|
LIII. évfolyam 92. (14752) sz. |
2001. április 21., szombat |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro
Díjszabás szavanként:
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................ ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Timar Liviu, a megyei mezôgazdasági igazga-tósg vezérigazgatója a Népújság kérdésére tegnap elmondta, hogy a legfrissebb adatok szerint a megyében 13.966 személy jogosult a kormány által biztosított hektáronkénti egymillió lejes támogatásra. Ebbôl 13.730 természetes személy, 236 jogi személy.
A megyében több mint 42.454 hektárt vetettek be gabonafélével, amelybôl a magánszemélyek gazdasága 28.704, a társaságok által bevetett terület 13.750 hektárt tesz ki.
Az ezekre a kultúrákra elfogadott szubvencionálási alap meghaladja a 42 milliárd lejt, amelybôl 28.704,10 jár egyéni gazdálkodóknak. Tegnapig közel 40 milliárd lejt fizettek ki.
Kérdésünkre Timar Liviu tájékoztatott, hogy a fennmaradt 2 milliárd lej ugyan megérkezett a CEC-hez, de az érintettek mulasztása, érdektelensége miatt még nem oszthatták ki.
A pénzügyôrség jelentése szerint
Ioan Toganel prefektus tegnap ismertette a gernyeszegi sertéshizlaldánál, az Azomuresnél, valamint a szászrégeni állami gazdaságnál végzett ellenôrzések eredményeit.
Gernyeszegrôl elmondta, hogy a pénzügyôrség igen súlyos hibákat fedezett fel. A jelentéseket megküldték a kormány antikorrupciós és ellenôrzési fôosztályának, valamint a rendôrségnek és az ügyészségnek is.
A 34,8 milliárd lejes alaptôkével rendelkezô vállalat 9,7 milliárd lejes adósságot halmozott fel, derül ki a pénzügyôrség jelentésébôl. A volt mezôgazdasági miniszter, Ioan Muresan és a hizlaldát megvásárló kolozsvári cég által megkötött privatizációs szerzôdést a kolozsváriak nem tartják tiszteletben. Az állatokat reálértékük 10 százalékán értékesítik, mondta a prefektus. A törvénytelenségek, szabálytalanságok eddig 24 milliárd lejes kárt okoztak az államnak. A prefektus szerint a vevô szándékosan tönkre akarja tenni a vállalatot, veszélybe sodorva ezzel az itt kitenyésztett nagy fehér gernyeszegi sertésfajtát. Az ügyet az illetékes szervek vizsgálják tovább.
Tavaly júniusban tettük szóvá, hogy a Mezôbándhoz tartozó szénáságyi iskolában, ahol óvoda és megosztott elemi osztály mûködik, a XX. század végén sem ég a villany. Ami azért felháborító, mivel a település villamosítása még a nyolcvanas évek elején befejezôdött, s a villanyoszlop azóta is ott áll az iskolaépület elôtt. Ennek ellenére a gyerekek órarendjét a természetes megvilágításhoz kellett igazítani, mert az áram beszerelése az iskolába sohasem történt meg, s nemhogy számítógépen dolgozni, de az elektromosság egyszerû "vívmányait" sem élvezhették a szénáságyi gyermekek.
Ankétunk során valamennyi, az ügyben érdekeltet felkerestük, a mezôbándi központi iskolánál a községi polgármesteri hivatalra, a hivatalnál az iskolára hárították a felelôsséget, s Toganel Ioan, akkoriban a megyei tanács elnöke is elcsodálkozott, hogy bár két új iskola építését finanszírozták, erre a célra senki sem kért pénzt a tanácstól. Ugyanakkor ígéretet tett a helyzet rendezésére. Érdekes módon az akkori fôtanfelügyelô sem tudott arról, hogy a 30 gyereket befogadó iskolában nincsen villany. A legmegdöbbentôbb választ pedig a kerületért felelôs tanfelügyelôtôl kaptuk, aki szerint a tanítási folyamatot nem akadályozza a villamosság hiánya, mivel a gyermekek délelôtt járnak, és különben is takarékoskodni kell a tanintézményekben
Az ankét megjelenését követôen reménykedni kezdtünk, hogy miután mindenki eléggé "kicsodálkozta" magát, akad majd nyolcmillió lej, hogy a helyzetet rendezzék. Nem kevés volt az örömünk, amikor a bándi polgármesteri hivatalból arról értesítettek, hogy az iskolába, amelyet az utánpótlásból ítélve, nem fenyeget a kihalás, beszerelték a villanyt. Ahhoz, hogy a napokban megtudjuk, hogy ez valóban meg is történt, csak éppen a bekötés maradt el, s a szénáságyi óvodások és kisiskolások az új tanévben is a fényviszonyok függvényében tudnak írni, olvasni, rajzolni.
Pedig idôközben eljött a XXI. század is, s van új oktatási miniszter, aki számítógépet ígért minden iskolának. Igaz, azt is megígérte, hogy a kistelepülések iskoláit bezárják.
Mivel ezt nem lehet egyik napról a másikra megtenni, kíváncsian várjuk, hogy az idôközben prefektussá lett, és a bírálatokat oly sûrûn osztogató volt megyei tanácselnök, vajon új tisztségében sem tudja "mozgósítani" a felelôs tényezôket, hogy a szénáságyi iskolában valóban felgyulladjon a villany. Már csak azért is, hogy egy régi ígéretét beváltsa.Ha már a maguk természetes módján ilyen csigalassúsággal haladnak a dolgok. Pedig még "csodálkozhatnának" egy sort, hátha telne belôle a bekötésre.
Annak ellenére, hogy a parlament elfogadta az idei költségvetést, nem lehet azt alkalmazni, mert két ellenzéki párt, a Demokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt megtámadta az alkotmánybíróságon. Emiatt legalább két héttel tolódik ki az alkalmazása annak a törvénynek, amelynek valójában az év elejétôl kellett volna hatályba lépnie, hangsúlyozta a kormányfô a pénteki telekonferencián. Adrian Nastase azt is hozzátette, hogy a szóban forgó pártok miatt a megyék költségvetései sem tudnak elkészülni. Kijelentette, a kormány komoly erôfeszítéseket tett, hogy betartsa az ígéretét, és húsvétra megszavazzák a költségvetést, s hogy mégsem lehet alkalmazni, az a két ellenzéki párt bûne.
Ennek kapcsán kérte fel a prefektus a Közpénzügyek Igazgatóságát és a megyei tanfelügyelôséget, támogassák a megyei tanácsot, amely jelenleg a költségvetés kiegyenlítésén dolgozik.
Virág György, a megyei tanács elnöke a Népújságnak elmondta, hogy jelenleg egy körülbelül 10-12 milliárd lejes különbözetrôl még nem tudják, honnan lehet elôteremteni. Felhívta a figyelmet, hogy bár a törvény értelmében a helyhatóságoknak a személyzetük fizetését saját bevételeikbôl kell állniuk, ha ezt alkalmazzák, akkor a megye 97 közigazgatási egységébôl legalább hatvan kerülhet abba a helyzetbe, hogy fel kelljen függesztenie a tevékenységét. Mint mondta, megoldásokat kell találni a kiegyenlítési alapból, mert nem lehet a megye kétharmadát lebénítani.
A marosszentgyörgyi kórusmozgalom kilencvenéves jubileuma alkalmából jelent meg kiadónk gondozásában az emlékkiadvány, melynek elôszavában Hajdó Károly karnagy így ír: közös hagyománnyal rendelkezô falvainkban és városainkban a kórus volt az egyik társadalmi erô, tûz, élô gyökér, ahonnan kihajtottak közmûvelôdési életünk zsenge, majd egyre erôsödô hajtásai. Tevékenységükkel fáklyavivôkké váltak. Nemegyszer a haladó gondolatok, eszmék - a mûvészeti hagyományôrzô munka mellett - épp itt találtak termékeny talajra, hirdetve a testvériséget, a kölcsönös tiszteletet a sovén megnyilvánulásokkal szemben.
A számos képpel illusztrált kiadvány tartalmazza a kórus történetét, külön fejezet foglalkozik a gyermekek és ifjak zenei nevelésével. Megismerhetjük a Soli Deo Gloria Ökumenikus Vegyes Kar, a katolikus Jubilate együttes és a református egyházi énekkar tevékenységét. Megtalálható benne a kórusvezetôk és kórustagok névsora 1911-tôl napjainkig, valamint az ünnepi hangverseny repertoárja. (Az érdeklôdôk a 18 órakor kezdôdô ünnepi hangverseny elôtt juthatnak hozzá a Kultúrpalota elôcsarnokában.)
A Locativ Rt. képviselôi, a rendôrök jelenlétében tegnap reggel a Vásár (volt Sáros) utca 2. szám alatt lakó, háromgyerekes Farcas család kilakoltatását szerették volna végrehajtani. Bár az elmúlt napokban az édesanya, Farcas Laura azzal fenyegetôzött, hogy felgyújtja magát, ha megpróbálják kitenni a lakásból, mostanra már belenyugodott az elkerülhetetlenbe.
- A hír sokkolt, de beláttam, hogy nincs mit tennünk, a holmik egy részét már össze is csomagoltuk - mondta lapunknak.
A Farcas család egy idôs asszony eltartójaként költözött be a Sáros utcai, szoba-konyhás, fürdôszoba nélküli lakásba, majd ennek halála után itt is maradt. A lakást a kérvényezési listán soros, egygyerekes Olteanu családnak utalta ki a Locativ, felszólítva a törvénytelenül lakókat a kiköltözésre. Oltean Erzsébet szerint már egy hónapja értesítették a Farcas családot a szerzôdés aláírásáról, akik viszont "húzták az idôt, nem akarták kiüríteni a lakást". A Locativ Rt. a húsvéti ünnepre való tekintettel nem erôltette a kilakoltatást - állítja Precup Valentin, a lakásgazdálkodási vállalat jogtanácsosa, aki azt is elmondta, hogy egyéb megoldás hiányában a Farcas családnak ideiglenesen a Holding Rt. munkásszállójában biztosítanak egy szobát, mindaddig, amíg a listán sorra kerülnek.
A régi és az új lakók tegnap még mindig egyezkedtek a kiköltözés idôpontjáról. Végül abban maradtak, hogy megkezdik a berendezés elszállítását, és legkésôbb vasárnap átadják a kulcsot az új lakóknak.
