|
LII. évfolyam 208. (14564) |
2000. szeptember 6., szerda |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektol. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkereso..........................50 Ft
Részvétnyilvánítás................…&# 133;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegu apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetok) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
– Politikai latolgatók, kevésbé az elemzôk, egyik RMDSZ-szel kapcsolatos aktuális foglalatossága, hogy a Társadalmi Demokrácia Pártjával próbálják összeházasítani egy majdani koalícióban. Úgy gondolom, az RMDSZ esetleges prioritáslistáján ez legfeljebb valahányadik kérdésként merülhet fel. Még elôbb van a vonzó, hiteles programüzenet, s kritikusnak ígérkezik az 5%-os választási küszöb elérése. Markó Béla milyen sorrendben gondolkodik?
– Azt gondolom, hogy három kérdéskörrel kell kiemelten foglalkoznunk most és az elkövetkezôkben. Elsôdleges egy jó választási program összeállítása. Amikor jót mondok, akkor folytonosságra és megújulásra gondolok. Ennek a programnak folytatnia kell azt, amit 1996-ban célul tûztünk ki, és az elmúlt négy esztendôben csak egy részét tudtuk megvalósítani. Másrészt új üzenetet is meg kell fogalmaznunk a választók felé.
– Nem könnyû ma már újat mondani. Mivel állhat elô az RMDSZ?
– Az új üzenetünknek elsôsorban a regionális fejlesztésrôl kell szólnia, hiszen az elmúlt években rá kellett jönnünk, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a saját választóink által lakott övezetek fejlesztésére. Föl kívánjuk vázolni, hogy milyen Erdélyt akarunk, milyen Székelyföldet, vagy akár Maros megyét, milyen Marosvásárhelyt akarunk. Mindehhez meg kell jelölni az eszközöket is. Tagadhatatlan, hogy kormányban egészen más eszközök állnak rendelkezésünkre, mint ellenzékben. Ennek ellenére az a véleményem, hogy nekünk nem kell kétféle, kormányzati meg ellenzéki szerepre szóló programokat készíteni, hanem egyetlen programunk lehet, amelyhez következetesen ragaszkodunk. Megjegyzem, a mostani programot a korábbiaktól eltérôen nem egy szûk körû bizottság dolgozza ki. Ennek minden fejezetén sok kollégánk dolgozik és széles körû konzultáció nyomán alakul ki.
További fontos célunk: felkészültségben, hozzáértésben, szakmai tapasztalatban, politikusi képességekben erôs parlamenti csoportot alakítsunk ki. Harmadsorban arról kell meggyôznünk saját magyar közösségünket, hogy értelme van a politikai képviseletnek, s a következô évek szempontjából ismét döntô lehet, hogy a magyarok milyen mértékben vesznek részt a választásokon. Prioritásaink tehát, a program, parlamenti csoport és mozgósítás.
– Mennyire látja problematikusnak az 5 százalékos választási küszöb elérését? Megjön automatikusan az ennél magasabb százalék is?
– Nekünk nem szabad óvatlannak, sem kényelmesnek lennünk. Bizonyítja ezt, ami Marosvásárhelyen történt a polgármester-választás során. Az utóbbi évtizedben lélekszámban nem gyarapodtunk, hanem csökkentünk, így nem üres választási jelszó, hogy minden szavazat számít. S nem is arról van szó, hogy mi lesz az RMDSZ-szel, hanem arról, hogy mi lesz az erdélyi magyarsággal a következô években. Erôs politikai képviselet nélkül nehéz helyzetbe kerülhetünk, koherens céltételezés nélkül szétforgácsolódunk, egész közösségi létünk válhat esetlegessé. Úgy gondolom, reális a 6 százalékot is meghaladó szavazatarány elérése. Széthúzás, vita, közöny, távolmaradás esetén sokat kockáztatunk.
– A kiábrándultság mai állapotában hogy lehet igazán megmozgatni a választók szélesebb körét?
– A bizalmatlanság indokolt. Magam is bizalmatlanná lettem ezekben az években saját koalíciós partnereinkkel szemben is. Sok-sok nagy ígéret vált semmivé. Sok szószegésnek, visszalépésnek, megtorpanásnak, és miért ne, sok hazugságnak lehettem tanúja. Tehát a romániai magyarság kiábrándulását is megértem, viszont úgy gondolom, a magyar közösségnek erôt kell adjon, hogy az RMDSZ ilyen körülmények között is következetes maradt, elkötelezetten ragaszkodott céljaihoz. S bár sokkal kevesebbet valósítottunk meg ezekbôl, mint amit megbízható partnerekkel elérhettünk volna, de sokkal többre jutottunk így is, mint maguk a szövetségeseink. Azoknak, akik bizalmatlanok, esetleg elfordulnak tôlünk, azt ajánlanám, hogy gondoljanak bele: milyen lett volna például a kormánykoalíció az RMDSZ nélkül, ha még az RMDSZ következetessége, stabilizáló ereje sem lett volna ott? Mindebbôl természetesen nem azt gondolom, hogy mi mindenben jobbak vagyunk, ez lenne a legnagyobb hiba. Tagadhatatlan azonban, hogy mi egy más szemléletet, más kultúrát vittünk be a kormányba, s az egész politikai életbe.
– Az RMDSZ választási kampányában lesz-e valami eredetibb, ami másként szól, mint az eddigiek, s amivel a politizáló, a politika iránt érdeklôdôk körén kívül állókat is meg lehet szólítani?
– Tényleg gondolkozunk ezen, és visszatérnék arra, amit a program kapcsán említettem. Célunk marad és erôsítenünk is kell a nemzeti önazonosság körébe tartozó programjainkat. Tehát iskola, egyetem, kultúra, nyelvhasználat, közigazgatás…
– Ez a másik pillér, amire azonban nem helyeztünk megfelelô hangsúlyt, pedig az önazonosság megôrzésének éppen olyan fontos feltétele, mint az elôbbiek. Itt mára már van pontos kínálatunk. A négyéves kormányzati tapasztalat arra is jó volt, hogy átlássuk, hogyan mûködik a gazdaság, vagy még tágabb értelemben, hogyan mûködik Románia.
– Ez is benne van, valóban. Tehát tisztábban látjuk, hol, milyen kínálkozó lehetôség adódik a sok esetben hátrányosan kezelt magyarlakta vidékek fejlesztésére, felzárkóztatására. Minden ilyen konkrét elgondolás közvetlen üzenet lesz az említett választói réteg felé is, amibôl érzékelhetik, hogy nem az elfordulásnak, hanem éppenséggel a részvételnek van értelme.
– Az elmúlt négy esztendô alatt egyértelmûen bebizonyosodott, hogy kormányzati szerepben nagyságrendekkel nagyobb az érdekérvényesítés hatékonysága, mint ellenzékbôl. Innen ered talán az RMDSZ egyes belsô köreit is megérintô kísértés, hogy akár az Iliescu vezette párttal is koalícióra léphetnek majdan. Másfelôl látják, hogy olykor a szélsôségességig elmenô retorika jellemzi az RTDP-t. Lehet ezt szavazatgyûjtô taktikának tekinteni, de gondolhatunk arra is, hogy a magyarságnak az RMDSZ által közvetített igényeit próbálják demarkációs vonalakkal eleve szûkebb keretbe szorítani. Markó Béla szerint mit mûvel ez az RMDSZ politizálását élesen támadó, Magyarországot pedig egyenesen revizionizmussal vádoló párt?
– Talán mindenekelôtt azt szögezzük le, hogy a mai látszat ellenére még sok minden történhet a választásokig, és azt sem kellene eldöntöttnek tekinteni, hogy a Társadalmi Demokrácia Pártja kerül kormányra. Még mindig el tudom képzelni, hogy az említett a legerôsebb párt lesz ugyan, de nem tud kormányt alakítani. A másik, amit az iménti felvetés-kérdés kapcsán mondhatok, hogy nem a Társadalmi Demokrácia Pártja, Iliescu vagy Adrian Nastase van olyan helyzetben, hogy feltételeket támaszthat. Mi vagyunk olyan helyzetben, hogy irányukban feltételeket támasszunk. Tudniillik az RTDP-nek nagy szüksége van arra, hogy az Európai Unió felé, a nyugati közvélemény felé bebizonyítsa, hogy nem az a posztkommunista nacionalista politikai erô, amelynek Nyugaton gyakran látják, hanem együttmûködés-párti, integrációpárti és így tovább. Így nekik van szükségük az RMDSZ-szel való együttmûködésre. Veszélyesnek tartom, hogy máris keresgélik a kiskapukat. Ha jól hallottam, Adrian Nastase valami olyasmit nyilatkozott, hogy ôk bent akarnak hagyni magyarokat a kormányban, egyes magyar tisztségviselôket a helyükön hagynának. Tehát nem az RMDSZ, hanem egyes magyarok. Vagyis készülnek arra, hogy ha nem tudnak velünk megegyezni, akkor néhány magyart majd meggyôznek, hogy vállaljanak tisztséget. De hát én nem hiszem, hogy Európát el lehet ilyesmivel szédíteni.
– Renegát magyarokat annál inkább!
– Lehet, hogy rájuk számítanak. Biztosan a tíz év elôtti idôkre emlékeznek, hiszen közülük sokan alkalmasak erre, és törik a fejüket azon, hogyan lehetne Európát becsapni, mímelve az együttmûködést a magyarokkal.
– A marosvásárhelyi helyhatósági választásokon feltûnt renegátok könnyen kaphatók a díszpinty szerepére, s talán kifizetôdô is.
– Ez nem kétséges. Természetesen vannak olyan vélemények, hogy a kormányzás mindig hatékonyabb eszköz, mint az ellenzéki szerep, s egy kisebbségi képviseletnek mindig kormányon kell lenni. Demokratikus rendszerekben így lehet, például Finnországban a svéd Néppárt mindig kormányon van. Ott azonban nem megújító és visszahúzó, nem demokráciapárti és posztkommunista erôk között kell választani. Mi még messze állunk ettôl. Tehát a semmiért, csak a kormányzásért, hogy némi eszközöket kapjunk a beleszólásra, azért nem dobhatjuk oda a jövôt. Ha mi rossz feltételekkel, feltételek nélkül vagy jelentéktelen feltételekkel hajlandók vagyunk együttmûködésre, minket többet nem fognak komolyan venni. Mi józan, reális és teljesíthetô feltételeket támasztunk az együttmûködésben.
