Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

A státustörvényrôl is tárgyalt Bukarestben Medgyessy Péter.

A Magyar Szocialista Párt (MSZP) miniszterelnök-jelöltje, aki kedden érkezett kétnapos romániai látogatásra, elsô programpontként megbeszélést folytatott Adrian Nastase kormányfôvel, aki egy személyben a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is.

A román miniszterelnök a Victoriei téri kormánypalotában fogadta magyar vendégét, akivel az eredetileg kitûzött fél óra helyett több mint egy órán át folytatott megbeszélést a két ország, a két nép és a két párt közötti viszonyról, a közös eurointegrációs törekvésekrôl, a határon túli magyarok számára kedvezményeket biztosító státustörvényrôl.

Megbeszéléseik után román és Bukarestben akkreditált külföldi tudósítóknak nyilatkozva mind Nastase, mind Medgyessy "igen érdekesnek és hasznosnak" minôsítette a párbeszédet.

Medgyessy, aki néhány szó erejéig románul köszöntötte az újságírókat, magyar nyelven elhangzott rövid nyilatkozatában jelképes értékûnek mondotta, hogy az MSZP miniszterelnök- jelöltjeként elsô külföldi útja Romániába vezetett, ahol közelebbrôl is meg szeretne ismerkedni az erdélyi magyar nemzeti közösség életével.

A látogatás célja mindenekelôtt az, hogy kapcsolatba lépjen az RMDSZ vezetôivel, s találkozhasson a romániai magyar értelmiség képviselôivel. Ugyanakkor nagyon fontosnak ítélte meg egy olyan személyes kapcsolat kiépítésének lehetôségét a román vezetéssel, ami lehetôvé teszi, hogy az MSZP kormányra kerülése esetén partnerként tárgyaljanak. Kijelentette: az MSZP nagy jelentôséget tulajdonít annak, hogy hogyan él a romániai magyar közösség, s biztosítani szeretné arról, hogy hatalomra jutása esetén, az általa képviselt párt nemzeti elkötelezettsége egyértelmû irányt szab számára arra vonatkozóan, hogy mit kell tennie a határokon túl élô magyarság szülôföldön való megmaradása érdekében.

Medgyesi Péter ma délután 5 órától Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota kistermében találkozik az érdeklôdôkkel.

Bemutatkozott az AIDS-es és HIV-fertôzött gyerekek szüleinek egyesülete

A HIV-fertôzött gyerekeket nem fogadják be a gyermekgyógyászatokra, a közoktatási intézményekbe. Ezen tapasztalatból kiindulva, a szülôk egy része nem mondja meg, hogy gyermeke fertôzött, amikor orvosi kezelésre szorul. A polgármesterek visszautasítják a szociális segély folyosítását. A fertôzött gyermekek családjait, testvéreit kiközösítik. Az AIDS-es kiskorúak nem kapják meg idejében a kezelésükhöz szükséges gyógyszereket - ilyen és hasonló gondokkal küszködnek a HIV- fertôzött vagy AIDS-es gyerekek családjai. A közös gondok felvállalása s a megoldások megtalálása érdekében alakult meg közel fél éve az AIDS-es és HIV-fertôzött gyermekek szüleinek egyesülete, amely tegnap a polgármesteri hivatal nagytermében tartott bemutatkozó találkozót és közgyûlést.

A vezetôtanács meghívásának közel félszázan, többnyire a tagok és az ezzel a problémával foglalkozó alapítványok tettek eleget. A problémában érintett hivatalos intézmények közül csupán a gyermekjogvédô igazgatóság képviselôi jelentek meg. A bemutatkozás során megtudtuk, hogy az egyesületnek hatvan tagja van, mind olyan családok, akik otthon nevelik beteg gyermekeiket. Megyénkben közel száz AIDS-es gyerek van, közülük 40-45-öt szülei, hozzátartozói elhagytak, így jelenleg kórházakban élnek. Az egyesület eddigi tevékenységét Cepraga Benone elnök kellett volna ismertesse, ám ô nem jelent meg a rendezvényen. A jelenlevôk elégedetlenek az eddigi elnök tevékenységével, s két más személyt ajánlottak elnöknek. Azonban egyikük nem vállalta a tisztséget, mondva, hogy beteg gyermeke mellett egy egészséges is van, s így fél a közszerepléstôl. Végül a tagok egyöntetûen Lassel Irént választották elnökké, akinek nincs gyereke, így részben elkerülheti az elôítéletekbôl fakadó kellemetlenségeket.

Az egyesület tervei között a székházszerzés, az anyagi háttér megteremtése és közös kirándulások, foglalkozások megszervezése szerepel. A jelenlevôkkel a gyermekjogvédelmi igazgatóság képviselôje röviden ismertette az igazgatóság tevékenységét, kiemelve, hogy jelenleg személyeket toboroznak, akik vállalnák HIV-vírussal fertôzött gyerekek nevelését, ugyanakkor azt is elmondta, hogy a gyermekek jogainak sértése esetén a szülôk, hozzátartozók bizalommal fordulhatnak az igazgatósághoz.

A közgyûlés végén a tagok elmondták elvárásaikat, gondjaikat és sérelmeiket az újonnan megválasztott elnöknek és Oprea Elena alelnöknek, remélve, hogy megoldást találnak, orvosolni tudják azokat.

A marosvásárhelyi Ügyes Kezek Alapítvány 1996 óta foglalkozik az értelmi és halmozottan fogyatékos gyerekek rehabilitációjával. Ennek érdekében 1997-tôl a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Berek utcai székházában olyan mûhelygyakorlatot tartanak, ahol a fiatalok üdvözlôlapokat, borítékokat, makramé virágtartókat készítenek. 1998-tól beindult a Bethesda képességfejlesztô klub is. Itt szakfelügyelet alatt igyekeznek mindazokat a képességeket, értékeket felszínre hozni és ápolni, amelyek e fiatalokban rejlenek. E kettôs foglalkoztatás miatt született meg az az ötlet, hogy egy olyan házat vásároljanak, ahol korszerû körülmények között folytatják e tevékenységeket.

Az angliai Jubilee Outrich Yorkshire és a franciaországi Europe-Roumanie alapítványok anyagi támogatásával sikerült megvásárolni az Ojtozi utcában levô magánházat, amelyet a JOY önkénteseinek segítségével újítanak fel. Simó Ágnes, az alapítvány titkára fényképekkel igazolja, milyen állapotban volt a ház. Azóta a tetôt manzárdosították, új víz- és egészségügyi berendezéseket, vezetékeket helyeztek el, kicserélték a villanyhálózatot stb. Eddig mintegy 200 millió lej értékben sikerült elvégezni a felújítási munkálatokat, nem beszélve az önkéntes munkáról. Ottjárttunkor Bradfordból érkezett 9 tagú csoport, idôsek és fiatalok dolgoztak az épület különbözô helyiségeiben. A helyszínen levô csoportvezetôik, Sue és Colin Crawshau elmondták, már 1991 óta járnak Romániába. Eleinte az árvaházakat, az elhagyott gyerekeket karolta fel szervezetük, azóta visszatérnek és ott segítenek, ahol szükség van erre. Miután megismerték dr. Petô Mária gyermekorvost, az Ügyes Kezek elnökét, ezt az alapítványt is támogatták, de hasonló elszántsággal álltak a marosvásárhelyi Rheum-Care mellé is. Az ide utazásért személyenként 350 angol fontot kellett fizetniük, ennek dacára évente többször vállalják ezt az önkéntességet. Otthon a JOY- nak két jótékonysági boltja van, ezekben, valamint az e célból szervezett rendezvényeken, illetve támogatók által gyûjtik a pénzt. A csapatokat is önkéntes alapon szervezik. Arra a kérdésre, hogy miért vállalják a jótékonykodást, nagyon egyszerûen és ôszintén válaszolják: mert nekünk sokkal többünk van, mint az ittenieknek és úgy érezzük, hogy ebbôl adnunk kell a rászorulóknak. Ha elkészül a ház, nem fogjuk magára hagyni e nemes dologra vállalkozó alapítványt, hanem egészségügyi felszereléssel s minden egyébbel támogatjuk - mondják, majd sietve újból munkához fognak, hiszen két nap múlva távoznak és azelôtt be kell fejezni a villanyhálózat szerelését, illetve a falfestést.

Ha elkészül a ház, szeretnénk autista gyerekekkel is foglalkozni, hiszen ez iránt is nagy az érdeklôdés, természetesen, az említett foglalkoztatások most már saját házunkban tovább folytatódnak - tájékoztat Simó Ágnes, aki dicsérettel említi munkatársait: Hochmal Magdolnát, az Ügyes Kezek alapítóját, dr. Petô Mária elnököt, Pápai Angéla mûhelyoktatót, Boros Katalin pedagógus klubvezetôt, Kacsó Izabella szociális munkást, Pap Enikô gyógypedagógust és Kacsó Erika pszichológust, Boér Mária nevelôt, valamint Lôrinczi Sándor gépkocsivezetôt, aki naponta szállítja a gyerekeket otthonról az említett helyszínekre.

Különös, furcsa logikájú politikát folytat marosvásárhely polgármestere a kulturális intézményekkel szemben. Telhetetlen pénznyelôknek tekinti ezeket, amelyek, a civil szervezetekkel egyetemben csak követelôznek, s arra hívja fel a figyelmüket, hogy a költségvetésnek nincsen pénze mindenféle kulturális vagy annak mondott megnyilvánulásokra. Ha van is, nem akármennyi, és csak bizonyos feltételekkel lehet megszerezni a támogatást.

Legutóbbi sajtókonferenciáján, a költségvetés-kiigazítás kapcsán kiderült: az önkormányzatnak esze ágában sem áll a kultúrára is költeni. Talán a színháznak ad valami pénzt, de csak akkor, ha olyan népszerû programokkal állnak elô, amelyek bevételeket hoznak. Olyasmi nem fog elôfordulni, hogy - megalázó módon - a bérek kifizetésére utaljanak ki összegeket - jelentette ki Dorin Florea.

