|
LII. évfolyam 215. (14571) |
2000. szeptember 14., csütörtök |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft
Részvétnyilvánítás................…&# 133;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Az ipari és kereskedelmi miniszter, Radu Berceanu és az áramtermelô és távhôszolgáltató vállalatok vezetôi együtt tanulmányozzák, miként lehetne az olaj világpiaci áremelkedése ellenére alacsonyan tartani az energiatermékek fogyasztói árát – jelentette szerdán a Rompres hírügynökség.
A minisztérium határozattervet terjeszt a kormány elé arra, hogy 5-10 százalékkal csökkentsék az áram és a távhô áfáját. Ennek feltétele is lenne: az, hogy a termelôvállalatok álljanak elô költségcsökkentési tervvel.
– Az én szándékom az, hogy az áremelkedések egy részét az energiatermelôk vállalják magukra egyéb költségeik csökkentése révén, más részét pedig az állam viselje: ez utóbbi az adók egy részérôl való lemondás formájában – idézte a minisztert a hírügynökség.
A kormány azzal számol, hogy az év végére 37-38 százalékos lesz az infláció, a költségvetési törvényben jelzett 27 százalék helyett.
A Magyarok Világszövetségének szakértôi által kidolgozott, a külhoni magyar állampolgárság megadásáról szóló törvénytervezetrôl tárgyalt Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke és Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt országgyûlési képviselôje szerdán Budapesten.
Az egy órás munkatalálkozón jelen volt Borbély Imre, az MVSZ Kárpát-medencei Régiójának elnöke is.
Patrubány Miklós a megbeszélést követôen az MTI érdeklôdésére elmondta: a szocialista politikus kérésére megállapodtak abban, hogy az MVSZ szakértôi további finomításokat végeznek a törvénytervezet szövegén. Pontosítják a külhoni állampolgárság bevezetésével járó esetleges nemzetközi jogi, valamint munkaügyi vonatkozásokat.
A világszövetség elnöke emlékeztetett arra, hogy tárgyalássorozatot kezdeményezett valamennyi parlamenti párt képviselôivel a külhoni magyar állampolgárságról szóló törvénytervezet megvitatására.
Az MTI értesülése szerint még szeptemberben Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke is találkozik az MVSZ vezetôivel.
A Megyei Mezôgazdasági Területrendezési és Kataszteri Hivatal dolgozói holnap, pénteken reggel 7 – 9 óra között beszüntetik a munkát, ezzel fejezve ki közösségvállalásukat a Beszterce-Naszód, Neamti és Hargita megyei kollegáikkal, aki szeptember 4-tôl általános sztrájkba léptek. A hivatalnál 61 szakember dolgozik, 58-an a geodéziai és kataszteri alkalmazottak szakszervezeti szövetségének tagjai. Az érdekvédelmi képviselet országos szinten 3040 tagot számlál, a Fratia RSZSZOSZ tagszövetsége. A szakszervezeti szövetség megyei szervezete július 31-i közgyûlése határozta el, hogy augusztus 4-gyel kezdôdôen kirobbantják a munkakonfliktust. Mi történt azóta? - kérdeztük Baciu Alexandru szakszervezeti vezetôt.
– Elôször is röviden a pontokba foglalt akkori követeléseinkrôl: – fizetéseink az országos átlagos jövedelmi szint alatt vannak, az idei 24-es számú, érvényben lévô kormányrendelet alapján április 1-tôl 60%-os fizetésemelésben kellett volna részesülnünk, – sôt, a mezôgazdasági minisztériumtól átiratot kaptunk, miszerint július hónappal kezdôdôleg 25%-kal csökken javadalmazásunk, amely decemberig eléri az 50%-os arányt; A mezôgazdasági minisztérium teljesen visszavonta a terepmunkával járó szállítási, üzemanyag- és más költségeket, emiatt július 21 óta nem járunk terepmunkára, a hivatal három gépkocsija áll. – Az 1998-as rendelkezések alapján mi is jogosak vagyunk az ebédjegyekre; többszöri kérésünk nyomán sem hagyta jóvá a mezôgazdasági minisztérium a II-es munkakategóriába való besorolásunkat; nem újították fel a munkaszerzôdéseket.
Tudni kell még, hogy a Geodéziai és Kataszteri Szakszervezetek Szövetségének vezetôi augusztus 9- én tárgyaltak a mezôgazdasági minisztérium képviselôivel, amelyen a megyei szakszervezeti vetôk is jelen voltak. A megbeszéléseken – annak ellenére, hogy megígérte – nem volt jelen Ioan Avram Muresan mezôgazdasági miniszter. Akkor Pana Ioan államtitkárral és a minisztérium társadalmi ügyek bizottságának küldötteivel folytattunk tárgyalásokat. A négyórás találkozó nyomán az államtitkár bejelentette: a fizetéseinket nem csökkentik 25%-kal, ami sajnos csak ígéret maradt, az augusztusi fizetésünk 75%-át kaptuk meg; – alkalmazni fogják a 24-es kormányrendeletet, amely alapján két szakaszban összesen 60%-os fizetésemelésben részesülünk – ugyancsak ígéret maradt; folyósítani fogják a terepmunkával járó költségeket – nem tették; a munkaügyi minisztérium is csak ígérgetett, hogy intézkednek a II. munkakategóriába sorolásunk kapcsán. Mivel a követeléseinkre csak igérgetés volt a válasz az ország néhány megyéjében a hivatalok szakemberei általános sztrájkba léptek. Közgyûlésünk úgy határozott, hogy pénteken mi is beszüntetjük a munkát két órán át, szolidarizálva kollegáinkkal. Amennyiben a központi költségvetés kiigazítása után sem kapunk jelzéseket követeléseink teljesítésérôl mi is elrendeljük az általános munkabeszüntetést.
Tegyük az iméntiekhez: a kataszteri hivatal dolgozói akkor kényszerültek beszüntetni a munkát, amikor a legnagyobb szükség van rájuk, hiszen folyamatban van a mezôgazdasági, és erdôterületek jogtulajdonba helyezése. Vagy éppen ennek további késleltetése áll a kétszínû kormányzati magatartás mögött?
A gyalogos-aluljáró nem lehet a gyalogosoké
A gyalogosok sohanapján fogják használni a Gyôzelem téren tizenkét éve épülô- épülgetô aluljárót – közölte Dorin Florea polgármester a sajtó képviselôivel azon a tájékoztatón, amelyre a munkálatok kivitelezésével megbízott Ancona Rt. vezetôségével folytatott tárgyalásokat követôen került sor.
A polgármester szerint az aluljáró terve hibás elképzelés eredményeként született, mely nem oldja meg a tér forgalmának tehermentesítését, s további hét évre lenne szükség a befejezéséhez. Ehhez további 100 milliárd lejre volna szükség a város költségvetésébôl, s ezt a pénzt ésszerûbben is fel lehet használni.
A polgármester kifejtette, hogy a munkálatok következtében – a rosszul elkészített tervek miatt – meggyengült a szomszédos zöld tömbház alapzata, ezért konszolidációs munkák elvégzésére van szükség. Ezt követôen megnyitják a forgalmat a Dózsa György utca felôl a Tudor irányába, s befejezik a felszíni körforgalom pontratételét, gyalogos- átjárók létesítésével. A föld alatt azonban nem folytatódnak a munkálatok a hivatal pénzén.
Két lehetôség kínálkozik – mondta a polgármester – konzerválják a munkálatokat, vagy megpróbálják haszonbérbe adni az aluljárót egy vállalkozó számára, aki befejezheti és kiaknázhatja a benne rejlô üzleti potenciált, akár föld alatti garázsok létesítése által is. Ahhoz azonban – tette hozzá –, hogy vonzóvá tegyék a létesítményt, egyebet is kínálni kell. Ezért a hivatal a zöld tömbház mögötti, amúgy is szisztematizálási terv alá esô ingatlanokat megfelelô kárpótlás kifizetésével kisajátítja, s a teljes területet haszonbérbe kínálja egy nagy tôkeerejû nemzetközi cég számára, amely ott szállodát, vagy üzletközpontot létesíthet. A feltétel, hogy fejezze be az aluljárót is.
Azt Dorin Florea is elismerte, hogy a terv megváltoztatásához a városi tanács beleegyezése is szükséges, ám reményét fejezte ki, hogy sikerül meggyôznie a tanácsosokat, hisz "közösen kell tennünk ezért a városért".
A város elsô emberének szokásos lendületes stílusában a tájékoztatón sok minden egyébrôl is szó esett. Megtudtuk például, hogy a hivatal egyik prioritása a távfûtési rendszerek felújítása, s ehhez az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (BERD) segítségét is igényelni fogják. Annak ellenére, hogy Dorin Florea "túl bürokratikusnak" véli ezt az intézményt. Párhuzamosan a BERD- alapokkal, visszafizetendô üzleti kölcsönöket is igényelnek, melyek – így a polgármester – nem vehetôk fel, ha a város költségvetését megterheli az aluljáró építése. Hogy túlteng az önbizalma, a város elsô hivatalnoka azzal is bizonyította, hogy közölte: javasolni fogja a kormánynak, hogy vegyenek példát a marosvásárhelyi távhôszolgáltató rendszer felújítási stratégiájáról, s igényeljenek központosítottan finanszírozást a munkálatokra. Három éven belül – hangzott el az optimista jóslat – modern, s ahol kell tömbházankénti hôközpontokat szerelnek fel, s megoldják a fogyasztás lakásonkénti mérését, úgy, hogy ha valaki nem tartózkodik otthon, kikapcsolhassa a távhôt.
Arról is tájékoztatást kaphattunk, hogy ezentúl a kóbor kutyák összegyûjtése és ivartalanítása az állatkert feladata, az Assisi Szent Ferenc Alapítvánnyal együttmûködésben; hogy a polgármesteri hivatal ingyen virágmagokat és csemetéket fog kínálni a lakótársulásoknak, hogy szebbé varázsolják a központot és a lakónegyedeket; hogy a lakótársulások haszonbérbe vehetik a tömbház elôtti területeket "mielôtt még valaki más venné ezeket haszonbérbe"; hogy rendôrôrsöket létesítenek a Rovinari, Tudor és Kövesdomb negyedekben.