– Mindent egybevetve, mennyire reális dilemma mégis a szóban forgó együttmûködés?
– Magam sem mondtam, hogy kizárom az RTDP-vel való együttmûködést, s azt sem, hogy lesz közöttünk párbeszéd. De hogyan tudjak én ebben a pillanatban ilyesmit elképzelni, amikor itt, például Maros megyébenhíre járja, hogy az általunk jól ismert George Pruteanut és Zeno Oprist, a Vatra Româneasca elnökét kívánják jelölni. Az ilyesmi nem a közeledés jele. Tegyem mindehhez, hogy a párbeszédnek közöttünk személyi feltételei is vannak. Attól tartok például, hogy Adrian Nastaséban és néhány kollégájában sajnos ott él a mély nacionalista meggyôzôdés, tehát nem egyszerûen taktikai meggondolásból szólnak olyan módon, ahogyan szólnak.
– A "belügyekre" térve, az a benyomásom, hogy a korábbi ciklusokhoz képest csendesebb a jelöltállítás folyamata, nincsenek igazán hangzatos csetepaték. Minek tulajdonítható ön szerint?
– Most is voltak gondok Hargita megyében, de megoldódott, s valóban rendben, fölös érzelmi-indulati energiák felszabadulása nélkül folyik a jelöltek kiválasztása. S azért történhet ez így, mert – bárki bármit is mondjon – szerintem arról van szó, hogy a jelöltállítás sokkal nyitottabban és sokkal szélesebb körû konzultációval zajlik. A területi szervezeteknek ténylegesen módjukban állt dönteni, hogy milyen módon választják ki a jelölteket.
– Mi a garanciája, hogy a szélesebb körû konzultáció folytán demokratikusabb kiválasztás eredményében a szakszerûség is tükrözôdjön?
– Úgy hiszem, itt is érvényesül a folytonosság és megújulás. A mérlegelés során kiderül, hogy ki alkalmas, hogyan bizonyított, és ki az, aki nem tudott igazán megfelelni a parlamenti munka követelményeinek. Ebben a tekintetben is sokat tanultunk. Ezért sem elfogadható például az a naiv felvetés, amit egyik lapban olvastam, hogy akik eddig voltak, menjenek, s jöjjenek helyettük mások. Mármost, analógiával élve, az ilyesmi azt jelentené, hogy azt mondjuk a jó sebésznek, álljon odébb, mert már sokat operált, hadd mûtsön más. Nos, alig hiszem, hogy bárki is szívesebben bízná magát a tapasztalatlanra, mint a tapasztalt sebészre. Váltani, megújítani akkor kell, ha valaki alkalmatlan. Mert jó, ha észben tartjuk, hogy szenátornak, képviselônek lenni nem kiváltság, s nem arról szól, hogy privilégiumokat kaphatunk és azokkal élhetünk. Ez feladat és munka, olykor nehéz helyzetekkel járó helytállás. Mi így fogjuk fel, s igyekszünk is érvényre juttatni a jelöltek kiválasztásában.
– Markó Béla pillanatnyilag az egyetlen biztos jelölt, éspedig Maros megyében listavezetô. Nem mindenkinek tetszik ez.
– Elôször is az alapszabályzatban nem Markó Béláról van szó, hanem a szövetség mindenkori elnökérôl, amit a csíkszeredai kongresszus rögzített ellenvetés nélkül. Ami meg a Maros megyei jelölésemet illeti, én történetesen marosvásárhelyi vagyok és 1990 óta Maros megyei szenátor. Ebben a városban fogok élni és dolgozni, amikor már nem leszek sem a szövetség elnöke, sem szenátor. Akkor is lesz munkám ezért a városért, megyéért, a kultúrában, az irodalomban, a mûvészeti, mûvelôdési életben. S azért az sem egészen mindegy, hogy a szövetségi elnök Maros megye szenátora. Az elmúlt idôszakban olykor még meg is vádoltak azzal, hogy Marosvásárhelynek kedvezek. Ez a látszat megteremtôdhetett, de nem kedvezésrôl van szó. Én valóban tudni vélem, hogy Marosvásárhely Székelyföld fôvárosa kell hogy maradjon és Erdély egyik magyar centruma. Ezt csak a megmaradás ideológiájával nem lehet elérni, ide most már tényleg intézményeket kell hozni. Például miért nem lehetne azon gondolkozni, hogy a következô években hozzunk létre egy erdélyi magyar televíziót, és az itt legyen Marosvásárhelyen.
– A hét végén fôbenjáró döntések végett összeül a Szövetségi Képviselôk Tanácsa. Bár a szövetség politizálása meglehetôsen jól kiszámítható, nagy meglepetések nem születhetnek, miben számít, akár kiélezett, vitára?
– Inkább higgadt, érdemi vitát várok. A programról lesz vita és lennie is kell, bár remélem, nem fogjuk mondatról mondatra szétszedni. Elvi vitát szeretnék, s a program tartalmi gazdagítását várom. Az államelnök-jelölésrôl szerintem lesz vita, mert még mindig nagy dilemma, hogy legyen vagy ne legyen. Érdekes helyzetben vagyunk. Az, hogy a mai kormánykoalíciónak több jelöltje van, arra taszít bennünket, hogy saját jelöltet állítsunk. A másik megközelítési mód, és azért lesz és kell vitázni róla, hogy mi van akkor, ha már az elsô fordulóban a mi szavazatainktól függ, ki jut be a második fordulóba. Hagyjuk a román választókat, hogy maguk döntsék el, ki kerül a második fordulóba, vagy mondjuk azt, hogy nekünk sem mindegy, ki lesz az állam elnöke, és ha dönthetünk, döntsünk.
– Ebben a pillanatban még azt is nehéz kihámozni, hogy a mai koalíciós partnerek jelöltjei közül ki igazán esélyes Iliescuval szemben. S szombatig aligha derül ki.
– A helyzet bonyolult, s legalábbis részben abból adódik, hogy túlsrófolták az államelnökség ázsióját, pedig nem elnöki rendszerben élünk. Az elmúlt négy esztendô tanúsítja, hogy nem az elnöktôl függ, mi hogyan alakul, hanem a koalíció gyengeségétôl, habozásától, marakodásától. Tehát az ország sorsának alakulása nem azon múlik, hogy ki lesz az elnök, hanem esetünkben azon, hogy melyik párt, koalíció alakíthat kormányképes többséget a választásokon elért eredmények folytán. Ezért mondja az RMDSZ, hogy a programokat kell versenyeztetni. Errôl azonban szinte semmit sem hallunk. Meglátjuk, mit hoz felszínre ebben a tekintetben a tényleges választási kampány. Lassan feltisztul a horizont.
Ioan Cotutiu, a PUNR és a Román Nemzeti Párt (PNR) egyesülésébôl létrejött Nemzeti Szövetség (AN) megyei társelnöke jelentette ki, amikor beszámolt a szombat-vasárnapi bukaresti közös konferenciáról és az AN államelnök- jelöltjérôl. Elmondta, hogy az elején ellenségesen fogadták Marian Munteanut, sokkolta ôket a megjelenése, de röpke három óra alatt annyira megfogta az egyénisége, retorikája, hogy a jelenlevô mintegy 700 küldött majdnem egységesen rá szavazott.
A társelnök szerint a választóik akaratának tettek eleget, amikor a két párt egyesült, Teodor Giurgea ügyvezetô (aki mellesleg nem is szavazott Munteanura) azonban kiigazította, hogy fôleg azért volt szükség az AN létrehozására, mert remélik, ily módon talán elérik a választási küszöböt.
Az is kiderült a beszélgetések során, hogy eredetileg a PRO tévé CZ sztárjának, Florin Calinescunak ajánlották fel az elnökjelöltséget, csakhogy az valami miatt utóbb visszamondta az egyezséget, így kerülhetett a színre Munteanu Marian. Arról nem tudtak semmit mondani, hogy Maros megyei választóik hogyan fogadták Munteanu jelölését.
A kérdésre, hogy elkészültek-e már a megyei képviselôi és szenátori listák, azt válaszolták, hogy erre eddig nem volt idejük, mert készültek a nagy egyesülésre. A megyei (társ)elnök azonban azt is bevallotta, hogy nemigen találnak olyan személyeket, akik vállalnák, hogy az AN listáin induljanak.
Nemrégiben a Nemzeti Liberális Párt levelet intézett a pártokhoz, amelyben megnemtámadási egyezmény megkötését indítványozza egy "pozitív" választási kampány lefolytatása végett. A párt elsô alelnöke, Valeriu Stoica szerint a korteskedés nem fogja gátolni a gazdasági reformok továbbvitelét. Olyan szavakat emleget, mint a "tiszta" kampány, "pozitív" szavazat, kölcsönös tisztelet, a lakosság mozgósítása, a civil társadalom ajánlatainak figyelembe vétele.
Ugyanakkor, az említett levéllel szinte egy idôben, Ioan Muresan, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elsô alelnöke úgy nyilatkozott, ahogy a megnemtámadási egyezmény ötlete a Parasztpárttól ered. Kijelentette, hogy nemcsak a Parasztpárttal, hanem a Demokratikus Konvenció 2000-rel és a Demokrata Párttal közösen fogják a liberálisok aláírni a szóban forgó protokollumot, és hogy a Parasztpárt kérni fogja az aláíróktól, vállalják a felelôsséget a kormányzásért. Vagyis, már az elsô pillanattól divergenciák vannak a dolog körül. Lám-lám, még egy békés kezdeményezés is vitát válthat ki, ez esetben mindenekelôtt az elsôbbség jogáért.
De tovább menve. A felszólítás láthatólag süket fülekre talált. Ugyanis szinte mindenki mindenkit támad. Az egyik kezdeményezô, a Liberális Párt szidja a Parasztpártot, a Parasztpárt a liberálisokat, az államfôjelöltek is mindent megtesznek egymás lejáratása érdekében. Petre Roman úton-útfélen kritizálja a kormányzatot, elfelejtve, hogy ô is tagja annak.
