|
LII. évfolyam 221. (14577) |
2000. szeptember 21., csütörtök |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft
Részvétnyilvánítás................…&# 133;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Mielôtt lehullna a hó, vagy legalábbis a hegyeket megcsípné az ezüstös dér, a Nagy Kirándulók ráébrednek, hogy valamelyik szmogos fô- vagy nagyvárosban jó lenne valamiféle turisztikai stratégiákról egy kiadósat csevegni – nemzetközileg, ha úgy van. Minthogy nem nyaktörô hegyeken kell mászni-baktatni, áll is a buli, fényes limuzinokban és állófogadásokon mégiscsak jobb az élet, alpesi forrásvíz helyett langyos koktélokat iszik a turisztikai vegyes bizottság. És tárgyal és egyezményt köt annak rendje és módja szerint, kiad hozzá egy közleményt is, ami nem több egy kopott kilométerkônél: valahol van egy motel, de nem látszik a ködtôl. Valójában arról szól, hogy abrakadabra... Errôl szól az elmúlt tíz esztendô, lényegében errôl szól az életünk. Zûrzavar van, értelmes szó, értelmes cselekvés alig-alig.
De a tárgyra térve: az országos turisztikai hatóság elnöke az elmúlt napokban Budapesten tárgyalt és egyezményt kötött a magyar turistagurukkal a két ország közötti turisztikai lehetôségekrôl – jelenti egy hírügynökség –, de hát ez így kevés, és meglehetôsen szürke, már-már elvtársias, hogy ne mondjuk: ez a kirándulás- diplomácia recés bikkfanyelve. Ettôl megyünk mi a Hargitának...
Egy szó mint száz, van ebben az egyezményben valami épületes dolog is, hiszen a kirándultatók, helyesebben a turisztikai szakemberek, jó esélyt látnak különféle körutazások –, hogy csak egyet említsek: gasztronómiai túrák – szervezésére. Mi meg hogyne gondolnánk a híres erdélyi konyhára, a kolozsvári káposztára, töpörtyûre és mititejre, mócvidéki füstölt tömlôs túróra és madzagon lógó sonkára, kibédi vöröshagymára és szilvaízes puliszkára, éhomra egy kiadós szarvasbôgésre, kupica kisüstire, no meg Draculát leszámítva, erdélyi, sôt megyénkbeli táji-tárgyi látványosságokra...
Tíz éve felemelték ugyan a sorompót, szabad az út ki is, be is. Vitathatatlan, beindult valamelyes forgalom, azt mondtuk, mi leszünk Svájc kettô, dôl a pénz, s ha még dolgozunk is hozzá egy keveset, nem úgy, mint az olajos sivatagi arabok, egészen jól megleszünk. Szóval, nem így gondoltuk, persze hogy nem így festettük meg elôre a jövôt. A külföldi turisták többet visznek, mint amennyit hoznak ugyanis. Magyarán: elviszik a hírünket szerteszét. A szállodák ötcsillagos nyomorát, elviszik a vizek szennyét és mindenféle gombáját, az erdôk fékevesztett pusztítását, a tátott szájú kiránduló megfúrt zsebét és kifosztott autóját, s így tovább. Ha egyéb nincs, negatív jelzôkbôl degesz a hátizsák. Illúziónk ne legyen. Mint ahogy a turisztikai hivatalok elvégzik az idény végi szegényes számvetést, úgy élménygazdag számvetést végez a külföldi turista is, már útban hazafelé, nem érti a balkáni szokásokhoz igazodott, groteszk stikliket, s elrebegi otthon: valóságos kaland volt.
Itt az ôsz, sepregetni kéne, a turizmus háza táján mindenképp. Talán csak akkor kellene nagy körutazásokról ábrándozni langyos koktélok mellett, amikor nem viszik szégyenünket a világba a forrásokra vágyók, s a nagy gasztronómiai élvezkedésben nem fekszi meg gyomrukat a lecsó...
A román védelmi minisztérium határozottan cáfolta azt a jugoszláv vádat, miszerint a Románia területén NATO tagállamok részvételével rendezett hadgyakorlatok célja egy jugoszláviai intervencióra való elôkészület lenne.
A szerdán közzétett cáfolat azokra a kijelentésekre adott választ, amelyeket Golan Matic jugoszláv tájékoztatási miniszter tett az EFE spanyol hírügynökségnek adott nyilatkozatában. A jugoszláv miniszter nyilatkozatában arról beszélt, hogy Belgrádnak olyan információi vannak, miszerint az Egyesült Államok katonai erôvel készül eltávolítani Slobodan Milosevic jugoszláv elnököt a szeptember 24-én rendezendô jugoszláviai választás után.
Matic szerint a jugoszláv ellenzék csak azért vesz részt a vasárnapi választáson, hogy csalással vádolhassa majd a jelenlegi jugoszláviai vezetést és külföldi katonai segítséget kérhessen. A Washingtonban kidolgozott tervek szerint ezt azok a katonai erôk hajtanák végre, amelyek szeptemberben a Cooperative Key, illetve a Cooperative Best Effort 2000 elnevezésû romániai hadgyakorlatokon vesznek részt.
A román védelmi minisztérium közleménye leszögezte, hogy "Ôszi álom" elnevezéssel több sok nemzetiségû, illetve kétoldalú katonai gyakorlatot tartanak Románia területén NATO-országok, illetve a NATO Partnerség a békéért programjához csatlakozott államok részvételével. Ezeknek a gyakorlatokon szigorúan békefenntartó mûveleteket próbálnak és semmi közük a jugoszláv miniszter képzeletében létezô állítólagos intervencióhoz.
A közlemény emlékeztetett arra, hogy a Konstancához közeli Mihail Kogálniceanu légi támaszpont rendezett Cooperative Key hadmûvelet már befejezôdött, a gyakorlaton részt vett külföldi katonák elutaztak Romániából. A Kolozsváron és Tordán kezdett Cooperative Best Effort 2000 hadgyakorlat pedig pénteken befejezôdik.
Volt és aktív pilóták, ejtôernyôsök gyûltek össze kedden délután a marosvásárhelyi sportrepülôtéren, hogy tiltakozzanak Dorin Florea polgármester kezdeményezése ellen, miszerint e területre ipari parkot létesítenek.
Az irányítótorony alatti téren a több helyi és országos civil és katonai intézménynek címzett tiltakozó levelet
Szász Ferenc pilóta olvasta fel.
Ebbôl megtudtuk, hogy a Szabadság utca végében található "régi" repülôtér az országban egyedi létesítmény. A leszállópályát 1940-ben építették a németek. Romániában ez az egyetlen füves, alagcsövezett terület, amelyhez utólag forgalomirányító, meteorológiai állomás, az ejtôernyôsök által használt különleges helyiségek, és ami a legfontosabb, hangár is épült. Ilyen még a vidrátszegi repülôtéren sincs. A sportröptér szerepel a Hadügyminisztérium nyilvántartásában, ami azt jelenti, hogy adott esetben katasztófaelhárítás, humanitárius, illetve hadi célra is lehet használni. Ideális leszállópálya lehetne az 1990 után újraalakult repülôgépes mentôszolgálat gépeinek és más, gazdasági hasznú helikoptereknek is - hangzott el a jogos és megfontolandó érvek sora. Rossz ómen mindez a fennállásának 65. évét idén ünneplô Marosvásárhelyi Repülôklubnak. Ez idô alatt több ezer sportrepülô és vitorlázó pilótát, siklórepülôst, ejtôernyôst képeztek ki. Jelenleg 160 tagja van a klubnak, közülük nagyon sokan nemzetközi és országos elismerést vívtak ki maguknak. S bár a Román Repülôklub tagjaként a Sport- és Ifjúságügyi Minisztériumhoz tartoznak, a Hadügyminisztérium is figyelemmel kíséri munkájukat, hiszen a sportolók szükség esetén hadba állíthatók. Az sem mellékes, hogy a hadsereg és a csendôrség légidesszant alakulatai is itt edzenek.
Úgy véljük – állt a levélben –, hogy e terv kezdeményezôi nem ismerték behatóan a marosvásárhelyi repülôklub tevékenységét, és azt a szándékát, hogy a polgármesteri hivatallal közösen szerették volna újraéleszteni e sportágat, ezáltal öregbítve a város hírnevét. Az ilyen jellegû együttmûködésre már van példa más romániai városokban is. Tekintettel arra, hogy a repülôtereknek különleges státusuk van, felkérjük a helyi tanácsot, hogy az ipari övezet létesítéséhez ajánljanak más területet. A repülôtér részleges vagy teljes megszüntetése merénylet a romániai repülôsport ellen, ami veszélyes precedenst teremthet.
A terület valamikor Meggyesfalvához tartozott és a Bissinger család tulajdona volt. 1938-ban az állam átadja a Légi és Tengerészeti Minisztériumnak repülôtér-építés céljával. 1969-ben telekelik a Maros megyei néptanács tulajdonába. 1973-ban a Hadügyminisztérium a Civil Repülési Szakosztályon keresztül a Marosvásárhelyi Repülôklub közigazgatására bízza. Jelenleg a repülôtér a 213-as törvény értelmében közterület, amelyet a Repülôklub adminisztrál. Tekintettel arra, hogy állami területrôl van szó, a polgármesteri hivatal kezdeményezte kezelôi jog megszerzését.
– A városnak hasznosabb lesz ez a területet ipari parkként - érvelt a repülôsök tiltakozó levelére Fisus Dan Danut, marosvásárhely fôépítésze. Ahhoz, hogy ipari övezetet létesítsen, a város területtel kell hogy rendelkezzen. Ezenkívül ide nem kell kiépítenünk a kommunkációs hálózatot, ami megkönnyíti a munkánkat. Az általános városrendezési tervben ide lakótelep építését képzelték el. Ezt szeretnénk módosítani ipari parkra, mielôtt a megyei tanács elfogadná a városrendezési terv végleges formáját. A Román Repülôklub mûködését szabályozó 1991. évi 567-es kormányhatározat kimondja, hogy a repülôklubok nem önálló jogi személyiségek, így nem rendelkezhetnek területtel, épülettel. Ennek a kormányhatározatnak viszont van egy olyan cikkelye (a 10.), amely szerint a klubok minél elöbb önellátóak kell hogy legyenek. Ennek érdekében ôk társulhatnak bármilyen külföldivel, és így a város elveszítheti azt a lehetôséget, hogy az ipari parkkal fellendítsék a város gazdasági életét. Egyelôre máshol nem találtunk e célnak megfelelô alkalmas területet - összegzett Fisus Dan Danut.
