Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@fx.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Aktuális

Az Egyesült Államok egyik megbízott kormányszerve, felmérés segítségével, átvilágította a román társadalmi jelenségek egyik keresztmetszetét. Így jutottak el többek között arra a következtetésre, hogy nálunk aggasztó méreteket öltött az élôhús-kereskedelem, az emberekkel üzérkedôk tevékenysége, és hogy e jelenség megszüntetéséért az illetékes hatóságok csaknem semmit sem tesznek. Példának hozták fel, hogy az üzérkedôk a fiatal román, olykor kiskorú lányokat egyszerû áruként eladják Törökországban, Olaszországban és Európa más országaiban. De nemcsak külföldön – toldanám meg ezt a megállapítást, hanem itthon is, hiszen a tévé, az írott sajtó naponta tudósít bennünket ilyen hátborzongató esetekrôl. A minap a Brassói Lapok legutóbbi számában olvastam egy mélységesen felháborító írást egy hasonló esetrôl. Egy 14 éves kôhalmi kislányt nagybátyja 500.000 lejért eladott egy brassói emberkereskedônek. A kislányt még aznap egy 12 tagú banda megerôszakolta. A kiskorú lányt napokig fogva tartották egy lakásban, végül is egy idôs kliens, akinek a lakására vitték, megszánta és hazaengedte. Ami külön felháborító az esetben: a rendôrség nem a kislánynak hitt, hanem a nagybácsinak, aki azt vallotta, hogy a leányka maga akarta árulni testét, ô csupán segített neki. Erre a nagybácsit szabadon engedték!

Az amerikai átvilágítók az élôhús-kereskedelem szempontjából Romániát a harmadik országcsoportba sorolták, és jelezték, ha továbbra se teszünk határozott lépéseket az emberkereskedelem megszüntetéséért, könnyen meglehet, hogy befagyasztanak egyes külföldi segélyeket.

Jómagam hiszek abban, hogy a külföldi nyomás, figyelmeztetés hatására kormányzatunk rövidesen határozott lépéseket tesz ez irányban. Mert így történt ez mintegy két évvel ezelôtt is, amikor ugyancsak külföldi nyomásra, a kormány hatékony intézkedéseket foganatosított az utcagyerekek súlyos társadalmi helyzetének javításáért.

Ami viszont nagyon elgondolkoztató: miért van szükség külföldi, nemzetközi nyomásra, figyelmeztetésre ahhoz, hogy a kormány kimozdítsa a holtpontról egy társadalmi vagy gazdasági kérdés megoldását?

Az FKGP Reform Platformja támogatja az észak-erdélyi autópálya megépítését – közölte Horváth Béla kisgazda képviselô keddi sajtótájékoztatóján.

A politikus élesen bírálta Kovács Lászlót a szocialista pártelnök ezzel kapcsolatos elutasító nyilatkozatai miatt.

Horváth Béla úgy látja: Kovács László szakmailag tájékozatlan a kérdésben, és "ha hallgatott volna, bölcsebb maradt volna".

Emlékeztetett arra: Orbán Viktor kormányfô július végén Marosvásárhelyen jelentette be, hogy amennyiben a román kormány úgy dönt, hogy a magyar határtól Észak-Erdélyen át vezetô útvonallal épít autópályát Bukarestig, Magyarország kész annak közös finanszírozására.

A kisgazda honatya hangsúlyozta, hogy az észak-erdélyi autópálya megépülésével a kelet- magyarországi térségben négy ország nemzetközi forgalma bonyolódna, és kialakulhatna egy Svájc nagyságú eurorégió.

Horváth Béla kitért arra: az Európai Unió közlekedéspolitikája teljes összhangban áll az elképzeléssel, és ennek megalapozására egy útépítés, illetve egy másik út fejlesztése már bekerült az ISPA programba.

Álláspontja szerint az észak-erdélyi autópálya megépítése felértékelné a debreceni repülôteret, és elôsegítené Miskolc fejlôdését is.

Súlyos bányaszerencsétlenség a Zsil- völgyében

Tizennégy bányász meghalt, egy súlyos sérüléseket szenvedett a zsilvajdejvulkáni (Vulcan) bányavállalat 3. számú részlegében kedden hajnali fél négykor bekövetkezett robbanás következtében – közölte az ipari minisztérium.

A tragédia színhelyén bányamentôk dolgoznak, akik a kedd déli órákig tíz felismerhetetlenségig összeégett holttestet és három sebesültet hoztak a felszínre. A sérültek egyike súlyos, életveszélyes égési sérüléseket szenvedett, ôt a petrozsényi kórházban kezelik, a két könnyebb sérültet a helyszínen részesítették elsôsegélyben.

A kormányfô rendelkezése értelmében a belügyminiszter és a munkaügyi miniszter vezetésével kormánybizottság utazott a vulkáni bányavállalathoz a szerencsétlenség körülményeinek kivizsgálására és következményeinek elhárítására. Ion Iliescu államfô részvétét nyilvánította az áldozatok hozzátartozóinak, és felkérte az illetékeseket az áldozatok családtagjainak megsegítésére, az újabb szerencsétlenségek megelôzésére és elhárítására. A Vöröskereszt gyorssegélyt küldött.

Mivel az érvényben levô rendelkezések értelmében a bányamentôkön kívül 24 óráig senki sem szállhat le a katasztrófa színhelyére, a bányavállalat illetékesei pontos mûszaki információval nem szolgálhattak, csupán a bányarobbanás tényét tudták megerôsíteni.

A Zsil-völgyi térségben ez volt az utóbbi másfél évtized legsúlyosabb bányakatasztrófája. Az érintett bányában egyébként elég gyakoriak az emberáldozatokat követelô sujtólégrobbanások, a két legutóbbi 1994-ben és 1997-ben volt. 1986-ban 27 bányász lelte halálát egy, a mostaninál is súlyosabb robbanás következtében.

Helyi bányászok elmondása szerint a mostani katasztrófa színhelyének szomszédságában a napokban az egyik tárnában tûz keletkezett, de ez sem volt elég az illetékeseknek, hogy megszigorítsák a munkavédelmi, biztonságtechnikai intézkedéseket. A vállalat szakemberei viszont nem erôsítették meg a bányászoktól származó információkat. Hangoztatták: csak a szükséges helyszínini vizsgálatok után tudják pontosan megmondani, mi okozta a mostani robbanást.

A korábbi igen optimista várakozásokra rácáfolva ráfizetéses az 1999 tavaszán beüzemelt nagymuzsalyi aranybánya és a mellette létesült üzem.

A múlt évben az aranybánya vesztesége 1 millió 360 ezer hrivnya (mintegy 250 ezer dollár) volt, átadása óta eléri a 2 millió 830 ezer hrivnyát. A bánya területén mûködô ércfeldolgozó üzem eddigi vesztesége 10 millió 942 ezer hrivnya.

Szakemberek véleménye szerint a muzsalyi aranybányászat azért nem nyereséges, mert a bánya három tervezett egysége közül csak egyet építettek meg, ezért félig sincs kihasználva az ércdúsító kapacitása. Ráadásul a vártnál alacsonyabb az érc aranytartalma, s környezetvédelmi megfontolásokból a nemesfém kinyerésénél nem a cianidos módszert, hanem a biztonságosabb, de sokkal drágább gravitációs eljárást alkalmazzák.

A nagymuzsalyi aranykitermelést most úgy akarják nyereségessé tenni, hogy eladják a bányát üzemeltetô Ukrán Polimetall Állami Rt. részvényeinek egy részét, s a befolyó pénzen beindítják a bánya második termelési egységét. A tervek között szerepel, hogy a kárpátaljai aranylelôhelyek felkutatásába saját költségén beszáll az Explorer ausztrál-román cég, amely Romániában aranykitermeléssel is foglalkozik. A vállalat képviselôi még ebben a hónapban tárgyalásra ülnek össze a kárpátaljai megyei állami közigazgatás illetékes vezetôivel.

A szenátus külügyi bizottságának elnöke nem szeretné, ha parlamenti vita tárgyává válna a magyar státustörvény – derült ki Gheorghi Prisacaru keddi nyilatkozatából.

A felsôház külügyi bizottságának elnöke leszögezte: Románia parlamentje nem vitatja meg a státustörvényt, "csupán a kormánynak azokat az esetleges intézkedéseit, amelyek azt a célt szolgálnák, hogy a szóban forgó jogszabály alkalmazhatatlanná váljék Románia területén".

– Nem áll szándékunkban megvitatni a státustörvényt, ez nem a mi dolgunk – jelentette ki Prisacaru, majd hangsúlyozta: Mi csak azokat az esetleges intézkedéseket tárgyaljuk meg, amelyeket a kormány terjeszt majd elô annak érdekében, hogy Romániában ne lehessen hatálya a törvénynek.

A szenátor egyszersmind annak a reményének adott hangot, hogy a magyar hatóságok tekintettel lesznek a román kérésre,valamint az olyan európai fórumok véleményére, mint az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ). Ebben az összefüggésben kijelentette: "Nem szeretnénk odáig jutni, hogy errôl a témáról vitát folytassunk a parlamentben". Prisacaru úgy vélekedett, hogy a törvény romániai alkalmazását megakadályozó intézkedésekrôl szóló esetleges vita nem kelt majd feszültséget a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) között, s nem áll fenn annak a kockázata, hogy megromoljon a két párt közötti viszony.

