesztésére szánnak. A jövô évben, ha valóban sor kerül az állami támogatás folyósítására, a méhészek méhcsaládonként 100.000 lejt vehetnek át, a következô feltételekkel: a méhcsaládokat be kell jegyeztetni a községi vagy városi mezôgazdasági lajstromba; a támogatást igénylô kérést láttamoztatni kell a helyi méhészegyesülettel. A támogatás összege nem magas, de ennek ellenére most már derûlátó vagyok újra, mert úgy vélem, hogy a jelenlegi kormánynak érdeke a méhészet fejlesztése, a méztermelés fokozása.

- A kialakult gazdasági körülmények között Románia exportál mézet?

- A legnagyobb külföldi felvásárlónk Németország. De tudjuk, hogy a romániából származó jó minôségû mézzel feljavítják a más országokból származó mézet és exportálják az arab országokba, ahova Romániának nincs joga exportálni.

- Az utóbbi években idehaza hogy alakult a mézfogyasztás?

- Annak ellenére, hogy a méhészek elegendô mennyiséget állítanak elô, a mézfogyasztás szempontjából a szegény afrikai országok sorában vagyunk. Romániában egy lakos évente 80 grammot fogyaszt. A fejlett országokban, például Németországban vagy Franciaországban a lakosonkénti évi mézfogyasztás 1,5-2 kg.

- Az egyesület mit tesz annak érdekében, hogy fôleg a fiatalok figyelmét felkeltse a méhészet iránt?

- Romániában mûködött egy méhészeti líceum, megszüntették. Az egész országban csupán Marosvásárhelyen, a mezôgazdasági líceumban létezik egy méhész szakosztály. Javasoltuk, hogy az általános és középiskolai tantervekbe iktassanak be alapfokú ismereteket biztosító órákat. Egyesületünk is szervez tanfolyamokat mindenik kirendeltségénél.

Végezetül megemlítem, hogy szívesen jövök Marosvásárhelyre. Az itteni méhészek nagyon jó szakemberek. A Méz Országos Szalonja rendezvényen a Méhészek Országos Egyesülete hat aranyérmet nyert, ezek közül egyet a Maros megyeiek. Biztató jel az is, hogy itt, Marosvásárhelyen a téli tanfolyamokon az utóbbi években egyre több fiatalt látok.

Kevés a pénzünk. Civilizált körülmények között szeretnénk élni - ezzel a két mondattal jellemzi a karácsonyfalvi polgármesteri hivatal munkáját Ferenczi György polgármester, majd így folytatja: - Látjuk a hiányosságokat, mindig új erôvel fogunk neki a munkának, ám a szûkös költségvetés miatt útközben sok mindent félre kell tennünk, el kell halasztanunk.

- Az elmúlt idôszakban, az új mandátum ideje alatt mit sikerült megvalósítani az öt falut összefogó községben?

- Tavaly a középületek felújítására fektettünk nagy hangsúlyt. Sikerült a kultúrotthonok, az iskolák nagy részét és a polgármesteri hivatal épületét felújítani. A kultúrotthonokban a megrongálódott tetôszerkezeteket, a kályhákat javítottuk, a berendezést pótoltuk, ahol szükséges volt, konyhát építettünk. Még a folyfalvi kultúr-otthon konyhájának befejezése van hátra. Az iskolákban festettünk, kicseréltük 2-3 tanterem padlózatát. A 12 iskola- és óvodaépületre 70 millió lejt tudtunk fordítani. Karácsonyfalván új fahidat készítettünk a Nyárádon keresztül. A régi megrongálódott híd helyett 16 tonna terhet elbíró, cserefából készült, 28 méter hosszú hidat csináltattunk. Az építmény nagyon fontos, hiszen 150 hektárnyi földterület megközelítését teszi lehetôvé. Sikerült 1300 méter járdát leaszfaltoznunk a községközpontban, Szentmiklóson, Fintaházán, Folyfalván. Tervezzük a somosdi út javítását. A sáncok kitakarítását 95 százalékban megoldottuk. Községszinten a termôföldek mentén - az árvíz elkerülése végett - több mint 10.000 méternyi sáncot takaríttattunk, szélesíttettünk ki. A munkálatokat helyi költségvetésbôl és a lakosság hozzájárulásával végeztük.

- Milyen tervei vannak a község vezetôinek?

- Mielôtt a tervekrôl beszélünk, el kell mondanom, hogy a jelenlegi tanácsosok több mint fele az elôzô években is részt vett a község vezetésében. Ismerik a törvényeket, szabályozásokat, tudják, hogy melyek az eljárások, s így sokkal egységesebben és gyorsabban döntünk. A pénzösszegek leosztásakor például minden falu képviselôje elmondja, hogy melyek a legégetôbb gondok. Ezek ismeretében döntünk a feladatokról. Tervként szerepel a járda- és az útjavítások folytatása. Pályázat nyomán sikerült anyagi hátteret szereznünk az 1960-as években épített somosdi kultúrotthon tetôszerkezetének felújítására. Szintén pályázati úton szeretnénk támogatást nyerni a kisteremi út járhatóbbá tételére. A környezet védelme érdekében jövôtôl szeretnénk megszervezni a hulladék összegyûjtését. A községben nincs megfelelô hely szeméttárolóra, így az lenne a legjobb megoldás, ha egy cég, kereskedelmi egység vállalná a szemét összegyûjtését, elszállítását. Nagy tervünk a vízbevezetés és a csatornarendszer megépítése. A Nyárád-völgyi polgármesterekkel közösen szeretnénk megoldani a vízellátást. Az elkészített elôtanulmány szerint a csíkfalvi- nyárádszeredai gát víztárolójából biztosítanák az ivóvizet.

- A Murokországnak nevezett vidéken milyen volt az idei zöldség-, gabonatermés?

