|
LIII. évfolyam 289. (14949) sz. |
2001. december 11., kedd |
A világ bármely táján éljen is (kivétel Magyarország), a Népújság révén ünnepi jókívánságot küldhet, díjmentesen köszöntheti itthoni hozzátartozóit, ismerôseit. Üzeneteket az impress@fx.ro e-mail címre várunk.
Magyarországi internetes olvasóink kedvezményes díjszabással (szavanként 50 forint) üzenhetnek Maros megyei, marosvásárhelyi szeretteiknek. Üzeneteik ellenértékét a Custos–Zöld könyvesboltban (1024 Budapest, Margit körút 7., telefon: 212-51-91) egyenlíthetik ki.
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
A kormány az elsô tapasztalatok alapján felülvizsgálja majd azt sürgôsségi kormányrendeletet, amely a román állampolgárok magáncélú külföldi utazásainak feltételeit szabályozza - közölte hétfôn Ioan Rus belügyminiszter az MTI kérdésére.
A sürgôsségi kormányrendelet december elsejével lépett hatályba. Elôírja azt, hogy a román állampolgárok magáncélú utazás esetében akkor hagyhatják el az országot, ha a határon meghatározott pénzösszeg, érvényes egészségügyi biztosítás és visszautazásra szóló jegy, illetve zöld kártya meglétét igazolni tudják.
A Magyarországra utazó turistáknak legkevesebb 250 eurónak megfelelô összeggel kell rendelkezniük. Ez öt napi kinntartózkodásra vonatkozik, ennél hosszabb idôtartamú út esetén minden további napra 50 eurónak megfelelô összeg szükséges.
Magyarországi utazásnál külön egészségügyi biztosításra a két ország között 1961-ben aláírt kormányközi egészségügyi megállapodás értelmében elméletileg nem lenne szükség. Ezzel kapcsolatban Ioan Rus hangsúlyozta, hogy a kormány sürgôsségi rendelete az összes európai, nem csak a Magyarországra történô kiutazásokra vonatkozik.
- A most következô idôszakban nagy figyelemmel követük, hogy milyen problémák vetôdnek fel, milyen helyzetek állnak elô, mit hagytunk figyelmen kívül, hol van szükség sajátos elôírásokra. Feltehetôen szükség lesz arra, hogy egyes országok esetében más és más elôírásokat alkalmazzunk - mondta.
A 250 eurónak megfelelô összeg kötelezôvé tétele elsôsorban azoknak okoz gondot, akik öt napnál rövidebb idôre utaznának Magyarországra. (Ez az összeg jelenleg több mint két havi átlagbér Romániában.)
Beszámolók szerint egyes utazási irodák már megtalálták a "kiskaput": a csoportban utazók számára szerény összeg fejében kölcsönbe adják ezt a pénzt a határátlépés idejére.
A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal kezdeményezésére a helyi tanácsosok, a 21-es Jegyzôkönyv vezetôtanácsa, a Tulajdonosi társulások Ligája és a civil szervezetek részvételével tanácskozott tegnap a távhô árának támogatásáról.
Mint ismeretes, a távhô referenciaárát idénre a kormány gigakalóriánként 550.000 lejben állapította meg, míg a marosvásárhelyi Energomur Rt által elôállított hôenergia ára ennél jóval magasabb, 780.000 lejbe kerül. Eddig a referenciaár és a termelési ár közötti különbözetet, jelen esetben a 230 ezer lejt, a központi állami költségvetés fedezte, a lakosságnak csak a referenciaáron számolták el a fogyasztást. A kormány újabb döntésével a szóban forgó különbözet 55 százalékát áthárította a helyi költségvetésekre, így a központi költségvetésnek a szubvenció csupán 45 százalékát kell fedeznie. Ezzel a döntéssel súlyos teher nehezedett az önkormányzatokra, mivel a szükséges pénzösszeget nem tudják elôteremteni. Erre a dilemmára próbáltak az önkormányzat és a lakosság számára egyaránt elfogadható megoldást keresni tegnap.
A polgármesteri hivatal három változatot dolgozott ki. Elsô variáns szerint a helyi tanács a különbözet 55 százalékának kiegyenlítését teljesen átvállalná; második szerint, fele-fele arányban fizetne az önkormányzat és a lakosság; harmadik variáns szerint pedig az anyagi teher teljesen a lakosság vállára nehezedne.
A Népújság kérdésére Dávid Csaba tanácsos, az Energomur igazgatótanácsának tagja kifejtette, hogy a hôenergia árának szubvencionálási módjáról a csütörtöki rendkívüli tanácsülésen döntenek. Figyelembe veszik a tegnap elhangzottakat is. A kompromisszumos (fele-fele) megoldást valószínûsíti. Az eszmecserén elhangzott hozzászólásokból is kiderült, a lakosság anyagi terheit a téli hónapokra nem lehet tovább növelni. A jelenlegi 550.000 lejes gigakalóriánkénti ár is sokak számára magas, ezért valószínûleg január, február és márciusra a helyi tanács magára vállalja a hônergia szubvencióját, ami körülbelül 55 milliárd lejes kiadást jelent.
A nagy hideg miatt országszerte többen megfagytak, még csecsemôt is szállítottak kihûlten a kórházba. A hét végén megyénk sem volt kivétel. Ahogy az Igazságügyi Orvostani Intézetbôl értesültünk, ma délelôtt fagyott embert boncoltak. A szabédi Balla Ferencet pénteken reggel halottan kapták lakásában . Az 51 éves férfi egyedül élt, és egy közúti majd egy munkahelyi baleset nyomán epilepsziában szenvedett. Feltételezések szerint cipôtakarítás közben esett el, és mivel nyitva volt a lakás ajtaja, ahol egyébként nem volt fûtés, megfagyott.
Szombaton tisztújító konferenciát tartott a Demokrata Párt megyei szervezete. A 2000-res választási vereségeket követôen, amikor helyeket és poziciókat veszítettek mind megyei, mind országos szinten, egy idôre eltûntek a politikai palettáról. A megyei elnök lemondott, és (kormánypárthoz közeli) üzletemberként, jelenleg pénzt keres politikai babérok helyett. A megyei szervezet egy idôben (fôleg miután Petre Roman is elveszítette elnöki tisztségét) annyira leromlott, hogy még a telefonjukat is kikapcsolták, nem voltak elérhetôk, nem voltak valójában sehol.
Nos, a konferenciát követôen, nagy reményekkel tekintenek a jövôbe. Az évek során harmadjára elnöki funkcióba került "új" elnök egyenesen "a megye második, legrosszabb esetben harmadik" politikai erejévé akar válni a következô választásokig. Akkor pedig nem kevesebb mint 20-25 százalékos sikert fognak elérni parlamenti (és nemcsak) szinten.
Eddig minden rendben. Hiszen minden, magára valamit is adó politikai formációnak az a célja, hogy megnyerje a helyhatósági és országos választásokat, minél több vezetô poziciót szerezzen a helyi hatóságokban, s lehetôleg a kormányba is bekerüljön. Azonban egy megyei szinten szinte nem is létezô alakulattól hallani, hogy három éven belül a megye második politikai erejévé válik, enyhén szólva gyerekes. Még akkor is, ha mondjuk, a kormánypárton kívül nemigen lenne ellenfelük a politikai palettán. De van, ráadásul kettô is. És mind a kettô "a megye második, legrosszabb esetben a harmadik" politikai erejévé akar válni. Kikrôl van szó? Az egyik a Nemzeti Liberális Párt, amely szintén pár hete újult meg, olyannyira, hogy egyenesen Bukarestbôl kandidált és gyôzött a megyei elnök. Tehát teljesen új, dîmbovitai, gyakran nacionalistába átcsapó szelek fújdogálnak e párt házatáján. Hogy ez mennyiben lesz jó a megyei szervezetnek és a választópolgároknak, a jövô titka.
A másik pedig egy halottaiból alig feltámadt alakulat (amely a '90-es évek elején valóban komoly erôt képviselt a megyében (azóta azonban teljesen meg is szûnt egy idôre), a Román Nemzeti Egységpárt, amelyet mifelénk PUNR néven ismernek leginkább. Ez az alakulat, amely van is, meg nincs is, valójában nem is a második vagy harmadik helyre aspirál. A minap egyik hangadója egyenesen azt jelentette ki, hogy a megye, aztán "Erdély és a Bánság legfélelmetesebb politikai ereje" lesz.
Egyetlen dilemmánk ezek után: hányadik hely is a román pártok között a bizonyos második-harmadik? Ugyanis a PSD, tetszik-nem tetszik, az elsô. Ugyanígy elsô akar lenni a Vadim-féle Nagy Románia Párt is, és szintén elsô, illetve legelsô a PUNR. Aztán lesz egynéhány második-harmadik párt is. Egyelôre a NLP és DP. De ha esetleg eszébe jut a Parasztpártnak is, hogy elsô, netán második vagy harmadik erô legyen a megyében, akkor nehéz lesz megállapítani, hányadik is a harmadik?
Magyar-román belügyminiszteri tárgyalások
Az Európai Unió elvárásainak teljes mértékben megfelelô visszafogadási megállapodás és az egyezmény végrehatásáról szóló jegyzôkönyv aláírásával fejezôdött be hétfôn Bukarestben Pintér Sándor magyar belügyminiszter hivatalos látogatása.
A magyar miniszter és vendéglátója, Ioan Rus belügyminiszter aláírta a két tárca szakoktatási együttmûködésérôl szóló egyezményét is.
Az ünnepélyes aláírást követôen mindkét belügyminiszter nagyon hasznosnak és eredményesnek minôsítette a tárgyalásokat. Mindketten hangsúlyozták: a két minisztérium mindig is élen járt a két ország közötti bizalom erôsítésében, a kapcsolatrendszer szélesítésében. Együttmûködésük példát adhat a többi minisztérium számára.
