A világ bármely táján éljen is (kivétel Magyarország), a Népújság révén ünnepi jókívánságot küldhet, díjmentesen köszöntheti itthoni hozzátartozóit, ismerôseit. Üzeneteket az impress@fx.ro e-mail címre várunk.

Magyarországi internetes olvasóink kedvezményes díjszabással (szavanként 50 forint) üzenhetnek Maros megyei, marosvásárhelyi szeretteiknek. Üzeneteik ellenértékét a Custos–Zöld könyvesboltban (1024 Budapest, Margit körút 7., telefon: 212-51-91) egyenlíthetik ki.

Éljen az alkalommal!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Civil szervezetek tiltakozása a határrendészeti rendelet ellen

Több romániai civil szervezet szerdán felszólította a kormányt, hogy vonja vissza azt a rendeletét, amely december elsejétôl kötelezi "a magáncélokból külföldre utazó" román állampolgárokat, hogy határátlépéskor meghatározott valutaösszeget mutassanak fel.

Közös sajtónyilatkozatában nyolc emberjogi civil szervezet rámutatott arra, hogy a jogszabályban megállapított összegek és a külföldön tartózkodás minimális idejének megállapítása önkényes, és korlátozó jellegénél fogva sérti az állampolgárok szabad mozgáshoz való jogát.

Amennyiben a kormány nem vonná vissza rendeletét, abban az esetben a parlament érvénytelenítse a jogszabályt - követelték az emberjogi szervezetek. Nyilatkozatukban rámutattak: azon túlmenôen, hogy a legalább ötnapos átutazási, illetôleg kinn tartózkodási idô megállapítása önkényes és nem felel meg a rendszerint 24 vagy 48 órás vízumok határidejének, az intézkedés az állampolgárok széles kategóriáit érinti. Közéjük tartoznak például a rokonlátogatók, akiknek tartózkodási költségeit rendszerint fedezik a vendéglátóik. Hátrányosan érinti az intézkedés az ösztöndíjjal külföldön tanuló diákokat, valamint azokat is, akik személyre szóló meghívásnak eleget téve elôadások megtartása végett utaznak külföldre.

Mint ismeretes, a kormány 2001. október 25-i, december elsejétôl hatályos 144. sz. sürgôsségi rendelete, illetôleg a belügyminisztérium végrehajtási utasítása arra a kötelezi "a magánérdekbôl külföldre utazó" román állampolgárokat, hogy a Romániával szomszédos országokba és az egykori szocialista országok utódállamaiba látogatók határátlépéskor külföldi tartózkodásuk minden napjára 50-50, de legalább öt napra számított 250 euró értékû konvertibilis valutát mutassanak fel. A schengeni-országok esetében a minimális összeg 500 euró, illetôleg naponta 100 euró. Ezen kívül a külföldre utazó román állampolgárok kötelesek külföldi tartózkodásuk idejére szóló egészségbiztosítással, menet- térti utazási jeggyel vagy gépkocsi- zöldkártyával rendelkezni. E kötelezettségek alól csak azok mentesülnek, akik orvosi kezelésre, hivatalos, illetve tanulmányi célból, mûvelôdési vagy sportrendezvényekre, valamelyik külföldön tartózkodó rokonuk megbetegedése vagy elhalálozása miatt, vagy "más indokolt esetekben" (érvényes munkaszerzôdéssel vagy kishatárforgalmi engedéllyel rendelkezve) utaznak külföldre. Ezekben az esetekben viszont úti céljukat és a pénzügyi fedezet meglétét igazoló hivatalos bizonylatokkal kell rendelkezniük.

Sajtóforrások szerint Bulgáriában, ahol ez év tavaszától érvényes a schengeni vízummentesség, a külföldi tartózkodás idejére megállapított minimális összeg csak napi 20 euróra rúg.

Ioan Rus belügyminiszter az EU-országok belügyi tárcezetôinek tanácskozására utazva kijelentette: tárcája egész sor intézkedést tett annak érdekében, hogy ez év december elsejétôl megakadályozzák az olyan román állampolgárok külföldre utazását, akik a felkeresett országokban törvénytelenségeket követhetnek el.

Aktuális

Kormányzása sikerességének alátámasztására a szociáldemokrata kormány elôszeretettel veszi elô a gazdasági növekedés mutatóját, amely 2001-ben 5%-os dinamikát mutat. Románia gazdasága a legdinamikusabban fejlôdô gazdaság - teszik ilyenkor mindig hozzá -, noha a lakosság szintjén ez egyáltalán nem érzékelhetô, s az sem elhanyagolandó szempont, hogy azt az 5%-ot mihez képest mérik, hisz egy vérszegény gazdaságnak mindig könnyebb önmagához képest látványos fejlôdést elérni, mint egy erôsnek.

Természetesen nem vonjuk kétségbe a statisztikák hitelességét, s az sem kétséges, hogy bizonyos eredmények következtében egyes nemzetközi rating-szervezetek enyhítettek Románia hitelképességének besorolásán, de van néhány jel, ami óvatosságra int. Októberben ugyanis az import hirtelen 28%-os növekedést mutatott, míg az export 5%-kal csökkent, ami tovább növelte az ország amúgy is tetemes külkereskedelmi hiányát. Míg 2000-ben sikerült a hiányt 1,9 milliárd dollárra leszorítani, addig az idén már az elsô tíz hónapban az import volumene 3,17 milliárd dollárral meghaladta az exportét. Magyarul: ismét sokkal többet fogyasztunk, mint amennyit megtermelünk.

A gazdasági engedmények természetesek egy szociáldemokrata kormányzat részérôl, ám ha megfelelô gazdasági háttér nélkül teszik, akkor bizony ezt populizmusnak hívják. Távol álljon tôlünk, hogy a volt jobboldali kormányzatról dicshimnuszokat zengjünk, ám azt nem lenne szabad elfelejteni, hogy a korábbi nadrágszíjhúzogatás következményeként sikerült a PSD- kormányzás elsô két évében némi makro-ökonómiai fellendülést felmutatni.

Ezúttal azonban a PSD visszatért a jó öreg PDSR- hagyományokhoz, s minden látszat ellenére, tovább nyújtózkodik, mint a takarója ér. Mindez akkor is így van - a gazdasági számadatok bizonyítják -, ha az energiaárak tetemes emelkedése folytán a lakosságra egyre nagyobb teher hárul. A legnagyobb baj azonban az, hogy a magas energiaárak tulajdonképpen a katasztrofálisan rossz menedzsment következményei, azaz a befolyó pénz csak a további pazarlást erôsíti.

Nincs menekülés - állítják a gazdasági elemzôk +, 2003-ban ismételten a nadrágszíj meghúzására kényszerülünk, ha ellensúlyozni kívánjuk az idei túlzott kiengedést, annál is inkább, mert a Nemzetközi Valutaalappal megkötött egyezmény arra kötelez, hogy a folyómérleg hiányát a nemzeti össztermelés 6%-a alá szorítsuk. Kettô egy ellen, hogy az ostor ismét a kisemberek hátán csattan majd, míg a nagy állami vállalatok - gondolván elsôsorban az energiaiparra - tovább pazarolják a közpénzeket.

2002 a pénzromlás megfékezésének sarkalatos esztendeje lehetne, az elôrejelzések szerint az infláció tovább mérsékelhetô, ami a gazdaság helyes irányban való haladásának egyik legfontosabb fokmérôje. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha ismét - ki tudja hányadszor? - alaposat húzunk egyet a nadrágszíjon. A miénk aztán az igazi darázsderék!

RMDSZ sajtóértekezlet Bukarestben

Az RMDSZ heti sajtótájékoztatóján jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László képviselô, a kormánnyal való kapcsolattartásért felelôs ügyvezetô alelnök, Puskás Bálint szenátor, a Szenátus jegyzôje valamint Márton Árpád képviselô, az RMDSZ képviselôházi frakciójának alelnöke.

Markó Béla rövid tájékoztatót tartott az SZKT és SZET december 15-én Marosvásárhelyen sorra kerülô együttes ülésérôl. Ezt követôen kitért a szerda estére tervezett RMDSZ-SZDP találkozóra is, amelynek keretén belül elôreláthatóan nem fogják kielemezni a két alakulat között megkötött protokollum eredményeit. A tárgyalások témája a státustörvény és a RHSZ mûködését felügyelô bizottság dokumentuma lesz. A tárgyalások során a kétoldali együttmûködési szerzôdés mérlege összeállításának módozatát fogják megtárgyalni - hangsúlyozta a szövetségi elnök.

Borbély László képviselô beszámolt a Konzervatív Európai Néppártokat tömörítô pártszövetség találkozójáról, amelynek ülése november 27-28. zajlott Brüsszelben. Az RMDSZ képviselôje elmondta, hogy a politikai bizottságban megtárgyalták az európai alkotmányt elôkészítô alapelveket, ugyanakkor véglegesítették az Európai Unió munkatervének elveit szabályozó határozat tervezetet. A találkozó keretén belül a román küldöttség felvetette Romániának a vízumköteles országok listájáról való törlését, a fórum résztvevôi támogatásukról biztosítottak - zárta összefoglalóját Borbély László.

Márton Árpád képviselô valamint Puskás Bálint szenátor az 1945 március 6 után elkobzott egyházi ingatlanok jogi státusát szabályozó törvénytervezetrôl tájékoztatták a jelenlévôket. Az RMDSZ képviselô megjegyezte, hogy a törvénytervezet alapelveit elôzetesen véglegesítették a négy magyar történelmi egyház elöljáróival. A jogszabály tervezet alapelvei: valamennyi 1945 után erôszakos módon elkobzott ingatlan visszaszolgáltatása minden hivatalosan elismert egyháznak, függetlenül az elsajátítás módjától vagy jelenlegi rendeltetésétôl. Az egyházi javak visszaszolgáltatása azért is lényeges, mert ezek megléte azt bizonyítja, hogy a felekezetek 1945 elôtt is társadalmi tevékenységeknek nyújtottak otthont, 1989 után pedig annak ellenére, hogy törvényes alappal rendelkeztek, kellô infrastruktúra nélkül maradtak. Puskás Bálint szenátor hangsúlyozta, hogy a törvénynek 11 évvel ezelôtt kellett volna megjelennie, a jogszabály aktualitása ugyanakkor abban is rejlik, hogy ennek életbe léptetése csatlakozási feltétel.