- A mezôgazdasággal foglalkozók, ebbôl megélôk kínlódnak. Amikor a termést természeti csapások pusztítják el, akkor azért, amikor kedvezôek az idôjárási feltételek, bôséges a termés, akkor az jelent nehézséget. Idén jó termés volt. Az egymillió lejes támogatásnak köszönhetôen 1000 hektáron termett kukorica. A legnagyobb gond az, hogy a termést nincs hol értékesíteni, s a felvásárlási ár nagyon kicsi. A községben vannak olyan személyek, akik hektárokon termelnek veteményt. Régebb az iskolaközpontok, kórházak, konzervgyárak nagy mennyiségben felvásárolták a sárgarépát, petrezselymet, ma a gazdák a piacon próbálják meg értékesíteni az árut. Szükség lenne egy egyesületre, egy olyan szervezetre, amely összefogná a zöldségtermesztôket, felkutatná a vásárlókat, kialakítaná a piacot, tanáccsal látná el a gazdákat. Pár évvel ezelôtt, amikor a gazdák nagyobb figyelmet fordítottak az állattenyésztésre, a zöldség iránt volt nagy a kereslet. Most, amikor bôséges a zöldségtermés, a húst keresik. Az biztos, hogy 2001 ôszén a mezôgazdaságból élôket a pénztelenség jellemezte. A gazdák nem tudták értékesíteni a gabonájukat, veteményüket, emiatt nem volt pénzük az ôszi vetésre, a földek nagy része parlagon maradt. Körülbelül 50 hektárnyi területen vetettek búzát, holott legkevesebb 300-400 hektáron kellett volna vetni. A kilátástalanság miatt a fiatalok Magyarországra járnak dolgozni.

- A birtoklevelek kiosztásával, a földterületek kimérésével hogyan halad a polgármesteri hivatal?

- A birtoklevelek kiállításához szükséges iratok 70 százalékát elkészítettük, a birtoklevelek közel felét osztottuk ki. A földek nagy része ki van mérve, használják a volt tulajdonosok, azok leszármazottjai. 1991- 1996 között szakember nélkül dolgoztunk, s a földosztó bizottság helyenként nem mérte ki pontosan a területeket. Példaként említhetem, hogy bár Somosdon papíron van föld, a református egyház által visszakért területeket nem tudjuk visszaadni, mert a valóságban nincs üres földterület. A helyzet megoldásán most dolgozunk. Ugyanakkor a birtoklevelek mellett termelôi lapokat is ki kell állítanunk. Az idén megjelent kormányhatározat értelmében a helyszínen kell megvizsgálni, hogy a gazda által bevallottak megfelelnek-e a valóságnak. Eddig több mint 700 termelési bizonylatot állítottunk ki. Természetesen a munkálatokat folytatjuk.

A tervek szerint egy hete kellett volna megérkezzen a Tarna Menti Térségi Társuláshoz tartozó kilenc település polgármestereibôl álló küldöttség a Kis-Küküllô Menti Térségi Társuláshoz. A magyarországról érkezô önkormányzati vezetôk célja az, hogy szentesítsék a már közösen kimunkált együttmûködési megállapodást azonban az útitervet a magyarországi kedvezôtlen idôjárás meghiúsította. Természetesen az együttmûködési megállapodás ettôl még létrejön, ám az aláírási ceremóniát késôbbi, meg nem határozott idôpontra halasztották.

A leendô küldöttség tagja lesz Tóth Péter, a kistérségi menedzser és Kelemen József, a magyarországi társulás Sapard-programokkal foglalkozó szakembere is, abban a reményben, hogy az elôcsatlakozási programok és pályázati rendszerek megismertetésében jelentôs szerepet vállalhatnak.

Az aláírásra kerülô együttmûködési megállapodás kimondja: "Cél a két kistérség életének, történelmének, kulturális hagyományainak kölcsönös megismerése, bemutatása. Kiemelten kell segíteni a fiatalok történelmi ismereteinek kiegészítését, a múltját jól ismerô és tisztelô, a jelenben tenni akaró fiatal nemzedék kialakulását. Szorgalmazni kell a gazdasági együttmûködést." Az együttmûködés annál is inkább eredményes lehet, mivel a társulások már most tervezik, hogy közösen is benyújtanak pályázatokat. természetesen elsô lépésként a két kistérség kölcsönös bemutatkozására kerül sor. Ezt készíti majd elô az ünnepélyes szerzôdésaláírás is. A vendégek útjuk során megismerkednek a felsô-Küküllô Menti Társuláshoz tartozó településekkel és azok lakóival. Ugyanakkor tapasztalatcserére kerül sor a helyi önkormányzatokkal.

A megállapodás meghatározatlan idôre köttetik, de 2003. december 31-ig az addigi együttmûködést mindkét fél értékeli és javaslatot tesz a szükséges változtatásokra, hogy a forma tartalommal teljen meg.

Ferencz Jolán tanító néni táncra is szoktatta kis tanítványait, aztán Bereczki Ágnes magyartanár karolta fel az osztályt, és a csoport késôbb is együtt kívánt maradni, úgyhogy együttest alakítottak, Veress Kálmán "bácsi" foglalkozot velük (mint még annyi más kezdô csapattal), és 1994-ben már önálló elôadással léphettek a közönség elé. Kedden pedig felírhatták a függönyre: Tíz év a színpadon. Kiss Szilárdék, Szakács Istvánék, Kásler Magdiék továbbra is együtt maradtak, a csapat nem fogyatkozott, inkább: gyarapodott, hiszen a ludasi táncosokat is "befogadták", táncaikat, énekeiket mûsorukba illesztették, együtt ünnepeltek az egész estét betöltô elôadáson. Lám csak, milyen tartós útravalóval tarisznyálta fel két pedagógus annak idején a diákjait. Az, hogy valaki borókás, olyan, mint valami nemes védjegy: beragyogja viselôje sorsát egy életen át. Hát további sikereket, sok szép estét, Boróka!

