LII. évfolyam 226. (14582)

2000. szeptember 27., szerda

Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft

Részvétnyilvánítás................…&# 133;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Aláírásgyûjtés a külhoni állampolgárságért

Ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa

Tegnap délután Bukarestben ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. Napirendjérôl ugyan nem hangzott el elôzetes bejelentés, de köztudott volt, hogy a testületnek óvás és fellebbezés után döntenie kellett az udvarhelyszéki szenátorjelölés kapcsán kialakult Verestóy–Kolumbán párharcban. Mint ismeretes, a helyi küldöttgyûlés egy szavazat érvénytelenítése nyomán döntött Verestóy Attila jelölése mellett. Ennek felülvizsgálatát kérte Kolumbán Gábor. Az OT mint várható volt szavazattöbbséggel az udvarhelyszéki küldöttgyûlés határozatát helybenhagyó döntést hozott. Hasonlóképpen jártak el Kincses Elôd óvása ügyében, amelyben a szövetség szabályzatfelügyelôi nem tudtak dûlôre jutni, s a döntést az Operatív Tanácsra bízták.

Váratlannak és akár meglepônek is mondható ellenben, hogy a testület Markó Béla szövetségi elnök kezdeményezésére a külhoni állampolgárságot támogató aláírásgyûjtésre szólította fel a területi RMDSZ-szervezeteket.

Közlemény

Az RMDSZ Operatív Tanácsa felkéri azokat a helyi szervezeteket, ahol erre igény van, hogy gyûjtsenek támogató aláírásokat a külhoni magyar állampolgárság létrehozatalához.

Az így begyûlt támogató aláírásokat az országos Ügyvezetô Elnökség összesíti, és továbbítja a Magyar Köztársaság kormányának.

Ugyanakkor fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvényt mielôbb el kell fogadni, és nem szabad a külhoni magyar állampolgárság kérdésével szembehelyezni.

Bukarest, 2000. szeptember 26.

A Szövetségi Operatív Tanács

Replika Dorin Floreának

(a)

Hétfôi sajtóértekezletén Dorin Florea polgármester bejelentette: a hivatal mûködésében tapasztalt rendellenességek nyomán leváltott tisztségébôl öt vezetôi beosztású alkalmazottat. Név szerint: Rosca Angelát, a köz- és magánterületek igazgatóságának vezetôjét, Ercsei Ferenc koordinációs, kommunikációs és személyzeti igazgatót, Oroian Radu lakásgazdálkodási hivatalvezetôt, Gican Adinát, a jogi osztály vezetôjét és Lucian Valentinát aki protokoll irodát vezette. Florea kilátásba helyezte: ôket mások is követni fognak, ha bebizonyosodik, hogy kihágásokat követtek el. A polgármester kijelentései felháborították a említett személyeket. Közülük mindössze Oroian Radu volt hajlandó nyilatkozni.

– A polgármester úr nem hozott semmiféle intézkedést ellenem, ez legyen világos. Nem kaptam semmilyen írásos értesítést. Nem tárgyalt velem lakásgazdálkodási problémákról, hogy megállapodjunk egyfajta tevékenységi stratégiában. Nem róttak fel semmit ellenem, 1990-tôl, amióta itt dolgozom. Nincsen kifogásom a polgármester határozottságát illetôen, de elemeznie kellett volna ezt a tevékenységet, legalább az igazgatóság szintjén, hogy megismerje, ami itt történik. Csak azután kellett volna leváltási javaslatokkal jönnie, ha arra a következtetésre jut, hogy valaki hibázott. Egyébként amikor ezt az irodát hivatallá alakították, automatikusan hivatalfônökké neveztek ki. Ezt a funkciót a tavaszig töltöttem be, amikor lejárt a megbízatásom és Fodor Imre bizonyos okokból nem hosszabbította meg. Nem az újságokból kellett volna megtudnom hogy leváltottak, mikor nem is váltottak le. Én a tavasztól már nem vagyok hivatalvezetô, az ennek megfelelô járulékot sem kapom. Mi olyan bonyolult? Egy-két héttel ezelôtt Bakó igazgató úr jelentést tett a polgármester elé, javasolva hogy a hivatal vezetôje Magyarosi Andrea legyen. Semmi gond amiatt, hogy a polgármester így döntött, de írásos utasítás errôl sincs – magyarázta Oroian Radu.

Érdeklôdésünkre, a másik érintett, Gican Adina nem volt hajlandó kommentálni az esetet, de nem titok, hogy már hónapok óta nem tölt be vezetôi állást. Rosca Angela már augusztusban kegyvesztett lett, Valentina Lucian beadta áthelyezési kérését, Ercsei Ferenc pedig már jó ideje nem felel a kommunikációért, de leváltásáról és a gazdasági osztályra való áthelyezésérôl hivatalos értesítést még nem kapott. Ha már itt tartunk, talán érdemes azt is tudni, hogy a polgármesteri hivatal személyzete – a meghirdetett csökkentés szükségessége mellett – az utóbbi hetekben több személlyel gyarapodott, akik nagyrészt volt prefektúrai alkalmazottak.

Egészségügyi középkáderek sztrájkja

Ezúttal a végsôkig kitartanak

Antalfi Imola

Puskaporos a helyzet az egészségügyben. A Maros megyei Sanitas szakszervezet tegnaptól meghatározatlan idôre általános sztrájkot hirdetett, amelyben az egészségügyi középkáderek mintegy kétharmada vesz részt. A sztrájk ideje alatt mindössze a sürgôsségi eseteket látják el, és megszigorították a kórházakba, valamint a járóbeteg-rendelôkbe való belépést. "Ezúttal a végsôkig kitartunk" – hangoztatták elkeseredésükben a megyei kórház sürgôsségi részlegén összegyûlt asszisztensek. Az egészségügyiek 100%-os fizetésemelést követelnek a 24/2000-es sürgôsségi kormányrendelet értelmében, ezenkívül élelmiszerjegyeket, és a rendszer megfelelô finanszírozását. Georgeta Pasaroiu szakszervezeti alelnök elmondta, hogy ezúttal nem engednek bérköveteléseikbôl, mivel "bizonyos pénzösszegeket kiutalt a pénzügyminisztérium, a kórházak vezetôinek pedig gondoskodniuk kellene a törvények betartásáról". Az orvosok támogatásáról biztosította a középkádereket dr. Constantin Florea, az Orvosok Független Szakszervezetének megyei elnöke, aki kitartásra biztatta a tiltakozókat, de hangsúlyozta, hogy a betegeknek nem szabad szenvedniük a sztrájk miatt. A Sanitas képviselôinek a megyei kórház vezetôségével folytatott tegnapi tárgyalásai nem oldották fel a konfliktushelyzetet. A középkáderek által követelt 100%-os bérnövelés helyett a kórház vezetôsége mindössze 60 %-os fizetésemelést ígért, de, mint dr. Virgil Osan kórházigazgató elmondta, még erre sincs fedezet. --- --- Ennek ellenére kérni fogjuk a megyei egészségbiztosítási pénztárt, hogy bocsássa rendelkezésünkre a fizetések növeléséhez szükséges összeget, ami naponta 3 milliárd lej – nyilatkozta szerkesztôségünknek Virgil Osan. Mivel a megbeszélések nem vezettek eredményre, a Sanitas szakszervezet tovább folytatja a sztrájkot, amelyet támogat a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezet, valamint a Nyugdíjasok Szakszervezete is.

Kecskeméten kitüntették Fodor Imrét

Kecskemétre utazott tegnap Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere, akit megyeközpontunk testvérvárosának Tiszteletbeli Polgára címmel tüntettek ki, mivel a Kecskemét és Marosvásárhely között kialakult kapcsolatokat az ô polgármestersége idején szentesítették.

A kitüntetô címet, amelyet Fodor Imre mellett Kerényi József Ybl-díjas építésznek és Schmidt Helenének, a Rüsselsheimi Polgármesteri Hivatal nemzetközi kapcsolatokért felelôs tisztségviselôjének adományoztak, Kecskemét Város Önkormányzatának mai ülésén rangjához méltó körülmények között adják át.

A látogatás során szervezett megbeszéléseken, Kecskemét küldötteinek októberben sorra kerülô marosvásárhelyi bemutatkozását, valamint az azt követô üzletember- találkozót készítik elô.

Aktuális

Akar itt még valaki valamit?

(lokodi)

Nekünk annyi. Nekünk annyi? Nem mi állítjuk, dehogy. Mert hogyan tehetnénk efféle kijelentést kisebbségi sorsunkra nézvést, ha még egyszerûen vagyunk. Ezen csakugyan egyszerû okból kifolyólag is… E közhely jelenidejûsége, e jelen idejû közhely azért szalad ki általában ércesebben és félreérthetetlen hangsúllyal a szánkon, mert talán a szó túlmutat ezen a nagy vegyes jelenidejûségen, és logikusan valamiféle jövôt feltételez. Ha igaz... Persze, már sokan megunták a dicsô múlt, a rongyos és zaklatott jelen, illetve a ködös jövô hol felvitézkötésezett, hol letrianonozott rapszódiáit, továbbálltak, hogy biztosan legyenek, míg mások megszámlálatlanul – vagyunk még jócskán, és remélhetôleg még leszünk a "prérin" – megharcolják a dali végvári vitézek harci romantikája nélkül is a mindennapi kis szürke csatákat. Csak lássuk értelmét, mondaná a pesszimista, hogy ne mondjam: búsmagyar, míg az optimista így: eltelt ezer esztendô, járt itt tatár, török, labanc, és mégis…

Mégis. De mégis?

Nézzük csak.

