A világ bármely táján éljen is (kivétel Magyarország), a Népújság révén ünnepi jókívánságot küldhet, díjmentesen köszöntheti itthoni hozzátartozóit, ismerôseit. Üzeneteket az impress@fx.ro e-mail címre várunk.

Magyarországi internetes olvasóink kedvezményes díjszabással (szavanként 50 forint) üzenhetnek Maros megyei, marosvásárhelyi szeretteiknek. Üzeneteik ellenértékét a Custos–Zöld könyvesboltban (1024 Budapest, Margit körút 7., telefon: 212-51-91) egyenlíthetik ki.

Éljen az alkalommal!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Borbély László, Maros megyei RMDSZ- képviselô tegnap a parlamentben napirend elôtti felszólalásban tette szóvá a marosvásárhelyi Aquaserv körül kialakult helyzetet, érthetetlennek nevezve a polgármester sorozatos támadásait. Egyben állásfoglalást vár az ügyben a közigazgatási és az európai integrációért felelôs miniszterektôl, illetve a megye prefektusától. Az alábbiakban Borbély László felszólalását adjuk közre.

"Elnök úr, tisztelt kollégák!

Egy igen kellemetlen marosvásárhelyi helyzetet szeretnék ismertetni önökkel, amely a polgármesternek a helyi vízszolgáltató, az Aquaserv ÖV elleni állásfoglalása nyomán alakult ki.

Ez a vízszolgáltató társaság már 1993-tól beindított néhány olyan programot, amelyek a víz- és csatornarendszer rehabilitációját és a szolgáltatás minôségének javítását hivatottak biztosítani. Ezeknek a terveknek köszönhetôen Marosvásárhely, a BERD mellett, részese lett az MUDP I programnak.

1995-2000 között a marosvásárhelyi Aquaserv befektetései, amelyek elérték a 220.3 milliárd lejt, új felfogást és új gazdálkodási hozzáállást eredményeztek.

Felmérve azt, hogy a vízellátási rendszer hiányosságait nem tudja saját erôforrásaiból kiküszöbölni, az Aquaserv több versenytárgyaláson is részt vett, megnyerve több vissza nem térítendô támogatást: a holland kormány részérôl 1.100.000 USD értékû támogatást ivóvízre és 1.000.000 USD-t a szennyvízre, valamint 50.000 USD-t az AEÁ kormányától az Eco-links programra.

2000-ben az Aquaserv számára az EU az ISPA-program keretében 28 millió eurót hagyott jóvá, ebbôl 21 milliót vissza nem térítendô támogatásként.

Ilyen körülmények között egyáltalán nem helyénvaló és érthetetlen a marosvásárhelyi polgármester, Dorin Florea hozzáállása, aki a helyi tanács akarata ellenére, megbízatása kezdetétôl Aquaserv elleni hadjáratot folytat, veszélybe sodorva az elôbb említett programok megvalósítását és a vissza nem térítendô hitelek elnyerését.

Mindez a polgármesternek a jóérzés határát túllépô kirohanásával tetôzött, amikor az általa összehívott ülésen távozásra szólította fel a meghívottak között lévô Aquaserv menedzserét, mondván, hogy nincs mit keresnie ott mindaddig, amíg ô a polgármester.

Ez megengedhetetlen egy valódi demokráciában.

Dorin Florea polgármester magatartása súlyosan károsítja a helyi közszolgáltatási rendszer modernizálási folyamatát, ugyanakkor ellentétben áll Romániának a lakosság érdekeit szolgáló közösségi programokban való részvételi szándékával, és ellentétben áll a helyi tanács, a helyi közigazgatási döntéshozó szerv akaratával is.

Ezt a helyzetet ismertettem a közigazgatási miniszterrel, az európai integrációért felelôs miniszterrel és a Maros megyei prefektussal, akiktôl világosan megfogalmazott állásfoglalást várok, megelôzve azt, hogy veszélybe kerüljenek az állampolgárok érdekeit szolgáló programok és Romániának az európai integráció melletti elkötelezettsége."

Aktuális

Na ne úgy képzeljék, mint volt hajdanán: ha megivott az atyafi két fertály angolkeserût, már mindjárt a Malom utca jutott az eszébe. S amíg a lovak felzabáltak egy saroglyányi sarjút, készen volt az öröm. Na nem, persze hogy nem, az ma már nem úgy mûködik. Legalábbis én nem úgy képzelem. A polgármester úr sem, biztosra veszem. De ha jól meggondolom, a szolgáltatás szolgáltatás maradt, a biológiai aktus aligha változott, inkább a körülmények, kérem, komfort, piák, forró kávék és diszkréció. Utóbbi beláthatóan fontos szempont. Szóval a társadalom ez ügyben is másképp szocializálódott.

És csakugyan, a közegészségügyre is adni kell, mert manapság igen nagy a fertô, mert tele a világ fizetett szerelemmel. A szifilisz fertôz úriembert és parasztot, a HIV vírus sem válogat családfák szerint, jó lesz alaposan körülnézni a türelmi zónák repedt sarkain. Még.

Mert hogy a polgármester fejében új ötlet született, az arra enged következtetni, hogy korábbi stratégiája fuccsba ment, nem volt sikeres a karhatalmi bevetés. Mert kíváncsi a természetem, sajnálom, hogy lemaradtam, milyen volt egy ütközés. Biztosra veszem, a cafkák nem
adták olcsón a barikádokon a vérüket, mert maradtak - és maradnak. Különben is, ha nem lenne
akkora az elszántság, honnan lenne a mesterség eredete olyan roppant távoli.

Nos hát akkor úgy állunk, hogy a polgármester vörös lámpát gyújtana. Sôt telket adna hozzá, ingatlant. A privatizáció meg van segítve, fiúk, kerítôk, jó lesz résen lenni. A polgármester csak tudja: a prostitúciót így alaposan vissza lehet szorítani, orvosemberként meg pláne: felszámolná a kéjjel járó rizikófaktorokat. És keresztényi erkölcs ide, keresztényi erkölcs oda, a vörös lámpás házakból a város még hasznot is húzna, mert az nem úgy van, hogy osonunk a kert alatt ingben és gatyában, keblünkben a napi bevétellel, mert a föld fenekébôl is elôkerít az adóellenôr. Szóval bízvást hízna a költségvetés.

Jobb szó híján: az ötlettôl a megvalósításig hosszú út vezet. Egyelôre még törvény sem szabályozza a nyilvánosházak mûködését. Ha maholnap jégbe fagyó hajléktalanok, lakásukból kizsuppoltak követelnek fejük fölé födelet, azt szokás mondani: nincs honnan, nagyon-nagyon sajnáljuk. Bordélyházra rögvest van. Azaz kerülne a készletbôl.

Ki merné azt mondani, hogy mostanában néha összemosódnak a prioritások?

Vihart kavart a Provincia memoranduma

Már megjelenése elôtt elítélte a román lapok többsége azt a memorandumot, amelyben romániai román és magyar értelmiségiek egy csoportja Romániát a régiók államaként képzeli el az egyesült Európában.

A Provincia címû román és magyar nyelvû politikai, kulturális havi lap szerkesztôi által kidolgozott dokumentumot kedden hozták nyilvánosságra. A memorandum aláírói úgy vélik, hogy Romániának régiókból felépülô állammá kell válnia.

Olyan közigazgatási reformot javasolunk, amely újrafogalmazza a létezô területi egységek státusát és új politikai-közigazgatási formákat vezet be. Ezek kialakításában a fejlesztési régiók vagy a történelmi tartományok jelenthetik a kiindulópontot. A régiók székhelyén vagy a tartományi fôvárosokban felállítandó regionális tanácsok, illetve tartományi parlamentek létrehozásának megvitatását javasoljuk - hangsúlyozta a dokumentum.

A régiók kialakításának egyik alapelve az, hogy a közigazgatási és politikai hatásköröket területi egységeknek, és nem nemzeti vagy etnikai közösségeknek adják át. Ez utóbbiak a regionális modell alapján politikai és jogi garanciákat élveznek sajátos érdekeik védelmében. A szerzôk szerint a jelenlegi - 1989 óta lényegében változatlan - romániai közigazgatási rendszer a korrupciónak és a bürokratizmusnak kedvez.

A régiók létrehozásához alkotmányreformra van szükség, amelyet átfogó közvitának kell megelôznie.

A dokumentum szerint csak a regionális állammá átalakuló Románia szerezheti vissza igazi európai identitását. Az aláírók Skócia, Katalónia, Flandria, Vallónia és Bajorország példájára hivatkoznak, mivel ezek a sikeres, alkotmányos jogállással rendelkezô tartományok ma már az Európai Uniónak is fontos építôkövei. A többnemzetiségû romániai régiókban - a Bánságban, Erdélyben vagy Dobrudzsában - kialakítható az a regionális identitás, amelynek révén meghaladhatóvá válnak a korábban kiélezôdött nemzetiségi konfliktusok.

Románia regionális átalakítása tervének semmi köze az elszakadási vagy irredenta törekvésekhez, bármilyen jellegûek legyenek is azok. Minden ilyen megközelítés leegyszerûsítô, és azt a célt szolgálja, hogy diverziós módon megrontsa azokat az alapos és felelôs közvitákat, melyek országunk jövôjét az európai tapasztalatok fényében vizsgálják - hangsúlyozták az aláírók.

A memorandumot elküldték a parlamentnek, a legtöbb jelentôs romániai pártnak, az Európai Parlamentnek, valamint a Régiók Bizottságának.

A keddi lapok jelentôs része már a dokumentum nyilvánosságra hozatala elôtt elutasította azt. Az erôteljesen nacionalista irányvonalat követô lapok Románia, az egységes nemzetállam elleni támadásnak minôsítették a kezdeményezést. A Ziarul Politic címû újság szerint a támadás mögött Magyarország áll.