Tehát mindenki támad, miközben megnemtámadási egyezményrôl beszél. Legelokvensebb példa a Theodor Stolojan esete, ki alig jelentette be szándékát, hogy indul Cotroceni-ért, durvábbnál durvább sajtótámadások érték. Kezdve attól, hogy Robocopnak "becézik", felemlegetik apja-anyja állítólagos viselt dolgait, ahhoz, hogy kiderüljön, majd harminc éve halottak.
Egy példa, de nagyon jellemzô. Lehet, sorsszerû, hogy a pártok és jelöltek eljutnak az alpári hadakozásig. Hisz végeredményben programok nemigen ütközhetnek, mert minden, ami életképesnek indul(hat), Románia európai integrációjára kell hogy alapozzon. Ez az út visszafordíthatatlan, ki van cövekezve, ezen kell haladni gyorsan vagy visszafogottabban. Letérni róla nem lehet. Ez azonban végeredményben nemigen érdekli a választópolgárokat, mert azokat elsôsorban az érdekli, hogy már a közeljövôben javulhat-e sorsa, kilátásai.
A jelek szerint a várható "tiszta" kampány egyfelôl arról fog szólni, hogy hogyan járathatják le kölcsönösen egymást az elnökjelöltek vagy akár politikai formációk, s talán másodsorban arról, hogy mit kellene tenni. Számunkra egyik sem vigasztaló. Az elôbbi kiábrándító, az üres ígéretekkel pedig tele van a hócipônk.
Hétfôn, az ôszi parlamenti ülésszak elsô napján ült össze az RMDSZ képviselôházi frakciója, hogy vezetôséget válasszon. A szavazás két-, illetve többfordulós volt az alelnök és a titkár esetében. Eszerint Ráduly Róbert az alelnök, Szilágyi Zsolt a frakció titkára. Már az elsô fordulóban fölényesen gyôzött dr. Kelemen Atilla. Ebben a szesszióban is ô vezeti majd a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselôházi csoportját.
Év elejétôl a Román Nemzeti Bank 786,4 millió dollárt törlesztett a belsô és külföldi közadósságból.
A tartozásokból májusban törlesztették a legnagyobb értéket, nevezetesen 160,1 millió dollárt, melybôl 77,5 millió dollár a pénzügyminisztérium által szavatolt külföldi közadósság részleteinek és kamatainak felelt meg, 82,6 millió dollárt pedig a pénzügyi tárcától a hazai piacon valutában kibocsátott állami értékpapírok visszavásárlására fordítottak.
Az RNB-nek augusztusban kellett idén a legkisebb értéket törlesztenie a közadósságból, éspedig alig 45,1 millió dollárt.
A pénzügyminisztérium által szavatolt közvetlen, év végéig törleszthetô külföldi közadósság augusztusban 252 millió dollárt tett ki.
Az év elsô nyolc hónapjában a központi bank 1,045 milliárd dollárt vásárolt a devizapiacról, áprilisban érve el a csúcsértéket, amikor is 244,9 millió dollárt vásárolt fel.
A Belügyminisztérium reformja keretében az augusztus elsejétôl üzembe lépô informatizált Lakosságnyilvántartó Osztálytól az állampolgárok joggal várják el a gyors és pontos kiszolgálást, azt a szolgáltatást, amelyért éppen oda folyamodik, s amelynek ellenértékéért jó mélyre kell a zsebébe nyúlnia. A törvényes keretek adottak, a jobbra törekvés szándékát sem vitatja senki, azonban a gyakorlatban másként állnak a dolgok, mert ma is nagy a zsúfoltság és hosszú sorok kígyóznak az ügyfélfogadó irodák elôtt. Az olvasóink által felvetett kérdéseket Madac Traian alezredesnek, az informatizált Lakosságnyilvántartó Osztály vezetôjének tettük fel.
– Mi újat nyújt ez az osztály a lakosságnak?
– Az informatizált Lakosságnyilvántartó Osztály továbbra is azokat a feladatokat látja el, mint a rendôrság eddigi lakosságnyilvántartója. A számítógépes adatbázis segítségével könnyebb és gyorsabb a lakosságnyilvántartás. Ami az ügyfélfogadást illeti, sajnos, a helyhiány miatt mai napig nem megfelelô. Az ügyfelek elgedetlensége vitathatatlanul jogos. Próbálunk megoldást találni, de a rendôrség által használt épületekben lévô helyiségek bôvítésére nincs lehetôség. A helyiség kérdését a megyei rendôrfelügyelôség saját erejébôl képtelen megoldani. Ehhez a helyhatóság és a minisztérium segítségre is szükség lenne. Újdonság, hogy a számítógépesített Lakosságnyilvántartó Osztálynak a megye minden városában: Segesváron, Szászrégenben, Marosludason, Radnóton, Dicsôszentmártonban és Szovátán is mûködnek irodái. Így a vidéki városok és a környezô falvak lakói ügyintézni nem kell beutazzanak Marosvásárhelyre. Helyben kérhetik a személyazonossági iratok, útlevelek kibocsátását és meghosszabbítását, vagy a 14 éven aluli gyerekek beírását, hajtási jogosítványok vagy forgalmi engedélyek cseréjét. Az igazolványokat ugyanott, helyben bocsátják ki. A személyi kártya és az útlevél esetében a határidô 20, míg a jogosítvány és a forgalmi engedély esetében 15 nap.
– Hogyan változtak a díjszabások?
– Szeptember elsejétôl a személyi igazolvány kibocsátási díja egységesen 25.500 lej, az útlevélé 428.000 lej (amibôl 315.000 a konzulátusi díj és 113.000 lej a kibocsátási díj). Sürgôsségi díjat nem számolnak fel. Szintén szeptember elsejétôl a hajtási jogosítvány 223.000 lejbe, a forgalmi engedély 144 ezer lejbe kerül. Az újonnan kibocsátott személyi kártyák 10 évig érvényesek. A régi személyazonossági igazolványokat a 111-es számú, 1997-ben kiadott kormányhatározat értelmében 2002-ig kell kártyára cserélni. Az 55 év fölötti személyek végleges személyit kapnak. A mostantól kibocsátandó személyi kártyák kézbevételekor ingyen átadják a szavazókönyvecskéket is, lévén, hogy a kártya fóliázott és erre nem lehet pecsétet tenni szavazáskor.
- Több családorvos jelezte, hogy az általuk ellátott betegek nem kapták meg a biztosítási könyvecskéket az Országos Biztosító Pénztártól, mert a biztosítottak személyi adatai nem találtak az Önök által tárolt adatokkal. Vagy több marosvásárhelyi utca, idôs személyek neve nem szerepelt a Lakosságnyilvántartó Osztályon.
- Valóban sok személy nem juthatott hozzá a biztosítási könyvecskéhez, de ennek fô oka, hogy a családorvosok helytelenül tüntették fel a biztosítottak nevét, lakcímét, vagy a 13 számjegyû személyi kódszámot. Ezeket ellenôriztük, a hibákat kiigazítottuk. Nem állítom, hogy nincs tévedés a lakosságnyilvántartásban, de az elenyészô.
- Mi a teendôjük azoknak, akik nem változtattak lakhelyet, de a helység, az utca, ahol laknak, idôközben más nevet kapott?
- Ezeknek a személyeknek kötelességük jelentkezni a Lakosságnyilvántató Osztályon. A személyazonossági igazolványba beütik az új lakcímet, a személyi kártyákat pedig kicserélik. Az 1996. évi 105-ös lakosságnyilvántartást szabályozó törvény 36. cikkelye értelmében a személyazonossági irat cseréjének költségét az az intézmény állja, amelynek javaslatára megváltozott a helység vagy utca neve. Egyetlen személynek sem állta a költségét egyetlen polgármesteri hivatal sem.
- Az idén májusban kiadott 63-as számú kormányhatározat értelmében ezután a rendôrség állítja össze a választói névjegyzéket, amelynek egy példánya a polgármesteri hivatalokba, másik példánya a bíróságra kerül. Választások elôtt több állampolgárt foglalkoztat az a gondolat, hogy a lakosságnyilvántartás pontatlansága miatt pontatlan lesz a választói névjegyzék is. Többször jelezték már, hogy a listákon olyan személyek nevét fedezték fel, akik elhunytak, vagy több éve elköltöztek az országból.
- A hivatalos választói névjegyzékeket a Lakosságnyilvántartó Osztály állítja össze. Miután ez elkészült, az osztályvezetô és a polgármesterek írják alá. Az esetleges pontatlanság nem a mi hibánkból következik be. Valóban elôfordul olyan eset, hogy külföldre távozott személyek szerepelnek a listán, de errôl nem tehetünk. Az illetô személyek nem tisztázták a helyzetüket, továbbra is román állampolgárok, állandó lakhelyük nem változott a nyilvántartásokban. Az elhunyt személyek esetében is elôfordulhat, hogy késôbb jelentik be a más helységben bekövetkezett halálesetet, ennek következtében késôbben törölték a listákról. Viszont ezek száma is elenyészô. Hogy letezik gyanakvás, ez természetes, de ez még nem jelenti azt, hogy csalás történne. Tudtommal eddig még senki sem jelentett és bizonyított egyetlen olyan esetet sem, amikor elhunyt, vagy eltávozott személy szavazott volna. Maros megye 616.000 lelket számláló lakosságából körülbelül 480.000 szavazásra jogosult. Lehetetlen, hogy a választói névjegyzék tökéletes legyen, mert mindennap következnek be változások, a lista összeállításának megkezdésétôl ennak befejezéséig is. Azonban ez elenyészô, nem ez a hibaszázalék dönt majd a választások eredményérôl.
Figyelembe véve a személyazonossági iratok kibocsátásának a kéréstôl számított 20 napos határidejét, jó lesz odafigyelni arra, hogy idôben kérjék ezek cseréjét. A Kogalniceanu utcai osztályon hétfôn, kedden, szerdán, csütörtökön 8- 13 óra között, pénteken 8-11 óra között fogadnak el iratokat személyi cserébe illetve kibocsátásra. Kedden és csütörtökön 15 és 19 óra között is van ügyfélfogadás. Iratkibocsátás hétfôn és szerdán 15-19 óra között és 11-19 óra között történik. Az útlevélosztályon délelôtt fél 9- tôl 13 óráig, csütörtökön délután 3 órától este fél nyolcig lehet ügyintézni.
