|
LII. évfolyam 233. (14589) |
2000. október 5., csütörtök |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft
Részvétnyilvánítás................…&# 133;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
(MTI) Csapody Miklós szerint a külhoni magyar státustörvény megszavazása 2001 nyarára várható. Az MDF országgyûlési képviselôje és alelnöke errôl az Ifjúsági Demokrata Fórum (IDF) sajtótájékoztatóján beszélt szerdán, Budapesten. Csapody Miklós hangsúlyozta: a státustörvény megalkotása sürgôs, de ezzel csak a környezô országokban kialakult politikai helyzet letisztulása után érdemes foglalkozni.
– Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Romániában választások lesznek, Jugoszláviában polgárháborús helyzet alakult ki, Szlovákiában pedig referendum várható – mondta a politikus.
Hozzáfûzte: megnyugtatónak tartja Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár azon kijelentését, mely szerint a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) lesz az a fórum, amely kialakítja a külhoni állampolgársággal kapcsolatos konszenzusos álláspontot.
– A magyar kormány nem foglalkozik olyan elgondolásokkal, amelyek a MÁÉRT egyetértését nem bírják – jelentette ki a politikus.
Csapody Miklós emlékeztetett arra, hogy az MDF elsôként támogatta egy olyan típusú útlevél majdani bevezetését, amely a határátlépést lehetôvé tevô igazolvánnyá válhat a külhoni magyarok számára.
Magyarázatként hozzátette: a külhoni állampolgárságot az különbözteti meg a kettôs állampolgárságtól, hogy nem biztosít állampolgári jogokat.
Az egészségügyi minisztérium és a Cantacuzino Intézet hétfôn hivatalosan beindította az influenza elleni oltási kampányt a 2000 december, 2001 március idôszakra – közölte dr. Mircea Popa, a közegészségügyi vezérigazgatóság vezetôje.
Az oltás már kapható a gyógyszertárakban, és ára körülbelül 100.000 lej, fûzte hozzá dr. Viorel Alexandrescu, a Cantacuzino Intézettôl.
Egyelôre a megyei közegészségügyi igazgatóságok csak 265.000 adag influenzaelleni oltást rendeltek, ami a szakemberek véleménye szerint nagyon kevés.
A Cantacuzino Intézet szakemberei 650.000 adagot készítettek el, és ehhez hozzáadódnak a külföldrôl behozott oltások. Az országban ötféle influenzaelleni oltás létezik, ebbôl egyet gyártanak Romániában.
Az oltást október 1. – december 31. között kell beadni, fôleg a járványnak különösen kitett csoportok esetében, mint az idôs korosztály, a gyermekek és a krónikus betegségekben szenvedôk.
Az egészségügyi minisztérium el akarja érni, hogy az influenzaelleni oltás felkerüljön a kompenzált gyógyszerek listájára.
Emil Constantinescu azt mondta a minap, hogy azért vonul vissza a politikai életbôl, hogy aztán "ujjal mutogathasson azokra, akik kirabolják az országot". Azt is kijelentette, hogy mentalitás-változtatásra van szükség, erre pedig legalkalmasabbak a fiatalok, akik új eszmékkel jönnek, megoldásokat keresnek a dolgokra. Mert, folytatta az államelnök, csak így lehet valós értékekre alapozó társadalmat építeni. Emellett annak a véleményének is hangot adott, hogy "az információ-áramlás nem megfelelô az országban, s nem is elég ez, de valójában nem is érdekelnek senkit. Az államfô szerint az információk "a statisztikai hivatalok fiókjaiban porosodnak", s ez az oka a se szeri, se száma kvázi- elemzéseknek, amelyek nem segítenek, hanem még zavarosabb helyzetet teremtenek, ezzel pedig feszültséget, kétségbeesést váltanak ki. S végül visszatért szokásos vesszôparipájához, miszerint a posztkommunista átmeneti idôszak politikusai a volt pártaktivisták, illetve azok közül kerültek ki, akik a szekuritáté iskoláiban nevelkedtek, formálódtak.
Ami igaz, az igaz, a rendszerváltást követô idôszakban a politikai hatalom Iliescu és emberei kezében összpontosult. Az is igaz, hogy a Társadalmi Demokrácia Pártja(PDSR) kormányzata idején a reform egy helyben topogott, mert úgynevezett szociáldemokrata/szociális meggondolásokból nem akarták sokkterápiával nehezíteni a lakosság életét.
Négy éve már, hogy a magukat demokratikusnak nevezô politikai alakulatok vették át a hatalmat. Ezek, Emil Constantinescuval az élen, radikális fordulatot ígértek annak idején a választási kampányban. Hogy mi valósult meg belôle, a saját bôrünkön tapasztalhatjuk. Reform most is "nuku", csak a magyarázatok változtak. Most már senki sem beszélt arról, hogy "szociáldemokratikusan" kímélni, óvni kell a választópolgárokat. Szóban mindenki reformista volt. Hogy mégsem mentek semmire, annak az oka fôleg a koalíciós partnerek közötti marakodás, hatalmi harc, kormányválságokig fajuló konfliktusok sora volt. Meg az is, hogy fejetlenül, koncepció nélkül, amatôr módra próbálták forgatni az ország kormánykerekét.
Emil Constantinescu is ígért annak idején magasabb nyugdíjakat, munkahelyet, életszínvonalat, szociális védelmet. Mindebbôl szinte semmi sem valósult meg. Ott állunk, mint a posztkommunisták idején. Nem vitte elôre az országot sem a demokratikus kormánykoalíció, sem az államelnök. Igaz, idôközben rádöbbent saját és pártja tehetetlenségére, s idejekorán – talán lelkiismereti okokból, talán a vereség szégyenét elkerülendô - bejelentette, hogy visszavonul a politikai életbôl, de ezzel a saját, egyéni problémáján kívül semmit sem oldott meg.
Úgy, hogy lehet és kell is posztkommunistákról meg szekusokról beszélni, de talán arra is szánhatnának már legalább lélegzetvételnyi idôt, hogy önkritikusan szembenézzenek önmaguk tehetetlenségével. Mert Iliescuék TÉTLENEK voltak a reformok dolgában, a mostani koalíció pedig TEHETETLEN. Sem a tétlenekre, sem a tehetetlenekre nincs szüksége az országnak.
Mostanság azzal áltatják egyesek a közvéleményt, hogy akárki lesz hatalmon, nem lesz más lehetôsége, mint az európai integráció irányába haladni. Ehhez kell alkalmazkodnia általános politikai vonalvezetésében, ezt kell figyelembe vennie kisebbségpolitikájában, s a gazdasági reformok tekintetében is a kiszabott sávon kell haladnia.
Jól hangzik, csakhogy mifelénk sosem a "hangzással" volt-van baj, hanem a hangzás ütemével, a sûrû ütemhibákkal. Ennek felismerésére és megváltoztatására alkalmas politika és koalíció lehetne hitelképes a novemberi választásokon.
Olyan szépen néztük-nézegettük nemrég a televízió képernyôjén a nagy átverést, a nagy átverésnek legalábbis ügyesen mediatizált pillanatnyi mókáit, hogy nem voltunk jól bele. A magyar egyházfelekezeteink Bocskay- sújtásos vezetôi szemtôl szembe ültek a komor hangú Ciumara államminiszterrel, ha jól emlékszem, az egyik snagovi kormányvilla félregátnyi fényes asztalánál éppen, és nagyokat bólogattak a pörgô képkockákon. Volt premier plánban diplomáciai mosoly, azazhogy egyik felôl jó papbácsisan szelíd, másik felôl hivatalos hatalmi álderû: gyertek, gyertek, libuskáim… A nagy átveréshez, amivel mindig dúgtig a román politikusok eszköztára, s ha nem vetnék be, már-már fanyalogva néznénk, attól szakadna most meg a szívünk, hogy íme, politikai hagyományt rombolnak szét szemünk láttára, ugye, nagy hiányérzetünk támadt volna hirtelen. Nos efféle megpróbáltatás mégsem esett meg rajtunk, elnézést a képzavarért, a hiszékenység és másodrendûség gombjait úgy nyomogatta a nagy mechanikus (rejtetten távirányított) Ciumara fôtárgyaló, hogy attól vágott jó arcot az erdélyi magyar klérus, hanyatt-homlok sietett ám aláírni azt az okmányt, amire sürgôsen szüksége volt egyébként a hatalomnak, mert Európa nagy hivatalában már morcosan követelték a fényes perspektívát felmutató román középtávú stratégiát, hogy ne mondjuk: a valóságos bölcsek könyvét.
Nem vitás, helybôl nem volt kétséges: már megint bal kézzel nyúltunk bele a forró kásába, vagy belenyomtak inkább, mint mesterszakács a félénk kukta inas, ha elsózta a babgulyást…
Szóval: amit eddig visszakaptunk, legyen abból elég. A nagy visszakapás néhány "magyaringóságú" épület erejéig értendô csakis, a képmutató koalíció most meg fityiszt mutat nekünk, miután a fejünk fölött a hatalom várományosával jól összekacsintgatott: semmit nekik, legalábbis ebben a parlamenti szesszióban semmit. Hogy aztán hatalomváltással majd mások mondják meg a végszót Iliescu tanult nyelvén: ingatlan-visszaadás kányec. Európa már úgysem érti ezt a nyelvet, legalábbis felejti…
Tény, hogy az utolsó csepp olaját égetô fô kormánypárt és a fô ellenzék egyetért abban, hogy az egyházi-közösségi ingatlanok továbbra is az állam kezén maradjanak, s így most úgy tûnik, az RMDSZ egyik fô stratégiai célja foszlik szét. Ezért is volt az egyetlen parlamenti alakulat, amely nem szavazta meg a szóban forgó kérdéskör rendezésére szánt törvény. A kérdés most már csak az lehet: beérjük szépen elmondva annyival, hogy egy lépésrôl kettôt lépni jó szélben a hatalommal nem volt lehetséges? De hiszen fölösleges is lenne minden körülírás, mert köztudott, a mindenkori hatalom, ha csak tehette, alaposan átvert bennünket. De hosszú távon átverte a román társadalmat is. Egyelôre marad az ellenzéki pozíció és a sok kicsi babgulyás?
