|
LIII. évfolyam 190. (14850) sz. |
2001. augusztus 16., csütörtök |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro
Díjszabás szavanként:
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Alkotmányreformot szorgalmaz az RMDSZ
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerdai bukaresti sajtóértekezletén ismertette elsôdleges törvényhozási célkitûzéseit. Ezek között szerepel a reformértékû, alapvetô és mélyreható alkotmánymódosítás, a teljes körû tulajdonjogi rendezés, az egyházi javak visszaszolgáltatását biztosító jogi keret megteremtése, a földtörvény, az államosított ingatlanok visszaadására vonatkozó jogszabály és a helyi közigazgatás decentralizálására vonatkozó törvény gyakorlati végrehajtása, a jogszabályokban szentesített kisebbségi jogok érvényesítése. Markó Béla szövetségi elnök mellett Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi csoportjának vezetôje és Borbély László ügyvezetô alelnök ismertette az érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezet ôszi parlamenti prioritásait. Ezek sorában említette Markó Béla, hogy a szövetség szeptemberben törvénytervezetet dolgoz ki az egyházi ingatlanok régóta húzódó visszaadására. Az RMDSZ vezetô szakértôkbôl álló munkacsoportot állított össze azzal a céllal, hogy kidolgozzák a szövetség javaslatcsomagját a tíz évvel ezelôtt elfogadott alkotmány megreformálásához.
Mint Markó hangoztatta: nem apró és felületi módosításokra, hanem alapvetô és mélyreható alkotmányjogi reformra van szükség ahhoz, hogy a román alaptörvény minden tekintetben megfeleljen az európai követelményeknek, beleértve a nemzetiségi jogok pontosabb és részletesebb alkotmányba foglalását is.
E témához kapcsolódva Verestóy Attila hozzátette: az alkotmánymódosítás során megkerülhetetlen a többi között a román nemzetállami meghatározás felülvizsgálása, átfogalmazása és az európai elvekhez és gyakorlathoz való igazítása.
Különös hangsúllyal szólt Markó a sajtóértekezleten az elfogadott törvények végrehajtásának meggyorsításáról, a tulajdonjogi viszonyok teljes körû rendezésének szükségességérôl, a nemzetiségi jogok gyakorlati érvényesítésérôl, a helyi közigazgatástól egészen az egyetemi szintû állami anyanyelvû oktatás követelményeinek kielégítô rendezéséig.
Kérdésekre válaszolva az RMDSZ szövetségi elnöke hangoztatta: a kisebbségi szervezet megítélése szerint Romániában nincs szükség külön törvényre a volt királyi javak és ingatlanok helyzetének rendezésérôl, hiszen az megvalósítható a meglévô törvények alapján. Az RMDSZ nem tekinti az igazságszolgáltatás elsôdleges feladatának azt sem, hogy megkegyelmezzenek az egykori "bányász- járások" vezérének, Miron Cozmá-nak. Inkább arra lenne szükség, hogy felelôsségre vonják a bányászok felbujtóit, a bányászdúlások kezdeményezôit, akik mérhetetlen bel- és külpolitikai károkat okoztak Ro- mániának.
Végül Markó kérdésre válaszolva kifejtette: az RMDSZ törvényhozási-politikai célkitûzései megvalósításának legfôbb eszköze a párbeszéd a kormánypárttal, amellyel együttmûködési jegyzôkönyvet írt alá az ország és a magyar nemzeti közösség érdekeit egyaránt szolgáló célok megvalósítása érdekében. De a státustörvénynek nevezett kedvezmény-jogszabály nem képezheti párbeszéd tárgyát az RMDSZ és a kormányon levô Szociáldemokrata Párt (PSD) között. Legfeljebb az e törvénnyel kapcsolatos román nacionalista retorika lehet az RMDSZ-PSD-dialógus tárgya - szögezte le Markó Béla.
"Nyelvében él a nemzet!" - ezt talán mi, kisebbségi sorsra született magyarok tudjuk a legjobban. Naponta éljük át a szórványok lemorzsolódását, s folyamatosan küzdenünk kell azért, hogy ne csak kinyilatkoztatás szintjén legyen jogunk anyanyelvünk szabad használatára, hogy iskoláink legyenek, hogy helységneveink ne merüljenek feledésbe, hogy anyanyelvünkön lehessünk egyenlô jogú polgárai annak az országnak, amelyben születtünk.
Ilyen szempontból a helyhatósági törvény azon fejezeteinek elfogadása, amelyek bizonyos korlátok között lehetôvé teszik a magyar nyelv használatát a közigazgatásban - ha nem is elégíti ki teljes mértékben az igényeket -, évtizedes politikai küzdelmünk egyik legkiemelkedôbb eredménye.
Nagyon jól tudják ezt ellenségeink is. Nemhiába kavarta fel a törvénynek épp ez az elôírása a leghevesebben a nacionalista kedélyeket, nemhiába ellenezte, s ellenzi ma, megszavazása után a törvényt számos kormánypárti politikus is.
Közismertek például George Pruteanu képviselô nemzetféltô akciói, közülük is a leghírhedtebb, a román nyelv védelmét szolgáló törvénytervezet. A tervezet ellen felszólalt a hazai magyar sajtó, az RMDSZ politikusai, rámutattak annak alkalmazhatatlan pontjaira, sok tekintetben nevetséges voltára. A Pruteanu-féle elképzelés kritikusai kidomborították - joggal! -, hogy egy nyelvet nem erôszakos szabályozással, hanem beszélôinek kulturális színvonalának emelésével lehet a legeredményesebben védelmezni.
Pruteanu javaslata alátámasztására a hasonló francia jogszabályból ihletôdött, ami azonban nem változtat azon a tényen, hogy a francia törvény a jelenlegi Nyugat-Európa talán legabszurdabb jogszabálya, melyet számos bel- és külföldi kritika ért, s csak a francia állam gazdasági ereje, európai tekintélye miatt nem okozott nagyobb nemzetközi botrányt. (Zárójelben engedtessék meg egy szubjektív vélemény: ez a jogszabály nem is születhetett meg máshol, mint Chauvin és a nemzetállam fogalmának szülôhazájában, az egyetlen nyugat-európai országban, amelyben a nemzeti kisebbségek létét nem ismerik el.)
Hogy mi ebben az aktuális? Nos, hétfôn tették közhírré a hírügynökségek, hogy a magyar országgyûlés törvényt készül elfogadni a magyar nyelv védelmérôl, amely kidolgozói véleménye szerint "rendkívül megengedô" jogszabály lesz. Akkor meg mi szükség van rá? Azt is hozzáteszik, hogy semmiben sem fogja korlátozni a nemzeti kisebbségek jogait. Talán… Azon túl azonban, hogy egy ilyen jogszabálynak erôsen megkérdôjelezhetô az eredményessége, egészen biztos, hogy újabb táptalaja lesz azoknak a kezdeményezéseknek, amelyek a határon túli magyarok nyelvhasználatának visszaszorítására fognak megjelenni Romániában, Szlovákiában és máshol. A határon túli magyarok pedig nem ilyen támogatást várnak az anyaországtól.
Bulgária és Románia kedden kötelezettséget vállalt arra, hogy segítik egymást az európai uniós és a NATO-tagság elérésében.
Adrian Nastase és Szimeon Szakszkoburggotszki bolgár kormányfô szófiai megbeszélésén reményét fejezte ki, hogy a NATO tagjai lesznek a szervezet 2002-es csúcsértekezletén. A két ország egyébként tavaly kezdte meg csatlakozási tárgyalásait az EU-val.
Nastase kijelentette, hogy az EU- és a NATO-tagság elérése közös cél, és szeretnék egymást segíteni e célok elérésében. Egyik politikus sem szolgált részletekkel arról, milyen jellegû együttmûködést képzelnek el - írja az AP.
A tervezett macedóniai NATO-kon-tingens parancsnoka szerint túlságosan törékeny még a tûzszünet, hogy a szövetség katonáit odatelepítsék az albán szakadárok leszerelésének ellenôrzésére.
Gunnar Lange vezérôrnagy szerdán szkopjei sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: "A tûzszünetet minden körülmények között tiszteletben kell tartaniuk a szembenálló feleknek. Katonáink nem azért jönnek ide, hogy kikényszerítsék a békét." A tábornok közölte, hogy egy 15 fôs NATO- szakértôi csoport a következô napokban megvizsgálja az országban kialakult helyzetet a vasárnap óta érvényben lévô, de azóta többször megsértett fegyvernyugvást követôen. "Ha a megfelelô körülmények megteremtôdnek, a NATO kész teljesíteni vállalt feladatát és egy gyorsreagálású erô részt vesz a fegyverek és a lôszerek begyûjtésében és megsemmisítésében" - mondta Lange vezérôrnagy.
Idôközben Borisz Trajkovszki macedón elnök bejelentette: a parlamenthez fordul, hogy módosítsák az ország alkotmányát az albán kisebbség jogainak kibôvítésével. Egyelôre nem tudni, hogy mikor ül össze legközelebb a macedón törvényhozás. A helyi közszolgálati televízió jelentése szerint a parlament három nappal azután ratifikálja az alkotmánymódosítást, hogy a NATO jelentést tesz az albán lázadók leszerelésének befejezésérôl. Erre a misszió kezdetétôl 30 nap áll a szövetség 3500 fôs kontingensének rendelkezésére.
Az izraeli rendôrség szerdán letartóztatta az Iszlám Dzsihád palesztin ellenállási szervezet több tagját, akik pokolgépes merényletre készültek Haifában.
A militáns palesztinok kihallgatásukon bevallották, hogy egy hatalmas robbanószerkezetet rejtettek el egy mezôn az észak-izraeli kikötôváros közelében, és azt tervezték, hogy Haifa egyik forgalmas pontján hozzák mûködésbe. A rendôrség tûzszerészei hatástalanították a pokolgépet.
A letartóztatottak számáról és a robbanószerkezet jellegérôl a rendôrség egy bírósági rendelkezésre hivatkozva nem nyilatkozott. A Reuters érdeklôdésére palesztin illetékesek megerôsítették, hogy az izraeli biztonsági erôk az Iszlám Dzsihád több dzseníni tagját elfogták.