Igyekszem megszerezni a legújabb Hivatalos Közlönyt, s lehetôleg állandóan kézügyben tartani, mint a Vadölôt egykoron, kaszástarisznyában mezôre menet, vagy unalmas tornácsori percekre, elvégre sosem lehet tudni... Kamaszos kalandvágy azonban sajnos, régóta nem fût, úgyhogy tévedés ne essen, azt se mondanám, hogy Sólyomszemnek a sápadtarcúak ellen vívott harcait szeretném feleleveníteni a szürke kiadványból, hiszen az nem kalandkönyv, köztudomásúlag a frissen hozott törvényeket, hivatalos közlendôket viszi hírül országszerte. Na de miért ragaszkodom kivételesen ehhez a Közlönyhöz? Hiszen a közpolgár, vagy a lóról lejjebb szállva: a közember általában nem hordoz diplomatatáskát, hogy aszongya: ebbôl már csak a Közlöny hiányzik... De éppen errôl, mert ha úgy vesszük, egy nagyon fontos aktáról van szó, amire majd hatvan nap múlva bizony hivatkozni lehet, ha csak addig ronggyá nem olvassuk...
Szóval: lesz törvény, éspedig a Kisebbségvédelmi Hivatal kezdeményezésére egy olyan törvény, ami a diszkrimináció, magyarul: a hátrányos megkülönböztetés ellen szól. A miniszterelnök aláírta, már csak a törvényhozásnak kell elfogadnia ezt a kétségtelenül fontos jogszabályt, s ha valahol a politika gumirágói ki nem radírozzák, akkor reszkessetek csak korrupt, mindenféle megkülönböztetést helybôl, vagyis hivatalból ûzô közhivatalnokok, mert a törvény bûntetôjogi felelôsséget ró rátok, jó lesz hát vigyázni!
Meg kell adni, sok kitétele van ennek a jogszabálynak, ildomos lenne idejében mindenkinek áttanulmányozni, hiszen szó van benne etnikai kisebbségekkel szembeni diszkriminációról, például a gyöngébb nemmel szemben tanúsított férfierôszakról, a rroma kisebbség elleni agresszióról, a kisebbségi (magyar) oktatás akadályoztatásának számonkérésérôl és így tovább. Ahelyett, hogy mélyebb elemzésekbe kezdenénk, a kezdeményezés ócsárlásával esetleg magunk ellen szólnánk, netán elôre innánk a medve bôrére, azért bizony némi aggályunk is akad(hat) e jogszabály kapcsán, pontosabban a törvény életbe ültetésének és használhatóságának reális lehetôségén, hiszen…
Persze, nem azért fáj a fejem, hogy mi történik azzal a faragatlan fiatalemberrel, aki hátrányosan úgy különbözteti meg az idôs, autóbuszon utazó koros asszonyságot, hogy nem adja át illedelmesen a helyét, vagy netán retiküljébe tökmagol, vagy térjünk komolyabb terekre: netán a boltos székely akcentussal és váltig helytelen szórendben magyarázza el a moldvai embernek a méteráru minôségét, vagy ha Nagybányán azt mondja a kiszolgáló bakfislány, hogy "nem tudom magyar", mert ha mégis megesik, márpedig megesik efféle dolog, gyanítom, nem fog senki vizsgálóbizottságért kiabálni, hanem inkább arra leszünk majd kíváncsiak, mirôl fog dönteni a panaszok kivizsgálására felállítandó testület akkor, amikor Funar és társai betiltanak magyar iskolákat, még akkor sem szolgáltatják vissza a magyar közösség jogos tulajdonait, amikor az köztudottan a magyaroké volt, s kormányhatározat rendelkezik visszajuttatásukról, továbbmenve: ismerjük a csángómagyar gyermekek anyanyelvi oktatásának akadályozóit, megannyi – könyvtárnyi – sérelmet, de minek soroljuk?
Vagy éppen a táblaügyek kapcsán – szimbolikusan szólva: miért nem jár nekünk azonos méretû betû? Vagy mindezek csak apró kihágásoknak bizonyulnak, amelyeket mellényzsebbôl, mint rágógumipénzt, törlesztenek majd a diszkrimináló urak?
Így lehetne összegezni a Dózsa György utca felújításának kapcsán az elmúlt hetekben lefolyt eseményeket. A korábban elhangzottakkal ellentétben, végül nem lesz lényeges módosítás a terveken, mindössze néhánnyal bôvül majd a parkolóhelyek száma.
Mint ismert, Dorin Florea polgármester, arra hivatkozva, hogy túl szûkre tervezték a felújítandó utcát, a beruházás tervének megújítását indítványozta. Ezzel a felvetéssel, mint lapunkban részletesen is ismertettük, a szakemberek nem értettek egyet. A jelek szerint sikerült érveikkel meggyôzniük a polgármestert. Mint megtudtuk, csak minimális módosításokat eszközölnek a terven, úgy, hogy az utca városból kivezetô oldalára parkolóhelyeket terveznek. Az eredeti terv ezen az oldalon nem tartalmaz parkolókat, és a módosítás sem lesz radikális, nem érinti majd például a kerékpársávot, hanem várhatóan a zöldövezet vagy a járda kárára létesítenek a jármûveknek megállóhelyet. A módosítást várhatóan a hónap második felében ejtik meg, mivel az elvégzésére illetékes tervezô egyelôre külföldön tartózkodik.
Adott idôben a Dózsa György utca javításával kapcsolatosan többször is felvetettük, hogy a Szállítási Minisztérium figyelmen kívül hagyta a rá vonatkozó törvényes elôírásokat, és emiatt például egy szûk évvel elhúzódott a munka megkezdése.
Az utca javításához idénre 8 milliárd lejt kért a város a speciális útalapból, amely Basescu-illetékként vált hírhedtté. Emellett a helyi költségvetésbôl is elôirányoztak rá ötmilliárd lejt, hogy ha a Szállítási Minisztérium nem fizet, a munkák ne akadjanak el. Az elôrelátás hasznosnak bizonyult, mert a kormányszerv mindmáig egyetlen lejt sem küldött a városnak az útalapból, viszont a munkákért a kivitelezônek már kifizettek 900 millió lejt, és a napokban még ugyanennyit folyósítanak a helyi költségvetésbôl.
A minisztérium tehát továbbra is levegônek nézi a törvényt. Az útalapba befolyó pénzek elosztása nem változott, csak idôközben az illetéket az üzemanyag árába foglalták, így a korábbinál nehezebben követhetô nyomon, mennyi pénzzel sáfárkodnak a bukaresti illetékesek. A tény, hogy az állam helyett a város pénze folyik.
Nem kell táltosnak lenni, hogy észrevegyük, a polgármester meglehetôst kritikus szemmel nézi a város elôzô gazdáinak intézkedéseit. Ha nagyító alá vette elôdeinek munkáját, észre kellett vennie, hogy ezek egészen a miniszterek szintjéig közbenjártak, hogy az útalapból esedékes pénz ne csak papíron érkezzen a városhoz. Hogy az ígéretekbôl nem lett semmi, az nem a volt városgazdák tehetetlenségét, hanem az ígérgetôk gerinctelenségét szemlélteti. Viszont ha az új városgazda is közbenjár, és intézôkészsége annyira eredményes lesz, mint amennyire látványosak az eddigi intézkedései, talán megnyílnak végre a Szállítási Minisztérium számlái.
A rendkívül megnövekedett turistaforgalom miatt annyira megromlott a Szent Anna tó vizének minôsége, hogy az illetékes Hargita megyei környezetvédelmi hivatal a fürdés megtiltását javasolja a tóban – közölte kedden az MTI-vel Somay Péter, a hivatal igazgatója.
A két székelyföldi megye, Hargita és Kovászna határán lévô páratlan szépségû tó Délkelet-Európa egyetlen vulkáni krátertava. A Hargita megyei Csíkszentmárton község területéhez tartozó természetvédelmi rezervátumot idén több mint százezer turista kereste föl. Ábrahám Lajos csíkszentmártoni polgármester szerint ugrásszerûen nôtt a turisták száma, idén 200 millió lej többletbevételhez juttatva az önkormányzatot.
A megnövekedett turistaforgalom megfelelô fogadására azonban nem készültek fel a helyi illetékesek. A tó partján, ahol egy-egy kánikulai vasárnapon sokezer fürdôzô keres felüdülést, egyetlen nyilvános illemhely sem található.
Somay elmondta, hogy a hivatal tíz éve követi a tó vízminôségének alakulását. 1996-ban a szerves szennyezôdések szempontjából másodosztályúnak minôsítették a vizet. Idén augusztus közepén a tó északi partjánál – ott, ahol a fürdôzôk többsége letelepszik – a víz szennyezettségi foka már harmadosztályú lett.
A Hargita megyei környezetvédelmi hivatal éppen ezért javasolja a fürdôzés megtiltását a tóban. Szükségesnek tartja, hogy a tó körül konténervécéket helyezzenek el, valamint tiltsák meg a gépkocsik közlekedését a kráterben.
Hasonló javaslatot tartalmazott már évekkel ezelôtt a környezô települések által létrehozott Csomád-Bálványos kisrégió megrendelésére készített tanulmány is – fûzte hozzá Somay, aki szerint a Szent Anna tó látogatottságát csak a tó eredeti szépségének, tisztaságának megôrzése révén lehet továbbra is biztosítani.
Romániában egyelôre csak környezetvédelmi kerettörvény létezik, természetvédelmi törvény nincs, ezért a jogszabály megszületéséig a helyi, illetve a megyei önkormányzatok tehetnek valamit ezen a téren.
Botrány a SAPARD-program körül
A koalíciós pártok egymással szembeni választási küzdelmének a jelek szerint áldozatául esett a mezôgazdaság szerkezeti átalakítását szolgáló SAPARD-program: a vita most már csak arról folyik, hogy kinek a hibájából esik el az idén attól a 150 millió eurós támogatástól, amellyel az Európai Unió a román mezôgazdaság uniós csatlakozásra való felkészítését szeretné támogatni.