Finálé egy négy esztendeje kezdôdött ügyben
A Rendôrfelügyelôség Bûnüldözési osztályának dolgozói július 27-én vették ôrizetbe a marosvásárhelyi illetôségi 28 éves Miklós Rómeót, aki fegyveres, illetve nemi erôszak árán, állandó zaklatással, fenyegetéssel vett rá több marosvásárhelyi személyt, elsôsorban nôket, hogy lakásukról az M.R. által adott kölcsönért lemondjanak. A kivizsgálás kiterjesztése nyomán az elkövetô három bûntársa is rács mögé került: felesége, a 26 éves Miklós Judit, szeretôje, a 24 éves Babos Tünde Hajnalka, valamint a 26 éves Bartha Péter László. A zsarolók lebukásának hírére eddig 40 bûnügyi feljelentést nyújtottak be az elkövetôk ellen.
Miklós Rómeó nevével 1996-ban találkoztunk elôször, amikor egy édesanya fordult hozzánk panasszal. Története szinte hihetetlennek tûnt, hisz a kétmillió lejes kölcsönért, amivel a barátnôjén akart segíteni, elveszítette a lakását. Mivel nem tudott jól románul, a közjegyzônél nem kölcsönszerzôdést, hanem adásvételi szerzôdést írt alá Miklós Rómeóval, s rövidesen az utcára kerültek, s a kislányuk elkeseredésében, szégyenében öngyilkosságot kísérelt meg.
1998-ban már egy egész panaszcsomag közlésére vállalkozott a NÉPÚJSÁG. Az írás bevezetôjében a következôket írtuk: "Az alábbi »sztorik« melegágya Marosvásárhely és környéke. Tárgyuk a lakás, ami egyre nagyobb gondot jelent. Az, aki túljárt a kárvallottak eszén – információink szerint – nem az egyedüli ilyen foglalatosságot ûzô személy. A szóban forgó becsapottak a legváltozatosabb társadalmi kategóriákból, korosztályból kerültek ki. Ha csak egyiküket hallgatnánk, azt mondanánk, hogy ép eszû ember ennyire naiv nem lehet. Miután valamennyiük történetét megismerjük, s a módszerek, eszközök ismétlôdése nyilvánvalóvá válik, kiderül, hogy szorult helyzetében mennyire gyengévé, sebezhetôvé válik az ember."
Az esetek kapcsán Magos Méta ügyvéd, aki egyik- másik ügyben védôügyvédként szerepelt, akkor a következôket nyilatkozta: "Ezen bûncselekmények forgatókönyve kis eltérésekkel ugyanaz: újsághirdetés, amely kölcsönt ajánl jótállás fejében. A garancia egy ingatlan, amelyet a csaló szavai szerint csak ideiglenesen írnak alá a kölcsönzô nevére. Valójában azonban létezik úgynevezett kölcsönszerzôdés, ami egyáltalán nem azonos az adásvételi szerzôdéssel. A becsapott személyek azonban, járatlanok lévén az ügyintézésben, könnyelmûen aláírják az adásvételi szerzôdést, azt gondolván, hogy ez a hivatalos biztosíték a felvett hitelre. Miután a »jó szándékú« hitelezô tulajdonos lesz, eladja a lakást… Az elsô vevô általában cinkostárs, a második pedig jóhiszemû, akit szintén becsapnak, de errôl még nem tud. Miután kifizeti a pénzt, s a lakás a nevére kerül, elkezdôdik a kálvária. A »jó szándékú« hitelezô pedig agresszívvá válik, és fenyegetôzéshez, erôszakhoz folyamodik…"
Mivel az általunk közölt esetek kárvallottjai, akik a bûnüldözô szervekhez fordultak, nem kaptak semmiféle választ, 1998-ben a Megyei Rendôr- felügyelôségtôl kértünk tájékoztatást. A válasz szerint Miklós Rómeó ellen akkoriban hat feljelentést tettek magánvagyon kárára elkövetett csalás vádjával, az ügyek pedig a kivizsgálás különbözô szakaszaiban voltak.
Két évvel ezelôtti ankétunk végén a következôket írtuk: "Kérdés, hogy amíg a rendôrségi kivizsgálások befejezôdnek, a tettesek még hány naiv, járatlan személyt ejtenek át. Mert a fent említett ügyekben a rendôrségi kivizsgálás körülményesnek tûnik, az igazságszolgáltatás malmai is lassú járaton ôrölnek. Ezt némileg magyarázhatja talán az, hogy az említett ügyeket nehéz kibogozni, mivel az elkövetôk a jogszerûség látszatát keltô aktákkal igyekeznek alátámasztani eljárásukat, ami tényleges próbatétel elé állít nyomozót, ügyészt, bírót és ügyvédet egyaránt."
Hogyan lehetne a további csalások, zsarolások elejét venni? – tettük fel a kérdést, s az utóbbi két év eseményei azt tükrözik, hogy maradt minden a régiben. A Miklós-klán a kivizsgálások és bûnügyi feljelentések, a sajtóbeli figyelmeztetések ellenére is tovább szedte áldozatait.
– A meglévô panaszok alapján miért nem lépett korábban a rendôrség? – tettük fel a kérdést Rus Pop Nicolae ezredesnek, az intézmény szóvivôjének.
– Nem lehetett bizonyítani a bûntényt, mivel az esetek a törvényesség látszatát keltették – válaszolta.
S így a Miklós-klán a kivizsgálások és bûnügyi feljelentések ellenére is tovább szedte áldozatait. S nem is akárhogyan. Ami ugyanis a rendôrségi jelentésbôl és a szóvivô szavaiból kiderült, minden elképzelést felülmúl.
Az ôrizetbe vett Miklós Rómeó lakásán hét videokazettát találtak, amelyek azt igazolják, hogy a becsapott nôket nem csak fegyverrel zsarolta. Amikor áldozatai rájöttek a csalásra, felajánlotta, hogy ha nemi érintkezésbe lépnek vele, akkor visszakapják a lakásukat. Aki nem volt hajlandó, azon nôk egy részét megerôszakolta. Az aktus alatt egyik kezében videokamerával filmezte a jelenetet. A szóvivô szerint megdöbbentô képsorok láthatók a felvételeken, a kiskorú lányoktól a hatvanéves nôkig minden korosztályúval létesített nemi kapcsolatot, s nem egy alkalommal szexuális perverzióra kényszeríttette áldozatait, volt, akit többször is. Elôfordult, hogy az anyát és a kiskorú lányát is megerôszakolta, s aki csapdájába esett, és mégsem akart engedelmeskedni, azt pisztollyal vagy nindzsakarddal vette rá a nemi kapcsolatra. Történt ez esetenként a feleség vagy a barátnô jelenlétében. A késôbbiekben, ha a megalázott nôk panaszt akartak tenni ellene, elôvette a kazettát és azzal zsarolta ôket. A képsorokon 25 áldozat látható, akik közül 14-et azonosítottak, és az illetôk panaszt tettek M.R. ellen. A noteszében azonban több mint 300 név szerepel, akik feltételezett áldozatai lehetnek, s a rendôrségen továbbra is várják az újabb panaszosokat. A házkutatás során milliókat érô ultramodern elektronikus felszerelést és két gépkocsit foglaltak le.
Miklós Rómeót zsarolással, csalással, erôszakkal való fogvatartással, nemi erôszakkal, kiskorúak megrontásával vádolják, társait pedig bûnrészességgel.
– És a közjegyzôk, akiknek kifejezetten kötelességük ügyfeleiket tájékoztatni a hitelesítésre eléjük kerülô ügyek jogi és egyéb vonatkozásairól? Hisz annyi sok adásvételi szerzôdés, valamint az azokat követô panaszok, az aktákat szentesítô közjegyzôknek is fel kellett volna hogy tûnjenek?! – tettük fel a kérdést az ezredesnek.
– A közjegyzôk felelôsségét megállapítani az ügyészség dolga, a rendôrség nem indíthat kivizsgálást ellenük.
– És mire számíthatnak a kárvallottak?
– A bírósági döntést követôen a zsarolás hatására kötött adásvételi szerzôdéseket semmisnek nyilvánítják, de a további szociális problémák megoldása nagyon nehéz lesz.
Ma este hét órától, a Kultúrpalota nagytermében veszi kezdetét az immár tizedik alkalommal megrendezett emlékhangverseny-sorozat. A kerek évfordulótól eltekintve emeli ennek a zenei hétnek a jelentôségét, fényét fokozza hogy a marosvásárhelyi filharmónia fennállásának ötvenedik évfordulóját is ünnepelheti. Nos, a Silvestri fesztivál nyitóhangversenyének mûsorán elhangzik – a mester tiszteletére Vasile Cazan–Z.Ghitulescu In memoriam Constantin Silvestri címû vokál-szimfonikus költeménye, Sosztakovics elsô hegedûversenye, valamint Muszorgszkíj-Ravel: Egy kiállítás képei címû alkotás. A szimfonikus zenekart I. Ionescu-Galati vezényli, filharmóniánk vegyes kara élén magát a szerzôt, Vasile Cazant láthatjuk. Hangszeren közremûködik a svájci illetôségû Márffy Gabriella.
Vezetô román újságírók az RMDSZ-rôl
Vezetô román fôszerkesztôk, valamennyien ismert publicisták mondták el a napokban az MTI bukaresti tudósítójának véleményüket a Romániai Magyar Demokrata Szövetségrôl: elemzéseik egymás mellé állítása tükrözi, hogy az RMDSZ négyéves részvétele a kormánykoalícióban kétségkívül árnyaltabb képet alakított ki a felelôs román sajtóban is a szövetség tevékenységérôl, politizálásáról.
Az MTI bukaresti irodája több mértékadó román központi lap fôszerkesztôjének tette fel ugyanazt a három kérdést: mi a véleménye arról, hogy az RMDSZ önálló jelöltet indít a novemberi elnökválasztáson, miként értékeli az RMDSZ elmúlt négy évi kormányzati szereplését és véleménye szerint változott-e a román közvélemény megítélése az RMDSZ-rôl.
