|
LIII. évfolyam 84. (14744) sz. |
2001. április 10., kedd |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro
Díjszabás szavanként:
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Sajtótájékoztató a megyei tanácsnál
Az elmúlt héten Virág György megyei tanácselnök és Stefan Runcan, a vidrátszegi repülôtér parancsnoka Budapesten a MALÉV légitársaság igazgatójával tárgyalt. Megyénk képviselôi ismertették annak a német tanulmánynak az adatait, amely a repülôtérben rejlô gazdasági potenciált vizsgálta, s felajánlották a magyar légifuvarozó cégnek, hogy indítson rendszeres járatot Budapest és Marosvásárhely között. A magyar fél megvizsgálta az ajánlat mûszaki és gazdasági vetületeit, s elkérte a tanulmány szövegét részletes átolvasás érdekében. Ígéretet tettek, hogy hamarosan megteszik javaslatukat az esetleges beindítandó járat anyagi és egyéb feltételeirôl. Ugyanazon a budapesti látogatáson a küldöttség tagjai ellátogattak a magyar Ipari Minisztériumba is, ahol turisztikai programcsomagokat ismertettek a magyarországi illetékesekkel, nem csupán Maros, hanem a repülôtér által kiszolgált környezô megyéket érintôen is. A magyar turisztikai cégeket tartalmazó katalógust, melyet itt kaptak kézhez, kapcsolatok kiépítésére használják majd a közeljövôben.
Ugyancsak az elmúlt héten, Virág György Pitesti-en részt vett a Megyei Tanácsok Egyesületének tanácskozásán, melyen meghívottként jelen voltak a Municípiumok Föderációja, a Városok Egyesülete és a Községek Egyesülete képviselôi is. A tanácskozás, melyen a Közigazgatási Minisztérium államtitkára is megjelent, célul tûzte ki egy valamennyi helyhatóságot magába tömörítô, jogi személyiséggel rendelkezô egyesület létrehozását, mely nagymértékben megkönnyíthetné a helyhatóságok kapcsolattartását a kormánnyal.
A sajtótájékoztatón szóba került a Kereskedelmi Kamara számára megítélt Városháza utcai székház ügye is. Virág György tanácselnök elmondta, szélmalomharcot folytat már jó ideje a kamara vezetôségével, hogy a székházból kiköltözni kényszerülô intézményeknek - elsôsorban a Vatra és a Látó folyóiratok szerkesztôségeinek - átmeneti székhelyet biztosítsanak a Tusnád utca 5. szám alatti ingatlanban, ahol a kamara mûködik, s amíg a Városháza utcai épületet fel nem újítják, továbbra is mûködni fog. A Tusnád utcai épület egyébként - egyáltalán nem mellékesen - a megyei tanács tulajdona, de a kereskedelmi kamara vezetôsége ennek ellenére csak nagyon nehezen bírható rá az együttmûködésre.
Hosszas tárgyalások után sikerült egy megegyezést kicsikarni, hogy a két szerkesztôség számára felszabadítanak két irodát, ám a tegnapra idôzített költözés mégsem történt bonyodalommentesen. Az áthurcolkodásra egyetlen délelôtt nem volt elég, s Gheorghe Nan, a kamara elnöke - egy igazgatótanácsi döntésre hivatkozva - nem akart beleegyezni abba, hogy a költözés délután 4 óra után is folytatódjon. Éles szóváltás után sikerült csak elérni, hogy a megyei tanács mégis átköltöztethesse saját tulajdonába az alárendeltségébe tartozó folyóiratokat. Ez az incidens semmi jót nem ígér az elôreláthatólag néhány hónapos kényszer-együttlakás szempontjából.
A Városháza utcából kiköltözésre kényszerített számos további intézmény számára azonban egyelôre semmiféle megoldás nem kínálkozik. Utcára került a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a Romániai Magyar Szó és a Rompres fiókszerkesztôségei, az Írók Marosvásárhelyi Egyesülete, a Bélyeggyûjtôk Egyesülete, amelyek rögtönzött megoldásokhoz kénytelenek egyelôre folyamodni. Az érintett intézmények és Virág György tanácselnök egyezményt írtak alá, mely szerint amint felszabadul a Tusnád utcai épület, a megyei tanács kiutalja számukra a helyiségeket. Erre - optimista becslés szerint - augusztusban vagy szeptemberben kerülhet sor.
Virág György tanácselnök beszámolt a Gyôr-Moson-Sopron megyei küldöttség hétvégi látogatásáról is. Elnézést kért az újságíróktól, hogy a magyar delegáció tagjai nem találkozhattak velük, ám ezt a rendkívül szoros programmal magyarázta. Remélhetôleg azonban ez az eset az a kivétel, amely erôsíti a szabályt, mert a program ismertetése után nem gyôzôdtünk meg arról, hogy nem lehetett volna találni egy sajtótájékoztatóra is megfelelô idôpontot.
A vendégeknek a megyei önkormányzat elnöke által vezetett héttagú küldöttsége meglátogatta Marosvásárhely és Segesvár nevezetességeit, a parajdi sóbányát, Korondot, Szovátát és Vármezôt, volt a Mobex bútorgyárban, az Ariel színházban és megtekintette a Jacques és gazdája címû elôadást is a Tompa Miklós Társulat elôadásában.
Az efféle látogatások értelmérôl szólva, Virág György elmondta, hogy a megyei tanácsok csupán a keretet tudják biztosítani a szélesebb körû kapcsolatokhoz, a konkrét lépések megtétele az egyes intézményvezetôk dolga lenne. Ilyen tekintetben pedig még csak nagyon bátortalan lépések történtek. Elsôsorban a kultúra, az oktatásügy, az egészségügy területén várnak bátrabb kezdeményezéseket, a mostani látogatás az Ariel színház és a gyôri Vaskakas bábszínház közötti együttmûködés ígéretét hordozza magában.
A közeljövô történéseirôl szólva, feltétlenül említést érdemel Miron Mitrea szállítás- és lakásügyi miniszter látogatása Marosvásárhelyen. Az elképzelések szerint konkrét témák kerülnek terítékre, ilyen a lakásépítés ügye, a Dózsa György utca korszerûsítése, melyhez a minisztérium talán 15 milliárd lejjel járulna hozzá, a Nyárádtô-Ákosfalva útszakasz országos úttá való átminôsítése és felújítása. Tervbe vették egy fedett úszómedence létesítését is, ami vagy a Május 1. strand befedésével, vagy a gázkitermelô vállalat által megkezdett létesítmény részfinanszírozásának átvállalásával valósulhatna meg. A helyhatóság vezetôi bíznak abban, hogy a Maros megyei születésû miniszterrel sikerül számos témába vágó gondot megoldani.
Virágvasárnap került sor az elsô kormányellenes tüntetésre. A parasztpárt mozgósítására pár száz földmûves vonult fel Bukarestben, tiltakozásképpen a kormány szándéka ellen, hogy módosítsa a 2000. évi 1-es, az ún. "Lupu"-törvényt.
A Nastase-kabinet módosításai nyomán az erdôtulajdonosok kétharmada nem kapja vissza tulajdonát, figyelmeztetett Vasile Lupu, a törvény kezdeményezôje, utalva a szabályozás korlátozó jellegére. A törvénymódosítási tervezetnek megfelelôen csak a tulajdonjogot bizonyító iratokat vennék figyelembe a jogosultság megállapításánál, vagyis kizárnák a tanúkkal való bizonyítás lehetôségét azokban az esetekben, ahol ezek az iratok elvesztek. A legkifogásoltabb talán az a módosító javaslat, amelynek értelmében csak 1945-tôl datált, tulajdont bizonyító iratokat vennének figyelembe. Az indok kb. így hangzik: 1918-tól 1945-ig a volt tulajdonosok adták-vették az erdôket, ennek a kavarodásnak járjon utána, aki akar, és különben is biztos, ami biztos. Meggyôzôdésem, hogy nagy traumát jelent az ôsei földjéhez ragaszkodó erdô- vagy földtulajdonosnak, ha nem az eredeti helyen kapja vissza földjét, erdejét. Míg a Lupu-törvény elôírta, hogy a tulajdonost a régi helyen kell birtokba helyezni, a módosítás engedményt tesz: lehetôség szerint a régi helyen, beiktatásával, ami az alkalmazás során különbözô értelmet nyerhet.
Egy másik módosítás az erdôkitermelésre vonatkozna. A jelenlegi törvény értelmében a tulajdonosra hárul az erdôkitermelés, az erdészeti normáknak megfelelôen. A Nastase-kabinet úgy képzeli el, hogy az erdôtulajdonosok szerzôdést kötnek az állammal, vagy társasba szervezôdnek. Utóbbi esetben viszont korlátozzák az erdôfelületet. És még sorolhatnánk.
Közismert, hogy mennyire lassan ôrölnek a földosztó bizottságok malmai. Megyeszinten az 1991-es törvény szerint a birtokleveleket kb. 60%-ban (!) osztották ki, a Lupu-törvény szerint 3-4%-ban. A kormány most kivágta a rezet: ahelyett, hogy alkalmazná a földtörvényt, feje tetejére állítja azt. Furcsa logika, annál is inkább, mivel az uniós csatlakozási feltételek egyike olyan jogviszo-nyok teremtése a mezôgazdaságban, amelyek kedvezô feltételeket biztosítanak a befektetôk számára. Ezt - és más uniós javaslatokat - az új kormánynak 100 napon belül meg kellett volna oldania. A mérleget megvonva: nem sok elôrelépés történt.
Az idei költségvetés tervezete összefüggôen állapítja meg a prioritásokat az alapok leosztásában - jelentette ki a parlament hétvégi együttes ülésén Adrian Nastase miniszterelnök. Kidomborította a társadalombiztosítási kiadásoknak, gyermekpótlékoknak, nyugdíjaknak és egyéb segélyeknek a GDP 10,5 százalékával egyenlô összegre történô növekedését a tavalyi 9,7 százalékról; aláhúzta aztán,hogy az oktatásnalk szánt 4 százalék biztosítja a reform továbbvitelét e szektorban, fôként az egyetem elôtti oktatás finanszírozásának decentralizálása révén; az egészségvédelemre fordított 3,7 százalékból fedezni lehet a szállítókkal szembeni adósságot és normálisan mûködtetni az egész rendszert.
