|
LIII. évfolyam 79. (14739) sz. |
2001. április 4., szerda |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro
Díjszabás szavanként:
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Százmillió ember szenved jelenleg a polgárháború gyötrelmétôl a világ mintegy 40 országában – hívta fel a figyelmet erre a súlyos problémára Bukarestben Mizsei Kálmán, az ENSZ fejlesztési programjának (UNDP) európai regionális igazgatója, megnyitva a konfliktusok megelôzésérôl tanácskozó nemzetközi értekezletet.
A román kormány szervezte értekezlet nyitó napján Ion Iliescu államfô azt hangsúlyozta, hogy az utóbbi idôk belsô konfliktusai a felszínen etnikumok közötti harcnak látszottak ugyan, de a lényegi ok mindenütt inkább a megoldatlan társadalmi problémák halmaza volt. Friss példaként említette Macedóniát, kijelentve, hogy "ez az úgynevezett etnikumok közötti konfliktus" valójában a jugoszláv szövetségi állam széttagolódásának, a gazdasági átalakulás kudarcának és a 40-60 százalékos munkanélküliségnek a következménye.
A ma záruló tanácskozáson Albánia, Costa Rica, a Dél-afrikai Köztársaság, Bosznia, Bulgária, a Fülöp-szigetek, Görögország, Horvátország, Jugoszlávia, Kazahsztán, Macedónia és Törökország képviselteti magát.
A bukaresti összejövetelen a kormányok képviselôi mellett részt vesznek társadalmi szervezetek küldöttei is, továbbá az ENSZ, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, az Európai Bizottság, valamint az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet megbízottai.
Tôkés László püspök, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke tiltakozásra szólította fel hétfôn azokat, akik az RMDSZ gyökeres belsô megújulását a szívükön viselik.
A tiszteletbeli elnök az MTI bukaresti irodájához eljuttatott nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy a szervezet belsô parlamentjének számító Szövetségi Képviselôk Tanácsa szombati marosvásárhelyi ülésén több olyan döntést hozott, amellyel maradék hitelét is elveszítette.
A tiszteletbeli elnök szerint a szavazási arányokból kitûnik: az SZKT-ban egy évek óta tökéletesen bejáratott, antidemokratikus szavazógépezet mûködik, amely teljes mértékben elégedett az önfeladó RMDSZ- politikával. Az SZKT képtelen betölteni az RMDSZ-ben meghatározott szerepét és hivatását, az 1993 óta halogatott belsô választások újbóli elodázásával maradék hitelét is elveszítette, "nemhogy a romániai magyarság legitim összképviseletére, de még a román versenypárttá átvedlett RMDSZ vezetésére is alkalmatlan".
Tôkés püspök ezért tiszteletbeli elnökként felhívással fordult mindazokhoz, akik "az RMDSZ gyökeres belsô megújulását a szívükön viselik" – elsôsorban a szombati szavazásokon kisebbségben maradt húsz SZKT- képviselôhöz –, hogy tiltakozásukkal és állásfoglalásukkal követeljék: az RMDSZ Operatív Tanácsa önálló ülésen foglalkozzon az RMDSZ belsô válságával, az SZKT rendkívüli ülésen térjen vissza az elhibázott döntések felülvizsgálatára, és – ha szükséges – az RMDSZ rendkívüli kongresszusa készítse elô a belsô választások mellett az RMDSZ teljes belsô reformját és megújulását.
A tiszteletbeli elnök megint nem látta, hogy mi történik az RMDSZ-ben. Nem figyelt oda a vitára, és nem vette észre, hogy itt nem táborok szerint oszlottak meg a vélemények, hanem két elv ütközött, de ezeknek az elveknek nincs közük az RMDSZ-en belüli irányzatokhoz – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában.
Markó emlékeztetett arra, hogy egyes vélemények szerint az SZKT-nak továbbra is korporatív elvek szerint kell fölépülnie, mások szerint pedig a területi szervezeteknek leosztott mandátumokból kellene összeállnia.
Mindkét elv demokratikus, nincs mögötte olyan megoszlás, mint amilyenre most a püspök úr hivatkozni próbál. A püspök úr az általa valósnak vélt megoszlást próbálja tovább mélyíteni, de akik ebbôl konfliktust próbálnak gerjeszteni, tévednek – hangsúlyozta Markó.
A szombati szavazáson az egyik elv kapott többséget. Markó hangsúlyozta, hogy az RMDSZ területi szervezetei, áramlatai ezt a kongresszus elôtt bármikor újra megvizsgálhatják, a különbözô vezetô testületekben különbözô formában felvethetik.
Egy pillanatig sincs arról szó, hogy demokratikus és antidemokratikus elképzelések ütköztek volna. Köztudott, hogy magam javasoltam: az SZKT vitassa meg ezt a kérdést és döntsön. Számomra az fontos, hogy az RMDSZ testületei demokratikus módon dolgozzanak, a szövetségen belül létezzen a véleményszabadság, a vezetô testületekben legyenek ott a különbözô áramlatok – szögezte le Markó.
Sajnos, Tôkés László megnyilatkozásait már nem tudom a tiszteletbeli elnök megszólalásának tekinteni, hiszen már hosszú ideje nem pártatlan erkölcsi tekintélyként szólal meg az RMDSZ-ben, hanem úgy, mint bizonyos, általa fontosnak vélt áramlatok makacs erôltetôje. Meghallgatom és egyeztetni próbálom a különbözô véleményeket, így Tôkés Lászlóét is, de nem úgy, mint az RMDSZ tiszteletbeli elnökének, hanem mint az RMDSZ-en belüli egyik áramlat képviselôjének véleményét – tette hozzá a szövetségi elnök.
Közleményben adta hírül az RMDSZ nemzeti- liberális platformja, a Reform Tömörülés, hogy május 26-án, Sepsiszentgyörgyön tartja IV. kongresszusát. A tervezett napirendi pontok között a platform politikai programjának megvitatása és elfogadása, különbözô politikai állásfoglalások ismertetése és tisztújítás szerepel.
A platform ugyanakkor állásfoglalásban fejti ki véleményét a Szövetségi Képviselôk Tanácsa 2001. március 31-i ülésének döntésérôl, "mely szerint nincs szükség a közel hat éve tisztségben levô Átmeneti Tanács összetételének megújítására". A Reform Tömörülés szerint "az SZKT ezen döntése ellentétes az RMDSZ alapszabályának mind betûjével, mind szellemével. Ezzel a döntéssel végleg letérnénk az elôzô kongresszusaink által megszabott útról, állandósítva a szövetséget megosztó politikai-erkölcsi válságot".
A továbbiakban kifejtik: "Közképviseleti szervezetünk hitelét és legitimitását ássa alá e többségi – a politikai cinizmus ismérveit kimerítô – vélemény, mely a képviselendô közösséget megfosztja saját elöljárói megújításának jogától. Errôl tudomást nem venni éppen olyan felelôtlen hozzáállás, mint a bajokra figyelmeztetô bírálatok elhallgattatása és a szövetségi kereteken kívülre szorítása".
Végül a Reform Tömörülés az SZKT szóban forgó döntésének szabályossági vizsgálatát kezdeményezi a szövetségi szabályzatfelügyelô bizottságnál, továbbá megfontolás tárgyává teszi a szövetség rendkívüli kongresszusa összehívásának kezdeményezését – ovasható az RT elnöksége és az SZKT Reform frakciója nevében Toró. T. Tibor elnök által aláírt állásfoglalásban.
Nemrég tartott tisztújítást a szovátai RMDSZ. A frissen választott elnök, Bán Mózes szerint ezek a választások új elemet hoztak a szervezet életébe. Reményét fejezte ki, hogy pozitív változás lesz, ha neki elnökként sikerül létrehoznia azt a szemléletváltást, amelynek szükségességérôl annyi szó esett az évek során. Az új választmány ilyen irányban akar tevékenykedni és közösen keresik a megoldásokat egy ilyen jellegû mûködéshez.
Elmondta, hogy már a legutóbbi választmányi ülésen felvetették, mit tett a szovátai RMDSZ a közösségéért. Az elnök szerint érdekvédelmi szövetségként felelôsséget éreznek a városban lezajló eseményekért. Gyakorlatiasságra van szükség, több párbeszédet kell folytatni az intézményvezetôkkel, a városvezetéssel, az önkormányzati képviselôkkel, hogy azok az elképzelések, amelyeket az RMDSZ szorgalmaz, megvalósulhassanak.
A kérdésre, hogy milyen a viszonyuk a megyei vezetéssel, az elnök kijelentette: a kapcsolat normalizálódott, ôk mindenképpen pozitívan viszonyulnak a megyéhez. Ennél azonban fontosabbnak tartotta a helyi tevékenység jobb megszervezését a körzetben, s azt, hogy nagyobb figyelmet szenteljenek a környezô falvaknak. Tervezik, hogy legalább negyedévenként részt vesznek a falvak választmányi ülésein, és az azokon felvetett igényeket, gondokat tolmácsolják a megye felé, hogy az intézkedjen a képviselôk által és az országos vezetés támogatásával.
A szovátai RMDSZ elsôdleges kötelessége az elnök olvasatában azonban az, hogy megpróbálják a közösséget helyi szinten kiszolgálni. A szovátaiak bizalma megrendült az elmúlt években az RMDSZ-ben, az új vezetés ezt a bizalmat szeretné visszaállítani. Ilyen irányban már született egy elképzelés, mely szerint mindegyik választmányi tagnak lesz egy kiírt körzete, ahová eljár, feljegyzi az emberek gondjait, s megpróbálnak azokon segíteni. Ha ez sikerül, mondta Bán Mózes, akkor tovább lehet lépni kerületi szintre, s utána a megye felé.
– Spirálszerûen megy ez a dolog, de kell legyen egy kiindulópont. El kell valahol kezdeni, de fontos, hogy akik megbízatást vállalnak, higgyenek is abban, amit tesznek, és tegyenek meg minden tôlük telhetôt azért, hogy a lelkiismeretük tiszta legyen akkor, amikor két év múlva újabb választás következik – vonta le a konklúziót a szovátai elnök.