A határon túli naiv magyar reménykedik. Reménykedik, mert szépen etetik, mondva van, hogy nincs egyedül. Van anyaország, mindenkori magyar kormány, alkotmány, és egy világszövetség. És ennél több ígéret megy át a határokon vámolatlanul. Már régi mese igaz a státustörvénykezés, külhoni állampolgárság kérdésde, de mindig idôszerû, amíg csak vékony lángon van tartva – takarékosságból. Perceg, oda nem ég. Aztán rájön a magyar kormány, hogy sok benne a zsír, letölt, vagyis rájön arra, hogy annyi ember igényét nem is lehet kielégíteni, nem is beszél már státustörvényrôl, mindössze néhány kedvezményezésrôl. Illúziónk nem volt sok amúgy, amit meghirdettek státustörvény címen, az nem több, – miként Tabajdi Csaba mondja: a szavak szépségversenyénél. A szocialista országgyûlési képviselô józan és reális meglátása ez, több kölnit talán nincs is miért rá szórni, hanem a politikus ugyanott (a budapesti 168 Órának nemrég adott interjújában) meglepô módon azt is elmondja, amivel kezdtük írásunkat: nekünk annyi, persze valamivel "szebben": "…Az Orbán-kormány pedig csak nehezíti beilleszkedésüket (mármint az erdélyiek beilleszkedését – sz. m.). Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára Csángóföldre utazott azzal az illúzióval, hogy talán sikerül megváltoztatni a csángók asszimilációját. Meg kellene békélni azzal a ténnyel, hogy vannak visszafordíthatatlan folyamatok."

Akar itt még valaki valamit?

Petre Roman felhívása a jugoszláv katonákhoz

Petre Roman külügyminiszter kedden azzal a felhívással fordult a jugoszláv hadsereg katonáihoz és a jugoszláv titkosszolgálatok tagjaihoz, hogy fegyvereiket ne fordítsák a nép ellen, ne öljenek és ne sebesítsenek meg ártatlan embereket. A román külügyminiszter, aki ezekben a napokban a Demokrata Párt elnökeként az ország észak-nyugati megyéit keresi fel, Aradon nyilatkozott újságíróknak.

– Mi már 1989 decemberében átéltünk egy ilyen tragédiát, és nem lenne értelme, hogy a szerb nép is végigszenvedjen egy olyan súlyos próbatételt, mint amilyen akkor a román népnek osztályrészül jutott – mondta.

Petre Roman hangsúlyozta, ezt a felhívást "az 1989 decemberi forradalom résztvevôjeként" fogalmazta meg. Mint hangoztatta, a "demokrácia mindenképpen gyôzni fog".

Arra a kérdésre, hogy a jugoszláviai választások kimenetele miként fogja befolyásolni Románia és Jugoszlávia viszonyát, a külügyminiszter úgy válaszolt: "Meg fogjuk látni, ki élvezi a nép támogatását."

– Én hiszek a jugoszláviai demokratikus ellenzék képviselôjében, Vojislav Kostunicában. Meggyôzôdésem, hogy a dolgok mindenképpen a demokrácia gyôzelme felé haladmak, a diktatúrát csak erôszakkal lehet fenntartani – tette hozzá.

Jugoszláv választások

Végeredmény helyett nyilatkozatok

Zoran Djindjic szerb ellenzéki vezetô "választási veresége beismerésére" sürgette kedden Slobodan Milosevic jugoszláv elnököt.

Djindjic az Amerika Hangja rádiónak adott nyilatkozatot, amelyet a Beta belgrádi független hírügynökség kedden ismertetett.

A nyilatkozat elôzménye, hogy a jugoszláv választási bizottság mindeddig nem tette közzé a vasárnapi jugoszláv elnök- és parlamenti választások hivatalos eredményét. A belgrádi baloldali kormánypártok és a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) ellenzéki tömörülés saját adataikra hivatkozva kitartanak saját jelöltjeik – Milosevic és Vojislav Kostunica – vezetése mellett, sôt a DOS hétfôn gyôzelmét is kikiáltotta.

Djindjic – a DOS kampánymendzsere – eltanácsolta Milosevic elnököt attól, hogy ne ismerje el Kostunica gyôzelmét, mondván: ez esetben olyan emberek millióival kerül szembe, akik szavazataik megvédésére is készek. Djindjic szerint a választási jegyzôkönyvek alapján szerda délre feketén-fehéren kezükben lesznek az eredmények és kihirdetik a "hivatalos" végeredményt.

A belgrádi sajtó közben kedden is megosztottan tálalta az addig közzétett választási eredményeket: a kormánypárti lapok Milosevic vezetését emelték ki, az ellenzékiek Kostunica gyôzelmét éltették.

A Politika címû vezetô kormánypárti napilap címoldalán kiemelte, hogy Milosevic vezet az elnökválasztáson és a baloldal a jugoszláv parlament két házában is többséget szerez. A külföldi megfigyelôk véleményét ismertetve kiemelte, hogy a voksolás demokratikus módon zajlott le; a külföldi lapvisszhangok kapcsán pedig Jugoszlávia demokratikus elkötelezettségének megerôsítését húzta alá. A kormánypárti Vecernje Novosti szintén címoldalán adott hírt arról, hogy pártadatok szerint Milosevic vezet az elnökválasztáson, a parlamentben pedig a baloldal kapja a legtöbb mandátumot.

A független-ellenzéki lapok közül a Glas Javnosti "földrengésszerû választás Milosevic számára" címmel tálalta az eredményeket.

A Danas a "Másik Szerbia dicsôsége" címû rövid kommentárjában úgy vélte: a demokratikus Szerbia végre kezdte összeszedni erejét és megmutatkozott, hogy az évekig manipulált közvélemény fel tudja ismerni a komoly demokratikus alternatívát, ha az valóban feltûnik a politikai színtéren. A Danas szerint mindenki számára világos, hogy ki gyôzött, még ha a baloldal halogatja is ennek elismerését.

Jugoszláv választások

Az ellenzék kihirdette Kostunica gyôzelmét

A Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) kedden a szavazatok 97,5 százalékának összeszámlálása után kihirdette, hogy jelöltje, Vojislav Kostunica nyerte a jugoszláviai elnökválasztást a voksok 54,66 százalékával.

Az AFP belgrádi beszámolója szerint Ceda Jovanovic, a DOS egyik magas rangú tisztségviselôje jelentette be Kostunica gyôzelmét.

Jovanovic hozzátette, hogy Slobodan Milosevic hivatalban lévô jugoszláv elnök a szavazatok 35,01 százalékát szerezte meg. Állítása szerint már csak 130 ezer szavazócédula kiértékelése, és a Koszovóban leadott voksok összeszámlálása maradt hátra. A francia hírügynökség a koszovói szerb ellenzéktôl úgy értesült, hogy a dél- szerbiai tartományban Milosevic kapta messze a legtöbb szavazatot.

Amennyiben a szavazók valóban ilyen nagy arányban voksoltak Kostunicára, úgy már az elsô fordulóban államfônek választották – írta az osztrák hírügynökség Jovanovic bejelentését kommentálva.

A hivatalos választási bizottság korábban közölte, hogy csak csütörtök este teszi közzé az eredményeket. Az ellenzék szerdáig adott haladékot a bizottságnak, és bejelentette: eddig az idôpontig már ismertetni fogja saját eredményeit.

IMF-Világbank közgyûlés

Tüntetés a globalizáció ellen

Václav Havel cseh államfô beszédével kedden délelôtt Prágában megnyílt a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank idei közgyûlése, amelyen több mint 180 ország pénzügyminisztere, jegybanki elnöke és a nemzetközi pénzintézetek képviselôi vesznek részt.

A csütörtökig tartó tanácskozáson a bankárok várhatóan foglalkozni fognak a legszegényebb országok problémáival, adósságuk elengedésével, a magas kôolajárakkal, az euró árfolyamával, s az oroszországi reformfolyamat támogatásával, a kelet- európai reformokkal és a világgazdaság globalizációjával.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója a közgyûlés megnyitóján a fejlett ipari államokat piacaik megnyitására és a legszegényebb térségek segélyezésére szólította fel. Horst Köhler szerint a világ elôtt álló legsúlyosabb kihívás most a szegénység elleni harc, s ennek sikere a leggazdagabb országok hozzáállásán múlik. Ennek az országcsoportnak fel kell ismernie, hogy saját érdeke és a világgazdaság érdekei is piacai megnyitását diktálja.

Köhler szerint a kereskedelem elôtt álló akadályok 50 százalékának lebontása évente több mint 100 milliárd dolláros többletjövedelmet teremtene, ami hatalmas segítség lenne a gazdaságuk felélesztésével küszködô országoknak.

Az IMF elsô embere elismerte ugyanakkor, hogy számos probléma gyökerét magukban a feltörekvô gazdaságokban kell keresni, s a fejlett ipari térség kereskedelmi akadályainak lebontását a korrupció elleni harcnak, s a pénzügyi és jogi rendszerek megerôsítésének kell kísérnie a fejlôdô világban.

Köhler szerint a valutaalap fô feladata a makrogazdasági stabilitás elôsegítése, mert ez az alapvetô feltétele a fenntartható növekedésnek. A modern gazdaságban fontosabb, mint bármikor az IMF-nek az a feladata, hogy felügyelje a nemzetközi monetáris rendszert és biztosítsa annak hatékony mûködését. Ez gyakorlatilag kötelezi az IMF-et arra, hogy különös figyelemmel kövesse a belsô és nemzetközi piacok rendszerbeli kérdéseit – mondta a vezérigazgató.

A tanácskozás ideje alatt összecsaptak a rendôrök és a tüntetôk, akik megpróbálták áttörni a karhatalmi erôk által felállított kordont, hogy a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank tanácskozásának a színhelyére, a Kongresszusi Központhoz jussanak. A többezer fiatal, akik Európa számos országából érkeztek Prágába, a két intézmény tevékenysége és a világgazdaság globalizációja ellen tüntet.

