|
LII. évfolyam 205. (14561) |
2000. szeptember 2., szombat |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft
Részvétnyilvánítás................…&# 133;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegu apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetok) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Törvénytelenek a polgármester által szorgalmazott háromnyelvû helységnévtáblák
A csütörtöki tanácsülést követôen, a városi tanács RMDSZ-frakciója pénteken sajtótájékoztatót szervezett. Jelen voltak Fodor Imre és Csegzi Sándor alpolgármesterek, Kolozsvári Zoltán frakcióvezetô, dr. Benedek István, Dávid Csaba, és Bakos Levente tanácsosok.
A bevezetôben Kolozsvári Zoltán kifejtette, hogy rendszeresítik a hasonló tájékoztatókat a tanácsülések után, ugyanis szeretnék azt elkerülni, hogy a sajtóban megjelenô információk torzítva mutassanak be egyes határozatokat, a tanácsban mûködô frakció álláspontját. A kommunikáció hiányát Fodor Imre alpolgármester is kiemelte, aki elmondta, hogy amióta alpolgármester, azóta ez az elsô sajtótájékoztató, amelyen részt vesz, pedig lett volna mondanivalója. Ha nem hívják meg a hivatal tájékoztatóira, akkor viszont nem fog elmenni azokra – tette hozzá.
Kolozsvári Zoltán elmondta, hogy támogatni fogják Dorin Florea polgármestert minden olyan elképzelésében, amely a város lakóinak javát szolgálja, ugyanakkor nem érthetnek egyet azokkal az intézkedéseivel, amelyeknek nincs törvényes alapja. Itt a Parc Szálló elôtti parkoló ügyét, a lebontott Cuza Voda utcai ház esetét említette, melyek êlehet, hogy jó intézkedések voltak, de a törvényes utat akkor is be kell tartani .
Külön szóba kerültek a két-, illetve háromnyelvû helységnévtáblák is. Fodor Imre kidomborította, hogy a polgármester által jelenleg szorgalmazott változatnak semmilyen törvényes alapja nincs, mert Romániában létezik egy szabvány, amely szerint a feliratnak azonos méretû, azonos színû betûkbôl kell állnia. Csegzi Sándor viszont úgy vélte, hogy ez mégsem egyszerûen jogi kérdés, hiszen a kisebb karakterek használata a város lakosságának felét kitevô magyarság lekicsinylése. Ennek ellenére – tudtuk meg – az RMDSZ csakis megbeszélések kezdeményezésével lép fel a táblák ügyében, mert meggyôzôdésük, hogy ez visz eredményre, s úgy vélték, hogy közel állnak ahhoz, hogy közös nevezôre jussanak Dorin Floreával.
Dr. Benedek István az utak, a köztisztaság, a távfûtés problémáit vetette fel, mint a város legégetôbb megoldandó kérdéseit. Hogy ezeket a gondokat kiemelten kell kezelni, egyetértenek a polgármesterrel – mondta –, s üdvözlik Dorin Florea êdinamikus tetteit , ám – tette hozzá –, talán jobban bele kellene mélyülni a problematika kezelésébe.
Bô teret kapott a távfûtési stratégia kérdése is. Ismét megfogalmazást nyert, hogy a jelenlegi, hôközpontokra alapozó rendszernek nincs elfogadható alternatívája. Mint mondták, erre a következtetésre nem csupán Debrecenben, vagy általában Magyarországon jutottak, hanem Ilmenauban, s a volt szocialista láger minden más országában is. Az más kérdés, hogy a távfûtés gondjai rövid távon nem megoldhatók – elsôsorban pénzügyi gondok miatt. Csegzi Sándor érvként felhozta, hogy míg jelenlegi árakon a város mind a 45.000 tömbházlakásába egyéni hôközpontokat szerelni 2000 milliárd lejbe kerülne, addig a mostani hálózat teljes korszerûsítése legalább egy nagyságrenddel kisebb összeget emésztene fel. Az egyéni hôközpontok lakásonkénti 30-35 milliós árával szemben a közös megoldás lakásonként 7 millió lejbe kerülne. Nem elhanyagolhatók azonban más szempontok sem, melyek közül a legfontosabbak: az, hogy a lakók 90%-a nem engedheti meg magának az egyéni hôközpontot, s minél többen válnak ki a távfûtésbôl, annál nagyobb teher esik rájuk; a környezetvédelem kérdése; a közös kazánházak rendbetételére megpályázható külföldi finanszírozás; a teljesen korszerûsített rendszer esetén a lényegesen olcsóbb fûtési költségek.
Szó esett továbbá a "21-es Jegyzôkönyv" kapcsán a további teendôkrôl, a tervezett ipari park létrehozásáért folyó erôfeszítésekrôl is.
A Népújság kérdésére válaszolva Kolozsvári Zoltán frakcióvezetô elmondta, hogy az csak a látszat, hogy az RMDSZ-frakció könnyedén meghátrál Dorin Florea hevesebb megnyilatkozásai elôl, mint mondta, csupán arról van szó, hogy nem tartják érdemesnek túlfeszíteni a húrt olyan kérdésekben, amelyek ezt nem indokolják. Vannak azonban olyan kérdések, amelyekbôl az RMDSZ semmiképpen nem enged – szögezte le. A frakción belüli együttmûködésrôl szólva Kolozsvári Zoltán úgy vélekedett, hogy a tanács új, s az együttmûködés most van kialakulóban. Meggyôzôdése azonban, hogy eredményes csapat alakul majd ki – tette hozzá.
Ez az én polgármesteri hivatalom, azt csinálok, amit akarok! – válaszolt ingerülten Dorin Florea polgármester arra a kérdésre, hogy mit szól az RMDSZ ellenvetéséhez, mely szerint a magyarokat megkülönböztetés éri azáltal, hogy a véglegesen kihelyezett helységnévtáblán a magyar, illetve a német feliratot kisebb betûtípussal írták ki, mint a románt. Erre nincs törvény – mondta továbbá a vásárhelyi polgármester a Koronka felôli bejáratnál felállított tábla elôtt, amelyet ezúttal hivatalosan is felavattak. – Az elôírások a fekete- fehér alapon megmintázott Tîrgu-Mures név kitetélére köteleznek, azáltal, hogy magyarul és németül is ott a felirat, eleget tettem a választási kampányban igérteknek, és ezáltal is bebizonyítom, hogy Marosvásárhelyen zavartalanul ki lehet tenni többnyelvû táblát, nincsenek etnikai konfliktusok. A feszültséget néhány RMDSZ-es elöljáró kelti, mert a közemberek által a hivatalhoz eljuttatott vélemények alapján elmondhatom, hogy senkit sem zavar ez a fajta tábla, sôt sokan megdicsértek azért. Az RMDSZ csak kampányolni akar tiltakozásával. Ha rájuk hallgatok, akkor jön valaki a Nagy-Románia Párttól, vagy a Nemzeti Egységpárttól ellenvéleményel, s akkor kinek az oldalán álljak? Most örökre véget akarok vetni ennek a huzavonának. Nincsen szabvány a táblákról, hogy kiírattam a helységnevet más nyelven is, az ajándék a magyaroknak. Különben is a település hivatalos földrajzi neve: Tîrgu-Mures. Ha jön egy német turista és a GPS-en (szatellit-irányítású, számítógép-vezérlésû térkép) keresi a várost, akkor Marosvásárhely néven nem találja majd meg – vélte Dorin Florea.
A táblafestés elleni intézkedésrôl csak annyit árult el a polgármester, hogy olyan "csoda"- módszert alkalmaznak, amellyel egy perc alatt tetten érik az elkövetôt. – S ha megint megkezdik a festegetést, akkor levetetem a táblát, és nem tetetem vissza, hogy lássák, ez a senki városa! – mondta a polgármester.
Ez történt a tegnap délben Marosvásárhely koronkai bejáratánál, majd sajtónyilatkozatok, filmezés és fotózás után a polgármester és kísérete visszasietett a hivatalba.
Helyezkednek a politikusok. Dühöng a listaláz a pártok, platformok, választási szövetségek tájékán országos szinten s a megyékben egyaránt. Mindegyik pártvezér vagy alvezér egy-egy helyet akar magának a parlamentben. A kisebbek is buzgón könyökölnek. Ott lihegnek a rajtvonalnál, s a vak is látja szemükben a mohó lángot: mindenáron elérni a parlamenti bársonyszéket. Eközben pedig országos, nemzeti érdekekrôl, európai integrációs érdekekrôl beszélnek. Csak már senki sem hisz nekik.
Szinte verekednek egy-egy "bejutós" helyért. Azok, akik még nemrég fennszóval hangoztatták úgynevezett "függetlenségüket", az éjszaka leple alatt szimpatizánsokká, egy-egy doktrína elkötelezett aktivistáivá vedlettek. Olyanok is akadnak szép számmal, akik szédítô manôverrel váltanak át a jobboldalról a balra vagy fordítva, remélve, hogy a pártvezetôket meghatja a gesztusuk és jó kis meleg helyet kapnak a kiszemelt formációban. Nem számít, ha addig mások voltak. Ha egy erôsebb, erôsebbnek látszó formáció kebelére öleli ôket, eladják a lelküket is. Így aztán a pártok összetétele is változik, egyre inkább hígulnak, miközben egyénenként vagy csoportosan kilépnek, meg visszatáncolnak.
Aztán vannak olyan konjunktúralovagok, akik kitartanak ugyan pártjuk, szervezetük mellett, de miután jócskán belekóstoltak a hatalomba, illetve az azzal járó anyagi meg egyéb javakba, el sem tudják képzelni, hogy valaha visszatérjenek eredeti becsületes szakmájukhoz.
