|
LII. évfolyam 210. (14566) |
2000. szeptember 8., péntek |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektol. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkereso..........................50 Ft
Részvétnyilvánítás................…&# 133;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegu apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetok) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Az új társadalombiztosítási törvény a szülési szabadság tekintetében is hoz módosítást. A szülési szabadság idôtartama az eddigi 112 nap helyett 126 nap lesz. A terhességi szabadság a szülést megelôzô 63 napos idôszakot, a gyermekágyi szabadság pedig a szülést követô 63 napos idôszakot foglalja magába. E két idôszak az orvos javallatától és a szülési szabadságra jogosult személy opciójától függôen kompenzálható, az elsô lehet rövidebb a második meghosszabbodásának érdekében.
A fogyatékos nô kérésre a terhesség 6. hónapjától részesül terhességi szabadságban.
Amennyiben a gyermek halva születik vagy a gyermekágyi szabadság idején halálozik el, a szülési juttatást a szabadság egész idejére folyósítják. A jelenleg még érvényben lévô szabályozás szûkebb markú, mert a szóban forgó esetre 42 napban határozza meg a gyermekágyi szabadság idôtartamát, s ha a gyermek a szülést követô 42 nap után hal meg, a gyermekágyi szabadság azonnal megszûnik.
Eltérôen a régi szabályozástól, a szülési juttatás megállapításánál már nem lesz meghatározó sem a szolgálati idô, sem a gyermekek száma. A szülési juttatás a társadalombiztosítási kötelezettség megállapításánál figyelembe vett havi átlag bruttó jövedelem 85%-át képezi.
Szülési szabadságban részesül az is, aki már nem fizeti a társadalombiztosítási járulékot, de a biztosítotti minôség elvesztésének idôpontjától számított 9 hónapon belül szül.
Az új társadalombiztosítási törvény szerint továbbra is létezni fog a gyermeknevelési szabadság, amelyet a gyermek 2 éves koráig, fogyatékos gyermek esetében ennek 3 éves koráig nyújtanak. Ugyanígy továbbra is a társadalombiztosítás nyújt lehetôséget a beteggyermek-gondozási szabadságra, amelyben a szülô a gyermek 7 éves koráig részesülhet. A fogyatékos gyermeket ért interkurrens bántalmak esetében a korhatár 18 év.
Az említett két szabadságot a szülôk bármelyike igénybe veheti, ha eleget tesz a társadalombiztosítási járulékfizetésre vonatkozó követelményeknek. Ugyanezen jogokban részesül az örökbefogadó, gyámként kinevezett vagy azon biztosított személy is, akire gondozás és nevelés céljából, illetve családi elhelyezésre gyermeket bíztak.
A beteggyermek-gondozási szabadság idôtartama egy év folyamán legfeljebb 14 nap lehet, kivéve azt az esetet, amikor a gyermek ragályos betegségben szenved, gipszes készülékkel imobilizált vagy bizonyos sebészeti beavatkozásnak vetették alá. Ezekben az esetekben a betegszabadság idôtartamát a családorvos állapítja meg.
A gyermeknevelési, illetve beteggyermek-gondozási szabadság idejére a szülô havi juttatásban részesül, amely a társadalombiztosítási kötelezettség megállapításánál figyelembe vett havi átlag bruttó jövedelem 85%-át képezi, függetlenül a szülô szolgálati idejétôl.
Legközelebb a társadalombiztosítási járandóságok utolsó formájáról, a temetési segélyrôl, valamint a társadalombiztosítási járandóságokra vonatkozó egyéb közös rendelkezésekrôl fogok tájékoztatást nyújtani.
Emil Constantinescu államfô és kísérete megkapta az olimpiai játékokra való kiutazáshoz szükséges ausztrál vízumot – jelentette csütörtökön a bukaresti ausztrál nagykövetség képviselôjére hivatkozva.
Az államfônek azért van szüksége az engedélyre, mert a két ország között nem létezik vízumegyezmény. A román és ausztrál hatóságok a diplomata vagy a szolgálati útlevelek ügyét sem rendezték. Ahhoz, hogy valaki vízum nélkül utazhasson – akkor is ha diplomata útlevéllel rendelkezô állami fôméltóságról van szó – államközi szerzôdésre van szükség.
Az Emil Constantinescu által vezetett küldöttség azután kapta meg a szükséges vízumokat, hogy az elnöki hivatal hivatalos átiratban kérvényezte ezeket a bukaresti ausztrál nagykövetségtôl.
Az államfôt a tervek szerint felesége, fia és lánya is elkíséri Ausztráliába. Az elnöki küldöttség tagjai között a kulturális élet kiemelkedô személyiségei és a kormány egyes miniszterei kaptak helyet.
Az Európai Bizottság bukaresti küldöttsége a napokban komoly aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a román mezôgazdaság szerkezeti átalakítását szolgáló SAPARD-program Romániában a "politikai küzdelem tétje lett". A küldöttség közleménye kimondja, hogy "a felelôs politikusok egymásnak ellentmondó nyilatkozatai, a személyes rivalizálás lehetetlenné tesz minden ésszerû és pragmatikus elképzelést". Ezért az Európai Bizottság azt javasolja a román illetékeseknek, hogy nevezzenek ki egy politikától független, a vidéket és közigazgatást jól ismerô személyt a leendô SAPARD-ügynökség vezetôjének, és ruházzák fel teljhatalommal ahhoz, hogy megszervezze az ügynökséget.
Az Európai Unió és Románia az év elején egyezett meg abban, hogy az EU a SAPARD elôcsatlakozási alapból a következô hét évben évi mintegy 150 millió euróval támogatná a román mezôgazdaság átalakítását, felkészítését az EU-csatlakozásra. A támogatás folyósításának egyik alapfelétele volt, hogy hozzák létre a programot lebonyolító és a támogatások kifizetését koordináló intézményrendszert.
Azonban ahelyett, hogy igyekeztek volna eleget tenni a mezôgazdaság reformját elôsegítô feltételek teljesítésének, s már az idén a nehéz helyzetben levô ágazat javára kamatoztatták volna a lehetôséget, bûnös módon halogatták a szóban forgó ügynökség megszervezését. Most pedig, amikor már körmükre égett a gyertya, s az Európai Bizottság elôtt leplezôdött le a felelôtlenség, a SAPARD-ügynökség létrehozásának kérdésében folytat heves mûvitát a parasztpárti mezôgazdasági miniszter, Ioan Muresan és a demokrata külügyminiszter, Petre Roman. A vita hevességét a közelgô választások motiválják, s távolról sem az ezért viselhetô, kimutatható felelôsség a mezôgazdaságnak okozott kár miatt.
Muresan azzal vádolta Romant, hogy a Demokrata Párt szerezte meg eddig az ellenôrzést minden EU-támogatás felett (lásd húsosfazék), s ugyanezt szeretné elérni a SAPARD-pénzek esetében is, holott a program 60 százaléka a mezôgazdaságot érinti. Roman viszont Mugur Isarescu miniszterelnöknek esett azzal, hogy a kormányfô dolga lett volna dönteni az ügynökség felállításáról. Isarescu azzal utasította el a vádat, hogy minisztereinek veszekedése vezetett a jelenlegi helyzethez, s a saját pártjaik érdekeit képviselô miniszterek minden hibát az ô nyakába akarnak varrni.
Igaz ugyan, hogy az idei évre szánt alapok nem vesztek el, de a SAPARD-programot az idén már nem lehet beindítani. Azért, mert a látszólag banális kérdés az elmúlt hónapok során politikai botránnyá "fejlôdött". Kinek használ a dolog? Egyrészt az Európai Unió újabb fekete pontot ad Romániának, mert nem képes a csatlakozás feladataiból bár egyet pontosan végrehajtani, másrészt pedig tény, hogy a két miniszter mindent megtett, hogy ne sikerüljön a program beindítása. Ez azt is jelenti, hogy miközben mindenki arról nyavalyog, hogy a mezôgazdaság – finoman fogalmazva - a bányabéka ülepe alatt van, valaki/valakik mindent megtettek annak érdekében, hogy a 150 millió euró az idén kútba essen.
Ha azonban a dolgok mélyére nézünk, a kár ennél sokkal nagyobb. Mert nemcsak arról va szó, hogy mennyi pénz úszott el, hanem arról, hogy mennyi hasznot hajthatott volna ez a támogatás már eddig, ha megfelelô idôben, a megfelelô helyre befektetik. Aki pedig ezt eljátszotta, nemcsak "hibás", ahogy a kormányfô fogalmaz, hanem egyenesen bûnt követ el a saját országa, népe ellen. A bûnösöknek pedig bûnhôdniük kell(ene). Ennek ellenére, a fent említett úriemberek közül kettô az államfôi titulusra áhítozik, a harmadik sem adja alább egy szenátori bársonyszéknél. Most már csak arra vagyunk kíváncsiak, mit mondanak majd a választópolgároknak, hogy esetleg meggyôzzék, rájuk adják voksukat.
Indul az ivóvíz-bevezetési program
Lapunkban a megfelelô idôben már beszámoltunk arról, hogy egy több mint 120 millió dolláros, a román kormány által garantált hitelbôl vidéki ivóvízvezetést kezdenek, többek között megyénkben is. A kivitelezési jogot fôvállalkozóként az izraeli Solel Boneh építkezési cég nyerte el. A fôvállalkozó erdélyi területi kirendeltsége Koronka határában mûködik majd, egyelôre még berendezés alatt áll. Vezetôje, a marosvásárhelyi születésû Czitrom László építészmérnök néhány hete érkezett telephelyére. Beszélgetésünk során mindenekelôtt arra kértük, néhány szóban mutatkozzon be olvasóinknak.
– 1972-ben Kolozsváron szereztem építészeti diplomát, elôször Csíkszeredába helyeztek ki az ottani építkezési vállalathoz. Onnan '74 elején kerültem haza, a fakitermelô cég, az IFET tervezôosztályára. A megye több fûrészgyárának tervein is dolgoztam, majd a Bukarestnek alárendelt megyei részleg igazgatója lettem 1985-ben. Innen még az évben az akkori Beruházási Bankhoz kerültem felügyelôként. 1988-ban költöztem családommal együtt Izraelbe, ahol mindent elölrôl kellett kezdenem. Az izraeli út-híd tervezô- és építôvállalat tervezési és kutatási egységének aligazgatói tisztségéig vittem, innen kerültem a Solel Boneh céghez. Ez a vállalat szerte a világon épít, többek között Romániában is.