– Az RMDSZ távlati érdekei sokkal fontosabbak, mint a romániai magyar kisebbségnek jelentéktelen kedvezményeket nyújtó státustörvény – mondta a szenátus külügyi bizottságának elnöke.

A szlovák fél nem akarja elsietni a státustörvény kérdésében esedékes konzultációkat, mert Pozsony "az alapos elôkészítés híve" – mondta Jaroslav Chlebo, szlovák külügyi államtitkár.

Chlebo, a tervezett konzultációkat magyar részrôl vezetni készülô Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár partnere, nem feltételezi, hogy kettejük találkozója augusztus folyamán esedékes lenne. Hozzátette: Szlovákia végleges álláspontjának megfogalmazásához Pozsonynak még "alapanyagokra" van szüksége.

Jelezte: Pozsony szándéka szerint a státustörvényrôl folytatandó megbeszélést nem egyetlen találkozó keretében akarják lebonyolítani. A szlovák fél elvárásai szerint a Szlovákia kifogásait ismerô magyar fél remélhetôleg elôterjeszti majd a törvény végrehajtásának módozataival kapcsolatos elképzeléseit. "A Szlovák Köztársaság ezek után nyilatkozik majd arról, hogy a jogszabály Szlovákia területét érintô hatályának módja elfogadható-e számunkra" – mondta a szlovák diplomata.

Chlebo abban összegezte a magyar státustörvény szlovák megközelítésének alapelvét, hogy "a független állam területén a független hatalom egyedül a Szlovák Köztársaság kormányáé és nem lehet semmilyen más kabineté". Chlebo azt hangoztatta: Szlovákia nem állja útját annak, hogy a magukat magyar nemzetiségûnek valló polgárokat elônyökben részesítsék, de erre csak "olyan módozatok és mechanizmusok révén kerülhet sor, amelyek összehasonlíthatók a Szlovákia határain kívül élô szlovákokról rendelkezô törvény tartalmával".

Az MKP-elnökség megerôsítette korábbi szándékát

A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnökségének hétfôn az esti órákban befejezôdött ülése után a párt elnöke, Bugár Béla megerôsítette: egyre valószínûbb, hogy a magyar párt kilép a kormányból.

"Persze a végsô döntést csak az augusztus 25- én ülésezô országos tanács hozza meg. Hétfôn az elnökség újból megerôsítette a július 5-i határozatát, miszerint az elnökség az javasolja majd az országos tanács tagjainak, hogy a párt vezetését hatalmazzák fel a kormánykoalíció elhagyására" – mondta Bugár az MTI-nek.

Jelezte: pénteken az elnökség pontosítja és véglegesíti a határozatot, egyszersmind a dokumentumban tételesen felsorakoztatja azokat az indokokat, amelyek miatt az MKP elszánja magát a kormányzati pozíció elhagyására. Ezt a dokumentumot az országos tanács minden tagjának tíz nappal a döntéshozó testület ülése elôtt kézbesítik.

Az MTI megkérdezte Bugártól, hogy a kilépéssel kapcsolatos vélemények megoszlanak-e az elnökségben. Válasza szerint "inkább az érvekkel kapcsolatban hangzottak el különféle vélemények", de az eljárás kérdésében egységes volt a szavazás, jóllehet Csáky Pál miniszterelnök-helyettes nem szavazott, mert korábban ment el az elnökség ülésérôl és távozóban úgy nyilatkozott, hogy "a kilépés csak az egyik alternatíva". Bugár szerint hétfôn nem volt szó alternatíváról, ez tehát csupán Csáky személyes véleménye.

Az elnökségi ülés után Bugár újságíróknak azt mondta, hogy elképzelései szerint a kilépéskor csakis az MKP miniszterei és államtitkárai állnak fel a székükbôl, nem lát ugyanis okot arra, hogy az MKP embereinek a kerületek és járások szintjén is el kelljen hagyniuk a hivatalukat. Megerôsítette, hogy az MKP képviselôi augusztus 25-ig már semmilyen hivatalos tárgyalást nem kívánnak folytatni a koalíciós partnereikkel.

A Simenthali típusú szarvasmarhák tenyésztése szempontjából Maros megye az országos ranglistán az élen van. Az új évezredben megyénkben elsô alkalommal Nyárádszeredában szerveztek szarvasmarha- kiállítást. A szemlén jelen volt dr. Kelemen Atilla állatorvos, parlamenti képviselô is. A kiállítás megtekintése után válaszolt kérdéseinkre.

– A Nyárádszeredában megrendezett elsô szarvasmarha-kiállítás két vetületét látom nagyon fontosnak. Az egyik: ezeket a hagyományos állattenyésztô központokat, mint Nyárádszereda és vonzáskörzete, ahol a Simenthali típusú szarvasmarhák tenyésztésének több mint 100 éves hagyománya van, életben kell tartani. Ebbôl a szempontból nagyon jó kezdeményezés volt a július 30-án megszervezett kiállítás. Szakemberként vélekedve, az állomány külleme eléggé heterogén, vegyes. Egy ilyen szemle alkalmával nagyon jól kiválogathatók azok az egyedek, amelyek a tudatos tenyésztést bizonyítják. Volt jó néhány figyelemre méltó szarvasmarha azon a kiállításon. Nagyon lényeges dolog, hogy ezt a genetikai értéket, ami egy évszázada birtokunkban van, tökéletesítsük, fejlesszük.

Az ilyen rendezvényeknek nemcsak gazdasági, hanem szociális jellegük is van, fôleg a nyugat-európai országokban. Svájcban, Ausztriában egy-egy ilyen kiállítás valóságos ünnep. Ennek meg kell teremteni a hagyományát. El kell mondanom, hogy Nyárádszeredában elég sok nem megfelelôen elôkészített állatot láttam. Egy ilyen kiállítás alkalmával nemcsak a teljesítményt követik, hanem a küllemet is, a rendben tartott vázszerkezet, a tisztaság is nyom a latban. Hiányérzetem az, hogy itt, a Nyárád mente közepén, egyetlen gazda sem öltözött népviseletbe. A nyugati országokban a gazdák bizony ünnepi, a tájra jellegzetes népi ruhákba öltözve vezetik fel az egyedeket a bizottság elôtt. Kísérô lányok mennek virágkoszorúval. Nekünk is meg kell tanulnunk eladni azt, amink van. Úgy vélem, hogy az évezred elsô szarvasmarha- kiállítása kiindulópont lehet, és nagyon remélem, hogy rövid idôn belül nálunk is hangsúlyt fektetnek majd a ruhára, a küllemre stb. Ettôl függetlenül kijelenthetem: dicséretes vállalkozás volt. Tanakodtunk is a mezôgazdasági igazgatóság, a szaktanácsadói hivatal mérnökeivel, hogy ilyen állatkiállításokat Maros megyében zónánként kellene megszervezni rendszeresen. És majd év végén, amikor kevesebb a mezôgazdasági munka, egy központi helyen a kiállítás-sorozatot zárni lehet zónadöntôvel. Így megvalósulhatna egy valós megyei megmérettetés.

– A rendezvényen elhangzott, hogy az európai országokban több kiállítást rendeznek, mint amennyi napja van az évnek. A mezôgazdasági igazgatóság sajnos nagyon szerényen tudja támogatni az ilyen rendezvényeket. A nyugati országokban az állam támogatja a kiállításokat?

– Természetesen. Idehaza még nem sikerült kidolgozni egy igazi mezôgazdasági támogató rendszert. Nemrég sikerült kiharcolni a tejprémiumot. Romániában ma a tejtermelô gazdák minden liter tej után 500 lej prémiumot kapnak. Ez közvetlen a gazdák zsebébe jut, és nem mint eddig, a feldolgozó iparba. Én erre büszke vagyok, mert a kezdeményezés a nevemhez fûzôdik. A törvényalkotókra még sok munka vár. Rá kell jönnünk arra, hogy Románia még nagyon sok ideig nem fog a BMW-nél vagy Mercedesnél jobb autót, a svájciaknál jobb órát gyártani, de az állattenyésztésben ott lehetünk valahol az élvonalban. A minisztérium állattenyésztési fôosztályán dolgozókkal gyakorta találkoztunk, úgy vélem, hogy magas szinten kezdik megérteni az állattenyésztés fontosságát. Mindenki azt kamatoztatja, amihez ért, mi ehhez értünk, úgy érzem. Persze, fel kell tárni a lehetôségeket az állattenyésztôk meggazdagodása felé. Mert kérdem én, ha évente 12 kiállítást szerveznénk, a gazdáknak lenne annyi pénzük, hogy ide-oda utaztassák állataikat? Egyértelmû, gazdag állattenyésztôkre van szükség, akiknek olyan anyagi hátterük van, amely megengedi jelenlétüket minden kiállításon. A kiállítások valóban ösztönzik a gazdákat. A gazdaságilag fejlett oeszágokban egy díjnyertes tehén, ünô, bikaborjú tetemesen többet ér annál az állatnál, amely nem vett részt kiállításon.

– A kiállítás színhelyén sehol sem láttam az állatok számára ivóvizet, a nap egyfolytábban sütötte az egyedeket. Ez is szervezés kérdése?