Mugur Isarescu miniszterelnök véleménye szerint a felelôsség azokat a koalíciós pártvezetôket terheli, akik egyben miniszterként tagjai is a kormánynak: Petre Roman külügyminisztert, a Demokrata Párt (PD) elnökét, illetve Ioan Muresan mezôgazdasági minisztert, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) elsô alelnökét.
Az Európai Unió már az év elején jóváhagyta, hogy a SAPARD elôcsatlakozási alapból az elkövetkezô években évi 150 millió euróval támogatják a román mezôgazdaságot, de feltételként azt szabta, hogy Romániában hozzák létre a programot lebonyolító és a támogatások kifizetését koordináló intézményrendszert.
A romániai SAPARD-ügynökség létrehozása az érintett minisztériumok vitájába fulladt, majd a mezôgazdasági minisztérium felháborodottan visszautasította, hogy a külügyminisztérium is belépett a javaslatot tevôk közé.
A külügyminisztérium ezt visszautasította, majd Petre Roman pártelnök-külügyminiszter, a PD államfôjelöltje, a szintén államfôjelöltnek tekinthetô Mugur Isarescut vádolta meg azzal, hogy a kormányfô "tehetetlensége" miatt esik el Románia az idén 150 millió euró támogatástól.
– Minden egyes alkalommal, amikor a koalíció vezetôi, a miniszterek vitáiba keverednek, a dolog azzal végzôdik, hogy engem tesznek felelôssé. Eddig békén hagytam ôket, de most már átléptek minden határt – fakadt ki hétfôn Isarescu.
A miniszterelnök azt is elmondta, hogy mióta teljes erôvel folyik a koalíciós partnerek egymás elleni választási harca, a kormány végrehajtó bizottságát, az úgy nevezett szûkebb kabinetet sem lehet összehívni, mert minden ülés olyan vitába torkollik, ahol a pártoktól független kormányfôtôl várják el a felek, hogy lépjen fel döntôbíróként.
Petre Roman azonnal válaszolt Isarescu kifakadására és leszögezte: a kormányfô ismételten csak saját felelôssége elôl próbál elmenekülni.
A PD és a PNTCD vezetô politikusainak vitája már olyan méretet öltött, hogy Mircea Ciumara, aki a parasztpártot képviseli a miniszterelnök-helyettesi rangot jelentô államminiszterként a kormányban közölte, hogy nem hajlandó Petre Roman külügyminiszterrel - aki egyben a Demokrata Párt miniszterelnök-helyettese is – egy delegációban külföldre utazni.
Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke eltökélten törekszik arra, hogy az elsô belépôk valóban még a mostani bizottság mandátumának lejárta, azaz 2004 vége elôtt bekerülhessenek az EU-ba.
– Nem lehet semmi kétség afelôl, hogy ez a bizottság megfelel a kihívásnak: egyesíteni Európát az elkövetkezô években – mondta Prodi Brüsszelben kedden, a bizottság külképviselôinek értekezletén.
Az elnök megerôsítette, hogy az EU végrehajtó testületének két fô programja van: a szervezet bôvítése és a bizottság reformja.
Az Európai Bizottságnak 123 országban és nemzetközi szervezetnél van külképviselete.
Az erdélyi unitárius ifjúság és más felekezetû szabadelvû vallásos fiatalok szervezeteként mûködô Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) 2000. augusztus 24-27. között a háromszéki Vargyason rendezte meg a XXIV. Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferenciát az egyházközségi ifjúsági egyletek képviseletében megjelent ötszázhatvan résztvevôvel. A konferencia záróünnepségén az alábbi nyilatkozatot tesszük közzé:
1. Az új évezred hajnalán Isten iránti hálánk kifejezésével, valamint az államalapító és nemzetmegtartó elôdök tiszteletével ünnepeljük Jézus születésének 2000. illetve a magyar államiság fennállásának 1000 éves évfordulóját.
Az ezeréves európai keresztény magyar állam alapítását és fenntartását olyan hatalmas alkotásnak tekintjük, amely a történelem során kevés népnek adatott meg. Alig százéves európai jelenlét után nem sikerülhetett volna István király államalapítása, ha az akkori magyar nép nem lett volna hordozója a megelôzô korszakban kialakult ôsmagyar hitvilágnak, a különbözô mesterségek és tudományok terén való jártasságnak, a hadviselés és az államszervezés tapasztalatának. Az Árpád-házi királyok és az ôket követô uralkodók Magyarországa évszázadokon át gyarapodó állam, majd a keresztény Európa védôbástyája volt, amit a területi növekedés, az egyházi és mûvelôdési élet megszervezése, a szárazföldi Európa 1222-ben elfogadott elsô alkotmánya és a nándorfehérvári diadal is példáz. A XVI. században lezajlott reformáció Erdélyben az egyetlen magyar történelmi egyház kialakulásában csúcsosodott ki. Az unitárius egyház megalapítása szorosan kapcsolódik a lelkiismereti szabadság és vallási türelem törvényének kihirdetéséhez az erdélyi országgyûlés által, amelyre – elôször a világon – 1568-ban, Tordán került sor, jelentôs unitárius hozzájárulással. Ezután a hanyatlás évszázadai következtek, amelyeket a magyar állam és nemzet XX. századbeli szétszaggattatása tetôzött be.
A hanyatlás korán túl, az új évezred küszöbén a világ alakulása számunkra kedvezôvé vált, visszaadva hagyományos értékeink súlyát és jövôt teremtô lehetôségeinket. A történelmi hûség a jövônkért vállalt felelôsségre kötelez, így rajtunk múlik, hogy a globalizáció átokká válik-e vagy áldássá tesszük azt, hogy az európai betagolódás útján megvalósítjuk-e a magyar nemzet békés egyesítését és szellemi-lelki-anyagi emelkedését. Ehhez feltétlenül szükséges a hiteles vezetôk irányítása mellett a nemzet minden tagjának erkölcsös, munkás, a gyermekáldás és -nevelés terhét is vállaló hozzáállása, ugyanakkor fontos eszköznek tekintjük a külhoni magyar állampolgárság jogintézményének alkotmányos létrehozását. Végül, az egészséges vallásossággal megélt magyarságunk a nemzeti korlátokon átívelô egyetemes emberi értékek szolgálatára is kötelez.
2. A konferencia keretében a Magyar Millennium mellett az ODFIE- centenáriumot is megünnepeltük. A Dávid Ferenc Egylet Ifjúsági Köre hivatalos megalakulásának százéves évfordulója alkalmából tisztelettel és elismeréssel tekintettünk vissza a magyar unitárius ifjúsági mozgalom egykori vezetôinek személyére és munkásságára. A korabeli egylettörténet tapasztalata arra tanít, hogy szegényes anyagi feltételekkel, kezdetleges tárgyi eszköztárral, az állami hatóságok tiltása ellenére is eredményesen lehet dolgozni, amennyiben a jellem hivatására talál. A két világháború közötti egyleti élet méltó a csodálatunkra.
Mai feladatainkat a következôkben jelöltük meg: a szabadelvû, lelket megkötô dogmáktól mentes, az Isten-ember kapcsolatot középpontjába állító vallásosság és a hagyományos unitárius értékek – türelem, nyitottság, lelkiismereti szabadság, szabad gondolkodás, teremtô fejlôdés – ápolásával, az egyéni esélyegyenlôség és a közösségi egyenrangúság, valamint a társadalmi igazságosság és szolidaritás elvének hirdetésével szolgálni az unitárius vallás fennmaradását, az Unitárius Egyház intézményes keretének fejlesztését, ugyanakkor az erdélyi magyar nemzeti közösség erôsítését. Így kívánunk hozzájárulni a társadalom európai irányultságú fejlôdéséhez.
3. A konferencia keretében tartottuk egyletünk idei küldöttgyûlését, amely az elmúlt évi mûködés kiértékelése, a 2000-2003 közötti stratégiai terv elfogadása, az alapszabályzat módosítása és más idôszerû szervezeti kérdések megvitatása mellett választással töltötte be a megüresedett tisztségviselôi helyeket.
4. Ezúton is meg szeretnénk köszönni támogatóinknak az áldozatot és a segítséget, amellyel lehetôvé tették csúcsrendezvényünk színvonalas megszervezését. Konferenciánk eredményeire és elôttünk álló feladataink elvégzéséhez Isten áldását és segítségét kérjük.
Vargyas, 2000. augusztus 27
Maholnap tíz éve, hogy megalakult a Seprôdi János Kórusszövetség. Évrôl évre megrendezett találkozóin 273 kórus több mint 20.000 dalosának köszönhetôen több mint 2500 mû hangzott el Marosvásárhelyen, Parajdon, Kibéden, Makfalván, Szovátán, Régenben és egyebütt, a különbözô szakosztályok találkozóin – gyermek- és ifjúsági karok, nôi és férfikarok, vegyes karok, egyházi kórusok, népdalkörök, kamarazenekarok stb. – elôadásában, mondotta Nagy Ferenc, a kórusszövetség elnöke.
– Kismonográfiában készülnek összegezni a kórusmozgalom tíz esztendejét.
– Eléggé nagy fába vágjuk a fejszénket, hiszen ebben az évtízedben talált magára az erdélyi magyar kórusok néhánya, s nem egy esetben bizonyult versenyképesnek a különbözô külhoni hangversenydobogókon/megmérettetéseken is. Egy számvetésfélét már elküldtem mindazoknak a kórusoknak, amelyek részt vettek ezeken a találkozókon, megkérdezve ôket is elképzeléseikrôl, ötleteikrôl. Hiszen ez a periódus annyi szép emléket, élményt, megható/felemelô percet jelentett valamennyiünknek. Kapcsolatainkat ma már a teljes Kárpát-medence területére feltérképezhetjük. Várjuk hát, hogy minderrôl – itthonról, külföldrôl egyaránt – ki-ki amint megélt egy- egy feladatot, gondot, örömöt, valljon ôszintén róla. Sôt, szívesen vennénk, ha néhány kórusmuzsika-kedvelô olvasója is a Népújságnak megkeresne soraival. Színesebbé, változatosabbá is válhatna ezáltal e kis áttekintô.
– Hogyan, milyen körülmények között lehetne ennek a 273 kórusnak a találkozóját megtartani?