Nagy sikernek örvendett a marosvásárhelyi Petru Maior egyetem angol nyelvû katedrája által megszervezett idegen nyelvû könyvkiállítás és vásár. Az oktatási intézmény aulájában kiállított több mint 500 angol, francia, olasz, spanyol, német nyelvû kötetbôl válogathattak a diákok és a tanárok.

Elsôsorban a nyelvtanulást segítô kötetek és a szótárak iránt mutatkozott érdeklôdés, de vásárolni lehetett a nagy számban bemutatott angol nyelvû szépirodalmi kötetek közül is.

- A könyvkiállítás ötlete a tavasszal született meg az angliai írók által tartott szemináriumon. Segítségünkre sietett a bukaresti központú Sitka-Alaska idegen nyelvû könyvközpont, ahonnan kedvezményesen a rendelkezésünkre bocsátották a köteteket. E rendezvénnyel tulajdonképpen vissza szeretnénk szoktatni a számítógép elôl a diákokat az olvasáshoz és a könyvhöz. Itt hasznos kiadványokat lapozhatnak mind a kezdôk, mind a haladó szinten idegen nyelvet tanulók, de a tanárok is találhatnak módszertani útbaigazítást. Különleges ajándék lehet az Oxford-sorozat is. A diákokra való tekintettel a könyvközpont kedvezményes áron kínálja a gazdag felhozatalt - tájékoztatott Ramona Hosu egyetemi tanársegéd. A kiállítás és a könyvvásár ma este 20 óráig tekinthetô meg a Petru Maior egyetem B-szárnyának 100-as termében.

Ma kerül forgalomba az új 50.000-es címletû mûanyag bankjegy, amely sok tekintetben hasonlít a korábbihoz. Mérete 155x70 mm, lila színû, ugyanúgy George Enescu arcképe, egy szegfû, két hangjegy és egy hegedû díszítik. Hátsó oldalán, a papírból készült változattól eltérôen, nem a Babele, hanem a bukaresti Atheneum és egy zongora szerepel.

Újdonság továbbá, hogy a többi mûanyag pénzhez hasonlóan van rajta egy áttetszô ablak amelybe a névleges érték, vagyis 50.000 van nyomtatva.

A most forgalomba kerülô bankjegyen biztonsági elemként van egy árnykép, amely csak fénnyel szemben látható, illetve a líra formájú alakzat egymásra tevôdése az elô- és a hátlapon. megfelelô dôlésszögben a zeneszerzô arcképén látható a Nemzeti Bank jele.

A bankjegy feliratai egyébként változatlanok.

Tizenkettedik alkalommal tartották meg a Gellért Sándor vers- és prózamondó versenyt Szatmárnémetiben. A Csirák Csaba kezdeményezte vetélkedô elsô díjait vajdasági fiatalok, Gazsó Hargita, Orosz Georgina és Fekete Ágnes vitték el, illetve a magyarországi Zalán Barbara. Különdíjat kapott a szatmári Szilágyi Ágota és a nagykárolyi Fándly Csaba. A zsûriben négy színész, egy rendezô és egy újságíró vett részt, elnöke Kötô József volt. Idén gazdagabbak voltak a jutalmak, a könyvek mellett pénzjutalommal is honorálták a teljesítményt a szervezôk. Megyénkbôl három fiatal vett részt, Demeter Zoltán XI-es diák (Bolyai Farkas Líceum), Cseke Mónika Zsófia és Hodgyai Gabriella (másodéves kántor- tanítóképzôsök). A verseny és a Gellért család állandó meghívottja a kiskendi Rüsz Károly, aki minden évben ott volt, egyetlen alkalmat sem szalasztott el. - Rüsz Károly nélkül el sem képzelhetô a verseny - mondogatták a családtagok és a szervezôk. A versenyzôk közül igen kevesen mondanak Gellért Sándor-verset, ami kissé furcsa; de Rüsz Károly igen. A temetôi koszorúzáskor tavaly az Attila sírja címû verset, idén a Tornácküszöbön-t mondta el. Demeter Zoltán, Cseke Mónika Zsófia és Rüsz Károly döntôs lett. A fiataloknak a Gellért család könyvjutalommal kedveskedett. Rüsz Károly a döntôben az 1951-ben született és fiatalon, 1989-ben elhunyt Simpf János római katolikus plébános - Gellért Sándorhoz írott - versét adta elô. Az irodalmár lelkész nagy híve volt a költônek, Ôszinte ének címû verses levelét így zárja: "Meleg kézfogásnak szántam ezt a verset, / Ami átizzítja bennünk még a lelket. / Kedves Sándor bátyám, örökifjú legény, / Sokáig álljon még a tornác küszöbén...!" Két díjat kapott, egyiket a Magyar Ifjúsági Kezdeményezéstôl, a másikat a Szentgyörgyi Albert Társaságtól, amely a vetélkedô támogatója egyben. A Gellért család pedig az Otthonom, Szatmár megye címû sorozat (szerkesztôje maga Csirák Csaba) 13. mûvével, Gellért Sándor Kóborló hadjáratok címû, népzenei gyûjtéseit tartalmazó kötetével ajándékozta meg a versmondót.

Méltányolnunk kell a megyénkbeli résztvevôk áldozatát, hiszen idén az EMKE nem térített útiköltséget, mint ez idáig tette; Marosvásárhelyrôl körülményes és idegôrlô az odautazás, Segesvárról pedig Szatmárnémetibe a diákjegy (és a nyugdíjkedvezményes vonatjegy is) csekély háromszáznegyvenezer lejbe kerül.

Jegyzet

A szöveg egyszerû és célratörô. Írni még nem tud, ezért valamelyik segítôkész felnôttnek diktálja, a kézírás pedig nôies jellegû, elsietett, olvasható, de semmiképpen sem szép:

"3 Pokémonos kiflit,

2 Csipikao,

1 mesekönyvet: A kis hableány,

Bambi

Anyucinak 1 blúz és 1 kabát."