Catalin Popa, a Curentul fôszerkesztôje logikusnak tartotta, hogy az RMDSZ saját jelöltet állított. Egyrészt kiderült, hogy nem alakul ki a választások nagy esélyesének tartott Szociális Demokrácia Romániai Pártjával (PDSR) szemben egy olyan széles koalíció, amely közös jelöltet tudott volna állítani, másrészt az RMDSZ számára elfogadható jelölt, Mugur Isarescu kormányfô túlságosan sokáig lebegtette indulását.
– Frunda György szenátor olyan politikus, aki képes arra, hogy illemet, eleganciát és pragmatizmust vigyen abba a politikai vetélkedésbe, amelyet az acsarkodás ural – legtöbb esetben azért, hogy e mögé rejthessék a hozzá nem értést, az ostobaságot. Frundát tisztelik, azok közé a politikusok közé tartozik, akik még a román választók szimpátiáját is élvezik. Különösen dicsérendô az a módszer, ahogy az RMDSZ kiválogatta jelöltjeit a mostani választásokra: példát nyújtott ezzel az egész román politikai osztály számára – mondta.
Az RMDSZ kormányzati szereplését nem ítélte túlságosan eredményesnek a Curentul fôszerkesztôje, szerinte a magyar miniszterek mindegyike gyenge teljesítményt nyújtott. Visszafogott volt Erôs Viktor jelenléte az Állami Vagyonalap vezetésében, de "benne legalább volt annyi jó érzés, hogy nem keveredett bele az intézet összes többi vezetôjét érintô botrányokba".
Popa szerint az RMDSZ-rôl továbbra is az a kép él, hogy kizárólag a magyar nemzeti kisebbség jogaiért küzd, vezetôi pedig nem adták jelét annak, hogy változtatni szeretnének ezen. Ehhez járult az is, hogy a szövetség politikusai csak az olyan kérdésekben léptek elôtérbe, mint a magyar nyelv használata a közigazgatásban, a multikulturális egyetem létrehozása és nem a kormánykoalíciót ténylegesen aláaknázó súlyos botrányokban, a lakosság széles rétegeit érintô kérdésben.
Corina Vasile, a Ziarul Financiar fôszerkesztôje hasonló okokra vezette vissza az RMDSZ önálló jelöltállítását. A második fordulóban - szoros verseny esetén – az RMDSZ komoly mértékben befolyásolhatja a végeredményt. A saját jelölttel az RMDSZ azok szavazatát is megszerzi, akik egyébként a jelenlegi koalíció más jelöltjére voksoltak volna.
A legtekintélyesebb román gazdasági napilap fôszerkesztôje úgy látta, az RMDSZ képviselôi mind a kormányzatban, mind a parlamentben a rendkívül komoly embereknek kijáró tekintélyt vívták ki maguknak, annak ellenére, hogy ritkán álltak reflektorfénybe.
– Ki kell emelni az RMDSZ lojalitását is: még akkor sem hagyta ott a koalíciót, amikor programjából olyan fontos pontokat nem tudott teljesíteni, mint a magyar nyelvû állami egyetem ügye. Az RMDSZ kormányzati részvétele sokat jelentett a koalíció külföldi megítélése szempontjából. Ezt feltehetôen figyelembe veszi majd a PDSR is, amely szeretne visszatérni a hatalomba, de a külföldi megítélését még javítania kell – tette hozzá.
Mindezek alapján úgy vélte, az RMDSZ-rôl jobb vélemény alakult ki a közvéleményben. Ám a nép ítélete azonnal a visszájára fordulhat, ha kényes kérdés kerül napirendre: Romániában mindig is ilyennek fog számítani a magyar nyelvû állami oktatás ügye és minden olyan lépés, amelyet, mint fogalmazott, a többségében, vagy nagy részben magyarok által lakott térségek túlzott autonómiájára tett erôfeszítésként lehet értékelni, elszakadási törekvésnek lehet minôsíteni.
Bogdan Ficeac, a Romania Libera fôszerkesztôje természetesnek tartotta hogy az RMDSZ, mint a román politikai élet tekintélyes politikai alakulata, amely stabil választási bázissal rendelkezve az 1989. utáni román parlament létrejöttétôl kezdve aktív tagja volt az ország törvényhozásának, saját jelöltet állított az elnökválasztásra.
– Az is természetes, hogy a politikai elemzôk és kommentátorok különbözôképpen ítélik meg az RMDSZ döntését. Vannak olyan vélemények, amelyek szerint az RMDSZ szavazatokat von el az elsô fordulóban a Ion Iliescu ellen induló esélyes jelöltektôl. Az általános választási stratégia szempontjából ez vitathatatlan is – mondta.
Ficeac úgy látta, hogy az RMDSZ a román politikai élet egyik legkomolyabb és leghitelesebb pártja lett. Példaként említette, hogy az RMDSZ milyen alaposan, körültekintôen és valóban demokratikus módon választotta ki jelöltjeit az ôszi választásokra. "Szívesen látnám ennek a nyugati típusú eljárásnak, legalábbis az eljárás alapelveinek alkalmazását a többi román pártnál is" – tette hozzá.
A Romania Libera fôszerkesztôje szerint az RMDSZ komolyan fogta fel kormányzati szerepét és jó dolgokat vitt végbe, de jó lenne, ha legalább olyan súllyal foglalkozna a Románia elôtt álló nagy gondokkal és feladatokkal, mint ahogy az által képviselt szavazók sajátos problémáival tette.
– Senki sem vetheti szemére az RMDSZ-nek, hogy szívósan és következetesen képviseli saját választóinak érdekeit és törekvéseit, hiszen minden párt létének értelme ez. Így tette és teszi ezt az RMDSZ a magyar egyetem és más nemzetiségi törekvések ügyében. Én ezért nem marasztalom el a szövetséget, csupán szeretném ugyanezt a következetességet és szívósságot tapasztalni az RMDSZ-nél az ország általános problémáival kapcsolatban is – mondta.
Ioana Lupea, a Cotidianul fôszerkesztôje a román belpolitikai élet elemzésébôl vezette le az RMDSZ saját jelöltjének szükségességét.
Az elnökválasztásba jelöltként benevezô román politikai személyiségek mindeddig csak kizárólag negatív, kritikai álláspontot fogalmaztak meg ellenjelöltjeikkel szemben, s csak konjunkturális, pillanatnyi megoldásokkal álltak elô. Eddig egyikük sem bizonyult képesnek arra, hogy minden szempontból átütô erejû üzenetet fogalmazzon meg a román társadalom kilátásait illetôen az elkövetkezô évekre. Márpedig úgy tûnik, hogy az RMDSZ választótábora éppen egy ilyen jelzésre vár, a szövetségnek pedig kötelessége volt válaszolni erre az elvárásra. Annál is inkább, mert a többi elnökjelölt gyakorlatilag nem volt hajlandó magáévá tenni azt a regionális fejlesztésre épülô programot, amely valójában az elkövetkezô évek Romániájára szabott projekt – mondta.
– Rendkívül fontos a román politikai osztály reformja szempontjából, hogy az RMDSZ jelöltje ilyen programmal lép fel, mert ettôl a pillanattól kezdve minden elnökjelölt kénytelen valamiképpen viszonyulni az RMDSZ jelöltjéhez, kénytelen megválaszolni az általa felvetett kérdéseket – hangsúlyozta.
– A románok már nem a magyarság "okkult érdekeinek" ellenséges képviselôjeként fogják fel az RMDSZ-t, mint 1996 elôtt, bár az ellenzéki táborból megszólaló hangok állandóan megpróbálták nacionalista nyilatkozatokkal táplálni ezt a felfogást – mondta.
Dumitru Tinu, az Adevarul fôszerkesztôje abszolút normális dolognak nevezte, hogy egy olyan jelentôs politikai és parlamenti alakulat, mint az RMDSZ, amely a választási küszöböt jóval meghaladó választói tábor képviselôje, saját elnökjelöltet indít, még akkor is, ha figyelembe véve a politikai realitásokat, nyilvánvalóan kicsi az esélye annak, hogy jelöltje megnyerje a választást.
– A magyar elnökjelölt személyes teljesítményével szavazatokat szerezhet az RMDSZ-nek, hozzájárulhat ahhoz, hogy az egész lakosság jobban megismerkedhessen azzal, mit akar a szövetség. Szerencsére az RMDSZ most is ugyanazt a közismert személyiséget indítja, aki a négy évvel ezelôtt a választási hadjáratban kiválóan szerepelt. – mondta.
Az Adevarul fôszerkesztôje az RMDSZ kormányzati tevékenységét egyenetlennek nevezte. A kormánykoalíció tagjaként az RMDSZ szerinte nem éreztette eléggé jelenlétét a kormányon belül lezajlott általános vitákban, kevés kezdeményezést, indítványt tett olyan kérdésekben, amelyek meghaladták a szövetség szigorúan vett etnikai-nemzetiségi törekvéseit.
Ugyanakkor RMDSZ részvétele a kormányban pozitív dolog volt mind belpolitikai, mind pedig külpolitikai szempontból – hangoztatta. Egészében véve az RMDSZ jó teljesítményt nyújtott a kormányzásban, ami hozzájárult ahhoz is, hogy jobban megértsék az RMDSZ szerepét a román politikai életben és általában az ország társadalmi-gazdasági életében.
– A legfontosabbnak azt tartom, hogy a lakosság az RMDSZ részvételét a kormányban a lehetô legtermészetesebb dolognak tekinti. Ez az elmúlt idôszak legjelentôsebb nyeresége az RMDSZ megítélése szempontjából – hangsúlyozta.
Villámlátogatáson a polgármester
A tegnap délben dr. Dorin Florea marosvásárhely polgármestere villámlátogatást tett a Cuza Voda utcai napipiacon.
– Nem ellenôrizni jöttem, hanem azt megvizsgálni hogyan javíthatjuk a szolgáltatást a város legnagyobb zöldségpiacán – mondta a polgármester a helyszínen, ahova a beígértnél egy órával késôbb érkezett.
