LII. évfolyam 212. (14568)

2000. szeptember 11., hétfô

Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft

Részvétnyilvánítás................…&# 133;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Frunda György az RMDSZ államelnök-jelöltje

(mózes)

A szokástól eltérôen, szombaton a tervezettnél korábban befejezte munkálatait az RMDSZ Szövetségi Képviselôk Tanácsa (SZKT).

Bár Tôkés László püspök, a szövetség tiszteletbeli elnöke kérte, tûzzék napirendre a "kommunizmus vitáját", Dézsi Zoltán SZKT-elnök javaslatára, a testület elvetette a kérést, s maga az indítványozó is lemondott róla. Így aztán a választási program vitája, illetve az a kérdés maradt napirenden, hogy az RMDSZ állítson-e vagy ne államelnök-jelöltet a novemberi választásokra.

Tudni kell, hogy már a tanácskozást megelôzô napon a TEKT-ülés (Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa) 14 igen szavazattal 3 ellenében úgy döntött, hogy az SZKT-n, a megyei szervezetek nevében, a jelöltállítás mellett adják le a voksukat.

Kohézió, szolidaritás, belsô összefogás

volt Markó Béla felszólalásának mottója. Nem végzett általános politikai elemzést, de hangsúlyozta, hogy ami az SZKT-n elhangzik, ahogy a döntéseket meghozzák, az kapcsolatban van a helyzetelemzéssel. Az ország és az RMDSZ életében történt fontos események is kötôdnek a választásokhoz és az államelnök-jelöléshez.

Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ a nyáron is dolgozott, de a választások elôkészítésén kívül más fontos kérdésekkel is foglalkozott. Mivel a kormány úgy döntött, hogy 45 napra csökkenti a választási kampányt, lesz lehetôség a törvényhozásban, a végrehajtásban fontos munkák befejezésére. Az elnök szerint mindenekelôtti prioritás az ingatlan-, illetve a közigazgatási törvény elfogadása.

A választási elôkészületekrôl megállapította, hogy Romániában az államelnök-választás került az elôkészületek reflektorfényébe. Ez is fontos, de talán még fontosabb, hogy a következô négy évben tulajdonképpen az ezredkezdet teendôi kerülnek elôtérbe. Ez határozza meg alapvetôen az ország sorsát, és fontos, hogy milyen parlamenti többség, milyen kormány lesz az ország élén. Úgy értékelte, hogy a közvélemény-kutatások nem kedveznek a jelenlegi koalíciónak, az nem tud bár most szolidarizálni, s így máris három államfôjelöltje van. Tehát – állapította meg – az elôjelek nem jók.

Így világos az RMDSZ helyzete. Önálló szervezetként készül a választásokra. Kohézióval, szolidaritással, belsô összefogással kell megmozdítani a választókat, mert csak egy erôs parlamenti csoport képviselheti a magyarság érdekeit.

Az RMDSZ hármas célt követ: * megfelelô program kialakítása; * megfelelô parlamenti csoport kialakítása; * a nagyar közösség mozgósítása a választásokra. A program pedig, jelentette ki Markó, valóban négy év programja kell hogy legyen. Ennek is három fejezete van: Milyen Romániát akar az RMDSZ? Milyen Erdélyt? Milyen magyarságot? Ezt az üzenetet kell megfogalmazni a választók felé, zárta elôterjesztését Markó.

A korteskedést leszavazták

Az államelnök-jelölésrôl szóló vitában szinte egyhangúlag az a vélemény alakult ki, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség állítson államelnök-jelöltet a novemberi választásokra. Három név hangzott el a javaslatok során: Frunda György, Tôkés László, Markó Béla. A két elôbbi vállalta a megmérettetést. A szövetségi elnök megköszönte a bizalmat, de úgy vélte, hogy neki a választási kampányban szélesebb körû feladatai lesznek, és nem vállalta a jelölést.

Arról alakult ki kisebb vita, hogy a jelöltek programjainak ismertetése után a képviselôk korteskedhetnek-e vagy sem egyik vagy másik jelöltnek. A rövid szóváltást követô szavazás döntött: nem lesz korteskedés. Meg kell említenünk, hogy az eddig megszokottnál jóval kevesebb érzelmi töltése volt a felszólalásoknak. Úgy látszik, a képviselôk belátták, józan érvekkel, logikával lehet igazán eredményesen dolgozni, avagy most tényleg erre van szükség.

Mindkét javasolt személy elmondta, miért vállalná a jelölést, mi kell egy sikeres kampányhoz, és hogy mik a következô négy év céljai.

Megfelelô módon közvetíteni a román közvélemény felé!

Frunda György az európai intézményekben való részvétel fontosságát hangsúlyozta. Ugyanakkor kijelentette: amíg az egyházi javak, az oktatás kérdése nincs megoldva, nincs demokrácia sem. Olyan elnökjelöltre van szüksége az RMDSZ-nek, aki a románság felé megfelelô módon képes közvetíteni az RMDSZ törekvéseit. Hangsúlyozta, hogy nincs más programja, mint az RMDSZ-program. Céljai között említette önazonosságunk megôrzését; az itthonmaradást, gazdasági gyarapodást; az önkormányzati autonómiát, regionális együttmûködést és nyugati életmódot.

Csak velünk tud dicsekedni a román kirakatrendezô!

Tôkés László elmondta, a temesvári kezdetek motiválták, hogy elvállalja a jelölést, mert az, amit akkor elkezdtek, sokszor megbicsaklott, eltérítették, s oda jutottunk, hogy az újabb visszarendezôdés fellegei gyülekeznek Románia egén. Másik motivációja az, mondta, hogy négy évvel korábban az RMDSZ elnökjelöltje kevesebb szavazatot tudott összegyûjteni, mint a szervezet. Ô maga többre képes, ha "nem tették tönkre személyemnek azt az arculatát, amelyet megismertek". Véleménye szerint a nemzeti politizálással lehet valamit elérni, s nem azt kell mondani, amit a románok hallani szeretnének, hanem ami a magyarságot mozgósítja. Célkitûzései között mindenekelôtt a hátráltatott rendszerváltás folytatását 89 szellemében; a társadalmi, felekezeti, etnikai megbékélést; a történelmi, politikai igazságtételt a román- magyar nemzeti megbékélés szolgálatát; az európai integrációs folyamat felgyorsítását; a romániai magyarság társadalmi, nemzeti emancipációját; a felekeztek egyenrangúságán alapuló egyházpolitikát; az elszegényedés megállítását, az elvándorlás megfékezését; a hatalmi ágak szétválasztását említette. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ ne legyen tárgya a román kirakatpolitikának, kisebbségi politikai áttörésre van szükség. Fontosnak tartotta, hogy az elnökjelölt ne kötelezze el magát a kormányban való részvételre.

A bemutatkozásokat követôen a testület titkos szavazással döntött a jelölt személyérôl. Az eredmény: 94 leadott szavazatból egy volt érvénytelen. Frunda György 59, Tôkés László 34 szavazatot kapott. Így Frunda György lett a novemberi választásokra az RMDSZ államfôjelöltje.

Miután Takács Csaba felvezette és Borbély László ismertette a szervezet választási programját, a testület szinte vita nélkül elfogadta a programbizottság változatát. Ezután távirati stílusban olvata fel Markó Béla a szövetségi operatív tanács által a múlt SZKT óta hozott határozatokat.

A tanácskozás végén állásfoglalást fogadtak el a határon túli magyarok különleges jogállásáról szóló törvény tervezetének tárgyában, és az RT felhívását, amelyben felkérik az RMDSZ területi szervezeteit, hogy – a Securitate dossziéit vizsgáló bizottság közleményével összhangban – vessen belsô politikai átvilágítás alá minden olyan jelöltet, aki indul az ôszi parlamenti választásokon.

Egy ernyô alatt

Mózes Edith

Az SZKT-ülését követôen Frunda György a Népújságnak elmondta, hogy olyan programot sikerült kidolgozni, amely megoldásokat javasol az ország alapvetô kérdéseire, amely román szavazatokat is hoz az RMDSZ konyhájára. Két nagy fejezete van: az önazonosságunk megôrzése, fejlesztése és az általános társadalmi kérdések megoldása.