A fôépítész érvelése és a polgármester ötlete remélhetôleg NEM talál meghallgatásra a tanácsnál. Aki azzal a gyermetegséggel hozakodik elô, hogy a szóban forgó az egyetlen ipari parknak alkalmas terület van a városban, az jobban teszi, ha szegre akasztja városfejlesztési ambícióit. Egyetlen ilyenszerû "kínálat" aligha lesz vonzó a befektetôknek, egy kellôképpen át nem gondolt ötlettel pedig nem tehetik tönkre a sportrepülést Marosvásárhelyen.
A egészségügyi dolgozók figyelmeztetô sztrájkja miatt tegnap délelôtt egy órán át megbénult a tevékenység a Maros megyei kórházakban és járóbeteg-rendelôkben, mindössze a sürgôsségi eseteket látták el. A Sanitas szakszervezet megmozdulásában közel 1500 középkáder vett részt. A megyei kórház elôcsarnokában kilenc órakor több mint száz asszisztens gyûlt össze, tiltakozva az alacsony bérek és a nem megfelelô munkakörülmények ellen, az alkalmazottak nagy része viszont az osztályokon maradt, de beszüntette a munkát. Georgeta Pasaroiu, a Maros megyei Sanitas alelnöke a Népújságnak elmondta: a kórházakban a helyzet drámai: az adósságok meghaladják a 100 milliárd lejt, hiányzik az élelem, a gyógyszer, a fertôtlenítôszerek, sôt, a helyzet már odáig fajult, hogy a személyzetnek kell megvásárolnia a szappant, gumikesztyût. – Ilyen körülmények között nem tudunk minôségi szolgáltatást nyújtani a betegeknek – tette hozzá Georgeta Pasaroiu. Az egészségügyiek követelik a 24-es kormányrendelet visszamenôleges alkalmazását, amely 60 százalékos bérnövekedést helyez kilátásba április 1-tôl, az egészségügyi rendszer megfelelô finanszírozását, a Országos Betegbiztosítási Pénztár zárolt pénzalapjainak felszabadítását, az asszisztensek jogállásának törvényesítését valamint ingyenes ebédjegyeket és egyéb kedvezményeket. Bár júliusban a Sanitas képviselôi megegyezésre jutottak a megyei kórház vezetôségével a bérek növekedését illetôen, ez a mai napig sem történt meg, amikor már a második, 40 százalékos bérnövekedést kellene alkalmazni. Az asszisztensek követeléseivel egyetértenek az orvosok, de ami a tiltakozó megmozdulásokat illeti, a Bukarestben zajló tárgyalások után hoznak döntést – nyilatkozta lapunknak dr. Constantin Florea, az Orvosok Független Szakszervezetének megyei elnöke. Maros megyén kívül még hat megyében tartottak figyelmeztetô sztrájkot az egészségügyi dolgozók. Ha a követeléseiket nem teljesítik, a Sanitas szeptember 25- tôl általános sztrájkot hirdet.
A magyar ombudsmani rendszert tanulmányozta Paul Mitroi, a romániai Nép Ügyvédje Hivatal vezetôje három napon át – tájékoztatta Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok magyar országgyûlési biztosa az MTI-t szerdán.
A megbeszélések utolsó napján Paul Mitroi elmondta: a román ombudsmani hivatal hasonlóan mûködik, mint a magyarországi, bár fiatalabb, mivel csak 1998. januárjában kezdte meg munkáját.
– Nem függünk egyetlen politikai párttól sem, és a rendelkezésre álló eszközökkel mindent megteszünk az emberi jogok védelme érdekében – közölte a román hivatalvezetô.
Kitért arra, hogy a "nép ügyvédje" ajánlásait általában figyelembe veszik a minisztériumok, és jó a kapcsolatuk a rendôrséggel, illetve a büntetés- végrehajtási intézetekkel is, de a helyi hatalom képviselôi sok esetben elutasítják felvetéseiket.
Paul Mitroi megjegyezte: a legtöbb panaszt kárpótlási ügyekben kapják, de sokan fordulnak a hivatalhoz a szociális és gazdasági jogok sérelme miatt.
– Komoly problémát okoz a gyermekvédelem, elsôsorban az állami gondozottak esetében, és több figyelmet kell fordítanunk a rendôrségi visszaélésekre is – fûzte hozzá a romániai ombudsman.
Gönczöl Katalin Magyarországon is hasznosítható román gyakorlatnak tartja azt, hogy a szomszédos országban kísérletképpen nemcsak a fôvárosban mûködik ombudsmani hivatal, hanem egy távolabbi városban is.
– Nagyváradon félállású jogászok elsô körben megszûrik a panaszokat, és tájékoztatják az embereket arról, hogy mi a hivatal hatásköre, így azoknak is van lehetôségük bejelentést tenni, akiket eddig a nagy távolság visszariasztott – mondta az állampogári jogok országgyûlési biztosa.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a Romániában most készülô adatvédelmi törvény kialakításában számítanak a magyar tapasztalatokra is.
Errôl Paul Mitroi és Majtényi László adatvédelmi biztos külön is megbeszéléseket folytat szerdán.
Mugur Isarescu miniszterelnök ama döntése, hogy Anca Boagiu szállítási minisztert bízza meg a Világbankkal levezetett programok mûszaki dokumentációjának aláírásával, a Demokrata Párt, inkluzíve a volt szállítási miniszter, Traian Basescu kifejezett kérésére született – áll Gabriela Vrânceanu Firea kormányszóvivô sajtóközleményében.
A kormányszóvivô ezzel Anca Boagiu szállítási miniszternek a keddi központi sajtóban megjelent nyilatkozataira válaszol, melyek szerint a miniszterelnöknek a Világbankkal kötött programok koordinátoraként tevékenyen kellene részt vennie ezek levezetésében, és nem beérnie heti tájékoztatásokkal. A programkoordinálónak eszerint nap mint nap követni kell ezek levezetését. Anca Boagiu így kommentálta a miniszterelnök döntését, melyben ôt, a szállítási tárcavezetôt bízta meg a programok levezetéséhez szükséges mûszaki dokumentáció aláírásával.
A demokrata vezetôség Anca Boagiu asszonyt nevezte meg, mint a legalkalmasabb tárcavezetôt e tevékenység elvégzésére, adva lévén a PSAL 1 program igazgatói minôségében nyert tapasztalata. Anca Boagiu reakciója természetellenes, lévén, hogy megbízatását pártja ajánlására kapta, és kezdetben egyáltalán nem adta tiltakozása jelét ez ellen – áll a kormányszóvivô közleményében, mely szerint nyilatkozatával Anca Boagiu elismeri, hogy nem rendelkezik kellô szakértelemmel e feladat végrehajtásához, másrészt pedig ahelyett, hogy a kabineten belüli megbeszélést választotta volna, elégedetlenségével inkább a sajtóhoz fordult.
Sajnálatos ugyanakkor, hogy Anca Boagiu asszony, aki a volt szállítási miniszter csapatának tagja volt, képtelen felemelkedni Traian Basescu vitathatatlan szakmai képességeihez – emeli ki Vrânceanu Firea asszony a közleményben.
Isarescu kormányfô más minisztert fog megbízni a Világbankkal levezetett programok mûszaki dokumentációjának aláírásával, ha rövidesen nem talál jobb megoldást, maga írja alá e programok határidôben történô levezetéséhez szükséges okiratokat – pontosít a közlemény.
Szeptember 18-án Kerekes Károly RMDSZ-képviselô a parlament alsóházában a munkához való alkotmányos jog korlátozásának minôsítette a kormány júliusban kibocsátott 626-os határozatának azt a tiltó rendelkezését, mely szerint rokkant személy gondozójaként nem alkalmazható - elsô alkalmazás esetében mint gondozó- 50 évnél idôsebb személy.
Kerekes Károly azt is jelezte: tudomása van arról, hogy a rokkant személyek államtitkárságának egyes helyi kirendeltségei megtiltották a családtagok alkalmazását a rokkant személyek gondozására. A képviselô hangsúlyozta, hogy az alkotmány 38-as szakasza elsô bekezdésének értelmében a munkához való jog nem korlátozható, a szakma, valamint a munkahely szabadon választható meg. Ugyanakkor a 49-es szakasz elsô bekezdése kimondja, hogy egyes jogok vagy szabadságjogok gyakorlása csakis a törvénnyel korlátozható s csakis ha ezt, az esetnek megfelelôen, megköveteli a nemzetbiztonságnak, a közrendnek, – egészségnek vagy -erkölcsnek, az állampolgárok jogainak és szabadságjogainak a megvédése, a bûnügyi eljárás lebonyolítása; valamely természeti csapás vagy valamely rendkívüli súlyos katasztrófa következményeinek megelõzése.