– Igen, külföldön is a szervezôk biztosítják az ivóvizet, és minden más kelléket. Egy tartálykocsit a volt mezôgazdasági gépállomástól ki lehetett volna rendelni, a megjelenô gazdáknak valaki felhívhatta volna a figyelmét, hogy vegyék elô a székely ruhát, csizmát. Nem vagyunk annyira szegények, hogy néhány veder vizet ne tudnánk biztosítani a kiállított állatoknak. Szervezés kérdése. A Szarvasmarha- tenyésztôk Egyesülete is gondoskodhatott volna tagjairól. Az ilyen nagyszabású rendezvényrôl nem lett volna szabad hiányoznia a mentôautónak. Nem kritizálni akarok, de remélem, hogy idôvel lesznek olyan gazdák is, akik majd tudatosan felkészülnek egy kiállításra s a szervezôk is körültekintôbben szervezik meg az állatkiállításokat. Habár voltak zökkenôk, mindenképpen dicsérni kell a kezdeményezôket.

Köztudott: 1994-ben történt felavatása óta a Bernády Ház naponta-hetente közmûvelôdési programmal várja vásárhelyi közönségét. Az események olyannyira sûrûvé váltak, hogy a kultúra egyszer csak kezdett nem férni a házban. Az eltelt hét év alaposan bizonyítja: Marosvásárhelyen szükség van egy ilyenszerû kulturális központra. A ház népszerûsége és látogatottsága bôvítést követel.

1997-ben a Dr. Bernády György Alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy nagyobb teret alakít ki, s ilyen irányban meg is tette a szükséges lépéseket. Terveket készített, mi hol kapna megfelelôbb helyet, csakhogy az építkezésekhez szükséges anyagi források meglehetôsen gyengén csörgedeztek. A kuratórium pályázatot nyújtott be az Illyés Közalapítványhoz, idôközben megszerezte a jóváhagyásokat, helyi pénzekbôl és a budapesti közalapítvány résztámogatásaiból beszerezte az építkezési anyagokat, és kora ôsszel a kuratórium remélhetôleg megkapja azt a várva- várt támogatást is az említett közalapítványtól, amivel legkésôbb 2002. tavaszáig befejezik a tetôtér beépítését és a földszinti tér kialakítását. Az Illyés Alapítványtól egyébként nemrég érkezett a visszaigazolás, hogy az elsô kuratóriumi ülésükön tárgyalják a Bernády Alapítvány pályázatát és remény van arra, hogy a vásárhelyi kulturális központ javára döntenek – mondta el lapunknak Borbély László, a Dr. Bernády György Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Minthogy a támogató közalapítvány felé bizonyítani kell, a ház átépítéséhez már a holtszezon kezdetén hozzá is láttak, az udvaron ásnak, kicserélik az elavult, pénzfaló fûtésrendszert. A földszint bôvítése mellett a tetôtér beépítésével legalább 140 négyzetmétert nyer a ház, két nagyobb teremmel, irodahelyiséggel, funkcionalitása lényegesen növekszik.

A Bernády Ház kibôvítésének és modernizálásának összköltsége mintegy 12 millió forintnyi összegre rúg, bizonyos részét már megkapta az alapítvány, miként mondtuk, ez képezte a munkálatok megkezdésének anyagi alapját, a hátralévô összeg tehát ôsszel várható. Nyilván, a tekintélyes pénzösszeg kapcsán felmerült a kérdés: nem lenne-e célszerûbb egy új épületet vásárolni, de a köztudat az elôbbi érvnél erôsebbnek bizonyult, hiszen aki a Bernády Házba megy, automatikusan az egykori Baross utca felé veszi útját, célszerûbbnek bizonyul, ha minden egy ingatlanon marad. A megszokás – tudjuk – nagy úr.

Persze, közmûvelôdési szempontból jogos a kérdés: mi lesz a tavaszig a Bernády Ház nélkül? Borbély László ígéri, hogy szeptember 15-én a közmûvelôdési ház földszinti termeiben beindulhat a tevékenység. A földszinti nagytermek megôrzik eredeti méretüket, képzômûvészeti kiállításokra, könyvbemutatókra folyamatosan sor kerül. Az átépítést végzô Izorep cég folytathatja munkáját, anélkül, hogy akadályozná a kulturális eseményeket.

Az egyik reggel a fiúk szobájában, nem kis megleptésére, a nevelô olyan gyerekre talált, akinek már otthon kellett volna lennie. Miért volt mégis itt?! Az történt, hogy ez a 12 éves nyárádmagyarósi legényke kerékpáron jött vissza a táborba. Mi letettük otthon az autóbuszról, ám ô visszatért egyedül. Nem kívánt otthon maradni. – meséli Fülöp Dénesné táborszervezô, a Vártemplom diakóniai munkájának vezetôje. Arcán, hanghordozásán látni, érezni, még mindig nem sikerült mapirendre térnie a kis "bátorka" tette fölött. Holott, mindössze arról van szó, hogy a kisfiú háláját így szerette volna kifejezni azok iránt, akik két hét alatt annyi szépet és jót tettek érte és sok más társáért.

– Nem is tudtunk hirtelen szóhoz jutni – folytatja a tiszteletes asszony. Tanakodtunk, mi legyen a további sorsa. Vissza kellett volna tulajdonképpen vinnünk. Végül úgy döntöttünk, egy hétig még táborozhat.

– És ha a jövôben ilyen címen ezt mások is megkísérlik?

– Csak találunk majd valamiféle megoldást az ilyen helyzetekre is.

– Magyarán, a tábori élet leckének bizonyult ezúttal a szervezôk számára is. Különben, mióta foglalkoznak a nagycsaládosokkal a vártemplomi egyházközségben?

– Öt évvel ezelôtt kezdtünk a szegény nagycsaládosokról gondoskodni. 85 ilyen család részesül rendszeres támogatásban. Akadnak közöttük megyén, illetve felekezeten kívüliek is. Sok a tízgyermekes, akad példa a 9-7-6 gyerekesre is. A legtöbb közöttük az olyan család, melyben öt- öt gyereket nevelnek. Felkarolunk egy olyat is, melyben 19 a testvérek száma. Ôk a legtávolabbiak. Sepsiszentgyörgy mellett, Árkoson élnek. A szülôk dolgoznak, és szinte valamennyien a családból. A fiatalokat is munkára nevelik. Mégis nagyon nehezen élnek. E csaknem 90 családban 440 gyerek él.

– Kiknek a közremûködésével jutnak ennyi ideje támogatáshoz?

– A hollandiai Com Over and Help Alapítvány jóvoltából. Tudniillik, amikor elkészült a Lidia gyermekotthon és a szükségesnél több volt már számára a segítség, született az újabb ötlet: forduljunk a nagycsaládosok felé. És így kerülhetett sor gyerekeik táboroztatására is. Az idei a harmadik, amit szervezünk. Olyan gyerekeket hoztunk, akik közül sokan saját falujuk határán túl nem jártak. A Marosi Házban, az Erdô utcában, egyházközségünk Bocskai István Intézetében táboroznak több turnusban. Eddig 20-20, idén 25 gyereket szállásolunk és látunk el egyszerre. Nyárádmagyarósról két tízgyermekes családból, Nagyölyvesrôl egy nyolcgyerekesbôl, Szovátáról egy hétgyerekes római katolikus családból és máshonnan is hoztunk táborozókat.

– Akad közöttük olyan is, aki nem elôször van itt?

– Igen. Sokuktól érkezett szép levéllel tudnám ezt példázni. Amikor az elsô csoportot hazaszállítottuk, megható, feledhetetlen élményben volt részünk. A gyerekek között volt a körtvélyfájai Nagy Miklósék – ahol kilencen vannak testvérek és egyikük szebb a másiknál – három aprósága is. Sírtak, amikor hazaértek. Nem akartak az autóbuszból kiszállni.

– Apropó, apróságok. Mekkorák a táborozó gyerekek?

– Hat és tizennégy év közöttiek. Nagy iramban tanulnak, illetve van részük körültekintô, szertetteljes, tapintattal végzett nevelômunkában is. Két hét alatt több mint 22 éneket, l5 bibliai történetet, sok bibliai verset sajátíthattak el. Gyakorlati foglalkozásokat is tartunk. Kaptak pl. egy-egy kis tarisznyára valót, melyre Szabó Éva tanár néni rárajzolta a díszítômotívumot, úgy, hogy nekik már csak kivarrniuk kellett. Elôfordult, hogy néhányan a fiúk közül hamarabb elvégezték, mint a lányok. Kézügyességfejlesztô gyakorlatokon is részt vehetnek. Logikai játékokba kapcsolódhatnak be. Idôs, nyugalmazott tanító nénik tartnak illemtant, tanítják ôket öltözködni, civilizáltan viselkedni, szépen, ízlésesen eblédlôasztalt megteríteni, illô módon étkezni.

– Mindez visszahathat a szülôkre is.

– Tényleg így van. Ezért is érhettük meg, hogy egyes szülôk végre kimeszelték otthonaikat, házaikat. Jártunk olyan családban is, ahol nem ismerték a mosást. Rengeteg gondot okozott egyébként a táborban a tisztálkodás. Illetve ennek a hiánya. Naponta fürdetjük itt a gyerkeket, és örömmel tapasztaltuk, mennyire jól érzik magukat utána. Most otthon ôk vívják harcukat mindezért. Akkor is, ha nincs fürdôszoba. Igaz, mosdásra, mosásra alkalmas edényt, tálat, kellékeket vásároltunk nekik, csakhogy a tisztálkodás igénye lábra kapjon és megerôsödjön a családtagokban.