Ez az idô elegendô volt arra, hogy a termesztôk, de leginkább a viszonteladók elpanaszolják, hogy milyen rossz körülmények között kell áruljanak. Éjjel az asztalokon, vagy alatta, egyesek pedig az áruraktárakban alszanak. S mindez azért van, mert a piacok közigazgatósága bezárta az udvaron levô szállodát. A hivatalosságok szemléje alatt azonban más is kiderült. Amint Core Cornel a marosvásárhelyi piacok igazgatóságának vezetôje elmondta: a szálloda havonta átlagban 2 millió lejt bevételezett, míg volt olyan hónap, amikor csupán a fogadónál levô telefonról 4 millió lejre beszéltek. A bérlôk fizettek egy ágyhelyet és megtörtént, hogy egy szobába 10 – 15-en költöztek.
– A szálloda volt a bölkényi roma piac maffia hadiszállása – mondta az igazgató. – Ide költöztek és innen figyelték, hogy hajnalban mikor érkeznek a termesztôk, akiktôl felvásárolták az árut, majd késôbb ôk árulták jóval drágábban. Elsôsorban ôket szeretnénk kifüstölni innen. Természetesen a lelakott helyiségeket rendbe tesszük és ha nem szállodaként, de valamilyen más rendeltetéssel megnyitjuk az épületet. Az átépítés több 100 millió lejbe kerülne, ezen kell gondolkozzunk, hogyan valósíthatjuk meg.
A termesztôknek még más panaszuk is volt. Egy Olténiából érkezett házaspár azt tette szóvá, hogy a piac parkolójában hagyott autójukat feltörték és ellopták a kazettásmagnót, mások arra kérték a közigazgatóságot tegye lehetôvé, hogy tehergépkocsikból is áruljanak. A polgármester azonnali megoldásokat javasolt. A piac parkolója nem azért van, hogy ott többet idôzzenek az autók; ami a nagytételben kereskedést illetni, a Bôség utcai bejárat felöl kiképeznek majd egy helyet, ahol zavartalanul lehet a raktérbôl kínálni a portékát, mi több azt is javasolta, hogy a csarnokban rendezzenek be egy hûtôkamrát, ahova a tejterméket termesztôk- forgalmazók biztonságosan elhelyezzék az árut, akár éjszakára is.
A legnagyobb feltûnést a már említett bölkényi viszonteladók okozták, akik a Dorin Florea és kíséretét körbe véve, "temérdek javaslattal" álltak elô. Az érdekek harcában a polgármester került ki gyôztesen:
– Egyelôre a szabályokat a helyi tanács és polgármester határozza meg, akinek nem tetszenek ezek, azok nincs mit keressenek a marosvásárhelyi piacokon! – mondta, majd autójával visszahajtatott a hivatalba és onnan egy találkozó után a kövesdombi piacra.
Mi meg reméljük, hogy villámlátogatásának nemsokára látható eredményei lesznek, hiszen a Cuza Voda utcai napipiacon, de nemcsak ott uralkodó körülmények még mindig távol állnak a civilizált kereskedelem követelményeitôl.
Az amerikai képviselôház hétfôn elfogadta azt a határozati javaslatot, amely – Frank Pallone és Ernest Istook képviselô elôterjesztésében – köszönti Magyarországot a magyar államiság ezredik évfordulója alkalmából.
A határozati javaslat formai szempontból a szenátusi elfogadás után, várhatóan a közeli hetekben emelkedik jogerôre, erkölcsi értéke azonban már így is nyilvánvaló.
A dokumentum – utalva a magyar történelem egyes fontosabb szakaszaira és eseményeire, a magyarság vívmányaira, illetve arra is, hogy az Egyesült Államok miként gazdagodott magyar származású polgárai által – méltatja a Magyar Köztársaság "eltökéltségét, rátermettségét és céltudatosságát", amit a demokratikus átmenet során tanúsított.
A demokratikus magyar állam – olvasható a kongresszusi méltatásban – elkötelezett az egyetemes emberi jogok és szabadságjogok, a szabadpiaci gazdaság, valamint az európai és a transzatlanti integráció mellett.
(MTI) A közelgô romániai választások kapcsán Gyôri Béla, a Magyar Igazság- és Élet Pártja (MIÉP) szóvivôje szerdai budapesti sajtótájékoztatóján határozottan bírálta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség politikáját és Frunda Györgyöt, a szervezet államfô-jelöltjét.
– Frunda György szerepe az elkövetkezendô választásokon a várhatóan gyôztes Iliescu- tábor erôsítése a szavazás második fordulójában – fogalmazott Gyôri Béla.
Elmondta, hogy a MIÉP álláspontja szerint a romániai választásokon elôreláthatóan a jelenleg ellenzékben lévô Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PSR) és vezetôje, Ion Iliescu szerzi meg a gyôzelmet.
A szóvivô közölte: a MIÉP véleménye szerint az RMDSZ egyetlen célja, hogy a választások után továbbra is tagja maradhasson a kormánykoalíciónak.
Gyôri Béla szavai szerint, az RMDSZ politikája továbbra is a többségi érdekeket szolgálja Romániában.
A szóvivô leszögezte: a MIÉP nézete szerint "a magyar autonómia és a magyar egyetem ügye, Székelyföld militarizálása, a magyarok bizonytalanságban tartása" kifogásolható jegyei a román politikának, és ezzel magyarázható, hogy a romániai magyarság körében apátia uralkodik a választások kapcsán.
Gyôri Béla kifogásolta azt is, hogy Frunda György az elnökjelöltséghez szükséges aláírások gyûjtése során a leendô magyarországi státustörvény kapcsán annak támogatását is kéri, hogy az RMDSZ a külföldieknek több jogot biztosító magyar állampolgárságot követelhesse majd az erre vonatkozó tárgyalásokon.
Szerdán folytatódtak és szaporodtak Jugoszláviában a három napja kezdett tiltakozó akciók, azaz a sztrájkok, tüntetések és az úttorlaszok kialakítása.
A cél változatlanul az, hogy polgári engedetlenséggel kényszerítsék választási vereségének beismerésére és az elnöki szék elhagyására Slobodan Milosevic jelenlegi államfôt.
Belgrádban a taxisofôrök és a buszvezetôk többsége is csatlakozott a sztrájkolókhoz, így a közlekedés a korábbinál is hézagosabbá vált.
Milosevic szülôvárosában, Pozarevacban a nagy erôkkel megjelent rendôrség számolt fel egy ellenzéki úttorlaszt. Erôszak alkalmazására nem került sor, de a hatóság emberei igazoltatták a torlasz létrehozásában részt vett jármûtulajdonosokat.
Cacak mellett egy országos fôútvonalat hétfôn járhatatlanná tett az ellenzék: szerdán autók százai csatlakoztak ehhez az akcióhoz. A város belterületén teherautók és taxik, illetve "civil" jármûvek százai blokkolják Szerbia egyik legfontosabb észak-déli útvonalát. Cacakban a Beta hírügynökség szerint szerdán gyakorlatilag megbénult az élet: valamennyi gyárban sztrájkoltak, a közintézmények és magánvállalatok dolgozói általában nem vették fel a munkát, a posta csak sürgôs küldeményekkel volt hajlandó foglalkozni, a bankok két órán át, az élelmiszerboltok csak reggel voltak nyitva.
A Belgrádtól 140 kilométerre délre fekvô Kragujevacban több ezer ember gyûlt össze, elszigetelve a fontos iparvárost az ország többi részétôl. Ellenzéki nyilatkozatok szerint abban a térségben is folyamatosan nô a sztrájkolók száma.
Nisben, a harmadik legnagyobb szerbiai városban szerdán teherautók álltak el szinte minden fôutat. Szerbia és Montenegró között sztrájkoló vasutasok bénítják a vonatforgalmat.
Majdanpek rézbányájának dolgozói sztrájkba léptek, és barikádokat emeltek a bejáratok elôtt. Szerdán ötödik napja tartott a köztársaság egyik legfontosabb szénbányájában – Kolubarában – dolgozók sztrájkja is.
Az EU-tagországok állam- és kormányfôinek a hónap közepén Biarritzban tartandó találkozója fontos állomás lesz az európai politikában, mert a tanácskozást két alapvetô fontosságú kérdés, az unió bôvítése és az intézményi reformok megvitatásának szentelik – állapította meg Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament plenáris ülésén kedden elhangzott felszólalásában.
A bôvítéssel kapcsolatban a brüsszeli bizottság elnöke azt fejtegette, hogy a közvélemény támogatásának megnyeréséhez – a tagállamokban és a jelölt országokban egyaránt – elengedhetetlen feltétel tárgyalások következetes és objektív módon történô folytatása. Az uniós tagállamokban érezhetôen nagy szükség lenne olyan vitákra – fûzte hozzá –, amelyek révén meg lehetne magyarázni az állampolgároknak e rendkívüli történelmi jelentôségû átalakulások jelentôségét, nemkülönben azokat az elônyöket, amelyeket egy 500 milliós egységes piac megteremtése jelent majd.
Az új demokráciák "kolosszális, mélyreható és példa nélkül álló" erôfeszítéseket tesznek politikai és gazdasági rendszerüknek az uniós realitásokhoz való hozzáigazítása érdekében – állapította meg Prodi, aki elismerte, hogy ezekben az országokban növekvô, néha igen erôs nyugtalanság tapasztalható a pontos és kényszerítô erejû csatlakozási menetrend hiánya miatt. "Aggodalmaikra és erôfeszítéseikre is reagálni kell tehát" – szögezte le, de bôvebben nem fejtette ki e megállapítását.
Sokkal részletesebben beszélt a bizottság elnöke az unió küszöbönálló intézményi reformjairól, Európa távolabbi jövôjérôl, a közösségi és a kormányközi politikai mechanizmusok mûködésével kapcsolatban az utóbbi idôkben felszínre került problémákról.