A mezôgazdaság tekintetében, amelynek költségvetése heves vitát váltott ki a szakbizottságokban, elmondta a kormányfô, hogy a kiutalt összeg elegendô mind a megmûvelt hektárért ígért milliók kiosztására, mind pedig az öntözôrendszerek szubvencionálására, a termelôk ösztönzésére és nem utolsósorban a SAPARD-programban való részvétel finanszírozására.
A hadsereg NATO-konform átszervezésére és korszerûsítésére a nemzetvédelmi tárca egymilliárd dollárt kap.
Az iparban a fô célkitûzés a munkálatok folytatása a cernavodai nukleáris erômû 2. számú egységénél, aztán pedig a szénkitemelés szubvencionálása és alapok biztosítása a bányászok szociális védelmére. Jelentôs, a GDP 1,7 százalékával egyenlô kiutalásban részesül a szállítási szektor.
A kis- és közepes vállalatok az érvénybe lépett adókedvezményeken túlmenôen megkapják a hitelgarantáló országos alap létrehozására szükséges pénzt, és olcsó hitelekhez jutnak azon beruházók, akik munkaalkalmakat teremtenek állástalanok számára.
Rövid idô alatt immár a második olyan kiállítás nyílt meg Marosvásárhelyen, amely a magyar történelmet tükrözi. A mostani a Bernády Házban látható és a Magyar Köztársaság Bukaresti Kulturális Központjának köszönhetô. Sajátossága, hogy az eltelt ezerszáz esztendô sorsdöntô eseményeit, kimagasló személyiségeit, korok és társadalmak jellegzetességeit történelmi jelképek - korona, koronázási jelvények, címerek, zászlók, pecsétek stb. - segítségével idézi fel. Ôsök és hôsök, királyok, császárok, hadvezérek, fejedelmek, egyházi fôméltóságok, rendek, nagy családok, diplomaták és politikusok tettei, életmûve, ország-világra kiható fellendülések és hanyatlások, gyôzelmek és katasztrófák elevenednek meg a negyven tablón színesen reprodukált jel-képegyüttes és az azokat kísérô tömör, szakszerû szöveg által. Minden, ami igazán fontos megesett Magyarországgal és Erdéllyel a honfoglalástól napjainkig, feltûnik valamiképpen ezen a tanulságos vándorkiállításon. Vakáció van, nehezebb ilyenkor a csoportos, szervezett látogatás. De a szünidô utánra is a tanítók, tanárok figyelmébe ajánljuk e hiánypótló rendezvényt. Kár lenne, ha ezt a kiállítást is olyan lehangoló érdektelenség övezné, mint korábban a Nemzeti Színház elôcsarnokában rendezett és idônap elôtt lebontott tárlatot.
Szemet gyönyörködtetô tojáskiállítás nyílt meg a marosvásárhelyi Deus Providebit Házban, az Erdélyi Magyar Nôszervezetek Szövetségének szervezésében.
A négy éve alakult ökumenikus szervezet immár harmadjára állít ki húsvéti festett tojásokat. Ez alkalommal a házigazda a marosvásárhelyi Márta-Mária Katolikus Nôszövetség, amely az elmúlt években Temesváron és Gyergyószentmiklóson mutatta be az asszonyainak és lányainak kézügyességét dicsérô tojásokat.
A látványt nem pótolhatják a szavak: a sokféle, méhviasszal megírt tojás mellett láthatunk márványmintás és más technikával készült hímes tojásokat is. Ezenkívül a tojásos kosarak mellett vázákba elrendezve az angolszász hagyományból örökölt életfák láthatók, továbbá képeslapok és játékok.
Az eladással egybekötött kiállításon a házigazdák a marosvásáhelyi Lorántffy Zsuzsanna Egyesületet, a gyergyószentmiklósi Lorántffy Zsuzsanna Egyesületet, a marosvásáhelyi Unitárius Nôszövetséget, a Temesvári Nôszövetséget, a besztercei Láncszem Nôszövetséget, illetve további két vendégkiállítót: a Bolyai Farkas Elméleti Líceum Protokoll Csoportját és a Fraternitas betegek és sérültek csoportját látják vendégül.
Az eladott tárgyak ellenértékét az Erdélyi Magyar Nôszervezetek Szövetségének támogatására fordítják.
A kiállítás, amelyet Orosz Tünde, a marosvásárhelyi Márta-Mária Katolikus Nôszövetség kézmûves csoportjának irányítója nyitott meg, még néhány napig megtekinthetô, amennyiben a látogatók nem vásárolják fel az összes kiállított tojást, képeslapot és játékot
Egyik hétvégén Leó egy gyerekhátitáskával játszott. Ide-oda dobálta, ráncigálta, cibálta, kedvére alakítgatta. Mikor társa odament, hogy részt vegyen a játékban, durván elutasította közeledését. Mintha azt üzente volna: én szereztem, az enyém. És mi ebben az érdekes, a figyelemreméltó, kérdezheti a kedves olvasó. Csak annyi, hogy a kitalált Leó név a marosvásárhelyi állatkert oroszlánját fedi. Igen, egyik hétvégén ô játszadozott egy gyerekhátizsákkal. Hogyan került a táska hozzá? Nem nehéz kitalálnunk. Mint ahogy azt is elég nagy bizonyossággal tudjuk, hogy a majmok hogyan jutnak drága szemüvegekhez, sapkákhoz, esetleg egészségükre káros élelmiszerhez. Hiszen nem egy szülôt látunk, aki gyerekével együtt árkon-bokron keresztül, egész közel megy a ketrechez, bottal piszkálja, kövekkel, élelmiszerrel dobálja az állatokat. Mintegy példát mutatva a többieknek, s megerôsítve a szüleivel, hozzátartozóival a kijelölt helyen álló gyereket abban a hitében, hogy mégiscsak neki van igaza, s csupán apu, anyu fél közel menni a nagy macskához, a barátságos majomhoz, akivel a rajzfilmekbôl szerzett ismeretek szerint olyan jól lehet játszani, szórakozni. Hiszen a gyerek nem tudja, hogy a majom megkarmolhatja a kezét, arcát, s az oroszlán nemcsak táskájához, hanem kezéhez, arcához is odakaphat, letépheti, súlyosan megsebesítheti. De a szülô tudja. Éppen ezért érthetetlen számomra, miért engedi sok szülô mégis oly közel gyerekét az állatok, vadállatok ketrecéhez.
Vagy miért engedik az óvodáskorú gyermeket egyedül átkelni az úttesten? Felelôtlenség, nemtörôdömség, esetleg az önállóságra nevelés céljából?
Példaértékû számomra az az édesapa, aki reggelente a Hosszú utcában kézen fogva viszi kisfiát óvodába. Idônként meg- megállnak, az apa magyaráz valamit kisfiának, igyekszik érdekes történetekkel elûzni szemébôl, gondolataiból az álmot. Majd továbbmennek, s minden reggel ugyanabban az idôben betoppannak, biztonságban, egymás kezét fogva az óvodába.
Tudom, hogy városszerte, megyeszerte sok-sok édesapa, édesanya és nagyszülô fogja mindennap kézen gyerekét és drága kincsként ôrzi, védi. Jó lenne ezt ellesnünk, megtanulnunk tôlük. Gyermekeink és a magunk biztonságáért.
Múzsák fellegvára
Ma délután hat órakor a Bernády Házban kerül közönség elé Nagy Miklós Kund Múzsák fellegvára címû kötete. A Marosvásárhelyt és szellemi kisugárzását bemutató könyv Fekete János és több más fotómûvész színes felvételeit is tartalmazza. A kiadványról Sebestyén Mihály író beszél, közremûködik Nagy István színmûvész.
Korábban kézbesítik a nyugdíjakat
A közelgô ünnepekre való tekintettel a nyugdíjhivatal két- három nappal korábban utalja át a nyugdíjakat a postahivatalokhoz. A pénzösszegeket négy részletben biztosítják a postásoknak, s a legutolsó átutalást 21-e helyett 17-én végzik. Így, bár a rendelkezésnek az volt a célja, hogy a húsvéti ünnepekre minden nyugdíjas megkapja járandóságát, csupán egy részüknek kézbesítik azt az ünnepek elôtt.
Véget ért a tavaszi nagytakarítás
A kijelölt programnak megfelelôen ma befejezôdött a polgármesteri hivatal által szervezett és a megyeszékhely lakossága, valamint a Salubriserv Rt. által megvalósított tavaszi nagytakarítás. Mint Karácsony Erdei László, a köztisztasági vállalat igazgatója elmondta, az elôzô évekhez hasonlóan közel 4.500 köbméternyi szemetet gyûjtöttek össze a város területérôl. A lakosság nagy része pozitívan viszonyult a környezettisztítási akcióhoz. Azoknak a lakótársulásoknak, amelyek nem gyûjtötték össze idôben a szemetet, fizetniük kell az elszállításért. A társaság gépkocsijai csupán április 15-ig szállítják el a hulladékot, azután a polgármesteri hivatal illetékesei megbírságolják a lakótársulásokat az útszélen, járdán maradt szemétért. Tervek szerint április 15-tôl a társaság áttér az éjszakai, géppel történô seprésre, utcamosásra - tájékoztatott az igazgató.
Erôss Attila dedikál
Tegnap délelôtt a marosvásárhelyi Bernády Központban megnyílt a budapesti Székely Házat mûködtetô Közdok Kiadó húsvéti könyvvására. Az ismert könyvmûhely számos erdélyi fogantatású kötetet is megjelentetett, ezekbôl is jó néhány megtalálható az április 12-ig, naponta 10-14 óra között nyitva tartó standján. Szerdán délelôtt 11 órától helybeli szerzô, Erôss Attila dedikálja a Közdok gondozásában napvilágot látott Legyen meg a Te akaratod címû verskötetét.
Tárlatnyitó a Bolyai-Gauss központban
Folytatja kiállításai sorát a marosvásárhelyi Bolyai-Gauss Tudományos Dokumentációs Központ. Április 11-én, szerdán délután hat órakor Cseh Felicia képeibôl nyit kamara- tárlatot. A vásárhelyi festônô az utóbbi idôszakban készült portréival, táj ihlette olajkompozíciókkal áll a közönség elé.