Ioan Rus közölte, hogy elvi megállapodásra jutottak arról, hogy a hatékonyabb együttmûködés érdekében a jövôben hat hónaponként rendszeresen találkozni fognak egymással a belügyminiszterek.
A két kormány közötti most aláírt visszafogadási megállapodás az 1992-ben kötött toloncegyezményt váltja fel. A schengeni elvárásoknak megfelelôen szabályozza részletesen azoknak a saját állampolgároknak, illetve más személyeknek a visszafogadását, akik a másik ország területén valamilyen formában szembe kerültek a törvénnyel.
A belügyminiszterek tárgyalásán szó volt arról is, hogy a két ország határán közös ellenôrzésû határátkelôk kialakítását tervezik. Pintér Sándor szerint ilyen határátkelôk két-három éven belül válnak reálissá. Ehhez a megfelelô technikai fejlesztés és a közös oktatás lehetôsége szükséges. A két minisztérium aláírt szakoktatási megállapodása a közös oktatás lehetôségét megteremti, a következô feladat lesz, hogy a technikai fejlesztésben hasonló színvonalra jussanak a határôrizeti szervek.
A tárgyalásokon áttekintették a két minisztérium szerveinek és a minisztériumok irányítása alá tartozó szervezetek együttmûködésének teljes körét. Megvitatták annak lehetôségét, hogy a két minisztérium a különbözô európai fórumokon meghatározott kérdésekben közösen lépjen fel.
Pintér Sándor bukaresti tárgyalásain fontos téma volt a szervezett bûnözés elleni közös fellépés hatékonyabbá tétele. A magyar belügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a mostani tárgyalás sorozatban elôkészített elvek alapján jobb, gyorsabb és hatékonyabb fellépés várható a késôbbiekben. Elmondta, hogy Magyarországon létrehozták a szervezett bûnözés elleni koordinációs központot, amely jó eszköz lehet a nemzetközi együttmûködésre és kapcsolattartásra is.
Botrányok a koszovói parlament alakuló ülésén
Az albán pártok nézeteltérései miatt hétfôn, a koszovói parlament alakuló ülésén nem tudták megválasztani a tartomány elnökét, a törvényhozás elsô munkanapját botrányok kísérték.
A törvényhozás elsô ülését Hans Haekkerup, a koszovói ENSZ-igazgatás (UNMIK) vezetôje nyitotta meg. Beszédében azt hangoztatta, hogy a történelem során most elsô ízben ül össze demokratikusan megválasztott koszovói parlament. Haekkerup felolvasta Kofi Annan ENSZ-fôtitkár üzenetét, amely szerint a képviselôknek felül kell emelkedniük a múlt keserû örökségén, és a tolerancia, a kölcsönös tisztelet, a kompromisszum politikáját kell folytatniuk.
A parlament elnökévé Nedzsad Dacit választották meg, aki a koszovói mûvészeti akadémia elnöke és tagja a választásokon gyôztes, Ibrahim Rugova vezette Koszovói Demokratikus Szövetségnek (DSK). A képviselôk megválasztották a parlament héttagú elnökségét is.
A törvényhozás elsô munkanapja botránnyal kezdôdött és botránnyal ért véget.
Még a parlamenti elnök megválasztása elôtt a második legerôsebb parlamenti párt, a Hasim Thaqi vezette Koszovói Demokrata Párt (DPK) egyik képviselôje beszédében azt sérelmezte: Haekkerup nem engedélyezte, hogy az ünnepi eseményen részt vegyen Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) elsô parancsnokának, Adem Jasarinak a családja. Haekkerup kikapcsoltatta a honatya mikrofonját, mire a DPK rövid idôre kivonult a terembôl.
Az ülés végén ismét a DPK-é volt a fôszerep, s ezúttal is Haekkerup került a párt célkeresztjébe. Thaqi közölte, hogy az UNMIK- vezetôje az emberi jogok világnapján megsértette az emberi jogokat, mert nem hagyta beszélni az ô pártbeli társát. Ezúttal a monológnak már a frissen megválasztott parlamenti elnök vetett véget: ugyancsak kikapcsolta Thaqi mikrofonját, azzal a figyelmeztetéssel, hogy nem sértegetheti az ENSZ-igazgatás elnökét. A DPK képviselôi erre ismét elhagyták a termet, a parlamenti elnök pedig berekesztette az ülést, és csütörtökre tûzte ki a parlamenti vita folytatását.
Az ülésen az egyetlen koszovói szerb koalíció, a Visszatérés is tiltakozott az UNMIK- nál: Rada Trajkovic frakcióvezetô azt sérelmezte, hogy a belgrádi hivatalos körökbôl senkinek sem engedélyezték a részvételt az alakuló ülésen.
Amint várható volt, az albán pártok nézeteltérései miatt az alakuló ülésen nem választották meg Koszovó tartomány elnökét. E tisztség legesélyesebb várományosa, Ibrahim Rugova elismerte, hogy nem sikerült semmilyen egyezségre jutnia Thaqival és Ramus Haradinajjal, Szövetség Koszovó Jövôjéért (AAK) elnevezésû albán párt vezetôjével. A politikus megerôsítette, hogy miniszteri tisztségeket, két miniszterelnök-helyettesi és parlamenti alelnöki széket ajánlott fel a DPK-nek és az AAK-nak, de a pártvezetôk elutasították javaslatát.
Rugova bejelentette, hogy a nézeteltérések miatt pártja "önállóan építi ki a koszovói hatalmi intézményeket". Hogy ez pontosan mit jelent, arról legfeljebb csak találgatások vannak.
Partnerkeresô találkozó Kiskunhalason
Partnerkeresô találkozót tartottak hétfôn Kiskunhalason romániai és magyar üzletemberek. A Kiskunhalas és Sepsiszentgyörgy szervezésében - Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH) támogatásával - rendezett fórumon száznál több magyar és 14 romániai vállalat képviselôje vett részt.
A két testvérváros polgármestere a találkozón hangsúlyozta: az üzleti tárgyalásoktól a régiók közötti gazdasági - befektetési és kereskedelmi - kapcsolatok élénkülését várják, de más területeken is szorgalmazzák az együttmûködést.
Skapinyecz Péter, az ITDH igazgatója a két ország kereskedelmérôl elmondta: Magyarország és Románia kereskedelmi forgalma tavaly 906 millió dollárt tett ki, mintegy 170 millió dollár körüli magyar többlettel. Az idei forgalom várhatóan meghaladja az 1 milliárd dollárt, körülbelül 200 millió dolláros magyar aktívummal.
Magyarországról a 80-as, 90-es évek fordulójától 200 millió dollár tôkekihelyezés történt Romániába, döntôen a Mol Rt. révén, de nagy befektetései vannak még a Richternek, a Zalakerámiának, a Dunapacknak - hangsúlyozta az igazgató.
Összesen mintegy 3.500 magyar cég van jelen Romániában - tette hozzá.
A kiskunhalasi találkozón az erdélyi vállalkozók többsége az építkezési, az épületgépészeti, fafeldolgozó, bútorgyártó, lakás- és irodaberendezéssel foglalkozó cégek képviseletében jelent meg, de volt világítástechnikai termékek forgalmazásával, bôrfeldolgozással, valamint bor- és szeszesitalok termelésével foglalkozó vállalat is.
Az Egyesült Államok lakói a hidegháború óta nem látott mértékben házi bunkereket építtetnek az atomterrorizmustól való félelmükben.
Az AP építési és tervezési vállalatok közlése alapján írta: sok amerikai lakóingatlanát is megterheli jelzáloggal, hogy fedezhesse a bunkerépítés költségeit. Egyes vállalatoknál a vezetôket bunkerral jutalmazzák.
A családi bunkerek építése nem új jelenség a tengerentúlon: a hidegháború korai éveiben amerikaiak ezrei építtettek föld alatti bunkert kertjükben vagy házuk alatt; a szövetségi kormány kész tervekkel is segítette az akciót.
A nemzetközi terrorizmus jövôbeni csapásai ellen védekezik a New York-i értéktôzsde is: létrehoztak egy titkos, tartalék kereskedô területet.
A tôzsde vezetôi elmondták: ha egy támadás következtében összedôlne a The Wall Street 11-es számú épülete - amely 1903 óta ad otthont a tôzsdének -, akkor 24 órán belül vagy még hamarabb helyre lehet állítani a kereskedést.
A november elején próbának alávetett, teljes telefonos és számítógépes felszereltségû titkos tôzsdeterem helye nem ismert, csak annyit tudni, hogy New Yorkban van.
New Yorkban a metróállomásokon, az alagutakban és a helyi érdekû vasút megállóiban pedig a közeljövôben különleges, vegyi anyagokat érzékelô berendezéseket fognak elhelyezni az esetleges terrortámadások megelôzésére. Hasonló eszközöket teszteltek a héten a fôvárosban, Washingtonban is.
Az Egyesült Államokban állítólag már kidolgozták a baktériumfegyverek elôrejelzésére - például a lépfene felismerésére - képes detektorokat is, amelyeket elôször Salt Lake Cityben, a 2002-es téli olimpiai játékok alatt fognak alkalmazni februárban.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség köszönti az Európai Unió döntését, melynek értelmében az unió tagországaiba utazó román állampolgárokat felmentették a vízumkötelezettség alól.
Ez a döntés a nyitottság, illetve az európai integrációba vetett bizalom szellemében fogant, amelynek egyik alapelve a személyek szabad utazási joga.
Az utóbbi években az RMDSZ egyértelmû álláspontot képviselt ebben a kérdésben, küldöttjei különbözô európai fórumokon határozottan kiálltak a vízumkényszer eltörlése mellett.
Ez fontos döntés mind a romániai magyar közösség, mind az ország többi állampolgára számára.