– Nem lehet könnyû az itt dolgozó felnôtteknek sem.

– Közösen végzünk itt mindent. És akárcsak asszonytársaim teszik, magam is: boldogan, a magunk örömére is. Csak úgy teljes az életem, ha másokért is cselekszem.

Évekkel ezelôtt volt sláger a fenti felhívás, természetesen Magyarországon. Nevetségessége miatt vagy miért, még ma is élénken él emlékezetünkben. Lényege, hogy arra buzdítsa a magyar vásárlókat, hazai terméket vásároljanak. Az ötlet nyilvánvalóan nem új keletû, hasonló mozgalmak az Egyesült Államokban, Angliában és Németországban is születtek. Szerepük mindahányszor annyira korlátozódott, hogy egy szûk rétegben tudatosította: az általa megvásárolt termék árának egy része a termelôhöz jut.

Ilyen próbálkozásnak lehetünk szemtanúi egyik román nyelvû napilapunk fôoldalán, ahol öles betûkkel többször is megjelent már – és gondolom megjelenik még – a felhívás: "A nemzetgazdaság támogatása érdekében: fogyasszon kizárólag román termékeket!"

A tendencia nem új keletû még errefele sem, hiszen áruforgalmazó ügynökök tanúsága szerint a román falvak egyikében-másikában egyáltalán nem vásárolnak Magyarországról származó termékeket, még akkor sem, ha azok jó minôségûek és román felirattal is rendelkeznek.

Az ügy mindenesetre sok vonatkozásában "sántít". Egyfelôl a mai román gazdaság nem képes arra, hogy minden terméket elôállítson. Vannak tehát importálandó áruk. Gondoljuk csak el, mi lenne, ha kizárólag román iparban elôállított elektronikai cikkekre hagyatkoznánk. Hát bizony, akkor tévét nem néznénk, telefont nem használnánk (mobiltelefonok, telefonközpontok), orvosi mûszerekrôl szó sem lehetne és sorolhatnám. Vagyis máris megalkuvásra kényszerültünk. A kitartóbbak bizonyára azonnal mondanák, hogy legalább azokat a cikkeket, amiket itt is gyártanak, azokat részesítsük elônyben. Elfelejtik persze, hogy autógyáraink többségi részvénycsomagja külföldiek kezében van, hûtôszekrény-, vasaló- stb. gyárainké szintén. És akkor még nem beszéltünk a minôségrôl. Ha valaki a román gazdaság javát akarja, bizonyára csak ritkán javasolhatja, hogy hazai nyersanyagból dolgozzon. Ez ugyanis általában drágább és gyengébb minôségû. Persze, vannak elismert román termékek is, amelyek jó minôségûek. Igaz, nem ritka, hogy a gyártó azért tud olcsó terméket elôállítani, mert veszteséges, állami kézben levô vállalat. Vagyis a kérdés korántsem ilyen egyszerû. Nem elég a román libát a román fazékba beletenni ahhoz, hogy a gazdaság fellendüljön.

A hazai ipar fellendítésére ennél jóval hatékonyabb programot kell kidolgozni, de ez már más lapra tartozik.

Szeptember elsején felvételi

A marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetemen augusztus 27-én kezdôdnek az egyhetes közös konzultációk és beiratkozások, szeptember 1. és 5. között zajlanak a felvételi vizsgák a színész és a teatrológia szakokon. A román tagozaton az idén rendezôi szak is indul. Az egyetem Szentgyörgyi István tagozata jövôben számít rendezôi osztályt indítani. A felvételi iránti érdeklôdés most élénkült meg igazából, tudtuk meg Kovács Levente tagozatvezetôtôl; naponta jelentkeznek személyesen vagy telefonon, remélhetôleg sikerül a 11 tandíjmentes és három tandíjköteles helyet megfelelô tehetségû hallgatókkal betölteni a színész tagozaton. A teatrológia szakra 7 hallgatót vesznek fel.

Tudni kell, az egyetem a felvételi vizsgákat azért tartja szeptember elején, mert olyan tárgyakból kell a felvételizôknek készülniük, amikre a középiskolákban nincs lehetôség, vagy éppen az érettségire való felkészülés miatt nem jut elég idô. A nyári periódus lehetôvé teszi a felvételire való alapos felkészülést, hiszen az egyetem olyan jelentkezôkre számít elsôsorban, akik megnyugtató képet nyújtanak képességeikrôl, kimondottan erre fog a felvételi összpontosítani. Nem középiskolai anyagot kérnek, a képesség, a tehetség feltérképezése a fô terület ezen a felvételin.

Megtudtuk, hogy a Szentgyörgyi István tagozaton idén végzetteknek megvan az állásuk, ketten Sepsiszentgyörgyre, ketten a Szatmárnémeti és Csíkszereda "házasságában" lévô színházhoz mentek, egy frissen végzett színész Székelyudvarhelyre került, míg Marosvásárhelyen négyen maradtak.

A magyar tagozat végzôs színész osztálya idei évadját minden valószínûség szerint a Rómeó és Júlia címû darabbal kezdi, a produkciót Rusznyák Gábor rendezi.

A Református Mentô Misszió és a Bonus Pastor Alapítvány segítô tábort szervez szenvedélybetegek számára 2001. augusztus 20-31. között Magyarón (Alunis, Maros megye). Minthogy eddig is volt, ez az alkalom is segítségnyújtás azok számára, akik alkoholfogyasztással vagy más önpusztító szenvedéllyel küzdenek. Mivel az ilyen jellegû bajok a közvetlen hozzátartozókra is kihatnak, ebben a táborban szívesen látjuk a házastársakat is, vagy azt a személyt, aki kész támogatni a bajban levôt. A tábor ideje alatt biztosított az állandó orvosi ügyelet és tanácsadás. Mindenkit szeretettel fogadunk, a részvétel feltétele az elsô naptól az tolsóig való jelenlét. Érdeklôdni, jelentkezni a következô telefonszámon lehet: (HR, CV, BV megyeieknek) Antalfi Gizellánál: tel: 066/212-971, munkanapokon 8.-13 óra között; (MS, BN, AB, SB megyeieknek) Csulak Lászlónál, tel: 065/168-517, hétfôtôl péntekig 8-16 óráig, és 16-21 óra között a 065/211-061-es telefonszámon; (CJ és a többi megyeieknek) a Református Mentô Misszió irodáján: tel: 064/180-300 naponta 10-14 óra között, máskor Adorján Kálmán lakásán, Tel; 064/199-734. Jelentkezni augusztus 15-ig lehet.
A Református Mentô Misszió és a Bonus Pastor Alapítvány munkaközössége

Lerágott csontok boltja

"Tatikám, ki vagyok akadva", fedezett fel újra magának, néhány hónapi indokolatlan mellôzésemet követôen, cuclispajtásom, Egon, a legnagyobbik Walter fiú. "Hallgatsz, mint tejfelesedô libafos a fûben, miközben nyugati szomszédaink jó néhány hete gôgicsélô, a szentkeresztségben a státustörvény nevet elnyert kései mea culpájának ízekre szedésével van elfoglalva a mindenható média. Boldog-boldogtalan analizál és szintetizál, hôbörög, érvel, nyilatkozik, figyelmet felhív, óva int és fenyegetôzik, nyafog, faggat-nyaggat, elôre jelez és jövôbe néz, morfondírozik, puhatolózik, fel- és leértékel, ígér, lázít és altat. Harcias firstminisztertôl kezdve önkormányzati segédfogalmazóig, jovialitásában kirakati próbababákat megszégyenítô, mosolygó nagyapóka korú fô-fô közméltóságtól rehabilitált uradalmi kocsisig, zavaros tekintetû poéta- pártvezértôl reszketô kezû pecsétôrig, mélynövésû fôszerkesztôtôl Miss Caracalig, Ponciustól Pilátusig mindenki állást foglalt már a kérdésben, te meg, a fertály nyilvántartott fô kotnyeleseként, annyit sem mondtál még, hogy bik-mak. Szállj magadba, haverom, ereszd el te is a ficánkoló bikát", fejezte be kifulladva egyszusszát Dilinger barátom és azzal faképnél hagyott.