A sorban a marosvásárhelyi filharmónia következett, amelyet az önkormányzat már többször is "megszánt" külföldi fellépéseik alkalmával. A sokoldalú polgármester ezúttal is kiosztotta a jó tanácsokat: ahelyett, hogy Bachot vagy Brahmst játszanának, amit a vásárhelyiek két százaléka hallgat meg, inkább Strauss vagy Vivaldi mûveibôl koncertezzenek, esetleg népzenét, dinamikusabb mûfajokat adjanak elô. Olyan repertoárt, amely tetszik a nagyközönségnek, amire megrohanják a Kultúrpalotát, és dôl a pénz. Legyenek szívesek jól menedzselni az intézményt, eltartani magukat és ne a polgármesteri hivataltól kolduljanak. Ha pedig az urak nem tudnák, mit tegyenek, majd ô, Dorin Florea megmondja nekik!

Úgy bizony, van, aki mindenhez ért ebben a városban, útjavítástól a mezôgazdasági munkákig, jártas a vezetékhálózat- felújítás, építkezés, pénzügy, kultúra terén. Mit mondhatnánk, lehet, hogy ezután diszkózenét, esetleg a "közkedvelt" törökös dalokat adják elô egy kis pénzért zenészeink, akik tudásukat, tehetségüket nyújtják a marosvásárhelyi zenekedvelô közönségnek, és igazán nincsenek túlfizetve ezért. Talán magából indul ki a polgármester, hiszen, mint a filharmónia aligazgatója elmondta, nem hangversenyre járó típus, sem prefektus korában, sem mostanában nem tiszteli meg jelenlétével az elôadásokat. Talán nincs ideje, talán nem kedveli a klasszikus mûfajt. Ízlések és pofonok, ugye.

Egyetértek a polgármesterrel abban, hogy fontos egy jó menedzser, aki tudja, mi kell a közönségnek, és ennek megfelelôen alakítja a mûsorrendet. Ám tudott dolog: a kultúra nem jó üzlet, általában veszteséget termel, még akkor is, ha nagyon jól menedzselik. A mai nehéz gazdasági körülmények között különösképpen nagy erôfeszítés hangversenyre, színházra áldozni. A városnak viszont kötelessége támogatni ezeket az intézményeket, hiszen csak így tarthatják fenn magukat egy bizonyos színvonalon. És ne akarja Dorin Florea megszabni, hogy mit adjanak elô a vásárhelyi filharmonikusok. Bízza a hozzáértôkre.

Megjelentek az elsô típusgarázsok a kövesdombi Petru Dobra utcában. Egyelôre csak három építményt rendelt a lakótársulás. Mintegy húsz garázsnak készítik a helyet a Tudor negyedbeli Armoniei utcában.

A garázshelyek elosztása az igénylôk között nem a polgármesteri hivatal dolga, hanem a lakótársulásokra hárul, jelentette ki Dorin Florea polgármester. Meghatározott kritériumrendszer alapján a lakótársulások bírálják el a letett igényléseket. Ám a polgármester ígéri: megoldást találnak azok számára is, akiknek most nem sikerül garázshoz jutni, mégpedig városszéli, nagy területû és ôrzött parkolóhelyek kialakításával. Természetesen, fizetség ellenében.

Seprôdi János zenetudósra (18741923) és Madaras Gábor (1918-1980) népdalénekesre emlékezik szeptember 8. és 9-én Kibéd lakossága. A közös emlékezést szombaton 15 órától ünnepi istentisztelet nyitja meg. Igét hirdet Falka Zoltán és fellép a helyi dalárda, majd Kacsó Ildikó, a marosvásárhelyi rádió munkatársa ismerteti Madaras Gábor életét és munkásságát. Nagy Ferenc, az Országos Seprôdi János Kórusszövetség elnöke elôadást tart Seprôdi Jánosról. Ezt követôen a jelenlevôk koszorúzáson vehetnek részt a kibédi múzeumnál és a Seprôdi Háznál. Délután 6 órától a kibédi Seprôdi János Mûvelôdési Egyesület testvérszervezete, a Békéscsabai Városvédô és Városszépítô Egyesület jóvoltából tárlat nyílik meg Ismerkedés Békéscsabával címmel. Este a kibédi ifjak és iskolások kulturális mûsora szórakoztatja az egybegyûlteket.

Vasárnap a Seprôdi János Mûvelôdési Egyesület, a Montana Egyesület és természetesen a makfalvi polgármesteri hivatal segítségével megrendezett ünnepség inkább falutalálkozó jelleget ölt. Délelôtt 11 órától istentiszteletre kerül sor, 14 órától pedig a környezô települések futball- találkozójával sportdélután lesz. A kibédi emléknapok este tábortûzzel zárulnak. A rendezvényre a békéscsabai vendégek mellett Kibéd összes testvértelepülése meghívót kapott: így küldöttséget várnak Zalaegerszegrôl, Zalalövôrôl, Szatymazról, Bakony-szombathelyrôl, ugyanakkor a kisrégióhoz tartozó községek polgármesterei is hivatalosak. Amint Borbély Emmától, a Seprôdi János Mûvelôdési Egyesület elnökétôl megtudtuk, a kulturális mûsor összeállításában különleges szerepe van Barátosi Attilának, aki az iskolásoknak tanított be táncot, Dósa Dénes, Dósa Károly és Ferenczi Ernô dalárdavezetôknek. Az ifjúsági csoport táncát ifj. Dósa Dénes és Nagy Mihály tanították be.

Szeptember folyamán megyénkben is elkezdôdik azoknak az anyáknak a tejporhoz juttatása, akik nem tudják szoptatni gyermeküket, vagy a csecsemôjük nem fejlôdik úgy, ahogy kellene, függetlenül attól, hogy a családnak milyen az anyagi helyzete. A tejporra való jogosultságot a családorvos állapítja meg, ezért fontos, hogy minden terhes nô fel legyen iratkozva egy családorvoshoz. Egyébként ezzel az intézkedéssel a gyermekvállalás ösztönzése mellett a szaktárcának az is célja, hogy családorvosi felügyelet alá kerüljenek a kismamák. A versenytárgyalásra, amelyen eldôl, hogy melyik cégtôl vásárolják meg az anyáknak szánt ingyenes tejport, szeptember 5-én kerül sor, és a tejpor kiosztásával a családorvosnál felírt receptek alapján a polgármesteri hivatalokat bízzák meg. Kérdésünkre, hogy vannak-e feltételek valamennyi polgármesteri hivatalban a tejpor tárolására és kiosztására, Butilca Florin közegészségügyi igazgatótól igenlô választ kaptunk. Jó lenne, ha valóban így lenne!

Vannak olyan rendezvények, amelyek túl a hangzatos nevükön és célkitûzéseiken, azért vannak, mert valahonnan került pénz és ezt el kell költeni. Valahogy ez az érzésem volt a segesvári kisebbségi fesztiválon is. Mert az jó ugyan, hogy a középkori vár hangulatos utcáin, terein összegyûl több etnikum képviselôje, bemutathatja táncait, ízelítôt nyújthat kultúrájából, azonban mindezzel nem oldódnak meg a vitafórumokon felmerült gondok. A beszélgetéseknek is amolyan kutya-macskajáték íze volt. A hivatalosságok próbálták azt állítani, hogy nálunk minden rendben, a kormány kisebbségi politikája akár modellértékû is lehetne Európában. Különösen reagáltak e kevésbbé burkolt álláspontra az etnikumok képviselôi. Volt, aki nyíltan elismerte: ez téves, mások pedig egyenesen elégedetten nyilatkoztak helyzetükrôl. A kevesebb létszámúak esetében, úgy tûnt, hogy a beolvadás szakadékáról inkább sorsukat elfogadva nem is ellenezték a kormány kisebbségpolitikáját, de tenni sem igen akarnak, vagy tudnak az asszimilálódásuk ellen. Mindebbôl leginkább azt furcsálom, hogy mindeddig e kisebbségek miért nem álltak teljes mértékben az RMDSZ mellé, hiszen mindazt, amit mondjuk, az anyanyelvi oktatás terén elért a magyar kisebbséget képviselô szervezet, a más etnikum javát is szolgálja. 19 hivatalosan elismert nemzetiség van az országban, amelynek gondjai, bajai a többséggel szemben nagyjából ugyanazok. Egy ilyen rendezvény talán arra lenne jó, hogy mind a civil, mind pedig a politikai szervezetek szintjén valóban fogalmazódjon meg egy olyan közös elképzelés, amelyet követve eredményesebben lehetne az ôket megilletô jogokat érvényesíteni. Mert az tény, és ezt többé-kevésbbé a Segesvárra eljött kisebbségiek képviselôi is igazolták, hogy a látszatengedmények mellett még igazán távol állunk attól az ideáltól, amelyet az Európai Uniós integrációs propaganda eszközeként fel akarnak használni, miszerint Romániában a kisebbségi kérdés megoldása modellértékû lenne.

November 13-ig igényelhetôek az államosított épületek

A tegnap délelôtt ülésezett a prefektúra keretében mûködô, az államosított lakások visszaszolgáltatására a 10-es számú törvény szerint alakult bizottság. Eddig megyénkben 970 krévényt nyújtottak be. A bizottság kidolgozta azt a munkamódszert, ami alapján ellenôrzik a kérvényeket és a törvénynek megfelelôen továbbítják a polgármesteri hivatalokhoz, vagy kártalanításra a pénzügyminisztériumhoz. A törvényt módosító nemrég megjelent kormányhatározat szerint 21 hónap áll a bizottság rendelkezésére ahhoz, hogy visszaszolgáltassák a kommunista rendszer által elkobzott ingatlanokat.

Angol orvosok önkéntes szolgálata

Öt angliai szemész hétfôn reggel 8-tól este 10-ig a marosvásárhelyi Rheum-Care központjában díjmentesen 120 személy látását vizsgálta meg és aki igényelte, ajándékba szemüvegeket is készítettek a helyszínen. Az önkéntes munkát vállaló szemészek kedden a hidegvölgyben tartottak konzultációt. Ma Kolozsváron végeznek karitatív tevékenységet.

Mesterségtanítási és társadalmi beilleszkedési program

A tegnap délután a gernyeszegi kultúrotthonban a nagycsaládosok egyesülete, az Outward Bound ifjúsági társaság, valamint az Illyés Közalapítvány támogatása révén mesterségképzési és társadalomba való beilleszkedési program indult, elsôsorban a helybéli romáknak. A tanfolyamon a lányokat szabni-varrni tanítják. Emellett hagyományôrzô néprajzi kör is indul. A férfiak a bútorfelújítást, asztalosmunkát tanulhatják meg, heti két - kedden és csütörtökön 16 és 19 óra között - alkalommal. A programot a gernyeszegi polgármesteri hivatal is felkarolta.