A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) szombaton Kolozsváron tartott küldöttgyûlést, amelyen nyílt levelet fogalmaztak meg az RMDSZ országos vezetôihez. Ebben elfogadhatatlannak tartják, hogy "önök folyamatosan a politikai hatalmuk hosszú távú biztosításán munkálkodnak" (...) ezzel szemben az önös politikai indíttatásoktól mentes, önszervezôdô ifjúsági szervezeteket tudatosan próbálják háttérbe szorítani, mûködésüket akadályozni, megvonni tôlük a szükséges anyagi támogatást".
A továbbiakban kijelentik, hogy "a pártosodás útjára lépett RMDSZ hivatásbetöltése számunkra fogyatékosnak tûnik." Ismételten felkérik az RMDSZ vezetését, folytassanak tárgyalásokat a MIT küldöttgyûlés megbízottaival a további együttmûködés rövid távon teljesíthetô feltételeirôl: "...konzultáljon a MIT-tel az ifjúságot érintô kérdéskörökben"; * "...segítsék elô, hogy képviselônk megfigyelôi jogkörrel részt vehessen a Magyar Állandó Értekezlet ülésein és szakbizottságainak munkálataiban"; * "Az RMDSZ állítsa vissza az Ifjúsági Fôosztályt és konzultáljon a MIT-tel az ifjúsági referens kinevezésekor"; * "Igényeljük az erdélyi magyar ifjúság érdekérvényesítésének elôsegítését az ifjúságot és a nemzeti kisebbségeket érintô költségvetési támogatások tekintetében"; * "Az RMDSZ minden szintjén, így a területi szervezetek döntéshozó testületeiben is biztosítsák a helyi ifjúsági szervezeteknek a 15%-os képviseleti arányt", illetve, hogy "egyértelmûen határolódjanak el Borboly Csabától és az általa képviselt irányvonaltól"
Végül "nyílt levelükbôl" az ultimátum sem marad ki: "Amennyiben kéréseinkre továbbra sem kapunk érdemleges választ, a Magyar Ifjúsági Tanács képviseletében – felelôsségünk tudatában és saját önbecsülésünk érdekében – megszüntetjük kapcsolatunkat az RMDSZ-szel…"
Tegnap rövid látogatáson vett részt városunkban Nagy-Britannia romániai nagykövete, Richard Ralph. Noha a Transylvanian Business Forum meghívására érkezett ide, programjának szerves részét képezte a város elöljáróinál tett látogatása is. Így rövid megbeszéléseket folyatott a polgármesteri hivatal, a prefektúra és a kereskedelmi kamara képviselôivel.
A délutáni órákban tartott sajtótájékoztatóján Richard Ralph elmondta, meglepetéssel tapasztalta, hogy az ország e régiója milyen dinamikusan fejlôdik, ugyanakkor hangsúlyozta: városunk és környéke komoly turisztikai potenciállal rendelkezik. E téren véleménye szerint a két országnak közös erôfeszítéseket kellene tennie a szabad utazás feltételeinek megteremtéséért. Ugyanakkor biztatta az itt lakókat, ne riadjanak vissza a vízumkényszertôl, hiszen mindannyiunk közös érdeke, hogy kapcsolatok alakuljanak ki és a már létezôk elmélyüljenek.
A Népújság kérdésére válaszolva a nagykövet elmondta, látogatásának bizonyára nem lesznek az elvárásokhoz méltó, kézzelfogható eredményei, mindazonáltal a maga részérôl ígéretet tett, hogy az angol üzletemberek tudomására hozza a Maros megyében rejlô lehetôségeket, felhívja az érintettek figyelmét a környék turisztikai potenciáljára is, ugyanakkor értesíti a British Councilt, hogy figyelmét erre a vidékre is terjessze ki.
– Szeretnék csodákat tenni, de sajnos nem lehet – mondta a nagykövet –, ám ne feledjük el, a kormány csak kereteket teremthet, cselekedni végsô soron az embereknek kell. Ugyanakkor örömmel látom, hogy látogatásomtól függetlenül, már jóval korábban virágzó kapcsolatok alakultak ki angolok és idevaló üzletemberek közt. Ezt tovább fejleszthetjük.
A nagykövet az esti órákban, a Transylvanian Business Forum meghívásának eleget téve, az általuk szervezett Üzleti etika c. konferencián vett részt.
Ne gondolják, hogy pitiáner ügyrôl szólok, aktuális a tavaszi fény, aktuális minden rügy, minden szál virág. Az ember – ha még van hova – hazahúz. És megbotránkozik.
A bölcsôhely szép dolog, beszélni róla a legszebben kellene, de úgy látszik, arra való a tágasabb szülôföld, hogy mások megcsúfolják. Rejtett még vihar idején kalangyába nagyanyám történetem helyszínén.
Még csak annyit: jó harminc évvel ezelôtt a tanító úr fogalmazást kért az örök nagy témáról. Írtam házunkról, a gémes kútról, a kemencénkrôl, a Bodri kutyáról, még azt is megírtam, hogy valaki korbácsnyéllel kiütötte nagyapám lovának fél szemét, sirattam, és nagyjából ennyi. Azt mondtam, ennyi az én kerek világom. A tanító úr megcsóválta fejét és egy egész napos természetrajzórát tartott. Elvitte osztályát a Bekecsre. Körberajzolta a légben a Kis- és Nagy- Nyárád vidékét, azt mondta, ez mind a tiétek. Olvassátok Kacsót és Tamásit, mi a szülôföld. És mesélt arról, amit talán Orbán Balázs könyvébôl olvasott, de sejtem, hogy még sokat "költött" hozzá, mert dicsô csatáknak, magas váraknak soha sehol nyomára nem akadtam, Rapsonné vára átellenben porlik. De mondom, szépek voltak azok a mesék, ahogy telik az idô, úgy érzem, talán minden igaz lehet…
Csak az nem, amit láttam a minap. Garázdákról tudunk, ide- oda betörô profi gaztevôkrôl. És tudni kell: újabb természeti üzletág van feljövôben, virágzó üzlet tavasszal, amíg tart a készlet Bekecs hóvirágos mezején.
Hivatásos környezetvédôkkel beszélgettünk nemrég, hogy a festôi térséget tájvédelmi zónává illene már tenni. Ha nyernek rá dolcsit, márkát jól megírt pályázattal, úgy lesz. Nekem csak annyi lett volna a szerepem az egészben, hogy majd írok a tájvédelmi brosúrába arról, amit tudok, hallottam ôseimtôl. A felmenô üzletágról akkor még semmit sem sejtettünk. Hogy tûzifának viszik a fát e zordon vidéken, hát viszik évszázadok óta, a havasi jellegen nem változtat törvény.
A minap a Kabalás-tónál jártunk, szólott valaki: vad jár a vidéken. Csakis vadkan lehet, édes gyökereket keres a csapáson. Csakhogy, mint kiderült, nem vadkanról van szó, vademberekrôl legfeljebb. De Tarzanról nem mesélt a tanító úr, így hát az a gyanúm, hogy a civilizációból jönnek fel a tájrablók. Ássák a hóvirághagymát és viszik kosárszám. Nos, senki háziasszony meg ne döbbenjen, ha kerti ágyásában csoda történik, mondanám, de errôl szó sincs. Arról hallok, hogy jó pénzt adnak külföldön a hóvirág hagymájáért. Lám, a találékonyság tetôfoka, hogy visznek el lassan egy termô mezôt, a föld marad.
Jó lenne nyakon csípni a virágmezô feldúlóit. Hogy ki tenné meg, nem tudom. Bizonyos, a természetvédelmi brosúrába már nem írok semmit. Elment a kedvem végképp.
Nemzeti kisebbségek támogatása
Tekintettel az idei évre meghirdetett költségvetési szigorra, már az komoly eredmény, hogy a költségvetés tervezete a tavalyival reálértékben megegyezô összeget szán a romániai nemzeti kisebbségek támogatására – jelentette ki kedden Markó Attila, a tájékoztatási minisztérium keretében mûködô kisebbségvédelmi fôosztály államtitkár-helyettese.
Markó Attila az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta, hogy tavaly az akkor még önállóan mûködô kisebbségügyi hivatal 62 milliárd lejt fordíthatott a Romániában élô nemzeti kisebbségek támogatására, az idén 80 milliárd lejt terveznek erre a célra.
Tavaly 16 hivatalosan elismert nemzetiségi kisebbséget tartottak számon Romániában, de az év végén tartott általános választásokon számuk kettôvel nôtt, így az idén 18 nemzeti kisebbség között oszlik meg majd a támogatás.
A tervezetben szereplô 80 milliárdot 4 milliárd lejes pályázati alap egészíti ki, a rasszizmus elleni kampányra pedig az idén 800 millió lejt kívánnak fordítani.
A nemzeti kisebbségek szervezetei székházaik fenntartására, személyzeti és mûködési költségekre, kiadványok, újságok megjelentetésére, mûvelôdési, tudományos rendezvényekre, illetve beruházási költségekre kaphatnak támogatást.
A nemzeti kisebbségek pártjai nem kapnak a minisztériumtól támogatást, így a romániai magyar közösség ekképpen támogatott szervezete nem a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), hanem az Erdélyi Magyar Közmûvelôdési Egyesület (EMKE). Az EMKE tavaly közel 8 milliárd lejt kapott, s az egyesület abban bízik, hogy az idei támogatás reálértéke eléri majd ezt az összeget.
Markó Attila hangsúlyozta, hogy a támogatások elosztása nem lehet létszámarányos a nemzeti kisebbségek körében, mivel több olyan költség van, amely a nemzeti kisebbségek létszámától függetlenül azonos. Emlékeztetett arra, hogy sem az RMDSZ, sem az EMKE nem várta el soha a létszámarányos támogatást.
Az államtitkár-helyettes elmondta, hogy a költségvetési szigor sokkal inkább jelentkezik a határon túli románok támogatásában. A költségvetés idei tervezetében 7 milliárd lej szerepel erre a célra. Emellett a román miniszterelnöknek van külön alapja a határon túli románok támogatására, de ezt az alapot a tavalyi 5 milliárd lejrôl az idén 1 milliárd lejre csökkentik.