Külön szó esett a fizetéses parkolórendszerrôl. Dorin Florea szerint a Telpark rendszer bevezetése törvénybe ütközött, s ha ez beigazolódik, kérni fogja a prefektúrát a tanácsi határozat érvénytelenné nyilvánítására. Ô egyébként az egész város területére érvényes parkolási rendszer bevezetését tervezi, magasabb díjszabással a zsúfoltabb helyeken.
Ha másoknak jól megy, akkor nekünk duplán rossz. Nem elég az elmúlt évek politikai mocsarába taposott ipar, az aszály sújtotta faekés földmûvelés, most a lendületesen fejlôdô országok miatt is elvisszük a balhét. A kínai csoda, a Clinton-Kánaán és a nyugat-európaiak konok gazdasági fellendülése újabb krízist idézett elô. A francia, angol és belga közúti torlaszok láttán az olajtermelôk tanácsához futamodtak a szorongatott kormányok. Mindhiába. A burnuszos arabok kezüket dörzsölve készségesen ígérték a kitermelés növelését, de az ár egy kis ingadozás után, újból ágaskodik. Válság ez javából, még ha a szakemberek vonakodva ismerik el ezt.
Keserû valóság csipetnyi örömmel. Ha ideig, óráig, de csak megvalósult a zöldek álma: benzingôzmentessé vált nagyvárosokban biciklisek kerülgetik a ledöglesztett kamionokat. A tévécsatornákon jó volt látni az Antonioni Nagyítására emlékeztetô híradóképeket, amint a monstrumok gyûrûjében két öltönyös hivatalnok ingujjra vetkôzve komótosan teniszezik a belga fôváros sugárútján. A látszat és a valóság.
Másfél évvel ezelôtt senki nem beszélt arról, hogy a túlzott gazdasági növekedés nem vezet jóra. Pedig volt olajválság a hetvenes években is, és a Római Klub tanulmányaiban több mint három évtizede megkongatták a vészharangot.
A tavalyi év elsõ hónapjaiban még 10–12 amerikai dollárért jegyezték a tõzsdéken a nyersolaj árát. Majd lassan araszolgatva feltornászta magát a mostani 35 dolláros szintre. A kiváltó okot most a túlzott jólétben vélik felfedezni az elemzõk. Magyarázataik szerint a gazdasági növekedés – a még több jármû, a még nagyobb ûrtartalmú motorok elszaporodásával – a motorizáció fokozódásához vezetett. A finomítók több nyersolajat igényeltek, mint amennyit a termelõk, a saját maguk szabta korlátok átlépése nélkül, ki tudtak volna elégíteni. Elõbb csak a benzin, majd a gázolaj ára haladta meg a fogyasztók tûrõképességét. A kormányoknak – mifelénk is – természetesen jól jött egy kis drágulás, ugyanis az üzemanyagárba csomagolt adó- és illetékbevételek is nõttek. Most küszködhetnek a kamionblokáddal. Nálunk pedig beköszöntött az energetikai tél — tudhattuk meg a minap az ipari miniszter bejelentésébõl. A hõerõmûvek nem tartalékoltak fûtõanyagot és pénzük sincs amibõl vegyenek, hisz képtelenek behajtani adósaiktól a tartozásokat. Naná, hogy patthelyzet. Ráadásul nyakunkon a választás. A bányászbéka szintjére pöckölt életszínvonal miatt néhány politikus kibukik a csúcsmenedzseri fizetésért nyugdíjas teljesítményt igénylõ parlamenti bársonyszékbõl. Nem fáj értük a szívem. Sokkal inkább az érdekel, hogy mi kerül a fogyasztói kosarunkba a télen, miután kifizettük az energiaszámlákat. Talán ez a százfelé húzó kormány is megembereli magát. Ha másként nem megy, akkor a Valutalaap jövõ hónapra ígért százmillió dollárját fordítja a nyomor enyhítésére. Az adósság törlesztésének gondját pedig átruházza az eljövendõ hatalomra.
Kedden Berlinben megtartotta alakuló ülését a német belügyminiszter kezdeményezése nyomán létrejött bevándorlási bizottság.
A testület feladata, hogy a jövô év nyaráig javaslatokat, elképzeléseket dolgozzon ki a Németországba irányuló migráció kezelésére, a különbözô kategóriájú külföldiek maradásának vagy kiutasításának törvényi szabályozására. A bizottság javaslatai mindazonáltal nem kötelezô érvényûek a kormány számára.
A bevándorlási bizottság elnökévé Otto Schily belügyminiszter a CDU liberális szárnyához tartozó Rita Süssmuthot, a Bundestag egykori elnökét kérte föl. A további húsz tag között van Hans-Jochen Vogel (SPD) korábbi igazságügyi miniszter, Cornelia Schmalz-Jacobsen, a kormány egykori külföldi ombudsmanja, egyházi méltóságok, a gyáriparos szövetség, az iparkamara és a munkaadók szövetségének vezetô képviselôi, egyetemi szakértôk. Tagja a testületnek Vural Öger török származású vállalkozó, az Öger Tours utazási iroda tulajdonosa is.
Németországban jelenleg 7,3 millió külföldi él, ez a lakosság 9 százalékát teszi ki. A legnépesebb csoportot a törökök képezik (2,1 millió), mögöttük az EU-államokból érkezett külföldiek (összesen 1,85 millió) következnek.
1959-98 között csaknem 30 millió külföldi érkezett Németországba, miközben 21 millióan hagyták el az országot. 1990 óta fôleg a volt Szovjetunióból (németajkú, illetve zsidó személyek), a szétesett Jugoszláviából (polgárháborús menekültek), valamint Afrikából, Irakból és Afganisztánból érkeztek jelentôs számban külföldiek német földre. A menedékjogi törvény 1993-ban végrehajtott szigorítása óta folyamatosan csökken a harmadik világ országaiból jövô menekültek, illetve menedékkérôk száma.
Jelenleg világszerte 2,8 milliárd ember él naponta kevesebb mint két dollárból, míg egy dollár alatti napi jövedelembôl 1,2 milliárdan gazdálkodnak – állapítja meg a Világbank Támadás a szegénység ellen címû, kedden közzétett tanulmánya.
A Világbank hatvan országban 60 ezer ember személyes megkérdezésével végzett felmérésében az áll, hogy Dél- Ázsiában lakik a napi egy dollár alatti összegbôl gazdálkodók 43,5 százaléka, Dél-Afrikában 24,3 százaléka, Észak- Ázsiában pedig 23,2 százaléka.
A jelentés szerint a fejlôdô országokban a gyermekek öt százaléka nem éri meg az ötödik életévet, míg a fejlett országokban ez az arány egy százalék alatt van.
A húsz legfejlettebb országban az átlagkereset 37- szerese a húsz legszegényebb országénak. Kétszeresére nôtt a két szélsô átlagérték közötti különbség az utóbbi 40 év alatt.
A Világbank szerint az elszegényedés oka leginkább az, hogy a rászorultak nem engedhetik meg gyermekeik iskoláztatását, mert az így kiesô jövedelem miatt a családoknak már étkezésre sem jutna pénze. Képesítés nélkül azonban a gyerekek nem tudnak majd elhelyezkedni, így valószínûleg ugyanolyan anyagi körülmények között fognak élni, mint szüleik. Ezért a szervezet egyik célkitûzése, hogy másfél évtized múlva a fejlôdô országokban is minden gyerek járjon általános iskolába.
A Világbank szeretné elérni azt, hogy 1990 és 2015 között felére csökkenjen az egy dollár alatti jövedelembôl élôk száma.
A jelentés szerint a világszervezet 1990 és 2015 között a gyermekhalandóságot 67 százalékkal akarja csökkenteni. Ez utóbbi idôpontig mindenki számára elérhetôvé akarja tenni a szükséges egészségügyi szolgáltatásokat.
A szegénység ellen a Világbank elsôsorban segélyek nyújtásával küzd, azonban ügyelniük kell arra, hogy abba az országba jusson el az anyagi támogatás, ahol a leghatékonyabban tud segíteni.
A szerdai lapszámban megjelent Kerekes Károly interpellációja címû írásba az anyag román fordításából kifolyólag néhány pontatlanság került, ezért kérem a következô pontosításokat eszközölni:
1. Napirend elôtti felszólalásomban azt állítottam, hogy a nyugdíjtörvény a jövô évben lép hatályba, és nem "jövôre elfogadandó"; 2. Nem azt kívántam idôben jelezni, hogy az új nyugdíjtörvény illúzió, hanem azt, hogy a nagy nyugdíjkülönbségek kiküszöbölése az új nyugdíjtörvény által nem más, mint illúzió;
3. A törvénycikkely, amelyre hivatkoztam, és amelynek értelmében újraszámolják a jelenlegi nyugdíjakat az új, pontozásos módszer alapján, lehetôséget ad a nagyobb, elônyösebb összeg megtartására, még akkor is, ha az újraszámítást követôen netán kisebb lenne a nyugdíj összege, mint a jelenlegi;
4. A rendszerváltást követô kormány hibája az volt, hogy nem állapították meg helyesen a nyugdíjak helyettesítési rátáját, vagyis azt, hogy a nyugdíj hány százaléka lehet a nyugdíjazást megelôzô fizetésnek.
Az Európai Unió 14 tagállama kedden megszüntette az Ausztria ellen hozott kétoldalú megszorító intézkedéseket, s e lépések hasznos voltát kiemelve, a döntést összekötötte a bécsi konzervatív koalícióban helyet kapott Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) szembeni "különleges éberség" fenntartásának hangsúlyozásával.
Az unió elnöki tisztségét ellátó Franciaország által nyilvánosságra hozott határozat leszögezi: "Az FPÖ természete és jövôbeli alakulásának bizonytalansága továbbra is súlyos aggodalom forrása. A 14 ország úgy ítéli meg, hogy különleges éberséget kell tanúsítani e párttal és a kormányra gyakorolt befolyásával szemben. A határozat meghozói egyetértenek abban, hogy erôfeszítéseiket egyesítve fenntartják az éberséget" – áll az Élysée-palota által kiadott közleményben.
