Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô ..........................50 Ft

Részvétnyilvánítás................…&# 133;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Ljajic a Blic címû lapban megjelent nyilatkozatában elmondta, hogy folyamatban van egy szakértôi csoport megalakítása, amely nemzeti és etnikai kérdésekkel foglalkozik majd. A (jugoszláviai) nemzeti közösségek és nemzetközi szervezetek képviselôibôl felálló csoport feladata az lesz, hogy kidolgozza a vonatkozó törvényjavaslatokat a minisztérium számára.

A miniszter a kisebbségi jogi törvénytervezetrôl érdemi részleteket nem fedett fel, de úgy vélte, hogy az nagy mértékben megteremtheti majd a kisebbségi jogok védelmének alapját.

Ljajic hangsúlyozta a központosítás lebontásának szükségességét is, úgy vélvén, hogy a decentralizálással számos kérdés magától megoldódik majd. A politikus egyáltalán nem tartotta fontosnak, hogy ezt autonómiának, regionális önkormányzatnak vagy más módon nevezik majd, a lényegnek (ennek) tartalmát nevezte. Az alacsonyabb szintre áthelyezendô jogosítványokkal összefüggésben a tájékoztatás, a mûvelôdés, az oktatás és az egészségügy területét, valamint egyes – közelebbrôl nem megjelölt – gazdasági hatásköröket említett meg.

Elmondta, hogy az általa vezetett minisztérium gyûléseket és kerekasztal-beszélgetéseket tervez – részben a kisebbségek által lakott területeken -; helyi szinten megpróbál javítani az egyes közösségek kapcsolattartásán, segíteni kiadványaik, folyóirataik megjelenését. A tárca egy értekezletet is kíván szervezni, amelyre külföldi – fôként átmenetben lévô és hasonló kisebbségi gondokkal küszködô – országokból hívnának vendégeket a tapasztalatok átadása érdekében.

Ljajic maga is egy kisebbségi politikai szervezet, a Szandzsák Koalíció vezetôjeként vált ismertté az elmúlt években. A koalíció a szerb- montenegrói határ mentén fekvô Szandzsák tájegység – magát sokszor bosnyáknak nevezô – muzulmán lakosságának egyik politikai szervezete.

Mugur Isarescu

Figyelmeztetem a lakosságot, ne dôljön be a hazugságoknak és ígéreteknek. Az árak befagyasztása nem egyéb, mint a robbanás elhalasztása, amire úgy is sor fog kerülni pusztító erôvel és csak a lakosság fogja a kárát látni – nyilatkozta keddi sajtóértekezletén Mugur Isarescu független elnökjelölt az NRP ígéreteit kommentálva. Isarescu szerint fájdalmasan sok pénz fecsérlôdik el választási és propaganda-kampányokra. Ugyanakkor elmarasztalta az egyes pártok politikai és gazdasági programját, mondván, hogy hemzsegnek bennük a populista intézkedések és javaslatok. Ha csökkentik a héá-t, befagyasztják az árakat és növelik a béreket minden tartalék felemésztôdik hat hónap alatt – állítja Isarescu, hozzáfûzve, hogy az, amit a szemére vetnek most kampány-intézkedésként valójában a kormányprogramban szerepel, nevezetesen az export ösztönzése, az ipari termelés növekedése és majd csak aztán a jövedelmek növelése. Nem dobálozhatunk a pénzzel, s aki ezt állítja, bizonyítsa is be valós adatokkal.

Én nem használom az ellenôrzô testületet arra, hogy szavazatokat szerezzenek. A testület majd a választásokat követôen ismerteti összes jelentését – húzta alá Mugur Isarescu.

Az ÁTA keretében létezik korrupció, de nem én alakítottam meg ezt a szervet és nem is védem a privatizációban elkövetett aljasságokat – nyilatkozta, leszögezve, hogy amennyiben az idei esztendô nem lett volna választási év, javításokat eszközölt volna a privatizációs törvényen. Az ellenôrzô testület kivizsgált bizonyos magánosításokat, a jelentések a jövô héten kerülnek kiadásra, de a kormányfônek változatlanul az a véleménye, hagyni kell az erre felhatalmazott intézményeket, döntsék el, hogy hol volt legális és hol nem a magánosítás.