Az összecsapás a Nuslei völgy felett átívelô híd alatt robbant ki. A rendôrök gumibotokkal, vízágyúkkal és könnygázzal próbálták feloszlatni a több ezres tömeget. A fiatalok kövekkel, üvegekkel és más tárgyakkal dobálták a rendôröket. A tanácskozás színhelyét a tüntetôk több más irányból is megpróbálták bevenni. A tüntetések következtében Prága központjában a déli órákban megbénult a gépkocsiforgalom.

Kommentár

Program, ereklyével

Mózes Edith

Olvasom a PDSR választási programját, ajánlatát a választóknak. A címe Egy jobb jövôért. Azért gyûltek össze Bukarestben a múlt hét közepén a legnagyobb ellenzéki párt vezetôi, hogy egy mindenkinek egyformán jó, illetve Románia "méltóságteljes" euroatlanti integrációját biztosító választási ajánlatot fogalmazzanak meg. Meg is fogalmazták, meg is voltak elégedve önmagukkal, s azt hitték, más is elégedett lesz velük.

De mirôl is szól ez az ominózus dokumentum? Mindenekelôtt kijelenti, hogy a három rózsa pártja nemzeti-szociáldemokrata párt, erôs európai beütésekkel, amelynek legfôbb jellemzôje, hogy nyitott a reformok és a megújulás irányában. Mi több, kimondja, hogy elkötelezett híve Románia modern kapitalista gazdasági fejlôdésének. Hogy miféle kapitalizmusra gondol? Nem egyébre, mint szociális piacgazdaságra, amely "valós és stabil szociális védelemmel" párosulva, úgymond elôsegíti egy erôs középréteg kialakulását. Ekkor fedezik fel a spanyolviaszt, ugyanis kijelentik, hogy mindez a gazdasági fellendüléssel érhetô el. Mintha eddig nem tudtuk volna! Azt is kimondják, hogy "mivel az iparnak van meghatározó szerepe a gazdasági-szociális fejlôdésben", kidolgoznak egy "iparosítási programot", amely majd egyenesen beviszi Romániát az Európai Unióba.

Másik stratégiai célkitûzésük a mezôgazdaság fejlesztése. Erre is külön programot és stratégiát dolgoznak ki "A mezôgazdaság - egy esély Románia számára" hangzatos címmel ellátva.

Aztán van szó másfajta prioritásokról is. Ezekbe belefér az infrastruktúra, a turizmus, a nevelés- oktatás, a nemzetbiztonság, a lakásépítés, "aktív" szociális védelem, családvédelem, az ortodox, a görög katolikus és más egyházak szerepének növelése a "nemzeti szellem" megújulása érdekében.

Ezek mellett külön fejezet foglalkozik "az állam szerepével". A PDSR azt mondja, hogy lényegesen csökkenteni kell az állam szerepét, illetve a gazdasági befolyását. Azonban - mûködik a pédészérés logika - ez nem "inkompatibilis" azzal a feladattal, miszerint az állam "korrekciókat hajthat végre a kapitalista gazdaság spontán mûködésében", a sokkterápia elkerülése érdekében. Mintha tízéves agonizálás után, bármi is sokkolhatna bennünket!

A legszebb talán, amit kimond az a bizonyos választási program, hogy a PDSR számára Románia egységes, oszthatatlan nemzetállam volt és marad mindörökre, és ezt a "valóságot ereklyeként kell ôrizni és továbbadni a jövô nemzedékeknek". Most már, ha belegondolunk, nem is olyan kicsi az az "inkompatibilitás", aközött, amikor azt mondja, hogy mindenáron, és minél elôbb be szeretné juttatni az országot az Európai Unióba, illetve az egységes és oszthatatlan nemzetállam fogalma között. Úgy látszik, hogy 2000 végén a PDSR még mindig nem tudja, hogy az európai integráció a csatlakozó államok szuverenitása egy részének feladásával jár. Ehhez képest semmiség nekik kijelenteni, hogy olyan külpolitikát kívánnak folytatni, amely amellett, hogy a "legmesszebbmenôen biztosítja az ország biztonságát és stabilitását", teljesíteni óhajtja az euroatlanti integráció feltételeit is.

A vonzónak szánt választási ajánlatban egyetlen szót sem ejtenek az emberi, illetve a kisebbségi jogokról. Ez legalábbis meglepô a kormánykerék átvételére készülô párt részérôl. Igaz, számukra a kisebbségi kérdés nem kérdés. Tapasztalhattuk elôzô kormányzásuk idején, amikor a szélsôséges nacionalista pártokkal alakítottak kormánykoalíciót, tapasztalhattuk a négy évvel korábbi választási kampány idején, amikor Ion Iliescu retorikája a megtévesztésig hasonlított a Funaréhoz vagy a Vadiméhoz, de tapasztalhatjuk még ma is az Adrian Nastase nyilatkozataiban. Igaz, az utóbbi hetekben mintha hangfogó került volna ilyen vonatkozásban a PDSR-s hangszórókra. Részeként talán annak a taktikának, amellyel az RMDSZ-t, a magyar nemzetiségû választókat puhítani igyekeznek egy majdani kormányzati együttmûködés reményében. Erre azonban sem a hallgatás, sem a hangtompító nem alkalmas, csakis a világos, egyértelmû, s a magyarság követeléseivel egybehangzó üzenet, amire hitem szerint jó ideig várhatunk. S még egy ilyennek sem kell mindjárt bedôlnünk, mert a PDSR még a maiaknál is megbízhatatlanabb partner. Sôt!

Romániai magyarok illegális munkavállalása Magyarországon

Nincs szükség mostohatestvérekre

(MTI) A Magyarországon dolgozó több tízezernyi erdélyi magyar jelentôs része illegálisan vállal munkát, s a feketemunka "kifehérítésére" tett magyarországi erôfeszítéseknek egyelôre csak ôk látják a kárát. Azoknak a munkáltatóknak, akik feketén alkalmazzák ôket, a jelek szerint a hajuk szála sem görbül – jelentette ki hétfôn Kónya-Hamar Sándor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Kolozs megyei szervezetének elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában.

Kónya-Hamar elmondta, mióta híre ment annak, hogy az RMDSZ Kolozs megyei szervezete erôteljesen szorgalmazza a külhoni magyar állampolgárságot, a magyarországi munkavállalás problémájának megoldását, egyre többen keresik fel Erdély minden részérôl azzal a gondjukkal, hogy illegális munkavállalás miatt két, három, esetleg öt évre kitiltották ôket Magyarország területérôl.

– Az elmúlt hónapokban már több mint száz ember keresett fel ezzel. Nem elég, hogy egy erdélyi magyar számára nagyobb szégyen az anyaországból való kitiltás, mintha Romániában börtönbe kerülne, valamennyien egybehangzóan a bánásmódot fájlalják. Az erdélyiek szakemberként is vállalják a legrosszabban fizetett, legpiszkosabb munkákat, mert valóban a megélhetés terhe kényszeríti ôket erre, a magyar rendôrség a jelek szerint csak rájuk vadászik, az ôket feketén alkalmazó munkáltatónak semmi baja nem esik.

– Emellett ezeket az embereket magyar mivoltukban is megsértik. A magyar rendôrség sajnos a magyarországi közhangulatnak arra a hullámhosszára állt rá, hogy az erdélyi magyarok "félmagyarok", "az átlagmagyarnak nincs szüksége mostohatestvérekre". Rendre elôfordul, hogy a rendôrségen kihallgatásukra román tolmácsot hívnak, hiába mondják, hogy ôk magyarok, az útlevelükben román állampolgárként románul szerepel a nevük – mondta Kónya-Hamar Sándor.

Helyi szinten az RMDSZ tehetetlenül áll ezeknek az embereknek a problémájával szemben, mert az illegális munkavállalók kitiltása a törvényes keretek betartásával történik. Külön gond, hogy családok is szétszakadnak egy-egy esetben.

– Ezt a kérdést talán a sokat hangoztatott nemzeti szolidaritás keretében lehetne és kellene kezelni, rendezni. Mi ezért is igényeljük a külhoni állampolgárságot – szögezte le az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke.

Alföldi László, Magyarország kolozsvári fôkonzulja az MTI-nek elmondta, hogy bár ennek a problémának a jelentôs része nem a fôkonzulátuson csapódik le, valóban olyan létezô gondról van szó, amely egyre komolyabb lesz azzal, hogy Magyarországon megpróbálják visszaszorítani a feketemunka gyakorlatát.

Bár növekszik a kiadott munkavállalási vízumok száma, ez egyelôre nem sokat segít. Alföldi elmondta, hogy a kolozsvári fôkonzulátus 1999- ben 6500 munkavállalási vízumot adott ki, az idén pedig várhatóan 8000-8500 ilyen vízumot állítanak ki. "A ténylegesen Magyarországon dolgozó romániai magyarok száma azonban a legóvatosabb becslések szerint is ennek két- háromszorosára tehetô" - mondta.

– Az új idegenrendészeti törvény hatályba lépése óta az idegenrendészeti hatóságoknak nincs sok mérlegelési joguk arra, hogy a tartózkodási idôt indokolt körülmények esetén is meghosszabbítsák - tette hozzá a fôkonzul, példaként említve azt: Szegeden egy súlyos balesetet szenvedett romániai magyar kislány esetében külön közbenjárást igényelt, hogy a kómás állapotban kórházban ápolt kislány tartózkodási engedélyét meghosszabbítsák, nehogy a törvény értelmében több évre kitiltsák Magyarország területérôl.

Pénteken este bemutató

Molnár Ferenc: Liliom

(lokodi)

Évadkezdés elôtti szokásos sajtótájékoztatóját tartotta tegnap a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Béres András, a tagozat mûvészeti igazgatója felvázolta a 2000-2001-es évad társulati elképzeléseit, valamint Molnár Ferenc Liliom címû színmûvének szeptember 29-én este sorra kerülô bemutatójáról tájékoztatta a sajtót.

A Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a 2000- 2001-es évad bérleti elôadásai: Molnár Ferenc, Liliom, rendezô Babarczy László m.v.; John Millington Synge A nyugati világ bajnoka (szatirikus komédia), rendezô Novák Eszter m.v.; Madách Imre Az ember tragédiája (drámai költemény), rendezô Anca Bradu m.v.; Örkény István Tóték (tragikomédia), rendezô Kincses Elemér.

A kisteremben két elôadást láthat ez évadban a közönség, egy katalán szerzô Színésznôk címû színmûvét; négy színésznô alakítja, és egy kétszemélyes stúdióelôadást, amelyet Farkas Ibolya és Lohinszky Loránd visz színre, s amely tulajdonképpen az érdemes mûvész 5o éves színházi jelenlétét hivatott ünnepelni. A bérletes elôadásokon kívül a nagyteremben egy mesejátékot is színre visznek kisiskolás korú gyermekeknek Kovács Levente rendezésében, és nyilván jön a hagyományos szilveszteri kabaré. Béres András elmondta, hogy jelentôs pályázatokat nyertek az Ember tragédiájának a színrevitelére, az igazgató igazi színházi eseményként szeretné látni a Tragédia megjelenítését. Mi is kíváncsian várjuk, hogyan találkozik a fiatal bukaresti román rendezô Madách súlyos és klasszikus szövegével. Már az is színházi esemény egyébként – figyelmeztetett Béres András –, hogy a Magyarországon igen sokat foglalkoztatott nagy színházi tekintély, Babarczy László Vásárhelyen is megrendezhette Molnár Ferenc darabját. A kaposvári vendégrendezô rendkívül elégedett a vásárhelyi társulattal, elmondása szerint tehetséges, erôs színészegyéniségeket ismert meg városunkban. Babarczy asszisztense Béres Günther Attila fôiskolai hallgató, a fôszerepet Viola Gábor alakítja.

A társulatigazgató elmondta továbbá, hogy a Nemzeti Színház költségvetés- kiegészítés elôtt áll, megváltozott a színházak támogatása, nem lehet azokkal a költségvetésekkel színházat csinálni, találni kell egyéb forrásokat. A Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma, A Nemzeti Kulturális Alapprogram és a magyarországi kulturális alapítványok mellett a társulat támogatásában jelentôs részt vállal a marosvásárhelyi székhelyû Prospero Alapítvány, legutóbb például a Liliom színrevitelében is. Ezek céltámogatások, a színháziak a Prospero Alapítványon keresztül pályáznak. Megtudtuk, hogy a Tompa Miklós Társulat pályázati támogatást kapott egy ôszi erdélyi-partiumi turné lebonyolítására, a társulat tagjai egyébként a tegnap érkeztek haza külföldi turnéjukról, a Svédországi Magyarok Kulturális Szövetsége meghívására Sík Sándor István király címû történelmi drámájával vendégszerepeltek az északi országban.

Felhívás

Tisztelettel felkérem és értesítem azokat, akik aláírásukkal szeretnék támogatni képviselô jelöltként való indulásomat, hogy ezt megtehetik szeptember 27-ei kezdettel marosvásárhelyi ügyvédi irodámban (Calarasilor — Kossuth Lajos u. 47. sz.) 9-13 és 17-18 óra között, munkanapokon. Ugyanott aláírásukkal támogathatják a külhoni magyar állampolgárság bevezetését szorgalmazó MVSZ és Kolozs megyei RMDSZ-javaslatot. Programom az RMDSZ kongresszusa által jóváhagyott program lesz; célom ennek megfelelô képviselete, a szavak és tettek közti egység megteremtése. Mindenkire számítok, aki bízik benne, aki azt szeretné, hogy jogászi képzettségemet, nemzetközi tapasztalatomat, erkölcsi hitemet Önök érdekében Románia Parlamentjében kamatozni tudjam. Megválasztásom esetén lemondok a magyar állampolgárságról.

Dr. Kincses Elôd

Zarándoklat Máriacellbe avagy keresztény-magyar utakon

Baricz Lajos

A hagyomány szerint, amikor – Nagy Lajos király idejében – az országot délrôl fenyegette a török, a király elébe ment seregével. De a hatalmas túlerôt látva, visszavonulásra gondolt. Ekkor megjelent álmában a Celli Boldogasszony és bátorította. S hogy látomása több volt, mint álom, igazolta az is: a táborba magával hozott Szûz Mária-kép reggel a király szívén nyugodott.

A király megnyerte a csatát 1365-ben, Amurat Murad szultán seregével szemben (ez volt a törökök és magyarok elsô ütközete). A Celli Boldogasszony tiszteletére 3 hajós, 90 m magas tornyú templomot építtetett. Az említett képet pedig fogadalmi adományként a templomnak adományozta. Az ôsi, 1157- bôl származó remetekápolnát márványba foglaltatta, melynek homlokzatán Nagy Lajos király és felesége, Erzsébet királyné fejszobra látható.

Így lett Mariacell (Cella Mariae = Maria Zell) Közép- Európa legkedveltebb búcsújáró helye, ahová a magyarok is, szerte a nagyvilágból "hazajönnek". Hazajönnek azért is, mert a templom bejáratánál a fogadó nagy táblán a német után olvasható a több tucat nyelv között: "Mariacell köszönti a zarándokokat", majd a templom bejáratánál 1757 óta Nagy Lajos király ólomszobra mosolyog a – nem csak – magyarokra. A bazilikában pedig mindannyiunk Atyja várja a világ országútján tébláboló gyermekeit, akik különös tiszteletüket hozták el a "Magna Mater Austriae – Magna Hungarorum Domina – Mater Gentium Slavorum" iránt. A templomban pedig jólesô érzéssel léphetünk be a Szent Imre, Szent István és Szent László tiszteletére szentelt oldalkápolnába. Ez utóbbiba temették a számûzetésben meghalt Mindszenty József bíboros holttestét (+1971), miként 300 évvel korábban Szelepcsényi György bíborost. Mindszenty bíborost, akarata szerint, "szabad magyar földbe", 1991- ben Esztergomban újratemették.

Kilencven marosvásárhelyi-marosszentgyörgyi zarándok látogatott el szeptember 7-9. között a máriacelli zarándokhelyre, ahol a millennium jegyében önmagukért és övéikért imádkoztak a déltiroli testvérplébániák közösségében a Kisboldogasszony búcsúján. Igaz, kisebb volt ez a zarándoklat, mint Máriacell történetében a legnagyobb, amikor 1857-ben 30.000 magyar zarándok érkezett. Ezért azt az utcát, a keletit, mai napig Ungarnstrabe, Magyarok úja névvel jelölik. A gyalogosan érkezôket (ma már ilyen nincs) pedig Szent István és Szent Imre szobra köszönti a templom keleti kapujánál.

Hála legyen a Mindenható Istennek, az ezeréves magyar kereszténységnek, hogy ôseink szent hitében élhetünk, és kôbe-történelembe vésett magyar nyomokon járhatunk a Kárpát- medencében és azon túl is, miként most is, a stájerországi osztrák Alpokban, Máriacellben.

Akárcsak egy igazi családban

Moldován Beáta

Számtalanszor találkozunk kolduló utcagyerekekkel. Ha van, adunk valami kevés aprópénzt nekik és továbbmegyünk. Vannak azonban olyanok, akiknek szívügyük ezeknek a gyerekeknek otthont biztosítani. A Dorcas gyerekotthon 1999. június 27-én nyitotta meg kapuit, a Kossuth utca 86. szám alatt. A vásárhelyi Krisztusért és Egyházáért Keresztény Szövetséggel karöltve egy család típusú intézményt hoztak létre.

Jelenleg 13 magyar és roma utcagyerek tartózkodik az otthonban, akik családra vágytak; ezt megtalálták itt, ahol van egy "papájuk", maga az igazgató, Szabó István. A ragaszkodás kölcsönös. A fiukkal együtt javítanak, játszanak, a lányok szeretnek ügyeskedni a konyhán. Iskolaidôben együtt tanulnak, hétvégén fejlesztô programokon vesznek részt, de amellett járnak úszni, állatkertbe. Vakációban kirándulnak. A gyerekek már megszokták ezt az életstílust. Egyesek még reménykednek, hogy az igazi szüleik sorsa jobbra fordul és majd újra együtt lesz a régi család, vannak, akik semmiképp nem akarnának elmenni onnan, mások pedig, ha akarnák sem kaphatnák vissza a régi családjukat.

J.V. makfalvi születésû 15 éves kislány. Régi családjáról érdeklôdtem és szívesen beszélt róluk. Édesapja nyomorék volt, édesanyja epilepsziás, nem dolgoztak, de azért az édesapa megitta a napi pálinkát. Ahhoz, hogy elôteremtsék a mindennapi kenyérre és pálinkára a pénzt, kiálltak koldulni az utcára. Ha a napi kereset nem volt elegendô, akkor csak pálinkára jutott, kenyérre nem. Olyan eset is volt, hogy három napig nem evett semmit. A végén már víz sem kellett, hisz úgy érezte, annak is keserû az íze. Éjjel nem mindig tértek haza, állomásokban aludtak, hogy másnap újra kiállhassanak az utcára koldulni. Soha nem volt nyugodt éjszakája. Az édesanyja majdnem mindig a kórházban volt, ezért inkább az édesapjára emlékszik. Aztán az édesanyja meghalt, az édesapjával ketten maradtak. "Emlékszem, tél volt és édesapám nagyon beteg volt. Az ágyban feküdt és nagyon fázott. Elmentem az erdôbe, nem féltem, hogy beteg leszek. Fát hoztam, tüzet raktam, fôztem neki, nem akartam, hogy meghaljon." Majd az édesapja is meghalt, a nagybátyjáékhoz került és ôk elhozták az otthonba. Nem sokszor látogatják. "Írtam nekik levelet, hogy szeretném, ha meglátogatnának. Kaptam is választ tôlük, de azt írták, hogy ha vége lesz a mezei munkának, csak akkor jönnek el hozzám. Lehet, hogy még akkor sem." Jelenleg az fáj neki a legjobban, hogy az otthonban vannak társai, akiket néha meglátogatnak a hozzátartozóik ôt nem keresi fel senki. Ha választhatna, akkor visszamenne a szüleihez, még akkor is, ha édesapja szerette a pálinkát és sokat voltak az utcán.