Adrian Nastase román miniszterelnök egyelôre nem kívánta kommentálni a dokumentumot, mondván: még nem tudja, hogy "vitáról vagy politikai akcióról van szó". A pártok képviselôi nyíltan, vagy óvatos megfogalmazással elutasítóan nyilatkoztak. A szélsôségesen nacionalista Nagy-Románia Párt képviselôje azonnal rendôrért kiáltott, s nem azért, mert ennek a pártnak az aláírók nem küldték el a dokumentumot.

EU-bôvítés

A tizenhárom EU-tagjelölt ország közvéleményében egyértelmû többségi támogatottságot élvez a csatlakozás, de még viszonylag alacsony az unióval és a bôvítési folyamattal kapcsolatos tájékozottság színvonala - derült ki egy ezzel kapcsolatos Eurobarométer-felmérésbôl.

Az Európai Bizottság közvélemény- kutató szolgálata elsô ízben végzett a bôvítési folyamattal, illetve az unióhoz való viszonnyal kapcsolatos vizsgálatot a tagjelölt országokban, hogy olyan információkat gyûjtsön, amelyek összevethetôk a tagországokban rendszeresen végzett felmérésekkel.

A közvélemény-kutatás Brüsszelben ismertetett eredményei szerint a 13 tagjelölt átlagában 59 százalék azoknak az aránya, akik "jó dolognak" tartják országuk EU-csatlako-zását. A válaszolók csaknem kétharmada (65 százalék) ezt egy errôl rendezendô népszavazáson is támogatná.

Az uniós csatlakozás népszerûsége két balti államban, Észtországban és Lettországban a legalacsonyabb (33 százalék), de ez nem jelent elutasítást, mert ennél is csekélyebb (14, illetve 17 százalék) azoknak a hányada, akik "rossz dolognak" tartanák országuk uniós tagságát. A legnagyobb, 80 százalékos arányban a románok helyeslik a csatlakozást.

A tagjelölt országok lakosságának valamivel több mint a felében, 52 százalékában él pozitív kép az unióról, s mindössze 18 százaléknak vannak ellenérzései vele szemben. Ezek az értékek nem esnek messze a megfelelô unióbeli arányoktól, ahol 42 százalék a pozitív és ugyancsak 18 a negatív véleményt alkotók aránya. A csatlakozásra készülô országok közül e tekintetben is Románia - valamint Bulgária - áll az élen, ahol a megkérdezettek 70 százaléka nyilvánított pozitív véleményt. A legcsekélyebb (34 százalékos) népszerûségi mutatót Máltán kapta az EU.

Noha az unió létezésérôl a megkérdezettek elsöprô többsége (97 százalék) tudott, intézményei már kevésbé ismertek: az Európai Parlamentrôl 72, az Európai Bizottságról csak 60 százalékuk hallott.

Meglehetôsen nagyfokú a bizalom az unió iránt a tagjelöltek állampolgárai körében (62 százalék), mindenesetre jóval magasabb, mint a tagországokban (41 százalék). Az élen itt is Románia (74 százalék) és Bulgária (72 százalék) áll, a sor végén pedig Málta (35 százalék) és Törökország (34 százalék). Az átlagosnál jóval kisebb (30-40 százalék közötti) az uniós intézmények iránti bizalom indexe, de ez azzal is kapcsolatos, hogy ezeket kevesebben is ismerik.

A tagjelöltek minden tíz polgára közül kilenc hallott már arról, hogy országa EU-csatlakozásra készül, de a legtöbben úgy érzik, nem eléggé tájékozottak sem ezzel, sem a bôvítési folyamat egészével kapcsolatban. A magukat tájékozottnak tekintôk aránya 30 százalék körüli.

A bôvítési folyamat ütemével a legkevésbé a törökök vannak megelégedve (39 százalékuk szerint az "egy helyben áll"), míg a máltaiak 22 százalékának úgy tûnik, hogy a folyamat "a lehetô leggyorsabban" halad.

Románia 9,591 milliárd dollár értékben exportált árut az év elsô tíz hónapjában, 12,6 százalékkal többet, mint a tavalyi elsô tíz hónapban - közölték pénteken a román statisztikai hivatalban.

Az év korábbi részében nagyobb növekedési ütem lelassult: az októberi többlet 2,3 százalékos volt tavaly októberhez képest. Októberben 925,7 millió dollár volt a kivitel értéke.

A ruházat és a textiláru volt a legnagyobb tétel a román kivitelben az idén: az elsô tíz hónapban az export 26 százalékát adták ezek a cikkek.

Az elsô tíz hónapban 19,4 százalékkal bôvült a román export a fejlett országokba. Ilyen országokba irányult az export 74,4 százaléka, 67,8 százaléka az EU-ba került. Az ország legnagyobb exportpiaca, Olaszország a teljes kivitel 24,9 százalékát vette föl . Románia piacai között Magyarország a nyolcadik helyezett volt, holtversenyben az Egyesült Államokkal, a kivitel 3,2-3,2 százalékát véve föl.

Az elsô tízhavi import 12,76 milliárd dollár volt, 22,4 százalékkal több a tavalyi elsô tízhavinál. Az októberi behozatal 1,434 milliárd dollár lett, 28,2 százalékkal több a tavaly októberinél.

Az elsô tízhavi import legnagyobb tételét, 22,7 százalékos részesedéssel, a gépek és a villamos berendezések adták.

A fejlett országokból származó import 24,7 százalékkal bôvült a tavalyi elsô tíz hónaphoz képest. AZ EU-ból érkezett a román behozatal 57,3 százaléka, 20,1 százaléka az importban is fô partner Olaszországból. A volt KGST- országokból 15,7 százalékkal növe

kedett a behozatal az elsô tíz hónapban, és a teljes import 21,8 százalékát tette ki. Románia ellátói között, a 6,3 százalékos részesedésû Németország után, a harmadik volt Magyarország, 3,9 százalékos piaci részesedéssel, a statisztikai hivatal pénteki közleménye szerint, az Egyesült Államok pedig az ötödik, 3,3 százalékos részesedéssel.

A szokásos karácsony elôtti bevásárlási lázat is felülmúlja az a roham, amelyet ezekben a napokban élnek át a német fôváros kereskedelmi egységei. A boltokban és áruházakban hatalmas tömegek tolongnak, a pénztárgépek szinte szünet nélkül csilingelnek, jeleként annak, hogy idén decemberben végképp nem jellemzô az önmérséklet a német fogyasztókra.

Jóllehet a gazdasági elemzôk recessziót emlegetnek, ennek nyoma sincs a kiskereskedelmi forgalomban: a tavaly adventi üzletmenethez képest egyes áruház- és üzletláncok eladási mutatói 10-11 százalékkal emelkedtek az elsô két decemberi hétvégén. A kiskereskedelmi szövetség (HDE) adatai szerint feltûnôen sok vevô fizet készpénzzel és nagy címletû bankjegyekkel, amelyek eddig az otthoni szalmazsákban lapultak.

Mások azt gyanítják, hogy napokkal az euró bevezetése elôtt jelentôs mennyiségû fekete pénz áramlik a kiskereskedelembe. A vásárlási kedvet az is fokozza, hogy sok német attól tart: január elsejével, a közös európai fizetôeszköz forgalomba kerülésével sok mindennek föl fog menni az ára. Drágulásra, fölfelé kerekítésre már szeptember óta számos fronton (élelmiszerek, hanghordozók, lakberendezési cikkek stb.) akad példa német földön. Laikusok csak ámulnak azon, hogy ennek dacára a wiesbadeni statisztikai hivatal szeptember óta folyamatosan csökkenô inflációról szóló hírekkel lepi meg a közönséget...

A karácsonyi vásár idei slágerei a multimédia frontján találhatók: CD- és DVD- lejátszók, asztali számítógépek és laptopok. Utóbbiak ára 3000 márka körül kezdôdik, az igényesebb, márkás gépekért nem ritkán 6-7 ezer márkát is le kell szurkolni. Hozzájuk képest szinte ajándék egy mobiltelefon, amely már 200-300 márkás ártól kapható. Igaz, a csúcsmodellekért elkérnek ezer márkát is.

A berlini kiskereskedôk novemberben nem gyôztek panaszkodni, mennyire rosszul megy a bolt - a december viszont a jelek szerint busásan kárpótolni fogja ôket. Szervezetük elnöke arra számít, hogy az év utolsó hónapjában a fôvárosi üzletek forgalma meg fogja haladni a másfél milliárd márkát (195 milliárd Ft!), ami abszolút rekordot jelentene.

Nemrégiben az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) egyik tagja, Rasvan Popescu egyfajta jelentést juttatott el szerkesztôségünkbe, amelyben arról beszélt, hogy a kormánypárt monopolizálja a tévécsatornákat, az ellenzéki pártok elenyészô arányban vagy egyáltalán nem jelentkeznek ezekben a hír- vagy vitamûsorokban.

A hírt követôen keresett meg Gáspárik Attila, a CNA tagja, azzal, hogy a kollégája által szolgáltatott hír kiegészítésre szorul.

- Miért éppen Rasvan Popescu adta ki a jelentést, holott 11-en vannak a tanácsban?

- Igazából ez partizánakció volt a részérôl, bár kértem, várjunk még adatokat, mert egy ilyen mini-jelentéssel nem teszünk jót. Ha legalább féléves megfigyelés adatait összesítjük, tárjuk a sajtó elé, és eljuttatjuk a parlament elé is, hogy kérem, ez a realitás, akkor sokkal nagyobb hitelünk lett volna, mint úgy, hogy egy ember kiugrik, s egyhetes következtetéseket von le.

- Látom, nálad azért egy komolyabb adatokat tartalmazó dokumentáció van.

- Azért is merek nagyobb horderejû következtetéseket levonni, mert nekem van vagy három hétnyi anyagom. A monitorizálóim gyakoroltak, mielôtt ezeket papírra vetették.

- Mióta folyik a monitorizálás?