Monográfia Barabás Éva festômûvészrôl
Újabb mûvészeti monográfiát jelentetett meg a Mentor Kiadó. Barabás Éva mûvészetérôl Jánosházy György írt elemzô tanulmányt. A kiadvány bemutatója április 13-án, pénteken 17 órakor lesz a Bernády Házban. Ebbôl az alkalomból az alkotó tárlatot is rendez. Meghívott Markó Béla.
Néprajzi könyvek
Szerdán 18 órakor a Bernády Házban a szerzôk jelenlété-ben kerül sor a Mentor Kiadónál megjelent új néprajzi kötetek bemutatására. Gráfik Imre és Turbéky Dénes magyarországi szerzôk Széki lakodalom címû könyvét Olosz Katalin, Barabás László Aranycsitkók, maszkurák, királynék címû könyvét Keszeg Vilmos méltatja. Közremûködik Kilyén Ilka színmûvésznô.
Színházjegyek nyugdíjasoknak
A Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozata a nyugdíjasoknak, húsvéti ajándékként, április 12- én, csütörtökön 18 órai kezdettel a Stúdió-teremben viszi színre az Elôadás cím nélkül címû darabot. Az ingyenes jegyek átvehetôk a Maros Megyei Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesületénél, a Bolyai utca 36. szám alatt, naponta 9-12 óra között.
Szünetel az áramszolgáltatás
Az Electrica marosvásárhelyi kirendeltsége értesíti a lakosságot, hogy április 11-én 8- 17 óra között nem lesz villanyáram a Bolyai utca Kogalniceanu és Fenyô utca közötti szakaszán, a Stefan cel Mare utcában a Fenyô és 1918. December 1. út között, a Borsos Tamás utca Bolyai utca és pékség közötti részén, 8-16 óra között a Szabadi utcában a 135. számtól az utca végéig.
Szovátai környezetvédôk sikere
A szovátai 2-es Számú Általános Iskola IV. C osztályos tanulóinak csapata - Birtok Huba, Lázár Nimród, Vas Katalin - harmadik helyezést ért el az elmúlt hét végén szervezett Marie Curie Nemzetközi Környezetvédelmi Verseny kecskeméti döntôjén. A diákokat Bíró Katalin készítette fel. A verseny különbözô szakaszain több ezer magyarországi és Kárpát- medencei tanuló vett részt. A szovátai csapat kiutazását a helyi polgármesteri hivatal támogatta.
Elhalasztják a Szerelmes leveleket
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata értesíti a közönséget, hogy Albert Ramsdell Gurney Szerelmes levelek címû darabjának április 10-re, keddre tervezett elôadását április 26-án, csütörtökön este fél hétre halasztják. A társulat vezetôsége köszöni a közönség szíves megértését.
Tengerparti ellenôrzések
A turisztikai minisztériumnak a tengerparti nyári idényre tett elôkészületei megzavartak bizonyos helyi érdekeket - közölte a Rompres munkatársával Dan Matei Agathon miniszter. A tengerparti ellenôrzések folytatódnak mindaddig, amíg a helyzet normalizálódik és a gazdasági szereplôk kellôképpen fel készülnek a turisták fogadására - mondotta Agathon. Ezzel a miniszter válaszolt Stelian Dutunak, a Konstanca megyei tanács elnökének, aki azzal vádolta, hogy munkalátogatásain nem az alapkérdésekkel, hanem miniszterhez nem illô apró szabálytalanságokkal foglalkozik.
A Michelin Romániában terjeszkedik
A francia Michelin gumigyár két romániai abroncsgyár megvásárlására készül. Az ország legnagyobb gumiipari magánvállalkozásának, a Tofan csoportnak az üzemeit szeretné megszerezni, melyekben személy-, illetve teherautókhoz gyártanak gumiabroncsot. A Tofan látja el gumival a Dacia autógyárat is. Ha az ügylet létrejön, felállhat a Michelin Romania, egy évi 80 millió dolláros forgalomra képes vállalkozás. A francia cég azt is tervezi, hogy bekebelez egy romániai értékesítô hálózatot is, a mintegy kétezer egységet számláló Automaximát. A Reuters hírügynökség emlékeztet arra, hogy tavaly a német Continental gumiipari csoport nyitotta meg üzemét Romániában.
Magyar nap a kolozsvári közép-kelet-európai vásáron
Magyar gazdasági napot tartottak a kolozsvári közép-kelet-európai vásáron, amelyen az idén 24 magyar cég vesz részt. A gazdasági nap keretében a magyar kiállítók közel 80 romániai, elsôsorban erdélyi cég képviselôivel találkoztak és folytattak tárgyalásokat. Szakemberek szerint egy ilyen gazdasági napon 20-30 millió dollárnyi üzlet elôkészítése, megkötése valószínûsíthetô. Halász János, a bukaresti Magyar Kereskedelmi Iroda vezetôje elmondta, hogy Magyarország a közép-kelet-európai vásár indulása, 1992 óta minden évben nemzeti pavilonnal van jelen Kolozsváron. A magyar- román kereskedelmi forgalom 2000-ben 902,7 millió dollárt ért el.
Orbán Viktor Ukrajnában
Egynapos látogatásra hétfô délben Ungvárra utazott Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a magyar- ukrán árvízvédelmi együttmûködés fejlesztésérôl tárgyaljon Viktor Juscsenko kormányfôvel. A felek a munkatalálkozón megvitatják, milyen közös intézkedésekre van szükség a két országot egyaránt érintô árvízkatasztrófák megelôzése érdekében. Napirenden van egy rövid távú árvízvédelmi közös program kidolgozása is, amely ukrán, magyar, szlovák és román részvétellel történne. Ungvári tartózkodása során Orbán Viktor miniszterelnök kárpátaljai magyar vezetôkkel is találkozik.
Tûz az amszterdami repülôtéren
Európa negyedik legnagyobb forgalmú repülôterén, az amszterdami Schipholon hétfôn reggel már helyreállt a normális forgalom a vasárnap délutáni két tûzeset után. Minden járat rendes idôben indul és érkezik - közölte a légikikötô szóvivôje. A tûz által okozott kárt még nem becsülték fel, személyi sérülés nem történt. A Burger King gyorséttermet, ahol az elsô tûz keletkezett, továbbra is lezárva tartják. Az elsô tûz a Burger King konyhájában magasra felcsapó lángnyelvtôl keletkezett. A második, valamivel késôbb, a hetedik és nyolcadik emeleti repülôtéri irodákban tört ki, feltehetôleg a Burger King füstelvezetô csöveitôl. Több száz várakozó utast eltávolítottak a repülôtér termináljairól, és a járatokat csak nagy késésekkel tudták indítani.
Baszk nyelvi váltófutás
Mintegy százezer nézô sorakozott fel vasárnap a spanyol Baszkfölddel határos Ibardin-hágótól a francia baszkföldi Bayonne-ig vezetô útvonal két oldalán, hogy köszöntse a 11. "korrika" résztvevôit, akik az esti órákban futottak be az Atlanti-óceán partján fekvô francia városba. A baszk nyelv népszerûsítésére és anyagi támogatására két évtizeddel ezelôtt kezdeményezett, kétévenként sorra kerülô sportesemény idei rendezvénye minden eddigi rekordot megdöntött. A spanyolországi Vitoria-Gasteizbôl tíz nappal ezelôtt indult, hét spanyol és francia baszk tartományon átvezetô váltófutás hatszázezer nézôt, illetve résztvevôt vonzott. Az általuk megvásárolt rajtszámok árából a szervezôk két baszk nyelvi központ létesítését akarják finanszírozni, az egyiket Bayonne-ban, a másikat az észak- spanyolországi baszk tartományban.
Húszéves az ûrrepülôgép
A floridai Kennedy ûrközpontban szombaton ünnepséget tartottak abból az alkalomból, hogy a korábbi ("egyszeri használatra szóló") ûrhajófajtát felváltó újszerû ûrjármû, az ûrrepülôgép ("space shuttle") húsz esztendôvel ezelôtt tette meg elsô útját. A Columbia ûrrepülôgép 1981. április 12-én emelkedett fel a világûrbe, fedélzetén John Young és Robert Crippen asztronautával, hogy aztán repülôgép módjára sikeresen földre szálljon, és ezzel megkezdôdjék az "újra felhasználható" ûrjármûvek ingázásának korszaka. E korszak - és az ûrrepülôgép rutinszerû használata - csak most van igazán kibontakozóban, amikor már a Föld körül kering az elsô olyan nemzetközi ûrállomás, amely elemenként tovább bôvíthetô.
Nôi múmia a Baharía oázisban
Aranyamulettekkel borított nôi múmiára bukkantak egyiptomi régészek a Kairótól délnyugatra fekvô Baharía oázisban. A XXVI. dinasztia korából (Kr.e. VII-VI. század) származó bepólyált múmia az "Oázis Kormányzójának" feleségét rejti. A holttestre egy mészkôbôl készült szarkofágban bukkantak rá a kutatók a múmiák völgyében. Gaballah Ali Gaballah, az egyiptomi régészeti hivatal legfôbb tanácsának fôtitkára az AFP-nek elmondta, hogy a szarkofágban a múmia mellett több mint száz, aranyból készült amulettet és szobrocskát találtak.
A román akadémiai akkreditációs bizottság (CNEAA) - saját korábbi bejelentése ellenére - hétfôn napirendjére sem tûzte az erdélyi magyar magánegyetem akkreditációs kérelmeit.
Aurel Ghimpu, a CNEAA szóvivôje az MTI érdeklôdésére csak annyit közölt, hogy a kérdés nem szerepelt a napirenden. A szóvivô március végén azt a tájékoztatást adta, hogy "az intézményi ellenôrzés van még hátra, s a CNEAA várhatólag április 9- én dönt az ideiglenes engedélyrôl".
Ghimpu nem kívánt válaszolni arra, hogy miért halasztották el a magyar magánegyetem kérelmeinek megvitatását, illetve mikor kívánja a bizottság napirendjére tûzni azt.