A címzett természetesen a Mikulás bácsi. Csak a feladó neve van saját, setesuta kézírással írva: Norbika. A szemmel láthatóan folyóiratból, ügyetlenül kivágott képeslap másik oldalán nyári melegben elégedett mosollyal napozik két rajzfilmfigura. Mosolyuk még azokat az idôket idézi, amikor nem a fôtéren, a sárban hemperegtek.

Több lehetôséget végiggondolok. Lehet, hogy a postás dobta el, látva, hogy nincsen rajta bélyeg és postacím (hogyan is lehetne, hiszen a Mikulás mindenhol lakik és sehol). De hátha Norbika próbálta bedobni a postaládába és csak elveszítette, így ha idejében észrevette, pótolhatja újabb levéllel. Vagy lehet, hogy Anyuci veszítette el, de ha ô írta le, akkor tud beszélni a Mikulással, hogy a kért ajándékokat elhozza. Akárhogy is lenne, sajnálnám, ha Norbika idén Mikulásra nem kapta volna meg a kért ajándékokat.

Különösen azért, mert nem mindennapiak a kérései. A kiflik és a többi édesség értéke nem számottevô. Ezt még talán a legszegényebbek is meg tudják vásárolni Mikulásra. A mesekönyv annyi, amennyi, de szükséges. Megéri a rá költött összeget.

A fentieken kívül Norbika semmit se kér magának. Nem kell neki kard és géppuska, lovaskatona, superman-figura és számítógépes játék sem. Nem kunyerál repülôgépért és Senna autójáért. A rollerre, görkorira gondolni sem mer. Anyucitól többször is hallhatta otthon: "nincs pénzem egy tisztességes blúzra vagy kabátra sem". Hátha a Mikulás bácsi tud segíteni.

Apuci, nem tudni miért, kimaradt a listáról...

Mikulás bácsi! Ha teheted, kérlek, karácsonyra legalább a Norbika ajándékát küldd el, ha már az Anyuci ajándékára nem futná.

Ügyintézés

Románia Hivatalos Közlönyének 735. számában, 2001. november 19-én tették közzé az 1.114-es számú kormányhatározatot a Román Vámtörvény Szabályzata alkalmazásának jóváhagyásáról. Ezzel érvényét veszti az 1997. évi 626-os számú kormányrendelettel jóváhagyott vámszabályzat, valamint a 2000. évi 91-es számú kormányhatározattal a tranzitforgalomra vonatkozó vámrendelkezések rendszere is. A vámtörvény alkalmazási szabályzatát Románia területén egyformán alkalmazzák román és idegen, természetes vagy jogi személyek esetében. A szabályzat 400 szakaszból és 28 mellékletbôl áll. Terjedelme miatt nem áll módunkban csak egyes, a természetes személyeket érdeklô rendelkezések ismertetése.

A természetes személyek nem hozhatnak be és nem vihetnek ki az országból kereskedelmi jellegû javakat. A vámhivatal állapítja meg és vételezi be a vámtarifákat, amit lejben kell fizetni. A vámolás alá esô javak csak a vámtarifa kifizetése után válnak szabaddá. A Romániában letelepedett vagy külföldi lakhelyû utas, ill. természetes személy vámmentesen a következô javakat hozhatja be az országba: a) az utazás és a külföldön vagy az országban tartózkodás idejére szükséges személyes dolgait és gyógyszereket; b) a mellékletben felsorolt személyes ékszereit; c) a személyes használatra szükséges könyveket, folyóiratokat stb.; d) a hivatalos rendezvényeken kapott kitüntetéseket, jutalmakat; e) 2 liter 22 fokot meghaladó szesztartalmú italt, 4 liter bort, 4 liter sört, 200 darab cigarettát, 50 darab szivart, 250 gramm dohányt a 16 éven felüli személyek esetében; f) bármilyen más javakat, amelyeknek összértéke nem haladja meg 100 euró lejre átszámított értékét.

Postai csomagban az ékszerek és szeszes italok kivételével vámmentesen beküldhetôk az országba a felsorolt javak, és a vámilleték kifizetése ellenében 500 euró lejre átszámított értékû bármilyen más javak. Azok a személyek, akik legkevesebb 24 hónapot külföldön laktak és véglegesen hazatelepülnek, vámmentesen behozhatják a vámnál bemutatott, vámkezelt javaikat, valamint 2 közúti jármûvet, ha igazolják, hogy ezek tulajdonukban és használatukban voltak legkevesebb 6 hónapon át az országban történô végleges letelepedés elôtt. A teljesség igénye nélkül, csak egyes vámszabályokat ismertettünk, ezért ajánlatos elolvasni a szabályzat 6. mellékletét (68-70. oldal), amely tartalmazza az utasok és természetes személyek által az országba behozható és kivihetô javak lajstromát és ezek értékét.

Mellau György

Készülôdünk az ünnepre

Közelednek az év végi ünnepek, amikor szervezetünk hatalmas erôpróba alá kerül: a nagy evés-ivás kapcsán ugyanis rengeteg zsírt veszünk fel táplálékként. Brit kutatók a British Medical Journal címû szaklap hasábjain arra figyelmeztetnek: ha már nem bírunk megálljt parancsolni magunknak, akkor jobb, ha sokszor eszünk naponta egy keveset, mintsem ha egyszer vagy kétszer, de akkor jelentôsebb mennyiséget.

A kutatók 14 ezer embert kérdeztek ki evési szokásaikról, s ezzel egy idôben alapos kivizsgálást is végeztek náluk. Mint kiderült: a koleszterin szintje a vérben körülbelül 5 százalékkal alacsonyabb azoknál, akik ötször- hatszor ülnek naponta asztalhoz, de mindig csak keveset esznek, mint azoknál, akik ugyanezt a tápanyagmennyiséget napi egyszeri vagy kétszeri étkezéssel veszik magukhoz. Az eredmény azért különösen érdekes, mert a napi többszöri étkezést pártolók összességében több zsírt vesznek magukhoz, mint az egyszeri-kétszeri étkezéssel élôk.