- Végül is két hónapja folyik. A tanács egy 1992-es törvény alapján mûködik, s ebben van egy mondat, miszerint felügyeli az audiovizuális szektort. A tanácson belül hatalmas vita van, hogy ez a felügyelethez tartozik-e vagy nem, de ha elvárjuk az objektív tájékoztatást, akkor fel kell ügyelni rájuk. Arról sem határoztunk, hogy a megfigyelés eredményét mikor hozzuk nyilvánosságra. Nos, a kolléga úgy döntött, hogy nyilvánosságra hozza. Ez egy munkakópia, de úgy éreztem, hogy ha a Népújság foglalkozik ezzel, akkor ki kell egészítenem.

El akarom mondani, hogy le kell számolni az illúzióval, miszerint a Pro tévé pédául magyarbarát tévé. Mert ha megnézzük, a híreikben az RMDSZ 0,6 százalékot kap. Ehhez képest a szakszervezetek 1,1-del, a Nagy-Románia Párt (PRM) 85%-kal szerepel ugyanott. A Duna tévé felmérései szerint a Pro tévé a legnézettebb adó az erdélyi magyarság körében, az az adó, amelyben a PRM 90% fölött, az RMDSZ zéró százalékkal van jelen a vitamûsorokban, ami azt jelenti, hogy az RMDSZ-nek nincs bejárása a Pro tévéhez. Igaz, kereskedelmi adó, s az RMDSZ hibája is, hogy nem találta meg az utat hozzájuk. De azt hiszem, ha ez folytatódik, elôbb- utóbb meg fognak változni a tévénézési szokások.

A kormánypárt 92,3%-kal van jelen a Pro tévé vitamûsoraiban, több mint 65%-kal a híradásokban, ami több, mint a román közszolgálati televízióban, ami közpénzbôl megy. Bár nem váltották le a román tévé vezetôségét, nem voltak nagy politikai mozgások, a Parasztpárt, amelyikbôl kettô is van, 0,3 százalékkal szerepel a közszolgálati tévében. Tehát korántsem lehet arról beszélni, hogy a régi vezetés karakán módon kiállna régi elvtársai mellett, inkább kormánypártivá vált.

Egy másik dolog, ami feszültségforrást jelenthet, az a roma pártok jelenléte. Ezek a pártok a közszolgálati tévében 0,3%-ban jelentkeznek, a TVR2-n 2,3%-ban, mert itt vannak a roma mûsorok napi félórában. A kereskedelmi csatornákban az OTV- nél jelenik meg picit a vitamûsorokban. Szomorú az is, hogy Romániában minden politikai és számottevô híradásban a romák csak negatívumként vannak jelen (pl. roma maffia, rablók, csalók), és lehetôséget sem biztosítanak a választott vezetôiknek arra, hogy véleményt formáljanak az ügyben, ezzel pedig a meglévô
"természetes" feszültséget még gerjesztik ezek a tévécsatornák. Ebben elôbb- utóbb lépni kell. De egyértelmû, hogy a PSD hihetetlenül ráfeküdt a csatornákra. S ha már a magyarbarátságot nézzük, akkor el kell ismernünk, hogy az Antena1 közvetíti a legtöbb hírt az RMDSZ- rôl, a vitamûsorokban is a legkiegyensúlyozottabb az arány. Úgy látszik, a vitavezetô rájött, hogy csak egy ideig lehet egy irányba menni.

- Mit tesztek az elkövetkezendôkben?

- Folytatni fogjuk ezt a moni-torizálást. Meg kell mondanom, nagy vita van a tanácson belül emiatt. Én nagyon szeretném, ha a december
1-jei ünnepségeket elemeznénk, mert csak a kormánypárt ünnepelt legalább 97%-ban, és Csíkra való tekintettel a maradék 3% az RMDSZ-é volt. Azt is figyelembe kell venni, hogy az RMDSZ elég nagy arányú jelenléte a tévéadásokban a státustörvénynek köszönhetô, ez volt a státustörvény "ünnepi körhete". Mi védekeztünk tulajdonképpen.

Ami még nagyon érdekes, és kiderül a felmérésbôl, hogy a PSD és a köztársasági elnök között feszültségek vannak. A román közszolgálati tévében 1 százalékos az elnök részvétele és 50 fölötti a kormányé, a TVR2-n, amelyet szintén az állam fizet, még híradásaikban sem je-lent meg azon a héten, amikor Varsóban és Moszkvában járt. Ugyanakkor az Antena1-en 3%, a Prima tévében 6%, a PRO tévén 7%, szemben a 60-70%-os kormánypárti jelenléttel - ez azt jelenti, elszigetelik az elnököt.

- Mit tudtok tenni ebben az irányban?

- Én csak megállapítom a tényt, és riasztónak tartom. A politológusok kellene ebbôl levonják a következtetéseket. Ezekre oda kell figyelni, számításba kell venni az új törvény kidolgozásánál. Bármilyen kormány kerüljön hatalomra, az információ, az egyenlô távolságtartás, a kisebbségek jelenléte megfelelô kell legyen. Tehát mindazt, amit 12 év alatt elmulasztottunk, pótolni kell, s talán ez olyan dokumentum, amivel el lehet kezdeni.

Tárgyalássorozat a patronátusokkal, szakszervezetekkel

Az elmúlt hetek videokonferenciáinak visszatérô motívuma volt a kormány-patronátusok-szakszervezetek közötti tárgyalások folytatásának szükségessége. Megalakulásakor a kormány egy Társadalmi párbeszédnek nevezett egyéves kölcsönös meg nem támadási szerzôdést kötött a szakszervezetekkel és a patronátusokkal, amelyben a felek kötelezték magukat egyrészt a bérek és elbocsátások tekintetében, másrészt arra, hogy ebben az idôszakban nem szerveznek a gazdaság haladását akadályozó tüntetéseket, sztrájkokat. Az év eltelt, a szakszervezetek elégedetlenek a kormánnyal, mert - mint mondják - nem tartotta be vállalásait, a kormány pedig amiatt, hogy véleménye szerint a szakszervezetek túl sokat követelnek, ahelyett, hogy ôt támogatnák.

Az év vége közeledtével újból tárgyalóasztalhoz kellett ülniük a feleknek. Adrian Nastase miniszterelnök szorgalmazta, hogy a központhoz hasonlóan, megyei szinten is történjenek meg ezek a tárgyalások, egy újabb kontraktust elôkészítendô.

Marosvásárhelyen tegnap kezdôdött az a tárgyalássorozat, amelyet Ioan Toganel prefektus kezdeményezett a patronátusokkal és a szakszervezetekkel (UGIR '1903, Solida-ritatea, Fratia). Ezen áttekintették a 2001-re vonatkozó szociális egyezmény megvalósításait, és a jövô évi egyezmény perspektíváiról tárgyaltak.

Napirenden szerepelt a Petrom Független Szakszervezetek Föderációja által mára, december 12-ére tervezett figyelmeztetô sztrájk. A megyében a sztrájkot a PECO Maros szakszervezet kezdeményezte. A figyelmeztetô sztrájkot reggel nyolc és tíz óra között tartják. Követeléseik között szerepel mindenekelôtt a kollektív munkaszerzôdés és a bérezési egyezségek betartása (amit országos szinten nem tartottak tiszteletben), a személyzet megtartása, gázszolgáltatás, megfelelô munkaviszonyok biztosítása.

A központosított problémacsomagot a prefektus az elkövetkezendô napokban továbbítja a közigazgatási minisztériumhoz.

Az országos szinten tapasztalt nagyon hideg idôjárás miatt több helyen csökkent a földgáz nyomása, a nagy ipari fogyasztóknak pedig a minimálisra csökkentették a szolgáltatott földgáz mennyiségét.

- Az egész országban gondok vannak. Máshol azonban sokkal nehezebb helyzeteket kell megoldani, mint a Distrigaz Nord marosvásárhelyi kirendeltségénél, amelyhez nemcsak Maros megye, hanem Hargita megye egy része is tartozik - tudtuk meg Detesanu Emiltôl, a kirendeltség igazgatójától. - Itt rendkívüli helyzetet nem jelentettek, és a földgáz nyomását nehézségek nélkül sikerült a biztonságos minimális szinten tartani. A lakosságnak, egyéni fogyasztóknak és lakótársulásoknak egyaránt biztosítottuk a szükséges földgázt, még azokban az esetekben is, amelyekben az év más idôszakaiban korlátozásokat léptettünk életbe a nagy adósságok miatt. A többletfogyasztás miatt azonban kénytelenek voltunk a nagy vállalatok fogyasztását korlátozni. A földgáz nyomásának csökkenése miatt sehol sem tapasztaltunk rendellenességeket és balesetek sem történtek.

Megyénk egyik legnagyobb földgázfogyasztója az Azomures. Hudea Nicolae gyártási igazgató kérdésünkre elmondta:

- A lakossági többletfogyasztás okozta hiányokat a nagyfogyasztóktól elvont gázból próbáljuk fedezni. Természetesen mi nem tehetjük meg, hogy addig várjunk, míg a gáz nyomása a küszöbérték alá esik, mert akkor már a berendezéseink felrobbannának. Tulajdonképpen az a helyzet, hogy mi inkább leállítunk bizonyos üzemrészeket és másokat a technológia által megkívánt minimális szintre csökkentünk. Így most a gyár fele egyáltalán nem mûködik, de ebben az is közrejátszik, hogy egy részében amúgy is a szükséges javításokat végezzük. Mindenesetre jelenleg a normális mûködéshez szükséges 110.000 köbméter földgáz helyett csak 10.000 köbmétert fogyasztunk.

Hudea Nicolae beszélgetésünk végén pontosított: ennél a szintnél lennebb már nem tudják a zökkenômentes mûködést biztosítani, úgy hogy még nagyobb fogyasztás esetén a gázszolgáltatónak más fogyasztókkal szemben kell korlátozásokat bevezetnie.