Köpönyeg(es)ek

Nem azt mondom, hogy nem hiszek a szememnek. Miért is mondanám, hiszen a kisstílû politikai illuzionisták mutatványaira szemünk már meg sem rebben, minthogy ôk is szemrebbenés nélkül… Hozzászoktunk (ôk is), úgyhogy nem megy mûsorszámba a pálfordulás "szabadon és demokratán" mûfaja sem. Mindenesetre megelôlegezhetjük: az országos premier szánalmasan silány lesz már megint.

De lássuk. Eleinte még lezser köpönyeget tédérépés szalonokból tarháltak a romániai magyar szabad demokraták, tehették, mert az úriszabót köztudomásúlag nem ôk fizették. A jelmezbálon a TDRP – közérthetôbben PDSR – volt a kasszás, a muzsikás, sôt több mint biztos, hogy a jelmezbáli maszkurákat is ôk kreálták… De fel sem emlegetnénk a réztányéros zenebonát, ha nem jön most újabb felhívás a keringôre. Mi történik ugyanis?

Tudvalevôleg a lezser köpönyeg mára jócskán megfakult, összement, egyéb jelzô is akad, turkálóba vele. Sejthetô: a pédészérés színpadmesterek közben- közben felismerték a helyzetet: gyenge a szabad demokrata ritmus, hasznot nem hoz a házhoz. Bár egy csöndes tangó erejéig sem érdemes simulni már a régi táncospárhoz…? Nem tudni. Annyit ellenben igen, és most már holtbiztosan, hogy a szabad demokraták újabb frakkok után néztek, magyarán: köpönyeget cseréltek. Azt mondják, hogy "elég volt a tízévi félrevezetésbôl! Adj most lehetôséget – derék választó – magadnak és gyermekeidnek". Nem vitás, ehhez még részükrôl szülôföld is jár, ígérnek hozzá egy kicsi biztonságos jövôt.

Namármost. Mindezen Kánaánból csakis úgy kaphat parcellát a magyarság, ha a Nemzeti Liberális Pártra szavaz testületileg. Változnak az idôk, változnak az emberek, tisztelem a liberális eszméket- értékeket, miért lenne hát okom kételkedni a liberálisokban, de: miért lenne okuk hinni a román liberálisoknak a liberális culándrát rázó magyar szabad demokratákban, akik a biztonságos jövô nevében nyílegyenesen váltogatják a politikai köntösöket?! Mert lássuk be, mindig csak a háziruha jut nekik, méghozzá turkálva. Másrészt az igazi liberális eszmék nem éppen a köpönyegforgatásról híresek. Lehet-e még nyílegyenes szabad demokrata tartásról, gerincrôl beszélni? Vagy jósoljuk meg a következô RMSZDP-s simulást, azt, hogy négy év múlva ki lesz a preferansz? A TDRP már le van írva, a Liberális Párt most van soron, na, kitalálják, ki lesz az, ahová be lehet még fúródni? Ennyit a magyar szabad demokrata jövôrôl. Amelyben – ez non plus ultra – a liberális pártból akarják a romániai magyar érdekképviseletet úgymond újjáépíteni. Nahát!