A Locativ Rt. jogtanácsosától megtudtuk még, hogy az elmúlt hónapban mintegy hat törvénytelenül lakó családot lakoltattak ki, de még mindig 12 családra vár hasonló sors. Ezek egy része halasztási kérelmet nyújtott be a polgármesteri hivatalhoz. Húsz családot, akik, bár törvényes bérlôk, de elmaradtak a lakbér kifizetésével, törvényszéki végzés alapján fognak kiköltöztetni, és újabb 150 nemfizetô család ellen indítottak kilakoltatási eljárást.
Felháborodva telefonált tegnap egy idôs bácsi, s elpanaszolta, hogy a marosvásárhelyi Színház téren, közvetlen a tömbháza, ablaka alatt egész héten utcai zenészek zajongtak. Szólt ô már nekik, hogy doboljanak s hangoskodjanak kissé odébb, szólt a polgárôröknek is, hogy vezessék odébb ôket, mindhiába. A mexikói zenészek, hiszen róluk van szó, azt mondták, engedélyük van, zenélhetnek, s a polgárôrök is ugyanezt válaszolták. Nem lehet a lakásban sem olvasni, sem tévézni, semmit tenni, hiszen reggeltôl estig zenélnek, megállás nélkül.
Amikor Budapesten elôször láttam utcai zenészeket, az a gondolatom támadt, milyen jó, hogy itt ilyen is van. Hogy a metróban megállhatsz s pár percig egzotikus zenét hallgathatsz, s ha tetszett, pénzzel s mosollyal jutalmazod az énekeseket. Pár évvel késôbb Kolozsváron, Segesváron és Marosvásárhelyen is találkoztam fiatalokkal, akik az utcán gitáron, hegedûn játszottak, egyetemistákként gyûjtöttek költôpénzt.
A mexikói zenészeket is többször hallgattam, majd szemügyre vettem az általuk kínált karpereceket, kazettákat. Majd találkoztam velük üzletekben, kocsmákban, megmosolyogtam kiejtésüket, s megfigyeltem, hogyan gyarapszik román szókincsük. Amikor valaki azt kiáltotta nekik, cigányok, menjetek haza, megvédtem ôket, mondva, hogy senkinek nem ártanak, hiszen csak zenélnek, ami nem a koldulás egy formája, hanem éppenséggel a mûvészet egyfajta térfoglalása. Kedves és hasznos színfolt.
Az idôs bácsinak is azt feleltem, hogy csak zenélnek, s mi a jelenség jelzésén kívül semmit nem tehetünk, el nem hallgattathatjuk ôket, s továbbállásra sem szólíthatjuk fel.
A telefonálónak természetesen igaza van, hiszen még a szívemnek kedves zenészeknek sincs joguk zavarni mások nyugalmát. Így hamis a hivatkozás, hogy engedélyük van. Az engedély nem mások nyugalmának háborítására szól. Egyébként is, elég tágas ahhoz a Színház tér, hogy alkalmasabb helyet találjanak. A zenélô ember, hitem szerint, érzékeny lélek, így bizonnyal megértik telefonálónkat, s kissé odébb állnak.
Újabb megszorítás a használtruha- kereskedôknek
Május elsejétôl a 329-es számú kormányhatározat értelmében nem lehet behozni az országba és forgalmazni használt fehérnemûket, cipôket és háromévesnél kisebb gyerekek számára készült ruhákat és játékokat. Mint a megyei fogyasztóvédô hivatal közleményébôl kiderül, továbbra is lehet három évnél nagyobb gyerekeknek szánt játékokkal, megfelelôen fertôtlenített és bizonylattal ellátott ruhával kereskedni. A fent említett megszorítások az adományként kapott és ingyen szétosztott, az országban készült ruházati cikkekre és textiltermékekre is vonatkoznak.
Névadó ünnepély Magyardellôn
Vasárnap 11 órától a magyardellôi mûvelôdési otthon felveszi a Jári Árpád volt református lelkész, a kulturális hajlék felépítôjének nevét. Mint Simon István polgármester elmondta, a polgármesteri hivatal 70 millió lejért újította fel az épületet. Az ünnepélyre várják a búzásbesenyôi Rátonyi János tánccsoportot, a megyei tanács, a prefektúra, az RMDSZ képviselôit is.
Nyári táborozás árva gyermekeknek
A megyei gyermekjogvédô hatóság vezetôi, az elhelyezési központok igazgatói csütörtökön a Buckner Alapítvány képviselôivel tárgyaltak a megyénkbeli árva gyermekek táboroztatási lehetôségeirôl. Mint Domby Károly, a hatóság igazgatója elmondta, az alapítvány felajánlotta, hogy vállalja az elhelyezési központokban élô 1610 kiskorú egyhetes nyaraltatását szebeni táborokban. Az igazgatóság megkérte a Buckner képviselôit, hogy amennyiben lehetséges, a profi pótmamák és az általuk gondozott gyerekek költségeit is vállalják. Az alapítvány már tavaly nyáron is megszervezte az árva gyermekek kirándulását.
Haragos úr a bábszínházban
Az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház magyar tagozata vasárnap 11 órától felújításban bemutatja Joseph Pehr és Leo Spacil meséje nyomán a Haragos úr a bábszínházban címû bábelôadást. A darabot Antal Pál rendezte, bábterveit és díszletét Haller József készítette. Szereplôk: Gönczy Katalin, Lôrinczy Rozália, Szélyes Andrea, Csergôffy László, Molnár József, Nagy László, Puskás Gyôzô, Szôlôsi-Pénzes Szilárd. A társulat kedden 10 és 11 órától Szász- régenben szerepel a Haragos úr a bábszínházban címû mesével.
Megnyílik a backamadarasi öregotthon
A Simeon és Ana nevet viselô 24 férôhelyes backamadarasi öregotthonban jövô héttôl fogadják az idôs személyeket. Mint Gáspár András református lelkész elmondta, az épület nemrég kapta meg a mûködési engedélyt a Közegészségügyi Igazgatóságtól, így megkezdheti tevékenységét. A szobákat az önkéntes jelentkezôkbôl kiválasztott személyek fogják elfoglalni, akik lehetôségeik szerint járulnak majd hozzá ellátásuk költségeihez. Egyelôre nincs túljelentkezés, az idôs embereket szociális kritériumok szerint választják ki.
Szünetel az áramszolgáltatás
Az Electrica marosvásárhelyi kirendeltsége értesíti a lakosságot, hogy nem lesz villanyáram 9- 15 óra között Marosszentgyörgyön a Fô utca 121. és 169. számoktól kezdve Nagyernye fele és a Szondák utcában, 8-15 óra között Nagyernyében, 8-18 óra között Marosvásárhelyen a Rózsák tere 24-25-26. szám alatt. Szerdán 8-18 óra között szünetel az áramszolgáltatás Marosvásárhelyen a Cuza Voda utca Liviu Rebreanu és Traian Mosoiu utcák közötti szakaszán, a Tusnád utca páratlan házszámai alatt, a Iuliu Maniu utcában, a Bolgárok terén, a Szabadság utca Cuza Voda és vasút közötti szakaszán, a Govora és Patak utcában.
Kiállítás
Hétfôig tekinthetô meg a cserealji református templom tanácstermében az Egy gondolat a vállalt kálváriáról címû textilinstalláció és az Örökség címû sorozat, amelyet Kántor Zita marosvásárhelyi képzômûvész állított ki a legutóbbi cserealji csütörtök alkalmával. A Nonverbális igehirdetés elnevezésû rendezvényen zongorán játszott Elekes Alíz és Szôcs Attila, hegedûn kísért Nagy Kálmán.
Azonosított tettesek
A rendôrség az elmúlt napokban azonosította a 20 éves Sipos Antal Gyulát, a 17 éves Moldovan Marton Tiberiut, a 18 éves Szombath Szabolcsot és a 17 éves Hajdu László Leventét, akik január-április idôszakban megyeszékhelyünkön tíz kereskedelmi egységet és hat lakást raboltak ki, feltörtek 14 gépkocsit. Az okozott kár 280 millió lej, amelynek 70 százalékát a rendôrség visszaszerezte. Az azonosított marosvásárhelyi fiatalokat elôzetesen letartóztatták, az ellenük fehozott vád: lopás.
A Mezôség vízellátásáról tanácskoztak
A Beszterce Megyei Tanács szervezésében április 19-én Tekén került sor egy, a Mezôség vízellátására irányuló megbeszélésre. A találkozón részt vett Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke, Szántó Árpád, a Beszterce Megyei Tanács alelnöke, Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, valamint a Mezôség magyarlakta településeinek polgármesterei, alpolgármesterei, tanácsosai. A három megye együttmûködési lehetôségeirôl elôadást tartott Darabán Ottó, a marosvásárhelyi Aquaserv igazgatója, Róth Lajos, a Rapid Proiect igazgatója, Kerekes Sándor és Szabó Árpád megyei tanácsi alelnökök.
Turisztikai tájékoztatási iroda nyílik
A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal kedden 13 órakor az Enescu utca 2. szám alatt megnyitja a TourInfo nevû turisztikai tájé-koztatási irodát. A helyszínen megtekinthetôk Klosz Orsolya és Kovács Amália Klára mûvészeti líceumos diákok alkotásai.
Paritás a tandíjas és tandíjmentes helyeknél
Csütörtökön a szenátorok úgy döntöttek, hogy az állami egyetemeken a tandíjas helyek száma maximum egyenlô lehet a díjmentesekével. E helyek számát mindegyik felsôfokú tanintézet szenátusa jelöli ki. A felsôházban elfogadott szöveg eltér attól, amit a képviselôház fogadott el és amely az ingyenes helyek számának maximum egynegyedében állapítja meg a tandíjas helyeket, a törvénytervezet tehát egyeztetésre kerül. A szenátorok módosítani kívánták azt a sürgôsségi kormányrendeletet is, amely tiltja a tandíjas diákok átigazolását az ingyenes helyekre, még ha tanulmányi eredményeik kiválóak is. A vitán jelen levô oktatási miniszter változatlanul kiállt a felvételin szerzett - tandíjas vagy ingyenes - státus megôrzése mellett, azzal viszont, hogy a tandíjas diákok is kaphassanak a költségvetésbôl finanszírozott ösztöndíjat.