Kettôs ünnep Szolokmán

Szombaton 15 órakor a református templomkertben a II. világháborús hôsöknek felállított emlékmûvet lepleznek le. Ezt a momentumot 14 órakor ünnepi istentisztelet elôzi meg. Ugyanekkor kerül sor az 50 évesek találkozójára, amelyre hazavárják a faluból elszármazottakat is.

Áramszünet

Augusztus 30-án, csütörtökön 9-15 óra között a marosvásárhelyi Somos utca 1-15. és 4- 20., valamint a Mogyorós utca 1-7., illetve 2-12. számok között és a Szarvas utcában nem lesz villanyáram. Ugyanaznap az említett idôpontban a 20 KV-os vezeték mûszaki ellenôrzése miatt nem lesz villanyáram Koronkán.

Posztliceális képzés Nyárádszeredában

A nyárádszeredai iskolaközpont az idéntôl 30- 30 hellyel két posztliceális osztályt indít könyvelôi és földmérô-topográfus szakon. Szeptember 15-ig várják az érettségizett fiatalokat. Bôvebb felvilágosítás az iskola titkárságán, vagy az 576-057-es telefonszámon. A képzés ideje két év.

Új telefonközpontok

A tegnap Náznánfalván átadtak egy 600 elôfizetôt kiszolgáló Erikson típusú automata digitális telefonközpontot, ahova egyelôre 380 régi elôfizetôt kötnek be. A hálózatfejlesztéssel további telefonigénylôk kéréseit is kielégítik. Csütörtökön délelôtt hasonló központ átadására kerül sor Mezôpanitban is. Ennek kapacitása 500 elôfizetô.

III. Egyházzenei kórustalálkozó

A Bonyhai Református Egyházközség szeptember 1- jén, szombaton 11 órától megrendezi a helyi református templomban a III. egyházzenei kórustalálkozót. Fellépnek a sepsibodoki, aranyosegerbegyi, kisbácsi, bonyhai vegyes karok, a marosvásárhelyi Hozsanna kórus, a dicsôszentmártoni Sipos Domokos vegyes Kar, valamint a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet férfikara.

Nem volt ivóvíz

Augusztus 27-én, 10 és 15 óra között hálózatjavítási munkálatok miatt nem volt víz a következô marosvásárhelyi utcákban: Kertész, Predeal (az 1-13-as számok között), Liliom (4- 22. számok között), Petrila, Szabadság (106.), Ludas, Cuza Voda (51-53. között), Görgény, Lucerna, Kender, Köztársaság (Visó és a Grigorescu közötti szakaszon), Trébely, Somostetô, Nyár (37- tôl az Állatkertig), az Erdô utca felsô fele, a Somosd utca 63. számától a végéig és a Szekfû utcában - közölte az Aquaserv marketingosztálya.

Szerzetesi fogadalom

A marosvásárhelyi Szent Imre ferences templomban, szeptember 2- án, vasárnap a 11 órakor kezdôdô szentmise keretében négy ferences szerzetes teszi le fogadalomesküjét a Szent Istvánról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány szolgálatára.

Szováta a bajnok

A hétvégén Százhalombattán megrendezett Utánpótlás Labdarugó-torna nagydíját az 1987. január 1-je után született labdarúgókból álló szovátai válogatott nyerte meg. A rendezvényen jelen voltak még a Drzesko (lengyel), Székelyudvarhely, Pest megye II., az érdi USF, a budafoki LC, a III. Gárdonyi-Videoton SE, a kôbányai ifi SE, illetve a százhalombattai Sport KFT csapatai. A kiesôrendszerben szervezett bajnokság kupanyertesei jutalmul részt vehettek a magyar válogatott egyik edzésén is.

Ukrajnai bányaszerencsétlenség - már 54 halálos áldozat

Kedd délelôtti adatok szerint ötvennégy halálos áldozata van az augusztus 19-én a donyecki Zaszjadko bányában bekövetkezett sújtólégrobbanásnak: hétfô este a donyecki égési sérülésekre szakosodott kórházban két újabb bányász vesztette életét. A rendkívüli helyzetek minisztériumának tájékoztatása szerint harmincnégy bányászt ápolnak kórházban, kilencük állapota súlyos. A baleset helyszínen folyik a tûz oltása. Az augusztus 19-i szerencsétlenség helyszínén negyvenöten vesztették életüket, további kilenc bányász a kórházban halt bele sérüléseibe. A kelet-ukrajnai nagyváros ugyanezen bányájában egy korábbi sújtólégrobbanás 1999 májusában ötven bányász életét követelte.

Katolikus megújulási közösségek találkozója Budapesten

Mintegy húszezer érdeklôdôt várnak a katolikus megújulási mozgalmak tizedik országos találkozójára, szeptember 15-ére Budapestre, az Üllôi úti Fradi-pályára. Az egész napos evangelizációs programot a Magyar Katolikus Karizmatikus Megújulás Országos Tanácsa szervezi különbözô lelkiségi mozgalmak bevonásával. Az elôzetes tájékoztatás szerint a rendezvény nyitó elôadását és a záró szentmisét Beer Miklós püspök tartja. A karizmatikus megújulás mozgalma az Egyesült Államokban indult, Magyarországon a ’70-es évek végén bontakozott ki. Korábbi közlések szerint az egyház megújítását célul kitûzô kezdeményezésnek 40-50 ezer szimpatizánsa van Magyarországon, a mozgalom szellemében mintegy 800 közösség mûködik szerte az országban.

107 ellenzéki szabadon bocsátása Líbiában

Százhét ellenzéki politikai bebörtönzöttet engedtek szabadon Líbiában hétfôn, öt nappal a Moamer el-Kadhafit hatalomra juttató líbiai forradalom 32. évfordulója elôtt. Mint az AP jelentette, a börtönbôl szabadultak egy részét korábban több évre ítélték, mások esetében még nem hoztak ítéletet. A londoni központú Amnesty International nemzetközi jogvédô szervezet vádja szerint a líbiai hatóságok olyan embereket is bebörtönöznek, akikrôl feltételezhetô, hogy támogatják a Líbiai Iszlám Csoport nevû ellenzéki föld alatti mozgalmat, amelyre nem jellemzôk az erôszakos módszerek. Az 1969-ben hatalomra került Kadhafi szigorú ellenôrzése alatt tartja a hadsereget, a titkosszolgálatokat és a rendôrséget.

Az Intel átlépte a két gigahertzes határt

A világ legnagyobb mikrochipgyártója, az amerikai Intel cég átlépte a kettô gigahertzes mûveleti sebességhatárt legújabb Pentium 4-es processzorával. Az elôzô fontos sebességfordulónál, egy gigahertznél az Intelt márciusban még lekörözte a nagy vetélytárs, az Advanced Micro Devices vállalat. A kegyetlen gyorsasági verseny következtében a hét végén is estek a processzorárak: az 1,8 "gigás" Intel-chip ára 54, az 1,4 gigahertzes AMD- processzoré pedig 49 százalékkal zuhant. Az AMD azt mondta, hogy bár a cég vezetô processzora valamivel lassúbb az Intel 2 gigahertzesénél (vagyis nem képes a 2 milliárd másodpercenkénti mûveleti gyorsaságra), de még az alacsonyabb órajelfrekvencia mellett is hatékonyabb annál. A világ vezetô PC- gyártója, a Dell máris jelezte, hogy az új, 2 gigahertzes sebességû Intel Pentium 4-est kívánja legújabb számítógépeinek szívévé tenni.

folytatódhatnak a Kurszk kiemelési munkálatai

A nemzetközi mélybúvárok hétfôn folytathatták az egy éve a Barents-tengeren elsüllyedt Kurszk orosz atom-tengeralattjáró kiemelésének elôkészítési munkálatait, amelyeket a hét végén, egy hét alatt már harmadszor a kedvezôtlen idôjárási feltételek miatt meg kellett szakítani. Vasárnap a sûrû köd és a heves szelek akadályozták a mûveleteket, amelyeket egyes szakértôk szerint nem lehet idôben befejezni ahhoz, hogy a szeptember közepére tervezett kiemelést végrehajtsák. A több robbanás következtében tavaly augusztusban elsüllyedt tengeralattjáró hullámsírba vitte egész személyzetét, mind a 118 fôt. Az utóbbi tíz év legsúlyosabb orosz hajószerencsétlenségének okait máig nem tisztázták. Vasárnapig a búvárok már 22 "ablakot" vágtak a tervezett 26-ból a Kurszk vastag falába: ezekbe a résekbe fogják majd illeszteni a felszínre hozatalhoz szükséges acélsodronyokat. Hivatalos közlés szerint a szeptember közepi kiemelés teljesíthetô.

"Választott palesztin vezetôket nem ölnek meg"

Az izraeli biztonsági kabinet úgy határozott, hogy a palesztin autonómiahatóság és a palesztin parlament tagjai ellen nem hajtanak végre célzott, gyilkos támadásokat. Az izraeli rádió keddi beszámolója szerint már több héttel ezelôtt döntés született Abu Ali Musztafa, a radikális Palesztinai Népi Felszabadítási Front vezetôje meggyilkolásáról. A 63 éves férfival hétfôn Rámalláhban rakétatámadás végzett. A biztonsági kabinet tagja Ariel Saron miniszterelnök, Benjámin Ben Eliezer védelmi miniszter, valamint Simon Peresz külügyminiszter.

ETA-emberek letartóztatása

A spanyol rendôrség letartóztatott három személyt, akik azzal gyanúsíthatók, hogy kapcsolatban álltak az ETA terrorszervezet barcelonai szárnyával. Valószínûleg utóbbi állt a hétfôi madridi repülôtéri merénylet mögött. A baszk függetlenségért harcoló szervezet elleni fellépés hatékonyságát növelte az az egyezmény, amelyet az országos és a tartományi rendôrség együttmûködésérôl kötöttek a madridi és a baszk hatóságok. Csak a múlt héten tucatnyi feltételezett ETA-tagot tartóztattak le, és több száz kilogrammnyi robbanóanyagot is lefoglaltak. A hétfôi madridi robbantás volt a harmadik, amely csúcsszezonban a spanyol idegenforgalom megzavarását célozta. Áldozatai nem voltak, de anyagi kárt okozott, és kisebb fennakadások voltak a nemzetközi repülôtér forgalmában is. A hatóságok szerint a robbantás erôszakos válasz volt arra, hogy a rendôrség a múlt héten a letartóztatásokkal súlyos csapást mért a barcelonai ETA-szárnyra. A kedden bejelentett letartóztatásokat Barcelonában, illetve Ochandiano faluban foganatosították. Két embert ôrizetbe vettek Andalúzia déli részén is.

