|
LIII. évfolyam 94. (14754) sz., |
2001. április 24., kedd |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro
Díjszabás szavanként:
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Sajtótájékoztató a megyei tanácsnál
A megyei tanács és a hozzátartozó intézmények legnagyobb gondja, hogy nincs költségvetés és így mindenféle beruházási munkálatot fel kellett füg-geszteni - hallhattunk a megyei tanács tegnapi sajtótájékoztatóján Virág György elnöktôl. Ilyen körülmények között is megpróbálnak a törvény szabta keretek között megoldásokat találni a felmerülô gondokra.
Április 18-án a Beszterce-Naszód megyei Tekeújfaluban a megyei tanács elnöke, valamint Daraban Ottó, az Aquaserv Rt. igazgatója és Roth Ludovic, a Rapid Proiect vezetôje találkoztak a vendéglátó és Kolozs megye tanácsainak alelnökeivel, a Mezôség besztercei polgármestereivel. A találkozó célja volt megoldást találni a Mezôség vízellátására. Ismeretes, hogy e vidék természetes vízforrásokban szegény, ezért azt a mûszaki megoldást ajánlották, hogy fôvezetéken juttassanak el vizet a marosvásárhelyi, szászrégeni, valamint a ludasi vízüzemekbôl, ahol többet termelnek a felhasznált mennyiségnél. A hálózatkiépítési munkálatokat az 1997- ben kiadott 577-es és 687-es kormányhatározatokban foglalt országos programok alapján finanszíroznák. A vidéki vizellátás gondjai távolról sem tekinthetôk megoldottnak. Mint korábban szóltunk errôl, mûszaki nézeteltérések merültek fel a Solel Boneh cég és egyes olyan helységek polgármesterei között, ahol már korábban léteztek ilyen jellegû tervek. Ezeket egyeztetik ma a tanács székhelyén, Egon Lavi a Solel Boneh vezérigazgatójának, valamint a vízügyi igazgatóság, a közmunkaügyi és területrendezési igazgatóság képviselôinek a jelenlétében.
A közegészségügyi igazgatóság, a prefektúra és a megyei tanács elöljárói ma 14 órától megoldást keresnek a kórházak felhalmozott adósságainak rendezésére. Hogy milyen formában sikerül ezt a problémát megoldani, arra még senki nem tudja a választ, azonban, mint többször szóvátettük, itt is tarthatatlan a helyzet és a költségvetés elfogadása után lehet néhány számlát majd törleszteni. Szerdán délben ugyancsak a pénzhiány, a "szegénység" csûrése-csavarása a téma azon a találkozón, amelyre Ludason kerül sor, s ahol a közigazgatásban felmerült gondokra keresnek választ. Várhatóan e találkozón szó esik majd a vidéki közszállításról, a közvilágításról, utcajavításról, mindarról, amit tenni kellene, de nem lehet, mert kevés rá a pénz.
S míg a tegnap Runcan Stefan és Kelemen Atilla képviselô Bukarestben a MALÉV képviselôivel arról tárgyalt, milyen feltételek között lehet beindítani a Marosvásárhely - Budapest közötti repülôjáratot, addig este megérkezett az olaszországi Lecce tartományból az a diákcsoport, amelyet a testvérmegyei kapcsolat keretében a megyei tanfelügyelôség fogad. A diákok egy hetet tartózkodnak megyénkben és iskolákat, kultúrintézményeket, valamint turisztikai látnivalókat keresnek fel. De nemcsak az olaszok jönnek hozzánk, a megyénkbeli árva gyerekek is Szeben megyei településeken nyalral-hatnak június 11. és augusztus 17. között a Buckner Alapítványnak köszönhetôen. A szerencsésebb résztvevôket a nyárád-szeredai, a ludasi, a mezôzáhi, a segesvári, a marosvásárhelyi, a szászrégeni, valamint a Rozmaring elhelyezési központokból válogatják majd ki. Pénteken a tanács elnöke és a prefektus Bukarestbe utazik, ahol más megyebeli kollégáikkal együtt a kormányfôvel, miniszterekkel találkoznak. A téma a költségvetés és a közigazgatási törvény.
A húsvéti szünidôt követôen tegnap megkezdôdött a tanítás a tanintézmények zömében. Bár a vakáció arra való, hogy a diák kikapcsolódjék, megpihenjen (persze az, akinek van mit kipihennie), ez a felhôtlen oldódás sokaknak nem adatott meg, hisz a tavaszi szünidôben szervezték meg a tantárgyversenyek és egyéb vetélkedôk országos szakaszát. És itt akár ellent is mondhatnának egyesek, hogy az olimpiákon való részvétel, a gazdag program kikapcsolódást jelentett a tanulók zömének, és különösen azoknak, akik olyan családban élnek, ahol az anyagiak nem teszik lehetôvé az utazást, üdülést, de ugyanakkor a versengésben sokak számára benne volt a stressz, az izgalom, amivel egy vetélkedô jár. Holott a végzôs diákok nehéz idôszak elôtt állnak. A nyolcadik osztályosok számára június 8-án csengetnek ki utoljára, s 18-án a román írásbelivel meg is kezdôdik a kisérettségi, hogy aztán a következô napokban anyanyelvbôl, matematikából és földrajzból vagy történelembôl bizonyítsák tudásukat. A középiskolák végzôsei számára június 15-e az utolsó nap, az érettségi vizsga pedig június 25-július 7-e között zajlik.
Az olimpiai láz lejártával, amelynek ma már nem kevés a tétje, hisz egyetemi felvételit lehet "nyerni" vele, a vizsgákra való felkészüléshez kívánunk erôt, kitartást a végzôsöknek, többi társaiknak pedig kellô szorgalmat a kellemes tavaszi és meleg nyári napok alatt is.
Az év elejétôl a Környezetvédelmi Felügyelôség a megye községeiben végzett ellenôrzéseket. Kiderült, a községek közel felében nincs megszervezve a köztisztasági tevékenység. A környezetvédelmi felügyelôk 160 millió lejre büntettek, és határidôt szabtak meg: április 30-ig rendnek kell lennie, ellenkezô esetben 3-tól 75 millió lejig terjedô bírságot rónak ki a helyi önkormányzatokra. Persze, a helyzet nem olyan egyszerû, és már indulásból feltevôdik a kérdés: ha tíz év alatt nem sikerült megszervezni ezt a tevékenységet, hogyan fogják megtenni pár hét alatt?
A felügyelôk tapasztalatai szerint még a hulladék összegyûjtését sem képesek sok helyen megszervezni, az érintett településeken a szemetet egy erre a célra kijelölt helyre szállítják, de, mint tapasztalhatjuk - sokszor oda öntik, ahova éppen érik. Az emberek hanyagságának, felelôtlenségének nyomai egyre gyakrabban láthatók. Útszélen, a falvak határában, erdôben.
A szervezett köztisztasági tevékenység feltételezi néhány törvényes elôírás betartását. A szeméttelepek kialakításánál szem elôtt kell tartani bizonyos környezetvédelmi szempontokat, elsôsorban a folyóvíztôl, lakott helytôl, erdôtôl való távolságukat stb. A szóban forgó 45 község "egyszerû" szeméttelepet hozott létre, ott, ahol tudott és azt idônként, ha megtelt befedik. Csakhogy sok esetben igen hosszú az idô, van úgy, hogy évek telnek el, amíg ez megvalósul. A felhalmozódott szemét mindamellett, hogy kellemetlen látvány, valóságos fertôzési góccá válik. A szenny beszivárog a talajba, vízbe, odavonzza a rovarokat, rágcsálókat, amelyek tovább terjesztik a fertôzéseket, kárt tesznek a termésben.
A helyzet rendezése elsôsorban pénzkérdés, állítják az illetékesek. Az önkormányzatok nem rendelkeznek a szükséges összegekkel, nemhogy európai, de még a hazai viszonyoknak megfelelôen sem képesek kezelni a problémát. A pénzhiányból adódó cselekvési képtelenséget tetézi az emberek nemtörôdömsége, negatív hozzáállása. Ha figyelmet fordítanának az újrahasznosítható és a felhasználhatatlan anyagok szétválasztására, ezeket elszállítanák a megfelelô helyre, a kereskedelmi társaságok sokszor nem hordanák a szemetet az éj leple alatt oda, ahova csak érik, könnyebben elbánhatnának a jelenséggel, derült ki az egyik érintett község polgármesterével való beszélgetés során. Aki nem mulasztotta el hozzátenni, hogy egyetlen hatásos nevelôeszköznek a "zsebet", vagyis a bírságolást tartja. Ez lenne a megoldás? Kétlem. Legalábbis nem csak ez. Elképzelés, stratégia kidolgozása, ehhez az anyagi források megtalálása elsôsorban a közösség vezetôinek a dolga. Akik idônként, például egy ellenôrzés hatására, megpróbálják tenni, "amit lehet", aztán marad minden a régiben.
Erdélyi Magyar Kulturális Alapítvány
Elsôsorban az erdélyi magyar társadalomban megjelent vállalkozói rétegre számít az Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület, amikor úgy döntött, hogy felhívással fordul az erdélyi magyar társadalomhoz az Erdélyi Magyar Kulturális Alap létrehozása érdekében - közölte vasárnap az MTI-vel Kötô József, az EMKE elnöke.
A felhívás szerint a közadakozásból létrejövô Erdélyi Magyar Kulturális Alapítvány pályázati úton támogatná a romániai magyar közösség színházait, könyvkiadóit, sajtóját, tudományos mûhelyeit, közgyûjteményeit, mûemlékeit.
Kötô József hangsúlyozta, hogy a jelenlegi költségvetési szigor Romániában nagyon nehéz helyzetbe hozta a kultúrát és az oktatást. A magyarországi támogatások komoly segítséget jelentenek ugyan a romániai magyar kulturális intézmények életben maradásához - s ebbôl a szempontból ezek az intézmények jobb helyzetben vannak, mint a kizárólag költségvetési szubvencióval mûködô hasonló román intézmények -, de komoly veszély fenyegeti a magas kultúrát és megnehezült az, hogy a kultúra értékei mindenkihez eljussanak.
