Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Nyárderû a Luc patak partján

- Szükséges az ünnep. Ezt éreztük, amikor elhatároztuk, hogy a harmadik évezred elsô esztendejét emlékezetessé tesszük, és beírjuk falunk történetébe - hallottuk a helybeli lelkész szavait. A polgármesteri hivatal két kocsi apróra zúzott követ teríttetett a templomhoz vezetô útszakaszra, és a mûvelôdési hajlékot is rendbe tétette. A falu szélén kétnyelvû tábla fogadja az érkezôt. A felújított templom - természetesen (?) - szûknek bizonyul, belôle éppen a helybeliek szorulnak ki. Mégis részesei lehetnek az ünnepnek, az istentiszteletnek, hiszen együtt énekelnek a bent lévôkkel, az igét hangszóró közvetíti, az új búzazsengére kiszolgáltatott "mozgó" úrvacsorából pedig minden (erre fölkészült) egyháztag részesülhet. - Kétszáznegyven meghívót postáztunk - mondja Bíró Sándor lelkész--, de ennél többen érkeztek haza. Eljöttek a környezô falvak lelkészei, rokonok, elszármazottak - Szászrégentôl a Dunántúlig, Budapestig.

A Luc patak völgyébe bújt falucska, Kisfülpös számos jelentôs személyiséget adott a magyarságnak, elég, ha csak két nevet említek, a Tavaszy Sándorét és a Demény Lajosét. Iskolázta gyermekeit a közösség, 1521-ben egy Albertus de Filpes nevû diák éppenséggel Krakkóban tanult. De szeptembertôl csak négy magyar gyermek jár az elemi iskolába. Hazajönnek-e jogos örökükbe az eltávozottak? Lesz-e, aki szántson, vessen, arasson? Az ünnep alkalom arra is, hogy a hazatértek elgondolkodjanak, terveket kovácsoljanak, vállalkozzanak. Ez utóbbi a kulcsszó.

A falu elsô írásos említése 1291-bôl való (PHILIPUS), 1319-ben Kysebfilpus, 1332-ben a pápai tizedjegyzékben Philipus Minori. 1439-ben Philep Sdorf, Flep Sdorf, Fülöpfalva, Kis Szász Fülpös, Kis-Fülpös, majd 1830-tól Kisfülpös. Területe 2192 kataszteri hold, lakóinak száma 1850-ben 488 fô, 1910-ben 631 fô, 1993- ban 612 fô volt (316 magyar, 296 román). A falu a XIV. században az Ózdi Római Katolikus Fôesperességhez tartozott, a reformáció után, 1558-tól a Marosi Egyházmegyéhez, majd 1641-tôl a gyülekezet a Görgényi Református Egyházmegye része. 1717-ig Tancs református egyházközségének leányegyháza volt, 1722-tôl válik anyaegyházközséggé Kis Szász Filpes néven.

Lelkészei 1742-tôl Felfalusi Zsigmond, Káli Mihály, Barátosi Samu, Ajtai György, Was Dávid, Király Mihály, Lôrinczi Mózes, Kováts József, Jánó András, Alsócsernátoni Beke György, Bartha Mihály, Pataki József, Bíró Elek, Simon Elek, Pataki Dénes, Incze Ferenc, Szatmári Gyula, Torma Béla, Csíki György, Nemes Árpád, Böjthe Andor, Hodgyai Géza, Demeter József, Ács Jenô, Hermán István, és az utóbbi 12 esztendôben: Paál Károly. A tiszteletes úr hazalátogatott az évfordulós találkozóra. A jelenlegi lelkész, Bíró Sándor Zoltán a kis- küküllôi Héderfájáról költözött Kisfülpösre.

A falu birtokosai voltak a Teleki, Kemény, Bethlen, Cserei, Földvári, Lázár, Gál, Bánffy családok és több kisnemesi família is. A román ajkú lakosokat dr. Földvári telepítette be Tancsról 1750-ben. Templomot és papi telket ajándékozott nekik.

Kisfülpös elsô - római katolikus - temploma a mostani helyén állott, fából készült, és zsindellyel volt fedve. Építési éve ismeretlen. Javítva volt 1787-ben; késôbb elbontották.

Elsô harangján ez áll: "Anno 1766. SZ. FIILPOSI REFORMATA ECCLESIA ISTEN DIESÔSEGERE: HENNEL JÁNOS C. idejében." 1989-tôl a szászrégeni temetô lélekharangjaként búcsúztatja az eltávozottakat.

Az elsô világháború idején elkobozták a nagyharangot, ágyút öntöttek belôle. Ezt helyettesítették 1925-ben: "A KISFÜLPÖSI REF. HIVEK KÖZADAKOZÁSÁBÓL 1925. ÉVBEN ÖNTÖTTE KLEIN OSZKÁR k. Cudsiron."

A ma is használt másik harangot Hermán István lelkipásztorsága idején, id. Demény Domokos kurátorsága alatt, 1978-ban vásárolták Bethlen Gábor szülôfalujából, Marosillyébôl.

A mai templom 1836-1838 között épült, nyugati karzata 1865-ben, keleti karzata 1921-ben - oda helyezték a Marosfelfaluból származó, 1790-es orgonát. 1912. május 13-án hatalmas vihar döntötte romba az egyházi épületeket: a lelkészi lakást, a haranglábat, kifedte a templomot, az egyházi iskolát, a tanítói lakot. A harangokat szilvafára kötötték fel a cinteremben, úgy harangoztak. 1913-14-ben épült fel a mai lelkészi lakás, miután a templomot cseréppel fedték be, az iskolát és a tanítói lakást pedig kijavították.

A tanítói és a lelkipásztori munka 1742-tôl egyszemélyes, sokáig a lelkipásztorra hárult, ezért elég sûrûn váltogatták egymást a papok. Az épületek állaga sem idôtálló, ezért oly gyakori a javításokat feltüntetô évek száma: 1818- ben épült az új iskola. 1834-ben leégett a lelkészi lakás, egy év múlva újjáépítették, de 1875-ben újból lelkészi lakást kellett építeni. 1901-1902-ben az iskolát is újjáépítették.

1848-ben az átvonuló orosz katonák az egyház ládáját klenódiummal, pénzzel együtt elvitték.

1925-ben építették fel a templom nyugati bejárata fölé a 24,7 m magas téglatornyot. Ekkor szólalt meg az új harang is.

A templom székkoronája 1842-re utal: "Készítette Ns. és Nemzetes MB. TITT Tavaszi Sámuel úr 1842. évben aug. 26-án."

1926-ban, Rácz tanító idejében dalkör mûködött, zászlaja ma is ott van a templomban. 1927- tôl ténykedett a nôszövetség, aztán az IKE (Ifjúsági Keresztyén Szövetség). 1927-ben márványtáblát állítottak a templom falára az elsô világháborúban elesett kisfülpösiek névsorával.

1923-ban a Demény István és Zsuzsánna által ajándékozott belsôségre felekezeti iskola épült; 1938-ban pedig a református egyház tulajdonát képezô mûvelôdési ház. Az 1948/49-es államosítási törvénnyel az épületeket az anyakönyvekkel együtt elvették. Visszaadásuk nem történt meg. Hasonló sorsra jutott az egyházközség erdeje, földje, utóbbiból hivatalosan csak öt hektárt adtak vissza.

Az 1980-as évek végén, a falurombolás veszélyétôl fenyegetve illegálisan rakták le a gyülekezeti terem alapjait. A gyülekezet nagy áldozatával építették meg és fejezték be Paál Károly lelkipásztorsága alatt, Nagy Ferenc sz. gondnok utánajárásával és anyagi segítségével.

Az éledô közösségre utal, hogy 1988-ban felújítja a lelkészi lakást, és újraindul a 45 tagú dalárda, de sajnos nem mûködôképes, hiszen nincs karvezetôje.

- Az ez évben felújított lelkészi lakással és környezetével, a millenniumi kopjafával, valamint a második világháborúban elesett hôsök emléktáblájával tisztelgünk az ôsök elôtt, így ünnepeljük a falu említésének 710., a templom alapkôletételének 165., és a toronyépítés 75. évfordulóját - méltatta az eseményt Bíró Sándor Zoltán lelkész, akitôl a településre és magyarságára vonatkozó adatok is származnak. Szombaton hálaadó istentisztelettel kezdôdött a falunap, az igét ft. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdette. Hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni. Nem csak az emberek közötti találkozó ez, hanem az Úrral való találkozás, mondotta. A magas egyházi méltóságot énekkel üdvözölte a Nôszövetség csoportja, köszöntôt mondott és szólt a népes gyülekezethez nt. Székely József, a Görgényi Egyházmegye esperese, Bíró Sándor helybeli lelkész, Bondor János gondnok, Nagy Ibolya a református nôszövetség képviseletében, Brassai István, Beresztelke község polgármestere, Demény Árpád, Marosvásárhelyen élô nyugalmazott mérnök, vállalkozó, Luca Chirila helybeli ortodox lelkész, Fokt Teréz, aki 35 évig volt az iskola tanítónôje, dr. Demény Lajos tanár, történész, kutató, volt tanügyminiszter-helyettes. Felolvasták az innen elszármazott Medve József betfalvi református lelkész levelét. A püspök úr leleplezte a templomban az emléktáblát (Simon Balázs munkáját), valamint a templom oldalsó bejárata elôtt állított millenniumi kopjafát (Szôcs Levente munkáját), imádkozott Székely József esperes úr, koszorúzott a gyülekezet nevében Bondor János gondnok.

