|
LII. évfolyam 239. (14596) |
2000. október 13., péntek |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkereso..........................50 Ft
Részvétnyilvánítás................…&# 133;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Szeptemberben 2,8 százalékra gyorsult a havi infláció az augusztusi 1,8 százalékról. Tavaly szeptemberben 3,2 százalékos havi drágulást mértek a fogyasztói árakban. A szeptemberi adat meghaladta a kormány 2,4-2,5 százalékos elõrejelzését, de elmaradt elemzõk átlagosan 2,9 százalékos várakozásáról.
A tizenkét havi infláció valamelyest lassulni látszott szeptemberben augusztushoz képest, 44,9 százalékra 45,4 százalékról. Tavaly szeptember végéig 50,2 százalékos volt a tizenkét havi infláció Romániában. Tavaly decemberhez képest az árszínvonal 29,9 százalékkal állt magasabban szeptember végén.
A statisztikai hivatal csütörtöki jelentése szerint szeptemberben a havi drágulás 3 százalékos volt az élelmiszereknél, 3,1 százalékos az iparcikkeknél és 2,1 százalékos a szolgáltatásokban.
A kormány már többször felülvizsgálta az idei inflációs célszámokat, miután a gyenge euró, a magas olajár, az aszály és az állami közszolgáltatók szerkezeti átalakításának késedelmei miatt az eredeti célok tarthatatlanná váltak.
A központi bank mostani jóslata 42 százalékos tizenkét havi infláció az év végére. A kormány eredetileg 27 százalékot akart. A tavaly év végi adat 54,8 százalék volt.
Az ANDR jóváhagyta azt a Phare-alapokból megvalósítható tervet, amelyet a Román Országos Vízügyi Társaság terjesztett elõ. A társaság Dobrogea-i egysége 2,4 millió dollárt kaphat a Fekete-tenger vízminõségének a monitorizálására, valamint arra, hogy szennyezõdés esetén gyorsan közbe lehessen lépni (ez vonatkozik a kõolajtermékekkel való szennyezõdésre, de az algák begyûjtésére is).
A benyújtott terv alapján öt automata monitorizáló egységet létesítenének, ezek állandó jelleggel adatokat gyûjtenének be a tengervíz összetételérõl. Másik három állomás a partvonal állapotát ellenõrizné — nyilatkozta a MEDIAFAX hírügynökségnek Vasile Titu, a Román Országos Vízügyi Társaság Dobrogea-i egységének az igazgatója.
Mindezen kívül a Dobrogea-i vízügyi egység laborjának a felszerelésére, valamint a Chefalu tengeri kutatásokra alkalmas hajó modernizálására is elkülönítenének pénzkeretet a 2,4 millió dollárból. "Megvásárolnánk két hajót. Az egyiknek a tartályhajók megsérülésekor kellene gyorsan közbelépnie, a másiknak pedig az algamezõket kellene begyûjtenie, még mielõtt a partra sodródnának. A Román Országos Vízügyi Társaság igazgatása alá tartoznak a napozók, tehát felelõsek vagyunk ezek állapotáért is" — mondta Vasile Titu.
A felvázolt terv négy évre szól, ugyanebben az idõszakaszban pedig hasonló projektet futtatnának a bolgár hatóságok is.
Románia és Bulgária október 19-én mutatja be vonatkozó terveit az Európa Bizottság elõtt, ez után pedig elkezdõdhet a pénzalapok kiutalása. Abban az esetben, ha az Európa Bizottság elfogadja a terveket, a pénzalapok 70 százalékát az EU biztosítja, a többit pedig a Román Országos Vízügyi Társaság Dobrogea-i egysége adja.
A Sanitas Szakszervezeti Szövetség felhívására országszerte kétórás figyelmeztetõ sztrájkot tartottak tegnap az egészségügyben. Délelõtt 9 és 11 óra között Maros megye egészségügyi intézményeiben is beszüntették a munkát, csak a sürgõsségi eseteket látták el.
A több mint három hete tartó tiltakozó megmozdulások ellenére a Maros megyei egészségügyieknek mindössze egy, a béremelésekre vonatkozó ígéretet sikerült kicsikarniuk az egészségbiztosítási pénztár vezetõitõl. Továbbra is követelik a rendszer megfelelõ finanszírozását, élelmiszerjegyeket, az asszisztensek jogállására vonatkozó törvény kibocsátását. A középkáderek a megyei kórház sürgõsségi osztályán gyülekeztek, ahol Georgeta P©s©roiu szakszervezeti vezetõ foglalta össze követeléseiket. Elmondta a tiltakozóknak, hogy a kórház igazgatósága is támogatja kéréseiket. Összetartásra szólította fel a középkádereket, hangsúlyozta, hogy a béremelést nemcsak a szakszervezeti tagoknak, hanem a teljes egészségügyi személyzetnek harcolták ki. Követelik, hogy a pénzügyminisztérium által zárolt pénzalapokat szabadítsák fel, és hogy a lakosságtól begyûjtött összegeket kizárólag az egészségügy problémáinak megoldására használják fel. "Nem akarunk többé koldulni" – jelentette ki Georgeta P©s©roiu, aki hozzátette, hogy a kórház és a pénztár közötti szerzõdés értelmében az év végéig elõirányzott pénz csak a fizetésekre futja, és ilyen körülmények között feltevõdik a kérdés: mi lesz az intézmény fenntartásával? A tiltakozó megmozdulások további formáiról a Sanitas országos tanácsának október 17-i rendkívüli ülésén határoznak.
Tegnaptól hivatalosan is beindult az, ami valójában hónapok óta folyik: a parlamenti választások és államelnökválasztás kampánya. Ez utóbbi látszik elõtérbe kerülni, hiszen a médiáknak máris gazdag hírforrás a kánikulai nyár után bekövetkezett feltûnõen bõ elnökjelölt-termés. Pillanatnyilag, a hírek szerint 19-en akarnának államfõk lenni. Egy részüket természetesen nem kell komolyan venni, esetleg annyiban, hogy eszünkbe juthat a sok lehetetlen között válogatva, hogy a jelöltinfláció jelentkezése valójában tükre az ország politikai életének. Mindenekelõtt annak, hogy semmi sincs igazán letisztulva, tíz év után is a szertelen zavarodottság uralkodik a politikai közéletben.
A végnélküli képviselõ és szenátorjelölések folyamatából csak a kirívó botrányok vagy botrányos jelölések kaptak igazi publicitást. A parlamenti helyekre pályázó pártok többségében az élbolyok végül is rendezõdtek, a régiek mellett új arcok is feltûntek. Sok reményre azonban nem igazán adnak okot. Mert ott tartunk, hogy pártok és elnökjelöltek továbbra is saját gyártmányú populizmustól és demagógiától puffadt "csodaszerekkel" csábítják a választókat az urnák elé. S fõleg persze arra, hogy õk legyenek a kiválasztottak, mert az egyetlen üdvözítõ megoldást kínálják bajainkra.
Persze nagy kérdés, hogy a szenátori meg képviselõi helyekre pályázók meg pártjaik mibõl gondolják, hogy megavasodott "csodaszereikre" lesz kereslet is. Talán megtéveszti õket az a nyüzsgés, ami a politizáló közvélemény körében tapasztalható, s eltakarja elõlük a választóknak azt a tömegét, amely általános kiábrándultságában nemhogy pártot, elnökjelöltet sietne választani, hanem talán el se megy majd szavazni.
Ha nem is egészében, de más a helyzet a magyarsággal. Kiábrándultságban és jogos elégedetlenségben a magyarok sem "lógnak ki" a sorból, ám választói motivációik a románokénál némiképp árnyaltabbak. Kiderül ez a minapi közvélemény-kutatási adatokból is (részleteirõl lesz alkalom szólni), melyek mindent egybevetve, világos opciót tükröznek: minden belsõ ellentéten túl az érdekképviselet és érdekérvényesítés egyetlen tényleges lehetõsége az RMDSZ. A romániai magyar választópolgárok döntõ többsége tudatában van, hogy erõs parlamenti képviseletre van szükség. E nélkül nemhogy jogos követeléseik teljesülésének, de a már kivívott jogok megõrzésének esélye is veszélybe kerülhet. Érzékelik, hogy a "független", meg más, magyarnak mondott párt teljességgel esélytelen jelöltjei nem "alternatívák", hanem valójában az egységes érekképviselet elleni diverzió eszközei. Ennek tudatában mennek szavazni, mert a reményt, hogy mégiscsak lehet jobb, feladni nem lehet.
Újra leállhatnak az autóbuszok
A tegnap délelött ismét fennakadás volt a marosvásárhelyi közszállításban: a szokottnál is kevesebb autóbusz ment ki az útvonalakra. Chiorean Emil, a Helyi Közszállítási Vállalat igazgatója szerint a polgármesteri hivatal még mindig nem törlesztette az 1,4 milliárd lejes adósságát, ezért nem volt amibõl üzemanyagot vásárolni. Az üzemzavar áthidalása végett bankkölcsönt vettek fel és a polgármesteri hivatal is fizetett 70 millió lejt, igaz, ez az utóbbi összeg csak egy napi gázolaj- szükséglet költségeire elég. A vállalat még kapott 800 millió lejt, amibõl kifizették az alkalmazottak bérét. Ilyenformán hétfõig gond nélkül közlekednek az autóbuszok, de október 16- án az említett ok miatt ismét leállhatnak. Csegzi Sándor alpolgármester a Népújságnak elmondta, hogy valóban átutaltak 70 milliót üzemanyagra és nemsokára újabb 300 milliót adnak e célra a közszállítási vállalatnak, amelynek vezetõi továbbra is arról panaszkodnak, hogy veszteségesek. Chiorean Emil elutasította a közszállítás ideiglenes átszervezését, de még eddig nem tudtak bemutatni egy életképes gazdasági tervet, így a polgármesteri hivataltól származó pénz is csak pillanatnyi helyzetmegoldást kínálhat.
A délkelet-európai védelmi miniszterek (SEDM) ötödik találkozójának résztvevõi elfogadtak egy közös nyilatkozatot, amelyben üdvözölték a jugoszláviai fejleményeket — derül ki a román honvédelmi minisztérium sajtóirodájának a MEDIAFAX hírügynökséghez eljuttatott közleményébõl.