Kövér László a kedvezménytörvényrôl

Kövér László, a Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnöke több kérdésben is kifejtette véleményét szerdán a szlovákiai Dunaszerdahelyen.

Érintette a kedvezménytörvényt is. Kijelentette: Ha a Magyarországgal szomszédos országokban maradéktalanul biztosítanák mindazt, amire a trianoni szerzôdésben kötelezték ôket, s amit ezek az országok annakidején vállaltak is, akkor a magyar kisebbségnek ma nem kellene a kedvezménytörvényre szorulnia. De mert esélyeiket tekintve a határon túli magyar kisebbségek rosszabb helyzetben vannak, mint a többségi állam nemzetiségét valló polgárok, senki sem várhatja el a kisebbségektôl, hogy beérjék a másodrendû állampolgári státussal. "A kedvezménytörvénnyel ezért akarunk rajtuk segíteni, és Szlovákia esetében sem szándékunk átvállalni az állami felelôsséget a Magyar Koalíció Pártjától, de a partnerei vagyunk, s ugyanúgy készséggel leszünk a partnerei az erre hajlandó szlovák pártoknak is." A Fidesz alelnökét megkérdezték: milyen lehet a várható budapesti magatartás akkor, ha Szlovákiában a jövô év ôszén esedékes választások után visszatérnek a korábban hatalmon levô erôk? Nem biztos az, hogy ha a régi pártok a régi emberekkel visszajönnek, akkor régi módon is tudnak majd politizálni. "Bizonyos kérdésekben azonban nincs alku: a magyar nemzetpolitikai megközelítésekben nem tudunk engedményeket tenni" - fogalmazott Kövér László, aki délután Pozsonyban a Magyar Koalíció Pártjának vezetôivel is találkozott.

Richard Holbrooke volt amerikai ENSZ-nagykövet szerint Oszama bin Laden és terrorszervezete hamarosan eltûnik a Föld színérôl, jövôre pedig Irak lesz a következô célpont.

A La Stampa olasz lapnak adott interjújában a volt amerikai diplomata megállapítja: az al-Kaida terrorszervezetnek és vezetôjének a napjai meg vannak számlálva, hamarosan elfelejthetjük Oszama bin Ladent. A következô célpont Szaddám Huszein rendszere lesz, vele a következô esztendôben
"foglalkoznak" majd az amerikaiak az európaiak támogatásával - véli Holbrooke. A nyilatkozó szerint az amerikai kormányzat már megkezdte a talaj elôkészítését a bagdadi despota elleni csapásra. Nem véletlenül hangzott el olyan amerikai állásfoglalás, amely szerint nincs szükség bizonyítékra a szeptember 11-i merényletek és az iraki rendszer közötti kapcsolat megállapításához. Szaddám Huszein veszélyes ember, aki bizonyosan kihasználja az ENSZ- ellenôrök távollétét tömegpusztító fegyverek elôállítására. Holbrooke nem biztos abban, hogy az iraki diktátor be is vetné ezeket a fegyvereket, de szerinte nem szabad vállalni a tétlenséggel járó kockázatot.

A volt diplomata nem zárja ki annak a lehetôségét, hogy egy Irak elleni esetleges támadás megtörné a terroristaellenes nemzetközi koalíciót. Biztos, hogy az Egyesült Államok elvesztené Kína és Oroszország támogatását. Egyelôre az európaiak - élükön Franciaországgal - ugyancsak ellenzik az ilyen hadmûvelet tervét. De Holbrooke biztos abban, hogy ha az amerikai kormányzat okosan "építi fel az iraki ügyet", a szövetségesek követni fogják ôt Szaddám Huszein tönkretételében.

November 27-28-án az Európai Néppárt (EPP) elnöksége tanácskozást szervezett Brüsszelben azon országok parlamenti csoportjainak vezetôivel, amelyek az Európai Unióhoz szeretnének csatlakozni, és ugyanakkor az Európai Néppártnak tagjai vagy társult tagjai. Ilyen minôségben vett részt az RMDSZ képviseletében Borbély László képviselô és Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke, az EPP vezetôségi tagja. Az esemény részleteirôl Kelemen Kálmán tájékoztatta a Népújságot.

- A tanácskozáson ismertették az EPP stratégiáját annak fényében, hogy 2003 végén, 2004 elején a tizenhárom jelölt ország közül tízet szeretnének felvenni az Európai Unióba, hogy a 2004-es európai parlamenti választásokon ezeknek az országoknak a néppárti tagjai gazdagíthassák az Európai Parlament EPP-frakcióját.

Hangsúlyozták, hogy Németországnak történelmi feladata és erkölcsi kötelessége legalább a balti országokat, Lengyelországot, Csehországot és Magyarországot az elsôk között besegíteni az Európai Unióba. Ezenkívül hasonló erkölcsi kötelességet éreznek a kommunista diktatúrák alól felszabadult kelet-európai országok iránt is, de csak a felkészültség függvényében tudják hasznosítani a jóindulatukat.

- A tanácskozáson esett-e szó a francia külügyminiszter javaslatáról, miszerint a felkészüléstôl függetlenül minden jelöltországot egyszerre vegyenek fel az unióba?

- Felmerült a francia külügyminiszter javaslata, hogy esetleg egyszerre vegyék fel Romániát is a többi országgal, de rámutattak, pillanatnyilag nem látnak arra esélyt, hogy ez megvalósuljon, mert figyelemmel követik a belpolitikai fejleményeket, s amíg nem valósul meg az Európai Unió alapelvei közé tartozó regionalizmus és mikroregionalizmus elveinek a gyakorlatba ültetése, addig szó sem lehet arról, hogy felgyorsítsák a közeledési folyamatot.

- Ha jól tudom, amolyan villámjelentés is készült a jelöltországok tárgyalási stádiumáról, s eszerint Románia a sor végén kullog.

- Valóban Románia az utolsó ebbôl a szempontból, leszámítva Törökországot, amelyet emberjogi problémák felmerülése miatt nem látnak valószínû tagjelöltnek az elkövetkezendô két esztendôben.

- Tony Blair brit miniszterelnök úgymond napirend elôtti felszólalásában a szuverenitás problematikáját taglalta. Helyes az információm?

- Helyes. Bár mondhatni nem hivatalosan került napirendre, figyelemre méltó volt Tony Blair angol miniszterelnök legfrissebb kezdeményezése, aki, mint kiderült, az EU- csatlakozás folyamatában egy teljesen új szerepkört szánt Nagy-Britanniának, odáig menve, hogy újrafogalmazta a szuverenitás kérdését, és kijelentette, hogy amennyiben képes egy ország megosztani az állam szuverenitásának egy részét a szomszédos országokkal, ez biztonságot jelent számára, és lehetôvé teszi, hogy az illetô ország jobban érvényesüljön a nemzetközi politikában. A felvezetés meglepetést keltett, ugyanakkor figyelemre méltó olyan szempontból is, hogy Romániának nagy barátja Tony Blair.

Másik figyelemre méltó mozzanat volt, hogy a fracia Le Monde-ban megjelent tanulmány alapján vita alakult ki. Ez felhozta, hogy bizonyos esetekben a tárgyalásoknál nem lehet abszolút véleményt mondani a sikerekrôl. Magyarország példáját hozták fel, amely köztudottan az élvonalban van, ahhoz, hogy kiderüljön, a pénzmosás szempontjából, bár lezárult a megfelelô fejezet, elmarasztalandó, mert nem hozta meg a megfelelô intézkedéseket idôben ennek a megszüntetésére.

- Mi hangzott el Romániával kapcsolatosan?

- Romániát is taglalták. Ott volt Victor Ciorbea exminiszterelnök és Alexandru Herlea volt integrációs miniszter, akik elpanaszolták, hogy a jelenlegi román kormány a tönkretételükre törekszik és hogy a párttörvény antidemokratikus, mert több mint hat hónapja képtelenek bejegyeztetni az új formációjukat. Meg kell mondanom, erre nem kaptak egyértelmû választ az EPP vezetôitôl. A találkozó üzenete az volt, hogy össze kell fogni a kereszténydemokrata erôknek ahhoz, hogy a következô választásokat megnyerjék. Románia esetében nyilvánosan elismerték, hogy a parlament egyetlen kereszténydemokrata erejét az RMDSZ kereszténydemokrata képviselôi jelentik, és hogy ez nagy jelentôséggel bírhat a további tárgyalási folyamatokban, szem elôtt tartva, hogy a következô hat hónapban Spanyolország veszi át az EU-elnökséget, ôt követi Dánia és Olaszország.

- Milyen álláspont alakult ki - ha szóba került - Románia vízumkötelezettségének a feloldásáról?

- Sem a hivatalos, sem a magánbeszélgetések során nem kaptunk egyértelmû igenlô választ arra, hogy felmentik-e Romániát a vízumkényszer alól. Például B. Gonzales, az EPP-frakció egyik titkára, aki a külügyekkel is foglalkozik, említette, hogy akad jó néhány ellenzôje ennek, viszont mások mondhatni enyhe pozitív optimizmussal remélik, hogy mégis megtörténik Románia felmentése december 6-án.

Végül is a tanácskozás fô célja az EPP-stratégia véglegesítése volt, amelyet ajánlásként terjesztenek elô a december 15-i belgiumi csúcstalálkozón, ahol részt vesznek az állam- és kormányfôk. Ebben kijelentik: kibôvítik a konzultációs szerepkört, viszont a döntéshozatalba csak akkor veszik be az országokat, amikor már teljes jogú tagjaivá válnak az Európai Uniónak.

- Volt-e valamiféle jelentôsége számunkra ennek a tanácskozásnak?

