|
LIII. évfolyam 80. (14740) sz. |
2001. április 5., csütörtök |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro
Díjszabás szavanként:
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
(MTI) – Minden feltétel megvan a kétoldalú kapcsolatok további töretlen fejlôdéséhez, és ahhoz, hogy érdemi és stratégiai kapcsolat jöjjön létre Magyarország és Románia között – jelentette ki Mircea Geoana román külügyminiszter szerdán, Budapesten.
A hivatalos magyarországi látogatáson tartózkodó Mircea Geoana ezt a Martonyi János külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseket követô közös sajtótájékoztatón mondta.
Kiemelte, hogy a tárgyaláson nagy hangsúlyt fektettek a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére és a határok átjárhatóságának javítására.
A megbeszélésen megállapodtak a határátkelôhelyek számának bôvítésében.
A miniszter kérdésre válaszolva elmondta, hogy a román fél folytatja konzultációit a magyar kormánnyal a romániai magyarság helyzetét illetôen.
Leszögezte, hogy a fôkonzulátusokat illetôen szélesebb körû tárgyalásokra van szükség.
A romániai magyar oktatásról szólva rámutatott arra, hogy a román kormánynak az akkreditáló bizottságokkal kell megvitatnia az érintett intézmények mûködésének engedélyezését.
Hangsúlyozta, hogy román részrôl különösen fontosnak tartják a Temesvár és Szeged közötti közlekedés javítását.
Mircea Geoana az egyes magyar politikusok közelmúltbeli romániai látogatása kapcsán megjelent román tiltakozásokra vonatkozó kérdés kapcsán azt mondta, hogy ezeket véletlen félreértés okozta, és csupán elszigetelt jelenségrôl van szó.
Martonyi János a magyarországi státustörvényre vonatkozó kérdésre válaszolva leszögezte: ennek nincs köze ahhoz, hogy Románia szerepel az Európai Unióban vízumköteles országok listáján.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország nem szándékozik vízumkötelezettséget bevezetni Romániával szemben. Hozzátette: szinte bizonyosra veszi, hogy Magyarország EU-taggá válásakor Románia már nem lesz a vízumkötelesek listáján.
Leszögezte: Magyarország mindent megtesz azért, hogy az EU minél hamarabb eltörölje Románia vízumkötelezettségét.
Az MTI információi szerint a szomszédos országokban élô magyarságról szóló törvényjavaslatról csütörtökön a Külügyminisztériumban tájékoztatást kapnak a szomszédos országok, valamint az EU, illetve a NATO nagykövetei. A tájékoztatás alapjául az a szöveg szolgál, amelyet a kormány a parlament elé terjesztett.
A nap folyamán Orbán Viktor miniszterelnök is fogadta a román diplomácia vezetôjét.
A találkozón részt vevô Martonyi János külügyminiszter az MTI-nek elmondta: a megbeszélésen a felek egyetértettek abban, hogy a kétoldalú kapcsolatokat tovább kell erôsíteni minden lehetséges területen.
Mindkét fél rámutatott arra, hogy a szakbizottságok mûködését lendületbe kell hozni, és azoknak konkrét eredmények elérésére kell törekedniük.
Úgy tûnik, hogy egy évek óta tartó vitát zárhatnak le az ügyben érintettek a tegnap délelôtt a megyei tanács székhelyén megtartott tanácskozás eredményeként. A megbeszélések célja volt, hogy konkrét megoldásokat találjanak a Marost károsító mederbeli kavicsbányák kitermelésének szabályozására. Eddig állítólag a törvény hiányosságai, illetve a sokféle érdekellentét miatt nem tudtak dûlôre jutni.
Európai uniós követelmény
A rendezvény házigazdájaként Ioan Vasluian, a megyei tanács alelnöke bevezetôként elmondta, hogy az európai uniós integráció egyik fontos követelménye a környezetvédelmi intézkedéshozatal is. A Maros folyó állapota már korábban foglalkoztatta a tanácsot, de leginkább a megye ivóvízzel való ellátása terén tettek fontos lépéseket. Az alelnök megemlítette a Solel Boneh által kivitelezett programot, amelynek köszönhetôen hamarosan 18 helységben lesz vezetékes ivóvíz. Elmondta, hogy a gyulakutai hôerômû vízüzemét átalakítják, úgy, hogy ez több települést is kiszolgáljon. Emellett tervben van a Nyárád, illetve a Görgény patakán is egy regionális vízüzem létesítése. Mindezek mellé a tanács a szakemberektôl olyan konkrét javaslatokat vár, amelyeknek a megvalósítása után javíthatják a megyében lakók életkörülményeit.
Kihalt a tisztító élôvilág
A Rhododendron nemkormányzati környezetvédô szervezet meghívottja Sárkány Kiss Endre professzor volt, aki vitaindítóként röviden tényszerûen feltárta az 1966-tól kezdôdô rendszeres kutatásainak eredményeit. Elsôsorban a kagylók, vízicsigák, illetve a meder aljnövényzete élôvilágát vizsgálta. E természetes ökoszisztéma fontos szerepe, hogy megtisztítja a vizet a szerves hulladéktól. A tapasztalatok sajnos azt igazolják, hogy 1988 óta a Maroson kihaltak ezek az élôlények és az 1991 utáni jelentôs ipari szennyezettség csökkentése után se jelentek meg. Ennek egyik legnagyobb oka a túlzott kavicskitermelés, amely tönkreteszi a meder természetes életterét, felgyorsítja a vízfolyást, ami újabb károkat okoz. Egyszerûen nincs a Marosnak öntisztító folyamata, s ez okozza ma is a legnagyobb gondot a marosvásárhelyi vízüzemnek. A professzor elmondta, hiányoznak a meder melletti vizenyôs, mocsaras területek, amelyek a hiányzó élôlények újratelepítési paradicsomai is lehetnének. A kavicsbányászat nyomán keletkezô leromlott területek rehabilitálására európai uniós pénzeket is meg lehet pályázni, erre is kellene gondolni a jövôben – hangsúlyozta többek között Sárkány Kiss Endre.
A gond nem is olyan nagy
Stefanescu Danut, a megyei környezetvédelmi kirendeltség vezetôjének véleménye szerint nem olyan drámai a helyzet, mint azt sokan állítják, hiszen a nagy szennyezôknél, mint a szászrégeni szennyvíztisztító telepnél, vagy a gernyeszegi sertéshizlaldánál is már felújították a vízkezelô technológiát. A kirendeltség csak szárazföldi kitermelést engedélyez, illetve a megye területén csak 3 helyen szedhetik ki a mederbôl a kavicsot. A kitermelô cégek a területrendezési igazgatóságon 10 millió lej garanciapénzt fizetnek, amivel a felforgatott területet helyre kellene állítani. Sok esetben ez elmarad. A fôfelügyelô szerint a meder mentén azért helyeznek el hulladékot, mert nincs a környéknek egy ipari hulladéktárolója. A legjobb megoldás: 5 évig szüntessék meg a kavicskitermelést! – mondta a fôfelügyelô.
– Marosvásárhely és Szászrégen között 7, míg a Szászrégen Marosoroszfalu szakaszon 5 kavicskitermelô bányát engedélyezett a vízügyi igazgatóság – tájékoztatta a jelenlevôket Chioralia Ioan mûszaki igazgató. Az elôbbiek az idén összesen 80.000, míg az utóbbiak 60.000 köbméter kavicsot termelhetnek ki szigorú, szerzôdésben is rögzített feltétel szerint. Az igazgató azt is elismerte, hogy nem követhetik szigorúan ezek betartását, így elôfordulhat, hogy a megengedett mennyiségnél többet termelnek ki. Ennek a helyzetnek a megoldására azt javasolta, hogy hozzanak ki egy olyan határozatot (?), amely megtiltja a kitermelést a magáncégeknek, illetve ez legyen a vízügyi igazgatóság exkluzív joga, így jobban kézben tartható ez a tevékenység.
Gyakorlati és jogi megoldások kellenek
A megbeszélés következtetéseit Doru Dunca, a megyei tanács területrendezési igazgatóságának vezetôje összegezte. Szerinte a szakemberek, illetve az érintett intézmények bevonásával olyan jogi megoldást kell találni, amivel meg lehet szüntetni a kavicstermelést a mederbôl. Ha kell, akkor szorgalmazni kell egy kormányhatározatot is. Másodsorban, arra kérte a jelenlevôket, hogy olyan konkrét terveket készítsenek, amelyek által az érintett övezet, mederszakasz rehabilitálható. A megyei tanács vállalja, hogy ezekre keressenek majd finanszírozókat.
A Népújság azon kérdésére, hogy ha már most ennyi konkrét megoldás van, miért nem intézkedtek eddig, Doru Dunca azt válaszolta, ehhez Sárkány Kiss Endre kellett jöjjön, hogy elômozdítsa az ügyet. Végül a szervezôk nevében Ábrán Péter elmondta, amióta a szervezet foglalkozik a kavicskitermelés ügyével, nem történt ilyen mértékû haladás e téren. Várjuk a konkrétumokat – tehetjük hozzá.
Tatár Béla, aki eddig a Maros megyei RMDSZ ügyvezetô elnöki tisztét töltötte be, tegnaptól a Helyi Közszállítási Rt. új igazgatója. Az öttagú vezetôtanács 4 szavazattal egy tartózkodással nevezte ki Tatár Bélát a vállalat élére, valamint a vezetôtanács elnökének. Az alelnöki tisztséget Oproiescu Florin tölti be.
A tegnapi ülésen megtárgyalták még a közszállítást végzô cégek közös forgalomirányítói központ létrehozásának a szükségességét, az egységesített menetjegy bevezetését, a Közszállítási Rt. tartozásainak átütemezését ütemtervét, a személyzet átszervezésével kapcsolatos problémákat, a géppark jobb kihasználásának lehetôségeit. Újabb vezetôtanácsi ülésre pénteken kerül sor, amikoris a szakszervezet javaslatait figyelembe véve hoznak döntéseket.
Újabb fejezetéhez érkezett a Muresul sportklub és a város reprezentatív labdarúgócsapata, az ASA közötti konfliktus. A szikrát ezúttal George Ciorceri televíziós nyilatkozata képezte. Az ASA vezetôedzôje a stadion gyepének gyenge minôségét kifogásolta, s megengedhetetlennek nevezte, hogy "mindenféle" együttes használhatja a pályát, amely a B- osztályos találkozón így nincs azon a szinten, mint amelyet elvárnak.