Az MTI-nek arra a felvetésére, hogy a magyar állam jelenleg csak a romániai magyarokat három-négyszer akkora összeggel támogatja, mint amennyit a román állam az országban élô nemzeti kisebbségek és a határon túli románság támogatására összesen fordít, Markó Attila hangsúlyozta: ha összevetjük a két ország költségvetését, akkor pontosan látszik, hogy az anyagi lehetôségekben is ilyen arányú különbség létezik.
A román hadsereg tavalyi mérlege azt mutatja, hogy a fegyveres erôk nem érték el a bevethetôségi szintet, nem a tervezettnek megfelelô a hadmûveleti képességük – jelentette ki Mihai Popescu hadseregtábornok, a hadsereg vezérkari fônöke.
A vezérkari fônök hangsúlyozta, hogy a legnagyobb gondot a személyi állomány hiányosságai és az anyagi források szûkössége okozza.
Popescu tábornok példaként említette, hogy a szárazföldi erôknél nem megfelelô a gyorsreagálású erôk hadmûveleti képessége, rendkívül elhasználódott a harci technika. A légierônél a pilóták csak a szükséges repülési szám 13 százalékát teljesíthették. A haditengerészet állapotát az mutatja, hogy a hajók fele nem futhatott ki a tengerre, a szükséges üzemanyag mindössze a 15 százalékát biztosították a tengerészetnek.
A vezérkari fônök elmondta, hogy 2001 és 2003 között új, a NATO sajátos hadmûveleti elveinek megfelelô kiképzési koncepciót vezetnek be a román hadseregnél. Nagy hangsúlyt fektetnek az angol nyelv és az informatika oktatására.
A hivatásos állomány a berendezések, a szolgálati lakások, az orvosi ellátás hiánya, a nehéz munkakörülmények és a munkahelyek bizonytalansága miatt elégedetlen.
Popescu tábornok elmondta, hogy tavaly a vezérkarnál és az alárendelt egységnél valamivel több mint 4800 tisztet, tiszthelyettest és polgári alkalmazottat helyeztek tartalékos állományba, a hadsereg állományának létszámát 26 ezerrel csökkentették.
Tavaly a román védelmi minisztérium költségvetése 8144,06 milliárd lej volt. Az idei költségvetés tervezete a védelmi költségvetés 30 százalékos növelésével számol.
A fegyveres erôk tavalyi mérlegét ismertetô vezérkari fônök ôszinte nyíltsága alaposan meglepte a keddi sajtót.
"Egy évvel a NATO további bôvítése elôtt a román hadsereg gyengén kiképzett, rosszul felszerelt és morális szintje a földön hever" – írta az Adevarul címû lap. A Cotidianul szerint a román hadsereg "sántikálva halad a NATO-ba vezetô úton", míg a Ziua egyszerûen egy kerekeit vesztett, bakokra állított gépkocsihoz hasonlította a román fegyveres erôket.
A fentiek tegnap hangzottak el azon a találkozón, amelyen a pártelnök támogatói és a helyi sajtó képviselôi vettek részt. A látogatás országos kampányút része volt: Petre Roman a májusban sorra kerülô országos konvencióra próbál támogatókat szerezni magának.
A párton belüli hatalmi harcra utalva kijelentette, hogy az elmúlt négy esztendô sikertelen kormányzásának az átkát viszik most a hátukon, de megtanulták a leckét, s úgy akarnak politizálni, hogy a 2004-es választásokon legalább 20%-ot érjenek el. Ennek érdekében kívánják kiszélesíteni kapcsolataikat a területi szervezetekkel, a civil szférával, a sajtóval és szakszervezetekkel. Ugyanakkor nem óhajtanak abba a csapdába esni, mint az elmúlt kormányzás idején, amikor a szociáldemokrata miniszter (Basescura utalt) jobboldali intézkedéseket hozva eltávolította a demokraták választóit.
Elmondta, hogy a párt már nem csapatként mûködik, mint kezdetben, példának ismét csak Traian Basescut hozta fel, aki ellenében indul a májusi elnökválasztáson (Roman szerint ellenfele menekül a kormányzati felelôsségvállalás elôl), majd kijelentette: Basescu balra való kanyarodása a párt megszûnéséhez vezethet. Ezért kívánja az elnöki mandátumát a májusi konvención meghosszabbítani.
Népújság: Mit fog tenni, ha mégsem nyeri meg a májusi elnökválasztást?
Petre Roman: A Demokrata Pártnak jól kell vennie az akadályokat, hogy ne álljon be szakadás a pártban. Az a veszély fenyeget, hogy elveszíti identitását, ez pedig biztos út a bukás felé. Ha úgy adódik, megelégszem az egyszerû párttagsággal is, de azért senki ne reménykedjen abban, hogy nem nyerem meg a választást.
Népújság: Mi a véleménye arról, hogy a novemberi parlamenti választások után a megyei szervezet szinte teljesen eltûnt a politikai palettáról?
Petre Roman: Sajnos, ez így van, de ennek az állapotnak a kialakulásához hozzájárult a megyei elnök, Al. Frateanu betegsége is. Mindenesetre fel kell rázni a megyei szervezetet, mert itt "minôségi" emberek vannak, akik elôrevihetik a pártot.
Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere elfogadta Dancs László gyulai polgármester meghívását – jelentette be a Körös-parti fürdôváros polgármestere keddi sajtótájékoztatóján.
A meghívás célja, hogy Funar megismerhesse, milyen lehetôségeik vannak a Magyarországon élô románoknak az anyanyelvük használatára.
A gyulai polgármester elmondta: Funar válaszolt a levelére, elfogadta a meghívást, és tôle kért idôpont-javaslatot.
Dancs László azt javasolta, hogy a kolozsvári polgármester április végén vagy május elején látogasson el Magyarországra, a románok által is lakott Körös-parti kisvárosba.
– Kolozsvár polgármestere a román nyelvtörvény kapcsán úgy nyilatkozott, hogy majd akkor hozzanak Romániában a magyar nyelvvel kapcsolatban törvényt, ha a gyulai román gimnáziumban nem idegen nyelvként fogják oktatni a románt, s ha Magyarországon az utcán szabadon lehet használni a román nyelvet – magyarázta a gyulai polgármester.
Dancs László e kijelentés nyomán döntött úgy, hogy meghívja Funart, a saját szemével gyôzôdjék meg a valós magyarországi helyzetrôl.
– Gyulán a román gimnáziumban, a városi és az országos román önkormányzatban, s a szükség esetén román nyelvû határozatot is készíteni képes polgármesteri hivatalban meggyôzôdhet arról a kolozsvári polgármester, hogyan érvényesülnek Magyarországon a kisebbségi jogok – fogalmazott Dancs László.
Gheorghe Funar március 29-én válaszolt a februári gyulai meghívásra, s azt írta, hogy örömmel látogat Gyulára.
Mint már jeleztük, a felhalmozódott adósságok miatt hétfô hajnaltól a Vidéki Vízszolgáltató Vállalat (SURM) megszüntette az ivóvíz-szolgáltatást a marosszentgyörgyi, maroskeresztúri és nyárádtôi lakótársulásoknál. Tegnap reggeltôl a nagysármási lakótársulásokhoz tartozó tömbházak egy része is ivóvíz nélkül maradt. A SURM-nak a fent említett települések fogyasztói közel tízmilliárd lejjel tartoznak. Marosvásárhelyen továbbra is ivóvíz nélkül van két Ady negyedbeli, két Marasti utcai és négy Hunyad utcai tömbház. Ugyanakkor az Aquaserv korlátozta a szolgáltatást a kövesdombi 50-es és 49-es, a Tudor lakótelepi 181-es és a Köztársaság téri 213-as lakótársulásokhoz tartozó tömbházakban. Az Aquaservnek a megyeszékhely lakossága 18,9 milliárd lejjel adósa.
Az áldatlan helyzet megoldása érdekében tegnap Burkhardt Árpád alprefektus találkozott Vasluian Ioannal, a megyei tanács alelnökével, Daraban Ottóval, az Aquaserv igazgatójával és Blaj Virgillel, a SURM igazgatójával.
– A rögtönzött találkozón igyekeztünk megoldást találni az ivóvíz- szolgáltatás visszaállítására, hiszen mind a megyeszékhelyi, mind a felsorolt vidéki települések ivóvíz nélkül maradt lakóinak helyzete foglalkoztat minket – nyilatkozta az alprefektus. – Sajnos, ha a lakosság és az adós gazdasági egységek nem törlesztik tartozásaikat, nem lehetséges újranyitni a vízcsapokat. Tulajdonképpen egy láncfolyamatról van szó, hiszen a Román Vizek az Aquaservnek, az a lakosságnak és a SURM-nak, amely a maga során a vidéki lakosságnak szolgáltatja, biztosítja a vizet. Amennyiben valamelyik fizetésképtelen marad, kénytelen drasztikus módszerekhez folyamodni, hogy behajtsa a kintlevôségeit, s fizethessen. Mi keressük a megoldást, különös tekintettel a közelgô ünnepekre, de az adósságokat felhalmozó személyeknek, egységeknek is meg kell érteniük, hogy amennyiben nem fizetnek, a szolgáltatást nem indítják újra – mondta a találkozó lényegét összegezve Burkhardt Árpád.
A SURM-tól kapott sajtóközlemény szerint a vállalat április 17-tôl megszünteti az ivóvíz-szolgáltatást a hat hónapnál hosszabb idô óta tartozó személyeknél, naponta 4 órára biztosít vizet a négy-hat hónapos adósságot felhalmozók esetében, míg a három hónapja nem fizetô személyekkel tárgyalásokat folytatnak a tartozások újrafelosztása érdekében. A közleményben a vidéki vízszolgáltató vállalat vezetôje felkéri az érintett falvak lakóit, polgármesteri hivatalait, sürgessék a tulajdonosi társulások, a helyi szintû vízellátási rendszer megalakulását és az adósságok törlesztését. A megyei tanács, az Aquaserv és a vállalat képviselôi április 17-30. között elemezni fogják a SURM tevékenységét, megoldást keresnek az ivóvíz-szolgáltatás visszaállítása érdekében.