– Már ismert, hogy több megyében fog cégük vidéki ivóvízhálózatot építeni. Az erdélyi kirendeltség hány megyében dolgozik?
– Maros megyében kezdjük a munkát. Még nem végleges, hogy ezenkívül hol fogunk dolgozni, de tény, hogy nem egész Erdélyben.
– Kiválasztották már a helyi alvállalkozókat?
– Még nem, de eddig idô sem lett volna rá, hiszen csak augusztus végén érkeztem Marosvásárhelyre. Ajánlatokat kértünk az építkezési cégektôl, és több mint 15 választ kaptunk. Az egészen kicsiktôl a nagy vállalatokig terjed a jelentkezôk skálája. Döntés elôtt mindegyiket látni akarom, megismerni a felszereltségüket, szemügyre venni a már elvégzett munkáikat.
– Tehát ez lesz a következô idôszak feladata?
– Legelôször az elvégzendô munkák terveit kell megkapnom. Ezeket szintén egy izraeli tervezô készítette, és most vannak a jóváhagyás szakaszában. A tervek függvényében kezdôdhet az alvállalkozók kiválasztása. Több céggel is fogunk dolgozni, aszerint, hogy az illetô vállalkozók tevékenységének hol a súlypontja. Egy-egy kivitelezôre rábízunk majd egy munkát, ennek valamennyi szakaszával.
– A hazai gyakorlatban szinte általánosan a legkisebb árajánlat számít döntô tényezônek a vállalkozók kiválasztásában. Az önök cége mire helyezi e téren a hangsúlyt?
– Nem az olcsó számít, hanem a minôség. Nagyon lényeges tényezô a választásnál a kivitelezô felszereltsége, szintén fontos a megszabott határidô betartás, és azért persze az árajánlatnak is szerepe van.
– A határidôknél maradva, nálunkfele ezt ritkán veszik komolyan, leggyakrabban a tervezettnél hosszabb ideig tartanak a munkák, különbözô indokok miatt. Ezen a téren mi az önök elvárása?
– A határidôk nálunk nem csúszhatnak, mert veszteséget okoz. A kiszabott határidôhöz szigorúan alkalmazkodni kell, a késést büntetni fogjuk. A mi határidônk, vagyis a fôvállalkozó Solel Boneh cégé két évre szól, ennyi van a szerzôdésben.
– Milyen a kapcsolata a megyében az államot képviselô Maros Megyei Tanáccsal mint szerzôdô féllel?
– Nagyon jó. Barátinak is mondhatom, a szó szoros értelmében, hiszen Kopacz Miklós mérnök, a megyei tanács illetékes osztályának aligazgatója egyetemi évfolyamtársam volt, és egyben személyes barátom. Mindenben segítenek, közösen keressük majd fel a vállalkozókat is.
– Kapcsolatba lépett-e már a helyi önkormányzatokkal, ahol a munkát majd végzik, és ha igen, mit tapasztalt?
– Még nem vettem fel velük a kapcsolatot, mivel a tervek nincsenek a kezemben, és addig nincs mirôl tárgyalnom. Amint megkapom ezeket, a községekkel is érintkezésbe lépek. A vidéki polgármesterek tudtommal mindent megtettek, hogy a program részesei legyenek, hiszen a vízellátás fontos a falvaknak, még akkor is, ha az emberek házaiba nem vezetjük be a vizet, és a községeknek ez a program nem kerül pénzbe.
– Mikor foghatnak hozzá a gyakorlatban a munkához, és mennyi idô alatt fejezhetik be?
– Szeptember 15. és 20. között szeretném, ha elkezdhetnénk, mert ezután, a hideg idôszakban már nehezebb dolgozni. Addig rendezôdik a raktározás és az anyagellátás kérdése is, ugyanis az apró anyagon kívül minden egyebet – mint például csövek, víztartályok, szivattyúk – külföldrôl hozunk be, és itt, Marosvásárhelyen raktározunk el. De a tervek hiányában a kivitelezési idôt még nem tudom felbecsülni. Ez több tényezô függvénye, ha csak egyet említünk, például helyenként már van vízforrás, máshol viszont ezt ki kell még építeni, vagy más okok játszanak közre a munka idôtartamában.
– Köszönjük a beszélgetést, abban a reményben, hogy mihamarabb a kivitelezés egyes helyszínein folytathatjuk, a fontos program haladásáról.
Ion Iliescu volt államfô és pártja, az ellenzéki Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) jelentôs elônyét mutatta a legutóbbi közvélemény-kutatás, amelyet a PDSR felkérésére végzett augusztus végén a Metro Media Transilvania intézet.
A felmérés pontosan tükrözte a jelenlegi sajátos belpolitikai helyzetet, amelynek nagy kérdése az, hogy indul-e az elnökválasztáson Mugur Isarescu miniszterelnök, vagy sem. Isarescu végleges választ erre még nem adott, csak azt szögezte le, ha indul, akkor független jelölt lesz.
Mugur Isarescu részvétele nélkül a novemberi elnökválasztáson a megkérdezettek 44,6 százaléka Ion Iliescura adná szavazatát. A második helyre a Nemzeti Liberális Párt jelöltje, Theodor Stolojan kerülne a szavazatok 21,5 százalékával. Az indulásukat már bejelentôk közül Corneliu Vadim Tudor, a szélsôségesen nacionalista Nagy Románia Párt elnöke a szavazatok 9,3, Teodor Melescanu, a Szövetség Romániáért párt elnöke 7,5, Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke 7,3 százalékát kapná.
A megkérdezettek 10 százaléka valaki másra szavazna, 7,4 százalék még nem döntötte el, kire fog szavazni, 5 százaléka pedig kijelentette, hogy nem fog elmenni szavazni.
Isarescu indulása esetén Iliescu 40,7 százalékkal végezne az élen az elsô fordulóban. A jelenlegi kormányfô a szavazatok 26,4 százalékát kapná. A további sorrend pedig a következô lenne: Stolojan 13,2, Corneliu Vadim Tudor 7,6, Petre Roman 5,3, Melescanu 4,9 százalék.
Ebben az esetben a határozatlanok aránya 6,6 százalékos, és mindössze a szavazati joggal rendelkezô polgárok 2,8 százaléka nem járulna az urnák elé.
Az RMDSZ tiszteletbeli elnökének sem kellene beleszólnia a jelöltállításba!
Az RMDSZ tiszteletbeli elnökének hivatala a napokban közleményt adott ki, amelyben a közvélemény tudomására hozza, hogy Tôkés László kilép a Bihar megyei szervezetbôl és az RMDSZ Kolozs megyei szervezetébe kéri felvételét. Ugyanakkor egyebek közt az is olvasható a közleményben, hogy "jelzésértékû az a körülmény, hogy az RMDSZ szövetségi elnöke múlt évi központi «irányelveinek» megfelelôen és a Bihar megyei RMDSZ-vezetôség elvtelen közremûködésének tulajdoníthatóan… a megyei képviselôi, illetve szenátori jelöltek sorából célzatos módon eltávolította Csapó József szenátort".
Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét kérdeztük, mi a véleménye a közleményben megfogalmazottakkal kapcsolatosan, illetve, hogy magyarázná meg, milyen "irányelvekrôl" van szó?
- Azt gondolom, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnökének még kevésbé kellene beleszólnia abba, hogy melyik megyei szervezet kit állít képviselô- és szenátorjelöltnek, mint a szövetségi elnöknek. Még inkább tartózkodnia kellene attól, hogy véleményt mondjon a jelöltállításról, amely amúgy is nehéz kérdés, amúgy is konfliktusokat generál, és valóban személyi sorsokat érint. Én tehát azt tartanám hasznosnak, ha a tiszteletbeli elnök ezektôl a kérdésektôl valamennyire távol tartaná magát, ugyanúgy, ahogy a szövetségi elnök is igyekszik ezt tenni.
– Mégis, mi van az "irányelvvel", ami állítólag Csapó József alatt elvágta a fát.
– Eléggé furcsának tartottam, hogy a Királyhágómelléki egyházkerület még a Bihar megyei jelöltállító küldöttgyûlés elôtt kiadott egy közleményt, ahol megnevezték azokat a személyeket, akiket ôk mindenképpen a jelöltlistán szeretnének látni. Azt gondolom, hogy ez nem helyes. Én magam természetesen tartózkodom az ilyesmitôl. Most sem szóltam bele sem a Bihar megyei, sem más jelölésekbe. Ha kérdeznek, akkor véleményt mondok, de általában igyekszem nem befolyásolni a jelöltállítást.
Csapó József kollégával kapcsolatosan. Annak idején, amikor ô súlyosan megszegte az RMDSZ alapszabályzatát azáltal, hogy nem vetette magát egy nagyon fontos pillanatban alá az alapszabályzatnak, s az eset ismétlôdött is, akkor azt nyilatkoztam, hogy ezt a területi szervezetnek kell megítélnie. A frakció valóban szankcionálta ezt a szabályzatsértést. Akkor leváltottuk a mezôgazdasági szakbizottság alelnöki tisztségébôl, de a további következtetéseket véleményem szerint a területi szervezet vonhatta csak le. És ezek szerint úgy tûnik, hogy bizonyos következtetéseket le is vont.
De lehet, hogy egyszerûen arról van szó: volt jelölt, akit alkalmasabbnak találtak. Például Pete István mezôgazdasági államtitkár, akit a Bihar megyei szervezet szenátornak jelölt, kiváló szakember és jó politikusnak bizonyult ezekben az években. Tehát nem értem, hogy ezt miért nehezményezné valaki, és beszél befolyásolásról.