Egyébként az 5 százalékos különbség elvileg nem tûnik nagynak, de - mint a kutatók figyelmeztetnek - eleve 10-20 százalékkal csökkenti a szívroham valószínûségét.

Ki hárítja el a hibát?

Felvetôdött a kérdés: az Energomurnak kötelessége-e csôtörés esetén kiszállni a helyszínre? A kérdésre Valentina Lucian, az intézmény szóvivôje válaszolt. A tömbházak belsô vezetékrendszerében elôálló hibák, csôrepedések javítása a tulajdonosi társulások feladata. Az Energomur elvégzi a hibaelhárítási szolgáltatást megrendelés alapján, a munkadíj ellenértéke fejében. Az Energomur javasolta, hogy valamennyi tulajdonosi társulás állandó megrendelést nyisson, ám ezt nem mindenik társulás tartotta szem elôtt. A tömbházakon kívüli vezetékrendszerben elôálló hibákat az Energomur ingyenesen végzi. Bármilyen mûszaki hibát továbbra is a diszpécserszolgálatnál, a 215-952-es telefonszámon lehet bejelenteni.

A jelenlegi útlevéllel utazhatunk-e Nyugatra?

D. A. olvasónk tette fel a kérdést, amelyre Ioan Meghesan, a megyei Informatizált Lakosság- nyilvántartó Hivatal vezetôje válaszolt. - Román állampolgárok számára feloldották a vízumkényszert az európai unió tagországaiba való beutazáshoz. Egyes sajtótermékekben szárnyra kapott a hír, hogy a vízummentességet azok a személyek élvezhetik csupán, akiknek új, az európai normáknak megfelelô útlevele lesz. Ez téves információ, mindkét útlevél, a jelenleg érvényben lévô éppúgy, mint az új útlevél érvényes lesz. A jelenleg érvényben lévô útleveleket nem hosszabbítják meg. A Maros megyei informatizált útlevélosztályt jövô év január 7-én látják el az útlevelek kiállításához szükséges mûszaki felszereléssel. Egy új útlevél ára 825.000 lej lesz.

Perbe hívható a Nyugdíjpénztár

Hogyan szerezhetnek érvényt joguknak azok az egyetemet végzett (nappali tagozaton) nyugdíjasok, akiknek az egyetemi éveket nem számították bele a munkaidôbe? - kérdezték olvasóink tegnapi aktuális jegyzetünk kapcsán.

Mint ismeretes, a 2000. évi 19-es számú új nyugdíjtörvény értelmében, amely idén április elsején lépett érvénybe, az egyetemi éveket is beleszámítják a "régiségbe". A nyugdíjas értelmiségiek kéréseit egy ideig elfogadták a Nyugdíjpénztárnál, de körülbelül egy hónapja az Országos Nyugdíjpénztár rendeletére a kéréseket visszautasítják. A nemleges válaszokkal a megyei törvényszékhez kell fordulni. Akik igénylik, Kerekes Károly parlamenti irodájában segítenek megfogalmazni a beadványt, amelyre nem kell bélyegilletéket fizetni és a perekre nem kell ügyvédet fogadni.

Lesz-e fûtéspótlék Nyárádszeredában?

- kérdezte I. L. nyárádszeredai olvasónk. Az illetékesek válaszából kiderült, hogy eddig 470 kérést nyújtottak be fûtéspótlékra. Mivel itt csak gázfûtéses lakások vannak, a kormány 115- ös sürgôsségi határozatát alkalmazzák. Ennek értelmében, ha a család tagjaira esô nettó jövedelem kisebb, mint 900 ezer lej, a pótlék 400.000 lej. (Ha a számla ennél kisebb, akkor csak azt az összeget állják.) Ha a jövedelem egy családtagra 900.000 és 1.100.000 lej között van, a pótlék 240.000 lej. Ha a jövedelem 1.100.001 és 1.400.000 lej közötti, a támogatás 120.000 lej. Mint a nyárádszeredai polgármesteri hivatal illetékese elmondta, eddig minden kérést elfogadtak, de egyelôre anyagi lehetôség nincs a fûtéspótlék kifizetésére.

Túraajánlat

Akár ez az Áprily-verscím is lehetne e hét végi ajánlatunk mottója. Irány a Bogdán, a menedékház, a havas sípályák. Parajdról a Bucsin-tetô felé haladva az országúton, kb. 14-15 km után jobbra indul be az út (a patakon át híd vezet). A menedékházig kb. 45-60 perc az út (függ a hó vastagságától). Kerekes Péter Pál fotója a menedékházat örökíti meg, s bizonyára sok régi "szakis" természetjáróban ébreszt nosztalgikus érzést, hisz oly gyakran voltunk e ház vendégei, fôleg télidôben. Nekik-nekünk, e régieknek, akik lehet, már csak e hétvégi túraajánlatokat olvasgatva kirándulgatnak, lélekben sokatmondók lehetnek Áprily szavai:

Porka havak… Hogy suhantál ifjú, könnyû szívvel

hószelekben a hegyoldalt szalagozó sível.

Porka havak… Messze kísért hó-dala a múltnak.

Fehéredô fejedre is porka havak hulltak?