Egy tapodtat sem mozdultam el azóta a faképtôl, jól érzem magam árnyékában. Észbontó kánikulában mindenki oda menekül, ahova tud. Nem ülök fel vértestvéri dumáknak. Nem érzem kompetensnek magam ahhoz, hogy egy más ország törvényhozási szándékait, bármilyen elôjellel is, bíráljam. Élénken él még bennem a cseausiszta tanítás: neamestecul în treburile altor state. Politikai szemináriumokon tükörfényesre dörzsöltük az elvet. Iliescu, Nastase, Geoana, C. V. Tudor és eszmetársaik, hozzám hasonlóan, csak ritkán és jól indokoltan hiányozhattak ezekrôl az ideológiai fejtágítókról. Ergo, ôk is tudják, magam is tudom, hogy az Országházban döntô többséggel meghozott törvénynek területen kívüli hatálya nincs. Tudvalevô, hogy a rábólintásban, mind a kormánykoalíció, mind az ellenzék egyformán kivette a részét, az egy, súlyában és tömegtámogatottságában elhanyagolható formáció, az SZDSZ kivételével. A voksok egyöntetûségébôl ítélve, méltán konkluzionálható, hogy a meghozott döntést még rosszindulatú belemagyarázással sem lehet a vészesen közelgô választások kampányelôkészítô mozzanataként felfogni. Egész egyszerûen az évtizedekig gubbasztó anyakotló észbe kapó igyekezetében megpróbálja a kevertestál felé terelni szerteszéjjel elcsámborgott csibéit. Még mielôtt végzetesen rájuk csapna a szomszédos kertek alatt ólálkodó kánya. Ártándon, Nagylakon, Rajkán, Tornyosnémetin, Röszkén vagy Letenyén túl már területen belülre kerül az aprójószág. Ott már bármely, a magyar parlamenten átment jogi kezdeményezésnek van érvényesíthetô hatálya. A kábán ébredt határpásztorok káromkodó hadovái ellenében is. A világ, minden bizonnyal, nem áll a feje tetejére. Megcsappan ugyan az eddigi havi határátlépésekre kényszerített pecsétvadászok száma, de Orbán Viktor mesterien kihúzott mézesmadzagjának irányát követôen, nem fogy ki a " mînca-ti-as"-okból sem az anyaországi munkatelepek nyelvi exhibíciókra mindig nyitott közönsége. A továbbtanulásra vágyó ifjak elôtt megszaporodott a követhetô utak száma, rajtuk múlik, hogy melyiken induljanak, melyiknek intsenek búcsút. A nyavalyáktól gyötört honpolgáraira meg nem pazarol sokat, anyagiakban és lelkiekben sem a hazai társadalom. Ha valaki felvállalja ezek gyámolítását, arra a személyre, azokra az intézményekre nem vicsorítani kell, azoknak illene kezet csókolni. Ezen diszkriminatívnak bélyegzett szociális és gazdasági aspektusok ellen hadakozik variáló rössel pufók miniszterelnökünk, akinek egyedi olvasatában az inkriminált kerettörvény intencióiban nehezen illeszthetô az európai normák keretei közé. Lelke rajta. Feltételezett lateiner mûveltsége ellenére egy ôsrégi közmondásról látszólag megfeledkezett: Alea iacta est! Az akta az európai allékon araszol a végkifejlet felé.

Hogy ki állítja majd ki számomra magyar igazolványomat, ha a megtorlásokra elszánt Tisztelt Házunk bekeményít civil szervezeteinknek, alapítványainknak? Emiatt sem robban szét a fejem. Tudva tudom, hogy hóhér hiányában még sosem maradt el kivégzés a glóbuszon.

Uff, uff, aranybarát, parancsodra megvakkantam.

Pál-Antal Sándor vidám, de nehéz ember. Úgy is értve, hogy nem könnyû interjút készíteni vele, miközben legalább ötven másik emberrel is szót vált.

Súlyos térdbántalmai miatt betegszabadságra kényszerült, de így is el kell járnia ide-oda, mert a történészi-levéltárosi-kutatói munka rengeteg utánajárást igényel. Munkahelyére az utóbbi idôben már csak taxival tudott bemenni.

Mégis "elkaptam" egy faluban, a besenyôk földjén. – A történetükrôl újat csak ásatás nyomán lehetne mondani – vélekedett. Egy-kétmillió forint kellene hozzá, két ôszön át ásni; feldolgozni; az talán újat hozna a helyi besenyôkutatásban.

Beszélgetéseink többnyire humorosak. Öniróniáját kedvelem. Ezt mondja például (miközben szemernyit sem tér el a valóságtól): – Ahol a nevem volt, ott mindenütt megjelent a pénz. (Ezt a pályázati beadványokra érti.)

Annyi a munkája és olyan termékeny, hogy az már félelmetes.

– A marosvásárhelyi Mentor Kiadó mintegy húsz kötetbôl álló sorozatot szándékozott indítani Erdély emlékezete címmel. Káli Király István igazgató felkért: jelezzem, milyen természetû munkáim vannak, milyen stádiumban leledzenek stb.

Hát én leadtam néhány címet. És Káli mindet feltüntette a kiadói tervben! Teljesen megnyomorított vele.

Ötszáz oldalnál is többre rúg a Marosszék és Marosvásárhely 1848-49-ben címû kötet. Forráskiadás. E hó végén jelenik meg, a székelyudvarhelyi Haáz Rezsô Alapítvány támogatásával, nyomja az Infopress.

Én szerkesztem A Maros megyei magyarság történetébôl címû kötetet, és tanulmányom is van benne. Ez a Mentornál jelenik meg.

Szerkesztem Benkô Károly: Marosvásárhely leírása címû könyvét. A latin szöveget Szabó Gyula egyetemi tanár fordította. Ez is a Mentor kiadványa lesz.

Székely önkormányzat-történet (1848-ig). Számítógépen háromszáz oldal, írógéppel ötszáz, kiadva 350. Egy példánya már a KNÖM-nél van.

Közjáték: (Önérzetes csíkiak). Karcfalva múltjából. – Tavaly jártam ott, Boldogasszony napján, augusztus 15-én. És az egyik fiatalember, Kelemen Hunor államtitkárnak az öccse, Levente, megszólított. – Sanyi bácsi! Van valami pénz, mit lehet csinálni hatmillió lejre?

Hát valami húsz oldalt. De végül nem húsz oldal lett, hanem negyven a kis monográfia. De ahhoz már több pénz kell. Ôk hatmillióra leadták azt a kéziratot, és kiegészítve lesz belôle egy majdnem százoldalas könyv... Mikor a kilencven oldalas is kb. negyvenmillió lejbe kerül.

Hogy sikerült kiadatniuk? Karcfalvának ezer lakosa van, nem több. De ott is van egy rakás vállalkozó. S úgy egyeztek meg, hogy mindenikük ad egymilliót.

Ez volt a tavaly. Telik-múlik az idô, kérem a támogatók listáját; hát még mindig nem volt meg. – Na, itt a kézirat a falutokkal – tettem eléjük. – Ha az idén nem adjátok ki, jövôre én jelentetem meg!

Ezt aztán a lelkükre szívták. És most, augusztus 15-én, Boldogasszony napján bemutatjuk a könyvet Karcfalván.

A Búzásbesenyôre vonatkozó anyagot még 1995-ben szedték össze, aztán '96-ban már egy kis füzet jelent meg, mindössze száz példányban, mûszaki kivitelezése azonban igen gyenge.

Munkatársam Nemes Sándor helybeli történelemtanár. Megírta már a földrajzi- természetrajzi részt, ô szeretné megírni az iskolatörténetet is. Ez részét képezi a monográfiának, illetve ki lehet adni késôbb külön kötetben is.

Búzásesenyô monográfiájához – akkor – kellett volna vagy 15-20 millió lej. Ezt nem sikerült felkutatnia a helyi közösségnek, így aztán elúszott a korábban beígért pályázati támogatás is.

A tizenöt fejezetbôl tehát egy van készen, de szinte minden fejezethez aprólékos kutatás, helyben dolgozó munkatárs is kell.

Feliratkoztam a doktorátusra. Két év óta nem jutott idôm megírni a disszertációmat. Marosszéki intézmények pecséttörténete. Négyszáznál több pecsét – és a hozzájuk tartozó intézmények – története.

A télen akarom megírni.

Utána fognék a besenyôi munkának. De az elôbbi példákon is okulva csak akkor kezdek hozzá, ha tudom, hogy nem a fióknak írok.

A háromszáz oldalas besenyôi kötet költségei (különösen a papír drága) legkevesebb hetvenmillió lejt emésztenek fel. Támogatásból kb. 150.000 forint várható (tizenötmillió lej).

Erdészettörténettel is foglalkozom. Az lesz a következô.

De hiába is firtatnád, annak a címét már nem mondom meg.

(És nem mondta meg.)

Maros megyében mintegy 1600 nyolcadik osztályt végzett tanuló vesz részt az augusztus 20-27. között másodszorra meghirdetett kisérettségi vizsgán. Azokról a diákokról van szó, akiknek nem sikerült átmenô jegyet szerezni a júniusi vizsgán illetve akiknek pótvizsgázniuk kellett. A júniusi kisérettségin 6533 diák vizsgázott, közel 500 tanulóval kevesebb, mint ahányan befejezték az általános iskolát, 75,5 százalékuk sikeresen.

A pótkisérettségi vizsgát Marosvásárhelyen, Segesváron, Dicsôszentmártonban, Szászrégenben és Marosludason tartják, beiratkozni augusztus 10-17. között lehet. Az elsô vizsgatantárgy 20-án a román nyelv és irodalom, ezt követi 21-én az anyanyelv és irodalom, 22-én a matematika, 23-án a történelem vagy földrajz. Az eredményeket augusztus 25-én hozzák nyilvánosságra, 26-án lehet benyújtani az óvásokat, a végsô eredményeket 27-én függesztik ki.

Párhuzamosan a kisérettségivel zajlik az újabb érettségi vizsga, amelyen megközelítôleg 500 diákra számítanak és amit két marosvásárhelyi tanintézményben szerveznek meg: az Avram Iancu valamint a Mûvészeti Líceumokban. A pótérettségire ma és holnap lehet még beiratkozni, a szóbeli vizsgák augusztus 13-án, az írásbelik 20-án kezdôdnek a román nyelv és irodalommal – tájékoztatta lapunkat Dónáth Árpád fôtanfelügyelô- helyettes.