Macedónia

A NATO egységei kedden Macedóniában a feszült légkörûnek tartott északnyugati Tetovo körzetében kezdték meg az albán lázadók harceszközeinek összeszedését célzó Hatékony begyûjtés nevû mûvelet második szakaszát.

Délelôtt a Tetovo melletti Brodecben lévô átvevôközpontban a fegyverleadás rendben zajlott, incidens nem történt - közölte Barry Johnson ôrnagy, a NATO szkopjei fôhadiszállásának szóvivôje.

A mûveletet továbbra is a britek irányítják, de más nemzet katonái, fôleg hollandok is részt vesznek benne.

Hétfôn az északi Kumanovo térségében zajlott a fegyverek begyûjtése. A NATO-katonák mintegy 400 harceszközt, köztük 300 Kalasnyikov-géppisztolyt, valamint géppuskákat és aknavetôket szedtek össze. A készletet a francia parancsnokság felügyelete alá helyezték. A NATO számításai szerint az albánok összesen 3300 fegyvert szolgáltatnak be az akció végéig.

Az elsô szakaszt sikeresnek minôsítették az észak-atlanti szövetség parancsnokságán, ám a kedd reggeli macedón újságok kételyeiket fejezték ki. A Dvevnik független napilap például úgy véli, hogy az albánok csak "múzeumba illô" fegyvereket adtak le. Más lapok azt állítják, hogy a beszolgáltatott fegyverek többsége kínai gyártmányú, azaz meglehetôsen elavult.

Kedden reggel folytatódott a mûveletet bonyolító NATO-csapatok egységeinek feltöltése, s ezzel a Hatékony begyûjtésben részt vevô katonák mintegy hetven százaléka már Macedóniában tartózkodik. Összesen 4500-5000 NATO-katonát vezényelnek a térségbe.

Macedóniába látogat a héten Jack Straw brit külügyminiszter a térségbeli NATO-erôkben szolgáló brit katona halála nyomán, illetve George Robertson NATO-fôtitkár.

Straw csütörtökön utazik Szkopjéba, ahol tárgyalásokat folytat a helyi politikai vezetôkkel, és várhatóan felkeresi az albán gerillák fegyvereinek begyûjtésében részt vevô brit egységeket. Robertson szerdán tesz látogatást a NATO-erôknél, és tárgyal a macedón vezetôkkel.

A 22 éves brit Sapper Collins hétfôre virradóra halt bele sérüléseibe, miután helyi fiatalok Szkopje körzetében megdobálták a katonát szállító terepjárót. A fiatal brit katona halála közvetlenül a fegyverbegyûjtési akció megkezdése elôtt megdöbbenést váltott ki Nagy-Britanniában. A brit közvélemény aggódva figyeli a balkáni országból érkezô híreket a külföldiek elleni támadásokról, és megosztott a NATO és benne a brit hadsereg által vállalt missziót illetôen.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) leköszönô második embere szerint a világgazdaság valószínûleg elkerüli a recessziót, de ez még nem teljes bizonyosság.

Satnley Fischer, az IMF vezérigazgató-helyettese újságíróknak a posztján eltöltött utolsó munkahetén azt mondta: véleménye szerint a világgazdaság kevés híján ugyan, de nincs recesszióban. A helyzet "nagyon-nagyon kellemetlen", s ezt fôleg bizonyos feltörekvô gazdaságok sínylik meg, de a globális recessziónak tekinthetô állapotot jó eséllyel sikerül elkerülni.

Fischer szerint problémát okoz ennek megítélésében, hogy nincs pontos definíciója annak: mi is nevezhetô világgazdasági recessziónak.

Argentínáról szólva az IMF-vezetô azt mondta: az országnak többre lenne szüksége a valutaalap által az esetleges önkéntes argentin adósságcsere olajozására megajánlott 3 milliárd dolláros csomagnál, de az IMF-program azt hivatott jelezni, hogy az argentin adósságcsere gondolata jó gondolat.

Fischer ugyanakkor elvetette azt a sok piaci szereplô és elemzô által már nyíltan emlegetett ötletet, hogy Argetínának törlesztései leállításával kellene úrrá lennie fizetési válságán. Az IMF-tisztviselô szerint ez "nem tiszta megoldás", egy ilyen lépésnek külföldi jogi és egyéb hátulütôi vannak, és súlyos hazai következményekkel is jár. - Az IMF-nek nem feladata, hogy törlesztéseik leállítására bírjon rá országokat, különösen akkor, ha azok nem is akarnak ezzel élni - mondta Stanley Fischer a Dow Jones idézete szerint.

Fischer elismerte, hogy az IMF maga is hozzájárulhatott az Argentínát sújtó bizlami válság súlyosságához, amikor tavaly decemberben beleegyezett az argentin költségvetési hiány kismértékû emelésébe, annak reményében, hogy ez bizonyos lendületet ad a lanyha argentin gazdaságnak. Ahogy azonban a bevételek zuhanni kezdtek, és a kiadások nôttek, a tényleges deficit gyorsan túlnôtt az idei elsô negyedévre szóló megállapodásban szereplô mértéken, s ez olyan aggodalmakat szított, hogy Argentína hamarosan nem lesz képes fizetni adósságait.

- A decemberi programnak volt egy olyan eleme, amely nem úgy mûködött, ahogy kellett volna - fogalmazott Stanley Fischer.

(MTI-Panoráma) Már görbe is lehet a japán uborka. A szigetország mezôgazdasági minisztériuma ugyanis többé nem törekszik tökéletességre, és hatályon kívül helyezi a zöldségfélék méretére, színére és alakjára vonatkozó, 31 évvel ezelôtt bevezetett szabályokat.

A gyakorlatban ez egyebek közt azt jelenti, hogy végre görbe uborkát is lehet majd kapni Japánban, nem csak egyeneset.

- Az 1970-es normák értelmetlenekké váltak - mondta a Reutersnek Tokióban egy minisztériumi illetékes. Annak idején a minisztérium azért vezette be ezeket a szabályokat, hogy elôsegítse a zöldségfélék országos szabványosítását és a kormány számára lehetôvé tegye az ártámogatást.

A kormány minimális árat garantált a termelôknek a zöldségfélékért, de szabványokat írt elô, nehogy a termelôk rossz minôségû termékekért próbáljanak ártámogatáshoz jutni. Huszonhét zöldségfélét a minôség, a méret és egyéb kritériumok szerint osztályoztak. Az egyéb kategóriájába tartozott például az uborka esetében a görbület foka. Szintén osztályozták a dobozokat, amelyekbe a zöldségféléket csomagolták. Ez volt az egyik oka annak, hogy a zöldségeket, az uborkától kezdve a hagymáig, egyedileg csomagolták és tetszetôsen állították ki. Ezek a szabályok a munkaigényes gazdálkodást ösztönözték, amely a kertészkedéshez közelebb áll, mint a mezôgazdasági termeléshez. Ráadásul költséges a zöldségfélék szortírozása a betakarítás után. S mert a szabványok zömében a zöldségfélék méretén és színén, nem pedig az ízén alapultak, kialakult a magas oxigéntartalmú helyiségekben való termesztés gyakorlata. Az uborka és a paradicsom esetében ennek az lett a következménye, hogy gyorsan sikerült elérni a szabályok által megkövetelt zöld, illetve piros színt, de felgyorsult a rothadási folyamat is, és erôsen lecsökkent a megengedett tárolási idô. Az ízminôségrôl pedig jobb hallgatni...

A szabályok következménye szemkápráztató, uniformizált termék lett - uzsoraáron. Az átlagos japán család összkiadásainak 24 százaléka élelmiszerre megy el, míg az Egyesült Államokban 14 százalék, Nagy-Britanniában pedig 18 százalék ez az adat - mutatott rá a szabályzati változtatásokról készített jelentésében a tokiói Bank of America egyik szakembere.

Ami a '90-es évek elején szinte "szükségszerûen" jelentkezett a politikai életben és a román nyelvû sajtóban, mára már elveszítette minden idôszerûségét, "varázsát". Miután a rendszerváltást követô években kígyót-békát dobáltak rá a román nacionalisták, de nem csak, lassan mindenki hozzászokott az RMDSZ politikai és közéleti jelenlétéhez. Megszületett a kisebbségek közéleti nyelvhasználatát garantáló helyhatósági törvény, a parlament újratárgyalta, és a nemzeti kisebbségek számára is elfogadhatóvá alakította az 1995- ben, az Iliescu elnöksége idején elfogadott, még a Ceausescu rezsim idején mûködô tanügyi szabályozásnál is szigorúbb megszorításokat tartalmazó oktatási törvényt. 1996 és 2000 között tagja volt a kormánykoalíciónak, jelenleg parlamenti együttmûködési paktumot kötött a kormányon levô Szociáldemokrata Párttal.

Nos, ezek után, már-már úgy tûnt, Románia is elindult az utóbbi években oly sokat emlegetett "nor-malitás" útján. Ahhoz, hogy az utóbbi hetekben ismét fellángoljon az RMDSZ-, implicite magyarellenes hangulat. Erre ezúttal a státustörvény szolgáltatott alkalmat. Ennek kapcsán politikusok bô lére eresztve nyilatkoztak, az újságok oldalakat "szenteltek" a "témának". A múlt hét végén a Curentul címû napilap több mint egy oldalon át "elemezte" az RMDSZ "státusát". A Funarra vagy Vadimra emlékeztetô stílusban írta, hogy mióta a román politikai életbe "becsárdásozott", az RMDSZ nemigen lépett hátra. Inkább csak jobbra (1996- ban) és balra (2000-ben). Közben azt csujjogatta, hogy "Helyi autonómia!", "Magyar egyetem!", "Státustörvény!". Ha pedig megsértôdött, zsarolta a kormány(oka)t.