Hozzáférhetôk a közérdekû információk
A polgárnak korlátlan joga lesz a közérdekû információkhoz, a hatóságok és közintézmények kötelesek megadni neki a kívánt adatokat. A közérdekû információk törvénye, amit szakaszonként az alsóház szerdán elfogadott, szabályozza, hogy megkülönböztetés nélkül bárki hozzáférhet ezen információkhoz, valamint meghatározza a büntetéseket azon köztisztviselôk számára, akik megszegik a törvény elôírásait. A tervezet garantálja a tömegtájékoztatási eszközöknek is a szabad hozzájutást a közérdekû adatokhoz, ezért a hatóságok és közintézmények kötelesek rendszeresen sajtótájékoztatókat szervezni és válaszolni a közérdekû információkkal összefüggô kérdésekre. Az elfogadott törvénytervezet a kormány, illetve a liberális Eugen Vasiliu és Mona Musca javaslatára épül. Musca asszony kijelentette: a törvény elfogadása bizonyítja, hogy Románia demokratikus ország.
NATO-hadgyakorlat a Balkánon
NATO-tag és a békepartnerségi programban részt vevô országok katonáinak részvételével hadgyakorlatot tartanak április 27. és május 10. között a Balkánon. A katonai gyakorlatot, amely az Adventure Express/Dynamic Response 2001 (Kalandos Expressz/Dinamikus Válasz 2001) nevet viseli, három balkáni ország, Bosznia-Hercegovina, Albánia és Koszovó területén rendezik meg. A közös katonai akcióban részt vesz mintegy 1500 amerikai, albán, argentin, olasz, holland, lengyel és román katona, valamint az SFOR, a NATO vezette nemzetközi békeerô és a KFOR, a koszovói békefenntartó erô fontos részét képezô Stratégiai Tartalékos Erôk csapatai is.
Lemondott Ristea Priboi
Lemondott a román külföldi hírszerzést (SIE) felügyelô parlamenti bizottság elnöki tisztségérôl Ristea Priboi, akinek "szekus" múltja már az ország vezetôinek véleménye szerint is rontotta Romániai nemzetközi megítélését. A kormányon lévô Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) színeiben parlamenti mandátumhoz jutott politikust pártja javaslatára választották meg a SIE tevékenységét ellenôrzô parlamenti bizottság elnökévé. Priboit sok ellenzéki politikus és a sajtó azzal vádolta, hogy a Ceausescu-rezsim idején a külföldi hírszerzés tisztjeként személyesen szervezte és irányította a Szabad Európa Rádió román szerkesztôsége, valamint a SZER román munkatársai elleni titkos akciókat és merényleteket.
A romakérdés és a svéd EU- elnökség
Svédország az Európai Unió soros elnökeként rendkívül nagy figyelmet fog fordítani a roma kisebbség problémáinak megoldására - jelentette ki Nils Revelius, Svédország bukaresti nagykövete. A svéd diplomata a romániai roma kisebbség helyzetének szentelt hét eleji fórumon szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak védelme olyan demokratikus alapelv, amelyen az egész európai együttmûködés nyugszik. Vasile Dincu tájékoztatási miniszter, aki a kormányban a nemzeti kisebbségek felelôse is, a fórumon elmondta, hogy a kormány stratégiát és akciótervet fog kidolgozni a romák helyzetének rendezésére. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezt rövid idôn belül nem lehet elérni, mivel a romák mindenütt tapasztalható elszegényedése és elszigetelôdése elôsorban gondolkodásbeli problémát jelent.
Szobor Kulin Györgynek Nagyszalontán
Köztéri mellszobrot emelnek Kulin Györgynek Nagyszalontán, a csillagász szülôvárosában. Az errôl szóló döntést csütörtöki ülésén hagyta jóvá a város vezetése. A neves magyar csillagász nevéhez számos üstökös és bolygó felfedezése kapcsolódik. Az egyik általa felfedezett kisbolygó a Szalonta nevet kapta. Most szülôvárosa tiszteleg emlékének. A június 9-én felavatásra kerülô szobrot Domonkos Béla érdi szobrászmûvész adományozza a hajdúvárosnak. A költségeket a család viseli, a szoborállításhoz segítséget nyújt a Magyar Tudományos Akadémia.
Halandóságról és születésrôl
Az általános halandóság az 1989. évi ezer lakosra számított 10,7-rôl 2000-re 11,4-re emelkedett. Az elhalálozások fô okozói a tavaly a szív- és érrendszeri megbetegedések voltak, 701,79 arányos elôfordulással százezer lakosra számítva - közli az egészségügyi statisztikai központ. Ezzel szemben a születési arányszám aggasztóan zuhant: 1999-re ezer lakosra számítva 10,4 volt, míg 1989- ben 16,0. A szakemberek véleménye szerint a helyzet ilyenszerû alakulását egyrészt a magzatelhajtás forradalom után történt liberalizálása, másrészt pedig az életszínvonal folyamatos romlása, a családalapítási nehézségek sokasodása idézte elô.
Izrael feloldja a Gázai övezet belsô blokádját
Izrael péntektôl megszüntette azokat a közlekedést korlátozó intézkedéseket, amelyeket a Gázai övezetben hétfôn és kedden végrehajtott katonai akció idején vezetett be. Ezt palesztin biztonsági források közölték az AFP-vel Gázában. A közlést az izraeli hadsereg még nem erôsítette meg. Az izraeli bejelentés azután hangzott el, hogy Jasszer Arafat palesztin elnök utasította a palesztin biztonsági szolgálatot: akadályozzák meg az izraeli települések és a zsidó telepek elleni támadásokat. Izrael a hétfôrôl keddre virradó éjszaka végrehajtott hadmûveletek után három részre osztotta a Gázai övezetet és elvágta egymástól az északi és a déli területeket.
Az alkotmánybíróság csütörtökön elutasította a helyi közigazgatási törvény ellen benyújtott óvásokat. Megállapította, hogy a parlament által elfogadott törvény megfelel az alaptörvénynek, és semmi akadálya, hogy Ion Iliescu államfô kihirdesse. Az óvásokat, a törvény megszavazása után a Nagy-Románia Párt, valamint a Demokrata Párt tette le. Elôbbi az anyanyelvhasználatra vonatkozó cikkelyeket kifogásolta, a demokraták pedig a polgármesterek felfüggesztésérôl szóló elôírásokkal nem értettek egyet. Azt hozták fel, hogy a kisebbségek anyanyelvének használatára vonatkozó cikkelyek a magyar nyelvet második hivatalos nyelvvé teszik Romániában.
Az alkotmánybíróság döntése végleges, ami azt jelenti, hogy mihelyt az államelnök aláírásával megerôsíti és megjelenik a Hivatalos Közlönyben, azonnal hatályba lép.
Ezt hangsúlyozta Adrian Nastase miniszterelnök is a tegnapi telekonferencián, ahol határozottan felszólította a prefektusokat, a megyei tanácsok elnökeit, illetve a decentralizált intézmények igazgatóit, készüljenek fel a helyhatósági törvény alkalmazására.
Bejelentette, hogy a törvény alkalmazási módozatairól további megbeszéléseket kívánnak folytatni a prefektusokkal, a megyei tanácsok elnökeivel, a nemkormányzati szervezetekkel, a Municípiumok Föderációjával, a Községi Polgármesterek Egyesületével. A közigazgatási minisztérium által szervezendô tanácskozásra a jövô héten kerül sor Bukarestben.
Elismeréssel szólt a marosvásárhelyi Continental Szállodáról és a szolgáltatásról egy nyugati turista, amit mi elégtétellel nyugtáztunk - mondta Orbán Tibor, a marosvásárhelyi hotel igazgatója, a szállodalánc 10 éves évfordulója alkalmával tartott sajtótájékoztatón.
A vezérigazgató Almangiu Mihai, a szállodalánc marketingosztályának képviselôje, Valer Chilut, a marosvásárhelyi marketingosztály és Carmen Cosa gazdasági igazgató jelenlétében rövid ismertetôt tartott az országos szállodaláncról, amelyhez összesen 10 mûködô és 2 építésben levô objektum tartozik. 10 év alatt majdnem 30 millió dollárt fektettek be a szállodák átépítésébe, korszerûsítésébe. A szállodalánc olyan színvonalas szabványszolgáltatást jelent, amellyel valóban egy lépéssel közelebb kerültünk Európához. Sajnos, a város és a környék látnivalói nem igazán vonzóak, s a szálláslehetôségen túl, keveset tudnak nyújtani a kül- és belföldi turistáknak. Ezért, és többek között az útviszonyokért, ez a szálloda, más Continental szállodákhoz képest, hátrányban van. Ezt próbálják leküzdeni a szolgáltatás minôségének folyamatos javításával, programok szervezésével, s mindazzal, amit egy háromcsillagos szálloda vendégeinek ajánlhatnak - hallhattuk az ünnepi sajtótájékoztatón.
Maximum két hétig bírják még anyagilag a Maros megyei gyógyszertárak az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek kibocsátását, ha a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár nem kezdi el törleszteni az elmaradásait - mondotta Mariana Moldovan, a Magángyógyszerészek Patronátusának elnöke.
Vannak olyan gyógyszertárak is, amelyeknek az Egészségbiztosítási Pénztár még decemberre sem számolta el az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek árát. A gyógyszerészek szerint, mintegy 4 milliárd lejre lenne szükség havonta ahhoz, hogy a biztosítottak gyógyszerigényeit kielégítsék. A pénztár tavalyi költségvetése havi 5 milliárd lejes, majd az idei elsô negyedévre 7 milliárd lejes gyógyszerkeretet szabott meg, ezért valamennyi gyógyszertárnak megállapított kerettel kell dolgoznia, ami a legnagyobb gyógyszertárak esetében is csak 100 millió lej volt, ez körülbelül a szükséglet egyharmadát jelenti. A pénztárnak figyelembe kell vennie az új költségvetés elfogadásakor, hogy ez az összeg nem elegendô - állítják most.
Mivel a pénztár és a gyógyszerészek által kötött keretszerzôdést az elsô negyedév után fel kellett volna újítani, a gyógyszerészek már a múlt héten szerették volna, ha tárgyalóasztalhoz ülnek, s megállapodnak a második negyedévre szóló függelék szövegében. Erre a jövô héten kerül sor.
Kacsó Márton, az Egészségbiztosítási Pénztár helyettes vezérigazgatója elmondta, hogy mindaddig, amíg nincs költségvetés, a gyógyszerészekkel nem tárgyalhatnak. Ha a költségvetést elfogadják, akkor valószínûleg az eddigi gyógyszerkeret megkétszerezôdik, ami 12 milliárd lej lesz. Ez az összeg, amelyet a megye lakossága megbír. Továbbá, hogy országos viszonylatban a lakosság számához viszonyítva Maros megyében a legmagasabb a gyógyszerfogyasztás.
A pénztár kifizette január elsejéig a patikusoknak járó minden hátralékát, jövô héten törleszti a januárra esedékes 4 milliárd lejt. Így valószínûleg nem lesz fennakadás az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek forgalmazásában.