Verset mondott Nagy Márta, Faragó Gizella, Tavaszi Dalma, Wagner Henrietta és Tavaszi Éva. (Utóbbi Wass Albert Üzenet haza címû versét adta elô igen érzékletesen.) A kopjafánál az IKE csoportja szolgált, szavalt Demény István és Pataki Erzsébet. Este bemutatták Tamási Áron Boldog nyárfalevél címû színmûvét Nagy Józsefné Bondor Hajnal tanítónô rendezésében.

- Ez a kis közösség ezúttal is bebizonyította, hogy ragaszkodik ôseihez, ragaszkodik hôseihez - vélekedett Demény Árpád. - Ragaszkodik szokásaihoz, értékrendjéhez. Én már gyerekkoromban elkerültem szülôfalumból, de sok más társamhoz hasonlóan visszatértem diákkoromban, visszatértem felnôttkoromban, visszatérek most is - és mindig visszatérek. Azért térek vissza, mert valahányszor hazajövök, mindig valamit kapok. Kapok, ha mást nem, szeretetet, és kapok erôt a további kitartáshoz. A kisfülpösi ember verejtékes munkával kereste és keresi meg kenyerét. Mégis, a hazatérôt meg tudja kínálni. Innen sosem távoztunk üres kézzel, üres lélekkel. Mindig viszünk valamit a tarisznyában.

- Hálás község Kisfülpös - mondotta dr. Demény Lajos. - Bízom benne, hogy lesz erô a folytatáshoz. Összetartó a nép, ha össze tudják fogni. Ôrizzék ezt az összetartozást. Áldozóképes közösséggel állunk szemben. Mindig számítani lehet rájuk!

Demény Lajos 1926. október 6-án született. Kutatási területe Erdély XV-XVI. századi története, forráskiadás, mûvelôdéstörténet. Belefér ebbe szülôfaluja története is. Akkora forrásanyag, jegyzetanyag gyûlt össze, hogy azt talán már nem fogja feldolgozni.

Fiatal szakember kihívása lehet Kisfülpös monográfiájának megírása. Az áldozatvállaló közösség ott élô, onnan elszármazott tagjainak akaratával, újabb összefogásával.

1291? Egy szám, egy adat. 2011? Újabb szám, újabb adat. Elkészülhet-é akkorra a falu monográfiája?

252 lélek. Kik olvassák majd? És hányan imádkoznak anyjuk nyelvén akkor?

Mellettem egy özvegy, 1910-béli. Egyedül él, három hektár földje van, felét se mûveli. Kenyeret Beresztelkérôl hoznak, mondja, fôzök puliszkát, van túró, tizenöt juhot tartok. Nagyállatot már nem, ki kúrálná. De van egy- két malac, és ott a majorság.

Amikor valami szívet rezdítôt mondanak odabent, az anyóka boldogan rábólint: úgy van, tudjuk; igaz, úgy volt; megéltük.

Itt vagyunk, tenném hozzá. Ha Isten velünk, mért ne volna önbizalmunk, életerônk is!

VI. Castellum-találkozó

Kétnapos rendezvény keretében immár VI. alkalommal szervezték meg a Castellum Alapítvány találkozóját, amelyen részt vettek az alapítvány tagjai, erdélyi arisztokrata családok leszármazottai. A találkozó szombati eseményei Gernyeszegen zajlottak, vasárnap a Marosvásárhely és Szalárd közötti útvonalon megtekintették az arisztokrata családok nevéhez fûzôdô mûemlékeket.

Fônemesi leszármazottak népesítették be szombaton a gernyeszegi mûemlék templomot. Az együvé tartozók újbóli találkozása fennkölt élményével és a Szózat felcsendülésével vette kezdetét az ünnepség. Fehér Dániel, gernyeszegi református lelkész köszöntötte a valamennyi generációt képviselô résztvevôket. Üdvözlô szavaival kérte, hogy ez az alkalom újabb reményt és indíttatást adjon azok számára, akik - bár mindenüktôl megfosztották ôket - erôs hitrôl tettek tanúbizonyságot az elmúlt évtizedek során. Csató Béla római katolikus fôesperes Szent István király örökségét méltatta, s felhívta a jelenlévôk figyelmét, hogy a hitet terjesztve építsenek, mert a jövô generációért felelôsek. Mert olyan országban élünk, ahol megadott modell szerinti életet követelnek tôlünk, és ez zsákutcába vezet.

Köszöntô beszédet mondott Incze Jenô gernyeszegi polgármester is, aki hangsúlyozta, hogy szükségünk van a nemesi hagyományokra, s Gernyeszeg büszke, hogy a Castellum ezt a falut tisztelte meg jelenlétével.

Az erdélyi sors soha nem volt könnyû, de ilyen mostoha és nehéz, mint ma, soha - kezdte a beszédét Apor Csaba, az alapítvány kuratóriumának elnöke. Mi a feladatunk ebben a sanyarú sorsban? Példát mutatni embertársainknak. Mert nekünk itt kell maradni, itt kell harcolni, itt kell vállalni sorsunkat, úgy, hogy semmi jogunkról le nem mondunk. Visszaköveteljük azt, ami a mienk volt, s amit a jelenlegi törvénykezés biztosít, de felemeljük szavunkat azért, hogy megszüntessék azt a gyakorlatot, hogy a már megszavazott jogorvosló törvényeket egyik napról a másikra kormányhatározatokkal ne módosíthassák.

Felvállalni a patrónusi szerepet

Az arisztokrácia jelentôsége az erdélyi magyar társadalomban címmel Brassai Zsombor székelykövesdi református lelkész, az RMDSZ megyei ügyvezetô elnöke tartott elôadást. Ebben kiemelte: "Fontos, hogy az erdélyi arisztokrácia visszakerüljön a közéletbe és mellékvágányra állítsa az ún. »újgazdag« réteget, akik képtelenek feleleveníteni az erdélyi lelket, mivel szélsôségesen materiális alapokra építkeznek, ami érdes lévén, nem mûveli, de halálra sebzi a magyar lelkiséget. Fontos, hogy felvállalja azt a patrónusi szerepet, amely bölcsen és áldozatkészen fenntartotta az egyházakat és igazgatta a közintézményeket. Fontos, hogy a modern státusszimbólumok helyett aranyba foglaltan mutassa fel a magyar méltóságunkhoz illô szellemi-lelki-esztétikai igényességet és rendet. Vajúdó társadalmunk nemes példák hiányában szenved, amely nihilizmust nemz a parasztságban és munkásságban. Züllésbe dönti a nemtelen és jellegtelen városi lakosságot, védtelenné teszi az értelmiséget. Az osztályharc ismét kiélezôdôben van, s ezúttal nem a földbirtokreform az oka, hanem a társadalmi középréteg hiánya. Ezt az ûrt csakis az újraéledô arisztokrácia képes hitelesen betölteni és a társadalmi folyamatokat józanabb mederbe terelni".

Dr. Szabó Miklós történész a segesvári csatáról és ennek egyik hôsérôl, Zeyk Domokosról beszélt.

Nagy Csiha Emese hárfamûvész Donizetti, Dussek, Massenet, Albeniz, Paradis és Durand-mûveket játszott. Hegedûn Nagy Kálmán kísért.

Fehér Noémi Wass Albert-verset szavalt. A délelôtti mûsor záróakkordjaként Dévai Nagy Kamilla, Kazinczy-díjas budapesti mûvész öt tanítványával - Sándor Albert, Nagy Zoltán, Lovász Ágota, Csobolya József és Bokor Iván - lépett fel színvonalas, a magyar történelem kiemelkedô eseményeihez fûzôdô dalokkal.

Délután az általános iskolában megnyitották Kerekesné Béldi Mária címerkiállítását, laudációt mondott dr. Csávossy György.

A sportpályán lovasbemutatót tartottak. Dr. Kelemen Atilla Az erdélyi lótenyésztés régen és ma címmel tartott elôadást.

A cigányzenekaros ünnepi vacsorára a Grand Lion panzióban került sor.

