Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektol. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkereso..........................50 Ft

Részvétnyilvánítás................…&# 133;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegu apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetok) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Jelképes munkatelep-avató

A tegnap délelôtt Borbély László, a Közmunkaügyi és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára, a fôvállalkozó Solel Boneh Joint Venture cég, valamint a megye hivatalosságai, illetve a programban részt vevô községek polgármesterei jelenlétében, Mezôcsáváson jelképesen megnyitották a vidéki ivóvízhálózat- kiépítés elsô munkatelepét.

Az államtitkár az ünnepségen elmondta, hogy a program beindítása jelentôsen hozzájárul az ország infrastruktúrájának a fejlesztéséhez, emellett a vidéki ivóvízhálózat mintegy 2 millió ember életét könnyíti majd meg. A minisztérium nagy erôfeszítéseket tett azért, hogy külföldi bankhitelekbôl biztosítani tudja a megvalósításhoz szükséges anyagiakat. 60 millió dollárt költöttek szociális lakások építésére, 280-at pedig az ivóvízhálózat kiépítésére szánnak. Ezáltal az országban levô mintegy 12.500 faluból 8.300-ban vezetékes ivóvizük lesz az ott lakóknak. Amikor Maros megye költségvetése mintegy 20-40 milliárd lej – vetette össze az államtitkár –, akkor erre a célra a minisztérium 214 milliárd lejt szánt. A fôvállalkozóval kötött szerzôdés értelmében, megyénkben két év alatt 18 község, 44 falu 63.000 lakója jut vezetékes ivóvízhez. Az elsô község, ahol munkához látnak a kivitelezôk Mezôcsávás, a hozzá tartozó Mezôszabad, Mezôfele, Mezôszabéd falvakkal együtt. A következô munkafrontot Makfalván nyitják – tudhattuk meg Borbély László felszólalásából.

Carmen Vamanu prefektus három nyelven üdvözölte a jelenlevôket és hivatala részérôl támogatásáról biztosította a program kivitelezôit és haszonélvezôit egyaránt. A házigazda Augustin Toganel polgármester történelmi eseménynek nevezte e napot. – Régi vágyunk válik ezáltal valóra, hiszen az elsôk között voltunk, akik elkészítettük a terveket – mondta. Virág György, a megyei tanács elnöke elmondta: intézménye jelentôsen hozzájárult ahhoz, hogy elkészüljön a megfelelô dokumentáció, de most már az érintett települések polgármestereitôl függ, ki milyen gyorsan tudja elôkészíteni a terepet a munkagépeknek, és ettôl függ majd az is, hogy a megfelelô ütemben végzik-e majd el a munkát az építô cégek. Végül Egon Lavitól, a fôvállalkozó Solel Boneh Tahal Joint Venture vezérigazgatójától megtudhattuk, hogy az 1998-ban megszervezett versenytárgyaláson 220 millió dollár értékû munkálatot nyertek el, így az ország 22 megyéjében nyitnak majd munkatelepeket. Mindamellett, hogy munkájukkal hozzájárulhatnak a vidékfejlesztéshez, megyénként mintegy 300-500 helyi lakosnak is munkalehetôséget teremtenek. Azzal is tisztában vannak, hogy nagy munkát vállaltak el, hiszen nemcsak egyszerûen a vezetékeket helyezik a földbe, hanem víztisztító állomásokat, tárolókat is építenek. Ígéretük szerint tartós, minôségi, korszerû berendezéseket szeretnének majd átadni a haszonélvezôknek.

A felszólalások után a hivatalosságok a földbe helyezték azt az iratot, amely majd az utókornak jelzi e fontos dátumot.

Virág György a Népújságnak elmondta, hogy a megyei tanács megtesz mindent annak érdekébe, hogy a kivitelezés alatt ne legyenek fennakadások. Hozzátette: "Kopacz Miklós tervezô felel majd az összes munkálatokért a megyében, emellett munkatelep- vezetôket alkalmazunk minden egyes munkához. A jóváhagyások beszerzésében egyengetjük ezek útját, hogy ne akadjanak el a bürokrácia útvesztôjében. A legfontosabb, hogy minél több községnél rendezzük gyorsan a szükséges ügyiratokat, hogy minél hamarabb munkához lehessen látni.

Vajda György

A híres segesvári Târnava inggyár dolgozói , kedden sztrájkba léptek.A gyár udvarán összegyûlt munkások azt állítják, hogy a reggeli órákban kiadott normák túl nagyok és egyszerûen nem teljesíthetôk.

Az eddigi alapfizetést amely 1.100.000 volt, 1.400.000 lejre növelte ugyan a gyár vezetôsége, de kevés a valószínûsége annak, hogy a munkások meg fogják azt kapni, a 200-300 darabbal nôtt egyéni normák miatt. A varrónôk szerint, a helyzet eddig sem volt túl rózsás, már hónapok óta napi 16 órát dolgoznak: tehát reggeli váltás, 8 óra szabad, majd esti váltás. Ennek ellenére voltak munkások, akik pár száz ezer lejes fizetéssel mentek haza a hónap végén. Elégedetlenségükre a gyár egyre-másra halmozza rekord exportjáért a kitüntetéseket (az utolsót nemrég kapta), viszont a munkakörülmények meg a fizetések nem javulnak.

Lapzártakor a munkások még mindig az udvaron tartózkodtak, a gyár igazgatónôje, Cecilia Mânzu Hancu, viszont tárgyalásokat folytatott a szakszervezeti elnökkel, meg a munkások által kijelölt négy reprezentánssal.

Bár a sztrájk nem 100%-os , néhány varrónô munkába állt a déli váltás megkezdésekor, az udvaron álló munkásnôk eltökélt szándéka, hogy nem térnek visza dolgozni mindaddig, míg nem egyeznek ki a gyár vezetôségével.

Szerdára virradó éjszaka és tegnap egész nap a tûzfészkek eloltásán dolgoztak a Maros és Hargita megyei tûzoltók és csendôrök a hétfô éjszaka a Kelemen-havasokban található Tihu csúcs gerince alatt kialakult erdôtûz után. Mint Câmpian Nicolae tûzoltóezredes elmondta, a tûzoltók, uralják a helyzetet, igaz, a szélcsend is közrejátszott abban, hogy a tûz továbbterjedését elég rövid idô alatt sikerült megakadályozni. A nagyméretû erdôtûzben több mint 20 hektár erdô vált a tûz martalékává. A kiváltó okra még nem derült fény és a károkat sem sikerült felmérni.

A Közmunkaügyi és Területfejlesztési Minisztérium egyik programja a lakásépítésekre vonatkozik. Ennek keretében 60 millió dollárból 13 megyében mintegy 2000 lakrész építését kezdhették meg. Maros megyében 8 milliárd lejjel támogatták az önkormányzatokat szociális lakások felhúzásában, 9-et pedig, a 2000. évi 19-es számú kormányhatározat alapján, az 1989 elôtt megkezdett tömbházak befejezésére fordíthatna.

Marosvásárhelyen és környékén két olyan objektum van, amely részesült minisztériumi támogatásban. Az egyik a Contranscom Benta cég által kivitelezés alatt levô Napkelte (Rasaritului) negyed, ahol az elsô fázisban 54 villa típusú ház épül. Borbély László államtitkár tegnapi terepszemléjén kiderült, a lakónegyedbeli munkálatok 70 százalékát elkészítették, 12 ház már átadás elôtt áll, az elsôkbe november elején beköltözhetnek a tulajdonosok. A Napkelte negyedben 90-tôl 120 négyzetméteres magánházak készülnek, egyforma, kb. 5 ár telekkel együtt. Az ügyfelek négy típusból válogathattak, de a belsô módosításokat az igényeknek megfelelôen végezték el az építôk. Az infrastruktúra kiépítése után itt üzletkomplexumot is létesítenek.

A jövô héten adják át Marosvásárhelyen az Egyesülés negyedben levô tömbházat, amelynek egy része szociális, illetve szolgálati lakásként kerül majd a tulajdonosokhoz. Jelenleg az épületben az utolsó simításokat végzik és várható, hogy a héten a gáz- , víz- és a villanyhálózat is mûködjön. Az épületben külön- külön lépcsôházanként, kis teljesítményû hôközpontot is üzembe helyeznek.

A kormányfô gazdasági jelentése a parlamentben

A jelenlegi kormány tevékenységének tíz hónapja alatt nagyrészt teljesítette azt, amit 1999 decemberében vállalt – hangsúlyozta Mugur Isarescu kormányfô szerdán, ismertetve a parlamentben a kormányzati munkáról készített jelentését.

Isarescu emlékeztetett arra, hogy tavaly decemberben súlyos politikai válság nyomán vette át a miniszterelnöki tisztet és arra vállalkozott, hogy megindítja a pozitív gazdasági fejlôdést az országban.

A kormányváltás elôtt, háromévi folyamatos gazdasági recesszió közben, a hazai össztermék (GDP) közel 14 százalékkal csökkent, a munkanélküliség 11,5 százalékos, a tizenkét havi infláció pedig 54,8 százalékos volt. Románia nem tudott kijutni a nemzetközi tôkepiacokra, a hazai és a külföldi szakértôk egyaránt az ország fizetésképtelenségét jósolták. Ebben a helyzetben az új kormány kénytelen volt az ország valutatartalékainak jelentôs részét felhasználni.

Az idei – választási – évre kidolgozott gazdasági elképzelések a pénzügyi reformra, az infláció csökkentésére és a nemzeti gazdasági stratégia, valamint az azt kísérô akcióterv elkészítésére összpontosultak.

Isarescu emlékeztetett arra, hogy a nyereségadót 38 százalékról 25 százalékra csökkentették, az általános forgalmi adót 19 százalékon egységesítették és bevezették az általános jövedelemadót.

Az inflációt az Isarescu-kormány 2000-ben 27 százalékra tervezte. A pénzromlás üteme ehelyett az év végére 40 százalék lesz, de ez is közel 15 százalékpontos javulás 1999-hez képest. A korábbi folyamatos gazdasági visszaesés helyett az idén Románia három év után elôször 1,5 százalékos gazdasági növekedést fog elérni.