Tehát nagy a tét. Húzogatják a szálakat fentrôl le és lentrôl fel, körüludvarolják az újságírókat, a jóérzés határait súrolva dörgölôznek oda, ahonnan bármilyen segítséget, támogatást kaphatnak céljuk eléréséhez. Így válik a politika üzletté, amibôl egyesek gondtalanul, mindenfajta felelôsség nélkül éldegélhetnek, sütögethetik a pecsenyéjüket minimum négy évig.
Bármiféle szoborállításnak általában három stádiuma van: a tervezés, a kivitelezés és az avatás. A Petôfi- szobor bizottság intézôjétôl, Ábrám Noémitól kérdeztük: szoborügyben hol tartanak pillanatnyilag, mert annyit tudunk, hogy a városi tanács augusztus 30-i ülésén levette napirendi pontjáról.
Ábrám Noémi elmondta, hogy a szoborügy elsô szakaszán mindenképpen túl vannak, hiszen megtörtént a kivitelezésre szánt pályamûvek kiválasztása. Megbízták Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászmûvészt Petôfi Sándor egész alakos szobrának kivitelezésével. Megítélése szerint a költô szobrának felállítása valahol a második szakasz végén jár, ugyanis a szobor agyagban végsô méretben elkészült, a szobrászmûvész most végzi az utolsó simításokat, következhet a kiöntés. A harmadik szakasz lenne a szoboravatás, amelyre még ebben az évben sor kellene kerüljön, annál is inkább, mert a támogatók idei költségvetésükbôl fedezik elkészítésének és felállításának költségeit.
A különbözô munkálatok elvégzését, a pályázatok megírását, az engedélyek megszerzését eddig a Petôfi-szobor bizottság végezte, nevezetesen Bocskay Vince szobrászmûvész, Fodor Imre jelenlegi alpolgármester, Spielmann Mihály történész, Ábrám Noémi és György Pál, az EMKE Maros megyei elnöke.
Köztudott, idôközben kérdések, ellenvélemények merültek fel a szobor felállításának végsô helyszínérôl, amelyrôl aztán a tanács határozatot fogadott el: az egykori Kossuth Lajos és a mai Arany János utca találkozásánál lévô park mellett döntött, ezt a helyszínt a tanácsosok építész szakemberekkel konzultálva elfogadták. A szoborbizottság is egyetért azzal, hogy a Petôfi-szobornak mindenki által elfogadható helyszínen, a Teleki-ház elôtt lenne a helye, csakhogy ott áll már Bernády György szobra. A többi lehetséges helyszínekkel szemben természetesen adódhatnak kifogások, de a városi tanács az építészetileg és esztétikailag a legmegfelelôbbet fogadta el. A szobor helyszínének van egy esztétikai akadálya, az pedig a rendszerbôl kikapcsolt, funkciótlan gázház. Sürgôs lebontása érdekében a szoborbizottság többször is lépett, nemrég Dorin Florea polgármesterhez folyamodtak, aki ígéretet tett arra nézve, hogy lebontatja a gázházat. Most már rajta áll...
A Petôfi-szobor ügye csakugyan szerepelt az augusztus 30-i tanácsülés napirendjén, mégpedig egy helyszínváltoztatási javaslat kapcsán, de elôzôleg ezt a javaslatot a bizottságok is elvetették, mivel a Teleki Téka elôtti park túl szûkösnek bizonyul egy 2,40-es, egész alakos szobor, plusz egy 80 cm széles talapzat számára, nem beszélve arról, hogy ebben az esetben a szobor elveszítené fontos funkcionalitását, többek közt azt, hogy legalább egy osztály megtarthasson körülötte egy Petôfi Sándorról szóló magyar irodalomórát. Másrészt a szobor érvényesülése érdekében fákat kellene kivágni, ami viszont a környezetvédôk ellenkezésébe ütközne. Nem utolsósorban a tanácsosok is azon a véleményen vannak, hogy a téka elôtti parkban Teleki Sámuel vagy Aranka György szobrának volna a helye. Végezetül hadd mondjuk el, a Petôfi-szobor intézôjeként, Ábrám Noémi jelképesnek tartja, hogy a költô egész alakos szobra kivitelezésének két fô támogatója a román Mûvelôdésügyi Minisztérium és a magyar Nemzeti Kulturális Öröksége Minisztériuma, ez az összefogás tökéletesen tükrözi Petôfi szellemiségét, amelyet az utókornak is követnie kellene.
305 éve, 1695-ben született PIETRO ANTONIO LOCATELLI itáliai hegedûmûvész, zeneszerzô. Életének nagy részében Amszterdamban élt. Concerto grossókat, hegedû- és fuvolaszonátákat, triószonátákat írt. (1764-ben halt meg.)
95 éve, 1905-ben született CARL DAVID ANDERSON amerikai fizikus. A kozmikus sugárzás vizsgálata során felfedezte a pozitront, majd a müont. 1936-ban kapott Nobel-díjat. (1991-ben hunyt el.)
85 éve, 1915-ben hunyt el VASZARY KOLOS bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek, történész, az MTA tagja. Számos egyházi intézményt létesített. Fôként történeti tanulmányokat írt. (1832-ben született.)
195 éve, 1805-ben született gr. MIKÓ IMRE politikus, történetíró, az MTA tagja. Az erdélyi reformnemzedék vezéralakja volt. 1860-61-ben erdélyi fôkormányszéki elnök, 1867-70-ben munka- és közlekedési miniszter. Kiemelkedô kulturális szervezô tevékenységet folytatott az oktatás és a színházügy terén. 1859-ben megalapította az Erdélyi Múzeum Egyesületet és folyóiratát, az Erdélyi Múzeumot.1867-ben többedmagával létrehozta a Magyar Történelmi Társulatot, amelynek haláláig elnöke volt. (1876-ban hunyt el.)
95 éve, 1905-ben született RÁDAY IMRE színész, filmszínész. Alakításait könnyedség, humor, líraiság jellemezte. Ismertebb filmszerepei: Légy jó mindhalálig, Dollárpapa, Puskák és galambok. (1983-ban halt meg.)
265 éve, 1735-ben született JOHANN CHRISTIAN BACH német zeneszerzô, Johann Sebastian legkisebb fia. Németországban, Milánóban, majd Londonban mûködött. Stílusa olaszos, vokális jellegû. Zenekari mûveket, kamarazenét, zongoraszonátákat, operákat stb. írt. (1782-ben halt meg.)
255 éve, 1745-ben született MIHAIL ILLARIONOVICS KUTUZOV orosz hadvezér. 1805-ben az Ausztriába küldött orosz hadsereg parancsnokaként az austerlitzi csatában vereséget szenvedett Napóleontól. 1812-ben, az oroszországi francia hadjárat idején az orosz hadsereg fôparancsnoka volt. A borogyinói csata után a késleltetô ellentámadás taktikájával felmorzsolta Napóleon hadseregét. (1813-ban halt meg.)
95 éve, 1905-ben született ARTHUR KOESTLER magyar származású, német, angol, francia nyelven alkotó újságíró, esszéista, regényíró. Korunk irodalmának érdekes és jellegzetes alakja. Kalandos élete volt. Világhírét Sötétség délben c. regénye hozta meg, amely a moszkvai perek lidérces élményét dolgozta fel. Jelentôsek önéletrajzi mûvei. (1983-ban hunyt el.)
100 éve, 1900-ban született JULIEN GREEN amerikai származású francia író, a Francia Akadémia tagja. Mûvei zárt, egységes világot ábrázolnak. Nagyszerûen ért az atmoszférateremtéshez. Stílusa tiszta és erôteljes. Regényei rendkívül izgalmasak, feszültek, világos szerkezetûek. Naplóját a legjobb és legfontosabb mûvének tekintik.
30 éve, 1970-ben hunyt el HAJÁK KÁROLY hegedûmûvész, zeneszerzô. A kolozsvári Állami Magyar Opera és az Állami Filharmónia tagja volt. Hangszeres mûveket szerzett, feldolgozott csángó, kalotaszegi és székely népdalokat, verseket zenésített meg. (1886-ban született.)
365 éve, 1635-ben született herceg ESTERHÁZY PÁL, Magyarország nádora (1681-1713), költô, zeneszerzô. Harcolt a törökök ellen, részt vett Bécs védelmében, majd Buda visszafoglalásában. Kismartoni kastélya kulturális- zenei központ volt. Írt verseket, latin és magyar nyelvû vallásos mûveket. A magyar barokk zene fontos emléke a Harmonia Coelestis (1711) c. egyházi kantátagyûjteménye. (1713-ban halt meg.)
255 éve, 1745-ben született SAMUIL MICU KLEIN, az elsô erdélyi modern román történész, nyelvész. A román nyelv latin eredetét hirdetô Erdélyi Iskola egyik alapítója volt. Kiadta az elsô latin betûs román imakönyvet, megszerkesztette az elsô román nyelvtant. (1806-ban halt meg.)
130 éve, 1870-ben született ALEKSZANDR IVANOVICS KUPRIN orosz író. Írásainak tematikája változatos, gyakran fordul távoli tájak felé, egzotikus és fantasztikus témákhoz. Ô a századforduló legjellegzetesebb és legellentmondásosabb írója. (1938-ban halt meg.)
170 éve, 1830-ban született FREDERIC MISTRAL, provanszál nyelvû francia költô. Költeményeiben a délfrancia tájakat, a hagyományos paraszti életet, nagy emberi szenvedélyeket, ôsi provanszál legendákat énekelt meg az ógörög költészet ihlette klasszikus stílusban. 1905-ben Nobel-díjat kapott. (1914-ben hunyt el.)