De írásunk végére itt még nem tehetünk pontot. Most már tisztában van talán az olvasó történelmi egyházaink vezetôi – dr. Jakubinyi érsek úr, Csiha és Tempfli püspökök – többségének bölcs magatartásáról: felszólították híveiket ugyanis, hogy vegyenek részt a vasárnapi elnök- és törvényhozási választáson, s szavazataikkal a romániai magyarság jelöltjeit támogassák. Kivétel is akad. A királyhágómelléki református püspöknek "fenntartásai" vannak. Nincs is ezzel semmi baj, az Úristen elvégre szabad akarattal teremtette az embert. A furcsa ellenben az, hogy a püspök úr az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is. Akik pedig nem tiszteletbeliek, veszik a fáradságot, kiállnak az érdekvédelmi szervezet egységes megnyilvánulása mellett. Így volt ez eddig is, most is így lesz. Ezzel szemben a tiszteletbeli pont most beszél fenntartásokról, ami, beszéljünk magyarul: nyílt lebeszélés valójában, úgymond: "tegyen mindenki lelkiismerete szerint…" Legyen azért világos, mirôl is van szó: hát arról, hogy az RMDSZ-tôl el- szavazók szavazatai nem azoktól fognak hiányozni, akikre a "fenntartások" céloznak, hanem a gyéren magyarlakta szórványban induló RMDSZ-jelöltek kárára lesznek. A mandátumleosztás jellegébôl adódóan ôk rendszerint a "kosárból" kaphatnak bejutáshoz szükséges voksmennyiséget. Például Toró T. Tibornak a "kosarából" hiányozhat az, amit a szóban forgó felhívásra a magyarok másfelé adtak le… Így kell számolni most a "fenntartásokkal"!

Alter-Native 8

Noha holnap este lesz a hivatalos megnyító, ma este már Alter-Native. A nemzetközi filmfesztivál ma esti programjában két játékfilm szerepel: 19 órai kezdettel Igor Buharov-Ivan Buharov-Vasile Croat-Nyolczas István: A másik ember iránti féltés diadala – 81 – filmje pörög. A szinopszisból: "Az angyalok vedlenek, Az ördögök köpnek,/ Az embereknek gyermekeik/ már nem köszönnek,/ Dühösen fekszenek/ És sértôdötten kelnek;/ Egy a valóság, ezer a ruhája." Ezt csakugyan így éljük.

21 órakor Andrei Blaier A birodalom hamvai közt c. játékfilmjét vetítik, "amely végigvezet egy pár szökevény kalandjain, melyek színtere a halál vonata, egy füstölgô birodalom hamvai között, melyet a porosz szellem ural. Mindez a második világháború idején, valahol a Balkánon játszódik." Alulirott ehhez már csak ennyit tehet: tegnap is borzongtunk, jobban mondva borzongtak apáink, egy kicsit pedig mi is rettegünk, mikor mondják meg, hogy legyen ebbôl már elég. Ami a mellékelt plakátot illeti, kétségtelen: Bartha József képzômûvész megint szenzációsat tervezett.

Választások 2000

November 26-án kerül sor a parlamenti választásokra, illetve az államelnök- választás elsõ fordulójára. Országos szinten 15.157 szavazókörzet van, a megyében 471, ebbõl 82 Marosvásárhelyen.

* A szavazóirodákat reggel hét órakor nyitják, és este kilenckor zárják be. Hosszabbítás nem lesz.

* A szavazni óhajtó állampolgár a lakhelyéhez legközelebb lévõ szavazókörzetben adhatja le voksát.

* A szavazók a szavazáshoz vigyék magukkal a személyazonossági igazolványukat (buletin de identitate).

* Akinek személyazonossági kártyája és választói kártyája van, az mindkét okiratot vigye magával, mert a választói kártya csak a személyazonossági kártyával együtt érvényes.

* A szavazólapon a kiválasztott párt vagy szövetség választási jele mellé, az elnökjelöltek esetében a kiválasztott névre, lehetõleg a négyszögön belülre üssék a pecsétet.

* A szavazás akkor is érvényes, ha a pecsét kissé kilóg a keretbõl, de nem érint egy másik négyszöget.

*Ugyancsak érvényes, ha több pecsétet ütöttek ugyanabba a négyszögbe.

***

A Központi Választási Iroda több mint 13 ezer hazai és külföldi megfigyelõt akkreditált a vasárnapi választásokra. Ez azt jelenti, hogy több mint ezer szavazóközpont lefedetlen marad. Az ország 15.157 szavazóközpontjából Bákó, Botoºani, Konstanca, Dolj, Galac, Ilfov, Mehedinþi, Vîlcea, Vrancea megyékbe, valamint a bukaresti központokba jutott elég megfigyelõ. Kovászna megyében azonban 164 szavazóközpontra egyetlen megfigyelõ jut.