- A közösségi versenyképességet a tudás dönti el, s ezt a tudást kell eljuttatnunk az erdélyi magyar közösség minden tagjához - fogalmazott az EMKE elnöke.
Kötô példaként említette, hogy a költségvetéshez tartozó magyar állami színházaknak is szembe kell nézniük a kötelezôen elôírt 30 százalékos létszámcsökkentéssel. A könyvkiadás és a sajtó ugyan magánkézben van, de az általános elszegényedés, a vásárlóerô csökkenése miatt a könyv- és sajtópiac beszûkûlése várható.
- A gazdasági nehézségek ellenére a közadakozásra és a közösségi összefogásra számítani lehet. Mozdult valami a kisebbségi társadalmi struktúrákban, megjelent egy olyan vállalkozói réteg, amely képes lehet arra, hogy legalább a törvények biztosította kereteket a kultúra támogatására fordítsa. Bármilyen rossz is a szponzorálási törvényünk, azért az adóalap 10 százaléka kulturális célokra is fordítható - hangsúlyozta Kötô.
Az EMKE elnöke utalt arra, hogy például csak Kolozsváron már tíznél több olyan magyar nemzetiségû vállalkozó van, akinek az alaptôkéje az 1 millió dollárt meghaladja.
Az Erdélyi Magyar Kulturális Alap létrehozásának kezdeményezôit bizakodással tölti el az, hogy a tapasztalatok szerint a helyi önszervezôdési alapon létrejött egyesületek sok alkalommal fordulnak a helyi vállalkozókhoz, akiktôl kapnak is támogatást.
Az erôs nemzet és erôs Magyarország elvét szolgálja a határon túli magyarság támogatása, hiszen az államhatárok nem tagolják a kultúrát - hangsúlyozta Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának fôosztályvezetôje egy hétvégi nagyváradi fórumon.
Az Erdélyi Népfôiskolai Collegium által szervezett, fórummal egybekötött elôadásra fôként kulturális intézmények, civil szervezetek és a sajtó képviselôi voltak kíváncsiak. Elekes Botond a határon túli magyar kultúra támogatásának stratégiájáról, elvi és gyakorlati megvalósulásáról beszélt.
Elekes kifejtette, a kulturális kormányzat alkotmányos kötelességnek tesz eleget azzal, hogy támogatja a határon túli magyarság kultúráját, önazonosságának megôrzését.
A gyakorlati megvalósításról a fôosztályvezetô elmondta, az NKÖM, a Nemzeti Kulturális Alapprogram és az Illyés Közalapítvány költségvetési összegeibôl támogatják a határon túli programokat. Az értékteremtésrôl elmondta, hogy nem kapcsolódik valamilyen ideológiához. Ezekben a programokban nem keresünk politikai színezetet, hiszen a kultúra a legapolitikusabb része a társadalomnak. Soha nem a szervezetet vagy az alapítványt támogatjuk, hanem az alakulat konkrét programját - mondta.
Lapvélemény a státustörvényrôl
A jelek szerint a román külügyminisztériumnak elsôsorban a magyar igazolványt kiállító hálózattal kapcsolatban vannak fenntartásai a tervezett magyar státustörvény ügyében - írta hétfôi számában a Curentul címû napilap. A újság emlékeztetett arra, hogy Mircea Geoana külügyminiszter a múlt hét végén, craiovai látogatása során "megtörte a hallgatást" és közölte, hogy Bukarestnek "komoly fenntartása és kételyei vannak" a tervezett magyar törvénnyel kapcsolatban, amelynek szövegérôl konzultálni kíván Budapesttel.
Adrian Nastase miniszterelnök a közelmúltban már értetlenségének adott hangot amiatt, hogy a magyarok kitartóan sürgetik egy konzulátus megnyitását a Székelyföldön. Feltételezhetô tehát, milyen rosszul fogadták Bukarestben azt az elképzelést, hogy Romániában tíz irodát kívánnak nyitni a magyar igazolványok kiadására - írta a lap. A Curentul értesülései szerint Magyarország a tíz romániai iroda mellett öt hasonló irodát kíván nyitni Szlovákiában, négyet Jugoszláviában, hármat Ukrajnában és egyet- egyet Ausztriában, Horvátországban, illetve Szlovéniában.
A 25 iroda létrehozására és mûködtetésére az elsô évben 555 millió forintot biztosít a magyar költségvetés - írta az újság.
Orbán Viktor pécsváradi összegzôje
Orbán Viktor miniszterelnök millenniumi zászlót adott át vasárnap a Baranya megyei Pécsvárad lakóinak abban a várban, amely a Szent Istvánnak a pápai koronát hozó Asztrik apátságának alapjaira épült.
Az utóbbi tíz év történetét összegezve a kormányfô kifejtette:
- Kétségtelenül sok baj gyötör még bennünket, sok még a tennivaló, s a munkának még csak a nehezén, nem a nagyján vagyunk túl, mégis ma mindenki úgy tekint Magyarországra a külhonban, s talán egyre többen idehaza is, mint egy szép jövô és szép remények elôtt álló országra - hangoztatta Orbán Viktor.
- Kezd bebizonyosodni, hogy a magyarság rendelkezik az államalkotó képességekkel, s napi bizonyossággá válik, hogy e régióban a legstabilabb, legkiszámíthatóbb, legátláthatóbb, a polgárai érdekeit talán leginkább megvédeni képes államot mi magyarok leszünk képesek felépíteni - fûzte hozzá.
- Minden baj és nehézség ellenére épül az ország, vasutat építünk - utoljára 1942-ben épült vasút, akkor is Erdélyben -, autópályákat, hidakat építünk, s a szellemnek is megadjuk, ami megilleti, tíz év alatt háromszáz templom épült, s épül a nemzet színháza, épülnek szép kulturális palotáink is - mondta a kormányfô.
- Számot vetettünk azzal, hogy sem brüsszeli rokonokra, sem amerikai nagybácsira, csak magunkra számíthatunk, s arra jutunk, amire saját erônkbôl képesek leszünk - tette hozzá.
- Ma már nemcsak arra van ereje a magyarságnak, hogy saját életét a határokon belül jól megszervezze, hanem kísérletet tehetünk arra, hogy a határon túli nemzetrészeket is összefogva, megvalósítsuk a határokon átívelô nemzeti újraegyesítés programját, s a határon kívül rekedt több millió magyar életerejét hozzáadjuk a tízmilliónyi Magyarországon élô ember erejéhez - hangoztatta a miniszterelnök.
Aggályainak adott hangot a készülô státustörvénnyel kapcsolatosan Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök hétfôn, amikor magyar partnerével, Orbán Viktorral folytatott megbeszéléseket Budapesten. Errôl a szlovák kormányfô a tárgyalásokat követô sajtótájékoztatón beszélt.
Mikulás Dzurinda felvetette, hogy a szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvényjavaslat egyes passzusainak gyakorlati megvalósítása esetleg megronthatja a légkört a szomszédos országokban, illetve Magyarország és szomszédai között.
Hangsúlyozta, hogy Szlovákia nagy jelentôséget tulajdonít a békés egymás mellett élésnek nemcsak a térségben, hanem országhatárain belül is.
Leszögezte, hogy a szlovák fél nagy érzékenységgel fogja tanulmányozni a státustörvényt. Hozzátette: bízik abban, hogy lesz mód a véleménycserére a magyar féllel.
Orbán Viktor a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nemzetközi tapasztalatokat is felhasznált a törvényjavaslat elôkészítésekor. Kijelentette: nem tart attól, hogy a státustörvény megzavarná Magyarország kétoldalú kapcsolatait a szomszédos államokkal.
Véleménye szerint épp ellenkezôleg, a jogszabály hozzá fog járulni a térség stabilitásához.
Viharosan indult az RMDSZ megyei döntéshozó szervének, a Területi Képviselôk Tanácsának (TKT) péntek délutáni ülése. A februári megyei tisztújító küldöttgyûlés óta ez volt az elsô alkalom, amikor összegyûlt a testület. Mint már tegnap jeleztük, nem ment igazán simán a TKT elnökségének a megválasztása sem.
Már az elsô mondatok elhangzása után, amikor Borbély Lászlót javasolták a TKT elnöki tisztségébe, Gál Márton kért szót, aki azzal vezette be mondandóját, hogy "Borbély László az RMDSZ elsô számú politikusa". Majd azt magyarázta meg, hogy ô miért NEM javasolja Borbély Lászlót. Azért, mondta egyebek között, mert a politikus "egyet gondol, mást mond, és harmadik módon cselekszik", de mindig úgy, "hogy saját magának bármit kivívjon". "Ô minden ellenségeskedésnek, összeugrasztásnak a kezdeményezôje", folytatta a vádakat.
Markó Béla vette védelmébe, mondván, hogy Borbély Lászlót az RMDSZ egyik legjobb politikusának tartja, és visszautasította a Gál Márton által felhozott "erkölcsi minôsítést". A másik jelöltet, Adorjáni Árpádot, a nyárádszeredai RMDSZ elnökét Tôkés András javasolta: "legyen vidéki, hogy képviselje a magára hagyott tömbmagyarságot". Volt még egy harmadik jelölt is, Fodor Imre, de az alpolgármester nem vállalta. A szavazás eredményeképpen végül Borbély László lett az elnök.
Meddô vita körül csámcsog a Maros megyei RMDSZ évek óta, mondta Kelemen Atilla megyei elnök, s hozzátette, egy éve próbálja kormányozni a megyei szervezet hajóját, s elvtelen vitába sose bocsátkozott, bár ôt magát is többször leárulózták. "Ne keressünk az ökör alatt borjút, ne keressünk mûvi ellentéteket, hiszen annyi dolgunk van. Inkább arra törekedjünk, hogy lökjük elôre az RMDSZ szekerét", próbálta csillapítani a kedélyeket a megyei elnök.