A védelmi miniszterek kifejezték azon reményüket, hogy a jugoszláviai demokratikus intézmények fejlõdése és megerõsödése lehetõvé teszi azt, hogy esetleg ez az ország is csatlakozhasson az euroatlanti biztonsági rendszerhez, és részt vehessen a különféle regionális programokban (beleértve a SEDM-et).
Az október 8—10. közötti konferencián Romániát Ion Mircea Plîngu védelmi államtitkár képviselte. A konferencia egyik legfontosabb döntése az volt, hogy 2000. december 31-én mûködõképessé nyilvánítják a Délkelet-Európai Hadtestet.
Ion Mircea Plîngu javasolta, hogy jövõtõl kezdve a SEDM- valamint a békepartner országok (PfP) felkészítés végett küldjenek rendszeresen Romániába, a brassói kiképzõ központba civileket és katonatiszteket.
Vojislav Kostunica új jugoszláv elnök helyzetmegítélése szerint az országban végbemenõ, látszólag demokratikus és békés átalakulás felszíne alatt vulkáni tevékenységhez hasonló folyamatok zajlanak, melyek ellenõrzése kétséges olyan körülmények között, amikor barátai legalább annyi problémát okoznak számára, mint ellenfelei.
A The New York Times munkatársának Belgrádban adott interjújában, melyet a Párizsban megjelenõ International Herald Tribune csütörtöki száma közölt, Kostunica a Washingtonnal való új, kiegyensúlyozott kapcsolatok megteremtésére irányuló szándékáról beszélt. Amerikai illetékesekkel csütörtökre tervezett találkozója elõtt az új elnök jelezte, hogy minél gyorsabban helyre akarja állítani az Egyesült Államokkal a diplomáciai viszonyt, mely a NATO tavalyi légi hadjárata során szakadt meg. "Az Egyesült Államok túlságosan is bekeveredett országunk ügyeibe, a beavatkozás csökkenése azonban most pozitív hatással kecsegtet" – hangsúlyozta Kostunica.
Az új elnök reményének adott hangot, hogy Milosevic szövetségesei nem lesznek képesek visszatérni a hatalomba, s hogy meg lehet oldani azokat a nehézségeket, amelyek a szerb átmeneti kormány felállítását célzó tárgyalásokon mutatkoznak.
Branislav Ivankovic, Milosevic pártjának egyik vezetõ figurája közölte: a jelenlegi szerb kormány nem fog lemondani, és miniszterelnöke átveszi a rendõrség fölött ellenõrzést gyakorló belügyminiszteri funkciót is. Kostunica azonban, mint hangoztatta, bízik abban, hogy december 17-én, a megállapodásokkal összhangban megtartják az elõrehozott választásokat és létrejön az új szerb parlament.
Az õt támogató 18 párti ellenzéki koalíció közül néhányan olyan politikai nyilatkozatokat tesznek – hangsúlyozta Kostunica –, amelyeket vele nem egyeztettek, sõt egyesek törvénytelen eszközökhöz nyúlnak, hogy ellenõrzés alá vonják a Milosevichez közeli körök által korábban irányított minisztériumokat és vállalatokat. "Ezeket az eljárásokat nem tudom megvédelmezni" – jelentette ki az elnök, megállapítva: "Miközben a felszínen békés demokratikus átalakulás folyik, a felszín alatt egy ellenõrizhetetlen vulkán mûködik".
Az új elnök a DOS ellenzéki szövetség egyes tagjainak szemére vette, hogy kétségbe vonják az õ személyes tekintélyét. Név szerint Zoran Djindjicet, a Demokrata Párt politikusát említette, aki azzal próbálkozik, hogy megszilárdítsa a Milosevic ellen kialakult népi lázadást, de Kostunica szerint ezt olyan eszközökkel teszi, amelyek zavart okozhatnak. Aggodalmat keltõnek minõsítette azokat a hol spontán, hol szervezett akciókat, melyek során egyesek a DOS-ra, sõt magára az elnökre hivatkozva távolítják el az állami tulajdonú bankok és társaságok élérõl Milosevic embereit. Kostunica károsnak mondta az ezekbõl kialakuló kaotikus képet, mely szerinte akár egy külföldi beavatkozásra is ürügyet kínálhat.
Kostunica, mint leszögezte, Djindjiccel ellentétben nem kívánja leváltani Pavkovic tábornokot a hadsereg élérõl, sõt egyáltalán nem akar hozzányúlni a nyugalmat mutató hadsereghez akkor, amikor maga és szövetségesei egyelõre a rendõrség ellenõrzését akarják megszerezni.
(MTI) – Akik a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) követeléseit politikai zsarolásnak nevezik, azok azt is kifejthetnék, hogy mi abban a zsarolás, ha az MKP a koalíciós kormányprogramban rögzített vállalások teljesítését kéri számon a koalíciós partnerein – vetette fel pártja szerdai sajtóértekezletén Pozsonyban Bugár Béla, az MKP elnöke, a szlovák parlament alelnöke.
Bugár így reagált a szlovák sajtóban egyre jobban elszaporodó véleményekre, amelyek szerint az MKP azzal zsarolja a partnereit, hogy ha nem teljesítik az elvárásait, akkor nem szavaz az alkotmány tervezett módosítására.
Mint mondta, pártja ezzel a magatartással egyszerûen csak a kormányprogram – magyar szempontok szerint elsõdleges – vállalásainak teljesítésére próbálja rákényszeríteni a partnereit.
Az MKP elnöke ismét utalt arra, hogy Mikulás Dzurinda még mindig tétlenül nézi a kormánykoalícióhoz tartozó pártok élezõdõ vitáját, pedig helyénvaló lenne, ha a miniszterelnök határozottabb magatartást tanúsítana.
A koalíció szlovák pártjai ellenzik, hogy közigazgatási refommal olyan megyét is kialakítsanak, amelynek határain belül megõrzõdik a magyarok természetes statisztikai többsége. A partnerek vonakodnak továbbá az európai kisebbségi nyelvek chartájának szlovák ratifikációjától, és nem hajlandók érdemlegesen lépni annak érdekében, hogy megoldódjon a szlovákiai magyar pedagógusok utánpótlásának gondja. Azt pedig végképp ellenzik, hogy az állam önkormányzati kezelésbe adja azt a "nevesítetlen földvagyont", amely úgy képzõdött, hogy a második világháború utáni években a jogfosztott szlovákiai magyaroktól és németektõl elkobzott földeket a kárpótlás során nem minden tulajdonos és örökös igényelte vissza, így az ötszázezer hektárnyi fölvagyon a "kárpótló állam" kezében maradt.
Bugár jelezte, hogy az MKP a számára fontos elvárások teljesítésérõl ezután sem hajlandó lemondani, egyéb eszközök híján pedig a továbbiakban nyitva hagyja az alkotmánymódosítás támogatásának kérdését.
A külügyminisztérium "mélységes sajnálatának" adott hangot csütörtöki nyilatkozatában az izraeliek és a palesztinok közötti véres incidensek miatt, és felszólította a szemben álló feleket, tegyék meg a szükséges intézkedéseket az erõszakos cselekmények és a vérontás azonnali beszüntetésére.
A közlemény szerint a román diplomáciai tárca "rendkívüli aggodalommal kísérte figyelemmel az utóbbi idõben lezajlott sajnálatos eseményeket" és bejelentette: Románia teljes támogatásáról biztosítja a nyugalom helyreállítására és a békefolyamat folytatásához szükséges légkör megteremtésére irányuló nemzetközi erõfeszítéseket.
Végül a román külügyi nyilatkozat rámutatott: a Biztonsági Tanács 1322. sz. határozata kiindulópont lehet a közel-keleti feszültség megoldásához.
(MTI) – Az év elsõ nyolc hónapjának adatai azt jelzik, hogy a tavalyi megtorpanás után ismét jelentõsen bõvült a magyar-román kereskedelem, és az idén eléri a 800 millió dollárt, meghaladva az eddigi rekordot, az 1998-as 750 millió dollárt – mondta Halász János, az ITD Hungary bukaresti irodájának vezetõje az MTI-nek.
A magyar beruházás és kereskedelemfejlesztési közhasznú társaság képviselõje az idei Bukaresti Nemzetközi Vásáron (TIB) csütörtökön megrendezett magyar gazdasági nap alkalmából nyilatkozott. A megnyitón megjelent és üdvözölte nagyszámú magyar és román üzletembert Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet is.
A bukaresti vásár magyar gazdasági napja alkalmából Halász János elmondta, hogy a hivatalos magyar adatok szerint az év elsõ nyolc hónapjában a Romániába irányuló magyar export értéke 365 millió dollár, a Romániából származó importé pedig 193,5 millió dollár volt. Ez 25,6 százalékos, illetve 38,3 százalékos bõvülés az elõzõ év hasonló idõszakához képest.
A magyar gazdasági képviselõ hangsúlyozta, hogy ha Románia nem alkalmazna a magyar sertés- és baromfihúsra, illetve a hústermékekre diszkriminatív büntetõvámokat, akkor ebben az évben el lehetett volna érni az 1 milliárd dolláros kereskedelmi forgalmat.
A Magyarországra irányuló román kivitel gyors bõvülésében jelentõs szerepet játszottak azok az árucikkek – így a Romániában gyártott Daewoo Matiz gépkocsik, a mosószerek és a kohászati termékek –, amelyekkel kapcsolatban korábban a román fél magyar korlátozó intézkedéseket panaszolt fel.
– Mindezek alapján reméljük, hogy a Románia feloldja a magyar termékeket sújtó egyoldalú büntetõvámok alkalmazását – szögezte le Halász János.
A kereskedelmi iroda vezetõje elmondta, hogy idén augusztus végén 3300 cég mûködött Romániában magyar tõkerészesedéssel. A magyar törzstõke dollárban számolt értéke 155 millió dollár volt, a lej részesedés értéke pedig mintegy 40 millió dollárnak felelt meg. A törzstõkében nem jelentkezõ folyó beruházások értéke 60-70 millió dollárt tett ki.