– Felvetôdött annak a gondolata, hogy régiónként tartsuk meg. Bár az is megtörténhet, hogy közös rendezvényen találkozunk. 200l-ben tehát – mivel ezt az esztendôt a szövetség reneszánsz évének tekitjük – reneszánsz zenei napokat is rendezünk. Több mint valószínû, Szovátán, esetleg valahol a Kárpát-medencében. Júniusban. Az Európa Cantat rendezvényeihez hasonlóan, bár nem épp olyan körülmények között és nem is olyan mûvészi színvonalon.
– Tehát nem biztos, hogy Erdélyben...
– Nem, mert ez az ehhez szükséges anyagi fedezet biztosításától is függ. Egyelôre azt szeretnénk, ha mihamarabb összeállna az említett monográfia megszerkesztéséhez szükséges anyag.
– Említsük végül, hogy a közelmúltban a Seprôdi János Kórusszövetség Ezertagú Kórusa egy kis millenniumi zászlót is átvehetett Orosz Pál József karnagy személyében.
– Mi tagadás, meg is illetôdtünk. Különös az erkölcsi hozama számunkra. Vallomásnak, dokumentumértékû gesztusnak is tekinthetjük azok részérôl, akik ajándékozták, az erdélyi magyaroknak is. A szellem, a lélek, a hit dolgában egyaránt erôsít bennünket ez a közös nemzeti szimbólum. Fokozza kórustagjaink erejét, kedvét abban, hogy szépet, hogy mûvészit továbbíthassunk, azzal a meggyôzôdéssel, hogy nekünk, erdélyi magyaroknak, kötelességünk itt létezni!
A Romsat kábeltelevíziós társaság elôfizetôi gyûjtônév alatt olvasói levelet juttattak el szerkesztôségünkbe, igényelve, tisztázzuk: a Romsat Cable TV & Radio társaság miért nem sugározza a Hallmark adó programját, miért csak a külön elôfizetési díjjal társuló HBO-t. Hozzátesszük, hogy a marosvásárheyi Portal kábeltelevíziós társaság elôfizetôi vételezhetik a magyar nyelvre szinkronizált, románulû feliratozott, többnyire családi tévéfilmeket sugárzó adót. A miért nincs és mikor lesz kérdésre Gábor Ferenc, a Romsat társaság igazgatója felelt: Tudjuk, hogy igény van a Hallmark adó bevezetésére, s jelenleg egyeztetô tárgyalásokat folytatunk az adó képviselôivel. Idôpontot nem tudok mondani a mikor kérdésre, hiszen a szerzôdés feltételeirôl, az anyagiakról már hosszabb ideje tárgyalunk, ám egyelôre nem sikerült megegyeznünk. Azt szeretnénk, hogy az adó bevezetése ne jelentsen újabb anyagi megterhelést az elôfizetôinknek – nyilatkozta az igazgató.
A Portal kábeltelevíziós társaság vezetôje, Barabás Sándor elmondta, hogy a társaság szolgáltatásaira elôfizetôknek közel két éve biztosították a Hallmark adót, hiszen úgy találták, közérdeklôdésnek örvendô csatorna, amit mind a szülô, mind a nagyszülô és a gyerek is szívesen néz, s ami fontos: nem kell külön díjat fizetni érte. Az árakról érdeklôdve az igazgató elmondta, hogy a Hallmark adó sugárzásának ellenértéke az elôfizetôk függvényében van megszabva, s nem került többe, mint az Eurosport vagy más külföldi adó mûsora. Amikor a Hallmark felajánlotta adását, a marosvásárhelyi Portal az elsôk között volt, amely igényelte, így az elsô évben bizonyos kedvezményeket biztosítottak a társaság, s ezáltal az elôfizetôk számára is. Egyébként az egyeztetô tárgyalások, ajánlattól és igénytôl függôen, fél évig is elhúzodhatnak – vélekedett Barabás Sándor.
A elmúlt hét végén 21 fodrásztanuló bizonyította elméleti és gyakorlati ismereteit, felkészültségét a marosvásárhelyi Wisky fodrászatban, ahol
rangos bizottság elôtt tették le a tanfolyamzáró vizsgát, s vették kézbe a szakképesítésüket igazoló oklevelet. A vizsgáztató bizottságban részt vett a Wella cég bukaresti képviselôje, hisz a Wisky szalonban ennek a cégnek az anyagaival tanulták meg a mesterséget, a bizottság élén pedig Erdôs Ildikó, a székelyudvarhelyi Spiru Haret Iparmûvészeti Iskolaközpont igazgatója állt, akitôl a mind népszerûbbé váló tanintézményrôl érdeklôdtünk
– Iskolánk 62 féle szakmában biztosít képzést, s az eddigi tapasztalatok szerint végzôseink 90 százaléka el tud helyezkedni. Ez is lényeg, hisz nem szeretnénk munkanélkülieket útra bocsûtani. A volt szövetkezeti iskolából kifejlôdött oktatási központ szakiskolai, inasiskolai, technikusi (posztliceális), mesteriskolai képzést nyújt illetve az átképzést is biztosítja a Hargita megyeiek mellett a szomszédos Kovászna illetve Maros megyébôl érkezô tanulók számára. A szakoktatás magyar nyelven történik, s az igények függvényében indítunk román tannyelvû csoportokat is.
Szakiskolai szinten férfi- és nôi fodrászokat, manikûrösöket, pedikûrösöket, asztalasokat, élelmiszeripari dolgozókat, cukrászokat, számítógép-kezelôket, autószerelôket, elárusítókat képezünk, hogy csak néhányat soroljunk az ismert és igényelt mesterségek közül. Technikumi szinten, tehát érettségizett fiatalok számára többek között a stilfodrászat, informatika, turisztika, idegenvezetô, menedzsment, kozmetika, könyvelôség, vámügynök szakokat ajánljuk. Ez utóbbira több diák jelentkezett az idén Maros megyébôl is, hisz a legújabb rendelkezések szerint minden nagyobb cégnél szükség van vámügynökre.
A mesteriskolában autószerelô, fodrász-, szabó- és asztalosmestereket képzünk, a átképzést pedig az igények szerint végezzük.
Iskolánk elônye, hogy nagyon hajlékonyak vagyunk, és az újabb ötleteket kéréseket is, például, hogy valaki a kalapos mesterségben szeretne szakképesítést szerezni, ki tudjuk elégíteni – mondotta az igazgatónô.
– Biztosítanak-e bentlakást a más megyékbôl érkezôknek?
– 120 férôhelyes korszerû kollégiumunk van. Iskolánk felvállalta a csángó gyermekek oktatásának támogatását is, ennek érdekében jött létre a Chance Alapítvány, amely az egyébként tandíjas szakképzés elsô éves hallgatóit is támogatja.
– A marosvásárhelyi fodrászképzés az udvarhelyi iskolaközpont kihelyezett tagozataként mûködik. Van-e még erre példa, és hogyan született meg ez az egyezség az iskola és a Wisky fodrászat között?
– Ez az elsô ilyen tagozatunk, és egy Wella- bemutatón ajánlotta fel Wisky úr az egyezséget, amelyrôl a ma tapasztalt nagyszerû eredmények azt bizonyítják, hogy jó választás volt. Sok újat tudtak itt biztosítani a tanulóknak, és ezáltal mindhárom fél számára elônyös volt ez a kísérlet. A képzést tehát ebben a formában érdemes folytatni. A programot, a szellemi erôforrást, a törvényes keretet mi továbbra is biztosítjuk, hasonlóképpen az állandó és rendszeres felügyeletet is.
– Öröm számunkra, hogy diákjaink jó elméleti és gyakorlati eredményeket értek el, s errôl az évfolyamról azt tudom mondani, hogy a tehetség és a fegyelmezettség jellemezte. A 21 végzôsbôl 16-ra biztos munkahely vár. Köszönet tehát azoknak a szalonoknak, ahol gyakorlaton voltak, továbbá az Igiena szövetkezetnek és annak elnökének az oktatásban nyújtott segítségért – egészítette ki az igazgatónô szavait Wisky István, aki arról is beszámolt, hogy a hétfôn tartott felvételi után az idén újabb 26 fodrásztanuló képzését kezdik el.
Megjelent a Történelmi Magazin szeptemberi száma. Tallózzunk a címek között: Az ókori olimpiai játékok, A magyar nép kialakulása, A Habsburg uralom kezdetei, A honfoglalás viselete, A románság megtelepülése a középkorban, A hatalom kellékei, szimbólumai, 80 éve született a Nobel-díjas Harsányi János, a korlátozott információjú játékelmélet atyja, Gyimes vidékének benépesülése, Négyfalu gazdasági és társadalmi fejlôdése 1848-ig, A kisborosnyói iskola története, A sepsiszentgyörgyi Református Tanítóképzô Intézet és Líceum története, A lakásberendezés változásai a Nyárád mentén 1880-tól napjainkig, A szilágysomlyói vár és várkastély, Etnikumok és regionalizmus Nyugat- Európában. A legmagyarabb törökök között Macarköyben címmel útleírást közöl a lap folytatásokban, Beder Tibor Gyalogszerrel Törökországban címû könyve alapján.
Több hasznos teszt is található az új számban (Az udvarlás illemtana, megismerkedés, Ki kicsoda a magyar történelemben?), közlik a történelmi rejtvénypályázat megfejtéseit és a nyertesek jegyzékét. Megyénkbôl a ludasi Nagy Erzsébet Dalma hetedikes diák neve szerepel a májusi rejtvény nyerteseként, tanára Szekeres Adél. A Történelmi Magazin felhívja a pedagógusokat, hogy ezeréves államalapításunk emlékére szervezzenek történelmi vetélkedôket, a közölt rejtvények, kérdések, olvasmányok, a magyar történelmi múlttal kapcsolatos rövid közlések felhasználhatók az iskolai, községi stb. szakaszok lebonyolításában. "Szomorú, hogy a tanulók még mindig csak az elnemzettelenítésüket, az elbutításukat szolgáló tananyagból, a történelmi kultúra megcsúfolását tartalmazó történelmi ismeretekbôl mennek versenyekre, úgynevezett olimpiászokra" – írja Kádár Gyula, a kiadó. (Egyébként az olimpiász szót maga is tévesen használja. Ez ugyanis a két olimpia, vagyis a két verseny közötti idôszaknak a megnevezése.)