A kijelentésre reagálva, a Muresul klub igazgatótanácsa csípôs hangvételû replikát juttatott el a helyi sajtónak. A stadion nem bálterem – áll ebben +, amely csupán Ciorceri csapatának van fenntartva, hisz az ASA által fizetett bér távolról sem fedezi a karbantartás költségeit.
Látszólag személyek és kapcsolatok minôségén folyik a vita, gyakorlatilag azonban ismét a pénz bújik meg a háttérben. Mindkét fél elégedetlenségének forrása ugyanis anyagi természetû. A Muresul joggal várja el, hogy megtérüljön a stadion gondozására fordított erôfeszítése (és – mint a liget képe mutatja – fordítva: a stadiont csakis annyira tartja karban, amennyire azt a bérleti díjból finanszírozni tudja), míg az ASA a várostól igényli – szintén joggal – azt a támogatást, amely egy reprezentatív futballcsapatot megilletne, s ebbe beletartozna a biliárdasztalra emlékeztetô gyep biztosítása is.
Itt érkezünk ahhoz a ponthoz, amely már régóta téma a sportbarátok körében: vajon mikor veszi át végre a város a liget (és benne a stadion) adminisztrálását? A Fodor Imre polgármestersége idején beindított folyamatot Ioan Toganel, még mint megyei tanácselnök torpedózta meg, s a bürokratikus aktatologatás azóta sem jutott az egyrôl a kettôre. A város anyagi lehetôségei pedig – bármennyire behatároltak – összehasonlíthatatlanul jobbak, mint egy minisztériumi támogatásból élô sportklubé, s nem csupán pénzügyi eszközök vannak a kezében.
A vita azonban egy másik, nem kevésbé fájdalmas vetületre is rávilágított. Az Olimpia ifjúsági és a marosszentgyörgyi Villám megyei bajnokságban szereplô labdarúgói ugyanis nem azért bérelik a 12000 férôhelyes stadiont (s az ASA szerint teszik tönkre a gyepszônyeget), mert nem elégednének meg egy kevésbé pretenciós arénával, hanem azért, mert egész egyszerûen nincs más pálya! A Víkendtelepen az ASA a kizárólagos úr, a volt Maros-kanyarban a Gaz Metan rendelkezik nem csupán a saját, de a Matricon- pályával is, amelyet bérel, az Elektromaros pálya a Tudorban nem hozzáférhetô másnak, sôt a marosszentkirályi pályával is a Gaz Metan rendelkezik. Mivel a cukorgyári salak nem felel meg már az elôírásoknak, egy fiatalokból álló, vagy amatôr egyesület alakul, legfeljebb a grundon rúghatja a labdát. Utánpótlást akarunk, tömegsportot akarunk, de hiányoznak hozzá a minimális feltételek!
Ciorcerinek egyben igaza van: a város reprezentatív felnôtt csapatának kifogástalan pályára van szüksége, azon "nem szokás" másnak is játszani. Arról azonban nem esett szó, hogy bérbe adja-e cserében az ASA a víkendtelepi pályái valamelyikét azoknak, akik így a ligetbôl kiszorulnak? Az ebbôl kapott pénzt pedig átutalhatnák a Muresulnak a stadion gondozásának fejében. Tessék: lehet rajta gondolkodni.
(MTI) – A magyar–román kereskedelmi forgalom értéke tavaly meghaladta a 900 millió dollárt, ami majdnem 30 százalékos bôvülést jelent 1999-hez képest – közölte Halász János, az ITD Hungary bukaresti képviselôje egy Kolozsváron tartott sajtóértekezleten.
A Romániába irányuló magyar export értéke 574,2 millió dollár volt, 22,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A Magyarországra importált román áruk értéke ugyanakkor 48,5 százalékkal 328,56 millió dollárra bôvült.
Az import lendületes fejlôdése ellenére a magyar többlet valamivel meghaladta az egy évvel korábbit: 245,59 millió dollár volt az 1999-es 233,78 millió dollárral szemben.
A magyar exportból az ipari termékek 75,7 százalékkal, az agrártermékek pedig 24,3 százalékkal részesedtek. Ez az arány megegyezik az 1999-es szerkezettel. A Romániából származó behozatalban az ipari termékek részesedése 90,9 százalékra mérséklôdött a korábbi 92,2 százalékról.
Bár Románia 1999 nyara óta egyoldalúan felfüggesztette a Magyarországról behozott sertés- és baromfihús, illetve hústermékek kedvezményes CEFTA-vámját, a magyar élôállat-, állatitermék-export összességében 35,8 százalékkal növekedett, értéke 34,5 millió dollár volt. Ez a fejezet a Romániába irányuló magyar összexportban 6 százalékot tesz ki.
Halász felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyarországra behozott román termékek körébôl elsôsorban azoknak a részesedése bôvült, amelyekkel kapcsolatban a román fél korábban a magyar részrôl megnyilvánuló korlátozásokat tette szóvá. A magyar kereskedelmi képviselô példaként említette a Daewoo Matiz gépkocsikat, a mosóport és a kohászati termékeket.
A bukaresti Magyar Kereskedelmi Iroda vezetôje kitért arra is, hogy az általános tendenciának megfelelôen a magyarországi tôke romániai beruházásai tavaly némileg visszaestek. A magyarországi tôkeberuházás értéke 2000-ben meghaladta a 200 millió dollárt, ezzel Magyarország a külföldi tôkebefektetôk romániai listáján a 12. helyet foglalja el.
Ugyanakkor jelentôsen növekedett a romániai tôke magyarországi jelenléte: értéke tavaly megközelítette a 30 millió dollárt. Halász arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg mintegy 2 ezer vegyesvállalat mûködik már román tôkével Magyarországon. A magyarországi román befektetések elsôsorban Szegedre és a határ menti megyékre összpontosulnak, a legnagyobb befektetô a Petrom román nemzeti kôolajtársaság, amely már több üzemanyagtöltô állomást nyitott Magyarországon.
Németh Zsolt a státustörvény- tervezetrôl
(MTI) Az uniós csatlakozásig Magyarország nem vezet be vízumkényszert a szomszédos országokkal szemben. Ha pedig a csatlakozás után lesz olyan ország, amellyel szemben az unió vízumkényszert alkalmaz, a magyarok számára akkor is lehetôvé teszik, hogy a közösség jogszabályai által megengedett legkedvezôbb feltételekkel léphessenek be az anyaországba.
Ezt Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta kedden, Nagykôrösön. A városban tartott fórumon szólt a várhatóan még az Országgyûlés tavaszi ülésszakán elfogadásra kerülô s jövô év január 1-jén életbe lépô státustörvényrôl. Rámutatott: a korábbi évek baloldali demagógiájával ellentétben "miszerint a mi zsebünk is lyukas" a legutóbbi közvélemény kutatások azt igazolják, hogy a lakosság több mint ötven százaléka elvárja a kormánytól a határon túl élô magyarok iránti felelôsség vállalását.
– Elvárja a társadalom, hogy uniós csatlakozásunk ne legyen egy úgynevezett második Trianon a határon túli magyarok számára – nyomatékosította az államtitkár.
Elméletileg több lehetséges megoldás is lett volna – fejtette ki –, például a kettôs állampolgárság bevezetése, ezt azonban több szomszédos országban a hatályos törvények kifejezetten tiltják.
Leszögezte: a státustörvény úgy kívánja kedvezô helyzetbe hozni a határon túli magyarságot, hogy ne hagyják el szülôföldjüket.
Kérdésekre válaszolva az államtitkár hangsúlyozta: magyarnak kell tekinteni azt, aki magyarnak vallja magát és megfelelôen beszél magyarul.
Elmondta, hogy a Magyar Állandó Értekezlet által elfogadott szempontrendszert veszik majd figyelembe abban az esetben, ha valaki az utóbbi feltételnek nem teljesen felel meg.
A státustörvény adta kedvezményekre jogosító arcképes igazolványt a határon túli ajánló szervezetek javaslatára adják ki a magyar hatóságok, az idegenrendészeti, nemzetbiztonsági vizsgálatok elvégzése után – számolt be a javaslatról Németh Zsolt.
Az igazolvány öt évre szól és például három hónapos idôtartamig munkavállalásra is jogosít. Mégpedig úgy – tette hozzá –, hogy az alkalmazáshoz nem kell a jelenleg kötelezô munkaerôpiaci igazolást megszerezni.
A tervek szerint évente négy alkalommal válthatnak Magyarországon kilencven százalékos kedvezményre jogosító menetjegyet vonatra, illetve távolsági autóbuszra a határon túli felnôtt magyarok.
Az EU-csatlakozás szempontjából a legkevésbé felkészültnek tekintett két tagjelölt közül Bulgária mindinkább megelôzi Romániát, de az élvonalbeli Szlovéniának is jócskán maradt még tennivalója – állapítja meg múlt hét végi számában a La Libre Belgique.
A brüsszeli lap azzal kapcsolatban közölt összehasonlító áttekintést a három balkáni tagjelöltrôl, hogy ezek lesznek a belga kormányfô közép- és kelet-európai körútjának következô állomásai. Guy Verhofstadt eredetileg a múlt héten látogatott volna el Szlovéniába, majd Bulgáriába és Romániába, útját azonban a keddi súlyos vonatbaleset miatt elhalasztották.
Belgium július 1-jén veszi át az EU soros elnöki tisztségét, és miniszterelnöke május végéig – több szakaszban – valamennyi tagjelölt országot felkeresi.
Az 1996-os súlyos gazdasági, társadalmi és politikai válság után Bulgária megindult a stabilizáció útján, s mindinkább maga mögött hagyja a szomszédos Romániát – állapítja meg a lap kiküldött tudósítója. Szófia nagy árat fizetett a talpraállásért: a gazdasági szerkezetátalakítás több ezer munkahely megszûnésével és az átlagjövedelem drámai csökkenésével járt, de az Európai Bizottság legutóbbi értékelése szerint az ország még így sem tekinthetô mûködô piacgazdaságnak.
A külföldi befektetôket nemcsak a volt Jugoszláviában lezajlott konfliktusok tartották távol a térségtôl, hanem a gazdasági és jogi környezet fejletlensége is. A lap szerint azonban Bulgária számára a közigazgatást átható és a végrehajtó hatalom csúcsáig elérô korrupció jelenti a legsúlyosabb gondot.