A találkozó vasárnap folytatódott. A társaskiránduláson meglátogatták a sáromberki Teleki-kastélyt és kriptát, a gernyeszegi kastélyt és parkot, az abafáji Huszár- kastélyt, a szászrégeni Wass Albert-szobrot, a marosvécsi Kemény-kastélyt, a helikoni asztalt. Megkoszorúzták Kemény János és Wass Albert sírját.

A Castellum célja: hagyományôrzés és érdekvédelem

Török Gáspár a Népújság kérdésére elmondta, nem kis munka gyümölcse a Castellum-találkozó, amelyet a mûvészek fellépése magasztosabbá tett. A Castellum tulajdonképpen egy baráti társaság kellene legyen, amely ötven éven át nem találkozhatott. A cél, hogy tudjunk egymásról, tartsuk a kapcsolatot az erdélyiekkel és külföldiekkel egyaránt. 1953 óta olyanok voltak a körülmények, hogy a lakhelyet nem lehetett elhagyni, egyesek kényszermunkán voltak, s az anyagi körülmények sem engedték meg, hogy találkozhassanak egymással. A hagyományôrzés mellett az alapítvány felvállalja az érdekvédelmet is. De nagy dolgokat csak akkor valósíthatunk meg, amikor megfelelô tôkével rendelkezünk. Ám ez még nincs, mert valójában semmit sem adtak vissza nekünk.

Ugron Ádám szerint az eddigi tapasztalatok birtokában az idei találkozó sikeresebbnek mondható a tavalyinál. A Castellum tagjai igénylik a találkozókat, akárcsak az irodalmi esteket vagy a gyerektáborokat. De jelenleg leginkább a volt vagyon visszaszerzése körüli káosz foglalkoztatja ôket, ezért jogi tanácsadókat tartanak, hogy a tagok eligazodhassanak a törvényes útvesztôkben.

Különlegesen szép hangulattal gazdagította a Keresztelô Szent János Plébániatemplomban tartott szombat délutáni szentmisét a kecskeméti Kodály Iskola Campanella leánykarának fellépése. Ahogy Csató Béla fôesperes megfogalmazta, a zeneiskolás lányok elôadása tökéletesebbé tette az imát, az esti áhítatot.

A szentmise lefolyásába, amelynek során Kémenes Lóránt segédlelkész az üdvözülés útjait és lehetôségét vette számba, szervesen illeszkedtek a jobbára egyházi ihletésû és tematikájú zeneszámok, Kodály Zoltán, Orbán György, Eszterházy Pál, Bach és Gluck kórusmûvei.

Az Antoni Andrea vezette kórust Seres József tanár és Szabadi Attila kísérte hangszeren, a lányok közül Gulyás Beáta és Hunyadi Nóra énekelt szólót, s akik eljöttek a szentmisére, Horváth Kinga fuvolaszólójában is gyönyörködhettek.

Testvértelepülésünk, Kecskemét világjáró lányai számára különös élményt jelentett ez az erdélyi körút, amelynek során megjárták a Békási-szorost és megtekintették a csíksomlyói kegytemplomot is. Ahogy elmondták, útjuk során alkalmuk volt megtapasztalni az eddig csak hallomásból ismert kisebbségi létet, s erdélyi útjukon az emberi kapcsolatok közelsége számított újdonságnak. Különösen Erdôcsinádon, ahol a szállásuk volt, s ahol alkalmuk volt megtapasztalni azt a szeretetet, ahogy a kis falu népe lehetôségei szerint a vendégeket fogadja.

Szombaton délelôtt a Deus Providebit házban a mûvészeti tanács, a tagozati elnökség, a küldöttek tanácsának néhány tagja, a tagozati elnök illetve a szervezési alelnök jelenlé- tében, ám sajnálatos módon néhány jelentôs tisztségviselô hiányában, Nagy Ferenc szövetségi elnök elnökletével évi számadó ülését tartotta a Seprôdi János Nemzetközi Kórusszövetség, melyre Székelyudvarhelyrôl, Kézdivásárhelyrôl, Keresztvárról, Egerbegyrôl, Aranyosgyéresrôl, Szovátáról, Bonyháról és Marosvásárhelyrôl érkeztek a választmányi tagok. A csaknem háromórás szakmai megbeszélés pergô üteme a jelenlévôknek a napirenden szereplô témákhoz való aktív viszonyulásmódjának köszönhetô: Tíz év a magyar karéneklés szolgálatában (számvetés), a 2002. év rendezvényeinek betájolása; az Europa Cantat marosvásárhelyi nemzetközi közgyûlésének megbeszélése. A szövetségi elnök az eltelt tíz év közös munkáját a szövetség mindenkori továbblépéséhez szükséges önvizsgáló hangnemben vette számba, foglalta össze az eseményeket a maguk idôrendiségében, jelentôségében, és mindazt, amit a tagegyesületek a maguk különbözô földrajzi elôfordulásában tettek - az elnök a negatív vonatkozásokat sem söpörte szônyeg alá -, céltudatosan a magyar kórusmozgalom felélesztéséért, színvonalának emeléséért. Ez irányú törekvésükhöz a szövetség mind szervezeti, mind formai vonatkozásában megfelelô keretet és feltételt biztosított. A jelzett idôszakot - megannyi hátráltató anyagi és erkölcsi tényezô, alkalomadtán a szövetség iránt megnyilvánuló rosszhiszemûség, meg nem értés, magárautaltság ellenére is - sikerült szakmailag elôremutató tartalommal tölteni. Amint az egyik hozzászóló fogalmazott, a szövetség szervezetileg az együttmûködés és a kölcsönös megbecsülés lehetôségét teremtette meg. A résztvevôk több körültekintést, megfontolást szorgalmaztak a kapcsolatteremtésben, amiben ún. csúcsvezetéssel bíró, régiós-területi tanácsok segíthetnének. Így kiszûrhetôek lennének az esetleges átfedések. A fiatal karnagyok rendkívül hasznosnak bizonyult továbbképzését több idôre kellene "szabni", és lehetne Marosvásárhelyen megszervezni. Felvetôdött a kórusok minôsítésének a szükségessége is. Ezért a szakemberek ki kellene hogy dolgozzák az ezt szolgáló belsô rendszabályt és programot is, azzal a zárójellel, hogy bár teljesítményösztönzô, mint lehetôséget kezdetben fakultatív jelleggel kellene bevezetni. Sok egyébrôl is esett szó, lásd hazai- külhoni pénzforrások feltérképezése pályázatokkal, közalapítványok megkeresésével, a világháló adta lehetôségek nyomon követésével, a tagságdíjak rendszeres fizetése stb., tekintettel arra, hogy - mint hallhattuk - az EMKE támogatására a szövetség nem számíthat. A legörvendetesebb az lenne, ha a most felvetett problémák a következô számadáson már nem szerepelnének a javaslatlistán. Ami a 2002-es év rendezvényeit illeti, a közgyûlésen elhangzottak alapján, a konkrétumokat a decemberi körlevélben közlik majd. Az Europa Cantat itteni közgyûlése Kerezsi János lelkipásztor, a külkapcsolatokkal foglalkozó alelnök távolmaradása miatt nem került terítékre. Ha távirati stílusban tesszük is, meg kell említenünk, hogy szükség mutatkozik a kórusok teljesítményének kritikai megítélésére is, továbbá arra, hogy a sajtó ne csak bizonyos együttesek munkájáról szolgáljon visszajelzéssel.

A Seprôdi János Nemzetközi Kórusszövetség és tagegyesületei, az itt-ott tapasztalható mulasztások ellenére is, tíz év alatt elkötelezetten szolgálták a magyar karéneklést. Nemcsak szakmailag, hanem azáltal is, hogy mind a karnagyok, mind a kórusok tartással, a transzilvanizmus szószólóiként is léptek mindig hangversenydobogóra.

Pro Etnica 2001

Szombat délelôtt a részt vevô nemzeti kisebbségek képviselôinek, együtteseinek a bemutatkozásával megkezdôdött a Pro Etnica kisebbségi fesztivál. A rendezvényt a helybéli Ifjúsági Interetnikus Oktatási Központ, a Németek Demokratikus Fóruma szervezték. Védnöke a kultúra és vallásügyi, a köztájékoztatási minisztériumok, valamint Németország bukaresti nagykövetsége.

10 óra körül a segesvári Vár tér a felvonuló kisebbségek népviseleti ruháitól, táncaitól lett színesebb. A térzenét a fehéregyházi fúvószenekar szolgáltatta. Az itt felállított színpadon, az ünnepélyes megnyitót megelôzôen, az ország nyelvén és saját anyanyelvükön köszöntötték a sajnos csak nagyon kis létszámban megjelent közönséget a részt vevô együttesek, illetve kisebbségek képviselôi. Jelen voltak az arománok, a bolgárok, a horvátok, szászok, olaszok, magyarok, cigányok, lipovánok, örmények, szerbek, horvátok, törökök és ukránok.