– Egyértelmû, hogy ilyen körülmények között a munkához való jog gyakorlását leszûkítették, egyrészt a 102-es sürgôsségi kormányrendelet mint alacsonyabb rendû jogszabály alkalmazásával, másrészt egy olyan indoklás alapján, amely nem szerepel az alkotmány elôírásaiban - jelentette ki Kerekes Károly, akinek kérdését, hogy törli-e a kormány ezeket az alkotmányellenes rendelkezéseket, Gabriel Badica, a rokkant személyek államtitkárságának fôtitkára válaszolta meg. Válaszában Gabriel Badica elmondta, hogy a 626/2000-es kormányhatározat 2-dik szakasza semmilyen tiltást nem tartalmaz a családtagok alkalmazását illetôen, bár a Családjog 86-dik szakasza elôírja hogy férj és feleség, szülôk és gyerekek, örökbefogadók és örökbefogadottak, nagyszülôk és unokák, dédszülôk és dédunokák, valamint testvérek között törvényes és kölcsönös eltartási kötelezettség létezik. Ami pedig az 50 éves életkorhatárt illeti, itt figyelembe vették az említett kormányhatározat összehangolását a 19/2000-es nyugdíjazásra vonatkozó törvénnyel, olyan értelemben, hogy az alkalmazottnak ninimális letöltött munkaidôvel kell rendelkeznie ahhoz, hogy nyugdíjhoz jusson. Gabriel Badica cáfolta, hogy a rokkant személyek államtitkársága megtiltotta volna a családtagok alkalmazását ebbe a szakmába, arra hivatkozva hogy az alkalmazással kapcsolatos problémákban a felelôsség az illetékes polgármesteri hivatalra hárul. Kerekes Károly a továbbiakban kijelentette: elfogadhatatlannak tartja a fôtitkár álláspontját, ami az 50 éves korhatárt szabja meg az elsô alkalmazásnál gondozói szakmába és kérni fogja a rokkant személyek államtitkárságától a határozat említett szakaszának újravizsgálását.
A csíkszeredai törvényszéken augusztus 3-án jegyezték be a Magyarok Székelyföldi Társaságát (MSZT). A társaság elnöke Beder Tibor (Csíkszereda), alelnöke Fülöp Dénes (Marosvásárhely), titkára Bereczki Kinga (Sepsiszentgyörgy).
Az MSZT független egyesület, amely a Székelyföldön élô magyarság anyanyelvének ápolását és megôrzését, kulturális hagyományainak fenntartását és átörökítését, gazdasági életlehetôségének növelését, valamint magyarságtudatának a fejlesztését és értékképviseletét tekinti követendô céljának.
Feladatának tekinti a kulturális élet szervezését és összehangolását, a Székelyföld jeles személyiségei emlékének méltó megörökítését és ápolását, valamint a múlt jeles eseményeire való emlékezés ösztönzését is.
A társaságnak kulturális stratégiája és arculata van, a székelyföldi magyar összefogás egyik intézménye, és mint ilyen, a maga eszközeivel igyekszik elôsegíteni a székelyföldi kisrégiók hajdani és majdani kulturális és szellemi egységének a helyreállítását. Azt a lelki egységet szolgálja, amelyet a huszadik század történelmének végzetes eseményei oly kártékonyan megbontottak. Fô elvként határozza meg azt az elsôrendû követelményt, hogy a Székelyföldön élô 730.000 magyarnak saját szülôhelyén kell megtalálnia boldogulását, kiharcolnia kollektív jogait, felépíteni autonóm politikai és kulturális intézményeit.
Az erdélyi magyarság hátországának tartott Székelyföld egyik szervezeteként támogatja a részekre tagolt magyarság kölcsönös információcseréjét, kulturális összefogását, szellemi egységének helyreállítását, és feladatának tekinti a szórványmagyarság nyelvi és kulturális védelmét is. Ugyanakkor kapcsolatot kíván kiépíteni a Magyarországon és a nyugati világban élô székely diaszpóra társszervezeteivel is, és mindazokkal a székely- magyarokkal, akik valamilyen szállal kötôdnek a Székelyföldhöz.
Mint egyetemes székelyföldi szervezet, a maga eszközeivel kívánja elômozdítani a régióban élô népek kölcsönös kiengesztelését és együttmûködését, abban a meggyôzôdésben, hogy a székelység kulturális egységének a helyreállítása csak egy olyan általános regionális megbékélés keretében történhet meg, amelynek érdekeltjei kölcsönösen elismerik és támogatják az alapvetô egyéni és kollektív emberi jogokat, a hagyományos erdélyi tolerancia szellemében.
Tevékenységi körébe tartoznak az idôszakos tanácskozások (közgyûlés, választmány) és konferenciák, rendezvények, találkozók, kulturális kapcsolatok, információs anyagok és más kiadványok megjelentetése. Ugyanakkor részt vállal más magyar kulturális szervezetek hasonló összejöveteleinek szervezésében, létrehozásában.
Az MSZT együttmûködik minden olyan hazai (Székelyföld, Bánság, Partium, Erdély) és határokon túli társadalmi, kulturális, tudományos, egyházi és ifjúsági szervezettel, intézménnyel, amelynek céljai összhangban állnak a társaság célkitûzéseivel. Tevékenységében a székelyföldi magyarság iránt érzett és vállalt felelôssége vezérli.
A Székelyföldi Magyarok Társasága a civil társadalom intézménye, stratégiáját és eszközeit a civil társadalom lehetôségei és tennivalói jelölik meg. Ezért fenn kívánja tartani függetlenségét minden politkai párttal és magával az államhatalommal szemben, miközben szerepet kíván vállalni mindazoknak a stratégiáknak és kezdeményezéseknek a megvalósításában (párt, állam), amelyek a magyar közösségek kulturális gondozását, védelmét szolgálják. Az MSZT meggyôzôdése szerint a székelyföldi magyarság ügye, és a velük összefüggô stratégiák csakis közös felelôsséggel és közös munkával oldhatók meg. Számol azzal, hogy a civil társadalomban pártoktól és hivataloktól független értelmiségben milyen jelentôs alkotói és szervezési energiák rejlenek – olvasható a társaság elnöke által aláírt sajtóközleményben.
– Leszedtek az autóbuszról, csúnyán beszéltek velem, s elvették négy jó nyugdíjas-jegyemet, s azt mondták, örvendjek, hogy ennyivel megúsztam – mesélte nemrég elkeseredetten a szerkesztôségünket felkeresô K. R. nyugdíjas. – A Kárpátok sétányon ültem fel a 14-es számú autóbuszra, s a fôtérre szerettem volna eljutni. Gyengénlátó vagyok, az egyik szememet mûtötték, s másikkal is gondjaim vannak, így a kezemmel tapogattam meg, hogy a buszjegyem jó-e vagy már megcsíptettem azelôtt. Közel tíz, a nyugdíjasok számára kibocsátott jegy volt nálam, s abból egyet, amelyiknek már egyik fele lyukasztott volt, ám a másik felét simának éreztem, lepecsételtem. A Calarasilor utcában felszállt két fiatal jegyellenôr, s miután megvizsgálták a jegyemet, azt mondták, hogy egyik fele kétszer van meglyukasztva, három lyuk helyett négy van, s ezért megbüntetnek. Igyekeztem elmagyarázni nekik, hogy gyengénlátó vagyok, s csak ezért történhetett meg, hogy rossz jegyet csíptettem meg, ugyanakkor megmutattam nekik a többi jó jegyemet is, s mondtam, hogy ha az nem volt jó, akkor csíptetek még egyet, hiszen van honnan, de nem tágítottak. Leszedtek az autóbuszról, s gorombán beszéltek velem, nem értették meg, hogy önhibámon kívül történt, s nem akartam becsapni, megkárosítani sem ôket, sem a közszállítási vállalatot. Egyikük azt mondta, hogy büntetést kell fizetnem, erre a másik – nagylelkûen – inkább elvett négy jó jegyet, s azt mondta, örvendjek, hogy ennyivel megúsztam. Nem elég, hogy elvették a jegyeimet, azt sem engedték, hogy visszaüljek az autóbuszra s tovább utazzam – mesélte könnyes szemmel, felháborodva a 64 éves nyugdíjas.
Ilyen és hasonló esetben, amikor az utas úgy érzi, igazságtalanul bántak vele, írásban kell panaszt benyújtania a közszállítási vállalat székhelyére (Bega utca) – tájékoztatott a vállalat aligazgatója, Costache Mircea, aki a szóban forgó panasz nyomán elmondta: többször megtörtént már, hogy azok a személyek, akik kétszer csíptetik meg a jegy ugyanazon felét, amikor az ellenôrök felelôsségre vonják ôket, figyelmetlenségre hivatkoznak, így akarnak megszabadulni a büntetéstôl. Késôbb arról is beszámolt, hogy a szóbanforgó jegyellenôrök – akik elôre meghatározott program szerint dolgoznak, ezért könnyû megállapítani, hogy egy adott idôpontban és útvonalon ki ellenôrzött – azt állítják, hogy a panaszos csúnyán beszélt, ô kezdett kiabálni, s hogy a buszjegyeket a büntetés ellenértékeként vették el tôle, s így ô jobban járt, hiszen a négy jegy ára kevesebb, mint az 50 ezer lejes büntetés. Az ügyet csak úgy lehet tisztázni, ha az idôs hölgyet és a jegyellenôröket szembesítjük egymással, s összevetik álláspontjaikat – vélekedett az aligazgató, aki azt is elmondta, hogy amennyiben hibásnak találják a jegyellenôröket, a belsô szabályzat alapján büntetik ôket.
Naponta találkozunk ilyen és hasonló esetekkel, amikor a jegyellenôrök önkényesen bánnak el a jegy nélkül, esetenként kétszer megcs1ptetett jeggyel utazó személyekkel. Viselkedésüket senki nem ellenôrzi, mint ahogy azt sem, hogy a büntetésért állítanak-e ki számlát, vagy elosztják és zsebre teszik a pénzösszeget. A vállalat vezetôsége hajlamosabb nekik hinni. Úgy tûnik, a civil társadalom, mi mindannyian kell minduntalan szóvá tegyük sérelmeinket, megkövetelve, hogy tisztességesen, az ártatlanság vélelmével kezeljenek, s ne ûzzön csúfot belôlünk senki, csak azért, mert jegyellenôri igazolvánnyal rendelkezik.