A Bihar megyei listán egyébként olyan újdonság is van, amelyet szerintem a tiszteletbeli elnöknek is pozitívan kellene értékelnie. Ugyanis évek óta elôször egy református lelkész is ott van a bejutó helyek egyikén. Református lelkész az RMDSZ- frakcióban csak '90 és '92 között volt, tehát nem értem, ezt miért nem értékeli a tiszteletbeli elnök, hiszen az ô egyházkerületének egyik lelkésze került fel a listára, és én azt gondolom, hogy ez egy jó dolog.
Egyébként nem hiszem, hogy nekünk most errôl vitát kellene folytatnunk. A közvélemény elég keserûen szemléli, hogy minden nehéz helyzetben belsô vitát generál valaki. Most nekünk teljesen szolidárisan készülnünk kell a választásokra. Meg kell értenie közösségünknek is, hogy a jelöltállítás nehéz folyamat, embereket kell összemérni, sebeket is okoznak ezek a megmérettetések, de az RMDSZ, megítélésem szerint, valóban egységes és szolidáris ebben a pillanatban, jó ütemben készítjük a programokat, folyik a jelöltek kiválasztása. Kár lenne most vitákba bocsátkozni. Én nagyon remélem, hogy Tôkés Lászlóban is meglesz az a bölcsesség, hogy nem próbálja ezt a polémiát folytatni, illetve hogy nem próbál polémiát kiváltani.
-Arról mi a véleménye, hogy a tiszteletbeli elnök egy másik megyei szervezetbe kérte a felvételét?
- Én ebben nem látok semmi különöset. Erre van lehetôség. Nem igazán gyakori az ilyenszerû átiratkozás. Aki nem érti meg a dolgokat, végeredményben megteheti, hogy átiratkozik. Az lenne rossz, hogyha az ilyen átváltás gyakorivá válna.
- Elnök úr, mit szól ahhoz, hogy a szombati SZKT- ülésen, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés s ilyen indítvány hangzott el Kolozsváron is az RMDSZ államelnök-jelöltjének javasolják Tôkés Lászlót.
- Tôkés László jelentôs személyisége az erdélyi magyarságnak, és az RMDSZ egyik frakciója miért ne gondolhatna arra, hogy ô legyen a jelöltje? Ismerve az Erdélyi Magyar Kezdeményezés irányvonalát, ezt teljesen természetesnek tartom. Valószínû, hogy több jelölés lesz szombaton, és a Szövetségi Képviselôk Tanácsa dönti majd el, ki lesz az RMDSZ államelnök-jelöltje.
Ion Solcanu RTDP-szenátor a felsôház plénumán csütörtökön bejelentette: Virgil Sahleanut, a iasi-i Tepro társaság szakszervezeti vezetôjét tegnap reggel, lakásának lépcsôházában, a fejütôér elmetszésével meggyilkolták.
Vélekedése szerint a szakszervezeti vezetô meggyilkolásának köze lehet a Tepro privatizálásához.
Megengedhetetlen, hogy egy üzemet 3 millió dollárért adjanak el. Nyilvánvaló, hogy erôs érdekek vannak játszmában, a szakszervezeti vezetôt pedig el kellett hallgattatni – mondta Solcanu.
Dan Vasiliu iasi -i demokrata szenátor is megerôsítette: tisztázni kell, miként folyt le a szóban forgó társaság privatizálása, továbbá arra is fényt kell deríteni, milyen szerepe volt az ÁTA-nak a privatizálás utáni mûveletekben.
– A szomszéd telken folyó építkezés miatt megrepedeztek a falak, s dôl össze a házam – mesélte telefonon K. Zsuzsanna marosvásárhelyi olvasónk. A Liliacului utcai ház falán valóban nagy repedés van, az ajtót, az ajtókeret megereszkedése miatt, nem lehet egészen becsukni, a házhoz rögzített kerítés elmozdult.
– Amióta a szomszédban elkezdôdött az építkezés – az alap öntése, a szennycsatorna készítése –, éjszakánként reccseg a ház, s én soha nem tudhatom, mikor dôlnek rám a falak – meséli a panaszos. – Tavaly szerettünk volna javítani a házon, hiszen rég nem volt renoválva, alapja sincs, de baleset miatt elhalasztottuk. Az biztos, hogy a ház állapota nem volt a legjobb, de amióta elkezdôdött az építkezés, több tonnás tehergépkocsik robognak el, állnak meg a ház elôtt, közelében, s kitermeltek több kocsira való homokot, emiatt rohamosan kezdett megcsúszni a ház. Szóltam az építkezônek, panaszlevelet írtam a polgármesteri hivatalba, de semmi nem történt. Én nem azt mondom, hogy ne építkezzen, hiszen az általa megvásárolt telken azt csinál mindenki, amit akar, csak vegye figyelembe, hogy az én házam dôl össze, – mondja K. Zsuzsanna.
A szomszéd, B. Teodor készségesen megmutatja a polgármesteri hivatal szakosztálya által kiállított építkezési engedélyt, s azt is elmondja, hogy bár az engedély értelmében neki csupán egyméternyi szabad területet kell hagynia a kerítéstôl az új épületig, ô kettôt hagyott, hogy ne kerüljön túl közel a szomszéd házhoz. Véleménye szerint a K. Zsuzsanna háza már az építkezés elôtt is rossz állapotban volt, s az általa végeztetett munkálatok nem befolyásolták azt.
A megyei építkezésügyi felügyelôség szakemberétôl, Diana Paultól érdeklôdtünk, hogy ilyen és hasonló esetben mi a teendô. A fôfelügyelô elmondta, hogy K. Zsuzsanna panaszlevelet juttatott el a felügyelôséghez is, amely nyomán a helyszínen kivizsgálták az esetet.
– Jól látható, hogy a ház fala megrepedt s megrongálódott. Ám mi nem tudjuk megállapítani, hogy ez a szomszédban folyó építkezés, vagy az alaphiány, s a sok esô miatt történt-e. A polgármesteri hivatal helyszínre kiszálló szakfelügyelôjével is felvettük a kapcsolatot, s mint kiderült, az építkezési engedélyek rendben vannak, a tulajdonos a terv szerint építkezik. A panaszos ez esetben nem tehet mást, mint felkeresi a Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztérium szakértôi engedélyével rendelkezô megyei szakembereket, akik megállapíthatják, hogy az építkezés miatt vagy más okokból károsodott a ház. A szakértôi véleménnyel kártérítést lehet igényelni, természetesen amennyiben a panaszosnak igaza van – vélekedett a fôfelügyelô.
Az Európai Unió Bizottsága a bôvítési folyamat továbbvitelének feltétlen híve, Günther Verheugen pedig, a bôvítési ügyekért felelôs biztos a Bizottság és személyesen Romano Prodi elnök teljes bizalmát élvezi – mondta szerdán Prodi.
Strasbourgban, az Európai Parlament színe elôtt Prodi kijelentette: "Hivatalosan megerôsítem, hogy a bôvítés a legfontosabb feladat azok közül, amelyeket e Bizottság maga elé tûzött. Minél hamarabb meg kell nyitni az Unió ezen új történelmi fejezetét."
Prodi emlékeztetett: "az Európai Uniónak 2003 januárjára készen kell állnia új tagok fogadására".
"Meg vagyok gyôzôdve arról, hogy Günther Verheugen teljes mértékben osztja és követi a Bizottság bôvítési politikáját. Teljesen nyugodt vagyok afelôl, hogy képes lesz a bôvítési tárgyalások gyors megvalósítására" – idézte szavait az AFP.
Az EU hétvégi külügyminiszteri találkozóján vihart kavart Verheugennek az a Suddeutsche Zeitungban megjelent felvetése, amely az Unió keleti bôvítését egy esetleges németországi népszavazással kapcsolta össze. Verheugen sajnálkozásának adott hangot, amiért a német lapnak adott nyilatkozatát, úgymond, félreértették. Mint mondotta, nyilatkozatában a németországi helyzetet taglalta, és a népszavazást a lakosság mozgósítására, a figyelem fokozására alkalmas eszközként említette.
Emlékeztetett: több mint egy éve szenvedélyesen harcol magáért a bôvítésért, s azért, hogy a bôvítés "élettel teli", s ne pusztán hivatalos aktus legyen. Hangsúlyozta, hogy semmiképp nem akar újabb politikai feltételeket gördíteni a bôvítés elé, de szeretné megértetni az érintettekkel, hogy a bôvítés a régi, s a leendô új tagoknak egyaránt elônyére szolgál.
A kormány több tagját is korrupcióval vádolta Valerian Stan, a román miniszterelnöki hivatal ellenôrzési hivatalának volt vezetôje az Európai Unió és a NATO tagállamai Bukarestben akkreditált nagyöveteinek címzett nyílt levelében.
Stan, aki egyben a jelenlegi államfô, Emil Constantinescu 1996- os választási gyôzelmét elôsegítô Polgári Szövetség vezetôje is volt, a szerdán közzétett nyílt levelében arra is felhívta a nagykövetek figyelmét, hogy a román miniszterek korrupciógyanús üzelmei mellett Romániában még mindig halogatják a Ceausescu-rezsim egykori hírhedt politikai rendôrségével, a Securitatéval kacsolatos kérdések megnyugtató tisztázását és a jelenlegi kormánykoalíció sem törôdött sokat az emberi és kisebbségi jogokkal.
Az ismert közéleti személyiség véleménye szerint a Romániában eluralkodott korrupció tehetô felelôssé azért, hogy a külföldi befektetôk elkerülik az országot, a külföldi befektetések az idén soha nem látott mélypontra süllyedtek.
– Magas rangú állami tisztségviselôk pozíciójukat egyre nagyobb saját anyagi haszon megszerzésére használják – írta. Stan példaként idézte, hogy Traian Basescu volt közlekedési miniszter, jelenlegi bukaresti fôpolgármester "saját üzleteire mintegy 1 millió dollárnak megfelelô összeget tulajdonított el az EU Romániának szánt PHARE- alapjaiból".
Valeriu Stoica igazságügyi miniszter és keresztfia, az igazságügyi államtitkár tisztét betöltô Flavius Baias "cégeiken keresztül különbözô nagyságú összegeket tulajdonítottak el (az idôközben tönkrement) Bancorex kereskedelmi bankból és az Állami Vagyonalaptól. Baias esetében ezek az összegek több tízmilliárd lejt tesznek ki".