Az európai keresztény egyházak készen állnak ökumenikus együttmûködésük elmélyítésére, s ezt tükrözi majd a charta oecumenica, amely lefekteti a párbeszéd és együttmûködés szabályait - mondta az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) leköszönô elnöke, Miroslav Vlk prágai bíboros érsek tegnap Strasbourgban.
Az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) elnöke, Jérémie párizsi ortodox metropolita az ökumenikus együttmûködés nagy sikereként értékelte az európai ökumenikus chartát. Vlk és Jérémie vasárnap írja alá a chartát a strasbourgi Szent Tamás-templomban tartandó ökumenikus istentiszteleten, amely a millenniumi találkozó tetôpontja lesz. Az április 22-éig tartó konferencián kétszáz európai katolikus, ortodox, anglikán és protestáns egyházi vezetô vesz részt.
A dokumentum körvonalazza az európai egyházak alapvetô ökumenikus feladatait. A felek vállalták, hogy nem próbálják egymás híveit erkölcsi nyomással vagy anyagi csábítással áttéríteni, de nem is próbálnak senkit megakadályozni az esetleges áttérésben. A tervezetbôl kimaradt viszont a rendszeres ökumenikus istentiszteletek szorgalmazása.
Köszöntô üzenetében II. János Pál pápa ökumenikus igyekezetük fokozására biztatta a CCEE tagjait. A meglévô eredmények erôsítik a közösség érzését, és megteremtik teljes egység elérésének igényét - idézi az egyházfôt a Kathpress katolikus hírügynökség.
Stresszoldó módszerek (V.)
Ha stressztôl terheltek, fáradtak vagyunk, sokat dolgozunk számítógéppel, égô, szúró érzés jelentkezik a szemünkben. Tornáztassuk meg! Tegyük a kezünket a szemünk elé. Tenyerünk ne érintkezzék a szemhéjjal. A sötétség és a kéz melege ellazítja a szem és az arc izmait. Közben próbáljuk egész testünket ellazítani, a korábban ismertetett fordított hasi légzést végezni (amikor belélegzünk, a hasunkat kidomborítjuk, kilégzéskor benyomjuk). Ha figyelmünket a testünkre fordítjuk, eltávolítjuk magunkból a felesleges, zavaró gondolatokat, tudatunk kitágul, rezonanciába léphetünk a világegyetem jótékony erôivel, energiájával, s mindennel, ami felsôbbrendû.
Ahova figyelünk, az energia is oda irányul. Ezáltal feltöltôdünk erôvel, azzal, ami hiányzik nekünk. Ez a tízperces, negyedórás gyakorlat mindenkinek jó, de csodaszer a számítógéppel dolgozóknak. Más alkalommal is, ha lazítunk, meditálunk vagy koncentrálunk, szervezetünk sokféle fiziológiai funkciója megjavul.
Pihentessük néha a szemünket! Tegyünk rá szempakolást. Helyezkedjünk el kényelmesen székünkben, vagy vízszintesen az ágyban. Tegyünk a fejünk alá kispárnát vagy összehajtogatott törülközôt. Hunyjuk be a szemünket és szemhéjunkra tegyünk szemvidító fûbôl (beszerez-hetô a gyógynövényüzletekben) készült teával átitatott vattát. Közben ne gondoljunk a problémáinkra. Képzeljünk el egy szép tájat, tenger-, folyó-, patakpartot, vízesést, vagy idézzünk fel egy gyermekkori szép emléket. Ha negatív gondolatok jönnek, küldjük el azokat. Idegfeszültség-oldó, hangulatjavító illóolajokat párologtassunk. Ezek a narancs, levendula, zsálya, majoránna. Mindenki választhat közülük tetszése szerint. Egyes hormonok egyensúlyban tartják a lelkiállapotot, s az illóolajok által árasztott illatok serkentik ezen szükséges hormonok termelôdését.
Stressz hatása alatt az ember hajlamos összegörnyedni. Izmai összehúzódnak, háta merev és görbe lesz. A gerincoszlop "életfájában" nem kering az éltetô energia, hamar jelentkezik a fáradtságérzet. Mindig üljünk egyenes háttal, nyújtózkodjunk minél többet! Minden izomcsoportunkat minden irányba mozgassuk meg, nyújtsuk ki. Új energiához jutunk, ha nagyokat ásítunk. Az ásítás megmozgatja az állkapcsot, hatásosan lazít és pihentet. Nyújtózkodjunk, törekedjünk felfelé.
Bernád Ilona
Forrásanyag: Természetgyógyász Magazin, 1997 június
Városunkról név szerinti elsô említés Könyves Kálmán idejébôl - az 1100 körüli évekbôl - származik, amikor a latin szövegben Novum Forum Siculorum formában jegyezték fel nevét, 1263 körül Forum Siculorumnak. Ezt a Ferenc-rendiek 1316-os jegyzékébôl, az Anallecta Franciscanából tudjuk, mikor is a város kolostoráról tettek említést. 1288-ban, László vajda oklevelében magyarul, Vásárhelynek jegyezte a város nevét. A pápai dézsma befizetésekor, melyet az egyházak szolgáltattak a keresztes háborúk segélyezésére, ugyancsak latinosan, Novo Doro Siculorumnak írták a város nevét. Az 1567-es regestrumban (nyilván-tartásban) Oppidum Wasarhelynek, mezôvárosi rangban lévô városnak jegyezték be. 1579 után már gyakrabban fordul elô a Zekely Vásárhely forma, magyaros megnevezéssel. 1610-ben keltezett okiraton elsô ízben fordul elô a város neve Marus Vásárhely formában, mint a Maros mentén lévô mezôváros, vásáros hely.
Bethlen Gábor, Erdély fejedelme, 1616. április 29- én kiadott szabadalmi levelében a várost MAROSVÁSÁRHELY névvel a szabad királyi városok közé sorolta és nevét állandósította, mely nevet magyar értelmezésben ma is használjuk. Bethlen Gábor meghagyta a város régi címerét, mellyel szabadalmi levelét is ellátta. Szabadalmi levelével engedélyezte, hogy a város polgársága falakkal és bástyákkal ellátott védmûvet (várat) építsen. A vár építését a város bírája, Borsos Tamás már 1602-ben megkezdte, de az lényegében a fejedelem szabadalmi levele után épült s 1653-ban készült el.
Nem kerek számú évfordulós nap április 29- e, de emlékezzünk arra a szabadalmi levélre, melynek értelmében a várost Erdély (országos) viszonylatában királyi városnak tekintette Bethlen Gábor.
Keresztes Gyula
Sokat tud az SGM
Tolvajfogás mûhold közvetítésével címmel arról tudósítottunk nemrégiben, hogy már több, román rendszámmal futó, milliárd lejt érô kocsi eltulajdonítását sikerült megakadályozni - hála a jármûkövetô és lopásgátló rendszernek. A cikkben az Euro Leasing cég igazgatóját is idéztük, aki, miután meggyôzôdött a SAT-Guard Monitor (SGM) védelmi szisztéma hatékonyságáról, minden autósnak javasolta, hogy tegyen szert hasonló berendezésre.
Kíváncsiak voltunk, mibe kerül ez az extra szolgáltatás, így hát árajánlatot kértünk az egyik ilyen profilú cégtôl. A vételezett faxüzenet azonban ennél többrôl szólt, miért is jónak látjuk tartalmának lényegét bôvebben ismertetni. Tekintsük át, mit kínál a fogyasztóknak az országos GPS rendszer!
Mindenekelôtt segít a helymeghatározásban. Az autóban lévô vevôkészülék 10-30 méteres pontossággal behatárolja, hogy hol tartózkodik a jármû és az adatokat rádiófrekvencián közli a központi ügyelettel. Ebbôl kiindulva az SGM-diszpécser az érdeklôdô tulajdonosnak és/vagy hatósági szervnek azt is meg tudja mondani, hogy az ellopott kocsi esetleg milyen irányban és milyen sebességgel halad tovább.
Technikailag megoldott kérdés, hogy amennyiben illetéktelen próbálja meg kinyitni az ajtók valamelyikét vagy igyekszik trélerre tenni a kocsit, villogni kezdenek a kiszemelt masina lámpái és megszólal a vészkürt. De a riasztás nem merül ki ennyiben. Az autó tulajdonosa vagy jogos használója azonnal figyelmeztetô hangjelzést kap a nála lévô mobiltelefon készüléken és az SGM rendszer SMS rövid írásos üzenettel tájékoztatja arról, hogy mi érte a gépjármûvet. Beleértve a mûszaki jellegû problémákat is, például azt, hogy kimerült a kocsi akkumulátora vagy azt lekapcsolták.
Amennyiben az autó bûnözôk kezére került, az ügyeletesek folyamatosan tájékoztatják a kocsi gazdáját és a rendôrséget az általuk ismert adatokról mindaddig, amíg szükséges. Az SGM- központban az ország 1:500.000 léptékû, tehát elég részletes térképén követik a fejleményeket és 68 helységrôl külön-külön is ôriznek térképet a számítógép memóriájában. Ami azt jelenti, hogy adott esetben "látják", hol, melyik utcában vagy téren, telken van a keresett kocsi.
Valahányszor járó motorral menekül a tolvaj, a maroktelefonnal vagy az SGM-ügyelettôl leadott paranccsal leállítható a gép.A SAT-Guard Monitor riasztórendszer csak olyan infravörös távirányítóval kapcsolható ki, amely kizárólag a tulajdonos által ismert és általa megváltoztatható kódszám (PIN = Personal Identity Number) jelét adja le. Ha valaki akár megfelelô kulccsal is nyitotta föl a kocsit és 15 másodpercen belül nem közli a géppel a helyes rejtjeles négyszámjegyû számot, a biztonsági készülék meggátolja a motor elindítását és riasztja mind a tulajdonost, mind az SGM-ügyeletet.
A GSM kihangosító készlet (mikrofon, hangszóró stb.) segítségével a jármûvédelmi és -követési rendszer lehetôvé teszi, hogy kapcsolatba lépjenek a tolvajjal. Egyben arra is módot nyújt, hogy a nálunk lévô mobiltelefonon kapott hívásokat átirányítsuk a kocsihoz s így hallgathassuk a beszélgetéseket.