35 éve, 1965-ben hunyt el HERMANN STAUDINGER német kémikus. A nagy molekulájú anyagok kutatásában elért eredményeiért 1953-ban Nobel-díjat kapott. (1881-ben született.)
415 éve, 1585-ben született ARMAND JEAN DU PLESSIS RICHELIEU francia bíboros, politikus. XIII. Lajos elsô minisztereként vezetô szerepet játszott a francia abszolút monarchia kiépítésében. 1635-ben megalapította a Francia Akadémiát. (1642-ben hunyt el.)
A Német Szövetségi Köztársaság nagyszebeni fôkonzulátusa sajtóközleményben hozta nyilvánosságra, hogy 2000. augusztus 12-én életbe lépett az Emlékezés, Felelôsség és Jövô Alapítványt létrehozó törvény. Ezzel a Német Szövetségi Köztársaság történelmi és morális felelôsségvállalását akarja kifejezni a nácizmus idejében történtekért, egyúttal kiegészíteni az eddigi kárpótlásokról hozott jogszabályokat egy humanitárius segéllyel. Az alapítvány célja gyorssegélyben részesíteni a kényszermunkára vetetteket és a nácizmus más áldozatait.
A törvény elôírásai szerint a romániai kérvényeket elsôsorban a Nemzetközi Migrációs Szervezet (OIM) dolgozza fel. A kérvények benyújtása azonnal megkezdôdhet, a határidô mintegy 8 hónap. A kérvényezôknek iratokkal kell bizonyítaniuk a segélyre való jogosultságukat.
A törvény kárpótlást ír elô elsôsorban azok számára, akiket:
– internáltak, és kényszermunkára köteleztek koncentrációs táborokban, gettókban vagy más intézményekben, a mai Osztrák Köztársaság határain kívül;
– lakhelyükrôl az 1937-ben kialakult államhatárok szerinti Német Birodalom területére, vagy német megszállás alatti területre deportáltak, és ott ipari egységekben vagy más közhasznú területeken kényszermunkára köteleztek; fogva tartottak, vagy a fogsághoz hasonlítható, nehéz életkörülmények közé vetettek. Ez a szabályozás nem vonatkozik azokra, akik a jelenlegi Osztrák Köztársaság területén végeztek kényszermunkát, és kárpótlást kaphatnak az Osztrák Megbékélési Alapból.
A törvény a végrehajtására jogosult partnerszervezetek útján kárpótlási lehetôséget biztosít olyan személyeknek is, akiket mezôgazdasági munkára köteleztek.
A hadifogság nem jogosít kárpótlásra.
A törvény kárpótlást biztosít azok számára is, akiket német cégek károsítottak meg, és akik a szövetségi kárpótlási törvény értelmében nem kaphattak kárpótlást.
Ezeken kívül azokat is kárpótolják, akik egyéb jogtalan, nemzetiszocialista intézkedések nyomán anyagi károkat szenvedtek, vagy egészségükben károsodtak, elsôsorban az orvosi kísérletek alanyaiként.
A törvény szövege megtalálható az interneten, a www.bundesfinanzministerium.de címen.
A törvény szerint a kérvények elbírálása és a kárpótlások kifizetése partnerszervezetek útján történik. A kérvényeket az erre szolgáló formanyomtatványok kidolgozása és az alapítvány általi igazolása után lehet benyújtani, mihelyt az elôírás szerinti szerzôdéses úton rendezôdik az Alapítvány és a partnerszervezetek viszonya. A romániai lakhelyû kérvényezôk a Nemzetközi Migrációs Szervezethez (OIM) kell forduljanak, amelynek Bukarestben regionális irodája mûködik. Itt a kérvényezési határidô a törvény augusztus 12-i életbe lépésétôl számított 12 hónap.
Egyéb kárpótlásokat az alapítványok törvénye értelmében egyéni úton lehet igényelni. Amennyiben a kárpótlásra jogosult személy 1999 február 15-e után elhunyt, a kárpótlásra örökösei is jogosultak.
A kérvények megoldása ingyenes. A partnerszervezetek nem számíthatnak fel közvetítési vagy más díjszabásokat. Hasonlóan, ügyvéd megbízása sem szükséges. A szövetségi kormány nem bízott meg és nem engedélyezett hivatásos közvetítôket. Az ilyen célú költségeket nem térítik meg.
A csütörtöki tanácsülés második felét a közszállítással kapcsolatos vita dominálta, továbbá folytatódott az Aquaserv elleni támadás is. A jelek szerint a marosvásárhelyi vízszolgáltató tevékenysége, valamint az ivóvíz ára nem csupán az ülésvezetô Morar Octavian egységpárti tanácsos évek óta visszatérô vesszôparipája, az Aquaserv elleni lejáratási kórus vezetését újabban Dorin Florea polgármester vette át. Továbbá ez alkalommal is kifejtette a város költségvetésével kapcsolatos kifogásait.
Az ülés napirendjén szerepelt az a határozattervezet, amelynek alapján Fodor Imre alpolgármester kiutazhat Kecskemétre, hogy átvegye a testvérváros díszpolgári címét. Ennek kapcsán természetesen nem hiányoztak a rosszindulatú megjegyzések, többek között az ülésvezetô részérôl, aki fölösleges fesztivizmusról beszélt, s úgy tett, mintha nem olvasta volna a határozattervezetet, holott korábban ô maga utasította rendre két tanácsostársát, hogy az ülés elôtt öt nappal megkapott dossziét tanulmányozni kell. A kiutazást végül megszavazták, de elegánsabb lett volna, ha ezt megjegyzések nélkül teszik.
A városi tanácsosok nem szavaztak meg egy területcserét, beleegyezésüket adták viszont az állami alapból épített kereskedelmi helyiségek értékesítésére alakított bizottság új tagokkal való kiegészítésére, továbbá arra, hogy mindazok a szolgáltatók, akiknek a földben vagy a levegôben vezetékeik vannak, illetve a közterületen felállított tartóoszlopokért területhasználati díjat kell hogy fizessenek.
A csütörtöki ülésen Dorin Florea kifejtette, hogy miképpen óhajtaná átszervezni a hivatalt, amely a jelenlegi hét igazgatóság helyett mindössze ötbôl állna, amely szerkezetet a polgármesternek alárendelt héttagú ellenôrzô testület egészítené ki. Az átszervezéssel kapcsolatban a jelek szerint egy rendkívüli tanácsülésen szavaznak majd a képviselôk.
A napirendi pontok elfogytával került terítékre a közszállítás kérdése, s ez alkalommal Dorin Florea kijelentette, hogy felôle ugyan sztrájkba léphetnek a vállalat dolgozói, mert abban a pillanatban más buszokat állít be, és nem áll meg a közszállítás megyeközpontunkban. Kifejtette továbbá, hogy a 16 milliárdos támogatás ellenére a közszállítási vállalat nem tartja be a megkötött szerzôdést. Majd szót kapott Chiorean Emil, a vállalat vezetôje is, aki kifejtette, hogy hetek óta nem állt vele szóba a polgármester, s hogy a közszállítást a legtöbb országban támogatják. Elmondta azt is, hogy nem a cég akart részvénytársasággá válni, hanem a tanács szabadult meg tôlük, s így a többségi részvénycsomag ma az Állami Vagyonalap tulajdonában van. Szavait követôen a polgármester keményebbre váltott, és újra biztosította a vállalatvezetôt, hogy nem enged semmiféle fenyegetôzésnek, s ha a vállalat folytatja az erôszakos cselekedeteket, akkor vezetôi börtönben végzik.
A láthatóan a maxi-taxis cégeket támogató polgármesterrel szemben elhangzottak ellenvélemények is. Pop tanácsos egy dokumentumot mutatott a Pénzügyôrségtôl, miszerint adócsaláson kapták a maxi-taxis cégeket. Dávid Csaba tanácsos szerint pedig meg kell gondolni, hogy az állami támogatás összegét magáncégeknek adják-e. Végül szót kapott a Siletina maxi-taxis cég vezetôje, aki elmondta, hogy a megvásárolt 35 új autóbuszával meg tudja oldani a közszállítást 2000 lejes jegyekkel akkor is, ha a 16 helyett hétmilliárd lejes állami támogatást kap.
A vita végül is nem zárult le véglegesen, a polgármester pedig bejelentette, hogy a jövô héten Marosvásárhelyre jönnek a közszállítási tanulmányt készítô cég szakemberei.
Az ülés végén elhangzott interpellációk érintették többek között, hogy szabályozni kellene a magán hôközpontok beszerelésének engedélyezését, a Cuza Voda és Sinaia utcákban a nehézjármûvek forgalmát, az államelnöki aláírást gyûjtôk díjat kellene fizessenek a közterület használatáért, hogy egyre több a panasz az újonnan bevezetett parkolási rendszer ellen, s hogy rendezni kellene a Cuza Voda utcai lebontott ház helyén meghúzódó család helyzetét.
Az RMDSZ-tanácsosok pedig az új helységnévtáblákat kifogásolták. Fodor Imre alpolgármester szerint a megszavazott módon kellene folytatni a táblák cseréjét, Benedek István és Dávid Csaba pedig a formájukat kifogásolta, pontosabban azt, hogy más színû és kisebb betûvel íródott a magyar elnevezés. A polgármester válasza többek között az volt, hogy egyetlen törvény sem szabályozza a két- vagy többnyelvû táblák formáját, s az RMDSZ- tanácsosoknak örvendeniük kellene, hogy egyáltalán kiteszi azokat.
