|
LIII. évfolyam 284. (14944) sz., |
2001. december 5., szerda |
A világ bármely táján éljen is (kivétel Magyarország), a Népújság révén ünnepi jókívánságot küldhet, díjmentesen köszöntheti itthoni hozzátartozóit, ismerôseit. Üzeneteket az impress@fx.ro e-mail címre várunk.
Magyarországi internetes olvasóink kedvezményes díjszabással (szavanként 50 forint) üzenhetnek Maros megyei, marosvásárhelyi szeretteiknek. Üzeneteik ellenértékét a Custos–Zöld könyvesboltban (1024 Budapest, Margit körút 7., telefon: 212-51-91) egyenlíthetik ki.
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
A terrorizmus minden formáját elítélô nyilatkozat és a terrorizmus elleni intézkedéseket tartalmazó akcióterv elfogadásával fejezôdött be kedden Bukarestben az Európai Együttmûködési és Biztonsági Szervezet miniszteri tanácsának 9. ülése.
A terrorizmust, bármi legyen is az indítéka és forrása, semmi nem igazolhatja, semmilyen ügy nem teheti jogossá az ártatlan emberek elleni támadásokat. A terrorizmus elleni harcban nem lehet semlegesnek maradni - hangsúlyozta az 55 tagállam által egyhangúan elfogadott miniszteri nyilatkozat.
A terrorizmus elleni harc nem valamely vallás ellen irányul és nem módosítja azt a kötelezettséget, amelyet az aláírók az alapvetô emberi és szabadságjogok tiszteletben tartására vállaltak.
A dokumentum leszögezte: az államok készek arra, hogy megvédjék polgáraikat az új veszélyekkel szemben, érvényesítsék a törvények szerepét, az egyéni szabadságjogokat és a törvény elôtti egyenlôség elvét.
A terrorizmus elleni akcióterv 31 pontban részletesen meghatározza a közös fellépés céljait, felsorolja a jogi alapot és kereteket biztosító nemzetközi megállapodásokat, dokumentumokat.
Megfogalmazták azokat az intézkedéseket, amelyeket a terrorizmus megelôzése érdekében kell tenni az EBESZ térségében. Ezek között szerepel a demokratikus intézmények kiépítése, a törvény és az állami hatóságok szerepének erôsítése, az emberi jogok, a tolerancia és a multikulturalitás érvényesítése.
Az akciótervben nagy hangsúlyt kapott a biztonságot fenyegetô társadalmi, gazdasági tényezôk feltérképezése, a terrorizmussal szembeni nemzeti törvénykezés erôsítése, a szervezett bûnözés és a terrorizmus finanszírozása elleni harc.
A bukaresti ülésen a tagállamok aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy továbbra is válságokkal kell szembenézni az EBESZ-térség több körzetében. Ezzel kapcsolatban ismételten kiemelték azt a szerepet, amelyet az EBESZ hivatott játszani a válságok elôrejelzésében, megelôzésében és kezelésében, valamint a válságok következményeinek felszámolásában.
Az EBESZ miniszteri tanácsa elfogadott több, a szervezet tevékenységének különbözô területeivel foglalkozó határozatot. Ezek között szerepel a szervezet reformjáról szóló dokumentum, valamint annak megerôsítése, hogy az EBESZ a politikai párbeszéd fóruma. Döntés született a gazdasági és környezetvédelmi együttmûködés erôsítésérôl.
Az EBESZ soros elnöki tisztét jövôre Portugália, 2003-ban pedig Hollandia látja majd el. A következô miniszteri tanácsülést vagy csúcstalálkozót jövô ôsszel Portóban tartják.
Az ülésen döntést hoztak arról is, hogy az EBESZ jelenlegi fôtitkára Jan Kubis mandátumát három évre meghosszabbítják.
Vettük hírül: erdélyi városokban garázdálkodott az Új Jobboldal. Úgy, ahogy egy szélsôséges szervezethez illik. Talán eltúloztuk a dolgokat egy kicsit, mert tettlegességre, fizikai bántalmazásokra azért nem vetemedtek, csak mint a sötétséghez, zivatarhoz, lebukáshoz és egyéb kockázatokhoz nevelt illegalisták, járták a városok utcáit, s ahol se szem, se fül - mert iskolák és közintézmények környékén mintha holdbéli lenne a forgalom - hát egyszer csak ott terem a mozgalom, s ragaszt röpiratot, felszólítandó a lakosságot: számoljanak le a cigányokkal és a homoszexuálisokkal mind. Ezt tették vagy három hónapig, ingázva városról városra, amíg aztán le nem buktak vagy tizenöten, rasszisták. Ez eddig jó, vagyis hogy kattant a bilincs a neonácik csuklóin. Itt már valami történik, látványos fordulat állt be a bûnüldözésben, üdülnék egy csöppet föl a szebb jövôn, de mert kételkedô természet vagyok, inkább egy kicsit hûvösebb maradok. Tulajdonságom még, hogy a dolgok fontosságáról sorrendet állítok.
Meg kell mondanom: az üldözendôk üldözése számomra nem egészen meggyôzô. Hogy jogállamiságból kifolyólag állítják elô az Új Jobboldal cédulázó aktivistáit, jó dolog, de a közelmúlt ismerete valahogy azt mondatja velem, hogy a jogállamiságnál ma még sunyibban fontosabb az érdek, ami végsôsoron nem rossz, mert ugyanoda vezet. Szóval a bajom az, hogy van ebben a nagy üldözésben egy kicsiny képmutatás is. Hogy ütöttek, vertek embereket, és felgyújtottak putrikat az elmúlt évtizedben, az nem újdonság, vagy lett törvényszéki ügy vagy nem. Hogy a zsidó temetôkben horogkereszttel emlékeztették holokausztra a holtakat, az sem újdonság, a neonácikat vagy elkapták vagy sem. Inkább nem.
Na mos, itt vannak a homoszexuálisok, mi legyen velük? Ki kell ôket irtani, mondják a rasszisták. Dehogy. Semmi se legyen velük, tisztelni kell a másságot, sôt, ha a melegeket korlátozzuk jogaikban, akkor egyenesen az európai jogalkotókkal gyûlik meg a bajunk. Mert ha jön az európai emberjogi fôszaki, nem úgy szól a kérdése, mi van a csángókkal, hát a tatárokkal, ne adj’ isten a magyarokkal, hanem: a homoszexuálisok ügyét megnyugtatóan rendezni kell. Úgyhogy a melegeket üldözni nem szabad, a melegeknek nem lehet melegük a forrófejû rasszisták miatt, satöbbi.
És akkor még kikrôl nem beszéltünk? Hát itt vannak a magyarok. Velünk már annyi minden megesett, hogy jobb is arról nem beszélni. Mûemlékeinket megrongálták, Petôfit az Ispán-kútnál orrbazavarták, Borsos Tamást is beolvasztották volna, csakhogy derék követünk asszimilálódni nem akart, továbbá el voltunk címezve a Bajkál-tó környékére, más egyéb.
Hiába, lett itt üldözési és elfogási sorrend is. Nagy hirtelen. Végsôsoron nem baj, sôt.
A helyi tanács döntése alapján a köztisztasági díjból a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal 50 darab 120 literes eurokukát, illetve 46 darab, a felvételünkön is látható 1100 literes eurokonténert vásárolt. A kukákat többnyire a fôtéren levô házakhoz adják, a konténereket a lakótársulásoknak szánják. Bár két hete már hozzáfogtak a hulladéktárolók szétosztásához, eddig csak 28 kukát vittek el a lakók. A konténereket táblázat alapján osztják majd ki, mindenekelôtt azoknak a társulásoknak, ahol napirenden vannak a köztisztasági díj törlesztésével. A szeméttárolókat továbbra is a Salubriserv Rt. a tulajdonosokkal megkötött szerzôdés szerinti program alapján szállítja el.
A visegrádi országok külügyminiszterei Bukarestben aláírták a nemzetközi Visegrád- megállapodást.
A kétmillió eurós költségvetéssel rendelkezô megállapodás kisebb kulturális, ifjúsági, sport- és egyéb programok megvalósítását teszi majd lehetôvé.
Az aláírásra az EBESZ miniszteri tanácsának bukaresti ülése adott alkalmat. A négy külügyminiszter találkozója után Martonyi János elmondta: továbbra is úgy látják, hogy a visegrádi együttmûködést nem kell intézményesíteni, de lehetséges, hogy az elnökségnek erôteljesebb profilt kell adni, különösképpen a külsô kapcsolatokban.
A négy külügyminiszter emellett egyetértett abban is, hogy a jelenlegi laza, rugalmas és hatékonynak bizonyult együttmûködést folytat-ni kell az EU tagság elnyerése után is.
A magyar kormány keddi ülésén úgy döntött, hogy a határon túli magyar diákok ugyanolyan kedvezményekre jogosító diákigazolványt kaphatnak, mint Magyarországon élô társaik.
Borókai Gábor kormányszóvivô az ülést követôen elmondta: a kedvezménytörvény végrehajtási rendeletének részeként összesen 24 millió forintot költenek a kártyák elôállítására. A kormányszóvivô kitért arra is, hogy az Országos Közoktatási, Értékelési és Vizsgaközpont vesz részt a digitális kártyák kibocsátásában.
A határon túl élô magyarokat érinti az a keddi kormánydöntés is, amely szerint a jövôben - egy korábbi rendelkezés visszaállításával - napi ötezer forint helyett ismét csak ezer forintot kell bemutatniuk azoknak, akik Magyarország területére lépnek.