Hosszú évekig tartó viszontagságos körülmények után kellemes környezetben, korszerû felszereléssel dolgoznak a Városi Kórházak Központi Laboratóriumában, amelynek ünnepélyes felavatását tegnap délben tartották. A régi kórházhoz csatlakoztatott épületszárny manzárdján kialakított labort dr. Simon Gábor, az egység vezetôje ismertette a részvevôkkel.
Az esemény jelentôségét dr. Dogaru Grigore nefrológus fôorvos méltatta, majd dr. Kristály Dóra mikrobiológus fôorvos, a városi kórház laboratóriumainak vezetôje értékelte (ahogy egyébként a többi felszólaló is) a nyugdíjazás elôtt álló dr. Simon Gábor 47 éven át kivételes erkölcsi tartással és nagy szakértelemmel végzett tevékenységét.
Dr. Osan Virgil urológus fôorvos, akinek merész elképzelését többen is elismerték, arról számolt be, a régi laboratóriumban tapasztalt állapotok késztették arra, hogy az eredeti terv módosításával elérje, hogy a manzárdot erre a célra képezzék ki. Ugyanakkor arra biztatta a kórházigazgatóság új vezetôségét, hogy a fejlesztést az eddig elért szinten folytassák tovább. A városvezetôség támogatásáról biztosította a jelenlevôket Dorin Florea polgármester. Végül Jakab István, a Clini lab. cég helyi fiókjának vezetôje számolt be arról, hogy milyen formában támogatták a laboratóriumot, s fogalmazta meg kívánságát, hogy a korszerû felszereléseket a lehetô legteljesebb mértékben használják ki.
Pompás kiadvánnyal szaporodik a városunkról szóló irodalom. Az egy évtizede Magyarországra költözött Papp József Baján él, elsôsorban új lakhelyének szól a könyv. Régi álma válik valóra: "az életemben azóta bekövetkezett fordulatok, a nosztalgia, a honvágy, a beilleszkedés nehézségei, a szülôvárosomhoz való kötôdés, az iránta érzett alázat és büszkeség késztetett arra, hogy megpróbáljam bemutatni új környezetemnek Marosvásárhely múltját, jelenét, kultúráját, mûvészetét, s néhányat azokból a közismert, tehetséges személyiségekbôl, akik méltó módon öregbítik a város hírnevét." Nagy kár érné azonban szellemi életünket, ha ez a nagyszerû könyv nem válna ismertté idehaza is.
Aki a szándékot szöveggé nemesítette, az interjúkat készítette: Nagy Miklós Kund. Aki képi megjelenítésben vállalta az oroszlánrészt: Fekete János. A kötet borítójának megálmodója és megalkotója Szász Endre festômûvész. Németh László számára Marosvásárhely "a legrokonszenvesebb talán minden valaha látott magyar város közt." Szellemiségét, kultúráját élvezetes kis tanulmányban mutatja be a szerzô. Sütô András esszéje egyszerre tesz otthonossá és egyszersmind kíváncsivá is, jobban megismerni a helynek szellemiségét. "Hány az óra – történelmileg?" – kérdezi egy anekdota ürügyén a nagy író. A mûvészet nem olcsó játék – mondja a világhírt szerzett Szász Endre. Ha valamit tudok, itt akarom tovább adni – vallja Lohinszky Loránd érdemes mûvész. Dr. Péterffy Árpád élete felét Svédországban, másik felét Debrecenben tölti, ahol az Orvostudományi Egyetem Szívsebészeti Klinikájának a vezetôje. Máig érzi a szülôföld "hazahívó szívdobbanását". Markó Béla arról beszél, mit jelent számára a pályamódosítás – költôi szabadság és politikusi kötöttségek között. Bács Ferenc színmûvész metaforába sûríti ars poeticáját: a színpad a színész számára anyaöl. Kovács András Ferenc nemcsak egyik legjobb kortárs költônk, a népszerûségi listán is igencsak elöl áll. Számára anyanyelve, az, hogy magyarul írhat – "a legnagyobb kegyelem és a legkáprázatosabb kaland, ami egy szegény magyar költôvel megtörténhet." Tompa Gábor rendezô, költô azt fájlalja, hogy gyermekkora városa gyakorlatilag eltûnt, a helyszínekben is és a szellemiségben is. Holott volt Marosvásárhelynek "egy érdekes kozmopolitizmusa, ami kiemelte a provinciából, volt önazonossága, karakteres arca." Orbán György zeneszerzô ezt nyilatkozza: "Szülôvárosom kisugárzását most érzem igazán." Bölöni László szövetségi kapitány krédója pedig ez: "Úgy teljesítsünk mindenütt, hogy felnézzenek ránk."
A kötetet, melynek bemutatására jövô kedden kerül sor, színpompás mûmelléklet gazdagítja. (Nagy Miklós Kund: Múzsák fellegvára, Marosvásárhely–Budapest 2000. Lektorálta Sebestyén Mihály, mûszaki szerkesztô Dónáth György, kiadja és nyomtatta a BÍRÓ family Nyomdaipari és Kereskedelmi Kft., Budapest.)
Kettôs ünnepség a csendôralakulatnál
Tegnap délelôtt a Román Csendôrség megalakulása 151. évfordulója alkalmából szervezett ünnepély keretében a marosvásárhelyi, Tudor negyedbeli csendôralakulat elôtt felavatták Grigore Alexandru Ghica (1804-1857), Moldva egykori uralkodójának, a Román Csendôrség alapítójának mellszobrát. A szép számú egybegyûlteket Dorobantu Constantin hadtestparancsnok üdvözölte, majd röviden ismertette a Román Csendôrség 151 éves történetét: a csendôralakulatot 1850. április 3-án, a közrend ôrzése érdekében hozta létre Grigore Alexandru Ghica fejedelem. 1893-1929 között, a francia példa szerint többszöt átalakulr, azonban fô feladata, az ország és a közbiztonság ôrzése, megmaradt. A csendôrök részt vettek harcokban, háborúkban, védték az országot. Jelenleg a csendôralakulat a legerôsebb katonai, közbiztonsági erô Romániában – összegzett Dorobantu Constantin, majd leleplezte az Adam Nicolae és Man Ioan Eugen által készített, egy méter magas és 300 kilogramm súlyú mellszobrot.
A jelenlevôket köszöntötte Ioan Toganel prefektus, Dorin Florea polgármester, valamint Suciu T. Vasile nyugalmazott ezredes, a Hôsök Emlékét Ôrzô Egyesület elnöke is, majd a hivatalos intézmények képviselôi koszorút helyeztek el a frissen felavatott és felszentelt szoborra.
Az ünnepély díszfelvonulással zárult.
A füstös kiskocsmáknak is megvan a hangulatuk, kultúrájuk. Lebujokban, borgôzös igazságfelhôkben születtek aranymondások, néha olyan történetek, amelyek a világirodalom alkotásai közé kerültek. Ismert írókat, költôket, képzômûvészeket ihlettek meg híressé vált vendéglôk. Marosvásárhelynek is voltak és vannak olyan fogadói, amelyek a városhoz nôttek. Ki nem hallott a Súrlott Grádicsról, az Elekes vendéglôrôl, vagy ne lépett volna be a Tutunba vagy az Oroszlánba? S míg a Tutun olyan irodalmi kávéház volt, ahol hajdanában is a rendszerrel ki nem békült csendes lázadók dugták össze fejüket, ameddig ez nem lett igencsak feltûnô a nem messze tanyázó szekusoknak, addig az Oroszlán volt e Maros-parti városban az igazi csehó. Múlt század eleji képeslapot forgatva láttam, hogy itt olyan fogadó állt hajdanában, ahol megpihent a környékrôl érkezô piacoló kofa vagy áruját kínáló paraszt. S ez még az átkosban is fungált. Tudják, miért volt jó ide járni? Mert itt volt a törzs. Ha valakivel találkozni akartál, ha hûsülni jöttél egy forró cementlapozás után, akkor is ide vezetett az út. Nem kellett Stella Artois, Pils vagy Tuborg, Metaxa, Jim Beam, Sztalinszkaja, jó volt a vizes "hálba" is, amit néhény jó szóval, viccel és több asztalt megjárt halfasírozottal tálaltak. De a "Leóban" még volt valami, ami máshol sehol: igazi jó cigánymuzsika, amit, ha kellett, a zárórán túl is úgy húztak, ahogy a vendég kérte. S ha néha az asztalokat kellett elmozdítani és valakinek kedve támadt ezen táncolni, az itt senkit sem zavart. Még a cigarettafüst se, mely néha olyan sûrû volt, hogy a pincérek is eltévedtek a teremben. Nosztalgia-e vagy sem, de a Tutun modern külsôvel újraindult és már kialakította törzsgárdáját. Az Oroszlánt ma már Boemának hívják, külsôségeiben is megújult, de mégis van valami, ami a régi. Naponta este 6 és 10 óra között játszik egy zenekar. A Silex duó: Kati és Jean. A zongorát elektromos szintetizátor váltotta fel, a zene is haladt a korral, s a törzstársaság is változott már, de aki ide betér esténként, az talán egy kicsit kaphat a régi Oroszlánból. "A Borsos Tamás sarkán áll egy házikó" – talán pont azért, mert ez is egy kicsit a mienk, marosvásárhelyieké. A heti erônlétfejlesztési kosarazgatás után mi is be- betérünk ide.
Mezôgazdasági tanácskozás Kibéden (II.)
Amint arról olvasóinkat tájékoztattuk, Kibéden márciusban a helyi RMGE-titkár, Ferenczi Levente szervezésében figyelemre méltó tanácskozásra került sor. Az elôadásokat neves magyarországi személyiségek tartották: dr. Somogyi György, a szegedi Fûszerpaprika-termesztési és Kutatóállomás tudományos osztályvezetôje, a Hangya Szövetkezet országos elnöke, dr. Borbás Zoltán, a Dél-alföldi Szövetkezet ügyvezetô elnöke, Bogárdi Zoltán magántermelô, nyolc éven át országgyûlési képviselô és Szendi Antal, a Bodzatermesztôk Országos Szövetkezetének elnöke. Ezúttal az állattenyésztés, növénytermesztés magyarországi tapasztalatairól beszélgetünk.