Megyénkben kevés az olyan magyar iskola, amely történelmünk valamelyik nagy személyiségének a nevét viselné homlokzatán. A makfalvi azonban ilyen. Ez év június 18- án tartották az iskolaavató ünnepséget. A székelyek az ezredfordulóra sem feledték Wesselényi Miklóst, aki szót emelt érdekükben a kolozsvári országgyûlésen, s aki cserébe nemes gesztusukért (birtokot adományoztak neki, hogy erdélyi "honosként" szót kaphasson a zsibói fôúr) népiskolát emeltetett a makfalvi portán. Értesülésünk szerint Hármasfalu szentistváni iskolája is nevet kap a közeljövôben. A példa pedig, azt kívánjuk most, a tanév kezdésekor, találjon folytatásra minden magyar (és magyar tagozatos) iskolában, és a mûvelôdési házak névadásában is. (A képen: Kiss Károly református lelkész áldást kér a makfalvi Wesselényi Miklós Általános Iskolára. A bejárati lépcsôn az egykori tanoda kisharangját ôrzi két székelyruhás diák.)
Augusztus elsô hetében, majd augusztus 20 után ismét több olvasónk jelezte, hogy az Impex Eurotour utazási iroda által a Marosvásárhely – Budapest
útvonalon mûködtetett autóbuszokkal nem lehet átkelni a határon. Volt, aki gyalog ment át a határon, s onnan a cég által fogadott autóbusszal utazott Budapestig, de volt olyan utas is, aki hiába sétált át a határátkelôhelyen, nem volt mivel továbbutaznia. Legtöbben tudni vélték, hogy a cégnek nincs még az átkelési engedélye, s ezért alakult ki a kellemetlen és sok utast felháborító helyzet.
A panaszokkal felkerestük Bíró Györgyöt, az Eurotour Impex cég vezetôjét, aki többszöri visszautasítás után tájékoztatott a dolgok állásáról.
– Elôzményként tudni kell, hogy a menetrend szerinti járatokat mûködtetô cégek három illetve újabban egy évre kapnak engedélyt a határátlépésre s az útvonal használatra. Május 31-én több marosvásárhelyi cégnek, többek között az Eurotournak is lejárt az engedélye. Tudva, hogy az elmúlt öt évben a szakminisztérium illetékesei 60-80 napos késéssel készítették el s küldték át Budapestre az iratokat, már március elején benyújtottuk a meghosszabbításhoz szükséges papírokat. Ennek ellenére az iratok nem kerültek el megfelelô idôben Budapestre. Cégünk iratcsomója tôlünk független okok miatt a többi marosvásárhelyi céghez viszonyítva egy héttel késôbb ért Budapestre. A magyar Közlekedési és Vízügyi Minisztérium szakosztálya által kibocsátott engedélyen látszik, hogy augusztus 10-én kiállították az engedélyt, de csupán augusztus 24-én írták alá s bocsátották ki.
A magyarországi vámhatóság az elôzô években elnézô volt, ám most határozottan lépett fel, s augusztus 1-tôl nem engedte át a felújított engedéllyel nem rendelkezô autóbuszokat. Ez a megszorítás 5-6 Maros megyei, s több hargitai, kovásznai utasszállító céget érintett. Emiatt autóbuszaink augusztus 3-tól nem tudtak haladni a határon. A felmerült problémát úgy oldottuk meg, hogy béreltünk egy autóbuszt, amelyik a határon átsétáló utasokat Budapestre szállította, s onnan vissza. Ez zökkenômentesen ment augusztus 18-ig, amikor a Magyarország területén közlekedô autóbuszt a magyar vámosok nem engedték a határátkelôhelyig. Emiatt a 18-20-a között innen kiutazó utasainknak nem volt mire átszállniuk, s a Budapestrôl haza igyekvôk nem volt mivel eljöjjenek Biharkeresztesig – mondta a cég vezetôje.
– Ha tudták, hogy így áll a helyzet, miért adtak el jegyet, miért nem hozták az utasok tudomására, hogy mi vár rájuk?
– Utasainkat nem tudtuk értesíteni, a fennálló helyzetrôl, mert nem tudhattuk, mikor kapjuk meg az engedélyt, s mikortól szállíthatjuk zökkenômentesen ôket. Azoknak a személyeknek, akik a fent említett három nap valamelyikére váltottak jegyet járatainkra, s célbaérésük érdekében más cég szolgáltatásait is igénybe kellett hogy vegyék, visszafizettük a más busszal, személygépkocsival megtett út ellenértékét. Vagyis amennyiben volt buszjegye, annak ellenértékét, amennyiben nem, a saját felelôsségére bevallott összeget térítettük vissza lejben vagy forintban. Közel 60 személy jelentkezett eddig, s a napokban még várható hasonló panasz, és az igény, hogy az utazási költségeket visszatérítsük. Bár az érintettek közül sokan azt sem tudták, milyen cég autóbuszával utaztak, jeggyel nagyon kevesen rendelkeztek, s voltak olyanok, akik személygépkocsikra felkérezkedve folytatták útjukat, mindenkinek kifizettük a kért pénzösszegeket, annak ellenére, hogy ezen összegek nagy részével nem tudunk elszámolni. Jelenleg minden engedélyünk megvan, s gond nélkül szállítjuk utasainkat – nyilatkozta Bíró György, aki határozottan kijelentette, hogy hasonló eset többet nem fog elôfordulni. Kijelentését többek között arra alapozta, hogy az idén ôsszel megyeszékhelyünkön tartják a román és magyar közlekedési minisztériumok, utas-, áruszállító cégek közötti találkozót, s akkor napirendre kerül a fent említett probléma s annak jövôbeli elkerülése is.
Látszólag megoldódott az ügy, mégis a levegôben marad a jogos kérdés: ha az autóbuszok indulásakor a vezetôk ismerték a helyzetet, miért nem tájékoztatták
az utasokat, hogy azok a valós tényállás ismeretében maguk döntsenek, igénybe veszik-e a cég által biztosított szolgáltatásokat vagy sem...
110 éve született Reményik Sándor
A címbeli megállapítás Vita Zsigmondtól származik, helikonista kortársa, Berde Mária tovább viszi mert szerinte "amiért harcolt, az a legjogszerûbb a világon /…/ Kiáll a népi ôsjavak: templom, iskola, az erkölcsi és mûvészeti értékek, a megtartó hagyományok mellett."
Az 1890. augusztus 30-án, Kolozsváron született költô, Áprily Lajossal és Tompa Lászlóval a híres helikoni triászt alkotja. A nagynevû, mûvelôdéstörténeti és irodalmi hagyományokkal rendelkezô kolozsvári református kollégium diákja, ahol iskola- vagy osztálytársai voltak Makkai Sándor, Áprily Lajos, Kós Károly. Érettségi után szülôvárosában beiratkozik ugyan a jogi fakultásra, de gazdag apja nyugodt és független megélhetést biztosított fiának, aki nem volt rászorulva jogi tanulmányainak befejezésére, sem arra, hogy hivatalt vállaljon. Melankolikus alkatához nem a tárgyalótermek vagy egy jogtanácsosi iroda hangulata illett. Ô költônek született! Elsô versét 1916-ban közölte és két évre rá önálló verseskötettel jelentkezett – Fagyöngyök –. Ebben az idôben még kavarognak benne az érzelmek – a líraiság //Hópelyhek az én álmaim, / Fehérek, halaványak,/ Néha eltûnnek – foszlanak,/ Alighogy földreszálltak.//; a fiatalos erô – a valakivé lenni //Én csak kis fatornyú templom vagyok. /Nem csúcsíves dóm, égbeszökkenô,/ A szellemóriások fénye rámragyog./ De szikra szunnyad, bennem is: Erô.//; a hit bizonytalanságában vergôdô, aki hol kér és fohászkodik, hol perel Istennel //Uram, én békén hagylak az imámmal,/ De Te se kívánj a szívemtôl semmit,/ Vagyok kopott kôtábla, jaj, sok zápor/ Mosta le rólam a Te törvényeid./. Az Én most… címû verse még vádlóbb: //Szeretnék visszadobni minden áldást,/ Csak vissza, vissza mind, akár az átkot,/ És perelni az Istennel vég nélkül, /Hogy így alkotta meg ezt a világot./; végül az Imádság- ban már könyörög //Pár évet adj csak. Akkor én, Uram,/ Kezedbe adom vissza minden vágyam,/ Mert mind betelt. És nem éltem hiába.//
Háború? Új világ? Menekülés? Cenzúra? Elfojtott hazafiság? Ezek az érzések alkották- e meg Végvárit, akkor költôi alteregóját, mit Reményik használ a cenzúra kijátszására? 1918 év végén írja súlyos pátoszú versét az akkori izgalmakat és indulatokat szító meneküléshullámmal szemben, ami, sajnos, ma is legalább olyan aktuális, mint 80 évvel ezelôtt: //Eredj, ha tudsz! /Eredj, ha gondolod, /Hogy valahol, bárhol a nagy világban/ Könnyebb lesz majd a sorsot hordanod,/ Eredj…//
1921-tôl fôszerkesztôje és apja anyagi hozzájárulásával, tulajdonosa is a több mint két évtizedig mûködô, Erdély-szerte ugyancsak közkedvelt és rangos Pásztortûz címû folyóiratnak. Itt jelenik meg legtöbb verse, és ad helyet írótársai alkotásainak , akárcsak késôbb az Erdélyi Helikonban. A két világháború közötti romániai magyar irodalom és fôleg e két lap – "azokról az élményekrôl adott számot, amelyeket az erdélyi táj és az erdélyi történelem sugallt… nem egyszer az erdélyi magyarság tragikus történelmi tapasztalatait szólaltatta meg." Reményik ízig- vérig ennek a világnak, –Tompa László szerint – "önkéntes tábornoka, hadseregparancsnoka", más vélemény szerint "Van nagyobb költôje Erdélynek, mint ô, s mégis ô az erdélyi költô."