Irán szerdán sürgôs és kézzelfogható intézkedéseket követelt Szíriától és Egyiptomtól a "cionista rezsim" ellen, amely megítélése szerint "újabb válságokat" akar elôidézni. Kamal Harazi iráni külügyminiszter mélysélyges aggodalmának adott hangot "a palesztin néppel szemben fokozódó fenyegetés és elnyomás miatt" szíriai és egyiptomi kollégáival folytatott telefonbeszélgetésén. Az iráni diplomácia irányítója egyúttal az iszlám világnak a palesztin nép melletti mozgósítását szorgalmazta. Az iráni hírügynökség szerint Faruk as-Saraa szíriai külügyminiszter elítélte az "izraeli kegyetlenkedések kiszélesedését" a megszállt területeken, míg egyiptomi kollégája, Ahmed Maher annak szükségességét hangsúlyozta, hogy mind az iszlám országoknak, mind az ENSZ Biztonsági Tanácsának erélyes és hatásos intézkedéseket kell foganatosítani Izrael ellen.
Mohammed Hatami iráni köztársasági elnök már kedden arra szólította fel az iszlám országokat, hogy szakítsák meg kapcsolataikat Izraellel. (Teherán nem ismeri el a zsidó államot.)
Amr Musza, az Arab Liga fôtitkára szerdán elvetette, hogy szervezzenek egy újabb nemzetközi értekezletet a közel- keleti békefolyamatot tíz éve elindító madridi konferencia mintájára. Musza szerint az indítvány "nehezen alkalmazható, és rossz idôben érkezett". Az Arab Liga közleménye utalt arra, hogy a fôtitkár Joszi Beilin volt munkapárti miniszter felvetésére válaszolt. A közleménybôl nem derült ki, hogy a javaslat mikor hangzott el.
Törökország, Izrael térségbeli szövetségese szerdán nyomatékosan kérte az izraeli hatóságokat, hogy a legrövidebb határidôn belül adja vissza a palesztinoknak a Kelet Házát, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) félhivatalos kelet-jeruzsálemi székházát. Az ankarai külügyminisztérium szerint az épület elfoglalása nem szolgálja "a kölcsönös bizalom légkörének hôn áhított helyreállítását".
Kairóban 14 arab ország tájékoztatási minisztere tanácskozott szerdán a közel-keleti konfliktus legújabb fejleményeirôl, valamint az izraeli "dezinformációval" szembeni fellépés összehangolásáról. A német hírügynökség úgy értesült, hogy az arab országok a nyugati médiában is szeretnének hatásos kampányt folytatni a válság izraeli tálalásának ellensúlyozására. Elsôdleges feladatuknak tekintik annak tudatosítását, hogy Izrael agresszor és nem áldozat - hangzott el a tanácskozáson.
Az egynapos értekezlet megnyitóján részt vett Jasszer Arafat palesztin elnök is, aki a nap folyamán még találkozott Ahmed Maher egyiptomi és Abdullah al-Hatib jordániai külügyminiszterrel.
A Szent Korona elôtt, sok ezer hívô jelenlétében tartották meg a Nagyboldogasszony-napi egyházi és állami millenniumi ünnepséget szerdán, Szent István halálának napján, Esztergomban.
A koronát hajóval szállították Budapestrôl, a Parlamentnél kialakított ideiglenes kikötôbôl az egykori koronázó városba.
A nemzeti ereklyét az esztergomi bazilikánál a Szent Korona Testület tagjai - Mádl Ferenc köztársasági elnök, Áder János, az Országgyûlés elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök, Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke és Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke - fogadták.
Az állam és a történelmi egyházak vezetôinek részvételével tartott szentmisét Paskai László bíboros, prímás és Karl- Josef Rauber apostoli nuncius közösen celebrálta.
II. János Pál pápa az ünnepség alkalmából levélben küldte el apostoli áldását.
A katolikus egyházfô üzenetében kiemeli: a magyar nép számára a II. Szilveszter pápa által adományozott ôsi korona nemzeti önazonosságának, az ország ezeréves történelmének és kultúrájának a jelképe.
A levél felolvasása után Paskai László imájában megismételte Szent István Szûz Máriának tett országfelajánlását, melyet tíz évvel korábban már a katolikus egyházfô is megerôsített magyarországi látogatása idején, a budapesti Hôsök terén.
A szentmisét követôen Áder János idézte föl az államalapító alakját és intelmeit.
A házelnök beszédében arról szólt: amikor ezer évvel ezelôtt, a hagyomány szerint Esztergomban Szent István homlokára helyezték a magyar királyi koronát, a fiatal európai keresztény magyar állam jövôjének ígérete rejlett az ünnepi szertartásban.
- Most, a harmadik évezred küszöbén a mi ünnepségünkben is a jövô ígérete, egy fiatal európai, XXI. századi polgárosodó állam jövôjének ígérete rejlik - mondta Áder János.
A testvéregyházak képviseletében a bazilikában Bölcskei Gusztáv református püspök mondott köszöntôt.
Ezt követôen Mádl Ferenc köztársasági elnök felavatta Melocco Miklós "István megkoronázása" címû szoborkompozícióját a vár északi rondelláján.
Az államfô kiemelte: Szent István életmûve és munkássága mindmáig tiszteletet parancsol, érdemes az utókor hálájára.
- István király országot és államot alapított, s a fejlett kultúrájú és keresztény Európába vezette Magyarországot - hangoztatta Mádl Ferenc.
A város fölé magasodó millenniumi alkotást Bölcskei Gusztáv református és Szebik Imre evangélikus püspök, a Konstantinápolyi Pátriárkátus képviseletében Mihail metropolita, végül Paskai László bíboros áldotta meg.
A zarándokok délután 4 óráig járulhattak a Szent Korona elé.
Templomi búcsú Nagyboldogasszony napján
Örvendezzünk mindnyájan az Úrban / ünnepnapot ülvén Szûz Máriának tiszteletére... - hangzott a gyülekezet közös éneke a szentmise kezdetét jelzô harangszót követôen tegnap délben 12 órakor Marosszentkirályon, az ünnepi díszbe öltözött római katolikus templom udvarán. Nagybol-dogasszony napján, a templomi búcsú alkalmával, melyen jelen volt Csató Béla fôesperes is. Szentmisét Kémenes Lóránd segédlelkész celebrált. Nagyboldogasszony napján a hívek Szûz Mária mennybemenetelét ünneplik, és miközben az ünnep tartalmáról szólt, a segédlelkész a zsidó nép történetébôl idézett, a két kôtáblát tartalmazó frigyládáról beszélt, melyet a zsidók a magukénak tudtak és akként ôriztek is. A frigyláda - mint fogalmazott a továbbiakban a segédlelkész - valójában Mária elôképeként tekinthetô.
A templomba ünnepre készülô lélekkel érkezôk - mint hallhattuk - képletesen szólva azzal az asszonnyal jöttek találkozni, azzal az anyával, azzal a nevelôvel és azzal a tanítóval, aki egyszersmind tanítvány is volt... Aki hordozója, ám nem a birtokosa is annak, akit megszült ugyan, ám akit tovább is kellett adnia. Mert hitt abban, akit önmagába fogadott és majdan átadott. Az ünnepi szentmise és a búcsú jelképes üzeneteként, a segédlelkész a következôket mondotta: Mária az értünk élés példája. Ô a hit asszonya.
A 2002-es Bolyai-évrôl már tájékoztattuk az olvasót. A rendezvénynek jövô szeptemberben fontos eseménye lesz a marosvásárhelyi Bolyai- vetélkedô, amelyet interneten is meghirdettek a szervezôk. A vetélkedôre a Kárpát-medencébôl negyvenegy iskola nevezett be: négy a Vajdaságból, négy a Felvidékrôl, tizennégy iskola Magyarországról jelentkezett benevezési szándékkal. A többi erdélyi iskola.
A vetélkedô meglehetôsen összetett lesz, témája: a két Bolyai élete és kora, amelyhez irodalmi és logikai feladatok társulnak. Ez csapatverseny, háromtagú csoportok méretkeznek majd meg - tájékoztatott a szervezôcsoportból Dáné Tibor Kálmán szaktanfelügyelô.
A szovátai Teleki Oktatási Központban augusztus 12. és 19. között zajlik a Bolyaiak hagyatéka címû rendezvénysorozat, amelyre a jövô évi vetélkedôre benevezett iskolák vezetôtanárait hívták meg. Délelôtt elôadások hangzanak el, délután szabad program, esténként szervezési kérdésekrôl tárgyalnak és mûhelygyakorlatokat tartanak. Az elôadások színvonalát a következô nevek garantálják: Kiss Elemér, Weszely Tibor, Benkô Samu, Toró Tibor, Tonk Sándor, Balás Árpád, Oláh Gál Róbert, Miholcsa Gyula, Szabó Miklós.
A résztvevôk tegnap marosvásárhelyi tanulmányi kiránduláson vettek részt, megtekintették városunk nevezetességeit. A rendezvény házigazdája a Teleki Oktatási Központ, de támogatja a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal, Csegzi Sándor alpolgármester megkülönböztetett gondot és figyelmet fordít rá, adott helyzetben a szovátai polgármesteri hivatal is kész támogatni a rendezvényt.
A mostani, nálunk oly ritka borzalmas, bénító hôség legalább kis mértékben érzékeltetheti velünk Afrika lakóinak helyzetét -, azt, hogy milyen nehéz az élet és a munka, sôt, még a gondolkodás is a nagyon forró éghajlat alatt. Hogy milyen az élet a pokoli hôségben vagy a kemény fagyban. Az ember nem szélsôséges körülményekre teremtôdött. De még ha ilyenek közé kerül is, igyekszik ebbôl a kelepcébôl minél elôbb kikerülni. Minden szélsôség ellentétes az emberi természettel - egyszerûen patológia - írja Lapidáriumában Ryszard Kapuscinski.