Népújság: két elnökjelöltségre javasolt személy vetélkedett a mai SZKT-n egymással. A megmérettetésbôl ön került ki gyôztesen. Rögtön az eredményhirdetést követôen jelentette ki a mikrofonnál Tôkés László, hogy sajnálja, hogy nem ô "került felül", mert ezzel az RMDSZ eddigi hibás irányvonala még inkább bebetonozódik.

Frunda Gy.: Én is sajnáltam volna, ha én lettem volna a második. Hiszen azért mérettettünk meg, hogy kiderüljön, a testület kit vállal fel. Annak, aki jelen volt ma a Kultúrpalota nagytermében, véleményem szerint egyértelmû volt, hogy a két program között nem volt lényegi különbség. Programtervezetem majdnem ugyanaz, mint a Tôkés Lászlóé, s az eredményhirdetés után egyértelmûen kijelentettem, hogy a progamom az RMDSZ programja, s megpróbálja egy ernyô alá gyûjteni az összes platform elképzeléseit azért, hogy ne legyen ellenkampány, azért, hogy ne forduljon elô, ami 1996-ban, hogy RMDSZ tisztségviselôk az RMDSZ ellen kampányoljanak. Létfontosságú számunkra, hogy mindenki úgy érezze, az ô elvárásait képviseljük és ezt mi tényleg így is gondoljuk.

Népújság: Tôkés László viszont azt nyilatkozta, hogy a programjaikban lényeges különbségek vannak. Ô a román közvéleményhez Temesvár szellemében szólt volna, a magyarok felé pedig a nemzeti vonalat erôsítette volna. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy több szavazatot tudott volna szerezni az RMDSZ-nek Frunda Györgynél, mert 1996-ban ön kevesebb szavazatot kapott, mint az RMDSZ. A tiszteletbeli elnök szerint ez azt jelenti, hogy nemhogy a románság, de a magyarok egy része sem szavazott önre.

Frunda Gy.: Nézzük meg a felmérések, közvélemény-kutatások eredményeit. Azok megmutatják, hogy az emberek kiben bíznak jobban. Én nem szeretnék személyeskedni Tôkés püspök úrral, az SZKT – a kongresszust leszámítva – az RMDSZ legfelsôbb döntéshozó szerve, és engem tisztelt meg azzal, hogy képviseljem az RMDSZ-t államelnökjelölt minôségben. Nem hiszem, hogy kevesebb szavazatot kaptam '96-ban, mint az RMDSZ. Minden politikai elemzô pozitívan fogadta a 96-os kampányomat. Voltak, akik féltek attól, hogy Emil Constantinescu nem jut be a második fordulóba és rá szavaztak, de voltak olyanok is, mint például Csapó József szenátor úr, aki ellenem kampányolt. Remélem, a mostani jelöltekben lesz annyi erkölcsi tartás, hogy ne kampányoljanak a saját csapatuk ellen.

Népújság: Számít-e a kampányban Tôkés László támogatására?

Frunda Gy.: Tôkés László nagyon becsületes, nagy tudású ember, számítok a segítségére. Nem is tudom azt elképzelni, hogy ne legyünk egy csapatban.

Romániai Magyar Évkönyv 2000

Lokodi Imre

Péntek délután Marosvásárhelyen, a Petôfi téri Mozaik könyvesboltban bemutatták a Romániai magyar évkönyv 2000 címû kötetet. A Szórvány Alapítvány gondozásában temesvári és kolozsvári kiadási hellyel megjelent, öt fejezetben 29 írást, tanulmányt tartalmazó könyv ismertetésén jelen voltak a szerkesztôk is: Bodó Barna, Bakk Miklós politológusok, Somai József közgazdász.

Bodó Barna Kacsó Sándortól kölcsönzött idézettel indítja a könyvet: "A kisebbségi helyzet parancsa: számba venni mindent, ami a házi tûzhely további fennmaradását biztosítja". Ezeket a sorokat az egykori Brassói Lapok szellemi mûhelyében készült Erdélyi magyar évkönyv 1937 szerkesztôi üzenetébôl vette a szerkesztô. Noha Kacsó a szerkesztésében megjelent évkönyvben nem említi a korábbi ilyenszerû vállalkozásokat, tudnunk kell, hogy Sulyok István és Fritz László 1930-ban, illetve Gyôri Illés István 1936-ban adott ki erdélyi magyar évkönyvet.

A kiadványról Sebestyén Spielmann Mihály író-történész fontosnak tartotta elmondani: "…A könyv gyûjtemény, kísérlet, felmérés (…), amely nem csupán 1999-rôl szól, hanem az elmúlt évtized keserveit és görcseit maga mögött tudva, elsôsorban a létezôre koncentrál. Arra, amit megalkottunk saját kisebb társadalmunkon belül, arról szól, amit nem alkottunk meg saját hibánkból, hanyagságból, midôn a csatározások elôbbre valók voltak, mint a béke jobbról vagy balról. Arról, ami rajtunk kívül és felül áll – de nem hangsúlyosan. Ugyanis a másra mutogatásból nem évkönyv, hanem panaszkönyv lenne.

Gazdaság, könyvkiadás, iskolarendszer, sajtó, egyetem, a politikai szervezettség és múltja, demográfia és migráció, önképünk, a nemzet(iség) képe, alapítványok és mûvelôdés, Cserehát, Bolyai egyetem, szórvány, dokumentumok, kronológia, törésvonalak és gipszágyak, szóródás és városba tömörülés, hagyomány és vállalkozó újítás – ezek az évkönyv alaptémái. Ezeket járjuk körül a sajtó napi nyilvánosságán túl, a nagyobb nyitások és méretek kedvéért, erôsebb égôkkel, az örökkévalóságra szegzett lencsével, a szerzôk szubjektivitásával- szuggesztivitásával".

Miért romániai? Lehetne például erdélyi, persze a történelmi régió tágabb értelmezésével, a Partiumot és a Bánságot is ide számítva. A szerkesztôk úgy gondolták (Bodó Barna), hogy az erdélyi szûkítô volna, mert ami az országos politikában történik, Bukarest-központú, ettôl eltekinteni nem lehet. De idézzük újra Sebestyént: " … Kövek, téglák, gerendák, habarcs, cserép, ablakszem, ajtókeret a jövendô romániai magyarságtudományhoz és nemzetiségtörténelemhez. Sôt ezek a jelentések, tanulmányok, információk egy országtörténet (ne feledjük: Románia, ismételjük el) részeivé válhatnak, olyan história alkotó részeivé, amelybôl végre nem maradhatunk ki, nem leszünk kiegészítô olvasmány, apró betûs átugrandó rész. Hiszen pl. a kötet egyik érdekessége éppenséggel az erdélyiség-romániaiság felemás viszonyának tisztázására tett kísérlet, másfelôl a magyar-magyar kapcsolat tárgyalása a szétfejlôdés tükrében. A regionalizmus és a gobalizáció kihívásai."

És tulajdonképpen miért az évkönyv? Az érvek amellett szólnak, hogy egy-egy ország politikai- társadalmi történéseit évente ilyen keretben összefoglalni már nemzetközi gyakorlat, ezen kiadás megelôzött minden ilyenszerû hazai román kezdeményezést.

A szerkesztôk várják a visszajelzéseket, fontosnak tartják a romániai és a magyarországi véleményeket. Bodó Barna ígéri: ha lesz olvasói érdeklôdés, lesz a könyvnek folytatása is.

Az évkönyv kiadását a budapesti Oktatásügyi Minisztérium, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Pro Professione Alapítvány támogatta.

Magyarország az Esmeralda cég hitelezôi körében

(MTI) – A tiszai cianidszennyezôdést okozó romániai Aurul vállalat ausztrál tulajdonosa, az Esmeralda cég hétvégi közgyûlésén sikerült elérni, hogy Magyarország bekerült a társaság hitelezôi körébe – közölte Gönczy János Szolnokon, a Polgári Együttmûködés a Tiszáért Egyesület sajtótájékoztatóján, szombaton.