A kormányfô beszámolt arról, hogy az idei télen szükséges energia finanszírozására a kormány 250 millió euró külsô hitelt szerzett. A tervezett 2 millió hektárnyi terület egyötödét vetették be eddig búzával. Románia hosszú évek után ismét államkötvényeket tudott értékesíteni külföldön.

– A novemberi választások után alakuló új kormányra növekvô aranytartalékot, az 1996-os szinttel megegyezô külsô adósságot és 2,2 milliárd dolláros devizatartalékot hagyunk, ez utóbbi az 1996-osnak a háromszorosa – mondta Isarescu.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a nemzeti gazdasági stratégiát és az akciótervet valamennyi politikai párt elfogadta, azt átadták az Európai Bizottságnak, amely reményét fejezte ki, hogy a stratégia sarokszámait a következô román kormány is tiszteletben tartja majd.

Isarescu leszögezte: a gazdaságban nincsenek csodaszerek, nincsenek csodás eredmények. Továbbra is létezik a gazdasági visszaesés veszélye. Ha érthetô is a türelmetlenség, hogy a gazdasági fellendülés hatása az életszínvonalon is érezhetô legyen, a reform lelassítása populista megfontolásokból rendkívül kockázatos lenne – mondta.

Izraeli–palesztin konfliktus

A Palesztin Hatóság értékelése szerint az egyiptomi Sarm-es-Sejkben megtartott közel-keleti csúcstalálkozó eredménye olyan alapot jelent, amelyen felépülhet az izraeli–palesztin békemeg- állapodás.

A Palesztin Hatóság nyilatkozata szerint a csúcstalálkozó eredménye nem teljesen felel meg a palesztinok és az arabok várakozásainak, de olyan alapot jelent, amire lehet építeni. A nyilatkozat szerint tanúbizonyságot nyert Izrael valódi béketörekvése – jelentette az AFP a WAFA hivatalos palesztin hírügynökségre hivatkozva.

Simon Peresz volt izraeli kormányfô szerint egy közel- keleti katasztrófát sikerült megelôzni azzal, hogy az izraeli és a palesztin fél megegyezett egymással az erôszak megszüntetésérôl a keddi egyiptomi válságcsúcson.

Peresz meggyôzôdése szerint a sarm-es-sejki tárgyalások révén ismét lehetségessé válik a békefolyamat továbbvitele. Elismerte, hogy nem a legtökéletesebb megállapodás jött létre, de szerinte az is eredmény, hogy a csúcstalálkozó nem bukott meg. A politikus – aki jelenleg a regionális fejlesztési miniszteri tárcát vezeti az izraeli kormányban – hágai nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy a csúcs résztvevôi szinte minden remény nélkül érkeztek Egyiptomba.

Ariel Saron, az izraeli ellenzéki Likud vezetôje néhány órával a sarm-es-sejki izraeli–palesztin megállapodás után megszakította az Ehud Barak vezette kormánnyal megkezdett koalíciós tárgyalásait.

Mint a DPA jelentette, Izraelben más jobboldali pártok is elégedetlenségüket fejezték ki a Barak és Jasszer Arafat palesztin vezetô közötti megállapodás miatt.

Barak – akinek kormánya a 120 parlamenti mandátumnak csak mintegy a negyedével rendelkezik – a zavargások megszüntetésérôl szóló szóbeli megegyezés után úgy nyilatkozott az izraeli televíziónak, hogy továbbra is idôszerûnek tartja egy nemzeti szükségkormány létrehozását a Saron vezette jobboldali Likud és egyéb pártok bevonásával.

Efráim Kishon (Kishont Ferenc) magyar származású izraeli író nem hisz abban, hogy a közeljövôben tartós béke lehet a Közel-Keleten.

"Ebben a tekintetben inkább borúlátó vagyok" – nyilatkozott az ismert szerzô, humorista az Express címû kölni újságnak. A lap szerdai számában idézett szavai szerint a közeli jövôben minden bizonnyal nem lesz valóságos béke az izraeliek és a palesztinok között.

"Ez már a harmadik palesztin nemzedék, amely azt tanulja, hogy szomszédja az ördög" – mondta Kishon. Megítélése szerint az emberekben hiányzik a bizalom, hogy békében egymás mellett lehetne élni.

A nemzetközi hírû író mindazonáltal szükségesnek tartja a békét, és azt mondja, meg kell kísérelni valóságos békeszerzôdést kötni. Szerinte Ehud Barak izraeli miniszterelnök igen messze elment ennek érdekében – bátor ajánlatot tett.

Kishon az AP jelentése szerint végezetül kijelentette: "Attól tartok, hogy mi ebben a nemzedékben továbbra is békétlen status quóban fogunk élni".

A magyar igazságügy-miniszter kérelmére a román igazságügyi hatóságok hozzájárultak ahhoz, hogy Kristóf József Flóriánt, a Romániában elítélt magyar állampolgárt hazahozzák, és büntetését Magyarországon hajtsák végre. A külföldön tartózkodó Dávid Ibolya az MTI érdeklôdésére telefonon elmondta: miután tudomására jutott, hogy Kristóf József Flóriánt, aki csaknem három évig volt elôzetes letartóztatásban, az eljárás, a vádemelés és az ítélet nagyon megviselte, haladéktalanul hivatalból kérelmezte hazahozatalát, amelyben a román igazságügy-miniszter, és a Legfelsôbb Bíróság igen rövid idô alatt járt el.

Az igazságügy-miniszter hozzáfûzte: a magyar büntetés- végrehajtás az elítéltet befogadta, és súlyos egészségi állapotára való tekintettel az Igazságügyi Megfigyelô és Elmegyógyító Intézetbe helyezték el, ahol nemcsak megfigyelik, hanem gyógykezelésben is részesítik.

Dávid Ibolya szólt arról is, hogy az elítéltet minden olyan kedvezmény megilleti, amely a Magyarországon fogva tartottakra vonatkozik.

Kristóf József Flóriánt hatósági személy ellen elkövetett erôszak, valamint emberölés bûntettének kísérlete miatt ítélték el Romániában hét év hat hónapra.

RMDSZ az önkormányzatokban

Az RMDSZ Maros megyei szervezete szombaton, október 21-én, a Kultúrpalota nagytermében Önkormányzati Konferenciát tart a szövetség megyei önkormányzati képviselôinek. Az RMDSZ az önkormányzatokban címmel tartott rendezvényen jelen lesz Markó Béla szövetségi elnök, Frunda György, az RMDSZ államelnök-jelöltje, Borbély László államtitkár, Dr. Kelemen Atilla képviselô, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, Kerekes Károly képviselô, valamint Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke.

Október 21-én, szombaton, Markó Béla szövet- ségi elnök részt vesz és elôadást tart Gyer-gyószentmiklóson, az 1956-os magyar forradalom évfordulója alkalmából megrendezendô megemlékezésen. A gyergyói rendezvény 17 órakor kezdôdik.

Külhoni állampolgárság

Már 100 ezer támogató aláírás gyûlt össze a külhoni állampolgárság intézményének létrehozásához – jelentette ki Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Kárpát-medencei régiójának elnöke Csíkszeredában.

A külhoni magyar állampolgárság jogintézményérôl és a külhoni magyar állampolgárságot igénylôk névjegyzékének összeállításáról a hét elején kezdtek elôadás-sorozatot az MVSZ képviselôi Székelyudvarhe-lyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen.

– A teljes körû állampolgárság történelmi jussunk. A külhoni magyar állampolgárság jogintézményének létrehozására vonatkozó törvénytervezet válaszol az ellenzôi által hangoztatott demagóg ellenérvekre, miszerint az állampolgárság az adófizetôi minôség révén szerzett szavazati joggal is járna, valamint arra, hogy az utódálla- mok magyarsága áttelepedne Magyarországra – idézte szerdai számában a Hargita Népe címû magyar nyelvû napilap Borbély Imrét.

– A tervezet nem biztosít szavazati jogot és nem ad lehetôséget az áttelepedésre, hisz a külföldön élôkre vonatkozik – hangsúlyozta a Kárpát-medencei régióelnök.

Borbély elmondta, hogy a tervezet szerint alanyi jogon nyeri el a külhoni állampolgárságot az, aki magyarnak vallja magát, beszél magyarul, felmenôje magyar állampolgár volt és a trianoni utódállamok valamelyikének polgára.

Kérdésekre válaszolva az elôadó kitért a tervezetnek a magyarországi politikai pártok körében történt többnyire kedvezô fogadtatására, egyedül a legnagyobb koalíciós partner, a Fidesz-Magyar Polgári Párt magatartását nevezte nem túl bátorítónak.

Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára a közelmúltban a magyar kormánnyal szembeni nyomásgyakorlásként értékelte azt, hogy aláírások gyûjtése kezdôdött a romániai magyarság körében az MVSZ által javasolt külhoni állampolgárság támogatására. Németh szerint a határon túli magyarokat képviselô szervezeteknek mindenféle aláírásgyûjtések helyett a Magyar Állandó Értekezleten kellene kifejteniük a határon túli magyarok jogállásáról kidolgozott konkrét elképzeléseiket.

RMDSZ választási találkozók

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség választási programjában az eddigieknél jelentôsebb hangsúlyt fektet az erdélyi régiók specifikus problémáinak, igényeinek képviseletére. Az RMDSZ kampánya kiváló lehetôséget nyújt arra, hogy a szövetség vezetôi körútjaik során feltérképezzék az erdélyi falvak, városok magyar lakóinak konkrét gazdasági és szociális gondjait – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Az elkövetkezô hetekben a szövetségi elnök, Frunda György, az RMDSZ államelnök-jelöltje, valamint a szövetség helyi és országos képviselôi végigjárják Erdély településeit, ahol választási fórumokon találkoznak majd a helyi magyarsággal. Markó Béla ez ügyben felkérte az RMDSZ megyei szervezeteit, hogy ennek szellemében a városok és községek mellett minél több kistelepülésen is szervezzenek választási találkozókat.