Az állandóan visszatérô problémát, a tagdíjak kérdését, szintén irritált hangulatban tárgyalták meg. Tatár Béla leköszönô ügyvezetô elnök azt emelte ki, hogy a szervezetnek anyagi gondjai voltak az "egyes körzetek hozzá nem járulása miatt". A költségeket, mondta, a képviselôk, szenátorok hozzájárulásával sikerült lefedniük. Nem felejtette el azonban kiemelni azokat a körzeteket, amelyek komoly összegekkel járultak hozzá a megyei szervezet mûködésének fenntartásához. Kelemen Atilla szerint a baj ott van, hogy az RMDSZ-elöljárók nem szedik be a tanácsosoktól a tagdíjakat. "Egyesek azt hiszik, mondta, elég két hétig szeretni az RMDSZ-t a választások elôtt, s kikönyökölni a funkciót". Majd hozzátette: ne legyen senki meglepve, ha négy év múlva a konjunktúra RMDSZ-eseket nem fogják elôléptetni.
Szepessy László szerint szégyen a szervezetre nézve, ha nem sikerül a tagdíjakat begyûjteni, mert ez azt jelenti, hogy nincs kapcsolat a tagsággal. Emlékeztetett, hogy ez a helyi szervezetek, helyi vezetôk felelôssége.
A félreértéseket elkerülendô, a megyei elnök nyilvánosságra hozta a kerületek és körzetek által az év elsô négy hónapjában leadott tagdíjak összegét. Érdekes jelenségnek nevezte, hogy egy olyan körzet, amely a tavaly egész évben 300 ezer lejt tudott begyûjteni, most 3 milliónak kéri a felét. Ki kit csap be, tette fel a kérdést, hogyan lehetséges, hogy tavaly egész esztendôben 300 ezer, idén pedig négy hónap alatt 3 millió lej gyûlt be? Majd figyelmeztette a képviselôket, hogy a szervezet csak akkor mûködhet, ha közös ügynek tekintik az RMDSZ-t, ehhez pedig hozzátartozik a pénzügyi fegyelem is.
Ugyancsak többes jelöléssel választották meg az alelnököket is. A kétfordulós szavazás eredményeképpen Adorjáni Árpád és Makkai Gergely kapta meg a szükséges szavazatszámot. Az eredményhirdetés után ismét pengeváltásra került sor, ezúttal Tôkés András és Kelemen Atilla között. Tôkés András, utalva, hogy mind az RMDSZ megyei elnöke, mind a TKT elnöke és egyik alelnöke egy személyben parlamenti képviselô is, megjegyezte: "ezentúl Bukarestbôl fogják irányítani a megyei szervezetet". "Nem Bukarestbôl, de nem is Váradról", hangzott Kelemen Atilla replikája. A szavazások kapcsán ismét felforrósodott a hangulat, s a megfigyelô legnagyobb csodálkozására, kiderült, hogy a képviselôk nagy részének fogalma sincs, mi van az alapszabályzatban.
Végül, szintén két forduló után, sikerült megválasztani a Területi Képviselôk tanácsa titkárait Dudás Annamária és Szabó Árpád személyében.
Kínos jelenetnek lehettünk tanúi a Területi Egyeztetô Tanács (TET) tagjainak bemutatásakor. Miután Kelemen Atilla felolvasta a névsort, Magos György személyes sértésnek vette, hogy az evangélikus egyházat úgymond kihagyták. A megyei elnök, a további botrányt elkerülendô, úgy oldotta meg a helyzetet, hogy a Brassai Zsombor helyére javasolta a követelôzô úriembert, s minthogy joga volt még két hellyel bôvíteni a TET-et, szintén "reklamációknak" engedve, javasolta, hogy Marosludas és Szováta is kapjon képviseletet a testületben.
Az RMDSZ minden jel szerint kihozta, amit lehetett, a novemberi választások után, kezdte belpolitikai értékelését Markó Béla szövetségi elnök, de - folytatta - szembe kell nézni azzal, hogy olyan parlamentben kell dolgoznia, amelyben a Nagy-Románia Pártnak annyi képviselôje van, mint az RMDSZ-nek, a liberálisoknak és a demokratáknak együtt. Figyelmeztetett ennek veszélyére, s arra, hogy szolidaritásra van szükség a megyében is. Ugyanis, fôleg vidéken, nem zökkenômentes az együttmûködés a kormánypárttal. Dolgunk és okunk a szolidaritásra bôven van, mondta, s a kormánypárttal való protokollumra utalva kérte: értsék meg, hogy az RMDSZ jelenlegi taktikai érdeke az, hogy ne teremtsen olyan helyzetet, hogy a kormánypártnak az ultranacionalista szavazatokra kelljen támaszkodnia.
A státustörvényrôl elmondta, hogy kerettörvény, általános rendelkezéseket tartalmaz, s erre épül majd rá az alkalmazási norma. A törvény, mely a jövô év elején lép életbe, a szövetségi elnök szerint egy olyan régióban, ahol a történelem szétszórta a magyarokat, befogadó kell legyen. Bizonyára lesz román részrôl értelmezési vihar, támadás, értetlenség - mondta Markó. Föl kell mutatni az analógiákat, tisztázni kell, hogy a törvény nem vesz el senkitôl jogokat, föl kell oldani a szembefeszülést. Ezt közvetítsék a körzetek felé, kérte a képviselôket.
Már késô délutánba hajlott az idô, amikor végre rátértek az ügyvezetô elnökség bemutatására, illetve megerôsítésére. Ez sem volt zökkenômentes. Kerekes Károly kijelentette: az ügyvezetô elnök személye "kap-kodást jelent", mert "teljesen tapasztalatlan embert tesznek oda". Hangoztatta, nem ellenzi, hogy a papok politizáljanak, de nem lehet, hogy miközben a megyei elnök a parlamentben van, "egy teljesen kezdôre bízza" a szervezetet. Dilettantizmusnak nevezte, s kijelentette, tartózkodni fog a szavazásnál. Kelemen Atilla azt válaszolta, a csapatáért vállalja a felelôsséget. Végül mégiscsak elfogadták és megerôsítették Kelemen Atilla csapatát. Ügyvezetô elnök Brassai Zsombor székelykövesdi református lelkész lett.
A különfélék is indulatokat váltottak ki. A marosvásárhelyi RMDSZ-szervezet alapszabályzatát kellett elfogadni. Azonban a képviselôknek nem volt meg az anyaguk, mivel az RMDSZ-nek elromlott a fénymásolója.
Emiatt egyesek tiltakoztak is, mondván, "ömlesztve, elsô hallásra szavazunk, mint a juhok". Kakassy Sándor nem értette, hogy "a vidék miért szavazzon a vásárhelyi szervezet akaratára?" Ha a városi szervezet megalakulhat, folytatta, akkor az ô kerületében levô 30 falu is mondhatja, önálló akar lenni, mert a megyei szervezet mellôzi ôket. Kérte, ne akarjanak zigótaállapotba jutni, mert így nem lesz a legerôsebb szervezet a Maros megyei.
A városi szervezet viszont "önálló életet akar élni", hangzottak a kezdeményezôk felszólalásai, saját külön bizottságokat akarnak, s azt, hogy a küldöttgyûlésen megszavazott szabályzattal ellentétben, amely elôírja, hogy a körzetek, kerületek a tagdíjak 45%-át kell a megyének juttassák, 20 százalékot akar csak leadni. Ez a vita is elfajult, de végül mégiscsak elfogadták az alapszabályzatot. A megyei elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy ha ellenegyesületet akarnak létrehozni a megyével szemben, az nem fog mûködni.
Kelemen Atilla a tanácskozást értékelve a Népújságnak elmondta, hogy "ez mindenképpen egy új TKT, új arcokkal, akik közül egyesek nem tudták, hova jöttek, de voltak, akik - érzésem szerint - túlságosan is tudták, hogy hova akartak jönni, és ezt próbálták is érvényesíteni. Én remélem, hogy higgadt, nyugodt munkahangulatot fogunk tudni kialakítani ebben a testületben, nem egymásnak-feszülésekrôl kell szó legyen, és én nagyon nem szeretném, ha ez az új TKT-ba begyûrûzne, hanem az ország legnagyobb megyei RMDSZ-szervezetéhez méltóan fog viselkedni. Kicsit kiábrándító volt ma pont olyanoktól hallani néha egészen éles kritikákat, akik sajnos, nem a munkában, hanem a szónoklásban szeretnek jeleskedni. Továbbra is, akárcsak egy évvel ezelôtt, azt tudom csak mondani, hogy a munkából akarom kivenni a részem, és munkahangulatot akarok biztosítani. A többi majd, remélem, helyrezökken. Akartak itt vihart kavarni egyesek, de remélem, hogy ezek a szelek, amelyek azért még nem éppen viharszelek, elülnek, és minden a rendes kerékvágásban fog zajlani".
- Mi a véleménye a városi szervezet létrehozásáról?
- Én voltam az elsô, aki annak dacára, hogy mások ígérték meg annak idején egy választási kampánybeszédben a városi szervezetet, szabad utat adtam ennek. Most is csodálkozom, hogy annyit beszéltünk, annyit gyûléseztünk róla, s az a tizenkét városi körzet képviselete nem igazán tudta elôkészíteni ezt az anyagot. Én teljesen nyitott vagyok. Természetesen, úgy képzelem el, hogy a városi szervezet könnyít a megyei szervezet munkáján, illetve jó együttmûködést garantál majd, nem pedig valami ellen akar városi szervezet lenni.
- Nagyon szûkszavú programbeszédet mondott. Melyek lesznek az ügyvezetô elnök prioritásai? - kérdeztük a frissen választott ügyvezetô elnöktôl, Brassai Zsombortól.
- Elsôsorban egy információs adatbázis összeállítására fektetem a hangsúlyt. Ez azt jelenti, hogy fel kell térképezni, fel kell mérni azt, hogy a megyei RMDSZ végül is kikbôl tevôdik össze. Valószínûnek tartom, hogy nincsen pontos, naprakész adatbázisa jelenleg a szervezetnek. Enélkül azonban nem lehet semmiféle startégiát elképzelni, a legfontosabb végül is a tagság. Egy másik prioritás a társszervezetekkel, platformokkal összehangolni a cselekvési programot, és közvetlenebb kapcsolatot kialakítani az önkormányzati tisztségviselôkkel.
Az RMDSZ Maros megyei szervezetének Területi Képviselôk Tanácsa április 20-án tartotta alakuló ülését.