A Kiskun Románia Kft. kedden, Radnóton szimpóziumot szervezett, amelyen jelen volt dr. Samir Rady elôadótanár, kutató, annak a Kiskun Holding cégnek a tulajdonosa, amelyet ma a földgolyó szinte minden kontinensén ismernek az általa forgalmazott kukorica-vetômagvak révén. Samir Rady az egyiptomi Kairóból származott el a magyarországi Kiskunhalasra, ahol a Kiskun Kutatóközpont egyik nélkülözhetetlen szakembere. Ô hozta létre 1998- ban a Kiskun Románia Kft.-t, amelynek jóvoltából a termékeik eljutottak Romániába is. A radnóti találkozó célja volt megismerni a vetômagok minôségét, az alkalmazott technológiát. Radnóton a helyi mezôgazdasági társulás területein próbálkoztak a Kiskun hibridek termesztésével. A rendezvény délelôtt tíz óra után kezdôdött, jelen volt Náznán Jenô, a megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság vezérigazgatója, Szekeres Árpád, a megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadói Hivatal igazgatója és a szakmérnökök, megyénkbeli mezôgazdasági társulások képviselôi, magángazdálkodók, vállalkozók, kísérleti állomások szakemberei, más mezôgazdasági intézmények, hivatalok vezetôi, meghívottak a szomszédos megyékbôl. Dr. Samir Rady bemutatta a céget, elmondta, hogy 1998-ban hozta Romániába elsô alkalommal a Kiskun által nemesített hibrid kukorica- vetômagvakat, amikor bejegyeztették a céget és három hibridet minôsítettek országszerte. Ebben az évben további négy vár a minôsítésre az országban. A cégbemutató elôadás után párbeszéd alakult ki a jelenlévôk és a Kiskun Holding cég tulajdonosa között, bizonyítva a tényt, hogy a szimpózium résztvevôi érdeklôdnek a Kiskun termékei iránt. A radnóti mûvelôdési otthonban lezajlott tapasztalatcserét követôen a jelenlevôk megtekintették a Radnóthoz tartozó Hosszú- völgyben elterülô bemutató parcellákat. Délután két órakor a szakemberek közvetlenül beszélgethettek dr. Samir Radyval. S. R. ezeket nyilatkozta a Népújságnak: A helyi adottságokat modellezô programunk segített abban, hogy a nagy termôképességû hibrideket gyorsabban eljuttassuk Romániába. Ezért is vagyunk ma itt Radnóton. A tavaly is rendeztünk hasonló találkozót Mezôzáhon. Akkor kijelentettem: gazdasági szemléletváltás nélkül az önök mezôgazdasága sínylôdik. Ezt, sajnos ma is fenntartom.
Sokan akadnak fenn azon, hogy az igeragozás használatában mind az élô beszédben, mind az írott szövegekben nagyfokú bizonytalanság és következetlenség tapasztalható. Némelyek úgy vélik, hopgy például az olvasnók, tudnók forma nem egyéb, mint egy régi igeragozási forma felébresztésére szolgáló kísérlet. Fôleg azok berzenkednek e használat ellen, akik a magyar igeragozás helyes használatát bizonytalanul ismerik.
Tudott dolog az igeragozással kapcsolatban, hogy megfelelô ragok jelzik, van-e az igének határozott tárgya vagy nincs. Pl. kérek egy könyvet, kérsz egy könyvet, kérnék egy könyvet; kérem a könyvet, kéred a könyvet, kérném a könyvet. A feltételes mód többes szám elsô személyében ez a különbségtétel így mutatkozik meg szabályosan: kérnénk egy könyvet, kérnôk a könyvet. Csakhogy ez a különbségtétel a kérnénk és a kérnôk között a beszélt nyelvben nem mutatkozik meg a legerôteljesebben. Más szóval: sokan a határozott tárgyra is alanyi ragozással utalnak: kérnénk egy könyvet, kérnénk a könyvet.
Az igaz, hogy a régi, szabályos formát visszaállítani ma már igen nehéz. A nyelvjárásaink egy részében sem él már ez a megkülönböztetés. Azonban tudomásul kellene venniök a helyes és választékos nyelven beszélôknek, hogy a várnók és kérnôk mellôzése nagy felelôtlenséget jelent a nyelvvel szemben. Valamennyi magyar nyelvtankönyvben ezt olvashatjuk: "A tárgyas ragozású többes szám elsô személyében a feltételes módban az eredeti toldalékok a -nók, -nôk. Pl. (mi ôt) várnók, (mi ôt) kérnôk. Ezt a helyes alakot szorította ki sokak beszédében és írásában az alanyi ragozás megfelelô alakja (várnánk, kérnénk).
Érdekes módon egyesek a várnánk és a várnók helyett egy, a két alakot összekeverve új "hibridváltozatot" hoztak létre beszédük folyamán, a várnónk formát. Pl. Szívesen várnónk máskor is az elôadásra. Mindezek nyomán nem árt, ha több figyelmet fordítunk igeragozásunkra. Nem engedhetjük meg magunknak azt a fényûzést, hogy egy meglevô, a pontos kifejezést szolgáló igealakot, mint amilyen a várnók, kérnôk tárgyas ragozási forma, csupán nyelvi kényelembôl a szemétbe dobjuk. Ez pedig vonatkozik mind a "konyhai" nyelv használóira, mind az "írástudókra".
Szovátán, a 2000/1-es számú törvény 28 és 39 cikkelye alapján újraalakíthatták a hajdani Marosszéki közbirtokosságot. A fürdôtelepülés környékén levô 8.943 hektáron, amibôl 7829 ha erdô, egyforma arányban 127 falu osztozhat. S bár a közbirtokosság jól ismert régi, székely gazdálkodási forma, még mindig nem világos, hogyan fog mûködni a jelenlegi gazdasági körülmények között.
– A Lupu-féle földtörvény alapján a legkönnyebb volt újraalakítani, megszervezni a közbirtokosságot Szovátán. Bár nem elsôk e téren az országban és más megyében, mint például Hargita és Kovászna megyékben is léteztek hajdanában hasonlóan kitermelt erdôrészek, a maguk módján úttörô munkát végeznek, magyarázza Domokos András, a szovátai polgármesteri hivatal jegyzôje, aki végigkövethette a Marosszéki közbirtokosság újraszületésének jogi folyamatát.
– Tulajdonképpen a Küküllô és a Nyárád mentén levô községek nagyrészének voltak itt parcellái. Az ôs- Marosszéki közbirtokosságot 1879-ben létesítette 127 falu. A parcellák jogi helyzetének tisztázása után a Marosvásárhelyi Törvényszék 1892. június 16-án kibocsátott 5214-es számú határozatával telekeli végleg a közbirtokosságot. Ennek a formának az volt az érdekessége, hogy az ún. 1923-as agrárreform nem érinti e területet, amirôl még 1938-ban is pontos nyilvántartás van. Az ide tartozó legelôket és erdôt 1948-ban államosították. Azzal volt szerencsénk, hogy a tulajdonvisszaigénylésnél pontos telekkönyveket tudtunk felmutatni és a terület is egy helyen a Iszujka – Székhegy, illetve a Kerekbükk legelô övezetében található.
Az új közbirtokosság létrehozása elôtt felvettük a kapcsolatot az érintett községek polgármesteri hivatalaival, akiknek képviselôi megválasztották a 27 tagú vezetôtanácsot, élén Ravasz Kálmán kelementelki agrármérnökkel. Ez a tanács a tagok konzultálásával dönt majd arról, hogyan gazdálkodjanak az erdôkkel és a legelôkkel.
Az erdôgazdálkodási törvény kimondja, hogy mind a közbirtokossági, mind a magánerdôket csak egy szakvállalat által készített üzemterv alapján lehet kitermelni. Bárki kezeli az erdôt ezt az elôírást köteles betartania. Számukra elônyös lenne, ha teljes mértékben elszakadnának a ROMSILVA-tól, azonban a törvény szerint csak szakemberek alkalmazásával lehet magánerdô-kerületet létesíteni. Ezekre az állásokra Bukarestben az erdôgazdálkodási minisztériumban kell vizsgázzanak az erdészek, erdômérnökök, azonban tudomásunk szerint még senki nem járt sikerrel. Ez arra is utalhat, hogy a ROMSILVA nem szívesen adná ki a kezébôl az erdôk gondozását. A magánerdô-kerület nagy pénzbefektetést igényel, hiszen gépeket, különbözô berendezéseket, autókat kell üzemeltetni. S bár felkértek minden polgármesteri hivatalt, járuljon hozzá anyagilag a magánerdô-kerület fenntartásához, a jelenlegi gazdasági helyzetben mégis elérhetôbbnek tûnik, ha jól meghatározott feltételekkel a ROMSILVA-val kötött szerzôdés alapján az állami egység szakemberei gondozzák az erdôket és a legelôket.
– Mindenképp a vezetôtanács dönti majd el, hogyan értékesíti a fát, használja fel a legelôket – mindja Domokos András. – A közbirtokossági gyûléseken szó esett arról is, hogy versenytárgylás alapján magáncég termelje ki és dolgozza fel a faanyagot, s e bevételbôl a tulajdon arányában részesüljenek a tagtelepülések. Egy másik ajánlat is elhangzott, miszerint a fa építô-, vagy tûzelôanyagként a községekhez kerüljön, s ki-ki a maga javára használja fel, s csak az ezután fennmaradt jövedelmet osztanák el a társak között. Nagyon fontos, hogy a közbirtokosság tagközségeiben élôk értsék meg, hogy az innen származó fa, vagy pénzösszeg nem a magánszemélyeké, hanem az önkormányzatokat illeti. E többletjövedelem további sorsáról pedig a helyi tanácsok döntenek.
Az erdôgazdálkodási törvény szerint a vadállomány állami tulajdon marad, de az erdôtulajdonosnak kötelessége gondozni az állatokat. Persze a vadgazdálkodási elôírásoknak megfelelôen, a vadalap értékesítéséért az új gazda számára elônyös feltételekkel szerzôdést köthet vadászati társaságokkal.