"Milyen magyarságot, milyen Erdélyt, milyen Romániát akarunk?"

Október 22-én, vasárnap kezdôdô kampánykörútja során Markó Béla szövetségi elnök Marosvécsre látogat, ahol 10.30-kor találkozik a település polgármesterével, valamint önkormányzati képviselôivel.

A körút második állomásaként a szövetség elnöke Disznajóra érkezik, ahol részt vesz a helyi kultúrotthonban 12 órakor tartandó RMDSZ választási fórumon, majd 17 órakor Marosfelfaluban, a mûvelôdési házban találkozik a helyi magyarsággal.

Az RMDSZ Maros megyei szervezete részérôl a találkozón részt vesz dr. Kelemen Atilla, a megyei szervezet elnöke, Borbély László államtitkár, valamint Márk Endre, az RMDSZ szászrégeni kerületének elnöke. A fórumokon a szövetség célkitûzéseirôl, választási programjáról, valamint a régió aktuális gondjairól lesz szó majd. A szervezôk mindenkit szívesen várnak a rendezvényekre.

Frunda György pénteken, október 20-án, részt vesz az RMDSZ Segesváron délután 17 órától kezdôdô választási fórumán. A szövetség államelnök- jelöltjét elkísérik a Maros megyei RMDSZ-szervezet Ügyvezetô Elnökségének tagjai is. Frunda György ugyanakkor jelen lesz a Bernády Napok alkalmából, a marosvásárhelyi Bernády Házban 19 órától kezdôdô ünnepségen is, ahol átveszi a Bernády Alapítvány emlékplakettjét.

Úgy látszik, nem tudunk meglenni sorállás nélkül. Ha már nem kell húsért, olajért, cukorért órákat tolonganunk egy szellôzetlen üzlethelyiségben, sebaj, megteszi a villanyáram is. Pártunk és államunk... izé, akarom mondani, mindnyájunk kedves monopolhelyzetet élvezô áramelosztója gondoskodott a már-már feledésbe merülô hagyományaink felújításáról. Akarsz tévét nézni, rádiót hallgatni, géppel mosni, netalán nem átallsz este a petróleumlámpa helyett elektromos izzót használni? Akkor mars a sor végére!

Mert hát, hogyan is várhatjuk el az áramelosztó ôfelségétôl, hogy – mint eddig – civilizált formában, a fogyasztó lakásán vegyék át a fogyasztás ellenértékét? Spórolniuk kell a személyzettel, nem csak pénzbeszedôkre nem futja, de – ha már a fogyasztónak kell elmennie kifizetni a számlát – képtelenek kellô számú kassza megnyitására is! Miféle dekadens nyugati reminiszcencia az, hogy ôk vannak a fogyasztóért és nem a fogyasztó ôértük? Kell az áram, akkor havonta mindenki sürgôsen tervezzen be egy szabadnapot, mert legalább egy mûszaknyi idô, amíg a központi kasszánál, többórás sorállás után kifizethetô a fogyasztás ellenértéke. Áramelosztó ôfelségének ugyanis túl kevésbe kerül az elektromos áram – néhány hónap alatt mindössze duplájára, jóval az inflációs szintnél nagyobb mértékben drágult –, nem engedheti meg magának, hogy pénzbeszedôket alkalmazzon. Nehogy a személyzetnek a minisztereknél alacsonyabb fizetést kelljen biztosítania. Vagy talán azért vezették be a havi kötelezô néhány órás sorállást, hogy a pórnépnek legyen ideje rendszeresen és többször elolvasni a pénztárcsarnokban kifüggesztett
cáfolatot a fizetések mértékérôl? Mert hát a sajtó ismét túlzott, valótlant állított, ôk aztán valósággal ingyen, éjt nappá téve dolgoznak, hogy tíz sovány esztendô után az állampolgároknak ismét legyen lehetôségük egy jó kis nosztalgiázó sorállásra.

A kommunizmus idején alaposan megnevelt polgárok pedig engedékenyen beállnak a sor végére, mert fizetni muszáj, mert hát ráadásul fenyegetôzik is az értesítôn a villanyáram kényura: márpedig hét napon belül így meg úgy, mert különben a feszültséged bánja. Szegény fogyasztó pedig engedelmes, mert ôt még úgy tanították: állambácsival nem jó ujjat húzni, már minden kisiskolás tudja, hogy úgyis az erôsebb kutya...

Vajon meddig? Vajon meddig lehet eltûrni, hogy a különbözô monopóliumok, hivatalok, kizárólagos szolgáltatók azt csináljanak az állampolgárral, amit óhajtanak? Meddig fogunk lemondóan legyinteni, hogy ugyan, ez Románia, a korlátlan lehetôségek – és hülyeségek – országa? Meddig lesz a fogyasztóvédô hivatal egyszerû tehetetlen báb az állami maffia szétágazó csápjainak kezében? Meddig tûrjük mi, egyszerû fogyasztók, hogy az áramszolgáltató úgy packázzon velünk, ahogy akar? Azt mondják, hogy az ember sok mindent eltûr. Akkor milyen érvvel gyôzzük meg azokat, akik a hasonló disznóságok láttán úgy döntenek, hogy elegük van ebbôl, ôk inkább egy normálisabb – értsd: nyugatabbra fekvô – társadalomban keresnek boldogulást?

Valóban nem tehetünk semmit égbekiáltóan kirívó méltánytalanságok esetében sem? Ha igen a válasz, akkor igencsak sajnálom a hazai társadalmat. Hisz akkor megérdemli sorsát, azt, hogy sereghajtó szerepet tölt be Európa társadalmai közt.

Ui.: Kellett új személyazonossági iratot kiváltaniuk az utóbbi hetekben, napokban? Nem? Adjanak hálát a sorsnak, s kerüljék el minél messzebbre a lakosság-nyilvántartó Kogalni-ceanu utcai "központosított, infor-matizált" irodáját. A számítógépesítéssel a sorbanállás néhány percrôl – az elavult rendszerben – néhány órányira – a mostaniban – emelkedett. No de hát, a haladásnak nem lehet gátat szabni...

"Minden út Rómába vezet" – mondták a régiek. Idén a jubileumi szent év folyamán ismét valósággá vált e mondás; a világ minden részérôl érkeztek zarándokok az Örök Városba. Így ismét Róma a világ fôvárosa, Caput Mundi lett.

Az erdélyi egyházmegye 27 papja is elindult Kovács Sándor fôesperes vezetésével, hogy részt vegyen a magyarok római nemzeti zarándoklatán okt. 7-10. között. Néhányan elôször, mások többedszerre jöttek Rómába, de ez a látogatás egyedi volt: a világ minden tájáról érkeztek magyarok, akiket ugyanaz a nyelv és ugyanaz a hit gyûjtött össze. Ami egykor nem sikerült Attilának, most sikerült: a magyarok meghódították Rómát. Utcákon, templomokban, üzletekben, mindenhol magyarul beszéltek – a magyarok.

Csoportunk számára az utazás, a páduai, firenzei, assisi és velencei látogatás nagy élmény volt, éppúgy, mint az ókori és reneszánsz Róma bûvölete, a négy pápai bazilikában való zarándoklat; mégis a legnagyobb lelki élményt okt. 9. nyújtotta.

A Szent Péter-bazilikában mintegy 10.000 magyar zarándok – a számukra külön fenntartott helyen –, 120 pap, 23 püspök együtt vehetett részt a Szent Péter sírja fölött bemutatott szentmisén, melyen hálát adtak Istennek az elmúlt keresztény 1000 esztendôért, és az új évezredre áldását kérték a magyar nép számára. A szentmisét Paskai László bíboros végezte, a szentbeszédet Keresztes Szilárd görög katolikus püspök tartotta.

A szentmise után a magyar zarándokokat fogadta a Szentatya. Seregély István egri érsek, a magyar Püspökkari Konferencia elnöke köszöntötte II. János Pál pápát a zarándokok nevében, majd a szentatya üdvözölte a magyar zarándokokat magyarul (néhány sort ô maga is felolvasott). Majd a püspökök és a magyar küldöttség világi vezetôi a szentatya köszöntésére vonultak fel az oltárhoz. A papok közben az oltár lépcsôjén sorakoztak fel, hogy a legfôbb pásztorral közös fényképet készíthessenek.

Miközben a pápa az oltártól a papokhoz vonult, megkongatta a nándorfehérvári csata és a déli harangszó emlékére ajándékozott harangot.

A szentatya eltávozása után a papok Szent Péter sírjához, onnan pedig a magyar kápolnába vonultak, melyet 1980-ban szentelt fel II. János Pál pápa. Itt, Szent Péter sírja mellett önmagukért, híveikért, balsors verte magyar népükért imádkoztak, akiket szétsodort a történelem szele a nagyvilágban.

"Uram, jó nekünk itt lennünk" – élték át a zarándokok a péteri élményt, és kegyelemmel feltöltôdve tértek haza a jubileumi zarándoklatról és mondogatták: "Csoda dolgokat láttunk-éltünk át. Hála neked, Urunk!"

Alter-Native 8.

A marosvásárhelyi MADISZ fôszervezésében november 22. és 26. között zajlik az Alter-Native 8. filmfesztivál. A hét elején az ifjúsági szervezet irodájában elôzsûrizett Durst György producer, a Duna Mûhely vezetôje, a gyôri Mediawave Alapítvány elnöke, Szilágyi Kornél fiatal budapesti rendezô, és Mráz Ferenc operatôr, a bukaresti Médiapro Egyetem tanára. A beérkezett filmekrôl, a fesztiválról és egyebekrôl Durst György beszélt a Népújságnak.

– Mit hoz az Alter-Native 8. színvonalban és ötletekben a tavalyihoz képest?