K.R. 9 éves kisfiú, nyárádtôi születésû. Mostohaapja volt aki sokat verte. Még volt öt testvére. Aztán egyik nap négy testvére nem tért haza, az édesanyja azt mondta, hogy ellopták ôket. A gyerek még most sem tudja, mi történt velük. Talán az lett a sorsuk, ami neki. Egy fiú maradt a szülôkkel. " – kértem, hogy én is maradhassak, de édesanyám azt mondta, így a legjobb." A mostohaapja meghalt. Az édesanyja Magyarországra ment a nagyobbik gyerekkel, hogy pénzt keressenek. Nagyon ritkán látogatják meg ô mégis mindig várja ôket. Ha majd nagy lesz, akkor elmegy az anyukája és a testvére után. Szabó István igazgató elmondta, hogy az otthon addig gondoskodik a gyerekekrôl, amíg a saját lábukra nem állnak akárcsak egy igazi családban.

Jubilált a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete

Simon Virág

Fennállásának tízéves évfordulóját ünnepelte az elmúlt hétvégén a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). A háromnapos rendezvényen az újságíróképzésrôl, az elmúlt tíz év teljesítményeirôl beszélgettek, vitáztak a jelenlevôk, kiosztották a nívódíjakat és díszoklevéllel jutalmazta az egyesület tevékenységében aktívan részt vevô tagokat.

Pénteken délelôtt dr. Cseke Péter, a kolozsvári Babes- Bolyai Tudományegyetem újságíró karának jelenlegi helyzetérôl számolt be. Sajnálatos tényként említette, hogy a hallgatók mûveltségi szintje nagyon alacsony, s ezt a hiányosságot a négy év alatt az egyetemi oktatás sem tudja pótolni. Szükséges, hogy az újságírói szak mellett a diákok párhuzamosan más karokra is beiratkozzanak, így bôvítve ismereteiket.

Kinde Annamária, a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium igazgatója a hallgatók számának csökkenésérôl számolt be, elmondva azt is, hogy a végzettek nagy része az írott sajtóban helyezkedett el.

Az elsô nap a Szentkereszthy-kastélyban tartott MÚRE- nívódíjak kiosztásával zárult. A riport-díjat Gittai István, a nagyváradi Bihari Napló munkatársa, a televíziós-díjat B. Nagy Veronika és Sánta Ádám, a pályakezdô- díjat Kulcsár Andrea (Bihari Napló), a fotós- díjat Nitescu Alexandru, a rádiós-díjat Simon Gábor, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa, a televíziós tudosításért járó elismerést Puskel Emese, s sportújságírói érdemeiért kapott oklevelet a csíkszeredai Bence Zoltán vette, vehette át. A laudációk után Csép Sándor Csávossy György Ilyenkor ôsszel címû könyvét mutatta be.

Az egész nap, vagy több órában folyamatosan sugárzó magyar rádió fontosságáról, a rádiók, televíziók gondjairól, a tudósítók objektivitásáról, az RMDSZ médiastratégiájának szükségességérôl tanácskoztak szombat délelôtt az egybegyûltek. Délután a hangulatos kastélyban Kuti Márta Osváth Kálmán munkájából összeállított könyvét Nagy Miklós Kund mutatta be, Ágoston Hugó Bukaresti Élet, képek címû mûvét Boros Zoltán méltatta, míg a Bodó Barna kezdeményezte Romániai Magyar Évkönyv laudációját Wagner István mondta el. A ünnepi program a volt és jelenlegi MÚRE-elnökök beszámolójával folytatódott. Hecser Zoltán, Ágoston Hugó és Csép Sándor köszöntôjét, értékelôjét Gáspár Sándor ügyvezetô elnök üdvözlô szavai követték, majd Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Bátai Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviselôje, Kövér Tamás, a magyarországi újságíró-szövetségtôl és más hivatalosságok is szóltak az ünneplô társasághoz.

Az egyesületben kifejtett tevékenységükért kapott díszoklevelek átvétele után a sepsiszentgyörgyi Vox Humana vegyes kar adta elô mûsorát, majd Boros Zoltán, a Román Televízió magyar adásának fôszerkesztôje saját zongoradarabokkal szórakoztatta az egybegyûlteket. Az ünnepi mûsort Dévai Nagy Kamilla fellépése és hajnalig tartó baráti poharazgatás zárta.

Csöndes, olcsó háború

Balázs Ildikó

Marosvásárhelyen volt a Somostetônek egy oldala, ahová a Ceausescu-rendszerben földi halandó nem tehette a lábát: ma nyitva áll a nagy nyilvánosság elôtt az egykori elnöki rezidencia. Közvetlenül a rendszerváltás után boldog-boldogtalan zarándokolt oda, jópár évvel ezelôtt ott adták a legdrágább sört. Ma meglehetôsen romos állapotban bújik meg a bokrok, fák alatt – mintha szemérmesen átadná magát az ápoló- eltakaró flóra burjánzásának.

A Ceausescu-rezidenciát kegyeletteljesen nem bántják. Ellenben kiparcellázták körülötte az egész hegyoldalt: a hajdani helikopteres leszállópálya tájékát a Nyár utca felsô szakaszán, az Erdô utcát, s a jeddi kilátótól a Kálvária tetejéig vezetô szakaszt.

A látvány elképesztett.

Néhány éve a budai János-hegyrôl szemléltem a megboldogult sajtómágnás, néhai Fenyô János villáját. Testôr ôrizte. Látványa teljesen közömbös volt. A magyarok szemérmesen, ötlettelenül építkeznek. Még méreteiben sem nyújtott különlegeset. Hacsak nem a gondolat, hogy a János-hegyen nem adhattak ki építési engedélyt, hiszen ez természetvédett terület. De a gátlástalanul mindenre vállalkozó újgazdagok oda építenek, ahová akarnak. Mit nekik a több milliós építkezési bírság! A házat úgysem dózerolják.

Aztán egy botrányt kirobbantó cikk egy német bulvárlapban, mely kárörvendve taglalja, hogy egy német milliomos villája, mely a – harminc évvel ezelôtt még ugyancsak természetvédett – Rajna- szigeten épült nemrégiben, megrepedt: íme, a milliomosokat sem védi a fogyasztóvédelem a kontároktól! A villa látványában szokványosnak mondható.

Nem így a somostetôi kúriák. Elôször csak a riasztóval felszerelt, dupla kovácsoltvas kerítés tûnt fel. Az itt lakók nagyon félnek. Aztán házak sora – meglehetôsen szûk parcellákon, ám méreteikben, kivitelezésükben, a tervezés minôségében elképesztôk. Mondjuk ki: egyikük-másikuk több, mint fényûzô. És szépek: giccsnek – amint az újgazdagéknál gyakori – egyikük sem mondható. Teraszok tömkelege, muskátlival díszítve egy többgenerációs villán – havi fizetésem talán a rezsije töredékét fedezné. A floridai meleg éghajlaton szokványos, hatalmas nyílászárok egy másikon – az ötlet megfoghatta az építtetôt, nem számított viszont arra, hogy ilyen hûvös éghajlaton sokba fog kerülni a fûtés. Ám feltehetôen a fûtésszámla kifizetése nem fog gondot okozni neki. Színek, formák kavalkádja. Egy barokkos, lampionos sarokház mögött szégyenében teljesen elbújik a szomszédos líceum.

Hatalmas termetû bernáthegyi ôrzi az egyik kertet: ugatására függöny lebben, sárga köntösû, mosott hajú hölgy néz ki, románul szól a kutyának.

S hatalmas területen, a katolikus temetônek a Gábor Áron és a Kálvária által bezárt derékszögében csak most folyik javában az építkezés. Földbôl nônek a hatalmas kéjlakok.

Hogy kerültek ezek ide?

Lejjebb, a Kálvária felé közeledve megszûnnek a paloták. Itt-ott egy-egy régi ház. Legtöbb a hetvenes évek végén épült, emeletes, tömb alakú típusház, hajdan a környékbeli falvakból betelepült magyarok tulajdona. Elvétve köztük egy-egy jóval régebbi parasztház – a hajdani réttel érintkezô külváros peremén. Egyiken még ott díszeleg a cédula: casa de vânzare. Eredeti tulajdonosa kénytelen megválni tôle, nem bírja fenntartani. A többi alighanem már gazdát cserélt.

Mondogatom, tervezem, hogy fényképezôgépet hozok, s mint aki csak magát fényképezteti, beállok egy ház elé: örökítsenek itt meg. Majd felmutatom Magyarországon, mint a romániai gazdasági növekedés biztos lenyomatát. Hogy Románia elôbb megy majd be az Unióba, mint Magyarország. Mert ha csak mesélem, senki sem fog hinni nekem.

Aztán szétmállik a tervem: ólmos fásultság vesz erôt rajtam, hacsak rágondolok, hogy a gyermekkorom kirándulóhelyén épült hivalkodó palotáknak ismét a közelükbe menjek.