A dokumentum a továbbiakban állást foglal amellett, hogy az Európai Unió kebelében folytatódjon a közös gondolkodás azokról a módszerekrôl, amelyek révén elejét lehet venni a hasonló helyzetek kialakulásának, nyomon lehet követni és értékelni lehet ezeket, s adott esetben cselekvôen fel lehet lépni ellenük. Ehhez a gondolkodási folyamathoz – mutatnak rá a közlemény aláírói – hasznos hozzájárulással szolgáltak a három EU-bölcs jelentésében megfogalmazott ajánlások.
E jelentésbôl, amelyre hivatkozva a 14 tagállam újból felülvizsgálta az osztrák kormánnyal fenntartott kétoldalú kapcsolatait, a 14 ország négy következtetést emel ki:
– a meghozott intézkedések hasznosnak bizonyultak
– az osztrák kormány nem tagadta meg a közös európai értékek iránt vállalt elkötelezettségét
– a 14 tagállam intézkedései, fenntartásuk esetén, céljukkal ellentétes eredményt hoztak volna,
– az FPÖ-t szélsôséges jellemzôkkel rendelkezô jobboldali populista pártnak lehet tekinteni, amelynek jövôbeli alakulása bizonytalan.
A kétoldalú kapcsolatok területén alkalmazott büntetô intézkedéseket februárban léptették életbe Béccsel szemben, mert Wolfgang Schüssel konzervatív kormányába bekerült Jörg Haider szélsôjobboldali pártja – emlékeztetnek Párizsban.
Az Európai Unió legnagyobb gondja ez idô szerint nem csak az hogy a közös pénz, az euró még mindig a szülési fájdalmakat szenvedi, nem is az, hogy a balkáni háború után még mindig kétséges, ki tud-e alakítani hatékony közös kül- és biztonságpolitikát, még csak nem is a felvételre váró országok körében egyre jobban eluralkodó ellenérzés, amiért olyan lekicsinylôen kezelik csatlakozási tárgyalásaik ügyét; mindezeknél jobban nyomasztja a szervezetet sínen tartani és továbbfejleszteni hivatott vezetôket az a feladat, hogyan vigyék végbe az unió szétrepedezôben lévô döntéshozó mechanizmusának teljes felújítását – állapítja meg a Párizsban megjelenô International Herald Tribune.
Az angol nyelvû napilap szerdai számának cikke azokat a problémákat elemzi, amelyek a jelenleg 15 fôs európai szervezetet tíz éven belül létszámában megduplázó bôvítési folyamat perspektívájában álltak elô. Az IHT szerint a Miniszteri Tanács, a szervezet döntéshozó testületének teljesítôképessége a tagállamok számának s a velük együtt megnövekedett feladatok nyomása alatt már korábban megrendült. A hatékonyság csökkenése már most is hátráltatja a közösség gazdasági versenyképességét a nemzetközi piacon. Az uniónak ötször-nyolcszor annyi idô kell létfontosságú üzleti szektorok új szabályozóinak kidolgozására, mint az Egyesült Államoknak – írja a lap.
A Miniszteri Tanács átalakítását az az egyelôre még igen homályos perspektíva teszi elodázhatatlanul idôszerûvé, hogy az EU-nak öt éven belül 20, tíz év múlva pedig már 30 tagállammal kell számolnia. A tanács titkárságát vezetô EU-diplomaták arra emlékeztetnek, hogy a 90-es évek közepére, amikor a közösség Svédország, Finnország és Ausztria belépésével 15 tagúra duzzadt, a döntéshozó gépezet riasztó nyikorgásokkal lassulni kezdett. Az idézett tisztségviselôk a teljes lebénulás veszélyére figyelmeztetnek, ha az újabb tagok belépése elôtt nem zajlik le egy mélyreható átrendezés a döntési szinteken.
A francia fôvárosban legutóbb éppen a Miniszteri Tanács feladatainak átstrukturálásáról tartottak vitasorozatot a francia Notre Europe társaság – amelyet a volt EU-bizottsági elnök, Jacques Delors alapított – és a brüsszeli székhelyû Friends of Europe csoport kezdeményezésére. A tanácskozáson Európa 40 legfelkészültebb, az EU döntéshozó mechanizmusát személyes tapasztalatokból ismerô szakember folytatott eszmecserét.
A viták végsô következtetése arra világított rá, hogy a probléma jóval nagyobb annál, mint amit a különbözô résztvevôk szerepeinek és hatáskörének puszta kiegyensúlyozása jelentene. A valódi kérdés az – hangsúlyozza az IHT –, képesek-e az európai kormányok maguk elôrevinni az Európai Uniót, anélkül, hogy a Miniszteri Tanács visszaszerezné központi szerepét? Ez feltételezi, hogy a tagállamok kormányainak sikerül a következô igen kényes szakaszban egyetlen közös szólamra rátalálni a külügy és biztonságpolitika, csakúgy mint az egész Európát átfogó gazdaság területén az eddigieknél jóval bonyolultabb politikai egyezkedések révén – összegzi elemzését az IHT.
A kétnyelvûség a nyelvi béke legjobb eszköze
Az anyaországi hallgatóknak nemcsak a hangja ismerôs, a Magyar Televízió népszerû nyelvmûvelôi mûsoraiban ôt magát is sokszor láthatták, s kedvelt rovataival jelen van az írott sajtóban is. Itt Erdélyben Grétsy László szavait, tanácsait elsôsorban a Kossuth Rádió közvetíti számunkra. Ezért örültünk, hogy a Marosvásárhelyen tartott Anyanyelvi Konferencia szünetében személyesen is elbeszélgethettünk a népszerû nyelvésszel.
– Mióta ébredt fel Grétsy Lászlóban az érdeklôdés az anyanyelv, a nyelvmûvelés iránt?
– Egyetemi éveim alatt már biztos voltam benne, hogy erre a pályára lépek, és nem csak én, az évfolyam minden tagja tudta, hogy a Grétsybôl nyelvész lesz, mert a nyelvészet "fogott meg" már az elsô év elején. Az egyetem elvégzése után – több évtizeddel ezelôtt – aspiráns lettem, mert akkor az aspirantúra volt "a módi" azok számára, akik a tudományos pályát választották. Pais Dezsônek lettem az aspiránsa, és ebbôl következik, hogy nyelvtörténésznek indultam. Meg is maradt ez bennem egész életemben. Az aspirantúra elvégzése és a kandidátusi cím megszerzése után a Nyelvtudományi Intézetbe kerültem, ahol Lôrincze Lajos osztálya lett az elsô munkahelyem, ami megadta a második "lökést" is számomra, hogy a nyelvtörténet mellett a magyar nyelv használata, jelen állapotának vizsgálata is életcélommá váljon. Attól kezdve én ezt nagyon komolyan vettem, és mindig arra törekedtem, hogy olyasmit végezzek, ami nemcsak a tudománynak használ, hanem a társadalomnak is valamicskét. Ha valakinek az a célja, hogy csak a tudomány épületére tegyen rá még egy téglát, az is nagyon jó, dicséretes, de egyre inkább azok a feladatok foglalkoztatnak, amelyekkel közvetlen hasznot lehet elérni a nyelvhasználók körében. Ezért lettem aztán a magyar nyelv múltja iránt mindig is érdeklôdô, a magyar nyelv múltját, történetét felhasználó nyelvmûvelô. Ebbôl következik, hogy a munkáim jelentôsebb része már ilyen jellegû. A szóhasadás címû elsô könyvem még nem, az ugyanis egy addig még nem regisztrált, de ma már a tankönyvekben is szereplô szóalkotási módról szólt, a többi munkám viszont már ilyen jellegû: Anyanyelvünk játékai, Nyelvmûvelô kézikönyv, Nyelvmûvelô kézikönyvtár, Hivatalos nyelvünk kézikönyve Iratszerkesztési és -fogalmazási tanácsadó – csupa olyan munka, amellyel már nem ötven vagy ötszáz kutatóhoz akarok fordulni, hanem több ezer, jobbik esetben több százezer emberhez. Mivel ez utóbbi jobbára csak a tömegtájékoztató eszközök révén oldható meg, ebbôl következett, hogy már 1970 elôtt becsöppentem a televízióba és a rádióba is. Mert ezek országos fórumok, s a nyelvmûvelônek szüksége van az országos visszajelzésre, meg a közlési lehetôségre is. Az elsô televíziós mûsorom 1962-ben volt, aztán a televízió elsô élô nyelvmûvelô mûsorában Lôrincze Lajossal együtt válaszoltunk a beérkezô kérdésekre. A televíziót nem hagytam cserben, mert mindig hívtak, játékos vetélkedôket szerveztem. A rádiós ismeretterjesztést sem hagytam, ott is már évtizedek óta kiveszem a részem a munkából.
– Lemérhetô-e ennek a sok évtizedes tevékenységnek az eredménye?
– A kérdés jogos, s a válasz nem könnyû, ugyanis ha egy-egy mûsorban, adásban egy nyelvi hibáról szólok, annak a közvetlen hatását nemigen lehet lemérni, mert nem tudom azt, hogy pont aznap az adás hallatán hányan fogadták meg a nyelvész tanácsát. De azért van egy ellenôrzési mód. Tíz éven át az Álljunk meg egy szóra! címû mûsorban mindig volt egy olyan kis rész, hogy Vágó István barátommal megálltunk egy rossz utcanév felirat, egy rossz reklámszöveg elôtt, és ott a helyszínen elmondtuk, hogy hol a hiba, hogy miért nem felel meg a helyesírási szabályoknak, hogy értelmetlen a fogalmazás. Amikor visszamentünk hetekkel, hónapokkal késôbb, kiderült, hogy a táblát kicserélték, a feliratot leszedték, s a tetten ért hibáknak általában a harmada eltûnt.