Az újságíró - nem tudni, mióta lett magyar-, illetve RMDSZ-szakértô - azt "elemezgeti" a továbbiakban, hogy már 1989 decemberében "legitimizálták", s a parlamenti demokráciára nem jellemzô szervezetként is, mindig elérte a célját, a többi politikai erô elnézô beleegyezésével. Egyedül a PRM gördített akadályokat az útjába. Azonban a pártvezér minden diplomáciát mellôzô stílusa miatt, a többi párt nem vállalt közösséget vele, még ha "elégedetlen is volt Markóval és társaival", nehogy rájuk süssék az ultranacionalista bélyeget.

Mára azonban, olvasható a Curentulban, megváltozott a politikusok "mentalitása", s megkérdôjelezik az etnikai pártok létjogosultságát. A jogászok is úgy vélik, hogy az RMDSZ-nek végre tisztáznia kellene saját "kétkulacsos státusát", amely lehetôvé teszi, hogy itthonról meg külföldrôl is "pénzt gyûjtsön", s "illojális" konkurenciát folytasson a hazai politikai pártokkal. Az "ügyben" megszólaltatnak egy-egy politikust is, fôleg nagy-romániást, s a mostanában velük egy húron pendülô liberálisokat.

A kérdés most már az, hogy mi történt? Unatkoznak az említett lap riporterei, vagy nincs témájuk? Miért nem foglalkoznak inkább a NATO-csatlakozás kétes esélyeivel, az EU-integrációs problémákkal (ahol igazi "probléma", feltétel a kisebbségi jogok biztosítása), vagy akár a gazdasággal (hiszen azt írják a címoldalon, hogy információs, elemzô és üzleti napilap). A kívülálló azt hiheti, hogy a címlapon felsoroltakat csak falból írták oda, s vagy nem értenek a gazdasági problémákhoz, meg a bizniszhez, vagy ezzel a maszlaggal akarják eladni a lapot, üzleti érdekbôl, s a "jó" cím mögé bújva folytatnak uszító politikát.

Az újságírás lényege az lenne, hogy az információ pontos, megbízható, hiteles legyen. Amit a minapi Curentulban egy egész oldalon összehordtak, bárminek nevezhetô, csak hiteles információnak nem. Kinek használ? Mert az, hogy az ártalmas üresjárat kinek és minek árt, világos.

Stációk az álomkeresôn

figyelmeztet aggódó körültekintéssel önzetlen védangyalunk, a média, és jóindulatúan arra ösztökél, hogy mindenféle coccusoktól fertôzött bankjegyeinktôl, címlettôl függetlenül, szabaduljunk minél elôbb, ha hosszú életre tartanánk igényt ezen a sárgolyón. Vizsgáljuk felül surgyéba menekített ötven- és százezreseinket és gyanús színüket, szagukat észlelve, küldjük ôket mosásba vagy adjunk minél elôbb túl rajtuk, ingyenes meg árleszállított gyógyszerekkel szinten tartott egészségünk megóvása érdekében. Számoljuk fel belterjes bacilustenyészeteinket, ne konzerváljuk a kórt birtokon belül, mert elôbb-utóbb mi isszuk meg zsugoriságunk levét. Fektessük be aranytartalékainkat, még ha a Caritas, SAFI, az FNI méltánytalanul ledorongolt, de a Nagy Nemzeti Harmónia oltárán feloldozást nyert példái idôlegesen kedvünket szegték volna is, hányjunk fittyet a Bancorex, BIR, BTR, Dacia Felix elvetélt, egyébként becsületes indíttatású manôvereire, jegyezzünk államkölcsönt, országos, megyei, városi leosztásban, magunk és utódaink javára és nevében. Felejthetetlen fejedelmünk, István, a Nagy, halhatatlan mondása szerint: în favoarea "urmasilor nostri si a urmasilor urmasilor nostri". Segítsük ki a kátyuból államtatát, alkalomadtán majd felhajthatunk mindnyájan, áldozatos tettrekészekként, a kánaáni gyümölcsfákra.

Nosza, egy kotlóaljnyi megfontoltságért, néhány gerezd öntudatért nem kell nekem se a szomszédban kunyerálnom. Sorba vesszük az asszonnyal az elfekvô bugyelárisokat, forgassuk ki serényen tartalmukat, Whirlepoolunk felkurblizva öblítésre vár. Nem lennék Tanáréknál kórokozó semmi pénzért (és semmi pénzen), bújok baktériumbôrbe kajtatás közben, hisz ezek inkább kigôzölnének, mint hogy túladjanak rajtam. A meglátás jó, smuciggá tett tíz "csikorgó télen át a kín", fogunkhoz verünk minden obulust, még ha papírból vagy mûanyagból koncepiálták is ôket, vidulásunkra. Nincs más alternatívánk, hisz éhes verébfiókákként, terminusra tátogtatnak közszolgáltatóink, és egyikük sem enged a negyvennyolcból, igazodnak fegyelmezetten a fránya dollár kiszámíthatatlan ingadozásaihoz a bérletek, díjszabások, árak. Ha nem tanultam volna meg idejében, nótából, hogy a pénz nem boldogít, még olykor talán el is keserednék, így viszont, gondviselôimmel összekacsintva, megbékélve forgatom nyakam az igában. "Magyarnak nem való a könny, az EU-tagság úgyis összejön", dúdolgatom lázasan kutató nejem fülébe az örökzöldet, és emelem diadalittasan orrom alá, bûztesztre, a lájbim zsebe mélyérôl elôhalászott, csoda folytán még lélegzô, utolsó "Nicolae Grigorescut". "E bankónak nincs szaga", idézem a klasszikust, tehát nem elherdálandó, Biaggio robogóm elsô részletét flottul törleszthetem vele. Röpke egy tucatnyi év elteltével nyergébe is szállhatok majd a tip-top seggbosszantónak és a még addig esedékes 144 benzinár-kiigazítás ide vagy oda, ötször megáztathatom hetente a zellert, két liter üzemanyagból, nyugdíjam potom 1 százalékáért. A fentmaradó 99 percentre fog kelleni majd összpontosítanom, féregtelenítésüket megnyugtatóan megoldanom. Kompromisszumra jutnom a disznófejûvel, sterilitást biztosítani euróban folyosított jövedelmemnek. A jobb minôségûnek, a nagyobb értékûnek, amelyet a legyek sem mernek majd megugatni. Csak bírjam-bírjuk addig cérnával, lyukmentes zsebekkel, antibiotikummal!

Az elmúlt évtizedek válságai után látványos fejlôdésnek indult a turizmus a Székelyföldön. Hargita megye egyik legfôbb turisztikai központjának számító Parajdon az elmúlt hetekben indították el azt a nagyméretû beruházási programot, mely során korszerûsítik a különleges gyógykezelésérôl híres sóbánya szolgáltatásait. A remények szerint a beruházás hosszú távon számos helybéli számára biztosít majd munkalehetôséget, a gyógyturizmus fellendülése azonban hozzájárulhat az egész régió gazdasági megerôsödéséhez is.

A parajdi sóbánya több mint száz méter mélyen fekvô hatalmas tárnáiban már több évtizede folyik a légúti, fôként asztmás megbetegedések kezelése, eredményességét jelzi, hogy csúcsidényben naponta mintegy 3000-3500 turista is megfordul a bányában.

A nagyméretû befektetéssel a cég a kezelôközpont speciális felszereléseinek korszerûsítését, a tárnákban kialakított játszóterek, pihenôk felújítását, valamint a bányához tartozó szabadtéri gyógyfürdô teljes rendbetéte-lét kezdte el.

A sóbánya vezetôi közölték: a beruházás elsôdleges célja az, hogy a hely különleges adottságait kihasználva a gyógyturizmus mellett a földalatti sóbirodalom egyedi látványáért ide érkezôknek is tartalmas, színvonalas programokat biztosítsanak. E célt szolgálja az is, hogy a közeljövôben, egy mindmáig lezárt, a jelenlegieknél nagyobb galériát is megnyitnak a látogatók elôtt.

A sóbányászat már a római korban kezdôdött Parajd területén. A honfoglaló magyarok I. István király idején, már 1003-tól bizonyítottan foglalkoztak sófejtéssel, a "székely só" kitermelése az 1400-as évek derekától kezdôdôen, Mátyás király idejében vált a székelyek egyik hagyományos foglalkozásává.

Az állandó szakorvosi felügyelet alatt végzett sajátos szpeleo-klimatoterápiás kezelés az 1960-as években kezdôdött a kitermelésre már alkalmatlan bányatermekben.

A cég vezetôi arra számítanak, hogy a nagymértékû fejlesztések révén a parajdi sóbánya a belföldiek mellett a külföldi, fôleg magyarországi turisták számára is vonzó célponttá válik majd.

Szakértôk szerint a várható forgalomnövekedés nagy lendületet adna az idegenforgalomban, fôként a régióban sikerrel meghonosított faluturizmusban érdekelt helyi kisvállalkozások fejlôdésének is.

Mihaela Melinte el akarja hagyni Romániát és azt tervezi, hogy a 2004-es nyári játékokon török színekben vesz részt. A nôi kalapácsvetés 76.07 m-es világcsúcsának birtokosa azért kíván hazát váltani, mert a Román Olimpiai Bizottság (ROB) örökre eltiltotta az ötkarikás játékoktól.

- A doppingellenes harc csak akkor lehet eredményes, ha a vétkeseket szigorúan megbüntetjük - mondta Ion Tiriac, a ROB elnöke. - Melinte doppingolt, ezért szabályaink értelmében román színekben soha többé nem vehet részt az olimpián.

A 27 éves atlétát tavaly június 7-én Milánóban ellenôrizték, a teszt az anabolikus szteroidok közé tartozó nandrolon használatát mutatta ki.

Melinte ennek ellenére elutazott Sydneybe az olimpiára, ahol a selejtezô kezdete elôtt néhány perccel, már a küzdôtéren közölték vele, hogy nem indulhat. A nemzetközi szövetség doppingolásért két évre eltiltotta, büntetése 2002. szeptember 24-én jár le.

(MTI-Panoráma) A Máramarosról Párizsba keveredett tizenéves román suhancok mindennapos vendégeivé váltak a párizsi rendôrségnek. Az utóbbi hetekben az arisztokratikus 16. kerületben tûnnek fel éjszakánként, ahol - jobb híján - magukat árusítják. A párizsi rendôrség gyermekvédelmi osztályán ismerôsként üdvözlik ôket. Hónapokkal ezelôtt a francia fôváros pénzérmékkel mûködô parkolóóráit fosztogatták, mostanára azonban fel kellett hagyniuk ezzel az igen gyümölcsözô kereseti lehetôséggel, mert az euróra való átállás közeledtével az órák jelentôs részét üzemen kívül helyezték, vagy kártyásra cserélték. A megélhetés nélkül maradt román srácok közül sokan jeleskedtek a párizsi metróban az elôzô hetekben hirtelen elharapódzott zsebtolvajlásokban is.