- Számunkra, erdélyi magyarok számára annyiból jelentôs, hogy az elmúlt hetek történései fényében jó volt friss levegôt szívni, és tudomásul venni, hogy egyértelmûen elutasíthatjuk azokat a támadásokat, amelyeket Hargita és Kovászna megye ellen intéztek bizonyos körök, ami nemcsak tudatlanságra, hanem egyenesen anakronizmusra vall. Hiszen azokat a megyei tanácselnököket támadták, akik évek óta következetesen együttmûködnek sok olyan román megyével, amelyeknek a fejlôdése annak tudható be, hogy ezek az emberek aktívan bepörgetnek Sapard- és Phare-programokat, pénzforrásokat. Tehát ilyen szempontból is visszautasítandók azok a primitív támadások, amelyeknek szenvedô alanyai voltak az elmúlt hetekben.

Az uniós csatlakozás elôsegítésére

A 2001-es Phare-program keretében az Európai Unió 248,89 millió euró támogatást ad Romániának az uniós csatlakozáshoz szükséges feltételek létrehozásához - errôl írt alá megállapodást a román európai integrációs miniszter, Hildegard Puwak és az Európai Bizottság romániai delegációjának vezetôje, Jonathan Scheele.

A 2001-es román Phare-program hat alprogramból áll. Ezek a civil szervezetek fejlesztésének programját, a gyermek- és ifjúságvédelmet, a hátrányos helyzetûeknek az oktatásban való részvételét, a közszolgálati szervezetek fejlesztését és számos kulcsfontosságú szabályozás támogatását, valamint Románia EU-programokban való részvételét célozzák meg.

A program a határokon átnyúló együttmûködést is támogatja, Románia és Bulgária között 8 millió euró, Románia és Magyarország között 5 millió euró értékben. Ezek a programrészek a közlekedés, a környezetvédelem és a üzleti élet fejlesztését hivatottak támogatni.

Románia 24,8 millió euró támogatást kap az infrastruktúra és az üzleti környezet fejlesztésére.

Románia korábban még soha nem kapott ilyen mértékû pénzügyi támogatást a Phare-programban. A program keretében eddig kapott támogatás összege ezzel 1,6 milliárd euróra nôtt.

Évi mérleg a Polgári Védelemnél

Szokásos évi beszámolóját tartotta tegnap a marosvásárhelyi Polgári Védelem, jelen voltak az érintett hivatalok vezetôi, a polgármesteri hivatal nevében Csegzi Sándor alpolgármester, valamint a fontosabb, különösen a polgári védelem szempontjából jelentôséggel bíró cégek vezetôi.

A beszámolóból, amely a szervezet felépítésére is kiterjedt, kiderült, hogy a municípiumban a lakosság védelmére 554 személy szakosodott, rendkívüli beavatkozásokra 1147 alkalmazottat foglalkoztatnak, akik 115 alegységbe tömörülnek.

A gazdasági egységek közül az Azomures, a tejgyár, az Aquaserv és a Zaura Kft. külön elbírálás alá esnek, mivel vegyi kockázatot jelentenek, de további 56 közintézményben és gazdasági egységben 4127 személy rendelkezik polgári védelmi hatáskörrel, ami a lakosság 1,3%-át jelenti és az alkalmazottak 12,2%-át.

Tevékenységük szerencsére jobbára oktatásból, koordinációból és gyakorlatozásból állt. A Polgári Védelem az év folyamán 56 közintézménynél tartott ellenôrzéseket. Ezek következtetései közül a legfontosabb, hogy számos esetben az érintettek nincsenek tisztában feladataikkal és veszély esetén nem tudnák elôírásszerûen megszervezni a védelmet. Az is kiderült egyébként, hogy nem lehet tovább halogatni az adatbázis felújítását, ezért az elkövetkezô idôszakban egyeztetni fogják a terepen levô valós adatokat a papíron létezôkkel, és egyúttal átfogóbb és gyakorlatiasabb ellenôrzéseket hajtanak végre.

A jelenlegi helyzeten némileg javíthat, hogy folyamatosan továbbképzôket szerveznek, amelyeken nemcsak a megyei polgári védelem legmagasabb beosztású vezetôi, de alacsonyabb szintû felelôsséget vállaló személyei is részt vesznek. Így 7 alkalommal szerveztek 3 napos továbbképzôt 16 nagy vegyi kockázatú cég vezetôinek valamint szakfelügyelôinek.

A lakosságot több ízben is bevonták a riadógyakorlatokba és emellett a média eszközeit is kihasználva történt a képzés.

A fôbb gondok azonban nem ezen a téren vannak, derül ki a beszámolóból, hanem sokkal inkább a berendezések állapotánál és az átviteli berendezéseknél. Hogy csak egy példát említsünk, a megyeközpontnak szüksége lenne egy elektronikus jelzôberendezésre, amelynek értéke meghaladja az 1 milliárd lejt, ám a szükséges pénz hiányzik. A beszámolót követô beszélgetésben Csegzi Sándor ígéretet tett, hogy megpróbálják a költségvetésbôl az összeg egy részét elôteremteni, de a többi gond megoldására szükséges pénz még így sem biztosított.

Komoly veszély esetén ugyanis a létezô föld alatti menedékhelyek a lakosságnak csak a 18,5%-át képesek befogadni, összesen 21.998 személyt, az alkalmazottaknak pedig csak 32,4%-át (6702 személy). Az ideiglenes menedékhelyen még a lakosság 1,7%-a (2000 személy) illetve az alkalmazottak 26,7%-a (6358 személy) fér el. Ezzel szemben mindössze 4925 személy számára elegendô a jelenleg elôkészületben levô óvóhelyek száma. Az idei évre tervezett 198 ingatlanhoz tartozó óvóhely közül mindössze kettô készült el, tizenegy esetben a berendezések még nincsenek elhelyezve illetve további 11 most épül. Ráadásul a már mûködô óvóhelyeken sem állnak a legjobban a dolgok, számos esetben gondok vannak a berendezésekkel, a falakkal, a világítással, a villanyvezetékekkel, a vízforrással stb.

Környezetvédelmi vita Szovátán

Tegnap délelôtt a szovátai polgármesteri hivatal zsúfolásig megtelt gyûléstermében a környezetvédelmi törvény által kötelezett nyilvános vitát tartottak a Cserepes kôbányáról, amelyen részt vettek többek között a város vezetôsége, a környezetvédelmi kirendeltség, az egészségügyi felügyelôség, a megyei tanács, a vízügyi igazgatóság, a beruházó izraeli cég képviselôi, szovátai lakosok.

Többen több szempontból is kifejtették véleményüket a gazdasági létesítménnyel kapcsolatban, az ügyben a különbözô érdekek és nézetek között nem született kompromisszum. A törvényeknek megfelelôen a Cserepes kôbányát privatizáló izraeli cég egy hatástanulmányt rendelt, amelyet az Országos Környezetvédelmi, Fejlesztési és Kutatási Intézet szakemberei végeztek el. (Sz.m: A tanulmányban foglaltakat a teljesség igénye nélkül tegnapi lapszámunkban ismertettük.) A vitát az váltotta ki, hogy míg eszerint a kôkitermelés, feldolgozás és szállítás nem károsítja a környezetet, addig a valóságban - a környéken lakók szerint - minden másként van. A kôfejtés, robbantás zajt, trepidációt okoz, ami károsan érinti az élôvilágot. A bányászat és az erdôkitermelô úton történô szállítás miatt por keletkezik, ami lerakódik a szovátai vízüzemet ellátó Sebes és Szováta patakába, s így egyre nehezebb kiváló minôségû vizet nyerni. A nagy kapacitású tehergépkocsik közlekedtetése miatt az út menti házak falai megrepedtek. Állították mindezeket azok, akiknek kifogásaik voltak a bányát üzemeltetô céggel szemben. A város polgármesterének szavaiból az is kiderült, hogy több mint fél éve mûködési engedély nélkül üzemeltek. S míg a város vezetôsége többször felkérte a céget, mutassanak be egy általuk használt útkorszerûsítési, megerôsítési tervet, mindezt elmulasztották. Arrogánsan viselkedtek mindazokkal, akik közelíteni próbáltak, megismerni a tevékenységüket, s a szovátaiak csak azt láthatták, hogy hatalmas kapacitású kôtörôket szerelnek fel és porfelhôbe burkolt nagy teherbírású gépkocsik hordják le a követ az általuk tönkretett úton. A cégvezetôk sokat ígértek és semmit sem tartottak be, s félô, hogy a nagyüzemû kitermelés beindítása után még jobban szemet hunynak a környezetvédelmi követelmények fölött, hangzott el egyöntetûen a gyûlésen.

A cég jelen levô vezérigazgatója elmondta, ôk a törvényeknek és a bányászati szakelôírásoknak megfelelô feltételeket teremtettek, a tanulmány is kimutatta, hogy kevéssé károsítják a természetet, de ezen túlmenôen készek bármiben együttmûködni a helyi tanáccsal és a polgármesteri hivatallal.

A nyilvános vitán elhangzottakat jegyzôkönyvben rögzítették és az írásban benyújtott beadványokkal együtt a környezetvédelmi engedély megadásának feltételei közé iktatják. A vita részleteire egy késôbbi lapszámunkban részletesebben visszatérünk.

Természetesen a Színésznôk címû elôadásról van szó, mely a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának jelentôs elôadása volt az elmúlt évadban. Az elôadás - melynek bemutatója a színházi világnapon volt - sikerrel szerepelt Kisvárdán, a Határon Túli Magyar Színházak XIII. Fesztiválján, ahol a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Kisvárda város közönségdíját kapta meg. Mende Gaby mûvésznô a Színésznôk címû elôadásban nyújtott alakításáért két díjat is kapott. Egyik a mûvészeti tanács által odaítélt Színészi Alakítási Díj, másik a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium különdíja.

Az elôadás itthoni közönségünknek is tartalmas színházi élményt kínál, hisz a kortárs katalán szerzô, Josep Maria Benet i Jornet darabja, a színház a színházban kifinomult dramaturgiai technikájára épül és három - pályája delelôjén túl levô - meg egy pályakezdô színésznô helyzetén keresztül közelíti meg a mûvészsorsot, az emberi lét nagy kérdéseit.