Bulgária mindennek ellenére ötször annyi külföldi beruházást vonzott, mint Románia, amelynek helyzetét a lap még aggasztóbbnak tartja. Az 1,3 százalékos gazdasági növekedés és a 45 százalékos infláció mellett nem halad elôre a privatizáció és a nagy állami vállalatok átalakítása, amit az itt is jelentkezô jogbizonytalanság, korrupció és az eddigi kormányok cselekvésképtelensége tetéz. Nicolae Ceausecu bukása óta a román politikai vezetésnek egyszer sem volt elég bátorsága ahhoz, hogy szembenézzen az ország legsúlyosabb problémáival – állapítja meg a tudósító.
Szlovéniát a lap "félreismert európai babaházként" mutatja be, amely impozáns eredményei ellenére is a legkevésbé népszerû tagjelöltek közé tartozik az unióban. Pedig csekély népessége, figyelemre méltó gazdasági mutatói és politikai fejlettsége csak könnyíthetik integrálódását, és ennek megfelelôen Ljubljana már idén szeretné lezárni a csatlakozási tárgyalásokat.
A volt jugoszláv tagköztársaság sem problémamentes jelölt azonban: fôként a privatizációban és a közigazgatás reformjában vannak még tennivalói, ami abban is tükrözôdik, hogy a külföldi befektetôk nála sem tolonganak – írja a La Libre Belgique.
A Kemény Zsigmond Társaság kedd esti összejövetelén Murádin Jenô mûvészettörténész professzor tartott magvas elôadást a híres nagybányai festôiskoláról. Muszorgszkij-muzsikával Kovács Zsuzsa zongoramûvész kezdett.
A kolozsvári mûvészettörténész neve garancia arra, hogy a mûvészetértô közönséget masszívan mindig behozza. Így volt ez kedden este is a Kultúrpalota kistermében. Az elôadás súlya-igényessége különben megért volna egy nagytermet is, és "szélesvásznú" láttatást, hogy a nagybányai mûvésztelep minden mesterének portréját, valamennyi értékes alkotását, a mûhely minden fertályát kinagyítva láthassuk. Csakhogy a társaság technikai lehetôsége is korlátozott, ám a KZST dicséretére legyen mondva, a videovetítés során is bejött a szép élmény.
Murádin Jenô lenyûgözô elôadása különszámba megy. Tudós ember, a magyar és az egyetemes mûvészet nagybányai szeletérôl a szorító idô ellenére is talán mindent elmondott, lényegretörôen, legalábbis.
Egy évszázad távlatából aki csak követte az elmúlt évek kulturális sajtóját, láthatta, milyen kiemelkedô szerepet kapott Nagybánya mûvészete az 1996-os budapesti centenáriumi ünnepségeken, és láthatta a Magyar Nemzeti Galéria termeiben, hogy milyen hatással volt a festôiskola a modern magyar képzômûvészetre.
Mi volt ez a híres mûvésztelep? Nagybányát a festôk 1896-ban fedezték fel, amikor idejött többek közt Hollósy Simon, Thorma János, Réti István Ferenczy Károly és fél évszázad alatt fiatalokat tanítottak festészetre, néha 100-150 tanítvánnyal. A mûvészek Nagybányán tették meg az elsô lépéseket a magyar impresszionizmus felé, oda fejlôdve-híresülve, hogy Nagybánya az impresszionizmus átjátszóállomása lett Párizs és Budapest között, közvetítve a magyar fôváros mûvészete felé. Persze, nemcsak mûvészek fedezték fel Máramaros festôi városát, a mûtárgykereskedôk is felfedezték a kincseket, odáig menôen, hogy ma már a mûvésztelep festôinek képei a csillagos égig rugaszkodtak.
Hogy Hollósyék ide jöttek, többen ide telepedtek, az nem a véletlen mûve volt, hiszen a kárpáti táj és az alföld találkozási pontja a festôk számára igen vonzó volt, szerencsés eset. Petôfi Sándor is egykoron azt mondta, ha nem az imádott Alföldön kell meghalnia, ha a hegyek közt esik el, akkor Nagybánya hegyei közé temessék. Az más kérdés, hogy a történelem nem teljesítette a nemzet nagy költôjének kívánságát.
Murádin Jenô, mint említettük, részletességgel ismertette a mûvésztelep történetét 1896-tól a második világháborús frontátvonulásig. Az külön élmény volt, hogy a nagybányai mesterek, úgy mint Hollósy, Thorma, Czóbel, Ziffer, Barabás, Mattis-Teutch és mások képeit láttuk videofelvételrôl legalább. És köszönet a vásárhelyi mûgyûjtôknek, hogy elhozták a nagybányai mûvészteleprôl származó képeket.
Bár Nagybánya belsô építészete idôk során sajnos megváltozott, mégis aki csak valaha is járt a Gutin alatt, az még fellelhet "élô" képeket, de a természet maradt, az ég olyan, különösen olyan, ahogy a mûvészek a vászonra vitték egykoron.
Nagy István színmûvész Jánosházy György három szonettjét olvasta föl. Fülöp Géza a Kemény Zsigmond Társaság nevében gratulált a mûvészettörténész Német Lajos-díjához. Állítom: a KZST egyik legszínvonalasabb rendezvénye a kedd esti volt.
Kedden sikeres konferenciát szervezett a Transylvanian Business Forum a Forrás Alapítvánnyal közösen A vezetés etikája, a vezetôi vonások kialakítása címmel.
A korábban 15-20 fôsre tervezett rendezvényre a meghívók elküldése után a vártnál jóval többen jelentkeztek és következett az igazi meglepetés: a konferenciáról tudomást szerezve, Nagy-Britannia romániai nagykövete, Richard Ralph is jelezte részvételi szándékát.
Míg az angol nagykövet csak tájékozódni kívánt a rendezvényen, addig Írország romániai és magyarországi kereskedelmi attaséja, Simon Pierce Mahoney illetve Bolt Moore az Europartners közép- európai igazgatója elôadókként voltak jelen.
Végül is a rendezvényen mintegy hatvanan vettek részt, 40 céget, illetve intézményt képviselve. Jobbára kis- és közepes vállalkozások vezetôi, valamint az ilyen vállalkozások fejlesztésében érdekelt nemkormányzati szervezetek képviselôi jöttek el.
A tízparancsolat a piacon
A résztvevôket az elôadók az etika általános meghatározása után röviddel tíz csoportra osztották, hogy az egyes parancsolatok üzleti életre és a vezetôkre vonatkoztatható alkalmazásait megbeszéljék. Ezek után a csoportok beszámoltak következtetéseikrôl, végül a nemkormányzati szervezetek külön, a cégvezetôk pedig külön beszélték meg erre vonatkozó nehézségeiket. Beszélgetéseikbôl kiderült, hogy a tekintély tisztelete, a céltudatosság, a tisztességes – becsületes – reklám, a pihenés biztosítása az alkalmazottaknak, az idôsebb munkatársak tisztelete, az élethez való jog és egyéb emberi jogok tiszteleben tartása, az alkalmazottak családi érdekeinek tekintetbe vétele, a tisztességes finanszírozási források biztosítása, a becsületesség és a tulajdonjog tisztelete olyan elvek, amelyeknek vezérelniük kell az etikus üzletembereket. Rövid idô alatt kiderült, hogy valamilyen módon maguk a vitázók is megsértik a fenti elveket. Egyik felszólaló kifejtette, hiába határozza el este, hogy reggeltôl kezdve etikus életet él, mert következô nap a munkaidô lejártáig minden parancsolat ellen véteni kényszerül.
Az elôadók kifejtették: nem titok számukra, hogy nehéz az etikát és az üzletet összeegyeztetni, de ez az egyetlen járható út, amelyet csak a másik emberbe vetett hit segítségével lehet végigjárni.
Munkaerôhiány Írországban
A konferencia programjában azonban nem csak etikai kérdések szerepeltek, hanem a három meghívott vendég közös kerekasztal-beszélgetése az együttmûködés lehetôségeirôl.
Richard Ralph elmondta, értesült a Világbank által közzétett korrupcióra vonatkozó felmérés eredményérôl, amely egyáltalán nem hízelgô Romániára nézve.
– Nem lehetünk naivak – mondta –, nem gondolhatjuk, hogy egy nap alatt megoldást találunk ezekre a nehézségekre, de a keresztény üzletemberek lehetnek azok, akik elkezdik megváltoztatni az adott helyzetet.
Véleménye szerint ugyancsak a keresztény üzletemberekre hárul a negyven évig elfojtott polgári tudat újraélesztése. Az egyelôre még többé-kevésbé zárt határok megszüntetésében is jelentôs részt vállalhatnak gazdasági és üzleti kapcsolataik fejlesztésével.
Meglepô volt Simon Pierce Mahoney, ír kereskedelmi attasé felszólalása, ami kifejtette: aki a nemzetek egymás mellett élését illeti, számukra modellértékû Románia, mivel itt ha vannak is gondok vérontásra nem került sor. Ugyanakkor a tanácskozást követô sajtótájékoztatón a Népújságnak elmondta, az írek kelta leszármazottak, s ilyenként ôseik köztudottan a Kárpát-medence lakói is voltak jóval a dákok, rómaiak és magyarok elôtt. Ezért a kapcsolatteremtés e régió üzletembereivel is könnyebb, mivel az írek úgy érzik, haza jönnek. Ráadásul Írország jelenleg emberhiánnyal küszködik, és számos kisvállalkozást kénytelenek felszámolni, mert nem találnak munkaerôt. A múlt év decemberében kinevezett kereskedelmi attasé egyik legfontosabb feladatának tekinti néhány ilyen vállalkozás "áttelepítését".
Ha csak ennyi lesz a találkozó hozadéka, már sikeresnek mondhatjuk, mert az üzleti élet és az erkölcs egyeztetésérôl még kiadósan lehet eszmét cserélni.
A kormány nemrég kezdeményezte, hogy különbizottságot hozzanak létre a felekezeti vagyonok visszaszolgáltatására. A képviselôház emberjogi bizottsága elfogadta a javaslatot, és a 2000/94-es számú, az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló, reaktualizált sürgôsségi rendeletet.
Tokay György képviselôt, a bizottság tagját kérdeztük a részletekrôl.