Az elegáns párizsi kerületben egy 15 fôs kölyökcsapat próbál éjszakánként klienseket fogni egy nagy forgalmú taxiállomás közelében. A jelenségre két konkurens hivatásos, illetve egy AIDS-ellenes társaság hívta fel a rendôrség figyelmét. A Libération címû lapnak a kerületi kapitányságon elmondták, hogy - mivel gyermekkorúakról van szó, a legkisebb éjszakai vállalkozó alig 12 éves - a meggyôzésen, felvilágosító beszélgetésen kívül alig van más eszközük. Ez pedig nem nagyon hatékony: a magukra utalt suhancok valamiképpen el akarnak boldogulni, nem ismerik el, hogy amit tesznek, az prostitúció, nincsenek tisztában a rájuk leselkedô veszélyekkel sem, s arról végképp nem akarnak hallani, hogy igénybe vegyék befogadó családok vendégszeretetét, vagy az ifjúsági menedékszállót. Ahányszor begyûjtik ôket, annyiszor ígérik meg, hogy másnap megjelennek a vizsgálóbíró elôtt, de a randevú mindig elmarad, s másnap éjjel ismét horogra akadnak.

Eddig mindössze két gyereknél értek el eredményt, ôk végül is kérték, hogy helyezzék el ôket az ifjúsági otthonban. A beszélgetések során megvallották, hogy Romániában élô szüleik az órafeltörésekrôl tudtak, de az éjszakai mûszakról nem merték tájékozatni ôket. Arról azonban, hogy hogyan jutottak Franciaországba, milyen bûnszövetkezet toborozta ôket, s az milyen úton juttatja vissza Romániába az általuk begyûjtött pénzeket - egyikük sem hajlandó információt szolgáltatni. A párizsi rendôrség tavaly szeptemberben, a fôvárosi önkormányzat tulajdonában lévô parkolóórák rendszeressé vált, üzemi méretû megcsapolása kapcsán találkozott a román gyermekbandákkal, melyeket nyilvánvalóan a szervezett bûnözés irányít. A fôleg Máramaros környékérôl érkezett, szüleik által "bérbe adott" tizenévesek, akik franciául semmit vagy alig értenek, sûrûn váltogatott, Párizs környéki tömegszállásokon laknak. A vállalkozás mögött álló "keresztapákról" hallgatnak, mint a sír.

A megyei gyermekjogvédô igazgatóság rövid és hosszú távra kidolgozott terveivel alkalmazkodik a 2001- 2004-es gyermekvédelmi kormányprogramhoz. Ez derül ki a megyei gyermekjogvédelmi igazgatóság beszámolójából, amelyet az elmúlt heti telekonferencián ismertettek a prefektussal. Ebbôl tallózva mutatjuk be az igazgatóság akcióit s azokat a terveket, amelyekre megyénk pályázat során támogatást nyert.

Az igazgatóság egyik legfontosabb célkitûzése a kiskorúak elhagyásának, elhelyezési központokba, utcára való kerülésének megelôzése. Augusztus elejéig az igazgatósághoz 379 segélyt igénylô család nyújtott be kérést. Idén az igazgatóság 250 nehéz helyzetben élô, sokgyerekes családnak tud négy hónapig élelmet, ruhát biztosítani, így javítva életkörülmé-nyeiken. Az év elsô felében 124 család kapott havonta 560.000 lej támogatást, s az igazgatóság szakemberei jelenleg mérik fel azon száz család helyzetét, akik hasonló juttatást igényeltek. Az igazgatóság 223 család segélyezését a Holt International Szervezetre bízta.

Az év elsô felében a megyénkben mûködô kórházakban 110 csecsemôt hagytak el. A gyermekjogvédôk, a közegészségügyi igazgatóság és a rendôrség szakemberei azonosították a szülôk nagy többségét. 24 gyereket visszafogadott családja. Jelenleg más 25 csecsemô ügyének megoldásán munkálkodnak a szociális dolgozók.

A Minden gyereknek joga van egy családhoz elnevezésû program keretében, amely az elhelyezési központban élô gyerekek számának csökkentését célozza, 1100 kiskorút helyeztek el tágabb családja körében (nagyszülôknél, unokatestvéreknél, rokonoknál). Megyénkben jelenleg 120 pótszülô van, ôk 225 gyerek nevelését vállalták. A kormányprogramnak eleget téve, megyénkben is megkezdôdött a szellemi vagy fizikai sérült, HIV-vírussal fertôzött gyerekeket vállaló pótszülôk képzése. Pályázatok során az igazgatóság negyven pótszülô képzésére és fizetésének biztosítására kapott anyagi támogatást. Mint a beszámolóból kiderül, az elmúlt idôszakban jelentôsen csökkent a pótszülôi tevékenységre jelentkezôk száma, holott mind városon, mind vidéken nagyon nagy szükség van gyerekek nevelését vállaló személyekre.

Január-augusztus között 43 örökbefogadási kérést oldottak meg az igazgatóság szakemberei, az elhelyezési központokból kikerülô gyerekek az országban maradva találtak otthonra. Tavaly, a fent említett idôpontban csupán 20 gyereket fogadtak örökbe.

Az árvaházakban élô gyerekek társadalomba, közoktatásba való beilleszkedését célzó program több síkon fut. Idén februártól sikeresen mûködik a Rozmaring Foglalkoztatási Központ, ahol ôsztôl újabb negyven gyereket fognak nevelni az óvónôk, tanítónôk. Júniusban a kisegítô iskolákba járó gyerekek tudásszintjét is felmérték, s az eredmény alapján ôsztôl a 968 gyerekbôl 129-en közoktatási intézményekben fognak továbbtanulni. Idén a megyében mûködô hét elhelyezési központban száz fiatal fejezte be tanulmányait, s az érvényben levô rendelkezések értelmében elhagyta a központokat. Legtöbbjüknek alapítványok vagy a központok vezetôsége próbált meg munkahelyet keresni, így is segítve a társadalomba való beilleszkedésüket.

A megyei gyermekjogvédelmi igazgatóság öt pályázatot nyújtott be, Phare-alapra pályázva, amelybôl négyre megkapta a támogatást. Maros megye 1.168.337 eurót kapott, ország szinten második helyre kerülve a sikeres pályázók között. Mint már említettük, az igazgatóság támogatást kapott a Rozmaring Foglalkoztatási Központ mûködésének folytatásához. Ugyanakkor pénzt biztosítottak a megyeszékhelyi 2-es, 3-as és a szászrégeni elhelyezési központ átalakítására, a Kitartás nevû, családban élô sérült gyerekek nappali ellátását biztosító központ mûködtetésére, valamint egy bántalmazott gyerekeknek és anyáknak menedéket nyújtó ház létrehozására. Ezen programok életbe ültetésével és az eddigi tevékenységek folytatásával az igazgatóság hathatósan küzd a gyermekek családban tartása, az intézményekben élôk számának csökkentése, valamint a marosvásárhelyi 2-es számú elhelyezési központ felszámolása érdekében, a nehéz helyzetben levô gyerekek támogatásáért és társadalomba való beilleszkedéséért, az írástudatlan gyerekek oktatásáért.

A megyei gyermekjogvédô igazgatóság címe: Marosvásárhely, Gheorghe Marinescu utca 62. szám, telefonszáma: 211-699, 211-012. Az igazgatóság által mûködtetett Halló-Oblió telefonszolgálat száma: 983. Itt a nehéz helyzetben levô, bántalmazott gyerekek, ezen esetekrôl tudomást szerzô felnôttek hívásait fogadják.

Tallózó

Fémipari szakiskolába jártam. Majd amikor megalakult a mûvészeti iskola, átiratkoztam. De már ezt megelôzôen a Bolyai iskolában Bandi Dezsô keze alá kerültem, ô indított el a mûvészi pályán. * Nagyon szerettem Szervátiusz Jenô bácsit, kedves, kiváló ember volt. Csodáltam a faragásait. Annak idején Bandi Dezsônél faragással kezdtem a szobrászatot, de éppen Szervátiusz Jenô miatt annyi gátlás alakult ki bennem, hogy lemondtam arról. Úgy éreztem, hogy hozzá hasonlót sem tudok alkotni. * Absztrakttal is próbálkoztam, van néhány ilyen jellegû munkám is, de az az elvem, határozott meggyôzôdésem: ahhoz, hogy valaki jó absztrakt szobrot tudjon csinálni, nagyon kell tudnia. Mert az absztrakt mûvészet - a szobrászatban, grafikában, festészetben is - a térnek a filozófiája. Nem idegen tôlem az a stílus sem, de nem szeretnék valami híg limonádét készíteni. * Az elsô köztéri munkám a fehéregyházi Ispán- kútnál levô Petôfi-kô, amit aztán oly sokszor, oly szépen "megdolgoztak"... * Életem elsô szobra, amit nyilvános kiállításon, profi képzômûvészekkel középiskolásként kiállíthattam, szintén egy Petôfi-portré volt, egy mellszobor. * Húsz éven át tanítottam. Pályafutásomat a marosvásárhelyi bábszínháznál kezdtem, onnan aztán gyorsan kirúgtak. * Van irigység. A szobrászat természetesen nem egzakt tudomány. Százféleképpen lehet jól csinálni és ezerféleképpen rosszul, és mindenki másképp ítéli meg a munkákat. Van, aki a sajátját jobbnak tartja bárminél. Én nem vagyok meggyôzôdve arról, hogy az enyém a legjobb. Nem tehetek arról, ha az én munkámat elfogadják, a másét meg visszautasítják. * Én nem mentem el. Zsenge ifjúkoromban sokat csalogattak. A pesti rokonok menyasszonyokat is hoztak. Az én példaképem édesapám volt, aki öt év után, amikor már megkapta az amerikai állampolgárságot, amikor elege lett az idegenbôl, fogta magát, és hazajött a szülôfalujába.

("Örök hûséget esküdtem a szülôföldnek." Máthé Éva beszélgetése Hunyadi László képzômûvésszel. Székelyföld, 2001. július.)