Stan további példaként említette, hogy – a közelmúltban leváltott – Anton Vlad környezetvédelmi államtitkárként "vállalatai illegális tevékenységével 2 milliárd lej törvénytelen bevételhez jutott". (Vladnak azért kellett távoznia tisztébôl, mert kiderült, hogy két fakitermelô társaságnak is fôrészvényese, s ezek a társaságok Beszterce- Naszód megyében hatalmas mennyiségû fát vágtak ki törvénytelenül.)
A nyílt levél szerzôje szerint az egykori Securitatéval kapcsolatos kérdések tisztázásának halogatása "nemcsak a román belsô helyzetre van káros hatásssal, de beárnyékolja Romániának a nemzetközi és az euroatlanti szervezetekkel tartott kapcsolatát is". Stan szerint az a tény, hogy nem hozták nyilvánosságra az egykori politikai rendôrségben dolgozó tisztek kilétét, lehetôvé tette, hogy ezek az emberek ma "a nyugati alapokat kezelô kormányszervek vezetôi legyenek". Erre példaként a Regionális Fejlesztés Országos Ügynökségének jelenlegi vezetôjét említette, akit a Demokrata Párt állított az ügynökség élére.
Romániában nem tartják tiszteletben az emberi és szabadságjogokat, de a nemzeti kisebbségek jogait sem – írta levelében Stan.
"A magyar kisebbséggel tartott kapcsolatra sem fordítanak kellô figyelmet. Tény, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kormányszerepével jelentôs elôrelépés történt ezen a téren az elmúlt négy évben, de nem csak aránytalan, hanem minden logikát nélkülözô az, hogy a román állam megtagadja a minden adót tisztességesen fizetô kétmilliós közösségtôl a saját egyetem alapítását, miközben a többségnek – a magyarok befizetéseit is tartalmazó költségvetésbôl – mintegy 50 kizárólag a többség nyelvén oktató egyetemet biztosítanak" – fogalmazott a nyílt levél.
A leghevesebb vitát a megyei tanács csütörtöki soros ülésén a megyei múzeum kérdése kavarta. A tanács által megbízott Ion Grozea, Gheorghe Sincan, Andrási Árpád összetételû bizottság, elemezvén a Horea utca 2. szám alatti ingatlan helyzetét, több törvénytelenséget észlelt. Véleményük szerint nem volt a jogszabályoknak megfelelô, hogy a mûemlék épületet 1991-ben megvásárolta a Román Kereskedelmi Bank, ugyanakkor azzal vádolták Kovács Angéla mûépítészt, a Nemzeti Kulturális Örökség Hivatalának igazgatóját, hogy úgy engedélyezte az épület felújítását, hogy a múzeum benne mûködô részlegének az érdekeit nem vette figyelembe.
Suciu Ioan tanácsos és Ioan Toganel, a tanács alelnöke – egyikük polgármester, a másikuk a polgármesteri hivatal titkára volt abban az idôben, amikor az ingatlant a hivatal eladta a banknak – védelmükbe vették az adásvételi szerzôdést, mondván, hogy kormányrendelet kötelezte ôket arra, hogy minden olyan épületet, amelyben a világháború elôtt bank mûködött, adják vissza rendeltetésének. Ion Grozea ellenvéleményként az azonos évi 252-es kormányrendeletre hivatkozott, amely viszont a mûemlék épületek rendeltetésének megváltoztatását tiltja. Ugyanô állította, hogy az illetô adásvételi szerzôdésrôl hiányzik a kormány titkárának a láttamozása.
Tény, hogy a tatarozás alatt álló épületbôl gyakorlatilag kiköltözésre kényszerítették a múzeum dolgozóit, azáltal, hogy elhordták a bérelt helyiségek fölötti tetôt. Több muzeális tárgyat megrongált az esô, ezért a múzeum igazgatója, Pop Valer 100 millió lej kártérítést követel a banktól. Ioan Toganel állítása szerint megegyezés jött létre a BCR vezetôségével, hogy a 17 milliárdos felújítást követôen a múzeum visszaköltözhet az épületbe, ám ezt a bank jelen lévô jogtanácsosa nem tudta megerôsíteni. Cozlea asszony csak annyit mondott, hogy az adásvételi szerzôdés teljesen törvényes, és a felújítás megkezdésekor a bérleti szerzôdés a múzeummal érvényét vesztette.
A megyei tanács az üggyel kapcsolatban határozatot fogadott el: megvizsgálják az adásvételi szerzôdés törvényességét, elemzik a múzeum ingatlanjainak helyzetét, s megpróbálnak alapokat teremteni, hogy a Toldalagy- palota pillanatnyilag használhatatlan pincéjét megfelelôvé varázsolják muzeális tevékenységek számára.
Ha a legvitatottabb pont a múzeum helyzete volt, a legfontosabb kétségtelenül a megye költségvetésének 10 milliárd lejjel való kiegészítése. Az új alapokból 75 község részesült. 370 millió lejt folyósítanak Radnót városának, hogy a fûtés nélkül maradt 900 lakás helyzetét megoldják. 200 millió lej jut a marosugrai orvosi rendelô számára, amely nem elég ugyan a munkálatok befejezésére, ám a holland támogatók megtartása érdekében szükséges. A tanács megszavazott 15 millió lejt a tartalékalapból a városháza toronyórájának megjavítására is.
Az új tanács elsô gyûlése lévén, elfogadták a mûködési szabályzatot és a városi tanács saját apparátusának szervezeti felépítését.
Fontos határozat volt, hogy a tanács rábólintott a Sanhszi tartománnyal létrejött együttmûködési megegyezésre, bár Virág György tanácselnök szavaiból azt hámoztuk ki, hogy a kínai fél nagyon nehézkesen válaszol együttmûködési javaslataikra.
Ugyancsak körvonalazódik a repülôtér fejlesztése és szabadkereskedelmi övezet létrehozása, hisz elfogadták a beruházás mûszaki-gazdasági mutatóit. Némi szépséghiba, hogy az elképzelés megvalósításához mintegy 1000 milliárd lejre lesz szükség. Ennyi pénze a megyének soha nem lesz, így a megvalósítás a megfelelô alapok elôteremtésén áll vagy bukik.
Több határozat foglalkozott technikai kérdésekkel, s a tanácsosok megállapították azt az összeget is, amelyre havonta jogosultak tanácsosi tevékenységükért. A törvény alapján havi bruttó 3.442.000 lejt vághatnak zsebre.
A gyerekek jogainak védelmét érintô határozatokról külön anyagban számolunk be.
"Nagy gondunk a népszaporulat csökkenése, de ennél sokkal nagyobb, ha a meglévô gyermekeinket nem vezetjük át a magyar iskola aranykapuján" – olvassuk Nemes Árpád vezércikkében. – "Hiszen az állam nyelvét úgy is magas szinten, az oktatás 10 éve alatt teljes mértékben elsajátíthatják. Az idén is az országos román irodalmi tantárgyverseny elôkelô helyezettjei éppen magyar iskolába járó, magyar anyanyelvû ifjak voltak." A szászrégeni magyar lap szeptemberi száma változatos és tanulságos olvasnivalót kínál. Mit üzen Szászrégen magyarságának Baróthi Ádám szobrászmûvész, városi tanácsos? "– Ne legyen elkeseredett és közömbös. Legyen kitartó és bizakodó, mert a lassan demokratizálódó Romániában nincs jövôkép a magyarság nélkül!" A város mûvelôdési életérôl ketten is nyilatkoznak. Tamás Ibolya színjátszó csoportot vezet a mûvelôdési házban. Tatai Sándor rendezésében Nóti Károly Nyitott ablak címû vígjátékával készülnek az új évadra, mellette két bábdarabot szeretnének bemutatni, egyiket a kisiskolások, a másikat az óvodások részére. Azonkívül táncházat indítanak, amelyre korhatár nélkül várnak minden érdeklôdôt. Új tagokat is toboroznak a mûkedvelô csoportokba. Demeter Judit városi könytáros visszatekint az elmúlt évadra, és a félszáz éves könyvtár magyar vonatkozású rendezvényeinek sorában a ôszi terveket vázolja: találkozó Cseke Péter közíróval, novemberben pedig nagyszabású Vörösmarty-est, a költô születésének 200. évfordulója alkalmából. A tizenhat oldalas lapszámban találunk továbbá útleírást, hangversenybeszámolót, Gyöngykoszorú-találkozós tudósítást, egyházi és történelmi írásokat, irodalmat.
Eljött már megint az a pillanat, amikor a Köteles Sámuel utcában némelyek örömujjongásba törtek ki, míg mások sírásra fakadtak: tegnap délben ugyanis, a szívós felvételi vizsgák után, a színmûvészeti szakon is eredményt hirdettek. A Szentgyörgyi István és a román tagozat teatrológiai osztályába hét-hét felvételizôt vettek fel, a színmûvészeti fakultás magyar tagozatán az ôsztôl 12, míg a román tagozaton 11 fôiskolás diák kezdi el tanulmányait. Ezenkívül a magyar tagozat színmûvészeti tagozatára felvételt nyert 4 külföldi, valamint hat tandíjas diák is.
Kovács Levente dékán: – Az idei évben örvendetes növekedést tapasztaltunk a számszerû jelentkezésben, míg a tavaly 31-en, az idén 43-an jelentkeztek a színi tagozatra, a tavalyi 7-tel ellentétben 12-en a teatrológiára, valamint 4 magyarországi jelentkezô is volt tandíjas, illetve támogatott helyre, amelyet feltehetôleg a magyar oktatásügyi minisztérium jóvoltából nyerhetnek el. Mindezeken kívül volt hat tandíjas helyünk a színin és három tandíjas helyünk a teatrológia szakon. Mindenképpen szélesebb spektrumra van kilátás, minden egyetem számára az új finanszírozási rendszerben nagyon fontos a külföldi hallgatók jelenléte. Örvendetes volt az idei felvételi nemcsak a mennyiségi, hanem minôségi szempontból is. Az, hogy az elmúlt években silány volt Marosvásárhelyrôl a jelentkezés, ez most egy javuló tendenciát mutat, az idén többen jöttek városunkból, többen be is jutottak. Fontos az, hogy olyan területekrôl is jöttek felvételizôk, ahol nagyon kevés a tapasztalat, például Besztercérôl került be egy kislány, de jöttek Gyimesközéplokról, Gyergyótekerôpatakról, Szatmárról, Szalontáról. Tehát mind a Partiumból, mind a végekrôl jelentkeztek fiatalok, ami arra figyelmeztet, hogy vannak vidékek, melyeknek színházi értelemben vett elhanyagolása több mint bûn.