Halász emlékeztetett arra, hogy a külföldi tõke általában nagyon tartózkodó volt ebben az évben Romániával szemben, és ebben a környezetben jelentõs, hogy a magyar beruházások a korábbi szinten maradtak.
A román sajtó megítélése szerint a tartózkodás jellemezte az idei bukaresti vásáron való részvételt is. A magyar részvétel azonban bõvült, a tavalyival megegyezõ területen most több, összesen 28 kiállító cég jött Magyarországról. Halász János fontosnak nevezte azt is, hogy az idén a magyar kiállítók között a közép- és a nagyvállalatok vannak túlsúlyban, és ebben az évben eljöttek Bukarestbe olyan jelentõs magyar nagyvállalatok is, mint az Ikarus, a Taurus, a Borsodchem, a Dunaferr és a Mol.
(MTI) – Ausztria a kelet- és a közép-európai országoknak nyújtott központi kormánysegélyek összegét jövõre 280 millió schillingrõl 160 millióra szándékozik csökkenteni – írta csütörtökön a Die Presse címû konzervatív bécsi lap.
A cikk szerint még a külügyminisztériumban is csodálkoznak azon, hogy Benita Ferrero-Waldner a segélyezést éppen akkor akarja csökkenteni, amikor Ausztria stratégiai partneri kapcsolatokat szeretne kiépíteni a térségben. A külügyminiszter kabinetjébõl ugyan megerõsítették az összeg csökkentését, ám úgy látják, hogy a stratégiai partnerségi kapcsolatok kiépítésére vonatkozó szándékkal ez nem áll ellentétben, mivel ebbõl az összegbõl eddig sem profitáltak a térség EU-tagjelölt államai.
A Die Presse szerint a tavaly keleti segélyekre költött 286 millióból 31 millió schilling került az EU- tagjelölt államokba, fõleg Bulgáriába (16,7 millió) és Romániába (11,5 millió). Csehország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia együttesen csak 2,8 milliót kapott. Régebben az összeget fõleg a szomszédos országoknak juttatta Ausztria, de 1998 óta túlnyomó része Délkelet-Európába irányul, Albániába, Romániába, Bulgáriába, Macedóniába és Bosznia-Hercegovinába. A legnagyobb összeget – 102 millió schilling - 1999-ben Bosznia-Hercegovina kapta, a második helyen Koszovó állt.
A segély igazgatása idén tavasszal a kancellári hivataltól a külügyhöz került. A külügyminisztérium kezelésében lévõ segély mellett más minisztériumok, tartományok, települések is költenek és például az osztrák központi bank is ad pénzt hasonló célra: a külügyi segély a kelet- és a közép-európai országok támogatására fordított osztrák kiutalások 8,5 százalékát tette ki 1998-ban.
A Romtelecom privatizálását kivizsgáló felsõházi bizottság tagjai arra a következtetésre jutottak, hogy a díjak túlzott növelése indokolatlan, ha figyelembe vesszük, hogy a távközlési társaság jelentõs görög tõkével is rendelkezik.
A vizsgálóbizottság jelentése értelmében, melyet ªerban Sãndulescu független szenátor indítványozott, a szenátorok zárt ülésen fogják megvitatni a Romtelecom 35 százalékos részvénycsomagjának eladását az ÁTA által.
A felsõház állandó bürójához benyújtott dokumentum javasolja továbbá, hogy a kormány hatálytalanítsa mindazon jogszabályokat, melyek nyomán a Versenyhivatal nem véleményezheti többé a telefondíjak növelését.
A szenátorok javasolják továbbá a Romtelecom ama jogának visszavonását is, hogy az ÁTA tulajdonában levõ 16 százalékos részvénycsomagot kezelje. E csomagot a tulajdonalap a telefontársaság privatizálását felügyelõ kormánybizottság jóváhagyására adta át a Romtelecomnak.
A vizsgálóbizottság végezetül a kivizsgálásnak a jelenlegi mandátum végéig való kiterjesztését kérte az állandó bürótól.
– hangzott el egyebek között azon a találkozón, amelyet a PUNR-bõl kivált "szakadárok" tartottak a sajtó képviselõivel. Nem polemizálni akarnak volt párttársaikkal, jelentették be mindenekelõtt, de nem hagyhatják szó nélkül azokat a vádakat, amelyeket rájuk raktak mind a helyi vezetõk, mind maga az országos elnök. Pontról pontra utasították vissza azt, hogy a PUNR hátán gazdagodtak volna meg, azt sem fogadták el, hogy leárulózták õket, még kevésbé, hogy amolyan átutazó párttagoknak nevezték.
A "szakadárok" képviselõi: Moldovan Florentin (jelenleg az NLP szenátori listája elsõ helyén szerepel), a volt megyei elnök, Ioan Cotuþiu, Teodor Giurgea titkár, Ober Marius a ludasi, illetve Coman Florin a dicsõi szervezet volt elnöke egyöntetû véleménye az volt, hogy nincs nekik mit keresniük a Tabãrã-Mãgureanu- féle szövetségben, amely számukra "nem létezik". Mint ahogy nem fogadták el azt sem, hogy Marian Munteanut lenyomják a torkukon.
"Sose hittük volna, hogy Valeriu Tabãrã odáig süllyed, hogy valótlanságokat állít" – tették fel a pontot az i-re. Nem titkolták azt a véleményüket sem, hogy júniusban a Tabãrã által kiadott magyarellenes nyilatkozat volt az oka, hogy nem jutottak semmiféle funkcióhoz a megyei tanácsban, bár az RMDSZ után nekik volt a legtöbb tanácsosuk. Az RMDSZ ezek után természetes, hogy inkább a PDSR-vel osztozott meg a vezetõ tisztségeken.
Kilépésüket mindenekelõtt azzal indokolták, hogy szerintük a Nemzeti Szövetség nem jut be a parlamentbe. Annyit értek el, mondták, hogy darabokra tépték a PUNR-t, ráadásul a nyakukba akarták sózni Marian Munteanut, akit a megyében a lehetõ legnagyobb fenntartásokkal fogadtak a választópolgárok.
jelentette ki egyebek között Teodor Giurgea. Saját bevallása szerint, lévén vállalkozó, inkább liberális beállítottságú, nagy tisztelõje Theodor Stolojannak. (Talán ezt bizonyítandó, két nappal késõbb beiratkozott a Nemzeti Liberális Pártba). Bár a minapi ittjártakor Valeriu Tabãrã a leghatározottabban tagadta, hogy igaz lenne, megerõsítette a korábban a Népújságnak adott nyilatkozatát, miszerint 3-4 hónapon belül végleg megszûnik az Egységpárt. Ugyanis Tabãrã visszavonul a politikai életbõl, és a jelenleg még NSZ-ként fungáló szövetség visszavedlik Román Nemzeti Párttá (PNR), és Magureanu végleg rájuk teszi a kezét. Õ pedig nem hajlandó egy olyan emberrel szövetkezni, mondta, aki a szent karácsony napján megöletett egy embert.
Újból megerõsítették, hogy 12-en léptek ki egyszerre, nem hárman, mint ahogy a PUNR maradék tagjai állították. A kérdésre, hogy miért nem a PDSR felé kacsingatnak, holott most ez a divat, Cotuþiu azt mondta, hogy azok igen magas lovon ülnek, s lenézik õket. Ezért inkább vagonokat tologat, mintsem hozzájuk csatlakozzék.
A szakadárok egyetértettek abban, hogy igaz ugyan, hogy nem mindig volt felhõtlen a viszonyuk az NLP-vel, de belátták, hogy ha Stolojant támogatják, olyan ember mellett állnak ki, aki valóban tehet valamit az országért.
A liberálisok elhatározták
Ezt a hivatalos kampánynyitó napján tartott sajtótájékoztatón tudtuk meg Vasile Macarie megyei elnöktõl, aki a kampánystáb vezetõjével, Pop Liviuval közösen ismertette a Nemzeti Liberális Párt Maros megyei képviselõ- és szenátorlistáját. A szenátori lista élén a PUNR-bõl nemrég kivált "szakadár" csoport egyik tagja, Moldovan Florentin neve található, második helyen következik a Bere Mureº igazgatója, Mailat Virgil. A képviselõlista vezetõje Nicolaescu Eugen pénzügyminisztériumi igazgató, második az NLP megyei elnöke, Macarie Vasile. A teljes listát nem soroljuk fel, maga a megyei szervezet is egy szenátori és egy képviselõi bársonyszéket remél szerezni a választások során.
Ezek mellett elmondták, hogy azok közül, akik nemrég hagyták faképnél a PUNR-t, egy nappal korábban 30-an sorakoztak fel a liberálisok mellé. Az elnök szerint a jövõ héten újabb 200 taggal szaporodik pártjuk.
A Népújság kérdésére, hogy miért örülnek annyira az egységpártiaknak, Macarie azt mondta, hogy azért, mert a két párt statútuma annyira egyforma, "mint két vízcsepp". Végül határozottan jelentették be, hogy kitûzött céljuk megnyerni az elnökválasztást. S hozzátették: ha figyelembe veszik, mi vár a PUNR-re, minden esélyük megvan arra, hogy sikerüljön a tervük.
(mózes)
Október 14-én, szombaton 19 órától a marosvásárhelyi Sportcsarnokban, a Rádió GaGa egyéves születésnapi buliján részt vesz Frunda György, az RMDSZ államelnök-jelöltje, Maros megye szenátora, valamint Kelemen Atilla képviselõ, a Maros megyei RMDSZ elnöke. Ugyancsak jelen lesznek az RMDSZ szenátor- és képviselõjelöltjei.
Október 15-én, vasárnap lakossági fórumokra kerül sor, amelyen jelen lesznek Frunda György, az RMDSZ államelnök-jelöltje, Maros megyei szenátor, Kelemen Atilla, a Maros megyei RMDSZ elnöke, parlamenti képviselõ és Benedek Imre, a Maros megyei RMDSZ ügyvezetõ alelnöke.
12 órakor Szovátán a polgármesteri hivatalban fogadja a jelölteket Péter Ferenc polgármester.