Hírnevét már megalapozta írásaival, versesköteteivel, ezért találjuk ott Marosvécsen Kemény János meghívottai között a helikoni napokon. 1931 tavaszán ô ír méltatást az akkor már nagybeteg, drága barát, Dadi Fekete kolostoráról. Júliusban, a hatodik vécsi találkozón ugyancsak ô olvassa fel megemlékezését az idôközben elhunyt Kuncz Aladárról. Reményik magányos, visszavonult, melankolikus, neuraszténiás életformájára mondta találóan Babits Mihály: "A magányos költôhöz közelebb van talán a haza, mint máshoz/…/ Ez a haza – Erdély – Reményik számára valóban az otthon, egy nagy otthon – amelybôl alig mozdul el életében." Ezért nevezték ôt a "transzilván szellem egyik vezérlô harcosának". Ezt érezzük szinte minden kötetében: Csak így (1920), Vadvizek zúgása (1921), Atlantisz harangoz (1925), Két fény között (1927), Magas feszültség (1940) vagy verseiben, mint amilyenek a napjainkban sokat idézettek és szavaltak: Az ige, melyben a "drága nyelvet", az anyanyelvet félti; Ha nem lesz többé iskolánk…, Ahogy lehet, Templom és iskola. Érzi, tudja és tisztában van verseinek érzéseket felbolygató erejével, ezért írja önvallomásként – Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,/ Nem pompásan, de szükséges vagyok."/
Munkásságának elismeréseként 1937-ben, majd 1941-ben megkapja a Baumgarten-díjat, ami kiállás az erdélyi költô lírája mellett. Egy ilyen esemény nyilván pozitívan befolyásolta az érzékeny lelkû Reményiket. Kovács Lászlónak írta Budapestrôl: "Sokat írtam itt rövid idô alatt. És valóban réges- régen nem voltam ilyen jól mindenféle szempontból." A következô mondatban már: "Voltak azonban és vannak borzasztó visszaesések állapotomban, mikor mintha a pokolban volnék /…/ mikor az ember egy kis erôt érez végre – nem is »az ember«, hanem én – akkor látszik meg teljes erôtlenségem."
Életének utolsó egy-két évében elbizonytalanodik, a Bécsi Döntés pedig teljesen összekuszálja lelki és érzelemvilágát.
1941-ben hunyt el Kolozsváron és kísérték ki utolsó útjára a Házsongárdi temetôbe. Az Erdélyi Helikon 1941. decemberi Reményik- emlékszámában írja róla Tavaszy Sándor: "Reményik Sándor lelkében olyan erôsen élt az erdélyi öntudat s olyan érzékenyen hatott vissza minden szóra és tettre, hogy az embereket is az erdélyiséghez mérte és aszerint ítélte meg, hogy mekkora hûséggel és szeretettel viseltettek Erdély iránt."
Akarsz, eget ostromló akarattal –
S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.
Mondod magadnak: mindegy, mindhiába:
A bûn, a betegség, a nyomorúság,
A mindennapi szörnyû szürkeség
Tömlöcébôl nincsen, nincsen menekvés!
S akkor – magától – megnyílik az ég,
Mely nem tárult ki átokra, imára,
Bûnbánat – hasztalanul ostromolták.
Akkor megnyílik magától az ég,
S egy pici csillag sétál szembe véled,
S olyan közel jön, szépen, mosolyogva,
Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.
Akkor – magától – szûnik a vihar,
Akkor – magától – minden elcsitul,
Akkor – magától – éled a remény.
Csak úgy magától – friss gyümölcs terem.
Ez a magától: ez a Kegyelem.
Vagy egy nagy mû, – vagy egy nagy szenvedély,
Vagy égô nyár, – vagy gyémántfényû tél.
Vagy az Úristen, – vagy az emberek.
Vagy a kolostor, – vagy fészek-meleg.
Vagy a csúcsok nagy, edzô hidege.
Vagy egy asszony simogató keze.
Vagy fent, vagy lent, élôn, halálra-váltan,
Jaj, csak ne felemásan, felemásan!
A tekintetem rátévedt egy fára:
Az, aki megtarthat mindeneket.
S megvannak mind, akiket szeretek.
S e nekem-láthatatlan tündér-ôszben
Eljönnek hozzám az ôszi csodák:
Másodszor borulnak tündér-virágba
S hoznak pici, fanyar, fura gyümölcsöt
S a drága földön, nem is olyan messze
Másodszor érett meg most a cseresznye.
Az elnyílt ôszi kikerics helyén,
Ôszi bánat és lila gyász után,
S belôlem is szinte nap-nap után
Lehet, hogy a közelgô karácsonnyal
Zúgni fogok erdôkkel egyetemben
Lombkoronás, orgonás áhítattal.
A szemem újból rátévedt a fára,
A reménységben megtartatott fára,
Budapesten bezárult a Városligeti-tavon rendezett szabadtéri szoborkiállítás. Két hónapon át ez volt a magyar fôváros egyik közönségcsalogató attrakciója. Olvasóink közül is biztosan többen megtekintették, lehet, hogy a vízi színpadon tartott koncertek valamelyikén is ott voltak. És élvezték a különleges látványt, hangulatot, melyet a vízfelszínre helyezett tárlat, a kortárs, alternatív mûvészetet képviselô 23 mûalkotás nyújtott. Millenniumi rendezvény volt ez is, rendhagyó kezdeményezés, mely egyben hagyományteremtésként is értékelhetô. Mûvészettel az új évezredbe… Kell-e ennél derûlátóbb jelszó? Benne van az az üzenet is, hogy a múlt értékei mellett fontos az új szellemi termés, saját korunk mûvészetének megismerése, megôrzése, továbbadása is.
A közkedvelt világváros, Budapest e kivételesen vonzó, megkapó épületegyüttese és idegenforgalmi látványossága, a XX. század elején kialakított épített örökség: a Szépmûvészeti Múzeum, a Mûcsarnok, a Hôsök tere, Vajdahunyadvára, a mûjégpálya létesítményei szomszédságában kialakított modern tárlat izgalmasan mutatta fel a múlt és a jelen ellentmondásaiban is megvalósuló egységet. A kiállítást népszerûsítô szép szórólap is felhívta erre a figyelmet, de aki a hídról, a ligeti sétányokról, a vízre épített stégrôl szemlélte, vagy éppenséggel csónakkal járta körbe a formabontó, fantáziadús szobrokat, enélkül is hasonló következtetésekre juthatott.
A kiállított mûvek közül négyet a fôváros megvásárolt, köztük a közönségdíjas Elôjáték címû alkotást, SI-LA-GI munkáját. Várnagy Ildikó Hattyú címû szobrát köztéri felhasználásra adományozta a Fôpolgármesteri Hivatalnak a rendezvényt támogató Pantel Rt. Valószínûleg a tavon látott más plasztikák is közönség elé kerülnek egyéb környezetben is. Módosul majd a hatásuk, újabb környezeti impulzust is kapnak. Érdekes lesz ezt is megtapasztalni, mint ahogy arra is kíváncsian várhatunk, hogyan néz majd ki a jövôben rendezendô másfajta szabadtéri tárlatok helyszíneként a Városliget.
A magunkfajta "vidékinek" pedig az is eszébe jut, hasonló rendkívüli ötletekkel mifelénk is ki lehetne rukkolni. És nem is kerülne olyan borzasztó nagy összegekbe.
Ódon bundában didereg a mosoly,
Letépném róla molyrágta leplét,
S rám önti szennyes vemhét.
s remegjek belé!
s elmegyek a következô vonattal,
néha nevetek, hajómat eloldom,
s elvágok minden kötelet.
Bakának lenni nem mindig egyszerû dolog. És nem mindenütt. Aradon különösen nem… Például úgy a hatvanas évek derekán, közvetelnül az egyetemi tanulmányok befejezése után.
Az aradi várkaszárnya furcsa egy alkotmánya a világnak. Mária Terézia parancsára épült a Bánság örökös fortyogásának a csillapítására – várbörtönnek vagy kedvenc lovait összeterelô huszárkaszárnyának, mindegy. Hogy Világos után (amely Arad fölött mintegy lójárásnyira van) aztán széledjen szét a nagyvilágba hôsnek és számkivetettnek a magyar és nem magyar baka és tiszt. Hogy a következô, de immáron világháborúsnak nevezett fegyverletétel után a nyertesnek titulált román ármádia vegye birtokába – várbörtönként és várkaszárnyaként, vérbörtönként és vérkaszárnyaként. Persze, Trianon döntése értelmében.
A történelem furcsaságai ismétlôdnek: Arad ekképpen válhatott a kolozsvári bölcsész karon végzett diplomások szomorú emlékezetû laktanyájává.
Századunk sem szûkölködött a furcsaságokban – már ami csapatunk összetételét illeti. Mi voltunk az idegenlégiósok – magyarul: a keleti vagy nyugati nyelvekben járatosak, még magyarabbul: a nem-románok. A dolog úgy egymagában nem is érdemelne említést, ha mindennek nap mint nap nem éreztük volna a kellemtetlen hatását. Éreztük, mert éreztették. Minálunk, filológusoknál, többször feljárt a várudvar-söprögetés, mint mondjuk a zenészeknél, pedig az a század sem volt "fajtiszta". Egyébként átláthattunk volna a szitán, hiszen rézkürtöt fújni bármilyen nyelven lehet – amíg az "Elindultam szép hazámból"-t bizony csupán egyetlenegyen. Több alkalommal kellett minékünk gázálarc- órákon részt venni… roham közben, míg Új-Arad felôl (itt futamodott meg Nagysándor József serege – a Világos elôtti utolsó csatában!), Néma irányából teljes fegyverzetben vecsernyére szaladtunk. Természetesen a "kárcser" kemény priccsét is leginkább mi kerestük föl, ami úgyszintén nem szorult magyarázatra.