A határok áttetszôbbé váltak, ami meggyôzôdésünk szerint elôsegíti a Nyugat- Európához való gyorsabb felzárkózást. Meggyôzôdésünk, hogy magatartása révén az RMDSZ pozitív tényezôként vett részt e természetes célkitûzés megvalósításában. Ugyanakkor bízunk abban, hogy ez a döntés nem csak a határokon való szabad közlekedést biztosítja, hanem a gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatokat is megerôsíti.
Az Európai Unió pozitívan értékelte integrációs erôfeszítéseinket, de ez az intézkedés magával vonja az összes romániai politikai és intézményes fórum fokozott felelôsségét, hogy minél egységesebben lépjenek fel az integrációs feltételek teljesítése érdekében.
Az elkövetkezô idôszakban Romániának meg kell hoznia azokat az intézkedéseket, amelyek feltétlenül szükségesek az ország mielôbbi európai és euró-atlanti integrációjához.
RMDSZ és Ifjúság - 2002. címmel szervezett konferenciát az RMDSZ Ügyvezetô Elnöksége december 7-9. között Szováta-fürdôn. A konferencia témája a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a különbözô ifjúsági szervezôdések közötti kapcsolattartás intézményesítése, valamint az RMDSZ Ifjúsági Keretprogramjának bemutatása volt.
A konferencián részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezetô elnök, Borbély László, a képviselôház titkára és Kelemen Hunor, a SZET elnöke. Az ifjúsági szervezeteket hat országos szervezet (Itthon, fiatalon mozgalom, Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége - MAKOSZ, Állampolgár Menedzser Egylet, Romániai Magyar Cserkészszövetség, Országos Magyar Diákszövetség), valamint több mint 20 ifjúsági szervezet, illetve területi egyeztetô tanács kép-viselte.
A konferencia munkálatai egy vitaanyag mentén szervezôdtek, amelyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség egy ajánlást fogalmazott meg a jövôbeni együttmûködés formáját illetôen. A résztvevôk közös megállapodásra jutottak, miszerint létrehozzák a Magyar Ifjúsági Értekezletet (MIÉRT), egy olyan fórumot, amely lehetôség nyújt az állandó kapcsolattartásra, az érdekek egyeztetésére. Az Értekezlet célja a romániai magyar ifjúság érdekeinek felmérése, egyeztetése, illetve a feltárt problémák függvényében stratégiák, javaslatok kidolgozása, amelyeket az RMDSZ tovább vihet a megfelelô döntéshozó fórumok (helyi és megyei önkormányzatok, illetve országos struktúrák, intézmények) elé.
A Szovátai Ajánlás értelmében az Magyar Ifjúsági Értekezlet három alapelv mentén szervezôdik: nyitottság, szakértelem és partnerség. Az értekezlet évente legalább kétszer ülésezik, tagjai az országos ifjúsági szervezetek, illetve a területi ifjúsági egyeztetô tanácsok, amelyek a helyi ifjúsági szervezôdések egyeztetô fórumai.
A jelenlevôk egy operatív munkacsoportot hoztak létre, amelynek feladata a Magyar Ifjúsági Értekezlet mûködési szabályzatának elôkészítése, illetve az elsô Értekezlet megszervezése, amelynek idôpontját jövô év márciusára tûzték ki.
A konferencia másik meghatározó eseménye az Ifjúsági Keretprogram bemutatása volt, amely az RMDSZ 2002- es ifjúságra vonatkozó cselekvési prioritásait tartalmazza. Ennek szerves része a Szovátai Ajánlás is. Egy másik eleme a romániai magyar ifjúsági szervezetek felmérése, melynek célja egy átfogó adatbázis és katalógus elkészítése. A keretprogram része egy országos képzési program beindítása ifjúsági vezetôk, fiatal önkormányzati képviselôk és az RMDSZ-ben tevékenykedô fiatalok számára. A prioritások közé tartozik egy ifjúsági körút megszervezése, melynek keretén belül megtörténik a személyes kapcsolatfelvétel különbözô ifjúsági szervezetekkel. A 2002-es év elején bemutatásra kerülô, átalakított RMDSZ-honlapnak (www.rmdsz.ro) megszületik az ifjúsági része is, valamint elektronikus formában újraindul az Ifi- tájékoztató.
December 5-7. között a megyei tanács háromtagú küldöttsége részt vett Budapesten az Európai Unió bôvítésérôl tartott nemzetközi konferencián - ismertették az intézmény heti sajtótájékoztatóján. A rendezvényt a nagy-britanniai Essex grófság tanácsa szervezte, szûkebb célja az európai Praxis- hálózat kiépítésének megbeszélése és megszervezése volt. A konferencián az Európai Unió tagországaiból és a jelölt államokból 120 közigazgatási régió képviseltette magát, köztük több romániai megye is.
A tervezett Praxis-hálózat öt csoportban - régiófejlesztés; régiókormányzás; környezetvédelem, közszállítás és városrendészet; közoktatás és közegészségügy; mezôgazdaság és vidékfejlesztés - fejti ki tevékenységét, a leendô tagrégiók egymással interneten keresztül állnak majd kapcsolatban, s évente egyszer közös ülésen vitatják meg a teendôket. Gyakorlatilag a Praxis- hálózat egy hatalmas adatbázisként mûködik majd, melyhez valamennyi tagszervezet hozzájuthat, s kölcsönös elônyökön alapuló együttmûködéseket kezdeményezhet. A hálózat titkárságát a kezdeményezô Essex grófság brüsszeli képviselete látná el. Arad megye javasolta, hogy a résztvevôk legközelebb Aradon találkozzanak, a javaslatot elvben elfogadták.
A tanács másik küldöttsége a franciaországi Martigny de Bretonneux városa által szervezett karácsonyi vásáron volt jelen. Az évente megrendezett gazdasági-kulturális rendezvénysorozatra rendszeresen meghívják a házigazdák testvértelepüléseit, köztük a Maros megyei Tekeújfalut is.
A közvélemény tudomására hozták a tájékoztatón továbbá, hogy a megyei tanács ülését, melyen többek között a 2002. évi költségvetést vitatják meg, december 18-ára halasztották. Az ok: a költségvetés véglegesítésének elhúzódása. A Népújság kérdésére, hogy ilyen körülmények között nem válik-e lehetetlenné, hogy az egyes helységek az év végéig elfogadják a maguk költségvetését,nem kaptunk választ.
A kormány által a napokban kibocsátott rendelet néhány pénzügyi intézkedést foganatosít. Többek között 2002. január 1- jétôl csökkentik a rokkant személyek társadalomvédelmére szánt hozzájárulás mértékét 3%-ról 2%-ra, a gyerekjogvédelemre és a rokkantgondozásra az állami költségvetésbôl osztanak le a helyi költségvetésnek megfelelô hányadot. Ugyanettôl a dátumtól törlik az állami oktatás fenntartására szánt hozzájárulás 2%-os hányadát. Az intézkedések célja a béralapra nehezedô pénzügyi terhek csökkentése, illetve a 2000. évi 19-es számú törvény alkalmazásával járó hozzájárulási hányad kompenzálása.
A tanulóknak és diákoknak járó vasúti kedvezményeket 2002-tôl az állami költségvetésbôl állják, a közmunkaügyi, szállításügyi és lakásügyi minisztérium terhére, a közoktatási intézmények és fôiskolák által kibocsátott útilevelek vagy bérletek alapján.
Az állami költségvetésen kívül létezô speciális alapok számának csökkentése, a költségvetési átláthatóság növelése érdekében a Románia Alap számára felszámított 1%-os hányadot az exporttevékenységre vonatkozó adóba olvasztják, amely költségvetési bevételnek minôsül.
Az intézkedéssel január 1-jétôl megszûnik a 2001-ben a 95-ös sürgôsségi kormányrendelettel az ország külföldi megítélésének javítása céljából létrehozott Románia Alap, illetve az 1999-ben a 75-ös sürgôsségi kormányrendelettel az állami oktatás támogatására létrehozott speciális alap.
Az adósságokat be kell hajtani!
Ioan Toganel prefektus pénteken beszámolt a megye idei költségvetési bevételeinek megvalósításáról (december 6-ig). Eszerint az állami költségvetés-tevezet 3625 milliárd lejes bevételét túlteljesítették 66 milliárd lejjel (3691 milliárd). A nyugdíjalap 78 milliárd mínuszt könyvelhet el, 1648 milliárd helyett 1570 milliárdot sikerült beinkasszálni. Kevesebb a tervezettnél a bevétel a munkanélküliségi alap esetében is: a tervezett 359 milliárd, bejött 291, viszont az egészségbiztosítási bevételi mérleg pluszt mutat: 883 milliárdos a terv, bejött 907 milliárd.
A helyhatóságok esetében rosszabb a helyzet, mondta, 166 milliárd lejjel vannak mínuszban, aminek meglesz a negatív hatása a decemberi kiadásokra is. Ezért felkérte a megyei közpénzügyi igazgatóságot, a megyei egészségügyi biztosítási pénztárt, a nyugdíjpénztárt, a munkaerôhivatalt, hogy a következô idôszakban igyekezzenek behajtani az adósságokat, ha kell, kényszervégrehajtással is.
A két mulasztáson kapott felügyelô ügyében
Tegnap, a videokonferenciát követôen vetette fel Ioan Toganel prefektus, hogy nem megfelelô a kommunikáció és együttmûködés az ellenôrzô szervek és a hatóságok között. Konkrét példaként a pénzügyôrség két felügyelôjének esetét említette. Mint mondta, ezek az ellenôrök, miután egy cégnél rendellenességeket találtak, úgymond nem jelezték a megfelelô, ezúttal a bûnüldözô szerveknek. Készítettek ugyan egy, a kihágást megállapító jegyzôkönyvet, de ennyi volt az egész.