A gyûlés napirendjén szerepelt a TKT elnökségének megválasztása, az ügyvezetô elnökség megerôsítése, a Területi Egyeztetô Tanács tagjainak megerôsítése és az alakuló városi szervezet alapszabályzatának megvitatása és megszavazása.
Az új TKT elnöke Borbély László parlamenti képviselô, alelnökei Makkai Gergely parlamenti képviselô és Adorjáni Árpád, titkárai Dudás Annamária és Szabó Árpád.
Az új ügyvezetô elnökség: Brassai Zsombor ügyvezetô elnök, Gál Éva szervezési alelnök, dr. Benedek Imre politikai alelnök, Tatár Béla gazdaságügyi alelnök, Dáné Károly, oktatásért felelôs alelnök, dr. Benedek Erzsébet, városi körzetekért felelôs alelnök, dr. Kakassy Sándor mûvelôdésügyi és Küküllô menti kerületekért felelôs alelnök, dr. Iszlai Árpád, a Felsô-Maros mente kerületeiért felelôs alelnök.
A TKT egyhangúlag megerôsítette a TET tagjait.
Az alakuló városi szervezet alapszabályzatát módosításokkal kiegészítve elfogadta a TKT.
Az RMDSZ ügyvezetô elnöksége
A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal illetékesei a rendôrség és csendôrség segítségével mától nekifognak a törvénytelenül épített garázsok lebontásának. Dr. Dorin Florea polgármester tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy elsôként a fémlemezbôl improvizált, különálló garázsokat távolítják el, a Tudor és Kövesdomb lakónegyedekbôl. Bár számos felszólítást küldtek ki, nem értek el eredményt, a garázstulajdonosok a fülük botját sem mozdítják. A lakótársulások már jelezték igényeiket az új típusú, a Gyôzelem téren kiállított garázsok iránt. A polgármesteri hivatal szóvivôje szerint többszáz kérésrôl van szó, amelyeket viszont helyhiány miatt nehéz lesz teljesíteni. A új garázsok elhelyezését illetôen a hivatal városrendészeti osztálya dönt majd. A garázsok után hasonló sors vár az illegálisan felállított újságárusító kioszkokra is, figyelmeztetett a polgármester.
Bebizonyosodott, hogy tavaly jogosan váltottam le Rosca Angelát, a polgármesteri hivatal városgadálkodási igazgatóságának vezetôjét - jelentette ki tegnap Dorin Florea, utalva a víkendtelepi munkálatok rossz minôségére. A nagymedencét múlt héten feltöltötték vízzel, de kiderült, hogy átszivárgás észlelhetô a csónakázóba, ezért újra ki kell üríteni és kijavítani. A polgármester ebben az ügyben találkozik ma a tervezô és kivitelezô cégek képviselôivel. A Víkendtelep kapcsán még elhangzott, hogy az eredeti tervet, amely olimpiai méretû uszómedence építését helyezte kilátásba, módosították, ugyanis a polgármester szerint nem indokolt egy ilyen beruházás. Kérdésünkre, miszerint ezen a nyáron használatba adják-e a Víkendtelepet, Dorin Florea elmondta, hogy a csónakázót május 15-én töltik fel vízzel, de a többi medencét legkorábban augusztusban adják át.
A polgármester - valószínûleg Zalaegerszeg példáját követve - az összes testvérváros részére földterületet szándékozik felajánlani. Az ötlet eredetisége abban áll, hogy ellentétben Zalaegerszeggel, amely nem kötötte feltételekhez ajánlatát, Dorin Florea kijelentette: akkora területet kapnak, amekkorát ôk is adnak. Ha a város nem is rendelkezik földdel, hajlandó vásárolni Szovátán, Parajdon, illetve a Maros völgyében. Mindezt kizárólag a turizmus fellendítéséért, a partnerkapcsolat erôsítéséért. Feltéve, hogy testvérvárosaink figyelemre méltónak találják Dorin Florea "nagyvonalú" ajánlatát és Marosvásárhelynek ajándékoznak egy parcellát, az ottani beruházást pénz hiányában nem az önkormányzat eszközölné, hanem marosvásárhelyi üzletemberek.
A Magyarok Világszövetsége május 10-12-e között tartja Budapesten rendes évi küldöttgyûlését - jelentette be a szervezet elnöke hétfôn Budapesten, sajtótájékoztatón.
Patrubány Miklós elmondta: a küldöttek módosítják a világszövetség alapszabályát. A pénzgazdálkodásban bekövetkezett negatív változások ugyanis - a költségvetési támogatás teljes megvonása - szükségessé teszik a testületi ülések számának ritkítását, valamint a távszavazás bevezetését.
Az elnök közölte: a májusi küldöttgyûlésen végleg lezárják - a szavai szerint - az MVSZ súlyos válságát elôidézô, önmaguk tevékenységét felfüggesztô elnökségi tagok ügyét.
Patrubány Miklós tudatta: a küldöttgyûlést önköltségi alapon rendezik, mert a szövetség nem rendelkezik semmilyen anyagi forrással, s jelenleg is mintegy 30 millió forint a tartozása.
Az MTI úgy tudja, hogy a küldötteket családoknál próbálják elszállásolni, és már felvették a kapcsolatot a különbözô légitársaságokkal a kedvezményes repülôjegyek esetleges megszerzéséért.
Patrubány Miklós beszámolt arról, hogy az MVSZ Szlovákiai Országos Tanácsa is csatlakozott az Erdélyi Országos Tanács állásfoglalásához. Ebben arra kérik a Magyar Köztársaság Legfôbb Ügyészségét, hogy vonja vissza az MVSZ ellen benyújtott keresetét, és hagyja érvényesülni a szervezet életében a belsô önkormányzatiságot.
Katona Szabó István, a Magyar Érdekvédelmi Szövetség ügyvezetô elnöke emlékeztetett arra: augusztus 14-éig lehetôsége van minden magyar állampolgárnak, aki egykor ingatlantulajdonos volt Romániában, hogy benyújtsa igényét a kárpótlásra.
Hozzátette: kívánatos lenne, ha az RMDSZ a magyar hatóságok támogatásával a földtörvény alkalmazásakor létesített irodához hasonlóan újabb jogi tanácsadó irodát nyitna, s útbaigazítással segítené az érdeklôdôket.
Tegnap zárult a Kisküküllô Menti Térségi Társulás kiállítása, amelyet az erdôszentgyörgyi líceum sportcsarnokában szerveztek meg. A Balavásártól Szovátáig terjedô települések bemutatkozó rendezvényét két nap alatt több százan látogatták meg.
Amint arról már beszámoltunk, a csarnokban szemet gyönyörködtetô látvány fogadta a belépôt, a kiállítás látogatói méltán mondták: varázslatos. Bözödi, kendi, balavásári, rig-mányi, gyulakutai, erdôszentgyörgyi, hármasfalusi, makfalvi, kibédi, sófalvi és szovátai szalmadíszek, faragott címerek, dísz- és használati tárgyak, festett bútorok, szôttesek, varrottasok, horgolt terítôk, kosarak és hangszerek csak ízelítôt nyújtanak e táj szellemi és kézmûvesi, népmûvészeti gazdagságából.
A szervezôk éppen ezt a gazdagságot ismerték fel, amikor meghívták a kedvtelésbôl vagy állandó foglalatosságként népmûvészeti tárgyakat készítôket, hogy legszebb munkáikat hozzák el.
Borbély Emma, a kiállítás megálmodója és fôszervezôje, a Kisküküllô Menti Térségi Társulás ügyvezetô elnöke, megnyitóbeszédében elmondta: céljuk az volt, hogy a vidék kincseinek ismertebbé tétele mellett a tájegység fellendüléséhez is hozzájáruljanak.
A nemrégiben megalakult Kisküküllô Menti Térségi Társulás eddigi rövid élete alatt már két találkozót szervezett üzletemberek és intézményvezetôk közt, amelyen lehetôség nyílt arra, hogy aktuális problémákban, jogi és pénzügyi kérdéseikkel a helybeli vállalkozók az érintett intézmények képviselôihez forduljanak. Ezenkívül az érdeklôdôk a közelmúltban a különbözô kiírt pályázatok megpályázásakor felmerült gondokról beszélgettek el. Együttmûködési megállapodást írtak alá a békéscsabai Városfejlesztô és Városszépítô Egyesülettel is, amelynek eredményeként kölcsönösen bemutatkozó kiállításokat szerveznek.
Mezôgazdasági sajtótájékoztató
A megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság vezérigazgatója, Timar Liviu mérnök tegnapi tájékoztatója elején bejelentette, hogy minisztériumi határozat alapján a megyei Növényvédelmi Felügyelôség igazgatói teendôit továbbra is Tomsa Mihai látja el, a megyei Vetômag-minôsítô és Ellenôrzô Hivatal fôfelügyelôje a következô idôszakban is Lazurca Maria mérnök, a megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadói Hivatalt Cotutiu Ioan mérnök vezeti. A sajtótájékoztatón mindhárman jelen voltak, továbbá részt vett Náznán Jenô, a mezôgazdasági igazgatóság vezérigazgató-helyettese, Emilia Trasculescu mérnök, a mezôgazdasági igazgatóság állattenyésztési igazgatója, Suba Kálmán, a megyei Mesterséges Megtermékenyítô és Tenyészállat- kiválasztó Hivatal igazgatója, dr. Rusu Ioan, a megyei Állategészségügyi Igazgatóság vezérigazgatója, Porav Tanase, az Állami Földterületek Megyei Ügynökségének igazgatója.