– Elôzsûrizésre nem egészen 200 film érkezett, de jelezték a szervezôk, még érkezni fog jó néhány. Évrôl évre visszatérô bánatom volt, hogy a romániai és a magyarországi alkotók valahogy gyérebben vesznek részt ezen a fesztiválon, egyrészt pénzhiány, másrészt a benevezésre nem alkalmas filmkategóriák miatt. Tény, hogy manapság nagyrészt televíziós riportokkal, tudósításokkal vannak elfoglalva a román és magyar filmeseink, ennek ellenére érkeztek jó román és magyar rövidfilmek. A marosvásárhelyi fesztiválnak mint régiós központnak, szerintem egyik feladata az lenne, hogy ezeket a filmeket begyûjtse, megpróbálja begyûjteni legalábbis. Emellett Japántól Amerikáig, Argentínától Oroszországig érkeztek filmek, amelyeket összességükben mûfaji sokszínûség jellemez. Most azzal próbálkozunk, ha végül is megfelelô számú rövidfilm érkezik, akkor mûfaji kategóriákat állítunk fel, vagy ha nem, akkor közönségbarát módszert választunk, ami azt jelenti, hogy egy dokumentumfilm után jöhet egy kis játékfilm, aztán egy animációs vagy egy kísérleti film, így a nézô talán nem unja meg. A filmek színvonala a világtrendek színvonalát tükrözi. Ami pedig a perspektívát illeti, tanácsolnám most a szervezôknek, hogy a jövôben keressenek meg más fesztiválokat is, küldjék el nekik a meghívókat, akkor talán több és színvonalasabb anyag érkezik Marosvásárhelyre. Jó lenne, ha valaki évente legalább három hónapot a fesztivál megszervezésével foglalkozhatna, annál is inkább, mert a világban szinte kéthetente zajlanak hasonló filmes események, és nem feltétlenül fizikai jelenlétre, netán utazásra gondolok, mert beszéltünk már ugye a pénzrôl, de az internet világában már személyes kapcsolatokon túl tömegkommunikációs, mûszaki kontaktus is kialakítható más fesztiválok szervezôivel, tán ez lenne a célravezetô. Ez nem új, évrôl évre visszatérô bajom a fesztivál szervezésével, hogy ugyan lelkesek az emberek, röpködnek az ötletek, csakhogy futkározni egy hónappal a fesztivál elôtt: abrak a hegy alatt. Na jó, lehet, hogy ez pénz kérdése, de lehet a hozzáállás, az elhatározás kérdése is, mindenesetre itt vannak még bôven javítanivalók. Mindezek mellett remélem, lesznek kiegészítô programok, mindenki megtalálja majd a neki tetszô zenét, koncertet, képzômûvészeti kiállítást, színházat, hasonlót.

– Általában minden fesztiválnak megvan a mottója. Az Alter-Native 8. fesztivál "alirata" így hangzik: between, azazhogy: között – már és még: képek, identitások, századok határán. Mit rejtjelez a kifejezés, mi lehet ez a közöttiség?

– Többértelmû kifejezés, azt gondolom, hogy a között valahogy elôtt és után is kellene mondjon valamit. Azt példának okáért, hogy a régi és az új évezred között, vagy: mûfajok között válogatunk valamit. A between éppenséggel helyszínre is utal. Marosvásárhely valahol Kelet- és Nyugat-Európa között helyezkedik el, szellemiekben legalábbis, gondolom. Vagy itt összehozhatja azt, amit mi esetleg Gyôr és Budapest között nem tudunk elérni. Például a romániai filmeket és sok más egyebet.

– Beharangozni, vagyis készpénznek venni valamit ma már kockázatos dolog. A tavaly Jancsó Miklós jelenlétére mindenki számított, noha
"kárpótlásul" eljött, igaz, Enyedi Ildikó. Tudomásom szerint a szaksajtó sem figyelt fel kellôképpen, mert talán Marosvásárhely nem egy fôváros, nem egy Karlovy Vary, még csak nem is Gyôr...

– A szóba került egész estés játékfilmek igazából nem a nagy öregek filmjei, inkább fiatal filmeseket, fiatal közönséget mozgató fesztiválról van szó. Ez a fesztivál a középgenerációs nagyfilmeseket próbálja inkább idecsábítani. Ami pedig a szaksajtót illeti, én nagyon bízom a kolozsvári új filmes újságban, ha elindították, akkor nekik itt a helyük. A tudósítások mellett próbáljanak csak meg egy-egy filmet vérbe mártott tollal kritizálni. Vagy most jut eszembe egy másik lehetôség: a Kultúrpalota mellett a földszinti kiállítócsarnokban internet-cafét nyithatnának a szervezôk, mostanában bizony divatos dolog. Így az újságírót is talán jobban vonzaná az esemény. A tudósításokkal elvégre a város hírnevét is röpítenék a világba.

– Ahogy véget ér a fesztivál, másnap már választani megy a polgár. Talán még a pártoknak is eszébe juthat, hogy a fesztivál egy jó reklámhordozó...

– Nagyon óvom attól a fesztivált, hogy belecsússzon valami politikai kampányszerû akármibe, mert támadási felületet szolgáltatna, és a különbözô politikai érdekek átértékelnének filmeket, eseményeket. De persze ez a tény elônyt is jelenthet, mert azért gondolom, ha nem is nyílt kampányfogásokkal, de minden politikai párt megpróbál valamilyen szinten jelen lenni, és ha a szervezôk ügyesen lavíroznak itt a "szirtek" között, akkor annak lehet elônye is egyébként, akár nézôszámban, akár támogatottságban, mert ugye, végül is szponzorokat kell keresni...

25 éves a 15-ös általános iskola

Hagyománnyá vált oktatásunkban, hogy ha egy intézmény fennállásának negyedszázadát ünnepli, akkor méltóságteljesen lerójuk tiszteletünket és hálánkat fejezzük ki.

1975. szeptember 15-én a fiatal 1848-as lakónegyed tömbházai között megkezdte tevékenységét a 15-ös Számú Általános Iskola. Maros megye egyik legnépesebb iskolája akkor a 2200 tanulót tárt kapukkal fogadta és második otthont biztosított számukra.

A 15-ös általános iskola fennállásának 25 éve alatt mindig teljesítette feladatait és a jövôben is ezt szeretné. Így akarja bizonyítani, hogy e lakónegyed tanulóifjúságának létfontosságú ez az oktatási intézmény.

Iskolánk fennállásának 25 éve alatt kivívta magának az ôt megilletô helyet. Az évek során anyagi háttere is megalapozódott. Jelenleg iskolánk olyan feltételekkel rendelkezik, amelyek a legmodernebb oktatási módszereket biztosítják. Mindezt a számadatok is példázzák: 28 jól felszerelt tanterem mellett 2 laboratórium és 6 kabinet mûködik. Tanulóink városszinten az elsôk között vannak, akik modern informatika-kabinetben, 15 számítógép mellett dolgozhatnak és lehetôségük van az internet- hálózatot is használni.

Az iskola könyvtára is betölti a rá háruló szerepet, az olvasóvá nevelés nemes feladatát a kb. 13.000 kötettel, amelyet szívesen kölcsönöznek és olvasnak a diákok. A sportpálya és a tornaterem minden sporttevékenység lebonyolítására alkalmas, a gyakorlati oktatást pedig a jól felszerelt mûhelyek biztosítják.

Jelenleg iskolánk 600 tanulója így oszlik meg: 15 tanteremben folyik az elemi, és 16 tanteremben a gimnáziumi oktatás. Az évek során elismert közösség alakult ki, akik fô feladatuknak tartják az állandó képzést és a szakmai fejlôdést. A 46 oktató közül 8 elsô fokozatú diplomával és 24 második fokozatú diplomával rendelkezik. A többi tanító vagy tanár fiatal, akik most készülnek a véglegesítô vizsgájukra.

Ez a közösség tapasztalatra tett szert és lelkesedik munkájáért, amelyet lelkiismeretesen végez. Az oktatási-nevelôi munkában minden energiáját, alkotókészségét felhasználja azért, hogy a tanulókat alaposan felvértezze ismeretekkel. Végzôs diákjaink megállják helyüket Marosvásárhely elismert oktatási intézményeiben és nem kell szégyenkeznünk miattuk.

Az eltelt 25 év 25 végzôs osztályt jelent. Volt diákjaink jelenleg középiskolákban, felsôfokú intézményekben, egyetemeken vagy vállalatoknál, intézményeknél végzik tevékenységüket itt, szülôvárosukban, vagy a megyében.

Sok volt tanítvány elhozta gyerekét abba az iskolába tanulni, ahol ô is diákoskodott; mások tanítói, tanári végzettséggel jöttek vissza, hogy az új nemzedéket tanítsák volt iskolájukban.

A volt tanítók, tanárok közül jelenleg csak 3 oktat, mások nyugdíjasok, vagy csak azok emlékezetében élnek, akiket tanítottak, mert nincsenek már az élôk soraiban.

A 15-ös általános iskola jelenlegi munkaközössége szeretettel meghív mindenkit, tanárt, tanítót, tanulót, akik méltósággal, lelkesedéssel, önfeláldozással hozzájárultak iskolánk hírnevének megalapozásához.

Tárt kapukkal várunk mindenkit, bárhol van és bármilyen foglalkozást folytat, legyen az egyszerû, becsületes munkás, vagy felelôs állást betöltô személy, egyetemista vagy tanuló!

Mindenkit szeretettel várunk, hogy közösen emlékezzünk a serdülôkorra, az elkövetett diákcsínyekre, és azért, hogy örvendjünk a viszontlátásnak. Örvendjünk egymásnak és ne feledjük, hogy az ISKOLA a tegnap és a ma EMBERE által él, de mindig a holnap emberére gondol.

Az ünnepi megemlékezésre 2000. október 27- én, pénteken, az Unirea filmszínházban kerül sor.

Ultimátum a gázszolgáltatóktól

A marosvásárhelyi távhôszolgáltatást fenyegetô, kiújult válsághelyzet volt a témája annak a polgármesteri hivatalban tartott sajtótájékoztatónak, amelyen Csegzi Sándor alpolgármester, Gál Imola, a hivatal pénzügyi igazgatója, az Energomur távfûtési vállalat részérôl pedig Socol Victor vezér- és Bota Zoltán mûszaki igazgatók vettek részt.