Az intézményi reformokról szólva elsô helyen az úgynevezett megerôsített együttmûködés mechanizmusát említette, amelynek szerinte mindenkor nyitottnak kell lennie a csatlakozni kívánó országok elôtt – a másik oldalon viszont ugyanilyen fontos követelmény, hogy senki ne is akadályozhassa meg ilyen együttmûködések beindítását. A napirenden lévô többi reformot (a bizottság létszáma és összetétele, az unió igazságszolgáltatási rendszerének reformja, a miniszteri tanácsi szavazatok újrasúlyozása) a bôvítés következményeinek kezeléséhez elengedhetetlen követelményekként említette, kiemelve, hogy mindez csak az unió alkalmazkodásának "minimálisan szükséges" feltétele.
Európa távolabbi jövôjét illetôen Prodi a status quo fenntartását visszalépésnek, a kormányközi együttmûködés részleges megerôsítését pedig illuzórikusnak minôsítve nem hagyott kétséget afelôl, hogy a maga részérôl az "intézményi program" folytatását tekinti a követendô útnak. Véleménye szerint mindaz, ami az unió eddigi történetében tartósan sikeres vállalkozásnak bizonyult – az egységes piac megteremtése, az euró bevezetése, az egymást követô bôvítések – a közösség három legfontosabb intézménye, a tanács, a bizottság és a parlament közötti finoman beszabályozott egyensúlyi mechanizmusra épülô "rendkívül eredeti rendszernek" volt köszönhetô.
Kedden délelôtt a színmûvészeti intézet Stúdió termében A Romániai Nyugdíjasok Országos Egyesületének Maros megyei fiókja emlékeztetett meg az Idôsek Világnapjáról, illetve köszöntötte saját, valamint a nálunk mûködô többi hasonló szervezet, egyesület tagjait.
Az elnökségben Kovács Irma, a fiókegyesület elnöke, a megyei tanács részérôl Viorica Matei, valamint Dorin Florea polgármester foglalt helyet. Jelen volt még Fodor Imre alpolgármester, Orbán Dezsô, az Idôskorúak Maros Megyei Tanácsának elnöke, valamint Marosvásárhely angliai testvérvárosából, Bournemouth-ból Richard Bush, aki ügyvezetô igazgatója az idôs személyek szociális gondjaival foglalkozó intézménynek, és Lisa Andrews,a Help and Care/Segítség és Gondozás nevû hivatal tájékoztató irodájának munkatársa.
Az országos és egyben a fiókegyesület nevében az elnök köszöntötte az egybegyûlteket, majd – tekintettel az ünnepi alkalomra, csupán csak jelzésszerûen szólt nemzedéktársai már- már megalázó szociális helyzetérôl, illetve említette meg, hogy az országban élô nyugdíjasok különbözô központi és vidéki érdekképviseleteinek a miniszterrel, valamint az ország elnökével is folytatott tárgyalásai eredményeként "értek el" annyit, hogy 2000. június elsejétôl nyugdíj- kiegészítésben, szeptember elsejétôl kezdôdôen l0%-os indexálásban, október elejétôl pedig l,5 %-os nyugdíjemelésben részesülnek. Másrészt köszönetét fejezte ki mindazoknak az adakozó magánembereknek, akik azonosulni tudtak a harmadik nemzedék sorsával, nehéz életkörülményeivel… Végezetül az országos egyesület ünnepi köszöntôjét továbbította, melyet Miron Niculescu elnök és D. I. Stefanescu alelnökj egyzett.
Gyulai Zoltán, a fiókegyesület alelnöke magyar nyelven üdvözölte a hallgatóságot, hangsúlyozva, mennyire méltánytalan és megalázó rájuk nézve az az "állandó kunyeráló" szerep, melyet társadalmunk "oszt" ki rájuk…
A továbbiakban a polgármester szólt az egybegyûltekhez, akiket arra biztatott, hogy tegyenek kezdeményezéseket helyzetük jobbítására.
Ezt követôen aztán a Maros Mûvészegyüttes dalosai, táncosai illetve két zenekara lépett dobogóra. Színes román, magyar és cigánytáncokból, énekszólókból összeállított mûsorukat vastaps fogadta.
A terembôl kilépôket svédasztal fogadta. Köszönet a gesztusért a városi tanácsnak, a Caritatea, valamint a Transilvania Alapítványnak, a magyarországi Máltai Segélyszolgálatnak, valamint az Aquaserv, Petry, Elaxor, Rotecom, Silva-Trade, Ponderosa, Bere Mures, Locativ, Grosaliment, Zebra, Mopan, Dema cégeknek, válllalkozóknak, a színmûvészeti intézetnek, a Maros Mûvészegyüttesnek, a sajtónak, végül a Binar mûhelynek, valamint a Trandafirul büfének.
A megyei tanácshoz tartozó Gyermekjogvédô Igazgatóság vezérigazgatósággá alakul s bôvül tevékenysége – határozták el, az érvényben levô törvények, sürgôsségi kormányrendeletek alapján legutóbbi tanácsülésükön a tanács tagjai. A változásokról, feladatokról Domby Károllyal, a vezérigazgatóság vezetôjével beszélgettünk.
– A gyermekjogvédô igazgatóság három éve alakult, s elsôsorban az elhelyezési központokban élô gyerekek számának csökkentése, a nehéz helyzetben levô, bántalmazott kiskorúak támogatása, a gyermekek jogaik ismertetése és érvényesítése volt a feladata. 200 kiskorút családoknál helyeztünk el, 894, nehéz anyagi helyzetben levô családokból származó, s különleges helyzetben levô gyereket a nagyszülôk, rokonok, közeli hozzátartozók nevelnek, s 82-t az alapítványok, szervezetek által mûködtetett árvaházakban látnak el. Az átalakulás nyomán átvettük a segesvári kórház gyermekrészlegén levô gyerekeket, a marosvásárhelyi óvodáskorú és sérült gyerekek elhelyezési központját, a megyeszékhelyi 2-es számú kisegítô iskolát és elhelyezési központot, az abafáji szakiskolát és központot, valamint a marosvécsi kórházotthonban levô kiskorúakat, ez utóbbiak költségeit csak késôbb kell mi fedezzük. A fent említett központokban, részlegeken levô gyerekekkel együtt jelenleg 1460 kiskorú van a gondjaimban. A létszámnövekedés jelentôs anyagi megterhelést jelent mind a megyei tanácsnak, mind a Nemzeti Ügynökségnek, hiszen a mûködéshez szükséges alap nagy részét innen kapjuk. Elsôsorban a fennhatóságunk alá került központokban szeretnénk pozitív változtatásokat végrehajtani: felmértük a helyzeteket, szakembereket, pszichológusokat, szociális munkásokat, szociológusokat alkalmaztunk, alkalmazunk, átszervezzük a felépítést, pótoljuk a hiányosságokat. Úgy vélem, hogy a szakemberekkel nincs gond, de néhol hiányzik a lendület, holott e nélkül nem lehet új alapokra helyezni, magasabb szintre emelni a gyermekvédelmet, a nevelést. Fontos célunk továbbra is megelôzni a gyermekek elhagyását, s az alapítványok segítségével támogatásban részesítjük azokat a családokat, akik a nincstelenség miatt erre kényszerülnének. Jelenleg is felméréseket folytatunk, s várjuk azoknak a megyeszékhelyi és vidéki családoknak a jelentkezését, akik kiskorúakat nevelnek, s nehéz anyagi körülmények között élnek, hiszen a Holt és a Világ Gyermekei Románia Alapítványok támogatást biztosítanak nekik. A vezérigazgatósággá alakulás során bôvültek a szakosztályaink: többek között a jogi ügyek intézésével, a kiskorú bûnözés megelôzésével foglalkozó és a gyermek véleményének szabad kifejtését szorgalmazó osztállyal. Fontos kiemelni, hogy a kiskorúnak joga van saját nyelvén tanulni, ismerni saját nemzete történelmét, s joga van véleményét kifejteni. Ezt a jogot szeretnénk biztosítani nekik. Azt akarjuk, hogy a gyerekek véleményét figyelembe véve folyjon a nevelés, hogy a nevelôk ne erôszakolják rá saját akaratukat a neveltekre. Mûködésünk óta küzdünk az ököljog megszüntetése, a gyengébb bántalmazása, megalázása ellen, s ezután is az a célunk, hogy kizárjuk intézményeinkbôl az erôszakot – hangsúlyozta Domby Károly igazgató, aki azt is elmondta, hogy a közeljövôben a marosvásárhelyi éjjeli menedékhelyen megnyitják a kiskorúak központját, ahol az utcán élô, írástudatlan kiskorúakat fogják oktatni, nevelni.
A gyermekjogvédô igazgatóság székháza a Faipari Iskolaközpont bentlakásában van, cím: Gheorghe Marinescu utca 62. szám, telefonszám: 211-699.
A Maros Megyei Nôk Fórumának szervezésében kedden délután a marosvásárhelyi Népi egyetemen tartottak kerekasztal-beszélgetést a fórumba tömörült nôszervezetek, és egyes állami intézmények megyei szervei, mint a törvényszék, a rendôr-felügyelôség, a munkaerô- átképzési és elhelyezési ügynökség, tanfelügyelôség képviselôi. A rendezvény témája a nôk helyzete, és társadalmi komfortja volt, a keddi kerek asztal pedig egy, a Nyílt Társadalomért Alapítvány támogatta, három hasonló szemináriumból álló sorozat utolsó állomása, melyekbôl az elsôt a nôi szervezetek képviselôi, a másodikat a sajtó, ez utóbbit pedig a már említett szervezetek meghívásával szervezték.
A beszélgetés elsôsorban a nôk jogaival kapcsolatos, Románia által 1981-ben ratifikált SIDO- egyezményre koncentrálódott, amely a nemek közti egyenlôség mellett foglal állást, elismerve azonban a nemek közti különbségeket is, emellett a nôkkel szembeni negatív diszkrimináció eltörlésérôl rendelkezik. Mint megállapították, bár az egyezménynek számos konkrét vonatkozása van, ezekbôl nálunk a gyakorlatban nagyon kevés valósult meg. Az egyezmény jogorvoslatot is biztosít a jogaikban sértett nôknek, jogi vonatkozásában alkalmazható is, csak számos más romániai törvényhez hasonlatosan a végrehajtása akadozik.