Nyár, kirándulások? "Turistaszálló étterme a Srí Lanka-i Kandyban. Hosszú asztalok, turisták százai. Szembeötlô ennek a turista társadalomnak a törzsi szerkezete. Mindegyik törzsnek a neve ott díszeleg legalább az autóbuszon, amellyel utazik: Global Tour, Orient Expres, World Travel, Paradise Now. Ha leszállnak az autóbuszról, csoportosan közlekednek, gondosan ügyelve arra, hogy le ne maradjanak társaiktól. Míg régen a törzsek arcuk felmetszésével, tetoválásával és karikákkal különböztették meg magukat, addig ezek megfelelô sapkáikkal, trikókkal, táskákkal teszik ugyanezt. És ugyancsak az afrikai törzsek mintájára megvannak a törzsi vezetôk is: az idegenvezetôk. Minden törzs más nyelven beszél - ezek olaszul, azok németül, amazok kínaiul. Ôrzik saját területeiket, jelen esetben asztalaikat. Ha valaki idegen próbálna odaülni, azonnal észrevennék, kiutasítanák. Senki sem akar önmaga lenni, az alapelv itt a csoportos lét - a közösség örömet, biztonságot nyújt."
Hát ez ide hajaz, ha tetszik, ha nem. Így megy minálunk is. Gondoljunk csak a mi utazási irodáinkra, a hangzatos nevû cégekre, amelyek légkondit, tévémûsort hirdetnek, és gôzfüdrôt nyújtanak, meg mindenféle defektet az úton.
De törzsiség van abban is, ahogyan a nagy sportvetélkedôk, a mérkôzések közönsége tagolódik, egyazon stadion népségén belül is: ultrákra, kutyákra, tigrisekre, más vadakra. Ahogy az ellentáborok tagjai helyezkednek, külön jelképeikkel, sajátos ruházatukkal; ahogy fizimiskájukat pingálják, ahogy üvöltenek, ahogy énekelnek, ahogy vonaglanak, ahogy petárdáznak, ahogy verekednek.
Ahogy rabló-pandúrt játszanak.
Istenem, mennyire szeretem ôket.
Ma még csak virtuális, az alkotók képzeletében formálódó szobrok rejtôznek a marosvásárhelyi várudvaron látható kôtömbökben, két hét múlva bizonyára már körvonalazódik, esetleg éppen testet ölt több mûalkotás. A rögtönzött mûtermekben a most még szinte érintetlen, feszesre feszített festôvásznak is megtelnek akkorra színnel, látvánnyal, érzelemmel, gondolattal. Az elsô Bolyai alkotótábor ugyanis megkezdte mûködését, a meghívott mûvészek nagy kedvvel, lendülettel láttak munkához. A Bolyai-év egyik figyelemre legméltóbb kezdeményezésének kedd esti bensôséges megnyitóján éppen ebbôl kívántak a legtöbbet a jelen levô festôknek, szobrászoknak a szervezôk képviselôi: Csegzi Sándor alpolgármester, Tófalvi Zoltán, az EMKE alelnöke és Simon Endre, táborvezetô festômûvész.
Mindhárman hangsúlyozták, mennyire fontos, hogy végre ez a nagy mûvészeti hagyományú város is összehozott egy ilyen alkotótábort. A Bolyaiak életmûve, szelleme ilyenszerû képzômûvészeti eseményt, újdonságot is motivált, érthetô, hogy az ügyet sokan fel is karolták. A maga során pedig a tábor, mely a tervek szerint természetesen nem egyszeriként íródik be majd Marosvásárhely kultúrtörténetébe, a Bolyai-hagyatékból merítve köztéri szobrokkal, közintézményekbe kerülô képekkel gazdagítja a megyeszékhelyet.
A jeles hazai és külföldi mûvészek, akik a telepnyitó napon ott voltak a táborozásnak szállást adó Deus Providebit Házban - Balázs Imre (Vác), Diénes Attila (Magyarpolány), Gaál András (Csíkszereda), Horváth Ödön, Pokorny Attila, Muresan Gheorghe, Chira Adrian (mind a négyen Marosvásárhelyrôl), Kuti Dénes (Szováta), Székely János Jenô (Székesfehérvár), Benedek József és Laborcz Flóra Budapestrôl - már lelkesen taglalták megvalósítandó ötleteiket a megnyitót követô baráti beszélgetésen. Lesz mirôl tudósítanunk a késôbbiekben. Annál is inkább, mivel a szervezôk arra számítanak, hogy a napokban még érkeznek olyan festôk, szobrászok, akik a kapunyitáson még nem lehettek jelen.
A beállít-nak, e sok jelentésû igének átvitt értelmû használatában találkozunk néhány helytelen vagy kevéssé logikus, nem ajánlható kifejezésformával. Mindenképpen helytelen és kerülendô az a hivatali nyelvben megfigyelhetô gyakorlat, hogy a beállít igét olykor a józan nyelvérzék által kikövetkeztethetô értelemmel ellenkezô szerepben használják, például ebben a szerkezetben: beállítják az értekezletet, a (bírósági) tárgyalás napját. Jelentése pedig: elhalasztják az értekezletet, a tárgyalást. A német einstellen ugyanis nem csak azt jelenti: "beállít", hanem azt is, hogy "megszüntet, abbahagy", s a hivatali nyelv - feltehetôen - az utóbbi jelentést is a beállít igével fordította le, illetôleg fejezte ki.
Tulajdonképpen nem hibáztatható, mégis említésre érdemes a beállít, "elôirányoz", beiktat, kijelöl-féle átvitt jelentésben való használata. Pl.: A munkákat a jövô hétre állítják be; az orvos szigorú diétát állított be számára. A beállít használata ilyenféle szerepben a magyaros szemléletmóddal nincs ellentétben, de egy kissé fontoskodónak, hivatalosnak hat. A beállít helyett többnyire szemléletesebb, természetesebb kifejezés is kínálkozik. Pl.: A javítási munkákat a jövô hétre tervezik, ütemezik; Az orvos szigorú diétát rendelt, írt elô számára. Ez a sportnyelvben általános forma: beállítja a csúcsot, a végeredményt stb., szakmai kötöttsége miatt nem helyettesíthetô mással.
Külön kell szóvá tennünk a társalgási nyelv kedvelt fordulatát: úgy állít be valakit, úgy állítja be a dolgot, hogy valaki mintha … E kissé nyegle és pongyola megfogalmazásnál szebbek és választékosabbak a következôk: úgy tünteti föl, festi le, tálalja, úgy beszél róla stb.
E megjegyzések, tanácsok többé- kevésbé vonatkoznak a beállít származékaira is: beállítás, beállíttat, beállítottság stb. Tehát az értekezlet beállítása helyesen: az értekezlet elhalasztása; hamis beállításban beszélte el a történteket helyett szebb: hamis színben tüntette fel. A "meggyôzôdés", "szemléleti mód" jelentésû beállítottság fôleg a mozgalmi és a sajtónyelvben terjedt el. Többnyire jól helyettesíthetô színesebb, árnyaltabb szavakkal. Baloldali beállítottságú helyett például szebbek, kifejezôbbek ezek: "baloldali érzelmû, meggyôzôdésû, gondolkodású, szemléletû, világnézet" stb.
Kilátástalan a helyzet Szászrégenben és Marosludason
Megyénkben Szászrégenben és Marosludason vannak nagyobb gondok az vízszolgáltatás terén. Marosludason májustól nincs meleg víz a tömbházlakásokban. Az adósságok 14 milliárd lejre rúgnak, a kazánházakban lezárták a gázcsapokat. Marius Ober, a közüzem igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy az elmúlt hónapokban a lakosság nagyon kis mértékben törlesztette a közköltséget, ezért az adósság folyamatosan nô. A gázvállalattal újra felosztották a kintlevôségeket, ám ha a lakosság nem fizet, nem tudják betartani a fizetési kötelezettséget.
- Jövô héten találkozunk a lakótársulások és a polgármesteri hivatal képviselôivel, s megpróbálunk mindenki számára elfogadható megoldást találni a fennálló, tarthatatlan helyzetre. Az lenne a legalkalmasabb, ha a lakótársulások vezetôi írásos beleegyezést kérnének az adós lakóktól, amelynek alapján mi megszüntetnénk az ivóvíz-szolgáltatást a lakásokban. Ezt már többször megpróbáltuk, mindeddig sikertelenül, holott, ismétlem: ez az egyetlen megoldás - nyilatkozta Marius Ober.
Szászrégenben szintén május óta szünetel a melegvíz-szolgáltatás a Rodnei, Radnótfáji és Állomás negyedekben levô tömbházlakásokban. A kintlevôségek miatt - 12 milliárd lej - a Romgaz a fent említett negyedeket ellátó kazánházakban lezárta a gázcsapokat. A fogyasztók adóssága 16 milliárd 183 millió 770 ezer lej. Míg a Radnótfáji és Állomás negyedbeliek lassan- lassan törlesztik a közköltséget és az elmaradásokat, a Rodnei negyedben élôk hónapok óta nem fizetnek. Ezért a közüzem vezetôsége fontolgatja, hogy elôzetes figyelmeztetés után megvonja az ivóvíz-szolgáltatást is. Ennek idôpontjáról még nem született döntés.
Segesváron az elmúlt héten vonták meg a meleg vizet öt lakótársuláshoz tartozó tömbháztól. A városban levô 238 lakótársulás elmaradása 71 millió lej.
Dicsôszentmártonban és Szovátán az illetékesek szabadságon vannak.
A Vidéki Vízszolgáltató Vállalatnak (SURM) 4 milliárd lejjel tartoznak a nyárádtôi, maroskeresztúri és marosszentgyörgyi lakótársulások. Az adósságok miatt július végén beszüntették az ivóvíz-szolgáltatást. Mint Blaj Virgil igazgató elmondta, a hónap elején átiratot kaptak az egészségügyi valamint a környezetvédelmi minisztériumtól, amelyben azt ajánlják, hogy amennyiben lehetséges, a járványok megelôzése érdekében ne függesszék fel az ivóvíz- szolgáltatást a tömbházakban. Az ajánlatot betartva, a SURM újra biztosít ivóvizet a fent említett három településnek. Amennnyiben a lakók nem fizetnek, szeptember elején újra esedékes lesz az ivóvíz-szolgáltatás megvonása - nyilatkozta az igazgató.
Az Aquaserv jelenleg minden fogyasztónak biztosít hideg vizet, az Energomur, az augusztus 14.-i Népújságban megjelent hirdetés alapján, a hónap végéig minden lakótársulásnak szolgáltat meleg vizet. Ám amennyiben a lakó- és tulajdonosi társulások vezetôi nem jelentkeznek az adósságok újrafelosztására, s a fogyasztók nem fizetnek, lehetséges, hogy szeptember elejétôl újabb megvonások lesznek.