Kedden Petris Tiberiu, a gázszolgáltató Distrigaz Nord Rt. igazgatója telefonon közölte Socol Victorral, hogy az idén kelt 117-es számú sürgôsségi kormányrendelet értelmében meg kell vonnia a földgázt az adósságokat felhalmozó fogyasztóktól, így értelemszerûen az Energomurtól is. A korlátozás 14 hôközpontot, vagyis a megyeszékhely lakosságának mintegy felét érintené.

Határidôt nem közölt, és tegnapig hasonló értelmû írott értesítés sem érkezett a távfûtési vállalathoz. A tegnapi tájékoztatóra a gázmûvek vezetôjét is meghívták, azonban az igazgató nem jelent meg, és elfoglaltsága miatt hivatalában sem lehetett elérni.

Socol Victor feltárta az Energomur adósságainak helyzetét. Elôtte azonban kifejtette, a megnevezett kormányrendelet nem kötelezi a gázmûveket a csapok elzárására, hanem fizetéslevonással bünteti a gázszolgáltatók vezetôségét, ha nem tesznek határozott lépéseket a kintlevôségeik felszámolására. Az anyagiakra térve, közvetlen és közvetett módon a helyi költségvetés 8,8 milliárd lejjel tartozik az Energomurnak, amibôl 4,6 milliárd lej a múlt télrôl elmaradt lakossági ártámogatás. 1,58 milliárddal cégek tartoznak a hôszolgáltatóknak, amelyek nagy részétôl megvonták a szolgáltatásaikat, de a pénzt nem tudták behajtani. A lakosság 17,3 milliárd lejjel tartozik az Energomurnak, amibôl 7,7 milliárd a késedelmi kamat összege.

A távfûtési vállalat 17,7 milliárd lejjel tartozik a gázszolgáltatóknak. Ebben az összegben nincs benne a késedelmi kamat, mivel a penalitások számítási módja a távfûtési vállalat hátrányára történik, abban az értelemben, hogy az Energomur csak 30 nap lejárta után büntetheti a késlekedô fogyasztót, a gáz és az áramszolgáltatók viszont már 10 nap után késedelmi kamatot számíthatnak fel a vállalatnak. Ezt a visszás helyzetet csak tetézi, hogy a költségvetést nem sújtja késedelmi kamat, bármennyit is késik a fizetéssel, de tartozásai további adósságokat gerjesztenek. Erre a helyzetre többször felhívták a törvényhozás és a kormány figyelmét, amiért az érintettek írásban meg is dicsérték(!) a távfûtési vállalat igazgatóját, de megoldás nem született. Az igazgató beszámolt még az Energomur saját erôbôl és beruházási keretekbôl végzett idei fejlesztéseirôl, majd arra kérte a polgármesteri hivatalt, kezdeményezzen tárgyalásokat annak érdekében, hogy elkerüljék a gázcsa-pok lezárását, ami sok, tisztességesen fizetô fogyasztót is károsítana.

Gál Imola, a polgármesteri hivatal pénzügyi igazgatója közölte, a polgármesteri hivatal jövô hónap 10-éig fizetni tudja tartozásait, az elmaradást pedig azzal indokolta, hogy idén is azt remélték, az állam kiegyenlíti a körbetartozásokat, ahogyan azt a tavaly is tette, de ez a lépés idén nem ismétlôdik meg. Ugyanakkor kihangsúlyozta, a polgármesteri hivatalnak is fizetési gondjai vannak, mert nehézkes az adóbehajtás, de jelentôs összegek behajtását remélik az eladósodott cégek ellen kezdeményezett megszorító lépésekkel.

A tájékoztatón Csegzi Sándor alpolgármester kijelentette, a hivatal tárgyalásokat kezdeményez a gázmûvekkel, hogy elkerüljék a tömeges lezárást, és ugyanakkor kihangsúlyozta, a lakosságnak ki kell fizetnie tartozásait, lehetôség szerint még a fûtési idény kezdete elôtt, hiszen a már ismert új hôenergiaárak miatt a fûtési idényben a folyó számlák is magasak lesznek.

A közelmúltban adtunk hírt arról, hogy erdélyi és magyarországi jógaoktatók, természetgyógyászok, gyógyítók közremûködésével, a stressz valamint a fáradtság káros hatásainak természetes úton történô kiküszöbölését segítô tanfolyam indul városunkban is. A napokban keresett fel Szi-lágyi Géza társszervezô.Tôle kértünk néhány tájékoztató jellegû információt a tanfolyam mibenlétét, módszereit, célját illetôen.

– Ûrpótló a maga nemében ez a tanfolyam, ugyanis Erdélyben, és így Marosvásárhelyen is, eddig segítô szándékkal a legtöbbször csak külföldi elôadók érkeztek, akik bizony elég borsos áron foglalkoztak a betegekkel, érdeklôdôkkel. Azok viszont, akikre most számíthatunk, nagyon is hozzáférhetô körülmények között teszik.

– Milyen jellegû munkáról van szó?

– Különbözô elôadásokat tartanak, tábort szerveznek itt és Magyarországon. Akad az elôadók között olyan is, aki díjmentesen szolgálja majd a mások gyógyulását. Egészen biztos, hogy az érdeklôdôk között ki-ki megtalálja majd a számára legmegfelelôbb módját az együttmûködésnek azért, hogy visszanyerhesse egészségét, belsô lelki harmóniáját, mivel ehhez a különbözô nyugati és keleti módszerek gazdag választéka áll majd a rendelkezésére. Lehetôséget teremtünk arra, hogy mindazok az érdeklôdôk, betegek és gyógyulni vágyók, akik lelki-szellemi szempontból szeretnének átalakulni, jöjjenek rá arra, hogy az emberek saját magukat is gyógyíthatják azáltal, hogy maguk próbálnak megváltozni. Szerintünk nem az a fontos, hogy ki milyen nyugati, keleti módszerek, koncepció, felfogás felôl közelít saját gyógyulásához! Mert számunkra a végcél a fontos: az egészség. Azt sem hallgathatjuk el, hogy mindebben jut szerep az ember hitének is. Mivel azonban ezt illetôen eléggé gyengén áll napjaink embere, szükség van más, kézzel foghatóbb módszerek használatára is.

– Kinek vagy kiknek a közremûködésére számíthatunk?

– Jógaoktatók, természetgyógyá-szok, gyógyítók, táltosok – tisztánlátók – jelenlétére, itthonról és az anyaországból. Ez utóbbiak közül olyan nevekre gondolunk mint Kovács András, Majoros János, Bakos Attila, dr. Dicsôfi Endre, Ferenczy László, dr. Csíki Antal és mások. Ami a hazaiakat illeti, meglepetéssel szeretnénk szolgálni.

– Mirôl szólnak majd az elôadások?

– Bioenergiáról, radiasztéziáról, asztrológiáról, de lesz szó a kristályterápiáról is, reikirôl, masszázsról, az egészséges táplálkozásról, a természetgyógyászatról, a környezetvédelemrôl, a magyarság ôseredetérôl, és a magyar Szent Korona tanáról is...

Különbözô gyakorlatokra is sor kerül. Pontosabban különleges tanulási módszerek, valamint memóriafejlesztô gyakorlatok megismerésérôl és elvégzésérôl is.

Hat- vagy hétféle gyakorlati program is fog majd mûködni. Pl. az ún. dinamikus bemelegítés, aztán a nyújtás, a hatha-jóga gyakorlatok, különbözô relaxációs módszerek, légzôgyakorlatok, meditáció és zeneterápia.

A tanfolyam október 24-én kezdôdik. A diákok és a nyugdíjasok kedvezményben részesülnek, mások – bizonyos létszámon belül – feleáron, illetve indokolt esetekben díjmentesen is részt vehetnek. Érdeklôdni, hétfôtôl eltekintve, naponta, az esti órákban az alábbi két telefonszámon: 120-702, Bernád Ilona, illetve 124-566, Szilágyi lakás.

Vannak nyelvünkben olyan szólások, melyek az egyháznak a régi idôkben való sokoldalú tevékeny-ségérôl vallanak. Ezek közé tar-toznak a káptalannal kapcsolatos szólások. Ilyenek: Valóságos kápta-lan a fejem; Egész káptalan a feje; Nem káptalan a fejem, hogy min-dent tudjak. Gyakran élünk ezekkel a szólásokkal, de eredetükkel kap-csolatban viszonylag homályos is-mereteink vannak. Pedig érdemes közelebbrôl megismernünk ôket.

Mindenekelôtt joggal vetôdik fel a kérdés, hogy mi tulajdonképpen a káptalan. A szó a latin capitulum-ból vált magyarrá káptalan változatában. Annak idején egy-egy katolikus püspökség kanonokjaiból álló testületet nevezték így. A káptalanok voltak a fontos okiratok megôrzôinek hiteles helyei. A bizonytalan viszonyok között nem volt tanácsos a végrendeleteket, szerzôdéseket, nemesleveleket otthon tartani, mert az ellenség vagy illetéktelen emberek kezébe kerül-hettek volna. Letették tehát az ilyen becses írásokat a káptalanok levéltáraiba, ahol az illetékesek szükség esetén mindig megtalálták. Szólásaink tehát tulajdonképpen a káptalani levéltárakra vonatkoznak, amelyek minden fontos írás birto-kában igazán mindent tudtak. Régi szótáraink fel is jegyzik a káptalan szónak "archívum" jelentését.