De azt, hogy van utánpótlás, bizonyíthatja az is: régi túratársaink kisfiától kaptam a friss információt, hogy a ház mellett mûködik a sífelvonó. Aki meg a túrázást részesíti elônyben, az is ragyogó, jó utakat találhat a fehérbe öltözött erdôben, néha még a sziklák közé is érdemes bemerészkedni. Aki meg jól tud sízni, lefelé a kissé meredek "vályún" hamar leér az országútig. Jó sítúrákat kíván az Erdélyi Kárpát Egyesület marosszéki osztálya nevében

Kerekes Ibolya

Leginkább fenyôt, tuját, borostyánt vagy puszpángot használunk arra, hogy az év végi ünnepre koszorút készítsünk, amely kerülhet ajtóra, ablakra, asztalra, sôt kertes házakban a bejárati kapura is. A búza - annak ellenére, hogy az állandóan újjászületô élet szimbóluma, és szinte minden vallás nagy jelentôséget tulajdonít kalászának - ritkán szerepel a nyersanyagok között. Az elôrelátók idôben learatták a még zöld búzát, aki viszont a kép láttán kap kedvet a szép díszhez, beszerezheti a kalászost nagyobb virágboltokból, piacokról. Ez a koszorú rendkívül látványos, és nem igényel semmiféle kézügyességet, könnyen és gyorsan elkészíthetô.

Hozzávalók: búza, rozs, zab vagy bármiféle kalászos; piros szalag; három apró piros alma; vékony drót.

Elkészítés:

Osszuk négy egyforma részre a kiválasztott kalászost, majd vékony dróttal erôsítsük egymáshoz a kép szerint. A drótok eltüntetésére készítsünk szalagcsokrokat a piros szalagból, és kössük át a keresztezôdéseket. A három almát a közepüknél szúrjuk át vastagabb tûvel, és a vékony drót segítségével illesszük a keresztezôdésekre.

Nôi röplabda Románia-kupa

A nôi röplabda Románia-kupa negyeddöntôinek rangadóján, egy elôrehozott döntônek is nevezhetô párharcban, a bajnoki tabella elsô helyét elfoglaló CSU Gaz az európai kupákban menetelô bákói együttest fogadta. Mintegy 500 nézô foglalt helyet szerda délután a sportcsarnokban, s aki eljött, nem bánta meg, hisz rendkívül színvonalas mérkôzést láthatott, két nagyon jó együttes között, melyet - örömünkre - csapatunk nyert meg, mert fantasztikus ambícióval küzdött minden egyes labdáért. Túlzás nélkül állíthatjuk: ez volt a CSU Gaz legjobb meccse, amióta bejutott az A-osztályba - itthon egész biztosan.

A találkozó elején a vendégeknek ment jobban, de a vásárhelyiek hamar magukra találtak, s 2-6-ról 8- 7-re fordítottak. A csapatok aztán 16-16-ig haladtak fej-fej mellett, amikor a CSU Gaz két ponttal elhúzott, s ezt végig megtartotta. A második játszma elején egészen fantasztikusan játszott csapatunk, még a leglehetetlenebb labdákat is megmentették a lányok, s támadásaik elsöprôek voltak. 17-10 után sajnos kicsit kiengedtek, ekkor Bákó 19-18-ra feljött, ám a végén újra meggyôzô játszmagyôzelmet aratott a CSU Gaz. A harmadik játszmában egyik csapat sem engedte elhúzni a másikat. 20-17-nél azonban egy pályán kívül landoló bákói támadást jónak ítéltek meg a bírók, s a tévedés végzetesnek bizonyult, hisz 23-ra elúszott a játszma, ez pedig a visszavágó szempontjából nagy kár. A negyedik szettben aztán ismét láthatóan jobb volt a CSU Gaz, mint ellenfele, noha a vendégek sem mondhatók gyengéknek.

A visszavágót jövô szerdán, Bákóban játsszák. Hogy az elôdöntôbe juthasson, együttesünknek legkevesebb két játszmát kell nyernie, vagy, amennyiben csak egy játszmát nyer, legkevesebb 85 pontot kell szereznie. A feladat nem könnyû, ám - tekintve a csapat csúcsformáját - lehetségesnek tûnik.

CSU Gaz: Rucoi, Ungur, Turcanu, Bogendorfer, Hosu, Herlea. Játszott még: Jurje.

Amici Bákó: Pachintaru, Schrager, Busu, Stancu, Capatina, Chivorchian. Libero: Tolisteanu. Játszottak még: Antal, Tyimcsenko, Marian, Dan.

Vezették: Malaxia Cornel és Cotoanta Anghelus (mind-ketten Bukarest).

Kosárlabda A-osztály

Itthoni kudarcot követôen, idegenben gyôzött a Herlitz- Mobex együttese. Az, hogy az idei bajnokság eredményei semmiféle elôzetes számítást, vagy logikát nem követnek, ezúttal csapatunk javára szolgált, hisz elvileg csekély eséllyel indult a moldvai városba. A helyszínre utazott kilenc játékos azonban (az ifjúságiak csapatukkal magyarországi meghívásnak tesznek eleget, míg Czinka lábfertôzése miatt nem tudta vállalni a kiszállást) minden elôzetes jóslatot felborítva, a szünetben tízpontos hátrányból fordítva tudott gyôzni, éppen a Marosvásárhelyrôl Iasi-ba igazolt Ilic csapata ellen.

Takács Károly technikai igazgató szerint valamennyi játékos derekasan helytállt, küzdött, s megérdemelték a sikert, amly épp idôben érkezett, hogy némi lelket öntsön a már- már hitét vesztett együttesbe.

A Herlitz-Mobex pontjait Feleki 26 (3), Radu Horea 17 (1), Sáfár 15 (1), Uta 7 (1), Brustur 5, Szászgáspár 4 és Trif 3 szerezték. Az ellenfél legeredményesebbjei ilic 20 és Mascan 17 (3) voltak.

Távozik a közszolgálati rádió vezetése

Távozni kényszerül a román közszolgálati rádió vezetése, miután a parlament nem fogadta el a rádió tavalyi tevékenységérôl szóló jelentést. A döntés a parlament két házának szerdai együttes ülésén született, maratoni vita után. A nyolc órányi heves szóváltásokat követôen az ellenzéki demokrata és liberális párti törvényhozók, a Nagy-Románia Párt honatyáinak kíséretében kivonultak és nem vettek részt a szavazáson. A kormányon lévô Szociáldemokrata Párt (PSD) és a kisebbségi kormánynak törvényhozási támogatást nyújtó Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselôi egyetlen szavazatnyi többséggel elfogadták a parlament kulturális bizottságának a rádió beszámolóját elutasító jelentését.