– Dr. Borbás Zoltán, a bácsalmási Dél-alföldi Szövetkezet ügyvezetô elnöke az állattenyésztéssel, ezen belül a kecsketartással kapcsolatos tapasztalatait foglalta össze. Úgy véli, hogy Kibéden, földrajzi adottságainál fogva, a kecsketenyésztésre is vannak lehetôségek. Melyek azok?
– Életemben elôször járok Kibéden, a lehetôségek részleteit nem fejtegetem, ez nagy merészség volna részemrôl. Viszont az elmondások alapján itt olyan területek vannak, amelyeket jelenleg nem hasznosítanak. Elképzelhetônek tartom a lehetséges alternatívák megvitatását, amelyekkel foglalkozni kell. A mi tapasztalataink talán segíthetnek az erdélyi gazdákon. Magyarországon a kecsketenyésztésnek nincs hagyománya. Mi egy teljes vertikális integrációt alakítottunk/alakítunk ki. Tehát tulajdonképpen a semmibôl egy nem létezô ágazatot építünk. Jelenleg 3000 kecskével termelünk, Kisszálláson sajtüzemet építettünk, hûtôkocsikat vásároltunk, amelyekkel a termékeket a piacra szállítjuk. A bolti szerzôdésektôl kezdve a piaci marketingig, mindent mi magunk végzünk el.
– Miként indultak?
– Magyarországon az elmúlt ötven évben nem foglalkoztak a kecske tenyésztésével, erre felfigyeltünk. Találtunk egy olyan piaci rést, ahova be lehet menni, s ha már a rés felé vezetô úton elindultunk, akkor minden erônket arra fordítottuk, hogy az eddig hiányzó termékekkel folytonosan jelen legyünk. Gyakorlatilag úgy indultunk el, hogy a juhászatunkban tartottunk néhány kecskét. Fejtünk és a tejet a piacra szerettük volna vinni, ám kiderült, hogy az nem lehetséges, mert az értékesítés nincs megszervezve. Kis lépésekkel haladtunk. Rövid idô alatt rájöttünk: a piac a tejet nem igényli és a feldolgozó sem, mert nagyon kevés. Összegyûjtöttünk egy nagyobb mennyiséget, az sem volt elegendô. És akkor döntöttünk: feldolgozzuk mi, a termelôk. Szép lassan így jutottunk el odáig, hogy kecsketejbôl készült termékekkel, sajtokkal, pasztôrözött tejjel a piacon megjelenhessünk.
– Az újonnan létrehozott ágazatnak vannak-e fejlôdési lehetôségei?
– A keresletet véve alapul, adottak az irányvonalak a fejlôdésre, a továbblépésre, hiszen rendkívül nagy biológiai értékû táplálékról van szó, amely az európai egészséges táplálkozásról szóló trendekbe illik. Ezek után könnyedén haladhatunk elôre, nem látjuk még a határt, ameddig eljuthatunk, de a kecsketej még mindig nagyon sok olyan lehetôséget rejt, amelyeket ki kell használnunk. Példaként említem, hogy a kecsketej nagyon igényelt a csecsemôk táplálásában, a kisgyermekek egészséges felnevelésében.
– Külföldi szemmel hogyan látják a romániai mezôgazdasági termelés fellendítését, kimozdítását a holtpontról?
Bogárdi Zoltán magántermelô: – Az egész erdélyi mezôgazdaságnak a kitörési pontja – meggyôzôdésem szerint – az állattenyésztésben rejlik. A szerves trágya hasznosítható a földeken, az üzemek vágóállat- és tejellátása sem megfelelô. Magyarán, a termeléstôl kell megkezdeni a munkát, ez viszont feltételezi azt, hogy a feldogozásnak és piacra jutásnak a csatornái is szép lassan ki kell épüljenek. Én a dobbantót egy háromlábú székként képzelem el, különben ez az én gyakorlatom: ha a termelés, feldolgozás és piac nincs arányban egymással, akkor a szék felborul.
– Dr. Borbás Zoltán: A távolság és az utak állapota miatt elsôsorban a tájegységenkénti jobb ellátás és minôségi élelmiszer-elôállítás lehetne az elsô lépés. A következô esetleg a nagy értékû, tehát a szállítási költségeket is elviselô termékek gyártása, olyanoké, amelyeket a nyugati piac is igényel. Ez esetben a természetközeli, nevezetesen az állati és növényi biotermékek is számításba jöhetnek. A harmadik lépés lehetne a kis súlyú, csomagolt, nagy értékû szállítmányok létrehozása, amelyek ugyancsak elviselik a szállítási költségeket.
Szendi Antal: – Úgy vélem, azonkívül, hogy az állattenyésztés meghatározó jellegû, a növénytermesztésben dolgozók és kertészeti tevékenységet végzôk közül csak azok jöhetnek számításba, akik táj jellegû termékeket készítenek. Ezek eleve magas plusz értéket biztosíthatnának, amelyek más kereskedelmi árukhoz viszonyítva jelentôs elônnyel rendelkeznének. Ez a gyakorlat segíthetne elômozdítani a – elsôsorban helyi jellegû – mezôgazdasági termelést, mert itt a tôke kevés, munkaerô viszont létezik, legfôképpen a helyi területi, tájadottságokat kellene kihasználni. Ez is egyik út a fellendülés felé. Konkrétan: a kibédieknek össze kell fogniuk annak érdekében, hogy amikor a piacon megjelennek a hagymával, a vásárló már jó elôre tudja, a kibédi hagyma a legjobb, mert válogathat a gömbölyû, hosszúkás, a csípôs és nem csípôs lila hagyma között, mert a minôség garantált. Ez jelenti a termék piaci megbízhatóságát. De ezt a célt csak érdekvédelmi szervezetbe csoportosulva lehet elérni.
A kormány számára nem kis gond a mezôgazdaságot létében meghatározó törvények illetve kormányhatározatok életbe léptetése. A mezôgazdaság támogatásának pénzügyi hálózata nehézkesen épül. Ennek oka az elégtelen pénzügyi háttér. Ennek ellenére a 133-as számú Hivatalos Közlönyben, amely ez év március 19-én jelent meg, közzétették a 2001. évi 297-es kormányhatározatot, amely elôírja, hogy azok a gazdálkodók (tulajdonosok és bérlôk), fizikai és jogi személyek, akik minôsített vetômagvakat vásárolnak a forgalmazásra feljogosított egységektôl, állami támogatásban részesülnek. Alapvetô kitételek: csak a Romániában termesztett vetômagokra érvényes a támogatás; a megvásárolt vetômag-, gumómennyiség támogatása csak a minôsítési bizonyítvány bemutatásával eszközölhetô. A kormányhatározat elôírásai szerint 50%-os vetômag-ártámogatás a következô terményekre érvényes: burgonya, kukorica, napraforgó, cukorrépa, szabadföldi paszuly, lucerna, lóhere. Szója, len, kender, kerti paszuly, kerti borsó, zöldség, gyümölcscsemete és szôlôdugvány vásárlása esetén a támogatási arány 40%.
Bunda Alexandru, a megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság mérnöke elmondta, hogy vetômagok, amint már említettük, csak a forgalmazásra feljogosított egységeknél vásárolhatók. Megyénkben 30 ilyen kereskedelmi, illetve termesztô egység létezik, az Agrosem, Unisem, a marosvásárhelyi Scappa, a Novartis, a Horticol Prodimpex, a meggyesfalvi Agroindustriala stb. A vásárló az áru átvételekor már a fél árat, illetve 40%-kal fizet kevesebbet. A gazda akár egy kilogramm vetômag vásárlása esetén is ártámogatásra jogosult. Jó tudni, hogy olyan külföldi kukorica-vetômagok, mint a Pioneer, vagy a Kiskun, ugyancsak támogatásban részesülnek, ugyanis a két hibrid fajtát már évek óta termesztik megyénkben is.
Beindul-e a faluturizmus Magyarón?
Nemrég Magyarón 14 fiatal és középkorú háziasszony vizsgázott sikeresen a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete által szervezett Ezüstkanál-tanfolyamon. A helyi Nimród házban tartott záróünnepélyen a szerzett ismeretekrôl, a helyi termékek értékesítésérôl és a faluturizmus alakulásáról beszélgettünk Máthé Lászlóval, az RMGE elnökével, György Júlia vállalkozóval és Vincellér Gábor református lelkésszel.
– Gyakran emlegetik mind az ország, mind a megye vezetôi a faluturizmus fejlôdésének fontosságát. Mennyiben könnyíti meg a faluturizmus beindulását egy hasonló tanfolyam elvégzése, s mennyiben segít az RMGE a helyieknek? – kérdeztük Máthé László elnököt.
– A faluturizmus fellendítése helyi kezdeményezés kell hogy legyen. Az Ezüstkanál- tanfolyamon a résztvevôk kertészeti, kisállattenyésztési, háztartási, vendégfogadási ismereteket sajátítottak el, amelyeket a faluturizmus beindulása esetén hasznosítani tudnak. Az RMGE szívesen segít azoknak a családoknak, amelyek szeretnének bekapcsolódni a faluturizmusba. Segíteni tudunk a házak felmérése, esetleges átalakítása során, vendégek beszervezésével, kapcsolatok kialakításával. Természetesen akkor, ha igény van rá. Az RMGE segít a helyileg készített termékek, a keresztszemes terítôk értékesítésében is – mondta az RMGE elnöke, majd átadta a szót György Júliának, aki a helyi termékek értékesítését szervezi.