A tegnapi találkozón megtudtuk, hogy az idei tavaszi kampány - a kedvezô agrometeorológiai körülményeknek köszönhetôen is - jól zajlik. A tervezett kalászos vetéseket 98%-os arányban sikerült elvégezni, a növényfajták mindenike esetében az arány meghaladja a 70-80%-ot. Az idei évre tervezett cukorrépa-terület - 3495 ha - 25%-ába a jelek szerint nem kerül vetômag. Ez már tény. A gazdálkodók, természetes vagy jogi személyek ebben az évben úgy döntöttek, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva nagyobb területeken termesztenek kukoricát, lemondva a cukorrépa-területekrôl. Timar Liviu szerint a növénytermesztôk számításai nem helyénvalók. A nagy hozamot biztosító haszonnövény manapság is a cukorrépa. Mivel jelenleg a kukorica kilogrammonkénti ára 4500-5000 lej körül van, ami magas a világpiaci árakhoz viszonyítva, nagyon sok cukorrépa-termesztô áttért a kukorica termesztésére. Téves a számításuk. Náznán Jenô rövid ismertetôjében felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi idôben hullott csapadék kedvezô körülményeket teremtett a haszonnövények és egyidejûleg a gyomnövények erôteljes fejlôdésére is. Emiatt fokozott figyelmet kell fordítani a vegyszeres növényápolásra, nemcsak a kalászosok, hanem a gyümölcsök, zöldségek termesztése esetében is.
Dr. Rusu Ioan, a megyei Állategészségügyi Igazgatóság vezérigazgatója ismertette, hogy pestis ellen beoltották a megyében lévô szárnyas- és sertésállományt, a kidolgozott program szerint folyik a tevékenység. Újdonságként említette, hogy az igazgatóság jelen idôszakban a megyében összesen 10 veszettségi gócot tart nyilván, ebbôl kilenc rókától és egy farkastól származik. Országos viszonylatban Maros megye helyzete nem veszélyes, ennek ellenére Csehországból sikerült vadállatok veszettsége elleni oltószert behozni. Egy adag ára 45 ezer lej, ám a tegnap még kérdéses volt, hogy az ellenszer értékét ki téríti meg és miként oltják be a rókákat. Rusu igazgató megígérte, hogy az akció legkevesebb egy hét múlva elkezdôdik, arról részletesen tájékoztatják a közvéleményt.
A Népújság kérdésére válaszolva Timar Liviu kifejtette, hogy a március 27-én közzétett 97-es számú minisztériumi rendelet alapján eddig 14 kérvényezônek hagyták jóvá traktorok, mezôgazdasági felszerelések vásárlását. Megjegyezzük, hogy a rendelet értelmében a vásárlónak a gép vagy felszerelés árának 45%-át kell kifizetnie, akár hitelbôl is, az 55%-ot az állam támogatásként folyósítja. A megyei mezôgazdasági igazgatóság által eddig jóváhagyott 14 kérvényezô által igényelt gépek értéke egymilliárd 898 millió lej.
Holnap, április 25-én délután 4 órakor a budavári Litea Könyvesboltban és Teázóban mutatják be Tófalvi Zoltán Északi változatok címû kötetét, amely a Svédországban, Finnországban, Dániában és Norvégiában élô magyarokról szól. A kötetrôl Nagy Pál irodalomtörténész fog beszélni. A könyvbemutató különlegessége abban áll, hogy minden valószínûség szerint öt nagykövet, vagy helyetteseik - Svédország, Finnország, Dánia és Norvégia budapesti, illetve Magyarország észtországi nagykövete - vesznek részt. Jelen lesz Thomas Tranströmer svéd író, akinek mûveit a világ 46 nyelvére fordították le s az irodalmi Nobel-díj egyik várományosa, valamint Mervel Ferenc mûfordító, az egyedüli, aki az északi nyelvek mindenikét anyanyelvi szinten ismeri, s aki irodalmukból több kötet válogatást is megjelentetett a marosvásárhelyi Mentor Kiadónál.
A kiadó munkásságát, az utóbbi idôben megjelent köteteket Káli Király István igazgató ismerteti. A Duna Televízió is közvetlenül "érintett", hiszen a kötetzáró interjú Cselényi Lászlóval, a Skandináviából indult Minoritates Mundi-sorozat szerkesztôjével készült. Az Északi változatok bemutatóján fellép a Svédországban élô Erdôs Irma színmûvésznô és jelen lesz a kötet több szereplôje is.
Kilenc magyarországi és romániai énekkar több mint háromszáz énekesének a részvételével, Viva la Musica címmel szombaton nemzetközi kórusfesztivált rendeztek Gyulán. A gyulai Pentru Musica Román Kórus Alapítvány által ötödik alkalommal szervezett énekkari találkozón a vendéglátó város, valamint Kétegyháza, Battonya és Körös-szegapáti, Romániából pedig Arad, Nagyvárad, Belényes, Vajda-hunyad, valamint Curtea de Arges egy-egy együttese lépett fel.
A marosszentgyörgyi unitáriusok még tavaly elhatározták, hogy millenniumi kopjafát állítanak, ekként is emlékezve államalapító ôseinkre. A közösség az avatási ünneppel kapcsolódik a Kárpát-medence magyarok által lakott településeinek millenniumi rendezvénysorozatába. Szombaton, április 28-án déli fél kettôkor kezdôdik az emlékünnep az unitárius templomban. Szószéki és kopjaavató beszédet mond Szabó Árpád püspök, fellép a Fehér megyei Bethlenszentmiklós unitárius dalkara és a Soli Deo Gloria ökumenikus vegyes kar. Meghívottak: Alföldi László, a Magyar Köztársaság kolozsvári fôkonzulja és L. Németh Erzsébet, a Magyarok Világszövetségének Tolna megyei elnöke. A millenniumi kopjafát Molnár István készítette.
Az elmúlt hét végén vette kezdetét Marosszentgyörgyön a nyolcadik Szentgyörgy-napi ünnepi rendezvénysorozat. Az április 29-ig tartó "napok" avatóeseményének Bárczi András mûvészpedagógusnak, az ottani általános iskola rajztanárának egyéni tárlata bizonyult. Vizi József községi polgármester nyitotta meg az ünnepséget, majd mûsorvezetôként Moldován Irén magyar szakos tanárnô tartalmas köszöntôjét és összekötô szövegét követôen hangzott el méltatás a mûvész ezúttal bemutatott mintegy 40 alkotásáról. Változatos tájelemekben gazdag, különbözô év- és napszakokban más és más földrajzi tájegységek, változatos domborzati formák - Vízpart, Nádas, Nyírfák, Rozsdás táj, Hajnal, Tél a hegyekben, Beborul, Marosfô, A Tordai-hasadék, A Békási szoros stb. - felmutatásával. E felsorolás is jelzi, a mûvész a természeti táj megfigyelésére alapoz, az ott feltérképezett formák és színek érzékelésével fogalmazza meg a benne megfogalmazódott érzelmi-gondolati üzenetet és teremt képein dinamikus, kontrasztteljes színnyelvet.
Nagy Miklós Kund megnyitójában - többek között - így fogalmazott: Az erdélyi táj rendkívüli szépségei fogadják tekintetünket Bárczi András képein. Az utóbbi években, legyen eszköze ecset, akár pasztell, valósággal ontja új munkáit. És mindeközben tanárkodik is. Boldogok azok a tanulók, akik mûvész tanáruknak köszönhetôen tanulják meg, miként kell viszonyulniuk a természethez, mint az esztétikum, az élmény forrásához is. A mûvészi felidézés és képi újrateremtés örömét osztja meg velünk, s miközben önmagát is adja, megszépíti életünket...
A megnyitó meghívottjaként Dán M. Éva, a költôi pályájának induló szakaszánál tartó tanár - a Tûzmadár szerzôje -, valamint az európai nevû-rangú Kovács András Ferenc költô, továbbá a Kozsik házaspár, illetve két énekes-hangszeres elôadó és szerzô is egyben: a marosvásárhelyi Váradi Imre és a vendéglátó Szántó Árpád is közremûködött. A színész házaspár mûvészi verselôadással, a költôi üzenet ihletett tolmácsolásával a líra birodalmába vezette be a hallgatóságot. Az iskola egyik tanulója, a Szôcs Kálmán irodalmi kör egyik tagja, Tóth László villáminterjút készített a költôkkel a vers születésérôl, a lírikus feladatáról, a másság értelmezésérôl, mibenlétérôl. Élményszámba ment természetesen az a pár perc is, amikor a két költô verseibôl olvasott fel. A községi polgármester által adományozott emléklapok átvételével illetve kötetek dedikálásával ért véget a nyitórendezvény.
Amikor pár évvel ezelôtt a Magyaró községhez tartozó Fickón az óvodában és iskolában jártunk, az illetékesek büszkén mutatták a kétszobás, felújított tanítói lakást, s reménykedtek, hogy hamarosan szakképzett óvónô vagy tanító fogja elfoglalni azt. A falu közel öt kilométerre fekszik a községközponttól, a távolságot erdô szegélyezte úton kell megtenni, legtöbbször gyalog, hiszen autóbuszjárat nincs. Csak egy szászrégeni maxi-taxis vállalkozó szállítja korán reggel a gyerekeket, a munkába igyekvôket a községközpontig, esetenként Szászrégenig, s délután haza.
Amikor nemrég Magyarón jártunk, Kocsis Adalbert polgármester újságolta, hogy a szülôk vágya teljesült, a tanintézetben Magyaróról ingázó szakképzett személyek oktatnak, s tavaly szeptembertôl a tanítói lakásnak is van állandó lakója Csernátoni Kinga óvónô személyében.
- Pár napja új szônyeget kaptunk a polgármesteri hivataltól, így csak cserecipôvel vagy cipô nélkül lehet bemenni az óvoda termeibe - szólítottak fel az óvónôk, s mutatták a folyosón tárolt kis cipôk sokaságát. A hideg elôszobából a meleg termekbe belépve harminc kisgyerek köszöntése fogadott. Kicsik és még kisebbek játszottak a szépen, otthonosan berendezett termekben.