A kormánypárt (Szociáldemokrata Párt - PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselôi ma megvizsgálják a két párt közötti parlamenti együttmûködési megállapodás megvalósulását és az együttmûködés jövô évre szóló meghosszabbításának lehetôségét s jelentette be Cozmin Gusa, a PSD fôtitkára. A szerdai megbeszélés alkalmával a két párt képviselôi áttekintik az RMDSZ néhány székelyföldi képviselôjének a román nemzeti ünnep csíkszeredai megünneplése kapcsán tett nyilatkozatát, valamint a Hargita és Kovászna megyei helyzetrôl a sajtóban megjelent jelzéseket - mondta Gusa, aki "mellékes dolgoknak" nevezte a nemzeti ünneppel kapcsolatos helyi kijelentéseket, de azért fontosnak tartja megvitatásukat. A PSD-fôtitkár mindehhez hozzátette: nem tekinthetô a PSD-vel egy évvel ezelôtt megkötött együttmûködési megállapodás megszegésének az, hogy az RMDSZ képviselôházi tagjai megszavazták a kormány egészségügyi politikájára vonatkozó egyszerû bizalmatlansági indítványt, amelyet a demokrata-, illetôleg a liberális párti ellenzék kezdeményezett. Ami pedig az ominózus "csíkszeredai nyilatkozatot" illeti, az RMDSZ országos vezetése még azon melegében elhatárolta magát tôle.
Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi csoportjának vezetôje hétfôn bejelentette: a csíkszeredai nyilatkozatot aláíró Sógor Csaba Hargita megyei RMDSZ-szenátor az RMDSZ illetékeseinek kérésére lemondott a szenátus magyar frakciójának titkári tisztérôl és eljárását az RMDSZ etikai és fegyelmi bizottsága elé terjesztik.
Sógor Csaba kijelentette: vállalja a felelôsséget a csíkszeredai nyilatkozat tartalmáért és várja a szövetség etikai bizottságának a döntését.
A magyar kedvezménytörvény végleges formájával kapcsolatos álláspontom világos megfogalmazásához megvárom a magyar és a román kormány közötti megbeszélések eredményeit - jelentette ki kedden a román fôvárosban Rolf Ekeus, aki közölte: a két fél biztosította arról, hogy a kétoldalú párbeszéd "diszkrét légkörben és nem a nyilvánosság elôtt fog lezajlani". A kijelentés azt követôen hangzott el, hogy az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi fôbiztosa és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke találkozott egymással az RMDSZ bukaresti székházában.
Markó Béla a Rolf Ekeusszal lezajlott eszmecsere után az MTI-nek elmondta: a találkozó fô témája a kedvezménytörvény volt, de a megbeszélés során az EBESZ-fôbiztos behatóan érdeklôdött az RMDSZ szövetségi elnökétôl a romániai magyar közösség általános helyzetének alakulása, illetôleg az RMDSZ helyzetértékelése iránt.
- Az általános helyzetelemzés kapcsán elmondtam az EBESZ kisebbségi fôbiztosának, hogy politikailag kulcspillanatban vagyunk, mert lejár az egyéves megállapodásunk a kormánypárttal, s a következô idôszakban kell az ezzel kapcsolatos felmérést elvégeznünk és döntenünk arról, hogy tudunk-e újabb együttmûködési megállapodást kötnünk. Ehhez megfelelô légkörre van szükség, de sajnos az utóbbi hetekben Romániában számos olyan esemény történt, amely rontotta a románok és magyarok közötti viszonyt. Ilyen volt például a román hírszerzést felügyelô parlamenti bizottság állásfoglalása, amelyrôl egyébként a fôbiztos is tudott. Miután megválaszoltam a további törekvéseinkre és célkitûzéseinkre vonatkozó kérdéseit, jeleztem a fôbiztosnak: a román kormánnyal való esetleges további együttmûködésünkre érthetô módon jelentôs hatással lehet a magyar és a román kormány között a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos kompromisszumos megállapodás - mondta Markó Béla.
- A fôbiztos érdeklôdésére elmondtam: megítélésünk szerint, ha a két kormányban van akarat, akkor meg lehet egyezni. Ehhez kialakultak a feltételek, de továbbra is egyeztetésekre van szükség a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban. Tudomásom szerint a magyar kormányban megvan a kompromisszum- készség. Ami pedig az RMDSZ-t illeti, ha a két kormány meg tud egyezni a kedvezménytörvény ügyében, az egyik fontos eleme lehet annak is, hogy mi az elkövetkezôkben hogyan tudunk együttmûködni a román kormánypárttal. Ha viszont nem tudnának megegyezni, ez nyilván kihatással lenne a további politizálásunkra is. De szerintünk, ha most a törvény módosítására nincs is lehetôség, a végrehajtási utasítások tekintetében lehetséges a kompromisszumos megállapodás a két kormány között - fejezte be nyilatkozatát Markó Béla.
A Magyar Koalíció Pártjának elnöksége hétfôn nyilatkozatban köszönte meg a szlovákiai magyar választóknak, hogy a megyei választásokon a magyar párt jelöltjeinek 88 százalékát bejuttatták a létrejövô megyei közgyûlésekbe.
Az MKP emlékeztetett arra, hogy a hétvégi választások után a magyar párt még két megyében, a nyitraiban és a nagyszombatiban vesz részt a választások második fordulójában, amikor végérvényesen megválasztják a megyei közgyûlések elnökeit. A párt arra kéri választóit, hogy a december 15-én esedékes második fordulóban ismét nagy számban vegyenek részt, így segítsék a két magyar jelöltet, Kvarda Józsefet és Fehér Miklóst a nagyszombati és a nyitrai közgyûlés elnöki székébe - áll az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatban, amelyben a magyar párt jelzi: bízik a szlovák választók bizalmában is és várja támogató szavazataikat.
Nem könnyû kormányfôi csemetének lenni: akkor is a sajtó érdeklôdése kíséri, ha egy átmulatott éjszaka után rendôrök találnak rá részegen London központjában, és akkor is, ha otthon ülve a lehetô legnagyobb gonddal készül iskolai feladatára.
Euan Blair, Tony Blair brit kormányfô legnagyobb fia ismét a brit lapok címoldalára került, miután kiderült, hogy igencsak bonyolult házi feladatának elkészítésében egyenesen a védelmi minisztérium illetékese segédkezett.
A 17 éves, érettségire készülô Euan nem tett semmi rosszat, csupán édesanyja, Cherie segítségét kérte a nukleáris elrettentô erôrôl folyó iskolai vitára való felkészüléshez. Euan azt a feladatot kapta, hogy a nukleáris fegyverek szükségessége mellett érveljen. Ez bizony nem könnyû dolog, különösen a hidegháború vége, az elmúlt évek nukleáris leszerelési lépései fényében.
Lévén a munkajog és nem a hadsereg szakembere, a mama állítólag egyenesen a védelmi minisztérium segítségét kérte, amiért a brit bulvársajtó alaposan leteremtette ôt, mondván: helyzetét kihasználva páratlan elônyhöz juttatta gyermekét. A brit miniszterelnöki hivatal és a védelmi tárca azonnal magyarázkodni kényszerült, mondván Blair asszony csak egy Downing Street-i alkalmazott tanácsát kérte ahhoz, miként lehetne a témába vágó naprakész anyagokhoz jutni. Az illetô a védelmi minisztériumhoz fordult.
"Minden általunk biztosított információ a köz rendelkezésére is áll. Bárki telefonálhat az ügyfélszolgálati irodánkba, és írásban anyagot kérhet a legszerteágazóbb kérdésekrôl. A Blair- családot sem részesítettük kiváltságos bánásmódban" - idézték a keddi brit lapok a tárca szóvivôjét.
Euannak az iskolai vitákban való részvétele családi hagyomány. Tony Blair egyik középiskolai tanára szerint a kormányfô diákként az egyik leglelkesebb vitapartner volt. Az iskola bármely tanulójánál jobban tudott érvelni egy adott ügy mellett, vagy ellene.
Sokan úgy vélik, Euannak inkább a papától kellett volna megfelelô tanácsot kérnie. Tony Blair egykoron lelkesen részt vett a brit nukleáris leszerelési kampányban, ám 1996-ban az addig következetesen atomfegyver-ellenes brit Munkáspárt vezetôjeként nyíltan elismerte - a párt történetében elsôként ebben a tisztségben - hogy kormányfôként kész lenne megnyomni az atomgombot.
A Maros megyei Népújságban figyelemre méltó pengeváltásnak lehettünk tanúi Andrássy Árpád (2001. november 16.) illetve Borbély László és Frunda György (2001. november 20.) között. A Maros megyei RMDSZ említett politikusai által érintett témák igen sokrétûek, melyek részletes kibontása e hozzászólás keretében elképzelhetetlen. Ez már eleve bizonyos szûkítést tesz indokolttá. Ugyanakkor nem elsôsorban vitatkozni szeretnék az említett urakkal, hanem inkább tényeket rögzíteni, hisz olyan alapvetô kérdésben, mint a román hatalomhoz való viszony, eleve nem értünk egyet s beállítottságunk, habitusunk, valamint politikai pozíciónk eleve lehetetlenné teszi az egyetértést. Borbély László és Frunda György egzisztenciálisan érdekelt a jelenlegi politika folytatásában, ôk a román hatalommal való együttmûködésnek lényegében feltétel nélküli hívei. Hadd ne részletezzem ennek kapcsán 1993-as közös neptuni kalandjukat. Említeni is csak azért említem, mert az eset szimptomatikus. Attól függetlenül, hogy milyen értékelveket követünk, hogy akkor milyen hullámokat vert az akkori partizánakció az erdélyi magyar közvéleményben, s hogy a politika mai szereplôi közül ki hol állt akkor, sôt még attól is, hogy legitim volt-e a tárgyalás vagy sem a belsô demokrácia szempontjából, ténykérdés, hogy a Neptun nevével fémjelzett akció külpolitikailag kiaknázható volt a nyíltan magyarellenes román államhatalom számára egy stratégiailag fontos pillanatban, Románia Európa tanácsi felvétele elôtt. Ilyenkor az autonomista politikai filozófia szerint nemhogy redukálni kell a követeléseinket, mint akkor a tárgyalók tették, hanem a nyugati nyomás maximális kiaknázására törekedve a teljes igénycsomagot kell benyújtani. A megközelítésbeli inkompatibilitás miatt most azt sem fejtem ki bôvebben, hogy a neptuni logikára épülô mai RMDSZ-politika autonomista szemszögbôl eleve elhibázott, hisz az erdélyi magyarság nagy esélye, hogy az ország integrációja elôtt minden fórumon a leghatározottabban álljon ki a hivatalos programban foglalt legfontosabb követeléseink, jelesül a háromszintû autonómia mellett, mert utána már késô lesz: megszûnik a román hatalom bizonyítási kényszere.