A Színésznôk címû elôadásban természetesen kiváló színésznôk lépnek közönség elé. Újra színpadon láthatjuk tehát Mende Gaby mellett Farkas Ibolya, Biluska Annamária és Márton Gyöngyi mûvésznôket. A darabot Jánosházi György fordította. Az elôadás rendezôje Kovács Levente, díszlet- és jelmeztervezôje: Romulus Fenes m.v., dramaturgja Ari Nagy Barbara.

A felújított elôadást 2001. december 9-én, vasárnap este 6 órától tekintheti meg a Tisztelt Nagyérdemû.

Tegnap sajtótájékoztatón hirdette meg stratégiáját az Erdélyi Magyar Közmûvelôdési Egyesület Maros megyei szervezetének nemrég választott új elnöksége: dr. Ábrám Zoltán, Kilyén Ilka, Náznán Olga, Barabás László és Kelemen Ferenc. Abban a szûk helyiségben, amit magyarul "egérlyuknak" szokás nevezni, abban a palotában, amelyet Bernády György éppíttetett a marosvásárhelyi közmûvelôdés számára. Ebbe a vélhetôleg seprû és felmosórongynak szánt, az EMKE-nek "felajánlott" terembe gyurakodott be a marosvásárhelyi magyar sajtó, és váll váll mellett, a kolléga jegyzetfüzetébe majdnem beleírva jegyezte az EMKE híreit. Dr. Ábrám Zoltán mindenekelôtt bemutatott egy 2002-re szóló eseménynaptárt, amely meglehetôsen gazdag programot ígér. Nem csak eseményekhez kötött, hanem folyamatos közmûvelôdésre van kilátás. A tárgyi népmûvészeti kiállítások, népzene- és néptánctáborok, honismereti népfôiskolai, tehetséggondozó és más tábori, helyi, vidéki események mellett Bethlen Miklósra és Kemény Jánosra (fejedelem) emlékeznek, szerveznek történelmi vetélkedôt a szórványban élô fiatalok számára, megszervezik a magyar verséneklés fesztiválját, és még sorolhatnánk tovább. Az EMKE vezetôsége különösen fontosnak tartja kiépíteni a kapcsolatot a mezôségi szórvánnyal, szándékszik az ifjúságot is széles körben az erdélyi magyar közmûvelôdésbe bevonni.

Az elnök elmondta, hogy az EMKE a kedvezménytörvény alkalmazásában, területi testületekben, felügyelôbizottságokban a megállapodások szerint részt kíván vállalni.

Megírtuk, hogy a napokban tartották meg Kolozsváron az EMKE országos közgyûlését, ahol a közgyûlés dokumentumai közé került az a tiltakozás, amelyben az egyesület a Segesváron tervbe vett Dracula Land megépítése ellen tiltakozik, ugyanis az EMKE országos vezetôsége Segesvárt Petôfi- kegyhelyként kezeli.

További tervek között szerepel egy információs kötet kiadása, amely a hozzáférhetôséget és a belsô információáramlást segíti. A kultúrturizmus is fontos szempont az EMKE számára, ez is a jövô megvalósítása lehet, véli az elnökség. Jegyeztük továbbá, hogy az újonnan megválasztott elnökség jövôre szólóan máris három pályázati javaslattal kereste fel a mûvelôdési felügyelôség illetékes osztályát, a mûvelôdési minisztérium felé továbbítandó; számba vesznek minden lehetséges forrást, más pályázati lehetôségeket. Az elnökség kéri a vidéki közmûvelôdési szervezetek vezetôit, hogy pályázati ügyben bizalommal forduljanak Náznán Olgához, az EMKE ez ügyben illetékes alelnökéhez.

Mindent egybevetve, az EMKE tekintélyes intézményrendszerré való kiépítése rendkívül fontos, hogy versenyképes legyen a közmûvelôdés bel- és külföldi intézményeivel.

Csakhogy - tegyük hozzá - "egérlyukban" infrastruktúrát, intézményi rendszert kiépíteni nem lehet. Ezzel számolnia kell a megválasztott elnökségnek, s követelni olyan ingatlant, amelyet az egyesület súlyához, hagyományaihoz mérten nevezhetünk székháznak. Még ha nehéz falat lesz is bizonyos uraknak.

Csütörtöki kimenô

Ez még akkor történt, amikor az emberek… Nem jó, amikor a hatalom még tartott valamit az irodalom hatékonyságától. Akkor történt, amikor az irodalomra nemes feladatokat róttak fölülrôl, s a célok természetesen az irodalmon kívüliek voltak. (Azóta hamvába holtak.)

Nos, volt egy ösmerôsöm, aki Budapesten a Guszev utcában lakott. Csinos V. kerületi utca, amúgy a belváros szívében: a József Attila utcát kötötte össze a Szabadság térrel. A múlt idô mindenképpen indokolt, ugyanis amint a név hangzásából is kitetszik, az oroszos neveknek pusztulniok kellett a székesfôváros kebelérôl a rendszerváltás után. (Így is alig tudták visszafogni magukat, hogy a Moszkva teret át ne kereszteljék Washington square-ra.)

Ez a Guszev külön kázus. Úgy is mondhatnók: a Guszev-ügy. Illés Béla (1895-1974), pipázó magyar író (és szovjet ôrnagy) bácsi éppen emígyen címezte föl novelláját 1944-ben. Történt pedig, hogy az akkor még Moszkvából közvetítô Kossuth rádió (rajta keresztül maga Joszif Visszarjonovics Sztálin) felkérte az írót, hogy írna már drága Béla Grigorievics egyet, mely az orosz-magyar barátságot tükrözné historice. Magyarország megszállása elôtt néhány hónappal…

I. B. egy cári ôrnagyról, bizonyos Guszevrôl írt formás beszélyt, aki 1849-ben, megszegve az intervenció zord katonai parancsát, átállt a magyar szabadságharc oldalára, s ezért még a vértanúságot is vállalta.

Megrázó történet. A fôvárosi tanács 1949-ben azonnal átnevezte a Sas utcát Guszevre. Tanerôk meséltek róla október 6-án, március 15-én nebulóiknak.

Kár, hogy minden szava fikció.

Csak 1956-ra vált valóra. Ekkor valóban akadtak szovjet katonák, akik a magyar forradalomhoz csatlakoztak. És meg is haltak érte.

Ebbôl is látszik, olykor az irodalom a valóság elôtt lohol.

A sziget varázslója minden hajnalon kivonult kísérôivel a keleti partra. Igéket mormolt, elmondta az ük-ükapjától örökölt mágikus imát. Apáról fiúra száll a varázserô, titkát csak a sámán ismeri. A sámánt félistenként tiszteli az egész törzs.

Imádkozik a sámán - és vár.

Világosodik a horizont, az érkezô csillag narancsvörösre festi a eget, de a sámán mégsem lehet egészen biztos abban, hogy a nap valóban fölkel-e. Abban aztán végképp nem, hogy a varázsigéknek köszönhetôen megy végbe minden hajnalban a csoda, vagy amúgy is beállna a világosság.

Ezt gondolhatjuk a sámánról.

Ô azonban nem kételkedik, vakon hisz varázserejében. Nem töpreng, hogy mi lenne, ha. Mióta birtokában a csillagmozgató hatalomnak, mindig pontosan ébred, nem hagy ki egyetlen napot sem.

Filmesek érkeznek megörökíteni az eseményt, barátkoznak a helyiekkel, várják a hajnalt ôk is.

Hoztak persze mindenféle apróságot, csecsebecsét, cigarettát, rumot. A sámánt whiskyvel kínálják. A varázsló poharába szertartásszerûen néhány rózsaszínû pirulát is ejt a riporter. A bennszülöttek nagyon élvezik, a sámán fenékig issza, aztán megöleli-megcsókolja az idegent. Nagy táncra kerekednek, széles kedvük támad, nem bírnak magukkal. A bogyókból meg a szeszbôl mindenki részesül, vadul énekelnek, dobolnak, ugrabugrálnak a tûz körül.

Aztán elcsendesedik minden.

A vendégek a kis hajón töltik az éjszakát. Fél négykor csipog a riporter ébresztôje. Kajánul tekintene körül. Lám, lám. (De nem lát semmit.) Mi sem jelzi, hogy pirkad, de persze nemsokára hasad a hajnal.

Hol marad hát a sámán? Miért késik?

Egyik matróz kicaplat a partra. - Hiszen itt mindenki ki van nyúlva!... Úgy, ahogy az este kidôltek.

Bizony-bizony, hortyogott az egész törzs.

A riporter a szárazföld reggeli zenés hírmûsorát hallgatta a rádióból.

A szigeten nem moccant semmi.

Amikor már nyolc órát jeleztek, feladták. A filmes csoport dolgavégezetlenül hajózott el onnan. Csak néhány mérföldnyi távolságban kezdett derengeni az ég.

A kikötôben déli verôfény, ragyog minden.

A sziget azonban egész nap sötétben maradt.

(Mért mondtad el mindezt, kérdeztem L-tôl, aki újabban olvasmányélményeivel szórakoztat. Csak, felelte. Ne tudd meg, hogy ki miben s mennyire tud hinni.)

A Marosvásárhelyi Mozgássérültek Egyesülete tegnap az Ariel bábszínházban szervezett Mikulás-ünnepséget kiskorú tagjainak. Bár az egyesület nyilvántartásában 136 gyerek szerepel, tegnap csak tízen jöttek el a rendezvényre. Az egyesület a támogatók segítségével 120, édességet, élelmiszert tartalmazó csomagot készített. A jelenlevôk versekkel, énekkel köszöntötték a nagy zsákos Mikulást, aki játékokkal jutalmazta a kisgyerekeket. Negrusa Danila, az egyesület elnöke elmondta, hogy többéves szünet után sikerült ismét Mikulás-ünnepséget szervezni és megajándékozni az egyesület fiatal tagjait. Azok a szülôk, akik nem tudták elhozni az ünnepségre gyerekeiket, a Marosvásárhelyi Mozgássérültek Egyesületének székházában (Rózsák tere 53. szám) vehetik át az ajándékcsomagokat.