Távolról sem olyan mély, mint Martin Luther Kingnek, akinek szavait kölcsönvettem. Az én álmomnak is vannak emancipációs felhangjai, de nem a színes bôrûekkel kapcsolatos, hanem a szabadidôvel, ami -valljuk be - jóval kisebb súlyú.
Azt álmodtam ui., hogy a Bözödújfalu helyén keletkeztetett tóhoz Erdôszentgyörgyrôl kifogástalan háromsávos út vezetett föl. Sôt tovább is haladt Bözöd illetve Kôrispatak irányába. Mi több, az útnak jelzései is voltak, felfestett tartós szimbólumok és mellette ott találhatók a kiszolgáló létesítmények: üzemanyagkút(ak), gyorsjavító mûhely (sárgaangyalok), motel, panzió, pihenô árnyas fákkal, mellékutak, üdülôfalu, vakációs világ. Tisztaság. Révhajó át a tavon. Építkezési terv, elfogadható telekárak, kétnyelvûség, információs irodák, szálláskínálat, a vad és ellenôrizhetetlen zimmer ferizésen túl mérsékelt szobaárak...
Elismerem, merész és megfontolatlan álom. Hebehurgya
és nem vet számot az önsajnálattal. Amit
sziklaszilárd realitásnak kell nevezni. Hiszen most, 2001.
év augusztusában ugyanaz a por fogad az úton, mint
tíz éve. Ugyanolyan rossz a közlekedés
és elhanyagolt a környezet. De, vetik ellen a táj
"védôi", amíg ilyen rémesek a
közlekedési viszonyok, addig nem kell tartani a
királyföldiek (a.m. regacények)
beözönlésétôl. Kôkemény
érv a haladás ellenében.
Különben a tav több mint egy évtizede ott van már a térképen és a tájba beágyazva, a visszafordíthatatlan (emberi, gazdasági, településtörténeti) károkat talán át lehetne konvertálni hasznot hajtó, jó vállalkozásokba. A megmaradt telkek eladásával egy idôben (zsebszerzôdések is voltak?) a rendezési tervet átnézni, megvizsgálni és gyakorlatba ültetni. Anyagi források felkutatása sem ördöngösség, ha nem ragaszkodunk mereven ósdi legendákhoz, rossz szagú, befôttesüvegekben tenyészô mítoszokhoz...
Például azt álmodtam, hogy nemzetközi pályázatot írtak ki a bözödújfalusi üdülôkörzet felépítésére, tájrehabilitációra, és beszálltak az üzletbe a legjobb közép-kelet-európai cégek is, elkezdôdött a versenyfutás a vidék felfuttatásáért, a vízminôség megôrzéséért, az üdülôkörzet sztárolásáért írásban és képben, szóban. Dolgozni csak pontosan, webben, ahogy a reklám megy az égen…, amint a költô dallhatta volna.
Van ott egy emlékmû. A falurombolásé. A szombatosok emlékét csak a Dávid pajzsa ôrzi az emlékrom falán. Ki tudja, lehetne valamit tenni azért, hogy idegenforgalmi szempontból (falumúzeum, emlékszoba) több legyen. Némi amerikai, izraeli, osztrák vagy német segéllyel is. Testvérfalusi kapcsolattal tán.
Addig azonban, míg kiépülnek az utak, javasolom, hogy az említett mementó mellé állíttassék fel a gépkocsironcsolásé is.
Ahogy Neil Armstrongot fogadták a holdlakók, az ehhez képest smafu.
Hajnali négykor összefutott a négyes blokk. Kakukk néni ugyanis rossz alvó, ezért folyton az ablakban van, és amikor meglátta, hát rögtön feltelefonált barátnôjének, Fáninak a kilencedikre, az pedig lefele jövet beszólt még ide meg amoda.
A vezetô azt hitte, elgázolt valakit, kiverte a veríték. Ott állt a hosszúfényben hat asszony és három öregebb rendû férfi. Kórus vagy szoborcsoport.
Se vér, se sikoltozás; mosolyognak és tapsolnak. Egyikôjük kenyérrel és sóval kínálja. Ezt a tésztát.
Hát ilyent se szekszelt Európa.
Üdvözlô beszédek hangzottak el elsôsorban Fáni részérôl, mivelhogy ô a blokkfelelôs, aztán Pakuláru bácsi részérôl, aki huszonhat évig volt sofôr egy rabszállító kocsin, és most a független nyugdíjasok szervezetében a filkóklub felelôse. Következett Kakukk néni, de az ô díszbeszéde zokogássá fajult, mivelhogy nemrég vesztette pótolhatatlan társát, Jakabot. Megharapták a szemétleöntô patkányai. A jeddi temetô szélén nyugszik a hûséges kandúr.
Gagyi úr pikolázott volna egy kicsit, az Ave Mariát tudja a legjobban, de nem engedték. A vezetô megköszönte a bizalmat, majd vidáman elhajtott. És a hajnal zökkenômentesen folyt tovább.
Akik még munkába járnak, ámulattal látták, hogy az éj leple alatt orvul locsolókocsi járt a Testvériség utcában.
Sôt - kábé száz méteren - még locsolt is.
Ez nem egészen biztos. A szerkesztôségbe hoztak egy fényképet, látszik rajta a kérdéses sáv, fölötte a négyes blokk teteje - és a hetedik emelet magasságában egy opálosan csillogó ismeretlen eredetû gömb.
Azonosítatlan lebegô tárgy. Szóval lehet, hogy mégsem locsolókocsi volt az hajnali négykor, hanem egy ufó.
Két magyar állampolgár csecsenföldi túszul ejtésének hírére még bizonyára emlékszik az olvasó. Szabadulásuk után kálváriájukról bizonyos részletek nyilvánosságra kerültek, de vannak dolgok, amelyekre fény már soha nem derül. A lényeg az, hogy az elrabolt és a 275 napos embertelen meghurcoltatást végigszenvedett magyarok élve szabadultak a... föld alól. Az elôzményekrôl, valamint a számunkra nehezen felfogható megpróbáltatásokról a terroristák által elhurcolt dr. Oláh István mesélt a Népújságnak.
- Az, hogy az evangélikus lelkész Tessedik Sámuel iskolájába jártam, a korai elôzményekhez bizony lényegesen kapcsolódik. Magyarországon ô alapította ugyanis az elsô, talajtannal, vízgazdálkodással és meliorációval foglalkozó iskolát. Ez nagyon is meghatározó volt tanulmányaimban, munkámban, életvitelemben, hivatásom gyakorlásában. Arról van szó: ha tudok segíteni, hát segítek, ha pedig nem tehetem, csöndben maradok. Olyan programokat, terveket készítek, amelyek más emberek és népek életét segítik, jobbá, gazdagabbá teszik, de hát végeredményben ez az élet célja. Ezt most azért kellett bevezetôül elmondanom, mert agrármérnök, emellett vízgazdálkodási és környezetvédelmi szakmérnök vagyok. Tulajdonképpen így áll össze körülöttem az a szakterület, amiben gondolkodom és dolgozom.
- Ezt többé-kevésbé megtehette volna Magyarországon is. Miért ment éppen Csecsenföldre?
- Történeti visszapillantásként annyit el szeretnék mondani, hogy Komárom megyének a Csecsen-ingus Köztársaság volt a testvérterülete még a régi "békeidôkben". Csecsenföld akkor zárt terület volt, akkor nem tudtuk, miért. Ma már tudjuk... Ezen túlmenôen van kereskedelmi, geostratégiai jelentôsége, meg van ásványi kincs, tehát nyersanyagbázis tekintetében egy olyan készletet tartogat a csecsen altalaj, amirôl bizonyos politikai körök nem kívánnak lemondani. Így az ottani kül- és belpolitikai összefüggéseket sem kell különösebben ecsetelnem. Az ott élôk a maguk nemében csodálatos emberek. Huszonöt évvel ezelôtt, pontosabban 1977-ben egy kulturális küldöttséggel jutottunk ki Csecsenföldre elôször. Rendkívül nyílt, vendégszeretô, csodálatos hegyi népcsoportot ismertünk meg, még azt sem tudták, hogy merre lehet Magyarország. Európáról hallottak ugyan, de nehéz lett volna nekik betájolni a térképen.
- Mert a sztálini és brezsnyevi kommunizmusnak sem állt szándékában szélesebbre tágítani a birodalom népeinek kitekintô látószögét... Gondolom, iszlámmal vegyített "közép-kori" térségbe ereszkedtek alá, európai értelemben a nyomornál nem volt egyéb...
- Ellenkezôleg. Talán meglepô, amit mondok, de rendkívül fejlett volt a szerszámgépiparuk. Másrészt pedig az olajbázis… Orosz földön a századfordulón, pontosabban 1905-ben ott tört fel elôször a nyersolaj. Groznij az ottani autonóm terület fôvárosa, a második világháborúban semmiféle sérülést nem szenvedett. Mi még láttuk azt, amit a cári birodalom fölépített, csodálatos építészeti remekeivel, mûemlékeivel, és megismerhettük a csecsenek kultúráját. Nagyon sok hasonlatosság van a hegyi népek között, ezt szó szerint kell érteni, mert a hegyi népek lelkületében, a természettel történô anyagcseréjében szinte határoktól függetlenül, ugyanaz a módszertan: élni akarnak ôk is. Lehetôleg jól, függetlenül a hosszúsági és szélességi fokoktól. 2000 méter magasságban azonosak a természeti feltételek, azonos körül- ményeket azonos módon kell megélniük.
- Csakhogy a politika, az elnyomó gépezet is képes azonos magasságokba emelkedni. Akár a Kaukázusról, akár Tibetrôl legyen szó... Nos, mennyire hagyták ôket élni ott?
- Érdekes a felvetése, de kérdésére nem kívánok válaszolni. A hegyi emberekkel és pásztorokkal történt megismerkedésem után azt azért elmondhatom, hogy 2000 méter fölött nincs politika. Hanem az van, hogy a medve ne egye meg a csecsen pásztor bárányait. A telet pedig ki kell húzni valahogy.
- A Kaukázust megmászó alpinisták mondták nekem, hogy bizony akadtak vállalkozó szellemû hírszerzôk, akik nem ijedtek meg a gleccserektôl, egyszóval nem afféle fázós fiúk...