Tegnap ünnepélyes keretek közt a Mezôgazdasági, Ipar- és Kereskedelmi Kamara immár hetedszer díjazta a Maros megyében legjobb eredményeket elért cégeket, amelyeket az alkalmazottak száma szerint mikro- (2-9 alkalmazott), kis- (10-49), közepes (50-249), nagy- (250-999) és nagyon nagy vállalkozásokként csoportosítottak. A tevékenységi területenként osztott elismerések odaítélésekor elsôsorban az évi forgalmat, a bruttó profitot, az évi növekedést, produktivitást, esetenként az exportbevételeket stb. vették figyelembe.
Amint Gheorghe Nan, a Kamara elnöke bevezetô beszédében elmondta, megyénkben több mint 17.000 cég van bejegyezve, ám ezekbôl csak 9500 adta le a félévi könyvelési mérleget (a többiek vélhetôen nem fejtenek ki tevékenységet), és 5500 vállalkozás könyvelhetett el profitot a tavalyi év végén. Gheorghe Nan szerint ez viszonylag jó arány, ám mindezek ellenére csak 1735 cég vehetett részt eredményei alapján a "versenyben". A szóban forgó cégek közül 435-en tevékenységi területükön az elsô 10 közé sorolhatók és 205 cég került az elsô három legjobb közé. Az idei rendezvény különlegessége, hogy elismerésben részesültek azok a cégek is, amelyek három egymást követô évben szakterületükön elsô helyezettek voltak. Ebben a csoportban a marosvásárhelyi Mobex Rt., az Azomures Rt., a Pharmatech kft., a Salubriserv Rt., a szászrégeni Hora Rt., az Emivas Rt., a szovátai Alunis kft. és a marosludasi Amro Prod Kft. vehetett át diplomát.
Néhány csoportban igen erôs mezôny volt, például a direkt exportôrök közt, ahol az elsô helyezett az Azomures Rt volt, amelyet a Mobex követett. Komoly versenyhelyzet alakult ki a fafeldolgozó, könnyûipari cégek illetve a kiadók és nyomdák közt. Ez utóbbiban a Népújságot megjelentetô Impress Kft a második helyezést érte el.
Érdekes vonása a díjazásnak, hogy léteznek kevésbé mezônyök is, ahol a nagyon gyenge teljesítményû cégek is –egyedüliként – helyezést érhettek el. Így történhetett meg, hogy a köztudottan problémákkal küszködô Helyi Szállítási Vállalat a szállítási csoportban, a nagy cégek között elsô lett. Más hasonló besorolású cégek hiányában azonban ebben a kategóriában egyedül árválkodik.
Egyébként a megyei szinten jónak bizonyuló cégek részt vesznek az országos "versenyben" is, amelynek a díjkiosztó ünnepségén az elmúlt években a diplomákat maga az államelnök nyújtotta át.
Az idôs személyek egészségügyi ellátása egyre nagyobb gondot jelent. Sokan magukra maradtak, hisz gyermekeik más helységekbe, esetleg külföldre távoztak, a családorvosi szolgáltatás pedig a jelek szerint nem váltotta be ennek a korosztálynak a reményeit. A családorvos az elôírások szerint csak a haldokló beteghez mehet ki, s így sokan az idôsek közül a rendelôkben sokszor eredménytelenül kiállt sorokkal maradnak, mert a gyógyszerkeret szûkössége miatt elôfordul, hogy nem írják fel számukra a legszükségesebb gyógyszereket sem. Arról nem is beszélve, hogy milyen sors vár arra, aki hozzátartozók, gondozók hiányában ágynak esik. A kórházakból általában kinézik a menthetetlen betegeket, és ha nem akad egy jóakaró, méltó körülmények között bekövetkezett halálról nem beszélhetünk. Jó jel viszont, hogy Marosvásárhelyen már két olyan szolgálat létezik – a volt November 7. negyedben indult Medicare, valamint a Tudorban székelô Caritas – , amelyek a magukra maradt idôs személyek rendszeres otthoni gondozását vállalják.
– Hogy mûködik a súlyos beteg, haldokló betegek ellátása az Egyesült Államokban, pontosabban Louisianában? – A Marosvásárhelyen tartott Anyanyelvi Konferencia idején errôl beszélgettünk el dr. Gergátz István belgyógyász és hospice szakorvossal, a New Orleans-i hat hospice szolgálat egyikének vezetôjével. Ahogy Gergátz doktor elmondta, az említett szolgálatok közül kettô kórházi jellegû, a másik négy betegek otthoni gondozását látja el. Ennek az egészségügyi ellátásnak a költségeit 1976 óta a szövetségi kormány fedezi, azon betegek esetében, akik egészségbiztosítással rendelkeznek, de felvállalnak korlátozott számban olyan pácienseket is, akik nem fizetik a biztosítási díjat.
Egy hospice csapat az orvosból, az egészségügyi asszisztensbôl, a nôvérbôl valamint a lelkészbôl áll, gondozottaik pedig azok körébôl kerülnek ki, akikre egy éven belül a biztos halál vár. Rákos, szív- és veseelégtelenségben, Alheimer-kórban és egyéb súlyos betegségekben szenvedôkrôl van szó, akik közül egyesek visszautasítják, hogy mûvi úton éltessék tovább ôket. Külön hospice szolgálat mûködik az AIDS-beteg személyek, továbbá a gyermekek számára is.
Hozzátartozók, a beteghez közelálló személyek hiányában a páciensek a hospice fektetôbe kerülnek. Ha van család, akkor kérheti a végállapotban levô beteg otthoni ellátását. A diagnózist a családorvos állapítja meg, majd ha a beteg igényli, nyilvántartásba veszik a szolgálatnál, s ettôl kezdve rendelkezésére bocsátanak mindent, amire szüksége van: ágyat, esetleg matracot, fürdôkádat, pelenkát, kötszereket, oxigént és valamennyi szükséges orvosságot. A nôvérek minden második nap kimennek a gondozotthoz, az asszisztensek havonta egyszer, az orvos úgyszintén, ha szükség van rá. A nôvér megmosdatja (egyedül, vagy a család segítségével), ellátja, és meghallgatja a beteget, akinek lelki gondozását a lelkész végzi. A csapat minden héten megbeszélést tart, amelynek során számba veszik, hogy gondozottjaik milyen állapotban vannak, megbeszélik a gyógyszeres kezelést, különösen az erôs fájdalomcsillapítók alkalmazását illetô továbbá, hogy az élôk sorából eltávozottaknak milyen volt a haláluk, és ha szükséges, vigasztalás nyújtanak az életben maradt családtagoknak. Miután megbeszélték a betegek gyógyszerszükségletét, a nôvér felhívja a gyógyszertárat, és megrendeli az egy hétre szóló adagot, amit házhoz szállítanak. Az elosztást a nôvér végzi, hogy az otthoniak pontosan be tudják adni a szükséges gyógyszereket. A páciens halála után a maradékot visszakérik és megsemmisítik.
– Hogyan fogadják a betegek a megmásíthatatlan tényt, nem tiltakoznak-e a hospice ellátás ellen?
– A diagnózis ismeretében elbeszélgetünk minden pácienssel, tájékoztatjuk, hogy meggyógyítani nem tudjuk, kezelni viszont igen, úgy, hogy enyhüljenek a szenvedései, és fájdalommentes legyen a további élete, és békességben átvezetjük a halálba. Általában elfogadják, természetesen van, aki eltitkolja, haragszik, esetleg tiltakozik.
– Hogyan befolyásolja a betegek kedélyállapotát ez a helyzet?
– Ahogy felvesszük, javul az állapotuk, a rendszeres gondozás, a gyógyszerek, az a tény, hogy van, aki türelmesen meghallgatja ôket, megteszi a hatását.
– És ha meggyógyul a halálosnak hitt beteg?
– Általában nincs tévedés a dignózis megállapításakor, de ha hat hónapon belül nem hal meg a gondozott, akkor megszüntetjük a hospice szolgálatot, s ha idôvel újra rossz állapotba kerül, akkor újrakezdjük. Természetesen, indokolt esetekben a betegeket beutaljuk a kórházba, mert otthon már nem lehet ellátni.
Az orvostudomány új, fejlôdô ága a hospice, amelyet egyre jobban kedvelnek a betegek, s népszerûségét bizonyítja, hogy külön szakként ismerik el – mondotta dr. Gergátz István.
Egyébként hadd mondjunk el még annyit, hogy az 54 éves orvos szülei az ötvenes években települtek ki Magyarországról. Az anyanyelvét kitûnôen beszélô Gergátz doktor a család mellett New Jersey állam hétvégi iskolájában tanult magyarul, Philadelphiában végezte a egyetemet, családorvosként, majd gasztro-enterológusként magánpraxist folytatott, majd hospice orvosként is szakosodott. Felesége a Nyugati Körlevél címû számítógépes újságot szerkeszti, lakásuk a magyarság központja New Orleansban, dr. Gergátz István pedig Magyarország tiszteletbeli konzulja.
A terhesség hetedik hónapjában a kezdeti kellemetlenségek a terhes nôk zöménél, ha voltak, elmúltak már, viszont a mozgás válik kicsit nehezebbé. Ha nagyon kíváncsiak a leendô szülôk, ultrahangos vizsgálattal már meg lehet állapítani a magzat nemét, persze a meglepetés ténye ennek ellenére sem kizárt. A szakorvos szerint a 28- 40. hét között fokozott figyelmet kell szentelni a terhesgondozásra.
– Mire kell figyelnie mind a orvosnak, mind a kismamának?