– A kormányrendelet, az alkotmányos elôírásoknak megfelelôen, annak rendje és módja szerint végigment a parlamenten, s arról szól, hogy tárcaközi bizottság bonyolítja le az esetenként az egyházi és közösségi ingatlanok visszaadását. Ami valóban újdonság, és amit én pozitív dolognak tartok, hogy a kormányrendelet eredetileg tíz ingatlanban szabta meg minden igénylô részérôl a maximálisan visszakapható ingatlanok számát. Ezt a megszorító intézkedést a bizottsági és parlamenti vitákban sikerült kivenni, és gyakorlatilag korlátlan számú épületet lehet visszaadni. Ezt pozitív kitételnek találom, annak ellenére, hogy nem ez a végleges megoldás.
– Mi lenne a végleges megoldás?
– A végleges megoldás nyilván az, hogy egy külön ezt a célt szolgáló törvényben szabályozzuk az egész folyamatot. Addig is azonban a dolgunk az, hogy érvényt szerezzünk ennek a jogszabálynak, ami hamarosan meg fog jelenni a Hivatalos Közlönyben. Az egyházaknak és közösségeknek jelentkezniük kell a visszaszolgáltatási tárcaközi bizottságnál ebbeli igényeikkel, és ezeknek a felmérése és felülvizsgálata után fogják visszajuttatni a jogos tulajdonosoknak az ingatlanokat.
– A tárcaközi bizottság vizsgálja a tulajdonkérdést?
– A tárcaközi bizottság nem a tulajdonkérdést fogja vizsgálni, hanem azt, hogy kik és hogyan használják jelenleg ezeket az ingatlanokat. Tudniillik egy részükben iskolák, oktatási vagy közegészségügyi intézmények vannak. Ezeket meg kell vizsgálni, amint meg kell vizsgálni azt is, hogy meddig, s hogyan fogják használni a jelenlegi bérlôk.
Még egyszer mondom, nincs ebben semmi újdonság, a koalíciós munkánk eredménye, hiszen a kormányrendeletet a koalíciós kormány adta ki, és remélhetôleg újabb ingatlanokat fogunk tudni visszaadni. De végleges, jogszerû megoldást a kérdést szabályozó törvény adhat.
– Vagyis, ha jól értettem, a módosított rendelet az ingatlanok visszaadásának a procedúráját szabályozza?
– Az esetenkénti visszaszolgáltatás procedúráját szabályozza. Tudjuk azt, hogy már '97 óta tízenként megkezdtük a visszajuttatást. A második lépésben megfogalmazták a visszaadási procedúrát, amelynek lényege a visszaadási tárcaközi bizottság létrehozása. Nem szabad összetéveszteni az esetenkénti visszaadásról szóló rendeletet, illetve immár törvényt, azzal a törvénnyel, amely általában kimondja, hogy márpedig az egyházi tulajdonokat vissza kell adni. Ez azt szabályozza, hogy ha visszaadjuk, hogyan adjuk vissza.
– Ez mennyiben érinti a romániai magyar egyházakat?
– Egybeesik azzal a távlati célunkkal, hogy az elkobzott egyházi javakat visszaszolgáltassuk. Ez egy kis elôrelépés. Én annak idején is úgy értelmeztem, hogy a visszaszolgáltatási kormányrendelet amolyan kísérleti laboratóriuma lenne a végsô megoldásnak. Hiszen én amikor visszaszolgáltatok tíz, húsz vagy száz épületet, egész sor gyakorlati probléma tevôdik fel. Nos, az egyedi visszaszolgáltatás esetén a gyakorlati problémákat legalábbis leltározni lehet, tudjuk már, hogy milyen típusú problémák adódnak, amikor az általános törvényt hozom, amely aztán kötelezôvé teszi minden ingatlan visszaszolgáltatását, akkor már tekintetbe veszem azt a társadalmi vagy jogi gyakorlatot, ami idôközben kialakult.
2001. április 2-án a Képviselôházban az RMDSZ együttes frakciója találkozott Mihai Tanasescu pénzügyminiszterrel. A találkozó témája a 2001. évi költségvetés volt. A 22 RMDSZ-es honatyán kívül jelen volt a találkozón Markó Béla szövetségi elnök és Viorel Hrebenciuc, a PDSR-frakció vezetôje is.
Miután M. Tanasescu pénzügyminiszter ismertette az idei költségvetés tervezetét, a honatyák kifejtették véleményüket és kérdéseket intéztek a miniszterhez.
Markó Béla szövetségi elnök a kisebbségeknek szánt összegekrôl beszélt (84 milliárd), amelyet még lehetne növelni. A megyék szempontjából sürgette a minisztériumok hatáskörébe átutalt pénzek átláthatóságát, a PDSR-vel kötött memorandumra utalva, amelyben prioritásként szerepel a regionális fejlesztés.
Puskás Bálint szenátor felszólalásában a Kovászna megyei problémákról beszélt, majd arra kérdezett rá, hogy a költségvetési terv elkészítésénél melyik megyék számítottak prioritásoknak, mert nagy különbségek vannak az egyes megyék beruházásaira szánt összegek között.
Ráduly Róbert képviselô kifejtette, hogy ez a költségvetés egy program szerinti költségvetés, vagyis a minisztériumok maguk dönthetnek több száz milliárd lej sorsáról. Felvetette , hogy a jövedelem utáni adót a munkahely szerint, és ne a cég bejegyzett székhelye szerint kelljen fizetni. Elmondta, hogy Csíkszereda az egyetlen megyeközpont, ahol nincsen sportcsarnok , és azt is, hogy környezetvédelmi okok miatt, felfüggesztették a csíkszeredai jégpálya mûködési engedélyét. Ezek orvoslására a miniszter segítségét kérte.
Winkler Gyula képviselô kérte, hogy a minisztériumok hatáskörébe átutalt pénzeknek legyen megyei felosztása is. Továbbá részletes leírást kért a közép- és kisvállalkozásokra szánt pénzösszegek esetében, és kérte azok további növelését.
Pete István szenátor arra mutatott rá, hogy a mezôgazdasági tárca esetében a fizetésekre szánt összeg még akkor sem elég, ha csökkentik az alkalmazottak számát. Ugyancsak kevésnek tartotta azt összeget, amelyet az állategészségügyi gyógyszerekre szántak, szerinte szükség lenne még legalább 100 milliárd lejre, valamint kérte a kistermelôknek szánt tejpénzalap kiegészítését.
Tamás Sándor képviselô a kézdivásárhelyi kórház esetét említette, amelyet a volt tulajdonosok visszaigényeltek, bérleti díjat kérve a kórháztól. Mivel helyi szinten nem lehet megoldani a problémát, sokkal nagyobb összeg kiutalását kérte 2001-ben.
Márton Árpád képviselô a Kovászna megyei beruházásokra szánt összegeket kevesellte, elmondva, hogy földrengés esetén sok épület veszélyeztetve van. Kérte, hogy a kormány hagyjon jóvá összegeket mikrohôközpontok kivitelezésére, amelyekkel csökkenteni lehetne a fûtéspótlékra szánt összegeket.
Varga Attila képviselô azt kérdezte, milyen pénzeket lehetne a költségvetésbôl elkülöníteni az egyetem elôtti oktatás decentralizációjára.
Szabó Károly szenátor azt kérdezte a minisztertôl, hogy milyen beruházásokat eszközölnek annak érdekében, hogy csökkentsék az energiaveszteségeket, és hogy mi történik a szatmárnémeti kórház befejezésével.
Kelemen Atilla képviselô szerint a mezôgazdaságra szánt, amúgy is igen kicsi, pénzösszeget (kb.9500 milliárd) súlyosan terheli a tárcához csatolt erdôgazdálkodás. A miniszter segítségét kérte az Európát is veszélyeztetô körömfertôzés elterjedésének megakadályozásához.
Mihai Tanasescu pénzügyminiszter a fizetésadó befizetési helyére vonatkozóan válaszában elmondta, hogy jelen pillanatban a Közpénzügyek Minisztériuma és a Helyi Közigazgatási Minisztérium közösen dolgoznak egy törvénytervezeten, amely megoldaná ezt a problémát.
A mezôgazdaságról szólva, a miniszter elmondta, hogy a cél egy modern mezôgazdaság kialakítása. Ilie Sârbu mezôgazdasági miniszter új reformot készít elô a mezôgazdaság támogatását illetôen, amelyet majd meg lehet vitatni a 2002-es költségvetésig. M. Tanasescu megígérte, hogy ha az állategészségügyi programokra nem elegendôk az elôirányzott összegek, akkor hozzányúlnak az országos tartalékokhoz is.
Vásárhelyen ismeretlen. Emberemlékezet óta aritmiás, kihagyásos. Már Vitális & Simon, a régen megboldogult szállítási vállalkozók idejében is csapzottan baktattak ön- és közútjainkon – regélték jó szüleink. Akkor kb. 20 km-t futottak. Ma – ha nem csalódnánk, mondanánk – több mint ezret csak Marosvásárhely területén. Akár több, akár kevesebb – mindenképpen elképesztô többszöröse a háború elôtti teljesítménynek.
Elméletben.
A valóságban most éppen közfejtörô zajlik tanács és tanácstalan szerte: Siletina vagy Helyi Közszállítási Katasztrófa, együtt vagy külön, bellum omnia contra omnes, esetleg pax universalis?
Gyermekkoromban komótosan cibikeltek föl az egyetemi negyedbe, a klinikákhoz, asztmás halálhörgéssel pihegtek a hegytetôn, vastüdô - gázzal töltekeztek, aztán nekivágtak újabb hegynek és völgynek. Soha nem érkeztek idejében, soha nem indultak a jelzett idôben. Merthogy egy idô után megjelentek a táblák (kétnyelvûek, persze, ha valaki erre kíváncsi): járat érkezik óra-perckor, indul óra-perckor. Szép kézmûvészeti táblák voltak, bádogvacak értékben. Az ideális állapot jelzôi, anélkül, hogy valaha elértük volna az eszményi közlekedési viszonyok alsó küszöbét. A valóság a küszöb alatt szégyenkezett. A küszöb pedig a bányászbéka képesebbik felénél is mélyebben.