Amivel viszont érdemben foglalkoznék, az két fontos részletkérdés. Az egyik az SZKT mandátum- meghosszabbítása, melyet Frunda György, megelôlegezve az Szabályzatfelügyelô Bizottság döntését, szabályszerûnek nevez. Holott az Andrássy Árpád által idézett alapszabályzatbeli passzusokon túl mindenekelôtt megkérdôjelezhetô a jelenlét. (Többek között azért lenne fontos végre tudni, hogy kik is az SZKT tagjai és hogy pontosan hány tagja van az SZKT-nak, hogy ilyen esetben konkrét számokat lehessen mondani és ne vitathatókat…) Másrészt a szóban forgó mandátum-meghosszabbító határozatot egyetlen szavazati többséggel fogadták el, tehát nem volt meg az organikus határozatokhoz szükséges kétharmados többség. Végül, de nem utolsósorban: egy SZKT- határozat nem ütközhet egy kongresszusi határozatba, éppen úgy, ahogy nonszensz az SZKT szabályzatával érvelni az alapszabályzattal szemben. (Lásd az érintett felek által tárgyalt Brassai Zsombor-féle esetet.)
A másik, ennél sokkal súlyosabb kérdés az autonómia ügye. (Sokkal súlyosabb, mondom, hisz az a belsô választás, amit az SZKT elhalasztott, az nem az eredetileg elképzelt belsô választás. Kulcskérdés ugyanis, hogy e választáson az RMDSZ- tagság szavaz-e vagy a romániai magyarság. Legitimáció szempontból erdélyi magyar parlamentet csakis össznemzet(rész)i részvétellel lehet létrehozni. Ezt pedig sajnos, még az 1996-os, a jelenleg elôterjesztendônél sokkal demokratikusabb és koherensebb szabályzás sem foglalta magába. A lényegétôl megfosztott, elektoros játékoknak teret engedô belsô választás elmaradása sokkal inkább szimbólumértékû üzenet az RMDSZ fôárama részérôl, mintsem lényegi kérdés.). Frunda György szerint "az autonómia nem háromszintes, hanem sokkal több szintes, sokkal összetettebb kérdés. Nem lehet etnikai alapon létrehozni az autonómia intézményét, hanem a helyi közösségek kell létrehozzák. Véleményem szerint a kulturális autonómia biztosítva van Romániában, ez az a terület, ahol az elmúlt tíz évben a legnagyobb eredményt elértük."
Íme, miként lehet néhány sorban cáfolható állítások halmazát egybefûzni, anélkül, hogy az alákérdezésre szakosodott riporter közbeszólna. Kezdjük azzal, hogy tagadni az etnikai alapú területi autonómia létrehozásának elvi lehetôségét egyszerûen nonszensz. De tekintsük ezt fogalmazási bakinak, s próbáljuk némi indokolatlan jóindulattal úgy olvasni a Frunda György által mondottakat, hogy "az etnikai alapú területi autonómia létrehozására nem látok esélyt." Ez így már egy szubjektív meglátás, amit a szenátor úr nyugodtan vallhat, s minél nagyobb nyilvánosság elôtt teszi, annál jobb, hisz annál többen ismerik meg reális célhorizontját. Azon állítása viszont, hogy a "kulturális autonómia biztosítva van", nem más, mint választóink tudatos megtévesztési kísérlete. Mert ugye azt nem feltételezhetjük egy olyan felkészültségû politikusról, mint Frunda György, hogy ne tudná, mi fán terem a kulturális autonómia, vagyis az a kisebbségi léthelyzet, amikor a központi költségvetésbôl biztosított arányos adórészbôl a magyar nemzeti önkormányzat által mûködtetett intézményrendszer ad keretet az erdélyi magyar oktatásnak. Azaz olyan léthelyzet, melyben elképzelhetetlenek a tankönyv-kommandók, a csángók szabadidejû magyaróráinak betiltása, s legfôképpen olyan léthelyzet, melyben a magyar nemzeti önkormányzat csúcsszerve (jelen esetben az SZKT) határoz arról, hogy hány egyetemet akar mûködtetni a rendelkezésére álló forrásokból.
Volt az RMDSZ dokumentum-történetében a kulturális autonómiának egy másik, nem nemzeti-, hanem helyi önkormányzat-centrikus definíciója is, mely szerint az önkormányzatok "méltányos részt (kapnának) az állami, községi és megyei költségvetésbôl, minden kisebbségi kulturális mozgalom támogatására" s "az önkormányzati szervek, amelyekben számarányuknak megfelelôen részt vesznek a kisebbségek is, átvállalják a központi állami szervek hatáskö-rének egy részét, elsôsorban az oktatásban, mûvelôdésben." (Lásd az RMDSZ második, marosvásárhelyi kongresszusa által elfogadott programot, anno 1991.) Mindenkinek az egyéni mérlegelésére bízom, hogy a kulturális autonómia eme tompított, szelídített, ne mondjam, hogy lényegétôl (vagyis hogy a magyar képzés egyértelmûen és vitathatatlanul magyar kezekben legyen, melyek a magyar érdekek szerint irányítják azt) megfosztott variáció is milyen messze áll a jelenlegi helyzettôl, melyben Frunda György szerint a kulturális autonómia "biztosítva van".
S hogy "e területen értünk el a legtöbbet"? Hát ez még igaz is lehet, de legfeljebb a többi területen tapasztalható sikertelenség viszonylatában. Mert ha a viszonyítási alap a saját programunk, akkor nemhogy kulturális autonómiát nem sikerült elérnünk, de még azt sem, hogy saját állami magyar egyetemünk legyen s hogy a magyar iskolákban magyarul tanítsanak. Az idegen nyelveket leszámítva mindent. Ami ugye alapvetô dolog lenne, s persze még mindig messze állna a kulturális autonómiától…
Az ENSZ Menekültügyi Fôosztálya (UNHCR) aggódik amiatt, hogy a közvélemény bûnözôknek tekinti a menekülteket.
A világ kormányait a szeptember 11-i amerikai terrortámadós óta állandóan foglalkoztatja a terrorizmus elleni küzdelem, illetve a terrorakciókat megelôzô biztonsági intézkedések meghozatala. Ezen elemzésekkel és intézkedésekel egyenes arányban nô az UNCHR aggodalma, mert egyes akciók egyenes módon befolyásolhatják a menekültek helyzetét. Ilyen helyzetben jelenik meg és erôsödik a rasszizmus és xenofóbia, mert egyenlôségjel kerül a menekültek, illetve a bûnözôk és terroristák közé. Ez befolyásolja a menekültstátus megadását, illetve az ilyen helyzetben levô személyek kéréseinek elutasítását, a menekültek hazatoloncolását azokba az országokba, ahol az életük és szabadságuk esetleg veszélyben van.
A menekültekre vonatkozó 1951-es Genfi Egyezmény célja nem az, hogy menedéket biztosítson a terroristáknak, hogy megszabaduljanak az igazságszolgáltatás elôl, hanem arra szolgál, hogy az egyezmény alapján kizárhassák a menekültstátusból a súlyos bûntényeket elkövetô személyeket. Az UNCHER azért is aggódik, hogy a kormányok esetleg "hivatalból" fogva tartják a menekülteket.
A vonatkozó nemzetközi, európai és hazai normák szerint, a menekülteknek bizonyos jogokat kell biztosítani, mint például a szabad közlekedéshez való jog, az indokolatlan fogvatartás, vagy egyéb szabadságjogok megvonása. Romániában a szegény sorsú menekülteket, kérésre, a belügyminisztérium különleges központjaiban helyezik el a helyek számának függvényében, ahol emberséges bánásmódban részesítik ôket. Az UNCHR pozitívan értékeli a 2001 novemberében elfogadott, a menekültek integrálására vonatkozó programot, amelyet az UNCHR programjaival összhangban készítettek. A szervezet támogatásáról biztosította a belügyminisztériumot a menekültek helyzetét könnyítô, a nemzetközi normáknak megfelelô intézkedések meghozataláért, s reméli, hogy a civil társadalom és a sajtó is hozzájárul a közös erôfeszítések megvalósításához.
Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) jelentése szerint a politikai pártok nem egyforma arányban szerepelnek az elektromos médiákban. A CNA felmérése francia mintára készült, amely periódikusan végzi a moni-torizálást.
Az október 25 - november 7. közötti idôszakban végzett felmérések azt mutatják, hogy a televízióadókban a kormánypárt szerepel a legtöbbet, még az Elnöki Hivatalról sem mutatnak annyi hírt, mint a Szociáldemokrata Pártról. A híradásokban a PSD mintegy 84 százalékát kapja a politikai pártok számára fenntartott idônek: a TVR1-en 56,8%, a TVR2-n 39,2%, az Antenna 1-en 74%, a Tele7abc-n 66,7%, a Pro TV-n 64%, a Prima tévében 84,8%-ot fordítanak a kormányzópárttal kapcsolatos hírekre.
Az Elnöki Hivatal, az említett idôszakban 1,4%-ban szerepelt a TVR1-en és 7,9%-ban a Pro TV-ben.
Az ellenzéki, vagy parlamenten kívüli pártok óriási távolságban követik a kormánypártot. Eszerint a Nemzeti Liberális Párt 1% (Prima tévé) és 12,1%-os (Romania 1) figyelmet kapott; a Demokrata Párt 2,9% (Prima) és 20,4% (TVR2); a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt 0,3% (Romania 1) és 4,4% (OTV).
Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) a vitamûsorokat is monitorizálta, ez esetben is szembetûnô volt a Szociáldemokrata Párt elônye a többi politikai formációval szemben.
Rasvan Popescu, a CNA tagja ajánlatot készül megfogalmazni a tévéadók felé, hogy, az audiovizuális törvény 2. cikkelyének értelmében tartsanak egyenlô távolságot a közérdeklôdésre számító hír-, illetve vitamûsorok esetében, mint például a költségvetési törvény, az állami alkalmazottak bérezése, privatizáció, szociális problémák, korrupció stb. Rasvan Popescu hangsúlyozta: kérni fogom, hogy a közérdekû mûsorokban, vagy amelyekben a közpénzek elköltésérôl van szó, a kormánypárt véleménye mellett, ismertessék az ellenzék álláspontját is.
40-45%-ot érnének el, jelentette ki Adrian Moisoiu képviselô, a Nagy-Románia Párt megyei elnöke. A kijelentés sajtótájékoztatón hangzott el, amelyen a szokásos nemzetféltést követôen, amelyben egyebek mellett az is elhangzott, hogy az RMDSZ "ördögi" stratégiát dolgozott ki Erdély Romániáról való leválasztására és Magyarországhoz való csatolására, amit mi sem bizonyít jobban, mint a minapi Sógor Csaba-féle nyilatkozat, bejelentették, hogy Vadim Tudor emelt fôvel fogadta mentelmi jogának megvonását, és megjósolták, hôsként vagy mártírként fog kikerülni ebbôl a harcból, ami csak a pártot erôsíti.
Szóba került a csütörtöki
tanácsülésen dr. Benedek István által
felolvasott és tizenvalahány tanácsos által
aláírt állásfoglalás, amely Dorin Florea
túlkapásait ítéli el. Erre reagált Eugen
Plesa képviselô, aki
"nagy tisztelôje" Floreának, mert "orvos,
és rengeteget tett a városért". Nem tudta
elképzelni, hogyan kritizálhatja valaki ( sz.m. értsd
Benedek István) egy orvost, akit ugyan nem ismer, de akinek
bizonyára, mondta, közel sincs olyan diplomája, mint egy
orvosnak.
Nem tudja, hogy dr. Benedek István orvosként elismert szakember? Ha hallgatott volna...
Végül a párt nemrégi országos konferenciáját dicsérték, s örültek, hogy sok más értékes ember mellett, C. V. Tudort újraválasztották.
A kormány elfogadta az európai uniós csatlakozási követelmények 24. fejezetére vonatkozó, Igazságszolgáltatás és belügy címû dokumentumot, amely a román állam által meghozandó intézkedéseket tartalmazza a határok biztonságosabbá tétele és a schengeni országokba való utazáshoz szükséges vízumok eltörlése érdekében.
A dokumentum egy sor intézkedést említ a menedékjog, a népességvándorlás, a szervezett bûnözés, a drogkereskedelem, a pénzmosás, a korrupció és terrorizmus elleni harc terén. Az intézkedések az európai jogharmonizáció sorába tartoznak, s mint a kormány közleményében szerepel, Románia nem kíván a jog területén kivételeket alkalmazni, belsô jogrendszerét teljes mértékben az európai jogrendszerhez igazítja az európai uniós tagság elnyeréséig.
A 3000 km-nyi határ biztosítása érdekében, 2003 végéig a határrendészet teljes egészében hivatásos személyzetbôl áll majd, melyet on-line informatizált rendszer segít munkájában.
A vízumok eltörlésének reményében, Románia 2002-ben az Európai Unió szabványai szerinti új típusú útlevelet vezet be, számos hamisítást gátló biztonsági elemmel.
Románia szándéka továbbá a szigorú együttmûködés az Europollal, s rövidesen parlament elé terjesztik a személyiségi adatok védelmérôl és a távközlésben a magánélet tiszteletben tartásáról szóló törvényjavaslatokat. Intézkedéseket kívánnak foganatosítani a korrupcióellenes harcban, illetve a pénzmosás meggátolása érdekében.
Az elfogadott dokumentum kitér a drogfogyasztás és a szervezett bûnözés visszaszorítására hozott intézkedésekre is. Jelenleg a drogkereskedelem visszafogását próbálják alkalmazni, 2002-ben pedig új, részletes országos drogellenes stratégiát dolgoznak ki.
Végül az elfogadott dokumentumban szerepel az is, hogy Románia a rendôrség és az igazságszolgáltatás terén együttmûködési kapcsolatokat szorgalmaz az unió tagállamaival és a csatlakozni kívánó államokkal.
Egyre többet hallunk olyan kisgyerekekrôl, akik nem szeretnek mesét hallgatni, nem tudnak a mesére odafigyelni (sôt esetleg: nem tudnak és nem szeretnek játszani!) * Vekerdy Tamás budapesti gyermekpszichológus szavai ezek. Figyeljünk csak! * Az általam megismert ilyen esetekben - folytatja a szerzô - mindig felfedezhetô volt a háttérben a napi rendszeres, esetleg több órán át tartó képernyôhatás. * A videoklip technika, az önmagukban alig vagy nehezen, vagy sehogyan sem megérthetô részletek gyors és erôteljes benyomást keltô váltakozása az egyik legerôsebb hatás, amit a képernyô gyakorolni tud. Nem véletlen, hogy kisgyermekeink a reklámokat szeretik legjobban. Anélkül, hogy megértenék, mit reklámoznak. (Sokszor mi sem értjük meg. )
* Aki rászokik erre a zsongító kábulatra, az "elfelejt" belsô képeket készíteni - s így számára sem a mese, sem a játék nem lesz vonzó és érdekes. Ami azt is jelenti, hogy nem tudja belsô élményeit, állapotait feldolgozni, és jósolható, hogy pszichikusan egyre rosszabb, egyre dekoncentráltabb állapotba kerül. Veszélyes helyzet! * És még egy távolabbi következmény: aki nem vált jó mesehallgatóvá, akit tízéves kora elôtt rabul ejtettek a képernyôk, az nem lesz olvasóvá, nem lesz regényolvasó, és ennek következményei kamaszkorban - kamaszkortól kezdve - lehetnek nagyon is hátrányosak. A kamasz született leselkedô, aki be akar nézni a felnôttek, a másik ember életébe (tehát nemcsak kulcslyukon át és megfúrt deszkapalánkon át leselkedik) és erre a leselkedésre a regény, a nagyregény kínál lehetôséget. A regényolvasás a kamaszkor gátlásos magányában és viharaiban terápiás hatású (és még a késôbbi években is az lehetne). * A jó olvasó azért élvezi, amit olvas, mert anélkül, hogy errôl számot adna magának, az olvasottakhoz fantáziájában belsô képeket készít. Ha a jó olvasó egy jól leírt futásról olvas, lábikrájában mérhetôen több vér gyûlik össze (természetesen anélkül, hogy ô tudna errôl), és ez a testi elváltozás, amelyet öntudatlanul érzékel, tovább segíti ôt a hôssel való azonosulás útján. Tehát fiziológiás, testi változások is hozzásegítik, hogy az olvasásban valódi élvezetét találja. A testi változás ugyanis tovább erôsíti a belsô képet, növeli az ezzel járó lelki aktivitást. * Mindettôl a képernyôk nem korlátozott "élvezete" egyszer s mindenkorra megfoszthat minket. (FORDULÓPONT)
A Bukarestben, majd Segesváron bemutatott Drakula Park szórakoztató komplexum tervei élénk vitát kavartak. Mindennek vannak drukkerei és ellendrukkerei. Már megszokhattuk. A vita azonban többrôl látszik szólni, mint a "tetszik, nem tetszik" változatok. Meglehet, vaskos gazdasági érdekeket öltöztetnek tetszetôs köntösökbe.
Tagadhatatlan, a Drakula-mítosz létezik és sok híve van külföldön. A történelmi tények nem változnak attól, hogy Bram Stoker regényének vélt helyszíne Erdély. A park elképzelése szerint lényegében a "sztori" ezen kötôdését szeretnék eladni az érdeklôdôknek. A Drakula Parkba csomagolt mítosznak, vagy történelmi tényszerûségnek semmi köze ahhoz, hogy járt-e valójában Vlad Tepes Segesváron, netán a törcsvári kastélyban, vagy a híres regényben név szerint említett "Borgo pass-ban" (Borgói-szorosban). Ez egy olyan produktum, az itt létesítendô várral, vámpirológiai intézettel, szórakoztató parkkal együtt, amit a nyugatiak által a Romániához kötôdô mítosznak köszönhetôen bocsátanak áruba - a kezdeményezô turisztikai miniszter szerint úgy, ahogyan Svájcban kínálnak az ország hírnevével egyet jelentô órát. Ha mindezt ebben az egyszerû megközelítésben nézzük, jókora túlzásnak tûnhet az a kijelentés, miszerint Segesvár mellett az okkultizmusnak és a sátánizmusnak, a horrorkultusznak teremtenek oltárt. Aligha kell ettôl tartani. Ha a terv szerint a bevétel jelentôs részét valóban a vár restaurálására fordítják, akkor nincs amitôl tartsanak azok sem, akik azt vallják, hogy az emiatt hirtelen fellendülô turizmus tönkretenné az amúgy is gyenge infrastruktúrájú középkori létesítményt. Tudomásunk szerint a német lobbin keresztül, de más forrásból sem sikerült annyi pénzalapot elôteremteni, hogy elegendô legyen a vár immár halaszthatatlan felújítására. Még ha a tervezettnél kevesebb is jut majd e célra, az is több, mint semmi.
Ami a környezetvédôk kifogásait illeti, annyiban igazuk van, hogy korábban ezt a területet a törvény védetté nyilvánította. De könnyen elérhetik, hogy a több száz éves tölgyfákat befoglalják a parkrendezési tervbe. A forgalom okozta környezeti károk pedig mérsékelhetôk a megfelelô infrastruktúra kiépítésével, ami tudomásunk szerint része e tervnek.