– Két-három hetente kell ellenôrizni a terhes vérnyomását, testsúlyát, a magzat növekedését és méhen belüli helyzetét, a magzati szívhangokat, a vizeletet és a vérképet. Veszélyeztetett terhesek esetében az ellenôrzés hetente is szükségessé válhat.
– Kik minôsülnek veszélyeztetett terhesnek?
– Mindazok a kismamák, akik korábban császármetszésen estek át, akiknek magas a vérnyomásuk, illetve ödémásak, akiknek a kórelôzményében nôgyógyászati mûtét szerepel, akik valamilyen szervi megbetegedésben szenvednek, amelyet a terhesség súlyosbíthat, illetve a betegség kihathat a terhesség, szülés lefolyására (szívbetegség, anyagcsere- betegségek, endokrin megbetegedések, tüdô- illetve vesebetegségek, krónikus fertôzô betegségek).
– Ebben az idôszakban az egyik veszélyt a koraszülés jelentheti...
– Amennyiben a szülés a terhesség 38. hete elôtt bekövetkezik, és a magzat nem éri el a 2500 g-os születési súlyt, koraszülésrôl beszélünk. A terhes és a magzat egészségét az alkoholfogyasztás, a dohányzás vagy egyéb krónikus mérgezések veszélyeztetik. Rh inkompatibilitás esetén rendszeresen meg kell határozni az ellenanyag mennyiségét, hogy a magzat vesélyeztetettségi fokát felmérhessük. A felsorolt és a felsorolásból kimaradt veszélyeket csupán a gondos, lelkiismeretes szakorvosi vizsgálat tudja felmérni és elhárítani.
Ebben a idôszakban kell felkészíteni a terhes nôt a szülésre, tájékoztatni kell a szülés megindulásának jeleirôl. Ezek közül a legfontosabb például a keresztcsont tájékán és az alhasban jelentkezô görcsös fájdalom, amely kezdetben csak 10-20 percenként észlelhetô. Ha ezek a fájások sûrûbbé válnak és erôsödnek, azonnal kórházba kell menni. Amennyiben magzatvíz-szivárgást vagy hüvelyi vérzést észlel a terhes, ezek a tünetek is szükségessé teszik az azonnali kórházi beavatkozást.
– Milyen teendôi vannak még a szülni készülô nônek?
– A melleket célszerû elôkészíteni a szoptatásra. A 35. héttôl kezdve reggel és este ajánlatos a melleket langyos vízzel és szappannal lemosni, majd a bimbót és bimbóudvart vászonruhával finoman dörzsölgetve masszírozni. Ezáltal ez a terület ellenállóbbá válik, és nem reped fel olyan könnyen a szoptatás alatt
A nagy távolságra történô utazás nem ajánlott már ebben az idôszakban.
A dolgozó terhes szülési szabadságra jogosult, amelynek tartama 112 nap, 52 nap a szülés elôtt és 60 nap a szülés után.A terhesség 33. hetétôl ajánlatos élni ezzel a lehetôséggel, hisz a szülés nagy igénybevételt jelent és szükség van elôtte a pihenésre, felkészülésre. A szülési szabadság folytatásaképpen a gyermek kétéves koráig fizetett gyermeknevelési szabadságot igényelhet az anya.
A mûtétek kitûnôen sikerültek, és valamennyi páciens jól van, akik a balesetet szenvedett marosvásárhelyi 14 éves fiú szerveit kapták – nyilatkozta lapunknak dr. Deac Radu professzor, a megyei kórházban mûködô Szív- és Érgyógyászati Központ vezetôje, aki sajnálatát fejezte ki, hogy az általa irányított központban és a fôvárosban sem volt olyan beteg, akinek a szívet beoperálhatták volna. Mint ismeretes, a súlyos balesetet szenvedett és mnethetetlen állapotba került fiú szülei beleegyeztek, hogy gyermekük szerveit felhasználják, melyekkel négy életet hosszabítottak meg.
Rendezôdik a veseátültetettek helyzete?
A hét elsô napjaiban a Marosvásárhelyen új vesével élô személyek elkeseredetten próbálkoztak, hogy a szokott helyen, azaz a Megyei Kórház bejáratánál levô Aesculap gyógyszertárból kivegyék az életfontosságú gyógyszereket, amelyek a beoperált szerv kilöködését megakadályozzák. Amint Schiopu Ana fôgyógyszerész, a patika vezetôje elmondta, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól kapott átirat értelmében, amely a vonatkozó minisztériumi utasítás alapján megszabja, hogy a krónikus betegek számára járó ingyenes gyógyszereket csak a zárt körû kórházi gyógyszertárakban lehet kiváltani, bár rendelkezik a szükséges gyógyszerekkel, de nem adhatja ki, mivel a pénztártól nem kapja vissza a pénzt. És nem kis összegrôl van szó, hisz egy veseátültetésen átesett személy havi gyógyszerszükséglete meghaladja a 20 millió lejt, mivel a szervek kilóködését megakadályozó,
úgynevezett immunoszupresszív szerek ára nagyon magas.
– Mi lesz ezekkel a betegekkel, ha nem rendezik sürgôsen a helyzetet? – kérdeztük Popescu Gheorghe belgyógyász-nefrológus fôorvostól, a Megyei Kórházban mûködô Mûvese Központ vezetôjétôl, aki kérdésünkre elmondta, hogy sajnálatos lenne, ha a 100 millió lejes mûtéten átesett személyek helyzetét nem rendeznék. Megyénkben egyébként 12-en élnek, –11 felnôtt és egy gyermek – új vesével, és amint elhangzott, néhánynak közülük egy-két napig elég a gyógyszere.
Amint Laurentiu Petru gazdasági igazgatótól értesültünk, a szerda délben ez ügyben tartott megbeszélés nyomán megállapodtak, hogy a szóban forgó személyek számára a Mûvese Központban fogják a jövôben kiadni a gyógyszereket. Remélhetôleg még idôben sikerül beszerezni a szükséges gyógyszermennyiséget.
Az elfogyasztott ételek javíthatják vagy ronthatják az ember egészségét. Például a túlzottan magas kalóriájú ételek a vér cukor- és zsírtartalmának az emelkedéséhez vezethetnek, ami növeli az illetô fogékonyságát a fertôzésekkel szemben. Több mint kétezer évvel ezelôtt a kakas májának a fogyasztását ajánlotta Hippokratész, "az orvostudomány atyja" a farkasvakság gyógyítására, illetve megelôzésére. Azóta a kutatók tudományosan is bebizonyították, hogy állandó fáradtságunk, szüntelen rosszkedvünk, alvászavarunk, étvágytalanságunk, koncentrálási nehézségeink, sôt bizonyos betegségeink szervezetünk vitamin- és nyomelem hiányát is jelezhetik. Egészségünk megôrzéséhez a vitaminok nélkülözhetetlenek. A béta karotinról – például a sárgarépában található –, az E- és a C-vitaminról bebizonyosodott, hogy védelmet nyújt számos sejtkárosodással szemben. A sejtkárosodás rákhoz, szív- és érrendszeri megbetegedésekhez vagy szembetegségekhez vezethet. A C- vitaminból például napi 60 mg fogyasztása javasolt, a betegnek pedig 500 mg-ig emelhetô a napi adag. Ezek a vitaminok, valamint a szelén fokozza a szervezet ellenálló képességét a fertôzésekkel szemben. A K- vitamin a véralvadást irányítja. A nagyon fontos B- vitaminok közül a B12 a vörösvértest, a B6 az aminosav (a fehérjék építôköve) létrehozásához szükséges, a B1-el megelôzhetô az izomsorvadással és ideggyulladással járó úgynevezett beriberi betegség. Milyen ételekkel vihetôk be a szervezetbe ezek a vitaminok és velük az ugyancsak nélkülözhetetlen nyomelemek?
Az A-vitamin megtalálható az étolajban, csirkemájban, tojásban, de bôségesen tartalmazza a sárgarépa is. B-vitaminok gazdag tárháza a rozskenyér, az élesztô, a májak, a rizs, a káposzta és más zöldségfélék, dió stb. C-vitamint nyerhetünk a csipkebogyóból, paprikából, petrezselyembôl, burgonyából, citromból stb. A D-vitamin a tojás és a tôkehalmáj , halak fogyasztásával kerül szervezetünkbe. Sok E-vitamint tartalmaz a búzacsíra, a szója, a napraforgó olaja, a tökmag, a mogyoró, a mák. Fontos tehát a vegyes táplálkozás, vagyis mindenbôl egy keveset fogyasszunk. Papp Gabriella dietetikus a vitaminokat és nyomelemeket tartalmazó ételek fogyasztásának a helyes arányát egy piramishoz hasonlítja. Ennek talapzatán állnak a teljes kiôrlésû gabonafélék, amibôl 6-11 egységet fogyasszunk naponta. A zöldségekbôl 3-5 egységet, a gyümölcsökbôl 2-4 egységet, tejbôl, tejtermékekbôl és alacsony zsírtartalmú húsokból 2-3 egységet, tojásokból és olajokból pedig csak minimális mértéket ajánl a táplálkozástudomány szakembere.
Az elsô Europa Nostra Érem romániai mûemlék- helyreállításért
"138 hagyományos házból álló, teljesen egyedi népi építészeti együttes kiváló helyreállításáért, mely szakmai körök kezdeményezésére a legmagasabb mûemlékvédelmi követelmények betartásával, határokon átnyúló támogatással és helyi elkötelezettség eredményeként valósult meg." (Az 1999-es Europa Nostra Díj Elbíráló Bizottsága)
Az 1963-ban alapított Europa Nostra több mint 200 örökségvédô civil szervezet páneurópai szövetsége. Mûködését 35 örszág több mint 100 helyi és regionális hatósága és ezres nagyságrendû tagsága támogatja. A példaértékû és magas színvonalú mûemlék-helyreállításokat 1978-tól évente jutalmazó Europa Nostra Díj jelenleg a legmagasabb szakmai elismerésnek számít. 1999-ben a 22 európai országból beküldött 125 pályamûbôl 27-et díjaztak: a bizottság 19 oklevelet és a magasabb fokozatot jelentô 8 érmet ítélt meg. A hivatalos kihirdetésre március 25-én került sor a velencei Doge- palotában. A torockói népi építészeti együttes helyreállítása az elsô Europa Nostra Éremmel jutalmazott romániai mûemlék- helyreállítás, a berethalmi erôdtemplom és a kolozsmonostori kálvária templom az elmúlt években a díj oklevél fokozatában részesült. A megítélt Europa Nostra Érmet a májusban hivatalos állami látogatás keretében Bukarestben tartózkodott Henrik, dán herceg, az Europa Nostra mûemlékvédelmi szervezet elnöke adta át a Transylvania Trust Alapítvány és Torockó képviselôinek.