(ajtay)
"Tiéd leszek koporsóm bezártáig". Annak a dallamnak egyik szövegsora ez az idézet, amelyet Liszt XIV. Magyar Rapszódiájában dolgozott fel, e mûrôl pedig azért beszélt sokszor zongoraóráimon, rá vissza-visszatérve Sári néni (nem bizalmaskodás ez, mindenki így szólította), mert ezzel a darabbal aratta legnagyobb sikereit édesanyja, H. Erkel Charlotte a versenymû igényes mûfajában. Átszellemülten idézte fel a mû elôadásának kérdéseit, ilyenkor úgy éreztem, nemcsak egy zenetörténeti pillanat részese vagyok, melyet az Erkel név fémjelez, hanem eligazítást kapok azokban a nagy etikai kérdésekben, amelyek a mûvészt saját korához kötik és ahhoz a nemzeti kultúrához, amelybôl vétetett. Liszt e mûvének zenekari anyaga még megvan a filharmónia kottatárában, valahányszor láttam a régies gonddal bekötött, már sárguló lapokat, ezek nem Cziffra fergeteges lendületét, nem Jandó rafinált gondolatmenetét idézték fel bennem, hanem azt a történelmi-kulturális miliôt, amelyben ez akkor elhangozhatott. Az az akkori marosvásárhelyi légkör, az a szellem, amely körülvette a város mûvelôdési életének legendás figuráit és amely meg- és itt tartotta ôket, ma már, tudjuk, a múlté. Hatásos és divatos dolog a jelenrôl sötét képet festeni, nem ezt akarom, de egy helyzetnek reális felmérése sokat segíthet azokon, akik maradnak, sorsközösséget vállalva népükkel (amelybôl vétettek), kecsegtetô lehetôségek vagy a jóval magasabb életszínvonalról való lemondás árán is. Nos, ennek az ember- és mûvésztípusnak volt kiemelkedô alakja Tróznerné Erkel Sarolta. Igazán nem rajongok a népies mûdalért, amelybôl a fenti idézetet, a Rapszódia (utólag hozzáírt?) szövegét vettem, de ez annyira ráillik a Sári néni szellemi portréjára (ráadásul az ô féltôn ápolt emlékeit idézem), hogy bocsánatosnak tartom engedni az engem kísértô párhuzamalkotásnak: Ô ennek a városnak, a város régi szellemének kitartó harcosa volt koporsója bezártáig.
Életrajzot sokat írtak róla, bárhol elolvasható. Most csupán két, számomra példamutató vonását, mûvészsorsának elgondolkodtató oldalát szeretném megvillantani. Pedagógiai módszerét, amely mélyen mûvészi volt. A megvalósítás gyötrelmes útját széles összmûvészeti gesztusokkal tette könnyebbé. Egy zenei kép vagy mondanivaló megoldásához számos más mûvészetbôl, irodalomból, tudományokból, vallási, filozófiai igazságok hasonlatosságaiból szôtt színes szôttest, így ábrázolva és szuggerálva a kívánt végcélt. Mi sem állt tôle távolabb, mint a "szakbarbár" minôsítés, széles kulturális ismeretei a szellemi élet majd minden területérôl mozgósították azokat az erôket, amelyekkel egy-egy zenemû magasabb rendû, néha rejtett üzenetét világossá tudták tenni a tôle tanulni akarók számára. Magyarázatainak szinesztéziákkal ízesített fordulatai megmozgatták a nehézségektôl lehervadt tanítvány fantáziáját, ambícióval töltötték fel: "Schumann fanyar technikája, Bartók kék villanásai, Haydn földszagú frissessége, Brahms bársonyos modulációi, Beethoven vörösen visszhangzó szünetei" - és így tovább. Ez igen ritka és nagyszerû nevelôi adottság. Amikor órákig, napokig kell harcolni egy 4-5 másodpercig tartó zenei részlet megoldásával, csakis egy ilyen, a felsôbbrendû végcélt ily módon kitûzô pedagógiai módszer lehet ténylegesen eredményes, az esetleges igazi tehetség így törhet felszínre és nem vérzik el kedveszegetten az óriási zongorairodalom feneketlen, véget nem érô technikai gyötrelmeiben.
A másik, vele kapcsolatos gondolatom, hogy ma már ô is szellemi örökségünk nagy alakjai közé tartozik. De vajon mi volt az a titkos erô, amely városunkhoz kötötte ôket (s amelyrôl írásom elején múlt idôben beszélek)? Hiszen bármelyikük nagy karriert futhatott volna be, ha kitör és vállalja a nemzetközi megmérettetést. Csak a zenénél maradva: Metz Albert, H. Erkel Charlotte, László Árpád, Láni Oszkár, Kozma Géza, Chilf Miklós, Antalffy Endre és még sokan, bárhol szívesen látott nagyság lett volna s ráadásul nem kellett volna végigszenvedniök különbözô rezsimek kultúrbajnokainak kultúraellenes és dilettáns ténykedését. Miért maradtak itthon? Annyira szerették városukat és a benne élôket? Az elvárások, a kötelességérzet? A fanatikus kitartani akarás? Az ôket körülvevô tisztelet és megbecsülés? Hadd gondolkodjunk el errôl. S a (befejezetlen) névsort most már gazdagítsa T. Erkel Sarolta (1911. jún. 23-2000. ápr. 18.) neve is.
Életének utolsó éveit, amikor úgy érezte, már többet másokért nem tehet, nagyrészt idegenben, legfiatalabb családtagjainak szentelve töltötte. Kívánsága szerint Marosvásárhelyen helyezték örök nyugalomra. Halálának egyéves évfordulóján idézem alakját, szellemét. Talán jót tesz nekünk életmûvének felmutatása. Elôdjérôl Ady így mondja: "s megejt bennünket a magyar remény, ha szikkadt, porladt koponyádra nézünk."
Hajnalodott már, amikor hazafelé indultunk, Szôke Pista meg jómagam. Violáéknál (Kreutzer) töltöttünk egy csodálatos estét, éjszakát, versek, sok-sok vers és sok-sok zongoramuzsika közben beszélgettünk irodalomról, zenérôl, az életünkrôl. Nyolcan-tízen lehettünk az egymás szavába vágók.
Marosvásárhelyen tisztelték és számon tartották a mûvészt, a zenetanárok maguk elôadómûvészek, zeneszerzôk vagy karnagyok voltak, tudós is akadt közöttük. Az orvosok kamarazenéltek. Az édesanyám szívét kezelô orvos mellesleg zenekritikát is írt.
József Attila és Radnóti, Chopin, Liszt és Bach között egyensúlyozott a gondolat, vergôdött a mondanivaló, keresgélt a ráérzés ösztöne. A hazulról hozott tisztaság felhámja már sokunkban sebeket viselt, ha a tudat fel még nem is dolgozta azt. A hatvanas évek elejét írtuk alig húszévesen.
A Zongoramûvész, a Festô, az Énekesnô, az Orvos és a többiek nálunk is összegyûltek egy-egy estére, szüleim jóvoltából korán megízleltem már az ilyen összejövetelek semmihez sem hasonlítható szellemi zamatát, persze némán, szomjasan, csupa fülként.
Egyszerûen megmagyarázhatatlan volt azon az estén, ahogy minden elrendezôdött. Semmi nem maradt válasz nélkül, nem volt reménytelen elképzelés és kilátástalan kezdeményezés, egymás hóna alá nyúltak a mondatok és értelemmé nemesedett egy sekélyesnek induló gondolatsor a zeneóvodai oktatásról, hittük, hogy a Zeneiskola és a Színi örök életû és a zenében is van anyanyelv. Láthatatlan, de nagyon erôs szálakkal valaki közülünk kézben tartotta és lebírhatatlan szuggesztivitással terelte európaivá mindig az erôvonalakat.
A Zongoramûvész említette egyszer, hogy Metz Albert temetésén a diákok nevében Sárika mondta a búcsúztatót, a város összes kórusa ott énekelt, s amerre elhaladt a gyászmenet, az összes üzletek bezártak. Édesapám mesélte késôbb el nekem, hogy Trózner Sárika tanárnôrôl van szó, aki igazgatónôm és Erkel dédunokája, a zeneiskola pedig Konzervatórium volt.
Ha úgy érezte, egy Bach-fúgával ajándékozott meg s tett pontot valami után, vagy színis kollégánkkal verset mondatva hidalta át a csöndet. Sári nénit úgy néztem akkor éjjel, mint egy ismeretlen csodatévô mágust, aki szíve minden melegével magyarázza a mindennapi szellemi kenyér Isten általi elrendeltetését. Azon az éjjelen kezdtem nagykorú lenni. Hajnalodott, amikor Pistával hazaindultunk. A Bolyaiak terén rendôrök karoltak belénk, s gumibotlátni invitáltak a Borsos Tamás utcába. Nekünk már az sem ártott.
Egy éve, hogy halott. Marosvásárhelyi temetésén egy árva furulya szólt és Henszelman-Erkel Saroltát férje nevén búcsúztatták. Tanítványai a világ legnevesebb konzervatóriumaiban tanárok vagy hangversenytermeiben szólisták. Neki a mai napig nem jutott egy cikkely a Zenei lexikonban.
Jánosházy György
Ha egy világot átfogó, komplex színjáték, vagy még inkább szimultán színjáté-kok epizódjainak fogjuk fel Barabás Éva festményeit, nyomban magától értelmet nyer és átlátható egészbe rendezôdik piktúrájának minden sajátossága. A mítosz- és meseelemek, az álom- vagy látomásszerûség, a jelmezek és "színpadképek" és nem utolsósorban a szereplôk arcát rejtô maszkok.
Meggondolkoztató, hogy ilyen biztos kezû mûvész mennyiségileg is tekintélyes életmûvében alig találunk portrészerûen megfestett arcot. Az Eltûnt idô nyomában külön keretbôl szembenézô párosát, a Parasztmadonnát, néhány, ujjainkon megszámlálható ritka társukat. (Jellemzô, hogy önmagáról sem festett portrét a mûvész; számos képén sejthetjük névtelen jelenlétét, de csupán egy-két esetben festette bele arcát.) Barabás Éva alakjait mintha valamilyen furcsa gátlás, titkos félelem vagy önrejtô szemérem akadályozná abban, hogy megmutassák elégikusan tûnôdô, vagy talán fájdalmasan sebzett arcukat, azt a másik, belsô valóságot. Ôrzik a titkukat - a festô titkát? Örökös álarcot viselnek, még egyik legmeghittebb képén, a Suttogások megindító pillanataiban is.
A Görög tragédia középpontjában álló színész és színésznô szertartásos mozdulattal leemeli álarcát. De az az érzésünk, hogy alatta is csak maszk van. Barabás Éva festôi világának szintézise ez; világképének logikus betetôzése a kihívó nyíltsággal viselt Velencei maszkok groteszk farsangi komédiázása.