A Tisza-szamosi kormánybiztos hozzátette: ezzel Magyarország az Esmeralda ügyeiben szavazati jogot kapott, arról azonban, hogy ez mennyit ér, még nincsenek konkrét információi.

– Ez lehetôséget ad arra, hogy az Esmeraldával esetleges együttmûködési megállapodást kössünk, ami korántsem jelenti a kárigény- követelésrôl való lemondást – közölte.

Gönczy János szerint az együttmûködés keretében például az ausztrál céggel közösen kereshetjük a kártérítés módozatait.

– Keresni valónk lehet a hitelezô ausztrál bankoknál, amelyek egy környezeti biztonságból nem garantált üzemet finanszíroztak – mondta.

A kormánybiztos jelezte: két bankkal már felvette a kapcsolatot, hogy a perek elkerülése végett minél hamarabb szeretne képviselôikkel konzultálni.

Felelôssége tisztázásért – folytatta – meg kell keresni azt az amerikai szakértôi társaságot is, amely az Aurul bányáról elkészítette a megvalósíthatósági tanulmányt és az üzleti tervet az Esmeralda cég számára.

Gönczy János nyomatékosította: mindezek nem változtatnak azon, hogy Magyarország 107 millió amerikai dollárt – 29,3 milliárd forintot – követel a természetes környezetét ért károsodásért.

Közös nyilatkozat elfogadásával zárult a Millenniumi csúcs

(MTI) – Az ENSZ millenniumi csúcstalálkozójának résztvevôi pénteken a háromnapos tanácskozás zárásaként közfelkiáltással közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben hitet tettek a világszervezet megerôsítésének, valamint az Észak és Dél közötti egyenlôtlenségek elleni harcnak a fontossága mellett.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének a XXI. században kívánatos szerepét felvázoló dokumentumban akciók egész sorát indítványozták a gazdag és a szegény országok között tátongó szakadék csökkentésére a globalizálódás gyümölcseinek jobb elosztása révén. A célkitûzések között szerepel egyebek között a szegénység és a betegségek elleni küzdelem, az oktatáshoz való hozzájutás mindenki számára, a biztonság erôsítése, az AIDS-elleni küzdelem fokozása és a környezet védelme.

Az AFP jelentése szerint a világszervezet 189 tagállama közül 147 ország képviseltette magát állam-, illetve kormányfôi szinten a szerdán kezdôdött csúcstalálkozón, amelyen összesen hatezer küldött vett részt.

Megszüntették a blokádot a Dunán

A román folyami hajósok szombaton úgy döntöttek, hogy vasárnap beszüntetik a blokádot a Dunán.

A döntésre azt követôen került sor, hogy a tiltakozók és Petre Roman külügyminiszter megbeszéléseket folytatott. A miniszter azt ígérte, hogy támogatja a folyami hajósok követeléseit.

A hajósok péntek reggel alakítottak ki blokádot a Dunán Calarasi térségében, tiltakozásul amiatt, hogy a bukaresti kormány nem kárpótolja a folyami hajózási és szállítási vállalatokat, valamint a kikötôi társaságokat a Jugoszlávia elleni NATO-légihadjárat után keletkezett veszteségeikért. Az eddigi kárukat 150 millió dollárra becsülô hajósok adókedvezményeket és elbocsátott társaik szociális támogatását követelik a kormánytól.

Az AFP jelentése szerint Calarasi kikötôjének közelében szombaton tizenegy orosz, illetve ukrán – elsôsorban üzemanyagot szállító – hajókonvoj vesztegelt a Duna romániai vizein.

Tûzoltó-nap Marosvásárhelyen

"A veszély lovagjai"

Vajda György

Szombaton délelött szélesre tárt kapuk várták az érdeklôdôket a marosvásárhelyi tûzoltók laktanyáján. A katonák rokonain, ismerôsein kívül sok más "civil", leginkább fiatalok és gyerekek is eljöttek a Tûzoltók Napja alkalmával szervezett rendezvényre. Bár e nap szeptember 13-án, szerdán van, úgy döntöttek, hogy ezen a hétvégén tartják meg az ünnepet. S ahogy ez már az elôzô években is történt, az idén is elôbb bemutatták a tûzoltó berendezéseket és a bevetésekkor használt különleges gépkocsikat, majd három "éles" helyzetet utánoztak.

Boca Iacob alezredes, a Marosvásárhelyi Tûzoltóbrigád alegység parancsnoka rövid felszólalásában a "veszély lovagjai" szakmájának szépségérôl, a tûzzel való harcban a frontvonalban levôk kockázatvállalásáról, áldozatkészségérôl, ugyanakkor a jól végzett munka utáni elégtételrôl beszélt.

– Nem készítettünk statisztikát a megmentett javakról, emberi életekrôl, illetve a tûz okozta anyagi károkról, az áldozatokról, mert a száraz nyilvántartáson túl az a legfontosabb, hogy mi mindig, minden alkalommal, határozottan helytálljunk. Munkánkkal elsôsorban igyekszünk megelôzni a bajt, de sajnos felhívásainkat, tanácsainkat nem minden esetben fogadják meg és ilyenkor megtörténik a baj. A mentés hivatásunk követelménye és szépsége is ugyanakkor – mondta az alezredes.

A marosvásárhelyi brigád gondjaiban két város, 27 község, 117 falu van. Az idén szeptember 9- ig 1520 alkalommal vetették be a rohammentôt, 96 tûzesetnél oltottak – jegyezhettük le a beszámolóból.

A felszerelés aprólékos bemutatása után lángba borítottak egy autóroncsot és ezen bemutattak egy bonyolultabb bevetést tûzoltókocsi, mentôautó és a vágógép használatával. Ezt egy épületben keletkezett tûz szimulálása követte, majd egy tömbházbeli mentés. Az érdeklôdôk szórólapok, kiadványok és egy videofilm segítségével bepillanthattak a tûzoltók mindennapjaiba és több igazi bevetést is végignézhettek.

Ausztriai magyarok

Történelmi tanácskozás

(MTI) – Az Ausztriai Magyarok Központi Szövetségének rendezésében kétnapos történelmi-irodalmi tanácskozás kezdôdött szombaton a burgenlandi Felsôpulyán (Oberpullendorf). A "Mit ér az ember, ha magyar" címet viselô fórum résztvevôi a magyarságtudat történelmi összetevôivel és az államalapítás jelentôségével foglalkoznak.

Az ausztriai és magyarországi elôadók többek között a magyar nemzettudat változásairól, a magyar nép és nyelv eredetérôl, a magyar államalapításnak a közép-európai népeinek fejlôdése szempontjából mutatkozó jelentôségérôl, a Szent Korona történelmi szerepérôl, a "régi dicsôségnek" a XVIII.-XIX. századi magyar irodalomra gyakorolt ösztönzô hatásáról, a nép Szent Istvánjáról, a Kárpát-medence XVIII.- XIX. századi néptípusairól és népmegítéléseirôl, a kisebbségi irodalmak magyarságtudatának elemeirôl, a nyugati emigrációs irodalom szellemiségérôl, a szórványmagyarság közösségi tudatáról és az ausztriai magyarok identitásának összetételérôl szólnak.

Az elôadássorozatra és vitára Ausztria és Magyarország mellett Romániából, Szlovéniából, Horvátországból, Svájcból, Németországból, Angliából, Svédországból, Csehországból és Szlovákiából mintegy 200, zömmel magyar résztvevô jelentette be részvételét.

A hasonló történelmi tanácskozásoknak immár hagyománya van az ausztriai magyarok körében: tíz évvel ezelôtt Kufsteinben döntöttek a tematikus elôadássorozatok és viták két évenkénti megrendezésérôl. Tavalyelôtt például a "1848-49 – Tudat és történelem" címet viselte a tanácskozás, amely idén az államalapítás gondolata köré fonódik.

A tanácskozást a magyar és más közép- és kelet-európai résztvevôk kedvéért idén harmadszor tartják a határ menti Felsôpulyán, s anyagát a hagyományoknak megfelelôen könyvben is közreadják.