Tanácstalanul kullogok le a Kálvárián, miközben a Bernády György idejébôl megmaradt macskaköves úton filmbe való landroverek gördülnek le-fel. Utasaikat nem látni sehol máshol. Itt ülnek a terepjáróikban, s eltûnnek palotáik automatikusan és hermetikusan záródó kapuja mögött.

Igyekszem lefelé egy harmadik emeleti tömbházlakás meghitt melegébe.

– Kik laknak itt? – érdeklôdöm. De senki sem tudja pontosan.

– A grangurok – mondja valaki. Egyesek tudni vélik, hogy a hajdani szekusok. De alighanem annak a volt szomszédomnak van igaza, aki a reggeli köszönésem nem fogadja, – hisz akkor nem lesz szerencséje a napi horgászatbam –, hazajövôben viszont felvilágosít: becsületes románok.

Kérdezek románokat is, ismét elhangzik a "fostii securisti". Mondom, biztos volt belôlük még több is, ám ez a fajta munka nem hozhatott mindnyájuknak ekkora gyarapodást. Egy magamfajta – ha tíz élete lenne, sem építene fel egyetlen hasonló palotát sem. Gyárosok, vállalkozók, tôkemágnások? Rejtett pénzforrások felfedezôi?

Vagy valami egészen más: egy jól kifundált és megalapozott, projekt-szerû, csöndes politikai akció zajlik itt. Hogy ebbe a városba egy ilyenfajta nemzetalkotó réteg is települjön. Akár a területfoglaló ortodox zsidó telepesek a palesztin földön. Testôrök védik ôket. Életük végéig még dolgozniuk sem kell. Persze veszélynek teszik ki magukat. Olykor az életük is kockán forog. Ez itt hasonló: az erdélyi városok telepeseinek hatalmas vállalkozói kölcsönt adnak, melybôl palotára, autóra futja – kárpótlásul, ha mégsem éreznék magukat jól itt.

Csöndes, agresszív honfoglalás. És olcsóbb, mint a háború.

Országos hírek

Új MALÉV iroda Bukarestben

Az év elsô hét hónapjában több mint 17 ezer utast szállított a MALÉV a Bukarest-Budapest járatain, ami 1999 hasonló idôszakához képest 31,2 százalékos növekedést jelent – közölte Horzsa Sándor, a MALÉV bukaresti képviseletének vezetôje az MTI-vel. Horzsa abból az alkalomból nyilatkozott, hogy Bukarestben hétfôn hivatalosan felavatták a MALÉV képviseletének új irodáját. A képviselet húsz év után költözött új helyre, a MALÉV mostantól a román fôváros központjának egyik legforgalmasabb pontján a korábbinál jóval nagyobb, korszerûbb irodában fogadja az ügyfeleket. A képviselet vezetôje elmondta, hogy az utasforgalom bôvülésében elsôsorban a tranzitutasok száma növekedett, a csak a két fôváros közötti járaton 19 százalékkal utaztak többen.

A franciák az alkotmánymódosításra szavaztak

A párizsi belügyminisztérium hétfô hajnalban közzétett jelentése szerint a Francia Köztársaságban 127 éve érvényben volt hétéves elnöki mandátum hosszát ötévesre módosító alkotmányreform kérdésében vasárnap megtartott népszavazáson a 40 millió választásra jogosult francia állampolgár 30,73 százaléka nyilvánított véleményt. (A közölt értékek nem tartalmazzák a francia tengerentúli megyék és területek adatait.) Az alkotmánymódosítást 72,91 százalék támogatta, 27,09 százalék nemmel szavazott, az érvénytelen voksok száma minden korábbinál nagyobb arányú, 16 százalék fölötti volt. A népszavazás hivatalos végeredményét a választásra felügyelô alkotmánytanács az elôzetes bejelentés szerint csütörtökön hozza nyilvánosságra.

Kutatóhajó vizsgálja a Kurszkot

A Msztyiszlav Keldis akadémikusról elnevezett, mélytengeri kutatóegységekkel felszerelt orosz kutatóhajó hétfôn hozzákezdett a Barents- tenger fenekére süllyedt Kurszk atom-tengeralattjáró vizsgálatához. Mint az Interfax hírügynökség hétfôn jelentette, a 100 méter mélyen fekvô hadihajóhoz indul a Mir-1 és Mir-2 mélytengeri egység, hogy videofelvételeket készítsen a megsérült hajótestrôl. A Keldis, amelynek kutatóegységei mentôakciókra nem alkalmasak, a Kurszk augusztus 12-i, máig tisztázatlan körülmények között bekövetkezett katasztrófája idején az Atlanti-óceánon tartózkodott, ahol szerzôdés alapján a Titanic maradványait vizsgálta. A Kurszkon lévô 118 holttestet a tervek szerint külföldi segítséggel még októberben a felszínre hozzák – írta a dpa.

Soros szerint 0,90 dolláros euroárfolyam a cél

Soros György amerikai befektetô szerint az európai, az amerikai és a japán központi bank 0,90 dolláros euróárfolyamot célzott meg pénteki – és várhatóan szükség szerint folytatódó – közös akciójával, a világméretû devizapiaci beavatkozással. Az euró a végtelenségig süllyedt volna, ha az amerikai szövetségi tartalékrendszer (Fed) nem sietett volna a segítségére – mondta Soros Prágában, az IMF/Világbank összejövetel egyik szünetében az AFP hírügynökségnek. Soros György szerint a Fed közremûködése váratlan volt, de az eurónak adott, egyeztetett nemzetközi központibank-támogatást "helyes elhatározásnak" nevezte.

A Trabantok még nem halnak ki

A Trabantok – minden ellenkezô híreszteléssel szemben – mégsem halnak ki gyorsan Németországban sem: tíz évvel az újraegyesítés után 230 ezer Trabant ma is forgalomban van abból a több mint egymillióból, amelynek 1990-ben az NDK-ban rendszáma volt. A Trabantok "fellegvára" továbbra is Szászország, 80 ezer közlekedô mûanyagautóval, a második helyezett Brandenburg, 41 ezerrel. 1958 és 1991 között a zwickaui üzembôl több mint hárommillió Trabant került ki. Annak idején az örökké gúnyolt, de igen kedvelt gépkocsikra egy NDK állampolgárnak tíz évet is várakoznia kellett.

Ahol tilos meghalni

Egy franciaországi helység polgármestere megtiltotta a sírhellyel nem rendelkezô lakosoknak, hogy további intézkedésig a község területén ... elhalálozzanak. A francia Riviérán fekvô Le Lavandou város temetôje betelt, az új sírkert megnyitását pedig nem engedélyezte a nizzai bíróság, helyt adva a környezetvédôk keresetének. Gil Bernardi polgármester elképesztônek nevezte, hogy miközben az önkormányzati törvény a halottak eltemetésére kötelezi ôt, a bíróság lehetetlenné tette számára e kötelezettség teljesítését. A polgármester kijelentette: a környezetvédôk méltatlan környezetben, nehezen megközelíthetô helyen javasolták új temetô nyitását, amit kegyeleti okokból nem fogadhat el. A 6 ezer lelket számláló Azúr-parti helységben jelenleg is 19 elhunyt vár arra, hogy eltemessék – írta az AFP.

A svéd fák "feljegyezték" Atlantisz pusztulását?

Svédország ôsi fenyôi nem kizárt, hogy "feljegyezték" a legendás Atlantisz – vagy Santorini – pusztulását. Egy tôzeges lápban talált fatörzsmaradványok radiokarbon kormeghatározásával svéd kutatók arra jutottak, hogy a fák idôszámításunk elôtt 1695 és 1496 között éltek. Évgyûrûik ie. 1636 táján "négy szûk esztendôrôl" tanúskodnak, olyan idôszakról, amelyben alig-alig növekedtek a fenyôk. Ekkortájt robbant fel vulkáni tevékenység miatt Santorini szigete, amivel egy fejlett kultúra pusztult el. Ez adhatott azután tápot Atlantisz legendájának – vélik a svéd kutatók megjegyezve, hogy kormeghatározásuk hibasávja plusz-mínusz 65 év. Hasonló "szûk esztendôkrôl" árulkodnak a Krisztus elôtti XVI. század derekáról ír, angol és német tölgyfák, kaliforniai fenyôk és törökországi fák – jegyzi meg az AP.

Megyei hírek

Hírszerkesztô: Mezey Sarolta

Könyvbemutató

Szeptember 28-án délután 6 órakor a marosvásárhelyi Vártemplom Gótikus termében bemutatják Nagy Sándor A regáti magyarság c könyvét. A szerzô a ’20-’30-as években lelkészként szolgált Bukarestben. Emlékiratát a Diaszpóra Alapítvány adta ki, Sz. Nagy Csaba rendezte sajtó alá és Demény Lajos írt hozzá utószót. A bemutatón a kötetrôl Sz. Nagy Csaba és Vetési László beszél.

Ortopédiai konferencia

Ma este fél hét órakor a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében megkezdi munkálatait a Romániai Ortopédiai és Traumatológiai Társaság Konferenciája, amelyen nagy szaktekintélynek örvendô bel- és külföldi orvosok vesznek részt.

Továbbképzôk

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége évközi pedagógus-továbbképzést szervez októberben és novemberben a következô témakörökben: matematika - október 23-27. között – Szováta; mérés- értékelés – október 24-26. – Csíkszereda; multimédia az oktatásban – november 6-10. – Csíkszereda, kémia - október 23-27 – Székelyudvarhely. A résztvevôk az elôírásoknak megfelelô részvételi tanúsítványt kapnak a kurzusok végén, melynek hivatalos elismertetése folyamatban van. Jelentkezni az RMPSZ marosvásárhelyi központjában - Rózsák tere 61. szám - lehet, legkésôbb október 12-ig.