Musica Sacra, 2001

A vallásoszene-irodalom szebbnél szebb dalaiban gyönyörködhettünk kedden este. Egyrészt a III. éves kolozsvári konzervatóriumi növendék, Borsos Edith - mezzoszoprán -, másrészt a sepsiszentgyörgyi Szi-lágyi Zsolt profi tenorista jóvoltából. A mûvek szelleméhez hûen, élményszerû, igényes tolmácsolásban hallhattunk strófikus dalokat, áriákat, kettôsöket. Mesterségbeli biztonsággal, fejlett énektechnikával elôadott, olykor lágy ívelésû, másszor gyorsabb ütemû, színárnyalatokban gazdag, ám kis terjedelmû, többnyire lírai hangulatú dallamokat; a két szólistának és nem utolsósorban Molnár Tünde orgonamûvésznek köszönhetôen közvetlenül hatott érzelmeinkre.

A záróhangversenyen hagyományszerûen vokálszimfonikus mûvek szoktak szerepelni, ez ezúttal sem történik másként. Felhangzik F. Mendelssohn-Bartholdy: Die Heimkher aus der Fremde (Hazatérés idegenbôl) címû nyitánya, melynek megírásakor a szerzô talán a tékozló fiú visszatérésére utalt - jegyezte meg Vasile Cazan, a filharmónia mûvészeti igazgatója koncertajánlójában, így folytatva: a maga nemében ôsbemutatóról beszélhetünk. A másik, szintén elsô alkalommal elhangzó darab Puccini Messa di Gloriája. Érdekes, szép alkotás, melyben helyenként meg-megvillan az operaszerô "keze nyoma", stílusa. Nagyszerû hangszerelésben, gyönyörû kórustablókban, szép fúgákban, polifonikus részekben gyönyörködhet majd a hallgatóság. Hogy esett a választás erre a két darabra? Mint megtudtuk, sosem játszhatta eddig a szimfonikus zenekar, mivel nem tudták beszerezni az ehhez szükséges zenei anyagot az országból. De már több mint egy hónapja dolgoznak a mûveken. A szokásostól eltérôen azonban, mint a misében tapasztalni fogjuk, nem négy, mindössze három szólistát hallunk majd: Kiss Domokos tenor, Balla Sándor bariton és Ioan Ardelean basszus személyében. Hogy e gyönyörû áriákat miért szánta három szólistának a komponista, ez már Puccini titka marad… A hangverseny karmestere a svájci Christoph Rehl, a luzerni konzervatórium tanára, aki pályája során olyan neves zenkarokat dirigált, mint a moszkvai Csajkovszkij Szimfonikus Zenekar, a szentpétervári Ermitázs Zenekar, a bukaresti George Enescu Filharmónia, a vilniusi Litván Kamarazenekar, a Pilseni Rádió Szimfonikus Zenekara stb. A koncert második darabja Mozart-mû: az Esz- dúr Szimfónia concertante hegedûre és mélyhegedûre - KV 364, majd a Puccini-mise. Közremûködik Béres Melinda hegedûn, Kardos Margit brácsán, illetve a helyi filharmónia szimfonikus zenekara és vegyes kara. Karvezetô Vasile Cazan, karvezetô-asszisztens Sikó Szidónia.

Nincs láthatár. Hiába is pillantgatunk a magasságos felé, nehéz hófellegek kényszerítik vissza a tekintetet, s csak az orrunkig, esetleg a földig lehet látni. Önmaga börtönébe szürkült bele a táj, s nem tudja, hogy essen-e vagy havazzon az idô, hisz ebben a felemás bizonytalanságban földet érve fekete sárrá silányul a tömött dunnából rajzó fehér lebegés. Dagasztjuk hát a sarat, s a néptelen mezôségi utakon ilyen ítéletidôben csak a fatolvajok buzgólkodnak, nedves ágakat hurcolván maguk után.

Még egynyelvû tábla sincs

Bándot elhagyva Drakulyatelepnél (Derekujja-Draculea Bandului) térünk le az útról, s gödörbôl gödörbe döccenve-toccsanva haladunk Mada-rasifekete felé. Ha nem tudnánk, hogy várnak, el sem indultunk volna, de most már menni kell elôre. Csakhogy Drakulyatelepen túl a keresztútnál, ahol a lepusztult malom legfennebb az idôt ôrli néhanapján, hiába keressük a jelzôtáblán a település nevét. Sincai Fânate (Édeság-telep) elôre, Fânate (Szénaverô) balra, s jobbra mintha a semmibe kanyarodna az út. Fekete nem létezik a romániai térképeken, s "lefelejtették" Erdély térképérôl is. A keresztútnál ösztöneinkre hallgatva pontosan az ellenkezô irányba kanyarodnánk, ha a szíves invitációt megfogalmazó levélírónk nem küldött volna néhány valóban mûvészi értékû képet. A nagy tanakodásban végül is a szürkeségbôl mutatóujjként feketéllô, fából ácsolt harangláb jelzi a helyes irányt, s a halott mezôségi kisvasút töltésére nehezen felkapaszkodva, egy hopp, néhány kikerülhetetlen kátyú, aztán már meg is érkeztünk a templomiskola vagy az iskolatemplom elé.

Aki fogad, Kovács Lôrinc református lelkész, s Balázs Béla, az egyház gondnoka. Vendéglátóink szerint a települést ma körülbelül 200-an lakják, 116 reformátust, három román és egy vegyes családot tartanak számon. Az 52 ház a völgyben, illetve szétszórtan az erdô alatt található, lucskos, esôs idôben elzárva a külvilágtól. Egy autóbusz jár Fekete felé, azaz Szénaverôre tartva vagy onnan kifele a település határában felveszi a helyieket is. Ennek ellenére, bár alig negyven kilométerre van a megyeszékhelytôl s a viszonylagos civilizációtól, mintha több emberöltô távolságra lenne még a községközponttól, Bándtól is, amely a jelek szerint képtelen, vagy nem is akar (?) gondoskodni a hozzá csatolt valamennyi településrôl. Mert, ha Feketére némi gondja lenne, akkor nem aknamezôhöz hasonlítana az a néhány kilométer út, amely oda vezet, s netalán az útjelzô táblán is feltüntették volna a település nevét.

A beszélgetés során Balázs Béla meg is jegyzi: - Szóltam a kisbírónak, hogy elfelejtették ezt a falut, de bezzeg, amikor adót kell fizetni, akkor nem vagyunk kifelejtve. Ahogy az út eltér, már régen ott kellene legyen a tábla, hogy Negreni, azaz Öregdûlô, ahogy mi a falunkat nevezzük.

Történetérôl a helybeliek azt tudják, hogy nagybirtok volt, holott a múlt annál sokkal érdekesebb. És szomorúbb is. A Feketék - mivel két falu, Kis- és Nagyfekete állott azon a helyen - székely lakossága az 1562. évi székely támadást megtorló intézkedések következtében pusztult el vagy osztatott szét jobbágyként, mert a helység tulajdonjoga felett már 1570 körül viták keletkeztek - olvasható Imreh Barna Mezôbánd és református egyháza címû 1944-ben kiadott és 1996-ban újraközölt írásában. A gazdátlan birtokra a kincstár akarta rátenni a kezét, s a három szomszéd falu is tulajdonjogot formált rá, majd a perlekedés végén Fekete a kincstárra szállott. A késôbbiekben Báthory Zsigmond fejedelem rác hajdúit telepítette oda. A nyugtalan, kalandvágyó, harcias rácokat, akik beütéseikkel gyakran nyugtalanították a környezô falvak lakosait, fejedelmi jóváhagyással Borsos Tamás birtokos szervezésével kiirtották. A másodszor is pusztán maradt Fekete határát a székkel való perlekedés után a három szomszéd falu kapta meg, helyesebben azoknak hatalmasai. Sámsond porcióját Sámsondi-, Madarasét Madarasi-feketének hívják ma is, és mindkét helyen népes szórványközség épült újra az idôk rendjén. Bándnak, mint említettük, a Derekujja jutott.

A történelmi kalandozás után térjünk vissza a jelenbe, hisz a falu mai lakóinak emlékezete csak a grófi nagybirtokig s a letelepített munkásokig terjed. A Fekete határában levô 410 hektár jó közepesnek minôsített földet annak érdemes mûvelnie, aki teljes felszereléssel rendelkezik (van, aki a Caritastól nyert pénzen vette), ahol azonban nincsen gép, az átlagosan egy családra jutó 30-40 hold megmûvelése sokba kerül. Az ôsz különösen rossz volt, s a jelek szerint nagy bajok lesznek, mert vetés nélkül maradt a valu - vélekedik Balázs Béla, aki szerint nyugdíjasként meg lehet Feketén élni. Ô maga az elmúlt 75 év alatt volt cukorgyári alkalmazott, tejcsarnokos, üzletes, az egykori "Frigorifernél" kapus, s brigádos is tíz évig.

A két világháború között még 120-an jártak a református iskola I-IV. osztályába. Ma körülbelül 20 gyerek van a faluban, s a vallásórát 12-13-an látogatják. Feketén az iskola az egyetlen közintézmény, s a templom is a hajdani református iskola épületében mûködik.

Kovács Lôrinc református lelkész június 1- tôl szolgál a feketei gyülekezetben. Ahogy erre terelôdik a szó, a gondnok meg is jegyzi: volt itt annyi lelkész, hogy ha sorba állnának, leérnének egészen a kanyarba. A templom helyett, ami soha nem épült meg, mivel a feketeiek nem tudtak megegyezni, hogy ki üljön az elsô padba, a fa haranglábból kongatják el a delet. Építésének évszáma ködbe vész, a gondnok szerint a gombban megtalálható, s az írás szövegét ötvenévenként felújítják, de hogy mikor telik le a fél évszázad, azt nem tudják a jelenlevôk.