16 órakor Nyárádszeredában, a kultúrotthonban kerül sor a lakossági fórumra. A jelölteket Dászkel László köszönti.
19 órakor Régenben a kultúrotthonban Nagy András alpolgármester köszönti a résztvevõket és a jelölteket.
A rendezvényekre minden érdeklõdõt szeretettel várnak.
A Pro Európa Liga, más emberjogvédõ szervezetekkel együtt monitorizálni fogja az általános választások lezajlását a Maros megyei szavazókörzetekben. Ebbõl a célból olyan önkéntesek jelentkezését várja, akik megfigyelõkként vennének részt az általános választásokon. Az érdekeltek október 30–november 11. között, kedden, csütörtökön és pénteken 9-16 óra, míg hétfõn és szerdán 9-18 óra között jelentkezhetnek a szervezet Rózsák tere 5. szám III. emeleti székhelyén. A feliratkozás személyazonossági igazolvány alapján történik. A jelöltek típusnyomtatványt kell kitöltsenek, amelyben nyilatkozatot tesznek, hogy nem tagjai egyetlen politikai pártnak, politikai szövetségnek vagy választási szövetségnek sem.
Kacsó Judit programirányító
A Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt saját szenátori és képviselõi listákkal vesz részt a novemberi parlamenti választásokon, tudatja a Kiss Kálmán elnök által aláírt közlemény. Október 22-ig összeállítják a jelöltlistákat, amelyeket a párt elnöki tanácsa véglegesít. Ugyancsak ez a testület dönti el, hogy az RMSZDP kit támogat az elnökválasztás során.
Szeptember folyamán 118 A típusú hepatitisz megbetegedést jelentettek a megyébõl a Közegészségügyi Igazgatóság Járványmegelõzõ Osztályának. A marosvásárhelyi Fertõzõ Betegségek Klinikájára október elsejétõl tegnapig 39 sárgasággyanúst utaltak be. Jóllehet a járványmegelõzõ osztályon kihangsúlyozták, a megyében nem beszélhetünk hepatitiszjárványról, mégis arról kapunk hírt, hogy egyre többen betegednek meg. Október 11-én Marosvásárhelyen és Segesváron 4-4, míg Dicsõszentmártonban és Marosludason eg-egy beteget utaltak kórházba.
A Közegészségügyi Igazgatóság Egészségvédelmi és Egészségnevelõ Osztálya az A típusú hepatitiszrõl tájékoztató jellegû írásban hívja fel a lakosság figyelmét arra, mi a teendõ e májbetegség megelõzése érdekében.
A vírusos májgyulladás fertõzõ betegség. Az A és E típusú vírus szájon keresztül jut be az emésztõcsatornába, míg a B, C, D és G típusú vírus szexuális úton és vér által kerül a szervezetbe. A betegség az egész szervezetet legyengíti, de a legérintettebb szerv a máj.
Az A típusú májgyulladás a legelterjedtebb változat. A legtöbb megbetegedést szeptember és október folyamán jegyzik, fõként a gyerekek és ifjak körében.
Köztudott, hogy a betegséget könnyebb megelõzni, mint kezelni. Ehhez viszont tudni kell a betegséget kiváltó okokat, a terjedés útját és a megelõzés módját.
A betegséget kizárólag beteg ember terjeszti. Sokféleképpen, de rendszerint faecalis-orális úton. A hepatitis-A vírus ürítése a klinikai tünetek jelentkezése elõtt két héttel megkezdõdik. Indirekt módon a vírus víz , élelmiszer és fertõzött tárgyak érintésével kerülhet be a szervezetbe.
Könnyen megbetegednek a kiskorú gyerekek. A megbetegedést elõsegíti: a zsúfoltság, a gyerekek, ifjak közösségében a higiéniai szabályok figyelmen kívül hagyása, a higiéniai feltételek hiányossága, a fizikai és pszichikai fáradtság, amelyek csökkentik a szervezet ellenállóképességét, a higiéniai ismeretek hiánya, és a gyengéntápláltság.
A betegség lappangási ideje általában 14-42 nap, ezalatt a beteg fertõzõ, még akkor is, hogyha nem jelentkeztek a betegség tünetei.
A betegség tünetegyüttese nagyon változó. A beteg elveszti étvágyát és undorodik az ételtõl. Rossz a szájíze, hányingere van, hányik, a gyomor és a máj tájékán fájdalmat érez, az általános állapota romlik, továbbá fejfájás, szédülés, álmatlanság és fokozott fáradékonyság lép fel.
Jellemzõ tünetek: sötét vizelet, amely barna sörre emlékeztet, színtelen széklet, sárga szemgolyó és bõr, azaz besárgulás.
A lábadozási idõ általában három hónap, ami alatt a beteg állapota javul. Ekkor hajlamos arra, hogy újrakezdi a munkát, a fizikai megerõltetést és abbahagyja a diétát. Ilyen esetben a beteg visszaeshet, sõt sz0võdmények is elõállhatnak, mert a máj még nem gyógyult meg teljesen.
Májgyulladás esetén a beteget kórházba utalják. Az ágybanfekvés és a diéta kötelezõ.
A hepatitisz terjedése a betegek minél hamarabbi felfedezésével és elkülönítésével elõzhetõ meg. Mindannyiunk érdeke, hogy kerüljük a fertõzést. Ennnek módja: a szappannal való gyakori kézmosás, étkezés elõtti, illemhely használata utáni kézmosás, a gyümölcs, zöldség bõ vízben történõ mosása, az élelmiszerek megfelelõ tárolása, higiéniai szempontból ellenõrzött ivóvíz használata, a házi szemét megfelelõ tárolása, a legyek és a konyhai bogarak kiirtása.
Constantin Silvestri Nemzetközi Zenei Fesztivál
A Silvestri zenei hét végéhez, zárónapjához értünk. A kedden este a kisteremben tartott hangversennyel pedig gyakorlatilag a marosvásárhelyi szerzõkkel és elõadókkal való találkozásunknak is. Hivatásos elõadómûvészek, mûvészpedagógusok és inspiráltan, kedvvel közremûködõ tehetséges konzervatóriumi növendékek, mûvészjelöltek – hangszeresek és énekszólisták – tették élményteljessé esténket. Tekintettel arra, hogy a hangversenypódiumon legyakrabban "megszólaló" hangszer ezúttal a zongora volt, Ávéd Silló Évát kettõs minõségéban kérdeztük e számunkra is kettõs jelentõséggel bíró rendezvényrõl, hisz sokunkat késztetett emlékezésre ez a kamaraest is.
– Valóban tanárként és egyben elõadómûvészként is szólhatok. Számomra ez az esztendõ két jelentõs eseményt nyújtott, mivel a marosvásárhelyi mûvészeti líceum, illetve a marosvásárhelyi filharmónia fennállásának 50 éves évfordulóját ünnepelhettük. Ez a két intézmény formálta személyiségemet, tanári és mûvészi karrieremet. És e két munkaterületet mindmáig elválaszthatatlannak tartom. Tanítok és koncertezem ugyanis. 1953-ban mint középiskolás diák játsztam elõször az akkori állami szimfonikus zenekarral Mozart Á-dúr zongoraversenyét, Kozma Géza kiváló muzsikus vezényletével, az akkori Zenemûvészeti Középiskola ötéves fennállása alkalmával rendezett ünnepi hangversenyen. Innen, itt indult és tartott csaknem 40 évig kapcsolatunk. Idõközben évekig kamarazenéztem Ruha István hegedûmûvésszel, jelenleg pedig lányommal, ifj. Ávéd Évával kétzongorás elõadóesteken. Sokat játsztam hazai és külföldi zenekarok szólistájaként, ám érzelmileg mindig a mi zenekarunkhoz kötõdtem. Megértik hát a kedves olvasók és a hallgatók is, mit jelent számomra ez az évforduló?! Visszatekintést a múltra, azokra a kollégákra is emlékezve, akik a régi, illetve majdan az új generációhoz tartoztak, és akikkel annyira jó volt együtt muzsikálni! Tudniillik, az ember és együvé tartozásának a nemes tudatát, közös tõrõl metszetését próbáltam a növendékeimbe is átszármaztatni, nevelni. Hogy érezhessék és vallhassák is ennek szükségességét. Nem szeretnék neveket sorolni, hisz olyan sokan játszottak filharmóniánkkal. Nehéz lenne felsorolni mindjüket. Másrészt, nekem egyfomán kedvesek valamennyien! Ezen a mai estén is többen örvendeztettek meg bennünket mûvészi teljesítményükkel közülük. Szívbõl gratulálok nekik és ezen emlékünnepség többi elõadójának, illetve a szervezõinek!
Ma érkezik Makfalvára egy négytagú küldöttség Poperingébõl. A belga település képviselõi elõször 1990-ben vették fel a kapcsolatot a makfalviakkal és tavaly augusztusban jött látogatóba egy 20-30 fõs küldöttségük. Akkor merült fel komolyabban a gyakorlati segítségnyújtás problémája. Tárgyalásaikat követõen a polgármesteri hivatal elõ is készítette a helyi iskolák és óvodák gázfûtésének bevezetésére vonatkozó iratcsomót, amelyet elküldtek Belgiumba.
Az elsõ kézzelfogható eredmény az a 24 millió lejnyi belga frankban küldött segély volt, amelyet a polgármesteri hivatal idén tavasszal kapott.
A ma érkezõ küldöttség ennek a pénznek a felhasználását ellenõrzi majd. Kutasi Zoltán polgármester a Népújságnak elmondta, a szóban forgó összeget az elõírásoknak megfelelõen használták fel, ebbõl végezték el a makfalvi óvoda és az elemi iskola belsõ szereléseit ám a kályhákra már nem futotta.
Az elõzetes levélváltás nyomán reménykednek, hogy miután mindent rendben találnak, egyezség születik a segély második részének a folyósításáról. Ezt a polgármester kályhák vásárlására fordítaná, ezzel elhárulna az utolsó akadály is, és a szóban forgó tanintézményeket gázzal lehetne fûteni.