A prefektus, mint mondta a rendôrségtôl értesült az esetrôl. Arra kérte az ellenôrzô szerveket, javítsanak a kölcsönös kommunikáción.
Mirôl is van szó tulajdonképpen?
Arról, hogy a pénzügyôrség ellenôrzést tartott a Ricardi Tran Service Rt.-nél. Elôzôleg egy másik ellenôrzô szerv kontrollja megállapított egy kilencmilliárd lejes adócsalást. Októberben elôzetes letartóztatásba helyezték az olasz Ricardo Orlandino cégtulajdonost, és társát Magdun Viorel Hârsant adócsalás, jogtalan eltulajdonítás és a könyvelési törvény megszegésének vádjával, illetve, hogy nem reális számokkal operáltak a vállalat könyvelése során.
Ezt a céget ellenôrizte a pénzügyôrség (is), és a két inkriminált komisszár, Cristian Asteleanu és Cristian Moldovan, akiket a minap beidéztek a megyei törvényszék melletti ügyészségre, mert "elfelejtették tájékoztatni a nyomozószerveket", tudtuk meg Gheorghe Hutanutól, a Pénzügyôrség fôfelügyelôjétôl.
A kérdésre, hogy szándékszik-e lépéseket tenni a két mulasztáson kapott felügyelô ügyében, a prefektus azt mondta, nem áll szándékában bármit is tenni.
Ha valaki az (egyébként nem létezô) törvénynek megfelelôen bordélyházat nyitna Marosvásárhelyen, a polgármester nem ellenezné.
- Diszkrét övezetet határolnék el a városban, ahol megfelelô orvosi ellátás mellett ûzhetô az "ôsi mesterség" - jelentette ki Dorin Florea a heti sajtótájékoztatóján.
- Amikor az egészségügyi minisztérium jelentése szerint Romániában rohamosan megnövekedett a nemi betegek száma, akkor igenis ez lehet a megoldás ennek a csökkentésére. Egy másik aberrációja az egészségügyi törvénynek az, hogy bizalmasan kell kezelni a HIV-fertôzötteket. Ezáltal titkolják azt, hogy ki a beteg és így jobban terjeszthetik e gyógyíthatatlan kórt. Az sem lenne mellékes, hogy a bordélyházak jelentôs jövedelmet is hoznának a helyi költségvetésnek.
Érdektelenség az erdôk sorsa iránt?
A Megyei Erdészeti Igazgatóság, és a besztercei Területi Erdészeti és Vadászati felügyelôség a tegnap sajtótájékoztatón számolt be az erdôterületek jogtulajdonba helyezésérôl.
Megtudtuk, hogy az Erdészeti igazgatóság Maros megyében az 1991. évi 18-as törvény alapján 9753 hektár erdôterületet adott át a helyi bizottságoknak, a megyei földosztó bizottság jóváhagyása alapján. Az átadott összterület 60%-át sikerült jogtulajdonba helyezni az elmúlt 11 év alatt. Elsôsorban a községi és közbirtokossági erdôterületek jogviszonya rendezôdött, olyan értelemben, hogy a területeket sikerült kijelölni és kimérni. A 2001. év is lassan eltelik, még mindig vannak községek, ahol egyetlen birtoklevelet sem bocsátottak ki. Ezek Danci Iosif mérnök felsorolásában: Ádámos, Fehéregyháza, Balavásár, Bogács, Bonyha, Bánd, Bükkös, Maroskece, Kóródszentmárton, Nyárádremete, Ernye, Gyulakuta, Vámos-
gálfalva, Nyárádgálfalva, Makfalva, Havad, Petele, Régen (város), Erdôszentgyörgy, Nagysármás, Mezôsály, Nyárádtô, Csíkfalva, Zágor, Mezôzáh. Ennek következtében a szóban forgó erdôterületeken az igazgatóság nem hagyhatja jóvá - jogtulajdonbizonylat hiányában - a kitermelést. A felsorolt községekben, még tisztázatlan az erdôk, parcellák helye, a jövendôbeli tulajdonosok sincsenek konkrétan megnevezve. Az erdôk ôrizetlenek, védelmük nincs biztosítva. Az igazgatóság szakemberei hangsúlyozták: a magántulajdonba helyezendô összterületet átadták a helyi földosztó bizottságoknak, azok kijelölése és kimérése nem az igazgatóság dolga. A tulajdonba helyezés a helyi földosztó bizottságoknál akadt el, amelyeknek elnökei, törvény szerint, a polgármesterek. A tulajdonosváltással járó nehézségek sora korántsem ért véget. Szóba került a 2000. évi 1-es számú törvény alkalmazása is, amelynek alapján eddig egyetlen birtoklevelet sem adtak ki.
December 10. az Emberi Jogok napja
Vasárnap délben kínzásmentes övezetté nyilvánították a fôteret az Amnesty International nemzetközi emberjogi szervezet marosvásárhelyi önkéntesei, akik december 10.,az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának napjára aláírást gyûjtöttek két fogva tartott személy jogainak tiszteletben tartása érdekében.
Az Amnesty Internationalt 1961-ben Peter Benenson alapította, aki e szervezetbeli tevékenységért 1977-ben Béke Nobel- díjat kapott. Ma a világ 157 országában, így Romániában is van fiókja. Marosvásárhelyen 2000-ben alakult meg az Amnesty Interntional önkéntes csoportja. Eddig elsôsorban iskolákban osztályfônöki és az Unirea, illetve a Bolyai líceumokban különórákon népszerûsítették a szervezetet, tartottak elôadást az emberi jogokról. A politikailag és anyagilag független nemkormányzati szervezet 2001-ben meghirdette a gyermekjogvédelmi kampányát, s ezen belül a "világ kínzásmentes övezetté" ("Make the world a torture free zone") való nyilvánitását. A marosvásárhelyi önkéntesek a szervezetrôl szóló szórólapok terjesztése mellett aláírást gyûjtöttek az Oroszországban 2001. március 21-én 10 rendôrtiszt által letartóztatott Olga Kitova érdekében, akit az orosz hatóságok kegyetlenül megvertek, majd szabadon engedtek, s késôbb, május 22-én ismét letartóztattak. Ekkor szívinfarktust kapott, s a rendôrség megakadályozta a sürgôsségi orvosi beavatkozást, majd az utólagos kórházi ápolás után nem engedték, hogy Olga Kitovát felkeresse ügyvédje és családja. A törvényszék is alapfokon jogtalannak ítélte letartóztatását. Az ügy tisztázását sürgetô levelet Vladimir Putyin elnöknek címezte az Amnesty International.
A másik eset a 17 éves kucovai Mariol Dunda albán lányé, akit 2000 októberében azért tartóztattak le, mert névtelen fenyegetô levelet küldött egyik osztálytársának. Az utólagos jelentésekbôl kiderült: megverték, majd halállal fenyegették azért, hogy beismerô vallomást tegyen. Az ügy kapcsán arra is fény derült, hogy Albániában a rendôri erôk még mindig kínoznak, fenyítenek gyerekeket és fiatalokat, annak ellenére, hogy az ország aláírta a Gyermekjogi Egyezményt.
Az Amnesty International marosvásárhelyi csoportjának ez volt az elsô nyilvános megmozdulása, az önkéntesek szerint további hasonló rendezvényeket szerveznek majd jogtalanul meghurcolt embertársaik védelméért.
A mogyorófabokorra is emlékszem. Ha arra járok, megvizsgálom, él-e még.
Igen, hajt még szép vesszôket a klastrom hátsó udvarán, a grófok és az obszerváns szentatyák kriptájához közel. Küldött az atya gyakran oda. Ha a halnyelû bicskával beróttuk, hogy suhintás közben törjön el, hát maga ment. Beállította Assisi Szent Ferenc oltára mellé, volt nagy csönd. Ha mégsem, csípett a vesszô, mint a só az elevenen. Gyermekszájjal hoztuk közelebb a jövôt: hát dicsértessék, ilyen az élet, ugye, báró Bornemissza Leopold...
Nem haragszunk, páter. Köszönjük a vesszôt!
Rideg cellájában élt évtizedeken keresztül. Nyáron Kájoni János ösvényén sétált, holdvilágos veszejtô hidegben, karácsony táján mécses mellett hallgattunk szép gregoriánt. Bár korán volt felkelni gyermeknek igaz, tapostuk le egymást adventi hajnali rorátékon a sekrestyében, ki legyen a ministráns, mert abból lett csengettyûs és vidimusz késôbb. Jártuk a falut vízkereszt idején, nyakig hóban a berkekben, ropogva menet a betlehemi tanyákra, zörgô aprópénznek örvendtünk: "virágozzék a csengettyûnk feneke." A diót szétdobáltuk a mókusoknak a vízmosásig lemerészkedett tölgyerdô alatt.
Nemzedékeket bízott rá a Gondviselés. Keresztelt, nevelt, esketett, és nagyon csóválta a fejét, amikor váltunk. Az iskolában naponta tanultunk szorzótáblát, késôbb kétismeretlenes egyenletet, fizikát és telekurzívált politikai gazdaságtant, nála pedig - minden szigorú tiltás ellenére - történelmet; hetente egyszer legalább. Becsületet, tisztességet, és lettünk, amilyenek lettünk.
Volt mogyorófa pálca, volt csönd is. Most még nagyobb a hallgatás Assisi Ferenc mikházi háztáján. Az erdélyi barátok szentjének képmását is ellopták, fájt neki nagyon.
Most vettem a hírt: elment P. Kádár István O.F.M. is.
Dôlnek a csendes, hallgatag, felnevelô nagyjaink. Nem írnak ma már róluk könyveket. Legalábbis róluk ma már nem szokás. Mindössze kövek ôrzik meg nevüket. Mert sokasodnak bennünk, karácsony táján jó, ha elôvesszük emléküket.