Ha viszont arról szólok valamelyik adásomban, hogy eluralkodott napjainkban a: "természetesen, hogy ebben igazad van…" féle mondatszerkezet keveredés, márpedig eluralkodott, nem tudom lemérni, hogy a tanácsom valaki is megfogadta-e, vagy sem.
Vannak olyan nyelvhasználati hibák is, melyek elôtt a nyelvész egy-két évtized után fejet hajt, s azt mondja, hogy ez most már nyelvszokás, ez nem vesztést, nem kudarcot jelent. A nyelvhasználat nagy úr, nagyobb a nyelvmûvelô szavánál, és nagyon sokszor észrevettem, hogy ilyenkor a nyelv, a kollektív nyelvszokás volt a bölcsebb.
– A marosvásárhelyi konferencián két teljesen ellentétes megállapítás hangzott el a magyar nyelvrôl: hogy nagyon jó, illetve, hogy nagyon rossz állapotban van. Grétsy Lászlónak mi a véleménye?
– Ismerem mind a Méray Tibor, mind a Balázs Géza véleményét, s hozzám ez utóbbi áll közel. A magyar nyelvet a határokon belül különösebb veszély nem fenyegeti. Csodálatos szóalkotási módjai vannak, a szókincse rohamosan fejlôdik, grammatikai rendszere nem romlik, hanem változik, azt az egyet nem számítva, hogy az idegen szavak gyorsabb ütemben türemkednek be a nyelvhasználat bizonyos területeire, a reklámok világába, a kereskedelmi életbe, s ezáltal az emberek hajlamosak úgy érezni, hogy ejnye, most már elidegenesedünk, s Budapest vagy a vidék utcáit járva minden idegenül hangzik. Sôt, nem egy helyen hallottam már azt is, hogy a kereskedôk a Nôi divat helyett az angol megnevezést írják ki, mivel a tinédzser lányoknak ez elôkelôbben hangzik. Ami ellen lehet tenni, hisz olyan jelenség, amely ezt az erôs, hatalmas magyar nyelvet, amely a világ hétezer nyelve közül valahol a 38-39. helyen van, nem fenyegeti.
Nyelvünk gazdag, több mint ezeréves írott kultúrája van, és ebben is a legnagyobbak közé tartozik. Azt azonban el kell érni, hogy Magyarországon és máshol is az idegen szavak ne a magyar kifejezések róvására, hanem mellettük terjedjenek. Igaza van a kereskedônek, hogy legyen ott angolul vagy svédül a felirat, csak legyen ott magyarul is. És ehhez semmilyen nyelvtörvény nem kell, hisz ahol bevezették, mindenhol kudarcot vallott. A francia nyelvtörvény, amely több mint húsz éve él, lényegében nem hozott eredményt, a többi pedig ádáz áldatlan vitákra vezetett, mint például a szlovákiai és az észtországi; vagy a kanadai a nyelvrendôrséggel együtt. Sikeres nyelvtörvény nincsen. Én azt gondoltam, és már meg is beszéltem kollégáimmal, s közzé is tettük, hogy belsô rendelkezéssel kell megoldani azt, hogy bármit kiírhat a kereskedô, csak legyen ott magyarul is. Ha ezt sikerül meghonosítani a szomszédos országokban is el fog terjedni, hisz a kétnyelvûség a nyelvi béke legjobb eszköze. Kodály hatvan valahány évvel ezelôtt megmondta, hogy a idegen nyelvekrôl nem mondhatunk le, arra kell törekednünk, hogy a magyar mellett legalább egy idegen nyelvet is beszéljünk. Az idegen nyelv tanulásával együtt pedig tanuljuk és fejlesszük újra a magyart. Ilyen módon az együttes nemzeti kultúránk nem csökken, hanem erôsödik.....
– Említette, hogy a határokon belül nem fenyegeti veszély a magyar nyelvet. És másutt?
A határokon túl, meg a Kárpát-medencében és a nyugati sziget-magyarság körében viszont fennáll a veszély, és ezt ôszintén meg kell mondani. Hiszen ott, ahol már csak ötvenezren vagy ötezren élnek az anyanyelv közegében, sajnos meggyengül, és ezzel számolni kell. Az asszimiláció elkerülhetetlen egy bizonyos fokon, de az a cél, hogy ahol van tömbmagyarság, ott ez a folyamat ne csak elodázható, hanem elkerülhetô legyen.
A három régiót nem lehet együttesen vizsgálni, olyan nemzeti nyelvi stratégiára van szükség, amelyik elkülönítetten jelöli ki a feladatokat.
– Járt-e már Grétsy László Marosvásárhelyen?
– 1956 októberében. Az egyetem elvégzése után az elsô külföldi kiküldetésem volt, október 20-án a forradalom elôtt három nappal Marosvásárhelyrôl Brassóba tartoztam. Itt a Bolyai könyvtárban dolgozhattam néhány napig Farczády Elekkel, aki akkor a könyvtár vezetôje volt, s mutatta nekem a Marosvásárhelyi sorokat, amelyekrôl, akkor még meg sem jelentek az értékelô tanulmányok. Áprilisban találta meg, késôbb kiderült, hogy Koncz József már a múlt században ismerte, csak nem tette közzé. Itt kezdtem tulajdonképpen a kutatói munkámat néhány napig, mert jött a októberi forradalom híre, és attól kezdve azt lestük, hogyan mehetnénk haza. Az út jó néhány napig eltartott, gyalog keltünk át a határon, mert a sínek fel voltak szedve.
– Ez alkalommal hogyan érezte magát?
– Az ideutazás nehézségeit leszámítva, jól. Az Anyanyelvi Konferencia egészében nagyon nemes célt szolgál, bár úgy érzem, hogy az irodalomra fekteti a hangsúlyt. A továbbiakban azt kívánom, hogy egyre nagyobb szerepet kaphasson benne az anyanyelvvel való foglalkozás, ami mindenkihez szól, s ami az anyanyelvet a kedves, a szép, a gazdag vonulatában is megmutatja.
Szeptember 13. a Román Tûzoltóság napja. Ennek alkalmából tegnap a marosvásárhelyi tûzoltólaktanyában tartottak ünnepséget, amelynek keretében felolvasták a tûzoltócsapatok parancsnoka, dr. Craciun Ionel hadosztályparancsnok, és Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter napiparancsait, amelyek megemlékeztek a katonai tûzoltók fegyvernemének fontos pillanatairól. 165 éve alakult az elsô katonai tûzoltóalakulat az országban. A fegyvernem katonái amellett, hogy részt vettek az 1848-as román forradalom eseményeiben, az 1877-78-as függetlenségi háborúban, és a két világháborúban is, több mint 300.000 alkalommal teljesítették kötelességüket fôleg a tûz elleni harcban, de a természeti csapások idején is.
A napiparancsok felolvasása után kihirdették az alkalomra szervezett hagyományos, öt próbából összetett verseny eredményeit, majd kultúrmûsort is szerveztek. A sajtó számára a megyei tûzoltócsoport parancsnoka, Micu Liviu ezredes tartott rövid tájékoztatót, amelyen kiderült, az év elsô hónapjában 180 bevetése volt a csoportnak. Tûzesetek leggyakrabban a magánháztartásokban fordulnak elô. Idén 115 eset volt, az elôidézô okok között elsô helyen szerepel az improvizált elektromos berendezések használata, ezután a felügyelet nélkül hagyott tûz következik. Gyakran okoznak bajt a tûzzel játszó gyerekek, és gyakoriak a gyújtogatások is, ám ez utóbbiak tetteseit nehéz azonosítani. Az év elsô nyolc hónapjában négy áldozatot követeltek a tüzek megyénkben, további hat személy sérült meg. A bevetések során egyetlen tûzoltó sem sérült.
A parancsnok kitért a felszerelés elavultságára is. A gépkocsipark nagy része korszerûtlen és elöregedett, de még mûködôképes. Fejlesztés nincs kilátásban, mivel újabb jármûvek beszerzésére idén egyáltalán nem ad pénzt a belügyminisztérium. A tûzoltóparancsnokság elkészítette ugyan egy, a fejlett országokban használatos tûzoltóautókkal is összevethetô hazai gép prototípusát, de a sorozatgyártásra nincs pénz.
Ha az új helyi és megyei vezetésben meglesz a kellô megértés, Szovátán és Marosludason is alegységeket akar létesíteni a tûzoltócsoport. Kérdésönkre válaszolva a parancsnok elmondotta, van személyi és anyagi tartalékuk, amivel ezeket feltölthetnék. Remélik, hamarosan sikerül megoldani ezt a problémát, különösen a szovátai alegységre lenne nagy szükség, hiszen a nyaranta zsúfolt fürdôteleptôl hatvan kilométerre található a legközelebbi tûzoltóegység. Ekkora távolságoknál már nem lehet igazán eredményes beavatkozásról beszélni – mondotta a parancsnok, hozzátéve hogy világszerte az a trend uralkodik, miszerint a tûzoltók sok, és kisszámú egységekbe szervezôdnek. Erre példaként Párizst említette az ezredes, ahol nincs a vásárhelyihez hasonlítható nagyságrendû tûzoltóegység. Céltalan az erôk összevonása, inkább arra érdemes figyelni, hogy minél gyorsabban érhessenek oda a tûzoltók, ahol szükség van rájuk – összegzett a parancsnok.
(l)
Hétfôn éjszaka, keddre virradóra tûz pusztított a nyárádköszvényesi Vizeli Antal magángazda portáján. Mindamellett, hogy leégett egy masszív gazdasági épület, amibôl alig-alig menthettek ki négy fajtehenet, a lángok martalékává vált mintegy 5o tonna (!) széna; így néz a tél elébe a jó gazda hírében álló fent nevezett nyárádköszvényesi ember.