Újabb külföldi támogatási program. Ezúttal amerikai. Neve GSM 103, alkalmazását a Mezôgazdasági és Erdészeti Minisztérium hagyta jóvá. A tervezet alkalmazása során amerikából származó Holstein, Siementhal fajta szarvasmarhák vásárolhatók elônyös (?) feltételek alapján. A kérdôjel nem az értékesítôre, hanem a vásárlóra vonatkozik. Magyarán: mit nyer a hazai állattenyésztô a vásáron? Divatos szavakkal: mi ebben a biznisz? Elôbb a feltételekrôl. A Romániában élô magán- és jogi személyek jogosultak az állatok vásárlására, ha eleget tesznek a programban megfogalmazott feltételeknek. Íme: a 20-22 hónapos ünô- vagy üszôborjú, a 4-5 hónapos vemhes állat ára 2.600 - 2.700 dollár. A szerzôdés megkötésekor a vásárlónak az ár 15%- át kell kifizetnie. A teljes összeg fizetésének lefutási ideje 7 év, legkevesebb egyéves késedelmi periódussal. A hitelkamat évente 5,5-6%. További követelmény: a vásárlónak rendelkeznie kell az állattartásra alkalmas épületekkel; az igénylônek be kell bizonyítania, hogy tapasztalt állattenyésztô, vagy alkalmazásában szakképzett állattenyésztôk dolgoznak; rendelkeznie kell a tejfeldolgozóval kötött szerzôdéssel; bizonyítania kell, hogy az állattartás költségeit fedezni képes; sürgôsségi esetben, betegség esetén az állatot vágóhídon vágja le, a kifizetett pénzösszeget a hitel törlesztésére szánja; a vásárlónak kötelessége, hogy a tejért vagy húsért kapott állami támogatást a hitel törlesztésére folyósítsa.

Emilia Trasculescu mérnök, a megyei Mezôgazdasági, élelmezésügyi és erdészeti igazgatóság állattenyésztési igazgatója elmondta, hogy eddig csupán öt személy igényelt összesen 55 állatot. A mérnöknônek fenntartásai vannak az "üzlettel" kapcsolatosan. Ugyanis Amerika hatalmas földrészen terül el. Északról, délrôl származnak az állatok? Képesek-e alkalmazkodni a hazai viszonyokhoz? És a leglényegesebb gond: az ár dollárban fizetendô, a kamat is. Meggondolandó, hogy érdemes-e befektetni olyan állományba, amelyet még nem ismerünk. A mezôgazdasági minisztérium tájékoztatója szerint az állat ára tartalmazza a szállítást a konstancai kikötôig. A vásárló ott veszi át a szarvasmarhát és saját költségein szállítja haza.

Mindezek után aki igénybe akarja venni a támogatást, e hónap végéig jelentkezzen a mezôgazdasági igazgatóság állattenyésztési osztályán.

Tegnap délelôtt javában folytak az elôkészületek a Víkendtelepen levô korcsolyapályán. Arról kérdeztük Dorin Florea polgármestert, hogy mikor vehetik igénybe a marosvásárhelyiek ezt a szórakozóhelyet?

- Többet szeretnénk nyújtani e téli sportot kedvelôknek, mint a tavaly, ezért az idén több lámpatestet
szerelünk fel a pálya köré és megfelelô hangosítóberendezést helyezünk ki. Emellett felhívással fordulunk azokhoz a kereskedelmi egységekhez, amelyeknek tulajdonosai bódét szeretnénk bérelni a jégpálya körül, tegyék meg az ajánlataikat, hogy minél többen látogassanak ki télen is a víkendre. Valószínû, még az idén, helyi együttesek közremûködésével jégünnepeket szervezünk, amivel hivatalosan is megnyitnánk a szezont. Reményeink szerint a jövô hét elején már használható lesz a jégpálya - tájékoztatott a város
vezetôje.

Sajtótájékoztató a Duna Televíziónál

A Duna Televízió menedzsmentje biztató jelnek tekinti, hogy több politikus is jelezte, támogatja a folyamatosan likviditási gondokkal küszködô intézmény költségvetési erôforrásból való megerôsítését - mondta Pekár István, a tévé elnöke kedden Budapesten tartott sajtótájékoztatóján.

Az elnök beszámolója szerint a Duna Televízió Rt. gazdálkodása alapítása óta kiegyensúlyozott volt, mindig kifizette köztartozásait, az alkalmazottak béreit. Ugyanakkor a problémák megoldására mindeddig nem kapott anyagi támogatást a költségvetés tartalékjából.

Hozzátette: közvetlen veszély nem fenyegeti a Duna Televízió mûködését, de a tervezett technikai fejlesztések miatt nagy szükség van az igényelt 1,5 milliárd forintos költségvetési támogatásra.

Szitnyai Jenô, a Duna Televízió határon túli ügyekért felelôs igazgatója bejelentette: Magyar igazolvány címmel új tanácsadó sorozat kezdôdik december 12-tôl a Kalendárium címû mûsor keretében.

Az élô szolgáltató mûsorban minden szerdán 18.35 órakor pedig a kedvezménytörvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalókat ismertetik az érdeklôdô nézôkkel.

Meszlenyi László hírigazgató elmondta, hogy a nézôk kívánságának eleget téve, hétfôtôl új idôpontban, este 19 órakor jelentkezik a Duna Televízió fô hírmûsora.

Az MTI azon kérdésére, hogy milyen változásokat okozhat az m2 és a Duna Televízió között kialakulóban lévô versengés a határon túli magyarokért, Pekár István kijelentette: az, hogy az m2 mûsorain több ilyen irányú mûsor jelenik meg, pozitív elôrelépés, és a külhoni közösségek érdekeit szolgálja.

Szitnyai Jenô hozzátette: tudomásul kell venni, hogy versenyhelyzet van a televíziós társaságok között. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a Duna Televízió maradandót tud alkotni nemcsak a kulturális mûvészeti értékek közvetítése terén, hanem akkor is, amikor a Kárpát-medence társadalmi sorskérdéseirôl tudósít

Hosszú levelet juttatott el szerkesztôségünkbe a Duna TV Norvégiai Baráti Köre vezetôsége. Az elkeseredett hangú levelet korábban eljuttatták magas magyar közjogi méltóságoknak és közéleti személyiségeknek, de a szélesebb sajtónyilvánossággal is szeretnék megismertetni. Terjedelme miatt nem áll módunkban a teljes írást közölni, a feladók engedelmével kiragadunk gondolatokat belôle.

Mi, norvégiai magyarok, akik a Duna Televízió létrejötte pillanatától szívvel-lélekkel támogattuk és mintegy öt éve a Duna TV Norvégiai Baráti Körét is létrehoztuk, egy ideje aggodalommal figyeljük azokat a változásokat, amelyek Pekár István egyéves elnöksége óta mutatkoznak a számunkra hazát jelentô képernyôn. Saját magunkon, családtagjainkon, gyermekeinken, barátainkon is felmérhetô sajnos a növekvô elégedetlenség a Duna TV mûsorait illetôen. Egyre ritkábban kapcsolunk át erre az adóra, s ha már magyar tévéadásra vagyunk kíváncsiak, minduntalan azt vesszük észre, hogy inkább az M2-es mûsorait követjük, amelyek sokkal koncepciózusabban, szakmailag és tartalmilag is megalapozattabban foglalkoznak azokkal a kérdésekkel, amelyek bennünket részben mint magyar átlagnézôket, részben mint az anyaországtól messzire szakadtakat érdekelnek.

Nem értünk egyet azokkal a formai változtatásokkal (a "Cseppnyi változás" erôltetett grafikai megoldásaival, a megszeretett logó erôszakos megváltoztatásával, a hullámok kifehérítésével, a Duna Televízió nevét rejtô modoros és nem létezô betûtípusával, a kereskedelmi televíziók képi világának szánalmas és olcsó utánzásával, a reggeli és délutáni mûsor szakmaiatlan tarkaságával és nemzetietlen világával), amelyek mind-mind azt sugallják, hogy a Duna Televízió képi megoldásaiban is gyökeresen szakítani akar azzal a televízióval, amelyet megszerettünk és amelyhez ragaszkodnánk. Nem értünk egyet az öncélú pazarlással sem, a feleslegesen kidobott százmilliókkal, amibe ez az arculatváltás kerülhetett.

Nem értünk egyet az új és meglehetôsen követhetetlen mûsorstruktúrával, amelybôl végérvényesen eltûntek kedvenc mûsoraink, amelybôl fokozatosan kiszorulnak a nemzeti értékek, s cserepeire törve látszik az a nemzetstratégiai koncepció, amelyért annak idején létrejött a Duna Televízió. Keressük és nem találjuk azokat a fogódzókat, amelyek indokolnák az új mûsorrácsot és az erôltetett új mûsortípusokat. Koncepciótlanul és ömlesztve kapjuk a többnyire érdektelen vagy meggyôzôdésünk, világnézetünk és összmagyarságban gondolkodásunk ellen szóló anyagokat az ijesztôen alacsony nézettségû reggeli mûsorban, nem a déli harangszó után, hanem elôtt kapjuk a déli híreket, vegyesfelvágottként zúdulnak ránk a délutáni Kalendárium zûrzavaros anyagai, a partikuláris hírektôl a fôzôcskézésig, az esti szellem órájában pedig kiszámíthatatlanul sorakoznak, mûfaji és tartalmi szelektálás nélkül, a bizonytalan színvonalú beszélgetôs mûsorok és riportfilmek. Eltûntek viszont a minôségi dokumentumfilmek, a világ legjelentôsebb magyarjait bemutató portrék, a színházi közvetítések, a kárpát-medencei régiót tükrözô típusú mûsorok, a színvonalas képzômûvészeti adások és még nagyon sok minden…

Legutóbb megdöbbentett bennünket az a tény, hogy a Norvégiában is sokszor megfordult, velünk is behatóan és érzékenyen foglalkozó kiváló televíziós személyiség, Cselényi László mûsorai is eltûntek a képernyôrôl, a nevével szignált, magyar- és nemzetközi elismerésnek örvendô Minoritates Mundi sorozat is megszûnt, a Duna TV vezetôsége - nyilvános ígérgetései ellenére - felszámolta.