Amíg élünk.
Harmadszorra is megtelt szombaton a marosszentgyörgyi mûvelôdési ház, ezúttal a római katolikus egyház rendezésében emlékeztek a községi mûkedvelô színjátszás kilencven évére. Az áhítat után meggyúlt az adventi koszorú második gyertyája, majd az egyházközség kórusa gregorián énekeket adott elô (Rorate, Salve Regina). Az imbolygó félhomályban az est házigazdája, Baricz Lajos plébános adventi elmélkedése hangzott el. "A szûz fogan és fiat szül, Emánuelnek nevezi el, ami azt jelenti: velünk az Isten." (Iz.) Vizi József polgármester és Baricz Lajos méltatták az évfordulót. A Soli Deo Gloria ökumenikus vegyes kar fellépése következett, Hajdó Károly karnagy vezetésével. Ôket a jól ismert Jubilate ifjúsági kórus követte. Minden fellépésükhöz új alkotást tanulnak, ezúttal az Ave Maria, a Magyar Golgota és a Pieta hangzott el, Simon Kinga kántornô irányításával. Palkó Réka elmondta Wass Albert Üzenet haza címû versét, Kovács András Ferenc és Tóth István megzenésített verseit Szántó Árpád adta elô.
Ezután következett a voltaképpeni "téma", a színjátszás, amiért összegyûltek a résztvevôk és a közönség, hogy Opris Ilarie igazgató ösztönzésére három napon át ünnepeljék azt. Az egyházközség ifjúsági színjátszó csoportja Nyírô József A per címû jelenetét játszotta Fazakas Attila, Fazakas Csaba, Lovász Orsolya és Székely Tünde szereplésével. A rendezvény a Kolping család színjátszóinak mûsorával zárult: Békeffi László Vigyázat! Harapós! címû bohózatán derülhetett a közönség; Pataki Ágnes, Mester János, Szakács Gyöngyi, Kacsó István és Birtalan Zsuzsika kapta a tapsot, a súgó-irányító Birtalan Melinda volt. A majdnem háromórás összejövetelt Sófalvi Szabolcs szövege "kötötte össze". A mûsor végén a polgármester emléklapot nyújtott át, és megajándékozta a szereplôket, a szervezôket és a sajtó képviselôit két helyi kiadvánnyal, Gh. Ilarie Opris és Hajdó Károly munkáival.
- Felemelô érzés ünnepelni kultúránkat elôdeinkre emlékezve közösségünkben. Adja Isten, hogy a játék, a szereplés ne szûnjön meg Marosszentgyörgyön, de közben alakítsuk jól Istentôl kapott szerepünket, mindannyiunk lelki-szellemi felemelkedésére - zárta köszönô beszédét Baricz atya.
Fennmaradt dokumentumok tanúsága szerint Szövérden a 16. század utolsó éveiben már megalakult egyházközség létezett. Az emlékezet szerint földmûves lakói jobbára hitbuzgó, szorgalmas, mértékletes életû emberek voltak. A reformáció elterjedése után, a 17. század elején építették fel a kôtemplomot, akkor fatoronnyal. 1804-ben láttak hozzá az új templom építéséhez a falu központjában. Abban az idôben, amikor nem volt kötelezô az oktatás a jobb anyagi körülmények között élô egyháztagok igencsak törekedtek arra, hogy gyermekeiket felsôbb iskolába adják, hogy ne rekedjenek meg a földmûvességnél, ha nagy hivatalra nem emelkedtek, de többen lettek papok, tanítók, gazdatisztek.
Az oktatásnak tehát hagyománya van Szövérden. A harmadik évezredre a hagyomány sajnos csak emlék maradt. Az enyészet útjára jutott iskolaépület, melyet az 1980-as években építették, az osztályoknak és tanítói lakásnak is helyet adott. A falu lassanként kiöregedett, az utóbbi évek folyamán egyre kevesebb gyerek született. Mivel a talaj is megmozdult az épület alatt, a falak megrepedtek, jó néhány ablakon már nincs üveg, a parkett egy részét, a hátsó bejárati ajtót elhordták. Az épület ez év elejére teljesen használhatatlanná vált. Osváth Csaba, Ákosfalva község polgármestere elmondta, hogy a falu szegény, a helyi költségvetésbôl pedig nem tudnák fedezni az épület rendbetételét. Emiatt az Antal András iskolaigazgatóval történt egyeztetés után a helyi református parókiát bérelték ki. A helyi tanács fedezi a fûtési, karbantartási költségeket. A községi elöljáró forgatta a fejében azt is, hogy iskolabuszt kérjen, de ha ezt megtette volna, akkor megszünteti a helyi oktatást, amit semmiképp nem akart . Lelkész sem él a faluban, legalább az iskola ne szûnjön meg. Tanuljanak csak helyben az ovódások, kisiskolások, most már eléggé jó körülmények között.
Mit kezdenek az épülettel? - kérdeztük a polgármestert.
- Az épület a községi tanács tulajdonában van. Az eddigi vitákból kialakulni látszik egy megoldás: sok anyagot fel lehet használni a falu központjához közelebb lévô kultúrotthon bôvítésére osztálytermekkel, orvosi rendelôvel, konyhával. Ebben számítunk a szövérdiek segítségére is, akik nagyszerû emberek, korukhoz képest jó munkásemberek.
Rögtönzött tantermek a református parókián
A református parókia bejárata mellett, egy viseltes Mountainbike, ráfagyott sárral. Az elsô helyiségben Simon Zsuzsa helyettes óvo néni foglalkozik az óvodásokkkal . A 12 gyerek közül az egyik a vakufény villanása után sírni kezd, majd eléggé hamar megbarátkozik velünk. Az óvoda ötödik éve mûködik. Felszerelése szegényes. László Ernô volt iskolaigazgató segített berendezni szônyeggel, játékokkal, kézmosóvederrel. Páll András kiskendi református tiszteletes két doboz játékot adományozott a szövérdi dedósoknak. Amerikai polgár is segített, 3 millió lej értékben vásárolt használt ruhákat.
A "belsô" szobában 10 gyereket tanít Pécsi Annamária, heten I., míg hárman II. osztályosok. A tanító néni tíz éve tanít Szövérden. Átélt olyan tanévet is, amikor I.-IV. összevont osztályban tanított. Naponta ingázik Göcsrôl. A kopott kerékpár a bejárat elôtt az övé. Nem kívánkozik el Szövérdrôl, mert reménykedik. Idén a faluban hat gyerek született. Ez rendkívüli esemény a település életében. "Lesz még itt nagyobb gyerekzsibongás" - mondja. Szegényes az iskolai felszerelés is. Az Oklahoma City-ben élô 72 éves polgár - nevét elhallgatta a médiák elôl -, segítette az iskolát is. A tanító néni nem hagyja magát. Az osztálypénzbôl Marosvásárhelyre bábszínházba viszi a gyerekeket. Az életét Göcs és Szövérd között osztja meg. Hivatása a tanítás.
Lesz még gyerekzsibongás..., a legszebb remény mindannyiunk életében. Szövérden tanítanak, és a jelek szeinrt tanítani is fognak.
Pénteken délután a munkáját a Népi Egyetemen végzô Felnôttnevelés Marosvásárhelyi Zónaközpontjának újabb szimpóziumára került sor, ezúttal gyakorlatiasabb téma kapcsán. A résztvevôk a Maria Olariu, A nôk helye és szerepe az új évezred küszöbén címû programtervezet koordinátorának köszönhetôen sikeres nôket ismerhettek meg, kérdezhettek. Maria Burghelia, a Studia marosvásárhelyi magántanintézet tanára, Doina Tintosan tanár/edzô, a megyei ifjúsági és sportigazgatóságtól, valamint Korek Mária cégtulajdonos/üzletasszony, a PER marosvásárhelyi zónakpéviselôje volt a meghívott. Közöttük szerepelt gróf Bethlen Anikó is, de ô objektív okok miatt sajnos nem lehetett jelen. Az érdeklôdôk száma meghaladta a múltkorit, több egyetemi tanárt, tanársegédet, mûvészettörténészt, vállalkozót is vonzott a rendezvény. A vitavezetô Adriana Câmpeanu közremûködéseként öt különbözô munkacsoport tagjai elôbb megrajzolták a sikeres nô portréját, majd házigazdaként Asgian professzor adta át a szót a sikeres hölgyeknek, maga is jellemezve ôket, és utóbb értékelve vallomásukat. Tény, hogy a három hölgy számvetésében mutatkoztak egybeesések, bár különbözôségek is. Valamennyien családosok. Egyikük sem tekinti magát sikeresnek. Inkább küzdô típusnak. Olyan embernek, akinek életében meghatározó a munka. Az élet küzdelem - vallják -, s benne minden akadály legyôzése erôtartalékaik szüntelen mozgósítására, cselekvésre ösztönzi ôket. Magyarán: jól érzik magukat a bôrükben. Hogy adódtak kérdôjelek is? Sikeresnek, tartalommal telítettnek tekintheti-e életét, és annak tekinti-e a társadalom is azt a háziasszonyt, aki két-három gyermekét gondozzaóneveli? Érdemes- e sikeressé válni, ha eközben nem boldog? Ha soha, semmiben nem lel öngára a nô? Nos, e nyitott kérdéseken túl elhangzott néhány olyan tényszerû megállapítás is, melynek próbaköve a tapasztalat: a családos nô egyéni ambíciói eléréséért kettôs energiráfordítással küzd. Általában a férfitársadalom tagjai nem nézik jó szemmel az ez irányú törekvéseket. Hívei ugyan az egyenjogúságnak addig, míg a ama "jelzett" szó nem a FELESÉGRE vonatkozik - jegyezte meg mosolyogva a "sikeresek" egyike. Mint ahogy ezt is tôle hallottuk: igenis, keresse és találja is meg minden nô az életben a valóban rá szabott szerepet, merjen a férfiakhoz hasonló módon dönteni, határozni. A szimpózium érdekes, hasznos, építô vitát eredményezett. És épp ez is talán az, amiért érdemes ezekre a szimpóziumokra elmenni.