Egy hasonló, szinte-megkínzatás után, esti gyakorlaton, mintha összebeszéltünk volna: megtagadtuk a parancsot, ami abban állt, hogy kifeküdtünk a szúnyogtakarós ég alá és a várfal félig-meredek oldalán – a vörös téglafal imitt-amott annyira szétmállott, hogy hosszan belefolyhatott a zöld gyep alá – névsorolvasást tartottunk. Lázár Vilmos! – szólított a sötétben valaki. Jelen! – kiáltotta valaki, Dessewffy! – szólították a másodikat. Jelen! – volt a válasz. És következett Kiss Ermô, Schweidel József… A fegyverek dördülését, mibennünk legalábbis, elnyomta egy népdal erôsödô hangja. "Megyen már a hajnalcsillag lefele…" Kis szünet után ismét beindult a történelmi lecke. És szólott a hóhér elsônek: Pöltenberg Ernô! Jelen! – kiáltoztuk, majd – mert a hûség édestestvére a pontosság, folytattuk: – "Szép deputáció indul Istenhez a magyarok ügyében reprezentálni!" És szólott a hóhér Arad elképedt ege alatt másodszor: Török Ignác! Harmadszor: Lahner György! És negyedszer, és ötödször… és kilencedszer is.
Nagy nevezetû fôhadnagyunk, akit magyarul megszólalni bakaságunk egyetlen órájában sem hallottunk (!), szedte oldaltáskáját és maradék almáját, és odébbállt… Mit tehetett volna… Ha köztünk marad, nyelnie kell a mi keserû könnyeinket. Vagy talán azért állt arrébb, hogy ne legyünk szemtanúi ellágyulásának?
Aradon a várfalnak is füle van.
Másnap este négy idegenlégiós nem jelent meg a vacsorán – "a kárcserben vecsernyéznek", jegyezte meg egyik német szakos kollégánk. Ôket nem kötik fel, ôk a golyó-általiak – hallatszott a sor hátsô részébôl –, megnyugodhattok, majd kilenc fogja ôket követni… és a bitóra húzás, kérem, az egészen más!
Nem csalódunk. Persze, ezúttal sem csalódtunk.
Hogy a mi hadnagyocskánkba mi üthetett, elsô pillanatra érthetetlen volt. A következô taktikai órát határozott vezényszavai vezették be – addig szinte esett ki a puliszka a szájából –, lapátokat és ásókat szerzett valahonnan, ezekkel vonultunk a sötétedô várfalak alá… Pihenôállást vezényelt, majd levett sapkával hátrafordult, s egy távoli vakondtúrásra telepedett. Mintha ennyire futotta volna erejébôl, mintha ez lett volna a megtestesült taktikaóra. Akkor értettük meg, hogy hadnagyunk egyszerûen katona, de gyávának nem gyáva.
A bozóttal, szamártövissel benôtt síremlékszerû oszlop – a Tizenháromra emlékeztetô, egeket kémlelô jel – kontúrjait jól kivehettük a holdfényben. Néma csöndben közelítettük meg, vállunkon a szerszámokkal…
– Század, vigyázz! – kiáltotta el magát valamelyikünk. Így, magyar nyelven. Akkor, ott nem is lett volna ildomos másként.
Igen, Nagy fôhadnagyunk közeledett, vállszíját megigazítva.
A sorakozó és indulj után mintha túlontúl hosszúnak tûnt volna a várudvarig vezetô út. Az éjszaka csöndje verte idônként vissza bakancsaink nyikorgását. Szótlan csapat – valamivel többen, mint tizenhárman… Talán röstelltük magunkat a gyanúsítgatásért, talán fáradtak lehettünk.
Egy biztos: a hátralevô, a leszerelésünkig tartó néhány hét annál légiesebbnek tûnt. A bozót, a szamártövis legalább nem nyomta lelkünket, miképpen arcunk a sárba mártakozások ellenére is tiszta maradt.
* Lyukas óra 2000/8.
Városi színház. Szigligeti Színház. Teatrul Municipal de Stat Regina Maria. Szigligeti Ede Magyar Színház. Állami Magyar Színház. Teatrul de Stat – Állami Színház.
1900. 1930. 1940. 1948. 1951. 1955. 1965. 1989. 2000.
Teatrul de Stat.
Míg élek, remélek. Hiányzol. Harmónia. Bízom a jövôben. Várok Rád. Julianna. Roland. Tiszta Lélek. Miklós.
Június. Mindenkinek van egy álma.
Aradi romantika. Rózsafa. Létezik még ôszinteség.
Szivárvány. Emanuelle. Aranyesô. Örökzöld.
Légy a miénk.
Mint az egyetem új tanára, egész év folyamán csakis tudományos kutatómunkát végeztem a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom múltjában. Eredmény: együtt van a jövô tanévre elôadásaim nyersanyaga és egy tanulmány terve az erdélyi magyar irodalom román vonatkozásaival.
Javasolom: a hallgatók óralátogatásának ellenôrzését egyszerûsítsék le oly módon, hogy minden tanár kapjon egész évre szóló jelenléti ívet, melyet óra elején ô ad át a hallgatóknak, s azok egy vonással jegyezzék be jelenlétüket. A diákfelelôs ellenôrizze, hogy ne csalhassanak. Csak úgy lehet elkerülni azt a rengeteg papírpazarlást, ami eddig az ellenôrzési ívekkel végbe ment. S csak így lehet kikerülni azt a rengeteg irodai munkát, amit eddig az ellenôrzési ívek megfejtése okozott. A jövô iskolai év elôkészítésével kapcsolatban tanulmányi szabadságot kell biztosítani a tanszemélyzetnek átértékelô elôadásaik a tavalyinál jobb elôkészítésére – az egész nyarat –, mert év közben a sokféle szervezeti összejövetel a kutatómunkára szinte semmi idôt nem hagy. Nagy István.
Snitt.
2000. augusztus 28.
csak a felrezzenés a megváltás
jaj nem szabad énekeljenek
Zárulóban az alkotótáborok évadja. Festmények, grafikák, szobrok, vázlatfüzetek ôrzik, mentik át a nyári mûvésztelepi napok, hetek emlékeit, élményeit. Fotók is megörökítették a jellegzetes mozzanatokat, és nem csak alkalmiak. A képzômûvészek mellett ugyanis egyre többfelé hívnak meg a táborokba fotómûvészeket is. Így volt ez az idén Makfalván is, ahol a vendégek társaságában ott láthattuk a marosvásárhelyi Bálint Zsigmondot is.
Számára nem újdonság a falu, a népi élet, a népszokások bemutatását programszerûen vállalta fel. Makfalván is többször megfordult. De a mostani táborhét lehetôvé tette, hogy minden más foglalatosságát félretéve, csak a községre koncentráljon. és a központban éppúgy talált beszédes fotóznivalót, mint a környezô falvakban, a Kisküküllô menti tájakon. Emberek, életképek, etnojelenségek, természeti szekvenciák kerültek kamerája fókuszába s váltak ígéretes fotótémává. B. Zs. felvételeibôl néhányat mellékletünkben is bemutatunk.
Késô éjszaka, nézettségi csúcsóra után, az M2-es tévé dokumentumfilmet sugárzott a MA-MÛ (Marosvásárhelyi Mûhely) nevezetû képzômûvészeti csoportoasulásról. Meglepetésemre, másnap ismerettségi körömben kiderült, mindenki virrasztott, hogy a filmet megnézhesse. A szûkebb érdeklôdô közönség is tágabb, mint hittem volna!
A film 1989 ôszi elôérzetet és 1990 tavaszi utóérzetet foglalt magába, a tíz év elôtti fordulat (?) felfogását. Az avantgárd mûvészi csoportosulás (fonákul) visszanézô lett. És nem oktalanul!
A Ma-Mû alakulásakor baráti közelségben voltam a csoporttal, itthon, Marosvásárhelyen. A csoport vagy iskolairányzat fejlôdését csírája óta követem. Kezdetben semmiképp sem tûnt homogénnek az irányzat. Sem válfajban, sem technikában nem egységes képzômûvészeti nyelv, inkább halandzsaként hallszott, mint valóban filozófiának, ahhoz képest, hogy Kirkegaardtól Bretterig taglaltuk az ismeret és esztétika viszonyát. Ma is kitartok azon véleményem mellett, hogy a Ma-Mû nem "beszélt" semmilyen ismert "nyelven". Csodálatos "evolúció" (de nem darwini értelemben!!!), hogy a munkák, mûvek mennyiségi halmozása által, a halandzsa-nyelvbôl egy tagolt szemantikájú, "iskola-nyelv" jöhetett létre! És ez a ma már nyilvánvaló érték kezdettôl fogva tudatosan követett célja volt a csoportosulásnak.
A dokumentumfilm 89-90 értékváltozását taglalja. A tájékozatlanságtól a csalódásig egyénenként változó a hozzáállás. Néhau baráti körömben soha sem voltam közelebbi barát (borgó) György Csabával, de most az egyszer igazat kell adnom neki, mert ha úgy van, vagy nincs, mint ahogy mondja, hogy itthon is, otthon is bozgornak érzi magát, – akkor is igaza van, – mert úgy érzi!!! Ennek a felemás érzésnek az absztrakt képzômûvészeti megfogalmazása félelmetes monumentális alkotás lesz! A halandzsának vélt "ma-mû" nyelvbôl az a "latinitás" eredhet, mely a sajtó-túlbeszélésen is túl, talán az igazságot mondja ki.