Az akadémiai akkreditációs bizottság február eleje óta halogatja a választ. A tervezett magyar magánegyetem felállítására létrehozott Sapientia Alapítvány már 11 kar ideiglenes akkreditációs kérelmét nyújtotta be.
A CNEAA az eddig általános gyakorlatot megváltoztatva, a Sapientia Alapítványtól azt is megkövetelte, hogy nyújtsa be az egyetemi központ dokumentációját jóváhagyásra. A bizottság többször tartott helyszíni szemléket.
Ez a szigor mostanáig - más egyetemek esetében - nem érvényesült. A CNEAA a közelmúltban a megyei prefektúrák és a rendôrség segítségét kérte ahhoz, hogy felmérjék: hány magánegyetem mûködik - engedéllyel, vagy anélkül - Romániában. A sajtó ennek kapcsán az elmúlt napokban rendre hírt adott a hosszú évek óta bármiféle engedély nélkül mûködô magánegyetemekrôl.
A magyar magánegyetem kérdésérôl való döntés halogatásával egy idôben a szenátus oktatási bizottsága Ioan Mihailescu, a CNEAA elnökének szakértôi tanácsa alapján olyan értelemben kívánja módosítani az akkreditációs törvényt, hogy csak azok az egyetemek kaphassanak mûködési engedélyt, amelyeken az oktatás 30 százaléka román nyelven folyik.
Tonk Sándor professzor, a Sapientia Alapítvány elnöke hétfôn úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy véleménye szerint a magyar magánegyetem ügye a politika kérdése lett Romániában, s ezt már nem lehet másként kezelni.
- Meggyôzôdésünk, hogy minden kérésünk megfelel az elôírásoknak. A mi lehetôségeink kimerültek. A bizottság következô ülése május 7-én lesz, s ha akkor sem születik kedvezô döntés, akkor kérdésessé válik, hogy idén ôsszel megkezdheti-e munkáját az egyetem.
Tonk professzor elmondta, hogy az egyetem akkreditálásának kérdésérôl a hét végén beszélt Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével is, akit arra kért, hogy a romániai magyarság érdekvédelmi szervezete kicsit keményebben lépjen fel az egyetem érdekében.
- Úgy vélem, a keményebb fellépéshez az RMDSZ-nek lenne eszköze. Nem egyes emberekkel kellene beszélni, hanem feltételeket kellene szabni, azokhoz következetesen ragaszkodni - mondta.
Tonk professzor szerint most már a politikának kell lépnie. "Vagy komolyan vesszük, hogy azt akarjuk: legyen egyetem, s akkor ennek megfelelôen lépünk, vagy pedig az egész stratégiát át kell alakítani, másként kell vinni tovább dolgainkat" - fogalmazott.
Tájékoztatás a készülô státustörvényrôl
Martonyi János külügyminiszter tájékoztatást adott az Európai Unió és a NATO tagországai, valamint a szomszédos országok Budapestre akkreditált nagyköveteinek az úgynevezett státustörvény tervezetérôl - errôl közleményben tájékoztatta a Külügyminisztérium az MTI-t.
A dokumentum szerint a Külügyminisztériumban tartott találkozón részt vett Németh Zsolt politikai államtitkár, Gottfried Péter, az Integrációs Államtitkárság vezetôje és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is.
Martonyi János hangsúlyozta, hogy a szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvénytervezet teljes összhangban áll a magyar külpolitika prioritásaival, tehát az euroatlanti integráció, a regionális és szomszédságpolitika és a nemzetpolitika egymást erôsítô célkitûzéseivel.
A magyar diplomácia vezetôje elmondta, hogy a kormány által 2001. március 20-án jóváhagyott törvénytervezetet a különbözô parlamenti bizottságok a héten tárgyalják, majd a tervek szerint április második felében kerül az Országgyûlés plenáris ülése elé.
Martonyi János rámutatott: a kormány bízik abban, hogy a törvényt a parlament a lehetô legszélesebb támogatással fogadja el, és az a jövô év elején hatályba léphet.
A találkozón a nagyköveteknek átadták a törvénytervezet angol nyelvû fordítását.
Az európai integrációs minisztérium
A Népújsághoz eljuttatott közleményben az európai integrációs minisztérium kijelenti, hogy elhatározta, áprilistól széles körû konzultációkat folytat a politikai erôkkel, a szociális partnerekkel és a civil társadalommal az európai integráció felgyorsításának szükségességérôl. Ezen a héten rendezvénysorozatot indított Vasile Puscas, az európai uniós tárgyalásokkal megbízott miniszter vezetésével a szociálpolitikáról, illetve az energiáról szóló fejezetekrôl.
A tanácskozáson részt vettek a különbözô szakszervezeti szövetségek és konföderációk képviselôi, a politikai pártok részérôl az RMDSZ, a Demokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt és a Német Demokrata Fórum. A résztvevôket tájékoztatták a Románia - európai uniós tárgyalások elôkészítési programjáról, hangsúlyozva, hogy az energiára, fôleg az energetikai piacokra és földgázra vonatkozó törvényes keret kidolgozásakor elemezni kell a szociális következményeket is. A konzultációkat április 9. és 14. között folytatják.
Eddig Románia a szükséges dokumentumcsomag 15 fejezetét dolgozta ki és küldte el az Európai Uniónak. Az integrációs miniszter azt szeretné, ha még a belga elnökség idején újabb kilenc fejezet tárgyalását kezdhetnék meg, hogy 2001 végére 24 fejezet legyen az EU-tárgyalások napirendjén, a többi pedig 2002 elsô félévében kerülne tárgyalásra.
Az Európai Unió és Macedónia hétfôn Luxembourgban megállapodott arról, hogy menetrendhez kötött "intenzívebb párbeszédet" kezdenek a balkáni ország Európához való közeledésérôl - közölték az EU miniszteri tanácsához közel álló források.
A tizenötök külügyminiszterei a nyugat-balkáni helyzet megvitatásával kezdték másfél napos luxembourgi tanácsülésüket, amely ezúttal arra is alkalmat nyújt, hogy aláírják Macedóniával az úgynevezett stabilizációs és társulási megállapodást.
Az eseményre a macedón parlamentben képviselt összes párt képviselôit meghívták, s egyetlen kivétellel valamennyien el is jöttek - 42 fôs macedón küldöttség érkezett Luxembourgba. A kivétel a Demokratikus Felvirágzás Pártja (PDP) nevû, albánokat tömörítô ellenzéki párt. Uniós források szerint vezetôje, Imer Imeri azzal indokolta távolmaradását, hogy pártjának egyik szárnya részérôl nagyon erôs nyomás nehezedik rá.
Az EU és Macedónia közötti intenzívebb párbeszédrôl azon a találkozón állapodtak meg, amelyet az uniós trojka képviselôi hétfô reggel, a miniszteri tanácsülés megnyitása elôtt tartottak a Ljubcso Georgievszki kormányfô vezette macedón küldöttséggel. A macedónok ezen kötelezettséget vállaltak arra, hogy az újonnan megindítandó folyamat keretében júniusig "érdemi eredményeket" érnek el.
Beszélgetés Birtalan Ákos RMDSZ- képviselôvel az állami költségvetésrôl
A szkeptikusabb gazdasági megfigyelôk azt állítják, hogy Romániában ugyan változnak a kormányok, de van egy stabil pont. Több mint húsz éve az állami költségvetést ugyanarra a kaptafára készítik. Ez is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy képtelenek vagyunk, a kátyúból kimozdulva, a gazdasági fellendülés útján követni a szomszédos országokat. Birtalan Ákos, a képviselôház költségvetési, pénzügyi és banki szakbizottságának titkára az idei költségvetési törvény általános vitáját megelôzôen nyilatkozott a Népújságnak.
- Tizenegy éve ezek a költségvetés-tervezetek sajnos krónikus betegségben szenvednek. A bevételi oldal mindig kisebbnek bizonyul, mint a kiadási oldal, és nem azért, mert a kiadások elérik a csillagos eget, hanem azért, mert a gazdaság teljesítôképessége alacsony. Nem újabb adók és illetékek kivetésével kell növelni a bevételeket, hanem valahogy a gazdaságot kellene mûködôképessé tenni, hogy kitermelje azt a jövedelmet, melyet azután el lehet osztani oktatási, szociális, egészségügyi, mûvelôdési kiadások között. A 2001-es költségvetési tervezet nagyon késôn jött, s ráadásul Romániában az elmúlt években minden alkalommal minimum egy, de volt rá eset, hogy négy pótköltségvetéssel álltak elô a kormányok. Jobb lett volna, ha január végére, február elejére elkészül a költségvetési törvény, ahhoz, hogy az önkormányzatok, a gazdálkodók lássák, merre mozdul el a közpénzgazdálkodás, milyenek a kilátások. Az önkormányzatok korábban, s nem májusban vagy júniusban tudtak volna számolni. De hiába morfondírozunk ezen, tény, hogy most van a parlament elôtt a költségvetési törvény.
- És mivel nincs más megoldás, elfogadásra kerül. Milyen elvek alapján készült el ez a büdzsé?