Ezt követôen Danesan Dorin, Segesvár polgármestere lépett mikrofonhoz és elmondta: örvendetes tény, hogy a középkori fesztivál után megint egy ilyen nagyszabású rendezvény házigazdája lehet a város. A Pro Etnica fesztivál hozzá kell járuljon ahhoz, hogy megváltozzanak a kisebbségekkel szembeni többségi elôítéletek. Az új évezredben a kulturális együttmûködés, a hagyományok megôrzése jelenti azt az értéket, amivel be lehet majd lépni az egyesült Európába. Ezért talán az Európai Unió egyik jelszava: egység a sokféleségben. A fesztivál is ezt szeretné kifejezésre juttatni, mert ez nemcsak egy egyszerû folklórfesztivál, hanem társadalmi, politikai, vallási fórum is - hangsúlyozta a polgármester.

Folker Reiter, az interetnikus központ vezetôje megköszönte a támogatóknak, a minisztériumoknak, hogy megértették a rendezvény jelentôségét.

- Azt szeretnénk, hogy egymás megismerése, gondjainak feltárása mellett itt, Segesváron, egy közös platformot alakítsunk ki, amely elômozdítója lehet majd az ország kisebbségi politikájának - utalt a rendezvény fô céljára a beszélô.

Peter Adamek, Németország nagyszebeni fôkonzulja meglepetésének adott hangot. Eddig csak néhány etnikumról volt tudomása, s itt, Segesváron látja, hogy tulajdonképpen milyen gazdag ilyen téren az ország. Emiatt a helyes kisebbségi politika talán valóban európai modell is lehetne. A különbözô tematikai tárgyalások is ezt a célt kell majd kövessék.

Ovidiu Gantz, a köztájékoztatási minisztérium kisebbségi osztályának államtitkára tolmácsolta Vasile Dîncu miniszter köszöntô levelét. A miniszter aktuálisnak tartja egy ilyen rendezvény megszervezését. Románia kormányának célkitûzése egy valódi európai kisebbségi, együttélési modell kidolgozása a kontinens viszonylag instabil övezetében. Az Európai Unióba csak úgy léphetünk be, ha megôrizzük kulturális identitásunkat, ezért szeretnénk intézményesíteni az etnikai toleranciát. A kisebbség és a többség viszonyának alapja a kölcsönösség kell hogy legyen - jegyezhettük le Vasile Dîncu miniszter szavait.

Ibrahim Spahic, az Európa Tanács szarajevói koordinációs irodájának vezetôje bejelentette, hogy az ET által kidolgozott Stabilitási Egyezmény keretében Romániában is beindítják a Link diversity nevû eurorégiós programot. Ennek keretében szeretnének a többnemzetiségû Albánia, Bosznia- Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Jugoszlávia, Macedónia, Moldova és Románia kisebbségei között határokon átnyúló kapcsolatokat létesíteni, különbözô régiós, vagy egy bizonyos társadalmi csoportot érintô közös programok révén.

Harold König, a kultúra- és vallásügyi minisztérium kisebbségi osztályvezetôje, a jelen levô kisebbségek képviselôihez fordulva elmondta, egy nemzeti közösség alapvetô eleme a nyelvi, a kulturális és a vallási identitás megôrzése. Erre kell vigyázzon, ezt kell megôrizze minden etnikum. Az ilyen rendezvény jó alkalom arra is, hogy a kisebbségek bemutassák, mit adnak az országnak és hogy ezáltal is szerves alkotó tényezôi Romániának. A többségnek pedig nem szabad elfelejtenie, hogy a kisebbségek is hozzájárultak a maguk tégláival az országépítéshez.

A hivatalos megnyitót követôen a Vár téren, illetve a polgármesteri hivatal épülete mellett felállított színpadokon néptánc- és énekelôadást tartottak a kisebbségi csoportok, együttesek. Az érdeklôdôk a Joseph Haltrich líceum bentlakásában berendezett kiállítást is megtekinthették. A földszinten Azaduhi Varduca Harenian örmény, Tomaselli Angella olasz, Vasile Socoliuc ukrán és a marosvásárhelyi Dávid házaspár által évente szervezett Harmonia alkotótáborban készített festményeket, grafikákat láthatták az érdeklôdôk. Az emeleten néhány használati tárgy révén betekintést nyerhetnek a lipovánok életébe. A nagyszebeni etnográfiai múzeum szász viseletet és varrottasokat állított ki. Érdekes volt a Konstanca környékén élô török, muszlim kisebbségiek által berendezett sarok.

E kiállítás mellett a várban kirakóvásárnak is helyet adtak a szervezôk. Aki akart, a korondi cserép, a kalotaszegi varrottasok mellett vásárolhatott ukrán festett tojást, vagy a Florin Cioaba cigány király udvarában készített cigány ruhát. Igaz, ez utóbbit csak a nagyon gazdagok, hiszen ára 250 dollár körüli volt. A szándék szerint itt minden kisebbség kellett volna valamit áruljon, azonban a megnyitó napján nagyon sok asztal üresen maradt.

Szombaton délután a polgármesteri hivatal dísztermében a fesztivál politikai rendezvényén Ovidiu Gantz államtitkár, illetve Asz-
talos Ferenc, a parlament oktatási bizottságának RMDSZ- es alel-
nöke vezetésével a kisebbségek kifejthették gondjaikat a kormány képviselôinek, illetve érdekes beszélgetést folytattak az anyanyelvi oktatásról.

E két témára visszatérünk.

A rendezvény vasárnap, hétfôn és kedden is folytatódik. A várban elhelyezett két színpadon az említett együttesek tartanak majd folklórelôadásokat. Esténként a Sigma téri színpadon koncertek lesznek és ökröt is sütnek. Vasárnap 10 órai kezdettel a fesztivál szociális témájú kerek-asztalán a különbözô kisebbségek szociális terveiket beszélték meg, hétfôn pedig a vallási konfliktusokról, a felekezetek közötti békés együttélésrôl lesz szó. A Pro Etnica 2001 kedden éjfélkor tûzijátékkal zárul.

Az építészeti iskolaközpont dísztermében a pénteki nap során kaptak egy évre szóló ideiglenes kinevezést a szakképesített pedagógusok az üresen levô ketedrákra. Az állás nélkül levô óvónôk és tanítónôk helyzetét sikerült rendezni, románból és magyarból azonban továbbra is hiány van tanárokból, s így a pénteki kinevezés után is maradtak üres állások, amelyeket nyugdíjas vagy szakképzetlen tanárokkal töltenek be.

A matematika helyek elkeltek, az angol, német és francia katedrákat is szakképzett tanárokkal töltötték be. Nem tudtak viszont állást ajánlani a történelem-földrajz valamint a fizika- kémia szakos tanároknak, akikbôl, akárcsak pszichológia szakos társaikból,
"túlkínálat van".

A tanfelügyelôség vezetôségének jelentése szerint megyénkben az üres tanügyi állásoknak a 10 százalékát helyettesítôkkel fogják betölteni. Vizsgáztatásukra július végén került sor, s az elért teljesítmény függvényében szeptember elsô napjaiban foglalhatják el az üresen maradt állásokat.

Dónáth Árpád fôtanfelügyelô- helyettes beszámolója szerint a szakképesített pedagógusok kinevezése a késô délutáni órákig problémamentesen zajlott.

A visegrádi együttmûködés eredményes, a napi kapcsolattartás szintjén a tagországok vezetôi minden fontos ügyben automatikusan egyeztetnek, ezáltal a tagok sokkal közelebb kerültek egymáshoz, mint amilyen kapcsolatban három évvel ezelôtt, az együttmûködés megújításakor voltak - összegezték tapasztalataikat a visegrádi négyek kormányfôi Tihanyban tartott szombati találkozójukon. A megbeszélést követô sajtótájékoztatón Orbán Viktor miniszterelnök elmondta: a kormányfôk ugyanakkor azt is megállapították, hogy miután nincs egyetlen kiemelt témája sem az éppen soron lévô elnökségnek, ezért az általános és jó konzultációs rendszer fenntartásán túl nem tudnak mélységet adni az együttmûködésnek. A miniszterelnök elmondta: a soros magyar elnökség azt a célt tûzte maga elé, hogy az elôtte álló esztendôben az infrastruktúrát teszi az együttmûködés kiemelt témájává. Orbán Viktor beszámolt arról is, hogy a visegrádi négyek a bôvítés következô körében támogatják a balti államok NATO-ba való felvételét, ennek azonban az a feltétele, hogy legkésôbb ezzel egy idôben Szlovákia és Szlovénia is az euroatlanti szervezet tagja legyen.