– Annak ellenére, hogy már a tavaszzal megkezdtük a közbirtokosság újraszervezését, jogilag minden világos volt, nagyon sok akadályon kellett átlépnünk – magyarázza tovább a jegyzô. – Hosszas folyamat után állítottuk össze a jogi, mezôgazdasági dokumentációt, amelyet a megyei földosztó bizottság is jóvá kell hagyjon. Csak ezután mérik ki, jelölik be terepen a ROMSILVA alkalmazottai a közbirtokosság határait. Ezt követi az üzemtervezet elkészítése, mert enélkül egy fát sem lehet kivágni. Igaz, hogy e parcellákra vonatkozóan van egy 2003-ig érvényes üzemterv, azonban az 1989-es és az 1995-ös természeti katasztrófák miatt ezt újra kell számítani. Az intenzívebb kitermelés helyett inkább egy rehabilitációs programot kell alkalmazni a vihar tépázta erdôkben. A közbirtokossági erdôkben és legelôkön a magángazda felelôsségével, szakemberek bevonásával, hatékony, hosszú távú gazdálkodási programot kell kidolgozzunk. Ez azt jelenti, hogy a magánerdô- kerületet a legkevesebb személyzettel, de a legnagyobb szaktudással kell kitermelnünk
– Ameddig azonban ide eljutnak, elsôsorban a magánérdekeket szem elôtt tartva, a ROMSILVA-val kell olyan szolgáltatási szerzôdést kötniük, amely mindenkinek megfelel. Eddig több gyûlés, tárgyalás volt ezzel kapcsolatosan, de a szerzôdést még mindig nem sikerült nyélbe ütni. A legutóbbi, szeptember 18-i egyeztetésen a ROMSILVA képviselôi megígérték, hogy konkrét szolgáltatási ajánlatot mutatnak be, ami alapján a feltételeket rögzíteni lehet majd. Voltak olyan tagtársak is, akik kételkedtek az állami vállalat szolgáltatásainak minôségében, az erdészeik becsületességében, ezért nem szívesen hajlanak arra, hogy továbbra is az erdôgazdálkodási igazgatóság kezelje a közbirtokosságot. Csak az üzemterv alapján és a ROMSILVA-val megkötött szerzôdésben rögzítettek ismerete után készíthetnek egy olyan gazdasági mérleget, amibôl kitûnik, hogy nyereséges vagy ráfizetéses ez az új gazdálkodási forma.
Kétségtelenül még sok tisztáznivaló van, ameddig e gazdálkodási forma kikristályosodik. Mind a régi, mind pedig az új közbirtokosságok létrehozásával, fenntartásával az önkormányzati függetlenség erôsödik. Mint minden vállalkozás, amely elindul, kezdetben ez is beruházást igényel, így valószínû, hogy több anyagi áldozatot kell hozzanak majd a tagtelepülések (községek) a magánerdô-kerület mûködtetéshez, de ez mindenképpen megtérül. Végül a ROMSILVA-val való egyeztetés mellett, talán már most el lehetne gondolkodni azon, milyen régiófejlesztési programba foglalható a közbirtokossági erdôgazdálkodás, hogy hatékonyan épüljön be az önkormányzatok gazdálkodásába.
Vitatkoznak az újságokban, hogy majd milyen legyen az a bizonyos státusmagyar, onnan a határon túlról, ha egyszer eljön annak is az ideje. Egyik így mondja, másik úgy, újságja válogatja. De hát sokféle az ember, ki jobban szívén viselné azok sorsát, akik kisebbségbe estek, ki kevésbé. Van, aki mindenét ide adná, még azt is, ami neki sincs, van, aki nem ilyen, és gonoszul leírja, maradjon mindenki a halyén, ne abból húzzon hasznot, hogy magyar. (Nocsak, ha csupán errôl lenne szó.) Elolvasom a véleményét mindenkinek, ha a kezembe kerül. A körülményekhez képest meglehetôsen türelmes vagyok. Utóvégre értünk szól(na) a harang. Volna ellenvetésem, volna jó szavam, de inkább elhallgatom. Még úgy tûnne, hogy követelôzöm, amikor valaki adni akar valamit, csak éppen maga sem tudja, pontosan mit…
Kivel összeakaszkodom, Amerikából írja levelét a Magyar Nemzetnek. Ô is külhoni, én is. Így már más. Ha nem is szóljuk meg a ház elejét, van mirôl beszélni. Még akkor is, ha neki könnyebb, és megadatott, hogy leírhassa, amit magam is szívesen megtennék, ha úgy volna.
"Bizonnyal él még néhány nyolcvan éven felüli magyar, akiket a határ átlépett. A környezô országokban élôk legnagyobb részét viszont semmilyen határ nem lépte túl. Ôk ott születtek, ahol élnek, ottani állampolgárok, s ôket minden állampolgári jog megilleti." Meghiszem azt. Szépen hangzik és igazságosan. Fôleg az, hogy mi jár(na) nekünk, ha már olyanok vagyunk, amilyenek. Csakhogy ma a világon néhol többet osztanak jogból, másutt meg kevesebbet. Mindenesetre nekünk nem annyit, mint másnak. Szomorú, de ilyen egyszerû. Nemzettestvérem, Papp László New Canaan városában, Connecticut államban ilyesmire nem gondol. Értem én, hogyne érteném. Magabiztossága irigylésre méltó. Panaszra oka semmi. Teljes jogú állampolgára annak az országnak, ahol született. S neki ez természetes. Ha többet kíván, önmagától kívánja. Emigráns szüleinek földjéhez kötôdik, anyanyelvét megbecsüli. Amerikaiként. Nem mondom, ez is valami. Beilleszkedni nem kellett és élni sem kisebbségiként. Ennek a fogalomnak számára nincs értelme. Mert ott aztán teljesen mindegy, hogy valaki milyen származású. Ott, a nagy katlanban mindenki amerikai. Felekezetre, nemzetiségre való tekintet nélkül. Más nem is lenne. Ami fölötte jó példa nemzetbolondító hangoskodóknak a világnak ezen a fertályán. Fejére lehet koppintani a kisebbnek, a kevesebbnek. Hiszen Amerikában sem akar mindenki más lenni. De valamit mindig elfelejtenek: aki odamegy az ígéret földjére, kivándorol, bevándorol, meglehet, pontosan azok miatt, akiknek itt céltáblája volt. Vederbôl cseberbe, és nem fordítva. Még aki muszájból elindul, az is választ, mindig arra igyekszik, amerre jobb.
Kétségeim nincsenek, ma hasznosabb amerikainak lenni, mint státusmagyarnak. Lehet, praktikusabb, kifizetôdôbb. Persze, a hasonlat sántít, mint annyi más általában. A kisebbségi magyarnak gondja rendszerint csak az övé. Aki nem szenvedi, nem kínlódja, nem nagyon tudja, mi az. Nem mindenki védett amerikai… Való igaz, fejem fölött sosem hordozták határoknak kerítését. Megtörtént az már apáink idejében. Holott ôk olyan kollektív döntés részesei nem voltak, amely illetôségükön változtatott volna. Ôk a hazát készen kapták. Nem választottak, mint ahogyan utódaik sem. Kaptunk országot. Inkább mostohát. De ezt most nem firtatnám. Mert hinni szeretném, más is tudja, s akkor meg minek. Tudhatja akárki, hogy az Új Kánaán messze esik mitôlünk, s Marosvásárhely nem Connecticutban van, hanem Erdélyben. Ahol a magyar bizakodó és várja, hogy státusba vegyék, ahol kell, és készül sorba állni a vízumért. Édesanyánk nyelvén, a beutazási engedély megszerzéséért.
A nyugat-európai országok tapasztalatai bizonyítják, hogy a falu felemelkedésének, a lakosság boldogulásának, az épített és a természetes környezet, a kulturális hagyományok megôrzésének, a helyi termékek értékesítésének egyik eszköze a falusi turizmus. Romániában a falusi turizmus 1993-ban bontott szárnyat, amikor a a Közép-Kelet-Európai Falusi Vendégfogadásért Szövetség nemzetközi konferenciát szervezett Árkoson. Megnyíltak a távlatok a falusi turizmus feltételeinek megteremtésére, ami azonban a gazdaság ismert általánosan rossz állapota miatt egyenetlenül, vontatottan haladt. Megyénk például elmaradt a szomszédos megyékhez viszonyítva, bár az utóbbi három évben egyre több gazda fogott a vendégfogadási tevékenységbe. Egyes falvakba, mint Nyárádmagyarós, Nyárádremete, Vármezô, Libánfalva stb. a külföldi természetbarátok visszatérô vendégek. Szokássá vált immár, hogy a nyári idény végén felkeressük a falusi turizmusban vállalkozókat, hogy megosszák tapasztalataikat az olvasókkal. Ezúttal Lokodi Imrével beszélgettünk
– Az osztrák faluturizmusról 1990-ben hallottam egy nagyon jó mûsort a Kossuth Rádióban. Már akkor kialakult bennem a meggyôzôdés, hogy a vidéki vendégfogadás elôtt jövô váll. Az egész tevékenységben fantáziát láttam. Hosszú évek múlva 1997-ben sikerült bejegyeztetni a családi vállalkozást. Közben felépítettük a kis épületet, amelyben két kétágyas manzárdszobát rendeztünk be, fürdôszobával, higiénikus felszerelésekkel, bevezettük a villanyt, a vizet. Az itt megszállók ellátása a családi háznál történik. Az évek során kapcsolatokat teremtettünk különbözô intézményekkel, szervezetekkel, amelyek révén holland és belga vendégeket fogadhattunk Vármezôn. Általában természetjárók jönnek el hozzánk, és hogy szolgáltatásainkkal elégedettek, bizonyítja a tény: szinte évente visszatérnek. Vármezôt egyre több hazai turista is felkeresi, fôleg természeti adottságai miatt. A Marosvásárhelyi Napok megnyitásán jelenlévô jeles bel- és külföldi vendégek is idelátogattak és nagyon jól érezték magukat.
– Aki vendégfogadásban vállalkozik, a szükséges beruházásokon kívül mire kell figyelnie?