A szeptember 10-én, vasárnap sorra kerülô rendezvény keretében az Europa Nostra Érem Torockóra érkezik. Dr. Andrea H. Schuler, az Europa Nostra Díj Elbíráló Bizottságának elnöke átadja a hagyományos ingatlanok tulajdonosait, valamint az érdekvédô program részvevôit jutalmazó díszokleveleket és érmeket, és leleplezi a mûemlékvédelmi programot kitüntetô emlékplakettet.
A több mint 160 mûemlék jellegû épületbôl álló, összefüggô házsorokat és tereket képezô torockói építészeti hagyaték Közép-Kelet- Európa egyik legépebben fennmaradt népi építészeti együttese. Szervesen kapcsolódik Torockó teljesen sajátos mûvelôdéstörténeti értékeihez, ugyanakkor része a nemzeti és európai kulturális örökségnek. A kolozsvári Transylvania Trust Alapítvány által 1996-ban indított program e felbecsülhetetlen kulturális érték védelmét tûzte ki célul. Budapest V. kerületi önkormányzata által biztosított céladományból Torockó 138 hagyományos ingatlanának tulajdonosai évente részesülnek karbantartási támogatásban, amennyiben vállalják, hogy házuk értékes építészeti és utcaképi elemeit nem változtatják meg, elvégzik a szükséges karbantartási munkálatokat és esetleges változtatási szándék esetén figyelembe veszik az alapítvány szakmai tanácsait. Nagyobb munkálatok elvégzését a pályázati úton szétosztott helyreállítási támogatás teszi lehetôvé. Mindezek mellett, a hagyományos ingatlanok tulajdonosai ingyenes mûszaki és tervezési tanácsadást vehetnek igénybe.
A Torockó Értékvédô Program sikerét és ösztönzô erejét bizonyítja, hogy a tulajdonosok - az alapítvány szakmai vezetésével - több mint 125 értékes házon végeztek el jelentôs helyreállítási munkálatokat. Ezek költségvetése 100-150 százalékkal is meghaladta a támogatások értékét, a hiányzó összeget a gazdák saját forrásból fedezték. Sikeres beavatkozásnak számított egy 1749-ben épült jobbágyház újrazsindelyezése, valamint néhány polgári jellegû lakóház átfogó helyreállítása. Látványos eredménynek tekinthetô, hogy a szeptemberi rendezvény közeledtével a torockói lakosok a nagy piactér és a fô utcák majdnem minden épületének homlokzatát gondosan kijavították, kimeszelték - új ruhába öltöztetve ezáltal a települést.
Három veszélyeztetett ingatlan esetében az alapítvány az épület megmentését a tulajdonjog biztosításával igyekszik elérni. A budapesti önkormányzat az alapítvány jogi keretein belül megvásárolta a Fô tér egyik pusztulásra ítélt romos házát, melynek helyreállítása folyamatban van. A Kárpát- medence legrégibb, saját helyén megôrzött, 1668- ban datált parasztházának és a már említett gazdátlanul maradt 1749-ben épült, hagyományos torockói jobbágyházának a megvásárlása folyamarban van.
A mûemlékvédelmi program következtében növekedett a falu idegenforgalmi vonzereje, ugyanakkor kb. 15 támogatotta tulajdonos szerezte meg a faluturizmus mûködtetéséhez szükséges engedélyeket. A helyreállítási folyamat munkát biztosít a helyi kômûveseknek, és lehetôséget teremt a mûemlék épületek felújításával kapcsolatos sajátos szakmai fogások elsajátítására. A program figyelemreméltó oktatási vonzattal is rendelkezik, a szakmai táborokban részvett több mint 40 diák a felmérési technikák elmélyítése mellett a mûemlékvédelem általános elveivel is megismerkedhetett.
A díj megítélésében, az elért eredmények mellett, szerepet játszott a program összetettsége: a torockói értékvédelem követhetô példája az önkormányzatok határokon is átnyúló partnerkapcsolatára, valamint az ingatlan-tulajdonosok és egy szakmai civil szervezet együttmûködésére épülô mûemlékvédelmi programnak, egy olyan régióban, ahol a gazdasági és társadalmi változások egyértelmûen veszélyeztetik az építészeti örökséget.
A Torockó Értékvédô Programban Furu Árpád, dr. Szabó Bálint és Hegedûs Csilla vezetésével az alapítványnak több mint 47 idôszakos munkatársa és önkéntese vett részt. Az építészeti feladatokat dr. Murádin Katalin, Szilágyi Klára, Oláh Xénia, Kozma Zsolt és Péterffy Miklós szakmai tanácsai és tervei alapján Bálint Ferenc, Pál János és Tóbis Lehel mesterek, és a torockói gazdák vitelezték ki. Az adományozó budapesti önnkormányzatot szakmailag dr. Román András, a program egyik kezdeményezôje képviselte. Az Europa Nostra Érem mindannyiuk közös erôfeszítéseit jutalmazza.
Folytatódik az orosz-japán közeledés
(MTI-Panoráma) - Oroszország, a világ legnagyobb országa és Japán, a világ második legerôsebb gazdasága gyakorlatilag még mindig hadiállapotban áll egymással, miután a két ország vezetôi a napokban folytatott tokiói tárgyalásaik során nem tudtak megállapodni a békeszerzôdés megkötésérôl.
Ennek ellenére – mint a Reuters hírügynökség politikai elemzôket idézve írja – Vlagyimir Putyin orosz államfô és Mori Josiro japán miniszterelnök kedden véget ért tárgyalásai hozzájárultak ahhoz, hogy a korábbi hidegháborús ellenfelek között három éve tartó, törékeny közeledés ne szakadjon meg. Putyin és Mori "csendesen megfeledkezett" a békeszerzôdés megkötésével kapcsolatban korábban önként vállalt év végi határidôrôl, és ígéretet tett arra, hogy tovább folytatják a tárgyalásokat a békeszerzôdés megkötését gátló egyetlen akadályról, az oroszok által 1945-ben megszállt és Japán által azóta visszakövetelt négy kis sziget státusáról. "Rendkívül fontos, hogy Tokióban Putyin hangsúlyozta a Japánnal szembeni orosz politika stabilitását, miközben elismerte, hogy a szigetek problémája létezik" – vélekedett Dmitrij Trenin, a békekutatással foglalkozó, moszkvai székhelyû Carnegie Alapítvány szakértôje.
A Reuters hírügynökség idézte Putyint, aki elsô hivatalos japáni látogatása során kijelentette, hogy a szigetek miatti régóta tartó nézeteltérések ellenére Moszkva és Tokió jelentôs elôrelépést ért el, amióta 1997-ben a kétoldalú kapcsolatok javulásnak indultak. "A hidegháború 50 évében a legcsekélyebb eredményt sem sikerült elérni. Hasonlítsuk ezt össze az elmúlt néhány év fejleményeivel" – vélekedett az orosz államfô, aki példaként felhozta azt a megállapodást, amelynek értelmében Japán halászhajók halászhatnak a vitatott szigetek körül, továbbá azt a döntést, amely lehetôvé teszi a vízummentes utazásokat a szigetek egykori japán lakosai számára.
A fél évszázados vita egyes körökben még felettébb erôs érzelmeket kelt, különösen a rendkívül hangos japán szélsôjobboldal táborában, amely az elmúlt napokban Tokióban több megmozduláson követelte a szigetek azonnali visszaadását. "Korábban is egyértelmû volt, hogy a területi problémára nem létezik gyors megoldás. Belpolitikai okok miatt egyik fél sem hajlandó a kompromisszumra" – mondta Borisz Makarenko, a Politikai Technológiák Moszkvai Központjának munkatársa. Az oroszok jelentôs része ellenzi a szigetek visszaadását, azokra ugyanis úgy tekintenek, mint a fasizmus elleni küzdelem igazságos gyümölcsére. Ennek ellenére Dmitrij Trenin, a Carnegie Alapítvány szakértôje úgy véli, hogy az orosz közvélemény változni fog, tekintettel a gazdasági és geopolitikai realitásokra. "Úgy gondolom, idôvel mind Oroszországban, mind pedig Japánban komoly koalíciók fogják sürgetni a békeszerzôdés megkötését. Oroszország meg fogja érteni, hogy a Japánnal való együttmûködés nélkül nemcsak a négy kis sziget, hanem az egész távol-keleti régió elvesztését is kockáztatja" – vélekedett Trenin, aki ezzel a hatalmas, de rendkívül gyéren lakott távol-keleti régió siralmas gazdasági és demográfiai állapotára utalt.
Ami a geopolitikai tényezôket illeti, politikai megfigyelôk emlékeztetnek: Japán elôször a 90-es évek közepén ismerte fel az Oroszországgal való kapcsolatok megjavításának szükségességét, mindenekelôtt attól tartva, hogy Kína túlzott gazdasági és katonai befolyásra tehet szert az ázsiai térségben. Ugyanakkor az idézett elemzôk szerint a szigetek stratégiai értéke valójában kérdéses mindkét fél számára. "Oroszország esetében a szigeteknek csak akkor lenne stratégiai jelentôségük, ha az Egyesült Államokat és szövetségeseit, köztük Japánt ellenségnek tekintené. Ha azonban ezt teszi, egyszer s mindenkorra lemondhatna a külföldi beruházásokról" – hangsúlyozta Trenin.