A nôk nem élnek jogaikkal – hangzott el a kerekasztal- beszélgetésen. Ennek több oka is van, elsôsorban az, hogy nem ismerik megfelelôen jogaikat, az eszközöket, amikkel érvényesíthetnék ôket, vagy félnek az igazságszolgáltatáshoz fordulni. A tapasztalatok szerint legtöbbször a családon belüli erôszak sérti a nôk jogait, de a sértettek közül kevesen fordulnak egyáltalán a rendôrséghez, még kevesebben jutnak el a törvényszékig is ügyükkel.
Több felvilágosító munkára van szükség a helyzet javításához – vonták le a következtetést. A nôket bátorítani kell, hogy éljenek a nemzetközi egyezményben is rögzített jogaikkal. Így lehet a megkülönböztetés ellen harcolni, bár mint elhangzott, ez nem lesz egyszerû, hiszen példaként azt is megemlítették, hogy Franciaországban 12 éves, kihangsúlyozott kampányra volt szükség a SIDO egyezményben foglaltak meghonosításához.
A gazdasszonyok életében is nap mint nap több kérdés vetôdik fel: Hol gyarapítható az ismeret? Mit kell tenni ahhoz, hogy munkájuk sikeres legyen? Miként kapcsolódhatnak be a lassan fellendülô faluturizmusba? Hogyan értékesíthetik például varrott termékeiket? Romániában gazdasszonyok és leendô anyák számára hasznos ismeretek oktatásával egyelôre csupán civil és érdekvédelmi szervezetek foglalkoznak. Kibéden, a már hagyományos gazdasszonyképzô tanfolyam részeként az október 2-án és 3-án értékes, érdekes elôadásokat tartottak, külföldi vendégek részvételével, amelyrôl Borbély Emmát kérdeztük.
– Az ötletet a hazai Agrom-Ro, a svájci Agrom-Ch, az RMGE és a kibédi Seprôdi János Mûvelôdési Egyesület közremûködésével valósítottuk meg. Milli Wittenwiller asszony, a svájci gazdasszonyok képviselôje, már szombaton és vasárnap Kibéden tartózkodott, tájékozódott a tanfolyam elôkészületeirôl. Elégedetten távozott. A tanfolyamot Agnes Schneider asszony, a svájci Agrom-Ch képviselôje nyitotta meg, azután az Agrom-Ro képviseletében Ferencz Jolán Kinga (Székelyudvarhely) és Baricz Erika (Gyergyószentmiklós) szólt a jelenlévôkhöz. Megjegyzendô, hogy mindketten elvégezték Svájcban a négyhónapos Gazdasszonyképzô tanfolyamot.
Az oktatás 2-án reggel nyolc órakor kezdôdött 45 nagykendi, makfalvi és kibédi asszony részvételével. A téma: Téli eltevések, hús, gyümölcs, zöldség konzerválása svájci módra. El kell mondanunk, hogy külföldi vendégeink magukkal hozták a befôttes üvegeket, és hogy a gyakorlati bemutatón nagyon sokat tanultunk. Meglepô volt számunkra, hogy egyáltalán nem használnak tartosítószereket, nem is ismerik azokat. A konzerválás során is alapvetô céljuk az egészséges táplálkozás. A délelôtti gyakorlati bemutató a helybeli kultúrotthon – ahogy mi nevezzük – hátulsó kistermében zajlott le, ahol minden feltételt biztosítottunk.
Délután elméleti elôadások hangzottak el. Agnes Schneider asszony az egészséges táplálkozásról beszélt, rengeteg új információt tárva elénk. Szabó László, az RMGE faluturizmusról szóló tapasztalatait foglalta össze, továbbá részletesen ismertette a jogi rendelkezésekkel kapcsolatos tudnivalókat. A délutáni elméleti oktatás keretében Agnes Schneider a Svájcban gyakorolt vidéki vendégfogadás módozatairól, feltételeirôl, követelményeirôl beszélt. Este elkalauzoltuk vendégeinket a kibédi református templomba, ahol megtekinthették a mûemlékké nyilvánított Bodor Péter-orgonát. A napi program a falumúzeum meglátogatásával zárult.
– Október 3-án is egész napos oktatási tevékenység zajlott?
– A meglepetések napja is volt. Svájci vendégeink reggel nyolc automata villanyvarrógépet helyeztek üzembe, azután pulóverek készítésénél használatos anyagot vettek elô, amelybôl egy méter ára átszámítva 490.000 lej! A 28 asszony (akik a szabás-varrás technikáját akarták megtanulni) 80%-a, addig nem ült varrógép elôtt! Félve kezdték el a munkát a méregdrága anyaggal. És saját meglepetésükre estig 3-12 éves gyerekek számára készült el 28 pulóver. A nap meglepetéssel is zárult: a varrni tanuló hölgyek a pulóvereket hazavihették.
– Említette, hogy a téli idôszakban folytatódik a gazdasszonyképzés Kibéden.
– Errôl konkrétan az Agrom-Ro egyesület október 20-ai közgyûlése után beszélhetek. Ugyanis akkor kerül jóváhagyásra a téli képzési program, amelyrôl már tudjuk, hogy többek között idegen nyelvek oktatását is tartalmazza.
Végezetül köszönetünket szeretnénk kifejezni az iskola vezetôségének, a kultúrotthon igazgatójának, az önkormányzatnak, az egyháznak, hogy segítettek a kétnapos tanfolyam megszervezéséhez szükséges feltételek megteremtésében. Külön köszönjük Koródi Anna Mária nagykendi tiszteletesasszony és Varga Erzsébet makfalvi tanácsos közremûködését a szervezésben.
Hogy mennyire vagyunk felelôsek sorsuk alakulásáért, vitatható. Tény, hogy amikor a magánügyek úgy összekuszálódtak, hogy képtelenség megállni azon a bizonyos lejtôn, s reménytelen minden próbálkozás a különféle intézményeknél, ahol csak elutasító válaszok hangzanak el és közömbösen kezelik a bajba jutott emberek ügyét, utolsó fogódzóként fordulnak hozzánk, hátha a nyilvánosság segít valamit. Ilyen eset az alábbi is.
Idôrôl idôre immár tíz éve visszatérô panaszosunk Nagy Dénes. Évekkel ezelôtt azért keresett meg, mert a Székely Vértanúk utca 10-12. szám alatti pincelakásából, ahová lakbérleti szerzôdése volt az akkori lakásgazdálkodási hivatallal, a kilakoltatását kérték. Erre azért került sor, mert a tömbházlakásokat megvásárolták, következésképpen a tulajdonosok a közös helyiségekre, pincére, szárítóra, mosókonyhára is igényt tartottak. Végül a lakóknak nyert ügyük lett, kiperelték, el kellett költöznie. A Rovinari negyedbe, egy kétszobás lakásba kapott kiutalást, ahol a cigányokkal kellett együtt élnie. Három hónapig bírta, aztán 1999 márciusában ideiglenesen az alsóidecsi öregotthon lakója lett. Ott sem volt nyugta, mert a pénzét, ruháit ellopták. A pénzre italt vettek. Verésben, éhezésben volt része, emiatt ez év májusában el kellett távoznia. A lakáshivatal közben értesítette az öregek házában, hogy Nagy Dénes számára kiutaltak egy lakást a Calarasilor utca 64. szám alatt, lévén, hogy a polgármesteri hivatal által összeállított sürgôsségi lista alapján elsôbbsége volt.
Alsóidecsrôl azzal a reménnyel jött Marosvásárhelyre, hogy itt átveheti a számára átutalt lakást. Nem így történt. A szóban forgó lakásban illegálisan egy roma család élt.
Annak ellenére, hogy július 7-i keltezéssel a 2078-as szerzôdés birtokában volt, mégis egész nyáron a szabad ég alatt aludt a régi szülészet melletti parkban. Kartondobozokból összeeszkábálta a fekvôhelyét és oda feküdt le. Nyáron még tûrhetô volt a szabadban alvás, de jött a hideg, és egyre elviselhetetlenebbé váltak az éjszakák. Felszólításai hiábavalónak bizonyultak, a romák önszántukból nem távoztak.
A Locativ Rt. felszólította a Moldovan családot, hogy távozzanak, mert jogtalanul laknak ott, de a felszólítások is hiábavalóak voltak. Végül a Locativ végrehajtója és a rendôrség hétfôn erôszakkal kilakoltatta ôket, így hétfôn este már a kiürített helyiségben hajthatta le a fejét.
Mint Farcasan Mircea, a Locativ Rt. vezérigazgatója elmondta, vége az illegális lakókkal kesztyûs kézzel bánó Fodor-politikának! Nem lehet szociális szempontokat szem elôtt tartva a végtelenségig tolerálni a törvénytelenséget. Most, az önkényes lakásfoglalást a 24/1990-es törvényrendelet 1-es cikkelye értelmében bûncselekménynek tekintik és szó nélkül kilakoltatják az önkényeskedôket. A lakásfoglalás bûncselekményét elkövetô egyének egytôl három évig terjedô börtönbüntetéssel sújthatók – erôsítette meg az állítást Precup Valentin jogtanácsos. Marosvásárhelyen a napokban tizenegy önkényes lakásfoglaló ellen fognak eljárni. Fájdalmas, de rendet kell végre teremteni. A romáknak is meg kell érteni, hogy a törvényt be kell tartani – mondta az igazgató.
Állami lakások bérbeadásakor ezelôtt tíz évvel a lakásgazdálkodási vállalat saját költségén rendbe tette, kifestette, fertôtlenítette azokat. Ez a divat már a múlté. Most a Locativ nem vállalja fel ezt a munkát és a pluszkiadást. Csak akkor javítanak, ha az épület szerkezete, a tetôzet megrongálódott és veszélyessé válik. Esetleg kitakarítanak, ami abból áll, hogy a romák után elhordják a temérdek szemetet. A Kossuth utcai nagy ingatlanban amíg a látogató az új otthonba jut - amely régi, jó móddal épített családi ház utcára nyíló egyik szobája -, feltört parkett, összevissza repedezett lépcsô, ajtó és ablak, temérdek, zsákokba gyûjtött szemét és bûz fogadja. Bent, a csempekályhában ég a tûz. Szegényes, kopott bútorok, rozoga fotelek képezik a berendezést. Az elôzô lakók erôs zöldre festették a falat, amiért ötszázezer lejt vasalnak fel az új lakótól.