A sepsiszentgyörgyi Proserved Cathedra újabb hasznos kiadványokkal siet a tanulóifjúság, no meg a pedagógusok segítségére. Az Ákombákom címû gyûjtemény az elemi tagozatos kisdiákoknak (I–IV. osztály) kínál hasznos idõtöltést, mégpedig olyképpen, hogy a versikét, mesét, történetet munkafüzeti rész követi, a rögzítést szolgáló, könnyen megoldható feladatokkal. (Összeállította Hatos Gabriella, ára 18000 lej.) * Metszet 3.
A Péter Sándor neve alatt megjelent szöveggyûjtemény alcíme: Mondák, legendák, szépprózai írások a kezdetektõl a XX. századig. Természetesen a magyar irodalomból, az Emese álmától Mikszáth Kálmánig. A rövid szemelvények fõleg a lusta diáknak valók, gondolná az ember. De aztán gyorsan visszavonja kijelentését, mert eszébe jut, hogy – fõleg vidéken – milyen katasztrofális a könyvellátás, hogy irodalmunk legfontosabb mûveihez nem jutha hozzá elfogadható áron a legújabb nemzedék sem. (Ára 20000 lej) * Érettségi tételek magyarból – összeállította Szabó Barna. A füzet bevezetõjében olvassuk: "Irodalmunk rövid történetét tartod kezedben, amely az érvényes érettségi programhoz igazodik. Ám a tudás alapja a mû ismerete kell hogy legyen. El kell olvasnod tehát a szóban forgó alkotást, mert itt csak vázlatos elemzést, átfogó értékelést kapsz. Nem térhettünk ki az elbeszélõ vagy drámai mûvek cselekményére, a lírai alkotások részleteire, finom árnyalataira. A verselemzésekben feltüntetett sor- és szakaszszámok szerepe, hogy a fellapozott kötetben azokat nyomban megkeresd, azonosítsd. A kiemelt sorok a már megtanult tétel átismétlését könnyítik. Ezer év irodalmát nézheted át pillanatok alatt a kiemelt sorok segítségével. " (Ára 25000 lej) * Kapható továbbá Az én mesém (8000 lej), Matek-étek – hetedikeseknek, nyolcadikosoknak (12000 lej), Nyelvtani és helyesírási dolgozófüzet III–IV. osztályosoknak (12000 lej), Magyar nyelvtan iskolásoknak (15000 lej). Megrendelhetõk az iskolai terjesztõknél, vagy a következõ telefonszámon: 578-749 (80-as belsõ, este hat óra után).
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) 1990. július 28-án alakult meg Kolozsváron, az ország 10 megyéjébõl összegyûlt 27 közgazdász kezdeményezésére. Ma már – néhány kivételtõl eltekintve – Erdély valamennyi megyéjének, nagyobb városában mûködik helyi szervezete, szám szerint 11. Valamennyi önállóan fejti ki tevékenységét a helyi igények és lehetõségek figyelembe vételével.
A társaság megalakulása után széles körû kapcsolatot alakított ki belföldi és külföldi társszervezetekkel, intézményekkel, alapítványokkal. Az elmúlt 10 év jelentõs eseményei voltak az RMKT által szervezett konferenciák, képzések és vándorgyûlések. Az RMKT saját hírlevele (Közgazdász Fórum) 1998 óta havi rendszerességgel jelenik meg.
A szervezeten belül külön tömörültek a fiatalok, megalakítva az RMKT Ifjúsági frakcióját, a RIF-et.
A marosvásárhelyi helyi szervezet a kolozsvári központi szervezettel párhuzamosan alakult meg. Tevékenysége hasonló az elõbb leírtakhoz.
Tagsága 100-nál is több személybõl áll, ám természetesen nem mindannyian fizetik rendszeresen a tagdíjat és még kisebb hányaduk vállal aktív szerepet a tömörülés életében. Mindazonáltal a havonta megrendezett találkozüra 10-20 személy rendszeresen eljár. Az utóbbi idõben – tudtuk meg Valkai Ferenctõl a helyi szervezet felelõs elnökétõl – igyekeztek különbözõ intézmények vezetõit és szakértõket is meghívni, akikkel egy-egy aktuális kérdést vitattak meg.. Legutóbb például Morent Ilona ismertette az új nyugdíjtörvényt, beszélve a felvetõdõ kérdésekrõl és nehézségekrõl.
A helyi szervezet ugyanakkor hiányolja a gyümölcsözõ kapcsolat kialakulását az RMDSZ politikusaival, akik az RMKT kifejezett igényére sem válaszoltak így sem a közgazdászok véleményét nem kérik ki a törvények, rendelkezések megalkotása, megszavazása elõtt, és azok sem mondhatják el panaszaikat képviselõinknek. Valkai Ferenc szerint félõ, hogy az RMDSZ politikusai elszakadnak a valóságtól.
Nem csak a marosvásárhelyi RMKT-re jellemzõ, de itt is probléma, hogy a fiatal közgazdászok egy részét nem sikerül bevonniuk tevékenységeikbe.
A társaság helyi szervezete egyébként különálló hagyományt teremtett és immár harmadjára szervezi meg a közgazdászok szüreti bálját. A kötetlenebb találkozóra idén október 28-án kerül sor a Tip-Top vendéglõben, ugyanakkor idénre is terveik a közös december eleji disznótoros vacsorát.
Helyi adók és illetékek
Az idei negyedik évnegyed alig kezdõdött el és az adófizetõk egy része még ki sem fizette kötelezettségeit, de a városi tanács költségvetési bizottsága már javában dolgozik a jövõ évi költségvetés- tervezeten.
A költségvetési bizottság elnökét kérdeztük, milyen lesz a tanács jövõ évi adópolitikája. Kolozsvári Zoltán válaszában elmondta, még nem lehet tudni, milyen lesz a költségvetési törvény, de a tanács resztriktív adópolitikát tervez. Figyelembe veszik, hogy a vásárlóerõ romlásával a a közteher viselésû tûrõképesség is csökken, ennek megfelelõen az idei évhez képest, az inflációhoz való igazítás mellett megpróbálják mérsékelni a helyi adókat – a törvény szabda határokon belül –, ám jelentõs csökkentésre nem számítanak.
A kiadásokhoz igazítják a betéteket
– A magánemberek kötségvetésétõl eltérõen, ahol a bevételek határozzák meg a kiadásokat, a tanács elsõsorban a feltétlenül szükséges kiadásokból indul ki. Tehát biztosítanunk kell a közvilágítást, az utak javítását, a tanügyi és egészségügyi intézmények mûködését (e kettõ együtt a kiadások 60-70%-át jelenti) stb. Erre el kell különítenünk egy minimálisan szükséges keretet, ugyanakkor a jövõre is kell gondolnunk, és olyan beruházásokat tervezni, amelyek a holnapot határozzák meg. Ezek után kerül sor a források feltérképezésére. A központi költségvetés mellett a tanácsnak a helyi adókból és egyéb forrásokból származnak a bevételei. E három összegének fedeznie kell a korábban vázolt kiadásokat. Ennek alapján döntjük el, hogy a törvényes lehetõségeken belül az adószinteket hol húzzuk meg. 1995-ben a szabályzatban megengedett legkisebb értéket fogadta el a tanács, idén jelentõs emelésre került sor, de még mindig nem ez a maximális adószint. Célunk az volt (és maradt), hogy méltányosan és differenciáltan határozzuk meg a különbözõ járulékokat.
Egyébként a bevételek növelésének eszköze lehet az adócsalás visszaszorítása, de ez a jellegzetesen helyi adók esetében eleve minimális. Az adócsalással a vállalatok a jövedelem- és profitadóknál próbálkoznak, ám ennek követése nem a mi hatáskörünk.
A tanács megpróbálja növelni az egyéb forrásokból származó bevételeket, amelyek már most 15-20%-ot tesznek ki, de nem szabad elfelejteni, hogy ezeket végül is közvetett módon, de ugyancsak a lakosság fizeti meg.
Az adópolitikát az is meghatározza, hogy mennyire hatékony az adóbehajtás. E tekintetben Marosvásárhelyen az adófizetõ magánszemélyek tavaly a tervezett összeg mintegy 98%- át befizették, igaz, ebben benne foglaltatnak a korábbi évekrõl elmaradt adósságok is.
A jogi személyek esetében kisebb a jól fizetõk aránya, hiszen mindössze 50 vállalat 8 milliárdot is meghaladó összeggel adósa a hivatalnak.
A polgármesteri hivatal minden adófizetõnek felszólítást küld, amennyiben az elmulasztja törleszteni kötelezettségeit. November elején a tervek szerint újabb felszólítást küldenek az adósoknak, amelyeket adott esetben a végrehajtás követhet.
A jogi személyek esetében a hátralékos fizetõk bankszámlája zárolható, majd utána, ha továbbra sem fizet, az elmaradt összeget be lehet hajtani ingó és ingatlan javain. Eddig 50 vállalat ellen indítottak eljárást. Jelenleg további 300 cég listáját küldték el a helyi pénzügyi igazgatóságra, hogy megtudják azoknak a bankszámlaszámait. Amennyiben továbbra sem fizetnek, ezeket is zárolják. Amint a szóban forgó hátralékos jogi személyek az adósságot kifizetik, a hivatal értesíti a bankot, amelynek a cég ügyfele, és megszüntetik a zárolást.
Gál Imola, a polgármesteri hivatal gazdasági igazgatója szerint már az eddig kiküldött felszólításoknak és az elrendelt zárolásoknak is van hatásuk.
A helyi adók kifzetésének jelenlegi helyzetére vonatkozóan elmondta: a magánszemélyek eddig az épületadó 59,7%-át, a telekadó 50,5%-át, a jármûadónak pedig a 79%-át fizették be. A jogi személyek ugyanakkor az épületre és telkekre fizetendõ adó 51,7%-át, a jármûvekre kirótt adó 53,3%-át törlesztették.