A szavazásnál, illetve a szavazatszámlálásnál jelen lehetnek a hazai sajtó képviselõi, újságírói igazolvánnyal, a jelöltek, az akkreditált hazai és külföldi megfigyelõk.

A pártok által a szavazóirodákba delegált tagokon kívül, a pártok képviselõi nem vehetnek részt "megfigyelõként".

Nem mondunk újdonságot azzal, ha leírjuk: a gondviselés õrizzen meg attól mindenkit, hogy pénztelenül kórházba kerüljön. Bár nem szokás róla nyíltan beszélni, nyílt titok, hogy az orvostól a takarítónõig mindenkinek "jattolni" kell. Egyébként vannak klinikák, ahol a szó szoros értelmében rá sem néznek a betegre. Természetesen, mint mindenben és mindenütt, e téren is vannak kivételek, sajnos, lassan annyira kevés, hogy azt kell mondanunk, ezek csak erõsítik a szabályt.

Mára már a tarifák sem titkosak, mûtét, kezelés, kivizsgálás – betegrõl betegre szájhagyomány útján terjed, hogy mi mennyibe kerül. Jobbik esetben a boríték tartalma titokban marad, de vannak fehér köpenyesek, akik helyben kibontják és nem restellik megszámolni, s közölni azt, ha túlságosan kevés az elõzetesen adott "hálapénz". Túl sokról még nem hallottunk. Igaz, olyan nagyvonalúsággal is találkozhatnak idõnként a hozzátartozók, amikor a 200 márka láttán így szerénykedik a sebészorvos: a mûtét megtörtént, de a hálapénz fele elég, mert Mózsi bácsi egy hét múlva úgyis eltávozik az élõk sorából.

Nos, ilyen és hasonló sztorik ismerete miatt nem hatódik meg túlságosan a közvélemény, amikor az egészségügyiek sztrájkolnak. És szolidarizálni se nagyon igyekszik, talán az igazságérzete tartja vissza. Pedig az is tény, hogy ott, ahol az életünkrõl és egészségünkrõl van szó, megalázóan, elképesztõen alacsonyak a bérek. Csakhogy ezzel is úgy van az átlagember, hogy felteszi a kérdést, a pénzügyben, bizonyos szolgáltatások illetve a jól menõ vállalkozások terén dolgozók kivételével, kinek több? Továbbá, hogy õ fizet, hisz a kevés jövedelembõl, a nyugdíjból is levonják az egészségbiztosításért járó hét százalékot.

A kórházakban uralkodó jelenség ismeretében, egyes orvosok ellen indult ugyan vizsgálat, ami nagy visszhangot keltett a sajtóban, ám a vihar, ahogy keletkezett, oly hamar el is ült.

A helyzet törvényes "megoldása" érdekében most a páciensek jogait szabályozó törvény kapcsán eredeti ötletre bólintottak rá a szenátusban ülõ honatyák. (A képviselõházi vita még hátravan.) Az általuk megszavazott jogszabály 47. cikkelye kimondja, hogy a kórházak egészségügyi és egyéb személyzetének nincsen joga arra kényszeríteni a pácienst, hogy másképpen fejezze ki háláját, mint ahogy az a törvényben szerepel. A kezelést és gondozást követõen azonban a "fogyasztók"(!), pénzben is kinyilváníthatják hálájukat, ha az orvos a törvényes elõírásokat betartva adóbevallást tesz az így szerzett pluszjövedelemrõl. Míg az Orvosi Kollégium vezetõsége rosszallását fejezte ki az idézett törvénycikkely elfogadása miatt, az országos biztosítási pénztár szóvivõje üdvözölte a jogszabályt. Nem véletlenül. Ha ugyanis járandóságuk emelését követelik az egészségügyiek, a pluszjövedelemre bármikor hivatkozni lehet. Kérdés most már részünkrõl, hogy ezt a kiadást a páciens levonhatja-e jövedelmébõl, s lesz-e az adóbevallási íven hálapénz rubrika? Erre – mint várható volt – nem terjedt ki a baksist legalizáló szenátorok figyelme.