A zöld szobában, a meleg csempe mellett az igénytelenség, a hanyagság és dologtalanság elképesztô állapotában is nagy a boldogság – fedél van a fejük fölött. Többes számban, mert a hányatott sorsú ember, akinek három nagykorú gyereke van, ôsz fejjel újra nôsül és gyereknevelésre is vállalkozik.
Románia esetét alig október végén, november elején vizsgálja meg a Nemzetközi Valutaalap vezetôsége – nyilatkozta a Rompresnek Stephan Cosse, az alap állandó romániai reprezentánsa. Cosse pontosítása szerint a jelzett idôpontig a két fél folytatja megbeszéléseit.
A román kormány és az NVA reprezentánsai legutóbb Prágában találkoztak, ahol a román fél intézkedéseket és adatokat ismertetett, melyeket az Alap most vizsgál meg. A megbeszélések elsôsorban a hátralékos tartozásokra, a költségvetési ágazatbeli alkalmazottak bérezésére, a költségvetés kiigazítására és a privatizálásra, különösen a bankágazat magánosítására összpontosultak.
Cosse megítélése szerint a hátralékos tartozások csökkentése tekintetében Románia némi eredményt könyvelhet el, ugyanis a nagy tartozásokat felhalmozó mintegy 80 vállalat helyzetét megfigyelés alá helyezték. A hátralékos tartozások globális szintje azonban meghaladja a programban foglalt célkitûzést. Még ha egyes vállalatok helyzete javult is, mások, fôként a Conel átszervezésébôl született társaságok, továbbra is halmozzák a tartozásokat.
A privatizálási tárgyalások elsôsorban a Mezôgazdasági Bank és a Román Kereskedelmi Bank magánosítására összpontosulnak. Nem vitatták meg a Nemzeti Beruházási Alap kérdését, mivel júliusi kiegészítô szándéklevelében a kormány arra kötelezte magát, hogy nem kártalanítja a betéteseket.
Cosse másrészt úgy ítélte, a költségvetés kiigazításánál a nyugdíjemelést után az egyik legfontosabb költségnek számították, csakhogy vigyázni kell arra, hogy ez ne veszélyeztesse a költségvetési egyensúlyt.
Románia kereskedelmi deficitje 141,6 millió dollárt ért el augusztusban: ez alacsonyabb mint a 204,1 milliós júliusi adat, de jóval meghaladja az egy évvel azelôtti 33,9 milliót.
Az év elsô nyolc hónapjában a kereskedelmi deficit 1,281 milliárd dollár volt, az egy évvel korábbi hasonló idôszak 1,143 milliárdja helyett.
Az elsô nyolc hónapban az export 6,723 milliárd dollárt ért el, 25,4 százalékkal többet, mint a tavalyi elsô nyolc hónapban, míg az import 23 százalékkal 8,005 milliárd dollárra nôtt.
Az augusztusi kivitel 886,5 millió dollár volt, 21,6 százalékkal több, mint tavaly augusztusban, míg a behozatal 33,8 százalékkal bôvülve 1,028 milliárd dollárt ért el.
Románia fôbb kereskedelmi partnerei Olaszország az export 22,6 százalékával, Németország az export 16,1 százalékával, Franciaország a kivitel 6,3 százalékával, Törökország 6,2 százalékkal.
Az exportban 22,7 százalékkal szerepeltek a ruházati termékek, 7,7 százalékkal a cipôk, 6,8 százalékkal a vas- és acélipari termékek, 6,3 százalékkal a gépek, berendezések, míg a fûtô- és ásványolajak 6,2 százalékkal.
Olaszország az importban is a legfôbb partner, 19,6 százalékkal, A második helyen Németország áll 14,8 százalékkal, a harmadikon Oroszország 8,7 százalékkal, majd Franciaország következik 6,0 százalékkal.
Az importban 11,3 százalékot tettek ki a gépek és az elektronikai berendezések, 11,2 százalékot a mûszaki eszközök, az olaj pedig 6,5 százalékot.
(Folytatás szeptember 26-i lapszámunkból)
A Sínai–félsziget Egyiptomtól való különbözôségének megértéséhez egy kis geopolitikai bevezetô:
A történet nagyon régen kezdôdött, de a mostani helyzet megértéséhez elégséges az utóbbi ötven év legfontosabb eseményeinek összefoglalása. Köztudott, hogy 1954. október 19–én Nagy-Britannia kivonult a Szuezi-csatorna környékérôl, átadva azt Egyiptomnak. Ekkor már javában "állt a bál" az Izraelt építô zsidók és az "ôsi" területeket féltô arab világ között. Ennek megfelelôen senkit sem lepett meg, hogy 1956. július 26-án Egyiptom vezetôje Gamal Abdel Nasszer (aki kemény diktátorként a nemzeti Egyiptom megteremtôjeként maradt meg a történelemben, és éppen az évben vette át a hatalmat) bejelentette, hogy a csatorna nemzetközi jellegét megszüntetve államosítja azt. Jó ürügy volt Izraelnek, hogy néhány hónappal késôbb, október 29-én Nagy-Britannia és Franciaország támogatásával (késôbb ôk is hadat üzentek Egyiptomnak) támadást intézzen a Sínai–félszigeten állomásozó egyiptomi állások ellen. Hamarosan az ENSZ rendkívüli közgyûlése az Egyesült Államokkal és Szovjetunióval az élen elítéli a két nagyhatalom, Nagy Britannia és Franciaország lépését. Nasszer és országa diadalmas gyôzelmet arat a magára maradt izraeli csapatok felett, megerôsítve így Egyiptom világpolitikai megítélését.
A zsidók azonban nem tudták feledni a kudarcot és 1967. június 5–11. között a hatnapos háborúban Izrael megszállja a Gáza övezetet, a Golán- fennsíkot és Kelet-Jeruzsálemet. Ez sokáig azt az illúziót keltette, hogy az erô alkalmazása egyszer s mindenkorra megoldotta a problémát az arabokkal, nem véletlenül hangoztatták: "Legyünk erôsek elôbb és csak azután legyen igazunk"
1970-ben megbukik Naszer és az új vezér Anvar Szadat elôbb (1972. július 18.) kiutasítja az országból a 21.000 szovjet tanácsadót, ezzel is bizonyítva, hogy abban a korban Tito és Nehru mellett ô volt az el nem kötelezettség legkiválóbb szószólója és követôje. Neki sikerült kiszakítani országát a Szovjetunióval való csatlósi függô helyzetbôl és ezzel nyugatbarát arab politikát kezdeményezett, felismerve, hogy csak így ôrizheti meg országa függetlenségét. Azóta mondogatják: "Nem képzelhetô el béke a Közel-Keleten Egyiptom beleegyezése nélkül".
Elôbb azonban ô is háborúval kezdi a békét építeni: 1973. október 6–25. a Jom Kippur (a legnagyobb zsidó ünnep) háborúban Szíriával közösen megtámadja Izraelt. Azonban nem jár sikerrel, mert az ENSZ nyomására és felügyelete alatt fegyverszünetet rendelnek el. Történik még egy próbálkozás: 1973. október 28- án az OPEC rendkívüli konferenciáján az arab országok nyomására elrendelik a kôolaj árának emelését és a termelés visszafogását. Mindezt válaszként arra, hogy az Egyesült Államok és Hollandia nyíltan, fegyverrel is támogatta Izraelt az arabok elleni háborúban. Ekkor már nyíltan politikai fegyverré vált a kôolaj és nem csak a háború fontos eszköze maradt. Hatalmas válság, de a nyugat nem adja fel. Végül Egyiptom megtörik és 1977. november 20-án Szadat beszédet mond a Kneszetben (az izraeli országgyûlés), majd közös nyilatkozatot fogalmaz meg Izrael akkori miniszterelnökével, Menáhem Beginnel. Mindezt az arab államok nem fogadják kitörô lelkesedéssel, sokan elítélik, élesen bírálják Szadat kompromisszumpolitikáját.
1978. szeptember 6–17. Camp Davidben (Egyesült Államok, Maryland – Jimmy Carter rezidenciája) megszületik a lehetetlen. Izrael és Egyiptom egyezményt ír alá, amelyben leszögezik, hogy újra felveszik a diplomáciai kapcsolatot, Izrael fokozatosan kivonul a Sínai-félszigetrôl, Egyiptom pedig átengedi az izraeli hajókat a Szuezi–csatornán. Majd 1979. március 26-án Egyiptom és Izrael vezetôi aláírják a békeszerzôdést, 1980. január 25-én Izrael kivonul a Sínai-félsziget nyugati részérôl is, végül pedig 1980. január 27-én hivatalosan is megnyitják az izraeli és egyiptomi határt.
1981. október 6. A Jom Kippur háború nyolcadik évfordulóján az Egyiptomi Felszabadító Szervezet terrorista merényletének áldozata lesz Szadat. Utódjának Muhammed Hoszni Mubarakot jelöli az egyiptomi parlament, amelyrôl október 13-án népszavazás döntött.
1982. április 25. tizenöt évvel a megszállás után Izrael teljesen kivonul a Sínai–félszigetrôl és újra "arab világ" lesz e sokat látott földdarabon.
(Folytatjuk)
A kötet dr. Komjátszegi Sándor nyugalmazott idegsebész fôorvos 1986-ban megjelent Tudat és valóság címû tanulmánya anyagát és az 1987–1996 között a HÉT-ben és a KORUNK-ban közölt esszéit tartalmazza, amelyek egyfajta elôadássorozattá teljesednek, kibontakoztatva azt a meggyôzôdést, hogy a tudat, az értelem szigorúan tudományos magyarázatának véges határai vannak, amelyeken túllépve megnyílik az út az Istenhez való lelki fölemelkedés elôtt. A szerzô tág teret szentel a fizika kortárs forradalmának, amely új filozófiai távlatokat nyitott, döntô jelentôségûvé emelte a tudat szerepét és egyben lerombolta a tudomány és a vallás közötti válaszfalat. A létezô tudatelméletek ismertetése mellett kifejti saját gazdag tapasztalatán és mély gondolatiságán alapuló téziseit is.