A roma közösségnek a megye gazdasági- társadalmi életébe való integrálása érdekében a Maros megyei prefektúra azzal a kéréssel fordult a roma szervezetekhez, hogy nyújtsanak be javaslatokat ebbôl a célból az intézmény program- és kormánystratégiákkal foglalkozó igazgatóságához. Az írásbeli javaslatokat augusztus 17-ig lehet letenni – közölte lapunkkal Georgescu Cristian szóvivô.

A helyszíni ellenôrzések során tapasztalt hiányosságok miatt a megyei Közegészségügyi Igazgatóság és a prefektúra szakemberei az érintett polgármesteri hivatalok bevonásával betiltották az Andrei Provita Alapítvány által Mezôsályban, a Dózsa György-i polgármesteri hivatal által a község területén, valamint a Románia cserkészei szervezet marosvásárhelyi kirendeltsége által Laposnyán szervezett tábort. Mint az igazgatóságtól kapott közleménybôl kiderül, a szervezôk nem biztosították a fôzéshez, tisztálkodáshoz szükséges forrás- vagy folyóvizet, nem készítették és nem tárolták az elôírásoknak megfelelô körülmények között az élelmet, a táborokból hiányzott a tisztító- és fertôtlenítôszer, a szemetet nem gyûjtötték össze kellôképpen és a jelenlevôk rögtönzött mellékhelyiségeket használtak.

A szakemberek folytatják a nyári táborok ellenôrzését, remélve, hogy így megakadályozhatják a fertôzési gócpontok kialakulását.

Ez is csak látszatintézkedés?

Nálam okosabbak már százszor, ezerszer próbálták felhívni a figyelmünket arra, hogy romlott a társadalmunk, felborultak az értékrendek, a becsületesség, a tisztelettudás, a felebaráti szeretet, erkölcsiesség csak szavak szintjén számít. Annál több hatalmat tulajdonítanak a pénznek, már szinte erény, ha valaki ügyeskedéssel anyagi javakhoz jut, ha megtalálja a kiskaput, be tud csapni másokat. A bûntények gomba módra szaporodnak. A vészharangokat semmi sem kondíthatja meg érthetôbben a tényeknél. A börtönök túlzsúfoltak, a rabok száma 44%-kal meghaladja a fogházak befogadóképességét. A romániai börtönökben uralkodó tûrhetetlen állapotok már évekkel ezelôtt magukra vonták az Európa Tanács figyelmét, ahonnan anyagi segítséget utaltak át, az elítéltek sorsának enyhítése érdekében. A pénznek idôközben lába kelt, a helyzet változatlan maradt. Most a kormány szánta rá magát a lépésre és kidolgozta azt a törvénytervezetet, mely könnyítene a börtönök zsúfoltságán. Amnesztiarendelete szerint mintegy kilencezer elítélt kerülhet szabadlábra. Nem kell megijedni, nem a gyilkosok és nemi erôszakot elkövetôk fognak kisétálni a börtön falai közül, hanem az 5 évnél kevesebbre ítéltek örvendhetnek majd visszakapott szabadságuknak: a tyúktolvajok, a zsebmetszôk, a szegény ember "gyilkosai", azok, akik majd leveszik a vállunkról a maradék pénzünk befektetésének terhét, akik a sötét utcákon ólálkodnak és kitépik a fülbevalót a fülünkbôl. A kis bûnözôk mellett persze közkegyelemben részesülnek az adócsalók, a fehér galléros maffiózók is, akiknek pár milliárdos csalás írható a számlájukra. Az a kevés nyilván, aki lebukott.

A törvénytervezet szerint ezentúl a kihágásokat nem büntetnék szabadságvesztéssel, valamint a kiskorúakat sem utalnák javítóintézetbe. Ez nem is jelentene nagy tragédiát, mert tudjuk, hogy a javítóintézetek eddig is többnyire, "szakmai" kiképzôk voltak, a börtönökben is tökéletesíthették magukat az elítéltek annak érdekében, hogy elkerüljék a következô lebukást. Sajnos, sokkal kisebb azoknak a száma, akiknél tényleges javulás tapasztalható, a másik végleten álltak azok, akik a börtönbôl hazafelé tartva már a villamoson belenyúltak az utasok zsebébe, így egy óra alatt megint ott kötöttek ki, ahonnan indultak. Statisztikák szerint a szabadlábra helyezettek 25%-a 6-12 hónapon belül visszakerül a börtönökbe. N_7stase állítása szerint a kormány segítene a kiszabadultaknak beilleszkedni a társadalomba. Hogyan? Milyen elképzeléseik vannak ezen a téren? Ugyanis arra is kell számítani, hogy nemcsak azok kerülnek ki, akik örvendenek a szabadságnak, hasznosan kihasználják azt, hanem olyanok is, akik nem tudnak mit kezdeni a kinti élettel. Nincs lakásuk, munkahelyük, a börtönben legalább fedél volt a fejük fölött és a mindennapi levesüket is biztosították. Velük mi lesz? Lépcsôházakban, híd alatt fognak aludni, szegények konyháján enni vagy kukázni. Mit fog tenni a kormány azért, hogy ezek az emberek ne kényszerüljenek újabb lopásra vagy még súlyosabb bûncselekmény elkövetésére csak azért, hogy visszakerülhessenek oda, ahol "gondoskodtak" róluk.

A törvény érvénybe lépéséhez még a képviselôk kedvezô szavazataira is szükség van. Addig is jó volna abban bízni, hogy a kormány döntésének hátterében komoly tervek vannak a társadalom meggyógyítására, az igazi értékrend visszaállítására, és nem szeretnénk, ha kiderülne, hogy ez is a felszínes megoldások egyike, csak egy mód arra, hogy Európa elôtt tetszelegjünk.

Az egészségügyi minisztérium nemrég rendeletben tájékoztatta a marosvásárhelyi Vérközpontot, hogy augusztus 1-tôl nem utal ki pénzt azon alkalmazottak részére, akik polgári szerzôdéses munkaviszonyban állnak az intézménnyel. A rendelet 9 személyt érint, akik a megye három városában levô véradási központban dolgoznak: Szászrégenben, Segesváron, Marosludason. – Ha nem találnak megoldást az érintett alkalmazottak bérezésére, e központokat valószínûleg felszámolják. A vidéki véradási központok bezárása a jelenlegi vérhiány mellett súlyos következményekkel járhat, hiszen a vérmennyiség egyharmadát ezekben a városokban gyûjtik be – nyilatkozta tegnap dr. Kolumbán Pál, a Vérközpont igazgatója, aki átiratban kérte a minisztériumtól e döntés felülvizsgálatát, de választ még nem kapott.

A minisztériumi rendeletben azt is közlik, hogy ezután a túlórákat sem fizetik, ami szintén nagy csapás a Vérközpont számára, tekintve, hogy az alkalmazottak száma amúgy is kevés, az esetlegesen megüresedô állások betöltésére pedig nem szerveznek versenyvizsgát.

Kérdésünkre Kolumbán Pál elmondta, hogy a minisztériumi rendelet hozzá nem értésrôl, felelôtlenségrôl tanúskodik, és nem jelent mást, mint egy évek óta jól mûködô rendszer tönkretételét. Márpedig, ha valami jól mûködik, miért kell elrontani? – tette fel a költôi kérdést az igazgató.

Dél-afrikaiaké a temesvári sörgyár

A South African Breweries nemzetközi sör- és üdítôital-csoport megvette a Bere Timisoreana SA sörgyár 83,7 százalékát. A vételárat nem, hanem azt közölték, hogy a szerzemény nettó eszközértéke 6,9 millió dollár. A keddi bejelentést kísérô kommentárjában a South African Breweries vezérigazgatója, Graham Mackay azt mondta, hogy a temesvári sörgyárnak erôs a márkája és kitûnô a terjesztôhálózata Románia nyugati részén, és most megpróbálják országos méretûvé tenni a márkát. A Bere Timisoreanának egy sörgyára van Temesvárott, 419 alkalmazottal, évi 700 ezer hektoliteres kapacitással és évi 580 ezer hektoliteres értékesítéssel.

10 millió dollár memoárért

Bill Clinton elôzô amerikai elnök több mint tízmillió dollárt kap – elôre - megírandó visszaemlékezéseiért; a világsikernek ígérkezô könyvet az Alfred A. Knopf kiadó jelenteti meg. Az Egyesült Államokban ekkora összeget még nem fizettek ki senkinek egyetlen nem szépprózai írásért sem. A rekordot eddig II. János Pál pápa 1994-es könyve tartotta 8,5 millió dollárral. Bill Clinton felesége, Hillary Clinton szenátor pedig majdnem ennyit, 8 millió dollárt kap a tervek szerint 2003-ban piacra kerülô memoárjaiért. A Knopf megvásárolta a könyv egész világra szóló kiadási jogát, beleértve az elôzetes és a kiadás utáni kivonatos közléseket is, továbbá a fordítási, illetve a hangos és elektronikus formában való megjelentetés jogát is. Clinton viszont megtartotta magának a mozifilm és a színmû rendezésének jogát.