Menetrendet másutt is láttam, Pesten, Münchenben, Londonban, de csak egyetlen helyen, az NDK-ban tapasztaltam, hogy be is tartják. Biz’ isten, percre pontosan érkeztek kelet- dajcsék, elképesztôen olcsó viteldíj ellenében mûködtek a társaskocsik, robogtak, megálltak ott, ahová kiírásuk szólt, le lehetett csengetni az indulást és jelezni a megállást elôre, megvárták az utánuk szaladó utast, minden ajtón felszállhattál és ugyanannyin le; odabenn tisztaság volt és a kalauz, aki jegyet adott, hiányzott a percenként felharsanó biztatás, mint Jónás idejében, hogy aszongya, "kérjük, kedves utasainkat fáradjanak a cethal belsejébe !" Benn voltunk mind. Este égtek a villanyégôk az utastérben és mindenki az ülôhelyén olvasott. Kissé megütközve néztek, ha állva maradtál, meg volt spórolva tkp. az oszi órák nevelési alaptétele: kinek adod át, fiam, helyedet a buszon? Nem kellett semmit sem átadni. (Talán a titkot, a rend nyitját kellett volna. Ma már késô…) A megállóban sorban várakoztak korlát mellett a népek, pedig nem is voltak angol utasok, és ment az éjszakai járat is ritkított sûrûséggel.
Ez még a hetvenes években történt. Aztán a kilencvenes évek elején újra ott jártam. A falmászó egyesítés után. Az autóbuszok már felzárkóztak az európai mércéhez. Szinte minden ugyanolyan lett, akár nálunk.
Happy end nincs?!!
HEGYVIDÉK * A XII. kerület polgárainak lapja Budapesten, illetve Budán. Budakeszierdô, Csillebérc, Farkasrét, Farkasvölgy, Istenhegy, Jánoshegy, Kissvábhegy, Krisztinaváros, Kútvölgy, Magasút, Mártonhegy, Németvölgy, Orbánhegy, Sashegy, Svábhegy, Széchenyi-hegy, Virányos, Zugliget. Ott jártak a disznajói mûkedvelôk tavaly október 23-án, felléptek a Mûvelôdési Központ színpadán (Csörsz utca 18.). A lap negyvenezer példányban jelenik meg, havonként. Egy jóakaróm – szenvedélyes bélyegbarát – általában kétévente küld mindenféle kiadványt, és a csomagban rendszerint ott a Hegyvidék, az önkormányzat lapja. * BUDAI SÉTÁK. A kerületben a mai magyar társadalom számos jeles személyisége él. Mondhatni, igen sok az egy négyzetméterre jutó híres ember. A jeles költô, Takács Tibor Budai séták címû sorozata, múltidézôje a lap egyik legkedveltebb olvasmánya. "Amikor hegyvidéki lakos lettem, lassan fedeztem-fedeztük fel a környéket, nagy sétákkal, villamosozással, hiszen akkor nekünk minden élmény volt! Kisebb-nagyobb utakon ismerkedtünk a környezô világgal, elôbb kettesben, majd késôbb fiainkkal. Sokszor mentünk fel Fogaskerekûvel a Szabadság-hegyre, hogy aztán Csillebércen át leereszkedjünk az Ördögorom úton. Máskor meg a Makkos Máriához indultunk. Elemózsia mindig volt nálunk, s pohár a gyerekeknek, akik minden kútnál ittak. S közben gyûjtötték az erdô ajándékait, hatalmas gombákat, érdekes köveket, hadakozásra való letört ágakat. Otthon a nagymama nem gyôzte titokban kidobálni a késôbb már semmire sem jó zsákmányt. Igen, a zsákmány volt az élet nagy öröme. Mit szerezhetünk a múló napoktól és évektôl. Én emléket gyûjtöttem ismerôseimrôl, barátaimról és a mûvészekrôl. Oly sok élményt adott nekem, a Szegedrôl felkerült ifjú embernek az a varázslatos kerület. Minden karnyújtásnyira volt. És minden elérhetô." * EGY VÖRÖSMARTY. Szülte a költônek Csajághy Laura Bélát, Mihályt, Erzsébetet, Ilonát és Irmát. Ez az ág kihalt. Vörösmarty Mihály testvérei voltak: János, Ferenc, Imre, Pál. Csak ez utóbbi gyermekei vitték tovább a Vörösmarty nevet és a sokfelé ágazó családot. Vörösmarty László ebbôl az ágból való, nagyapja és apja is a László névre hallgatott. Ô a család doyenje. Motoros sárkányrepülô volt, nemzetközi díjakat nyert. – 1945-ig azt hangoztatták a tanáraim az iskolában: "Egy Vörösmarty nem viselkedhet így... Egy Vörösmartynak példát kell mutatnia..." 1945 után, ha bemutatkoztam, azt kérdezték: "És azelôtt hogy hívták?"...Hiába mondtam: ez védett név, erre nem lehet magyarosítani...!" Azt mondja Takács Tibornak Vörösmarty László: – A szolnoki repülôtiszti iskolán végeztem 1950-ben. Most kaptam meg az aranydiplomát. A repülés nekem örök jelkép volt. Ahogy a költônek a szárnyalás. Én valóságban repültem. De három év múlva már egy cellában ültem a Fô utcában Sántha Ferenc íróval. Sose felejtem el, hogy február 28-án nekem adta a napi kenyéradagját. "Ma van a születésnapod, és mással nem tudlak megajándékozni." * FORRT A LEVEGÔ * Takács Tibor rádiós korában járt Rácz Aladárnál, az elmúlt század legjelentôsebb cimbalommûvészénél. Most a Rácz Aladár utcában sétálva emlékezik rá. Élt 1886 és 1958 között. A Németvölgyi úton lakott egykor Móricz Lili, az író legkisebb lánya. Tôle tudta meg a riporter, hogy a 16. szám alatti, szomszéd házban lakott 1926–1936 között Szabó Lôrinc. Ott születtek a Lóci-versek. "Húsz éves múltam, amikor fogadott Szabó Lôrinc...Nagy reményekkel érkeztem, és szomorúan távoztam. Forrt a levegô, egy veszekedés kellôs közepébe csöppentem." Késôbb, felesége naplóját és levelezésüket olvasva értette meg igazán, mi is volt. Az elrontott házasság, a gyötrelmes együttlét, a majdnem elviselhetetlen élet. Szonettet írt errôl. Szabó Lôrinc leveleit olvasva: "Magánélet? De úgy lesz ez közügy / ahogy tavasszal kipattan a rügy! / A kínokból úgy válik ki a vers, / itt minden fáj, itt minden csupa nyers, / hogyan lett ebbôl költészet, hogyan, / a lélek rejtett tûzkohóiban, / vágyak s kínok bakacsin éjjelén, / amikor nem lehetett már remény? / Hogyan lett ebbôl Tücsökzene, dal? / S a huszonhatodik év? Itt rivall, / itt sír a lélek, nyüszít és zokog, / míg rátörnek a vad infarktusok, / s meghal a rák szörnyû ravatalán: ötvenhét október harmadikán!" * LUXUS, RUHE, SICHERHEIT. (Luxus, nyugalom, biztonság.) Ezt ígérik az oldalas hirdetések. A kerület közepén, 40 000 négyzetméteres területen épül Budapest új városrésze: a MOM PARK, egyedülálló "város a városban", amely nyugati metropolisok mintájára egyesíti magában az igényes élet-, lakás- és munkakörülményeket. Exkluzív lakások, igényesen kialakított iparterületek, szórakoztató és bevásárlóközpont üzletekkel, éttermekkel, mozival, bajor sörfôzdével. * A MOM PARK az Alkotás utca (ebben lakott Tamási Áron özvegye, Ágota asszony is) és a Csörsz utca sarkán alakul – az épületek exkluzív felszereltsége, a sok zöldterület, a korszerû építési technológia, a kitûnô közlekedés (M1-es és M7-es autópálya, busz, villamos) nagy vonzerôt jelent. * CSODA? Nem csoda, ha elvágyik innen a fiatal. Élvezze a komfortot! (Mondja a reklám) Exkluzív lakások kétszobástól ötszobásig, videós kaputelefonnal és gépesített konyhával, hozzájuk erkély, terasz, esetenként tetôkert tartozik. Emellett minden lakáshoz parkolóhelyet biztosítanak a mélygarázsban. Fitness centrum, szauna és egyéb szolgáltatások. Jó volna direkte egy ilyen lakásba születni. Szép az élet: úszás, tenisz, judó, atlétika, lovaglás, aerobic, jóga, táncórák, autóvezetés, fitness... De te, aki most vagy fiatal, itt, Erdélyben, ha kijutsz, persze azzal kezded, hogy mosogatsz, takarítasz, aztán, ha minden oké, beállhatsz a pult mögé. Felszolgálni. Én elhatározom, hogy majd egyszer, valamelyik nyáron, végigjárom legalább az egyik hegyvidéki gyalogutat: mondjuk, azt, amelyiket Takács Tibor említi emlékezésében.
A marosvásárhelyi tanács frakcióvezetôje, dr. Benedek István sajtótájékoztatót tartott tegnap a testületre háruló, több megoldásra váró kérdésrôl. A frakcióvezetô nyilvánvalóan a halasztásra szánt, de a frakció erélyes fellépése következtében a múlt heti tanácsülésen tárgyalt városi közszállítás ügyének mihamarabbi megnyugtató megoldását tartja szem elôtt, továbbá a Közszállítási Rt. és a Siletina Kft. között létrejött elvi megállapodásról, a két közszállítási cég között létrejövô társulásról szólt, amivel lapunk egyik múlt heti száma kimerítôen foglalkozott. Közérdekû ügyrôl van szó, a Közszállítási Rt.-ben eluralkodott viszonyok tarthatatlanok, amelyeket végre rendezni kell. Erre esély van, ha a Közszállítási Rt. kulcspozícióiba ügyintézésre új mentalitású, rugalmas fiatalokat választanak. A frakcióvezetô sürgeti az illojális konkurencia, a taxistársaságok "fekete" szolgáltatásainak haladéktalan felszámolását.
Nem mellékes kérdésben: a kilakoltatottak, vagy azonos sorsra várók ügyében is állást foglalt a frakcióvezetô, helytelennek és igazságtalannak tartva azt, a városvezetés által már alkalmazott praktikát, hogy pénztelen, szociális gondokkal küszködô, kisgyermekes családokat tegyenek utcára. A tanács dolga, hogy ez ügyben is valamilyen módon humánus megoldást találjon.