– Beszélnie kell legalább egy idegen nyelvet, szerencsémre ismerem a németet. Figyelni kell arra, hogy a falusi ház mindent nyújtson, amire a vendégnek szüksége van. Joggal várják el, hogy a szoba tiszta, jól berendezett legyen, az udvaron is érezze a vidéki családias hangulatot. Amikor például a holland vendégek idelátogattak két napon át közönséges hétköznapi életet éltek velünk együtt. Vonzotta ôket az érintetlen természet, naponta hosszú gyalogtúrákra mentek. Este pedig hosszan elbeszélgettünk. Megjegyzem, hogyha van minôségi vendégfogadás, akkor a mi szemszögünkbôl a hollandok valóban minôségi vendégek. Megtörtént, hogy valahol kint a domboldalon étkeztek, és amikor hazatértek, megkérdezték, hogy a zsákba összeszedett étkezés utáni szemetet hova helyezhetik el. Hazai vendégeknél ezt még nem tapasztaltam. Sôt! A települést hét végén nagyon sok marosvásárhelyi is meglátogatja, s el kell mondanom, hogy nyomukban a Halászcsárda körül szabályos szeméttelep keletkezik. Nos, képzeljük el a holland polgárt, aki ezt látja, miként vélekedik, miközben ô több kilométeren át hazahozza az erdôrôl a hulladékot. Idehaza távol állunk még a természetkímélô turizmustól.
– A településtôl nem messze van a Vár dombja. A monda szerint ott valamikor barátok éltek egy kis kolostorban. Ott ered a csorgó, amelyet ma is Barátok csorgójának neveznek. Nagyon szeretném, ha történészeket hívhatnak meg Vármezôre, hogy utánanézzenek, valóban éltek-e barátok a Vár dombján, és ha igen, akkor talán érdemes lenne feltárni a föld alá temetett romokat. Egy fontos látványossága lehetne Vármezônek. Én mint vállalkozó szívesen várok szakembereket, és támogatnám munkájukat azzal, hogy ingyen biztosítanék szállást itt – tartózkodásuk idején. Egyébként létezik egy másik domb is, amelyet a mai napig Várlátónak nevezünk. Ez a Bekecsen elhelyezett egész védelmi és kommunikációs rendszer egyik helye volt. Szóval vannak még lehetôségek arra, hogy a turizmus szempontjából érdekesebbé tegyük Vármezôt.
A keddi úszónapon egyetlen döntôben volt érdekelt a legsikeresebb olimpiáján szereplô román úszóválogatott. A nôi 4x200 gyors döntôjébe a 3. legjobb idôvel jutott a Potec-Paduraru- Diaconescu-Câslaru négyes, ezért a csapat vezetôi éremszerzést tûztek ki célul. Az érem premier lett volna a román úszósport számára, hisz még soha nem szerzett Románia úszó váltóérmet az olimpiai játékokon. A kitûzött cél érdekében még Beatrice Câslarut is feláldozták. A kétszeres olimpiai úszónô ugyanis alig néhány perccel a döntô elôtt kellett volna medencébe szálljon a 200 mell elôdöntôiben, azonban – annak ellenére, hogy reális éremeséllyel indult volna – ebbôl a számból visszaléptették.
Nos, a váltóérem elmaradt, a németek alaposan elúsztak a román négyesfogat mellett, amelynek a 4. hellyel kellett megelégednie. Câslaru pedig végérvényesen harmadik érem nélkül marad, hisz ezzel a taktikai fogással a 200 m mellúszás döntôje is elérhetetlen lett számára. A mellúszás döntôjében egyébként az elôdöntôben olimpiai csúcsot teljesítô Kovács Ágnes az elsô számú favorit, akit Câslaru legyôzött a helsinki Eb-n. Ezt az érmet a román sportvezetôk bizony eltaktikázták, bár hogy mi lett volna, azt már soha nem fogjuk megtudni.
Érem nélkül fejezôdött be a román és a magyar küldöttségek számára a játékok ötödik napja. Igaz, a tizennyolc versenyszámban, amelyekben tegnap bajnokokat avattak, nem voltak toronymagas favoritok, de azért némelyikben mégsem indultak teljesen esélytelenként.
Gerebics Roland a dupla trapban ötödik helyen végzett, akárcsak Likerecz Gyöngyi, a mindössze 17 esztendôs 75 kg-os nôi súlyemelô. A cselgáncsozó Adrian Croitoru, bár érmes reményekkel utazott az olimpiára, nem került a dobogó közelébe. Az egyetlen magyar tôrvívó, Marsi Márk a negyeddöntôben búcsúzott, végül nyolcadik lett. A három román tornász az egyéni összetettben a 11. (Rares Orzata), a 13. (Marian Dragulescu) és a 28. (Ioan Suciu) helyeket szerezték meg. A román nôi 4x200- as gyorsváltó a negyedik helyen végzett.
Valamivel jobb hírekkel szolgálhatunk azokból a sportágakból, ahol egyelôre selejtezôk zajlanak. Razvan Florea bejutott a 200 hát úszódöntôbe, mint ahogy Czene Attila is a 200 vegyes fináléjába. Szintén döntôs Kovács Ágnes 200 m mellen, a legjobb idôvel és olimpiai csúccsal. Még a futamokból kiestek Bodrogi Viktor (200 hát), Batházi István (200 vegyes) és Lakos Gyöngyvér (100 gyors), míg az elôdöntôbôl, igaz, országos csúccsal, Cezar Badita (200 vegyes) búcsúzott. A gyorspisztolyban az elsô nap után Jambrik István 293 körrel a harmadik, Iulica Cazan 292 körrel a hatodik, Pálinkás Lajos 291 körrel a nyolcadik, míg Iulian Raicea 291 körrel a kilencedik helyen áll. Az evezô vigaszfutamokból a román férfi nyolcas a döntôbe került, a nôi négypár azonban csak a B- döntôben folytathatja. A magyar könnyûsúlyú kétpár a C-döntôben fejezheti be a versenyt. Az asztalitenisz nôi versenyében Mihaela Steff és Tóth Krisztina a legjobb tizenhat között játszhat, míg Otilia Badescu és Bátorfi Csilla kiesett. A legjobb nyolc között játszik viszont a Badescu-Steff és a Bátorfi-Tóth páros is. Végül említsük meg a kerékpáros Szabolcsi Szilvia szereplését, aki, miután a tegnap a negyeddöntôben vereséget szenvedett, a mai helyosztókon az ötödik helyet vívta ki magának.
Van néhány olimpiai sportág, amelyben nem az ötkarikás játékok jelentik az illetô sport non plus ultráját. A tenisz is ilyen. A játékokra elméletileg a világ legerôsebb játékosai nevezhetnek, de az olimpia idején a nagymenôk hirtelen tömegesen szoktak "lesérülni", "elfáradni", vagy "családi gondokkal küszködni". A magyarázat roppant egyszerû. A több tíz és százezer dolláros rajtpénzekhez szokott milliomos teniszezôk nemigen hajlandók "csupán" a dicsôségért pályára lépni.
Ilyen körülmények között az olimpiai tenisztorna, erôs is (hisz a sztárok között is vannak idealisták), meg nem is (hisz a második vonal játékosai is lehetôséget kapnak a legjobbak távolmaradásával), mindenesetre hozzáférhetô szintû a legjobb magyar és román teniszezôk számára is. Gondoltuk mi...
Sydneyben ugyanis teljesen másként fest a dolog. A három magyar hölgy összesen négy játékot nyert a nôi egyéni elsô körében, s a román Ruxandra Dragomir is korán búcsúzott. Nem voltak szerencsésebbek a férfiak sem. Kiesett az elsô körben Sávolt Attila, valamint Andrei Pavel is, s ha nem lett volna elég, búcsúztak a Sávolt-Köves, Pavel-Trifu duók. Azaz: egyetlen teniszezô, vagy páros sem maradt állva a második fordulóban, akár román, akár magyar színekben. Vagy mégis annyira erôs lenne az olimpiai teniszmezôny?
Eredmények: Szeles Mónika - Marosi Katalin 6-0,6-1; Amanda Coetzer - Kuti Kis Rita 6-1,6-1; Conchita Martinez - Mandula Petra 6-1,6-0; Pratt - Dragomir 6-3,6-3; Norman - Pavel 6-7,6-2,10-8; Srichaphan - Sávolt 6-2,4-6,7-5; Bartolini-Brandi - Sávolt-Köves ; Bhupharati-Paes - Pavel-Trifu.
Egészségügyi biztosító a katonáknak, igazságügyi dolgozóknak, hírszerzô szolgálatosoknak
A szenátorok kedden elfogadták a nemzetvédelem, a közrendészet, a nemzetbiztonság és a bírói hatóság Egészségügyi Biztosítójának megszervezését és mûködését szabályozó törvénytervezetet. E jogszabály értelmében a belügyminisztérium, a nemzetvédelmi minisztérium, a köztársasági ôrezred, a Román Hírszerzô Szolgálat, a speciális távközlési szolgálat és az igazságügyi minisztérium – fogház- vezérigazgatóság saját egészségügyi hálózatban biztosíthatja a katonák, bírók és az eltartásukban levô családtagok, valamint a háborús veteránok és a nyugállományba helyezett katonák egészségügyi ellátását. A megalakuló intézmény hasonló a Nyugat- Európában már létezô katonai egészségügyi biztosítókhoz, létrehozását pedig a katonai titkok és más, bizalmas jellegû információk biztonsága is megkövetelte. A katonai és bírósági Egészségügyi Biztosítót a fôvárosban szervezik meg, és a megyei biztosítókhoz hasonlóan fog mûködni.
Magyar–román idegenforgalmi együttmûködés
A magyar és a román fél arra törekszik, hogy a jövôben a két ország közötti határátlépés zökkenômentesebb legyen – hangoztatta Kraft Péter, a magyar Gazdasági Minisztérium (GM) helyettes államtitkára és Dumitru Moinescu, a Nemzeti Turisztikai Hatóság elnöke keddi budapesti találkozóján. A Gazdasági Minisztérium sajtótitkársága közleményben tájékoztatta az MTI-t, hogy Kraft Péter meghívására román turisztikai szakemberekbôl álló delegáció tartózkodott Budapesten szeptember 17-19. között. A látogatás célja a kétoldalú idegenforgalmi kapcsolatok továbbfejlesztésének elôsegítése volt. A GM közleménye szerint a felek megállapodtak arról, hogy munkacsoportokat hoznak létre harmadik ország piacán való közös megjelenés érdekében, továbbá az együttmûködésre a két ország világörökségeinek propagálásában és az információszolgáltatásban.