*
Oscar Wilde szerint, aki nem volt nagy író, de rendkívül okos és szellemes ember, az irodalom legmagasabb rendû ága a kritika, mivel már anyaga is a legfinomabb: az irodalmi alkotás. Per analogiam, Barabás Éva festészete a legkifinomultabb piktúra, minthogy nyersanyaga is mûvészet: a színház. Ez így igaz: tartalmában és eszközeiben egyaránt kiválóan artisztikus festészet - ez a kissé divatjamúlt kifejezés a legtalálóbb ide - a Barabás Éváé; csak az a kérdés, mennyire szól hozzánk, mennyire korszerû.
Századunk régóta nem képes többé jelentékeny, reprezentatív mûvészi stílust teremteni. A szürrealizmus volt az utolsó, de már az sem tudott uralkodó korstílussá nôni, ami a barokk vagy akár a szecesszió volt a maga idejében. És amikor egy kor mûvészetének útjai elposványosodnak, horizontja elborul, mûvészei szükségképpen a múlt nagy korszakaiban keresnek szilárd talajt, amelyen utat törhetnek maguknak. Ilyen múltba fordulás eredménye volt európai mûvészetünk leglátványosabb megújhodása, a méltán csodált reneszánsz is.
Érthetô tehát, ha napjaink elbizonytalanodása, kapkodó útkeresése közepette Barabás Éva - paradox módon éppen azért, mert különösen elmélyült és eredeti alkotó - a reneszánsz elôtti és a kora reneszánsz mûvészetben keresett kapaszkodót. Ott találta meg annak a szemléleti frissességnek, átszellemült szépségnek, érzelmi tisztaságnak a forrását, amelyre szüksége van, hogy a maga olyannyira mai "mondanivalóját" elmondhassa. Mert a quattrocentótól, cinquecentótól kölcsönzött formákat, láttuk, a mai mûvész lelkisége, a modern ember életérzése tölti meg érvényes, új tartalommal. Olyan tartalommal, amely eleven visszhangot kelt a mai nézôben.
Stilisztikában jártasabb mestereim azt tanácsolták: kezdetnek valami személyesebbet.
Pl. azt, hogy "közöm van Vásárhelyhez"?
Nem jó. Túlságosan általános és semmire sem kötelez. A város elleneinek is közük van a településhez. Hajaj
Nos, akkor mondjuk azt, hogy "híve vagyok ennek a városnak, amely születésemtôl fogva "
Mit is tett világra fakadásom óta?
Természetesen dajkált, fölnevelt, szárnyra bocsátott, röptetett, visszafogadott, meleget, enyhet, de bánatot és örömöt is nyújtott.
Közhelyek. Közös helyeink ugyanabban a városban. Nagy Miklós Kund alanyai is érezhettek ebbôl egyet s mást. Talán többet is, mint e sorok írója.
Szóval a személyes töltet még várat magára. Újságnyelvi fordulatoktól pedig óvakodjunk, mondta mesterem a stilisztikában, ujját intôn emelte fölém, s én árnyékában bátrabban tekingettem szét.
Nagy Miklós Kund újságíró, Árkádia-Média kegyeltje. Sikerül megszólaltatnia egy csomó fontos és érdekes embert. Aztán könyvét olvasgatva elfeledkeztem arról, hogy újdondászé a szöveg, a szépírót véltem felfedezni a sorok között.
Jujj, ez most szubjektívebb volt az általánosan elfogadottnál. De remélem, hogy Nagy Miklós Kundnak, Marosvásárhely fogadott prókátorának, közismerten jó a humora - sikeres kabarék tanúsíthatják -, megbocsátja nekem ezt a kis túlzást.
Fogd feszesebbre magad, hallom a stíl-magiszteri figyelmeztetést. Ne csapongj.
A Múzsák fellegvára vallomások Vásárhelyrôl. A városhoz fûzôdô személyes viszonyok és a közérzet könyve. A viszonyok összessége nem viselkedik matematikai összegként, nem egyenlô a közérzettel, értesítenek valahonnan a színfalak mögül a történelmi elôdök. Minden városnak van saját hangulata, légköre, szelleme. A genius loci az arra érdemeseket hamar megkísérti. Nagy Miklóst mélyen érintette a hely szelleme, kisugárzása sejtbe olvadt. Ám inkább választja a kísértô szerepet, mint a magakelletést. A város szülötteit, neveltjeit, rokonait maga elé engedi, úgy vonultatja föl. Olyanformán kérdez, hogy Vásárhely mellett jelen legyen a világ ügye és baja, a tegnapból következô remény holnapja, a panaszok rengetege helyett a sikerek ligete, nyomott kedélyünk helyett a fellélegzés értelme.
A történeti esszé, azaz a bevezetô tétel minden nagy vásárhelyiséget - a városkalakók összes rögeszméit - érinti. Aztán váratlanul és önmagát emelô ötletességgel, üdvös szerénységgel karriertörténetek gyûjteményévé tisztul. Sikeres vásárhelyiekkel beszélget. Faggatózik sors és szerencse, alkalom és zsenialitás, pályakép és érzelmi hátországok felôl.
Mûvészeket keres föl. Ez nem is lenne olyan nagy baj, hiszen két korábbi kötetében festôkkel és szobrászokkal, a képzettebb mûvészetek bajnokaival dumál jóízûen, kesernyés optimizmussal. Ezúttal a kör bôvült, holott csak tíz az áldozatok száma: az író és a poéta, a festô-mindenes, a két színész és a zeneszerzô, a színi direktor költô, a focicsillag és az orvosdoktor, végül ô, aki nélkül újságaink politikai oldalait már el sem lehet képzelni - holott poéta és fôszerkesztô éppen fôszerkesztôségi épület nélkül.
Ne legyél túlságosan naphoz tapadó - fogom fel e percben ciceroném feddését. - Nem származik belôle dics és méltány.
Jó, akkor azt mondom: csalni akartam. Azt gondoltam, átnézem felületes rutinnal a pompás kötetet, csacsogok egy bô bekezdésnyit a könyv rendkívül tetszetôs grafikai külsejérôl, igényes nyomdai kiállításáról, elmondom majd, hogy Marosvásárhelyrôl nem adtak ki szebb, nagyobb örömmel kézbe vehetô, elegánsabb albumot még. Tizennégy fotós fényképezte éjjel-nappal, hóban-hôben. Persze, ezt az olvasó is rögtön felfedezi. Az Év Könyve díjért méltán versenghetne. Végre egy kötet, amelyet bátran ajándékozhatunk barátainknak, külföldi ösmerôseinknek, születésnapra szeretteinknek, odaadhatjuk kedvenc kezelôorvosunknak, gyógyszerészünknek. A mellékhatások tekintetében forduljunk a polgárokhoz.
Mert lesznek e kötetnek mellékhatásai. Például hivatkozási alap lesz a tíz karriertörténet a vásárhelyiség megértéséhez. A Sütô Andrásé és a Bölöni Lacié, a KAF-é és Lohinszky Lorándé, a Tompa Gáboré és a dr. Péterffy Árpádé. A Markó Béla és a Szász Endre, Bács Ferenc és Orbán György pályája lehet a mérce ezentúl. Városvédô monográfiák fognak utalni a könyvre, keresni fogják amatôr helytörténészek és hivatásosak. Lesz képeskönyv, amit majd beteg gyerek kezébe ad valamely szülô afféle novemberi ágyban marasztaló influenzás napon. A kislány/a kiscsávó szétnyitja a lapokat - és felkiált: Anya, te nem is mondtad, hogy ilyen gyönyörû városban laktunk!
Mert ez a kérdés, feleim: haza mehetünk-e még egyszer arra a Vásárhelyre?
* Elhangzott a Bernády Házban, az április 10-i könyvbemutatón
Szeretlek, mint ég-kedvest az ágak,
Mint ágakat az újszülött rügyek,
Mint illatát a barna, nagy tenyérnek,
Mely vékony testük tartja, a füvek.
Úgy szeretlek, aranyesô-sárgán,
S a hóvirágok titkolt örömével,
Levegôben villanó bogártánc
Zajával, az est százarcú csendjével.
Az vagy nekem, mi vázában az élet,
A vak ember szívében színes képek,
A pusztulásból születô ígéret
Elhallgatok Csak fogjad a kezem.
"Vagyok, aki vagyok, nem ismersz?, miért kérdezel ilyen hülyeséget?"
Mondja nagy szerénységgel Albert László festômûvész, bôrdíszmûves, tervezô, barát és kolléga, aki nem szereti a címeket, a titulusokat, mert nem talál az egyéniségéhez. De szívesen segít, ha kell, ha felkérik. Én is megkaptam a tájékoztató segítséget.
Magatartásának, emberi mivoltának megismerésére Reményik Sándort, a költôt hívom segítségül, Lehajtott fôvel címû gyönyörû versét idézném, mely Albert László életére, életfelfogására talán a legjobban illik:
"Olyan szomorú, szürke senki voltam,
Vergôdô, kusza, korafáradt lélek,
De jöttek döngô léptekkel az évek,
És engem mégis valakivé tettek,
Köztem, s az élet közt hidat verettek.
Kifelé: nôttem. Minek is tagadnám?
Hisz név a nevem két ország elôtt.
Könnyen értem el egy magas tetôt,
Árva szívemre hull most a babér
Ó több, mint amennyit a szívem ér."
Életrajzi írásként írhatná Albert László e sorokat, mely oly jellemzô rá: jellemére, küzdelmére, kitartására, mûvészi pályájára és egész megbékélt életére. A babért, dicsôséget számûzte életébôl, nem küzdött érte, nem hadakozott a kollégákkal, távolról és felülrôl nézte a csatározásokat. Mûvészetét valóban az idô érlelte és ért, mint a gyümölcs a fán, finomodott, mint az aszúbor többszöri érés és szûrés után, kivárva az idôt türelemmel.