Viszonylag rövid idô alatt a faluban, annak is egyik fertályában ez volt az ötödik tûzeset (!), ami arra enged következtetni, hogy szándékos gyújtogatásról van szó, de bûncselekmény mellett szól az a tény is, hogy a tûzoltóság szakemberei – aprólékos vizsgálat során – ezúttal sem találtak semmiféle technikai, vagy gondatlanságra hárítandó okot. A faluból származó értesüléseink szerint valamennyi tûzesetkor a lángok kizárólag mindig a kertek, illetve a mezô felôl támadtak, ami ugyancsak súlyos bûncselekményt feltételez, vagyis a kárvallottak és a szemtanúk meggyôzôdése, hogy mániákus gyújtogató teszi tönkre, illetve tartja rettegésben a köszvényesi gazdákat. A rendôrség ezúttal is ismeretlen tettes után nyomoz, ötödik nekifutásra talán csak kideríti: ki a piromán?
Tegnap délután a nôi röplabda Románia-kupa keretében a marosvásárhelyi CSU Gaz A-osztályos újonc együttese a pitesti-i Dacia csapatát fogadta, mely a tavaly országos 3. helyet vívott ki magának a legjobbak között. Ez a két csapat második találkozója volt, a pitesti-i 3-0 arányban ért véget a vendéglátók javára. Világos volt tehát, hogy nagyon nehéz dolguk lesz a vásárhelyieknek, egy játszma erejéig mégis reménykedhettek, hisz 1-0 arányban vezettek. Sajnos azonban a második játszmában nem kevesebb, mint hét adogatást rontottak el Vasile Mascasan tanítványai, s a vendégek egyenlítése azt is jelentette, hogy a továbbiaktól függetlenül ôk a továbbjutók.
Késôbb a mérkôzést 3-2 arányban a hazaiak nyerték, s azt kell mondanunk, hogy ez jó fegyverténynek számít, hisz egy rendkívül erôs, összeszokott csapatot gyôztek le, s a gyôzelem nagyon kellett ahhoz, hogy az újonc csapatban tudatosodjon: van mit keresni a bajnokságban.
A CSU Gaz az alábbi hatosfogattal kezdett: Maierut, Rucoi, Zamfir, aurcanu, Ungur, Hosu. Libero: Jenei Kinga. Pályára léptek még: Jurje, Ciocan és Muresan.
A bajnokság szombaton kezdôdik, a vásárhelyi csapat idegenben kezd, Galacon lép pályára. Elsô alkalommal szeptember 27-én, szerdán játszik itthon a CSU Gaz a tegnapi ellenfél, a Dacia Pitesti ellen.
A legfontosabb és egyúttal nélkülözhetetlen írásjeleink nyelvhelyességi vonatkozásairól szólva még két-három írásjel használatára hívom fel a figyelmet. Sokan talán szükségtelennek tartották e nyelvi jelenséggel való foglalkozást, a mindennapi gyakorlat azonban arra figyelmeztet, hogy még egy hétköznapi levélnek a megfogalmazása sem olyan könnyû, mint ahogyan sokan gondolják. Egy-egy igényesebb cikk megírása meg éppenséggel megkívánja az írásjelek pontos használatát.
E harmadik jegyzetben térjünk rá a kérdôjelre! Fôleg az egyszerû mondat és a mellérendelô összetett mondat után használjuk. Pl. Meghozta már a nyugdíjat a postás? Megírtad-e a lányodnak, hogy az említett gyógyszert az orvosok nem hajlandók felírni? Párbeszédes irodalmi szövegekben a külön bekezdésben álló puszta kérdôjel nyelvi formába öntés nélkül is természetesen odaérthetô kérdést pótol. Pl. – Tudod mi jutott eszembe? Mi?
Felkiátójel szükséges a felszólító, a felkiáltó, az óhajtó értelmû egyszerû mondat és a hasonló jellegû mellérendelô összetett mondat után, valamint az alárendelô összetett mondat végére, ha a fômondata felszólító, felkiáltó vagy óhajtó értelmû. Pl. Ne kiabálj! Jaj de jó! Bár ott lehetnék! Csak jönne már, csak hozna valami jó hírt! Magyarázd meg, mi az oka!
Idézôjelbe tesszük a szó szerinti idézetet. A jelnek elöl lent, a végén fönt kell lennie: "…" Pl. "Egy gondolat bánt engemet" (Petôfi). Hogyha az idézetben újabb (belsô) idézôjelre van szükség, akkor úgynevezett lúdlábas idézôjelet használunk: »…«. Pl.: "Ellenségeink mindig »féltenek« bennünket valamitôl." Nyelvészeti szövegben valamely szó, kifejezés, mondat értelmének megjelölésére a félidézôjelet (jelentésidézôjelet) alkalmazzuk. Pl. "Egyes nyelvjárásokban a hitvány 'soványt' jelent".
A kötôjel szavak, szóelemek egybetartozásának érzékeltetôje. Legtöbbször szavaknak sor végi elválasztásakor van rá szükség. A szavak elválasztásának megannyi szabályát a helyesírási tanácsadó kézikönyvek tartalmazzák. Milyen kár, hogy szövegszerkesztés során mind könyvekben, mind sajtócikkekben errôl sokan megfeledkeznek!
Külön említést érdemel a nagykötôjel. Fôleg két népnév és önálló tulajdonnevek kapcsolatának kifejezésére, valamint két szélsô határt, végpontot jelölô szókapcsolatban és mûszaki kifejezésekben stb. használjuk. Pl. román–magyar szótár; Duna–Tisza–Maros szöge; Marosvásárhely–Brassó útvonal; A–D betûs kötet; Apolló–5 (ûrhajó).
Marosvásárhelyre érkeztek az elmúlt pénteken a Románia 2000 bemutató kerékpártúra résztvevôi: a temesvári Ifjú Természetbarátok, valamint a Kerékpártúrázók Klubjának tagjai. Útjuk során a közbeesô nagyobb városokban kívánnak a helyi környezetvédô szervezeteknek segíteni akcióikkal, a helyi hatóságokkal találkozni, szemléltetni az autóközlekedés káros következményeit és a kerékpár környezetkímélô mivoltát.
Ittlétük alkalmával részt vettek a Pro Biciclo Urbo Egyesület által szervezett szemléltetô körmeneten, szombaton délután, Marosvásárhely fôterén. Az akció bemutatta az egyik olyan elképzelést, amellyel kerékpársávot lehetne létesíteni, minimális költséggel, a meglévô fák mellett. A rövidebb és hosszabb parkrész között gyalogátjárón lehetne (nyilván gyalogosan) átkelni a fôtér hosszirányában. Ezeket a "zebrákat" a kerékpárosok mellett természetesen a gyalogosok is használhatnák.
A résztvevôk végigkerékpároztak a központi park szélsô, alig használt járdáin, az autóforgalomtól elválasztva, a park végein pedig a gyalogátkelô helyeken tértek át, illetve vissza az úttestre. A virágóránál a jelzôlámpa zöldre váltásakor indultak tovább, az autókkal egyszerre. Amikor ugyanis a gyalogosok zöld jelzést kapnak (tehát a jármûveknek piros), akkor a kerékpározóknak is meg kell állniuk, hogy ne zavarják a gyalogosokat.
Az akció után sor került néhány helyi szervezettel való találkozásra, majd vasárnap a biciklizôk továbbmentek Brassó irányába. Marosvásárhelyi és németországi résztvevôk is csatlakoztak hozzájuk.
Kép: Sólyom Sándor felvétele
A kerekek tüzetes megvizsgálása a technikai szemle egyik fontos mozzanata. Az elsô kérdés, amire választ várnak: nincs-e a csapágyaknak rendellenes holt játéka. Ennek érdekében fölemelik a kocsit és jobbról-balról átfogva, megmozgatják a kerekeket, majd meg is forgatják kézzel. Valaháynszor azt tapasztalják, hogy a kopott vagy rosszul beállított csapágyak miatt a kerekek kotyognak-lötyögnek, illetve nem pörögnek könnyedén szabadon, mert megszorult a csapágy, a hiba azonnali kijavítását kezdeményezik.
Hasonlóképpen járnak el abban az esetben is, amikor azt tapasztalják, hogy a kerék nincs a csavarokkal kellôen a kerékagyhoz rögzítve vagy repedést fedeznek föl a keréktárcsán. Több idôt (30 napot) adnak ezzel szemben a jármû tulajdonosának arra, hogy kiegyengesse- egyengettesse – amennyiben ez lehetséges – a deformálódott felnit vagy kicserélje, ha azon hegesztés nyomát találták.
A gumiabroncsok figyelmes megtekintése mellett már a légnyomásmérô és a mintázat mélységét ellenôrzô eszköz használatára is sor kerül. A futófelület teljes szélességében legkevesebb 1,6 milliméter mély kell hogy legyen a "profil". Az elôírásos légnyomás betartása több szempontból szükséges a mûszaki vizsga során. Nem csupán arról van szó, hogy defektes gumival illetlenség engedélyt kérni a közúti közlekedésre. De egyes érzékeny diagnosztikai mûszerek csak úgy képesek abszolút helyes képet adni a jármû állapotáról, hogyha az betartja a gyári paramétereket. Így nem mindegy, hogy milyen nyomás uralkodik a gumiabroncsokban, amikor a kocsi a fékpadra áll, a fényszóróit ellenôrzik vagy azt, hogy – elölrôl, hátulról nézve – vízszintesen áll-e a karosszériája. Amennyiben a kormányzott kerekeknél gömbcsuklót ("diót"), lengôvillát, összekötô rúdat stb. cseréltek, s emiatt optikai beállítást szükséges végezni, megint okkal ragaszkodnak a mûhelybeliek ahhoz, hogy megfelelôen (mindkét oldalon egyformán) legyenek felfújva a kerekek. Amit hivatalból kötelesek kifogásolni ilyenkor: mély vágások a futófelületen és/vagy a gumiköpeny oldalán; hangsúlyozottan jelentkezô egyenlôtlen kopás. A szállítási minisztérium által kiadott szabályozó rendelkezés szerint nem kötelezô valamely közúti jármû összes kerekére ugyanolyan gumit szerelni. Csak arra kell ügyelni, hogy egy bizonyos "tengely" jobb és bal felére azonos típusú méretû és mintázatú külsôk kerüljenek. Másként fogalmazva elegendô, ha mondjuk négykerekû autók elsô hídján mindkét oldalon egyforma kerekek vannak s a hátsó híd végpontjain szintén két egyforma kerék forog, amelyek nem muszáj, hogy pontosan megfeleljenek az elsô kerékpárnak. Ami a pótkereket illeti, annak is jó állapotban kell lennie, de tekintettel arra, hogy csak rövid távon használják (a legközelebbi vulkanizáló mûhelyig) nem követelmény, hogy azonos legyen a többi kerekekkel.