Pálfy G. Istvánt szúnyog csípte meg
Meglepô, hogy semmiféle hivatalos értesítést nem kaptam, és csak a sajtó munkatársai közölték velem, hogy a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) fôvárosi szervezetének elnöksége törölt a szervezet és az MVSZ elnökségének soraiból – közölte Pálfy G. István kedden az MTI-vel. Kijelentette: igazolva látja 12 társával közös döntésük jogosságát, mely szerint az MVSZ jelenleg törvénysértések sorozatát követi el. Hozzátette: emiatt továbbra sem óhajtanak együttmûködni az elnökséggel.
Jelezte: a küldöttgyûlés az MVSZ legfôbb döntéshozó szerve, a fôvárosi szervezet elnöksége pedig a küldöttgyûlés határozatával ellentétesen döntött. – Kizárásomat a többi szúnyogcsípés közé sorolom, amely eddig ért életemben – jegyezte meg Pálfy G. István.
A szerb ortodox egyház a jugoszláviai választásokról
A szerb ortodox egyház kedden elhatárolta magát attól a püspökétôl, aki a televízió nyilvánossága elôtt támogatólag nyilatkozott Slobodan Milosevic jugoszláv elnökrôl a vasárnap esedékes választások elôtt. A Pavle pátriárka által aláírt nyilatkozat szerint az egyházvezetés, a Szent Szinódus sürgette a jugoszláv hatóságokat, hogy tegyék lehetôvé a választópolgárok számára a nyomásgyakorlás nélküli, egyéni döntést arról, kire adják szavazatukat a hét végén. Az egyház négy nap alatt immár másodszor intézett ilyen tartalmú felhívást a központi hatalmi intézményekhez, de az állami média mind a kettôt elhallgatta.
Különös házasság San Antonióban
A Texas állambeli San Antonióban anyakönyvvezetô és oltár elôtt is örök hûséget esküdött egymásnak két nô, akik közül az egyik korábban férfi volt. Robin és a transzszexuális Jessica Wicks házasságkötésére egy fellebbviteli bíróság adott engedélyt, amelynek számára az egybekelô pár azonos neménél fontosabb szempont volt az, hogy Jessica eredetileg férfinak született. "A kromoszómák számítanak, nem a genitáliák" – idézte a DPA az amerikai bíróság állásfoglalását. A férfiból lett feleség-feleség mûtéti és hormonális úton változott nôvé az elmúlt évek során.
E.T. visszatér, de nem a Földre, hanem a mozikba, és csak felújított formában, azaz ne várja senki a folytatást. Steven Spielberg 1982-es filmjét az idôközbelni technikai haladás áldásaival felújítják – ahogy George Lucas Csillagok háborújával is történt pár éve –, és kiegészítik az eredeti változatban nem látott jelenetekkel. Így sem kerül túl hamar a mozikba: 2002. márciusában lesz E.T. "második premierje" – jelentette az AP. "Mindig szerettem volna, hogy a nézôk a moziban is láthassák még egyszer a filmet, illetve, hogy a gyerekeik is láthassák moziban" – mondta Spielberg. E.T. 700 millió dolláros bevételt "teljesített" – eddig.
Ivóvíz nélkül közel 150 szászrégeni család
Tegnap reggeltôl a szászrégeni Gyümölcsös (Livezilor) negyedbeli három tömbházlakásban nincs ivóvíz. A vízhiány közel 150, garzonlakásban élô családot érint. Mint Teofil Moldovan, a helyi közüzem vezetôje elmondta, a szóban fogó tömbházak lakói közel 300 millió lejjel adósai a vállalatnak, aki ezzel a megszorító intézkedéssel akarja visszaszerezni a kintlevô összegeket. Az igazgató azt is elmondta, hogy a lakásokban péntektôl-vasárnapig visszaadják az ivóvizet, míg hétfôtôl újból elzárják. A fent említett eljárást az adósságok törlesztéséig fogják alkalmazni. Arról is beszámolt, hogy a Pomilor és a Akácok (Salcâmilor) negyedekben is hasonló tartozásokok gyûltek fel, s emiatt februártól nincs melegvíz-szolgáltatás, s ha október 2-ig a lakosok nem törlesztik elmaradásaikat az ivóvíz- szolgáltatást is korlátozzák, majd beszüntetik.
Támogatás az elszigetelt településeknek
A Román Szociális Fejlôdési Alap (Fondul Român de Dezvoltare Sociala) által felajánlott összegekre benyújtandó pályázatok elkészítésében támogatta tegnap az alsóbölkényi és az alsóköhéri polgármesteri hivatalok szakembereit Ioan Iacob, a prefektus tanácsosa. Mint elmondta a szóban forgó alapra az elszigetelt települések kétféle tevékenységgel pályázhatnak: a vidéki infrastruktúra fejlesztése, valamint a jövedelemhozó tevékenységek elindítása, mûködtetése. Az alsóbölkényiek a községi utakra, az alsóköhériek az Alsóoroszi és Felsôoroszi vízbevezetésre szeretnének pénzt igényelni. Ioan Iacob elmondta, hogy azok az elszigetelt települések képviselôi, akik pályázni szeretnének a szóban forgó alapból nyújtandó pénzösszegekre, a 163-102-as telefonszámon kaphatnak bôvebb felvilágosítást.
Ma délután 3 órától szerkesztôségünk (Dózsa György utca 9. szám, II. emelet) jogi tanácsadót tart. Az érdekeltek ne feledjék el magukkal hozni az elôfizetési szelvényüket, valamint az összes iratot azzal az üggyel kapcsolatosan, amelyben a szakember tanácsát kérik.
Hat tonna adomány Dicsôszentmártonnak
A franciaországi Rochin városban mûködô Solidarite – Ruomanie Szervezet négy képviselôje hat tonna adományt juttatott el a dicsôszentmártoni városi kórháznak. A szervezet elnöke Michell Huart által vezetett küldöttség 100.000 frank értékben hozott orvosi felszerelést, élelmiszert, ruhákat, könyveket, játékokat. A vendégeket a dicsôszentmártoni Amitia Szervezet fogadta.
Kedden délután a marosvásárhelyi Nicolae Balcescu utcai tömbházlakásba hívták ki a marosvásárhelyi tûzoltókat. Mint a sajtóirodából tájékoztattak, a Grigore Ioana tulajdonában levô második emeleti tömbházlakásban bezárta magát, eltorlaszolva a bejárati és a szobaajtót, a tulajdonos 44 éves, elmebeteg fia. A helyszínre érkezô csoport tagjai tûzoltólétra segítségével közelítették meg az ablakot, amit felfeszítettek, majd a konyhából az eltorlaszolt szobaajtót is kinyitották.
Kunszentmártoniak Marosvásárhelyen
A marosvásárhelyi alsóvárosi (Ludas utcai) református gyülekezet vendége lesz a kunszentmártoni református gyülekezet 18 tagú küldöttsége. Szombaton 14 órakor gyülekezeti napon vesznek részt a templomban, majd Pintér Gyula, a csoportotvezetô lelkész a megbocsájtásról tart elôadást. Vasárnap 10 órakor Pintér Gyula lelkipásztor hirdet igét, majd a vendéglátó gyülekezet vegyes kara lép fel. Vezényel: Murár Mária.
Hetedszerre hirdeti meg a Pro Európa Liga a Demokrácia Kollégiumát 17 és 24 év közötti fiataloknak, akik aktív szerepet szeretnének vállalni a civil társadalmi, az iskolai közösségekben, vagy hajlamot éreznek a politikai, jogi, diplomáciai vagy adminisztrációs pályák iránt. Beiratkozni a liga székhelyén (Rózsák tere 5. szám) lehet még ma 8-9 és 14-15 óra között. Programvezetô: Kovács Gyöngyvér.
Szeptember 24-én, vasárnap a harasztkerékiek hazavárják az elszármazottakat. Az ünnepi program istentiszteletet és kulturális mûsort tartalmaz, s ami a legfontosabb: lehetôséget ad az emlékezésre, a beszélgetésre. A falutalálkozót bál zárja.
Szombatonként fél négytôl a Stefan cel Mare (volt Gecse Dániel) utcai Kistemplomban Enyedi Csaba lelkész ifjúsági istentiszteleteket tart.
Hagyományos szüreti bált tartanak szeptember 23-án, szombaton Erdôszentgyörgyön. A mulatságot a besorozott legények és a megalakulóban levô MADISZ szervezi, a helyi RMDSZ támogatja.
A Megyei Munkaerô-elosztó és Étképzési Ügynökség székházában kifüggesztett jegyzék szerint a megyeszékhelyi cégeknél a következô szabad állások vannak: ékszerész (2), méréstani kutató (1), bôrdíszmûves (9), szabó (53), ács (24), villanyszerelô (1), általános szakmunkás (1), híd-, vasút- és közútépítô mérnök (2), gépészmérnök (4), darukezelô (2), számítógép-programozó (2), titkárnô (1), raktárvezetô (1), fôkönyvelô (1), esztergályos (2), asztalos (2), festô (20) és kômûves (26). Az idén végzettek számára a következô munkahelyeket ajánlják: kômûves (26), informatikus (1), könyvelô (1), kozmetikus (1), titkár-pénztáros (1), általános orvosi asszisztens (4), építészmérnök (4), fodrász (2), rendszermérnök (5), szabó (260), festô (9), ács (24), vasbetonszerelô (4), mozaikrakó (4), asztalos (70), sofôr (2), szakképzetlen munkás (27), kereskedô (5), eladó (10), közgazdász (6), pék (3), ruhatervezô (5). Az érdeklôdôk az ügynökség Iuliu Maniu utcai székházában kaphatnak bôvebb felvilágosítást.