Április 16-ig tekinthetô meg Szovátán a polgármesteri hivatal nagytermében a Székelyföldi mûemlék templomok címû fotókiállítás. Mihály Ferenc restaurátor, akinek munkásságát nemrég Kós Károly-díjjal jutalmazták az anyaországban, a keddi megnyitón elmondta: Sebestyén József budapesti mûépítész – kutatásai során – sokat fotózott Erdélyben. Fényképgyûjteményének egy kis szelete a kiállítás. A képeken rögzített templomok Szováta környékén, Udvarhelyszéken, a Gyergyói-, a Csíki-medencében, Kézdivásárhely és Kovászna környékén épültek.
Három egyházi jellegû dalmûvet mutatott be a helyi Intermezzo kamarakórus Fülöp Judit vezetésével. A tárlat közönsége részt vett azon a tanácskozáson, amelyet a szovátai városi múzeum létrehozásáról folytattak. A városi tanács tavaly októberben hozott határozatot az újraindításra. Az ügy intézésével Márton Leventét bízták meg. Tôle tudjuk a következôket: – Jelenleg egyetlen iroda áll a múzeum rendelkezésére, de a tanács álláspontja az, hogy múzeumnak – megfelelô beosztású termei és központi fekvése miatt – a mostani városi könyvtár épületének út felôli elsô része a legalkalmasabb. Mi kapna helyet ott? A meglévô néprajzi anyag még szegényes, de elkezdjük a gyûjtést. Természetesen helyet kap egy helytörténeti – fürdôtörténeti részleg. Létrehozzuk a képzômûvészeti galériát is, Kusztos Endre felajánlotta néhány alkotását, ezek képezik majd a képtár alapját. A múzeum egyelôre a városi tanács gyûléstermét használja elôadások, idôszakos kiállítások rendezésére. Indítványoztam a Múzeumbarátok Körének létrehozását, ez szellemi és szakmai munkával járulna hozzá az alapításhoz. Az ügy fô támogatója maga Mihály Ferenc, az erdélyi kazettás mennyezetek szakértôje, felújítója, aki egyébként Szováta szülötte. Intézményként a Székelyudvarhelyi Múzeum nyújt segítséget, igazgatója: Zepeczáner Jenô. Gub Jenô tanár úr felajánlotta 15 kôzetét, Józsa András tanár a várossal kapcsolatos történelmi dokumentumok másolatát. Fekete Árpád történelemtanár az anyaggyûjtést tartja a legsürgôsebbnek. A Múzeumbarátok Körének egyelôre 26 tagja van, a húsvéti ünnepek után tartja a hivatalos alakuló ülést.
(A szovátai múzeumnak internetes honlapja is van, neve – találóan – Virtuális Múzeum: www.szovata.ro/muzeum, vagy: www.szovata.ro/muzeum/hun002/marlev.htm)
Az írásjeleknek két fontos szerepük van: általában tagolják a mondatot, vagyis amolyan közlekedési jelek az olvasónak a mondat jobb áttekintésére; aztán van sajátos hangulat- és érzelemkeltô szerepük. Sajnos, az újságírónyelvben a központozás sokszor nem aláfestésre való, hanem az érzelem, a hangulat, a kifejezés helyettesítésére. Az alábbiakban egy eléggé elharapódzó ilyen tünetre hívnám fel a figyelmet: az idézôjel használatára.
Egyik napilapból való az alábbi szövegrész: Magyarázatok és "magyarázatok" a nyugatra menekült cigányok védelmében. Az idézôjel azt akarja jelenteni, hogy a második magyarázat az elsôvel szemben nem magyarázat. De akkor miért írták annak? Miért használták az idézôjelet? Ha nem magyarázat, akkor nyilván másvalami: magyarázkodás, félremagyarázás, hamis magyarázat, álmagyarázat, mellébeszélés, süket duma vagy akármi más, csak nem magyarázat. Írhatták volna címnek: Kétféle magyarázat. Való és hamis magyarázat. A "macskakörmös" megoldás helyett pedig azt: Igazi vagy álmagyarázat. Magyarázat vagy szemfényvesztés. Egy icipici (egy macskakörömnyi) fantázia kell hozzá, nem idézôjel.
Ezeknél a macskakörmöknél csakugyan nincs olcsóbb stiláris eszköz. Ha valami összehasonlításhoz, szembeállításhoz, jellemzéshez hiányzik egy szó, az ellentét, a találó kifejezés, idézôjel közé csapjuk a legszükségesebb szót, és mindjárt szellemes kifejezéssé válik. Ez a primitív képzelet- és szószegény "macskakörmözés" egyre kopottabbá vált. Napjainkban így írják meg egy igazgató sikkasztását: Ez a "becsületes" tisztviselô különféle "ügyes" fogásokkal negyvenmillió lejt "szolgált meg"; "Munkálkodásának" méltó "jutalma" ötévi "pihenés".
Ne értsük félre, lehet és van az idézôjelnek ilyen stiláris szerepe. Ezt helyesírási szabályzatunk is szentesíti. De visszaélünk ezzel az írásjellel. Egy anyaországi lapban olvastam: A "lelkiismeretes" ápolónô állítólag "jót tett" azzal, hogy megszabadította a szenvedéstôl a "másvilágra átsegített" öregeket. Íme, milyen jó lehetôségeket kínál az idézôjel a magyarázkodásra. Más példák: A riporter "jó magyarsággal" közölte az idegen labdarúgók nevét; Az asszony arról panaszkodott, hogy a nyugdíjból képtelen "kijönni". A riporter bizonyára rájött, hogy a "kijönni valamibôl" az említett szövegben nem éppen találó kifejezés, és gyorsan idézôjelbe tette. Ennek ellenére a "macskaköröm" nem tette szabatosabbá a mondatot. Tanulság: Óvakodjunk a "macskakörmöktôl", még akkor is, hogyha nem vadmacskáktól származnának.
Módosítás elôtt az erdôrendtartásról szóló törvény – adja hírül a Közbirtokossági Hírvivô 3. lapszámának vezércikke, amelyben Birtalan Ákos parlamenti képviselô lerántja a leplet a kormánypárt ez irányú szándékáról, a módosítás esetleges hátrányos következményeirôl, s egyben felvázolja az RMDSZ ezzel kapcsolatos álláspontját.
A székelyföldi erdôtulajdonosok lapjából tudhatjuk meg azt is, hogy a lázárfalvi közbirtokosság tulajdonába került a Szent Anna-tó és környéke, ám a festôi szépségû táj emiatt egyáltalán nincs veszélyeztetve. Ravasz Kálmán mérnök a közel 9000 hektáros összterülettel rendelkezô Maros Közbirtokosság megalakulásáról, gondjairól, terveirôl nyújt kimerítô tájékoztatást, Ráduly Róbert képviselô a Hargita megyei erdészeti vezetôk leváltásával kapcsolatban nyilatkozik a lapnak. Folytatódik dr. Garda Dezsô sorozata a közbirtokosságok történetérôl, Márk Miklós erdômérnök az erdészeti üzemtervekrôl, Szász János mérnök az erdei melléktermékek begyûjtését szabályzó rendeletrôl értekezik, dr. Zsigmond Gyôzô professzor pedig erdeink gombái közül ezúttal a kucsmagombát ismerteti. Szilágyi Ferenc erdômérnök tollából beszámolót olvashatnak egy magánerdészet alakítását célzó kísérletrôl, valamint az Udvarhelyszéki Közbirtokosságok Szövetségének megalakulásáról. Emellett még sok hasznos információval szolgál a Közbirtokossági Hírvivô, amelyre március végéig kedvezményesen fizethetnek elô az olvasók.
A két héttel korábbi közgyûlést követôen kedden újabb soros közgyûlésre került sor az Armedicánál. Míg az elmúlt alkalommal a törzstôke növelése volt a cél, most a 2000. évre vonatkozó gazdasági és beruházási tevékenységrôl szóló beszámolókat, illetve 2001-re az üzleti és beruházási tervet vitatták meg. A közgyûlés egyben módosította az igazgatótanács és a cenzori bizottság összetételét.
Az elhangzott beszámolók szerint az Armedica az elmúlt évben 15,4%-kal növelte árbevételét 1999-hez képest.
Az elmúlt évben az érvényben levô törvénynek megfelelôen négyszer is emelték termékeik árát. Ugyanakkor egy, az Exmarket Global Pharma által végzett kutatás alapján elmondható, hogy mennyiségi eladásait tekintve (ami tükrözi a termékek felhasználóinak számát is), az Armedica 2000-ben a romániai piac hatodik helyét foglalta el, a piaci részesedése pedig 3,17%. A közgyûlés határozata értelmében a 2000. évi eredmények után nem fizetnek osztalékot, hanem a teljes nyereséget fejlesztésre fordítják.
Azt is megtudhattuk, hogy a társaság alkalmazottainak létszáma 2000. december 31-én 356 fô volt, növekedett a felsôfokú végzettségûek aránya.
A 2001. évi beruházási terv szerint 4 millió dollárt fordítanak fejlesztésre, épületek javítására, belsô átalakításokra, berendezések felújítására vagy vásárlására és további 600000 dollárt technológiai fejlesztésekre. A beruházások eredményeként a marosvásárhelyi gyógyszergyár egy GMP konform (nemzetközi normáknak megfelelô) gyógyszergyártó üzemmé alakul, amelyben regionális fejlesztôközpontot is létrehoznak. A fôrészvényes Richter Gedeon stratégiai elképzelése az, hogy az Armedica hosszú távon a román piac meghatározó részese legyen és komoly exportpotenciállal rendelkezô vállalattá váljon.
A kisrészvényesek részérôl minduntalan felmerülô kérdésre a fôrészvényes Richter Gedeon elismételte: a marosvásárhelyi gyár megvásárlása nem rövid távú haszon megszerzésének céljával történt. Az adásvételi szerzôdés aláírásakor szem elôtt tartották, hogy a Richter Gedeon számára jelentôsnek tekintett régióban a román piac a legnagyobb.Több lehetôség megvizsgálása után az Armedicát találták a legmegfelelôbbnek, mert termékpalettája kiegészíti a Richter Gedeonét, ugyanakkor a gyár átszervezése sem ütközött áthidalhatatlan nehézségekbe. A döntéshozatalkor egyébként az is számított, hogy itt képzett szakembergárda állt rendelkezésre.