Az Atlantis kikötött az új ûrállomáson

Vasárnapra virradóra kikötött az új Nemzetközi Úrállomáson (ISS) az Atlantis ûrrepülôgép, fedélzetén öt orosz és két amerikai ûrhajóssal.

A Föld körül keringô ûrállomás 318 kilométeres magasságban, Kazahsztán fölött volt, amikor az ûrrepülôgép a Moszkva melletti irányító központ és Terrence Wilcutt parancsnok együttes irányításával megközelítette az ûrállomást, majd sikeresen dokkolt hozzá.

Az ûrállomás három részbôl áll: az orosz Zarja és Zvezda egységekbôl, valamint az összekapcsolódást biztosító amerikai Unity elembôl. Jelenleg az ûrállomással együtt kering – a Zvezda egységhez kapcsolódva – egy Progressz teherûrhajó is, amely élelmet és felszereléseket szállított az ûrállomáson idén ôsszel munkába álló elsô expedíció számára, így a Föld körül keringô létesítmény jelenleg 48 méter hosszú. Az Atlantisz legénységének az a feladata, hogy az ûrállomást elôkészítse ennek az elsô – három fôbôl álló, négy hónaposra tervezett – expedíciónak a fogadására: átrakodja az ISS rakterébe az ûrrepülôgéppel és a teherûrhajóval odaszállított több mint 2,7 tonnányi élelmiszert és felszerelést, továbbá kábelekkel kapcsolja össze a Zarja és a Zvezda egyes berendezéseit.

Az ûrállomásra átszállítandó felszerelések között oxigénfejlesztô illetve széndioxidot átalakító berendezések, a súlytalanság körülményei között tisztálkodásra használható készítmények, tornaszerek, hagyományos és elektronikus jegyzetelô eszközök vannak.

Rákóczi- emlékünnepély Yerres-ben

II. Rákóczi Ferenc halálának 265. évfordulója alkalmából emlékünnepélyt tartottak szombaton a franciaországi Yerres városában, ahol a szabadságharc elbukása után éveket töltött el önkéntes számûzetésben a fejedelem.

A Párizsi Kölcsönösen Segélyezô Magyar Egylet koszorúzási ünnepségén részt vett Yerres város polgármestere és több más tisztségviselôje, megjelent Kékessy Dezsô magyar nagykövet, a magyar képviselet és a Párizsi Magyar Intézet több munkatársa.

A résztvevôk a franciaországi magyarok által 1937- ben felállított Rákóczi-emlékoszlop megkoszorúzása után ünnepi misén vettek részt a Saint-Honest templomban, és meghallgatták azt a mûsort, melyet a budapesti Kölcsey Gimnázium vegyeskara és zenekara, valamint a Miskolci Asszonykórus állított össze az alkalomra.

A Párizs közeli városban köztér viseli II. Rákóczi Ferenc nagyságos fejedelem nevét, aki XIV. Lajos francia király jóvoltából 1715-17 között a Yerres környéki Kamalduli kolostorban élt. Innen indult kuruc katonáival a rodostói számûzetésbe. A fejedelem végrendelétének megfelelôen bebalzsamozott szívét a kolostorban ôrizték hosszú évekig.

Várhatóan elhalasztják a palesztin állam kikiáltását

(MTI) – A Palesztinai Felszabadítási Szervezet Központi Tanácsának elnöke, Szalim Zaanun vasárnap kijelentette: bizonyos abban, hogy a testület mostani gázai ülésén az önálló palesztin állam korábban szeptember 13-ára kitûzött kikiáltásának elhalasztását határozza majd el.

Zaanun szerint a palesztin állam kikiáltását legfeljebb három-négy hónappal halasztják el. Esetleges új idôpontként november 15-ét és 2001. január 1-jét említette. Mindkettô jeles évforduló a palesztin mozgalom történetében: Arafat el-Fatah mozgalmának megalapítása 1965. január 1-jéhez kapcsolódik; 1988. november 15-én pedig Palesztina függetlenségét kiáltotta ki – algériai számûzetésébôl – a PFSZ vezetôje.

Egy névtelenséget kérô palesztin illetékes közölte, hogy az elmúlt napokban bejelentettôl eltérôen nem vasárnap, hanem hétfôn kezdôdnek újra a palesztin-izraeli tárgyalások. Az izraeli küldöttséget Slomo Ben Ami megbízott külügyminiszter, a palesztint Saeb Erakat és a gázai övezetért felelôs biztonsági fônök, Mohammad Dahlane vezeti – írta a Reuters.

SPORT PLUSZ 4 – 191. szám

Szerkeszti: Bálint Zsombor

Végveszélyben a marosvásárhelyi tekesport

A sportrajongóknak nem kell sokat magyaráznunk, hogy mekkora hagyománnyal rendelkezik a tekesport Marosvásárhelyen. Egykor mindkét nemben két-három vásárhelyi csapat játszott az A-osztályban, számtalanszor voltak mind a férfiak, mind a nôk országos bajnokok, s nyertek világversenyeken is rengeteg serleget és érmet a város tekézôi.

Néhány éve a vásárhelyi tekesport egyetlen egyesületre, az Elektromarosra szorítkozik, miután az összes többi csapat megszûnt. Az ok mindig ugyanaz volt: a pénzhiány. A mostoha körülmények ellenére, az Elektromaros nôi csapata nem régebben, mint tavaly, s világkupa elhódításával szerzett hírnevet városuknak.

Nos, mára ez az egyesület is végveszélybe került. A szombaton kezdôdött férfi bajnokság elsô fordulójában, az Elektromaros tekézôi saját zsebbôl fizették ki a játékvezetôt, miután szintén saját zsebbôl állták a beiratkozás és orvosi vizsgálat költségeit is. Olyan játékosok tették ezt, akikkel az Elektromaros felbontotta a munkaszerzôdést, s most munkanélküli segélybôl tengôdnek.

A tekézôk nem focisták. Nem kérnek pénzt, hogy képviselhessék Marosvásárhelyt. Azt azonban mégsem várhatja el senki, hogy a kiszállást folyton saját zsebükbôl – a munkanélküli segélybôl – állják. A jövô héten Aranyosgyéresen van mérkôzésük, de még nem tudják, hogy lesz-e 2,5 millió lej az útra. Csak a legszükségesebbre kérnének pénzt, az ôszi idényhez például akár 15 millióval is megelégednének, ami a kiszállások és a játékvezetôi díjak kifizetésére volna szükséges. Igaz, a férfi csapat nincs az elsôk között, ám két bajnokcsapatra való vásárhelyi játszik – jó fizetéssel – az ország és külföld más egyesületeiben, akik mind örömmel jönnének haza, ha a minimális feltételeket biztosítva látnák.

Bonyolultabb, de nem kevésbé kétségbeejtô a sokszoros bajnok nôi csapat sorsa sem. Szombaton kezdôdik a bajnokság, s ugyancsak hiányzik a pénz az idényre. Márpedig Seres Sándor érdemes edzô kijelentette: ha nem lesz pénz a bírók kifizetésére, a csapat nem áll ki a mérkôzésre. Egy világkupa- gyôztes nem ezt érdemli a várostól! Ez a csapat annak ellenére bajnokesélyes, hogy több remek játékos távozott. Airizer Emese (botrányos körülmények között még a tavasszal) és Dan Monica Zalaegerszegre, Balogh Erika Székesfehérvárra, David Rodica Franciaországba szerzôdött – pénzért! Az egyesület azonban nem kap egy krajcárt sem értük. Ez nem foci – világosítottak fel értetlenkedésemre a klub vezetôi.

Antal Matild, az Elektromaros teke szakosztályának mindenese elmondta, hogy a város költségvetésében 100 milliót szavaztak meg a csapat támogatására, ebbôl az idén 55 milliót vehettek igénybe. A maradék 45 millió lejrôl – ami némi fellélegzést tenne lehetôvé – beszéltek Dorin Florea polgármesterrel, de egyelôre nem sikerült a pénz birtokába jutni. Minden igyekezet, hogy támogatókat szerezzenek, csôdöt mondott. A magánosítás óta az Elektromaros cég egy fityinget sem ad. Sôt, az olasz cég új megbízottja arra is kísérletet tett, hogy kilakoltassa a tekézôket a cég tulajdonát képezô arénából. Szerencsére az új sporttörvény nem teszi lehetôvé, hogy önhatalmúlag megváltoztassák az aréna rendeletetését, így a sportolók maradhatnak, ám segítséget hiába várnak a cégtôl, a korábban alkalmazott tekézôknek – mint említettük – felbontották a munkaszerzôdését.