A Seprôdi János Kórusszövetség kiadványának ez évi elsô számában Nagy Ferenc közöl összefoglalót a Tíz év a magyar karéneklés szolgálatában elnevezésû kórustalálkozókról. Csíky Csaba két írást is jegyez (Körtvélyfájai reneszánsz, a Partiumi Énekkar hangversenyén). Hajdó Károly a marosszentgyörgyi kórusmozgalom 90 évét tekinti át. Krónikát olvashatunk a július 21-én Alsó-, Felsôszentmihályon tartott találkozóról és a Bonyhán július 26- 28-a között szervezett karvezetôi tanfolyamról.

Benkô András zenetudósra Csíky Boldizsár emlékezik: "… végigélte a kolozsvári kiszorítósdi minden fázisát, a nemzetiségi felszámoltatás mellett a középszer és a szakmai alvilág felszínre törését. Felvállalta az ezzel járó lázító igazságtalanságokat, kitartott helyén, román nyelvû elôadásai és írásai is nagyon magas színvonalúak. Tanári mûködése mellett fennmaradó energiáját és szakmai kompetenciáját rendszerint nemzetiségi jelentôségû témaválasztással kapcsolta össze. Könyvei, tanulmányai, elôadásai az erdélyi magyar zene területét célozzák meg, nem lármás látványossággal, de hagyományos rendszerességgel és példás kitartással. Jellegzetes sors az övé, az elmúlt évtizedek kolozsvári tanárainak közös sorsa."

A kiadvány közli Ottó Ferenc Erdélyi dal címû kórusmûvének partitúráját.

Az egyszer önálló, máskor a Monarchiához tartozó Erdély történetével, kultúrájával, táncaival ismerkedhettek azok a vendégek, akik ellátogattak az egykori Ganz-gyár területén felépült Millenárisra. A 2001. július hatodiki parkavató óta több vasárnapon zajlott a Régiók napja rendezvénysorozat, amelynek keretében Palócföld, Felsô-Tisza-vidék, Alföld, Nyugati-Felföld után Gyimes és (a Kárpátokon, tehát Erdélyen túli) Moldva (a csángók), Székelyföld, Felsô-Maros mente hagyományait, táncait ismerhették meg a városi fiatalok, népzenekedvelôk, a népi kultúra iránt érdeklôdôk.

Kelemen László, a magyar hagyományok miniszteri biztosa - aki a Fonó Zeneházban munkatársaival az Utolsó Óra program keretében az összes Kárpát-medencei hagyományôrzô zenekarral egy-egy hétig készített felvételeket, hogy a népzenetudománynak és az érdeklôdôknek megôrzôdjön a még élô magyar zenei hagyomány -, precíz szakmai programot tervezett. Várható, hogy jövôre a kárpátaljai, vajdasági és a nagyobb tájegységeken belüli magyarországi különlegességek is sorra kerülnek majd.

Az augusztus végi két est kapcsán most a székelyekrôl és hagyományaikról szeretnék elmondani néhány érdekességet. Beszédüket, szokatlan szóhasználatukat már Partiumban is csodálkozással fogadják, a mai Magyarországon pedig értetlenül vagy megmosolyogva hallgatják. Tudni való az is, hogy nemcsak a Csíkban (pl. Csíkszentdomokoson), Sóvidé-ken (Parajdon, Alsó- és Felsôsó-falván, Pálpatakán) és Udvarhely-széken (Székelyszenterzsébeten, Búnban), hanem a Maros mentén élô magyarokat is székelyeknek nevezik. A két terület különválasztását tehát nem az emberek különbözôsége, hanem a - szakmai körökben elfogadott - táncok szerinti rendszerezés indokolta.

Most a forgatós hazájának - Maros mentének - lakodalmi szokásairól, táncairól és a külföldiek elôtt is oly népszerû autentikus parasztzenéjérôl emlékezünk meg. A zene már az elsô felhangzás pillanatában megnyerte az iskolában a Kodály-módszer szerint zenét tanuló magyarországi nézôk tetszését. A dallamok ismerôsen csengtek, hiszen az Édesanyám rózsafája…, az A malomnak nincsen köve… és az Erdô mellett nem jó lakni… kezdetû népdalok az általános iskolai énekkönyvben is benne vannak.

A kedves olvasónak most azt ajánlanám, hogy vegyen elô egy részletes Erdély vagy Románia térképet, ha nyomon szeretné követni, hol is találhatók azok a magyarok lakta falvak és községek, amelyek zenéjét hallgathatták, valamint táncait járhatták a gálamûsort követô táncházban.

A jobbágytelkieket "sáskának" is csúfolják a zöld szoknya és az emberek (férfiak) harisnyájának (testhez simuló nadrágjának) és mellényének zöld díszítései, hímzései miatt. Balla Antal az 1958-as népi együttessé alakulás óta tagja, majd késôbb vezetôje a jobbágytelki hagyományôrzô együttesnek. Az együttes tagjai már a világ sok tájára eljutottak, és a Folk Center Alapítvánnyal közösen már harmadik éve házigazdái a Marosszéki néptánctábornak. Anti bácsi büszkén hirdette, hogy már 1884-bôl vannak emlékek, amelyek a helyi tánccsoport mûködésérôl szólnak. Szalmakalapos táncosainak ezúttal az egyik közeli falu, Nyárád-magyarós posztókalapos legényei, kék szoknyás asszonyai is segítettek. Így a közönség 15 pár hiteles Nyárád menti táncában gyönyörködhetett (táncrendjük részei: lassú, forgatós, négyes-hatos-nyolcas, bekecsalji csárdás, szöktetôs). Külön dicséretet érdemel a kísérô péterlaki zenekar, Csiszár Aladár prímással az élén.

A sebes fordulót most csak a marossárpatakiak elôadásában láthattuk, mivel a vajdaszentiványiak a hagyományôrzô és tánctáborukban a helyi lakodalmi szokásokat bemutató zárónapot otthon kellett irányítsák. Sajnos, zenészeik közül az éppen Budapesten, a millenniumi rendezvényen muzsikáló Horváth Eleket most nem hallgathattuk meg, pedig legalább egy zenekari szám erejéig érdemes lett volna meghívni a környék egyik legjobb prímását (zenekarának két péterlaki tagja, valamint a harmonikás és cimbalmos Bóné Sándor amúgy is ott voltak a Millenárison, mivel a Bekecs együttessel váltva egymást, több csoportnak is biztosították a zenei kíséretet).

A nyárádselyeiek is izgalmas ízelítôt adtak táncrendjükbôl (verbunk, sebes forduló, csárdás, korcsos, szökôs, cigánycsárdás) saját prímásuk muzsikájára, akit a színpadon ez alkalommal Vavrinecz András, a Maros menti gyûjtések szakértôje nagyszerûen egészített ki. A mûsorban a selyeiek Istvánt, a mártír szentet karácsony idején köszöntô hagyományából, az "istvánozók" énekeibôl is megismerhettünk néhányat.

Essen szó a határterület, a székely Mezôség képviselôirôl is. Mezô- kölpénybôl most csak zenészek érkeztek, akik aszimmetrikus "ro-mánost" muzsikáltak el. A mezô-paniti csoportot bekonferáló László Csaba (az Udvarhely Táncmûhely vezetôje) tréfásan megjegyezte, hogy a mesébe illôen szépen táncoló csoportot "Jancsi és Juliska" (a paniti Deák házaspár) vezeti. A csoport cigány szólóénekese, Sikó Jóska elôször szerepelt Magyarországon, mégis úgy énekelt, mintha már a színpadon született volna. Nagy taps lett produkciójának jutalma.

A nap egyik különlegessége volt egy Maros menti lakodalom élethû bemutatása. Sokaknak megtetszett a gyöngyös lájbit (mellényt) viselô asszonyok természetes színeket felvonultató ruházata. A posztóharisnyában és zsinóros lájbiban táncoló vôfélyek egy pár szóval "ismertették", miért is gyûltünk össze: a mezôpaniti Gáspár és neje, Ilona esküvôjére. A lakodalmi menet útját most is annak rendje s módja szerint "elkötötték" a lakodalmi mulatság helyszínéhez vezetô utca fiai, s csak bor, no meg pálinka ellenében engedték tovább. Amúgy mindenki egészséggel "használta" a pálinkát, próbálta megszöktetni a menyasszonytánc során a menyasszonyt, és a násznagyasszonyokat is megtáncoltatták, méghozzá tréfásan, "ölbe kapva". Minden attrakcióért a házigazdák "meg kellett pótolják" a hangulatot fokozó táncosoknak, énekeseknek az italát. Ha ne hagyj' isten elfelejtették, máris megszólalt a reklamáló hang: "bort kértünk mi, nem az üres üveget!"

Bevallom, hogy az est hatására elkezdtem egy újabb nyelven tanulni. Székelyül. Rádöbbentem, hogy a nyers és tömör, sokszor elsôre érthetetlen fogalmazásaik mögött bölcs igazságok és hasznos jó tanácsok rejlenek. Nemzeti hagyományaink, valamint a magyar szellem és lélek megôrzésében, az önálló gondolkodásban és cselekvôképességben bôven van mit tanulnunk az országhatáron kívülre szorult magyar testvéreinktôl. Aki képes az önellátásra, nincs annyira kiszolgáltatva az áram- vagy vízkimaradásnak, az élelmiszerüzletek nyitva tartásának, a nagy adótartalmú benzinárak alakulásának, mint a lakótelepek tömbházaiban élôk, ahol sokszor még pince sincsen. Az árvízre, tájfunra, meteorit- becsa-pódásra a nagy költségek és az állítólagos kis valószínûség miatt felkészületlen "civilizált" világ magas fokú kényelmet nyújt - de csak katasztrófamentes békeidôben.

Ne feledjük: Nyárád mente, Gyimes és Csík magyar többségû falvai a magyar határtól 3-400 km-re fekszenek! Vegyük már észre: látszólagos csökönyösségük és szókimondásuk védetté teszi ôket a manipuláció, az önbizalomvesztés, a szolgalelkûség ellen, no meg a természeti csapások is a nagyvárosi embernél kevésbé fenyegetik ôket, hiszen többségük a természet rendjét követve falun él. Ezért van döntô szerepük a magyarságnak és hitének, értékeinek - szokásainak, kultúrájának, díszítômûvészetének - megmaradásában.