A DTV nézôi körében közkedveltségnek örvendô mûsorvezetôt, Csáky Zoltánt, a neves riportert, a Heti Hírmondó fôszerkesztôjét ellehetetlenítették, mûsorától megfosztották. Tulajdonképpen elûzték. Döbbenettel halljuk, hogy ô is átigazol a Magyar Televízióhoz, követve Krizsó Szilviát, Gaál Pétert és a Duna TV sok más volt munkatársát. Magyarázat nélkül kirúgták az európai minôségû képzômûvészeti mûsorok szerkesztôjét, Nagy T. Katalint. Egyetlen év alatt hihetetlen pazarlás és vérveszteség egyszerre!

Nem értünk egyet azzal sem, hogy a Duna Televízió, amely pedig megkapta pár éve az UNESCO-tól a Világ Legjobb Kulturális Televíziója kitüntetô címet, egyetlen év leforgása alatt szinte kiiktatta képernyôjérôl a minôségi kultúrát, mintha a Világ Legkispolgáribb Televíziója címére pályázna. Kampányokban hol hírtelevíziónak, hol sporttelevíziónak titulálja magát, de egy tény: megszûnt kulturális televízió lenni.

Végül nem értünk egyet azzal, hogy semmiféle koncepciója nincs a Duna Televíziónak azzal a szándékos vagy nem szándékos törekvéssel, hogy végleg leszokjunk róla. Pedig szerettük és küzdeni is fogunk érte.

Ezzel a címmel jelenik meg a marosvásárhelyi unitárius egyházközség gyermeklapja. Korábban is szerkesztettek egy próbaszámfélét; ez a mostani az elsô "rendes" Dobbantó. Kínálata gazdag: Ady Endre, Áprily Lajos, Babits Mihály, John Bunyan, Egyed Emese, Kajcsa Jenô, Kovács András Ferenc, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezsô, Nagy László, Ráduly János, Szabó Lôrinc, Tamás Mária versei mellett Ambrus Lajos meséjét, Karinthy Frigyes humoreszkjét tartalmazza. Mesével, verssel kis "dobbantók" is szerepelnek, hétévestôl tizenegy évesig: Ferencz Annamária, Horváth Tünde, Szabó Katalin Dalma, Szász Nimród Zsolt, Nagy László. Utóbbinak Haragerdô címû meséjét angol nyelven is közlik, csakúgy, mint a hétéves Pamela Weidman versét (az eredeti mellett) magyarul. Találunk a lapban biblialapozót, humort, világjáró rovatot, karácsonyi jelenetet, népi mondókát, Illedelmes Ilma tanácsait, helyesírási böngészôt, rejtvényt, számjátékot, bûvös négyzetet, naptárt, eseménytárat, névnapi köszöntôt.

Milyen az elsô szám? Kicsit feszélyezett; mint amikor a diákot elôször szólítják a táblához. Jól felel, megkapja a tízest, de tudja, hogy a neheze ezután következik. Szurkolok szerkesztôinek, hiszen önzetlenül dolgozott érte Nagy Gizella, Kuti Márta, Szabó Zsuzsanna, Birtalan Zsolt (tördelôszerkesztô), Sófalvi Magdolna és Horváth Éva (korrektor). A borítóterv Major Gizella munkája. Az olvasók az unitárius egyház Bolyai téri irodájában juthatnak hozzá.

Én a Napsugáron nôttem fel. Most a Dobbantóval együtt dobban a szívem.

Csak a fennvaló segíthet?!

Kedd reggeltôl a vidéki autóbusz-állomások nagy részérôl a járatok a menetrend szerint közlekednek - nyilatkozták tegnap délelôtt a diszpécserszolgálat ügyeletesei, a vidéki autóbuszállomások vezetôi.

Küszködni kell a gépparkkal

A szászrégeni autóbuszállomásról Szováta, Tekeújfalu, Bátos, Kisidecs, Görgényüvegcsûr felé szállítják az utasokat. Az elmúlt hét végén az alacsony hômérséklet miatt néhány autóbusz késve indult, ám nagyobb fennakadások nem voltak - nyilatkozta az ügyeletes diszpécser.

A székelyudvarhelyi járat szünetelt

Hétfôn a dicsôszentmártoni autóbuszállomásról a kedvezôtlen idôjárás miatt nem indították a járatot Székelyudvarhelyre - nyilatkozta Marcu Gheorghe, az autóbusz- állomás vezetôje. - A garázsba nem férô, így a szabadban állomásozó autóbuszok nagy része a jelentôs hômérséklet- csökkenés miatt nem indult, s csak kisebb javítások, melegítés nyomán tudták üzembe helyezni azokat. Hasonló helyzet áll fenn minden évben, hiszen a gépjármûvek régiek. Újak beszerzésére egyelôre nincs lehetôségünk. Kedd reggeltôl minden járat menetrend szerint indult. Remélhetôleg ezután is sikerül a program szerint szállítani utasainkat - mondta az igazgató. Dicsô- szentmártonból Kolozsvár, Szeben, Fogaras, Marosvásárhely és Székelyudvarhely irányába indulnak járatok.

Szászdályára is van autóbusz

- Minden télen a lehurbolt, régi autóbuszokkal és a járhatatlan, hóval borított utakkal küszködünk. Sajnálatos módon minden évben megtörténik, hogy egy-egy eldugottabb falut nem tudunk megközelíteni. Például Szászdályát, ahol a vastag hótakaróval, helyenként jéggel borított út lehetetlenné tette a település megközelítését - nyilatkozta Bandea Eugen, a segesvári Cambus vidéki autóbuszvállalat igazgatója. - Vállalatunk 25 jármûvel rendelkezik, ebbôl jelenleg 20 üzemel. Kedd reggeltôl azonban minden jármû a beosztott program szerint szállítja utasait Dicsôszentmárton, Marosvásárhely, Szeben, Brassó, Fogaras irányába.

A marosludasi autóbuszállomáson nincs telefon, míg a szovátai állomáson tegnap délelôtt senki nem felelt a hívásra.

Marosvásárhelyen az elmúlt hét végén, hétfôn s tegnap is 15-25 percet kellett várakozni az autóbuszmegállókban. A helyi közszállítási vállalat diszpécsere szerint a programnak megfelelôen közlekedtek a járatok, igaz, kisebb késésekkel.

- Ha a fennvaló velünk lesz, s felmelegedik az idô, ezután nem lesznek gondok - nyilatkozta Maior Justina, a helyi közszállítási vállalat kereskedelmi igazgatója. - A géppark egy része elavult, ezért -17 celsius fokban akkor sem indulnak az autóbuszok, ha éjjel többször beindítják ôket. Az lehetséges, hogy az elmúlt hét végén hosszabb ideig kellett az autóbuszokra várni, ám kedden már minden járat a program szerint közlekedett.

Az utazóközönség egy kérdése: Mikor fogják végre már megelôzni a telet?

Sajtótájékoztató a Metrológiai Intézetnél

Év végi mérlegét mutatta be a megyei metrológiai intézet igazgatója, Maerean Viorel Ioan. A 41 megyei kirendeltséggel rendelkezô közintézmény Maros megyei szinten, a többi kirendeltséghez hasonlóan, ellenôrzési, engedélyezési, felügyeleti tevékenységet folytat azokban az intézményekben, ahol közérdekû méréseket végeznek. Ennek megfelelôen a még nem teljesen lezárt évben 522 ellenôrzésre került sor, amelyek közül 37 esetben kihágási jegyzôkönyvet állítottak ki, 50 millió lejre róttak ki büntetést. A mérôeszközök gyártói közül egy, importôrei közül szintén egy, javítói közül 15, bérbeadói közül 3, forgalmazói közül 8 és szerelôi közül 12 cég kapott engedélyt az elmúlt idôszakban. Ugyanakkor 8 laboratórium kapott mûködési engedélyt.

A Maros megyei kirendeltség az országban az elsôk közt végzett elektronikus szerencsejátékokon méréseket, korábban egész Erdélyben, idén pedig a megyében. A jövô évi átszervezések során várható, hogy e tekintetben az ellenôrzések szempontjából Hargita és Beszterce-Naszód megye is Maros megyéhez fog tartozni, ahol ez évben 315 szerencsejáték-gépet ellenôriztek különleges mérôeszközökkel.

Maerean Viorel Ioan elmondta, az ellenôrzött gépek közül egyik sem volt kifogástalan állapotban, így mindegyikhez többször is vissza kellett menni újabb méréseket végezni.

Az év végéig egyébként a hivatal tervezi, hogy a taxisok mérôóráit is fokozottabb ellenôrzés alá vesse.

A Metrológiai Intézet hivatali tevékenységei közé tartozik a különbözô szolgáltatókhoz beérkezô, mérômûszerekkel kapcsolatos panaszok kivizsgálása. Az Electricától beérkezett 138 villanyóra közül 72 volt hibás, a 70 gázórából 28. Az Aquaserv által behozott 87 vízóra között 40 hibás akadt, az ITON Electronic 10 órája közül pedig 2.

Az igazgató szerint a statisztikák világosan mutatják, elérkezett az ideje a mérôórák tüzetesebb vizsgálatának, amire az elkövetkezô évben idôt szakítanak.

Ami az elektromos berendezéseket illeti, a hivatal 8 ellenôre az év eltelt idôszakában összesen 27.321 gépet vagy berendezést vizsgált meg, ugyanakkor 3254 etalont ellenôrzött.

Egyszerûbb, szigorúbb

Új rendelkezések lépnek életbe az elôcsomagolt áruk terén, mivel Románia e tekintetben is felzárkózik az Európai Unióhoz. Az uniós szabályozás nagyrészt az 1971-es németországi elôrecsomagolt áruk törvényéhez igazodik.