A román tekeszövetség a következô idényben hat országos döntô lebonyolítását bízta Marosvásárhelyre. Ha még lesz egyáltalán addigra a városban tekesport.

Tényleg senkit nem érdekel?

Motorkerékpározás

Több idô elôtti kiállás az utolsó elôtti fordulóban

Aradon szervezték meg a gyorsasági motorozó országos bajnokság utolsó elôtti fordulójának futamait. A versenyen indultak a marosvásárhelyi ISECO motorosai, illetve a Vásárhelyrôl elszármazott, a Steauát erôsítô gyorsaságiak is. A helyszínen történtekrôl Barabás Béla, a fáradhatatlan vsárhelyi motoros edzô számolt be.

A verseny marosvásárhelyi díjazottjai Pákai György, aki megnyerte a 125 cm3-es gépek futamát, Gagyi Péter, aki ugyancsak az elsô helyen végzett a superbike (900 cm3) kategóriában, valamint az oldalkocsis Ioan Conceoiu- Kovács Levente páros, akik a 2. helyet szerezték meg. Az elsô két versenyzô a bukaresti Steaua színeiben indult, míg az oldalkocsisok az ISECO-t képviselték.

Sajnos a forduló több kellemetlenséggel is szolgált, számos versenyzônk idô elôtti kiállása tarkította. Nem kevesebb, mint öt vásárhelyi motoros kényszerült kiállásra. A supersport (600 cm3) géposztályban Florian Pop (Steaua) villamossági hiba miatt, míg Balázs Csaba (ISECO) a 2. helyrôl, a túlságosan elkopott gumiknak köszönhetôen, bukás miatt fejezte be idô elôtt. A 250 cm3-es gépeknél a nagy esélyes Pákai György motorhiba következtében esett ki, míg a 125 cm3-es gépek kategóriájában Laczkó László és Bokor Csaba (mindketten ISECO) ugyancsak leintés elôtt fejezték be, elôbbi villamos, utóbbi motorhiba következtében.

A bajnokság utolsó fordulóját, mellyel párhuzamosan gyorsasági motoros Balkán-bajnokságra is sor kerül, október 7-8-án szervezik Bukarestben.

Samaranch és Ferenc József

(benedek)

Minden nagyon szép… mondá a NOB elnöke, J. A. Samaranch, miután megtekintette az olimpiai falut Sydneyben. Az olimpiai mozgalom fôguruja hanyatt esett a látottaktól, majd filmsztárhoz méltóan mosolygott a fotósok objektívjeinek. Aztán fényes limuzinjában légkondicionáltan távozott.

Az elnöki látogatással nagyjából egy idôben érkezett Vastag Ferenc olimpiai válogatottja, ugyanoda. Cipôsdoboznyi szobákban alhatnak, edzésre van egy termük, amelyet minden nap egy egész órát (!) használhatnak, mindig más napszakban. Az egész keretnek van szintén egy egész zuhanyozós illemhelye is, minô luxus! A román ökölvívó válogatott elhelyezési körülményeirôl több hírforrás is helyszíni beszámolót adott, az egyik tudni vélte, hogy az öklözôk a szövetségi képviselôk rendelkezésére adott iroda folyosóját is kénytelenek edzésre használni.

Nem kell teljesítménysportolónak lenni, hogy az emberfia felmérje, finom túlzással megalázó körülmények fogadták az amatôr ökölvívás világának élvonalába tartozó román válogatottat. Hogy ne csak egy példán lovagoljunk, számos más ország, és sportág válogatottjai is kifogásolták az olimpia színhelyén talált körülményeket. Vajon a NOB elnökét ugyanabba az olimpiai faluba vitték, amely sokakból felháborodást váltott ki? Vagy esetleg van egy falu a "jobb népeknek", egy másik meg a kishalaknak? Vagy csak a mélyre nôtt elnök látta az ellenkezôjét annak, amit mások a bôrükön tapasztaltak.

Vajon a NOB elnöke a történelemórán hallott-e valamit az utolsó osztrák császárról, aki úgyszintén mindent rendben talált, csak az volt a gond, hogy nem mérte fel a realitást, ami aztán hadd ne itt mondjuk, mit eredményezett. Ha hallott, akkor reméljük a jövôben a világ legnagyobb sporteseményén résztvevô élsportolók kivétel nélkül megkapják a nekik kijáró tiszteletet, mert ez is része az olimpiai szellemiségnek. Ha nem, akkor látványos és hangzatos, de ide nem méltó bakik színesíthetik még az olimpiai világot. Jó ez valakiknek?

Röplabda

A Gaz Kupa elsô kiadása

A ligeti sportcsarnokban két napon keresztül szeptember 3-4- én zajlottak a nôi röplabdázók számára kiírt Gaz Kupa elsô kiadásának küzdelmei, melyet a CSU Gaz röplabda szakosztálya szervezett a megyei sportigazgatóság támogatásával. Résztvett három A-osztályos együttes, a házigazdák mellett a Piatra Neamt-i Unic és a nagyszebeni CSU Astral, valamint a CSU Gaznak a B-osztályba beiratkozott második csapata.

A turnét sikeresnek minôsíthetjük, hisz hasznos felkészülési lehetôséget biztosított a hamarosan induló A-osztályos bajnokság elôtt. Íme a feljegyzett eredmények, a találkozók sorrendjében: Astral – Unic 3-0; CSU Gaz I – CSU Gaz II 3-0; Astral – CSU Gaz II 3-1; CSU Gaz I – Unic 3-2; Unic – CSU Gaz II 3-0; Astral – CSU Gaz I 3-0.

A turné állása: 1. Astral Nagyszeben 6 p. 2. CSU Gaz I 5 p. 3. Unic Piatra Neamt 4 p. 4. CSU Gaz II 3 p.

Vasile Mascasan, a marosvásárhelyiek vezetôedzôje az alábbi játékosokat küldte pályára: Dana aurcanu, Ramona Ungur, Ofelia Ciocan, Crina Hosu, Corina Rucoi, Jenei Kinga, Ofelia Maierut, Anamaria Muresan és Ramona Zamfir. Amásodik csapatban Corina Rosca, Camelia Moldovan; Anca Moldovan, Mihaela Gheorghe, Simona Simion, Anca Ciura és Felicia Jurje kapott helyet.

C. Albu

*

A Románia-kupa elsô fordulójában szombaton a CSU Gaz 3-0 arányú vereséget szenvedett Pitesti-en a helybéli Dacia csapatától. A visszavágót szerdán rendezik a ligeti sportcsarnokban, amikor a vásárhelyi csapatnak szintén 3-0-ra, és jobb pontaránnyal kell gyôznie ahhoz, hogy továbbjusson.

B-osztály

Kellemes mérkôzés, sok hiányzóval

ASA Marosvásárhely – Electroputere Craiova 2-0 (1- 0)

Ligeti pálya, napfényes, kellemes idô, 1500 nézô.

ASA: Chebutiu – Zsigmond, Török, Mihu, R. Miclea, Lup, Ignat (78. p. Borz), Petelean, Prodan (76. p. Stoica), Gábor, Dumitrascu (76. p. Nicoara).

Electroputere: Neamtu – Îmbucatura, Cita, Stancu. Sandu, Ciora (68. p. Rotaru), Preda, Predoi (69. p. Zaharia), Vigaru, Grigore, Luta (61. p. Vîlsan).

Gólszerzô: Gábor (42. és 66. perc).

Sárga lapok: Petelean, Zsigmond, Gábor illetve Predoi, Stancu.

Vezették: Ciprian Paraschiv – Ionel Popa (mindketten Iasi), Cornel Groza (Pascani).