- Errôl ne beszéljünk. Ám annyit mondhatok, hogy "tudtom nélkül" "KGB-s" lettem már abban az idôben, mert azt kérdezték, hogy Magyarországról ki az az ember, aki a vidékrôl a kelleténél is többet tud...
- Nos, hát ki volt az az ember?
- Hát én voltam az, aki az elsô magyar kaukázusi tudományos expedíciót megszerveztem, ahol a kollégák, professzor barátaim a tudomány számára eredményes munkát végezhettek, a tudomány számára új fajokat fedeztek fel.
- Éspedig?
- Például ismeretlen lepkefajokat. Az egyik lepkefaj meghatározásában a kint élô professzor lett a névadó: Tugan. Tocsiev Tugan. Aztán abban a szerencsében lehetett részem, hogy a nagy Kaukázust hátizsákkal többször is bejártam. Ez természetesen még a konfliktus elôtt volt, aztán jött az elsô, majd a második csecsen háború. A feleségem evangélikus lelkész. Magyarországon az európai segélyszervezet programját a Magyarországi Ökumenikus Szeretetszolgálat vállalta föl, a háborús konfliktus által sújtott lakosság számára segélyprogramot igyekeztünk lebonyolítani, amibe a népélelmezéstôl az iskolaszervezésig minden belefért. Az élet újraindításában szerettünk volna segíteni.
- Mielôtt továbbmennénk: hogyan kommunikált a csecsen pásztorral, mert a Kaukázusban Shakespeare nyelvét aligha beszélik…
- A helyi emberekkel természetesen orosz nyelven beszélgettünk. A csecsen egyébként egy roppant érdekes és sajátos nyelv, rajtuk kívül kevesen beszélik. De ha már itt tartunk, hadd mondjam el, nagyon meglepô volt számunkra, hogy ebben a nyelvi különbözôségben nagyon sok csecsen és magyar kifejezés ugyanazt jelenti, ugyanúgy ejtik, de ugyanúgy írják is. Az Erzsébetet egyszerûen Erzsinek mondják. A bárányt magyar emberen kívül csak a csecsen ember nevezi báránynak.
- Bárány és háború...
- Legyen világos: egy háború miatt leromlott népet kívántunk segíteni. Ezt tudták, megértették Csecsen-földön is. Miután arról is tudomást szereztek, hogy ötgyermekes családapa vagyok, igencsak tiszteltek. Terveimet elfogadta a svájci központunk, elfogadta Magyarország, s elfogadták az ott lévô emberek is. Csakhogy a politika, a terrorizmus, nem is tudom, hogy nevezzem, ebben megakadályozott. Keresztülhúzták segélyprogramunkat, egy hónapos ott-tartózkodásunk után túszul ejtettek.
- Nem tisztáztuk még: mielôtt túszul ejtették volna önöket, mit kívántak tenni a Kaukázus lejtôin?
- Köztudott, hogy Magyarországon rendkívül jók a természeti, éghajlati és mikroklimatikus viszonyok, olyan minôségû vetômagokat tudunk elôállítani, amilyent Nyugat-Európa sem tud produkálni. Hát többek között szerettünk volna Magyarországról sok jó minôségû vetômagot és növényfajtát Csecsen-földre kivinni. Egy segélyprogram azonban nem abból áll, hogy viszem kilószámra, tonnaszámra a vetômagot, élelmet, elôbb meg kell szervezni az élet újraindítását. Ehhez pedig feltételekre van szükség. A takarmánytermesztésen szerettem volna lendíteni valamelyest. Csecsenföld akkora mindössze, mint a dunántúli területek, de ebben a kis területben benne van négy éghajlati övezet: a sztyeppei síkság, a fennsík, a szubalpin és az alpesi éghajlat. A Kaukázus morfológiájáról is szerettem volna könyvet írni, azért, mert ilyen szakmai összeállítású és szerkesztésû szakirodalom még nem jelent meg magyar nyelven. De ott tartottunk, hogy minôséget kellett volna produkálnunk egy viszonylag kis területen. Nos, már hozzá is láttunk a munkához, amikor 1997. október 23-án éjszaka, pontosan három óra harminc perckor ránk rontottak az álarcosok...
- Önnek félelmetes memóriája van...
- Sajnálatos módon, szörnyû egybeesések mûködnek, mert ismétlem: 1997. október 23-án ejtettek túszul bennünket, nemzeti ünnepünkön. Mintha tudatosan tették volna, bár nyilván kevés a valószínûsége. De mindenesetre szerencsétlen egybeesés... A hajnali idôpontra azért emlékszem ennyire pontosan, mert tíz perccel azelôtt léptem ki dolgomra... Még jó, hogy így tettem, mert különben nem bírtam volna ki... Gépfegyvert fogtak ránk, és elvonszoltak valamerre.
- Kiderült, kik rejtôztek az álarc mögött?
- Erre sohasem fogunk választ adni. Álarcos emberek voltak, nevezhetem ôket terroristáknak, nevezhetem bárminek. Magyar társammal együtt vittek el, Dunajszky Gáborral. Ezt követôen 275 napig össze voltunk bilincselve. A 275 nap alatt sötétségben, talajba ásott gödrökben tartottak, lappanccsal lezárva, rajta pedig szônyeg. Ezt sokan nem tudják felfogni, megérteni sem... Ez alatt az idô alatt életemet le tudtam regisztrálni az ábécétôl kezdve valamennyi egyetemi professzoromig, és tudtam egy olyan mérleget készíteni önmagamról is, ami tulajdonképpen nem tükörkép, hanem számadás: mi történt velem, mit tettem jól, és mit tehettem rosszul ebben az életben... Mondom, ott rohadtunk a gödrökben, majd ott evett meg a büdösség... Többször ki akartak végezni, úgyhogy annyiszor el is köszöntem az élettôl. Sokan megkérdezték, mit tett Oláh István, imádkozott-e? Hát imádkoztam bizony. A magyarok legszebb imáját mondogattam vagy énekelgettem naponta magamban...
- Mit kívántak? mit mondtak, miért tették ezt önökkel?
- Azt mondták, hogy politika, úgysem értenénk meg a dolgokat.
- A külvilággal ezek szerint semmi kapcsolatuk nem volt...
- Az érzékszervünk... Látni nem láthattunk semmit. A napi imádságaimhoz egyetlen kívánság tartozott: csak még egyszer lássam Magyarországot. Vagy a nap még egyszer süssön rám. Ilyen egyszerûek ám az emberi feltételek... Képzelje el, egy agrármérnök számára, aki az élettel, a botanikával, a biológiával foglalkozik, mit jelentett a kegyetlenül hosszas elzárás. Egy örökkévalóság volt. Jelképesen: az a bizonyos negyvennapi sivatagi út... Azért a szerencse egyszer mégis ránk ragyogott. Különben nem beszélgetnénk most...
- A túszejtôk mondták, hogy úgysem értenék, de mégiscsak kellett legyen valami szándékuk önökkel...
- Úgy fogalmaznék, hogy a világ felé szerettek volna valamiféle kétségbeesett segélykiáltást vagy figyelemfelhívást küldeni. A módszerekben nem válogattak. Mint kiderült, nekik velünk az égvilágon semmi bajuk nem volt, mert tudták, hogy rajtuk segíteni akarunk. Egyéb információval nem tudok szolgálni. Ha nem vagyok természetorientált szakember, akkor a világról semmiféle információt nem kapok. Azt is tudtam, mikor hull a hó, mi van kint, mert nekem a természet mindent megsúgott, nekem a madarak sokat beszéltek. Tetszik ezt érteni?
- Tud még fogságáról lírai nyelven beszélni?
- Ha ezt nem így élem meg, meghalok. Rajtunk kívül minden túsz megôrült. Egyébként mi is közel álltunk az ôrülethez...
- Az önök elrablásáról a magyar diplomácia mikor szerzett tudomást?
- Annyit tudunk, hogy a túszejtésrôl 24 órán belül tudomást szereztek. De információt rólunk nem kaphattak, hiszen a dolgok több szálon futottak. Gondolja el a családom helyzetét. Drámai volt. De mégis bíztam abban, hogy a csecsenek a magyar embert tudatosan nem bánthatják. Bár az is igaz, fogvatartóink keményen elbántak velünk. Legalább kétszer félig agyonvertek. Több bordámat eltörték, egy fogamat kiverték. Némi iróniával úgy is fogalmazhatnék: szerencsére csak egy fogamat hagytam Csecsenföldön. Hét deci vizet adtak 24 órára, egy csecsemô 24 órai vízigényét. Mínusz 30-35 fokban égetett a bilincsvas, a csuklóm még mindig fázik tôle. Szakorvosok csodálkoztak, hogy nem ôrültünk meg. Egyik túsztársunkat svájci klinikákon kezelték teljes izomsorvadással, teljes idegösszeroppanással. Hetven napig nem mostunk kezet, mert nem engedték, és 275 napig ugyanaz a ruha volt rajtam, amiben elraboltak. A bakancsomat elvették, úgyhogy mezítláb szabadultunk ki.
- Na és végül hogyan szabadultak meg? Gondolom, a szökés szóba sem jöhetett...
- Felejtse el a kérdését. Itthon vagyok. Tudja, milyen nagyszerû dolog ez?
- Majd egyszer tán csak megírja az emlékiratát...
- Majd egyszer, alkalmas idôben... Azért, hogy legyen világos: az ember sokkal többet kibír, mint amennyit elgondolni is képes.