- Tekintettel arra, hogy az ömlesztett áruk kora egyre inkább lejárt, fokozottan oda kell figyelnünk az elôcsomagolt termékekre. Az új rendelkezés értelmében az ömlesztett árukat csomagoló cégek kötelesek jövô év márciusáig beszerezni a jelenleg általában 5000 euróba kerülô, pontosabb és memóriával ellátott mérlegeket. Tudom, hogy egyeseknek már van ilyen gépük, a többiek pedig a szabályozás által elôírtaknak megfelelô, az unióban elfogadott bármelyik gépet megvásárolhatják. Mi majd ellenôrzéseink során azt vizsgáljuk, hogy egyetlen csomag se legyen kisebb a megengedett minimumnál, és egy tetszôleges sorozat csomag összértéke a névleges legyen. Ez azt jelenti, hogy némelyik csomag súlya a névleges értéknél a tûréshatáron belül valamivel kevesebb lehet ugyan, de ha ez az elôírtnál több csomag esetében fordul elô, akkor az egész sorozatot vissza-dobjuk.

A rendelkezés vonatkozik az alkoholtermékek, az ecet, az olajok, üdítôk palackozására, a tejtermékek, só, cukor, gabonaôrletek és -lisztek, hústermékek, vegyszerek, textilszálak stb. csomagolására. Mindezek esetében a rendelkezés meghatározza, milyen mennyiségben, milyen hibahatárral csomagolhatók, ami pedig a csomagolóanyagokat illeti, nem feledkeznek meg a dobozok, poharak ûrtartalmáról sem. A megfelelôképpen elôállított és csomagolt árukon pedig kötelezô módon meg kell jelenjen az "e" jelzés. A rendelkezés 2002 márciusában lép hatályba.

Alkalmazási szabályokra várva

2002 augusztusában lép érvénybe a nem automatikus mérlegek forgalmazására vonatkozó 749-es kormányhatározat és hasonlóképpen a jövô év folyamán életbe ültetik a néhány héttel korábban közzétett 1055- ös számú, a mérôeszközök forgalmazására vonatkozó kormányhatározat elôírásait. Sajnos a két határozat között vannak még egyeztetési gondok, ezeknek a megoldását a szakemberek és az érintettek az alkalmazási szabályzattól várják, amely még nem látott napvilágot. A két határozat közös, egybehangzó elôírásai alapján azonban elmondható az egy hónappal az uniós elôírás után, augusztusban életbe lépô rendeletek nyomán a gyártók és forgalmazók az európai normáknak megfelelôen kell mérômûszereket elôállítsanak, piacra dobjanak és forgalmazzanak. A Romániában forgalmazott mérômûszereken minôséget igazoló CS jelzés helyett megjelenik a CE jelzés, amelynek alapján az uniós és csatlakozásra váró országban gyártott mérôeszközök ezen országok bármelyikében forgalmazhatók. Maerean Viorel Ioan véleménye szerint a rendelet hatályba lépését követôen megnô a kínálat, és arra számíthatunk, hogy a mérômûszerek ára csökkenni fog.

Ruha István rendkívüli hangversenye

A zenei évad egyik legjelentôsebb hangversenyére készül a vásárhelyi filharmónia szimfonikus zenekara. Meghívottja a helyi közönség kedvence, a 70. születésnapját töltô Ruha István hegedûmûvész. A világhírû elôadómûvészt megünnepelték Nagykárolyban, Szatmárnémetiben és Kolozsváron is a közelmúltban. Marosvásárhelyen minden bizonnyal különös varázsa lesz ennek a "születésnapi" koncertnek, mivel a mester csaknem 40 évet felölelô elôadómûvészi karrierjében, mindent összevetve, legalább egy esztendôt a Kultúrpalota nagytermében "hegedült". Eseményszámba ment nálunk minden hangversenye. Kettôs ünnep a maga nemében a holnapi hangverseny azért is, mivel kettôs találkozásról van szó. Az immár 72 esztendôs Szalman Lóránt áll majd a szimfonikusok élén, aki annak idején az állami filharmónia igazgatójaként eredményesen tudott közremûködni a már fiatalkorában hírnevessé vált, kitüntetett hangszeres elôadómûvésszel. Ezúttal is örülünk majd ennek a rendkívüli együttmûködésnek. Két versenymûvet - Mozart Á-dúr hegedûversenyét, valamint Mendelssohn-Bartholdy híres É-moll hegedûversenyét - hallhatunk majd elôadásában. A szimfonikus zenekar közremûködésével elhangzik még egy-egy Chilf-, illetve Haydn-mû is.

Isten éltesse! Szerettel várjuk, kedves mester!

A Nagy István Ifjúsági vegyes kar ünnepi hangversenyére került sor december 9-én. Fennállásának 10. évfordulója alkalmával újra szolgálni akarta a zenekedvelô közönséget.

A felcsendülô darabok egyszerû ünnepélyességgel hangzottak. A tiszta és kifejezô éneklés, a kórus érett, egységes hangzása, a darabok megfelelô átélése mind-mind magasabb mûvészi szintrôl beszélt. A gyönyörû szóló hangok és a kis zenekar, amely kiegészítette a kórust, a reneszánsz kort idézte a hallgatók elé. A karmester, Kovács András hozzáértô vezetése, rátermettsége és szakértelme vitathatatlan. Erre az eltelt tíz év is bizonyíték.

A mûsor második részében elhangzott Ariel Ramirez Missa Criollája a maga egyszerû szépségével megörvendeztette a közönséget. Az idô repült és a közönség újra hallani akarta.

Kovács András és a kórustagok kemény, fáradságos munkájának köszönhetôen városunk büszkélkedhet e mûvészi igényû ifjúsági vegyes karral.

Kívánjuk, hogy a következô tíz évben is ugyanilyen lelkesedéssel és kitartással vigyék tovább az énekhang szívbôl jövô dalát, a kóruséneklést.

Túl a várakozásokon

Közöltük korábban lapunkban, hogy a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Prospero Alapítvány - az Illyés Közalapítvány és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának a támogatásával - ERDRAMIL címszóval (ERdélyi magyar DRÁmapályázat a MILlenium jegyében) drámapályázatot hirdetett, amelynek elsôdleges célja a romániai magyar drámaírás támogatása, a magyar írók és a színjátszás közötti termékeny kapcsolat ápolása.

Béres András, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház mûvészeti igazgatójának és a Prospero Alapítvány alapítójának beszámolója szerint a beküldött pályamunkák számszerûen messze meghaladták a várakozásokat, a pályázat elérte a célját. Összesen 48 színmû érkezett be, bizonyságaként annak, hogy minden híresztelés ellenére az erdélyi írótársadalom ma is érdeklôdéssel fordul a színház irányába, manapság is kedvelt mûfaj az erdélyi írók körében.

Nos, a pályamunkák beérkezése után nem maradt más hátra, mint az elbírálás, amelyet egy háromtagú zsûri végez el: Parászka Miklós rendezô, a Csíki Játékszín igazgatója, Kovács András Ferenc költô, a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztôje, a színmûvészeti egyetem oktatója és dr. Ungvári Zrínyi Ildikó egyetemi oktató, drámaelméleti kutató.

Tekintettel a beérkezett pályamunkák mennyiségére, az eredményhirdetés tervezett határidejét módosították, a díjazás idôpontjául 2002. március 22- ét, a Színházi Világnapot választották.

A pályadíjak nem változtak: I. díj - 40 millió lej, II. díj - 20 millió lej, III. díj - 10 millió lej. A nyertes drámát a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata 2002-ben bemutatja, a díjazott pályamunkákat a Látó folyóirat közli.

Jegyzet

A múlt héten megtartották a törvény által is kötelezô környezetvédelmi vitát a szovátai Cserepes kôbányáról. Az ott elhangzott érveken és ellenérveken túl amolyan sajátos "játsszuk a demokráciát" hangulatban zajlott a polgármesteri hivatal gyûléstermében rendezett találkozó. Mert az történt, hogy a kôfejtôt privatizáló külföldi cég által megrendelt, bukaresti szakemberek által elkészített szaktanulmányban minden a legnagyobb rendben volt, míg a hivatalos álláspontok ismertetése után felszólalók szavából kiderült, a valóság mást tükröz. S bármennyire is próbálták bizonyítani a szovátaiak igazukat, a környezet és gazdaság konfliktusából az utóbbi került ki gyôztesen. Bizonyos környezetvédelmi megkötésekkel ugyan, de beindulhat a nagyüzemi kôfejtés Szovátán. Ismerve a környezetvédelem hazai helyzetét, nem csoda, hogy egyesek kételkedtek a tanulmány adataiban és abban is, hogy a vitán megszabott feltételeket betartja a cég, illetve lesz, aki mindezeket ellenôrizze. Hivatalosan elfogadott, hogy Románia jelentôs lépéseket tett a környezetvédelem terén az európai uniós felzárkózásra, de a valóságban, mint ahogy ez Szovátán is történt, másként van. A gazdasági érdekek még mindig a környezetvédelmi szempontok fölé kerekednek. A szovátaiak egy számukra igen fontos - ugyancsak gazdasági érdekû kérdést is feltettek: mit akarunk inkább fejleszteni, a turizmust, vagy a nagyipart, mit minek a rovására? Ez is megerôsíti, hogy hiányzik egy egységes környezetkímélô régiófejlesztési stratégia, nincs meg két, látszólag ellentétes érdek egyeztetése. A környezetvédelemben nem elég külföldnek tetszetôs törvényeket elfogadni, ezeket megfelelôen gyakorlatba is kell ültetni. De még ettôl sem leszünk egybôl a legtisztább, legtermészetszeretôbb ország. Ehhez elsôsorban környezetkímélôen kellene gondolkodni, tervezni. Ami talán a legnehezebb. Egy állami gazdasági érdekek miatt privatizált, önmagában is környezetromboló tevékenységet kifejtô vállalkozással szemben a szovátaiak környezetvédô, -kímélô érvei meddônek bizonyultak. Lehet-e másként meggazdagodni e vidékbôl, mint úgy, hogy elmozdítunk egy hegyet? A turizmus és az ezt kiegészítô szolgáltatások fellendítése erre kézzelfogható választ adhat, csak hát a fôvárosi magánosítók ebbôl kevesebbet nyerhetnek, mint a sóvidékiek.