40.000 ezer idén nyomtatott telefonkönyvet kézbesítenek az elôfizetôknek a napokban a Romtelecom alkalmazottai. A Maros megyei telefonszámokat tartalmazó könyvbôl azok a jogi és magánszemélyek kapnak, akiknek készüléke automata telefonközponthoz van csatlakoztatva, s tavaly nem kaptak a kiosztott 30.000 telefonkönyvbôl. Ugyanakkor figyelembe veszik az április- május-június hónapokra kiállított telefonszámlákat is, s elônyben részesítik azokat, akik többet fizettek. Mint megtudtuk, a tavalyi és idei ingyenes telefonkönyvekbôl az elôfizetôk 80 százaléka részesül, részesült, a többieknek jövôig kell várniuk.
Augusztus utolsó napján reggel a 15-ös számú országúton Hadrév faluban a 39 éves nagyváradi Osváth Mircea személygépkocsijával súlyosan megsebesítette az 57 éves Titu Mihailt, aki kerékpárjával figyelmetlenül fordult meg az úttesten. Ugyanaznap 18 órakor Szászrégenben a Vaslui megyei Bahrim Tiberiu elütötte a 11 éves szászrégeni biciklizô Duca Sorin Stefant, aki anélkül fordult meg, hogy alaposan szétnézett volna. 21 órakor Petele község közelében a magyarói Brasovean Anca, személygépkocsiját vezetve, nem tartotta be az elôírt távolságot, s hátulról belehajtott az 51 éves Moldovan Maria által vezetett, nem megfelelôen kivilágított szekérbe. A baleset nyomán a szekér utasai megsebesültek.
Szeptember elsejétôl megemelték az útlevelek árát. Akiknek tehát útlevélre van szükségük, az eddigi 106.000 lej helyett 113.000 lejt kell fizetnünk, valamint a konzulátusi díjat, amely változatlanul 315.000 lej. Azon személyeknek, akik korábban kifizették az útlevél díját, de csak a fent említett idôpont után kapják kézbe a dokumentumot, kell még fizetnünk 7.000 ezer lej különbözeti díjat. Az útlevélosztályon a következô program szerint fogadják az érdeklôdôket: hétfôn-kedden- szerdán és pénteken 8.30-13.30, csütörtökön pedig 15-19 óra között.
74 méter hosszú írásos kézimunkát tekinthetnek meg az érdeklôdôk vasárnap a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház elôcsarnokában. Az írásost a marosvásárhelyi Hasenek Gusztáv József készítette, s alkotásával szeretne rekordot állítani. A kiállítás 10 órakor kezdôdik, s késô délutánig látogatható.
Szeptember 5-29. között újabb kincstárjegyeket bocsátanak az érdeklôdôk rendelkezésére. A 90 napra leköthetô, 1, 5, 10, 20 és 50 millió lej értékû értékpapírok évi kamata 40 százalék. A Marosvásárhelyi Kincstár Kossuth utca 26. szám alatti székházában lehet megvásárolni az állam által kiadott kincstárjegyeket.
A marosvásárhelyi Gyermekek Háza szeptember 15-tôl tanfolyamokat szervez gyermekeknek és fiataloknak. Az érdeklôdôk hétköznapokon 9-17 óra között iratkozhatnak be, a következôk közül választva: informatika, elektronika, automatizálás- rádiózás, gokart, filmklub, ruhatervezés, irodalmi kör, angol nyelv, festészet, népi, társasági és modern tánc, balett, asztalitenisz, keleti harcmûvészet, sakk. Bôvebb felvilágosítást a 130-487-es telefonszámon nyújtanak.
A Conel marosvásárhelyi kirendeltsége értesíti a fogyasztókat, hogy szeptember 5-én 8-18 óra között szünetel az ármaszolgáltatás Marosszentgyörgyön, a Tófalvi utca 665-690. számok alatt, szeptember 6-án 8-18 óra között a Tófalvi utca 630-649., 780-815. számok alatt, valamint a Caminului, Templom utcákban és a Fô út 854-881. számai között. Szeptember 7- én, a fent említett órákban nem lesz villanyáram Marosszentgyörgyön, a Tófalvi utca 611-629., 842-854. számok között.
Az elmúlt napokban két tolvajt is tetten értek a tulajdonosok. A 24 éves marosvásárhelyi Carcula Carmen Cornelia behatolt a Parângului utcai, be nem zárt lakrészbe, s különbözô javakat akart eltulajdonítani onnan, ám a lakás tulajdonosa idejében hazajött, s a tettest átadta a rendôrségnek. A nô szabadlábon védekezhet az ellene felhozott vád ellen. A 29 éves, szintén marosvásárhelyi, büntetett elôéletû Roman Robert Jean a Gyár utcában álló személygépkocsit törte fel, ám annak gazdája résen volt, s megakadályozta a lopást. A 29 éves férfi ellen más, hasonló tettek kapcsán is folyik a kivizsgálás.
A Marosvásárhely környéki falusi labdarúgó-bajnokságban részt vevô csapatok vezetôi szeptember 5-én, kedden 15 órától a Megyei Labdarúgó Sportegyesület Liviu Rebreanu (volt Grivica rosie) utca 31-33. szám alatti székházában tanácskoznak. Fô napirendi pont a bajnokság megszervezése.
Augusztus 30-án éjszaka Kurcsi Lajos, Györfi György, Györfi János (27 éves) és Györfi János (23 éves) körtvélyfájai lakosok a szászrégeni erdészeti hivatalhoz tartozó marosjárai egységbôl felhasogatott tûzifát loptak, eladás céljából. Körtvélyfája határába érve találkoztak a fegyverviselési engedéllyel rendelkezô Lackó Imrével, aki vadászfegyverével a kezében megállította ôket, s megkérdezte, honnan hozzák a faanyagot. A tettesek elvették a fegyvert, s megverték Laczkó Imrét. A kivizsgálások során a rendôrség Kurcsi Lajosnál megtalálta a részben széttört puskát. A kivizsgálások folytatódnak, Kurcsi Lajost és Györfi Györgyöt letartóztatták, az ellenük felhozott vádak: lopás, a fegyvertartásra vonatkozó szabályok megsértése és rombolás. Lackó Imrét a megyei kórházban kezelik – tájékoztat a rendôrség sajtóközleménye.
Szeptember 10-én Magyarsároson kortárstalálkozót rendeznek az 50 éveseknek. Az ünnepi mûsor reggel 9 órakor kezdôdik az iskolában, 11 órakor istentiszteletet tartanak, ezt koszorúzás követi. 14 órától a meghívottak ünnepi ebéden vesznek részt a kultúrotthonban, majd 22 órakor tábortûz zárja a találkozót.
A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia kedden 19 órától a Kultúrpalota nagytermében rendkívüli hangversenyt tart. Mûsoron: Giuseppe Verdi: A végzet hatalma címû opera nyitánya, Gyôzelmi induló az Aida operából, Amilcare Ponchielli: Az órák tánca, Gioacchino Rossini: Bruschino úr címû opera nyitánya, Pietro Mascagni: szimfonikus intermezzo a Parasztbecsület címû operából, Adolphe Adam: A nürnbergi baba címû opera nyitánya, Anton Rubinstein: Melódia, Jean Sibelius: Alla Marcia a Karelia szvitbôl, Franz von Suppé: Boccaccio-induló és Oscar Nedbal: Kavalier keringô. Vezényel: Franz Lamprecht Németországból.
A kormány döntése alapján Kisebbségkutató Intézetet hoznak létre Kolozsváron. A kisebbségvédelmi hivatal koordinálásával mûködô intézet a kormány felkérésére készít majd felméréseket, háttér-tanulmányokat, elemzéseket a kisebbségekkel kapcsolatos kérdésekrôl – közölte pénteken Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter az MTI-vel. Az intézet felépítésérôl, alkalmazottainak számáról egy újabb kormányrendelet fog határozni a késôbbiekben. Eckstein-Kovács Péter azt a reményét fogalmazta meg, hogy az intézet még az idén novemberben sorra kerülô törvényhozási választások elôtt megkezdi tevékenységét. A kolozsvári székhelyû intézet létrehozását még 1997-ben javasolta az RMDSZ.
A csütörtöki kormányülésen a kisebbségvédelmi hivatal kezdeményezésére rendeletet hoztak az egyének, illetve közösségek hátrányos megkülönböztetésének bírságolásáról. A rendelet értelmében 500 ezer lejtôl 10 millió lejig terjedô bírsággal sújtják azokat, akik faji, nemzetiségi, vallási alapon, az érintett személy meggyôzôdésétôl függôen megkülönböztetést alkalmaznak valakivel szemben az alkalmaztatásban, illetve szociális juttatások megítélésében. A bírság összege 1 millió lejtôl 20 millió lejig terjed, ha a diszkriminációt személyek csoportjával, közösségekkel szemben alkalmazzák. A diszkriminatív intézkedések ellenôrzésére és szankcionálására a román kormány létrehozza a hátrányos megkülönbözetés elleni országos tanácsot.