A hely, amelyet a Drakula Parknak szántak - hat helyszínbôl választva - jelenleg egy kihasználatlanul álló, a várostól, de még a fôúttól is elég eldugott erdei tisztás, legelô. Jelenlegi állapotát tekintve még mindig jobb lesz, ha ennek a beépítése pénzt is fog hozni. Turisztikai szempontból ugyanakkor, belátható hogy ha a Törcsvár-Barcarozsnyó közelében helyezték volna el a Drakula Parkot, a környékbeli egyéb turisztikai látványosságok közelsége: a Bucegi, a Királykô, a Fogarasi-havasok, Brassó, a Törcsvári-szoros több látogatót vonzott volna. Értesüléseink szerint azért nem ide helyezte el tervének kivitelezését a szociáldemokrata turisztikai miniszter, mert korábban a Brassó megyei Nemzeti Liberális Párthoz közel álló üzletemberek területeket vásároltak fel, amelyeket csak busás haszon ellenében bocsátottak volna a létesítendô park rendelkezésére. Hogy milyen személyes érdekek állnak a megyénket elônybe helyezô döntés mögött, azt még nem tudni.
A Drakula Park legkényesebb és valóban reálisabb gazdasági elemzést érdemlô fejezete a nyereség. A szakszerû megépítésre és fôként üzemeltetésre a nemzetközi hírû németországi Westerstadt-Pullman City cég a garancia, hiszen jól felfogott érdekük a befektetés megtérülése és nyereségessé tétele. A terv szerint ahhoz, hogy a Drakula Park profitot hozzon, évi 1,2-1,5 millió turista kell személyenkénti 5 dolláros jegyet váltson, illetve összesen kb. 25 dollárt költsön a szórakoztató komplexum területén. A gazdasági prognózist végzôk a javuló életszínvonal reményében nagyrészt belföldi turistákra számítanak. Ma ezen fanyalogni korai. A külföldieknek a díjak még mindig elég jutányosak. Nem megvetendô a létesítmény munkahelyteremtô hatása sem. A Drakula Parkban, a városban és a környékbeli helységekben különbözô szolgáltatásokkal és más jellegû kiegészítô tevékenységekkel foglalkozó cégek megannyi munkaalkalmat kínálhatnak.
Minden vállalkozás kockázattal jár. Ha ezt politikai, gazdasági téren felvállalta a jelenlegi kormány és Dan Matei Agathon turisztikai miniszter, hagyjuk, hogy ezt bebizonyítsák! Értelmetlen egy jónak ígérkezô kezdeményezést csírájában elfojtani. A végszót úgyis a piac mondja ki.
A marosvásárhelyi Boróka Néptáncegyüttes fennállásának tízéves évfordulóját stílusosan, tánccal ünnepli. Az elmúlt évtizedben gyakran tapsolhatott a fiataloknak a megyeszékhely és a környék tánckedvelô közönsége. Most ismét találkozhatunk a "borókásokkal": jubileumi mûsorral kedveskednek hálás közönségünknek. Ismét láthatjuk az eddigi legsikeresebb, valamint új számaikat: nyárádmenti, kalotaszegi, magyarszováti, visai, bonchidai táncokat, széki verbunkokat és dunántúli lányos karikázót. Népdalcsokorral lép fel Kásler Magda. Pénteken, december 7-én Marosludason kezdôdik az ünneplés; 17 órakor a mûvelôdési ház színpadán a helybeli Hajdina csoporttal együtt táncolnak, este, 21 órakor pedig a közeli Magyarózdon ismétlik meg az elôadást.
Marosvásárhelyen december 11-én, kedden este 19 órai kezdettel mutatja be ünnepi mûsorát a Boróka Néptáncegyüttes, a Nemzeti Színház színpadán.
Ha délután a Szakszervezetek Háza mellett haladunk el, zongora, orgona hangja fogja megcsiklandozni fülünket. S ha bepillantunk az ablakon, láthatjuk, hogy egy kis teremben gyerekek figyelnek, csupa fül, csupa szem valamennyi. Ujjacskáikban ott lapul a tehetség...
Lelkes, zenét- és gyerekeket kedvelô, hagyományokat tisztelô fiatal oktatójukra figyelnek. Gyéresi Erzsébet Mária közel tíz éve vidékrôl vidékre vándorolva minden kis falucskában ugyanazt próbálja beültetni a gyerekek szívébe: hagyományaink megôrzését, a népdalok megmentését és ápolását.
- Jelenleg a Marosvásárhelyi Szakszervezetek Háza keretén belül olyan tevékenységet végzek, amelynek nagyon régi tradíciója van. Évtizedekkel ezelôtt egy marosvásárhelyi tanár úgy érezte, hogy többet kell adni zenei szinten azoknak a gyerekeknek, akikben egy kis tehetség motoszkál. A Csiky család elsô sarja volt Laci bácsi, aki elindította a zenei oktatást, az ô ösvényein lépdelt a következô nemzedék, amely ugyanolyan odaadással, türelemmel végezte ezt a munkát. Az "utolsó" Csiky, Tamás a legnagyobb küzdelmek árán sem hagyta elveszni azt, amit elôdei elindítottak. Ez az oktatás a bizonyítéka annak, hogy száz meg száz marosvásárhelyi lakos, immár idôs, középkorú és fiatal megismerhette a zene csodálatos világát.
- Újra táncolnak a billentyûk...
- A Csiky család szellemében szeretném tovább folytatni a zene oktatását, amely egy tíz hónapos megszakítás folytatása. Tavaly márciusban újraindult a zeneóvoda harmonika- és orgona tanfolyama. A tizenöt gyerek már évzárói elôadással is büszkélkedhetett. Az idén novembertôl szintén tizenöt lélekkel dolgozom. Reméljük, hogy kis csapatunk gyarapodni is fog. A zeneóvodai oktatás zongorán, orgonán, xilofonon, és ütôhangszereken folyik, elsô osztálytól harmonika- és orgona körünk van.
- Kitôl örökölte a zene szeretetét, ápolását?
- Tanulmányaimat itt, ebben az épületben kezdtem, és a mûvészeti iskola tanfolyamain mélyítettem el. A Csiky család zeneóráin indult el bennem a zene imádata, és az évek során megerôsödött az a gondolat, hogy nem szabad elvesszen az a sok nevelô munka, ami itt évtizedekig folyt.
- Fiatal, tele van energiával, tenni akarással. Bizonyára sok célkitûzése, vágya is van, amelyek megoldásra, beteljesedésre várnak...
- Eredeti népdalok után kutatok és gyûjtök, azoktól akik még tovább tudják adni a fiatal nemzedéknek. "Gyerekeimmel" a klasszikus zene felé is irányulnánk, de ehhez a munkához hangszerekre lenne szükségünk, ami jelenleg nincs, tehát megoldást kell keresnem. Mivel a mai modern világban mindent áthidalt a számítógép, nagyon meg kell fognom azokat a gyerekeket, akik érdeklôdést mutatnak a zene világa iránt, és szeretnék mûvészi szinten folytatni, reméljük, hogy sikerül is, nemcsak a magunk megnyugtatására és szórakoztatására.
"Lehet élni zene nélkül is. A sivatagon át is vezet út. De mi azt akarjuk, hogy az ember ne úgy járja végig élete útját, mintha sivatagon menne át, hanem virágos réteken."
Kívánjuk, hogy ezek a gyerekek igyekezetükkel, munkájukkal sok sikert érjenek el, hogy szebbé, hangulatosabbá tudják tenni az egyre zordabb világot, amiben élünk.
Bemutatták a ChildNet támogatási programot
Brassó, Hargita, Fehér, Kovászna, Maros és Szeben megyei gyermekjogvédô szakembereknek, gyermekvédelemmel foglalkozó szervezetek, alapítványok képviselôinek ismertették tegnap a megyei tanács nagytermében a ChildNet programot. A jelenlevô szakemberek bemutatták a megyeszinten elért eredményeket, a gyermekvédelem terén tapasztalt hiányosságokat, s megismerkedtek a ChildNet pályázati feltételeivel is.
Az Amerikai Egyesült Államok, az USAID-on (Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége) keresztül 15 millió, vissza nem térítendô támogatást nyújt Romániának a gyermekvédelem megreformálására. A két állam képviselôi október elején kötötték meg a partnerségi egyezményt, melynek alapján 2002-2007 között zajlik a ChildNet program, amelyet a World Learning Szervezet vezet, felügyel. Az ötéves program céljai: 50 százalékkal csökkenteni az állami intézményekben élô gyermekek számát, felére csökkenteni azon gyerekek számát, akik bekerülnek az elhelyezési központokba, 30 százalékkal csökkenteni az meglevô árvaházakat.
A tegnapi tájékoztató elôadáson elhangzott: a ChildNet program keretében felajánlott pénzösszegekre azon nemkormányzati szervezetek, egyesületek pályázhatnak, amelyek hatásos, eredményekkel bizonyítható gyermekjogvédelmi programokat valósítottak/ valósítanak meg helyi szinten. A támogatás ideje két év, összértéke 2 millió dollár, ebbôl az összegbôl négy elfogadott pályázatot fognak életbe ültetni.
Ugyanakkor közel 2,4 millió dolláros támogatást biztosítanak a nemkormányzati szervezetek által kidolgozott új gyermekjogvédelmi programokra. 200.000-200.000 dolláros támogatást igényelhetnek a nemrég megalakult gyermekvédelmi szervezetek, alapítványok.