Szlovákiai kalandozásainkat, a csodálatos kassai élményekkel feltelve, Eperjes irányában folytattuk. A két város közt autópálya van, de érdemes kicselezni, nemcsak takarékossági okokból, hanem fôleg a - szintén jó minôségû - országutak mentén kínálkozó látni-, látogatnivalók miatt, ha csak az Árpád-házi idôkbôl származó templomokra, várromokra gondolunk. Így is nagyon hamar eljutunk Eperjesre, Sáros megye egykori székhelyére. A város alapítója a mondák szerint Vak Béla király, a nevét is ô adta, természetesen a környéken termô epertôl ihletôdve. Századok során iskolavárosként is beírta magát a magyar szellemtörténetbe, ha csak Gyöngyösi István, Eötvös József, Kazinczy Ferenc vagy Kossuth Lajos nevére gondolunk. Egyházilag is jelentôs központja a régiónak, amit a jellegzetesen orsó alakú fôtéren egymáshoz oly közel épült katolikus és evangélikus templomok is jeleznek, de van a városnak görög katolikus püspöki székesegyháza is. Ottjártunkkor - vasárnap lévén - az 1230-tól épült, késô gótikus stílusú Szent Miklós-templomban épp szlovák nyelvû misézés zajlott. Csodálatos dolog megfigyelni a csúcsívek páratlan akusztikájának érvényesülését a zsúfolásig megtelt templomban. Amint az Kelet-Szlovákia jelentôs településeire érvényes, itt is híven él a Rákócziak emléke. A fôtér egyik legszebb palotája is az ô nevüket viseli. A reneszánsz építkezés egyik jeles példája, melynek oromfalát csipkés növényornamentikájú koronázat ékesíti, ma régészeti múzeumi gyûjteménynek ad otthont. A városközpont itt is megôrizte századokkal korábban kialakult arculatát, de ahogy kissé távolodunk a centrumtól, építészetileg is tanúi lehetünk a régi és az új egymásbafonódásának. Mi is egy újszerû építmény közelében találtunk parkolóhelyet, melyrôl késôbb kiderült, hogy a jónevû Tatran Presov kézilabdacsapat edzôterme. Innen indultunk utunk folytatására, a Magas- Tátra irányába.
Utunk átvezetett a Veliky Šariš azaz Nagysáros nevû településen, mely egykor bízvást a ma csak romjaiban létezô váráról volt híres, ám manapság remek minôségû habzó nedût szolgáltató sörgyárára lehet büszke. Kívülrôl is érdemes megfigyelni, mennyire takaros, ésszerû és esztétikus a gyár egésze. De átmentünk egy Kisszeben nevû településen is, és milyen jó, hogy kezünkben az útikönyv, mert eszünkbe juttatja, hogy itt született 1853- ban, majd dolgozott is itt patikusként Csontváry Kosztka Tivadar, a XX. század elejének legjelentôsebb magyar festômûvésze.
Bedekkerrel és térképpel a kezünkben jutottunk el Ólublóra is, melyet tagadhatatlanul Mikszáth regényének nemrég látott megfilmesített változata hozott érdeklôdésünk homlokterébe. Stara Lubovna valóban sajátos hangulatú helység, szabályos fôterén, szûk utcácskáin felidézhetô még a kísértetjárás emléke is, de az igazi nagy élményt itt a várlátogatás szolgáltatja. A kissé körülményesen megközelíthetô középkori erôdítményt IV. Béla építtette és adta hozományul lányának, Kunigundának. A vár viszontagságos történetének nyomai mind fellelhetôk a falak, kapuk, árkádok között, valamint a vármúzeum gyûjteményében, minket mégis valami egészen sajátos dolog ragadott meg leginkább. Nevezetesen az, hogy valami trükkös hangosítás révén a falakon belül a várséta alatt letûnt korok muzsikája kísért. Olyannyira illúziókeltô a reneszánsz zene, hogy az ember mintha várná, hogy valamelyik ablak mögül elôbukkanjon egy gótikus csúcsos fejfedôs várkisasszony, vagy a lépcsôforduló mögött beleütközzön a zenélôkbe. De csak a történelembe ütközünk minduntalan, a magyarság hagyatékaiba, ereklyéibe, melyek tobzódó gazdagságban vannak jelen ezeken a helyszíneken, csak jól oda kell rájuk figyelni. Mert egyébként nem hívja fel senki és semmi rájuk a figyelmet. Van ugyan néhány, turistáknak szóló felirat, többnyire szlovákul és angolul, de ezek nem a magyar vonatkozásokat emelik ki. Úgyhogy a magunkfajtáknak marad az önálló felfedezés öröme. Az viszont megvan. Még a kilométerekkel odább, a Poprád folyó partján zajló piknikünk alatt is csak lelkendezni tudtunk Lubló kapcsán. Pedig még messzebb is vártak ránk élmények.
A Poprád folyó mentén haladtunk tovább, szepességi kisvárosokat érintve. Podolín neve azért fontos számunkra, mert itt járt elemi iskolába Krúdy Gyula, a piarista kolostor pedig II. Rákóczi ferenc búvóhelyéül is szolgált. A Szepesbéla nevû településen két jeles magyar fizikus született: Petzval József és Petzval Ottó. Késmárk pedig - a cipszer vidék fontos településeként - Thököly Imre kuruc fejedelem mauzóleumának ad otthont az evangélikus templomban. Innen pedig Kakaslomnic érintésével megérkeztünk Poprádra, a Magas-Tátra kapujába.
Azt, hogy teljesen kiszámíthatatlan világban élünk, sohasem tudjuk, mire ébredünk másnap, példázza a határainkon túl érvényes gépjármû-biztosítások bejelentetlen díjemelése is - egyes biztosítótársaságoknál. Júliusban még arról írtunk, hogy három éve változatlan a zöld kártya stabil amerikai valutában leszögezett ára. Meg hogy a Romániával szomszédos államokba személyautóval utazók díjkedvezményt élveznek (Jugoszlávia kivételével). Úgy látszik, valakik ezt is megirigyelték Bukarestben és gondoskodtak arról, hogy új tarifákat jelöljenek ki. Így a közelmúltban 16-ról 30 dollárra emelkedett egy bizonyos társaságnál a jó két hétre kiadott biztosítási okirat, változatlanul 35 dollár napi banki árfolyamának megfelelô összeget kell fizetni a 20 napos zöld kártyáért, viszont az eddigi 24-gyel szemben most már 40 dollárral számolnak az egy hónapos idegenben tartózkodás viszonylatában.
Olvasóink figyelmét fölhívjuk arra, hogy az alábbi táblázatban a többi gépjármû-kategóriák tulajdonosai, üzemeltetôi is számos változást találnak - a megelôzô, eddig ismert biztosítási díjakhoz képest. Egyes esetekben mérsékelték, más esetekben növelték a biztosító követelését.
A kimutatásban szereplô idôsza-koknál hosszabb periódusra a havi tarifaértékeknek az igényelt hónapok számával történô beszorzásával, illetve úgy számolják ki a zöld kártya értékét, hogy hozzáadják a teljes hónapon felüli 15 vagy 20 nap megfelelô biztosítási költségét. A 4-es pontnál szereplô szállítóeszközök esetében a következôképpen kalkulálnak: a táblázatban lévô érték 70 százaléka a nyergesvontatóra vonatkozik, tehát a húzómotoros jármûre, a biztosítás fönnmaradó 30 százaléka meg a hozzá erôsített félpótkocsira és az esetleg utána csatolt pótkocsira, vagy pótkocsikra. 30 százalékos pótdíjat kell fizetni az 1-es, 2-es, 3-as és 6-os számmal jelölt közlekedési eszközöknél, valahányszor a motoros jármûvekhez pótkocsit, utánfutót kapcsolnak.
A fentieket úgy kell értelmezni, hogy miközben a Románia területén érvényes kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítás nem vonatkozik a pótkocsikra, utánfutókra és motorkerékpár-oldalkosarakra vagy "csónakokra" (ezek után itthon nem kell biztosítási díjat fizetni), addig a külföldi elôírások szerint a motoros (vontató) jármûhöz kapcsolt (vontatott) jármûért is szükséges zöld kártyát váltani. Az viszont nem biztos, hogy például a nyergesvontató a saját pótkocsijával lépi át a határt. Megtörténhet, hogy csak szólóban közlekedik vagy egy valahol már korábban biztosított félpótkocsival. Ezért külön számolják ki a biztosítónál, hogy mennyi jár a vontatóért és mennyi a pótkocsiért. Más példával élve: ha valaki utánfutós személyautóval készül idegenbe, akkor a táblázatban a személygépkocsiknál szereplô teljes összeget fizettetik be vele az autóért és ezen felül 30 százalékot kérnek az utánfutóért.
A nyilatkozatai szerint az Európai Közösség kegyeit keresô román kormány július 19-i ülésén döntést hozott arra vonatkozóan, hogy néhány év múlva milyen módon és mértékben szándékszik korlátozni az egészségre ártalmas motor-hajtóanyagok forgalmazását. A benzin és a gázolaj uniós elôirányzatainak megfelelôen, visszaszorítják az ólom-, kén- és benzoltartalmú, környezetkárosító hatású tüzelôszerek gyártását és behozatalát. A terv szerint 2005. január elsejétôl csak ólommentes benzint és olyan dízel üzemanyagot lesz megengedett itthon eladni, amelynek kilogrammonkénti kéntartalma nem haladja meg a 350 milligrammot. A kormányhatározat leszögezi, hogy 2007-tôl emennél is jobb, szigorúbb minôségi követelményeket teljesítô hajtóanyagok kizárólagos használatát fogják engedélyezni. Vonatkozik ez mind az Otto-motorok benzinjének paramétereire, mind a dízelmotorok gázolajának milyenségére. Ez utóbbi jövôbeni maximális kéntartalmát például 50 mg/kg-ban állapították meg - ami a fentebb említett mennyiségnek csupán egyhetede. A kormánydöntés hatályba lépéséig az ipari minisztériumnak és a Romániai Szabványügyi Társulatnak gondoskodnia kell arról, hogy a vonatkozó hazai standardokat a fejlett európai országokban érvényes szabályozókhoz igazítsák. A rendelkezés megszegôit a környezetvédelemmel kapcsolatos, 1995. évi 137-es törvény alapján vonják majd felelôsségre, aszerint, hogy kihágást avagy bûntényt követtek-e el.
A jellegzetes nyári balesetekrôl és azok elkerülésének lehetôségeirôl tájékoztatta az érdekelteket a Telefondoktor ezen a héten.
Szerinte a legtöbb balesetet a személygépkocsik vezetôi okozzák, és különösen megdöbbentô az a tény, hogy a legtöbb gyermek a jármû utasaként sérül meg, illetve veszti életét.