A gondok közt elsõ helyen említhetõ, hogy bizonyos esetekben, amikor a kinnlevõségeket jogi úton próbálják meg behajtani, bonyolult folyamatot kell végigjárni, amelynek a hatékonysága igen kicsi. Ugyanakkor a nagy adósságokkal rendelkezõ, általában részben állami tulajdonban levõ vállalatoknak több banknál is van számlájuk, ami lehetõvé teszi, hogy kijátsszák az adóbehajtási próbálkozásunkat. A zárolt számlát ugyanis nem használják, de a többi banknál nyitott számláikat tovább bonyolítják a pénzügyleteket használhatják. Mindezek ellenére mindent megtesz a hivatal, hogy az adókat idõben begyûjtsék.
Élesedik a versenyhelyzet a telefon-szolgáltatók közt
A telefon létszükséglet. Az ország területén egyre terjedõ mobiltelefon-hálózatok azt az illúziót keltik bennünk, hogy a világ bármely sarkában, bármikor elérhetünk valakit, illetve mi magunk is elérhetõk vagyunk. A meglepetések akkor következnek, amikor esetenként a telefonüzenet így hangzik "A telefon nincs a lefedett területen" és természetesen, amikor a számlát kell törleszteni.
A mobiltelefon-szolgáltatók reklámjait hallgatva azt gondolhatnánk, hogy az ország minden sarkában használható a megvásárolt készülék. Viszont a reklámszöveget kíséri egy lefedettségi térkép is, és aki eljut odáig, hogy ezt is tanulmányozza, láthatja: vannak még hiányosságok, noha ígéretükhöz híven a szolgáltatók állandóan javítják a lefedettségi szintet. A szerzõdésben az áll, hogy a "lefedettségi területen" nyújtják a távközléssel kapcsolatos szolgáltatásaikat. Figyelmeztetik az ügyfeleket: "Semmiféle garancia nincs arra vonatkozóan, hogy az átvitel bármikor és bárhol tökéletes lesz". Ilyen esetekben tehát a szolgáltató nem vonható felelõsségre, hiszen idejében figyelmeztetett.
Nem hangsúlyozzák ugyan, de a szerzõdésben (vagy legalábbis annak mellékleteiben) az is benne foglaltatik, hogy a szolgáltatásokat percenként számlázzák, akkor is, ha mindössze 1-2 másodpercet beszéltünk. Emilia Leah, a fogyasztóvédõ hivatal igazgatónõje szerint, erre mindaddig a joguk van, ameddig szerzõdést ilyen feltételek mellett kötötték meg, még akkor is, ha egyáltalán nem méltányos, hogy a nem szolgáltatott idõt is leszámlázzák.
A Népújság kérdésére, hogy van-e olyan szolgáltatás, amelyet nem percenként számláznak, illetve a cég az elkövetkezõkben tervez-e másodperc-alapú számlázást bevezetni, a Connex egyszerûen ezt válaszolta: "Egyelõre minden szolgáltatás percdíjas. Amint más rendszert vezetünk be, értesítjük Önöket."
A Dialog képviselõje ugyanerre a kérdésre nem válaszolt hasznos idõben. Errõl a hálózatról e tekintetben annyit lehet tudni, hogy bevezette a félperces számlázást. Igaz, a szórólapjaikon a 30 másodperces számlázás melletti csillaghoz tartozó lapszéli jegyzetben az áll, hogy mindez csak az elsõ lebeszélt perc után érvényes. Vagyis a második megkezdett perctõl kezdve félpercenként számláznak. Másodperc-alapú számlázásról szó sincs.
Az elõbbiek tudatában meglepetésként érheti a telefont használókat, hogy noha általában véve a Romtelecom is igazodik a hazánkban élõ gyakorlathoz és percenként számlázza legtöbb beszélgetésünket, esetenként ennél kisebb idõegység számlázása is lehetséges és szokásos.
A Romtelecom ugyanis a helyi beszélgetéseket csúcsidõben (07 és 15 óra között) percenként számlázza, úgy hogy egy percért egy impulzus árát kell kifizetnünk. Némi kedvezményt jelent, hogy egy impulzusért csúcsidõn kívül, idõszaktól függõen 2 vagy akár 10 percet is beszélhetünk. Ez esetben is minden megkezdett új idõintervallum új impulzus elhasználását is jelenti.
Távhívások esetén egy impulzus hossza 7,5 másodperc, mobiltelefon hívásakor pedig 6,7 másodperc. A legkisebb számlázható idõegység a 6 másodperc, amely egy impulzusnak felel meg nemzetközi beszélgetések esetén.
Péterffy Attila, a Romtelecom marosvásárhelyi kirendeltsége Távközlési berendezések osztályának igazgatója szerint mûszakilag a beszélgetések mérése digitális központoknál 4 századmásodperc egységenként történik, de az analóg központok esetében a legkisebb mért idõegység a 6,7 másodperc, ami bármikor módosítható. A tervek szerint a közeljövõben beszerelik az analóg központokat módosító LTBS (Local Toll Bealling System) berendezést, amely tovább fejleszti az analóg központokat. Ez által elérhetõvé válik a digitális központok által nyújtott szolgáltatások többsége.
Ugyancsak tõle tudtuk meg, hogy mûszakilag a Connex rendszer másodperc-alapú számlázása semmiféleképpen nem függ a Romtelecomtól, hiszen ennek üvegszálas vonalait bérelik. A Dialog saját hálózatot épített ki, de vélhetõen itt is lenne mûszaki lehetõség a számlázandó idõegység csökkentésére.
Egyébként e téren is reméljük, hogy a szolgáltatók hamarosan felzárkóznak az európai tendenciákat követõ nyugati társaikhoz. Különösen, mivel a köztük kialakult versenyhelyzet a 2002-ben közszolgáltatóból egyszerû szolgáltatóvá alakuló Romtelecomnak illetve a dinamikusan terjeszkedõ Cosmoromnak köszönhetõen egyre élesebbé válik. Nem szabad elfelejtenünk, hogy azok, akik nem bírják a versenyhelyzetet, óhatatlanul eltûnnek, mint – a korábban egyébként elsõként fél percet leszámlázó – Suntel.
A The Banker szeptemberi számában megtalálható Európa 500 legjobb bankjának a rangsora. Történetében elõször a Román Kereskedelmi Bank is a 200 legjobb között van, ugyanis a 193. helyet foglalja el, ami tavalyi helyzetéhez képest 20 helynyi elõrehaladást jelent. A Kereskedelmi Bank egyébként az egyetlen romániai bank, amely a legjobb 500 közé bekerülhetett. A Top 500-at a bankok tavalyi eredményei alapján állították össze, különös tekintettel a bank "erejére" (elsõ osztályú tõke mennyisége). E szempontból a Román Kereskedelmi Bank 485 millió dollár értékû ilyen tõkével rendelkezik, ami 90,4%-os növekedést jelent a tavalyi évhez képest és ami a hazai bankok közt a legelsõ helyet biztosítja számára.
Az összes tulajdonában levõ tõke 2849 millió dollárra tehetõ, 84,1%-kal több, mint az elõzõ évben. E tekintetben az európai bankok közt a 365. helyet foglallja el. Hatékonyság, szoliditás, kiadás- bevétel arány alapján a Top 50-ben is helye lehetne.
A The Banker a Román Kereskedelmi Bankot az Év bankjának választotta Romániában.
Az 500 legjobb élén egyébként a brit HSBC Holdings áll, ezt követi a Credite Agricole Groupe (Franciaország), BNP Paribas (Franciaország), Union Bank of Switzerland (Svájc) és az ABN Amro Bank (Hollandia).
Megint nyakig vagyunk a nagy választási kampányban, amit az istenadta nép november 26-án koronáz meg. Addig pedig a különbözõ rendû és rangú kortesek a bõség üres szarujából szakadatlanul ömlesztik az ígéreteket. Ennek az ígérethalmaznak az egyik fejezetét nagyképûen gazdasági vezéreszmének vagy programnak nevezik.
Nyilván az RMDSZ-nek is jelentkeznie kell egy olyan gazdasági elgondolással, ami a teljes román gazdaság feltámasztását célozza. Ez a fogalmazvány csak arra jó, hogy a gazdaságpolitika terén meghatározható legyen a partnerkapcsolata. Bár mindenki arról szaval – még ádáz "barátaink" is –, hogy a szövetség kormányzati tényezõ kell legyen. E honban viszont nincs olyan politikai testület (az RMDSZ-en kívül), amely eltûrné a romániai magyarság képviselõit gazdasági kulcspozícióban.
Mindez azonban nem mond ellent annak az igénynek, hogy az RMDSZ-nek sajátos gazdasági programja legyen az elkövetkezõ évekre. Túl az önkormányzatok önállóságán, a régiók szintjén fejleszthetõ külkapcsolatokon, a kialakított információs rendszerek bõvítésén, számtalan olyan meggondolandó kérdés van, amelyek beillenének a szövetség gazdasági vonatkozású teendõi közé. Mindez csak akkor és úgy érthetõ, ha az ember tudja, hogy a magyar nyelvû sajtó, az önkormányzati és civil szervezetek mindenike a szövetség befolyása alatt van.
Ismerve ezt az elengedhetetlen, de létezõ feltételt, nem hiú ábránd felvállalni egy szövetkezeti rendszer kimunkálását és kialakítását. Csak szét kell nézni a falvakon, máris természetes követelményként kell elfogadnunk egy ilyen mozgalomnak a beindítását. Tény az, hogy ennek a felkarolása nehéz, számunkra mégis ez ígéretes.
Az egész román mezõgazdaság – az árvizektõl és az aszálytól függetlenül – már rég a mélyponton van. Azon kár elmélkedni, hogy miért van és marad ez így. Látható, hogy a jelenlegi gazdaságpolitika az infláció terhének túlnyomó részét a mezõgazdasági termelésre hárítja. Az ebbõl az ágazatból történõ erõteljes nyereségelvonás egyfelõl a gazdálkodó befektetéseinek és munkájának az értékét csökkenti, másfelõl a tõkehiányt napról napra súlyosbítja.