Az elsô két esetben azok a gyermekvédelmet felvállaló nem-kormányzati szervezetek pályázhatnak, akik legalább három éve mûködnek, a megyei gyermekjogvédelmi hatóság jóváhagyásával rendelkeznek, sikeresen kezeltek, használtak fel már hasonló támogatásból származó összeget, bizonyítani tudják, hogy a pályázatban szereplô terv életképes, hasznos és megegyezik a ChildNet program céljaival. Elsôbbséget élveznek azok a tervek, amelyeket a támogatási idô lejárta után is folytatni lehet. A pályázatokat 2002. január 31-ig fogadják. Bôvebb adatokat a programról, pályázati feltételekrôl, pályázati ûrlapokról a http:/www.worldlearning.org/childnet honlapon lehet olvasni.
A kitûzött célok megvalósítása érdekében a ChildNet program anyagi hátteret biztosít szakmai továbbképzôk megszervezésére, kapcsolatok kiépítésére, fejlesztésére is.
Minden gazdasági tevékenységet a törvénynek megfelelôen környezetvédelmi szempontból is engedélyeztetni kell. Az elôírások szerint a jóváhagyást a hatástanulmány elvégzése után egy olyan nyilvános vita elôzi meg, amelyen bárki részt vehet, elmondhatja véleményét a szóban forgó üggyel kapcsolatban, amit az illetékesek figyelembe vesznek, és környezetjavító szándékkal arra kötelezik majd az érintett vállalkozót, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a káros hatásokat kiküszöbölje, vagy ha ez nem lehetséges teljes egészében, akkor azokat csökkentse. Többek között, ezekrôl az intézkedésekrôl lesz szó ma délelôtt a szovátai polgármesteri hivatal gyûléstermében.
A bukaresti Országos Környezetvédelmi Fejlesztési és Kísérleti Intézet által készített hatástanulmány szerint a vulkanikus eredetû andezitet 1974 óta bányásszák a Görgényi-havasok legmagasabb hegycsúcsa, az 1777 méter magas Nagymezô-havas alól. Az állami vállalatot privatizált külföldi cég 20 évre váltotta meg a kitermelési engedélyt, 5 évenkénti felújítási feltétellel. Évente 150.000 tonna terméket szeretnének kibányászni a háromlépcsôs felületrôl. Ennek érdekében a már kihelyezett nagykapacitású kotró- és szállító gépek mellett egy adminisztrációs épületet, cserealkatrész- raktárt, szerelômûhelyt, villamosáram- fejlesztôt, valamint egy 20.000 literes, félig földbe ásott üzemanyagtartályt, illetve az ipari vizet felfogó tározót létesítenének. Robbantással óránként 150 tonna követ fejtenének, amit a 40 tonnás Perlinii típusú teherautóval szállítanák a feldolgozó helyekre. Ennek megfelelôen a tanulmányban vizsgálták a por- és a zajártalmat, illetve a robbantásokkor keletkezô rezgések hatását. A tanulmányban megállapították, hogy ha nincs szél, akkor a por a bánya területén lerakódik és ez nem zavar senkit. A legközelebbi lakott terület 12, illetve az erdészház 8 km-re található, így a por ritkán jut el oda, a zajártalom is jóval a megengedett értékek alá csökken. A por kevésbé érinti a növény- és az állatvilágot, bár ez utóbbi a zaj miatt elvándorolhat a csúcs körüli fennsíkról. A nagyüzemi kitermelés perspektívája miatt vitát váltott ki a kô szállítása is. A cég úgy tervezi, hogy a tehergépkocsik naponta 25 alkalommal forduljanak (menet- jövet) a rakománnyal. Ezzel kapcsolatosan a környezetvédôk megállapították, hogy a cég kötelezôen meg kell erôsítse a bányához vezetô erdôkitermelô út burkolatát. A por csökkentéséért állandón vízzel kell majd öntözni az úttestet. A zajártalom csökkentéséért pedig csak csökkentett sebességgel közlekedhetnek a nagysúlyú jármûvek. Továbbá a tanulmány szerint kevesebb robbanóanyag használatával csökkenthetô a zaj és a por. Ez utóbbit kötelezô szûrôk és különbözô ipari célú függönyök kihelyezésével is méréskelnie kell a bányász cégnek. A berendezések karbantartásával és az üzemanyag megfelelô kezelésével se fordulhatnak elô környezetkárosító balesetek, mindezeket azonban figyelemmel kell követni - áll a környezeti hatástanulmány ajánlásai között. S ami a legfontosabb, a céget a törvény arra kötelezi, hogy az említett javaslatok betartása mellett készítsen egy ökológiai helyreállítási tervet, aminek alapján a megbolygatott környezetet a munkatelep megnyitása elôtti természetes állapotába hozzák, ugyanakkor el kell fogadjanak egy környezetbarát programot, amivel a technikai feltételeiket a hely természetes adottságaihoz igazítják. A feltételek betartását a polgármesteri hivatal és a környezetvédelmi felügyelôség követheti majd, kihágások esetén természetesen büntetéseket is kiróhatnak.
A Cserepeskô kiaknázásának feltételein a nyilvános vita keretében a lakósok is akaratuk szerint, de a törvény szabta lehetôségek korlátai között módosíthatnak. Az ügy elôzményeit tekintve, a szovátaiak számára nagyon fontos találkozón elhangzottakról egy késôbbi lapszámunkban számolunk be.
Románia is vállalja az Európai Unió Igazságügyi és belügyi miniszterek tanácsa által elfogadott 40 ajánlás alkalmazását. A kormány múlt heti döntése értelmében tilos a továbbiakban névtelen és álneves bankszámlát nyitni, mi több, kötelezô a számlát megnyitó adatait (név, lakhely) rögzíteni, hasonlóképpen a számlatulajdonosok, illetve azok akiknek a nevükben pénzátutalásokat végeznek, adatait rögzíteni kell.
Az ajánlások értelmében a bankok, váltóházak és egyéb pénzintézetek számára kötelezô a gyanús ügyfelek és tranzakciók felülvigyázása.
A bel- és külföldi pénzmozgásokra (számlanyitás, tranzakciók, bevétel és kiadás stb.) vonatkozó információkat 5 évig meg kell ôrizni, lehetôséget teremtve arra, hogy azok visszamenôleg is ellenôrizhetôek legyenek. Az ily módon tárolt adatok bíróságon is felhasználhatók bizonyítékként az esetleges pénzmosási perekben.
Az ajánlatok között szerepelt az is, hogy létre kell hozni egy központi ügynökséget, amely révén a készpénzforgalom az érintett és kompetens szervek számára monitorizálhatóvá válna és amelyeknek minden pénzintézet jelentést készítene napi jelentôsebb pénzmozgásáról. Addig is az államoknak támogatniuk kellene a modern fizetôeszközök (csekkek, hitelkártyák, közvetlen betétek stb.) használatának elterjedését.
A pénzintézeteknek kötelességük a megfelelô hatóságokat értesíteni, ha gyanúsnak tûnô ügyletet hajtanak végre, például nagy, vagy a szokványostól eltérô pénzmozgást észlelnek és ilyen esetekben gondosan meg kell vizsgálni a pénz által megtett utat.
A pénzmosás esetében a bankokban egyébként érvényes titoktartás az érintett hatóságokkal szemben nem kötelezô.
Az újonnan megalakult pénzmosás területén végrehajtott pénzmûveleteket felülvigyázó munkacsoport tagjai az európai bizottság, az Öböl Együttmûködési Tanács és 29 állam, köztük az európai unió országai. A fent említett, 2001. október 16-án elfogadott 40 ajánlás részét képezi majd az uniós jogszabályoknak, amelyeket a tagjelölt országoknak figyelmbe kell venniük jogharmonizációjuk során és amelynek alapján kötelezik magukat, hogy együttmûködnek a bel- és külföldi ellenôrzés elôsegítésében az pénzmosás megelôzésével foglalkozó szervekkel és az Interpollal, és egyszerûsített eljárások állnak majd a hatóságok rendelkezésére a bírósági felhatalmazások vagy letartóztasái parancsok alapján, amelyek révén egyszerûsödni fog a gyanúsítottak kiadatása.
Románia az összes ajánlást belefoglalja intézkedéseibe - derül ki a keddi kormányülésrôl kiadott nyilatkozatból.
A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) 2001. november 30. és december 2. között tartotta VIII. Kongresszusát Herkulesfürdôn.
A MISZSZ a Kongresszuson három új szervezetet (Aranyos Vidéki Ifjúsági Társaság, Nagykárolyi MADISZ, Zetelaki Ifjúsági Fórum) fogadott soraiba, tizenhétre emelve teljes jogú tagszervezetei számát. A kongresszusi küldöttek az alapszabályzat módosítása mellett elfogadták az elnökségi beszámolókat és megválasztották az új elnökséget (elnök: Nagy Pál, alelnökök: Haba Tünde, Ratyis Alice, Somogyi Attila, Széll Lôrinc) majd meghatározták a MISZSZ 2002-re tervezett programjait, kiemelve a MISZSZ nyári táborának, valamint a képzések és a mûhelytáborok szervezésének fontosságát, de elôkelô helyet foglalnak el a feladatlistán a sporttal kapcsolatos és a kábítószer-ellenes programok, valamint a fiataloknak szóló lapok újságíróinak és szerkesztôinek szakmai találkozója.
A küldöttek megállapították, hogy az erdélyi magyar ifjúság független érdek- és közképviseletét felvállaló Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és tagszervezeteinek (köztük a MISZSZ-nek) fejlôdése, közösségépítô szerepbetöltése, az önálló és független magyar ifjúsági szféra építkezése az RMDSZ- szel való viszony megszakítását követôen még erôteljesebben folytatódik, a szokásos rendezvények hagyományteremtô szerepe töretlenül nô. A kongresszus megerôsítette, hogy a MISZSZ nem vállalhat közösséget azzal az RMDSZ-szel, mely olyan utánpótlási elvárásokat támasztott irányunkba, amelyek a politikai hûségre alapoztak, a közösségszolgálat elsôdlegességével szemben.