A felfüggesztés vizsgálata azzal kezdôdik, hogy összehasonlítják a bal- és jobb oldali kerekek helyzetét egy-egy hídon. S ha azt észlelik, hogy akár elöl, akár hátul a kocsi valamelyik fele magasabban áll, felszólítják a jármûtulajdonost: egy hónapon belül hozza, hozassa rendbe a jármûvét.
Majd azzal folytatódik az ellenôrzés, hogy átnézik a lengéscsillapítókat, lengôvillákat és -karokat, csavar-, torziós vagy laprugókat, kanyarstabilizátorokat, csapszegeket és támasztékokat, légpárnákat. Mondanunk sem kell talán, hogy ezt megelôzôen a jármûvet vizsgáló szerelôakára vezetik, illetôleg a magasba emelik, hogy alulról minden rejtett zugába betekinthessenek. Haladéktalan javítást kérhetnek a szakemberek, amint azt látják, hogy a fölsorolt alkatrészek, tartozékok valamelyike el van törve vagy legalábbis megrepedt, a légpárna kihasadt, hiányzanak a rugókötegek bolcnijai és/vagy a végeiket megtámasztó lapkák. Valamivel több türelmet tanúsítanak viszont, amikor kiderül, hogy nincs a helyén a lengéscsillapítók egyike-másika, hibás a "teleszkóp", a rugó, rossz a rögzítésük, kopottak a kerékfelfüggesztésnél beépített perselyek, elgörbültek a torziós rudak, meglazultak a szupportok, esetleg rendellenesen megnôtt a csuklós szerkezetek játéka. E hiányok pótlására a defektusok kiküszöbölésére harminc naptári nap áll a tulaj rendelkezésére.
A Paneuro társasághoz tartozó Hídvég utcai egység vezetô szakértôi a fentiekhez hozzátették, hogy nem megengedett például a Dacia autóknál a hátsó rugók alá gumikorongot helyezni, a csavarrugó menetei közé gumihasábokat betenni vagy a szintén üzletben kapható kisebb kiegészítô rugókat beszerelni a padlóváz és a merev hátsó híd közé. A RAR-elôírás tiltja az eredeti konstrukciós megoldások módosítását még akkor is, hogyha vitathatóak azok. Mindenki tudja, hogy a Daciák úgymond leülnek nagyobb terhelésnél, ami azt a gyanút kelti, hogy a Renault 12 tervezôi valahol elszámították magukat. De a hatóság mai képviselôinek ragaszkodniuk kell a felsôbb utasítás betartásához és nem adhatnak igazat annak, aki – szerinte – tökéletesíteni akarta a kocsiját. Egyszóval nem lehet, nincs kivel vitatkozni annál is inkább, hogy az egykori francia tervezôk neve számunkra ismeretlen, személyük elérhetetlen.
Végezetül hadd hivatkozzunk a szaktárcától származó elôírások közül arra, amely megköveteli a kerékfelfüggesztés részét alkotó hidraulikus és pneumatikus szerkezetek szemrevételezését és meghallgatását – a vizsga alkalmából magasba emelt vagy aknára vezetett jármûnél. Akinek bebizonyítják, hogy folyadékot és/vagy levegôt veszít a szóban forgó mechanizmus, az 30 napon belül visszatérhet a kijavított járgánnyal a mûszaki állomásra az átmenô osztályzat reményében.
Egyes biztosító és viszontbiztosító társaságok (mint például az Asigurarea Populara Româna) Maros megyei fiókjainál és kirendeltségeinél csökkentették a külföldre érvényes gépjármûfelelôsség- biztosítási tarifákat. Így nem szükséges már az országhatár közelébe érve figyelni a cégtáblákat, hiszen mindenki idehaza is ugyanannyiért eleget tehet ennek a kötelezettségének. A 15 napra érvényes kártya ára a korábbi 30 dollárról 16 dollárra, míg a 30 napra érvényes biztosítás értéke 40- rôl 24 dollárra csökkent – természetesen lejre átszámítva. A 21 napra szóló zöld kártyáért azonban továbbra is 35 dolcsit kérnek, illetve annak lej-megfelelôjét.
hogy mibe kerül a mûszaki vizsga napjainkban, íme néhány alapdíj összege: motorkerékpár 70.000, motorbicikli utánfutó 25.000, személyautó 180.000, kisbusz, haszongépjármû, különleges és specializált autó (3,5 tonna engedélyezett összsúlyig) 250.000, fékberendezés nélküli pótkocsi, utánfutó, lakókocsi stb. 100.000 lej.
Ilyen szokatlan társulással még nem találkoztunk: a Román Autóklub a Román Patriarkátussal fogott össze, hogy külföldi búcsújárásra hívja meg az érdeklôdôket. A turistabusz Bukarestbôl indul Szaloniki felé, de hosszas pihenôt tartanak annál a híres rilai (Bulgária) kolostornál, amelyet nemrég mutatott be a Duna Televízió. Athén megtekintése ugyancsak szerepel a látványosságokban igen gazdag programban.
Szintén október második felében Amerikába is szervez valamit az ACR üzleti utazás címen. Ez esetben természetesen repülôre szállnak a klubtagok a román fôvárosban, így közelítve meg a háromcsillagos Washington hotelt. A tulajdonképpeni (és csak formailag beszúrt) üzleti találkozóra New Yorkban kerül majd sor egyik reggelen.
Érdekességképpen: a görögországi kiránduláshoz 239 dollár és 2 millió lej, az amerikai kiruccanáshoz 1.380 USD + 45 USD vízumköltség szükségeltetik.
Pénzügyi támogatás az egyetemistáknak
A kis jövedelmû egyetemisták megtekintendô bankhitelt vehetnek fel, hogy ellátásuk biztosítva legyen a tanulmányi évek alatt. A képviselôk kedden elfogadták a felsôoktatási esélyegyenlôséget meghirdetô törvényt. E szabályozó rendelkezés szerint, amelyet már a szenátus elfogadott, a szegény diákok költségvetésén kívüli forrásokból és az egyetemeknek juttatott pénzalapokból szociális ösztöndíjakat is kapnak.
Szakszervezetek nyílt levele az elnökséghez és a parlamenthez
A Romániai Demokratikus Szakszervezetek Szövetsége (RDSZSZ) ellenzi a kormány ama szándékát, hogy az országos Egészségügyi Biztosítót a pénzügyminisztériumnak rendelje alá. Ioan Cocus, a szövetség alelnöke úgy nyilatkozott: az RDSZSZ nyílt levelet intézett Emil Constantinescu államfôhöz, Mugur Isarescu miniszterelnökhöz és a két parlamenti kamara elnökéhez, melyben kéri az Országos Egészségügyi Biztosító mûködését szabályozó jelenlegi jogkeret megôrzését. A szakszervezeti vezetô megítélése szerint az OEB átruházása a kormányszakszervezetek- munkáltatók hármas felügyelete alól a pénzügyminisztériuma önkéntes döntést képez, melynek célja a biztosító számláján levô 5 ezer milliárd lejnek kampánycélokra való felhasználása.
MVSZ tisztségviselôk átvilágítása
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) elnöke hamarosan nyilvánosságra hozza azoknak a választott tisztségviselôknek a nevét, akik nem hajtották végre az MVSZ májusi küldöttgyûlésén elfogadott úgynevezett átvilágítási határozatot – tájékoztatta kedden az MTI-t a világszövetség sajtószolgálata. Atzél Ferenc, az MVSZ sajtószolgálatának vezetôje emlékeztetett arra, hogy a világszövetség tisztújító közgyûlése megszavazta, hogy "az MVSZ valamennyi választott tisztségviselôje, fôtitkára, fôkönyvelôje és a régióirodák vezetôi megválasztásuk, illetve kinevezésük után legkésôbb harminc nappal kérjék az illetékes magyar hatóságtól átvilágításukat, és ennek megtörténtét tizenöt napon belül hitelt érdemlô módon igazolják az elnökségnek."
Ion Iliescu, az ellenzéki Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) elnöke és államfôjelöltje washingtoni látogatása során ismert amerikai politikusokkal és a Világbank vezetô tisztviselôivel folytatott megbeszéléseket – közölte kedden Bukarestben a PDSR sajtóirodája. A legnagyobb román ellenzéki párt vezetôje találkozott Tom Lantos képviselôvel, aki a találkozón megemlítette azokat az eredményeket, amelyeket Ion Iliescu elnöksége alatt értek el a román-magyar kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében. Tom Lantos példaként említette a két ország közötti barátsági és együttmûködési szerzôdést – hangsúlyozta a PDSR közleménye. Ion Iliescu a maga részérôl azt emelte ki, hogy a júniusi romániai helyhatósági választás során pártja "jó együttmûködést alakított ki" a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel. Iliescu szerint ez a tény bizonyítja, hogy "az elmúlt idôben nyitott egymásra a két párt".
30 éve a legrosszabb kukoricatermés
A kíméletlen aszály miatt 5,5 millió tonna lesz csak az idei kukoricatermés, ami 30 éve nem látot mélypont – jósolta kedden az amerikai mezôgazdasági minisztérium (USDA). Tavaly a kukoricatermés még elérte a 7,5 millió tonnát; az utóbbi öt év éves átlaga 10,1 millió tonna volt. A Reuters által idézett piaci szereplôk szerint az aszály miatt – Magyarország és Csehország kivételével – az összes kelet-európai ország gabonaimportra szorul az idén.