Volt egyszer egy tanítóképzô...
Szeptember 2-án az egykori szászrégeni magyar tannyelvû tanítóképzô öregdiákjai több mint fél évszázad távlatából emlékeztek az 1948 szeptemberében Marosvásárhelyrôl Szászrégenbe leköltöztetett magyar nyelvû pedagógiai iskolára, amelyet nyolcéves mûködése után – amikor már alapos hírnévre tett szert – a hatalom bezáratott.
Az iskolaalapítás kerek fél évszázados ünnepén, 1998 szeptemberében a tanítóképzô végzettjei elhatározták, hogy minden év szeptemberének elsô szombatját a Szászrégeni Tanítóképzô Napjává nyilvánítják, s ha csak tehetik, valamennyien eljönnek, s megkoszorúzzák az ötvenéves évforduló ünnepségén az egykori iskola falára helyezett háromnyelvû emléktáblát: volt egyszer egy magyar tanítóképzô... Megemlítjük, hiszen fontos eseménye volt az emlékezésnek, hogy Csernátoni József, a Szászrégen és vidéke címû lap fôszerkesztôje Magyar tanítóképzés Szászrégenben címmel könyvet szerkesztett, mely fontos adattára az erdélyi magyar oktatásnak.
Szeptember 2-án mintegy hatvan személy jelent meg az ünnepségen, Samu Pál öregdiák, a magyarrégeni református egyház mellett mûködô cserkészcsapat vezetôje kultúrmûsorral köszöntötte az egybegyûlteket. Az ezelôtt 45 évvel végzettek nevében Gagyi József magyar szakos tanár, míg az "ötvenévesek" nevében Fodor Sándor emlékezett a szászrégeni magyar anyanyelvû pedagógiai oktatás éveire. Sipos Sándor táviratát Fekete Miklós olvasta fel. Az ünnepség keretében a római katolikus templomban ökumenikus istentiszteletet tartottak, Pakó Benedek plébános az iskola és az egyház megtartó szerepét hangsúlyozta, Bartha József holtmarosi református lelkész czegei Wass Albert életútját, emlékét elevenítette fel. Jorga Ferenc szobrász a helybéli katolikus cinteremben levô panteonról az ott elhelyezett szobrok felállításának történetét mondta el.
A tanítóképzô mûködése, bár rövid idôszakot ölel fel, jól felkészült, nagyszámú nevelôt adott mégis a romániai magyar nyelven folyó oktatásnak, sokan közülük évtizedeken keresztül a katedrán, mások más területen bizonyítottak, mint orvos, ügyvéd és köztisztségviselô, pap, katonatiszt és újságíró.
A hétfôi sajtótájékoztatón bódéügyben is ismertette elképzeléseit Dorin Florea. E téren úgy szeretné, hogy a hivatal szakembereivel tervet készíttet arra vonatkozóan, hogy hol lehet ilyen elárusítóhelyeket elhelyezni és milyennek kell lenniük. Amikor ez a terv elkészül, a helyekre versenytárgyalást hirdetnek, amelyen valamennyi, törvényesen és törvénytelenül mûködô bódétulajdonos részt vehet, majd, ahogy ez a licit lezajlott, három nap alatt lebontatja az összes illegálisan mûködô építményt.
Megbeszélést tart a Biokertész Csoport
A marosvásárhelyi Biokertész Csoport csütörtökön délután 6 órától megbeszélésre várja tagjait. A napirenden az ôszi, téli tevékenységek és egy tanfolyam elindításának megtervezése, illetve a Romániai Magyar Biogazdálkodók kolozsvári elsô konferenciájának megbeszélése szerepel. Színhely: a Népi Egyetem Rózsák tere 57 szám alatti székhelyének nagyterme.
A Cuza Voda utcai napipiacon tegnap délelôtt a termelôk és viszonteladók a következô árakon kínálták termékeiket: egy kötés sárgarépa vagy petrezselyem 2500-3000 lej, egy kiló krumpli 3500 lej, uborka 7500 lej, káposzta 7000 lej, paradicsom 4000 lej, paprika 7000 lej, hagyma 8000 lej, szôlô 8000 lej, alma 5000 lej, körte 8000 lej, szilva 4000 lej, egy csô kukorica 1000 lej. Egy darab házi tojást 1400 lejért, egy kilogram házi sajtot 40.000, ugyanannyi ordát 30.000 lejért kínáltak.
Júliusi fogyasztói és termelôi árak
A nemzeti statisztikai hivatal hétfôn közzétett elôzetes adatai szerint a júniusi 2,8 százalék után júliusban 4,3 százalékkal nôttek a fogyasztói árak Romániában havi összevetésben. Jelenleg a hivatalos elôrejelzések az éves inflációt 37-38 százalékra teszik az év végére. Az idei kezdeti célkitûzés 27 százalék volt, míg tavaly 54,8 százalékos fogyasztói áremelkedést regisztráltak. A termelôi árak júliusban 5,9 százalékkal nôttek a júniusi 5,2 százalékot követôen. Az emelkedés fô húzóereje az áramtermelés és a szénkitermelés drágulása volt. Az ipari termelés az elôzô hónaphoz képest 2,3 százalékkal volt magasabb júliusban a júniusi 3,3 százalék után, s ezzel éves szinten 20,3 százalékos az emelkedés az év hetedik hónapjában. A beruházási javak termelése kiemelkedôen, 18,7 százalékkal nôtt júliusban, míg a tartós fogyasztási cikkeké 4,2 százalékkal, az elôzô hónaphoz képest. Az energiaszektor teljesítménye júniushoz viszonyítva 2,6 százalékkal hanyatlott, a kitermelôiparé 0,6 százalékkal erôsödött. Hivatalos becslések szerint a gazdaságban egészséges, az export által vezetett fejlôdés zajlik, s a bruttó hazai termék emelkedése tartani tudja az 1,3 százalékos éves növekedési elôirányzatot.
A Vöröskereszt fellépése a fürtösbombák ellen
A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) a fürtösbombákra vonatkozó, s az egész világra kiterjedô moratóriumra szólított fel. Az ICRC azzal indokolta felhívását, hogy a NATO-erôk által Koszovóban alkalmazott bombák döbbenetes rombolást vittek véghez a dél-szerbiai tartományban. A nemzetközi szervezet jelentése szerint a jugoszláviai célpontok ellen használt fürtösbombák egy része több mint egy kilométeres körzetben szóródott szét a célba vett térség körzetében. A dokumentum szerint a fürtösbombák ötször olyan veszélyesek, mint a taposóaknák. Az ICRC azt szeretné, ha felfüggesztenék a fürtösbombák bevetését, amíg nem születik róluk megállapodás. A NATO illetékesei nem kommentálták azonnal az ICRC jelentését. A fürtösbombákat, amelyek legalább 2 ezer kisebb robbanófejbôl állnak, repülôgéprôl dobják le a kiszemelt területre. Minden egyes robbanófej borotvaéles lövedéket tartalmaz, egyeseket közülük gyúlékony anyaggal bélelnek. A Reuters jelentése szerint ilyen bombákat használtak a vietnami, a falklandi és az öbölháborúban, de ez az elsô alkalom, hogy az ICRC nemzetközi moratóriumra szólított fel.
Bécs Schwechat repülôterén augusztus folyamán három esetben összesen 905 darab Kalasnyikov AK 47-es géppisztolyt talált a vámôrség. A fegyvereket szétszedett állapotban, az azonos alkatrészeket egybecsomagolva Bulgáriában adták fel, és az Egyesült Államokba címezték. A vámôrség különleges csoportja a belügyminisztériummal együttmûködve augusztus 11- én, 15-én és 16-án elôbb a fegyverek csövét, majd a závárzatokat s végül a tusokat találták meg. A számlát egy a Kis- Antillákon székelô brit cég állította ki. Mivel egyértelmûen hadianyagról van szó, és az ilyen tárgyaknak az Ausztrián át való tranzit-fuvarozása is engedélyhez van kötve, a teljes szállítmányt lefoglalták az osztrák hatóságok.
Európai bizottsági állásfoglalás a klónozásról
Az Európai Bizottság elnöke állást foglalt a gyógyító célú klónozással kapcsolatos vita folytatása mellett, s úgy vélekedett, hogy az EU végrehajtó szerve is hozzájárulhat a nyílt véleménycseréhez. Hétfôn Brüsszelben nyilvánosságra hozott állásfoglalásában Romano Prodi kiemelte, hogy meg kell találni az egyensúlyt az emberi testtel való kereskedelmi célú visszaélést elutasító etikai szigor és a gyógyító célú alkalmazások követelményeinek kielégítése között. A bizottság által létrehozott európai tudományetikai munkacsoport, amely az új technológiák kérdéseivel is foglalkozik, a tervek szerint november 15-én hozza nyilvánosságra állásfoglalását az emberi szervezetbôl származó sejtekkel kapcsolatos kutatások etikai vonatkozásairól. Az Európai Unió alapszerzôdései a tagállamok hatáskörébe utalják az etikai kérdésekkel kapcsolatos jogi szabályozás felelôsségét. Az unió ugyanakkor még 1998-ban kiadott egy irányelvet a biotechnológiai találmányok szabadalmaztathatóságáról, szabályozva azokat a feltételeket, amelyek mellett biológiai eredetû anyagok felhasználásán alapuló találmányok szabadalmi oltalmat kaphatnak.
Francia diplomatáknak kötelezô a német
Franciaország elhatározta, hogy diplomatái számára kötelezôvé teszi a német nyelv ismeretét – jelentette be Hubert Védrine francia külügyminiszter. Védrine hétfôn közölte a hírt Berlinben, a külföldön szolgáló német nagykövetek elsô találkozóján, ahol meghívottként szólalt fel. "Olyan országoknak, mint Németország és Franciaország, elgondolásokban gazdag, tevékeny külügyi szolgálatra van szükségük" - jelentette ki Védrine és javasolta azt is, hogy a két ország tartson fenn közös konzulátusokat külországokban.