A MISZSZ üdvözli a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvényt és támogatásáról biztosítja az anyaország kormányát a jogszabály gyakorlatba ültetése során. A kedvezménytörvényt övezô Kárpát-medencei magyar ifjúsági összefogás a Magyar Ifjúsági Konferencia egyik nagy eredménye, azé a szervezeté, amely által szorosabb kapcsolat alakult ki a magyar ifjúsági szervezetek között.
Ugyanakkor a MISZSZ stratégiailag fontosnak tartja és értékeli a magyarországi ifjúsági és sportminisztérium szándékát a normatív támogatási rendszer létrehozatalára vonatkozóan, valamint azt a tényt, hogy az anyaország határain kívül mûködô ifjúsági szervezeteket is bevonja drogprevenciós- és sportprogramjaiba.
A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége elítéli a Románia nemzeti ünnepe alkalmából felerôsített magyarellenes hangulatkeltést, az erdélyi magyarság ellen megfogalmazott sértô és kihívó magatartásokat, amelyet nemzeti önazonosságtudatunk szándékos megcsorbítási kísérletének tartunk. A román politikumnak meg kell értenie, hogy amennyiben békés és eredményes együttélést kíván biztosítani a két népnek, akkor figyelemmel kell lennie az erdélyi magyar nemzeti közösség érdekeire és érzelmeire.
Herkulesfürdô, 2001. december 1.
A jelzés Backamadarasról érkezett. Felkértek, hogy "tegyünk igazságot". S ha már ilyen nagy a megtiszteltetés és a bizalom, utána is néztünk a dolgoknak. "Miklós Zsuzsa vagyok, több mint egy hónapja szinte minden éjjel háborgatnak, ajtómat verik és próbálják betörni. A tettesek a rokonaim, Miklós Lajos és Miklós Katalin, akik mindezt azért teszik, hogy elûzzenek a faluból, hogy ôk tudjanak építeni. A fiamat is elûzték már, úgy, hogy félig agyonverték. Ezt tudja az egész falu. Többször jelentettem a rendôröknek, s a néptanácsnak, de semmit nem tettek ügyemben. Senki pártfogóm nincs, és beteg vagyok, a házam omlik össze. Szépen kérem, jöjjenek, és segítsenek!" - hangzott a jól megfogalmazott, helyesen írt levél.
Miklós Zsuzsát a faluban senki sem háborgatta - mondta Csiki József polgármester. Sajnos, a Hátrányos Helyzetûek Felügyelôsége által 1995-tôl nyilvántartott személyrôl van szó. Egy falubeli asszony, Mészáros Lujza 1997-ig volt a gyámja, aki havonta felvette a segélyét, és átadta neki. Aztán összevesztek, és a gyám is felmondott neki. Közben a fia Temesvárról visszaköltözött, s ô vette fel a segélyt a postán. Egy idô után a fiú ismét elment, s nem volt, aki felvegye a segélyt, a felügyelôség leállította a pénz folyósítását, mert a pénzt a postáról a nyugdíjhivatalhoz, onnan a felügyelôség számlájára sétáltatták. Közben Miklós Zsuzsa folyton cirkuszt rendezett hol a postán, hol a polgármesteri hivatalban, hol a rendôrségen. 2000 tavaszán elment a polgármesteri hivatalba panaszra. A polgármester személyesen érdeklôdött a felügyelôségen, tisztázza, miért nem kapja a segélyt. Számítógépes nyilvántartásban keresték a nevét, de nem találták, sem az övét, sem a Miklós Istvánét, a fiáét. Mészáros Lujza neve volt feltüntetve. Kiderült, hogy 2000. augusztusától 2001. februárig ô vette fel a segélyt, anélkül, hogy errôl valakinek is szólt volna. Erre a felügyelôség ismét leállította a pénz folyósítását. Most nincs, aki elvállalja a gyámságot, senki nem gyûjti meg a baját vele, hogy a segélyt ismét folyósítani lehessen.
A polgármesteri hivataltól a domb fele jobbra az utolsó ház a Miklós Zsuzsáé, a vele szemben levô a Miklós Kataliné. Az elôbbi valóban düledezik, kerítés nélküli vályogház. Az utóbbi jó állapotban levô, gondozott külsejû cigányház. A tulajdonos jómódú, dolgos cigányasszony, a testvére, Lajos is gazdálkodó ember. A faluban nem panaszkodnak rájuk. Katalinnak családi vállalkozása van, gépkocsival járja a piacokat, használt ruhákkal kereskedik. A helyi tanácsnak évi 3 millió lej adót fizet.
- Mi nem foglalkozunk vele, nem kiabálunk rá, nem bántjuk. Tudjuk, hogy baj van vele. Nem hiányzik nekünk, hogy a rendôrségre járjunk, hogy beszéljék a faluban, mit csinálunk. Nézze meg, mi becsületes cigányok vagyunk. Dolgozunk, elég a mi bajunk. Inkább ô áll ki az ajtóba, s ordibál nekünk, össze-vissza szid. Mi nem vagyunk hibásak, hogy neki nincs senkije. Ezért ô a hibás, hogy a fia sem állt meg mellette, s még Lujzával is összeveszett. Az viszont fáj, hogy jelentget a "polícián" is. A rendôr is tudja, hogy mi nem bántjuk, de azért felszólított, hagyjunk neki békét. Szerintem az irigység beszél belôle. A fiát nem ûzte el senki közülünk, nem szerette itthon, s dolgozni sem igen szeret, így hát elment hazulról. A levelet nem ô írta, ô írástudatlan - nyilatkozta Miklós Katalin.
- A rendôrségre egyetlen írásbeli panaszt sem tettek le, de szóban folyton jelentget, mondhatni notórius feljelentô. Eddig körülbelül tíz születési igazolást és személyi igazolást adtak ki neki. Nem beszámítható - mondták Ludasi Iuliu és Nyomati Dorin helybeli rendôrök. Ami Miklós Katalint illeti, soha nem volt vele gond, végezte a maga dolgát. Itt olyan konfliktusról van szó, amit a cigányok egymás között kell megoldjanak, mert Zsuzsa soha sem tudta egyetlen tanúval sem igazolni, hogy valóban csendháborítás történt volna.
Tény, hogy a súlyos vádakat felvonultató panaszlevél a sok valótlanság mellett egy szerencsétlen helyzetben, embertelen körülmények között élô, beteg cigányasszony segélykiáltása, aki kétségbeesetten próbál támaszt keresni. Lemondtak róla. Igazságtételt várt, ami tôlünk telt, megtettük. Ám a helyzetén csak az segíthetne, ha valamelyik roma szervezet, humanitárius alapítvány felfigyelne rá, s támogatná hogy megfelelô orvosi kezelésben részesüljön.
A hagyományok szerint december 5-én, azaz Szent Miklós napjának elôestéjén megérkezik az otthonokba a Mikulás, s az éjszakai órákban ajándékot tesz az ablakban, vagy a kémény mellett elhelyezett lábbelikbe.
A Mikulás elnevezés a Miklós név szlovák megfelelôjébôl ered.
Egyháztörténeti kiadványok, lexikonok szerint a hagyomány alapjául Szent Miklós alakja szolgált, aki 270 körül született és 343. december 6-án hunyt el.
Miklós a mai Törökország területén, a lyciai Myra püspöke volt. Irgalmassága és segítôkészsége révén lett népszerû a görög és az orosz ortodox egyházban, majd kultusza lassan Franciaországban, Németországban, Belgiumban, Hollandiában és Luxemburgban is elterjedt.
A Mikulás-napi ajándékozás szokása onnan ered, hogy a legenda szerint Szent Miklós püspök arannyal teli zacskókat ajándékozott három fiatal lánynak, akiket apjuk - szegénysége miatt - erkölcstelen életmódra akart kényszeríteni.
Miklós a keleti egyház egyik legnagyobb szentje, de Nyugat- Európában - fôleg Olaszországban - is nagy tisztelet övezi. Ereklyéit napjainkban az olaszországi Bari városában ôrzik.
Immár az ádvent jegyében, énekes együttest illetve hangszereket is "megszólaltató" oratóriumi kórusmûvekkel fogadta hallgatóságát a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia, a XII. alkalommal megrendezett Musica Sacra, azaz egyházzene-fesztiválon hétfôn este a Kultúrpalota nagytermében. A nyitóhangversenyen a filharmónia vegyes karán - karvezetô Vasile Cazan, karvezetô asszisztens Sikó Szidónia - kívül fellépett a harsonaegyüttes - Molnár Géza, Fábián András, Sebastian Cazan, Dávid János, valamint Cosmin Botan -,közremûködött Molnár Tünde orgonamûvész, illetve Mihai Sorohan és Szabó Sándor trombitán, valamint Albert Eugen zongorán. Sajnos, az élményszámba menô mûvészi teljesítményüket jutalmazó szûnni nem akaró taps, sem a Hallelujja!-Händel Messiás-ráadás nem "tompíthatta" kínos, zavaró hiányérzetünket! Mert kicsi volt a hallgatóság, a szereplôk pedig nagyobb érdeklôdést érdemeltek. A már jelzett Händel-oratóriumon kívül felhangzott még Haydn, Miltonnak az Elveszett paradicsom szövegére szerzett Teremtésé-bôl, továbbá Mozart Rekviemébôl, végül F.Mendelssohn-Bartholdy fô mûvei közé tartozó oratóriumból, az Illés-bôl is egy-egy részlet. Továbbá Molnár Géza mûvészpedagógusnak köszönhetôen néhány G.B.Pergolesi-, J.S.Bach-, A. Bruckner-, G.B.Fauré-mû átdolgozása is. E dalosokra és énekükre illetve a hangszeresek mûvészi teljesítményére, a zene nyelvére bízott gyönyörû üzenet újra tudatosította a jelenlevôkben, mennyire szükségünk van a zenére. Mennyire jótékonyan érinti meg lelkünket a muzsika szépsége.