A közgyûlés után a Népújság kérdésére válaszolva a vállalat vezérigazgatónôje, Dan Valeria elmondta, hogy az ugyancsak marosvásárhelyi Pharmatech gyógyszergyártó jelentôs részvénycsomagját felvásároló LEK-terjeszkedés üzleti szempontból nincs hatással az Armedicára, ugyanis a két gyár eltérô piaci szegmensben forgalmazza termékeit.
Az Armedica jellemzô terápiás területei: a CNS, systemas fertôzés elleni szerek, antidiabetikumok, bôrgyógyászati készítmények.
Sikeres vállalkozók
Kocsis Csaba 28 éves. Alapképzése rádió-tv szerelô, de nem gyakorolja a szakmát, mert, amint mondotta, nem arra született, hogy naponta nyolc órán át ugyanannál a munkaasztalnál dolgozzon. Úgy érezte, ennél többre képes, rájött, hogy nem idegen tôle a kockázatvállalás. 1998-ban Nyárádszeredában bejegyeztette a Varko Impex Kft.-t, amely három év után sikeres vállalkozásnak bizonyult. Az erôteljes fejlôdésnek mi a titka, ha egyáltalán létezik?
– A jó döntéshez sokrétû ismeret szükséges. Néhányat említek: piaci, pénzügyi, technológiai. Kocsis Csaba honnan vette?
– Az élet úgy hozta, hogy nem az elmélettel kezdtem. Annak idején gondolkodtam, hogy milyen vállalkozást indítsak, mit termeljek, amit el is adhatok? A nagy kérdésre 1998-ban Hanga lányom születése adta meg a választ. Akkor döntöttem, hogy gyerekjátékokat fogok gyártani, mert azokra, amíg gyerekek léteznek, szükség lesz. Ezután kezdtem tanulni, és elmélyülni a részletekben. Az asztalosmûhely, kis játékgyár megnyitásához pénzre volt szükségem. Az induló tôkét egy esztergapaddal és két emberrel valósítottam meg. Figyelve a piacot, észrevettem egy rést. A csatornatisztító gépek alkatrészeit idehaza nem gyártja senki. A magasnyomású pucolófejek, csatlakozók, golyóscsapok iránt nagy a kereslet. Ezen alkatrészeket Franciaországból és Németországból importálják, méregdrágán. A magyarországi partnerem támogatásával 1998 júniusában el kezdtük gyártani két szakemberrel az említett alkatrészeket, amelyek a külföldiekhez viszonyítva jóval olcsóbbak. Idôközben kutattam a piacot. Az elsô megrendelônk a marosvásárhelyi Aquaserv volt, miután az általunk gyártott termékeket kipróbálták. Ma már Brassó és Szeben megyei cégek is vásárolják a csatornatisztító gépek alkatrészeit. A havi átlagos áruforgalom jelenleg 40 – 50 millió lej.
– A termék ára, habár alacsonyabb a külföldrôl származónál, mégis magasnak tûnik.
– A vásárlónak a szakmai hozzáértést kell megfizetnie. Az anyagot mi kezeljük, hogy miként, az féltve ôrzött szakmai titok. Az elsô pillanattól a minôségre figyeltünk, talán ennek is köszönhetjük, hogy csak megrendelésre dolgozunk. Az alkatrészgyártás fejlesztésre is biztosított pénzt. Hamarosan elkezdjük a víztisztító állomásokon mûködô ökoszivattyúk javítását, hosszú távú terveim között szerepel az ilyen típusú szivattyúk gyártása is.
– Az asztalosmûhelyben fából készült játékokat gyártanak, amelyeket a környezetvédôk is minôsítettek, a termékmennyiséget teljes egészében külföldön értékesíti. Hogyan sikerült ezt elérni?
– A magyarországi társam a vállalkozás résztulajdonosa, aki 1999 áprilisában megvásárolta Nyárádszeredában az asztalosmûhelyt. Egy szakembert és egy segédet alkalmaztam, natúr fajátékokat gyártottunk, annak idején, sajnos, csak a raktárnak. Közben természetesen kutattam a piacot, a magyarországi partnerem szintén. Eljött a nagy nap 2000 februárjában, amikor egyszerre 700 játékot értékesítettünk. Idôközben újabb embereket alkalmaztam, bôvítettük a választékot. Decemberben már tízen dolgoztak a mûhelyben, megnôtt a rendelések száma, be kellett vezetnem a két mûszakot. Jelenleg is két váltásban dolgozunk, havonta csak a játékautókból 800-at készítünk. A 30 féle játékból 20-at saját tervezés alapján gyártjuk. Ebben nagyon sokat segít a feleségem, Erika, aki pedagógus, pszichológus. A játékok tervezésekor figyelembe vesszük azok funkcióit és arra törekszünk, hogy a játék, amennyiben lehet, segítse a gyerek értelmi fejlôdését.
– A fából készült játék manapság divatáru. Miért?
– A nyugati országokban már évekkel ezelôtt visszafogták a mûanyagból készült játékok gyártását. Rájöttek, hogy a mûanyag törik, fennáll a vágás veszélye, emellett pedig káros a gyerekek egészségére. A fából készült, környezetvédelmi minôsítéssel ellátott játék valóban fogyó áru. Mi nem alkalmazunk vegyszert, nem lakkozzuk és nem festjük a játékokat, azokat fóliába csomagolva szállítjuk.
– Hozzáláttak a szinte félméteres törzsû repülôgép gyártásához is. Az új termékre van már rendelés?
– Az internetrôl vettem le a modellt, amelyet érdekesnek vélek. Egyébként az árára is rácsodálkoztam: 319 dollár. Az általunk készített repülô azért nem lesz olyan drága..., egyelôre legyártjuk és ha igénylik, akkor beindítjuk a sorozatgyártását.
– Tervei?
– Régi álmom, hogy Marosvásárhelyen egy olyan üzletet nyissak, ahol a babák, kisgyerekek számára egy helyen minden kapható legyen, játékok, pelenkák, ruhák, babaételek stb. Ha a 14 alkalmazottal tudjuk tartani a jelenlegi termelési szintet, akkor számításaim szerint ez az álom 4-5 éven belül megvalósul. Nemsokára az internethálózaton is láthatók lesznek az általunk készített játékok.
Kilyén Attila
Nemrégiben átiratban értesültek a helyi áramszolgáltató kirendeltségek az iparügyi minisztérium döntésérôl, miszerint a több felmerült lehetséges változatból végül kiválasztották az alkalmazásra kerülô privatizálási módszert. Ennek értelmében az ország 42 alegységét 19-re osztották, majd a második lépésben újabb 9 alegységbe vonják össze. Ebbôl 8 a közvetlen elosztással foglalkozna, míg a kilencedik átvenné az áramszolgáltatók eddigi összes mellékszolgáltatását. Ehhez a második lépéshez tartozna a konstancai és temesvári alegységek tényleges privatizációja, miután a szükséges fejlesztések véget érnek. Azaz, a hazai villamosenergia-hálózat csatlakoztatható a környezô országok hálózataira. A temesvári régióhoz az átszervezés után Arad, Hunyad és Krassó-Szörény megyék kerülnének, Konstancához pedig Tulcea, Teleorman és Slobozia megyéket csatolnák. Ami Maros megyét illeti, várhatóan Brassóhoz, esetleg Szebenhez kerülne.
A szakszervezeti képviselôk országos tanácskozásán a BNS-hez tartozó Univers tömörülés szakszervezeti vezetôi múlt héten közösen döntöttek arról, hogy nem támogatják a kilátásba helyezett privatizációs stratégiát. Ezt követôen a várható régiók szakszervezetei tanácskoztak. A Fehér, Hargita, Brassó, Kovászna, Szeben és Maros megyei szakszervezeti vezetôk múlt héten gyûltek össze és tárgyaltak a felmerült kérdésekrôl. Ezt követôen minden megyében közgyûlésre hívták össze a szakszervezeti tagokat. Az Electrica szakszervezetének víkendtelepi hétvégi házában kedden került sor a közgyûlésre, ahol a mintegy 800 tagot számláló szakszervezet döntést hozott. Ennek értelmében a várható privatizációs stratégiával csak részben értenek egyet, vagyis beletörôdnek abba, hogy régiókba tömörítsék az áramszolgáltatást, de mindenképpen ellenzik a temesvári és konstancai régiók eladását illetve egy különálló szolgáltatási alegység létrehozását. Ez utóbbi ugyanis szerintük a személyzet jelentôs csökkentéséhez vezetne.
Alexie Dobre, a Maros megyei Electrica szakszervezeti vezetôje a Népújságnak nyilatkozva elmondta, számukra az sem túl elônyös, ha Brassónak vagy Szebennek alárendelik a vállalatot, mivel így a beruházásokról központosítva döntenek, ami azt jelentheti, hogy csökkenne a megyénkbe jutó beruházások összege. Ettôl függetlenül ennél jóval súlyosabb probléma, hogy a várható privatizáció nyomán az ország két legerôsebb és stratégiailag is legfontosabb régiója magánkézbe kerülne.
– Egyértelmû, hogy akár importra, akár exportra kerül majd sor, ez a két régió majd kiváltságos helyzetben lesz és azt csinálnak majd, amit akarnak. Félô, hogy a leendô tulajdonosok rövid távú haszonra törekednek majd és miután kiszipolyozták a szóban forgó alegységeket, sorsukra hagyják azokat. Mindazonáltal még ez sem késztetett volna tiltakozásra minket, ha a privatizáció során nem terveznék a szolgáltatásokkal foglalkozó kilencedik alegység létrehozatalát. Ez várhatóan az összes karbantartási és javítási, tanácsadási, tervezési munkálatot felvállalná, ami jelenleg az Electrica alkalmazottainak kétharmadát foglalkoztatja. A tervek szerint azonban az újonnan létrejövô vállalat a személyzetnek csak egyharmadát venné át, ami közvetve azt jelenti, hogy az alkalmazottak fennmaradó egyharmada munka nélkül marad.
Dobre Alexie hangsúlyozta, ennek elkerüléséért minden törvény által megengedett eszközzel tiltakozni fognak. Arról, hogy helyi szinten lesz-e ilyen tiltakozás, a régióhoz tartozó többi szakszervezetek döntéseit követôen határoznak.