Az MKP egyelôre nem lép ki

Higgadt és konstruktív vita alakult ki a Magyar Koalíció Pártja országos tanácsának ülésén Udvardon és körvonalazódni látszik egy olyan kompromisszumos megoldás, amely szerint a magyar párt feltételek elé állítja koalíciós szlovák partnereit és a teljesítésükre megszabott idôre, legfeljebb néhány hétig a kormányban marad. Ha a feltételeket a meghatározott határidôre nem teljesítik, a Magyar Koalíció Pártja kilép Mikulás Dzurinda kabinetjébôl - mondta az ülés elsô szakaszában az MTI-nek nyilatkozva Pokstaller Lívia, a Magyar Koalíció Pártjának szóvivôje. A tanácskozáson a 94 tagú testület 90 képviselôje vett részt. A vitában a felszólalók szorgalmazták, hogy hozzanak "egyértelmû és határozott döntést, de úgy, hogy senki ne érezze magát sem gyôztesnek, sem legyôzöttnek". Farkas Pál országos tanácselnök megnyitóbeszéde után Bugár Béla pártelnök ismertette az elôzményeket és a szlovák kormánykoalícióban és a törvényhozásban kialakult helyzetet, mindazokat a körülményeket, amelyek a kormányból való kilépés szándékáig és az ésszerû kompromisszum kereséséig vitték a magyar pártot. Bugár ismertette a küldöttekkel, hogy az MKP 18 járási szervezete közül tíz a kilépést, három az egyértelmû maradást támogatja, öt járási szervezet pedig úgy ítéli meg, hogy szigorú feltételeket támasztva a párt néhány hétig még ôrizze meg kormányzati pozícióját, s ha feltételeit addig nem teljesítik, határozottan lépjen ki a kormányból.

Egy marosvásárhelyi a Hungaroringen

Tizenöt éve készülôdöm arra, hogy eljussak a Forma-1 Magyar Nagydíj versenyére a mogyoródi Hungaroringre. Szeretem az autósportot, minden futamot meg szoktam nézni a televízióban, az idén pedig végre minden összejött, s elutazhattam a versenyre. A nagy élmény nem maradt el, bár otthon kissé másképpen képzeli el az ember, mint amit majd a valóságban tapasztal.

Kezdjük azzal, hogy a Forma-1-et nem a magyaroknak találták ki. Ezt már a jegyárakból is sejthetjük, hisz még a magyarországi bérekhez mérten is rendkívül borsos a belépôjegy ára, rokoni szponzorálásból megváltott állójegyem 29.000 forintba került (ennél olcsóbb jegy nincs!), de az ún. arany lelátóra 96.000 forintot is fizettek a tehetôsebbek. Másfelôl már Budapes-
ten, az Örs vezér téri HÉV- végállomásnál észrevehetô volt, hogy elsôsorban külföldi turisták számára rendezik a mogyoródi futamot, ha valaki ugyanis nem tudta, hogy merre kell menni, csak a német ajkú áradat után kellett tartania az irányt. A legnagyobb meglepetés azonban akkor érte az embert, amikor a szilaspusztai HÉV-állomás után megkezdte a mintegy egy kilométeres kapaszkodót a pálya irányába. A versenyt kísérô különféle tárgyakat, újságokat, programot stb. áruló standok alapján ugyanis Németországban érezhette magát a látogató, hisz német nyelvû újság és program állt csak a rendelkezésre, magyar nem! Már maga az a tény is, hogy magyarul szólalt meg valaki, olyan zavarba hozta az eladókat, hogy hirtelen németül válaszoltak, s csak másodszorra feleltek magyarul - kerekre nyílt szemmel.

Tiszta szerencse, hogy a kánikulában ingyen igénybe vehetô kutak is a rendelkezésre álltak, hisz a sör- és üdítôárakat szintén nem a magyar (s még kevésbé az erdélyi!) zsebre méretezték. Sörvásárlási kísérletem akkor mondott csôdöt, amikor közölték, hogy 500 forintot kellene fizetnem egyetlen korsóért, így inkább nyeltem egyet, s toábbmentem. Hasonlóan jártam a Ferrari-sapkával is, mert bármennyire is kedvelem Schumachert, nem volt 5000 forintom (csekély félmillió lej, nemde!) ilyen célra.

A létesítményt közel három méter magas, szögesdróttal megemelt betonfalak veszik körül, jegy nélkül bejutni a lehetetlenséggel határos, a kapunál pedig nagyon szigorú az ellenôrzés. Az egyik ôr, akivel szóba elegyedtem, s aki szintén csudabogárként tekintett rám, amikor kiderült, hogy Erdélybôl érkeztem, elmondta, hogy a kerítés mellett 50 méterenként vannak ôrök, ha valaki mégis megkísérelné a falmászást. Azt is megtudtam tôle, hogy amennyiben valaki állójegyet váltott, nem engedik meg neki, hogy például kisszéket vigyen be magával. Aki ülni akar, a vegyen csak drága lelátói jegyet! Azt értem, hogy üvegben semmiféle italt, üdítôt nem lehetett bevinni, hisz veszélyes lehet, arról azonban szintén friss ismerôsöm világosított fel, hogy miért nem engedik be a nézôket saját hûtôtáskával: azért, hogy aki megszomjazik, az a helyszínen vásároljon üdítôt! Mert hogy az üzlet mégiscsak üzlet.

Magáról a versenyrôl nem mondhatok sokat. Nem csupán azért, mert mindenki látta, akit érdekelt, az eredmény - Schumacher gyôzelme és már most biztosított világbajnoki címe - ismert, hanem azért is, mert én bizony keveset láttam belôle. A versenyautók olyan gyorsan húztak el a nézôk elôtt, hogy az elsô körökben még a színüket is alig tudtam megkülönböztetni, s az is megzavart, hogy a másik irányból vártam ôket. Szerencsére a helyszínen hatalmas kivetítôkön is lehetett követni az eseményeket, így egy idô után betájoltam magam, kiderítettem, hogy a pálya melyik részén is állok, s azt, hogy éppen mely versenyzôk száguldanak el - a pillanat töredéke alatt - elôttem. A versenyt hatalmas daruk csúcsáról és helikopterrôl filmezték, a kivetítôn pedig ugyanazt láttuk, amit a tévénézôk. Csupán a kommentár veszett el az autók fülsiketítô motorzúgása és a - zömében német ajkú - tömeg ricsajában.

Mit mondhatnék még? Otthon kényelmesebben, jobban követhetô a verseny, de örvendek, hogy gazdagabb vagyok ezzel az élménnyel, mert ha nem használom ki a lehetôséget, talán örökre bánnám. Ha még egyszer adódna ilyen alkalom, még egyszer elmennék. Igaz, csak akkor, ha valakikkel együtt tehetném. Kevésbé lenne akkor unalmas, magyarként az idegen tömegben.

(nyilka)

Lovaglás

Marosvásárhely legfontosabb idei sporteseményének ígérkezik Románia Nemzetközi Lovastusa Bajnoksága, melyet augusztus 30.-szeptember 2. között rendeznek az egykori Maros-kanyarban létrehozott lóversenypályán és Marosszent-anna határában.

Viorel Bubau, a verseny fôszervezôje, aki nem csupán Románia lovastusa-bajnokaként ismert személyiség megyénkben, elmondta, hogy az egy hónappal korábban Ankarában zajlott Balkán-bajnokságon szólították fel a Nemzetközi Lovasszövetség vezetôi, hogy Románia szervezzen nemzetközi versenyt, s ezt a rövid határidô ellenére is elvállalta. Közismert, hogy Románia Nemzetközi Bajnokságának elsô kiadására 1999-ben került sor, s az akkori félkudarc (külföldrôl csak egy török versenyzô jelentkezett) miatt a tavaly kimaradt a naptárból. Bubau úgy véli azonban, hogy az idén nem történik hasonló malôr, hisz Bulgária, Magyarország és Ausztria már visszajelezte részvételi szándékát, míg Törökország esetében csupán állategészségügyi és sportdiplomáciai vita teszi a részvételt kétségessé. A legfontosabb érv azonban az idei verseny sikeressége mellett, hogy a tavalyelôtti tapasztalatból tanulva az anyagi feltételek megteremtésére sokkal nagyobb figyelmet fordítanak. A verseny költségvetése 60.000 dollár, s Viorel Bubau keserûen állapította meg, hogy a marosvásárhelyi vállalkozók 70%-a az utolsó pillanatban visszalépett, miután sokáig hitegették, a többiek pedig a költségvetésnek csak a töredékét biztosították. A szükséges pénz így az izraeli nagykövetség segítségével áll össze, nemzetközi hírû cégek, a Tuborg, az Elite és a Pepsico bevonásával.