A hajdani református iskola épületét nem akarják visszaadni, de az iskola költségei az egyházra hárulnak, a központi iskola nem fizeti sem a gázt, sem a villanyt. Az istentiszteletet a falu 116 nyilvántartott református lakójából több mint negyvenen látogatják, de az ülésrenddel ma is gond van. Az istentiszteleten való részvétel és az egyházi adó dolgában a térképen nem létezô Fekete a református egyház nyilvántartása szerint számaránya alapján megyeszinten a harmadik helyen áll - erôsíti meg az egyházi számadást a gondnok. Istentisztelet után megajándékozzák a híveket, s a lelkész amerikai tapasztalatait kamatoztatva, egy kávéra meg egy kis beszélgetésre is vendégül látja ôket, hogy ne a szomszédos bárban kössenek ki egyesek.

- Veszem észre, hogy mostanában kezdenek sutorálni - jelzi a haladást a gondnok, majd elmondja, hogy a környékbeliek kicsit irigyelik is a feketeieket, mivel a lelkész meghívására a Marosvásárhelyen szereplô amerikai harangegyüttes is koncertezett Feketén, s a helybelieket ôk látták vendégül, majd a kolozsvári református iskola jelen levô kórusának adományozták a harangocskákat. Az utóbbi idôben sokat haladtak elôre, vizet és gázt vezettek a parókiára - veszik számba a "megvalósításokat", s elmondják a terveket is: az egyház birtokába tartozik még egy parókia, ami a 30-as években a Pataki család tulajdona volt, csakhogy a ház, amibôl lassan mindent elhordanak, s a 77 ár telek a templomtól több mint egy kilométernyire, idegen környezetben van, ezért döntött a presbitérium arról, hogy eladják, s a pénzbôl a templomként használt épületet javítják meg, s rendelnek szószéket, padokat, s egyebet még, amire jut.

A gyülekezet összetételét, s a falu jövôjét illetôen elhangzik, hogy sok a vénlegény, számuk a 20-at is eléri, s 35-40 fölött már semmi esély arra, hogy családot alapítsanak. Amikor a gyülekezet kifele tart a templomból, ôk már ittasan mennek a kocsmából haza.

- A falu is hibás, ide okos nô nem kívánkozik, aki lány van, az is elmegy, ahogy a múlt héten is tette az egyik - tûnôdik el hangosan a gondnok.

Egyébként nagy úr az alkohol, szombat, vasárnap nehéz kitenni az italozók szûrét - erôsíti meg a 22 éves Borbély Ibolya, aki férjével együtt a bárt mûködteti a 10 hektár föld megmûvelése mellett. Kérdésünkre elmondja, hogy a lakosság számához mérten jól mûködik az egység, ami a szemben épülô házon is meglátszik. A gondnok szerint a megélhetést a föld mellett jobbára az állattenyésztés biztosítja, az egyik rendbéli malacot már követi is a másik, s a bikaborjút is ki ahol tudja, ott értékesíti.

Az egyetlen osztályteremben Barabás Enikô helyettes tanítónô szabadkozik, azért vannak kevesebben, mint máskor, mert a harmadikosok a községközpontba mentek védôoltásra. Ô maga 11 évig tanított Drakulya-telepen, amíg az 1995-96-os tanévben megszûnt az iskola, s ma egy gyerek jár onnan Feketére. A szénasági és bándi iskola után három éve ingázik Feketére, ahova az idénig a tejesautóval jutott ki. Ami a jövôt illeti, 2007-ig még lesz egy osztatlan csoportra való gyerek, aztán megfogyatkozik a számuk. Bár vannak fiatal családok, gyerek helyett sokan az alkoholt választják. Ami a továbbtanulást illeti, az anyagi meg a szállítási nehézségek miatt négy osztállyal maradtak a helybeliek. A tanítónô szerint az utóbbi három évben járnak be Bándra, és jó dolog, hogy a fiatalok a marosvásárhelyi 7-es iskolában látogatás nélkül folytathatják tanulmányaikat. Az osztályteremben holland bútor, a volt lelkész kapcsolatának eredménye, hogy a százéves padokat végre kicserélték. Az épület külsô javításába a bándi iskola is besegített, de didaktikai eszközökre, a ronggyá szakadt országtérkép helyett másikra és sok egyébre is szükség lenne. Hasonlóképpen, az egykori könyvtár lejárt régi könyvei helyett új mesekönyvekre is. Bár iskolabusz van Bándon, a lelkész szerint holland segítséggel fizetik ki az V-VIII. osztályosok számára Bándig a havi közel 300.000 lej bérletet, egyébként a szülôknek nem lenne lehetôsége tovább taníttatni a gyerekeket. Hogy miért nem jár ki Feketére a 243-as ARO? A bándi iskolaigazgató szerint erre nincs lehetôség, mert Uraly irányába, ahol megszûnt a felsô tagozat, a kocsinak kétszer kell fordulnia. A központi iskola viszont visszafizeti a bérlet árát. Ha így igaz, akkor felháborító, hogy ezt a lehetôséget miért nem hozta senki a feketeiek tudomására.

S hogy mégis van gyerek, fiatalság Feketén, néhány nagy családnak köszönhetô, ahol sok a gyerek. Máté Lajosék hét gyermeket nevelnek, a legnagyobb, Sanyi 22, a legkisebb, Domokos hatéves. Máté Lajos 45, felesége, Dorina 39 évet töltött, s egyetlen kicsi szobában élnek, ahol a szórakozást egy rádiókészülék biztosítja. A másik kicsi szoba pirosban áll, pénzük, hogy befejezzék, lakhatóvá tegyék, nem volt. A család feje, aki évekkel ezelôtt a megyeszékhelyen dolgozott kômûvesként, ma a nagyobb gyerekekkel harmadában napszámba jár, s némi pénzt a két tehén után kapnak még. A 10 éves kislány, Annuska sántít, csípôficammal született, késôn vették észre, s nem hagyták, hogy megoperálják.

Mivel a lelkész szerint egyesek kezdenek hazaköltözni, Szalai Sándorékat keressük fel. Marósként 1994-ben vált munkanélkülivé, s mivel a fogyasztás költsége a tömbház- lakásban egyre nagyobb lett, falun pedig ott voltak az idôs szülôk, no meg a jószágot is sajnálták, eldöntötték, hogy hazaköltöznek, s a két hektár földbôl próbálnak megélni. Mint kiderült, az csak annyira elég, hogy nem halnak éhen, s mivel a megtermelt gabonát nem lehet eladni, sertéseket nevelnek, de ennek ellenére sem haladnak elôre.

A település kilátásairól szólva megtudjuk, hogy Fekete visszakapott hat hektár erdôt, igaz, az erdészeti hivatallal kellett a karbantartására szerzôdést kötnie, s mivel 40-50 éves telepítésrôl van szó, legalább fedezni fogja a kiadásokat.

A faluban nincsen mûvelôdési ház, azt szeretnék, ha a hajdani szövetkezet helyiségét, amit közös munkával építettek, visszakapná a falu, s a mûvelôdésnek is lenne bár egy helyiség, ahol esténként tévét nézhetnének a fiatalok, s akár az idôsebbek is.

Karácsonyi kántálás, fonók rituáléja, farsangi maszkurák, régi táncos kalákák vasárnaponként az iskola elôtti gyepen, Szilveszter hajnalán a 244. zsoltárral a falut bejáró férfiak - Balázs Béla a hagyományokról beszél, amelyek ma már csak az idôsebb nemzedék emlékezetében léteznek.

Ha van jövôkép, akkor megváltozik a gondolkodás, egyébként a depresszió elôl az azonnali megoldás az alkohol. És hiába próbálkoztak azzal, hogy templomozás elôtt ne nyisson a bár, aki oda igyekezett, úgysem ment el az istentiszteletre.

A fásultság, a mai reménytelen jövôlátás nagy kihívás a lelkésznek, aki ajándékokkal, s azzal, hogy szóra bírja ôket, megpróbálja közelebb vinni egymáshoz az embereket. Reménytelen népnek nem elég a hitrôl prédikálni, s ahogy a közelmúlt példája bizonyítja, a külföldi adományok sem megváltást, hanem ellenségeskedést szülnek - derül ki szavaiból.

S ha az ember az alkoholtól homályos, fásult szemekbe néz, nem látja a jövôt. És ilyenkor el lehet tûnôdni, hogy az eltelt tíz év alatt érdekvédelmi szervezetünkkel, számtalan alapítványunkkal mi mindnyájan mit is tettünk érte, s különösen a fiatalokért, akik négy osztállyal, szakma nélkül maradtak itt, Marosvásárhelytôl alig negyven kilométernyire, a XXI. század hajnalán.

A Szászrégeni Református Egyház Adventi ünnepkör címmel négy adventi vasárnapra szóló karácsonyi rendezvénysorozatot szervez - tájékoztatta lapunkat Demeter József református lelkipásztor.

Vasárnap már megvolt az ünnepi úrvacsoraosztás. December 9-én délután 5 órai kezdettel a szászrégeni református templomban rendezik meg a karácsonyi koncertet, amelyen öt felekezet három nyelven énekel az alkalomhoz illô karácsonyi kórusmûveket, többszólamú mûveket és kolindákat, tekintettel arra, hogy az ünnepségen részt vesz a központi ortodox egyház, a magyarré-geni ortodox egyház, a nagypiaci ortodox egyház, a magyarrégeni és a szászrégeni református egyház (utób-binak három) kórusa, de fellépnek a római katolikus, a görög katolikus és az evangélikus egyházak kórusai is.