S hogy mit szólna mindehhez a jó öreg Hippokratész? Hova fajul lassan a nemes hivatás? Még az a szerencse, hogy a humánus orvoslás atyja már nem nyilatkozhat az ügyben…

Lerágott csontok boltja

A középmúltban az anyaországban rendkívül népszerû, hírében mihozzánk is begyûrûzô Vitray-sorozat címét fondorlatosan megcsûrve-csavarva indítom a magasztos politikai pillanathoz dörgölôdzô újabb eszmefuttatásomat, azzal a komolyan veendô ígérettel, hogy méreteit Tamás bátyótól eltérôen egyetlen kis horkantásra szûkítem. Míg a nagynevû, páratlan causeurként ismert budapesti tévésztár aktív kovászként serkentette érdekfeszítô társalgásra meghívottjait, jómagam, sámlin feszengve, a raktáron levô anyagból kiszabott, képernyôre invitált matadorok szövegét kísérlem meg botcsinálta nagyokosként értelmezni. Alaposan meggyûlt a fonnivalóm, hisz a leszázalékolt idôtartamú választási kampányban senki nem lazsál – lesz rá idô az elkövetkezendô négy esztendôben –, éjt nappá téve illeszti egybe a közszereplések vég nélkülinek tûnô puzzle-szeleteit, gondosan spájzol a vészesen közelgô újabb blabla-olimpiára. Pártok és pártocskák, sebtében összefércelt választási szövetségek, Liliputban fogant kisebbségi szervezetek, krisztusi elhivatottságú függetlenek varázsolják vég nélküli ünneppé egyre szürkébbé váló hétköznapjainkat. Modern lanterna magicákból, özönvíz elôtti recsegdékbôl, takarékra állított gáz- és vízcsapokból csordogál elnémíthatatlanul és megzabolázhatatlanul felénk a kétségtelenül érdemeik alapján kiszemelt "kiválasztottak" vég nélküli szóáradata, akiknek egyetlen bagatellértékû vágya csupán az (mai am un singur dor), hogy jelenlegi státusukból a
"megválasztottak" kategóriájába léphessenek elô, összbambáriumi segédletünkkel. Vannak közöttük minden hájjal megkent, kipróbált dumabajnokok, a parlamenti életfogytiglan kényszerû mártírjai, nem egy közülük a széles paletta minden zegét-zugát végigdongta már, de fölbukkanak itt-ott, szilárd politikai rendszerünk életképességét igazolandó, ritka bôbeszédû novíciusok is. És el is eresztik a bikát, közszolgálati és kereskedelmi elektronikus médiáink bármelyikén. Mioritikus ihletésû anyaföldünk meg garmadával termeli a moderátorokat, s így párbeszédnek álcázott monológokban nem szenvedünk hiányt. Több mint 50, különbözô színekben pompázó formáció jelesei lépnek mérlegre és értekeznek magabiztosan az országmegváltásról. Mindegyikük receptje csalhatatlan, mint 1990-ben, 1992-ben és 1996-ban is az volt. Kétségeket ezúttal sem kell táplálnunk, hisz az egy helyben topogás és a rákstratégia nagymesterei szólnak negédesen hozzánk. Privilegizált érdekvédettként merni remélem, hogy mifelénk, Erdély-szerte senki sem téveszti össze a virágokat. Ezúttal számunkra, Kacsó Pongrác ellenében, egy tulipán szebben beszél...