A helyhatóságok támogatásáról szólva, a verseny fôszervezôje kiemelte a megyei tanács és a prefektúra támogatását, ugyanakkor érthetetlennek nevezte a polgármester hozzáállását, aki mélyen elhallgatja az eseményt, hisz - vélte Bubau - a Dorin Florea által java- solt és a polgármesteri hivatal által szervezett sörfesztivált mégsem lehet összehasonlítani egy nemzetközi versennyel, melyet a televízió - beleértve a România International nevû adót is - egyenes adásban közvetít.

Az esemény egyébként nem csupán magát a sportvetélkedôt tartalmazza, hanem szabadtéri színházi elôadások, koncertek, különbözô sportbemutatók kísérik. A helyszínen fogyasztási cikkek kiállítását szervezik, s aki megéhezik vagy megszomjazik, azoknak mozgóbüfék állnak majd rendelkezésére. A verseny egész idôtartama alatt lovaglóleckéket is biztosítanak az érdeklôdôknek.

A program szerint a csütörtök 18 órai hivatalos megnyitót a lóversenypálya szomszédságában felállított színpadon színielôadás, majd népzenekoncert követi. Pénteken 9.30 órától a mûlovaglásra kerül sor, amivel párhuzamosan sportbemutatók zajlanak. Szombaton a steeple után a versenyzôk a Maros-parton Maros- szentannára lovagolnak, ahol a tereplovaglást, az egész verseny leglátványosabb számát rendezik. A szervezôk különbuszok beállítását tervezik, hogy a nézôk a helyszínen tekinthessék meg a vetélkedôt. Szombaton este újabb elôadásokat tartanak, míg vasárnap délelôtt 11 órakor kezdôdik a verseny utolsó száma, a díjugratás, majd eredményhirdetés elôtt, versenyen kívül, látványos, a versenynél különlegesebb akadályokat felvonultató bemutatót tartanak.

A nézôk mindhárom versenynapot ingyen tekinthetik meg.

Szabadfogású birkózás

A svájci Martignyban zajlott augusztus 16-19. között a veterán (35 év fölötti) sportolók számára fenntartott szabadfogású birkózó világbajnokság.

A marosvásárhelyi ISK egykori sportolója, a ma az Egyesült Államokban élô Barkóczy Csaba testnevelô tanár a bajnokság elôtt Marosvásárhelyen készült a vb-re, Gyarmati Ferenc érdemes edzô irányításával, Podar Cosminnal közösen, aki az ifjúsági vb-re készült.

A felkészülés annyira jól sikerült Barkóczynak, hogy 97 kg-os súlycsoportban minden ellenfelét legyôzte és veterán világbajnoki aranyat szerzett.

Sajnos kevésbé jók a hírek Podar Cosmin teljesítményét illetôen a taskenti (Üzbegisztán) ifjúsági vb-n. Podar az elsô találkozón, melyet egy ukrán ellenféllel vívott, megsérült, így a továbbiakban nem tudott megfelelôen teljesíteni. A kazahsztáni birkózótól elszenvedett veresége következtében csoportjában a 3., míg a végsô sorrendben huszonnyolc induló között a 16. helyen végzett.

Visszatérve a martigny-i vb-re, mondjuk el, hogy ezen további két marosvásárhelyi birkózó is indult. A 35- 40 évesek korosztályában, a 130 kg-os súlycsoportban Ballai Sándor - aki harmadszorra vesz részt a veterán vb-n - két gyôzelem után az elôdöntôben vereséget szenvedett az orosz Klimovtól, majd a bronzére- mért vívott szoros csatában (3-4) maradt alul a német Dybinával szemben.

A 41-45 évesek versenyében a 97 kg-os Tarta Emil 13 induló közül a 8. helyen végzett. A két vásárhelyi sportoló edzôi Simon László és Gyarmati Ferenc érdemes edzôk.

Ballai Sándor feltett szándéka, hogy a 2002-ben Iránban szervezett veterán vb-n is elinduljon, immár negyedszerre, ahol érmet szeretne szerezni.

A két vásárhelyi induló részvételét a Riccardi Kft., a Minion Group, a Gulden Kft., az Izorep Kft., a Guliver Toys, a Show Club Jo, az Elektromaros, a Fula Rex Kft., a Cuba Libre, a Bar Imperial, az Eurocar Kft., a High Life Disco és magánszemélyek támogatása tette lehetségessé.

Románia a programban szereplô 15 szakág közül három sportágban - asztalitenisz, atlétika és kézilabda - nevezett a hallássérült sportolók XIX. olimpiájára, melyet Rómában szerveztek július 22.-augusztus 2. között. A versenyen 81 ország 6370
fogyatékos sportolója indult.

A román delegáció tagjai voltak Marosvásárhelyrôl Panca Ana Maria és Costin Dan Virgil, mindketten a kézilabdacsapatok tagjai, amelyek a nôknél a 4., míg a férfiaknál a 8. helyen végeztek.

A legjobb eredmény Románia számára a nagyváradi Varga Tünde nevéhez fûzôdik, aki gerelyhajításban aranyérmet szerzett, míg Benke Andrea 6. lett 1500 méteren és 9. hármasugrásban. A nôi asztalitenisz-csapat a 7., míg a férfi asztaliteniszezôk a 8. helyen végeztek.

Radnóton számos jó képességû labdarúgó tevékenykedett az idôk folyamán, közülük is kiemelkedik Kovács Ferenc neve, aki 42 éve szolgálja - elôször játékosként, utóbb edzôként - a radnóti labdarúgást. Kovács Ferenc szívesen ismertette tevékenységének néhány állomását.

Radnóton, a futballpálya szomszédságában született. Dicsôszentmártonban, ahol gimnáziumi tanulmányait végezte, a helybéli Chimica ifi- csapatában tevékenykedett, majd a marosvásárhelyi Bolyai Farkas líceumba került, s eközben az ISK csapatában játszott. Az ISK-nál többek között Szöllôsi László, Demeter László, Mikó László, Onache Alexandru, Lukács Ede volt a csapattársa. Tanulmányait a nagyenyedi Pedagógiai Líceumban fejezte be, itt a helybéli Metalul tagjaként, Ovidiu Hulea edzô keze alatt focizott.

Hazatérése után a radnóti csapathoz szegôdött, ahol 36 éves koráig tevékenykedett megszakítás nélkül. Aktív labdarúgói pályafutása befejezése után az edzôi hivatást választotta, elôször gyerekekkel foglalkozott, míg a nagycsapatnál Orza Cornel (Radnót talán legjobb labdarúgója) segédje volt. Radnót labdarúgói közül Orza Cornelen kívül megemlíthetjük a Hamar testvérek, András és Ferenc, Szántó Imre és József, Marcel és Tiberiu Petris, Trif Sandu, Marcel Rusu és Constantin Cenan neveit, illetve a még aktívak közül: Radu Marius (FC Arges), Marginean Gheorghe (Chimica), Festeu (Gaz Metan Mvhely), Osváth (U Kolozsvár) nevét - utóbbi volt ifjúsági válogatott - s a sor folytatható lenne.

A radnóti labdarúgás múltjáról és jövôjérôl szólva, Kovács Ferenc elmondja: - 1973-ban vettem át a felnôtt csapat irányítását. A legfiatalabb csapat volt az akkori megyei bajnokságban, valamennyien helybéliek. Évekig sorozatban végeztünk a bajnokság elsô helyein. A legnagyobb siker mégis a 14-15 évesek ifjúsági csapatához fûzôdik, amellyel 1989-ben országos bajnokságot nyertünk Temesváron. Ioan Festeu és Liviu Roiban a legjobb játékosoknak kijáró kitüntetést érdemelték ki, míg Marcel Ieftimiét a legjobb kapussá kiáltották ki a szervezôk.

Ezek a fiatalok rövidesen a nagycsapat tagjaivá váltak, mellyel két évben egymás után megnyertük a C- osztállyá átkeresztelt megyei bajnokságot, ám az osztályozó találkozókon mindkétszer alulmaradtunk. 1993-ban Radnót egész a Románia-kupa nyolcaddöntôjéig jutott, ahol a craiovai Universi-tatea ütött el a továbbjutástól.

Ugyanabban az évben újrakezdôdött a gyermekekkel való foglalkozás. 30 gyerekkel kezdtünk, mostoha anyagi körülmények között: elavult felszereléssel, használt labdákkal. Mára azonban új öltözônk, 50 labdánk, 8 rend felszerelésünk van, s az ificsapatokban 64 leigazolt gyerek focizik, míg további húsz egyelôre kezdôként tevékenykedik. A gyerekekkel Chertes Florin (ô a felnôtt csapatban is játszik), Demeter László, Blaj Nicusor, Marian Gheorghe foglalkozik, az 1983-84-ben születettek csoportjából három játékos került a Gaz Metan C-osztályos keretébe: Cecalacean, Nemes és Cerghizan, akik egyben a Sportlíceum labdarúgó szakos tanulói.