Vízvezetés Mezôbándon

Ma nagyszabású vízvezetési munkálathoz kezdtek Mezôbándon. Az ivóvíz bevezetésére 2200 kérést nyújtottak be a polgármesteri hivatalba. A beruházás értéke körülbelül 34 milliárd lej. Ezzel párhuzamosan a község területén folytatódnak a Közmunkaügyi Minisztérium által finanszírozott útjavítási munkálatok. Nagyvölgyben 1,8, Hidegvölgyben 1,5 és Petében 1,3 kilométer hosszúságú utat köveztek le, tájékoztatott Bartha Domokos alpolgármester.

Sztrájk Palotailván

Sztrájkba kezdenek a palotailvai polgármesteri hivatal alárendeltségébe tartozó vízüzem alkalmazottai, mert június óta nem kapták meg bérüket. A hivatal fizetésképtelen, mert a tömbházlakók óriási összegû elmaradásokat halmoztak fel. A sztrájkkal fenyegetô munkások végsô elkeseredésükben a megyei kormányhivatalhoz fordultak segítségért, hogy kéréseikre megoldást találjanak.

Elfogadható termés

Az idei száraz esztendô ellenére, elfogadható termést takarítanak be a mezôgazdászok. Kukoricából 2700 kilogrammos, burgonyából 14.000 kilogrammos hektáronkénti átlaghozammal számol a megyei Mezôgazdasági és Élelmezési Igazgatóság. A napraforgótermés viszont gyenge. A 67.000 hektáron mûvelt kukoricának 6, míg a 6.600 hektáron mûvelt burgonyának 76 százalékát takarították be. Idén a legjobb almatermést a szászrégeni és a marosszentkirályi Angroind érte el, eddig több mint 8 tonnát gyûjtöttek be.

Ma tanácsülés Szovátán

Rendkívüli helyi tanácsülést hívtak össze ma Szovátán. A napirendi pontok között olyan fontos kérdések szerepelnek, mint az idei helyi költségvetés kiigazítása, valamint a közüzemekkel megkötendô szerzôdés, a Sóvidék kisrégiót fejlesztô egyesületi irodájának beindításához szükséges pénzalap biztosításáról szóló határozattervezet megvitatása.

Iskolaigazgatók Kecskeméten

Szeptember 27-október 1-je között negyven marosvásárhelyi igazgató és tanfelügyelô Kecskemétre utazik, hogy viszonozza azt a látogatást, amelyet a testvérváros iskolaigazgatói tettek megyeszékhelyünkön. A programban a Kecskeméti Pedagógiai Intézet szakfelügyelôivel való találkozás, iskolalátogatással egybekötött szakmai megbeszélés, városnézés, budapesti kirándulás és szórakoztató rendezvények szerepelnek. A Megyei Tanfelügyelôség vezetôségét Dumitru Matei fôtanfelügyelô és Alexandru Todea fôtanfelügyelô-helyettes képviseli.

Kiállítás

Kali József kisplasztikáit és Pakuts Dezsô akvarelljeit láthatják az érdeklôdôk szeptember 30. és október 13. között a Megyei Képzômûvészek Egyesületének marosvásárhelyi Unirea (Köztársaság út 9. szám) kiállítótermében. Nyitvatartási idô: hétfôn, kedden, csütörtökön és pénteken 13 és 17 óra, szerdán 10 és 14 óra között.

Millenniumi búcsú

Székelyhodoson október elsején millenniumi búcsút tartanak. Az alkalomra hazavárják az elszármazottakat. Ekkor mutatják be és helyezik méltó helyre azt az 1754-ben készített festményt, amelyen Boér Imre jezsuita atya a Szûzanya oltalmába ajánlja híveit. A képet Kiss Lóránd restaurálta, a költségek nagy részét az Illyés Alapítvány állta, melyet a Hodos-Venerque Román–Francia Baráti Társaság pályázott meg.

Súlyos közúti baleset

Kedd éjszaka a Nyárádtô községhez tartozó Csergeden áthaladó 151/B megyei úton a 24 éves kolozsvári illetôségû Rasnita Octavian Paul elaludt a B-36-LMS rendszámú Cielo volánjánál és egy nekiütközött egy hídfônek. A gépkocsi súlyosan megsérült vezetôjét a marosvásárhelyi tûzoltók és a rohammentôsök mentették ki a szétzúzott gépkocsiból.

Elfogták a tetteseket

Vasárnapról hétfôre virradó éjszaka betörtek a Dózsa György községhez tartozó Nagyteremiben található Alcoom Rodica Kft. kereskedelmi egységébe. A tettesek felfeszítették a rácsokat és 15 millió lej értékû elektronikai cikket, élelmiszerterméket, cigarettát és kozmetikumot loptak el. A rendôrség operatív csapata kiszállt a helyszínre, azonosította és elfogta a 15 éves nagyteremi Hölgyes Stefant és a marosvásárhelyi 17 éves Rotariu Alexandru Florint. Az ellopott tárgyak 90 százalékát visszaszerezték.

Ma terefere

Ma a Marosvásárhelyi Rádió délelôtti terefere mûsorában Borbély Melinda mûsorvezetô dr. Benedek Lázár Erzsébet belgyógyász szakorvossal, a megyei Egészségügyi Igazgatóság felügyelôjével az ártámogatott gyógyszerekrôl és az egészségbiztosító által a betegnek nyújtott szolgáltatásokról beszélget. Negyed egy után hívható telefonszám: 161-222.

APRÓHIRDETÉSEK

ADÁSVÉTEL

FORINTOT, tört aranyat, arany ékszert vásárolok (82.000—137.000 lej/g). Tel. 094-991-175. (12464)

ELADÓK gázkonvektorok, autogájzerek, Vaillant kazánok, kaloriferek, aragázkályhák. Tel. 215-521, 215-424, 092-404-679. (12005)

VESZEK elônyösen autót négyévesig, 18 ezer DM-ig. Tel. 092-953-774. (12143)

ELADÓ föld, erdô Kakasdon, üzletbútor olcsón, mûanyag bidonok, komplex zsebszámológép, háztartási tárgyak. Tel. 217-742. (13303)

ELADÓ Mercedes 300D/124, igényesnek. Tel. 259-015, 15 óra után. (13306)

ELADÓ VW Transporter TD, 1600 cm3-es. Tel. 259-067, 259- 068, 7-15 óra között. (5626301)

ELADÓ taxióra, 3 éves egy évet használt, négyfiókos Arctic fagyasztóláda, Albalux centrifugás mosógép, kétkerekû kis gyerekbicikli két pótkerékkel, gyerekkocsi, járóka és 50 liter tiszta szilvapálinka. Tel. 250- 240. (13309)

ELADÓ egy 2 grammos 14 karátos arany nyaklánc. Ára: 150 ezer lej/gr. Tel. 094-885-062. (13323)

ELADÓ 2 személyes, elegáns intarziás hálószobabútor. Tel. 065/521-229. (21)

ELADÓ egy 5,8 kW-os fali gázkonvektor. Tel. 120-444. (13338)

ELADÓ: cirok, kerékpár, furnír. Tel. 133-653, 20 óra után. (13340)

ELADÓ Opel Kadett haszonjármû (autoutilitara), 1700 cm3-es, dízel, 1990-es kiadású. Tel. 094-840- 338. (13342)

ELADÓ 1310-es Dacia. Tel. 141-687. (13356)

SZARVASAGANCSOT vásárolok. Tel. 094-572-889. (13108)

ELADÓ Szentpálon murok, petrezselyem nagy mennyiségben és búzavetômag. Tel. 128-997, 092-565-463. (3281153)

HEGEDÛK és Veronica varrógép eladók. Tel. 125-791. (13175)

ELADÓ nagy mennyiségben burgonya, a nagy 2.500 lej/kg, a közepes 1.700 lej/kg, az apró 1.000 lej/kg. Gyergyószentmiklós, Békény út 9. sz., Hargita megye. Tel. 066/162-403. (13162)

ELADÓK új inoxkagylók, Mountain Bike biciklik, gázkonvektorok. Tel. 212-369, 216-870. (11848)

ELADUNK homologált pénztárgépeket, elektronikus mérlegeket, PC számítógépeket és nyomtatókat. Tel. 164-072, 169-304, 444-862. (12409)

ELADÓ U650-es traktor, eke, tárcsa, borona. Tel. 576-570, 576- 573. (13304)

ELADÓ minôségi szemes kukorica – nagy mennyiség. Tel. 125-270, 20 óra után. (13352)

VESZEK 500 kg-os utánfutót, Dacia után, új rendszámmal, 2 évesig. Tel. 133-490. (13365)

ELADÓ Sharp hifitorony távirányítóval. Tel. 093-718-937. (13366)

ELADÓ automata VW Passat, 1,6, benzines. Tel. 256-456. (13379)

ELADÓ: hálószoba-, nappali- és konyhabútor. Tel. 215-660. (13384)

LAKÁS

ELADÓ kertes ház Várhegyen (Chinari), az 52. szám alatt. Érdeklôdni az 520-080-as telefonszámon. (31)

ELADÓ sürgôsen egy falusi magánház bútorostól, elônyös áron. Érdeklôdni Vadadban, a 108. sz. alatt, bármikor. (13318)

ELADÓ ház: 3 szoba-összkomfort, kert, melléképületek. Marosludas, Március 8. u. 36. sz. Tel. 412-389. (13308)

ELADÓ garzonlakás az 1989. December 22. úton. Tel. 095- 316-951. (13321)

ELADÓK 3 szobás tömbházlakások a November 7 negyedben. Tel. 218-074, 137-306. (13257)

ELADÓ vagy kiadó 2 szobás tömbházlakás. Tel. 210-966, 212-055. (13088)

ELADÓ vagy kiadó kft-nek ház (gáz, víz, villany) 3,5 ár telekkel egyedül az udvaron, a Predeal utca 82/B. sz. Tel. 217-742. (13303)