Mindjárt az elején feltûnt, hogy nagyon sokan hiányoznak a marosvásárhelyi csapatból. A kezdô tizenegyben helyet kapott az ifjúsági korú Ignat, míg a tartalékpadon további három junior, Borz, Naidin és Nicoara foglalt helyet. Bár a szabályzat hét tartalékot engedélyez, az ASA mindössze öt pótjátékost írt fel a bírói lapra. Érdeklôdésünkre, hogy mi történik a hiányzókkal, Eugen Voda másodedzô nem adott egyértelmû választ, csak annyit mondott, hogy ezek olyan technikai kérdések, amelyek meghaladják a hatáskörét. Nem volt bôbeszédûbb George Ciorceri vezetôedzô sem, egyedül Kovácsról derült ki egyértelmûen, hogy gipszbe kellett tenni a lábát. A többiek "vizsgázni vannak" – állította a csapat mestere.

Bár a klub illetékesei mély hallgatásba burkolóznak, annyi kiszivárgott, hogy Florin Micleát Ciorceri kizárta a keretbôl, miután egy éjjeli szórakozóhelyen talált rá, többen pedig a szerzôdés aláírásakor támasztottak túlzott igényeket. Többek között – mondják ugyanazok a források – Lup is távozással fenyegetôzött, ennek ellenére szombaton a pályán láthattuk. Nem zárható ki az sem természetesen, hogy a többiek egy része valóban egészségügyi, vagy tanulmányi okok miatt maradt távol.

A vékonyka keret ellenére, kellemes találkozóról gondoskodott a katonacsapat. Igaz, a nagyon fiatal játékosokat felvonultató craiovai legénység sem okozott túl nagy fejfájást. Az elsô két helyzet a vendégek elôtt adódott, a 6. percben Grigore, míg a 11. percben Luta lehetett volna eredményes, de miután Chebutiu illetve Lup szerencsésen hárított, lassan az ASA vette át a kezdeményezést. A csatársorban ügyesen mozgott a nagyon fiatal Ignat, aki a 16. és a 17. percekben két helyzet fôszereplôje is volt: elôbb Prodan tálalt elé, de a tizenegyes pont környékén szerelték, majd ô szöktette remek labdával Prodant, de Neamtu gyorsabbnak bizonyult.

A 25. percben 1-0 lehetne az ASA javára. R. Miclea ível be jobbról a védôk fölött, s a felemelkedô Prodan a kapu jobb alsó sarkába fejel. A gól azonban nem érvényes, mert a partjelzô lest látott a vásárhelyi csatárnál. Bevalljuk, mi nem. A 35. percben Grigore küld egy éles lövést 20 méterrôl Chebutiu kapujára. Hálóôrünk csak nehezen hárít, a kipattanót azonban Vigaru fölé küldi. Ezzel a vendégek el is lôtték minden puskaporukat, a pálya ismét a hazaiaké. A 42. percben Gábor jut szabadrúgáshoz a tizenhatos baloldali vonala mellett. Magasan ível a kapu elé, senki nem ér hozzá, s Neamtu is elnézi labdát, mely a hosszú sarokban köt ki: 1-0.

A második félidôben az ASA érettebben, egy kissé azonban kevésbé látványosan futballozik. Ezúttal nem rohamoznak fejetlenül, s jól zár a védelem is, a játékosok megtanulták a leckét a Jiul elleni mérkôzés után, amikor a vendégek 2-0 után egyenlítettek. Most is hamarosan 2-0 lesz, de a vendégek immár nem egyenlítenek: A 66. percben R. Miclea ad be a jobb oldalról, a labda átszáll a védelem fölött, Gábor érkezik egyedül a baloldalon, van ideje levenni, áttenni jobb lábra, s kilôni a hosszú sarkot.

A találkozó végéig még egy jobbacska R. Miclea lövést jegyzünk fel a 86. percben, aztán pedig csak a hazaiak megérdemelt gyôzelmét. Kellemes mérkôzést láthattunk, amit az átlagon aluli játékvezetés sem tudott elrontani.

Az öregfiúk Karcagon játszottak

A Kanyaró György által irányított marosvásárhelyi Oldboys Apolló öregfiúcsapat az elmúlt héten Magyarországon, Karcagon játszott a helybéli öregfúkkal barátságos találkozót. Az egykori marosvásárhelyi játékosok 2-1 arányban gyôztek a vendéglátók ellen, a gólokat Márton Sándor és dr. Butyurka szerezték. A vásárhelyi csapat az alábbi felállásban játszott: Nae – Man, Pop, Iernean, Cioloboc I, Ruszi, Olasz, Ördögh II, Márton S., Surdea, Márton G. Csereként pályára léptek Cioloboc II, dr. Butyurka, Kiss A. és Kovács.

Az Apolló csütörtökön, Nyárádszereda hasonló korosztályú csapatával játszott barátságos mérkôzést, az eredmény 3-2 Marosvásárhely javára.

Szeptember 30-án a karcagiak visszaadják a vásárhelyiek látogatását egy újabb barátságos találkozó erejéig.

Nagyszebenben készült a Herlitz- Mobex

Három mérkôzésen három vereséget szenvedett a Herlitz-Mobex A-osztályos férfi kosárlabda- együttese a nagyszebeni elôkészületi turnén, a bajnokság megkezdése elôtt egy héttel. Eredmények: Romradiatoare Brassó – Herlitz-Mobex 82-79; CSU Nagyszeben – Herlitz-Mobex 97-68; Elba Temesvár – Herlitz-Mobex 80-65.

A vereségek ellenére Mihai Corui, a csapat edzôje elégedettnek mutatkozott a fiatal játékosok teljesítményével. Messzemenô következtetéseket a kudarcokból nem lehet levonni – mondta –, hisz az alapjátékosok közül Sáfár vizsgák miatt maradt távol, Vajda, Trif és Brustur sérülésekkel bajlódott. A teljesen újjáépített csapat mérkôzésrôl mérkôzésre fejlôdik – állítja ugyancsak ô, s úgy vélekedett, hogy a csapatnak reális esélye van megkapaszkodni az A-osztályban. Ha pedig az idén ez sikerül, az összegyûjtött rutinnal jövôre ismét meg lehet kezdeni a tabella elsô felének ostromlását.

Ami a Sportképekbôl kimarad(t)...

Játék határok nélkül – Sydney 2000

Kelemen Zsolt

Hát akkor: Sydney! Szurkoljunk! De kinek? Pl. mi legyen a következô magyar – román (igaz, nem olimpiai) összecsapáson, ahol Bölöni révén Marosvásárhely ismét képviseltetheti magát a legmagasabb szintû labdarúgásban? Majd kiderül, ha eljön az ideje, addig is itt van az olimpia az egyszerûbb helyzeteivel.

Hát ez az! – gondolom magamban. Valóban egyszerûbb? Mikor igen, mikor nem. Atlantában a magyar nôi kézilabda- válogatott bronzérmes lett elsôsorban a mi Mátéfi Eszterünknek köszönhetôen. A barcelonai eredménytelenség után a magyar súlyemelôsport Atlantában legalább egy árva bronzérmet "kitermelt", na ki volt a megmentô? Feri Attila, aki szintén a miénk. A németek atlantai aranyérmes ökölvívóját, Lunka Zolit nem olyan régen a Népújságban is megénekeltük. Ha otthon maradnak, talán nem érhették volna el ezeket az eredményeket, de vajon lehetett-e nekik otthon is szurkolni? Károlyi Béla Los Angelesben Szabó Kati ellen küldte harcba Mary Lou-t ("Óh, mond: te kit választanál?"), és… És akkor mi van? A Sportban csak Sportoló létezik és Sportrajongó. Nagybetûvel. Mindenkinek lehetnek kedvencei és mindenkinek lehetnek ellendrukkerei. Ezért moralizálás helyett inkább lapozgassunk a krónikákban, amelyekbôl kiderül, hogy ha a Sors játszani akar sportolói pályafutásokkal, karrierekkel, akkor habozás nélkül megteszi, mert megteheti.