Hamarosan itt a karácsony. Eljött az idô, amikor ismét számot kell vetnünk: tettünk-e jót ebben az esztendôben, vagy rosszak voltunk, mint a bûn; segítettünk-e a hozzánk közelállókon vagy vállvonogatva elmentünk mellettük és nem nyújtottunk kezet, amikor szükség lett volna rá.
Sokat hallani az igaz barátságról, de ez egyszer jó lenne le is írni, hogyan történt, amikor kiálltatok a barátotokért; éspedig úgy megfogalmazva, hogy azt a MeseAngyalnak se szégyelljük elküldeni. Erre készülünk ugyanis: Mese-Angyallal levelezni, ismét.
A Rádió Gaga és a Népújság szerkesztôsége ismét meghirdeti tavaly nagy sikert aratott levélíró pályázatát azoknak a gyerekeknek, akik úgy gondolják, hogy barátságból jelesre vizsgáztak az idén és ezt meg is írják nekünk. A leveleket a Rádió Gaga vagy a Népújság szerkesztôségébe várjuk, innen továbbítjuk majd MeseAngyalnak, aki a legjobbakat megjutalmazza. A marosvásárhelyi, fôtéri Papirus papír-, írószer- és játékbolt, valamint az Impress Kft. közvetítése révén játék- és könyvcsomag jut majd a legügyesebbeknek, és MeseAngyal ezúttal is megkért arra, hogy a legszebb leveleket karácsony elônapján jelentessük meg a Népújságban és a Rádió Gaga ünnepi mûsorainak egyikében is olvassuk fel ôket.
A leveleket a Rádió Gaga (Calarasilor utca 1.) vagy a Népújság (Dózsa György utca 9.) szerkesztôségébe várjuk, legkésôbb december 19-ig. A borítékra írjátok fel: MeseAngyal figyelmébe.
2001. december 8-án, szombaton de. a radnótfájai református templom meghitt, bensôséges ünnepnek volt a színhelye. Több mint 9 hónap és sok vita után végre új tiszteletese van ennek a közösségnek, Székely György tiszteletes személyében.
"Hit, remény, szeretet", kezdte az ünnepi istentiszteletet Székely József református esperes. Három olyan fogalom, ami egy ember életébôl nem hiányozhat. Tartalmas beszédében rámutatott, hogy az új lelkipásztornak követnie kell az igazságot úgy, ahogy "a vadász követi a vadat az erdô sûrûjében". Követnie kell az istenfélelmet, mert ezáltal gyôzheti le a nehézségeket és az akadályokat. Rámutatott arra, hogy a szeretet az az erô, ami révén az ember fáradni tud másokért. Egy gyülekezetet felépíteni csak szeretettel, türelemmel és szelídséggel lehet.
Ezek után Székely György beiktatott lelkipásztor igehirdetése következett. "Tudom, hogy nem bársonnyal párnázott székbe érkeztem ide, de azt is tudom, hogy csak szelídséggel és türelemmel lehet építkezni. Szenvedjük el egymást szeretetben, fogadjuk el mások másságát és törekedjünk az egységre" - mondta az új lelkipásztor.
Magyarosi Levente abafájai tiszteletes átadta az egyházközség szimbólumait: a bibliát, a pecsétet és a kulcsot.
Üdvözlô beszédet mondott az egyházközség kurátora, a radnótfájai ortodox pap, a szászrégeni evangélikus pap, az egyházmegye lelkészi karának nevében pedig Nemes Árpád magyarrégeni református lelkipásztor. A mûsort a radnótfájai református kórus folytatta, majd a beiktatott lelkipásztor köszönô szavai következtek.
Az istentisztelet utáni fogadáson jelen volt Kerekes Károly RMDSZ-képviselô, Nagy András alpolgármester, egyházi méltóságok, városi RMDSZ-vezetôk és tanácsosok, és nem utolsósorban a radnótfájai egyházközség tagjai, akik Csorvási Gyulával és Ilyés Jánossal együtt nagyszerû házigazdáknak bizonyultak.
Nastasescu Valentin mérnök, az Erdészeti Igazgatóság erdôk ôrizetével foglalkozó irodájának vezetôje szerint a múlt évhez viszonyítva sajnos nem csökkentek a kihágások. November 15-ig 125 törvényellenes cselekményt tártak fel az állami erdôkben, 830 köbméter faanyagot koboztak el, a büntetések értéke pedig elérte az 1 milliárd 500 millió lejt. Az igazgatóság erdôvédelmi osztályán dolgozók 1000 köbméter faanyaggal nem tudtak elszámolni, ezért ôk maguk fizetik ki az ellenértéket.
A magánerdôkben, amelyek gondozására szerzôdést kötöttek az erdészeti igazgatósággal, 10 bûncselekmény történt. Az igazgatóság szakosztályán dolgozóknak idén egy új jelenséggel kellett szembenézniük: a hamis dokumentumokkal. Ezek alapján mintegy 3000 köbméter faanyag "tûnt" el. Emiatt november 1-tôl kicserélték a szállítóleveleket, biztonsági jelzésekkel látták el. Okirat- hamisítás miatt egy személyt tartóztattak le, további három jogi személy esetében folyik vizsgálat. A karácsonyfák értékesítésével kapcsolatosan megtudtuk, hogy megyénk ezüstfenyô-tartalékai szegényesek, viszont lucfenyôbôl újra lesz kínálat. Forgalmazását a rendôrséggel együtt szervezett erdész-csoportok végzik, amelyek szigorú büntetéseket róhatnak azokra, akik kísérelnek meg fenyôfát értékesíteni.
A Népújság kérdésére Adrian Parlea mérnök, az igazgatóság szóvivôje elmondta, hogy az igazgatóság az 1 méternél kisebb lucfenyôért 30.000 míg a 3 méternél magasabbbért 100.000 lejt kér. Az ezüstfenyô ára 50.000-130.000 lej között lesz. Ezekkel az árakkal adják ki a fenyôfákat. A valós árakat majd a piac határozza meg. Végezetül, felkérik a lakosságot, ha bármilyen rendellenességet tapasztal, vagy ha az árakról szeretnének érdeklôdni, hívják a 250-073, -74, -39, 40-es, folyamatosan élô telefonszámokat.
Sajtóközleményben jelentette be a Területi Csendôrsparancsnokság, hogy a közbiztonság végett 2001. december 8-ától kezdôdôen autós csendôrôrjáratokat állítottak szolgálatba, amelyek vidéken és városon a rendôrségi közrendfelügyelô alakulatokkal szoros együttmûködésben ezek tevékenységét egészítik ki.
Az autós csendôrôrjáratok feladata a községi rendôrségek dolgozóival közösen, vagy tôlük függetlenül, hogy biztosítsák a közrendet és nyugalmat, elôzzék meg a bûnözést, ôrködjenek a közrend fenntartásán vásárokon, piacokon, búcsúkon, diszkókban és bármely más tömegrendezvényen, küzdjenek a mezôgazdasági termék- és állatlopások, az erdészeti kihágások, az orvhalászat és orvvadászat, valamint a környezetromboló tevékenységek ellen.
A lakosság, bármely hatáskörükbe tartozó helyzettel, eseménnyel kapcsolatban a csendôrséget a 956-os és az egyesített diszpécserszolgálat 112-es telefonszámán hívhatja.
Felemás érzéssel távoztam az elmúlt hétvégén, a Marosszentgyörgy községben folyó mûvelôdési tevékenység 90. évfordulójára szervezett mûsorról.
Elsôsorban örvendtem, hiszen az oly sokszor hangoztatott - a város közelében levô falvak elvárosiasodnak, beolvadnak - elméletet cáfolta meg a marosszentgyörgyi közösség. Nemcsak azzal, hogy immár 90. éve szervez különbözô kulturális tevékenységeket, hanem, hogy képes volt három délutánt kitöltô mûsort összeállítani, elôadni. Tette ezt a közösség lelkes vezetôivel, mert, ahogy a református lelkész fogalmazta meg: mi tudjuk, hogy a színvonalas szórakoztatás, az építô kultúra terjesztése nagymértékben hozzájárul mind a gyermekek, mind a felnôttek szellemi, lelki fejlôdéséhez, épüléséhez.
Jó volt látni, ahogy a különbözô korú kórustagok, a fiatal népi táncosok és ifjúsági bibliaórákra járó fiatalok egymást váltogatva bizonyították, hogy készültek az ünnepre. Élményt ajándékoztak minden résztvevônek.
Az üröm a fegyelmezetlen közönség miatt gyûlt fel bennem. A mûsorszámok alatt a kisebb-nagyobb gyerekek, fiatalok, felnôttek beszélgettek, nevetgéltek, ki- be járkáltak. Volt, aki kétszer-háromszor elsétált az elôadást figyelemmel követôk elôtt. Nem érdekelték ôket sem a színpadon szereplô, sem a nézôtéren ülô személyek. Nekik egyszer kint, máskor pedig bent akadt sürgôs dolguk. Még az ajtónál álló fegyelmezô sem bírt velük.
Figyeljünk, legyünk tekintettel egymásra - mondogattam magamban, miközben arra gondoltam, hogy a sok próba után elôadott énekek, táncok, színdarab figyelmesebb fogadtatást érdemelt volna. Szomorú, hogy a közösség egy-egy tagja nem tudja értékelni falutársa, rokona, szomszédja munkáját. Nem tudja figyelemmel végignézni, meghallgatni azt az elôadást, mûsorszámot, amelyet számára készítettek.