ELADÓ központi, kitûnô villa. Fizetés csak dollárban. Komoly ajánlatokat írásban várok a következô címre: Marosvásárhely OP 1, CP 198, szeptember 29-ig, péntekig. (13682)

KIADÓ bútorozott, különálló lakrész két diáklánynak. Tel. 132-345. (13339)

ELADÓ 2 szoba-összkomfort, beépített terasszal, telefonnal, I. emeleten, a Székely Vértanúk utcában. Alkudható ára: 14.000 DM. Tel. 131-813. (13360)

GERNYESZEGEN eladó ház, 30 ár, melléképületek, kert, gáz. Tel. 121, Gernyeszeg. (13364)

SÜRGÔSEN eladó földszinti, I. osztályú garzon, átalakított elôszobával, nemzetközi telefonnal, vízóra, 2 pincével. Új u. 607/E/1 3-as lakrész, 68.000.000 lej, alkudható. Tel. 258-606, 259-243. (13375)

KIADÓ egy külön bejáratú szoba. Tel. 164-569, 169-952. (13376)

KIADÓ 3 szobás tömbházlakás a Kövesdombon. Tel. 251-545. (13386)

KIADÓ szoba egy diáknak a Tudorban (a Favorittal szemben). Tel. 140-055, 18-20 óra között. (13388)

ELADÓ 2 szobás tömbházlakás pincével, a Tudor negyedben. Tel. 147-080. (13390)

ELADÓ ház kerttel Náznánfalván, Fô út 85. sz. Tel. 166-154, 144-183 vagy 146-149. (13392)

ELADÓ 2 szobás, külön bejáratú tömbházlakás, II. emeleten, a Tudorban. Tel. 131-582, 255- 945, 095-517-098. (13398)

TÁRSKERESÉS

EGY 38/170/64, független, kötelezettség nélküli fiatalember társat keres barátság, illetve házasság céljából egy hölgy személyében. Fekete hajúak elônyben. Választ a szerkesztôség 72-es szobájába "Szegfû" jeligére várok. (13311)

MINDENFÉLE

PÉNZT kölcsönzök garancia ellenében. Tel. 160- 234, mobil 094-851-106. (12463)

BALKONBEÉPÍTÉS, polcok, vaskapuk, vaskerítés, garázsajtók olcsón. Tel. 129-896. (12864)

HÛTÔK javítása lakásán. Ötvös Hûtô Serv. Tel. 163-783. Garancia. (12599)

MATEMATIKÁBÓL V-VIII.-os diákokat felkészítek. Tel. 146-236. (13101)

ALKALMAZOK lelkiismeretes, vidám nôt beteg ápolására. Tel. 065/521-229. (7301203)

DIÁKLÁNY angolórát tart elônyös áron a Kövesdombon. Tel. 160-671. (13337)

MINDENFÉLE szobafestést vállalok. Tel. 167-689. (13285)

HÛTÔK JAVÍTÁSA a kliens lakásán. Tel. 094-863-196, 8-15 óra között. (13252)

VESZEK ócskavasat és hulladékot. A szállítást biztosítom. Béke utca 64. sz. Tel. 218-720, 092-529-642. (12497)

PÉNZT kölcsönzök. Tel. 092-595-191. (12826)

FELIRATKOZÁS az USA-vízumok sorsolására. Tel. 069/229-042. (122)

NYOLCEMELETES lépcsôház kifestésére céget keresünk. Tel. 213-298, 093-734-420, 17-19 óra között. (13361)

A RÉGENI AGROINDUSTRIALA, felszámolásban levô rt., elad: szôlôt – 5.000 lej/kg + TVA, mustot – 6.500 lej/l + TVA, almát – 4.000 lej/kg + TVA. Érdeklôdni a társaság székhelyén, Régen, Mihai Viteazul u. 92. sz. alatt. Tel. 520-731. (5626311)

MEGEMLÉKEZÉS

A búcsú nélküli elválás fájó emlékével gondolunk szeptember 27-én a szeretett férjre, édesapára, apósra és nagyapára, id. KOLCSÁR FERENCZRE halálának ötödik évfordulóján. Bánatos szerettei. (13300)

Fájdalomtól megtört szívvel emlékezünk szeptember 27-re, amikor négy éve, hogy a kegyetlen halál elragadta szerettei közül a mezôszabédi ifj. NAGY LACIKÁT. Akik ismerték és szerették, gondoljanak rá kegyelettel. Nyugodjál békében, drága Lacikánk! Gyászoló szerettei. (13290)

Üres, hideg maradt a szülôi házunk, nincs drága jó édesanyánk, aki hazavárjon. Nem tartja ölelésre a két dolgos karját, nem enyhíti szívünk fájdalmát. Szeptember 26-án 3 éve, hogy elragadta a kegyetlen halál BARABÁS MARGITOT. Emlékét ôrzik: bánatos férje és gyermekei. Nyugodjon békében. (13335)

Az idô elmúlhat, szállhatnak az évek, míg élünk, velünk lesz fájó emléked. Soha el nem múló fájdalommal emlékezünk szeptember 27- ére, amikor 15 éve, hogy a halál elragadta tôlünk a drága jó férjet, szeretô édesapát, nagyapát, a marosvásárhelyi ADORJÁNI SÁNDORT, az ICSAP volt dolgozóját (ellenôr). Emlékét ôrzi szeretô felesége, Rózsika, gyermekei: Gyöngyike, Hajnika, Tündike és vejei, unokái. (13319)

A múltat felidézni, szívünk nagyon fáj, valaki hiányzik, aki nincs közöttünk már. Pihenhetsz sírodban örökre csendesen, mi téged feledni nem fogunk sohasem. Akármerre nézünk, te vagy elôttünk, még most sem hisszük, hogy akit oly nagyon szerettünk, nincs már közöttünk. Fájó szívvel emlékezünk szeptember 27-ére, amikor hat hónapja a kegyetlen halál búcsú nélkül ragadta el a drága gyermeket és jó testvért, TOTH JÓZSEF ATTILÁT. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Bánatos szülei és testvérei: Melinda és Emese. (13341)

Némán, fájó szívvel állunk sírod mellett, könnyes szemmel áldjuk drága emlékedet. Drága jó unokánk, elmentél örökre, örökös bánatot hagytál a szívünkben. Szomorú szívvel emlékezünk drága unokánkra, TOTH JÓZSEF ATTILÁRA. Nyugodjál békében, szeretett Attilánk. Anikó mama és Károly tata. (13341)

Fájó szívvel emlékezünk a szeretett unokánkra, TÓTH JÓZSEF ATTILÁRA, aki hat hónapja, alíg 20 évesen, hirtelen távozott közülünk. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Zsuzsa mama és István tata. (13351)

Fájó szívvel emlékezünk szeptember 27-re, amikor egy éve a kegyetlen halál elragadta a drága édesanyát, GIDÓFALVI ANNÁT. Emlékét szívünkben ôrizzük örökre. Fia, menye, 2 unokája és leánya. (13357)

Vannak könnyek, amelyeket senki sem lát, mégsem száradnak fel soha. Életével példát mutatott mindnyájunknak arra, hogy miképp lehet végigküzdeni becsülettel, szeretettel e rövid földi életet. Éveit arasszal mérték és egyszerre véget ért. Arany volt a szíve, munka az élete, a jó Isten hívta, mert szerette. Megtört szívvel emlékezünk szeptember 27-én az egy éve megpihent AJTAI KRISTÓF ISTVÁNRA, a legjobb testvérre, unokára és gyerekre. Emlékét ôrzi családja. (13372)

Megtört szívvel, soha el nem múló fájdalommal emlékezem a szeptember 27-én egy éve megpihent AJTAI KRISTÓF ISTVÁNRA. Barátnôje, Curtifan Cristina. (13372)

Újra eljött egy szomorú emléknap. Szeptember 27- én 2 éve hunyt el a kendi születésû MAGYAROSI P. JÓZSEF. Emlékét ôrzi felesége, Irma, leánya, Ibolya, fia, Imre, menye, veje és 5 unokája. Nyugalma legyen áldott, pihenése csendes. (13399)

Újra eljött egy szomorú emléknap. Ma, szeptember 27-én van 6 hónapja, hogy elhunyt RÁDULY ISTVÁN, a szeretett férj, édesapa, após, apatárs. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. A gyászoló család. (13381)

ELHALÁLOZÁS

Megrendült szívvel tudatjuk, hogy a drága jó édesanya, testvér, anyós, nagymama, anyatárs, rokon, UJVÁRY ERZSÉBET (Dani) a Metalotehnica volt mérnöknôje, türelemmel viselt szenvedés után, életének 63. évében, búcsú nélkül távozott az élôk sorából. Földi maradványait szeptember 27-én du. 3 órakor helyezzük örök nyugalomra a református temetôben, katolikus szertartás szerint. Emléke örökké élni fog. Fia, menye és unokája, Zoltán. (13377)

Fájdalommal tudatjuk, hogy a drága jó férj, édesapa, nagyapa, SZTRÓLYA GYÖRGY életének 69. évében, hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése szeptember 28-án du. 2 órakor lesz a nyárádandrásfalvi családi háztól, katolikus szertartás szerint. A gyászoló család. (13417)

Fájó szívvel tudatjuk, hogy a mindannyiunk által forrón szeretett BALÁZS LÁSZLÓ a gyulakúti hôerômû nyugalmazott fômérnöke, életének 72. évében, szeptember 25-én, súlyos betegség után, csendesen megpihent. Örök nyugalomra helyezzük folyó hó. szeptember 28-án 15 órakor a római katolikus temetô alsó kápolnájából, unitárius szertartás szerint. A gyászoló család. (13423)

Copyright © Népújság - 2000