A kolozsvári Gloria nyomdában kivitelezett tetszetôs kiadvány, amely mindazok érdeklôdésére számot tart, akik a tudat, valóság, hit kérdéskörének komplexitására kíváncsiak, Marosvásárhelyen – csak! – a MOZAIK könyvesboltban kapható.
A tanügyi törvény értelmében a tanító- és óvónô-képzés már nem középiskolában, hanem érettségi után, hároméves tanító- óvóképzô fôiskolákon történik. Az ország több városában indult be ilyen képzô, többek közt Székelyudvarhelyen, Nagyenyeden, Kolozsváron. A régi marosvásárhelyi tanítóképzô az idei tanévtôl kapott engedélyt arra, hogy fôiskolaként mûködjön. Dr. Todea Iosif, a Mihai Eminescu Iskolaközpont igazgatója szerint ez az esemény sok szempontból hasznos mind a diákok, mind az intézmény számára. Fontosnak tartják a kapcsolatteremtést más belföldi és magyarországi fôiskolákkal. Ez már meg is valósult a Kecskemét testvértelepülésen lévô Tanító-Óvóképzô Fôiskolával. A Mihai Eminescu Iskolaközpontból dr. Todea Iosif és Trozne Erzsébet Paula aligazgató a napokban egy ötnapos kecskeméti rendezvényen vettek részt, ahol megismerkedtek az ottani fôiskolával, az oktatással. Pár hét múlva a kecskemétiek jönnek Vásárhelyre. A marosvásárhelyi képzô a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemhez tartozik. Két osztályt indítottak, egy román és egy magyar tannyelvût. A felvételit júliusban tartották. A román tagozaton 32 diák tanul, ebbôl 12 tandíjt fizet. A magyar tagozaton 48 diák felvételizett sikerrel, 28-an térítik az oktatási költségeket. Az évi tandíjat a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szabta meg, ami 400 amerikai dollárnak felel meg. Ezt részletekben is lehet fizetni. A fôiskola hároméves, de kedvezményes az ötéves Tanítóképzô Középiskola végzettjeinek, nekik csak két évet kell tanulniuk. Az igazgató szerint, akik kilencedik osztályba a Mihai Eminescu Iskolaközpontba felvételiznek, azok már eleve úgy indulnak, hogy el akarják végezni az ott mûködô fôiskolát is. A fôiskola tulajdonképpen a középiskola folytatása. Az oktatás délután zajlik, az elôadó tanárok a Mihai Eminescu Iskolaközpont tanárai. Kolozsvárról hívják meg a vizsgáztató tanárokat. Az évi tandíj sokak számára nagy, ezért lehetôségeket ajánlottak fel a diákoknak. Az értékelés pontozás szerint fog mûködni. A vizsgákon el kell érni egy bizonyos pontszámot, amely alapján a fizetéses helyrôl államilag támogatott helyre kerülhet át a hallgató. Ez fordítva is érvényes, ha egy államilag támogatott helyre bejutott diák pontszáma kicsi, akkor átkerül fizetéses helyre. A tandíjas bentlakókat, nem kötelezik ott is étkezni, hiszen amúgy is nagyok a költségeik.
Az iránt névutó vagy ragtalanul, vagy birtokos személyragos (személyjeles) szó után ezzel együtt fordul elô a mindennapi beszédben. E névutónknak irányt jelölô konkrét határozói szerepe (az erdô iránt, azaz: felé) ma már nyelvjárásias. Jelentése: "egyenesen a névszóval jelölt személy, tárgy irányában (haladva), más szóval: felé, fôleg kerülôk nélkül, egyenesen". Köznyelvivé vált szókapcsolatban: torony iránt. Pl. "Az ember tovább ment az erdô iránt." (Móra Ferenc); "Jönnek a darvak a légben… / Csôrük iránt viszen az útjuk, / de honnan jönnek, sohse tudjuk." (Babits)
Átvitt értelemben sokáig csak a barátságos érzések irányulását jelölte vele nyelvünk, az ellenszenvet pedig az ellen, szemben névutóval. Tehát: Mindig barátságos voltál irántunk, de önzésed ellen fellázadt az egész csapat; Ferivel szemben rideg voltál. Napjainkban meglehetôsen elmosódott ez a megkülönböztetés, de még most is jó szolgálatot tehet: érdemes igazodni hozzá.
A hivatali nyelv egy-egy kifejezésben más névutó vagy határozórag helyett is él az iránt-tal. Pl. Intézkedtünk a kályha megjavítása iránt. Természetesebb helyette ez: megjavítása végett, vagy megjavítása dolgában, ügyében, esetleg: megjavításáról. A hivatali és a mûszaki nyelvben más szerkezetek rovására is terjed az iránt névutós kifejezés, s ez a fejlôdés ugyancsak többször hoz létre pontatlan mondatokat. A folyamodik, lelkesedik valami iránt helyett például jobb, egyszerûbb az -ért rag. Pl. Lelkesedik valamiért. A keresetet indít kapcsolat a jogi nyelvben már megszokottá vált iránt névutós határozóval. A biológiában azonban modoros az efféle szerkezet: a terápiás eljárások iránt ellenálló vírus. Helyesen: eljárásoknak vagy eljárásokkal szemben ellenálló.
Az effajta határozó a köznyelvben sem szokatlan: javaslatot tesz, jogot formál valami iránt. Sokkal helyesebb így: javaslatot tesz valamire. A természetesebb, hagyományosabb vágyat érez, vágyódik valamire mellett ma már elfogadható a valami iránt állandó határozó is. A valami után vonzat szintén közismert, fôleg az írott nyelvben, de kevésbé magyaros. A gondoskodik valakirôl határozós szerkezet helyesebb, mint a gondoskodik valaki iránt vagy felôl névutós kapcsolat. A nincs kétség iránta szerkesztés korunkban közhasználatú és nem helytelen, de ugyanúgy ajánlható a nincs kétség abban, felôle (afelôl), arra nézve megoldás is.
Az osztályzatot hamisító tanárokat kizárják a tanügybôl
Andrei Marga tanügyminiszter keddi rendeletében úgy határozott, az iratokat vagy osztályzatokat hamisító tanárokat meneszteni fogják az oktatási intézménybôl, ahol tanítanak, mi több visszavonják gyakoroló jogukat is. A fenti fegyelmezô intézkedést foganatosítják azok ellen is, akik szemet hunytak a hamisítás elôtt, vagy hanyagul viszonyulnak az osztályzáshoz és az oklevél kibocsátásához. Az oktatásból való kizárással jár a büntetôjogi következmények mellett az is, ha a tanárok hagyják megvesztegelni maguk. A keddi miniszteri rendelet értelmében másrészt az oktatási egységek, melyeknek az akkreditáló tanács visszautasította a mûvelôdési engedély kibocsátására vonatkozó kérését, be kell hogy szüntessék tevékenységüket.
Hét év szabadságvesztés a pedofiloknak
A képviselôk kedden jóváhagyták a büntetôtörvénykönyvet módosító és kiegészítô törvénytervezetet egyeztetô jelentését. Eszerint bárminemû nemi erôszak 3-10 éves szabadságvesztéssel büntetendô. A törvény, jelen megszövegezésében, nem tesz különbséget a hím és a nô nemû személyek ellen elkövetett nemi erôszak között, a bûncselekményt egységesen tárgyalva. A kiskorúak megrontása és a pedofília másrészt 1-7 év szabadságvesztéssel büntetendô. Kiskorúnak minôsül a törvény szerint minden 15 évet be nem töltô személy. A korhatár 18 évre emelkedik, ha az erôszakot gyám, felügyelô, gondnok, kezelôorvos, tanár vagy nevelô követi el, e minôségével visszaélve.
Brit rendôrök közlekedési balesete
Tizenhárom brit rendôr sérült meg – ketten közülük súlyosan – Bukarest közelében közlekedési baleset következtében. Maurice Harper bukaresti brit konzul szerdai közlése szerint a baleset kedden este történt a román fôvárostól mintegy 30 kilométerre északkeletre, Movilita városkában. Mint elmondta, két rendôrt súlyos sérülésekkel a bukaresti baleseti kórházba szállítottak. A brit rendôrök az AP híradása szerint közelebbrôl meg nem határozott "jótékonysági tevékenységet" végeztek Romániában.
A hét eleje óta Norvégiában – Európában elôször – egy dohányipari cégnek bíróság elôtt kell felelnie a cigarettái által okozott egészségügyi károsodásért. Amint azt az Aftenposten címû lap kedden jelentette, a tüdôrákban megbetegedett 67 éves Robert Lund a J.L. Tiedemanns Tobaksfabrik A/S-tôl próbál bírósági úton megromlott egészségéért kártérítést követelni. A norvég közvélemény máris a dohányipar hanyatlását látja a per folyományaként. Lund 1953-tól betegségéig, 1996-ig erôs dohányos volt, saját sodrású cigarettát szívott, s saját szavai szerint nem elsôsorban pénzügyi kártérítésre tart igényt, hanem halála elôtt szeretné világossá tenni, hogy az elôállító az egészségkárosítás tudatában gyártotta termékét, s ezért felelôsség terheli. – Ez talán a következô nemzedékeknek is figyelmeztetés lesz – jelentette ki a norvég televízióban.
Pszichológusok arra figyelmeztetnek, hogy afféle posztolimpiai bú keríti hatalmába az olimpián részt vett 11 ezer sportolót. "Ez a legnagyobb sportesemény a világon, és egyszerûen képtelenség mindig ugyanolyan lángon lobogni. Komoly hangulati visszaesés következik be" – mondta az ausztrál csapat sportpszichológusa a Sunday Telegraph címû lapnak. Hozzátette,