Ja, hogy a környezetre nem is gondoltak - hát ez mostanában kit érdekel igazán?

Tôzsdére megy a Drakula-park

A kormány szerdán megkezdi a majdani Drakula-park építését irányító segesvári idegenforgalmi fejlesztési alap 25 százalékának elsôdleges nyilvános kibocsátását. A tranzakcióból 155 milliárd lej bevételt várnak, amibôl meg lehet kezdeni a Segesvárra tervezett park építésért. A részvények kibocsátási ára 10200 lej, a jegyzési idôszak 45 napig tart.

Vendégségben Budapesten az Alexanderplatz

A marosvásárhelyi ARTeast Alapítvány Alexanderplatz címû elôadását tekintheti meg a Thália Színház új stúdiójának közönsége csütörtökön és pénteken este, a Vendégségben Budapesten – Határon Túli Magyar Színházi Esték sorozat idei utolsó elôadásaként – tájékoztatta Goldschmied József programigazgató kedden közleményben az MTI-t. Az Alexanderplatz címû produkció premierje tavaly szeptember 9-én volt a marosvásárhelyi Ariel Ifjúság és Gyermekszínház Underground termében. A darabot Barabás Olga állította színpadra, akinek Peer Gynt- és Don Juan-rendezése korábban már nagy sikerrel szerepelt Budapesten is.

Elindult a Duna Tv világhálós adása

Elindult a Duna Televízió világhálós adása, a www.vilagtv.hu internetes címen elérhetô program célja, hogy erôsítse a határokon átnyúló nemzeti összetartozást. Az internetes adást kedden bemutató Stumpf István kancellária- miniszter elmondta: a magyar kormány támogatni kíván minden olyan kezdeményezést, amely határon túli magyarok és az anyaország közötti közösségi és kulturális szálakat erôsítik. A magyar világtelevízió internetes címén – a nyáron elindított magyar világrádióhoz hasonlóan – a késôbbiekben a többi magyar televíziós adás is elérhetô lesz.

Magyarországon Szabó István Az Év Embere

Szabó István filmrendezô nyerte el 2001-ben a Magyar Hírlap által alapított Az Év Embere Díjat. Az elismerést Cristopher Tonini, a Magyar Hírlap vezérigazgatója adta át Budapesten, a Várszínházban. Az elismerés odaítélésérôl a Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke vezette öttagú zsûri döntött. A bizottság az olvasók és a Magyar Hírlap újságíróinak szavazatai alapján összeállított névsort figyelembe véve határozott. A Magyar Hírlap olvasói több héten át tehettek javaslatot a jelöltekre. A nyertes mellett a legtöbb szavazatot Bárándy Péter ügyvéd, Csermely Péter biokémikus, Eszenyi Enikô színmûvész, Koltai Lajos operatôr, Majtényi László adatvédelmi biztos, Surányi György, a jegybank volt elnöke és Tamás István, a Nemzetközi Üzleti Fôiskola vezetôje kapta.

Kofi Annan átvette a béke Nobel-díjat

Az emberiség oszthatatlan – egyebek között ezt szögezte le hétfôn Kofi Annan ENSZ-fôtitkár, amikor Oslóban átvette az idei béke Nobel-díjat. A kitüntetést – az aranyérmet, a diplomát, valamint a díjjal járó tízmillió svéd korona pénzjutalmat – idén megosztva a fôtitkár, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete kapta meg az emberi jogok érvényesítése és a globális konfliktusok rendezése érdekében kifejtett erôfeszítéseikért. Az alapítása óta idén 100. alkalommal odaítélt Nobel- békedíj átvételekor Kofi Annan hatékonyabb nemzetközi együttmûködést sürgetett a szegénység, a tudatlanság és a betegségek elleni küzdelemben.

Milosevic negyedszer a hágai bíróság elôtt

Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnök kedden Hágában abszurdnak nevezte a népirtás vádját, amelyet ismertettek vele a hágai Nemzetközi Törvényszéken. Milosevicet egyebek között az 1992 és 1995 közötti boszniai háború idején elkövetett népirtással is vádolják. "Boszniában a béke és nem a háború érdekében munkálkodva szereztem érdemeket" – jelentette ki Milosevic a vádirat felolvasása után az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bûncselekmények kivizsgálására felállított hágai ENSZ- törvényszék elôtt folyó perében. Milosevic nem volt hajlandó nyilatkozni arról, hogy az egyes vádpontokban bûnösnek érzi-e magát. Richter May bíró ezt úgy értékelte, mintha a vádlott ártatlannak vallotta volna magát.

Motorszerelés az ûrben

Az Endeavour amerikai ûrrepülôgép két amerikai asztronautája hétfôn négyórás ûrséta keretében a nyílt világûrben hôszigeteléssel látta el a Nemzetközi Úrállomás napelemeit mozgató két motort. A NASA mérnökei elôzôleg felfigyeltek arra, hogy túlfeszültség gerjed az ûrállomás energiaellátásában, amibôl arra lehet következtetni, hogy a motoroknak kicsit megnôtt a teljesítménye. A túlfeszültségnek valószínûleg az az oka, hogy az ûrállomás a nappalok és az éjszakák váltakozása miatt nagy hômérséklet- ingadozásnak van kitéve. Ha viszont a hétfôi erôfeszítések nem vezetnek eredményre, jövôre ki kell cserélni a motorok alkatrészeit. Linda Godwin és Daniel Tani ûrsétája a 18. – és a tervek szerint utolsó – volt az idén, és ezzel 2001 az ûrsétákban leggazdagabb év lett – írja az AP hírügynökség.

A sejktôl kérik Iordanescut

A Román Labdarúgó Szövetség levélben kérte Anghel Iordanescu szerzôdésének felbontását az Egyesült Arab Emírségek-beli al- Ain tulajdonosától, Mohamad Bin Zayed sejktôl. Az 52 éves trénert szeretnék kinevezni szövetségi kapitánynak a Szlovénia elleni sikertelen vb- pótselejtezô után lemondott Gheorghe Hagi helyett. A FIFA nemrég figyelmeztette a román szövetséget, hogy az al- Ain beleegyezése nélkül nem állapodhatunk meg Iordanescuval – mondta Mircea Sandu elnök.

Híd alá szorult emeletes busz

Egy észak-angliai vasúti híd csaknem leborotválta egy emeletes busz tetejét, s a balesetben tizennyolc ember sérült meg. A hétvégi bevásárlásra bérelt busz nem fért át Spennymoor településnél lévô a híd alatt, s az építmény ütközéskor a jármû tetejét hosszában, annak mintegy háromnegyed részéig felszakította. Tizenegy utast kórházba szállítottak, hétnek a sérüléseit a helyszínen látták el. A busz 22 és fél centivel volt magasabb a megengedettnél.

Erdély emlékezete

A Mentor Kiadó december 14-én 17 órától a Deus Providebit Tanulmányi Házban mutatja be az Erdély emlékezete sorozatban 2001-ben megjelent könyveit: Benkô Károly: Marosvásárhely szabad királyi város leírása 1862-ben, Egyed Ákos: Erdély 1848. évi utolsó rendi országgyûlése, Kovács Kis Gyöngy: Rendtartás és kultúra, Tüdôs S. Kinga: Jobbágyélet a fejedelemkori Erdélyben, Egyed Ákos és mások: A Maros megyei magyarság történetébôl II. A sorozat köteteit Sebestyén Mihály mutatja be. Meghívottak: Egyed Ákos, Kovács Kis Gyöngy (Kolozsvár), Tüdôs S. Kinga (Bukarest) és a Maros megyérôl szóló kötet szerzôi.

Könyv az információról

Fülöp Géza Az információ címû könyvét mutatják be december 14-én este fél 7- tôl a Deus Providebit Tanulmámyi Házban. A mûvet dr. Dávid László tanszékvezetô egyetemi tanár méltatja, a szerzôvel Nagy Miklós Kund, a Népújság helyettes fôszerkesztôje beszélget. Zongorán közremûködik László Krisztina, a Mûvészeti Líceum tanulója. A könyvbemutatót a Kemény Zsigmond Társaság és az Erdélyi Múzeum Egyesület szervezi.

Ikonkiállítás és közgyûlés

December 15-én, szombaton 11 órától az Amatôr Képzômûvészek Szövetsége Köztársaság tér 9. szám alatti kiállítótermében sor kerül a megyei képzômûvészeti és ikontárlat megnyitására. Ugyanakkor, ugyanott megtartják a szövetség tagjainak közgyûlését is.

Új módszerek a magyar történelemtanításban

December 15-én, szombaton 9 órától a Deus Providebit házban Szekeres István írástörténet-kutató (Budakalász) elôadást tart az ideográfiáról, írás- és jeltörténeti kutatásokról a székesfehérvári Kodolányi János Fôiskola, valamint a zürichi Magyar Történelmi Egyesület és a Deus Providebit Tanulmányi Ház szervezésében.

A Mártírváros napjai

December 16-án, vasárnap 11 órától a marosvásárhelyi Polgármesteri hivatal 45-ös termében tartja közgyûlését a December 21. Mártírváros Egyesület. A tanácskozáson meghallgatják a vezetôtanács jelentését, módosítanak ennek összetételén és elfogadják a költségvetést. Ugyanitt bemutatják a Martírváros Napjai rendezvénysorozat programját. E gyûlés keretében szögezik le azt is, mikor fogják átadni az 1989-es Decemberi Forradalom Gyôzelme érmet.

A gomba is fûszer

Ezen a címen szervez kerekasztal-beszélgetést a marosvásárhelyi Biokertész Csoport. A rendezvény alkalmat kínál a megyeszékhelybeli gombászoknak a találkozásra, a tapasztalatcserére. December 13-án, csütörtökön 17 órára várják az érdeklôdôket a Fókusz Öko Központ Liliom (Crinului) utca 22. szám alatti székházába.