Április 7-én lesz a magyarországi választások elsô fordulója

Április 7-ére tûzte ki a köztársasági elnök a jövô évi országgyûlési képviselô-választások elsô fordulóját. Mádl Ferenc csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján azt is bejelentette, hogy a választások második fordulója április 21- én lesz. Az államfô a dátumok kiválasztásának indoklásában kitért arra, hogy - egyebek közt az európai uniós csatlakozás elôkészületei miatt - minél hamarabb meg kell alakulnia az új Országgyûlésnek és az új kormánynak. Mádl Ferenc szerint a választási részvétel szempontjából is optimális az idôpont, megjegyezve, hogy az egyeztetések során a pártok többsége is ezt a dátumot jelölte meg.

Arafat nem hagyhatja el Rámalláhot

Izrael csütörtökön megtiltotta Jasszer Arafat palesztin vezetônek, hogy elhagyja a ciszjordániai Rámalláhot. Meir Sitrit igazságügy-miniszter az izraeli katonai rádiónak adott nyilatkozatában közölte: Izrael nem támadja Arafatot személyében, de Rámalláhban kell maradnia. Arafat gyakorlatilag a ciszjordániai városban rekedt december 3-a óta, amikor az izraeli légierô lebombázta gázai helikopter- leszállópályáját, és használhatatlanná tette három helikopterét. Ha el akarja hagyni Rámalláhot, ahhoz az izraeli hatóságok engedélyét kell kérnie, amelyek továbbra is ellenôrzik Ciszjordánia és a Gázai övezet légterét.

Támadás az indiai parlament ellen

Tizenhárom ember - a hat támadó, hat rendôr és egy katonai kommandó egyik tagja - vesztette életét az indiai parlament épületénél lezajlott csütörtöki lövöldözésben. Egy ismeretlen fegyveres csoport támadta meg csütörtökön az indiai törvényhozás épületét Újdelhiben. A lövöldözés helyi idô szerint kevéssel dél elôtt kezdôdött, és mintegy negyven percig tartott. A gránátokkal és automata fegyverekkel felszerelt támadók be akartak hatolni a parlament épületébe. (Egyes jelentések szerint az egyik támadó mûködésbe hozta a testére erôsített robbanószerkezetet, és nyomban meghalt.) Pramod Mahadzsan, a parlamenti ügyek minisztere azonban úgy fogalmazott, hogy a biztonsági erôk végeztek az összes támadóval. A miniszter szavai szerint a helyzet fokozatosan normalizálódik.

Afganisztánban nincs több tárgyalás

A tálibellenes afgán katonai vezetôk nem tárgyalnak tovább a Tora Bora körzetében, hegyi barlangokban rejtôzô al-Kaida-fegyveresekkel, helyette csapataik megkezdik az átfogó támadást Oszama bin Laden terroristavezér hívei ellen - jelentette be csütörtökön Hadzsi Mohammed Zaman, a kelet- afganisztáni törzsek szövetségének katonai vezetôje. Az ostromgyûrûbe zárt - nagyobbrészt nem afgán - terroristáknak eredetileg szerda reggelig adtak haladékot az ellenállás beszüntetésére, de azt a határidôt Oszama bin Laden hívei nem tartották be. A pakisztáni sajtó korábban azt közölte, hogy az afgán ostromlók és az idôközben hozzájuk csatlakozott amerikai különleges egységek egy újabb ultimátumban csütörtök délig adtak idôt az al-Kaida tagjainak, hogy megadják magukat.

Ma döntenek az írószövetség elnöke személyérôl

Több jelölt is van a Magyar Írószövetség elnöki posztjára, derül ki a választmányi tagoktól eddig beérkezett javaslatokból - tudta meg Vasy Gézától, a választmány koordinátorától csütörtökön az MTI. Vasy Géza jelezte: a 71 tagú, csaknem három hete újjáalakult választmány pénteken zárt ajtók mögött dönt a kilenctagú elnökség összetételérôl, illetve az elnök személyérôl. Az elnökségi tagságra és az elnöki tisztségre a választmányi ülésen további jelöléseket lehet tenni - jegyezte meg. Vasy Géza tájékoztatása szerint a választmány három évre szóló döntést hoz.

Székely házat avattak Bonyhádon

Átadták a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elsô, saját tulajdonú ingatlanát szerdán Bonyhádon. A létesítmény a Tolna, Baranya és Bács-Kiskun megye 34 székely tagkörének biztosít lehetôséget a hagyományaik ápolásához. A szövetség elnöke, Potápi Árpád az MTI- nek elmondta: a szervezet az 1890-es években épült egykori irodaépületet tavaly, az Országgyûlés Társadalmi Szervezetek Bizottságának pályázatán nyerte el a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól. Az épület átadását a székely kultúra megôrzése szempontjából fontos és szükséges döntésnek nevezte. Magyarországon mintegy 20 ezer bukovinai székely él, akik a II. világháború végén települtek Magyarországra. Többségük jelenleg Tolna, Baranya, Bács-Kiskun megyében, valamint Érd környékén lakik.

Földrengés az Indiai-óceán térségében

Erôs földrengés rázta meg szerdán az Indiai- óceán térségét. A Richter-skála szerint mintegy hetes erôsségû földmozgás érezhetô volt Ausztrália délnyugati partvidékének kis településein. Áldozatokról, károkról nem érkezett jelentés. A rengés epicentruma csaknem ezer kilométerre délkeletre volt az ausztráliai Esperance kikötôjétôl. 1998-ban mintegy 2500 ember vesztette életét az Ausztrália közelében fekvô Pápua-Új-Guineában több, hasonló erôsségû földrengés által kiváltott szökôár követ-keztében.