Ezeknek a hatásoknak a részbeni semlegesítését eredményezné a szövetkezeti rendszer kiépítése. Kiindulási alap pedig csak az lehet, hogy a gazdálkodó önálló és kisvállalkozó, földjének egyedüli tulajdonosa, aki minden védelem nélkül kell termeljen. A gazdálkodó védelem nélküli a bankokkal, az iparral, a kereskedelemmel és a szolgáltató ágazatokkal szemben. Az államot képviselõ hatalmasok pedig arra fordulnak, amerre a politikai erõknek nagyobb a tömörülése.
Mindezek a magángazdálkodók szövetkezeti rendszerének mint érdekvédelmi szövetségnek a létrehozását indokolják. Számunkra és szerencsénkre ez egyfajta újraszövetkezési (nem újrakollektivázálási!) hullám elindítását jelenti.
A történelem folyamán, amikor a parasztgazdaságok kapcsolatba kerültek a piaccal, felvetõdött a szövetkezés igénye. Az Erdélyre is vonatkozó magyar törvényhozás már 1875-ben meg kellett határozza a szövetkezetek autonóm mûködésére vonatkozó törvényt. 1898. január 23-án pedig a Magyar Gazdaszövetség megalakította a Hangya szövetkezetet. Az alapítás célja: a vidéken dúló áruzsora letörése, a mezõgazdasági termékek értékesítésének a megszervezése és a falu kultúrájának az emelése. Érdemes felemlegetni azt is, hogy valaha az egyik legerõsebb szövetkezeti körzet a nagyenyedi volt.
Mára már a régi értelemben vett parasztgazdaságok eltûntek, modern farmergazdaságok még nincsenek, de vannak mezõgazdasági kisvállalkozók, akik a létezõ zûrzavarban képtelenek üzleti, technológiai, pénzügyi és egyéb problémáikat eredményesen megoldani, és az esetleg kínálkozó elõnyöket kihasználni. Az állam pedig az adókedvezménnyel és a "kuponokkal" csak ámítja a gazdatársadalmat, ahelyett, hogy olyan helyzetet teremtene, ami a mezõgazdaságot jövedelmezõvé tenné.
Ez utóbbiak a legnyomósabb érvek a falusi szövetkezeti rendszer mihamarabbi életre keltése mellett, mert – ahogyan azt az ókori latinok mondták – veszedelem van a késedelemben.
Karmazsin Ferenc
A Román Sajtóklub korrekt kampányt akar
Az idei általános választási kampány nemzetközi sajtóközpontjának hivatalos megnyitása a román sajtóklub elnöke, Dumitru Tinu kijelentette, hogy a sajtóközpont lesz a jelöltek fõ küzdõtere, amelyet a korrektség, a fair play kell hogy jellemezze. Az eseményen résztvettek: Ion Iliescu, Theodor Stolojan, Teodor Meleºcanu, Frunda György, Bogdan Niculescu-Duvaz és Cristian Dumitrescu (akik Petre Romant képviselték), szenátorok és képviselõk, kampányirodák igazgatói, politikai elemzõk, marketing és közvéleménykutató intézetek reprezentánsai nagyszámú romániai és külföldi újságírók, a Román Sajtóklub becsülettanácsának tagjai.
Az EU támogatni kívánja a román mezôgazdaságot
Az EU-csatlakozásra váró országoknak összhangba kell hozniuk mezõgazdasági termelésüket és standardjaikat az EU standardjaival, ebben az esetben pedig az EU készen áll arra, hogy támogassa a román mezõgazdaságot — nyilatkozta Margareta Winsberg, Svédország mezõgazdasági és élelmezési minisztere, aki Ioan Mureºan román mezõgazdasági miniszter meghívására hivatalos látogatásra érkezett Bukarestbe. "Sajnálatos, hogy a SAPARD-program körül óriási a késlekedés. Romániának rengeteget kell még haladnia az EU-csatlakozás útvonalán, fõleg a mezõgazdaság vonatkozásában, éppen ezért rengeteg pénzt is elveszthet. Reméljük, hogy a SAPARD-programot hamarosan mégis életbe lehet ültetni" — mondta a svéd miniszter. "Figyelembe véve azt, hogy Romániában található a közép-kelet- európai szántóföldek 25 százaléka, kivételes jelentõségûnek nevezném ezt a látogatást" — jelentette ki Winberg.
Vandál betörés a temesvári zsinagógába
Vandál betörõk számos vallási kegytárgyat loptak el Temesvár XIX. században épült zsinagógájából. Mint a rendõrség egyik tisztségviselõje szerdán beszámolt róla, a hatóságok keresik a tetteseket, akik kifosztották a 125 éves temesvári zsinagógát, amely az elmúlt évtizedben zárva volt. A zsidó templom gondnoka néhány nappal ezelõtt fedezte fel a bûncselekményt, a rendõrségnek azonban eddig még nem sikerült megállapítania, hogy mikor történt a betörés. A zsinagógát 1990-ben zárták be, tekintettel arra, hogy csupán kevés, mintegy 500 zsidó él a bánsági városban. Mint Perl Miklós, a zsinagóga gondnoka az AP szerint elmondta, a vandál betörõk tönkretettek az oltáron kívül számos vallási kegytárgyat, néhány gyertyatartó pedig eltûnt.
Orbán Viktor fogadta a dalai lámát
Orbán Viktor magzar miniszterelnök szerdán, nem hivatalos találkozó keretében a Parlamentben fogadta a XIV. dalai lámát. Tendzin Gyaco, Tibet számûzetésben élõ legfõbb szellemi vezetõje a találkozó napján érkezett négynapos látogatásra Magyarországra, a Budapesten mûködõ Közép-Európai Egyetem meghívására. A megbeszélésre tartó dalai láma a kupolatermen áthaladva üdvözölt egy gyermekcsoportot, amely épp a Szent Koronát tekintette meg. A siófoki csoport tagjaival beszédbe elegyedett a néhány perccel ezután odaérkezett kormányfõ is. A mintegy félórás eszmecserén elhangzottakról egyik fél sem nyilatkozott. Orbán Viktor a találkozóról kijövet a buddhista hagyomány szerinti hosszú fehér kendõt viselt a nyakában.
Kezdôdik a hídépítés Esztergomban
A jövõ hét keddjén kezdõdik meg az Esztergomot a szlovákiai Párkánnyal összekötõ Mária-Valéria Duna-híd újjáépítése – értesült szerdán az MTI. Az ünnepélyes munkakezdés október 17-én lesz a folyami átkelõ lábánál, az esztergomi oldalon. Ez alkalomból a két ország közlekedési minisztere és az újjáépítést támogató Európai Unió képviselõi aláírásukkal erõsítik meg a háromoldalú szerzõdést. A hidat a háború alatt, 1944-ben robbantották fel a visszavonuló német katonák. Újjáépítését már régen kezdeményezték magyar és szlovák civil szervezetek, az errõl szóló megállapodást végül is tavaly szeptemberben írták alá Magyarország és Szlovákia miniszterelnökei. A beruházás mintegy húsz millió eurós összköltségébõl tíz milliós lesz a Phare-támogatás, a fennmaradó hányadot pedig fele- fele arányban a két ország kormánya fedezi. A befejezési határidõ a tervek szerint 2001 vége.
A magyarországi román görögkeleti egyház mûkincseit bemutató kiállítást, valamennyi románok által is lakott tiszántúli település mûvészeti csoportjainak a gáláját, az elsõ ottani román népzenei CD-lemez premierjét és táncházat kínál a románok szombaton Gyulán tartandó országos mûvelõdési-mûvészeti napja – tudta meg az MTI Juhász Tibortól, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának irodavezetõjétõl. A gyulai görögkeleti püspökség birtokában lévõ, restaurált mûkincsek – ikonok, kelyhek s más kegytárgyak – most kerülnek elõször közönség elé, mert az egyháznak nincs múzeuma, ahol bemutathatná értékeit – mondta el az irodavezetõ. A tiszántúli román mûkedvelõ mûvészeti csoportok bemutatójának "fõszereplõje" a román népzene lesz: a színre lépõk java – néhány hagyományõrzõ tánccsoport mellett – népdalénekes, énekkar, népzenei együttes, zenekar lesz.
Korea újabb 13 millió dollárral egészítette ki azt a Romániának nyújtott hitelkeretet, amit a Fehér megyei távközlési rendszer modernizálására lehet fordítani. Ez a hitelkeret a román–koreai egyezmény szerves részét képezi, amit 1998-ban kötöttek meg. A hitelkeret eredetileg 30 millió dollár nagyságrendû volt, és a Fehér, illetve a Buzãu megyei távközlési rendszer modernizálására utalták ki. A pénzt a koreai kormány a Gazdasági Közremûködési és Fejlesztési Alap (EDCE) keretén belül ajánlotta fel, és 20 év alatt kell visszatéríteni. A türelmi idõszak 10 év, a kamat pedig 2,5 százalékos. 1994-ben Korea 50 millió dolláros hitelkeretet nyújtott Romániának az EDCE keretén belül a Prahova megyei távközlési rendszer modernizálására, 1998-ban pedig felajánlott egy 18 millió dolláros hitelkeretet a Buzãu megyei távközlési rendszer modernizálására.
Újabb tömbházakban zárták el a csapot
A marosvásárhelyi gázszolgáltató vállalat e hónap elején a felhalmozott adósságok miatt újabb tömbházakban zárta el a gázcsapokat. Konyhai földgáz nélkül maradt az 54-es lakótársuláshoz tartozó 1848-as úton található 81-es és 91-es tömbház. A lakótársulás összadóssága közel 130 millió lej. Hasonlóképpen jártak el az 1848 úti 65-ös és a Csukás utca 9. szám alatti tömbházakban is, de mivel idõközben az adósságokat törlesztették, visszaadták a gázt.
Új digitális Goldstar telefonközpontot adtak át Pókában, Pusztaalmáson és Mezõmajoson. A telefon-elõfizetõk száma Pókában eléri a háromszázat, míg a két kisebb faluban a nyolcvanat. A Romtelecom által végzett hálózatfejlesztési munkálatok az egész megye területén folytatódnak - nyilatkozta Szakács István, a hálózati osztály vezetõje.