Szeretettel kérem a magyarországi gazdasági vezetôket, mûvészeket, politikusokat, ha van kedvük, kövessenek. "Székelyül" tanulni, gondolkodni a Kárpát-medencében a magyarság fennmaradása szempontjából ma legalább oly fontos, mint angolul vagy németül. A lelketlen és szellemtelen, gyökerek nélküli gazdagodás önzôen csak egy-két generációnak jelent elôrelépést. Azok a népek lehettek sikeresek hosszú távon is a történelem folyamán, akik tagjai több generációt is "feláldoztak" kultúrájuk, hagyományaik, nyelvük, vallásuk fennmaradásáért, megôrzéséért, érvényre juttatásáért - népük jövôjéért.

A magyarságon belül ma ezt a szerepet ösztönösen leginkább a székelység tölti be.

Köszönjük nektek, székelyek!

A HIFA Románia Segítség Mindenkinek Egyesület Fraternitás (Betegek és Sérültek Testvérisége) tagozata július 9-15. között nagytalálkozót szervezett, ahol beteg és egészséges, különbözô életkorú, nyelvû és vallású együtt dolgozott, imádkozott. Lehetôség nyílt lelki, szellemi programokra szentmise, illetve istentisztelet keretében, amelyen részt vett Csató Béla Maros-kerületi római katolikus fôesperes. Sor került kis csoportos beszélgetésekre, elôadásokra. Az osztrák meghívottak, Martha és Adolf Paster elôadásokat tartottak. Kirándulásokat szerveztek Gyergyószárhegyre, a ferences kolostorba és a Lázár-kastélyba, a Gyilkos-tóhoz, a Békási-szoroshoz, a csíksomlyói kegyhelyhez, a Szent Anna-tóhoz. 14-én Vidámestet tartottunk, amelyet tûzijátékkal zártunk.

E találkozó a résztvevôk számára nem csupán élményt, de szellemi, lelki felüdülést is jelentett. Ezzel a Fraternitás elérte azt a célt, amelyet kitûzött, éspedig a beteg, sérült személyeket hozzásegíteni a társadalmi és egyházi életbe való beilleszkedéshez.

Hálás köszönettel tartozunk mindazoknak, akik hozzájárultak a rendezvény lebonyolításához. Ezek: a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, a Comodex, a Romhalma, a Ponderosa, Time-Com, Aly- Money Prodcom (Bálintfalva), Amic Prod (EGO), Göktas Alimpex, Master-Druck.

Simon Judit-Gy.

Augusztus 19-én Marossárpatak polgárai az államalapító István királyra emlékeztek.

Az emlékezés ünnepi istentisztelettel kezdôdött. Sütô István református lelkipásztor az alkalomhoz kapcsolódó prédikációt mondott. Az emlékezés a továbbiakban a kultúrotthonban folytatódott. A kultúrotthonba átvonulók útjába esett az elsô és második világháborúban elesett hôsök emlékmûve.Itt egy percnyi néma csönddel adóztak az elesettek emlékének.

A kultúrotthonban Marton Emma kultúrigazgató tartott beszédet. Berekméri Edmond tanító István király országalapító munkáját, a keresztény hitre való térítés fontosságát méltatta.

Ez alkalommal elsô ízben került sor Marossárpatak díszpolgárainak avatására, amelyet Ercsei György, a község polgármestere jelentett be. Díszpolgári címet kaptak: Adorjáni Károly tanító (post mortem), Szántó István nyugalmazott tanító, dr. Gáll István nyugalmazott körorvos. Mindhárman szakmai és közéleti tevékenységük elismeréseként nyerték el a megtisztelô címet.

A néhai Adorjáni Károly, akinek nevében lánya, Rend Mária mondott köszönetet, 1898-1938 között volt Marossárpatak kiváló tanítója és közéleti személyisége. Az ô érdeme volt, hogy az 1937-ben eladásra szánt Teleki Domokos-féle felsô udvari birtok nem idegen kézbe, hanem a sárpataki hitelszövetkezet tulajdonába került, majd elônyösen a sárpatakiak vásárolták meg. Így jutott számos kisgazda kisebb-nagyobb földterülethez, ami a település gazdasági fellendüléséhez vezetett.

A díszpolgárokat Pásztory Jenô nyugalmazott lelkipásztor köszöntötte, majd az ünnepi mûsor keretében a fiatalok az István királyról szóló legendából mutattak be részleteket.

Az ünnepségre nagyon sokan érkeztek Marosvásárhelyrôl, Szász-régenbôl, Kolozsvárról, Csíkszeredából, Udvarhelyrôl.

Gálfi Tibor, Marossárpatak

Mi, a Dorobantilor utca lakói, 1997 óta egész dossziét kitevô kérvénnyel fordultunk az illetékes szervekhez (prefektúra, polgármesteri hivatal, közlekedésrendészet), hogy csökkentsék utcánk elviselhetetlenül nagy forgalmát. Hajnaltól éjfélig járnak a hepehupás, rossz, kockaköves és keskeny (6,5 m) úton a legkülönbözôbb jármûvek: személygépkocsik, traktorok, utánfutós nagy kocsik, szénaszállítók (melyek elhullatják útközben a szénát), lovasszekerek dübörögve, nyikorogva.

A zaj mellett nagy a por is, mert itt egy évben egyszer, ha sepernek, a tavaszi "nagytakarításkor". A hetvenes években minden éjjel sepertek, még öntöztek is, ami most is szükséges lenne a nagy forgalom miatt.

A beadványokra reagálva, rendre kitettek egy-egy tiltó meg korlátozó táblát (30 km-es sebességkorlátozás, 5 tonnán felüli gépkocsik behajtási tilalma). Ezt azonban, mivel soha senki nem ellenôrizte, következésképpen soha senki be nem tartotta. Valósággal gúnyt ûznek ebbôl az utcából a sofôrök. Vajon ôk hol laknak? Nincs szükségük soha csendre?

A város vezetésének mostohagyermeke lett ez a valamikor csendes, szép utca, negyedórányira a központtól.

Utoljára július 26-án voltunk kihallgatáson Dorin Florea polgármester úrnál, aki alig hallgatott meg (többnyire mi hallgattuk ôt). Arra hivatkozott, hogy nincs pénz, pedig mi olyan konkrét javaslattal mentünk, amely nem kerülne pénzbe: amíg leaszfaltozzák az utcát, tereljék el a forgalom egy részét, legyen egyirányú forgalom az utcában, és a rendôrök ellenôrizzék, hogy a sofôrök betartják-e a tiltó táblákat.

Kérésünkre semmiféle választ, ígéretet nem kaptunk, ezért fordultunk most önökhöz, hogy hozzák nyilvánosságra panaszunkat, hátha így kedvezôen oldják meg kérésünket: csökkentsék az utca forgalmát, aszfaltozzák le az utat.

Az utca 32 lakója

Egy izraeli-román cég Szovátáról Makfalvára és Hármasfaluba vezeti az ivóvizet. Ha jól emlékszem, az újságban azt olvastam, hogy Hármasfaluban 27 utcai csapot, Makfalván 23-at állítanak fel. Kibéd területén lefektetik a vízvezetéket, de egyetlen csapot sem szerelnek fel. A falu lakossága nevében, kérem, hozzák nyilvánosságra kérésünket, éspedig azt, hogy legalább egy csapot szereljenek Kibéden is. Ezzel megoldódna 200-220 iskolás gyerek és 60-80 óvodás gyerek ivóvízellátása, hogy ne kelljen otthonról a táskában hozni az ivóvizet, amely kisgyerekek esetében sok kellemetlenséget okoz.

2001-et írunk, a romániai közoktatás megújulásáról beszélünk, de Kibéden addig nem beszélhetünk modern oktatásról, amíg a gyerekek ivóvízellátása nem oldódik meg. Itt a nagy alkalom, s ez is elkerüli Kibédet? Vagy a mi falunk csemetéinek ráér, ha 100-150 év múlva lesz vezetékes ivóvize? Nem nagy dolog, az iskola és óvoda egy telken van, a fôvezetéktôl nem messze.

A kibédi szülôk nevében, Madaras Margit nyugdíjas tanítónô

Bán Annamária és Ugyan Attila táncoktatókként vettek részt a Duna Televízió által szervezett szurdokpüspöki táborban. Számunkra, akik résztvevôi voltunk a tábornak, nagyon nagy élményt jelentett a két táncoktató tevékenysége. Ugyan Attila profi táncos kérdésemre elmondta, hogy számára a néptánc, a népi hagyomány ápolása, a népdalok ismerete nagyon fontos, hiszen ezekkel feléleszti a feledésbe merült szokásokat, az évszázados népi kultúrát. Bán Annamária beszámolt arról, hogy eddig Mexikóban, Egyiptomban, Tunéziában, Olaszországban és Görögországban turnéztak. Együttesük 1974-ben jött létre, miután a Babszem és a Margaréta gyerekegyüttesben táncoltak. Kedvenc táncaik a mezôségi, Küküllô menti és a cigánytáncok.

Ha újra népzene üti meg a fülem, ez a két ember jut eszembe, akik tudásuk legjavát próbálták szívvel-lélekkel átadni nekünk a szurdokpüspöki táborban.

Péterfi Zsuzsa Andrea

FORINTOT, törtaranyat, arany ékszert vásárolok (128.000 - 164.000 lej/g). Tel. 094-991-175. (26641)

ELADÓ Hessemann típusú méretezôgép 1400 mm széles szalaggal, 5 tengelyes szék- és asztallábak, másológép. Tel. 328-329, 094-639-275. (6899172)

ÜVEGEKET: 1 l-es, 0,5 l-es, 0,75 l-es, befôttesüvegeket (820, 720, 420 ml) vásárolunk. Tel. 065/218-928. (27668)

ELADÓ német import, különleges, 8 mm-es hengerelt parketta. Tel. 169-628, 094-640-875. (27083)

VESZEK forintot. Tel. 095-524-326. (27821)

GARÁZST vásárolnék az Unicnál, a November 7 negyedben vagy környékén. Tel. 165-550. (26882)

ELADÓ 1985-ös benzines, 2 ajtós VW Golf II gépkocsi 4.000 DM-ért, alkudható vagy építkezési anyagra cserélhetô. Tel. 065/163- 777, 092-442-621. (27935)

ELADÓ citromfa termés alatt. &Eac