– A szegedi Délalföldi Népmûvészeti Egyesület képviselôivel vettük fel a kapcsolatot, hiszen az egyesület mûködtet egy eladással egybekötött állandó kiállítást. Nekik szükségük van népmûvészeti tárgyakra: varrottasokra, keresztszemes terítôkre, fából készült játékokra, vesszôbôl font tárgyakra – tájékoztat György Júlia, a berei fajátékokat gyártó mûhely egyik tulajdonosa. – Az egyesület képviselôi április közepén jönnek Marosvásárhelyre, s akkor megtekintik az RMGE székházában rendezendô kiállítást, kiválogatják a termékeket. Mi már vittünk ki mintákat, terítôket, s azok tetszettek az ottaniaknak. Például bemutattunk néhány magyarói keresztszemes terítôt, amelyeket ôk leegyszerûsítve, kevesebb díszítéssel értékesíteni tudnának. Most a helyi lelkipásztor véleménye alapján szeretnénk néhány asszonyt beszervezni, akik majd eladásra dolgoznának. Felvesszük a kapcsolatot a mezôfelei gyékényesekkel, a bözödi szalmásokkal, a gernyeszegi vesszôsökkel, az alsóbölkényi hordókészítôkkel is, hiszen az általuk készített termékekre is szükség van. Természetesen a fizetés egyezség alapján történne, úgy, hogy mindkét fél elégedett legyen – nyilatkozta György Júlia.
– A helyi református egyház által épített Nimród házat be lehetne-e kapcsolni a faluturizmusba? Vannak-e ilyen irányú tervei a magyarói református egyháznak s Vincellér Gábor lelkésznek?
– Magyaró község nagyon szép helyen fekszik, közel van az erdô, a hegyek és sok a mindenki által kedvelt kirándulóhely. Amennyiben a közelben levô alsóidecsi sós fürdôt rendbe teszik, korszerûsítik, még nagyobb lehetôségeink lesznek, több vendégre számíthatunk. Terveink, elképzeléseink vannak, de egyelôre, amíg a faluban nincs vízhálózat, csatornahálózat és földgáz, csak kisebb dolgokat valósíthatunk meg. A Nimród házat szeretnénk jobban kihasználni, nemcsak nyáron, hanem egész évben találkozókat, táborokat szervezve. Igyekszünk jobban megoldani a ház vízellátását, fûtését, szeretnénk a kertben flekkensütô helyet és esetleg egy kisebb sportpályát is kialakítani. Mindemellett hosszú távú tervként a szegedi Progress Alapítvány segítségével szándékunk egy vidék- és területfejlesztéssel foglalkozó nonprofit alapítványt is létrehozni, itt a Felsô-Maros mentén. A szegedi alapítvány segítene pályázatokat készíteni, külföldi pénzalapokat nyerni, s abból különbözô, informatika-, idegennyelv-tanfolyamokat indítani, egy Felsô-Maros menti információs központot létesíteni, s a faluturizmust is támogatni – mondta a lelkész.
A megyei fogyasztóvédelmi hivatal felügyelôi márciusban 35 fodrászüzletet és szépségszalont ellenôriztek. A hiányosságokért, törvénysértésekért 13,5 millió lej büntetést róttak ki, kilenc egység mûködését ideiglenesen felfüggesztették és 864 ezer lej értékû, minôségileg nem megfelelô terméket kivontak a forgalomból. A fogyasztóvédô hivataltól kapott közlemény szerint a vizsgált egységek mindenike rendelkezett naprakészen láttamozott mûködési engedéllyel, két helyen – a szászrégeni Domokos Kinga és a szovátai Kali Enikô családi vállalkozásnál – nem volt megfelelô helyre és méretben kifüggesztve az egység elnevezése és órarendje. Három dicsôszentmártoni egységben nem volt látható helyen feltüntetve a szolgáltatások és azok árának jegyzéke. Az egységek 11 százalékában nem biztosítottak a mûködéshez megfelelô körülményeket: nem volt használható a hajszárító bura, használt és kopott volt a bútorzat, hiányos a padlócsempe, piszkosak a kendôk. A megyeszékhelyi Palmas Pres Com Kft.-nél, a dicsôszentmártoni Vaidean Angela, a szovátai Szász Levente családi vállalkozásnál lejárt szavatosságú magyarországi és amerikai termékeket használtak. A minôségileg nem megfelelô termékeket elkobozták. A marosvásárhelyi Lady Szalonban, valamint a szászrégeni Sarmant Construct Kft.-nél szoláriumgépet mûködtettek, ám nem mellékelték a használati utasítást (a különbözô bôrtípusok esetén szükséges óvintézkedéseket, ellenjavallatokat, ajánlott használati idôt). Kilenc egységben nem tartották be a higiéniai elôírásokat: nem volt hideg vagy meleg víz, nem fertôtlenítették az elôírásoknak megfelelôen a használt eszközöket, a levágott hajat nem gyûjtötték fedett szeméttárolóba. A felsorolt hiányosságokért a felügyelôk büntetéseket róttak ki. A hivatal közleményébôl azt is megtudhatjuk, hogy a most ellenôrzött 35 egység mûködését tavaly is felülvizsgálták, az akkor tapasztalt hiányosságokat csak a marosludasi Coop Mestesugareasca Mica Damarisnál nem számolták fel.
Jól érzem magam, ne vitassa senki. Most fának képzelem testemet, tavasszal bimbózó fának, délcegnek, erôsnek, ágaim hajlanak a szélben, akárcsak szélcsendben, fészkelhet már rajtam mindenféle madár, virágaimat méhek porozhatják, a szén-dioxidot naponta beszívom, és kibocsátok oxigént.
Bepermeteznek úgy is.
Sorsomat (vagy többes számban) ne vitassa senki. Higgyék el ezt a történetet nekem, hogy utazó fa vagyok, de ha nem, akkor is mindegy, csak valamiféle élôlény legyek. Akkor maradjunk az ember eseténél, aki hajlandó nyakába venni az út porát-kalandját, és át szeretne kelni a határon.
Bepermeteznek úgy is.
Stop. Mint a Nevada-sivatagban atomrobbantáskor, különleges védôöltözékben emberek. Ruhájuk valami gumiféle anyag, de lehet másból is, nukleáris sugárzáshoz nem jó (uráncsempészek, szégyelljétek magatokat), ellenben jár hozzá kapucni, száj- és orrvédô nincs. Nincs akkora fertelem, akarom mondani: fertôzésveszély.
Bepermeteznek úgy is.
Mosdatnak. Kívülrôl fújják az autóbuszt, nem tudom, mivel spriccelik körbe a masina alvázát, csak annyit tudok: bûze van, kibírható. Mi meg élvezzük, jó nekünk, nem viszünk száj- és körömfájást valahonnan haza – szuvenírként. Nem számít, csak menjünk. Az autóvezetôk illedelmesen fizetik a számlát.
Bepermeteztek úgy is.
Át a határon, majd szélsebesen tépjük hazafelé. Mindenki álmos, de én visszanézek. Messzirôl apró fények követnek, még piciny szentjánosbogarak. Nem baj.
Bepermetezik úgy is.
Valaki mond valamit, kis Balázs nem alszik. Megkérdezi anyukát: igaz, hogy külföldön kolorádóbogarakká változtunk?
Aludjál, kisfiam.
(Tényleg, lehetnék kolorádóbogár is, és megvakarom a hátam.)
A Hivatalos Közlöny 152. számában 1974. december 6- án tette közzé az Államtanács 223-as számú törvényerejû rendeletét, Egyes javak és területek rendezése címmel. A Polgári törvénykönyv alapelveivel ellentétes módon ez a jogszabály kimondta, hogy épületeket és a hozzájuk tartozó földterületeket csak olyan fizikai személyek birtokolhatnak tulajdonosi minôségben, akiknek lakhelye (domiciliu) az országban van. Tehát mindazok, akik az ország végleges elhagyása érdekében tettek le kérést, a jogszabály szerint az indulás idôpontjáig kötelesek voltak javaikat elidegeníteni. Az eladás csak az államnak történhetett, aki az átvett javakat az 1973. évi 4-es sz. törvény szerint fizette meg. Azoknak javai, akik csalárd, törvénytelen módon hagyták el az országot vagy kiküldetésükbôl nem tértek haza, kifizetés nélkül kerültek állami tulajdonba. A területek, amelyek kiszolgálták az építményt (terenurile aferente constructiei), a földalapról szóló törvény 13. cikkelyének rendelkezései szerint kerültek állami tulajdonba. Érdekességnek számít, hogy az általános jogelvekkel ellentétesen, a rendelet azokra is vonatkozott, akik megjelentetése elôtt hagyták el az országot. A javak azonosítása, átvétele és állami tulajdonba vétele azon megyei néptanácsok végrehajtó bizottságainak határozatai alapján történt, amelyeknek körzetében a javak voltak. A végzés ellen panasszal lehetett élni a bíróságoknál. A jogszabály kijátszása érdekében megkötött bármilyen jogi aktusok jog szerint semmisek. A fordulat után az ingatlanjaiktól a fenti jogszabály alapján megfosztott személyek bírósághoz fordultak. A jogalkalmazás során egyes bíróságok nem találták magukat illetékesnek az ingatlan visszaadása tárgyában dönteni, arra hivatkozva, hogy az 1995. évi 112-es törvény alapján van erre mód. Más bíróságok illetékesnek találták magukat a 223-as jogszabály alapján átvett ingatlanok visszajuttatására beadott kérések letárgyalására, annál is inkább, mert az 1995. évi 112-es törvény csak két esetre vonatkozik. E törvény alapján a régi tulajdonosok csak akkor kérhetik vissza természetben és részben a volt tulajdonukat képezô ingatlanban elfoglalt lakosztályukat (apartamente), ha ezeket mint lakók foglalják el vagy azok szabadok. Ha ingatlanjaikat lakók foglalják el, a tulajdonjog visszaállítása nem oldható meg az 1995. évi 112-es törvény alapján, csak kárpótlás útján. Az önkényesen elvett javak (în mod abuziv) visszaszolgáltatását szabályozó 2001. évi 10-es törvény (megjelent a Hivatalos Közlöny 75. számában 2001. február 14-én) sem szabályozza egyértelmûen a tárgyalt jogszabály alapján átvett ingatlanok visszaadásának kérdését. Helyes tehát azon bíróságok álláspontja, amelyek illetékesnek tartották magukat a 1974. évi 223-as jogszabály alapján az állam által átvett ingatlanok visszaadásának érdekében benyújtott kérések letárgyalására, a közjog szabályai szerint. A tulajdonjog kapcsán felmerülô bármilyen vitás eset megoldása a bíróságok joga is, egyetlen állampolgártól sem tagadható meg, hogy jogai védelmében a bíróságokhoz forduljon. Ilyen értelemben rendelkezik az Alkotmány 21. cikkelye, a bíróságok szervezésérôl szóló 1992. évi 92. számú törvény 2. cikkelye, a Polgári törvénykönyv 3. cikkelye és az emberi jogokról szóló megállapodás 6. cikkelye. Az egységes jogalkalmazás érdekében a Legfelsôbb Bíróság egyesített tagozatai kimondták, hogy a közjogi szabályok alapján a bíróságok jogosultak az 1974. évi 223-as rendelet alapján állami tulajdonba került ingatlanok visszaszolgáltatására beadott keresetek letárgyalására. Ugyanakkor kimondták, hogy azok a személyek, akik úgy találják, hogy 1945. március 6. – 1989. december 22. között jogtalanul voltak megfosztva ingatlanjaik tulajdonjogától – ide értve az 1974. évi 223-as rendelet elôírásait is – visszakövetelési kereset (actiune în revendicare) alapján kérhetik a bíróságoktól tulajdonjoguk megállapítását ezen javakra és ennek folytán ezek visszaadását. Ez a határozat kötelezô bármelyik bíróságra.