A Közigazgatási Minisztérium átirata értelmében a prefektúra alkalmazottainak 25 százalékát, azaz 11 személyt kell elbocsátani. Mint ismeretes a prefektúra alkalmazottai múlt hónap folyamán figyelmeztetõ sztrájkot tartottak, béreik növelését követelve.
A Marosszentgyörgyi Általános Iskola Szõcs Kálmán irodalmi Köre ma délután hattól tartja ülését. Õszi gyöngyök címmel az V.D és V. E osztályok mutatnak be mûsort. Körvezetõ Jakab Ilona magyartanár. A meghívott szülõket, pedagógusokat, diákokat kaláccsal, szõlõvel, musttal fogadják a szervezõk. Az ötödikesek õsz témájú fogalmazásaikból olvasnak fel, majd szavalóversenyt tartanak. Rajzkiállítás is nyílik, és lesz népdalcsokor, szórakoztató játék, tombola, nyárádmenti forgatos, sóvidéki legényes és páros, igazi kis szüreti bál.
Gyermekrajz-kiállításra és ének-rajz vetélkedõre hívja az óvodás és kisiskolás gyermekeket a Talentum Alapítvány és a Mûvészeti Líceum. A kiállítás- megnyitó ma délután 5 órakor lesz a Kultúrpalota elõcsarnokában. Az énekesek-rajzosok versenyét szombaton délelõtt tartják a Mûvészeti Líceum termeiben. A versennyel kapcsolatban érdeklõdni lehet a 167-593-as telefonon.
Változatos kínálat a Bay Zoltán könyvtárban
A Bay Zoltán Amerikai Könyvtár keddtõl szombatig 10-13 óra és szombat kivételével 15-18 óra között várja mindazokat, akik tanulmányaikhoz, kutatásaikhoz könyveket, háziolvasmányt, felvételi anyagot keresnek. Ugyanitt folyóirat- turkáló, orvosi szakkönyvek is találhatók. Kedvezményesen angolórákat szerveznek kezdõknek és haladóknak (heti négy óra, egy óra 20.000 lej), elsajátítható az orvosi nyelvezet.
Október 5-11. között Marosvásárhely térségébõl begyûjtött 21 napos levegõmintában a Környezetvédelmi Kirendeltség szakemberei nem észleltek határérték- túllépést. A felszíni vizek azonban szennyezettek. Marosvásárhely alatt az ammónium-ionok koncentrációja volt magasabb a megengedettnél. Maroscsapónál nitrát-ionok mennyisége volt magasabb a szabványok által megengedett értéknél. Az ammónium- és nitrát-ion határérték- túllépést a marosvásárhelyi Azomures Rt. és a szabálytalanul bekerülõ szennyvízbeömlés okozta. Ennek ellenére senkit sem bírságoltak
Mint hírül adtuk, a mezõsályi halastavak egyikében október 6-10 között öt tonna hal pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok szervesanyag- növekedést mutattak ki a vízben, azaz 18-36 mg-ot literenként (a megengedett érték 15 mg/l), valamint a víz oxigénszintjének csökkenését 0,6-1,8 mg/l közötti értékre. A megengedett érték minimum 5 mg/l. A szakemberek szerint a jelenség a tó iszaposodásának következménye. A vizsgálatokat az Állategészségügyi Igazgatóság és a Megyei Rendõrség tovább folytatja - közölte a Környezetvédelmi Kirendeltség.
Október 15-én 17 órakor a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében második alkalommal kerül sor a megyei cigány tánc- és dalfesztiválra a megyei tanács, a Népmûvészeti Központ, valamint az Aven Amentza Romale együttes szervezésében. Meghívott együttesek a dicsõszentmártoni Romano és Satra, a gernyeszegi Nefelejcs, a szentkirályi Fekete szív, a szentpéteri, a szászrégeni cigányegyüttesek.
címmel tanfolyam indul október 17-tõl Marosvásárhelyen. Erdélyi és magyarországi jógaoktatók, természetgyógyászok közremûködésével elsajátítható a sztressz és a fáradtság velejáróinak kiküszöbölése. Egészségmegõrzõ jógagyakorlatokat, látásjavító szemtornát végezhetnek az érdeklõdõk, továbbá zeneterápián, meditáción vehetnek részt. Érdeklõdni az esti órákban - szombaton, vasárnap egész nap - a 124.566-os telefonszámon lehet.
A csekelaki RMDSZ-szervezet fórumot és tisztújító közgyûlést tart október 15-én, vasárnap a délelõtti istentisztelet után a református templomban. Meghívottak Kerekes Károly parlamenti képviselõ és Andrássy Árpád megyei tanácsos, kerületi elnök.
Szerdán délután a Fehéregyházához tartozó Nagybuba riaszották a segesvári tûzoltókat mert a falu határában 3 hektárnyi területen meggyúlt a legelõ. A tûzoltóknak sikerült megfékezni a tûz továbbterjedését.
FORINTOT, tört aranyat, arany ékszert vásárolok (82.000—137.000 lej/g). Tel. 094-991-175. (13301)
SÜRGÕSEN eladó elemekre bontható üzlethelyiség garázsnak, raktárnak, teljes központifûtés-rendszerrel és villanyálózattal, valamint felszerelések. Tel. 136-485. (14069)
KFT eladásra kínál: DISZPERZIT és HÉRA, többször lemosható falfestékeket, magyarországi festõszerszámokat, TRINAT és KÖBER zománcfestékeket, SANEX fali- és padlócsempét, ADEPLAST csemperagasztót, THERWOOLIN üvegvattát, cementet, meszet, gipszet, homokot. Rendelésre BRAMAC, TONDACH, vagy TÖVISI betoncserepet (30 év garancia); LINDAB tetõszerkezetet (30 év garancia); VELUX ablakot szállítunk. Dorobanþilor utca 15. sz. Tel. 161-941, 8-17 óra között. Szombaton is nyitva! (5626323)
SZUPEROLCSÓN, garanciával új és használt számítógépek, számítógép-alkatrészek eladók. Tel. 168-873, 094-843-920. (13602)
ELADÓ korpa. Tel. 133-086, 168-846. (14095)
AKCIÓ: 2.700.000 lejért vesz egy automata mosógépet + egy videorekordert. Oneºti utca 7. szám. (13984)
ELADÓK hathetes uszkár kiskutyák. Tel. 065/254-661. (14012)
ELADÓK bútorok, Relaxa ágybetét, Nad lemezjátszó sztereó Delia rádióval és lemezgyûjteménnyel, kézi perzsák, kasza, betonvas, fémtartályok, mûanyag hordó, aragázkályha, Zil hûtõszekrény, üvegkorsók. Tel. 161-762. (14002)
ELADÓK gázkonvektorok garanciával, nagyon elõnyös áron. Tel. 094-868-991. (14029)
SÜRGÕSEN eladó orosz pianínó, zongorabillentyûzetû elektromos orgona és Minolta fényképezõgép. Tel. 092-792-199. (14015)
ELADÓ nagy mennyiségû burgonya, a nagy 2.200 lej/kg, a közepes 1.700 lej/kg, az apró 800 lej/kg. Gyergyószentmiklós, Békény út 9. sz., Hargita megye. Tel. 066/162-403. (13807)
ELADÓ sürgõsen Renault 21 TL kifogástalan állapotban és xerox-gépek. Tel. 137-976. (13732)
ELADUNK hûtõszekrényeket, fagyasztókat, kombinált hûtõket, hûtõvitrineket és automata mosógépeket nagyon jó állapotban, garanciával. Tel. 165-373, 256-618. (13520)
ELADÓ 4 elemes Bonanza szekrénysor sarokülõkével. Tel. 092-507-261. (13682)
ELADÓ oltott mész a Rozmarinului utca 27. szám alatt. Tel. 256-611, 095-797-504. (13768)
KERESEK 100-1000 hektárig eladó erdõs+mezõgazdasági területet patakkal vagy tóval. Tel. 00-36-26-381-443. (13112)
ELADÓ jó állapotban levõ 1600 cm3-es VW teher- és személyszállító autó homologálva és új számokkal. Tel. 094-510-677 vagy 122-349 12-es belsõ. (14031)
ELADÓ XVIII. századból való biedermeier komod igényesnek. Tel. 140-411. (14009)
ELADÓ 6,07 ár házhely a Tudorban, a Jeddi útban. Tel. 254-712, 092-372-661. (13712)
ELADÓ garázs pincével a Tudorban, a posta mellett. Tel. 121-552 vagy 141-581. (13758)
ELADÓ sírhely a katolikus temetõben. Tel. 121-827. (5626481)
ELADÓ egy nagy fikusz. Tel. 137-401. (5626482)
ÍRÓASZTAL, új perzsaszõnyeg, Cmena fényképezõgép, kétkarú mérleg, új bõr aktatáska eladó. Tel. 131-121. (14047)
OLCSÓN eladó Zil hûtõszekrény, automata mosógép, házi laskagyártógép. Tel. 161-931. (14051)
ELADÓ új Roland E-38-as szintetizátor. Tel. 065/576-710, 15 óra után. (14059)
KÖZPONTIFÛTÉS-rendszer eladó. Mûködik fával, fûrészporral, gázzal. Tel. 215-499. (14093)
ELADÓ régi típusú konyhabútor, kihúzhatós rekamié, kerek asztal, egyajtós szekrény, vitrines fehérnemûs szekrény, tévéasztal, fehér-fekete Sirius tévé, két fotel, gyapjúpaplan, antik garnitúra: két fotel, két szék, kanapé, kerek asztal és éjjeli állólámpa. Tel. 133-823. (14075)
ELADÓK szerszámgépek: esztergapad, fúrógép, köszörû, ponthegesztõ, lakatos- és kovács szerszámgarnitúra, 50 kg-os mérleg, 28 mm vastag, száraz bükkfadeszka, vas kukoricakas, kanapé, rekamié, kombinált szekrény. Tel. 169-642. (14104)
ELADÓ nagy kombinált szobabútor + 2 kanapé, kétajtós szekrény, Ileana varrógép. Tel. 162- 428. (14108)
ELADÓ 10 tonna kukorica, 4 tonna hereszéna, heremag, U 650-es traktor + utánfutó, eke, tárcsa, SUP21, vegyszerezõgép, S