A fôiskolára kerülve, a fôiskola egyik legnagyobb professzora, Miklóssy Gábor osztályában tanulta meg a mesterség titkait, annak tüneményeit. Ez a keménykezû, ellentmondást nem tûrô, nagy tudású mester, aki ha kellett gúnyos, kemény kritikával illette a rá nem figyelô, rá nem hallgató növendéket, tette ezt csak azért, hogy az eltévelygôket helyes útra térítse. Sokan vannak, akik még ma is e tanácsokból merítenek. Ez a konok, kemény tanár hamar rájött, hogy Albert Lászlónál nem a kemény kritika hozza az eredményt, mert ez a fiatalember túl érzékeny, idôt kell hagyni neki. Azt is észrevette, hogy mindenre figyel és érzékenyen reagál le minden megjegyzést, ami nem neki, hanem a kollégáknak szól, és amikor Laci megkérdezte a mestert, hogy neki miért nem korrigál, csak röviden annyit válaszolt: "magának nem szabad korrigálnom. Tönkretenném, ha korrigálnék. Magát hagyni kell, hogy csak menjen, menjen szépen, lassan elôre s majd egyszer célba ér "
Életútja, amint kiállításán is láthatjuk, a mestert igazolta: célba ért.
Elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskolát 1955-ben, sokat töprengett, gondolkozott, mitévô legyen, vállalja az ismeretlent, a szakmát, az azzal járó nehézségeket, tanuljon újabbnál újabb dolgokat, vagy vállalja a mûvészettel járó nyílt ütközést és a kollégákkal való megmérettetést. Végül döntött: marad az ismert pályán a bôrdíszmûvesség mellett mint megélhetési, kenyérkereseti lehetôség és kitart nagy szerelme - a mûvészet -, az alkotó munka mellett, mely mindennél többet jelent számára, mert ez az élet, az élete és a megtartó erô.
A mûvészet az a tiszta forrás, melyrôl lemondani már nem tud és nem is akar.
Ha valaki azt mondaná neki: TE NE ALKOSS, NE FESS!, az annyit jelentene a számára, mintha azt mondanánk a fának, NE RÜGYEZZ! NE VIRÁGOZZ! NE ÉRLELJ GYÜMÖLCSÖKET! Ez lenne számára a pokol, a vég kapuja.
IRIGYSÉG, INTRIKA! E rút szavakat senki nem foghatja rá. Az elôdökre oly nagy tisztelettel néz fel, mintha mindenik a mestere lenne. A fiatalokról mindig nagy szeretettel beszélt. És nemegyszer elmondta, "én nem bánom, ha megelôznek, ha túllépnek rajtam, csak tüzet, ihletet, tehetséget lássak alkotásaikban."
A hatvanas-hetvenes években megpezsdült az élet Marosvásárhelyen. Több generáció tér vissza a tanulóévek színhelyére és nemes vetélkedés alakul ki a volt tanár-növendék és kolléga-kolléga között. Az igyekezet nem irányult senki ellen, mindenki arra törekedett, hogy a legjobb alkotásával jelentkezzen a tartományi tárlatokon, kiállításokon. A hatvanas évek végén alakult ki a sajtó megfogalmazásában a Marosvásárhelyi Iskola elnevezés, melyet késôbb a 35 éven aluliak is magukénak vallottak és a Marosvásárhelyi Mûhely vagy Mûvészek rövidítésébôl lett a MAMÛ, amely mára már több országban vált ismertté.
Albert Lászlónak is a hatvanas évek elején jött meg a kedve a kísérletezésre. Ô máskülönben, alkatánál fogva, egy kísérletezô típus, mindig, mindvégig keresi és kereste a legjobb önmagát.
Így a mûvészetben való elhelyezésekor több irányzathoz, "áramlathoz" sorolták. Voltak, akik szocreál festônek tartották, voltak, akik fouvistának, absztraktnak, szürrealistának, mert ô volt a romantikus, a természet világának festôje. De én talán az utóbbihoz érzem legközelebbinek, csak annyival toldanám meg, hogy én inkább realista festônek tartom, akinek mindig fontos a téma, mert a cím tökéletesen összhangban van a kép témájával. Azt fejezi ki, amit a cím mond, figyeljünk a címekre: aranyesô, rozsdás kövek, fehér homok, sebesség, algák, zubogás, szivacsok, medúzák, kénvirág, sóhegy, a föld születése, sárga moszatok, természet egy része. Mi a közös bennük: a komponálási mód, és egyben ez a különös is, mert nincs horizont, nincs elôtér, középtér, háttér. Pedig fest ô eget, sóhegyet, mélységet, mégsem használja a térelmozdulást, perspektívát. Nála csak egy létezik: a rálátás. Mindent közel emel magához, a nézôhöz és gyönyörû fakturai felülettel ajándékozza meg a szemlélôt. A színei képlékenyek, egyben gyönyörûek, szinte elôttünk alakul a kép aszerint, hogy hogyan fedezzük fel a részleteken keresztül a nagy egészet. Áhítattal nézhetjük képeit, medúzáit, szivacsait, mert nem veszôdik, nem vívódik a világgal, csak gyönyörködni hív minket a festômûvész. A földi szépet, az ô mennyországát tárja elénk, hogy egy pillanatra távolodjunk bajainktól, csak nézni, szemlélôdni hív, hogy mindazt feledjük, ami bánatot okoz.
Kérem, fogadják szeretettel e kiállítás anyagát, lessék el Albert László minden titkát és örüljenek velünk együtt.
Apám azt mondta reggel korán. Én elmegyek a lovakkal a Bükk alá szántani. Te befogod a tinókat, hozol fövenyt a Veres Péter Likából.
Ez volt a parancs. Apám keveset beszélt, csak akkor eredt el a szava, ha ivott. Mocskolódó portéka volt, Sértô Sanyinak ismerték a faluban.
A tinókat maga sem tudta befogni, soha. Rám azért haragudott meg, mert nem az ô fia vagyok, vér szerint. Engem az anyám úgy hurcolt magával.
A tinók veszettek, de nekem nem kell vasvillázni egyiket sem, csendesen poroszkálnak le a Rét útján, az Agyaglyukak felé.
A Sóskút akácosánál elállják az utamat. Megvernek. A Séra Gyurka nemzetsége, viszi tarisznyámból a szalonnát, kenyeret, hagymát.
Az Agyaglyukaknál több más szekér is rakodott. Volt, aki egészen a domb alá állt, én inkább kosárban hordtam a veres fövenyt a szekér derekába jó száz lépésnyi távolságból. Féltem. Mert egyszer már betemette az omló agyag a keresztapámat. Csákánnyal ment a hegynek, az pedig az életét vette.
Az agyaggal a parasztházat tapasztották, veres fövennyel a tisztaszobát hintették be.
Még láttam a karjait, tövig égett cigaretta volt a jobb kezében, azt hittem, a tûz meg a füst elkergeti a földet, hogy a lélek, mely tûz is és füst is, kiemeli a magasodó vörös kúpból Keresztapámat.
Úgy süllyedt el, mintha szél húzná a mélybe, egy szó nélkül; cigarettája utolsó keserû füstje itt van ma is a gégémben.
Nem tudom, ki vagy, mért jöttél, ez itt egy zárt rendszer. Itt néhányan alkotunk. Most éppen agyagot modellálok. Vagyunk lángészbôl vagy hatan.
Egyetemi alkotó központ minden zseniális betegnek. A fôorvos úr, a grizzli szokja mondani, hogy tutto fruttó zseniálisak vagyunk. Énnekem az idô: mint a macskának a vasárnap. Az is lehet, hogy már egy másik mûalkotó helyen vagyok, és tudok is róla, csak éppen nem vagyok biztos benne. Nem realizálom, te.
Nem lehetek biztos semmiben.
Ha van tehetségem, azt az omlásnak köszönhetem.
Ez itt jó hely. Azelôtt rossz helyeken voltam. Mocsok, disznó munka. Szégyelltem pisilni is, mindenki nézett mindenkit, hogy kinek mije volna.
Bevittek a konyhára, egy ezersárló kanca vett kezelésbe, a fôkönyvelô námbere. Ügyelt a tisztességre, bolondokkal hágatta magát; hogy az ura tanácsos lehessen a kisvárosban.
Meghalt a fehérnép rákban.
Akkor mondta egy ápoló, aki szép képeket festett, hogy nekem acélból van az agyagom.
A Veres Péter Likából szépen meg- pörcintettem a finom veres homokot, lassan telt a szekér dereka arannyal.
Véres arcom, véres szívem, akkor kezdtem szeretni egy leánykát a faluból.
Nem mehettem fényes nappal, estére kelve olvadtam a kerítésbe, és úgy szerettük egymást, mint a négerek.
Van egy fiam Kanadában, zsenáns, hogy zseni az apja.
Itt, a közbiztonsági egyetem aulájában, itt mindig kiállítunk, egyszer engem külön is kiállítottak; elsorolva, hogy milyen sok az idegem.
Ha ezeket az agyagfigurákat megtekintik, sokféle érzésük támad. Lehet világi, lehet egyházi. Hozzám nem jár be senki, mióta a balesetem ért. Nekem vegyesen támadnak világi és egyházi érzéseim. Nagyon szeretem, mikor a papok nem prédikálnak. Csak a szertartási mesét mondják. Az olyan, mint a folklór, már kialakult, letisztult, nagyjából tûrhetô, élvezhetô.
Az apám csákánnyal verte az Istent, kiabált, káromolta, mígnem ráomlott az agyaghegy. Keresztapám kezében láttam az élet utolsó füstjét, az apáméban semmit, nem is volt keze.
Az anyám igazán szeretett. Mikor az apám kezébôl kiragadtam a csákányt, már alig szuszogott.
Engem nagy nôk szerettek, amíg szerethettek.
Most farkas csattog a lelkemben.
Bénán gyúrom a sarat, hátha az Isten feltámasztja férfierômet.
Egyikôjük száztíz kilót nyomott.
A figurákról azt írta egy mûkritikus, hogy az ember harcát idézik az istennel. Vagy az istenekkel. Több isten is van, tudtad-é.
Rám telepednek lihegô némberek, tûröm ôket, míg kielégülnek. Az én jutalmam a szállás. És az agyaggyúrás szabadsága.
Merev vagyok. Szeretnél ilyen lenni, ugye.
Ezek a figurák kelendôek. Viszik a Csíksomlyói Szûzmáriját, pedig csak utánoztam. Viszik a törököket, pedig csak megmutattam, miféle zsinórról van szó. Viszik Megváltó pirosfehérzöld szívét, pedig nem is ismertem ôt.
Viszik a szerelmet a túlsó partra, ott a kombinát.
Én innen nem mehetek haza. Nézem a csöndes zajlást, a Duna lassan bolyong, oly bután. Van ház, ahol élek, van agyag. Mikor az elsô maroknyi göröngyöt hoztam, kipakolták a földet a tarisznyámból, szétkavarták, nézték, mit rejthet. Nincs nagyobb csalódás, mint ha semmi sincsen.
Megint megvertek, na de ez már élvezet.