1. Az egyéni munkaszerzôdés vagy civil szolgáltatói szerzôdés alapján dolgozó alkalmazottak havi bruttó jövedelme (bérük) 7%-a képezi az egészségbiztosítási hozzájárulást. A bruttó jövedelembe (bérbe) tartozik az a pótlék is, ami azoknak jár, akik 2 éves korig terjedô gyereknevelési szabadságon vannak. A civil szolgáltatói szerzôdéssel dolgozók után is 2000. június 22-tôl a munkaadók kötelesek a béralapra számított 7%-os járulékot fizetni minden hónapban.
2. A szabadfoglalkozásúak (liber profesionisti) esetében az adózandó jövedelem 7%-a képezi az egészségbiztosítási járulékot. A szabadfoglalkozásúak adózandó jövedelmének számít a független tevékenységekbôl származó jövedelem, vagyis a kereskedelembôl, szabadfoglalkozásokból, szellemi tulajdonjogokból egyéni vagy társulási formában megvalósított jövedelem. Ebbe a csoportba tartoznak az engedéllyel rendelkezô fizikai személyek (Autorizatie persoana fizica), családi társulások, jogi személyiség nélküli családorvosi, fogorvosi rendelôk, ügyvédi, közjegyzôi irodák, könyvelôk, könyvvizsgálók, befektetési tanácsadók, tervezôk, kereskedôk stb.
A szabadfoglalkozású személyeknek tevékenységük megkezdése elôtt vagy év elején jelentkezniük kell a Közpénzügyi Igazgatóságnál az éves jövedelmük felbecsülése, illetve az adójuk megállapítása céljából és az innen kapott jövedelem-meghatározási végzéssel (Decizia de impunere) fel kell keresniük az Egészségbiztosítási Pénztárat, hogy kiszámítsák számukra a befizetendô járulék összegét. A szabadfoglalkozásúak csoportjába tartozó személyek egészségbiztosítási járulékukat a jövedelmük után fizetendô adójukkal egy idôben, vagyis negyedévenként, az évharmad lejárta elôtt 15 nappal kell kifizessék a pénztár székhelyén (2001-ben az elsô negyedévi járulék befizetésének határideje március 15.). Ellenkezô esetben a törvény értelmében minden napra késedelmi kamatot számolunk fel.
A családi társulások tulajdonosainak is jelentkezniük kell év elején a Közpénzügyi Igazgatóságnál az éves jövedelmük felbecsülése, illetve az adójuk megállapítása céljából és az innen kapott jövedelem-meghatározási végzéssel (Decizia de impunere) fel kell keresniük az Egészségbiztosítási Pénztárt és a végzésben szereplô jövedelem alapján kiszámított egészségbiztosítási járulékot fizetik be negyedévenként, legkésôbb az évharmad lejárta elôtt 15 nappal.
Ha a családi társulást több, egy családhoz tartozó személy alkotja, csak akkor részesülhetnek egészségbiztosításban, ha minden társtulajdonos rendszeresen fizeti a járulékot. Nem elég, ha csak egy személy fizette be az egészségbiztosítási járulékot, mert ez nem jogosítja fel a többi társtulajdonost is biztosításra, fôleg ha egyáltalán nem fizetnek járulékot. Azoknak a családi társulásoknak a tulajdonosai, amelyeknél munkaszerzôdéses alkalmazottak dolgoznak, havonta ki kell tölteniük egy nyilatkozatot (Declaratie) és azt letenniük a pénztárhoz, valamint a törvény által elôírt feltételek mellett befizetniük az egészségbiztosítási járulékot alkalmazottaik után, a munkaadókkal azonos módon.
A szabadfoglalkozásúak, független tevékenységekbôl jövedelmet szerzôk, engedéllyel rendelkezô fizikai személyek, családi társulások tulajdonosai attól az idôponttól számítanak biztosítottaknak, amikortól fizetik az egészségbiztosítási járulékot. Ha valaki abbahagyja a járulék fizetését, minden napra késedelmi kamat számítódik és elveszíti a biztosított minôségét.
A szabadfoglalkozásúak, engedélyezett fizikai személyek, családi társulások és mindazok, akik a szabályok által elôírt módon és idôszakokban a pénztárnál fizetik a biztosítási járulékot, betegség és kórházi kezelés esetén a biztosított minôséget tanúsító igazolványt a pénztártól kapják.
2001. március 22-25-én Csíksomlyón került megrendezésre az immár harmadik életévét ünneplô RIF, azaz a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) Ifjúsági Frakciója által évente megszervezendô Ifjú Közgazdászok Találkozója. A sikeres elôadássorozattal fûszerezett tábor idei témája a Romániában olyannyira aktuálissá vált "Finanszírozási alternatívák" kérdéskör volt. A találkozó keretében szervezték meg az éves vándorgyûlést is, amelyen a RIF közgyûlése megválasztotta új elnökségét. Ezt követôen, március 28-án, szerdán 16 órától a Nagy István elnökbôl, Kelemen Jutka pénzügyi alelnökbôl és Telegdi-Csetri Kinga szervezési alelnökbôl álló elnökség megtartotta elsô nyílt gyûlését, amelyen leszögezte a RIF célkitûzéseit és jövôbeli teendôit. Fô célként az országban mûködô helyi szervezetek tevékenységének bôvítését és rendszeressé tételét tûzték ki, illetve az ifjú közgazdászok minél szélesebb körû bevonását a RIF tevékenységébe. Ezenkívül szó esett az új finanszírozási lehetôségek felkutatásáról és olyan programok megszervezésérôl, mint az áprilisban induló vetítések, a májusi Elektronikus Kereskedelem-konferencia, az ôszi, egyhetes, angol nyelvû elôadássorozat, az angol-német-román-magyar szaknyelv-elsajátító kurzus. Tárgyalásra került még a hamarosan feltöltésre kerülô RMKT-RIF honlap elkészítése is, amelynek célja az információk legtávolabbi zónákba való eljutása, illetve ezeknek az egy helyre való koncentrálása a jobb elérhetôség érdekében.
Kereskedelmi megállapodás az oroszokkal
Dan Ioan Popescu ipari és Alekszandr Petrovics orosz munkaügyi miniszter héfôn Bukarestben román-orosz kormányközi kereskedelmi protokollt írt alá a két ország közti gazdasági együttmûködésrôl. – A dokumentumban foglalt fô irányzatok komoly lendületet adhatnak kereskedelmi kapcsolatainknak, amelyek keretében többévi szabadesés után végre enyhe fellendülés tapasztalható – állapította meg az orosz vendég.
Renault-pénz Daciára
A francia Renault autógyár számításai szerint több mint 350 millió eurót kell majd 2004-ig áldozniuk a román Dacia autógyárra, s ezen kiadások felett jelentkeznek majd az új Dacia modell ugyancsak 2004-ben esedékes piacra dobásának költségei. Eddig a francia gyártó közel 90 milliót áldozott 80 százalékban birtokolt romániai szerzeményére – írta a Reuters. A Dacia reménykedik abban, hogy még exportra is tud szállítani, mégpedig az évtized végétôl évente mintegy félmillió jármûvet. Most egyelôre évekig nem számítunk profitra – jelentette ki a Dacia jelenlegi elnöke, Manuel Gomez.
Marga az elsô
Andrei Margát, a Babes–Bolyai Egyetem rektorát beválasztották az Európai Egyetemek Egyesületének vezetôségébe. Személyében elsô ízben választanak romániai rektort egy európai egyetemi szövetség vezetésébe.
Rákóczi-emlékünnepség Borsiban
II. Rákóczi Ferenc születésének 325. évfordulójára emlékeztek a szlovákiai Borsiban. Az 1703-1711 közötti szabadságharc vezérlô fejedelme a helyi várkastélyban született 1676. március 27-én. A kastély bejáratánál lévô Rákóczi- mellszobor elôtti téren az emlékünnepség közel ezer résztvevôjét – köztük a magyar és a szlovák parlament több országgyûlési képviselôjét – Szabó Mihály, Borsi polgármestere köszöntötte. II. Rákóczi Ferencre Várkonyi Gábor történész, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársa emlékezett, felidézve a kiemelkedô magyar történelmi személyiség életútját.
Bagoly a kabátujjban
Uráli bagoly került elô egy román állampolgárságú nô kabátujjából, a különösen védett madarat Németországba szerette volna vinni a szállítója – tájékoztatták az MTI-t kedden a Vám- és Pénzügyôrség dél-alföldi parancsnokságán. A német rendszámú VW Golf személykocsival hétfôn este a gyulai átkelônél jelentkezett belépésre a különös dugáruval érkezô nô, akinél a vámos egy télikabát ujjában egy lábainál összekötözött és harisnyába gyömöszölt baglyot talált. A hatvan centiméteres madár harminc centiméteresre sajtolódott a harisnyában. A különösen védett madár eszmei értéke százezer forint.