A KRESZ új rendelkezése értelmében a személygépkocsik hátsó üléseihez beszerelt biztonsági öveket lakott területen is kötelezô használni, és fokozott gonddal kell védeni a kisgyermekeket, biztonsági gyermekülés használatával. A nyári szünidôben megsokszorozódnak a gyermekbalesetek, miután az iskolások sokkal több idôt töltenek az utcán, görkorcsolyáznak, kerékpároznak, és nem mindig érzékelik a forgalomban leselkedô veszélyeket. A szekértôk a görkorcsolyázóknak is ajánlják, hogy használjanak fej-, térd- és könyökvédôt. Ugyanilyen eszközöket javasolnak testi épségük megôrzésére a kerékpárosoknak. Figyelmükbe ajánlják továbbá, hogy a világításon és a kerékpárokra felszerelt prizmákon kívül más fényvisszaverô anyagokkal is hívják fel magukra a forgalom részvevôinek figyelmét. És arra kérik ôket, hogy kerékpározás közben ne használjanak walkmant. A Telefondoktort éjjel-nappal hívhatják az érdeklôdôk a 317-2111-es számon. (MTI)
Folytatjuk a Marosvásárhelyi Tanács ez évi 31/133-as határozatának a közúti forgalom biztonságosabbá és civilizáltabbá tételét célzó elôírásainak ismertetését.
A 40. szakasz "b" pontjánál megfogalmazottak értelmében tilos olyan jármûvekkel a városban közlekedni, amelyek takarmány vagy más anyagok szállítása során veszélyeztetnék az utcák tisztaságát (akár az igásállatok ürüléke által is). Vagy tilos olyan tárgyakat szállítani, vontatni-vonszolni az utcákon, amelyek kárt tehetnek az utakban, az útburkolati jelzésekben és a forgalmi jelzôtáblákban, a villanyoszlopokban és díszfákban, az úttest fölé kifeszített vezetékekben, a közlekedési jelzôlámpákban stb.
A továbbiakban arról olvashatunk a határozatban, hogy nem szabad Marosvásárhelyen lánctalpas és fogazott acélkerekû (ilyenek egyes, régebben gyártott traktorok) jármûvekkel közlekedni, amennyiben nem látják el azok futómûvét védôbevonattal. Az aszfaltozott útfelületre csak rugalmas, azaz gumiabroncsos jármûvel "illik" ráhajtani. Ez a rendelkezés a lakónegyedek kis forgalmú, többnyire a gyalogosközlekedés céljaira épített belsô útjainak használatára is vonatkozik, ami azt jelenti, hogy 5 centiméternél keskenyebb vas- illetve acélabroncsos, állati erôvel vontatott szekérrel is tilos közlekedni. Földet és törmeléket pedig kizárólag olyan útvonalakon lehet szállítani, amelyeket a város helységgazdálkodással foglalkozó szervei a rendôrséggel közösen jelöltek ki.
A határozat 41. szakasza kategorikusan leszögezi, hogy a lakótelepek szerves részét képezô gyalogosutakat, sétányokat és járdákat sem az igavontatású, sem a gépjármûvek nem vehetik igénybe. A járdán is, amennyiben az megfelelô szélességû, kizárólag az ottlakók parkolhatnak 17-tôl 7 óráig, úgy, hogy mellettük a járdának az épületek felé esô részén a gyalogosok még elférjenek. E szigorú elôírás betartása alól csak a szolgálati küldetésben levô haszonjármûvek, mentôkocsik és a kereskedelmi egységek ellátását biztosító jármûvek élveznek mentesítést.
Tilos bármilyen áru- vagy anyagszállító teherjármûvel a járdára fölhajtani és ott megállni rakodás ürügyén! Legfönnebb 1,5 tonnás gépjármûvek is csupán két kerékkel állhatnak föl a járdára, azokon a helyeken, amelyeket ilyen célra engedélyeztek és megjelöltek számukra az illetékes hatóságok (a polgármesteri hivatal mûszaki- városépítési és közúti osztálya, valamint a rendôrség).
A 43. szakasz még egyszer figyelmeztet mindenkit arra, hogy a gépjármûveknek semmi szín alatt nincs keresnivalójuk a zöldövezetekben s ez alatt nem csak parkot, de füves, gyepes, pázsitos területet is kell érteni, továbbá a behajtás, az áthaladás és a várakozás tilalmát egyaránt.
Ugyanennek a szakasznak a második bekezdése kimondja, miszerint megtiltják a tehergépjármûvek vezetôinek, hogy közterületen kényük-kedvük szerint bárhol leparkoljanak. Ezekkel a jármûvekkel csak a fuvarengedélyben megjelölt helyeken várakozhatnak.
Végül van a szóban forgó dokumentumban egy olyan passzus is, amely bizonyára nincs ínyére az erejükkel nem bíró, értelem, jólneveltség, komolyság és felelôsségérzet hiányában azzal szórakozó egyéneknek, hogy az utcai bútorzathoz, berendezési tárgyakhoz stb. nyúlnak vandál módon. Hál’istennek, most már van hivatkozási alap, hogyha kénytelenek felelôsségre vonni, büntetéssel sújtani azokat, akik kárt tesznek olyan, a közvagyon fogalmába tartozó dolgokban, mint az utcai padok, a játszóterek kellékei, kerítések, kapuk, lámpák, fényszórók, más világítótestek, közérdekû tájékoztató feliratok, hirdetések, reklám- és tiltótáblák, közúti jelzések, egyebek. A felsorolt és ezekhez hasonló "holmikat" nem csak megrongálni, de helyükrôl elköltöztetni, sôt elmozdítani is kihágásnak, súlyosabb esetben bûncselekménynek számít.
Bôvítik az ártándi határátkelôt
Hamarosan megkezdôdik az ártándi közúti határátkelôhely személyforgalmi kezelôterének átépítése; a határállomás áteresztô képessége ezért mintegy nyolc hónapon át a jelenleginek 40 százalékára csökken - közölte szerdán a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján Badics András, az Orosházi Határôr Igazgatóság határforgalmi osztályvezetôje. Tájékoztatása szerint a kivitelezôknek augusztus 24- én adják át a munkaterületet: a jelenlegi belépô oldali sávokat és a központi épületet. Az átépítés idején a mostani kilépô oldalon bonyolódik majd a mindkét irányú személyforgalom összesen öt sávon, míg az autóbuszokat a teherforgalmi terminálra terelik. Két-két sávot biztosítanak a belépô, illetve a kilépô forgalomnak, az ötödiket pedig mindig abban az irányban nyitják meg, amerre többen várakoznak. A bôvítés idôszakában a várakozási idô meghaladja majd az 1 órát, de mind a határôrök, mind a vámosok - természetesen a magyar jogszabályok elôírásainak maradéktalan betartásával - mindent megtesznek azért, hogy ez az idôszak ne haladja meg a 2 óra idôtartamot. Az ártándival csaknem egy idôben - augusztus 27-tôl - megkezdôdik a gyulai átkelôhely átépítése is. A munkák idején itt teljes mértékben szünetel a személyforgalom, csak a tehergépkocsikat és a menetrendszerû autóbuszokat engedik át.
Szabadegyetem Madarászon
Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára nyitja meg az augusztus 15-19. között Madarászon zajló IV. Szlovákiai Nyári Szabadegyetemet - tájékoztatta szerdán az MTI-t közleményben Horváth Gábor külügyi szóvivô. A közlemény szerint a rendezvény szervezôi a Pro Minoritate Alapítvány, a somorjai Magyar Ifjúsági Közösség és a pozsonyi Polgári Demokratikus Ifjúság nevû szervezet. A szóvivô közölte, hogy Németh Zsolt csütörtökön tart elôadást az "Új kihívások a visegrádi társadalmakban az integráció küszöbén" szekcióban.
Millenniumi Sokadalom
A Kárpát-medence népmûvészetének, hagyományainak és népi kismesterségeinek ünnepét, a Millenniumi Sokadalom címû országos, a határokon is átnyúló rendezvénysorozat záró programjai pénteken, a budapesti Hôsök terén kezdôdnek - tájékoztatták a szervezôk az MTI-t. A négy napon át tartó kulturális eseménysorozat a Szent István királyról való megemlékezés mellett a népmûvészek, népzenészek, néptáncosok, népi játékkészítôk, az utcaszínházak és a magyar konyha mestereinek találkozója. Az idei sokadalmat a tavalyinál több helyszínen rendezték meg, így pünkösdtôl kezdve Szentendrén, Diósgyôrött, Abádszalókon, Tatán, Gyulán, Pécsett, Kolozsvárott, Marosvásárhelyen és Zentán is bemutatták az ezeréves magyar kultúra örökségeit, kincseit. A szervezôk ígérete szerint a sokadalom ezúttal is vérbeli vásári forgataggal örvendezteti meg a Hôsök terére és a Felvonulási térre kilátogatókat.
Budapest Parádé
Mintegy félmillió érdeklôdôre számít a jövô szombati Budapest Parádén a felvonulás ötletgazdája, a Sziget Kulturális Szervezôiroda. A fôváros nyári fesztiválsorozatának hivatalos záróeseményén körülbelül 50 kamionon több mint 60 klub, lemezkiadó és média mutatkozik be - tájékoztatta Vetô Viktória sajtófônök szerdán az MTI-t. A zenés- táncos felvonulást - külföldi mintára - tavaly rendezték meg elôször, a konvoj az idén az Erzsébet térrôl indul: a résztvevôk déli 12 órától az Andrássy úton haladnak végig. A program este 10 óra tájban fejezôdik be a Felvonulási téren. A mobilszínpadként mûködô jármûveken javarészt lemezlovasok, élô zenekarok, táncosok szerepelnek látványos jelmezekben, dekoratív díszletek között.
Közeleg az Universiade
Egy héttel az Universiade kezdete elôtt szerdán Pekingben megnyitotta kapuit a sportolók elhelyezésére szolgáló falu. Pai Csi, a kínai fôváros polgármestere az ünnepségen elmondta: reméli, hogy az egyetemisták és fôiskolások világjátéka történetének legjobb eseménye lesz a mostani. Az augusztus 22. és szeptember 1. közötti 21. Universiadéra 160 ország több mint 7000 versenyzôjét várják.
Hagit megmûtötték
Gheorghe Hagin kedden sürgôsségi vesemûtétet hajtottak végre Stuttgartban, így a román labdarúgó válogatott újdonsült szövetségi kapitánya nem lehetett ott csapata Szlovénia elleni barátságos mérkôzésén. Hagi a ljubljanai találkozón debütált volna a nemzeti tizenegy élén.