Folyamatban az adósságtörlesztés
Romániának az idén 1,123 milliárd dollárt kell törlesztenie külföldi államadóssága után – jelentette kedden a Román Nemzeti Bank. Az elsô negyedévben a bank már 225,3 millió dollár tôkét és kamatot térített a hitelezôknek. A központi bank arany- és devizatartaléka 3,7 milliárd dollárt ért március végén, ebbôl 2,823 milliárd dollár volt devizában. A kormány tavaly 1,31 milliárd dollárt törlesztett a hazai és a külföldi államadósság után – tette hozzá a Rompres hírügynökség.
10.000 lakás felépítésére számít a kormány
A közmunkaügyi, szállítási és lakásügyi tárca az idén 8.000 lakást kíván építeni bérbeadásra és további kétezer családi házat a záloghitel rendszerében. Nastase kormányfô szerint az idén a pénz elôteremtése nem lesz gond, tekintettel az idénre jóváhagyott 3 milliárd dolláros eladósodási szintre. A miniszterelnök szerint a nemzetgazdaság kezd egészségesebben mûködni és ennek elsô jelei már észre is vehetôk: csökkentek a bankkamatok, a központi bank valutakészlete 3,7 milliárd dollárra nôtt, a brassói traktorgyár eladta elsô termékeit román farmereknek. Hozzáfûzte, hogy az állami társaságok magánosításának folytatásán túlmenôen a kormány most a green field típusú, azaz a nulláról induló beruházások ösztönzésében érdekelt.
Alkotmánybírósághoz fordul az MVSZ
A magyar Alkotmánybírósághoz fordul a Magyarok Világszövetsége (MVSZ), mert bizonyítottnak látja, hogy az 1972. évi ügyészségi törvény alkotmányellenes, s a letûnt idôket idézô szellemisége és szabályozatlansága miatt nem alkalmas az alapvetô emberi szabadságjogok biztosítására – hangzott el az MVSZ keddi budapesti sajtótájékoztatóján. Patrubány Miklós, a világszövetség elnöke elmondta: az MVSZ tavaly májusi küldöttgyûlése óta semmilyen törvénytelenséget nem követett el a világszövetség vezetô testülete. Ezért érthetetlen számukra a Legfôbb Ügyészség bírósági kérelme, amelyben a májusi tisztújító küldöttgyûlés valamennyi határozatának megsemmisítését kérik. Patrubány Miklós hangoztatta: a Legfôbb Ügyészség keresetében nem a jelenlegi idôszakot, hanem az 1996 tavaszán felállt MVSZ-választmány szabálytalanságait kifogásolja.
500 milliárddal kér többet az egészségügy
A parlament egészségügyi bizottságai elfogadták az állami költségvetés és a társadalombiztosítási költségvetés tervezetét, bár több ellenvetés merült fel a szenátorok és a képviselôk részérôl. A bizottságok szerint az egészségügyi minisztériumnak tervezett pénz nem fedi a személyzeti és anyagi költségeket. Az egészségügyi személyzet bérére kiutalt összeg csupán az év elsô 11 hónapjára lesz elég, s ide nincsenek beleszámítva a közbejöhetô indexelések. A honatyák kijelentették, hogy az anyagi költségekre elôírt összeg túl kicsi, tehát fennforog a veszély, hogy a kórházak helyzete drámaivá váljon. A gyógyszerek és az egészségügyi anyagok esetében felgyülemlett adósság és az élelemre szükséges pénz hiánya súlyos problémákat okozhat az orvosi ellátásban. A bizottságok tagjai az egészségügyi biztosító jövedelmének 500 milliárd lejjel való emelését is kérték.
Csökken az állatállomány
Február végén az állatállomány (szarvasmarha, sertés, juh és kecskefélék) 18,4 millió fô volt, ami 1,1 millióval vagy 6,4 százalékkal jelent kevesebbet a múlt év azonos idôszakában létezônél.
Kényszerbehajtás az egészségbiztosításban
Az országos egészségügyi biztosító kényszerbehajtást indít adósaival szemben – jelentette be Valeriu Simion, a biztosító alelnöke. Ha a munkaadó levonta a dolgozók bérébôl a 7 százalékot, viszont nem utalta át azt a biztosítóhoz, sikkasztásnak számít és bûnügyi eljárást indítanak ellene – fûzte hozzá Simion. Miután a költségvetést megszavazzák, a nulláról indulunk, vagyis akinek nincs felbélyegezve a biztosítási könyve, annak nem jár az egészségügyi biztosítás – mondotta az alelnök, megemlítve olyan helyzeteket is, amikor egyes vállalatokat privatizáltak és törölték tartozását a biztosítóval szemben, míg az országos biztosítót nem értesítették errôl.
A hadsereg erôszerkezete 2003-ra
Mihail Popescu hadseregtábornok, a fôvezérkar fônöke ismertette a hadsereg erôszerkezetét 2003-ig. A hadsereg reformjának végsô célja egységes, versenyképes, hatékony és rugalmas, a NATO sztenderdjeivel összhangban álló, 112 ezer katonát és 26 ezer civilt tömörítô erôstruktúrát elérni. A hadsereg szerkezeti felépítése 2003 végére a következôk szerint fog kinézni: a nemzetvédelmi tárca központi struktúrái, a hadsereg erôkategóriái és a vezérkari fônöknek alárendelt egyéb struktúrák.
Figyelik a helyi sajtót
A köztájékoztatási minisztérium területi hivatalokat nyit az ország fontosabb városaiban, hogy megkönnyítse az információk mozgását a központtól a vidék felé és fordítva, a kormány tájékozódását a helyi problémákról – közölte Vasile Dancu miniszter. A hivatalok az ôszön kezdik meg mûködésüket. A hivatalokban 2-3 alkalmazott fog mûködni és feladatuk lesz továbbítani a kormány felé a helyi sajtó jelzéseit, a lakossági észrevételeket, és kapcsolatot tartani a polgári társadalommal. E hivatalok közvetlen összeköttetésben lesznek a kormány informatikai rendszerével, így a kabinet minden határozata és döntése igen sebesen eljut vidékre.
Milosevicnek ízlik a börtönkoszt
Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnöknek ízlik a börtönkoszt. A Blic címû jugoszláv napilap szerdai tudósítása szerint Dragisa Blanusa börtönigazgató úgy nyilatkozott, hogy Milosevic dicsérte az ellátást. A neves fogolynak eddig a sertésragu ízlett a legjobban. Egyebekben – mint mondta – Milosevic olyan, mint minden más fogoly. A volt elnöknek csupán ruházatát kellett idôközben megváltoztatnia. Miután a börtönben övét elvették, folyvást lecsúszott a nadrágja. Mira Markovic, Milosevic felesége azonban tudta, miként kell ezen segíteni. Másnap tréningruhát vitt be férjének. Milosevicet vasárnap reggel vették ôrizetbe. A jugoszláv igazságszolgáltatás pert készül indítani ellene.
Útravaló
Holnap kerül sor Kecskeméten az Útravaló címû hanglemez és hangkazetta ünnepélyes bemutatójára. A 20. századi erdélyi költészetbôl való válogatást Illyés Kinga elôadásában láthatják az érdeklôdôk. Az ünnepélyes bemutató helyszíne a Kecskeméti Református Gimnázium díszterme, a rendezvény díszvendége: Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke.
Felmérés a mentôszolgálatoknál
Országos felmérô akció keretében érkezett hétfôn Marosvásárhelyre dr. Oprisan Mircea, az Egészségügyi Minisztérium sürgôsségi ellátással foglalkozó bizottságának elnöke. A minisztériumi küldött a SMURD-ot, a megyei mentôszolgálatot, valamint az egységesített ügyeletet kereste fel. A felmérés eredményét, a késôbbiekben hozzák nyilvánosságra.
Jogi tanácsadó
Csütörtökön délután 3 órakor szerkesztôségünk – Dózsa György utca 9. szám, II. emelet, 76-os szoba – jogi tanácsadót tart. Az érdekeltek ne feledjék el magukkal hozni az elôfizetési nyugtájukat és azokat az üggyel kapcsolatos iratokat, amelyben a jogász tanácsát kérik.
Írók közgyûlése
Tisztújításra, elnökválasztásra készül a Romániai Írók Szövetsége. Országos konferenciájuk elôtt a vidéki íróközösségek tartanak közgyûlést. A Marosvásárhelyi Írói Egyesület április 7-én, szombaton délelôtt 11 órától rendezi meg összejövetelét a megyei könyvtár székhelyén, ahova elvárják az egyesületi tagokat, a megújulást óhajtó tollforgatókat.
Faültetési akció
A mezôgazdasági és a közigazgatási minisztériumok kezdeményezésére Maros megyében is beindították a faültetési programot. A jelszó: minden polgár öt facsemetét ültessen. A faültetési akciót az erdô hónapja rendezvény keretében szervezik meg, március 15. és április 15. között, az Országos Erdészeti Hivatal ugyanakkor versenyt hirdetett meg az iskolák, árvaházak, nemkormányzati szervezeteknek. Jutalomként 26 számítógépet adományoznak. Hétfôn a csendôrök Görgényben 2 hektárnyi területet ültettek be facsemetékkel, az Unirea Kollégium VII-VIII. osztályos diákjai kedden Koronkában végeztek hasonló tevékenységet. A napokban a nyárádtôi, valamint a maroskeresztúri polgármesteri hivatalok szerveznek hasonló akciókat.
Bournemouth-i küldöttség Marosvásárhelyen
Ma érkezik a megyeszékhelyre Marosvásárhely testvérvárosának, Bournemouth-nak a küldöttsége, amelyet holnap 10 órakor fogadnak a városházán. A látogatás célja újabb közös programok kidolgozása az oktatás, szociális ellátás, közigazgatás terén. A delegációban Ben Grower, Bournemouth város polgármestere, Bob Chapman, a tanács elnöke, valamint szakemberek vesznek részt. Az ötnapos itt-tartózkodás alatt az angol küldöttség ellátogat többek között a Mûvészeti Líceumba, a Kultúrpalotába, a zsinagógába, a Teleki Könyvtárba, a Bolyai Líceumba, felkeresi a Közszállítási Rt.-t, a Lakásgazdálkodási Rt.-t, a Kereskedelmi és Iparkamarát, megbeszélést folytat a Siletina Kft. képviselôivel.
Állásbörze
A megyei Munkaerô-elhelyezési és Átképzési Ügynökség április 6- án állásbörzét szervez a megyében levô 6 egységénél: Marosvásárhelyen, Szászrégenben, Dicsôszent