- Természetesen, minden költségvetés-tervezet az ún. makrogazdasági mutatók alakulására alapoz akkor, amikor megtervezi a bevételi és kiadási oldalait. Ezek a makrogazdasági mutatók, annak ellenére, hogy az elmúlt évben helyenként javultak, még mindig nagyon rosszak. A fáma arról szól, hogy 1,6 százalékos gazdasági növekedés volt Romániában 2000-ben. Arról szól a statisztikai hivatal jelentése, hogy az infláció, mely ’99 végén ötven százalék fölött volt, 45,7 százalékra csökkent (a tervezett 27%-hoz viszonyítva). Az export további növekedést mutatott, de sajnos az exportnövekedésbôl nem következett a külkereskedelmi mérleg javulása, ugyanis az import nagyobb mértékben növekedett s vele együtt a külkereskedelem-hiány is. De hadd ne mélyedjünk bele más mutatók elemzésébe, hisz azt mondják más helyeken, és azt mondja az elmélet is, hogy a költségvetés tervezésekor az elsô számú közellenség az infláció. És ez Romániában nemhogy kétszámjegyû - a tankönyvek azt mondják, hogy a tíz százalék fölötti infláció vágtató infláció, hát akkor a tavalyi 40%-os! -, de volt 150 százalék is, tehát ijesztôen magas. Hát ilyen inflációs környezetben, én azt mondom, nem lehet jó költségvetés-tervezetet csinálni. Egy rossz szerkezetû gazdaság esetében csak csodákkal lehetne egészséges költségvetést létrehozni, amelynek van bôséges jövedelem-oldala és abból komolyan tud gazdálkodni. Ez a költségvetési tervezet, túl a krónikus hiányon, úgy próbálja a szegénységet tovább elosztani, hogy minél kevesebben legyenek elégedetlenek. Ez nem fog menni. Ez a költségvetés, be kell vallani, megpróbálkozik olyan dologgal, mellyel az utóbbi években megpróbálkoztak a kormányzatok és elmozdul egy kicsit helyenként attól a szemlélettôl, hogy mindent össze kell gyûjteni egy központi költségvetésbe, majd onnan elosztani valakiknek a belátása, preferenciái szerint. Elmozdul egy kicsit arrafelé, hogy vannak feladatok, hatáskörök, amelyeket leoszt, vagy már más törvények leosztottak az önkormányzatok szintjére, most pedig ez a költségvetés-tervezet megpróbál anyagi fedezetet adni. Hisz tudjuk, mennyire veszélyes leadni egy hatáskört anyagi források nélkül az önkormányzatoknak. Jelenleg például egy olyan nagy feladat került az önkormányzatok hatáskörébe, mint a közoktatás. Vagyis az egyetem elôtti oktatás szinte teljes költségvetése.
- És elég nagy elégedetlenséget váltott ki ez a pedagógusok körében. S az önkormányzatok sem boldogok attól, hogy a helyi autonómia máris ily módon bôvül. Jogosak a fenntartások?
- Bennem is nagy elégedetlenséget váltott ki az elsô lépés, amikor csak a hatáskört osztották le, pénz nélkül. Ezért visított mindenki. Jogosan, hisz több százezer embert érintett. Megyénként több tízezerre tehetô azoknak a száma, akik valamilyen módon kapcsolódnak az oktatási rendszerhez. Most a költségvetés-tervezetben jönnek a forrásleosztással. A néhány megyébôl érkezett visszajelzés alapján az a következtetésünk, hogy az összeg kicsi - tehát helyben lesznek bérkövetelési megmozdulások -, de az már pozitív jel, hogy mégis adtak valamit. És hozzányúltak egy olyan költségvetési jövedelemtételhez, mint a hozzáadott értékadó (TVA). Ennek mintegy 30%-át, 21 ezer milliárd lejt erre a célra osztanak le a megyéknek, meghatározva megyénként a pontos összeget is.
- Ez a leosztás feszültséget váltott ki Maros megyében. Ugyanis nem olyan arányban kapjuk vissza a központi költségvetésbôl a pénzeket, mint amilyen arányban befizetjük azokat. Gyakorlatilag elvonnak tôlünk pénzeket?
- Így van. A költségvetési bizottságnak a pénzügyminiszterrel és négy-öt államtitkárral folytatott megbeszélésén hangzott el többek között az a kérdés, hogy azokat a megyéket, amelyek teljesítenek és nagymértékben hozzájárulnak az országos költségvetéshez, miért büntetik a visszaosztáskor. Ez elvi kérdés - és nem csak Romániában -: a költségvetésnek van egy olyan feladata, hogy valamennyire esélyegyenlôséget teremtsen. Ha nem oszt többet el, az elmaradott vidékek nemhogy felzárkózni, hanem elmozdulni sem fognak soha. A kérdés csak az, hogy mennyire kell megcsapolni a jó megyéket és ajándékot adni a gyengébbeknek. Erre most sem tud választ adni a költségvetés. Meg kell találni azt az optimális szintet, amely még nem veszi el a kedvét a jól teljesítô megyék lakóinak, adófizetôinek és nem háborítja fel ôket annyira, hogy azt mondják, én, Maros, Bihar vagy Temes megye nem fizetek többet, hogy Vaslui, Galac és Botosani megye többet kapjon. Minden egyes visszaosztásnál feltettük a kérdést, hogy milyen kritérium - normatív alapú fejkvóta-rendszer vagy esetleg szubjektív megítélés - szerint történjék. Helyenként be tudják bizonyítani, hogy vannak tárgyszerû kritériumok, helyenként pedig a pozitív diszkrimináció elve úgy érvényesül, hogy a megye gyengén fejlettségén túl nincs más kritérium.
- Mi lesz az óriási terhet jelentô ráfizetéses gazdasági egységekkel?
- Minden évben azon vitatkozunk, hogy a közpénzbôl mennyit kell és egyáltalán kell-e tisztán gazdasági célokra fordítani. A jelenlegi költségvetés-tervezet kiadási oldalán 19,7 százalék, mintegy egyötöde a pénzeknek, a gazdaság - ipar, mezôgazdaság, távközlés - finanszírozására megy el. Éveken át úgy tettük fel a kérdést, hogy vajon így nem a gazdaság tetszhalottjait tartjuk-e életben? Ez esetenként bizony azt jelenti. Rákérdeztünk, de még nem kaptunk választ, hogy az iparnak szánt több ezer milliárd lej nem azon fekete lyukakba megy-e, amit bányáknak hívunk, vagy azokba a veszteséges vállalatokba, amelyek évtized óta nem fizetnek társadalombiztosítást, jövedelemadót a költségvetésnek, hisz nincs jövedelmük? Sajnos, az a gyanúnk, hogy a nagyobb része ezt fogja szolgálni. A kormányzópártot itt próbáljuk keményen felelôsségre vonni, mert deklaratív szinten választási kampányában és kormányprogramjában azt mondta, hogy új munkahelyeket akar teremteni, támogatni fogja a kis- és középvállalatokat. Annak ellenére, hogy újra hatályba helyezett egy törvényt, amelyet az elôzô koalíció fogadott el, s amely kimondja, hogy minden év költségvetésében a kis- és középvállalkozások támogatására külön programok és külön költségvetési tétel kell szerepeljen, ez a tétel hiányzik ebbôl a költségvetésbôl. Azzal mentegetôznek, hogy ôk bizonyos kedvezményeket adnak a kis- és középvállalkozóknak.
- De ezeket a kedvezményeket olyan feltételekhez kötik, amelyeket kevesen tudnak teljesíteni.
- Valóban. Azt mondják, elégedjünk meg a mintegy ezerkétszáz milliárd lejjel, amivel ezek a kedvezmények terhelik a költségvetést. Mi azt szeretnénk, hogy célirányos támogatást is kapjanak a kis- és középvállalkozások. Minden kormány nyakában szinte malomkônyi súlyú a közadósság terhe. Ennek van egy belsô és egy külsô része. Mivel Romániának ’89 végén - tudjuk, milyen okokból - alacsony volt a külsô adósságszolgálata, nem öltött még ijesztô méreteket a közadósság. De egyre nagyobb, ami azt jelenti, hogy az állam hiteleket kell felvegyen - például a lakosságtól kincstárjegy formájá-ban -, amiért kamatokat fizet, amikor visszaveszi tôlünk. És mivel nálunk magas az infláció, tehát magasak a kamatok, ez az adósság állandóan nô, mint egy hógolyó. Évente 40-50 százalékkal, de volt olyan év is, amikor 100 százalékkal növekedett a kamatterhe ennek az adósságnak. Ráadásul még az ijesztô méreteket öltött körbetartozások is növelik. A körbetartozásnak egy része a vállalatok közti körbetartozás, ez egy ún. nem törvényes kereskedelmi hitel, és egy másik része, amivel a vállalatok tartoznak a költségvetésnek, a társadalombiztosításnak, egészségbiztosításnak stb. Ha Románia gazdasága nem oldja meg a körbetartozások kérdését, elôbb-utóbb válságos helyzetbe kerülhetünk, mert olyasmi termelôdik - anyagi javak és szolgáltatások egyaránt -, amit a piac nem keres, mert nincs szüksége rá. Azért nem zárnak be vállalatokat és tetszhalottként ôriznek, mert szociális kérdés. Csak azt az egyet nem akarják megérteni tíz év óta sem, hogy ha ezeket nem zárták be 90-ben, 95-ben vagy kétezerben, annál nehezebb és nagyobb a költsége, ha 2003-ban vagy 2004-ben kell bezárni. Nem csökken a költségük, hanem még növekedik.
- Az elôzô koalíció nadrágszíj- megszorító politikáját azzal motiválta, hogy a PDSR 1996-ig óriási küladósságot halmozott fel, és a kamatok törlesztésének terhe miatt nem tud gazdaságélénkítô politikát folytatni. A Nastase-kormány újból felduzzasztja a külföldi adósságot?
- A külföldi adósságszolgálat nem kicsi, és az, amit törleszteni kell - a részletek és kamatok -, komolyan terheli Románia gazdaságát, de fôleg azért, mert kicsi az exportteljesítés, kicsi a devizabevétel. Itt van a gond, a külsô tartozás és export közötti arány. Már nem olyan rózsás a helyzet, mintha a küladósságot a GDP- hez viszonyítjuk, ami elfogadható. De az már baj, ha akkora a külföldi tartozásod, mint az évi export. Nincs amibôl fejleszteni, nincs amibôl félretenni fejlesztésre.
- Minden kormányzat próbaköve a fejlesztés. A jelenlegi hogyan viszonyul ehhez a kérdéshez?
- Hiányzik ebbôl a költségvetésbôl a világos koncepció arról, hogy a helyi fejlesztést hogyan finanszírozzuk a közpénzbôl. Tehát hogyan vállal részt az államháztartás, a helyi költségvetés és a külsô források a helyi fejlesztési programokban. Az útépítéstôl kezdve a gáz-, ivóvíz-, csatorna- és telefonhálózatokig, ma még nem világos, hogy egy polgármester, ha forrást akar keresni, hol, kitôl és mire számíthat. Nincs tisztázva, hogy az állami költségvetésnek mi a feladata. Helyenként ez tovább élteti a sógor-koma viszonyt: aki hamarabb megy, többet visz, abból a kicsibôl lecsíp egy nagyobb darabot… Így megtörténhet, hogy akinél még rosszabb a helyzet, az már nem kap. Jó lenne tisztázni, hogy miként oszlanak meg a feladatok a helyi és központi költségvetés között.