Az OBELISC építkezésianyag-raktárban rendelhet BRAMAC, TONDACH vagy TÖVISI betoncserepet (30 év garancia), LINDAB tetôszerkezetet (30 év garancia). Szállítás biztosítva. Dorobantilor u. 15. sz., 8-17 óra között. Tel. 161-941. Szombaton is nyitva! (11671)
FORINTOT; tört aranyat, arany ékszert
vásárolok (82.000—137.000
lej/g). Tel. 094-991-175. (12464)
ELADÓK új inoxkagylók, Mountain Bike biciklik, gázkonvektorok. Tel. 212-369, 216-870. (11848)
ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, kombinált hûtôket, hûtôvitrineket és automata mosógépeket nagyon jó állapotban. Tel. 165- 373, 256-618. (12310)
ELADUNK homologált pénztárgépeket, elektronikus mérlegeket, PC számítógépeket és nyomtatókat. Tel. 164-072, 169-304, 444-862. (12409)
ELADÓ közélelmezési kereskedelmi egység. Tel. 164-401. (12830)
ELADÓ könyvesszekrény és egy íróasztal nagyon jó állapotban. Tel. 092-202-371. (3281151)
ELADÓ BMW 525i, 1990-es kiadás, kifogástalan állapotban. Ára: 14.900 DM, alkudható. Tel. 255-732, 094- 505-711. (12973)
ELADÓ gyergyói fehér, nagy krumpli (minimum 300 kg). Ára: 3.900 lej/kg, 1 tonna felett alkudható. Tel. 167-050, 094-523-309. (12993)
ELADÓ olcsón Pickup Dacia. Tel. 095-251-171. (12990)
ELADÓ Ericsson T28, felbontatlan dobozban. Ára: 600 DM, alkudható. Tel. 094-811-677. (13005)
ELADÓK automata mosógépek, színes televíziók, kaloriferek, aragázkályha, kazánok, konvektorok garanciával. Tel. 135-805. (12972)
BURGONYA nagy tételben eladó. Tel. 131-166. (12919)
SZÉKELYUDVARHELYEN eladók héthetes fajtiszta DOBERMAN kiskutyák. Érdeklôdni a 066/214-353-as telefonszámon naponta 16-21 óra között, illetve a 094- 617-635-ös telefonszámon 9-21 óra között. (-)
ELADÓ 1,14 ha földterület 100 m-es nyitással a fôútra, a vidrátszegi repülôtérrel szemben. Tel. 094-511-829. (13028)
SZOVÁTÁN, a fürdôtelepen eladó 21,5 ár bennvaló. Tel. 428-318. (13085)
SZARVASAGANCSOT vásárolok. Tel. 094-572-889. (13108)
VESZEK Daciát. Ajánlok 10 millió lejt. Tel. 218- 928. (13108)
VESZEK max. 5 éves kombi Daciát. Tel. 169-994; vasárnap 123-823. (13085)
EGY SZOBA kiadó két iskolás gyereknek. Tel. 125- 929. (12881)
ELADÓ a Kárpátok sétányon kétszobás, VIII. emeleti, azonnal beköltözhetô lakás, konyhabútorral, telefonnal, kábeltévével. Ára: 108 millió lej, alkudható. Tel. 218-074, 138-215. (12934)
UDVARFALVÁN a 6. szám alatti ház eladó: 3 szoba, konyha, pince, 15 ár hely, vagy elcserélhetô I. osztályú tömbházlakással I-III. emeletig, többletfizetés ellenében. Tel. 125-429, 8-20 óra között. (13046)
ELADÓ 4 szobás, I. osztályú tömbházlakás a Tudorban. Tel. 095-251-182. (13040)
ELADÓ telefonos, kábeltévés, beépített erkélyes, lambériás, parkettes, fali- és padlócsempézett, I. osztályú, 3 szobás, 2 fürdôszobás, elsô emeleti tömbházlakás pincével a Pandúrok sétányon 170 millió lejért. Tel. 254-989. (13033)
ELADÓ ultraközponti, földszint + emelet, 250 m2-es ingatlan a Rózsák tere 14-15. szám alatt. Tel. 094-511-829. (13028)
ELADÓ ház Koronkában, gáz, villany bevezetve. Érdeklôdni a 163-617-es telefonszámon vagy Koronkában az Alsó utca 178. szám alatt. (13020)
ELADÓ bútorozott, felújított garzon a November 7 negyedben. Ára: 12.500 DM. Tel. 218-758, 130-030. (12949)
KIADÓ szoba egy diáknak a Tudorban, a Favorittal szemben. Tel. 140-055. (12967)
KIADÓ 2 szobás lakás a Tudorban. Tel. 131-722. (12969)
KIADÓ lakás a régi Kornisán. Tel. 094-179- 452. (12981)
ELADÓ garzon az 1989. December 22. úton. Tel. 095-316- 951. (12947)
KIADÓ kétszoba-összkomfort a Kövesdombon. Érdeklôdni a 122-829-es telefonszámon, 17 órától. (12948)
KIADÓ 2 szoba-összkomfortos, bútorozott lakás a Kornisán. Tel. 123-020. (13106)
ELADÓ Szováta központjában egy I. osztályú, bútorozott garzonlakás. Érdeklôdni 17 órától a 066/217-047-es telefonszámon. (mp97)
ELVESZETT Veres Ioan névre szóló személyazonossági igazolvány. Semmisnek nyilvánítom. (13011)
PÉNZT kölcsönzök garancia ellenében. Tel. 160-234, mobil 094-851-106. (12463)
VESZEK ócskavasat és hulladékot. A szállítást biztosítom. Béke utca 64. sz. Tel. 218-720, 092-529-642. (12497)
FELIRATKOZÁS az USA-vízumok sorsolására. Tel. 069/229-042. (122)
PÉNZT kölcsönzök. Tel. 092-595-191. (12826)
VIDEOFILMEZÉS bármilyen alkalommal, nonstop. Tel. 136- 297, 092-717-467. (11768)
KIADÓ garázs a Super melletti kazánház mögött. Érdeklôdni a 168-709-es telefonszámon. (12638)
KÚTFÚRÁST vállalunk. Érdeklôdni a 168-709 vagy 095-605-237-es telefonszámokon. (12639)
AUTOMATA mosógépek javítását vállaljuk a kliens lakásán. Tel. 143-294. (11604)
BÉRBE adunk központi iroda-, raktár- és termelési helyiségeket. Tel. 163-039, 8-14 óra között. (11740)
JAVÍTOK automata mosógépeket, szerelek központifûtés- és villamos berendezést. Tel. 130-020. (12935)
SZÁMÍTÓGÉPES könyvelést vállalok. Szakvéleményt biztosítok elônyös áron. Tel. 094-252-504 vagy 145-616. (13015)
A ROMÁNIAI MAGÁN FOGORVO-SOK Egyesülete meghívja a fogorvos kollégákat a prof. dr. Popa Sever (Kolozsvár) által tartandó továbbképzô tanfolyamra, melynek címe: Csonkpreparálás és technikai kivitelezés kerámia- és fémkerámia munkák esetében. Feliratkozás szeptember 22-ig. Bôvebb felvilágosítás a 215-410-es vagy a 164-877-es telefonszámon. (3281154)
VÁLLALUNK tetôszigetelést külföldi anyagból, 3-15 év garanciával. Tel. 095-251-182. (13040)
NÉMET gazdasági és üzleti nyelv, nyelvoktatás kezdôknek és haladóknak. Felkészítés a Goethe Intézet "Zertifikat" és középfokú nyelvvizsgáira. Tel. 216-350, 18- 21 óra között. (13049)
KERESEK kötelezettség nélküli komoly nôt háztartási munka elvégzésére. Ajánlunk: szállást, étkezést és fizetést. Tel. 126-861. (13062)
EGYETEMI hallgató felkészítést vállal matekbôl a kisérettségire. Tel. 094-102-268, 140-755. (13079)
Fájó szívvel emlékezünk szeptember 21- én a nyárádszeredai születésû BÁN FERENCZRE halálának 3. évfordulóján. Emlékét örökre megôrizzük, szerettei: mostohaapja, testvérei és azok hozzátartozói. (13009)
Szomorú szívvel emlékezünk szeptember 21-én a drága jó gyermekre, testvérre, feleségre, édesanyára, anyósra és keresztmamára, SIMÓ ANIKÓRA szül. Porcza, aki két éve távozott szerettei körébôl. Emléke legyen áldott, nyugalma fölött ôrködjön szeretetünk. Bánatos szerettei. (12996)
Fájó szívvel tudatjuk, hogy szeretett barátunk és kollégánk, dr. ADORJÁN CSABA fül-orr- gégész fôorvos, 62 éves korában, 2000. szeptember 18-án, hosszú szenvedés után elhunyt. Drága barátunk emlékét örökre megôrizzük. Barátai, Marosvásárhelyrôl. (13093)
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett testvér, nagynéni és jó szomszéd, özv. GÁL ANNA szül. Ferencz 78 éves korában, beteg szíve megszûnt dobogni. Temetése 2000. szeptember 22-én 14 órakor lesz a katolikus temetôben. Akik ismerték és szerették, gondoljanak rá kegyelettel. A gyászoló család. (13127)
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a drága édesanya, nagymama, dédmama, anyós, rokon és szomszéd,
özv. MONOSTORI JÁNOSNÉ szül. Kelemen Ida
életének 87. évében szeptember 20-án csendesen megpihent. Búcsúztatjuk szeptember 22-én 13 órakor a református temetô cintermében, ezt követôen a mezôbergenyei sírkertben helyezzük örök nyugalomra. A gyászoló család. (13129)
Utolsó üdvözletünk és végsô búcsút veszünk szeretett lakótársunktól, PAPP ZSUZSÁTÓL. Együttérzünk a gyászoló családdal. A Gyôzelem téri 11-es, 13- as sz. tömbház lakói. (13114)
Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik özv. BALOGH IRMA temetésén részt vettek, segítettek, sírjára virágot helyeztek és nehéz perceinkben mellettünk álltak. A gyászoló család. (12989)
Copyright © Népújság - 2000