Védett márka a makói vöröshagyma
Védett márka lett a makói vöröshagyma – tájékoztatta az MTI-t Füleki László, a Hagyma Terméktanács titkára. A makói jelzô mint földrajzi árujelzô kapott védelmet, ami azt jelenti, hogy a nevet csak a terméktanács tagjai és az integrált termesztési elôírásokat betartó gazdák és gazdaságok használhatják. A védjegy segítheti az értékesítést, de egyben annak elérését is, hogy a tájkörzet termelôi megfelelô minôségû terméket termeljenek. A makói hagymát – a piaci bevezetés segítéseként – a Cora hipermarketekben eladásösztönzô akcióval népszerûsítették, amelyben a terméktanácsot az Agrármarketing Centrum is segítette.
A jeti nyomában
Brit kutatók azt állítják, hogy megtalálták az eddigi legmeggyôzôbb bizonyítékot a legendás "havasi ember", a jeti létezésére vonatkozólag. Ez a bizonyíték egy szôrcsomó, amely – szerintük – nem származhat semmilyen ismert állatfajtától. A The Times hétfôi jelentése szerint a szôrcsomót egy fán lelték a Himalája-beli Bhutáni Királyságban, ahová egy "jetivadász" vezette el a brit expedíció tagjait. A szôrcsomót megvizsgálták az oxfordi molekuláris gyógyászati intézetben. "Találtunk benne valamelyes DNS-anyagot, de nem tudjuk azt honnan származtatni. Nem embertôl ered, nem is medvétôl vagy másvalamitôl, amit már sikerült azonosítanunk. Titok, amelyet nem tartottam volna lehetségesnek. Eddig még soha nem találkoztunk olyan DNS-sel, amit ne tudtunk volna azonosítani" – jelentette ki Bryan Skyes, a humán genetika professzora.
Kenyai buszszerencsétlenség
Huszonhat holttestet emeltek ki hétfôn Kenyában abból a két autóbuszból, amely vasárnap összeütközött a Sabaki folyó hídján, és a korlátot áttörve a vízbe zuhant. A hatóságok attól tartanak, hogy az áldozatok tényleges száma jóval nagyobb, mint a most ismert adat, hiszen a két buszon összesen mintegy száz ember utazott. Huszonkét emberrôl lehet biztosan tudni, hogy túlélte a szerencsétlenséget; mindnyájukat kórházban ápolják. A kutatást folytatják az eltûntek után. A két busz részben belesüllyedt a folyóba, de egy-egy darab kilátszik mindkettôbôl. A mentést megnehezítették a krokodilok és vízilovak. Az utóbbiak éjszaka táplálkoznak a parton és nagyon ingerlékenyek, ha ilyenkor megzavarják ôket.
Marosvásárhelyi sikerek az UNITER-gálán
Hétfô este Bukarestben a színházmûvészek szövetsége megtartotta hagyományos díjkiosztó ünnepségét. A különbözô kategóriák jelöltjei között marosvásárhelyi mûvészek is voltak, teljesítményükért utóbb díjjal is jutalmazták ôket. A Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának sikeres elôadását, A tavasz ébredése címû Wedekind-darabot színre állító Anca Bradu elnyerte a legjobb rendezésért járó kitüntetést. Alina Nelega, az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház irodalmi titkára, a Dramafest programvezetôje a múlt év legjobb drámaszerzôjének odaítélt díjat hozhatta haza.
A Budapesti Petôfi Musical Marosvásárhelyen
A Budapesti Petôfi Musical Stúdió Marosvásárhelyen vendégszerepel Dés László – Nemes István – Böhm György – Horváth Péter – Korcsmáros György: Valahol Európában címû musicaljével, mely Balázs Béla és Radványi Géza azonos címû filmje alapján készült. A cselekmény olyan gyerekekrôl szól, akik a második világháború által végigsöpört országokban, valahol élnek, nincs ahol aludniuk, nem tudnak írni, olvasni, nem tudják, mi a zene, mi a szeretet. Az elôadásokra a Nemzeti Színház nagytermében kerül sor április 7-én, szombaton délután fél 5-tôl és este 7 órától, valamint április 8-án, vasárnap az említett idôpontokban.
Millenniumi kiállítás a Bernády Házban
Marosvásárhelyen újabb szép és tanulságos fényképkiállítás idézi fel történelmünket a honfoglalástól napjainkig. A Magyar jelképek és történelem címû tematikus válogatás, a Bukaresti Magyar Kulturális Központ vándorkiállítása már több erdélyi városban örvendett nagy érdeklôdésnek. Vásárhelyi megnyitójára pénteken, április 6-án délután 6 órakor kerül sor a Bernády Házban. A negyven bemutatandó színes fotó címerek, zászlók és más jelképek segítségével idézi fel az eltelt évezred sorsdöntô eseményeit, kiemelkedô vezéregyéniségeinek életmûvét.
Látó Irodalmi Színpad
A Látó Irodalmi Színpadának 75. estjén, a Bernády Házban, április 7-én, szombaton du. 6 órakor a Noran-Palatinus Könyvkiadó szerzôi szerepelnek. Vendég: Kôrösi Papp József, a kiadó igazgatója, Eörsi István, Gittai István, Kemény István, Kôrösi Zoltán, Péterffy Gergely és Térey János.
Egy áruló monológja a Bolyai-Gaussban
Gálfalvi György Egy áruló monológja címû könyvét Kovács András Ferenc mutatja be ma 18 órától a marosvásárhelyi Bolyai- Gauss Tudományos Dokumentációs Központban.
Vera Dan kiállítása
Ma 17 órától a feltalálók marosvásárhelyi központjában (Henry Coanda utca 1. szám) Vera Dan festô-feltaláló alkotásaiból rendeznek tárlatot.
Klasszikusgitár-est
A marosvásárhelyi Black Hole-ban ma este fél kilenckor Bibó Lajos és Kis Attila klasszikusgitár- elôadást tart. Ugyanitt mától megtekinthetô Szánthó Botond természetfotós tárlata is.
Néprajzi kör
A Családok és Nagycsaládok Egyesülete a tavaszi szünidô alatt megszervezi a hagyományôrzô néprajzi kört. A marosvásárhelyi Liviu Rebreanu (volt Grivica) utca 19. szám alatt levô székhelyen hétfôn és szerdán 16 és 19 óra között Both Gyula körvezetô a népi bútorfestés mintaelemeinek az elsajátítására tanítja az érdeklôdôket, akik már mától jelentkezhetnek a tanfolyamra.
Autóbuszjavítás Nagykôrösön
A szászrégeni polgármesteri hivatal tegnap hozta haza azt az autóbuszt, amelyet elônyös feltételek között a testvérvárosban, Nagykôrösön újítottak fel teljes egészében. Ez már a második gépkocsi, amelyet ily módon a testvérkapcsolatnak köszönhetôen sikerült komfortossá tenni és a városi közszállításban forgalomba helyezni. A két autó javításának az árából aligha telt volna egy hazai gyártmányú autóbuszra, így ez az ajánlat igencsak kifizetôdô a hivatalnak – tájékoztatott Nagy András alpolgármester.
Gazdag tevékenység a TOK-ban
A szovátai Teleki Oktatási Központban péntektôl nyílik egy képzômûvészeti kiállítás az udvarhelyi mûvészeti líceum diákjainak alkotásaiból. A tárlat két hétig látható. Április 9-én, 10-én és 11- én Szováta és a környékbeli oktatók számára drámapedagógiai tanfolyamot tartanak. A részt vevô mintegy 30 tanár olyan személyiségfejlesztô, önbizalmat erôsítô szituációs gyakorlatokat sajátíthat el, amelyeket az oktatási folyamatban hasznosíthatnak.
Mozgásterápia-tanfolyam
Április 17-22. között a megyei tanfelügyelôség mozgásterápia-tanfolyamot szervez, amit Kulcsár Mihályné magyarországi terapeuta tart a marosvásárhelyi 13-as számú kövesdombi napközi otthonban. Jelentkezni a 127-914-es telefonszámon lehet. Akik 2000 augusztusában végezték el a hasonló tanfolyamot, 17-én 16 órakor találkozhatnak az elôadóval a fent említett helyszínen.
Radaroznak a rendôrök
A Maros megyei rendôrség közlekedésrendészeti osztályának munkatársai a hét folyamán Segesváron és környékén az E 60-as úton, valamint a Marosvásárhely–Dicsôszentmárton közötti megyei úton mérik a közlekedési sebességet.
Tavasz-kupa
Április 8-án, vasárnap 10 órától a somostetôi vendéglô mögül rajtol a hagyományos Tavasz-kupa tájfutó vetélkedô. A versenyre bárki benevezhet, kortól, nemtôl függetlenül.
Kerékpárral a Bekecsre
A Pro Biciclo Urbo szervezet egynapos kerékpártúrát szervez a Görgényi- havasokban levô 1080 méter magas Bekecs hegyre. Útirány: Marosvásárhely–Jedd–Székelysárd–Ny&aa cute;rádszereda–Nyárádselye útvonalon, majd gyalog Nyárádselye és a Bekecs-csúcs között. Indulás: április 7-én, szombaton reggel 8 órakor a Tudor negyedbeli Favorit üzletház elôl. Részletes felvilágosítás Both Károly túravezetôtôl a 140-439-es telefonszámon, az esti órákban.
Folytatódik a nagytakarítás Szászrégenben
A héten is folytatják a nagytakarítást Szászrégenben. Április 4-én és 5-én a köztisztasági vállalat alkalmazottai a Somesului, Oltului, Argesului, Târnavei, Siretului, Gurghiului (a Mocsárerdôig) utcákban dolgoznak. Április 6-án és 9-én a Salciilor, Raului, Lapusnei, Lunga, Scurta, CFR, Carpati, Noua, Trandafirilor, Caliman, Salcâmilor, illetve a Tâmplarilor utcákba jutnak el a munkagépek.
New Yorkba JANKA BERTÁNAK születésnapja alkalmából kívánunk sok örömöt, jó egészséget, hosszú és boldog életet családja mellett. Testvére, Béla és sógornôje, Magdi Marosvásárhelyrôl. (21333)
FORINTOT, törtaranyat, arany ékszert vásárolok (103.000—141.000 lej/g). Mobil 094-851-106. (21381)
ELADÓ hosszított, magasított típusú, for