Alagúttûz Ausztriában

Ötre emelkedett a Graztól északra lévô Gleinalm-alagútban hétfôn délután kitört tûz halálos áldozatainak száma – közölte a rendôrség késô délután. A tüzet két személyautó frontális ütközése okozta. A Gleinalm az A 9-es autópályán St. Michael és Übelbach között húzódik, a Grazot Stájerország felsô részével összekötô legfontosabb útvonalon, s 8,3 kilométerével Ausztria harmadik leghosszabb alagútja. A járatot az elmúlt években többször kellett lezárni tûz miatt, és tavaly fel is újították a biztonsági berendezéseket. Naponta 14 ezer jármû halad át rajta, s a húszéves alagút karbantartására idén 22 millió schillinget költenek.

Aláírás helyett ujjlenyomat

Aláírás helyett hamarosan ujjlenyomatot kérhetnek a brit boltok a hitelkártyával fizetô vevôktôl a csalások kivédése végett, ha beválik az egyelôre korlátozott jelleggel hétfôn kezdett kísérlet. Hétfôn több birminghami üzletben arra kérték a vásárlókat, hogy hitelkártyás fizetés esetén a számlára ujjlenyomatukat tegyék szignójuk helyett. A próbaidôszak alatt a vásárlók megtagadhatják ezt, de ebben az esetben az üzleteknek is jogukban áll máris megtagadni a kártyák elfogadását és megkérni a vevôt, hogy más módon fizessen. Az ujjlenyomatokkal ellátott hitelkártya-fizetési számlákat a boltok nem archiválják és egy idô után megsemmisítik, de ha csalás gyanúja merül fel, a rendôrség megkapja az ujjlenyomatot.

Cápatámadás a Bahamákon

Térdtôl amputálni kellett a lábát annak a 36 éves Wall Street-i bankárnak, aki a hét végén tizedik házassági évfordulóját ünnepelte feleségével a Bahama-szigeteken, ahol egy rátámadó cápa megcsonkította testét. A tengerben egyedül úszó Krishna Thompson a cápamarás után még ki tudott úszni a partra, a homokba véste szállodaszobája számát, hogy a feleségét értesíteni tudják, majd eszméletét veszítve összeesett. Legutóbb júliusban ért cápatámadás egy 8 éves fiút a floridai Pensacolában: egy bikacápa a sekély vízben leszakította a gyerek karját, amelyet az orvosoknak sikerült visszailleszteni a helyére.

Szülés 60 évesen

Mesterséges megtermékenyítés után hatvanévesen, császármetszéssel szült egy japán nô. Az eset még július végén történt, de csak hétfôn került nyilvánosságra Tokióban. A japán fôváros egyik kórházában hozta világra gyermekét a hölgy, akinek neve éppúgy az ismeretlenség homályában maradt, mint az újszülötté. A csecsemô nemét sem közölték az egészségügyi hatóságok, arról viszont hírt adtak, hogy mindketten jól vannak, s már el is hagyhatták a kórházat. A Japánban legidôsebbnek számító édesanyának ez az elsô gyermeke. A hölgy az Egyesült Államokban esett át a szükséges beavatkozáson, miután férje spermájával egy ismeretlen donor – a Kyodo japán hírügynökség minôsítése szerint "fiatal keleti nô" – petesejtjét megtermékenyítették.

Szilveszter a nyár derekán

Pezsgôvel és szerencsét hozó szôlôvel ünnepelték a szilvesztert a nyár derekán spanyolok ezrei. Az "új év megünneplésére" a Sierra Nevadában fekvô Berchules faluban és az ország észak-nyugati részében fekvô Valoria la Buena kisvárosban került sor. A kilencvenes évek közepén egy szilveszteri napon mindkét helység lakói kénytelen voltak áramszünet miatt lemondani az új esztendô beköszöntésének megünneplésérôl. Azt követôen jött szokásba a "nyári szilveszterezés", amely az utóbbi években egyre több látogatót vonzott mindkét településre. Berchules utcáin végig vonultak a Három Királyok, nyomukban táncot lejtô szamba-csoportokkal. A templom elôtti teret pedig mûhóval szórták be a tréfáskedvû falusiak – jelentette a dpa.

Elhunyt Jorge Amado

Elhunyt Brazília leghíresebb regényírója, Jorge Amado. Négy nap múlva töltötte volna be 89. életévét. Halálát hétfôn szívroham okozta, de egészsége már évek óta nagyon törékeny volt, 1996 óta szívritmus- szabályozóval élt. Az utóbbi hónapokban többször is kezelték kórházban cukorbajával, vesebántalmakkal és légzési zavarokkal. Amado olyan trópusi mesékkel melengette meg a hidegebb égövi olvasók szívét, mint a Gabriela, szegfû és fahéj vagy a Flor asszony két férje. Negyven regényét 54 nyelvre fordították le, az elsôt, A karnevál országát 1931-ben írta.

Polgári védelmi felkészítô

Ezen a héten megyénk három polgármestre, az erdôszentgyörgyi, a beresztelki és a csíkfalvi polgármesterek tartózkodnak Kolzsováron, a Polgári Védelem Felkészítô központjában, egy ötnapos továbbképzôn. A kormányprogramnak megfelelôen az ország három ilyen központjában (Kolozsváron, Craiován és Bákóban) rendszeresen szerveznek felkészítôket a polgári védelmi vezetôknek, és a prefektúrák által elkészített program szerint négy év leforgása alatt minden polgármesterre vagy helyettesére sor kerül. Az ötnapos tanfolyamon a vonatkozó törvények megismertetése mellett minden lehetséges katasztrófára felkészítik a résztvevôket. Az ötnapos kolozsvári tartózkodás költségeit a helyi tanácsok fizetik.

A hôsök emlékmûve tisztításra vár

A háborús veteránok szövetsége tegnap a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalhoz fordult segítségért, hogy a hôsök temetôjében levô emlékmûvet megtisztíthassák. Az általuk európai szinten egyedinek mondott emlékmû tisztításához a polgármesteri hivatal segítséget ígért, ami fôként a parkokat rendben tartó személyzet mozgósítását jelenti, ám a speciális tisztítóanyagnak a költségét még nem tudni, ki fizeti meg.

A szentek ábrázolása az egyházmûvészetben

Augusztus 12-én este 8 órától a marosszentgyörgyi plébánia nagytermében dr. Barta Tibor idegsebész és Blás Sándor teológus tart elôadást. Az elôadások témája: "A ponttól a csillagokig" és "A szentek ábrázolása az egyházmûvészetben".

Zárul a zenei fesztivál

Segesvár municípium polgármesteri hivatala, a bukaresti Elan Alapítvánnyal közremûködve, a Prohelvetia kulturális alapítvány segítségével nemzetközi komolyzenei fesztivált és zenei nyári tanfolyamot szervezett. A rendezvényen, amelyre immár nyolcadik alkalommal kerül sor, számos neves hazai és külföldi mûvész lépett fel. A tegnapi záróhangversenyt követôen holnap, augusztus 9-én véget ér a tanfolyam is, amelyre mintegy 55 tanuló iratkozott be, hazai, macedóniai és svájci zeneakadémiák illetve zeneiskolák hallgatói. A tanfolyam végzôsei csütörtökön este 18 órától tartanak hangversenyt.

Póka falu monográfiája

Vasárnap, augusztus 12-én 17 órától a pókai kutúrházban könyvbemutatóra kerül sor. Szöllösi Árpád és id. Tolvaly Ferenc szerzôk (Póka szülöttei) Póka falu monográfiája címû mûvét dr. Jung János mutatja be.

Sármáson jó a termés

Nagysármás községben jól haladnak az aratással, eddig a búza közel 80%-át betakarították. Az idei termés jó, hektáronként átlagban 3500-4000 kg jó minôségû kenyérbúza termett és a raktározással sincsenek gondok – tudtuk meg Floare Gheorghe polgármestertôl. Amennyiben a kedvezô idôjárás kitart, az aratást a héten befejezik.

A gyerekek védelmében

A megyei gyermekvédelmi igazgatóságnál is elkezdôdött a nehéz körülmények közt élô gyerekek védelmében elindított országos program. A program célja, hogy megelôzze a gyerekek árvaházba kerülését és gyakorlatilag anyagi támogatásból (fôként élelmiszerek) áll. A szóban forgó 119, szociálisan hátrányos helyzetû család havonta 400.000 lej támogatásra jogosult. Jelenleg az igazgatóság munkatársai szerint folyamatban van az élelmiszercsomagok elôkészítése.

Olasz vendégek érkeznek

A megyei tanács a napokban olaszországi vendégeket vár. Az erre a hétre beígért, Lecce tartományi delegációban az Olasz-Román Egyesület elnöke, Oronzo Marino, Leverano polgármestere Gino Elia, a helység alpolgármestere és néhány tanácsos vesz részt. A találkozó célja, hogy üzleti együttmûködési lehetôségeket kutassanak fel és kulturális cseréket szervezzenek meg.

Jogi tanácsadó

Augusztus 9-én délután 3 órakor szerkesztôségünk (Dózsa György utca 9. szám, 76-os szoba) jogi tanácsadót tart. Az érdekeltek ne feledjék magukkal hozni elôfizetési nyugtájukat és az üggyel kapcsolatos valamennyi iratot, amelyben a jogász tanácsát kérik.