- Mi a helyzet a rendkívüli alapokkal?
- Februárban megszületett egy törvényerejû rendelet, amely megszüntet néhány alapot. Ezekkel helyenként baj volt, mert úgy mûködtek, mintha párhuzamos költségvetések lennének. Ezek megszûntek, de a fiskalitás, ami bennük volt, nem szûnt meg. Most beemelték a költségvetésbe. Tehát megszûnt az alap, de a teher maradt. Pedig minden külön alapot föl lehetett volna használni, átalakítani arra, hogy a projekt- és programfinanszírozás módszerét, amely minden jobb helyen létezik, tovább fejlesszék. Hisz ezek az alapok eddig is pályázati rendszer szerint mûködtek. Most ezek a pályázati lehetôségek eltûnnek, mert az államháztartásból osztogatással és nem pályázat alapján kapják a pénzt. Ezt mi rossznak tartjuk, mert eltûnik egy olyan lehetôség, amelyik elmozdított volna egy új költségvetési koncepció felé. Tehát programot kellene írni, pályázni és aki jó programot ír, kap pénzt. Ez az átvilágíthatóság, ellenôrizhetôség és saját felelôsséged kérdése is, mert hozzá kell tegyél valamit. Így mûködik ez Európában. Sajnos, a jelenlegi költségvetés az alap eltüntetésével megszünteti a pályázati lehetôségeket. Feltettük a kérdést: nem gondolkodnának-e azon, hogy bizonyos területeken több évre tervezzenek? Hisz itt van Magyarország, ahol kétéves költségvetést fogadtak el. Ez bizonyos stabilitást ad mindenkinek, adófizetônek, a polgárnak és a vállalkozónak is. Így jobban lehet üzleti tervet készíteni stb. Erre azt a kitérô választ kaptuk, hogy Románia gazdasága nem érett meg erre. Sajnos, ez így van, mert 40 százalékos inflációval nem lehet két évre tervezni.
- Bele kell törôdni, hogy az idei költségvetés megkésett. Mikor kellene a tervezetet benyújtani, hogy a 2002. évivel ne forduljon ez elô?
- Legalább a sarokszámait szeretnénk látni az ôsszel és történjen meg az, ami tizenegy év alatt eddig soha, hogy november elseje elôtt tegyék le, mert ez a határidô. És úgy menjen haza a parlament a téli egy hónapos szünetre, hogy van az országnak költségvetése. Nem hiszem, hogy ez az idén megtörténik.
- Tavaly májusban többpárti támogatást kapott az a középtávú fejlesztési terv, amely a nyugat-európai államok óhajára készült. Az ebbe foglalt célkitûzések mennyire tükrözôdnek a jelenlegi költségvetésben?
- Szerintem ez a költségvetési tervezet elsôsorban Románia középtávú gazdaságfejlesztési stratégiájából kellett volna kiinduljon, már csak azért is, mert a PDSR akkor ellenzékként aláírta a nyilatkozatot, amelynek elsô változata idestova egy éve volt beterjesztve Brüsszelben, a részletes pedig májusban. A mostani költségvetésben egy mondat erejéig hivatkoznak arra, hogy erre is figyeltek, de ami a számokat és a költségvetés megalapozását illeti, kiderül, hogy valójában nem figyeltek. Sajnos, be kell vallanunk, hogy a tavalyi évre esô rész sem teljesült, például a gazdasági növekedés esetében. Tehát újra kell gombolni a kabátot. Azt hiszem, ez a költségvetés elrugaszkodott egy kicsit a valóságtól.
- Mivel vannak még gondok a tervezetben?
- A társadalombiztosítási költségvetés a tavaly 4600 milliárdos hiánnyal zárt, pedig éppen csak elkezdôdött a nyugdíjak úgymond felzárkóztatása. Most a társadalombiztosítást nulla szaldóval tervezik, ami véleményem szerint túl optimista. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, az állami költségvetésbôl 1500 milliárdot hiánypótlásra utalnak át. Véleményem szerint, ha teljesítenék a törvényes elôírásokat, ez a deficit elérné a hatezer milliárdot. A hiányt vagy átcsoportosítással, vagy hitelekbôl lehet fedezni. Külföldi hitelekbôl, ha adnak, vagy a fent említett belföldi kölcsönökbôl. De milyen terhet jelent ez? Púpot a hátadra még egy kicsi púppal. Ezenkívül gond van a privatizációs bevételekkel. Ez is benne van költségvetésben, mind a bevételi, mind a kiadási oldalon. Az elmúlt nyolc év slágertémája a privatizációs bevételek, hogy miért olyan kicsi, miért jönnek csak olyan arányban és hogy mire használják fel. Bár ez a kormány azt harsogja, hogy gyorsítani szeretné a privatizációt, ennek ellenére tavalyhoz viszonyítva a magánosításból származó bevételek 30 százalékkal kisebbek, mégis dupláját szeretné költeni, mint amennyi a bevétel. Nem értjük, mibôl, talán az állami költségvetés fog adni. Újabb fekete lyukak? Örökös kérdés, hogy feljavítva kell értékesíteni vagy adjuk el úgy, ahogy van, és hizlalja fel a "malacot" a vásárló? A privatizációs bevételek szándékosan vannak alultervezve.
- Az RMDSZ hogyan viszonyul a költségvetés vitájához?
- Megfogalmaztunk számtalan kérdést, benyújtottunk húsz módosító javaslatot, például a kis- és középvállalatok, a helyi adminisztráció létszámát érintô kérdésekben stb. A szakbizottságban mi voltunk a legaktívabbak. Csodák nem történtek sem a pénzügyminisztériumban, sem a bizottságokban: szegényes költségvetésünk lesz, nagyon sok terület nem kap elegendô pénzt. De el kell fogadni, mert költségvetés nélkül rosszabb lenne a helyzet.
Március 3. és 18. között, Péter Ferenc, Szováta város polgármestere egy, a Pluralizmusért Alapítvány és a Fiatal Politikusok Amerikai Tanácsa által szervezett programban vett részt. Romániából nyolctagú küldöttség utazott az USA-ba, kettô közülük, Pataki Júlia képviselô és Péter Ferenc polgármester, az RMDSZ színeiben.
A látogatásról Szováta polgármestere tájékoztatott, aki szerint legfôbb céljuk volt megismerni az amerikai közigazgatási rendszert, találkozni amerikai politikusokkal, Amerikában élô románokkal, de fôleg, hogy fiatal politikusok egymás között alakítsanak ki kapcsolatokat. Washingtontól, Kentucky államon keresztül, Arizonáig fogta át a látogatás az Egyesült Államokat.
Washingtonban a Fiatal Politikusok Amerikai Tanácsának vezetôivel találkoztak, akik ismertették a tanács tevékenységét, szerepét a politikai életben, majd az Amerikai Románok Kongresszusa vezetôtanácsával tartottak megbeszélést, ahol elmondták nekik, mit próbálnak tenni Románia külföldi imázsa érdekében. Nyíltan szóltak arról, mit várnak Romániától az elkövetkezendô idôszakban. Az amerikai biztonsági tanács Közép- és Kelet-Európáért felelôs igazgatója kijelentette: Amerikát nem érdekli, kik vagytok, Amerikát az érdekli, mit tesztek! Vagyis, hogy végre kell hajtani a hadsereg reformját, a gazdasági reformokat.
Washingtonban találkoztak mind a demokraták, mind a republikánusok képviselôivel, akik elmondták véleményüket Románia jelenlegi helyzetérôl, arról, hogy hogyan látják a környezô országok befolyását Romániára. Emellett a német Marshall Alap képviselôivel, szakszervezetekkel, a román nagykövetség tagjaival tartott találkozó is szerepelt a látogatás naptárában. Ez utóbbi látogatás során, tájékoztatott Péter Ferenc, olyan amerikai beruházókkal találkoztak, akik Kelet-Európában próbálnak segélyprogramokat szervezni.
Kentucky államban a kormányzóval, politikusokkal, cégvezetôkkel találkozott a romániai küldöttség, majd Arizona állam következett, ahol a sûrû program keretében, egyebek között a kormányzó irodavezetôje, valamint a legfelsôbb törvényszék képviselôi fogadták a vendégeket. Egy navajo képviselôvel is találkoztak, aki elmondta, hogy több mint hatszázezer indián él az ottani rezervátumban, ezekbôl több mint 200 ezer navajo. Szándékuk, hogy a rezervációt független állammá alakítsák, teljes adminisztrációs rendszerrel, saját kormányzóval, tanáccsal.
A kérdésre, hogy hogyan került éppen Szováta polgármestere a küldöttségbe, a polgármester elmondta: a parlamenti pártok válogatták ki az embereiket. A Pluralizmusért Alapítvány székhelyén, a német Marshall Alap képviselôi meghallgatták a jelölteket, s ôk választották ki a küldöttség tagjait.
- Milyen tanulságokkal érkezett haza, hogyan fogja a tapasztalatokat hasznosítani saját városa felemelkedése érdekében?
- Nagyon tanulságos út volt. Szovátán is sok mindent lehet alkalmazni, de ahhoz elsôsorban, úgy gondolom, a kormány kellene alkalmazza az ott tapasztalt dolgokat. Nagyon fontos szerepe van a helyi autonómiának a közéletben, ha ez Romániában is megtörténik, minden egészen más lesz. A tapasztalatokat itthon elsôsorban az emberekkel való kapcsolatban tudom hasznosítani.