Tokiói tárgyalásai során Putyin ismételten felszólította a japán üzleti élet vezetôit, hogy tegyék félre az oroszországi beruházásokkal kapcsolatos aggodalmaikat. A kétoldalú kereskedelmi forgalom jelenleg alig éri el az ötmilliárd dollárt, miközben Japán és Kína 60 milliárd dolláros forgalmat bonyolít le. Trenin szerint az esetleges oroszországi japán beruházások – amelyek nehezen elképzelhetôk a békeszerzôdés nélkül – hat-hét éven belül talán e szerzôdés javára billenthetik a mérleget. Makaranko azonban úgy véli, hogy a szigetek ügye csak akkor oldódhat meg, ha azt csupán egy ügynek tekintik a kétoldalú kapcsolatok napirendjén szereplô egyéb problémák sorában.
Nyugati magyarok a külhoni állampolgárságról
Argentínában a magyarok országos intézményeinek szövetsége határozatban kérte az ottani magyarok számára is a külhoni állampolgárság intézményének kiterjesztését – közölte Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke szerdán az MTI-vel. Elmondta: Léh Tibor, a Magyarok Világszövetsége Nyugati Régiójának Párizsban élô elnöke a napokban Budapesten beszámolt a külhoni magyar állampolgárságról szóló törvénytervezet nyugati fogadtatásáról. Közölte, hogy a külhoni állampolgárság gondolata nagy érdeklôdést váltott ki a Kárpát-medencén kívül élô magyar közösségekben is.
MVSZ-körlevél az együttmûködés helyreállításáért
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke körlevélben kérte fel a szervezet elnökségi tagjait, hogy szeptember 30-án jelenjenek meg az MVSZ- elnökség alakuló ülésén. A világszövetség elnöke az MTI-nek elmondta: azt várja az anyaországi elnökségi tagok részérôl, hogy legalább ketten vállalják el az elnökségben végzendô munkát. Így megtakarítható lenne a rendkívüli közgyûlés szervezésére kiadandó mintegy 16 millió forint. A Magyarok Világszövetségének májusi tisztújító küldöttgyûlése után tizenkét elnökségi tag bejelentette, hogy mindaddig nem hajlandó részt venni az elnökségi munkában, amíg nem változtatják meg a jelenlegi alapszabályt. Pálfy G. István és tizenegy társa a Legfôbb Ügyészségnél kezdeményezte az MVSZ mûködésének törvényességi felülvizsgálatát.
Az amerikai Michael Dodson vezérezredes veszi át a Bosznia- Hercegovinába vezényelt nemzetközi katonai erô (SFOR) parancsnoki tisztét – jelentette be szerdán Szarajevóban az SFOR fôparancsnoksága. Dodson már a hetedik magas rangú amerikai katonatiszt, aki az SFOR élére került, amióta a nemzetközi katonai erô Bosznia- Hercegovinába érkezett a daytoni megállapodások 1995-ös aláírása után. A vezérezredes eddig az amerikai hadsereg floridai MacDill bázisán teljesített szolgálatot, ahol a központi paracsnokság fôparancsnokának a helyettese volt. Ronald Adams tábornok, az SFOR-erôk eddigi parancsnoka egyéves megbízatásának letelte után az Európában állomásozó amerikai haderô parancsnokának helyettesi posztjára tér vissza. Adams tábornok a Szarajevó melletti Butmir SFOR-támaszponton adja át ma Dodsonnak a 23 ezer fôs SFOR-erô parancsnoki tisztét.
Kihelyezett NATO-ülés a balkáni helyzetrôl
A NATO legmagasabb katonai testülete, a katonai bizottság a jövô héten kihelyezett ülést tart a balkáni helyzetrôl – közölték Brüsszelben. A katonai bizottság Guido Venturoni olasz tengernagy elnökletével hétfôn Athénban, pénteken pedig Isztanbulban tart ülést, amelyen részt vesz az európai térség és az atlanti térség fôparancsnoka is. A fô téma a balkáni térség helyzete és a NATO haderôinek folyamatban levô szervezeti átalakítása lesz. A két vendéglátó ország vezérkari fônöke tájékoztatást ad a görög, illetve a török fegyveres erôk fejlesztésérôl is.
Újabb nemzetközi holokausztfórum
Göran Persson svéd kormányfô jövô év elejére újabb nemzetközi holokausztfórumot hív össze, tanulmányozandó a neonáci szervezetek elleni nemzetközi együttmûködés fokozásának gyakorlati lehetôségeit - közölte a svéd rádió az ENSZ New York-i millenniumi csúcstalálkozóján tartózkodó Perssonra hivatkozva. A szociáldemokrata svéd miniszterelnök elmondta, hogy a január 27-én kezdôdô fórumra a meghívókat a jövô héttôl küldik szét több száz kormánynak és nem kormányzati szervezetnek, politikusoknak és szakembereknek. Idén januárban több tucat állam- és kormányfô vett részt a Göran Persson kezdeményezésére Stockholmba összehívott elsô nemzetközi holokausztkonferencián.
Oroszországban nyoma veszett egy lengyel püspöknek
Moszkvában nyomtalanul eltûnt egy lengyel római katolikus püspök. Andrzej Sliwinski hétfôn utazott repülôgéppel Varsóból Moszkvába, ahonnan még aznap Irkutszkba repült volna tovább. Az AP jelentése szerint Kazimierz Sowa tisztelendô, a Plus lengyel katolikus rádió igazgatóhelyettese szerdán elmondta, hogy a Seremetyjevo-2 nemzetközi repülôtérre érkezô püspökért sofôrt küldtek, akinek át kellett volna szállítania utasát a közeli Seremetyjevo-1 belföldi légikikötôbe. (Innen indult az irkutszki belföldi járat.) Ám a sofôr nem találta meg a püspököt a nemzetközi repülôtéren. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint a püspök eltûnésének hírét a lengyel külügyminisztérium szóvivôje is megerôsítette szerdán. A szóvivô közlése szerint az bizonyos, hogy Andrzej Sliwinski nem volt rajta az Irkutszkba tartó orosz belföldi járaton. A lengyel fél annak a reményének adott hangot, hogy az orosz hatóságok hathatós intézkedéseket tesznek a püspök sorsának mielôbbi tisztázására. A püspök utazásának az lett volna a célja, hogy felszenteljen egy templomot a Bajkál- tó partján fekvô Irkutszkban.
A Gyógyszerforgalmazók Országos Egyesülete úgy döntött, hogy hat megye – Maros, Kolozs, Máramaros, Vâlcea, Bákó és Temes – kórházainak ezután nem szállítanak gyógyszert a kifizetetetlen számlákon felhalmozódott adósság miatt. Mint Kolcsár Zoltán, a Gyógyszerészkollégium alelnöke elmondta, a Megyei Kórház gyógyszertára üres, még fájdalomcsillapítóval sem tölthetik fel. A Megyei Kórház a gyógyszerekért 70 milliárd lejjel adós és két hete egyenlítette ki azt a gyógyszerszámlát, amellyel a január folyamán elhasznált gyógyszerek árát utalta át a forgalmazónak. Ahhoz, hogy az intézmény a teljes költségeit fedezni tudja, 15-16 milliárd lejre lenneszüksége, ám az Egészségbiztosítási Pénztár csak 6-8 milliárdot szánhat az intézménynek.
Ma reggel 10 órakor Szovátán felavatják a rohammentô-szolgálat új egységét. Hegyi Mihály alpolgármester arról tájékoztatott, hogy az elsôsegélyt nyújtó szolgálat székhelye a tûzoltóság épületében lesz, nyolc alkalmazottal fognak dolgozni, amelybôl négy gépkocsivezetô és négy asszisztens. Ezek fizetését a polgármesteri hivatal állja majd. A rohammentô-szolgálatot dr. Raed Arafat szervezte meg és az orvosi ellátás is az ô felügyelete alatt, a helyi orvosok segítésével történik majd.
7,9 százalékos munkanélküliség
A megyében 21.042 munkanélkülit tartanak számon. Ebbôl 4035-en részesülnek munkanélküli- segélyben, 1378 személynek állják az átképzési költségeit. Munkanélküliségi támogatást 9500-en kapnak, 2929 munkanélkülinek semmiféle jövedelme nincs. Az 1999. évi 98-ss kormányahtározat értelmében elbocsátott alkalmazottak közül 3200-an végkielégítésben részesülnek. A munkanélküliségi ráta csökkenô tendenciát mutat: 7,9 százalékos.
Tegnap felvételi vizsga volt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Az általános orvosi kar 230 helyére 719-en jelentkeztek. A fogorvosi kar és a gyógyszerészeti kar 50-50 helyére egyaránt 147-en iratkoztak be. Az általános orvosi karon 100, a fogorvosin és a gyógyszerészetin 15-15 fizetéses hely lesz. Az általános orvosi kollégium 40, a fogorvosi kollégium 25 hallgatóval kezdi meg az oktatást. Az általános orvosi egyetem 100 fizetéses helyére a tandíj évi 1000 dollár.
Szerdán délután háromnegyed hétkor a 14-es országúton súlyos autóbaleset történt, amelynek két halálos és egy súlyosan sérült áldozata van. Segesvár közelében Opria Ion, Szeben megyei lakos a B-47-PFG rendszámú gépkocsival szabálytalan elôzés közben összeütközött a DGF-BY-73 rendszámú gépkocsival, amelyet Rosen Horst Michael német állampolgár vezetett. Az ütközés következtében Opria Ion (45 éves) és a náémet kocsiban ülô 26 éves Weber Justina életét vesztette, a német gépkocsi vezetôje pedig súlyosan megsérült.
Újra lezárják az utat Ratosnyán
Mivel a 24 fakitermelô vállalat közül csak 6 kisebb fizette ki a ratosnyai polgármesteri hivatal által megszabott úthasználati díjat, amely 20 millió lejt tesz ki, ezért a hivatal ismét útelzárással fenyegeti a farakományt szállítókat. Movila Gheorghe polgármester elmondta, ha rövid idôn belül a fakitermelôk nem törlesztik 500 milliós adósságukat, az utakat ismét lezárják.
Lopják a termést A dicsôszentmártoni rendôrôrs dolgozói tetten érték a 33 éves büntetett elôéletû Molnar Alexandrut és Padurean Ioan Viorel 26 éves munkanélkülit, akik 150 kg krumplit loptak Botorkából