Áramszünet

2001. augusztus 9-én 8 és 15 óra között szünetel az áramszolgáltatás Sáromberkén a 3-as Transzformátor állomás környékén, a mezôgazdasági iskolánál és a volt szövetkezetnél. Nem lesz továbbá áram Marosvásárhelyen a Zsidó Vértanúk, az Eke utcákban valamint a Szorgalom utca 20-34. és 33-35. számok között. Az áramszünet ideje alatt az Electrica Rt szakemberei a 20kV-os hálózat fôjavítását végzik.

KRISZTI és NONI! Névnapotok alkalmából nagyon sok boldogságot és egészséget kívánunk. Jutka és Pali Nimesbôl. (v)

SZÁSZ MARGITNAK, a drága jó édesanyának, nagymamának, dédnagymamának 81. születésnapja alkalmából kívánunk erôt, egészséget, boldog hosszú életet, sok-sok szeretettel fia, Laci és családja Bécsbôl. (v)

ELADÓ láncfûrész, traktorutánfutó- tengely. Veszek régi kerek fémkályhát. Tel. 065/576- 470. (26972)

ELADÓ belterület Marosszentgyörgyön, a Poligon alatt. A terület rendezve van, a tulajdonos nevére szóló telekkönyvvel. Érdeklôdni a 094-195-306-os telefonszámon. (26969)

ELADÓ sürgôsen 2 éves farkaskutya. Tel. 164-480. (26964)

GARÁZST vásárolnék az Unic vagy a November 7 negyedben. Tel. 165-550. (26882)

ELADÓ Bosch önindító VW vagy Audi gépkocsihoz. Tel. 161-546. (26897)

ELADÓK 6 hetes boxer kiskutyák, boxer szuka és 6 oktávos Doina pianínó. Tel. 065/576-145. (26808)

JUTÁNYOS áron eladó 5 égôs Samus aragázkályha. Tel. 217-895. (26992)

ELADÓ JVC videorekorder kitûnô állapotban 200 DM- ért. Tel. 132-357. (27001)

ELADÓ Siemens C 25 mobiltelefon. Ára 150 DM. Tel. 132-357. (27001)

ELADÓK Dacia személygépkocsihoz új "lonzseronok", küszöbök és elsô sárvédô olcsón. Tel. 138-551. (27007)

RÉGI bútor olcsón eladó. Dandea (volt Szív) u. 10. sz. (27048)

FORINTOT, törtaranyat, arany ékszert vásárolok (128.000 — 164.000 lej/g). Tel. 094-991-175. (26641)

KFT ELAD homologált pénztárgépeket, elektronikus mérlegeket, PC számítógépeket, pénzszámoló gépeket, fénymásoló gépeket. Szervizt biztosítunk. Tel. 169-304, 164-072, 444-862. (9707577)

ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, kombinált hûtôszekrényeket, automata mosógépeket 1 év garanciával, a város területén és a közeli falvakban ingyenes szállítással. Tel. 165-373, 094-626-544. (26593)

VESZEK antik bútorokat, órákat, festményeket, csillárokat. Tel. 130-947, 094-159-190. (26255)

ELADÓ olcsón butik a Furnicanál. Tel. 142-941, 094-572- 814. (26965)

ELADÓK Mountain Bike kerékpárok vastag vázzal, nagyon olcsón. Tel. 094-220-187. (27003)

ELADÓK 2, 4, 6 személyes sátrak és izolirok. Tel. 094-220-187. (27003)

ELADÓ 8 tonnás Rába kitûnô állapotban. Tel. 094-572-889. (27003)

ELADUNK 1-4 szobás tömbházlakásokat a Kárpátok sétányon, A Tudorban és a Kövesdombon; magánházat a Törvényszék mellett. Tel. 218-074. (26987)

ELADÓ 3 szobás lakás a Tudor negyedben. Irányár: 10.000 dollár. Tel. 254-522. (27010)

ELADÓ 3 szobás, I. osztályú lakás az 1848. úton. Tel. 251-987, 095-354-762. (27011)

KIADÓ vagy eladó 3 szobás, I. emeleti tömbházlakás a Kövesdombon. Tel. 141-650. (26963)

VESZEK 2 szobás lakást I-II emeleten, a Kornisa, November 7 negyedben. Tel. 218-905, 17-23 óra között. (-)

ELADÓ 2 szoba-összkomfort II. emeleten, ugyanitt eladók bútorok. Tel. 126-009. (27052)

ELADÓ a központban egyszoba-összkomfort bútorral vagy anélkül. 40 m2. 7.500 - 8.000 USD-t kérek. Tel. 134-938. (25912)

KIADÓ 2 szobás lakásban 1 szoba, konyha, fürdôszoba (egy szoba lezárva), a Tudor negyedben. Bérleti díj: 50 DM/hónap. Tel. 140-474, 144-680. (26764)

ELADÓ egy kertes családi ház 30 ár kerttel Hármasfaluban, a 115. sz. alatt. (26958)

EGYEDÜLÁLLÓ nô szerény anyagiakkal kiadó szobát vagy ágylehetôséget keres. Elônyben az Ady negyed és környéke. Tel. 128-716. (26996)

ELADÓ garzon és 3 szobás tömbházlakás elônyösen. Tel. 212-306, 094-572-814. (26965)

ELADÓ ház a Kôrösi Csoma Sándor utcában. Tel. 250-937. (26999)

ELVESZTETTEM Székely Veronika névre szóló egészségügyi biztosító könyvem. Semmisnek nyilvánítom. (26957)

RENDKÍVÜLI kereseti lehetôség! Minimum érettségivel rendelkezôk jelentkezését várjuk. Korhatár 25-45 év. Saját személygépkocsi + mobiltelefon elôny. Tel. 166-395, 9-13 óra között. (8269911)

KÔMÛVESMUNKÁT, festést, fali- és padlócsempézést vállalok. Tel. 093-066-858. (8269909)

SZOBAFESTÉST, mázolást vállalok. Tel. 090-095- 363, 20-22 óra között. (27028)

ÁGYNEMÛ- és paplanvarrást vállalok. Tel. 215-461. (26987)

ALKALMAZOK tapasztalattal rendelkezô péket. Tel. 094-766-446. (26900)

KÉSZÍTÜNK, szerelünk külsô mûanyag redônyöket. Tel. 065/216-935, 094-121-714. (26668)

Életeddel példát mutattál mindnyájunknak, hogy miként kell végigküzdeni a rövid földi életet. Sokat szenvedtél az élet tengerén, nyugodjál békében Isten szent kebelén. Fájdalommal emlékezünk augusztus 8-án a kakasdi születésû id. TROZNAI ANTALRA halálának 6. évfordulóján. Emlékét szeretettel ôrizzük szívünkben. Soha nem felejtô szerettei: felesége, fia, 3 leánya, vejei, menye és 5 unokája. (28433)

Mély fájdalommal emlékezünk a drága jó férjre, édesapára, PÁDÁR TIBOR volt bodoni lakosra halálának 4. évfordulóján. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Emlékét örökre megôrzi felesége, Irma, leánya, Melinda és fia, Tibike. (26979)

Kegyelettel emlékezünk a drága édesapára, apósra, CSISZÉR LAJOSRA halálának 4. évfordulóján. Isten nyugtassa békében. Szerettei. (26997)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, nagyapa, após, testvér, apatárs, rokon, szomszéd, NAGY ALBERT életének 69. évében, hosszú szenvedés után 2001. augusztus 6-án megpihent. Temetése augusztus 9-én, csütörtökön 13 órakor lesz a marosvécsi családi háztól. A gyászoló család. (8269908)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett feleség, drága jó édesanya és nagymama, a ravai születésû LÔRINCZI IRÉN szül. Nagy életének 59. évében, türelemmel viselt szenvedés után csendesen megpihent. Drága halottunk temetése 2001. augusztus 8-án 14 órától lesz a bordosi családi háztól. Isten nyugtassa békében. A gyászoló család. (27049)

Mély fájdalommal és megtört szívvel tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, testvér, sógor, rokon, jó barát és szomszéd, a székelycsókai születésû SÜKÖSD SÁNDOR életének 58. évében, 2001. augusztus 6-án szeretô szíve megszûnt dobogni. Drága halottunk temetése 2001. augusztus 8-án, szerdán 13 órától lesz a Jeddi úti temetôben református szertartás szerint. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Bánatos felesége és fia. (27081)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, testvér, nagyapa, após, rokon és jó barát, PÁL GÁBOR a fémipari szakiskola volt dolgozója, életének 64. évében örökre eltávozott szerettei közül. Temetése f. hó. 8-án 15 órakor lesz a római katolikus sírkertben. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. A gyászoló család. (27084)

Ôszinte részvétünket, mély együttérzésünket fejezzük ki ezúton Sütô Gabriella munkatársunknak és családjának ÉDESAPJA elhunytakor. Az Iton Electronic Kft. munkaközössége. (27069)

Köszönetet mondunk mindazoknak, akik drága halottunk, KELEMEN GYÖRGY temetésén részt vettek, fájdalmunkban osztoztak és sírjára virágot helyeztek. A gyászoló család. (-)

Köszönetet mondunk mindazoknak, akik PAPP GYÖRGYNÉ szül. Sólyom Vilma elhunyta alkalmával gyászunkban osztoztak. Szerettei. (27065)