Ünnep a Hidegvölgyben

December 21-én délelôtt 10 órától a hidegvölgyi, romák számára nyílt gyermeknevelési központban "karácsonyoznak" a gyerekek és pedagógusok, valamint az erre az immár négy éve zajló eseményre összegyûjtô szülôk is. A Dorcas Háztól, a hollandiai Öt kenyér, két hal alapítványtól, magánszemélyektôl és néhány egyháztól kapott támogatásnak köszönhetôen idén is lesz keletje a hagyományos töltött káposztának. Az 55 roma tanuló részére karácsonyi ajándékról is gondoskodott a kuratórium. A meghitt ünnepségen részt vesz a kuratórium elnöke, Barabás Ferenc is.

Zöldkarácsony

A Fókusz Öko Központ környezetvédelmi egyesület december 17-én 14 órától Zöldkarácsonyt szervez a marosvásárhelyi Pedagógiai Líceumban. A rendezvény célja bemutatni a gyerekeknek, hogyan készítsenek természetes alapanyagú ajándékokat, karácsonyfadíszeket.

Nyílik a vásár

Szombaton délben kerül sor az Expo Mures szokásos év végi karácsonyi vásárára. A Nemzeti Színházban megszervezett vásár december 15. és 23. idôszakban, naponta 10 és 18 óra között tart nyitva. A vásáron minegy 15 cég vesz részt, olyan termékeket kínálva, amelyek - remélik - megfelelôek lesznek karácsonyi ajándéknak.

Civil fórum Marosvásárhelyen

Az Erdély-Bánság Liga Maros megyei kezdeményezô csoportja ma délután 5 órai kezdettel civil fórumot szervez az Ariel színházban. A fórum vitavezetôi: Dorina Buzila és Szucher Ervin újságírók. Este 7 órától a Maros megyei ifjak fórumára kerül sor a Black Hole-ban. Vitavezetô: Farczádi Attila újságíró. A rendezvényeken részt vesz Sabin Gherman, a liga elnöke.

Elhalasztott magatartástudományi elôadás

Dr. Lázár Imre magatartástudományi elôadásának december 15-re meghirdetett befejezô része szervezési okok miatt januárra halasztódik. Az újabb idôpontot a szervezô Szent Balázs Alapítvány idejében közölni fogja az érdekeltekkel.

Visszatérnek a fához

A földgáz magas ára miatt egyre több gernyeszegi lakos szereli ki az égôt a kályhából és fával fûti a lakását. A polgármester tájékoztatása szerint a községben levô, nagyrészt mezôgazdasági nyugdíjjal rendelkezôk nem tudják kifizetni a havi, közel 2 millió lejes számlát, így valóságos jelenséggé vált a hagyományos tüzelôanyag újbóli használata, amely a közeli erdôbôl, vagy a hulladék anyagból "kerül ki".

Marosvásárhelyen a Bat Tzion közösség

A nagyváradi Bat Tzion (Sion leánya) közösség a december 16-án, vasárnap 17 órai kezdettel, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum amfiteátrumában zsidók és nem zsidók részére tartandó, Isten szavát hirdetô alkalomra szeretettel meghív minden érdeklôdôt.

Új veteránigazolványok és kedvezményes utazási jegyek

A Maros megyei veteránok szövetsége december 14. és 22. között Marosvásárhelyen, a Rózsák tere 2. szám alatti székhelyén szerdán és pénteken 9-13 óra között cseréli a veteránoknak illetve özvegyeknek járó igazolványokat, ugyanakkor kézbesíti a 2002-re érvényes autóbusz- illetve vonatjegyeket. A téli ünnepek alatt december 22-étôl január 10-ig szünetel az ügyfélfogadás.

Élelmiszercsomagok a nagycsaládoknak

Karácsony, a szeretet ünnepe alkalmából a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület segíteni szeretne a nagycsaládoknak. Az egyesület 50 nagycsaládnak élelmiszercsomaggal szerez meglepetést.

Dicsôszentmártonban véglegesítik a költségvetés-tervezetet

A dicsôszentmártoni tanács december 20-i ülésén dönt a jövô évi költségvetésrôl. A büdzsével kapcsolatos utolsó simításokat most végzik. Popa Octavian polgármester szerint aggasztó, hogy a polgármesteri hivatal a 2001-re tervezett jövedelmének csak 88 százalékát bevételezte. A helyzetet súlyosbítja, hogy a helyi Bicapa vállalat privatizációja egyelôre sikertelennek bizonyult, és gondok vannak a Tehnolemn Rt.-vel is, ahol a gyár bezárása miatt elbocsátásokra került sor.

Évzáró ünnepély a Sanagandi Egyesületnél

A Sanagandi Egyesület meghívja minden tagját és pránanadist az évzáró ünnepélyre. A rendezvényre december 17-én 17 órai kezdettel kerül sor a marosvásárhelyi Bolyai Farkas líceum amfiteátrumában.

Tanszercsomagok iskolásoknak

A Maros megyei tanfelügyelôség szerdán kezdte meg a tanszerkiosztásra vonatkozó kormányprogram utolsó szakaszát. Amint Neagu Nicolae mûszaki igazgató lapunknak elmondta, a program szeptemberben indult, és hátrányos helyzetû I-IV. és V-VIII. osztályos tanulóknak nyújt támogatásként 200.000 illetve 250.000 lej értékû tanfelszerelés-csomagot. Az összesítések alapján Maros megyében mintegy 24.500 tanulónak jár csomag, megközelítôleg 5,5 milliárd lej értékben. A tanszerek egy részét már kiosztották, a többit a napokban vehetik át az iskolák a megye városaiban (Marosvásárhelyen, Dicsôszentmártonban, Segesváron, Szovátán, Marosludason, Szászrégenben) levô elosztói központokban.