A magyar olimpiai csapat tagjainak születési helyeit böngészem. Marosvásárhelyit nem találok egyet sem, megyénkbelit igen. A súlyemelô Farkas Zoltán Szovátán született, jó lenne, ha átvenné a képzeletbeli stafétabotot Feri Attilától az olimpián is (1997-ben már szerzett egy Európa-bajnoki ezüstérmet). A távolugró Vaszi Tünde neve mellett az áll, hogy a romániai Piskolton látta meg a napvilágot, és Nagyszeben is ad egy olimpikont a magyaroknak, apropó, kinek szurkoljunk, a súlyemelô nagyszebenit ugyanis úgy hívják, hogy Popa Adrián (most már tud magyarul is). Tenisz: Marosi Katalin (Gyergyószentmiklós), vívás: Fekete Attila (Szatmárnémeti, ill. egy másik variáció szerint a volt Ugocsa vármegyebeli Halmi), no és kézilabda: Bojana Radulovics (Szabadka), persze csak azért, hogy ne vádoljanak túlzott lokálpatriotizmussal. Egyéb kuriózumok: Bonn Ottó, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségi tagja 1926-ban az olaszországi Montfalcone-ban született, Dr. Schulek Ágoston, a Magyar Atlétikai Szövetség fôtitkára pedig kassai. Egyébként most csak azt a névsort futottam át, amelyen a Sydney-be induló versenyzôk, edzôk, sportvezetôk találhatók, de ha valaki fellapozza a "Magyar olimpiai bajnokok" címû kiadványt, akkor még több érdekességet találhat.

Jelen után a múlt. 1928-ban Keresztes Lajos birkózó nyakába akasztották a 15. magyar olimpiai aranyérmet – Parajdon született. 1936-ban Berlinben megszületik a 30. Ötkarikás elsôség, ismét egy birkózó jóvoltából: Lôrincz Márton Korondon született – 31 évvel ezelôtt Argentínában hunyt el. A vívó Kabos Endrét nem kell senkinek bemutatni, Berlinben lett ô is aranyérmes, amúgy nagyváradi. Mondom, játék határok nélkül.

1998-tól három alkalommal is volt szerencsém elkísérni nyugdíjas olimpiai bajnokainkat egy-egy történelmi utazásra. Londonba készülve összegyûjtöttem a résztvevôk adatait, és kellemesen meglepôdve olvastam, hogy a ‘48-as és az ‘52- es olimpián egyaránt ezüstérmet szerzett tornász-csapat tagja, Kövi Mária Marosvásárhelyen született. Az akkor készült filmbôl mégis kimaradt, mert egyszerûen nem akart kamera elôtt nyilatkozni, csak nemhivatalos formában. Kiderült, hogy szüleivel már hatéves korában eljöttek a városból, és csak a ‘90-es évek közepén járt elôször felnôtt fejjel otthon, amikor megnézte és megmutatta az unokáinak is a szülôi házat. Minden jogalap nélkül, de éppen elkezdtem zsörtölôdni magamban, hogy lám- lám már abban az idôben elmentek a régiek közül is, amikor Mari néni folytatta. "Kellemes érzés volt, pedig nem emlékszem szinte semmire. Tudod, mi nem erdélyiek vagyunk, csak édesapám akkoriban éppen Marosvásárhelyen focizott, és hát én ott születtem. Aztán eljöttünk, mert egy sportoló, ugye, ott él, ahol szerzôdése van, de a történelem késôbbi fordulópontjait végigvéve, nem is bánom, csak sajnálom." Illett bocsánatot kérnem a tükör elôtt aznap este, hiszen a Kövi család csak átutazóban élt nálunk, tulajdonképpen meg kellene köszönnöm, hogy Marosvásárhely általa is bekerülhetett a magyar sport aranykönyvébe. A Sportképekbôl amúgy Jeney László születési helye körüli történet is kimaradt annak idején, de nem azért mert a kétszeres olimpiai aranyérmes vízilabda-kapus családja is ideiglenes élt Erdélyben, hanem mert a kolozsvári Jeney története hosszabb, Genfben, a tó partján elôadott (csak a legfontosabb állomások érintésével történô) életút több teret érdemel, sort is kerítek rá majd.

Szóval játék határok nélkül, itt van Sydney, szurkoljunk mindenkinek, aki megérdemli.

Egyébként, ha nem bírják a szeptember 15- tôl kezdôdô éjszakázást, de nem szeretnének lemaradni az olimpia legfontosabb mozzanatairól, akkor figyeljék a tévéújságot, hiszen az ezredforduló ausztráliai sportünnepének ideje alatt a Sportpercek naponta négyszer jelentkezik azzal a céllal, hogy Sydney kapcsán egyetlen sort se írhassak le azzal a címmel: Ami a Sportképekbôl kimarad(t)…

Budapest, 2000. szeptember 7.

Viorel Bubau bepereli Ausztriát, mert nem lehet ott Sydneyben

Az év elején még abban reménykedtünk, hogy Maros megyét három sportoló is képviselheti az olimpián. A háromból azonban csak egyetlen maradt, Vorica Tigau az atlétikaversenyek hétpróba és távolugró számában indul. Nem lesz ott viszont Szász Kálmán súlyemelô, aki térdsérülése miatt kénytelen kihagyni a játékokat, s nem lesz ott a román lovassport legjobbja, Viorel Bubau sem. Az ô távolléte azonban több, mint szubjektív okokra vezethetô vissza.

Viorel Bubau közismert személyiség Marosvásárhelyen és környékén. Nem csupán sportkarrierje miatt, hanem politikai szerepvállalása és sikeres üzletemberi tevékenysége kapcsán is. Politikai tevékenységével sokszor nem kis viharokat kavart, s talán ha nem bonyolódik annyira vehemens konfliktusokba ellenlábasaival, a sportra több figyelmet fordíthatott volna. Az azonban mindenképpen kidomborításra érdemes, hogy a nagy költségeket feltételezô lovassportot teljes egészében saját költségén ûzi.

Ha jobban a sportra koncentrál, és nem veszít idôt és energiát a helyhatósági választások csatározásaiban, talán minden másként alakul, s Viorel Bubau idôben megszerzi az olimpiai részvételhez szükséges pontszámot. Így azonban egy augusztusi németországi versenyen kellett volna elindulnia, hogy teljesítse a részvételi szintet. Már az is elég lett volna, ha befejezi a versenyt, ám a rajtig sem jutott el. A sokszoros román és Balkán-bajnok lovast ugyanis feltartóztatták az osztrák határon. A történteket maga az érintett mesélte el lapunknak:

– Átértünk Ausztriába és megálltunk az elsô benzinkútnál. Külön személygépkocsival mentünk, velem volt két kiskorú lányom is. Úgy gondoltuk, megvárjuk a lószállító kocsit, amely a vámban maradt. Miután hosszú ideig nem érkezett, a lányokat otthagytam, s visszatértem megnézni mi történik. A lovat a vám állategészségügyi rendelôjében találtam, de semmiféle magyarázatot nem adtak. Hét órán keresztül fenntartottak, hiába magyaráztam, hogy két kiskorú lány vár rám. Közben semmiféle nyelven nem voltak hajlandóak beszélni a németen kívül. Hét óra várakozás után végre beigazolódott, hogy valóban az vagyok akinek mondom magam. Ekkor a kezembe nyomták az útlevelemet, s közölték, hogy mehetek, a lovat azonban visszaküldik. A magyarázat az volt, hogy a szállítókocsi nem felel meg az állatszállítás Európában érvényes szabványainak. Ehhez csak annyit fûznék hozzá, hogy a lószállító autó három éves, s ugyanannyi ideje rendszeresen járok vele különbözô versenyekre Nyugat- Európába. A vámhivatalnokok döntése azonban négy év munkáját és álmait foszlatta szét, s ezért eltökélt szándékom, hogy beperelem az osztrák államot.