Dr. Jakubinyi György érsek Marosvásárhelyen
A világ tele kihívásokkal: a pénz, az egzisztenciális lét körüli hajsza, kisstílû és világraszóló szélhámiák, a bûnözés, a prostitúció, a kábítószer, a fegyverkereskedelem, az AIDS és a rák, az abortusz, a klónozás, a környezetszennyezés, s még sorolhatnánk napestig, modern korunkat joggal-gonddal foglalkoztató kérdések. A létünket veszélyeztetô jelenségek elôl a római katolikus egyház sem zárkózik el, sôt világméretû karitatív akciókat szervez az emberiséget nyomorgató és pusztító nyavalyák vissszaszorítására. A temérdek baj kísérôjelensége, hogy szinte naponta jelentkeznek új megváltók, látnokok, tenyérjósok, megszállottak, mágusok és mindenféle sarlatánok, nyilvánvalóan busás haszon reményében "gyógyítanák" ki bajából ezt a romlott világot. A megszállottságról, az ördögûzésrôl dr.Jakubinyi György érsek tartott elôadást virágvasárnap este a Deus Providebit Házban, nyilván nem csak városunk katolikus közösségének, hiszen más felekezetek részérôl is rendkívüli érdeklôdést tapasztaltunk.
Az érsek fölöttébb érdekes és terjedelmes elôadásának teológiai magyarázatait nyilvánvalóan nem áll módunkban közreadni, csupán mint jelenségrôl, vagyis a megszállottságról és az ördögûzésrôl szóló elôadásának - legjobb akaratunk szerint: lényegbevágó pontjaira szorítkozhatunk.
A Szentszék által 1999-ben kiadott latin nyelvû ördögûzô szertartáskönyv elmondja, hogy van anyagi és szellemvilág, vannak bukott angyalok és lehetséges a megszállottság. Benne van a modernkori nagy figyelmeztetés: kéri a püspököket, hogy csak akkor engedélyezzenek egzorciumot, ördögûzést, ha biztos az, hogy megszállottságról van szó. Ennek vannak jelei: köztudottan gyakoriak a lelki betegségek, az emberek képzelôdnek és hallucinálnak, mint közelünkben, az állítólagos szôkefalvi jelenésen. A látnok asszony most "érzi, milyen édes íze van az Úr Jézus szent testének, a szentostyának", utána már ugyancsak szôkefalvi asszonyok állítják, hogy kezdik ôk is érezni ugyanazt. Vannak tehát képzelôdések és vannak idegbetegségek a világon.
Vannak, akik keresztre vagy képre nézve elájulnak, vagy túlzott vallási mániában szenvednek, és nem sátáni megszállottságról szól a történet. Éppen ezért azt írja elô a hivatalos vatikáni ördögûzô szertartáskönyv, hogy mielôtt a püspök engedélyezné az ördögûzést, komoly, katolikus, gyakorló keresztény szakorvos állapítsa meg, hogy nem idegbetegségrôl van-e szó. A megszállottságnak az érsek szerint több olyan jele van, amit nem lehet orvostudományilag magyarázni. Érsek atya ezek között említette a nem tanult nyelvek "be- szélését". Például a spiritiszta szeánszoknál gyakran elôfordul, hogy nem tanult nyelveken szólal meg valaki. Ha az egyén valaha valamit olvasott, ott lappang a tudat alatt, amikor transzban van vagy hipnotizált állapotban, az felszínre kerül, amikor pedig visszaáll a józan állapota, nem tud már semmit a dolgokról. Idevonatkozóan egy szent életét említette az érsek, aki Jézus korabeli arámi nyelven beszélt, de amikor magához tért extázisából, arámi nyelven már egy szót sem tudott. A megszállottságnak ez is egyik jele, ami orvostudományilag nem magyarázható. Vannak persze még sajátos jelenségek, amit az orvostudomány, a lélektan képtelen magyarázni. E jelenségeket nem szabad összetéveszteni az okkult jelenségekkel, a parapszichológia jelenségeivel, ahol természetes erôk bizonyos hatványozott fokban lelhetôk fel az egyénen, és így tud azután, persze megintcsak elhipnotizált állapotban, transzban jövendölni. De ez nem jelenti azt, hogy belelát a jövôbe, hanem hogy a jelenbôl következtet a jövôre. A spiritiszta és egyéb jelenségek általában mindig a társadalmi krízisek, háborúk idején jelentkeznek - véli az érsek.
Az ördögûzést teljesen tiszta, szentéletû személy végezheti el, az egyházjog a püspököknek tartja fent, de a püspök szent életû papokat is megbízhat az egzorcium elvégzésére. Az egzorciumot általában szent helyen, kápolnában, templomban végzik, ebben az esetben nem szentségrôl, hanem szentelményrôl, mint a keresztelés vagy temetés, van szó. Azt is elôírja a szentszéki szertartáskönyv, hogy az egzorcium színhelyérôl és végzésérôl a tömegtájékoztatást ki kell zárni, nem szabad az ördögûzésbôl médiaszenzációt kreálni.
Jakubinyi érseket ördögûzésre Márton Áron hatalmazta fel, a gyulafehérvári római katolikus egyházmegyében erre ô az egyedüli, de elmondása szerint ördögûzést még nem végzett sehol. Elôadása során nyilván szó esett a sátánizmusról, fekete misékrôl, átokról és mindenféle csinálmányokról, de ezek gyakorlatától és hitétôl az érsek úr mindenkit óva int.
Szabályzat szerint a Román Írószövetség tisztújító közgyûlése elôtt a vidéki írói egyesületek megválasztják új vezetôségüket, tagokat választanak az írószövetség országos tanácsába, és kijelölik az országos közgyûlésen részt vevô küldöttséget. Amíg a kolozsvári közgyûlésen egyetlen magyar írót sem tartottak érdemesnek a helyi vezetôtanácsba választani, szombaton az Írók Marosvásárhelyi Egyesületének (ide tartoznak a Hargita és Kovászna megyékben élô írók is) közgyûlésén ez másként alakult.
A Román Írószövetség titkára, Balogh József elnökletével lezajlott hétvégi közgyûlésen az írószövetség országos tanácsába Gálfalvi György és Mihai Sin írókat választották. A marosvásárhelyi egyesület vezetôtanácsának személyi összetétele a következôképpen alakult: Zeno Ghitulescu (Marosvásárhely), Káli Király István (Marosvásárhely), Bogdán László (Sepsiszentgyörgy), Ferenczes István (Csíkszereda), Nistor Eugen (Marosvásárhely), Dumitru Muresan (Marosvásárhely) és Lôrincz György (Székely-udvarhely). Az egyesület társtitkáraivá Zeno Ghitulescut és Káli Király Istvánt választották.
A Román Írószövetség április 20- án és 21-én zajló országos közgyûlésén az Írók Marosvásárhelyi Egyesületét 14 magyar és 10 román nemzetiségû küldött képviseli.
A Dicsôszentmárton határában levô iszapos tó köré tervezett kezelési központ kivitelezési tervének az elkészítésére szervezett versenytárgyalást a kolozsvári DARA Kft. nyerte el. A cég a legkorszerûbb építési megoldásokat javasolta a legújabban forgalomba hozott építkezési anyagokból. A cél az, hogy a csarnokban a természetes fényt minél teljesebb mértékben kihasználják, ezért átlátszó anyagból készül az épület.
A tó a szabadban marad, a csarnokban pedig több kezelési helyiséget alakítanak ki, s a melegítést központi fûtéssel oldják meg. Lesz napozó s parkolóhely is. Az építôk dolgát megkönnyíti, hogy a közelben halad el a földgázvezeték - tájékoztatott Popa Octavian polgármester.
A mûszaki dokumentációnak a megegyezés alapján 45 nap alatt kell elkészülnie.
Április 14-én lesz egy éve, hogy beindították a Carbid Fox új részlegét, amely karbidból állít elô és palackoz acetilént. A SANGHI-típusú berendezés óránként 45 köbméter acetilént termel.
A részleg beindítása szerves része a vállalat korszerûsítési programjának, amely a termékek minôségének javítása mellett, a termékskála változatosabbá tételét, s a gyártási folyamatok során létrejövô melléktermékek értékesítését tûzte ki célul.
Az acetilént széles körben hegesztésre használják. Az oxiacetilénnel való hegesztés az ipar területén már a XX. század elején elkezdôdött. Azok az egységek, amelyek nagy mennyiségû karbidot használnak Romániában, önálló részleggel rendelkeznek, ahol generálás útján nyerik a karbidból az acetilént, és ezt vezetékeken keresztül juttatják a felhasználási pontokhoz. A kisebb felhasználók hordozható acetilén generátorokat alkalmaznak.
A dicsôszentmártoni Carbid Fox új részlegének elônyei, hogy közel van a karbid elôállítási helyéhez, a hidratálás jó hatásfokon történik, a melléktermékként keletkezô salak felhasználható az építkezésben, s a folyamat, amelynek során a karbidból acetilént nyernek, környezetbarát és veszélytelen.
A részleg létrehozása és mûködtetése jól jövedelmezô beruházást jelent, s a piaci sikerek nyomán a közeljövôben növelni szándékoznak a termelékenységet.
Csiki Zita
Német vállalkozót fogadtak az elmúlt héten a polgármesteri hivatalban, aki egy fûrészporbrikettet készítô üzemet szeretne nyitni Dicsôszentmárton területén. A berendezést, ami a környezetre káros fûrészport brikettekbe tömöríti, az üzletember Németországból hozná, és ígéretei szerint 200 kilométeres körzetbôl, tehát a Maros völgyébôl is összegyûjtené a fölösleges fûrészport. A vállalkozás 15 személynek ígér munkát, s a készterméket visszaszállítaná Németországba, ahol fûtésre használják fel. A kezdeményezést kedvezôen fogadta a polgármesteri hivatal, s a vállalkozónak biztosítják a feltételeket.
Szépségszalon nyílt néhány napja Dicsôszentmártonban a Hajnal (Zorilor ) negyed 2/C tömbházának földszintjén. A szépen, jó ízléssel berendezett szolgáltatóegység, amelyben nôi fodrászat, kozmetika és fitneszszalon található, két fodrásznôt illetve két kozmetikust foglalkoztat, s vállalják a hölgyek masszírozását is.
Amint Petru Lucia, a Credo Kolping Kft. vezetôje elmondja, a fodrászszalonban a Wella cég termékeivel dolgoznak, s berendezésekor hasznos tanácsokat kaptak a marosvásárhelyi Wisky Istvántól, a Romániai Fodrászszövetség vezetôjétôl. Az egység, ahol kellemes a hangulat, s egy jó tea illetve kávé is jár a kedves vendégnek, valószínû hamarosan népszerû lesz.