Bár e magyarázat teljesen kielé-gítô, az említett szólásokban még egy mûvelôdéstörténeti mozzanata is él a káptalan szónak. A káptalanok nem-csak megôrzôi voltak az okiratoknak, hanem legtöbbször szerzôi is. Vég-rendeleteket, ajándékozási és adás-vételi szerzôdéseket szerkesztettek, meghívásra megjelentek határjárá-sokon, és ezekrôl hiteles okiratokat állítottak ki. Az okiratokat az olvasó kanonok írta, aki a káptalan iskolájának az igazgatója is volt. A régi, írástudatlan korban e kanonok a nép szemében minden tudomány képviselôje volt. Ezt a kanonokot is káptalannak nevezték, így igazán okos embernek kellett lennie. A káptalan szónak nyilvánvalóan ugyanaz az értelme, amit a nagyon okos emberekkel kapcsolatban hasz-nált "nagy koponya" kifejezés jelent. Joggal mondták a nagy tudású és a legkülönfélébb kérdésekben jártas emberre, hogy valóságos káptalan a feje.

Napjainkban e szólásoknak fôleg a negatív árnyalata gyakoribb. Amikor nem tudhatunk mindent, nem emlékszünk mindenre, gyakran így szoktuk mondani: nem káptalan a fejem, vagy nem vagyok én káp-talan, hogy mindent tudjak.

Sport

A Bolyai líceum sportpályája adott otthont az országos iskolás atlétika-bajnokság városi szakasza versenyeinek. A jól sikerült versenyen 11 oktatási intézménybôl több mint 200 gyerek vett részt. A mûsoron négy próba szerepelt, valamennyiben a legjobb három-három eredményt elért versenyzô szerzett jogot arra, hogy indulhasson a verseny megyei szakaszán, amelyet október 21-én, szombaton szerveznek 10 órától, ugyancsak a Bolyai-pályán. Íme a legjobbak névsora:

60 m, lányok: 1. Renata Thel (15-ös sz. ált. isk.); 2. Schwartz Izabella (6-os sz. ált. isk.); 3. Somodi Emese (16-os sz. ált. isk.); fiúk: 1. Razvan Vlas (14-es sz. ált. isk.); 2. Ercsei Loránd (11-es sz. ált. isk.); 3. Cosmin Boariu (2-es sz. ált. isk.).

Távolugrás, lányok: 1. Andreea Dragos (15-ös sz. ált. isk.); 2. Máthé Zsuzsa (6-os sz. ált. isk.); 3. Ioana Aldea (6-os sz. ált. isk.); fiúk: 1. Alin Gurghian (7-es sz. ált. isk.); 2. Székely Zsolt (1-es sz. ált. isk.); 3. Dan Ignat (16-os sz. ált. isk.).

Ojnalabdadobás, lányok: 1. Szász Orsolya (7-es sz. ált. isk.); 2. Schell Beáta (15-ös sz. ált. isk.); 3. Nyulas Magdolna (6-os sz. ált. isk.); fiúk: 1. Alin Voicu (16-os sz. ált. isk.); 2. Adrian Stuparu (15-ös sz. ált. isk.); 3. Fekete Sándor (6-os sz. ált. isk.).

800 m, lányok: 1. Claudia Pacurar (7-es sz. ált. isk.); 2. Tatiana Nicula (7-es sz. ált. isk.); 3. Alexandra Nistor (8-as sz. ált. isk.); fiúk: 1. Claudiu Calin (16-os sz. ált. isk.); 2. Hajdú Mihály (1-es sz. ált. isk.); 3. Cristian Hoza (15-ös sz. ált. isk.)

Labdarúgás, B-osztály

George Ciorceri, az ASA vezetôedzôje, gyôzelemre számított az A-osztályból érkezô craiovai együttessel szemben, annak ellenére, hogy ismét sötét fellegek gyülekeznek a katonacsapat fölött. A játékosok nem kapták meg idejében anyagi juttatásaikat, s – mint Ciorceri mondta – nehéz motiválni valakit, ha üres a zsebe.

Minden rossz ómen ellenére, a találkozó elsô félórájában az ASA játszott jobban, számos támadást vezetett, s már a 2. percben, a védôkrôl lepattanó Török- lövést Stoianov csak üggyel-bajjal mentette a kapufára. A továbbiakban ismét a hazaiak kezdeményeztek, ám igazán veszélyes támadást nem tudtak kidolgozni. A 24. percben Stoica, a 29. percben Gábor lövése érdemel említést. Miután az elsô félórát szerencsésen kivédekezték, a vendégek Ferent Popescu révén egyre veszélyesebb ellentámadásokat kezdeményeztek, kihasználván, hogy a vásárhelyi csapat szinte teljes létszámával az ellenfél térfelén tanyázott. A 31. percben Chebutiu az utolsó pillanatban halászta le Popescu fejérôl a labdát, de a 33. percben így is 1-0 lett az Extensiv javára. Lup és Chebutiu egymásra várt, Popescu kibújt közöttük, s átemelte a labdát kapuvédônkön. Szerencsésen, mert a labda pontosan a gólvonalon pattant meg: 0-1.

A gól után az ASA a védelmet elhanyagolva rohan támadni, és ez a veszte: a 40. percben klasszikus craiovai ellentámadást látunk. Ismét Popescu a fôszereplô, aki ideális labdát ad a bal szélen felfutó Laczkónak. Utóbbi lövése a kapu közepére jön, nem is túlságosan erôs, Chebutiunak azonban ez is elég: 0-2.

Kétgólos vezetésnél minden eldôlt. Az Extensiv berendezkedik az eredmény tartására, s mint Sorin Cârtu, az edzôjük a találkozó után mondta, ez egy tapasztalt csapatnak nem okozhatott gondot. Fôleg olyan fejvesztetten és elképzelés nélkül támadó csapat ellen, mint az ASA. A második félidôben még négy épkézláb akciót jegyzünk fel, de inkább csak azért, hogy be ne száradjon a golyóstollunk.

George Ciorceri elkeseredetten nyilatkozta a találkozó után, hogy a vendégek gyôzelme megérdemelt, súlyos egyéni hibáknak köszönhetô, s véleménye szerint, ha nem történik sürgôsen valami a csapat körül – bár, tette hozzá, nem akar pesszimista lenni –, a mostani helyzetnek katasztrofális következményei lehetnek.

Constantin Ene bukaresti játékvezetôrôl szólva pedig csak ennyit: egyértelmûen azzal a szándékkal érkezett, hogy segítse a vendégeket. Az ô szerencséje, és a mi balszerencsénk, hogy az Extensiv az ô segítsége nélkül is gyôzni tudott. ASA: Chebutiu – Porav, Nicoara, Mihu (46. p. Ignat), Zsigmond (69. p. Rosca), Lup, Török, Stoica, Prodan, Gábor, Miclea (77. Vlasiu). Sárga lapok: Lup és Török.

Extensiv: Stoianov – Sima, Mieila, Nitu, Panc (46. p. Musat), Paraschiv, Vandea, Laczkó, Neagoe (79. Ristea), Radoi, Ferent Popescu (88. p. Stamin). Sárga lap: Musat.

Góllövôk: F. Popescu 33. p, Laczkó 40. p.

Szeptember végén, október folyamán a családorvosoknál sok beteg jelentkezett, jelentkezik hasonló tünetekkel. Járványról ugyan még nem beszélhetünk, de a jelek szerint egy – leginkább a gyermekeket érintô – jellegzetes vírusfertôzésrôl van szó. A tünetekrôl, az elsôdleges teendôkrôl dr. Pethô Mária családorvost kérdeztük.

Amint a fôorvosnô elmondta, a betegség a rossz közérzetet okozó magas lázzal, fejfájással és izomfájdalommal kezdôdik. A lázat nem igazán befolyásolják a megszokott csillapítók. A leginkább a Paracetamol és az Algocalmin hatásos, felnôtteknek a fiola, gyermekeknek a kúp formájában. A lázhoz sok esetben társul hányás, hasmenés, az emésztôrendszer diszkomfortja.

Ilyen esetekben fontos a diéta, és a folyadék pótlása.

Másoknál légzôrendszeri tünetekkel – torokfájás, nátha, köhögés – jelentkezik a fertôzés. A teendôket a család-, illetve a szakorvosnak kell eldöntenie.

Minden esetben szükséges a vitaminfogyasztás, polivitamin, C-vitamin, amibôl a felnôtteknek ajánlatos 1 grammot, azaz a szokásos 200-asból öt tablettát bevenni.

A betegség viszonylag gyors lefolyású, általában három-négy napot tart, s az elsô napokat ajánlatos ágyban tölteni.

Az idei orvosi Nobel-díjjal jutalmazott három tudós munkássága jócskán hozzájárult az agymûködés mélyebb megismeréséhez, továbbá olyan gyógyszerek kifejlesztéséhez vezetett, amelyek az agymûködési zavarok, így a Parkinson-kór gyógyítását is szolgálják.

A svéd Arvin Carlsson, valamint az amerikai Paul Greengard és Eric Kandel tudományos tevékenysége az 1950-es évek végétôl követte és kiegészítette egymást – írta az AFP.

Carlsson professzor figyelt föl a dopamin nevû ingerületáttevô jelentôségére, amelynek az agy bizonyos részeiben fellépô hiánya a Parkinson- kórt okozza. Greengard professzor megvilágította a dopamin és néhány egyéb továbbító mûködésének mikéntjét. Kandel professzor a szinapszisok (az idegvégzôdések közötti kapcsolódási helyek) módosulásait és az ingerület-áttevôdést vezérlô molekuláris mechanizmusokat tárta föl. Ezek a módosulások a tanulási és emlékezési képességet befolyásolják.

A gyógykezelés szempontjából különösen Carlsson doktor ténykedése bizonyult gyümölcsözônek. A dopamin szerepének feltárása után eszébe ötlött az agyban dopaminná alakuló alapanyag, az L-dopa alkalmazásának lehetôsége. Az L-dopával kezelt állatok visszanyerték normális mozgásfunkcióikat, sôt, a kezelés visszaállította az agy rendes dopaminszintjét. Az L-dopa máig is a Parkinson-kór alapvetô kezelôanyaga.

A másik oldalról, Carlsson doktor munkássága lehetôvé tette más, különösen depresszió esetén alkalmazott gyógyszerek hatómechanizmusának megismerését. A tudós kimutatta, hogy bizonyos, a tudathasadás kezelésére használt gyógyszerek rontják az ingerület- továbbítást, blokkolva a dopamin-receptorokat. Ez a megfigyelés jobban szelektáló gyógyszerek készítéséhez vezetett, amelyek a kedélyjavítók modern nemzedékét alkotják.