A mai zongoraest vendége Daniel Goiti zongoramûvész, a kolozsvári zeneakadémia tanára. Az egykori George Sava- tanítvány a Berlini Hochschule der Künste- Mûvészetek Fôiskoláján is folytatott zenei tanulmányokat. A többszörösen díjazott, külföldön is nagyon gyakran koncertezô elôadómûvésznek legutóbb októberben tapsolhattunk, az emlékezetes Rachmanyinov-esten. Recitálján tehát ma - többek között - P.Constantinescu-, G.Enescu-, S.Toduta-, Rachmanyinov-, Liszt Ferenc stb. mûvet szólaltat meg.
Erôsödik Kecskemét-Marosvásárhely összefogása
- A turizmus környékünk legdinamikusabban fejlôdô gazdasági tevékenysége lehetne - nyilatkozta lapunknak Csegzi Sándor alpolgármester, aki Kirsch Attila helyi tanácsossal együtt november 29-e és december 1-je között a Kecskemét testvérvárosiak a meghívására részt vett a Dél-Alföld Régió gyógyturizmus fejlesztési lehetôségeirôl tartott tanácskozáson. A marosvásárhelyi küldöttség a tanácskozáson kívül a két város közötti kapcsolat erôsítésének konkrét lépéseirôl is tárgyalt. Magyarországi útjáról az alpolgármester számolt be a Népújságnak.
A tanácskozáson a magyar kormány képviselôi ismertették a Széchenyi-tervet. Az érdekelt felek bemutatkozása után a kormány és az önkormányzat közötti partnerkapcsolatok lehetôségeit taglalták. Az ITD Hungary tanácsadó cég különbözô fejlesztési programokat is bemutatott, majd négy település polgármestere konkrét terveiket is felvázolták.
- Számunkra azért volt fontos részt venni egy ilyen megbeszélésen, mert eltökélt szándékunk, hogy Marosvásárhelyen felkaroljuk a gyógy-turizmust a hagyományos turizmus mellett. Ennek a fejlesztése maga után vonja a kiegészítô szolgáltatásokat is, így viszonylag rövid távon látványos gazdasági elôrelépésnek lehetnénk tanúi. A tanácskozás kapcsán már Marosvásárhellyel kapcsolatos több konkrét ötlet is megfogalmazódott - mondta az alpolgármester.
A küldöttséget fogadta Sárközi István, Kecskemét tanügyi és kulturális programokért felelôs alpolgármestere. Az iskolák finanszírozási módszereirôl, a tanintézeteken kívüli tevékenységek megszervezésérôl, illetve a városi közmûvelôdési programok menedzselésérôl szereztek tapasztalatot a marosvásárhelyiek. Ezután Csegzi Sándor és Kirsch Attila részt vett a Kecskemét - Marosvásárhely Baráti Társaság közgyûlésén, ahol szó esett az idei tevékenységekrôl és a jövô évi programokról is. A két város között konkrét turisztikai cserére kerül majd sor. Kecskemétre utazik majd a marosvásárhelyi filharmónia kórusa, és nálunk fog elôadást tartani a kecskeméti Kodály-kórus. Mivel 2002 a Kecskeméten született Kodály éve lesz, a zeneszerzô életérôl, tevékenységérôl iskolai vetélkedôt szerveznek a két városban. Abban is megállapodtak, hogy kéthavonta különbözô szakterületen tevékenykedô üzletemberek fogják majd egymást felkeresni és valamikor az év közepén kecskeméti cégeknek termékbemutatót is rendeznek Marosvásárhelyen.
Csegzi Sándor ellátogatott a Phonix Mecano Kft.-hez is, ahol Nagy Zoltán cégvezetôvel, illetve Basa Pállal, a kecskeméti fôiskola prorektorával megegyeztek abban, hogy a cég gyakorlati oktatási lehetôséget kínál marosvásárhelyi mûszaki egyetemistáknak. Ennek alapján havonta 5 tanulót fogadnak, akik bepillanthatnak az elektromechanikus vezérlôrendszereket és mûanyag termékeket elôállító cég tevékenységébe. Az említettekkel szót ejtettek az ipari park létesítésérôl és egy ipari magánpark mûködtetésérôl is.
A kecskeméti látogatás üzletember- találkozóval zárult, ahol az alpolgármester Marosvásárhelyrôl készült CD-lemezt mutatott be, ebben külön ismertetik a Vár és a Víkend Telep, illetve a megye kínálta turisztikai fejlesztési lehetôségeket. A magyarországi cégek felkérték a marosvásárhelyieket, hogy vegyenek részt egy turisztikai látványosságokat, gyógyfürdôket magában foglaló hálózat kiépítésében. Ezenkívül több cégtulajdonos konkrét beruházási lehetôség iránt is érdeklôdött.
A minap az Ember tragédiájá-t néztem meg színházi társulatunk elôadásában. A színikritikát ezúttal elhagynám, inkább nézôkritikával élnék. Advent elsô vasárnapján telt ház volt, a plakát sok nebulót vonzott, akik szemmel láthatólag nagyon kíváncsian várták Lucifer fondorlatait és az elsô emberpár vívódásait a kísértéssel. Sajátos tasakrecsegés, üdítôszisszenés, meghitt ropogtatás - ugyancsak lázas készülôdés. Elvégre hosszú a darab, lesz min rágódni. Az elsötétítés után füttyorkán, rikoltozás, valódi rockkoncert hangulatában indult a darab majd minden egyes színváltást, lámpaoltást hasonló reakció követett. A tanárok elkeseredett pisszegése csak tovább fûtötte a kedélyeket. Az élesebb jelenetekben a kamaszhangok meg jól hallhatóan kommentálták az angyal bájait, Éva bugyiját, Ádám kosztümét, de hogy a nyomdát ne sértsem, nem sorolom tovább. Szünet után ugyanez másodszor, hasonmás kiadásban. Mit mondhatnék, volt mit látniuk, hallaniuk a mûvészeknek. A jelenség nem egyedi és ahogy színész ismerôseimtôl hallom, egyre gyakoribb, elszomorítóbb. A nézôk egy tekintélyes része cirkuszra, olcsó szórakozásra vágyik, és kíméletlenül ki is ollózza magának a neki tetszô részt mindenbôl. Ezzé lesz-e a színház az "olcsón kultúrát mindenkinek" szlogentôl, de a kultúrának szûkmarkúan odadobott alamizsna miatt is? Igenis, legyen a színház drága szórakozás, mert egyedi, egyszeri és emberi bravúrban gyönyörködhet a nézô. Óvatosan írom, baj van akörül is, hogy a gyerekeket régi mintára beterelik Thália hajlékába. És talán a színházra nevelés nem azzal kezdôdik, hogy elküldjük a gyereket vasárnap reggel (...) egy nehéz darabba, hanem elôbb megtanítjuk nyilvános helyen korrektül viselkedni, esetleg magunk visszük el, talán akkor visszafogottabb, fegyelmezettebb lesz. Tanul a szülôtôl nemcsak önmagára figyelni. Már ha van kitôl.
Az Aurul ausztrál-román vegyes vállalat mint alperes helyett a Transgold cég küldte el jogi képviselôjét Budapestre, hogy képviselje a céget a Fôvárosi Bíróságon a magyar állam által a tiszai ciánszennyezés miatt indított polgári perben. A Fôvárosi Bíróságon kedden megkezdôdött eljárásban a bíró 60 napot adott az alperesnek a jogutódlást, névváltozást tisztázó dokumentumok, így a cégkivonat hiteles magyar fordításának benyújtására. A bíróság ezt követôen dönt minden egyéb, az üggyel kapcsolatos indítványról.
Határátkelô címmel új mûsor indult az m2-n kedden; a hetente egyszer másfél órában jelentkezô közéleti szolgáltató magazin egyaránt szól az otthoni és a határon túli magyar nézôkhöz - tájékoztatta hétfôn az MTI-t Belénessy Csaba. A Magyar Televízió Rt. Regionális kisebbségi és határon túli mûsorok fôszerkesztôje elmondta, hogy az új magazinmûsorban rendszeresek lesznek az élô kapcsolások a szomszédos országok magyar televíziós stúdióival. Naponta jelentkezik a Körkép valamilyen idôszerû témát bemutatva. Belénessy Csaba jelezte, hogy a Különcök címû produkcióban érdekes emberekkel ismerkedhetnek meg a nézôk, lesznek kimondottan az ifjúság számára készült tízpercek és hetente összefoglalót adnak a Kárpát-medence kulturális eseményeirôl.
Hónapokon át tartó ünnepi rendezvénysorozat kezdôdik szerdán az Egyesült Államokban, abból az alkalomból, hogy Kossuth Lajos, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után számûzetésbe kényszerült magyar kormányzó 150 esztendôvel ezelôtt kezdte meg egyesült államokbeli körútját, amelynek során az amerikaiak támogatását kérte a magyar szabadság ügyéhez. Az emlékezô eseménysorozat nyitányaként New Yorkban Dávid Ibolya igazságügy-miniszter a magyar kormány nevében megkoszorúzza Kossuth szobrát, amely Manhattan északnyugati részén, a Riverside Parknál található. Ezután Kossuth-emlékkiállítás nyílik a New York-i magyar konzulátusnak, az ENSZ-missziónak és (kedd óta) a kulturális központnak is helyet adó külképviseleti épületben. Az elkövetkezô hónapokban számos amerikai városban lesz megemlékezés, többé-kevésbé igazodva Kossuth másfél évszázaddal ezelôtti amerikai utazásának a menetrendjéhez.
A Duna Televízió Rt. vezetôsége szakmai és etikai szabályzatot készít; a Duna Kódex más európai televíziókhoz hasonlóan részletesen szabályozza a televíziózásnak, valamint a televíziósok intézményen kívüli nyilvános szerepléseinek "illemszabályait" - tájékoztatta az MTI-t Csontos János, a közszolgálati televízió kommunikációs vezetôje. A Duna Televízió kibôvített vezetôségi értekezletének minapi döntésérôl Csontos János közölte: bizonyosra veh