Diavetítéses élménybeszámoló

Ma 20 órai kezdettel az Erdélyi Kárpát Egyesület marosszéki osztályának szokásos heti találkozóján kiértékelik és diavetítéses élménybeszámolóval zárják a Wass Albert-szülôhelytôl nyughelyig programot. Színhely: a Fókusz Öko Központ Liliom utca 22. szám alatti székhelye.

Elmarad a Lajkó Félix-koncert

Betegség miatt elmarad Lajkó Félix és együttesének koncertje, amelyet december 12-ére hirdettek meg a Kultúrpalotába. A következô idôpontról a késôbbiekben tájékoztatják majd az érdeklôdôket a szervezôk.

Elôadás a jereváni könyvtárról

December 13-án, csütörtökön 17 órától a marosvásárhelyi Népi Egyetem Rózsák tere 57. szám alatti székhelyén Berdj Asgian, az egyetem rektora diavetítéssel illusztrált elôadást tart a jereváni Mathenadaran könyvtár - nemzeti kultúra és kulturális együttmûködés címen.

Irodalmi délután

Ma 17 órától a Deus Providebit Tanulmányi Ház Szt. Gellért-termé-ben Tóth Gabriella mûveibôl összeállított irodalmi délutánt tartanak.

Ellenôriztek a közegészségügyiek

December 3. és 7-e között a megyei közegészségügyi igazgatóság felügyelôi folytatták ellenôrzô körútjukat, a vállalatok udvarán levô kioszkokat és az élelmiszer-termékeket forgalmazó és elôállító (tej- és húsfeldolgozók, pékségek és cukrászlaboratóriumok) cégeknél. Az említett idôszakban 78 egységet ellenôriztek, amelyek közül 10-nél összesen 83.000.000 lej értékben róttak ki büntetéseket, az egyik cég tevékenységét idôszakosan felfüggesztették. Összesen 3,2 kg lejárt szavatosságú élelmiszert vontak ki a forgalomból.

Röplabda a sportcsarnokban

Ma délután 17 órai kezdettel, a Románia Kupa negyeddöntôinek keretében nôi röplabdamérkôzést rendeznek a megyeszékhelyi ligeti sportcsarnokban. A marosvásárhelyi CSU Gaz az Amici Bákó együttesét fogadja. A visszavágót egy hét múlva rendezik Bákóban. Ugyancsak szerdán fordulóra kerül sor a férfi A-osztályos kosárlabda-bajnokságban is. A marosvásárhelyi Herlitz-Mobex Iasi-ban vendégszerepel.

SZUPEROLCSÓN, garanciával számítógépek, alkatrészek eladók. Tel. 168-873, 094-843-920. (24757)

ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, kombinált hûtôszekrényeket, automata mosógépeket, színes tévéket garanciával, a város területén és a szomszédos falvakban ingyenes szállítással. Tel. 165-373, 094-626-544. (32589)

ELADÓ fekete színû Festiv napraforgómag, vetômagnak is megfelel. Tel. 355-105, érdeklôdni 13-15 óra között. (32598)

PROFESSZIONÁLIS mobiltelefon-segédantennák eladók gyenge jel erôsítésére. Tel. 121-853, 095-794-826. (32465)

ELADÓ 59 cm-es képernyôjû, teletextes Blaupunkt színes tévé — irányár: 3,5 millió lej — és 2 db fotel 1,2 millió lejért. Tel. 167-046. (32616Ö

ELADÓK automata mosógépek, fagyasztók, fagyasztóládák, kombinált hûtôk, gázkonvektorok, aragázak, kazánok, színes tévék. Tel. 250-421. (32619)

ISMERT magyar festôk mûveit, valamint antik festményeket vásárolok. Telefon: 064/199-338, 094-475-623. (ko)

KÉSZLETBÔL eladó német importból különleges modellû lemezparketta (több mint 30 féle modell és színárnyalat). Nagy teherbírású. Tel. 169-628, 094-640-875. (32356)

ELADÓK: hûtôk, fagyasztók, kombinált hûtôk, hûtôvitrinek, automata mosógépek, színes tévék. Egy év garancia, ingyenes hazaszállítás. Gyár utca 15. Tel. 218-314. (32282)

ELADÓK új MTB gyerek- és felnôttbiciklik, szánkók, sílécek és bakancsok. Tel. 212-369. (31779)

KFT ELAD homologált pénztárgépeket a legolcsóbban a megyében, elektronikus mérlegeket, PC számítógépeket, pénzszámoló gépeket, fénymásoló gépeket. Szervizt biztosítunk. Tel. 169-304, 164-072, 444-862. (0845974)

ELADÓ betongarázs a Jeddi útban. Tel. 248-873, 092-688- 801. (32649)

ELADÓK színes televíziók. Tel. 132-751, 094-239- 001. (32658)

VESZEK sürgôsen 2-3 szobás, földszinti tömbházlakást az 1848-as út környékén. Azonnal fizetek. Tel. 093-226-865, 120-537, 576- 536. (32609)

ELADÓ ház Nyárádgálfalván, a 205. szám alatt, földdekkel együtt. Érdeklôdni 9 és 15 óra között. (32601)

ELADÓ ház Szovátán 24 ár területtel, 390 millió lejért. Tel. 212-369. (31779)

VESZEK tömbházlakást. Azonnal fizetek. Tel. 125-111, 093- 610-050. (32452)

SÜRGÔSEN eladó 2 szobás, I. osztályú tömbházlakás a Kövesdombon, a Godeanu utcában. Ára: 215 millió lej, alkudható. Tel. 250-180 vagy 091-229- 427. (32593)

ELADÓ 2 szobás, földszinti tömbházlakás a November 7-ben 199 millió lejért. Tel. 163-367, 095-604-866. (32614)

A ROMARTA LUX üzlet elôtt felejtettem egy neccet, amelyben bírósági akták voltak. Aki megtalálta, kérem, hívjon a 167-036-os telefonszámon. Az iratokért jutalmat adok. (32620)

ELVESZETT Benedek Csilla névre szóló egyetemi igazolvány. Semmisnek nyilvánítom. (32586)

MINDENFÉLE

BALKONBEÉPÍTÉS, rács, polc, vaskerítés árleszállítással. Tel. 127- 896. (32241)

KIADÓ garázs. Tel. 133-695. (32602)

Szomorú szívvel emlékezünk december 12-re, amikor a kegyetlen halál elragadta közülünk a dolgos kezû, cserefalvi születésû SEBESTYÉN LAJOST. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Misi és családja. (32507)

Kegyelettel emlékezünk id. BORDI BÉLÁRA halálának 8. évfordulóján. Drága emlékét szívünkben ôrizzük. Pihenése legyen áldott, nyugalma csendes. Felesége és lánya családjával. (32606)

Minden zord tél után jön egy tavasz, de a mi szívünkben örökre tél marad. Minden évben eljön az a nap, amely számunkra fájó emlék marad. A szív már nem dobog, az arc nem mosolyog, csak az emléked maradt, amely áldott, de szívünkben gyógyíthatatlan sebet hagyott. Fájó szívvel állunk meg néma sírod mellett és szívünk örökké tartó fájdalmával emlékezünk december 12-én, amikor egy éve, hogy a kegyetlen halál elragadta közülünk a drága jó férjet, édesapát, nagyapát, a kisteremi születésû MURÁR ÁBELT. Emlékét örökre megôriz bánatos felesége és lánya, Tünde. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. (32621)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett, drága jó férj, édesapa, testvér, sógor, vô, unokatestvér, rokon, barát és jó szomszéd, a küküllôvári születésû SZÛCS FERENC marosvásárhelyi lakos, a volt Vinalcool laboránsa, hosszas szenvedés után, 49 éves korában elhunyt. Búcsúztatása 2001. december 12-én du. 2 órakor lesz a Jeddi úti temetôben, végsô nyugalomra az ákosfalvi temetôben du. 3 órakor helyezzük. Bánatos felesége és gyermekei, Csaba és Geraldina. (32603)

Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy a szeretett feleség, édesanya, anyós, nagymama, dédmama, anyatárs, rokon és jó szomszéd, NAGY ÁGNES szül. Czirjék életének 74. évében, hosszú szenvedés után elhunyt. Drága halottunk temetése 2001. december 13-án du. 1 órakor lesz a mezômadarasi temetôben. Emlékét ôrzi szeretô férje, János, fia, János, lánya, Irénke, menye, Irénke, veje, István, unokái, Tünde, Enikô, Ibolya, Erika, dédunokája, Noémi. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. (32655)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett, drága jó feleség, édesanya, nevelôanya, anyós, nagymama, testvér, sógornô, nagynéni és jó szomszéd, GÁL DOMOKOSNÉ szül. Nagy Ilona életének 68. évében, rövid szenvedés után csendesen megpihent. Temetése december 12-én du. 1 órakor lesz a szentgericei temetôben. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. A gyászoló család. (32669)

Ôszinte részvétünket és együttérzésünket fejezzük ki Kerestély Sándornak és családjának a szeretett ÉDESAPA, APÓS és NAGYAPA elhunyta alkalmából. Pap István és családja. (32657)

Mély megrendüléssel értesültünk szeretett szomszédunk, VASS ZOLTÁN hirtelen haláláról. Ôszinte részvétünk a gyászoló családnak. Az 1918. December 1. sugárút 275-ös számú tömbház lakói. (32667)

Köszönetet mondunk mindazoknak, akik DOBAI VENCZEL temetésén részt vettek, sírjára virágot helyeztek és fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család. (3477065)

Nagy hálával köszönöm a Szentgyörgy utcai klinikán a dr. Ferencz László professzor által vezett osztály munkaközösségének és dr. Farkas László kezelôorvosának a néhai férjem, HUTTERA OTTÓ életének meghosszabbításáért kifejtett lelkiismeretes munkáját. Ôszinte tisztelettel: gyászoló felesége. (32671)