Csütörtökön Kolozsváron létrehozták a Korrupció és Szervezett Bûnözés Elleni Országos Társaságot (SNSCOC), amelynek 30 tagja van. Az intézményt Gheorghe Mocuta igazságügyminisztériumi államtitkár vezeti. A SNSCOC szoros kapcsolatot fog kiépíteni a nemzetközi szervezetekkel és intézményekkel, amelyek ugyanezek ellen a jelenségek ellen lépnek fel. Gheorghe Mocuta kijelentette, hogy az általa vezetett intézmény tagjai már fel is vették a kapcsolatot egyes nemzetközi szervezetekkel, és a Babes—Bolyai Tudományegyetemmel közösen elvégeztek egy kutatást is. Ennek az alanyai a szamosújvári börtön 1500 bentlakója volt.
A kormány elfogadott csütörtökön egy sürgôsségi rendeletet, amelynek értelmében be lehet majd fejezni a cernavodai atomerômû második egységének az építési munkálatait. Ugyanakkor elkezdôdhetnek a tárgyalások a Nuclearoelectrica és a külföldi érdeklôdök között, akik hajlandók volnának befektetni e terv megvalósításába. A Nuclearoelectrica 2010 december 31-ig nem kell fizessen profitadót. A sürgôsségi rendelet értelmében a nehézvíz elôállítása továbbra is a ROMAG–Prod feladatkörébe tartozik.
Az ausztrál Esmeralda bányavállalat – a tiszai ciánszennyezést okozó Aurul aranybánya résztulajdonosa – nevében eljáró csôdgondnok pénteken cáfolta, hogy peren kívüli egyezségre törekedne a magyar kormánnyal a kártérítésrôl. Az Esmeralda csôdfelügyeletét ellátó Hall Chadwick könyvvizsgáló cég szóvivôje a Reutersnek Sydneyben azt mondta: a cég nem tett lépéseket egy ilyen egyezség elérésére. Hozzátette: tud arról a magyarországi sajtójelentésrôl, amely szerint az Esmeralda keresné az egyezség módját. A Reuters szerint az ausztrál rádió is beszámolt arról, hogy Montskó Éva, a tiszai kormánybiztos szóvivôje jelentések szerint azt mondta: az Esmeralda Magyarországra küldte képviselôit, kiderítendô, hogy a magyar vezetés hajlana-e a peren kívüli egyezségre.
Slobodan Milosevic jugoszláv elnök a szeptemberi általános és elnökválasztás elôtti kampány keretében elutazik a nyugati ellenôrzés alatt álló Koszovóba, jóllehet a dél-szerbiai tartományban letartóztathatják a háborús bûnök elkövetése miatt ellene tett ENSZ- vádemelés alapján. A jugoszláv elnök egy tanácsadója csütörtökön közölte, hogy Milosevic Koszovóba készül. Nikola Sainovic, azt azonban nem mondta el, hogy Milosevic mikor utazna a tartományba, amely a Jugoszlávia elleni NATO-hadjárat óta az ENSZ és a NATO felügyelete alatt áll. Richard Boucher amerikai külügyi szóvivô Washingtonban azt mondta, hogy a jugoszláv elnököt "le lehet és le kell tartóztatni".
Európában manapság kétszer annyi ember hal meg a levegô szennyezettsége következtében, mint közúti balesetben – minden 17. haláleset a kontinensen a légszennyezôdés, különösen a kipufogó gázok számlájára írható – állapította meg egy svájci kutatócsoport. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megbízásából készült tanulmány, amelyet a The Lancet címû orvosi lap legfrissebb száma közöl, megállapítja: Franciaországban, Ausztriában és Svájcban a halálestek hat százalékáért – évi 40 ezer elhalálozásért – felelôs a légszennyezés.
Az Atletico de Madrid egy hajdani, a polgárháborúban agyonlôtt középpályása lehet az elsô, akit a foci világából választ szentjei közé a katolikus egyház – közölte az As címû spanyol sportlap. Manolo Garnica volt a sztárja az 1911-es szezonnak, amelyben az Atletico nyerte a Spanyol Kupát. A csatár egyike az 1936-39-es polgárháború azon 10 ezer áldozatának, akiket a spanyol katolikus egyház a boldoggá avatásra jelöltek közé választott.
Nyolcas ikreket vár egy szicíliai asszony, akit két milánói kórház próbál megfelelôen ellátni, noha az orvosok nem nagy esélyt látnak a jövendô újszülöttek életben maradására. Mariella Mazzara, a szicíliai Trapaniban élô háztartásbeli mesterséges megtermékenyítéssel esett teherbe. Az orvosi beavatkozás - ahogy gyakran lenni szokott – "túl jól sikerült". Mivel a fejlettebb észak-olasz országrészben lévô nagyváros, Milánó rendelkezik csak megfelelô egészségügyi eszközökkel, két ottani kórházat is "készültségbe helyeztek". Az asszony a napokban lépett terhességének huszonharmadik hetébe, és az orvosok joggal tartanak attól, hogy nem lesz képes kihordani a gyermekeket.
Kína a világtörténelem legnagyobb népszámlálására készül; még a titkos gyerekeket is össze akarják számolni. A határnap november elseje. Ez lesz az ötödik átfogó népszámlálás a Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulása óta, és – tekintettel a lakosság becsült 1,2 milliárdos számára – a világ legnagyobb ilyen vállalkozása. Ötmillió népszámláló indul munkára ôsszel, és az összeírásra 500 millió jüant (60 millió dollár) fordít a kínai kormány. A népszámlálók megkísérlik listába venni azokat a gyerekeket is, akiket szüleik eddig nem anyakönyveztek, mert a nyolcvanas évek eleje óta érvényes, szigorú születéskorlátozási politika ellenében hozták világra ôket.
KÉT ÁLTALÁNOS asztalost keresek rövid idôre Piatra Nemtra, bútorok javítására. Szállás, koszt biztosítva. Tel. 092-916-632, Nicolici család. (12032)
KFT ALKALMAZ szakképzett ácsot csoportvezetônek és csempézni tudó kômûveseket. Tel. 167-295, 8-12 óra között. (12063)
ÉKSZERÉSZEKET alkalmazunk. Tel. 132-205, 094-805-043. (11943)
LAMBÉRIA, PADLÓDESZKA és FÛRÉSZÁRU eladó a gyártótól. Chesa és Pop Kft., Nyárádtô, Fô út 431/A sz. Tel. 065/169-727. (sz.)
KFT VARRÓNÔKET alkalmaz minimum 3 év régiséggel a szakmában. Tel. 094-692-873. (11482)
FIÚKAT ALKALMAZUNK autóalkatrész-üzletbe. Tel. 094- 502-330. (11755)
KFT ALKALMAZ festékraktárba tapasztalattal rendelkezô férfi raktárost. Korhatár 35 év. Felvilágosítás a 214-075-ös telefonszámon. (11783)
ALKALMAZUNK dízelautóval rendelkezô kereskedelmi ügynököt. Tel. 218-928. (11849)
ALKALMAZUNK munkakönyvvel 5 év régiséggel rendelkezô karbantartót húsipari mûhelybe. Érdeklôdni naponta 8-16 óra között a 168-651, 166- 750-es telefonszámokon. (11909)
ÁRUSZÁLLÍTÁS hôszigetelt, 8 t-ás autóval. 5.500 lej + HÉA/km. Tel. 094-523-268. (11953)
ALKALMAZUNK MAGYARORSZÁGRA magyar-román és angol vagy orosz nyelvtudással munkatársat. Alapfokú számítógép-kezelés kötelezô. Tel. 00-36-30-99-26-740. (11927)
A DERMAGANT KFT — Marosvásárhely, Szabadság utca 110/A szám alatti székhellyel — szakképzett varrónôket alkalmaz munkavédelmi felszerelések varrásához. Ajánlatunk: tisztességes jövedelem és a próbamunkaidô lejárta után munkakönyves alkalmazási lehetôség. Tel. 168-756, 131- 749, 7-15 óra között. (12033)
ELADÓ 68 ár termôföld a Pandúrok útja közelében, ára: 500.000 lej/ár, 45 ár termôföld Nyárádtô (Ungheni) mellett, ára: 250.000 lej/ár és üveges vitrin. Tel. 161-175, 138-946. (12013)
ELADÓ lerobbant karosszériás Dacia személygépkocsi jó motorral. Elônyben autószerelôk. Tel. 146-064. (12007)
ELADÓK új inoxkagylók, Mountain Bike biciklik, gázkonvektorok. Tel. 212-369, 216-870. (11848)
ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, kombinált hûtôket és automata mosógépeket nagyon jó állapotban, garanciával. Tel. 165-373, 256-618. (11200)
ELADÓ Volkswagen Transporter 8+1 kitûnô állapotban. Tel. 120-038, 16-21 óra között. (11968)
ELADÓ holland és német importbútor, másodkézbôl. Tel. 095-870-045. (11947)
ELADÓ 20 ár föld közel az Unirii negyedhez. Tel. 161- 826. (11979)
ELADÓ 1986-os kiadású Wartburg jó állapotban. Tel. 168-008. (12024)
VÁSÁROLUNK hízott disznókat, 24.000 lej/kg. Tel. 168-651, 166-750. (12094)
ELADÓK ménesben nevelt "Semigreu românesc" fajtájú lovak, 3 kanca és 1 mén, 2-5 év között, nagyon jó kondícióban. Érdeklôdni a 041-747-087 és 092-502-266-os telefonszámokon. (12099)
ELADÓ 100 éves ingaóra. Tel. 147-795. (12098)
KIADÓ bútorozott szoba diáknak a Kárpátok sétányon. Tel. 210-457. (11991)
CSERÉLEK 2 szobás, I. osztályú lakást 4 szobás elsô osztályúval a Kövesdombon, 30 millió lej különbözettel. Tel. 138-561, 094-289-226. (11992)
ELADÓ vagy kiadó I. emeleti, 2 szoba-összk