A német autóipar a gyenge euróból profitál
A német autóipar azokhoz a nagy exportágazatokhoz tartozik, amelyek most a gyenge euróból profitálnak: az amerikai kivitel az idén akár 20 százalékkal is növekedhet – jelezte a német autóipari szövetség ügyvezetôje. Az összes legyártott személyautó kétharmadát jelenleg exportálják, s az export 20 százaléka a dollárövezetbe áramlik. Az Egyesült Államokban a német modellek piaci részesdése jelentôsen emelkedett és 8,5 százalékot ér el. Néhány éve még három százalék volt – közölte az ügyvezetô, hozzátéve, hogy az átváltási árfolyamok nyújtotta támogatás mellett a saját amerikai gyártóüzemek is hozzájárulnak a német autókról alkotott kép javításához.
Milánói szülészorvosok császármetszéssel próbálják napvilágra segíteni egy szicíliai háziasszony nyolc ikrét. A szülés körülbelül két hét múlva esedékes. A szicíliai Mariella Mazzara mesterséges megtermékenyítés eredményeként esett teherbe, és kiderült, hogy méhében nyolc embrió növekszik. Most lépett terhessége huszonötödik hetébe, s nemrég beszállították ôt a milánói Niguarda kórházba, ahol a San Paolo kórház szülészklinikájának egy csoportja is megfigyelés alatt tartja az asszonyt. Az orvosok nem sok esélyt látnak arra, hogy ennyi magzat képes lesz túlélni a szülést, és az anya élete is könnyen veszélybe sodródhat. Keddi jelentések szerint a legkisebb magzat 470, a legnagyobb pedig 600 gramm súlyt ért el mostanra. Az orvosok azt tervezik, hogy a huszonhetedik hét "tájékán" elvégzik a császármetszést, és reménykednek, hogy legalább addig semmiféle bonyodalom nem keletkezik.
A Marosi Református Egyházmegye keddi tisztújító közgyûlésén kétharmados többséggel Ötvös József marosvásárhelyi cserealji lelkész személyében új esperest választottak. A másik jelölt Lôrincz János, a marosvásárhelyi kövesdombi X-es számú egyházközség lelkésze volt. Az új fôgondnok Kali Ellák mûépítész, a fôjegyzô (helyettes esperes) Csáky Károly lett. Egy hét múlva a Maros- Mezôségi Egyházmegyében is tisztújító közgyûlés lesz. Esperesjelöltek Kerezsi János mezôbándi és Szász Zoltán marosvásárhelyi, Szabadi úti református lelkész.
Marosvásárhelyen tizenhárom Tudor negyedi tömbházban a Ramurele, a Cutezantei és a Jeddi utcában kiállították a konyhai földgázszolgáltatást. A tömbházak a 197-es lakótársuláshoz tartoznak, amely körülbelül 2 milliárd lejjel tartozik a Distrigaznak. A gázszolgáltató vállalat illetékese elmondta, hogy a csapokat lépcsôházanként, a lakótársulás beleegyezésével zárták el.
A megyei tanfelügyelôségtôl kapott tájékoztatás szerint az iskolák V., VI., VII. osztályában az új tantervek és tankönyvek érvényesek. A VIII. osztályban viszont a régi tantervet és tankönyvet kell használni. Az új IX. osztályos irodalom tantervrôl az Oktatásügyi Minisztérium október folyamán országos tanácskozást kezdeményez.
A kormány mai ülésén a Közigazgatási Minisztérium képviselôi a Maros Megyei Prefektúrán a pénzhiány, az alacsony bérek miatt kialakult általános elégedetlenségrôl, a kilátásba helyezett tiltakozási akcióról tárgyalnak. Mint ismeretes, a kormányhivatal 44 alkalmazottja azért nyújtott be írott tiltakozást, mert a minisztérium egy átiratban közölte, hogy a szeptemberi bérek 10 százalékkal alacsonyabbak lesznek az eddigieknél. Jóllehet az alkalmazottak sztrájkkal fenyegetôztek, erre nem kerülhetett sor, mert az intézményben nem mûködik szakszervezet. A szakminisztérium elmarasztalta Carmen Vamanu prefektust, amiért szolidarizált az alkalmazottakkal.
Szeptember 27-28-án Szászrégenben állásbörzét szervez a Munkaerô-elosztó és Átképzési Ügynökség helyi kirendeltsége, amelyet a Szakszervezetek Házában tartanak meg. Az ügynökség szeptember 25-ig a gazdasági egységek igényei alapján állítja össze állásajánlatait.
Vasárnap 11 órától istentisztelet keretében fogadják az észak-amerikai Wilmingtonból érkezett hittestvéreket a marosszentgyörgyi unitárius templomban. Az eseményen ott lesznek a helyi testvérgyülekezetek lelkészei és a község polgármestere is. A köszöntôbeszédek elhangzása után fellép a Cantuale férfikvartett. Istentisztelet után szeretetvendégséget tartanak a római katolikus plébánia hittantermében a vendégek tiszteletére.
Ma délután 6 órakor a Marosvásárhelyi Fotóklub Várgalériájában megnyílik Ilku János budapesti fotómûvész Mesém a Pusztáról - Hortobágy címû kiállítása. A kiállítást Doina Coman fotómûvész és Nagy Miklós Kund meg, a Népújság helyettes fôszerkesztôje nyitja.
A marosvásárhelyi 8-as Számú Általános Iskolában eddig átalakított osztályteremben tartották a tornaórákat. Popa Iuliana igazgató tájékoztatott, hogy a napokban átadják az új tornatermet, amelyet az iskola 58 osztálya, köztük négy sportosztály, vesz birtokába.
A Marosvásárhely és Marosszentgyörgy közötti temetôkápolna (Fürszttelep) szokásos évi búcsújára szeptember 17-én, vasárnap délután 6 órakor kerül sor. A kápolnát 250 évvel ezelôtt szentelték fel. Ugyancsak vasárnap délután 2 órakor a kereszténység 2000., a magyar kereszténység 1000. évfordulója emlékére a Bucsin-tetôn ünnepi szentmisét tartanak, és felszentelik a borzonti egyházközség és a Kolping család által felállított emlékkeresztet.
Kedden délután a Marosugrán áthaladó 15- ös országúton súlyos közúti baleset áldozata lett a 9 éves Cili Ciprian, aki nem megengedett helyen, elôvigyázatlanul kelt át az úttesten. A gyereket a 30 éves szászrégeni illetôségû Maris Nicolae az MS-18-VIP forgalmi jelzésû gépkocsival ütötte el.
A dicsôszentmártoni rendôrség rajtaütésszerû ellenôrzést végzett, amikor horogra akadt a 24 éves marosugrai Gergely Martin, a 28 éves szentpáli Domnuy Iosif valamint három nyárádtôi lakos: a 28 éves Gergely Viorel, a 31 éves Muresan Teo és a 35 éves Rat Liviu. Az MS-02-CLJ gépkocsi csomagtartójában 15 millió lejt érô élelmiszert, vegyi termékeket, elektronikai cikkeket, ruhanemût és lábbelit találtak, amit egy alvinci és egy háportoni (Fehér megye) üzletbôl loptak.
FORINTOT; tört aranyat, arany ékszert vásárolok (82.000—137.000 lej/g). Tel. 094-991-175. (12464)
Az OBELISC építkezésianyag-raktárban rendelhet BRAMAC, TONDACH vagy TÖVISI betoncserepet (30 év garancia), LINDAB tetôszerkezetet (30 év garancia). Szállítás biztosítva. Dorobantilor u. 15. sz., 8-17 óra között. Tel. 161-941. Szombaton is nyitva! (11671)
LOPÓTÖKÖT, illetve magot veszek. Tel. 065/219-497. (12700)
ELADÓ 76 m2 száraz, jó minôségû cserafa parkett. Tel. 218-757. (12630)
ELADÓ Picup Dacia. Tel. 095-251-171. (12666)
VESZEK antik damasztabroszokat, hímzett ágynemûket, szalvétákat. Tel. 130-947. (12683)
OLCSÓN eladó nappali szobabútor: 1 kanapé, 2 fotel, könyvesszekrény, íróasztal. Tel. 092-202-371. (12695)
ELADÓ tömbház alatti garázs a Transilvaniei utcában vagy cserélek mikrobusszal, esetleg más variánsok. Tel. 094-251-347. (12697)
ELADÓ VW Transporter TD, 1600 cm3-es. Tel. 259-067, 259-068, 7-15 óra között. (12654)
ELADÓ Mercedes 300D/124 igényesnek. Tel. 259-015, 15 óra után. (12653)
ELADÓK Ford alkatrészek és CZ motorkerékpár. Tel. 164-367. (12561)
ELADÓ automata mosógép elônyös áron. Tel. 254-553. (12578)
ELADÓK új inoxkagylók, Mountain Bike biciklik, gázkonvektorok. Tel. 212-369, 216-870. (11848)
ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, kombinált hûtôket, hûtôvitrineket és automata mosógépeket nagyon jó állapotban. Tel. 165- 373, 256-618. (12310)
SZARVASAGANCSOT vásárolunk a legmagasabb áron. Tel. 094- 572-889. (12490)
ÁKOSFALVÁN eladók: betonoszlop, szôlôprés darálóval, hûtôszekrény, üvegkorsók, hordók, kádak és egy hegedû. Tel. 42. (12501)
ELADUNK homologált pénztárgépeket, elektronikus mérlegeket, PC számítógépeket és nyomtatókat. Tel. 164-072, 169-304, 444-862. (12409)
ELADÓK automata mosógépek – 1.650.000 lej és kombinált hûtôszekrények – 2.250.000 lej. Onesti u. 7. sz. (12577)
ELADÓ 1989-es kiadású VW Passat, 6.800 DM vagy csere. Onesti u. 7. sz. (12577)