December 15-én, szombaton délelôtt és délután - két csoportban - A bujdosó imája címû Wass Albert szavaló- és prózamondó versenyen vesznek részt ugyancsak a helyi református templomban a beresztelki, gernye-szegi, holtmarosi, kisfülpösi, kört- vélyfáji, maroshévízi, magyarrégeni, marosvécsi és szászrégeni tanulók. A versenyre 41 tanuló (VIII-XII.osztályosok) nevezett be, a lista lezárva. Mindkét csoport díjazottjainak másnap, a december 16-i ünnepi istentiszteleten adják át a díjakat. I. díj: 1 millió lej; II. díj: 750 ezer, míg a III. díj: 500 ezer lej - két csoportban. Ezenkívül minden benevezônek 50 ezer lejjel, egy-egy Wass Albert-kötettel és oklevéllel köszöni meg részvételét a református egyház. A díjazott tanulók december 16-án megtartandó ünnepi istentiszteleten megismétlik mûsorukat.

A negyedik adventi vasárnapon a délutáni istentisztelet keretében a református egyházi gyülekezet mintegy 80- 100 gyereke karácsonyi ünnepélyt tart a helyi ref. templomban.

A Wass Albert szavalóverseny zsûrijében lesz a Kozsik mûvész házaspár, Antal Rozália magyar szakos tanár, Székely József ref. esperes, Fehér Dániel gernyeszegi ref. lelkész és a szervezô házigazda: Demeter József református lelkipásztor. (Az ünnepi eseményre még visszatérünk.)

Ma 14 órakor a marosvásárhelyi Kornisán mûködô Rosu si Negru üzlet egy részében megnyitják az Economatnak nevezett részleget, ahol a nyugdíjasok kedvezményes áron vásárolhatnak élelmiszert. A fôvárosi kezdeményezés példájára a szóban forgó üzletben 15-20 százalékkal olcsóbban lehet majd olajat, cukrot, fehér- és puliszkalisztet, rizset és margarint vásárolni. A nyugdíjasok a legutóbbi nyugdíjszelvényük felmutatását követôen vehetik át az alapélelmiszereket.

- Az érintett személyek nyugdíjszelvényét lepecsételjük. Minden nyugdíjas havonta csak egy alkalommal részesül a kedvezményben. Az élelmiszereket egyszerre, vagy két részben lehet átvenni - nyilatkozta Neagos Sorin tulajdonos. - Egy liter olaj 27.000 lej, egy kilogramm cukor 13.000, ugyanannyi fehérliszt 9.500, a puliszkaliszt 10.000 lej, 250 gramm Holland, 67 százalékos zsírtartalmú margarin 7.800 lej lesz. Egyelôre nem tudjuk felmérni, hogy hány nyugdíjas fogja igényelni szolgáltatásainkat. Személyzetünkkel, felszereltségünkkel 3-4 ezer nyugdíjas személyt tudunk kiszolgálni havonta. Amennyiben nagyobb lesz az igény, megtaláljuk a megoldást - nyilatkozta az üzlet tulajdonosa.

Jövôtôl biztosítani fogják az egészségügyi ellátást azon személyek számára, akik eddig egyetlen családorvos listájára sem iratkoztak fel. Az Egészségbiztosítási Pénztáraknak a családorvosokkal 2002-re megkötendô keretszerzôdése értelmében létrehozzák az úgynevezett közösségi szolgálatokat, ahol a szociális ellátás terén is jártas egészségügyi asszisztensek alkalmazásával térképezik fel azokat a személyeket, akik egyetlen családorvos listáján sem szerepelnek, különös tekintettel a terhes anyákra, a tébécés illetve nemi betegségben szenvedô hátrányos helyzetû személyekre. Az asszisztensnô, akinek bérezése az önkormányzatokra hárul, terepmunka során lehetôvé teszi, hogy valamennyi személy feliratkozzon annak a családorvosnak a listájára, akinek a körzetébe tartozik, s amely körzetben a családorvos köteles a minimális ellátást nyújtani a kedvezôtlen helyzetben levô személyek számára a közösségi egészségügyi asszisztens segítségével. Az elképzelések szerint 2300 személyre kell közösségi egészségügyi asszisztenst alkalmazni, ami országos szinten 10.000 szakembert jelent. Bár bérüket a helyi költségvetésbôl kell biztosítani, tevékenységüket az egészségügyi igazgatóságok szakfelügyelôi ellenôrzik. A közösségi egészségügyi asszisztensi tevékenység bevezetésérôl a kormányfô jelenlétében tegnap döntöttek.

A rendôröknek sikerült elfogni Vizoli Petru 38 éves szászrégeni gépkocsivezetôt, aki folyó hó. harmadikán Szászrégenben az MS-47-NPK jelzésû, ARO 243 D típusú gépkocsival közlekedési balesetet okozott, és elhagyta annak helyszínét. Mint kiderült, a baleset elkövetésekor a gépkocsivezetô ittas állapotban volt, elôzetes letartóztatásban folyik ellene a kivizsgálás. Az áldozatot a mai napig sem azonosították.

December 4-én 16 órakor, a 15-ös országúton, Nyárádtô határában a 25 éves besztercei illetôségû Rotaru Sebastian Teodor a B-39-SNF jelzésû gépkocsival szabálytalanul próbálta elôzni a balra forduló MS-03-SER jelzésû gépkocsit, és nekiütközött. A baleset következtében a marosvásárhelyi Rusu Ioan, a marosi kocsi utasa, súlyos sérüléseket szenvedett.

Három országosan körözött személyt fogtak el az utóbbi idôben megyénk területén. Marosfelfaluban a 22 éves feketehalmi illetôségû Pamfilie Virgilt, akit tavaly júniustól köröznek, hogy a lopás miatt kiszabott büntetését letöltse.

Mezôszentpéteren a 32 éves helyi Burian Floreát tartóztatták le, akit rablásért idén januártól a Kolozs megyei rendôrség keresett.

Régenben a Hargita Megyei Rendôrség által lopás miatt körözött 23 éves Oprea Radut fogták el, s mindhárom bûnözôt átadták annak a megyei rendôrségnek, amely megye területén a bûncselekményt elkövették.

Anyanyelvünk

Bizonyára sokan hallották már ezt a tréfás szót: csokréta. Hogyha máskor nem is, de egykori iskolai tanulmányaik során mindenképpen találkoztak vele. A szóvegyülés tipikus példája. Elsô fele a csokor, második fele a bokréta. Sok hasonló szó van nyelvünkben. Gondoljunk az ordít és a kiabál keveredésébôl létrejött ordibál szavunkra. Nemcsak szavak, hanem egész szókapcsolatok is keveredhetnek egymással. Az is igaz, hogy a szóvegyülések e példái már nem a nyelvfejlôdésnek, hanem a szótévesztésnek a gyümölcsei.

A nyakra utal például a következô mondat, melyet egy riportból sikerült "kihalászni": "A családi békesség kedvéért kénytelen voltam a nyakam közé venni a várost." A nyaka közé? A nyaka közé csördít valakinek az ember. A lábát is a nyaka közé veheti, de már a várost, a világot csak a nyakába veszi, nem közéje. Igaz, hogy számos ilyen "nya-kas" kifejezésünk van: nyakába sóz, varr, nyakára nô, hág, nyakon üt, nyakon fog, nyakát töri, nyakát szegi - nem csoda az ilyen kis megbicsaklás. Kivált az ilyen riportokban, mint amilyen a következô: "A szerencsétlen ember majdnem otthagyta a foga fehérjét, amikor elvágódott a jeges úton." Íme, a fogát és foga fehérjét zavarta össze valaki. Hát persze, külön áll a kettô, noha a két szólásnak, amelybôl valók, semmi köze egymáshoz: kimutatja a foga fehérjét - otthagyja a fogát. Aki otthagyja a fogát, többnyire a fehérjével együtt hagyja ott, erre tehát kár még egy szót is vesztegetni.

A dicsôség édes illata a lány fejét is megcsapta egy kicsit - olvashatjuk egy másik riportban. Ez ennek a két ismert szólásnak a vadházassága: fejébe szállt a dicsôség - megcsapta orrát az illat. A lánynak az újságíró jóvoltából a fejét csapta meg az illat. Hihetôleg azért, hogy meg ne sántuljon. Hát az igaz, kár is lenne a lábáért, a riport ugyanis éppen ugróbajnoknôrôl szólt.

Egy másik példa az ilyen mindenes hasonlatokra. A jelek szerint sokaknak nélkülözhetetlen egy-egy hasonlat, mert nem tudják folytatni a mondatot. De akkor miért kezdik el? "Szidtam, mint a záporesôt". Hát nem mondom, a záporesôt is szoktuk szidni, de az elszakadt cipôfûzôt, meg a villanyszámlát, akár az élelmiszerek szüntelen drágulását, de fôleg a nyugdíjak emelésének elsikkadását. Miért éppen a záporesôt vesszük kölcsön a sírás és a könnyek mellôl (sír, hull a könnye, mint a záporesô)? A szidásra csak egy járatos köznyelvi hasonlat van: szidja, mint a bokrot - mi tagadás, eléggé elkopott, hiszen két évszázada használjuk. Egy szemléletesebb kép vagy hasonlat, fôleg a mai valóságból fakadó, bizonyára nagyobb súlyt adna méltatlankodásunknak.

A nagy ijedtségre, hogy a román sürgôsségi kormányrendelet az eddig fakultatívként ismert orvosi- egészségügyi biztosítás megkötését kötelezôvé tette mindazoknak, akik külföldre igyekeznek, megkerestük Lazar Maria közgazdászt, az Asirom biztosító- és viszontbiztosító társaság megyei fiókjának fôigazgatóját. Íme, mit tudtunk meg tôle:

Egyéves kortól kezdôdôen, felsô korhatár nélkül, bárki biztosítható, függetlenül attól, hogy a világ melyik országába utazik. A biztosítási díj fejében az illetônek jogában áll kérni a biztosítótársaságtól azoknak a költségeknek a megtérítését, amelyeket az egészségét és életét veszélyeztetô váratlan, elôre nem látott megbetegedés vagy baleset okozott. Hasonlóképpen fizetnie kell a biztosítónak, amennyiben valaki a fenti körülmények miatt kénytelen megszakítani külföldi utazását és haza kell jönnie vagy végsô esetben holtan szükséges hazaszállítani.