Megyeszerte üzemelnek a fôzdék. Az idén jó volt a gyümölcstermés. Toszó János Backamadarason november elején indította be a két kazánt. A 47 éves vállalkozó ebben az idôszakban két idénymunkást alkalmaz, nappal és éjszaka folyamatosan dolgoznak. A két üstbe külön-külön 200 liter anyagot öntenek. Az elômelegítôben villamos motor hajtja a keverôt. A kazánok alatt gáz ég. Annak idején, 1990-ben, amikor bejegyeztette vállalkozását, a beruházandó tôkét az állattenyésztésbôl biztosította. Az épületet a helybeli mezôgazdasági társulástól bérelte, a múlt évben pedig megvásárolta. Toszó János különben mezôgazdálkodásból és állattartásból él, nem a pálinkafôzésbôl. Ez amolyan, melléktevékenysége, mert ismeri a szakmai titkokat és szereti végezni; az ákosfalvi, bálintfalvi, szentbenedeki gazdák, mintegy 200-an, már megszokták, hogy hozzá jöjjenek. Naponta hosszú szekérsorok kígyóznak a fôzde kis épülete elôtt.
A jelenlegi gazdasági körülmények között üzlet-e a pálinkafôzés? A kérdésre Toszó János így válaszolt:
- Ebben a tevékenységben nincs nagy üzlet. Gondoljon csak a villany- és gázárakra. A kazánokba szükséges hûtôvizet a Nyárádból szivattyúzom, azért nem kell fizessek, minden más pénzbe kerül. A gyümölcspálinkát sajnos nem tudom nagy tételekben értékesíteni. A bárok, üzletek nem vásárolják fel, mert ahhoz külön engedély szükséges. De ha megszereznék az engedélyt, akkor sem forgalmaznák, ugyanis nagyon magas a gyümölcspálinka kereskedelmi adója. Eladnám a pálinkát, csak legyen kinek. Sajnos, gondjaim vannak az értékesítéssel. A környéken nem vásárolja senki, szinte mindenki elôállítja magának. Nem csak kereskedelmi céllal mûködtettem a kis fôzdét, azért is, mert a környéken már ideszoktak az emberek, és ha már belefogtam, végzem a munkám.
(kilyén)
Elismert gazdák
A nyárádszeredai helyi tanács, a Nyárád menti Szarvasmarha-Tenyésztôk Szövetsége, a Maros megyei Állattenyésztô és Szaporodásbiológiai Hivatal 2001. július 30-án szarvasmarha-kiállítást szervezett a községközpontbeli barompiacon. A többször ellett tehenek kategóriában az elsô díjat Józsa
Árpádnak ítélték oda. Ezúttal a gazdát és gazdaságát mutatjuk be.
Józsa Árpád Kôrispatakon született, a néhai Bókai Béla kovácsmestertôl tanulta a szakmát. Ma Nyárádszeredában lakik, a Malom utcában. Az utcában van 40 ház, de fejôstehén- gazda csak három.
A fényképen látható díjazott egyed már két borjat hozott a világra, most harmadik borjúzó. Súlya 500 kg. Egy év alatt átlagban 4600 liter tejet adott.
A gazda a tejet helyben értékesíti. Nagy a kereslet, ezért 7000 lejt fizetnek egy liter tejért. Amikor megkérdeztem, miért kapott elsô díjat, Józsa Árpád nem titkolózott. Naponta 6-7 kg gabonalisztet ad az állatnak, jó kóstot, vetett takarmányt. A gabonát tíz hektáron termeszti, sajátja csupán 2 hektár, a többit béreli. Két lóval dolgozik, vetôgéppel, kapagéppel rendelkezik.
Amikor azt kérdeztem, a vegyszert mivel juttatja ki a földekre, a felesége, Marcsa néni válaszolt: a két kezem a vegyszerezô. Árpád bácsi kovácsszerszámait a padláson tartja. Nem gyakorolja a szakmát, mert kevés az állomány. Abból a munkából nem lehet megélni.
Szóba kerültek a gyerekek is. Két leányt neveltek fel. A fiú, ifj. Józsa Árpád pékként dolgozik, de hajtási jogosítvánnyal is rendelkezik. Talán ô gépesít majd...
Elsô díjként 1,5 millió lejt vett át és egy kötôféket. A pénzzel takarmányt vásárolt.
Érdemes egyáltalán állatot tartani? Válasza: nem tudjuk megállni, hogy ne tartsunk állatot. A rengeteg majorságról nem is beszélve…
Kilyén Attila
A magántulajdonban lévô mezôgépek meghibásodása sok gondot okoz a gépkezelôknek, gazdáknak egyaránt. Egyrészt azért, mert az alkatrészek nehezen szerezhetôk be, drágák, másrészt mert faluhelyen kevés a gépjavításra szakosodott mûhely. Ezt az ûrt próbálta betölteni Barabási Zoltán, aki a környéken létrehozta az egyetlen szerszám- és gépjavító mûhelyét.
A jó szakember 1993-ig a marosvásárhelyi Matriconnál dolgozott. Az akkori igazgató, dr. Kolozsvári Zoltán marasztalása ellenére a gazdasági átszervezések miatt bekövetkezô bizonytalanság, az egyre kisebb kereset miatt úgy döntött, hogy magánvállalkozóként próbál meg tovább dolgozni. Mára már jól mûködô fémmegmunkáló mûhelyt üzemeltet Mezôpanitban.
A szerszámgépeket rendre szerezte be, árveréseken hozzáférhetô áron vásárolta az IRA- tól, a Matricon-tól, a körtvélyfáji
mezôgépállomástól, a számológépgyártól. Jelenleg a mûhely jól felszerelt, többek között 2 marógép, 2 fúrógép, egy síkköszörû, egy csúcs- és egy lyukköszörû, egy nagy és egy kis esztergapad, hegesztôbe-rendezés áll a szakemberek rendelkezésére. Barabási Zoltán vezetésével Barabási Zoltán Levente, Bács Mihály és még két alkalmi munkás dolgozik itt. A mûhelyben bármilyen fémmegmunkálást, gépjavítást, szolgáltatást elvégeznek, de fôként a mezôgazdasági gépek, féltengelyek felújítására szakosodtak.
(mezey)
Az idegenfóbia részeként a kedvezményeket ígérô, megszavazott törvények ellenére a külföldi befektetôk nem igazán érzik jól magukat nálunk. Idejövetelük elôtt gyakran letelepedésüket nehezítik, megérkezésük után pedig a bürokrácia labirintusát járják. Már ameddig a befektetôk meg nem unják és el nem mennek.
A Dürkopp Adler AG Bielefeld része a neves FAG golyóscsapágy-gyártó konszernnek, amelyhez világszinten több mint 50 vállalat tartozik, mintegy 14.000 alkalmazottal. Maga a Dürkopp Adler AG Európa-szinten vezetô pozíciót foglal el a varrógépgyártásban. 1997-ben ennek vezetôsége, tekintettel a helyi európai hírû szakemberekre, úgy döntött, hogy csehországi beruházása után Marosvásárhelyen fektet be, ahol a Matricon Rt. részvényeit próbálták megvenni. Miután ez nem sikerült, elsô lépésként annak egy termelôcsarnokát bérelték, majd egy teljesen új gyár felépítése mellett döntöttek.
A gyárat Németországban tervezték és a legújabb technológia felhasználásával elôre gyártott acélelemekbôl készült. A marosszentgyörgyi területre mintegy 6 hónap alatt építették fel a gyárat, majd a közelmúltban kétszeresére bôvítették. Az építéshez szükséges alapanyagokat az érvényben levô erre vonatkozó sürgôsségi kormányhatározat és a közvetlen beruházásokra vonatkozó törvény értelmében vám- és HÉA- mentesen hozták be, mint természetbeni hozzájárulást 1998 október és 1999 februárja között. Mindahányszor a törvénynek megfelelôen módosították a törzstôkét és ennek köszönhetôen mára egy jövedelmezô, újabb bôvítés elôtt álló gyár mûködik Marosszentgyörgyön. Dósa Vilmos, a cég helyi adminisztrátora a gyár rövid ismertetése közben elmondta:
- Mintegy 10 millió német márkányi befektetést végeztünk el: a korábbi huszonegynéhány alkalmazott helyett ma kétszázan dolgoznak itt és havonta több mint 500 varrógépet gyártunk. Elég csak azt megnézni, hogy míg 1999-ben az évi forgalmunk 30.000 német márka volt és tavaly 750.000 márka, addig idén több lesz mint 6 millió. Jövôre azt tervezzük, hogy ennek duplájára növekedjen. Vagyis havonta 1 millió márkás forgalmunk lesz. Több mint 1200 féle alkatrészt készítünk és mindezt európai szintû gépekkel, természetesen európai minôségben. Ráadásul, ha minden jól megy 2002-2003-ban szeretnénk tovább bôvíteni a gyárat, az eddigi 4000 négyzetméteres termelôfelületet meg szeretnénk duplázni. Itt kb. 500-an dolgoznak majd és a tervek szerint jövôre 5-6000 darab varrógépet is legyártanak, több típusban. A német befektetô döntése nyomán már az idén, év végén létesítünk egy kutató és fejlesztô részleget Marosszentgyörgyön.
A Dürkopp Adler cég gondjai közé tartozik egyrészt, hogy a villanyáram-szolgáltató képtelen folyamatosan szolgáltatni a minôségi, feszültségesés-mentes áramot. Így már sokadik alkalommal történik meg, hogy elveszik az áramot, ami azt jelenti, hogy egy teljes váltás marad villanyáram nélkül. Ugyanakkor a magasfeszültségû vezetéket sem biztosították le rendesen, és amikor belecsapott a villám, több gépünk károsodott.