ELADÓ 550-es traktor ekével. Érdeklôdni 18-20 óra között a 211-270-es telefonszámon. (12721)
JÓ ÁLLAPOTBAN levô 1994-es kiadású Dacia Break eladó. Érdeklôdni az 576-641-es telefonszámon 14-22 óra között. (12716)
ELADÓ 7,5 tonnás Iveco Magirus, 38 m3-es, ponyvával, külföldi teherszállításra engedélyezve (agreiat). Tel. 125-125, 092-982-028. (12727)
ELADÓ U650-es traktor jó állapotban. Érdeklôdni a 257-861-es telefonszámon. (12726)
ELADÓ cserép, 3.700 lej darabja. Tel. 121-349, belsô 160/A. (5)
ELADÓ 3 szobás tömbházlakás az Unirii negyedben. Tel. 218-074. (12502)
KIADÓ külön bejáratú, bútorozott szoba két diák részére. Érdeklôdni a 127-062- es telefonszámon, 17-21 óra között. (12570)
KIADÓ 2 szobás tömbházlakás hosszú távra. Tel. 149-090. (5626366)
KIADÓ 2 szobás lakás a Tudorban igényeseknek. Tel. 255-180. (12457)
VÁSÁROLUNK sürgôsen tömbházlakást közbeesô emeleten. Tel. 166-727, 164-448. (12370)
ELADÓ tömbházlakás a piaci ár alatt. Tel. 166-727, 164-448. (12370)
ELADOM 1 szoba-összkomfortos lakásomat, közös udvaron. Tel. 216-530. (12521)
ELADÓ ház üzlethelyiséggel és garázzsal a földszinten, 5 ár telken, központi zónában. Tel. 216-530. (12521)
GARZONT vagy 2 szobás tömbházlakást vásárolnék. Érdeklôdni a 167-208-as telefonszámon du. 17 órától. (12662)
ELADÓ garzonlakás a Republicii sugárúton, II. emeleten. Tel. 123-537. (12672)
BÉRBE ADOK hosszú távra 3 szobás tömbházlakást, bútorozatlan, földszinten. Tel. 254-581. (12674)
FELVESZEK kvártélyba egy iskolást vagy egyetemistát. Tel. 141-770. (12681)
KIADÓ bútorozott, 2 szobás tömbházlakás, telefonnal és kábeltévével, havi bér, a Libertatii utcában. Tel. 213-503. (12693)
ELADÓ ház telekkel, kitûnô helyen. Tel. 213-098. (12643)
ELADÓ új ház, 100 m2, 6 ár hellyel, Udvarfalván, 4 km-re az Uniriitôl: 3 szoba, konyha, elôszoba, fürdôszoba, kamra, Kis u. 51. sz. Ára: 210 millió lej, alkudható. Tel. 139-826. (12585)
ELADÓ egyszoba-konyhás, nyári konyhás magánlakás a meggyesfalvi Március 8. utcában. Tel. 253-373. (12574)
KIADÓ kétszoba-összkomfort a Kövesdombon. Tel. 254- 929. (12549)
KIADÓ 2 szobás lakrész a központ közelében, megfelel irodának is. Tel. 132-565. (12718)
KIADÓ külön bejáratú szoba magánházban diáklánynak. Tel. 137-445. (12725)
FIATAL HÁZASPÁRT keresünk, akik öreg házaspárt eltartanának lakásuk ellenében (elônyben adventisták). Tel. 123-980. (12729)
ELADÓ 3 szobás ház, udvar, kert, Marosszentgyörgyön, Malom u. (Morii) 766. sz. Ára: 300.000.000 lej, alkudható. Tel. 259-709. (12743)
ELADÓ vagy kiadó a Tudorban egy 4 szobás, I. emeleten levô lakás, parkettezett, telefon, kábeltévé, vízóra beszerelve. Érdeklôdni a 253-415-ös telefonszámon. (12750)
ELVESZETT Izsák Ana névre szóló, 363-as számú közszállítási igazolvány. Semmisnek nyilvánítom. (12632)
ELVESZETT Füzesi Mátyás névre szóló munkanélküli igazolvány. Semmisnek nyilvánítom. (12625)
ELVESZETT egy fekete cocker spániel kiskutya: piros nyakörv, szeme fölött két sárga pont. Megtalálója jutalomban részesül. Tel. 127-472. (12711)
PÉNZT kölcsönzök garancia ellenében. Tel. 160- 234, mobil 094-851-106. (12463)
A NYÁRÁDSZEREDAI Hitelszövetkezet a bíróság által, nyílt árverésen, 2000. szeptember 19-én 10 órától eladja a következô ingatlanokat: Székelysárd 43. sz. alatt levô lakást 10 ár területtel, kikiáltási ár: 75 millió lej; Székelytompa 27. sz. alatt levô lakást 10 ár területtel, kikiáltási ár: 40 millió lej; Székelytompa 109. sz. alatt levô lakást 50 ár területtel, kikiáltási ár: 110 millió lej. Érdeklôdni a 065/576-038, 576-542-es telefonszámokon. (12596)
BÉRBE adunk központi iroda-, raktár- és termelési helyiségeket. Tel. 163-039, 8-14 óra között. (11740)
KIADÓ garázs a Super melletti kazánház mögött. Érdeklôdni a 168-709-es telefonszámon. (12638)
KÚTFÚRÁST vállalunk. Érdeklôdni a 168-709 vagy 095-605-237-es telefonszámokon. (12639)
ANYAGI-, érzelmi, sorsesély-számító tarotkártyavetô tanfolyamok. Tel. 065/250-503. (12667)
PÉNZT kölcsönzök. Tel. 092-595-191. (12085)
VESZEK ócskavasat és hulladékot. A szállítást biztosítom. Béke utca 64. sz. Tel. 218-720, 092-529-642. (12497)
MINDENFÉLE automata mosógépet javítunk. Eladók új "programátorok". Onesti u. 7. sz. (12577)
FELIRATKOZÁS az USA-vízumok sorsolására. Tel. 069/229-042. (122)
AZ UNIREA – Egyesülés Középiskola 1960-ban végzett magyar osztályai szeptember 30-án tartják érettségi találkozóikat. Várjuk jelentkezéseiteket szeptember 22-éig. Tel. 18 óra után, Jeney József, 065/215-697 és Medgyessy Piroska, 065/250-328. (12717)
BETÁRSULNÉK Magyarországra hivatalosan kitelepedôhöz. Tel. 132-472, 259-167, 18 óra után. (12754)
JUTÁNYOS áron angol- és német órákat adok gyerekeknek. Tel. 144-865. (12753)
Fájó szívvel emlékezünk szeptember 14- én a mikházi JANKA FERENCRE halálának elsô évfordulóján. Jóságát, szeretetét örökre megôrizzük. Bánatos felesége, szeretett két leánya családjukkal. Nyugodjon békében! (-)
Életünk legszomorúbb napján, szeptember 14- én emlékezünk a drága jó feleségre, édesanyára és nagymamára, MAKKAI IBOLYÁRA halálának 2. évfordulóján. Emlékét ôrzi bánatos férje, leánya, veje és kicsi unokája. Nyugodjál békében. (12713)
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a marosvásárhelyi születésû, ôrbottyáni lakos, dr. FEHÉR ERZSÉBET 2000. szeptember 9-én, Magyarországon elhunyt. A gyászoló család. (12728)
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett feleség, édesanya, nagymama, testvér, sógornô, rokon, szomszéd, KEREKES ANNA szül. Kántor, életének 58. évében hosszú, de türelemmel viselt szenvedés után elhunyt. Temetése szeptember 14-én du. 3 órakor lesz a nyárádkarácsonyfalvi gyászháztól. A gyászoló család. (12733)
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, nagytata, após és rokon, id. MENYHÁRT JÓZSEF órásmester, életének 85. évében, hosszú betegség után, csendesen megpihent. Temetése 2000. szeptember 15-én 14 órakor lesz a református temetôben. A gyászoló család. (12745)
Fájó szívvel tudatjuk, hogy a szeretett édesanya, nagymama, dédnagymama és anyós, özv. BOTA JULISKA 83. évében elhunyt Sármáson. Temetése folyó hó. 14-én 14 órakor lesz a mezôkirályfalvi temetôben. A gyászoló család. (12751)
Szomorúan értesítjük mindazokat, akik ismerték és szerették, hogy édesapám, id. VAJDA DOMOKOS ny. ref. lelkész életének 91. évében csendesen megpihent. Soha el nem múló fájdalommal búcsúzik tôle Domi fia, menye, Irma és a négy unoka. (12759)
Szomorúságtól megtört szívvel tudatjuk, hogy a drága jó édesapa, nagytata, após, id. VAJDA DOMOKOS ny. ref. lelkész szeptember 12-én 91. évében nehéz szenvedés után örökre megpihnet. Nyugodjál békében, drága édesapám. Fia, András és családja Magyarországról. (12759)
Fájó szívvel tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, nagytata, ARDELEAN FRANCISC (Feri bácsi) hosszú szenvedés után, 75. évében elhunyt. Temetése folyó hó. 15-én 13 órakor lesz a marosszentgyörgyi új temetôben (a megyei kórház mögött). A gyászoló család. (12773)
Fájó szívvel tudatjuk, hogy a szeretett édesapa, férj, vô, BOGA ERNÔ hosszú szenvedés után, 28 évesen elhunyt. Temetése folyó hó. 15-én lesz a gernyeszegi temetôben. Bánatos felesége, fiai, Róbika, Zoltán, valamint anyósa és apósa. (12780)
Mély fájdalommal a szívünkben tudatjuk, hogy a szeretett édesanya, nagymama és anyós, MÁTYÁS IRÉN 65 éves korában elhunyt. Temetése pénteken, szeptember 15-én 14 órakor lesz Ádámoson (Adamus). Lánya, Duma Etelka és férje, Grigore, unokája, Cristina. (12790)
Mély részvéttel a gyászoló család fájdalmában kívánjuk a lélek erejét és vigasztalódásukat id. VAJDA DOMOKOS ny. református lelkipásztor, agronómus mérnök és tanár, volt magyarói lelkipásztor elhunyta alkalmával. Temetése 14-én csütörtökön du. 2 órakor lesz. A vártemplomi gyülekezet. (12760)
Részvétünk Menyhárt Margitnak és családjának férje, MENYHÁRT JÓZSEF elhunyta alkalmából. A Csalhó utca 11. szám alatti lakótársai. (12777)
Copyright © Népújság - 2000