"Az agy több mint százmilliárd idegsejtbôl áll, amelyeket ideg-rostocskák hallatlanul bonyolult hálózata köt össze, és a köztük való ingerület-áttevôdés speciális kapcsolódási helyeken, a szinapszisokon keresztül történik" – mutatott rá a stockholmi Karolinska Intézet, amely a Nobel-díjat odaítélte. (MTI)

A traumatológia a sebészetnek a sérülésekkel foglalkozó ága. A nemrégiben Marosvásárhelyen tartott nemzetközi ortopédiai tanácskozás elôadói között szerepelt dr. Vécsei Vilmos, neves bécsi professzor, akit az orvostudomány e korántsem könnyû szakterületén végzett munkájáról, az osztrák fôvárosban folyó traumatológiai ellátásról, a szakágazat kilátásairól kérdeztünk.

– Hogyan került Bécsbe?

– Sopronban születtem, 1956-ban kerültem ki Magyarországról, tanulmányaimat Innsbruckban végeztem, kezdetben a sebészetben szakosodtam, majd végleg a traumatológiát választottam.

– Volt valami különösebb oka a baleseti sebészethez való vonzódásnak?

– Egyrészt vérbeli sebész vagyok, s a traumatológia valamilyen módon a dolgok atyja, másrészt a közvetlen segítségnyújtási lehetôség volt a legerôsebb motiváló erô. 1982-tôl 1991-ig Bécs legnagyobb sebészetének voltam a vezetôje, ahol szintén foglalkoztam traumatológiával. 1991-ben kerültem az egyetemre mint tanszékvezetô tanár s a baleseti klinika osztályvezetô fôorvosa, és azóta szinte kizárólag a traumatológiát mûvelem, annak a legszélesebb értelmében.

– Mi a különbség az ortopédus és a baleseti sebész között?

– Míg a traumatológus a sérültellátást végzi, annak minden következményével együtt, hisz a késôbbi szövôdményeket is ô orvosolja, az ortopéd sebészek mindenekelôtt a degeneratív, valamint a mozgásszervi daganatos megbetegedésekkel foglalkoznak. Ausztriában elsô specialitásként a traumatológia már 1951-ben elvált a sebészettôl. Sok közép-európai országban is hasonló szétválás következett be, s most a nyugati államokban is rájönnek ennek szükségességére. Ausztriában Bühler befolyása alapján a traumatológia az egész testet átfogja: agy-, mellkas-, hasi-, kéz-, ín-, arteriális- és vénás sérüléseket és a csonttöréseket is, és a következô években sincs kilátás a két szakágazat egyesülésére. A nagy lépés a sérültellátás szempontjából az volt, hogy egy személy vált felelôssé azért, hogy a beteget kísérje egészen addig, amíg a rehabilitációt eléri vagy lezárja.

– Ehhez viszont nagyon széles körû felkészültségre van szüksége…

– Valóban sok mindenhez kell érteni, sok mindent kell megtanulni. Ez ellen az irányzat ellen az ultra szervspecialisták védekeznek ugyan, de ha a többszörösen sérült beteg ellátásának eredményeit áttekintjük, kiderül, hogy a traumatológusok esetében legalább olyan jók, mintha öt-hat szakorvos állt volna össze, s tette volna azt, amit a traumatológus egy személyben.

– Mindezek alapján mennyi idô kell ahhoz, hogy valaki traumatológus legyen?

– Az alapkiképzés hat évig tart, három év csak traumatológiai kiképzés, majd hat hónap ortopédia, két év a sebészet különbözô ágaiban való jártasság megszerzése. A lágyrész- sérülések ellátása szempontjából nagyon fontos a plasztikai sebészet, az idegsebészeti gyakorlat pedig szintén hat hónapot tart. A jó traumatológus kiképzését tehát több szakembernek kell segítenie.

– Divatos tévéfilmekbôl is láthatja a nagyközönség, hogy a traumatológus állandó jelleggel nagyon nagy stresszhatásnak van kitéve, meg lehet-e szokni ezt a fokozott igénybevételt?

– Bizonyos módon igen. A súlyos, például autóbalesetben sérültek száma egy olyan központban, mint a bécsi, körülbelül 100 személy évente. Ezenkívül viszont negyvenezer sérültet látunk el, s így a "mellékes" dolog, a kisebb sérülések, ami munkánk nagy részét teszi ki, edzést jelent arra, hogy azon a száz személyen mindent megtehessünk, amit csak lehet. A traumatológus mellett természetesen ott van az aneszteziológus is, aki az egyik legfontosabb testvérág képviselôje.

– Milyen sérülésekkel találkoznak a leggyakrabban?

– Az orsócsont törése, a combnyaktörés, a különbözô ízületi sérülések (térd, váll, könyök), és az egész test sérülései, de ma már pontosan tudjuk, hogy a különbözô törések, például a kulcscsonttörés hány százalékot tesz ki. Ez az arány Közép-Európában nem különbözik, esetleg csak annyiban, hogy a különbözô központok mennyire közel vannak a közlekedési csomópontokhoz.

– Ha bevisznek egy többszörösen sérült beteget, a traumatológus hol kezdi a segélynyújtást?

– Ezt eldönteni a "traumateam"-vezetô legfontosabb feladata, a mentôszolgálaté pedig az, hogy élve érkezzen be a beteg. Mi az utóbbi években Bécsben alig vesztettünk el beteget az utcán, mert mind az autós, mind a helikopteres mentôalakulatok kiválóan mûködnek. A traumacsapat vezetôjének dolga, hogy minden fontos diagnózist felállítson, és ezeket az életveszélyesség szempontjából csoportosítsa. A legfeltûnôbb sérülés a vérzés, amit csillapítani kell, és megállapítani, hogy mi és hová vérzik. Azután lehet továbbmenni, és a töréseket, sebeket ellátni.

– Vécsei professzor a szervezés terén is vezetô szerepet vállalt...

– 1982-ben volt az elsô közép-európai baleseti sebészeti találkozó, és ott már megszületett annak a gondolata, hogy a traumatológusokat Európa-szerte össze kell fogni, utána Davosban és Amszterdamban, utoljára pedig ez év szeptemberében Hannoverben tartottunk tanácskozást több mint négyezer résztvevôvel. Három évvel ezelôtt megalapítottuk az európai társaságot, amelynek szeptember óta az elnöke vagyok, azzal a céllal, hogy 2002- ben Bécsben rendezzük meg az ötödik találkozót, és megpróbáljuk meghatározni a traumatológiát, kijelölni – amennyiben lehet – a határait, és megvalósítani, felépíteni az összeköttetést a különbözô társaságokkal és azok tagjaival, hogy mindannyian tudjuk: milyen irányba kell tartanunk, miután sikerült az Európai Unió keretén belül a traumatológiai szakvizsgát a sebészet részeként bevezetni. Mindezt annak érdekében, hogy a sérültet, az embert, ne kelljen felosztani a különbözô orvosi szakterületek között. Ez egy olyan cél, amelyért érdemes dolgozni.

Ugyanakkor a jövôre nézve feltevôdik a kérdés, hogy a társadalom biztosítani tudja-e minden sérült legmagasabb színvonalú ellátását. Ez pénz kérdése, a pénzmennyiség azonban fogyóban van, tehát minden országnak, minden régiónak el kell döntenie, hogy mi a fontosabb. Ahhoz, hogy súlyos sérülteket jól el lehessen látni, nemcsak elôfel-készültségre van szükség, hanem gépekre és felszerelésekre is, ami rengeteg pénzbe kerül. A bécsi klinikánkon évente csak a személyzet és a különbözô röntgengépek fenntartása 50 millió schillinget emészt fel. Ebbôl következik, hogy egy ilyen nagyon jól felszerelt centrumot lehetetlen mindenütt létrehozni.

– Ausztriában ki finanszírozza a fenntartást?

Minden alkalmazottat és minden dolgozót biztosítani kell. Ez kétirányú, egyrészt a beteg-, másrészt a baleseti biztosítás. A biztosító által fizetett összeg azonban nem elég, s a különbséget az adófizetôk pénzébôl fedezik, a kórházunkat például Bécs városa tartja el, a költségek 82 százalékát fedezve, a megmaradó részt pedig az osztrák állam. A betegsegélyzô megközelítôleg 2000 schillinget fizet egy beteg napi ellátására, a reális költségek a baleseti klinikán megközelítik a napi 12 ezer schillinget. Tehát 10000 schilling különbség adódik minden beteg esetében, függetlenül attól, hogy egy kisgyerekrôl, vagy felnôttrôl van-e szó. Ez a pénz a kiegyenlítô alapból származik, amit a különbözô tartományok, valamint az állam, elsôsorban a pénzügyminisztérium tart fenn. Olyan szociális problémáról van szó, amelynek most a határára érünk el, mivel nô az idôsebbek száma, és kevesebb a keresô. 2030-ban az osztrák lakosság 30 százaléka hatvanöt évnél idôsebb lesz, és ezzel szemben körülbelül nyolc százaléknyi gyerekre számítunk. Ilyen helyzetben a lakossági biztosítási pénzekbôl mind nehezebbé válik az egészségügy fenntartása. Azonban jelenleg még jól mûködik, és például, ha valakinek egy csípôprotézisre van szüksége, az elképzelhetetlen, hogy ne kapja meg, anélkül, hogy egy fillért is kelljen fizetnie. A szükséges egészségügyi szolgáltatás minden személy számára biztosított, és a paraszolvencia (a borravaló) Ausztriában ismeretlen, mert nincsen rá szükség – nyilatkozta lapunknak Vécsei professzor, aki a marosvásárhelyi tanácskozáson a hosszúcsöves csontok velôûrszegzésérôl tartott sikeres elôadást.