Az incidens után a Német Lovas-szövetség küldött még egy meghívót egy utolsó válogatóversenyre, amelyet kieszközölt a nemzetközi szövetségtôl. Megértésre találtam a nagyszebeni német konzulátuson is, ahol soron kívül kaptam vízumot. Sajnos közbejött ismét valami. Egy nemzetközi állategészségügyi konferencián, valamelyik román elôadó azt találta mondani, hogy Romániában egyes állatorvosok úgy állítanak ki állategészségügyi bizonylatokat, hogy meg sem vizsgálják az állatot. Ennek következtében az Európai Unió megtiltotta minden állat bevitelét Romániából, s a ló ismét nem utazhatott. Az intézkedést két hete feloldották ugyan, de az én olimpiai álmaim szertefoszlottak.

Viorel Bubau már harmadszor marad le az ötkarikás játékokról. Nyolc éve, Barcelonában azért nem vehetett részt, mert lovát közvetlenül a játékok elôtt megmérgezték. Négy éve nem volt versenyképes lova, most pedig a fenti tényezôk akadályozták meg. Ennek ellenére nem mond le arról, hogy Athénben mégis olimpiai résztvevô lehet, annak ellenére, hogy négy év múlva ô 43, míg lova, Carnaval, 14 éves lesz. A biztonság kedvéért azonban az 5 éves Helios hátán is edzeni és versenyezni fog az olimpiai indulás reményében.

APRÓHIRDETÉSEK

ADÁSVÉTEL

FORINTOT; tört aranyat, arany ékszert vásárolok (82.000—137.000 lej/g). Tel. 094-991-175. (12464)

ELADÓK új inoxkagylók, Mountain Bike biciklik, gázkonvektorok. Tel. 212-369, 216-870. (11848)

VESZEK elônyösen négyévesig autót, 18 ezer DM-ig. Tel. 092-953-774. (12143)

ELADÓ 7 részbôl álló konyhabútor asztallal, négy székkel. Tel. 218-377, este. (12411)

ELADÓ VW Transporter TD 1600. Tel. 259-067, 259-068, 7-15 óra között. (12440)

ELADUNK homologált pénztárgépeket, elektronikus mérlegeket, PC számítógépeket és nyomtatókat. Tel. 164-072, 169-304, 444-862. (12409)

ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, kombinált hûtôket, hûtôvitrineket és automata mosógépeket nagyon jó állapotban. Tel. 165- 373, 256-618. (12310)

SZARVASAGANCSOT vásárolunk a legmagasabb áron. Tel. 094- 572-889. (12490)

ELADÓ engedélyezett téglagarázs a Kárpátok sétány 25. sz. alatt. Tel. 092-396-121, 169-653. (12514)

VÁSÁROLOK almadarálót és cserefa parkettet. Tel. 092-396-121, 169-653. (12514)

LAKÁS

ELADÓ háromszobás magánház kábeltévével Nyárádgálfalván. Tel. 576-737/550. (12311)

KIADÓ bútorozott egyszoba-összkomfort a Kövesdombon. Tel. 094-148-439. (12468)

ELDUNK 2 szobás tömbházlakást a Kornisán és a Kárpátok sétányon. Tel 218-074. (12458)

ELADÓ magasföldszinti, I. osztályú, 2 szobás tömbházlakás a Béke (Pacii) utcában, jó állapotban. Tel. 094-866-447. (12322)

HÁROMSZOBÁS tömbházlakást vásárolok a Kornisán. Tel. 095-831-376, 217-437. (12103)

SÜRGÔSEN eladó felújított magánlakás a Budaiban: 2 szoba, konyha, ebédlô, 2 nagy garázs, udvar, manzárdlehetôség, igényesnek. Tel. 162-009, 095-858-618. (12076)

SÜRGÔSEN veszek 3 szobás tömbházlakást a Tudor negyedben. Tel. 250-180, 093-457-711. (12345)

VESZEK 2-3 szobás, I. osztályú, I-II. emeleti lakást a Moldovei, a Busuiocului, valamint a Bucinului utcában, készpénzfizetéssel. Tel. 139-446. (12486)

ELADÓ ház 14 ár területtel Nyárádgálfalván, a 80. szám alatt. Érdeklôdni a 066/123-071-es telefonszámon. (12484)

VENNÉK kertes, udvaros, 2-3 szobás magánlakást csendes övezetben, vagy cserélek I. osztályú, tégla, földszinti 3 szobás tömbházlakással a Kövesdombról + különbözet. Tel. 092-396-121, 169- 653. (12514)

ELADÓ egyszoba-összkomfort telefonnal, pincével + három gázégô a lakásban, kétemeletes tömbházban. Érdeklôdni a 140-645-ös vagy a 121- 361-es telefonszámon. (12488)

ELADÓ 2 szobás lakás Marosvásárhelyen, a Tudor Vladimirescu u. 145. sz. alatt. Tel. 131-645. (12498)

MINDENFÉLE

PÉNZT kölcsönzök garancia ellenében. Tel. 160- 234, mobil 094-851-106. (12463)

FELIRATKOZÁS az USA-vízumok sorsolására. Tel. 069/229-042. (122)

PÉNZT kölcsönzök. Tel. 092-595-191. (12085)

EGYSZERÛ és szórakoztató! Fogyni lehet kg-ban és cm-ben, nem éhes és jól érzi magát. Tel. 092-756-550. (12442)

SZERELÜNK professzionális berendezéseket garanciával. Tel. 094-528-622. (12431)

BÉRELNÉK nagyobb hétvégi házat szilveszterre. Tel. 092-396-121, 169-653. (12514)

VESZEK ócskavasat és hulladékot. Béke utca 64. sz. Tel. 218-720, 092-529-642. (12497)

SZOBAFESTÉST, mázolást vállalok elônyös áron. Minôségi munkát végzek. Tel. 094-509-265. (12493)

MEGEMLÉKEZÉS

Soha el nem múló fájdalommal emlékezünk szeptember 11-én a drága jó édesanyára, anyósra, nagymamára és dédmamára, DÁNIEL ILONÁRA halálának elsô évfordulóján. Áldott emlékét szívünkben ôrizzük. A gyászoló család. (12526)

A múltat felidézve, könnyes szemmel, szívünk mély fájdalmával gondolunk szeptember 11-én, a göcsi HENTER MÁRIÁRA, akit a kegyetlen halál egy éve elragadott közülünk. Emlékét örökre szívünkbe zárjuk. Akik ismerték és szerették, gondoljanak rá kegyelettel. Bánatos férje, két fia, Gyôzô és Balázs, családjaikkal együtt. (12369)

MEGEMLÉKEZÉS

Megemlékezünk, hogy három éve távozott közülünk, hogy örök otthonába térjen nyugalomba, a drága szeretett nagymamám és dédink, HEGEDÛS ANNA. Emlékez legyen áldott és nyugalmad csendes. Emléked szívünkben tovább él itt a messzeségben is. Szeretô unokád, Marika, férje, Zoltán, gyerekeik Priszcilla és Mátéka. Ifjabbik Mitra család, Kanadából. (v.)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a drága édesapa, nagyapa, nagybácsi STALLENBERGER JÁNOS 92 évében Istenben megnyugodva örökre megpihent. Temetése szeptember 12- én 15 órakor lesz a katolikus temetô felsô kápolnájából. Gyászoló szerettei. (5626371)

Szomorú szívvel tudatjuk, hogy a szeretett drága jó édesanya, testvér, nagymama, dédmama, anyós, anyatárs özv. KRIKA MÁRIA szül. Pepela életének 84. évében elhunyt. Temetése 2000. szeptember 11-én du. 3 órakor lesz a kisbodoni családi háztól. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. A gyászoló család. (5626367)

Fájdalommal tudatjuk, hogy özv. BARTHA ERNÔNÉ szül. Szilágyi Emma életének 69. évében hosszú szenvedés után örökre megpihent Magyarországon. A temetés idôpontjáról késôbb tájékoztatjuk. A gyászoló család. (5626370)

RÉSZVÉT

Ôszinte részvétünk Dálya Vilmosnak és családjának kicsi fia, SZILÁRD elvesztése okozta mély fájdalmában. Volt kollégája Janó Attila és családja, Kanadából. (v.)

Ôszinte részvétünket nyilvánítjuk a Sásvári családnak Göcsre, SÁSVÁRI VIKTOR bátyánk elhunyta alkalmából. A két Tôkés család. (v.)

Copyright © Népújság - 2000