- A Kántor-tanítóképzô Fôiskolán végeztem 1999-ben, s azóta a fickói óvodában dolgozom - mondja a szászrégeni születésû, fiatal, kedves, mégis szigorú tekintetû Csernátoni Kinga. - Az elsô hónapok nagyon nehezek voltak, idegenek voltak az emberek, egyedül éreztem magam. Egy helybeli néninél laktam, a tanítói lakásba csak tavaly szeptembertôl költöztem be. A helyiek sokat segítettek mind a munkámban, mind a lakás berendezésében. A gyerekeket két csoportra osztva, ketten tanítjuk, Fodor Helga helyettesítô óvónôvel közösen. Eddigi tapasztalataink szerint a fickói gyerekek nagyon szeretnek óvodába járni, a szülôk már a két és fél éves szobatiszta gyereket is elhozzák, többnyire nagyobb testvérével közösen. A szülôk nagyon segítôkészek, pénzt gyûjtöttek a szônyegre, ám most, hogy a hivatal biztosította azt, számítógépet fogunk venni az I-IV. osztályosok számára. Számukra választható tantárgy a számítógép-oktatás, és a tanítók - Szilágyi Erika és Vajda Szabolcs - szeretnék bevezetni. Többnyire azért, hogy amikor az V.-es diákok bekerülnek a magyarói általános iskolába, ne legyenek lemaradva a községköz-pontiakkal szemben. Ugyanakkor szeretnénk pénzt gyûjteni fajátékok vásárlására is, hiszen az óvodások nagyon szeretik a már meglevôket. Jelenleg megvan a két csoportra való gyereklétszám, idén ôsztôl azonban kevesebb gyerek lesz, 12-en elsô osztályba mennek és csak hárman érik el az óvodáskort. Hosszú távon nem ennyire szomorú a helyzet, biztosítva van az utánpótlás - nyilatkozta Csernátoni Kinga, aki, amikor jövôbeli terveirôl, Fickón maradásáról kérdeztük, csak mosollyal felelt.
Két éve, amikor a negyedbe költöztünk, a tömbházlakók közül elsôkként ôk ketten fogadtak. A hátsó bejáratnál. A csinos Linda, aki óvatoskodva, kétlépésnyire tôlem, farkát kunkorítva, figyelô szemmel felém szimatolva kíváncsiskodott, anélkül, hogy egyet vakkantott volna - rókavörös szôrme, vonzó, kedves pofi -, illetve a széles hátú, testesebb fekete, mely azonban már eléggé meggyôzôen adta értésemre az értetlenségét, a nemtetszését ottlétem miatt. "Fejedelmien" ugatott. Tehette is, hisz Rex volt a neve. Néhány hét múlva Linda - akárcsak gazdasszonyát - engem is el-elkísért a közeli élelmiszerboltig, vagy ha épp érkezôben voltam s útközben találkoztunk, a lépcsôsor aljáig. Tetszett neki, ha simogattam, ha beszéltem hozzá. Ha tálkájukba néha kis ebfinomságot tettem. Idôvel Rex tartózkodása is enyhült, bár megsimogatni csak egyszer próbáltam. Lindára különben a gazdasszonya három éve - egészen pici volt - talált a tömbház elôtt és szánta meg. Nagy becsben tartja mindkét kutyust. Hisz kárt, bajt senkiben nem tesznek. Ôket sem bántotta senki. Szabadon futkározhattak a tömbház körül és környékén. Mindaddig, míg kezdetét nem vette az ember kontra kóbor kutya "akció". A "menet", nyilván, a sajtóban is tág teret kapott - lásd kutyabefogás-szolgáltatás x összeg fejében, sintérakciók városszerte stb. - és ennek okán, nyomán a gazdasszony is láncot fûzött kutyusai nyakörvébe. Aztán, egy kora délután, a tömbház sarkánál megálló szállítókocsiból hosszú szárú- nyelû fémhurok közeledett feléjük. Rex, megszimatolva a rossz szándékot, ugatni kezdett. Akkorán, hogy mire a "fogdmeglegény" kiszemelt áldozatához ért volna, a gazdaszony kihajolt a konyhaablakon. A látottak rá gyakorolt hatása elképzelhetô. A disznóság az egészben az, hogy a "szorgoskodó" látta, hogy láncon vannak. Nem ez az elsô eset, hogy így járnak el, talán mert strapásabb az igazi kóbor kutyákat befogni. Avagy a kiváltási pénzre is szemet vetettek.
Az ember a sorsát el nem kerülheti. Úgy látszik, olykor a kutya sem. Szerdáról csütörtökre virradóra (18-áról 19-ére) az Egyesülés negyedben, a Vasile Goldis utca 7. szám alatti tömbház elôl Lindát elvitte valaki. Három óra körül, sutyiban jöttek. Gépkocsival. Többen is fölriadtunk álmunkból a nagy kutyaugatásra, motorzúgásra. Mármint az erôszak hangjaira. Volt, aki a kocsit is látta. Sôt, maga Linda gazdája - a férj - is megébredt, és ki is nézett a földszinti konyhaablakon. Rexet látta ugyan, de rosszat nem gyanított. Reggel vált a gazdasszony számára is világossá mindaz, ami néhány órával korábban zajlott le a sötétségben: Linda... nincs. A gazdasszony mindinkább fátyolossá váló tekintettel beszél eltûnésérôl, miközben magam is csak ekkor ébredtem rá arra, hogy hazajövet, a fal tövében lapulva, csak a "fekete foltot" láttam feküdni. Tanácstalanul jegyzi meg a szomszédasszony: Nem értem, miért kellett ennek így történnie. Biztosan elvitték falura. Ki tudja, mi vár ott szegényre, ha...?! Inkább kérte volna el, akkor legalább megmondhattuk volna, hogy Linda...- folytatta zokszóval. Be sem kellett hogy fejezze a mondatát, mivel abban a pillanatban magam is ugyanarra gondoltam elszoruló szívvel: vajon mit hisz majd felôle és mit tesz majd kutyusunkkal az újdonsült állatbarát, ha szeme láttára tör majd Lindára ismét epilepsziás roham. Ne adj isten, mihez kezd majd vele, ha oktalanságában veszettségre gyanakszik. Honnan is tudhatta volna, hogy Linda beteg? Könnyítsen hát, kedves új gazda, a lelkiismeretén, és hozza ôt vissza. Az sem baj, ha az éj leple alatt. Máris megköszönjük.
Tudom, mi lett azzal az apával, akit tíz éve nem látott senki.
Hunor, az egyszerû nyárádmelléki fickó, a kisüsti nagy barátja, messze származott szûkebb hazájából. A Nyárád mellôl a Maros partjára, oda, ahol tizenhárom tábornokot végeztek ki 1849 októberében. Hunor, a tisztességes székely melós, megszokott kocsmai mûszakjából tért haza nem túlságosan békés otthonába, ahol zsémbes asszonyának szitkai fogadták. Hirtelen annyit se mondhatott, kafka, és máris - hipp-hopp! - patkánnyá változott.
A többit egy filmbôl is lehetne tudni, de nem úgy volt.
Hogy családját megdöbbenti a dolog, akárcsak a környezetét. Hogy övéi túlteszik magukat a szégyenen, és vállalják a rágcsálót. Hogy sajátos viszonyba keverednek a papa reinkarnációjával. A hozzátartozók beszélnek hozzá, vérmérsékletük és érzelmeik szerint ostorozzák vagy dédelgetik. Felbukkan egy szenzációéhes újságíró, aki elhatározza: krónikása lesz a bulváreseménynek. Egy idô után a feleség megunja a pátyolgatást és kidobja az állatot, ám nem lehet ilyen könnyen megszabadulni az apró testbe költözött H- tól. További bonyodalmakat követôen visszazökken az idô, a papa visszaemberesedik, majd a feleség kóstol a patkánylétbe, aztán végül minden elrendezôdik.
Hogy ez meg az. Dehogy. Ez másképp íródik.
Tudom, mi volt. Hunor rendszeresen erôszakolta a lányát. És amikor pocegérré változtatta az átok, a lánya felállította a kamra sarkában az egérfogót. Hunornak régi szokása, hogy a kamra sarkában tartotta a borvizet, ott hûvös van. Csak bedugja a fejét, hipp-hopp!, meghúzza a kisüstis flakont, rá nagyot kortyant a Hargita gyöngyébôl.
Hát egérként is így viselkedett.
A tetemet vitte a lánya egy nejlon zacskóban a Maroshoz, hogy belevesse. Mert egy halál nem halál.
És akkor valami csórók állták el az útját. Megverték, megerôszakolták, összetörték. A düh, mert nem volt nála semmi.
Húsvétvasárnapra kihûlt.
Ami Hunort illeti, további sorsáról nem tudok semmit. Senki sem aggódik, hogy mit szól a világ ehhez a rendhagyó sztorihoz, a szenzációéhes újságírók csak akkor tüntek fel, mikor a lányt megtalálták, egy hír az esti adásban.
Valószínûleg felfalta egy arra csavargó kóbor kutya.
Az utóbbi hetek gyenge eredményeinek következtében a kiesés szélére sodródott marosvásárhelyi ASA B-osztályos labdarúgócsapatánál betelt a pohár. Az egyesület vezetôsége megelégelte a futball mímelését, s a sereghajtó Râmnicu-Vâlcea otthonában elszenvedett csúfos vereséget követôen drasztikus intézkedésekre szánta el magát.
A találkozót követôen hétfôn összeült a vezetôtanács, s George Ciorceri vezetôedzôt felkérte, javasoljon megoldást a tarthatatlan helyzetre. A vezetôedzô - vállalván a gyenge eredményekért a felelôsséget - beadta a felmondását, amit helyben elfogadott az egyesület elnöke. Ciorceri helyett Fodor János másodedzôt bízták meg a vezetôedzôi feladat ellátásával, s a napokban az is eldôl, hogy ki fog az új mesternek segédkezni. Ioan Murar kifejtette, hogy nagyra becsüli George Ciorcerit mint embert, de mint klubelnök nem tekinthet el a bajnoki tabella által mutatott katasztrofális helyzettôl.
Az intézkedések sora azonban nem állt meg itt. Virgil
Lup, Gábor Tibor és Török István
labdarúgókat azonnali hatállyal felfüggesztette a
vezetôtanács a szerzôdésük
lejártának végéig, mi több, Ioan Murar
elnök azt is elmondta, hogy az egyesület a továbbiakban
egyetlen lejt sem fizet ki nekik, az alapfizetésüket sem
folyósítják. Nyugodtan tegyenek panaszt a
szakszövetségnél emiatt - mondta -, amire szabad
játékosokká válnak, lejár a bajnokság
és a szerzôdésük is. Az intézkedés oka: a
klubelnök szerint ennek a három
"nyugdíjas" játékosnak
megengedhetetlenül hullámzó volt a
teljesítménye, s ô nem hajlandó fizetni olyanokat,
akik "nem védik minden erejükkel a csapat színeit".