Hogy ezek itt? Azt mondják, A szent család és ilyenek. Hát nem. Ez itt nem József, hanem az apám, aki az agyag alatt maradt. A másik ott nem Mária, hanem az édesanyám, és a kis poronty az ölében, az nem Jézus, nem is én volnék, hanem a bitang, akit a jegyzô csinált anyámnak, azt követôen, hogy az apám megnyomorult.
Ez a mi szent családunk. Tudod, mi a szép? Látod, mennyire szabad a világ, még itt is.
Valahol Sulina térségében halásznak ki. Nem jutok el az óceánig.
Nem az osztható, páros, a páratlan évfordulókat szeretem. A kettôs értelmezésûeket. Nem a kerekeket, amikor türelmet veszítve kell kivárni a féktelen idô hosszú távú gördülését, az öt, tíz, ötven, száz és ezer esztendô elmúlását. A páratlan évfordulókat szeretem, nem a mindenkori politikai érdekrendnek alárendelt, hivatalosan összeállítottakat, nem az ilyen-olyan rangsoroltakat és névsoroltakat, hanem azokat, amelyek hívatlanul, parancs nélkül is léteznek számunkra, bennünk, s nem az aláírt jegyzôkönyvek sokaságát ôrzik tisztelgô fegyverek és nemzeti lobogók utólag hét lakattal lezárt levél- és irattáraknak a dohos levegôjében.
Azokat a páratlan évfordulókat szeretem, amelyeken a szeretô lélek találkozik a szeretô-tisztelô lélekkel, és együtt ünnepelnek az emlékezés örömében
Mint mostanság is, ezen a zsivajgó tavaszon, amikor Attilával, a természet- és emberbolond festôvel, Zsigmond Attilával adtunk egymásnak baráti találkozót. Azzal az Attilával, akihez évtizedeken át baráti szálak fûztek, akinek a Szalárd- völgyi, roskadozó százados vízimalom "villájában" olykor-olykor "konyhaleánya" is lehettem, miközben ô a csodálatos táj gyönyörûségeit örökítette meg számunkra festéktôl vastag tarka palettájáról. Azzal a Zsigmond Attilával, aki, bár négy hazai és külhoni képzômûvészeti szövetségnek volt a tagja, aki alkotásaival Torontóban, New-Yorkban, Hollandiában (Zwollében), Magyarországon és hazai városainkban is kiállított, itthon kedves, amolyan jópofa barát, "Csula" maradt. Szerénységére mi sem jellemzôbb, mint az, hogy 50 éves is elmúlt, mikor szülôvárosában, Marosvásárhelyen elôször kiállított. Nemzedékébôl társai már alig vannak. Ô a Református Kollégium szellemiségét hordozta magában és ápolta. Mûvészeti irányzatokban dúskáló korszakunkban sem kényszerített magára pályamódosításokat. Ha kacérkodott is velük, csak holtidôkben. Az ô zöldjei örökzöldek maradnak. Csapongó gondolatai, fantasztikus elképzelései és tervei, portréi mindig meggondolkoztatóak, beszédesek, kompozíciókra képesek voltak. Mert Zsigmond Attila nagy ember volt hozzájuk. Centiben, látásmódban, szívben és lélekben egyaránt. Ezek az egyéniségére és mûvészetére jellemzô vonások páratlanul gazdag hagyatékában most mind együtt vannak. Emlékeznek és emlékeztetnek a derûs, nótás kedvû mûvészre is (aki alkalomadtán ércesség nélkül dalolt, selymesen kivágta a magas C-t is). A barátra, a páratlan rajzolóra, a tervekkel terhelt alkotóra. Felesége, Piri és leányai gondosan ôrzik hagyatékát, melybôl hajdani méltánytalanságokat is feloldva - esetleges sorozatkiállítás indításaként -, érdemes lenne gyûjteményes kiállítást rendezni. De egy róla készült monográfia is méltó lenne egyéniségéhez és életmûvéhez. Mint az erdélyi példák is igazolják, célszerû és érdemleges munkát végeznénk. Közönségünk nem hagyna cserben. Idônk és alkalmunk azért még a páros évfordulókra is bôségesen maradna. De talán ez is megérne egy támogatást.
Vérébôl egy korty
a vörösbor nedve
mint áttetszô kis szonda
finomítja lelkünk -
a kenyérbôl egy falat -
testének egy sejtje
lángot épít
szívünk kolostorának
dermesztô ablakkeretébe
Isten éltessen, MANDEL RUDOLF, sokáig, 30. születésnapod alkalmával. Szeretô édesanyád New-Yorkból. (v.)
Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából ROTARIU CSILLÁT és férjét, GHITAT Nyárádmagyaróson, kívánva nekik erôt és egészséget. Sok-sok szeretettel Botond, Réka, Irénke és István Finnországból. (v.)
FORINTOT, törtaranyat, arany ékszert vásárolok (103.000-141.000 lej/g). Mobil 094-851-106. (21381)
KFT ELAD homologált pénztárgépeket, elektronikus mérlegeket, PC számítógépeket, pénzszámoló gépeket, fénymásoló gépeket. Szervizt biztosítunk. Tel. 169-304, 164-072, 444-862. (8668747)
SZUPEROLCSÓN, garanciával számítógépek, alkatrészek eladók. Tel. 168-873, 094-843-920. (21590)
ELADÓ válogatott és kezelt lucernamag. Tel. 214- 496, 162-594. (21936)
ELADÓK új Mountain Bike biciklik 21 sebességgel, 18 hónapos jótállással, csak 2.100.000 lejért. Tel. 212-369. (20649)
ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, kombinált hûtôszekrényeket és automata mosógépeket garanciával. Tel. 165-373, 256-618. (21941)
ELADÓ két autóponyva jó állapotban 13,6 m hosszúságú félpótkocsihoz. Tel. 092- 334-644. (21803)
ELADÓ kétkaros fagyigép. Tel. 093-353-988, 093- 353-985, 065/133-420. (21955)
ELADÓ széna. Tel. 432-131. (22081)
ELADÓ 22 ár bennvaló Szováta- fürdôn. Tel. 428-318. (22037)
ELADÓK: 1986-os évjáratú, ponyvás, 6 tonna teherbírású IFA-W50L; 1986-os kiadású, 0,85 tonna teherbírású ZUK AD6 - mindkettô gázolaj-meghajtású. Eladó 1988-as kiadású, zárt rakodóterû, benzines IJ-2715- 01, 0,6 tonna teherbírású haszonjármû üzemképes állapotban. Érdeklôdni 10-16 óra között a 065/576-135-ös telefonszámon vagy a 065/576-030-as tel./faxszámon, délután a 065/168-212-es telefonszámon. (sz.)
ELADÓK hûtôszekrények, fagyasztók, kombinált hûtôszekrények, hûtôvitrinek, fagyasztóládák, automata mosógépek, színes tévék. 1 év garancia. Ingyenes hazaszállítás. Marosvásárhely, Gyár u. 15. sz. Tel. 218-314. (20062)
ELADÓ 520 m2-es termelési és kereskedelmi helyiség, telek: 750 m2, a Calarasilor utca 46. szám alatt. (8268980)
ELADÓ 150 m2-es kereskedelmi helyiség a Cutezantei utca 46. szám alatt. (8268980)
ELADÓ Opel Vectra, 96-os kiadás, kitûnô állapotban, megfelelô áron. Érdeklôdni a 147-897-es telefonszámon. (22005)
ELADÓ IFRON 240 kitûnô állapotban. Érdeklôdni este 6-10 óra között, a 065/576-858-as telefonszámon. (22113)
MÉHEK nélkül eladó 90 db rakodókaptár és teljes méhészfelszerelés. Tel. 251-720. (22118)
ELADÓ sarokkanapé, kihúzható fotel, Indesit mosógép garanciával. Tel. 095-669-908. (22117)
ELADÓ kedvezményes vásárlási jog Daciára. Tel. 520-939. (58)
ELADÓ 5 fiókos fagyasztóláda. Tel. 127- 496. (22077)
ELADÓ föld a Vácmányon. Tel. 143-612. (22065)
VESZEK méheket. Tel. 258-856. (22137)
ELADÓ olcsón jó állapotban levô rekamié ágynemûs ládával. Tel. 145-670. (22146)
KIADÓ garzon a Kövesdombon. Tel. 251-505, 18 óra után. (22024)
ELADÓ ház Kakasdon (Valureni), a 247. szám alatt. Tel. 253-484. (21967)
ELADÓ 3 szobás tömbházlakás garázzsal, garzon. Tel. 092-572-701. (21891)
FIATAL orvos házaspár kiadó kétszobás, bútorozatlan lakást keres hosszabb távra a klinikák környékén vagy a Kövesdombon. Tel. 095-546-220, 16-22 óra között. (21757)
ELADÓ egy emeletes ház központi fûtéssel és még egy házzal az udvaron, 30 ár kert Marosszentkirályon. Tel. 164-229 vagy 095-799-791. (22003)
ELADÓ I. osztályú, 2 szobás lakás. Állomás tér 5/A, 7-es lakrész. Tel. 135-385, 134- 008. (22032)
ELADÓ 2 szobás lakrész a Tudorban. Tel. 095-108- 135. (22101)
ELADÓ garzon Meggyesfalván, a Cisnadiei utca 1/41. sz. alatt, a Prodcomplex mellett. Tel. 065/135-939, 8-24 óra között. (22083)
BÉRBE adó 3 szobás, rendezett magánházat keresek. Tel. 095-624-284. (22100)
ELADÓ központi garzon. Tel. 167-131. (22089)
ELADÓ 3 szobás magánház Karácsonyfalván gazdasági épületekkel és 11 ár kerttel, és egy 2 szobás, I. osztályú, I. emeleti tömbházlakás, megfelel privatizálásra is. Tel. 132-655. (22071)
ELADÓ ház Marosszentgyörgyön, a Román Templom u. 794. szám alatt. (22145)
ELVESZETT egy mogyoróbarna, 9 éves pincsi az Imperial bár és Somostetô környékén. Kezelés alatt van, Dinó névre hallgat. Megtalálója jutalomban részesül. Tel. 161-498, 163- 269. (21997)
PÉNZT kölcsönzök garancia ellenében. Tel. 251-111, 095-251-111. (21381)
MOLDOVÁN BÉLA fodrászmester elérhetô a 251-140-es vagy a 092-713-608-as telefonszámon. (11716)
PÉNZT kölcsönzök garancia ellenében. Tel. 092-529-643. (21891)
MUNKATÁRSAINK havi jövedelme nagyobb, mint 6 hónapi jövedelmük a romá