A biztosítás lehet személyre szóló, magába foglalhat egy egész családot (gyermekek esetén kedvezményes), szervezett csoportot (ilyenkor is engedményt tesznek), megint más díjszabás érvényes a határainkon túl dolgozókra, külön tarifájuk van a nemzetközi szállítással foglalkozó hivatásos gépkocsivezetôknek, a profi vagy amatôr sportolóknak, akik külhoni edzés vagy versenyzés céljából lépik át a határt.

A biztosító két programot kínál, ezek közül választhatunk. Az "A" program az orvosi vizsgálatokra, gyógyszerekre, kórházi ápolásra, sürgôsségi fogászati kezelésre, a betegnek a legközelebbi kórházba mentôkocsival történô beszállítására és - különleges esetekben - a hazautazására vagy a halottszállításra vonatkozik. A "B" program mindezeken felül a következô kiadásokat fedezi: 1. a több mint 10 napi kórházi ápolásra szoruló betegnek elsôfokú rokonok (szülô, gyermek) általi meglátogatása; 2. a biztosított hazautazásának költsége, ha idôközben meghal valamelyik elsôfokú rokona; 3. a 18. évüket be nem töltött gyermekek hazautaztatása, amennyiben a biztosított egyén legalább 10 napig kórházban marad, és nincs aki a gyermekeknek gondját viselje külföldön; 4. a betegséggel, illetôleg balesettel kapcsolatos üzenetek továbbításának költségei.

A gyakran, mondhatni rendszeresen külföldöt járók, elsôsorban az üzletemberek számára, egy teljes évre szóló biztosítás is létezik. A "business card" egészségbiztosítási kártyával meghatározatlan alkalommal lehet kiutazni. Ez a biztosítási forma is a már ismertetett költségek fedezésére vonatkozik.

Valamennyi esetben a választott program, a biztosítás idôtartama és aszerint állapítják meg a biztosítási díjat, hogy az illetô milyen maximális összegû kártérítésre tart igényt. Példaként egy 7 napos európai utazáshoz megkötött "B" típusú biztosításért 5 dollárt szükséges fizetni, illetve ennek megfelelô más konvertibilis valutát vagy lejt, amennyiben a két fél közötti megállapodás 10.000 amerikai dollár megtérítésére kötelezi a biztosítótársaságot.

A kockázat kölcsönös, mert hiszen az ügyfélnek módjában áll - mint említettük - esetleg az "A" biztosítási variánst kérni, de azt is mondhatja az ügynöknek, hogy 5.000, 10.000, 50.000 dollárra, vagy ennél is nagyobb, összegszerûen meg nem határozott értékre biztosít. Tehát annak a személynek, aki az olcsóbb megoldásra szavaz, elôre számolnia kell azzal, hogy ô maradhat a vesztes. A biztosító viszont okkal tart attól, hogy ha bekövetkezik egy katasztrófa (felborul egy utasokkal teli autóbusz, kisiklik egy vonat, lezuhan egy repülôgép, elsüllyed egy hajó stb.), akkor ôt is igen jelentôs veszteségek érik.

Beszélgetôpartnerünk most csak egy konkrét esetet említett, azt, amikor egy román állampolgárért, aki nagyon komoly mûtéti beavatkozásra szorult Franciaországban, 125.000 dollárt voltak kénytelenek
"lepengetni". Ezzel ellentétes, meggondolkoztató példa azé a gyereké, aki Magyarországon lett olyan rosszul, hogy majdnem-majdnem kimúlt a szülôk kezei között, mert ott sem lehet egészségbiztosítás nélkül csak úgy besétálni a segélyhelyekre és szakvizsgálatot, gyógyszert, beutalót, ágyhelyet, kosztot és egyebeket kérni.

Jó hírként adjuk tovább, hogy az egészségbiztosítási díjtáblázat az év egész idôtartamára felbontva tükrözi a fizetendô összegeket. Ez azt jelenti, hogy nem 15 napnál kezdôdik a skála, mint a zöld kártyáknál. Ám a díjak nagysága eltérhet egymástól, attól függôen, hogy melyik biztosítótársaság mennyire tôkeerôs, milyen felelôsségeket vállal föl, milyenek a külföldi/nemzetközi viszontbiztosító társaságokkal és az utazási irodákkal a kapcsolatai és így tovább. Hasonlóképpen, ilyen tényezôk és a biztosító pénzügyi politikájának függvénye az, hogy milyen kedvezményeket nyújt ügyfeleinek. Az Asirom, hogy egy kiragadott példával éljünk, háromnapos külföldi tartózkodásra mindössze 1,83 dollárt számol fel abban az esetben, hogyha a biztosított eleve nem követel tôle 5.000 pénzegységet (dollárt) meghaladó kárpótlást. Ez 57.645 lejnek felelt meg, amikor az igazgatónôvel interjút készítettünk. De elmondta azt is, hogy 10.000 egységnyi kötelezettségvállalás esetén már 2,28 dollárral szorozzák be az aznapi valutaárfolyamot, 50.000 dolláros garancia mellett pedig 3,21 dollárral, s végül korlátlan szintû kártérítési egyezmény aláírása elôtt 3,63-mal, ami 114.345 lejes biztosítási díjat jelent arra a bizonyos három napra.

Húsz napon felüli külföldön tartózkodás esetén ennél a társaságnál 50 százalékkal csökkentik az egészségbiztosítási tarifát. Így az 5.000 dolláros biztosítás 21 napra 202.000 lejbe, míg a 10.000 dolláros fedezetû 252.000 lejbe és a meghatározatlan összegû (maximális) kártérítést 400.000 lejjel lehet náluk lekötni.

Bizony-bizony, valahol itt kellett volna elkezdeniük a többi márkák képviselôinek is, ahol az opelesek kezdték: a szép kirakat és a komoly háttér egyidejû megteremtésével. Hogy érezze az ember, miszerint a drága boltban nem csak a csillogásra adnak, arra számítva, hogy a káprázattól rabul ejtett vendéggel gyorsan megegyeznek. Hanem azt is megsejtse a betévedô, hogy az ügyfelet az elsô pillanattól az utolsóig meg akarják maguknak nyerni, évekig, vagy éppen évtizedekig, amennyiben hosszasan hû marad a céghez.

A Vácmány közeli Opel bemutatóterem és vevôszolgálati állomás avatása elôtt csöndes vitám volt egy szemlélôvel. Kijelentette ugyanis, hogy jó autónak felesleges a szerviz, amit még akkor sem tudtam elfogadni, hogyha az általa valahol látott Mercedes videoklip szerinte ezt sugallta. És jól tudom, hogy az olyan szellemeskedô reklámmondatokat sem szabad szó szerint értelmezni, mint "Az Opelek csak mennek, mennek…" vagy "Az Opel sohasem kop’ el". A november 29-i eseménykor maga Szászka Gábor, a marosvásárhelyi Total és a brassói Global egység fôigazgatója is azon a véleményen volt, hogy nincs a földön olyan autó, amelyik elôbb vagy utóbb el ne romlana. Az amerikai General Motors konszern fennhatósága alatt mûködô németországi központú százéves cég pedig kínosan vigyáz arra, hogy a csúcstechnológiával elôállított gépkocsik a 12 havi szavatossági idôn belül, de azon túlmenôen is a legtökéletesebben szolgálják tulajdonosaikat. Azokat, akiknek nem mindegy, hogy itt a közelben mûködik a garanciális és posztgaranciális mûhely, illetôleg az ország másik felébe hívják minden kötelezô ellenôrzésre, beállításra, alkatrészcserére, tôle sok száz kilométeres távolságban várják-fogadják javításra. Amint a legilletékesebbektôl hallottuk, mostantól minden Opel kocsi tulajdonosa, függetlenül az autó évjáratától, bátran és bizalommal fordulhat hozzájuk tanácsért és tényleges segítségért. Az alkatrész- ellátásban nincs olyan idôbeni korlátozás, amilyent a múlt rendszerben belénk sulykoltak, hogy a gépezetet gyártó vállalat csupán 7 vagy 10 éven át köteles a pótalkatrész- szállításról gondoskodni. Az Opelnél mindössze ahhoz ragaszkodnak, hogy az új kocsi életének elsô három évében eredeti gyári alkatrészeket használjanak fel. A negyedik évtôl az ügyfél már választhat két lehetôség közül: vagy a valamivel drágább originál darabot, tartozékot, kelléket kéri, vagy az utángyártottat, amely minôségben nem marad el a követelményektôl, hiszen ezeket is a legszigorúbban ellenôrzik, ám ez utóbbi olcsóbb. Attól nem kell senkinek tartania, hogy régi masinájához nem talál meg valamit - próbáltak megnyugtatni -, ám hozzáfûzték, hogy az oldtimerek divatos feltámasztásához számításba kell venni a kis sorozatban vagy egyedileg elôállított alkatrészek rendhagyó beszerzési árát.

A szalagvágással, megnyitóbeszédekkel, zenével, pezsgôs koccintással és a legelsô eladott kocsi leleplezésével fûszerezett üzletnyitó ünnepségen mindenki hallhatta: a 250 négyzetméteres szalon mögött egy 8 állásos, 350 négyzetméter felületû szerviz várja a rajtot, az udvaron áll már a kézi autómosó, meg a mûszaki vizsgáztatóvonal s az Opel Victoria csoport rövid távú tervei között a komplexumnak egy karosszérialakatos-mûhellyel, valamint egy festödével történô kiegészítése is szerepel. Ezáltal válnak majd a nyugati színvonalú szolgáltatásaik teljes körûvé. De addig is, amíg a fejlesztés tart, az opelesek sok tekintetben példát mutatnak versenytársaiknak. Szembeötlô, hogy itt a vegyes lakosság fô arányainak figyelembe vételével románul és magyarul egyaránt kiírták a tudnivalókat: hol található a titkárság, az igazgató, a fômérnök, hol foglalkoznak eladással, hol veszik fel a mûhelymunka-rendeléseket és hol szükséges alkatrészügyben érdeklôdni. Ugyancsak kétnyelvû a szerviz üvegezett ajtójának felirata, mely "magyarul" így hangzik: "A tevékenység zavartalan mûk&