Ioan Murar közölte, hogy amennyiben nem lesznek megelégedve a
teljesítménnyel, minden további
mérkôzés után elküldenek egy-egy újabb
"nyugdíjast". Ilyen szempontból elsôsorban
Zsigmond, Rosca, Porav és Chebutiu neve merült fel, akik
ezentúl - ismét az elnököt idézzük -
"csak mint tartalékok jöhetnek szóba".
Lebilincselô ôszinteséggel az elnök bevallotta, nem hisz abban, hogy ilyen körülmények között a csapatnak sikerülni fog a kiesés elkerülése, de csupán annyit ró fel magának, hogy nem hozták meg ezt az intézkedést korábban. Azonban mindenképpen az utolsó találkozóig harcolnak a bentmaradásért, anélkül, hogy bármiféle feketeüzletbe belemennének.
Nem megengedhetô - mondta az elnök -, hogy a viszonylag stabilizált anyagi körülmények között a játékosok azért elégedetlenkedjenek, hogy csupán 3,5 millió lej húsvéti prémiumot kaptak, miközben a teljesítményük ezt nem indokolja. A belsô szervezeti szabályzat módosításán is dolgoznak, hogy például csakis azok kapjanak játékprémiumot, akik játszanak, a tartalékok viszont nem. Ettôl a posztért való harc élesedését várja az elnök.
Az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról
(Folytatás április 19-i lapszámunkból)
A III. fejezet a visszaszolgáltatási eljárások szabályait tartalmazza. Az ingatlanokat - telkeket és építményeket - rendeltetésüktôl függetlenül, természetben kell visszaadni a jogosult személynek, a bírlaló egységek (unitate detinatoare) vezetô szerveinek megindokolt döntése (decizie) vagy, az esetnek megfelelôen, rendelkezése (dispozitie) alapján. A polgármesteri hivatalok esetében a jogosult személyek ingatlanjaik vagy azok ellenértékének visszaszolgáltatása a polgármester megindokolt rendelkezésével (dispozitia motivata) történik. E szabály alól kivétel az, amikor a birtokos szövetkezeti szervezet (organizatia cooperatista), amikor a jogosult választhat szolgáltatások vagy pénzbeni kártérítés között. A jogosult személynek a törvény hatályba lépésétôl (2001. február 14.) számított 6 hónapos határidôn belül írásban (va notifica) értesítenie kell a bírlaló jogi személyt, kérve az ingatlan természetbeni visszaadását. Ha több ingatlant igényelnek, mindegyikre külön kérés eszközlendô. A kérésnek tartalmaznia kell a címzett megnevezését és lakcímét, a jogosult kérelmezô személy azonosítási elemeit, az igényelt ingatlan azonosítási elemeit, valamint az ingatlan felbecsült értékét. A kérést, értesítést azon bíróság melletti bírósági végrehajtón keresztül kell közölni, amelynek területi körzetében van az ingatlan vagy az ingatlant bírlaló jogi személy székhelye. A bírósági végrehajtónak iktatnia kell az értesítést és az iktatás idôpontjától számított 7 napos határidôn belül közölnie kell a címzett személlyel. Az iktatott értesítés bármely hatóság, természetes vagy jogi személy elôtt teljes bizonyíték a 6 hónapos határidô betartásában, még akkor is, ha az ingatlant bírlalótól eltérô egységhez címezték. Az értesítést szabályozó 6 hónapos határidô betartásának elmulasztása jogvesztô hatályú, ami maga után vonja a jóvátételi jog bíróság elôtti érvényesítésének lehetôségét. A tulajdonjogot igazoló okmányokat, valamint az örökösök esetében azokat az iratokat, amelyek igazolják ezt a minôséget, mellékelni kell az értesítéshez legkésôbb 18 hónapon belül a tárgyalt törvény hatályba lépésétôl számítva. Az értesítés iktatásától számítva, ha a bizonyító iratok mellékelve vannak, vagy ezek benyújtásától számított 60 napos határidôn belül a bírlaló egység köteles megindokolt döntéssel vagy rendelkezéssel nyilatkozni a természetbeni visszaszolgáltatással kapcsolatos kérelem tekintetében. A jogosult személynek jogában áll, hogy kérelmét a bírlaló egység vezetôsége elôtt személyesen adja elô. Ebbôl a célból idejében meg kell ôt hívni írásban a bírlaló egység vezetô szervének munkálatain való részvételre. A megindokolt döntést, rendelkezést az elfogadásának idôpontjától számított legtöbb 10 napon belül kell közölni a jogosult személlyel. Az ingatlan természetbeni visszaszolgáltatását jóváhagyó döntés vagy rendelkezés igazolja a jogosult személynek az illetô ingatlan feletti tulajdonjogát, hiteles okirat tanúsító erejével bír és végrehajtható jogcím a tulajdonba helyezéshez, az ingatlannyilvánossággal kapcsolatos alakiságok teljesítése után. A döntést vagy rendelkezést a jogosult személy általi átvételének idôpontjától számított 3 éves határidôn belül végre kell hajtani. A fenti szabályok a polgármesterek által kibocsátott rendelkezések tekintetében is alkalmazandók. Ha a természetbeni visszaszolgáltatást nem hagyják jóvá, vagy az nem lehetséges, az ingatlan bírlalója köteles 60 napos határidôben megindokolt döntéssel vagy rendelkezéssel a jogosult személy számára az ingatlan értékének megfelelô egyenértékes visszaszolgáltatási ajánlatot tenni.
A lakás rendeltetésû ingatlanok esetében, ha a természetbeni visszaszolgáltatásra nincs lehetôség, az egyenértékes visszaszolgáltatásra vonatkozó ajánlat pénzbeli kártérítésre is vonatkozhat. A jogosult személy az ingatlan értékének megfelelô, más egyenértékes visszaszolgáltatási formákat is választhat. Az ajánlat vételétôl számított 60 napos határidôn belül a jogosult személy köteles írásban válaszolni, hogy elfogadja vagy elutasítja az ajánlatot. Írásos válasz hiányában az ajánlat elutasítottnak tekintendô. Ha az elfogadott ajánlat ingó javakra vagy szolgáltatásokra vonatkozik, a közjog tárgyköri rendelkezései alkalmazandók, az esetnek megfelelôen. Ha az ajánlatot a jogosult személy elutasítja, az igazságszolgáltatás elôtt megtámadhatja a döntést, a közléstôl számított 30 napos határidôn belül. Illetékes a bírlaló egység székhelyének területi körzete szerinti törvényszék polgárjogi tagozata. A törvényszék határozata alá van vetve a törvényes jogorvoslatoknak. A fentiek szerint kell eljárni akkor is, ha az értesített jogi személy csak részben bírlalja az igényelt ingatlan javakat. Ebben az esetben a bírlaló jogi személy csak az általa bírlalt ingatlanrész tekintetében bocsátja ki a visszaszolgáltatásra vonatkozó megindokolt döntést. Az értesített (notificat) személynek közölnie kell a jogosult személlyel az igényelt ingatlan többi részét bírlaló természetes vagy jogi személyekre vonatkozó valamennyi adatot. Ugyanakkor a közléshez mellékelnie kell a tulajdonosi, vagy az esetnek megfelelôen, az adminisztrálási jog átruházására vonatkozó iratok másolatát is. Amennyiben nem rendelkezik ezen adatokkal, az értesített jogi személynek errôl tájékoztatnia kell a jogosult személyt. Az ilyen közlés és a mellékelt iratok vevényes ajánlott levél útján küldendôk el a jogosult személynek. Az igényjogosultságot bejelentô 6 hónapos határidô ilyen esetekben a közlés átvételének idôpontjától folyik. A fenti határidôk megfelelôképpen alkalmazandók abban az esetben is, ha az értesített egység az ingatlant részben sem bírlalja, de a jogosult személlyel közli a bírlaló egység azonosítási adatait. Amennyiben a jogosult személy nem ismeri az igényelt ingatlanok bírlalóját, az értesítést az ingatlan fekvése szerinti polgármesteri hivatalhoz, illetve Bukarest municípium polgármesteri hivatalához kell küldeni. A 6 hónapos határidô a tárgyalt törvény hatályba lépésének idôpontjától, vagy a részleges bírlalótól kapott közlés átvételének idôpontjától folyik. Az értesített polgármesteri hivatal köteles 30 napos határidôn belül azonosítani a bírlaló egységet és ennek azonosítási elemeit közölni a jogosult személlyel. Amennyiben a bírlaló egységet nem azonosították - nem kapott közlést a polgármesteri hivataltól -, a jogosult személy 90 napos határidôn belül perbe hívhatja az államot a Közpénzügyi Minisztériumon (Ministerul Finantelor Publice) keresztül, természetbeni visszaszolgáltatást, vagy, az esetnek megfelelôen, a törvényben elôírt formájú egyenértékes jóvátételi intézkedéseket igényelve. Az érvényes jogcímen (titlu valabil) átvett, a törvényes rendelkezések betartásával magánosított, privatizált valamely gazdasági társaság vagyonállagában szereplô ingatlanok esetében a jogosult személy egyenértékes jóvátételi intézkedésekre jogosult, amelyek az igényelt ingatlanok értékének megfelelô javakból, illetve szolgáltatásokból, a gazdasági társaságnak a tôkepiacon tranzakcionált részvényeibôl, vagy kizárólag a privatizálási folyamatban használt névértékû címletekbôl áll. A fenti esetekben a visszaszolgáltatás igénylésére vonatkozó értesítést a privatizálást lebonyolított közintézményhez kell küldeni.