Kovács Ferenc 23 éve nôs, három gyereke van: Kinga, aki Adrienne nevû unokával ajándékozta meg, Zalán és Ferenc. Mindkét fiú játszott a város felnôtt labdarúgócsapatában. Kovács Ferencnek, a város labdarúgásáért kifejtett tevékenysége elismeréseképpen 1999-ben Radnót város díszpolgári címét adományozták.

Gh. Botezan

Ritka esemény

Rég látott eseménynek volt tanúja szombaton délelôtt a Bolyai líceum sportpályája. Nemzetközi atlétikai viadalról, mióta a ligeti stadion használhatatlan állapotba került, nem is álmodhatott Marosvásárhely, ám egyetlen számban - a rúdugrásban - mégis sikerült ilyet szervezni, Szabó Ferenc rúdugró szakedzô fáradhatatlan munkájának köszönhetôen.

A marosvásárhelyi Sportlíceum rúdugrói belföldön már régóta a legjobbak közé tartoznak, számos országos bajnoki címet szereztek, s nemzetközi síkon négy éve sikerült felvenniük a kapcsolatot a budapesti Honvéd hasonló szakosztályával. Miután a tavaly nem tudtak eleget tenni a meghívásnak, a magyar atléták az idén eljöttek Marosvásárhelyre, sôt elhozták a gödöllôi Egyetemi Atlétikai Club versenyzôit is. A magyar küldöttség nyolc ifjúsági rúdugrót számlált (öt fiú és három lány), közülük öten már voltak magyar bajnokok saját korosztályukban, mint ahogy a vásárhelyi hét sportoló közül is hatan már nyertek országos rúdugró-bajnokságot. A fentiek is jelzik, hogy a barátságos verseny akár román-magyar korosztályos viadalnak is volt tekinthetô, annál is inkább, mert a gödöllôi Szörényi Zoltán a nemrég zajlott debreceni ifjúsági vb-n is indult, míg a vásárhelyi Bartos Csongor szintén teljesítette a szintet, de ôt mégsem nevezte a bukaresti szövetség. (Pedig Debrecen igazán nincs messze - jegyezte meg Szörényi István, a gödöllôi edzô, egyben a magyar atléta édesapja.)

A Bolyai líceum sportpályáján kialakított rúdugró szektor nem tartozik a nemzetközi szintû létesítmények közé, elsôsorban a szivacsszônyeg méretei nem felelnek meg az elvárásoknak (ami fôleg nagyobb magasságok esetén kezd veszélyessé válni), ám a vendégek - noha az elején kissé gyanakodva méregették a helyszínt - nagyon elégedettek voltak a végén vele. Több magyar atléta legjobb szintjét tudta teljesíteni, Szörényi Zoltán nagyon jónak mondható 450 cm-es egyéni csúcsot ugrott, amivel meg is nyerte a versenyt. A vendégek végsô megállapítása az volt, hogy a pálya jobb, mint amivel ôk rendelkeznek (számunkra ez ugyan enyhén hihetetlennek hangzik), Gödöllô esetében különösen, ám ôk többször bejárnak Pestre edzeni, versenyezni.

Van azonban valami, amivel biztosan nem tudták a marosvásárhelyiek felvenni a vendégekkel a versenyt. Szörényi például a viadal folyamán három rudat használt, a magasság függvényében, míg Szabó Ferenc tanítványainak csupán egy- egy rúd állt a rendelkezésére, s az sem minden esetben a legideálisabb a versenyzô testsúlyát, vagy akár a rúd fizikai tulajdonságait tekintve. Ez pedig már anyagi kérdés, hisz egy-egy valóban jó minôségû rúd komoly összegekbe kerül - valutában.

A vendégedzôk, Moldvai Ferenc (Honvéd) és a már említett Szörényi István errôl elmondták, hogy az anyagi háttérre nem panaszkodhatnak, bár nem dúskálnak a pénzben, a minimális felszerelést, a versenyeken való részvételt a klubjuk biztosítja. A gödöllôi mester még azt is hozzátette, hogy városában sokszor a labdarúgás rovására kap az atlétika pénzt, hisz a klub elnöke érvelését - mi ér többet: több országos bajnok, vagy egy harmadosztályú focicsapat? - az önkormányzat elfogadja. A Sportlíceum rúdugróinak ellátottságáról pedig elég annyit megemlíteni, hogy a versenyen használt lécet Szabó Ferenc vásárolta - saját pénzébôl.

A rendezvényre kilátogatott Csegzi Sándor alpolgármester is. Ez azért fontos, mert a mostani verseny rendszeressé tételéhez a város erkölcsi és anyagi segítsége nagyon fontos lenne, siker esetén azonban a jövôben nem csupán magyar, de a világ legjobb rúdugróiskoláinak egyikével rendelkezô ukrán (és más) sportolókat is meghívhatnánk Marosvásárhelyre. Ugyanakkor Szabó Ferenc rúdugró olimpiai központ kialakítását is tervezi, ám ehhez a mostaninál sokkal hathatósabb támogatásra volna szüksége. Ha viszont a központ létrejönne, a bukaresti szakszövetség támogatása is sokkal erôteljesebb lenne, ami hamar megmutatkozhatna az eredményekben.

A szombati verseny színvonalát legjobban az eredmények illusztrálják, s ne feledjük, az induló atléták életkora mind 17 év alatti volt, zömében 14-15 évesek. Az elsô helyeken az alábbiak végeztek. Lányok: 1. Gombár Mónika (Maros-vásárhely) 320 cm. 2. Imre Andrea (Marosvásárhely) 310 cm. 3. Dús Jetta (Gödöllô) 310 cm. Fiúk: 1. Szörényi Zoltán (Gödöllô) 450 cm. 2. Bartos Csongor (Marosvásárhely) 410 cm. 3. Pavel Emilian (Ma- rosvásárhely) 410 cm. 4. Ungvári Tamás (Honvéd) 400 cm.

Gombár Mónika és Bartos Csongor egyébként a szeptember 13-15. közötti ankarai Balkán-bajnokságra kezdték meg - gyakorlatilag - ezzel a versennyel a felkészülést.

Kajak-kenu

Fényes magyar sikerrel végzôdött a lengyelországi Poznanban a kajak-kenu világbajnokság. A 27 számban nem kevesebb, mint 8 magyar arany, négy ezüst és négy bronz született, aminek következtében a nem hivatalos nemzetek közötti rangsorban Magyarország az elsô helyet foglalja el. Különösen a nôi K-4 szerepelt kiválóan, hisz a 200, az 500 és az 1000 méteres távokat is megnyerte (utóbbiban, Ausztrália nevezésének elfogadásával, az elôzô hírekkel ellentéteben mégiscsak teljesült a szabálybeli feltétel, hogy világbajnokot avathassanak). Mindháromszor a csapat tagja volt Viski Erzsébet, kétszer Bóta Kinga, Dékány Katalin, Kovács Katalin, Szabó Szilvia, egyszer Fazekas Krisztina. Világbajnokok továbbá 200 méteren a férfi K-4 (Fehérvári Vince, Beé Zoltán, Horváth Gábor, Hegedûs Zoltán), a C-4 (Vasali László, Iván Gábor, Zala György, Malomsoki Sándor), 500 méteren férfi K-1-ben Vereckei Ákos, a nôi K-2 (Szabó Szilvia, Bóta Kinga), illetve 1000 méteren a C-4-es legénység (Zala György, Kozmann György, Iván Gábor, Belicza Béla). Ezüstérmesek 500 méteren a C-1-ben Kolonics György, a C-4, 1000 méteren a férfi K-2 és K-4, bronzérmesek 200 méteren a nôi K-2 és K-1-ben Szabó Szilvia, 500 méteren Kovács Katalin, míg 1000 méter C-1-ben ismét Kolonics György.

A román küldöttség két érmes célkitûzéshez képest ötöt szerzett. Miután a nagy esélyes C-4-es hajó 1000 méteren leszerepelt, 500-on köszörülte ki a csorbát egy arannyal, Iosif Anisim, Florin Popescu, Mihail Vartolomei, Ionel Averian összeállításban. Ezüstérmesek 200-on a C- 2-es, 500-on a férfi K-4-es legénység, bronzérmet szereztek 500-on a C-2 és 1000-en a C-4.

Evezés

A luzerni világbajnokságot a várakozásnak megfelelôen a német hajók uralták, melyek öt aranyérmet gyûjtöttek be. Románia az induló kilenc hajójából nyolcat juttatott a döntôbe, ebbôl kettô szerzett világbajnoki címet: a nôi kormányos nélküli kettes (Georgeta Damian, Viorica Susanu), illetve - meglepetésre - a férfi királyosztály, a 8+1-es hajó (Mstcan, Corbeanu, Nem¦oc, Florariu, Cornea, Bnic, Pîrvan, Mstcan, k: Gheorghe). A nôi 8+1-esben, ahol Románia évekig uralta a mezônyt, az alaposan megfiatalított legénység csak az ezüstöt tudta kivívni Ausztrália mögött. Bronzérmet szereztek a nôi kétpárevezôs és a férfi 2+1-es hajók.