Világcsúcsot döntve landolt kedden reggel hazai földön két francia léghajós, aki Kanadából indulva hôlégballonon szelte át az eget az Atlanti-óceán fölött, az eddigi leghosszabb idôvel. Laurent Lajoye és Christophe Houver ötezer kilométert hagytak maguk után, s 148 óra után értek földet reggel az észak-francia partoknál fekvô Bayeux melletti Saonban. Ôk az elsô franciák, akik vállalkoztak a veszélyes légi kalandra. Elôttük 1992-ben egy spanyol csapat vágott neki a távnak, ôk azonban csak 128 órát tudtak fentmaradni. A két francia súlyos megpróbáltatásokat élt át a hosszú út alatt, dupla borítású, héliummal és meleg levegôvel töltött törékeny jármûvükrôl tucatszám verték le a minduntalan képzôdött jégcsapokat. Az elindulásra magára is több mint három hetet vártak, mert az idôjárás nem kínálkozott kedvezônek. Végül is múlt szerda hajnalban, a kelet-kanadai Saint-Johnból emelkedtek a levegôbe. Új világcsúcsukat még hitelesíteni kell.
Néhány hónapon belül az Egészségügyi Minisztérium 2 helikoptert vásárol, egyenként mintegy 3,5 millió dollár értékben. Az országban mindössze a szóban forgó két légi jármû látja majd el a betegek légi úton való sürgôsségi szállítását. Amint dr. Raed Arafat, a Rohammentô-szolgálat vezetôje lapunknak elmondta, az egyiket a marosvásárhelyi megyei kórház kapja meg, a másik pedig Bukarestben marad. Mindaddig, amíg a megrendelt jármûvek megérkeznek, a marosvásárhelyi sürgôsségi eseteket a bukaresti Közhasznú Légitársaságtól kölcsönzött helikopterrel oldják meg, amelyért lerepült óránként 5-600 dollárt fizetnek. A helikopter legénységét szintén Bukarestbôl hozzák, de besegít a szászmedgyesi gázvállalat legénysége is. A kifizetett díjban a személyzet fizetése is benne foglaltatik, ám a marosvásárhelyi elszállásolást a sürgôsségi szolgálatnak kell megoldania, amihez a helyi tanács segítségét fogják kérni.
Kevesebb házasság, kevesebb válás
Maros megyében az elmúlt fél évben csökkent az elhalálozások száma, és valamelyest növekedett a születések száma: ez év elsô hat hónapjában 3348 gyerek született, 105-tel több, mint 1999 hasonló idôszakában és 347 személlyel kevesebb, azaz 3576 személy halt meg. Ennek következtében a természetes szaporulat növekedett, noha még mindig fogyatkozó lakossággal kell számolnunk. A házasságok száma is egyre kevesebb, és természetesen ennek megfelelôen a válások száma is alulmúlja a korábbi években tapasztaltat. Sajnos a csecsemô- és gyermekelhalálozások száma még mindig magas, az elsô fél évben 58 egy év alatti kisgyerek halt meg, négyel több, mint tavaly, és ezzel a gyermekhalandóság 16,7 ezrelékrôl 17,3-re növekedett.
Nagyszabású takarítást ígérnek
Pénteken reggel 7 órától kezdôdôen nagyszabású takarítást szervez a polgármesteri hivatal a Köz- és Magánterületek fenntartó Igazgatósága alkalmazottainak részvételével. A tervek szerint a Tudor lakótelepi forrást, a Moldovei és Cserealja utcák környékén levô zöldövezeteket, játszótereket megtisztítják, a padokat és játszóeszközöket megjavítják, lefestik stb. A takarításhoz a hivatal a környékbeliek segítségét is kéri, ugyanakkor figyelmeztet, munkájuk semmit sem ér, ha majd a késôbbiekben az ott lakók nem óvják meg és nem tartják tisztán a rendbe hozott területeket.
Közbirtokosság vagy egyesület?
Erdôszentgyörgy polgárai döntöttek: saját maguk szeretnék a községnek visszajáró erdôket adminisztrálni. A továbbiakban már csak az a kérdés, hogy ezt közbirtokosokként, vagy egyszerû egyesületként teszik majd. Ennek eldöntése érdekében a polgármesteri hivatal mindenkihez eljuttat egy értesítést, amelyet visszaküldve úgy a község lakói nyilatkozhatnak melyik változatot szeretnék. Az így megrendezett "népszavazás" nyomán a választott szervezetnek minél hamarabb szeretnének jogi személyiséget szerezni, ugyanis a Romsilva felajánlotta az erdôket, amelyekbôl már most kiválasztották a községi kezelésbe került, amelyek egyébként jó állapotban vannak.
Kevés pénzbôl kell gazdálkodni
Múlt heti ülésén az erdôszentgyörgyi helyi tanács a saját mûködésérôl tárgyalt. Tekintettel arra, hogy a község a tavalyi 2,6 milliárd lej helyett idén 2 milliárd lejbôl kényszerül gazdálkodni, a tanácsnak komoly anyagi nehézségekkel kell majd megküzdenie. Egyébként a testületben már korábban megalakultak a különbözô, gazdasági, jogi és kulturális-bizottságok. A legutóbbi tanácsülésen megtárgyalták az elkövetkezendô idôszakra vonatkozó mûködési tervet is.
Demokrácia Kollégiuma hetedszer
Hetedszerre hirdeti meg a Pro Európa Liga a Demokrácia Kollégiumát, 17 és 24 év közötti fiataloknak, akik aktív szerepet szeretnének vállalni mind a civil társadalmi, mind az iskolai közösségekben, ugyanakkor hajlamot éreznek a politikai, jogi, diplomáciai vagy adminisztrációs pályák iránt. A Demokrácia Kollégiuma keretében idén szeptembertôl jövô év júliusáig a fenti pályákhoz szükséges alapismeretek átadása mellett a hallgatóknak alkalmuk nyílik különbözô közintézmények megismerésére, sôt látogatásra kerül sor a bukaresti és budapesti parlamentnél, az elnökségi hivatalnál, a kormánynál és a nagykövetségeknél. Beiratkozni a Pro Európa Liga székhelyén (Rózsák tere 5. szám) szeptember 21-ig, hétköznap 8-9 és 14-15 óra között lehet (telefon 214-076, 217-584, e-mail: gyongyi@proeuro.netsoft.ro, Kovács Gyöngyvér).
A hét végén fennállásának egyéves évfordulóját ünnepli a Solidaritatea szakszervezeti tömörülés. A 24 szakszervezetet magába tömörítô szervezet – köztük az utászok, a Tejgyár, az Ilefor, az Energomur, az Azomures a Téglagyár, a közszállításiak, az Imatex stb. szakszervezeteit – az elmúlt egy év alatt két alkalommal is sikeres tiltakozó megmozdulást szervezett. A prefektúra elôtti néhány órás ôrállás következtében az akkori kormánymegbizott fogadta a tiltakozókat és kéréseikre együtt kerestek megoldásokat. A Solidaritatea a kis fizetésekre és a hamarosan beköszöntô télre való tekintettel már most felkészül az elkövetkezô idôszakban felmerülô problémák megoldására.
Szeptember 7-én, csütörtökön karbantartási munkálatok miatt szünetel az áramszolgáltatás Marosszentgyörgy egy részében. Így 9 és 13 óra között nem lesz áram a Kertész, a Szôlôs, Mocsár és Malom utcákban, valamint az Akác utcában az 515. és 589. számok között.
ELADÓ sürgôsen 8+1 személyes, 1989-es évjáratú Fiat Ducato 8.900 DM-ért. Tel. 122-832. (12206)
KFT eladásra kínál: DISZPERZIT és HÉRA többször lemosható falfestékeket, magyarországi festôszerszámokat, TRINAT és KÖBER zománcfestékeket, SANEX fali- és padlócsempéket, ADEPLAST csemperagasztót, THERWOOLIN üvegvattát, cementet, meszet, gipszet, homokot. Rendelésre BRAMAC, TONDACH, vagy TÖVISI betoncserepet (30 év garancia); LINDAB tetôszerkezetet (30 év garancia); VELUX ablakot szállítunk. Dorobantilor utca 15. sz. Tel. 161-941, 8-17 óra között. Szombaton is nyitva! (11671)
ELADÓK gázkonvektorok, autogájzerek, Vaillant kazánok, kaloriferek, aragázkályhák. Tel. 215-521, 215-424, 092-404-679. (12005)
ELADÓ 32,6 lóerôs, oldalkaszás kis traktor. Érdeklôdni Csíkfalván a 102. sz. alatt vagy a 065/576-463, belsô 138-as telefonszámon, este 8 óra után. Incze Ferencz. (2)
ELADÓK pénztárgépek (fiscala) és elektronikus mérlegek. Tel. 169-304. (10888)
ELADÓ cserefa rönk, D 115 Mercedes talon és a kocsi alkatrésznek. Tel. 122-349, belsô 14. (5)
ELADÓ 83 ár föld Koronka és a Vácmány között, a fôút mellett. Tel. 249- 022. (12165)
ELADÓ 1100-as Dacia, német félversenybicikli, Opel gépkocsihoz külsô gumi, kitûnô állapotban, új 15 literes hûtôtáska, Mountain Bike biciklihez használt elsô-hátsó kerekek. Tel. 141-793. (12112)
AZ ÁKOSFALVI Állami Mezôgazdasági Vállalat eladásra kínál egy Claas kombájnra szerelhetô 5 soros, német gyártmányú kukoricaszedô-vágó asztalt, MFKA 5011 típus. Tel. 168-602. (12154)
ELADÓ: szôlôprés, samott-tégla, Albalux mosógép, Kaiser varrógép, almadaráló, tûzifa. Tel. 129-124. (12156)
ELADÓ 1994-es kiadású Dacia Break. Érdeklôdni az 576-641-es telefonszámon. (12182)
ELADÓ U650-es traktor jó állapotban, plusz eke. Érdeklôdni 16-21 óra között az 576-250-es telefonszámon. (12183)
A MAROSSZENTGYÖRGYI Kísérleti Állomás – Marosszentgyörgy, Fô út 1227. sz. – eladásra kínál: magas csíraképességû "Ariesan" vetômagbúzát, "Madalin" vetômagárpát. Bôvebb felvilágosítás a vállalat székhelyén vagy a 259-006-os telefonszá