Ilyen a Privatizálással és az Állami Érdekeltség Adminisztrálásával Foglalkozó Hatóság (a volt állami Vagyonalap), az ágazati minisztérium, a helyi közigazgatósági hatóság, amelynek területi körzetében volt vagy van az ingatlan, ennek értékétôl függetlenül. Az érvényes jogcímen átvett, a központi vagy helyi közigazgatás vagyonából bármely formában elidegenített ingatlan javak esetében a jogosult személynek az említett hatóság vezetô szerveit kell értesítenie. Az érvényes jogcímen átvett, valamely szövetkezeti szervezet által bírlalt és a törvény betartásával elidegenített ingatlanok esetében a jogosult személynek javakból, illetve szolgáltatásokból vagy pénzbeli kártérítésbôl álló egyenértékes jóvátételi intézkedésekre van joga. Az értesítést az ingatlant bírlalt szövetkezeti szervezethez kell elküldeni, annak értékétôl függetlenül. A jogosult személy kérelmének átvételétôl számított 60 napos határidôn belül a privatizálásban részt vett közintézmények, szövetkezeti szervezetek vezetô szervei kötelesek megindokolt döntéssel vagy rendelkezéssel megállapítani az egyezkedéssel létrehozott jóvátétel értékét és módját.
A fenti 60 napos határidô csakis a jogosult személy kérésére hosszabbítható meg, a szükséges bizonylatok kiegészítése érdekében vagy abban az esetben, ha a jogosult személy iratokkal igazoltan nem jelenhet meg. A határidônek a meghosszabbítása a szükséges bizonylatok kiegészítése érdekében nem haladhatja meg az értesítés iktatásától számított 18 hónapot. Ellenkezô esetben a kérést az ügycsomóban található iratok alapján bírálják el. A privatizálásban részt vett közintézmény, illetve a szövetkezeti szervezet vezetô szervének megindokolt döntése vagy rendelkezése a Közpénzügyi Minisztérium területi szerveinek véleményezése alapján bocsátandó ki és az elfogadástól számított 15 napos határidôn belül közlendô a jogosult személlyel. A Közpénzügyi Minisztérium területi szerveinek a véleményezést a jelen törvényben elôírt érdemi és alakisági feltételek betartásával kell kibocsátaniuk. A kizárólag a privatizálási folyamatban használt névértékû címletekre feljogosító döntésnek vagy rendelkezésnek az átvételétôl számított 6 hónapos határidôn belül a jogosult személy köteles kérni a Közpénzügyi Minisztériumtól ezen címletek kibocsátását, a késedelemnek a megállapított érték 10 százalékos csökkentésével való büntetése terhe alatt. A jogosult személy kérelmének átvételétôl számított 3 hónapos határidôn belül a Közpénzügyi Minisztérium köteles kibocsátani a kizárólag a privatizálási folyamatban használt, az állam által garantált névértékû címleteket, a teljes összeg 0,1 százalékát kitevô napi késedelmi kamattal történô büntetés terhe alatt. Amennyiben 60 napon belül nem állapodtak meg a megfelelô érték és a jóvátételi intézkedések módozata tekintetében, a nézeteltérést jegyzôkönyvben kell rögzíteni. A nézeteltérésre vonatkozó jegyzôkönyv keltétôl számított 6 hónapos határidôn belül a jogosult személy azon törvényszék polgárjogi tagozatához kell forduljon, amelynek területi körzetében van a peres fél jogi személy székhelye. Ellenkezô esetben elesik a tárgyalt törvénnyel elôírt jóvátételi intézkedésektôl. A kérelem tekintetében gyorsított eljárással ítélkeznek. A kérelem átvételekor ki kell tûzni az elsô tárgyalási határnapot, amikor is elrendelik az ingatlan megfelelô értékének megállapítására vonatkozó intézkedéseket, kijelölnek egy mûszaki szakértôt, vagy az esetnek megfelelôen, egy könyvelôt. Az ingatlan értéke csakis szakvéleményezés alapján állapítható meg.
(Folytatjuk)
Tegnap délben Calin Dragan, a marosvásárhelyi Mentôszolgálat orvosa sajtótájékoztatót tartott, amelyen a szakmai hozzáértés hiányával, orvosi mûhiba elkövetésével vádolta a Rohammentô-szolgálat alkalmazottjait. Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy pár hónappal ezelôtt a szóban forgó orvosnak a kezei között elhunyt Cristian Gazdac szülei és Raed Arafat, a Rohammentô- szolgálat vezetôje azt rótták fel, hogy a helyszínre az elsôsegélynyújtáshoz szükséges felszerelés nélküli szállt ki, s az érintettek többszöri kérésére sem volt hajlandó segítséget, jobban felszerelt mentôkocsit igényelni. Tegnap, már a sajtótájékoztató kezdetén, Calin Dragan kijelentette: a SMURD által használt fegyverrel vág vissza. Beszámolójából az egybegyûltek megtudhatták: csütörtökön éjszaka a 17 éves marosszentkirályi Roman Ovidiut a mentôszolgálat gépkocsija szállította a SMURD-hoz, ahol az ügyeletes orvos és a beszállítottat pár nappal azelôtt megoperáló sebész vizsgálta meg. Az orvosok úgy vélekedtek, hogy a beteg állapota nem súlyos és hazaküldték. A szülôk kértek ugyan egy mentôautót, amely hazaszállítsa fiukat, ám ezt a kérésüket visszautasították. Rövid idôn belül a Mentôszolgálathoz újabb kérés érkezett, a szülôk igényelték a szakemberek helyszínre való kiszállását, mert fiuk nehezen lélegzett, rosszul érezte magát. A házhoz kiszállt asszisztens súlyos állapotban találta a fiatalembert, aki, amíg a Mentôszolgálat alkalmazottja újabb, jobban felszerelt gépkocsit kért, szívstopot kapott, s bár többször újraélesztették s újból bevitték a Rohammentô-szolgá-lathoz, elhunyt. A boncolás során kiderült, a halál oka: tüdôembólia (egy vérrög elzárta az eret).
- Amennyiben a Rohammentô-szolgálat ügyeletesei megfelelôen kivizsgálták volna, szív- és érrendszeri vizsgálatnak vetették volna alá Roman Ovidiut és hosszabb ideig benn tartották volna, meg lehetett volna menteni az életét - nyilatkozta dr. Calin Dragan, aki a történtekkor Bukarestben volt, s csak munkatársai elbeszélésébôl ismerte az esetet. Majd kijelentette, hogy a sajtó és a Rohammentô-szolgálat által folytatott lejárató kampány miatt a lakosság bizalmatlanul kezeli a Mentôszolgálat munkatársait, többször szóval és tettleg bántalmazták ôket, például a fent említett esetben a gépkocsit rugdosták meg az áldozat hozzátartozói.
A Rohammentô-szolgálat ellen felhozott vádakra felelve Raed Arafat doktor elmondta: a SMURD elsôsegélynyújtó szolgálat, ahova a beteget behozzák, kivizsgálják, s szükség esetén átutalják a kórház szakosztá-lyára. Roman Ovidiu lábon jött be a SMURD-hoz, ahol a két ügyeletes orvos két sebésszel együtt megvizsgálta. Fontos elmondani, hogy az egyik, akkor jelen levô sebész ismerte Roman Ovidiut, hiszen tíz nappal azelôtt vastagbélmûtétet végzett rajta, s három nappal a halála elôtt, amikor a fiatalember hasi fájdalmakra hivatkozva újra felkereste, kivizsgálta, tüdôfertôzést fedezett fel nála és megfelelô kezelést írt fel neki. Semmi jel nem utalt arra, hogy a fiatalembernek szív-érrendszeri gondjai lennének, ezért nem vizsgálták meg ilyen szempontból. Nem volt láza, megfelelô volt a vérnyomása és a pulzusa. Hasi fájdalomra panaszkodott, amit a jelenlevôk a mûtét utáni állapot sajátosságaként azonosítottak. Máskülönben a szakkönyvek szerint az embóliát okozó vérrögöt, annak helyét emberileg lehetetlen megállapítani, s amikor az a beteg egy mozdulatára elindul az erekben, szintén lehetetlen megtalálni. Ha a fiatalember a Rohammentô- szolgálatnál vagy a kórházban kapott volna szívstopot, és körülbelül nyolc perc alatt sikerült volna a sebészeknek beavatkozniuk, s a vérrögöt megtalálniuk, akkor lett volna egy nagyon kis esélye a túlélésre. Véleményem szerint a Rohammentô-szolgálat ügyeletesei minden orvosi elôírásnak megfelelôen cselekedtek, mindent megtettek, amit lehetett - mondta Raed Arafat, aki jelenteni fogja az Orvosi Kollégiumnak, hogy Calin Dragan megvádolta ôket, kérve az ügy kivizsgálását.
Semmivel sem érdemes foglalkozni, hallom egyre gyakrabban falusi emberek véleményét. Növénytermesztéssel azért nem, mert vagy az árvíz, vagy a szárazság teszi tönkre a termést, drága a vetômag, a gépesített munka, a gyomirtó szerek, a kapások napszámja, s ha gyenge az esztendô, még a befektetett pénzt sem "veszi ki" az ember a termésbôl, tetemesen ráfizet. Állattartással azért nem érdemes bajlódni, mert például a szarvasmarhatartóknak a feldolgozók késve fizetik ki - tisztelet a kivételnek - a tej árát. Aki beletörôdik ebbe a kiszolgáltatott állapotba, mert nincs más választása, ez az egyetlen megélhetési forrása, továbbra is a "csarnokba" viszi a tejet. Nem kifizetôdô kaszálni, szénát gyûjteni, hazahordatni, kínlódni a kósttal. De akkor mivel foglalkozzon a falusi gazdálkodó? Üljön karba tett kézzel? Arra számítva, hogy a tavalyi száraz esztendô után jó ára lesz a sertésnek, nekilát és disznót tart, hátha bejön a számítása, s valamicske haszna is lesz?
Most, tavasszal, ismét nagyobb számban kínálták a gazdák a vágósúlyig felhizlalt sertéseket. A felvásárló házhoz ment, összeszedte az állatokat, majd a vágóhídon közölte a gazdával, mennyit fog fizetni neki. Eddig a dolgok menete gördülékeny volt, mert a felvásárlónak érdeke, hogy az állat birtokába kerüljön, hogy üzleteit megfelelôen ellássa. Igen ám, de a termelô ott maradt a semmivel. Eltelik egy hét, kettô, s pénzt még nem látott. Maradt az idegeskedéssel, hogy vajon megkapja-e vagy sem kevéske pénzecskéjét. Az a gazdálkod&oa