Nagy örömet hozott a magyar evezôsportnak ez a vb. A világbajnokságok történetében elôször léphetett magyar legénység a dobogó legfeleô fokára, a kétpárevezôs hajóban ülô Haller Ákos és Petô Tibor révén. Az olimpián 5. helyen végzett páros az idei világkupa-sorozatban már jelezte, hogy számolni kell velük, most pedig egy lélegzetelállító döntôben sikerült néhány centiméterrel megelôzniük nagy riválisukat, a francia legénységet.

Labdarúgás

Bicskei Bertalan, a magyar labadarúgó-válogatott szövetségi kapitánya kihirdette 22 tagú keretét a szeptember elsejei, Grúzia elleni idegenbeli világbajnoki selejtezôre.

Ismét tagja a csapatnak Szti-pánovics Barnabás, aki elôször - és eddig utoljára - 1999. március 10- én a Bosznia-Hercegovina elleni barátságos mérkôzésen (1-1) játszott a nemzeti együttesben, mig az újpesti Dvéri Zsolt és a dunaújvárosi Kiss György még nem lépett pályára válogatott találkozón. A virus-fertôzéssel küszködô Vasile Miriuta nincs a névsorban.

A névsor:

Kapusok: Király Gábor (Hertha BSC), Babos Gábor (NAC Breda), Szûcs Lajos (Ferencváros).

Védôk: Fehér Csaba (NAC Breda), Sebôk Vilmos (Energie Cottbus), Hrutka János (Ferencváros), Korsós György (Sturm Graz), Dragóner Attila (Ferencváros), Mátyus János (Energie Cottbus), Kiss György (Dunaferr).

Középpályások: Petô Tamás (NAC Breda), Lisztes Krisztián (Werder Bremen), Dvéri Zsolt (Újpest), Dárdai Pál (Hertha BSC), Halmai Gábor (Hapoel Tel-Aviv), Lendvai Miklós (Charleroi), Illés Béla (MTK Hungária).

Támadók: Kabát Péter (Izmir Öztepe), Sztipánovics Barnabás (NK Maribor), Horváth Ferenc (Maccabi Tel-Aviv), Tököli Attila (Dunaferr), Korsós Attila (SV Salzburg).

A keret tagjai hétfôn 11 órakor találkoznak a Népstadion toronyépületénél, ahonnan a dunavarsányi edzôtáborba utaznak. Tbiliszibe, a grúzok elleni vb-selejtezô helyszínére szerdán 13-kor repül el a csapat.

Négy nappal a grúzok elleni találkozót követôen, szeptember 5-én Magyarország Romániát fogadja a budapesti Népstadionban. Gheorghe Hagi szövetségi kapitány a találkozóra kénytelen nélkülözni a sérült Steleát és a már régóta játékképtelen Codreát, s kérdéses Moldovan játéka is, ezért biztonságképpen Ganeát is behívta utólag. Összesen 13 külföl-dön játszó focista tagja a keretnek, a következôk: Lobont, Contra, Gica Popescu, Filipescu, Chivu, D. Munteanu, Tararache, Rosu, Moldovan, Mutu, Ad. Ilie, Niculae.

FORINTOT, törtaranyat, arany ékszert vásárolok (128.000 - 164.000 lej/g). Tel. 094-991-175. (26641)

ELADÓ Hessemann típusú méretezôgép 1400 mm széles szalaggal, 5 tengelyes szék- és asztallábak, másológép. Tel. 328-329, 094-639-275. (6899172)

ÜVEGEKET: 1 l-es, 0,5 l-es, 0,75 l-es, befôttesüvegeket (820, 720, 420 ml) vásárolunk. Tel. 065/218-928. (27668)

ELADÓ 1996-os kiadású Opel Vectra kitûnô állapotban. Tel. 147-897. (27727)

ELADÓ német import, különleges, 8 mm-es hengerelt parketta. Tel. 169-628, 094-640-875. (27083)

ELADÓ szemes kukorica. Tel. 259-186. (27854)

ELADÓ festett szobabútor. Tel. 218-071. (27863)

ELADÓ két varrógép (Kayser, Singer). Tel. 065/141-448. (27870)

LAKÁS

ELADÓ 3 szobás, átalakított tömbházlakás saját központifûtés- berendezéssel, garázzsal vagy anélkül, a Transilvaniei utcában. Tel. 093-857-845. (27798)

ELADÓ a MOGYE (orvosi egyetem) környékén 2 szobás tömbházlakás. Tel. 215-534. (27680)

ELADÓ ház a Kôrösi Csoma Sándor utcában. Tel. 250-937. (26999)

ELADÓ a központban egyszoba-összkomfort bútorral vagy anélkül. 40 m2. 7.500 - 8.000 USD-t kérek. Tel. 134-938. (25912)

ELADÓ 3 szobás családi ház, 30 ár szántóföld. Ugyanitt bútorok és háztartási eszközök is eladók. Tel. 258-721. (27616)

ELADÓ 2 szobás, I. osztályú tömbházlakás. Tel. 094-615-270. (27642)

BÉRBE adok bútorozatlan garzont, központifûtés-berendezés a lépcsôházban, a Transilvaniei utcában, 100 DM/hónap. Tel. 257-630, 094-639-275. (6899172)

KIADÓ 2 szobás lakrészt keresek az orvosi egyetem, a November 7 környékén. Tel: 164-506 vagy 067/341-315. (0845714)

BUDAPESTI vállalkozó fiatal, csinos barátnôt keres. Fényképes levelet várok a szerkesztôség 72-es szobájába "Budapest" jeligére. (27867)

ELVESZETT Dósa Júlia Zsuzsanna névre szóló bolyais diákigazolvány. Semmisnek nyilvánítom. (27748)

ELVESZETT Ferenczi Andrea névre szóló bolyais diákigazolvány. Semmisnek nyilvánítom. (27749)

SEMMISNEK nyilvánítom Nagy Éva-Andrea névre szóló diákigazolványomat. (27880)

AUTOMATA mosógépek javítását vállalom. Tel. 094-422-667. (27687)

HÛTÔK javítása lakásán. Ötvös. Hûtô Serv. Tel. 163-783, 095-278-233. Garancia. (26540)

SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS a tengerpartra mikrobusszal. Indulás augusztus 28-án, kedden 8 órakor . Tel. 095-492- 168. (27875)

Szomorú szívvel emlékezünk a szeretett, egyetlen fiunkra és testvérünkre, PAVEL IOAN STELIANRA halálának 3. évfordulóján. Akik ismerték és szerették, gondoljanak rá kegyelettel. Emlékét ôrzik szülei és húga, Rodi. (27843)

Szomorú szívvel, könnyes szemmel emlékezünk augusztus 27-én a drága férjre, édesapára, nagytatára, id. KISS ÖDÖNRE halálának 6. évfordulóján. Felejthetetlen, szép emlékét örökre szívünkbe zárjuk. Szerettei. (27633)

Búcsúztam volna tôletek, de a szívem nem engedett, búcsú nélkül is engedjétek meg, hogy a szívetekben tovább élhessek. Fájó szívvel emlékezünk augusztus 27-én, amikor egy éve itthagyott a szeretô férj, édesapa, gyermek és vô, a nyárádmagyarósi születésû SZABÓ SÁNDOR. Emlékedet örökre szívünkben ôrizzük. Felesége, három gyermeke, édesanyja és anyósa. (27609)

Fájó szívvel emlékezünk augusztus 27- én, amikor 11 éve távozott el szerettei körébôl KÁSA IRÉN szül. György. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Emlékét ôrzi bánatos fia, férje, édesanyja, testvére, sógornôje, anyósa és mindazok, akik szerették. (27787)

Fájdalommal, megtört szívvel tudatjuk, hogy a szeretett feleség, JÁNOSI ILDIKÓ szül. Beke a Bôrgyár volt dolgozója, életének 56. évében hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése aug. 28-án 13 órától lesz a marosvásárhelyi Jeddi úti temetôben, katolikus szertartás szerint. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes.

Megtört szívû szeretô férje és édesanyja. (0845715)

Fájó szívvel búcsúzunk szeretett sógornônktôl, JÁNOSI ILDIKÓTÓL. Árpi és családja. (0845715)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a disznajói születésû, marosvécsi id. NÉMETH FERENC életének 64. évében, hosszú, türelmesen viselt, súlyos betegség után elhunyt. Drága halottunk temetése 2001. augusztus 28-án 13 órakor lesz a marosvécsi református temetôben. Gyászoló szerettei (-)

Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik FARKAS ROZÁLIA temetésén részt vettek, sírjára virágot helyeztek és fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család. (27864)