Kurtág kapja az idei Hölderlin-díjat
Kurtág György kapja a 2001-es Hölderlin-díjat - jelentette be Tübingen városvezetése szerdán. A német város és egyeteme kétévente adományozza a húszezer márkával járó, Friedrich Hölderlinrôl elnevezett díjat, amellyel a német nyelvnek vagy a nagy költô munkásságának kiemelkedô népszerûsítôit jutalmazzák. A 75 éves magyar zeneszerzô kompozícióiban elmélyülten dolgozza föl Hölderlin költeményeit - írta a DPA.
A Zeppelin tegnaptól utasokat szállít
Egy német cég szerdától utasokat szállít Zeppelin léghajóján a Boden-tó felett és ezzel évszázados tradíciót támasztott fel ugyanazon az útvonalon, ahol az elsô Zeppelin is közlekedett. A Zeppelin Luftschifftechnik közölte, hogy a hét öt napján naponta hat utat tervez a 75 méter hosszú Zeppelin NT léghajóval, amely egyszerre 19 utast szállít majd. A modern "repülô szivar" csak nevében és külsô formájában emlékeztet Zeppelin gróf legendás hírû léghajóira. Az új Zeppelinnel egyórás körrepülés tehetô a Boden-tó fölött. A repülôjegy ára 600 márka (275 dollár). A borsos ár ellenére a Zeppelin Luftschifftechnik eddig az idei évre 3500, jövôre 500 jegyet adott el elôvételben.
Egy kétéves kisfiú lelôtte nagyapját
Egy fegyverrel játszadozó, kétéves kisfiú véletlenül agyonlôtte nagyapját az Egyesült Államokban. Az 55 éves nagyapa tévénézô karosszékében üldögélt, amikor a végzetes lövés érte. A rendôrség feltételezése szerint az unoka az újságállványon találta meg a férfi fegyverét, észrevétlenül leemelte, és a karosszék támlája mögött játékba merült vele. Amikor a fegyver véletlenül elsült, a golyó áthatolt a támla párnázatán, és a nagyapa hátába fúródott. Az eset az Ohio állambeli Cantonban történt.
31 éhségsztrájkoló halt meg Törökországban
Harmincegyre nôtt a halálos áldozatok száma a török éhségsztrájkolók között: az akció résztvevôi a törökországi börtönreform ellen tiltakoznak olymódon, hogy nem vesznek magukhoz táplálékot. Osman Osmanagaoglu kedden, 299 napos, maga vállalta koplalás után halt meg isztambuli otthonában - közölte a Elítéltek Családtagjai Szövetségének (TAYAD) egyik tagja. A negyvennégy éves férfi kilenc hónapja kezdett éhségsztrájkot még a börtönben, ahová azért került, mert tagja volt a szélsôbaloldali Forradalmi Népi Felszabadítási Párt és Frontnak (DHKP-C), amely számos merényletet követett el Törökországban. Osmanagaoglu egy hónappal ezelôtt szabadult, de folytatta ételmegvonásos tiltakozását.
Magyar központ Krakkóban
Magyar központ nyílik szeptember 6-án Lengyelországban, a krakkói intézmény megnyitásához a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) nyújtott segítséget - tájékoztatta a kultusztárca sajtóirodája szerdán az MTI-t. Ez az elsô külföldi magyar kulturális intézet, amely nem a központi költségvetésbôl, nem állami pénzekbôl, hanem független közhasznú szervezetként képviseli és népszerûsíti a magyar kultúrát és szellemiséget Lengyelországban - olvasható.
Sikeres grönlandi expedíciója
Hazaérkezett az a három magyar sportember, aki a keleti parttól indulva, az északi sarkkör mentén sítalpakon szelte át Grönlandot. A tapasztalt hegymászók, Kollár Lajos, Tarjányi István és Kiss Csaba csaknem egy hónapot töltöttek a 3000 m magas, szakadékokkal és gleccserekkel szabdalt jégmezôn és sikeresen tették meg a közel 800 km- es utat. A 280 kg-os felszerelést a Béres-Transzgrönlandi expedíció külön erre a célra készített szánon vitte magával.
Adósságban úszik a megyei kórház
Rekordösszeggel, közel 100 milliárd lejjel adós a megyei kórház különbözô élelmiszer- és gyógyszerszállító cégeknek, ilyen körülmények között csak egy költségvetés-kiigazítás vagy a kormány közbelépése segíthet, állítja Laurentiu Petru gazdasági igazgató. A kórház 2,5 milliárd lejjel az élelmiszer-forgalmazóknak, több mint 7 milliárddal különbözô szolgáltatásokat végzô cégeknek tartozik, 72 milliárddal gyógyszerszállítóknak. Utóbbiak nem hajlandók többé hitelezni a kórházat. A kórház havi 34 milliárd lejes szükségletével szemben mindössze 17,5 milliárd lejt utal át megyei egészségbiztosítási pénztár. A gazdasági igazgató szerint csak a legszükségesebbeket vásárolják meg, de bármennyire is spórolnának, legtöbb 5 százalékkal lehetne csökkenteni a kiadásokat.
Megfelelô a sótartalom
A marosszentgyörgyi strand sótartalmával nincsenek gondok - nyilatkozta lapunknak dr. Lazar Vasile, az Állami Egészségügyi Felügyelôség fôfelügyelôje. A múlt heti ellenôrzések nyomán, a hiányzó mûködési engedélyekre hivatkozva, a prefektus elrendelte a maros-szentgyörgyi fürdôhöz tartozó szálloda és étterem bezárását, ugyanakkor a strand vizének csökkent sótartalmáról érkezett panaszok miatt vízmintákat vettek a szondától, illetve a medencébe bevezetett vízbôl. A laboratóriumi ellenôrzés kimutatta, hogy a vízminták között nincs eltérés, a víz sótartalma megegyezik a tavaly mért értékkel. - A fürdôvíz minôsége jó, semmiféle fertôzésveszély nem áll fenn, nem indokolt a strand bezárása, jelentette ki Lazar Vasile, hozzátéve ugyanakkor, hogy a zuhanyozóknál, illemhelyeknél, öltözôknél tapasztalt rendellenességek kijavítására határidôt szabtak meg a fürdôtelep ügyvezetôjének.
Környezetvédelmi engedély a vegyi kombinátnak
A marosvásárhelyi Azomures vegyi kombinát részére az év végéig kibocsátják a környezetvédelmi engedélyt. Botez Marius, a megyei környezetvédelmi ügynökség felügyelôje kérdésünkre elmondta, hogy a 30 éve környezetvédelmi engedély nélkül mûködô vállalat 1996 decemberében tette le a jóváhagyáshoz szükséges iratcsomót, ám csak idén kerülhet sor az engedély kibocsátására. A vállalatnak tiszteletben kell tartania a 2004-ig megvalósítandó környezetvédelmi beruházási tervben szereplô határidôket, ellenkezô esetben a környezetvédelmi hatóság visszavonja majd a mûködési engedélyt. A beruházási terv gyakorlatba ültetése 27 millió dollár kiadást jelent a vállalat részére. Ugyancsak év végéig környezetvédelmi engedélyt kap a gernyeszegi Testsuin disznóhizlalda, amelynek beruházási tervében szerepel egy korszerû szennyvíztisztító állomás megépítése.
Gyenge eredmények a pótérettségin
A hétfôn megkezdôdött pótérettségi román nyelv és irodalomból lezajlott szóbeli vizsgáin a tanulók gyengébb eredményeket értek el, mint a júniusi érettségin. Somesan Stefan fôtanfelügyelô tájékoztatása szerint az 574 beiratkozott diákból 560-an jelentek meg a szóbelin, közülük mindössze 4 tanulónak nem sikerült az átmenô jegyet megszereznie. A résztvevôk közel fele, 243 tanuló ért el 5-6 közötti osztályzatot, az érettségin ez az arány 30 százalék volt. 9-10 közötti osztályzatot 38 tanuló kapott. A pótérettségi tegnap az anyanyelv és irodalom szóbeli vizsgával folytatódott, pénteken és szombaton az idegen nyelvekbôl szóbeliznek a diákok. Az írásbeli vizsgák hétfôn kezdôdnek, párhuzamosan a pót-kisérettségivel.
Kirándulás Magyarországra
a Romániai Magyar Kisgazdamozgalom augusztus 17-20. között kirándulást szervez Magyarországra. Útirány: Marosvásárhely-Nagylak-Makó- Hódmezôvásárhely-Ópusztaszer- Kecskemét-Budapest-Gödöllô-Aszód-Tiszafüred- Hortobágy-Debrecen-Nagyvárad-Marosvásárhely. Indulás 2001. augusztus 17-én, pénteken reggel, visszaérkezés augusztus 22-én. A kirándulás ára 2 millió lej, feliratkozás és bôvebb tájékoztatás a 065/121-606-os telefonszámon.
Közel 900 ingatlankérés
A Maros megyei prefektúrára mindeddig közel 900-an nyújtottak be kérést az államosított ingatlanok visszaszerzésére. Ezek közül 124 ingatlanban közintézmény mûködik: 29-ben egészségügyi, 49-ben oktatási, 10-ben közigazgatási intézmény, ezek esetében csak kártérítés lehetôsége áll fell. Részben vagy teljesen visszakövetelik többek között a szászrégeni, kutyfalvi, görgényi polgármesteri hivatalok, a segesvári, marosvásárhelyi rendôrség épületeit, a keresdi és marosvécsi kastélyt.
Államalapítással kapcsolatos megemlékezések
A maroskeresztúri RMDSZ 2001. augusztus 19-én 12 órakor a református és 13 órakor a római katolikus templomoknál a megemlékezés koszorúit helyezi el, valamint a Maroskeresztúron állított márványtábláknál, melyeket a magyar keresztény államalapítás 1000. évfordulójára állítottak. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak.
Szent István-napi ünnepség
A magyarkirályfalvi RMDSZ és a Kis-Küküllô Alapítvány Szent István-napi ünnepséget szervez Magyarkirályfalván, a kultúrotthonban 2001. augusztus 19- én, vasárnap 16 órai kezdettel. Fellépnek: a hajdúszoboszlói városi pedagógus énekkar, a kolozsvári Diszonancia gitár-zenekar, a küküllôdombói és a helybéli tánccsoport, a Küküllômente hagyományôrzô népi zenekar, helyi szavalók és népdalosok, valamint a küküllôdombói fúvószenekar.