Veress Károly református lelkészt már csak a konfirmációra való elôkészületek miatt találtuk Dicsôszentmártonban, április elsejétôl ugyanis az Erdélyi Református Egyházkerület gazdasági tanácsosaként dolgozik. Az állást pályázat útján nyerte el, s az új munkahelye Kolozsvárhoz köti.
- Milyen érzésekkel, gondolatokkal távozik közel húszéves tevékenységének színhelyérôl? - tettük fel a kérdést a távozó lelkésznek.
- 19 évet töltöttem Dicsôszentmártonban. Nagyon szép évek voltak tele gondokkal, aggodalmakkal, buktatókkal, de ugyanakkor megvalósításokkal is. Ez idô alatt úgy éreztem, hogy a gyülekezet nagy többsége szeretettel, tisztelettel viseltetett irányomban, s kegyetlenül nehéz, de szép közös tett volt a diakóniai ház felépítése. Ahogy egy holland lelkész kolléga jellemezte, a tervezéstôl a kivitelezésig eltelt kilenc év olyan volt, mint a szülés, annak kellemes és kellemetlen pillanataival együtt. Úgy érzem, hogy hozzám nôtt a város, sok jó ismerôst hagyok itt, akik számára meglepetésszerûen hatott a távozásom, hiszen, mivel egy pályázatról volt szó, amíg nem voltam biztos abban, hogy sikerül, nem beszéltem róla.
- Mi a feladata az új munkakörben?
- Nem kis gondokkal járó megbízatás anyagi alapokat teremteni az egyházkerületnek, amely gazdasági- pénzügyi tevékenységet is folytat, hisz fizetéseket kell osztani a lelkészeknek, fenn kell tartani az épületeket, a diakóniai központot olyan körülmények között, amikor az emberek fizetésképtelensége miatt szegényedik az egyház. Ennek ellenére hadd jegyezzem meg, hogy ebben a folyamatban az a legfigyelemreméltóbb, hogy a legszerényebb, a legnehezebb körülmények között élô hívek ragaszkodnak a legjobban az egyházhoz, és ôk a legadakozóbbak is. Számomra az új munkakör óriási kihívást jelent, annál is inkább, mivel nem vagyok pénzügyi szakember, de ott vannak a munkatársaim, akikkel megvalósíthatónak érzem a terveket.
Nehéz felszámolni itt mindent, amikor éppen küszöbön van a templom javítása, és azért is, mert 19 év alatt az ember gyökeret ver azon a helyen, ahol él. A mi családunkban még többet nyom a latban, hogy a feleségem itt született, s különös lelki kötôdést jelent, hogy 1951-ig itt volt lelkész az édesapja. Ezt itthagyni, elköltözni, nagyon nehéz - mondotta Veress Károly, majd érdeklôdésünkre Fazekas Sándor gondnok jelentette ki, hogy érdeklôdôk vannak, de kiválasztott lelkész még nincs, s a presbitérium azt szeretné, ha simán és csendesen zajlana le az utódlás folyamata.
Dicsôszentmárton válaszút elôtt áll. A város iparának összeomlásával az aktív lakosság több mint 30 százaléka munka nélkül maradt. Hogyan találhatna egykori önmagára a város, mit lehetne tenni a fellendülés érdekében?
Illyés Lajos nyugdíjas:
- A hiba ott van, hogy akinek sok a pénze, ahelyett, hogy befektetné, milliárdos lakóházakat épít. Hiányoznak a külföldi befektetôk is, és nagyon lassúnak tûnik az a folyamat, amely a Bicapa beindítását eredményezné. Az ipari platformon dolgozó kutatók szintén megérdemelnék a támogatást, hisz sok eredményt értek el, csak nincsen pénz a kidolgozott termékek gyártásának beindítására.
Ami a kisvállalkozásokat illeti, hiányzik egy olyan érdekvédelmi szervezet, amely például a magyar vállalkozókat összefogná, és tevékenységüket támogatná.
Jakabffy Péter fôasszisztens:
1973-ban egy virágzó kisvárosba kerültem, 1990 óta viszont állandó hanyatlás tanúja vagyok.
Személy szerint azt hiszem, hogy egy kis állami segítséggel a kisvállalkozókat kellene támogatni, hogy fellendüljenek, új vállalkozások beindulását elômozdítani, amelyek munkahelyet biztosíthatnának a fiatalság számára.
Bálint Attila, X. osztályos tanuló:
- Bár köztudott, hogy szennyezte a levegôt, hasznos lenne, ha valaki, külföldi befektetô megvenné a kombinátot, s korszerûsített, környzetkímélô eljárásokkal újraindítaná azt. Természetesen nem csak ennyiben szeretnék változást, mert ahhoz, hogy befektetôk jöjjenek a városba, rendbe kellene tenni az infrastruktúrát, megjavítani az utakat, tisztábbá tenni a környezetet, s jobban felszerelni az iskolákat is.
Molnár Attila biológiatanár:
A Bicapa és a Gecsat fellendítésében látom a jövôt, és azt hiszem, hogy a város testvérkapcsolatait is jobban ki lehetne használni. A potenciális befektetôket ipari parkok létesítésével lehetne idevonzani. Véleményem szerint olyan tanfolyamokat lehetne és kellene indítani, amelyek megtanítanák vállalkozni a helybelieket a lehetôségek pontos feltérképezésének a függvényében.
Lucia Petru menedzser:
- Ha nosztalgiázás helyett sokkal több helybeli polgár megpróbálna valamilyen vállalkozásba kezdeni, ahelyett, hogy fentrôl várja a hasznos utasítást arra vonatkozóan, hogy mit is kell tennie, a mi reményeinket is igazolná a jövô. Én azt hiszem, ha szívvel-lélekkel belekezdünk valamibe, akkor valaki, aki fölöttünk van, függetlenül attól, hogy a jó Istennek vagy másvalakinek is nevezzük, megsegít bennünket.
Kovács Sándor unitárius lelkész:
- Ez a város iparáról volt ismert, s véleményem szerint továbbra is az ipart kellene támogatni. Ha a vegyipar csôdöt mondott, akkor a könnyûipart kellene fejleszteni.
Kivágták a fákat
Koronaalakító metszéssel, illetve a veszélyt jelentô fûz- és nyárfák kivágásával folytatódott az elmúlt héten a tavaszi nagytakarítás a város területén. Kivágták az elöregedett gesztenyefákat is, s erre az idôre a hivatal kérésére az áramszolgáltatók megszakították az áramot. A kivágott fák helyére csemetéket ültetnek. Ezzel egy idôben folytatódik a virágágyások beültetése, valamint a fák törzsének mésszel való kezelése.
Rágcsálóirtás
A municípium egész területén megszervezték a patkányirtást. A közintézményekre háruló költségeket a polgármesteri hivatal állja, a tömbházlakóknak családonként 15.000, ha van pince is a ház alatt, akkor 20.000, a magánházak lakóinak 40.000 lejt kell fizetniük az akció során, amelyet egy helyi cég végez.
Saját erôbôl
A legutóbbi tanácsülésen hozott döntés értelmében saját építkezési részleget hoz létre a polgármesteri hivatal. Számításaik szerint ilyen módon könnyebben meg tudják valósítani azokat a javítási munkálatokat, amelyeket az idénre terveztek. Popa Octavian polgármester szerint felújítják, kifestik az összes tanügyi épületet, ami saját erôbôl gazdaságosabbnak ígérkezik.
Ami az útjavításokat illeti, a költségvetés ismeretének hiányában még nem tudni, hogy mennyire futja, de továbbra is reménykednek abban, hogy az útalapból kapnak központi pénzeket is a 6,5 kilométernyi országút megjavítására., hasonlóképpen a több tíz kilométernyi megyei út javítására is.
Újraosztás
Illyés Lajos lemondását követôen Rencz András vette át a Magyar Ház gondnokságát, ahol újraosztották a termeket, s helyet kapott valamennyi mûvelôdési és ifjúsági szervezet, egyesület. Kérdésünkre az új gondnok a következôket nyilatkozta: - Rendet akarunk teremteni a sok anarchia után. A gondnoksággal a kuratórium bízott meg, ami azt jelenti, hogy csak nekik vagyok alárendelve a házszabályoknak megfelelôen, s elvállaltam a könyvtár mûködtetését is. Szeretem a fegyelmet, és remélem, hogy ki tudunk mozdulni ebbôl az ördögi körbôl - nyilatkozta Rencz András.
Vendéglátás
A nyárádszeredai kórustalálkozóra készül a Sipos Domokos Mûvelôdési Egyesület kórusa, amely a nyár folyamán gazdag tevékenység elôtt áll. Vendégül látják a csátaljai Székely Népdalkört valamint a testvérváros Hajdúszoboszló pedagógusainak kórusát. Részt vesznek továbbá a már hagyományossá vált bonyhai találkozón és a város mûvelôdési hetének mûsorában is szerepelni fognak - nyilatkozta Pálfi Gyula, a kórus vezetôje, aki elmondta még, hogy zenei irányítójukat, Dénes Elôd bonyhai református lelkészt a Seprôdi Kórusszövetség elnökévé választották.
Falu végén kurta kocsma, de nem rúg ki a Szamosra. Kórécsomókra van kilátás, a gyümölcsös felôl trágyaszagot hoz a szél. Két szakadt ember bújt a zsúpokba, izzadnak keményen, arcukat veri az áldott déli fény.
- Szegénykéim, egy kicsit berúgtak - sápítozik kocsmárosné.
- Mert literszámra adsz nekik, hogy hullásig igyanak - szól be a tôvágó kapára támaszkodó utász.
- Vénlegények, sokszor a sánc martján jégbe fagy a derekuk, úgy szoktam felhúzni, recseg a testük is. Jön a nyár, ellesznek valahogy…
- Csak annyit isznak, amennyi pénzük van…
- Ember belôlük már úgysem lesz.
- Ejha.
Szamoshoz közelebb a Maros kanyarog, úgy jó kétórányi buszozásra, gyalog egy nap volt hajdanán. De nincs közj&aacu