- Csak alkatrészcserére több mint 10000 márkát költöttünk. Pedig megpróbáltuk a legnagyobb biztonságot elérni, ezért saját huzalokat húztunk: egyet a város felôl és egyet Mezôrücs felôl, amelyre rajtunk kívül senki más nem csatlakozik - panaszolja Dósa Vilmos. - Hasonló gondjaink voltak a gázszolgáltatóval, hogy néhány órával korábban bejelentették, hogy szünetelni fog a gázszolgáltatás, ám mostanra megértették: technológiánk miatt két-három napig folyamatosan kell égessük a kemencéinkben a gázt és a néhány órás kiesés két napnyi elfecsérelt, elégetett gázt jelent, és újra kell kezdeni az egész technológia folyamatát. Ígérték, az elkövetkezôkben idejében szólnak.
Rosszindulat vagy a professzionalizmus hiánya?
Mégis a legnagyobb gond, hogy az idén ôsztôl a Vámhivatal 6,1 milliárd lejt követel vám, HÉA és késedelmi adóként az importált javakra, noha azok a törvény értelmében vámmentesek. Szerencsére a német befektetôkre jellemzô módon már az elején elôrelátóak voltak és létesítettek egy bukaresti székhelyû ügyvédi irodát, és minden a törvény legmesszemenôbb tiszteletben tartása mellett zajlott. Most három szálon támadtuk meg a majd' három évvel ezelôtti importra vonatkozó fizetési felszólítást: jogi, adminisztratív és politikai úton.
Amennyiben a bíróságon nem adnak nekünk igazat és a vám vezetôségével illetve a prefektúrával folytatott tárgyalásaink sem vezetnek eredményre, megpróbálkozunk a pénzügyi és az ipari miniszterekre politikai úton hatni. Természetesen végsô esetben még ennél is tovább megyünk, hiszen a Bukarestben mûködô Német Üzletemberek Klubja is mellénk állna, ugyanakkor diplomáciai úton is megpróbálhatunk érvényt szerezni igazunknak, hiszen az FAG nem olyan kis cég, amely elnézhetné, hogy igazságtalanul elbánnak vele.
Az NKPS Brenscheidt Consultant, külföldi befektetôket segítô és tanácsadó cég véleményezésében egyértelmûen a Dürkopp Adlernek ad igazat, ugyanakkor megjegyzi: "véle- ményünk szerint a vámhivatal alkalmazottainak döntéshozatalakor a következô megfontolások játszhattak szerepet:
Mindenféle eszközzel pénzre (vám, késedelmi kamatok stb.) kell szert tenniük, hogy jó pontokat szerezzenek feletteseiknél, vagy úgy gondolják, hogy a behozott javak nem voltak szükségesek a cég fejlesztéséhez." A szóban forgó tanácsadó cég még egy lehetôséget is végiggondol: hogy a behozott javakat nem tekintik ingóságnak, ám a törvény nem tesz különbséget ingó és ingatlan javak közt, amikor kijelenti: a cég fejlesztéséhez szükséges behozott javak vámmentesek. Ráadásul a több ízben érkezô teherszállító autók bejövetelekor a vámtisztviselôk mindahányszor ellenôrizték az iratokat és soha nem kérték a vámot vagy a HÉA-t és minden alkalommal megtörtént a törzstôke-emelés is. Végül következtetéseiben a tanácsadó cég nem sokat teketóriázik és kimondja: visszaélés történt és azt javasolja, hogy a német nagykövetséghez forduljanak, amely komoly támogatást tud nyújtani az ügy megoldásában, annál is inkább, mivel egyre gyarapodik a vámhivataloknál a visszaélések száma. A közelmúltban a különbözô európai nagykövetségek, valamint az Egyesült Államok romániai nagykövetsége több ízben is megkereste a román kormányt, hogy jelezze a jelenséget és segítséget nyújtson a felszámolásában, hogy Románia csatlakozását ez se hátráltassa.
A kérdés most már csak az, hogy sikerül-e a román hatóságoknak idôben felébredniük, vagy elûzik a már két év alatt 10 millió márkát befektetô német céget, amelynek tervei között egy újabb, hasonló méretû beruházás is szerepel.
Ne feledjük, az ultramodern gyár elôre gyártott elemei akármikor felszedhetôk és továbbszállíthatók…
Korondi Kinga
Augusztus hónap folyamán lakást változtattam. Miután az új személyi lapot megkaptam, elindultam a hivatalos átírásokat is elintézni. Így jutottam el a Romsathoz is, a televízió- készüléket az új címemre átíratni. A nem kedves, de szimpatikus titkárnô tudatta velem, hogy a szerzôdést meg kell újítani, de decemberig elveszítem a nyugdíjas-kedvezményt, ami a díjszabást illeti, de legyek nyugodt, attól a hónaptól újra részesülök benne. Azt hittem, nem értem jól és megismételtettem, de hát én csak címet változtattam. Cum sa va explic, ca sa întelegeti! - üvöltött most már a "rokonszenves" titkárnô. Én próbáltam "megmagyarázni", ô azért van ott, hogy az ügyfelek dolgait elintézze, és akkor sem értem, a címváltoztatással miért kerülök hátrányos helyzetbe más nyugdíjasokkal szemben.
Azzal a meggyôzôdéssel jöttem el, hogy ez úgy sem lehet igaz és a számlázásnál minden rendbe jön. De igaz lett. Októberben kihallgatásra akartam feliratkozni az igazgató úrhoz. Most egy valóban kedves titkárnô fogadott, és miután elmondtam a szándékomat, elkísért egy másik titkárnôhöz, aki türelmesen kikérdezett, hogy miért akarok az igazgató úrhoz menni és lebeszélt, hogy ennek úgy sincs semmi értelme, mert ez így van, és különben is csak három hónapról (szeptember, október, november) van szó, és decembertôl már újra megillet az a fránya kedvezmény.
Engedtem magam meggyôzni, nem mentem kihallgatásra. Novemberben kijött a harmadik számla, és én nagyon fel vagyok háborodva. Három hónap alatt közel 100.000 lej többletet fizettem, mert lakcímet változtattam.
Súlyos szívmûtéten átesett, egyedül élô ember vagyok. Az a 100.000 lej nekem PÉNZ. Ezt újra szóvá tettem a Romsat kövesdombi irodájában is, ahol a rokonszenves (ez is) titkárnô, miután meghallgatott és masináján lepötyögte a lepötyögnivalót, kijelentette, hogy "asa e" és unottan elfordult arrafelé, ahol egy másik "ügyfél" éppen azt panaszolta, hogy a Romsat újra megkeverte a csatornákat.
Ki mondja meg, miért BÜNTETTEK meg engem azokkal szemben, akik nem változtattak lakcímet az utolsó három- négy hónapban?
Gál Vilmos
Az utóbbi idôben egyre gyakrabban hallottuk, olvastuk, hogy a marosvásárhelyi színház léte veszélyben van. Pénzügyi gondokkal küszködnek, vagyis süllyed a színház hajója.
Kérdésessé vált, ki finanszírozza jövôtôl. Az elôadásokon nincs telt ház (vannak kivételek is néha). Tehát az aggodalom helyénvaló.
Jómagam régi színházlátogató vagyok, sok jó színmûvet láttam, fôleg a 60-as, 70-es években. Amikor egy jó színdarab vagy egy jó focimeccs volt Marosvásárhelyen, sokunknál minden egyéb háttérbe szorult. Ha egy jó színdarabot nézett meg az ember, elfelejtette a bajt, gyötrelmet.
Olyan darabokra is visszaemlékszem, amelyeket rokon vagy jó ismerôs kedvéért még egyszer megnéztem. Például: Az ingyenélôk, Énekes madár, Lila akác, Kakukk Marci, Mentség, Noé bárkája, Otelló, Úri Múri, Légy jó mindhalálig, az Álomkommandó és még sorolhatnám.
Sokszor hosszú sorok voltak a színház pénztára elôtt. A színészi alakítások emlékezetesek maradnak.
Sajnos, sokan közülük eltávoztak, van aki a túlvilágra, van aki más helységbe, más országba.
Nemrég a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem megalakulásának 55. évfordulóját ünnepelték. Milyen jó lenne, ha évek múlva szintén marosvásárhelyi nagyokról lehetne beszélni, de az itt maradás, megmaradás egyre nehezebb az új színész generációnak. Nem egy fiataltól lehet hallani, hogy elmegyek innét én is, nem hagyom, hogy tehetségem kárba vesszen. Mûvész hazája széles e világ - egyik nap király lehet, másik nap koldus… Ezért is szép és érdekes ez a pálya. De pénz szükséges hozzá, amihez a hálás közönség, az állam, a helyi szervek részérôl kellene nagyobb anyagi támogatás, mert ha nem, minden csak emlék marad.
Sokan mondják, hogy a televízió, rádió otthon tartja a nézôket. Szerintem ez csak részben igaz. A franciáknál, spanyoloknál, olaszoknál, angoloknál, oroszoknál is bôven van televízióadó, meg más egyéb, mégis telt ház van a színházban.
Véleményem szerint, a színháznak olyan új darabokat kellene mûsorra tûzni (nem feltétlenül a klasszikusokra gondolok, néha nem árt ôket is pihentetni), amelyek emlékezetesek maradnak.
Felkarolva a színházat, igazán missziót teljesítenénk.
Befejezésül Reményik Sándor Ne hagyjátok a templomot, a templomot, s az iskolát verssorai jutnak eszembe.
Én tovább tágítanám a kört: Ne hagyjátok a színházat!
Végezetül pedig, mivel közeledik az év vége, kívánom, hogy a 2002-es évadban a színház pénztáránál hosszú sor és a nézôtéren telt ház legyen.
Varró Domokos
Kiváló napilapjuk mellett néha még klasszikusokat is szoktam fogyasztani. Így történhetett meg, hogy míg a Népújság hasábjain az a bizonyos pengevál