"A halandóság növekedése és a születések számának csökkenése miatt kialakuló negatív természetes szaporulat, valamint a fokozott kivándorlás miatt Románia lakossága az utóbbi tíz évben 751,2 ezer személlyel csökkent. Az év elején több mint 22,4 millió lakost tartottak nyilván, ennek 48,9 százaléka férfi, 51,1 százaléka nô. Jelenleg 4,2 millió nyugdíjas szerepel a nyilvántartásban, de az elöregedés következtében a lakosság 2020-ra várhatóan 1,8 millióval csökken majd.

Romániában az általános halandóság állandóan növekszik. Ez a növekedés 1990 óta erôteljesebb: akkor 1.000 lakosra 10,6 elhalálozás jutott, míg 1996-ban ez a szám elérte a 12-t. A statisztikusok kimutatták, hogy a falusi környezetben élôk és a férfiak elhalálozási aránya magasabb, mint a városiaké, illetve a nôké. A magas mortalitás miatt a születéskor várható élettartam nálunk hat évvel kevesebb az Európai Unió átlagához képest (69,7 év). A romániai nôk átlagosan 6,7 évvel élnek többet a férfiaknál.

A születések száma az elmúlt másfél évtizedben csökkenô tendenciájú, 1990 óta erôteljesebb mértékben. 1987-ben még 16 élveszületés jutott ezer lakosra, ma már 10 alá csökkent ez a szám. A népességszaporulat apadását fôleg a kedvezôtlen gazdasági helyzet eredményezi. A legtöbb család egy vagy két gyermek felnevelését vállalja; a statisztikák szerint egy romániai nô átlagosan 1,3 gyermeket hozott a világra."

A fenti adatokat az Életmód – egészség címet viselô füzetbôl idéztük. A szerzô és ugyanakkor a könyv szerkesztôje: dr. Ábrám Zoltán, az OGYE adjunktusa, felelôs kiadó: Dáné Tibor Kálmán. A füzet azokat az elôadásokat tartalmazza, amelyek az elmúlt évi, Szentegyházán tartott Honismereti Népfôiskolai tanácskozáson hangzottak el a címben jelzett témakörben. A füzetben olvashatunk a magas vérnyomásról, a Hargita megyei öngyilkosságokról, a fogászati prevencióról, a Maros és Hargita megyei lakosság életvitelérôl, az iskolai egészségnevelés aktuális kérdéseirôl, az egészséges életmóddal kapcsolatos programokról, valamint iskolások dohányzási és kábítószerfogyasztási szokásairól is többek között.

Hamisított gyógyszereket keresnek

Kedden az Országos Gyógyszer Ügynökség (ANM) és az egészségügyi minisztérium közös ellenôrzést kezdeményezett, amelynek során az ország területén mûködô mintegy 5000 gyógyszertárat szigorú vizsgálatoknak fogják alávetni, hogy kiderítsék: forgalmaznak-e hamisított gyógyszereket — nyilatkozta a MEDIAFAX hírügynökségnek Ion Fulga, az ANM igazgatója. Az ellenôrzésre azután került sor, miután a Versenyhivatal figyelmeztette a hét elején az ANM vezetôségét, hogy a gyógyszertárakban a Biofarm jelzése alatt hamisított gyógyszereket forgalmaznak. Különös figyelmet fognak szentelni a lakosság köze-gészségére potenciális kihatással bíró gyógyszerek minôségi ellenôrzésére, és elsôsorban azok a gyógyszertárak számíthatnak ellenôrökre, amelyek ellen fellebbezések voltak. "A lakosság, az orvosok, illetve a gyógyszertárosok részérôl érkezô összes feljelentést kivizsgálja az ANM" — ígérte Fulga. Ha egy ANM-ellenôr rájön, hogy egy-egy gyógyszer hamisítvány, akkor feljelentést kell elôterjesztenie a Versenyhivatalnál, illetve a rendôrségnél. "Az érvényben levô törvények kimondják, hogy a gyógyszerhamisítás büntetendô tettnek számít" — mondta Fulga.

Kiváló diákok díjazása

Azok a diákok, akik kiváló helyezést értek el a nemzetközi tantárgyolimpiászon, a miniszterelnök tartalékalapjából kapnak különféle díjakat. A díjak értéke 1000 és 5000 dollár között fog mozogni — nyilatkozta egy sajtókonferencián kedden Adrian Gorun tanügyi államtitkár. Az államtitkár elmondta, hogy a csütörtöki kormányülésen a tanügyminiszter javasolni fogja, hogy azok a diákok, akik a nemzetközi tantárgyolimpiászon elsô helyezést szereztek, kapjanak a miniszterelnök tartalékalapjából 5000 dollárt, a második helyezettek 4000 dollárt, a harmadik helyen végzôk 3000 dollárt kapnának, akik pedig dicséretben részesültek, azoknak 1000 dollárt adnának. Idén a nemzetközi tantárgyolimpiászon 15 román diák vett részt. Közöttük a tanügyminisztérium a következô díjakat osztja ki: ötmillió lejt a különdíjasnak, négymillió lejt az elsô, hárommilliót a második, kétmilliót a harmadik helyezettnek és egymilliót a dicséretért. A diákokat felkészítô tanárok ötmillió lejt kapnak, és ugyanennyiben részesül az az iskola is, ahova a díjazott jár. Adrian Gorun kifejtette, hogy jelenleg ugyanaz a díjazási rendszer van érvényben, mint 1996-ban, a díjak összegét nem módosították, azonban ezentúl az infláció függvényében fognak a díjakon változtatni. (MEDIAFAX)

Nem lesz katonai puccs Kostunica ellen

Dragoljub Ojdanic jugoszláv védelmi miniszter kizárta annak a lehetôségét, hogy a hadsereg erôszakkal próbálná meg eltávolítani a hatalomból Vojislav Kostunica elnököt. Ojdanic tábornok a Studio B televíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy egy ország sem ért el semmit katonai hatalomátvétellel. "Hogyan is történhetne puccs azután, hogy kijelentettük, valakit a nép akarata kiválasztott?" – tette hozzá. Ojdanic leszögezte: a fegyveres erôk az alkotmány szellemében fognak viselkedni, és a hadsereg felsô vezetése Kostunicát tekinti a fôparancsnoknak. Az AP megjegyzi: Ojdanicot és a hadseregvezetés valamennyi vezetô beosztású tagját a megbuktatott Slobodan Milosevic nevezte ki, s ez széles körû aggodalmakat keltett azzal kapcsolatban, hogy a hadsereg esetleg a volt elnökhöz marad hû.

Baltával rabolt bankot az ötgyermekes családanya

Baltával ment külföldre bankot rabolni egy ötgyermekes svéd családanya, mert lezuhant részvényeinek árfolyama. A 41 éves asszony pánikba esett attól, hogy a számítástechnikai részvények áresése miatt képtelen lesz megfelelôen gondoskodni gyermekeirôl, így aztán fejszét ragadott, és átruccant a szomszédos Finnországba bankot rabolni. Akciójához símaszkot húzott, és sikerült is 20 ezer finn márkát zsákmányolnia a pénztárostól. Elmenekülni azonban már nem tudott, mert egy utcai járókelô – aki látta, hogy baltával és símaszkosan lépett be a bankba – lefegyverezte. A baltás bankrablónôt Finnországban egy év szabadságvesztésre ítélték, de fellebbezett – tudatta a svéd Expressen címû napilap.

Tovább késik a búvárakció

A Barents-tengeren uralkodó viharos idôjárás miatt tovább halasztották a Kurszk orosz atom- tengeralattjáró áldozatainak kiemelésére szervezett akció kezdetét. Murmanszki források szerint a mélytengeri búvárokat szállító Regalia norvég tengeri platform egyelôre norvég kikötôben várakozik, noha az elôzetes tervek szerint már szerdán a Kurszk katasztrófájának körzetébe kellett volna érkeznie. Az augusztus 12-én szerencsétlenül járt orosz tengeralattjáró fedélzetén 118 ember tartózkodott, s kiemelésükre – még az idén, tehát az egész hajó kiemelését megelôzôen – a haditengerészek hozzátartozóinak tett ígéretet Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök döntését szeptemberben megerôsítette, noha szakértôk nem sok értelmét látták a veszélyes búvárakciónak, s a mentési munkálatok is mind késôbbi idôpontra tolódtak, annak ellenére, hogy november közepétôl már gyakorlatilag lehetetlen a viharos tengeren ilyen munkát végezni.

Nincs vége a BSE-járványnak

A szivacsos agyvelôsorvadás (BSE) további nyolc esetét fedezték fel Nyugat-Franciaországban – közölték kedden Párizsban a mezôgazdasági minisztériumban. Ezzel az év eleje óta regisztrált új szarvasmarha-megbetegedések száma 71-re nôtt. Tavaly 31 felfedezett eset volt. A BSE-vel fertôzött állatokat és a környezetükben élô állományt a hagyományos gyakorlatnak megfelelôen levágják, így próbálván gátat vetni a járvány terjedésének.

Nincs mibôl fizetésemelést adni

Továbbra sem megoldott a kórházak megfelelô finanszírozása. Mihai Porutiu, a megyei egészségbiztosítási pénztár igazgatója lapunknak elmondta, hogy múlt hónapban 58 milliárd lej gyûlt össze a befizetésekbôl, amihez még hozzáadódik 7 milliárd lej, a biztosítási pénzalapok újraelosztásából származó többlet. A pluszt – bármennyi is lenne – nem költhetik a kórházak adósságainak törlesztésére, továbbra is az országos szinten megállapított árak szerint számolják el az orvosi szolgáltatásokat – tette hozzá az igazgató, aki szerint nem kizárt, hogy lesznek olyan kórházak, amelyeket be fognak zárni. Az egészségügyi középkádereknek ígért fizetésemelésre sem utalható ki külön összeg, erre a kórházak menedzsereinek kell megoldást találniuk.

Constantinescu segítségét kéri

Mivel a kormányhoz címzett levelei hatástalanok maradtak, Marosvásárhely polgármestere újabb nyílt levelet írt, ezúttal Emil Constantinescunak. Arra kéri az elnököt, hogy vesse latba befoly