A sokkal izgalmasabb "il présidente" súlycsoportban is egymás tyúkszemét tapossák a cotroceni-i palota fôbérletét megcélzó bajnokok. Belôlük is tizenkettô egy tucat. Nagy részük régi motoros, a déja connu, déja vu kategóriából: a notórius visszaesôként számon tartott Jani tata (nea Nelu), a nagy esélyes, hét sovány esztendô (1990–1996) kommunista nosztalgiáktól halálosan fertôzött menedzsere, a butimanui skizos néptribün C.V.T., a politikai kaméleo-nizmus disznónyakú nagyúrjaként számon tartott Petrica, Stolo, a világbanktápon éltetett technokrata, a PDSR-s széllel – hátrányára – szembevizelô Mele és végül, de nem utolsósorban, a mi
"strasbourgi emberünk", sirámaink önzetlen szószólója, a levantei trendekbe be nem illeszthetô, tehát eleve esélytelen Frunda György. A "futni szeretnének még" kategória hézagtöltô, üvegvattapótló szerepe nyilvánvaló: a hóbortos öreg fiskális, Cerveni, a királyi fattyúkópia, Paul herceg, a szocialista munka hôse, Ion Sasu, az anonimus függetlenek, a gyerekarcú Manole és a neve után bájosként bekonferált Graziela (Baria) nem rúgnak majd labdába, kartotékadatként megjelennek majd a jegyzôkönyvekben, és a háládatlan utókor valószínûleg a neveiket sem jegyzi fel. De a 12. apostolra, a szintén nem pártállásból startoló Mugur Isarescura, véleményem szerint, illene odafigyelnünk. Közel egyéves kormányfôi tevékenysége, egészségesnek tûnô gazdaságpolitikai gondolkodása, gyakran megtorpedózott de elôremutató intenciói, valós európai integrációt megcélzó tervei, el nem játszott szavahihetôsége talán alkalmassá tennék az utolsó vonat masinisztájának szerepkörére. Ha nem korábban, legalább a második körben.

Szemétdombunk egy évtizedes népnemzeti szorgoskodásunk folytán összeállt. A megfelelô kakast kell csupán megtalálnunk hozzá. A következô két-három hétben, reméljük, megkerül. A számunkra kedves kendermagos fajtából való.

A Szabadságban olvastuk

Menetrendszerûen – sôt, idén már valamivel hamarabb – "bejött". A rendszerváltás után ugyanis minden parlamenti választásunk elôtt megjelent (valahol) Dél-Erdélyben vagy a Székelyföldön az RMDSZ-szel szemben "alternatívát" kínáló liberális színezetû, vagy éppenséggel vitézkötéses magyar párt, az internacionalizmus felé hajló jelszavakkal, vagy szigorúan piros-fehér- zöld színekben, már-már Csaba királyfit is ígérve nekünk, lehetôleg "csillag- ösvényen". Elméleti megalapozottságától, napi politikai irányulásától függetlenül van egy (be nem vallott) közös rendeltetésük: megosztani a hazai magyarságot, hogy lehetôleg minél kevesebb szavazat jusson az RMDSZ-nek. Az ideális – természetesen – azok számára, akik a háttérbôl "létrehozzák" és pénzelik ezeket a kizárólag választási idôszakokra (Marosvásárhelyen némi sikerrel a helyhatóságira is) alakult magyar pártokat, az lenne, ha sikerülne úgy megosztani bennünket, hogy érdekvédelmi szervezetünk a parlamentbe való bejutási küszöb alá merüljön.

Tudom – hiszen mindnyájan tudjuk –, vannak magyar nemzetiségû (olykor már "csak" származású) képviselô- és szenátorjelöltjeik román pártoknak is. A magyar barátsággal nem vádolható Nagy-Románia Párt – a Corneliu Vadim Tudor szenátor úré – egyik vezetô politikusa, Iuliu Furo szenátor úr – szintén magyar származású. Eszünkben sincs azonban bármit is szemére vetni Furo szenátor úrnak, vagy a liberális, esetleg más román pártok színeiben fellépô magyar, vagy magyar származású politikusoknak. Ôk ugyanis alapvetô emberi jogukkal élve, meggyôzôdésüket követik. Hogyan várhatnók el, hogy meggyôzôdésünket tiszteletben tartsák mások, mihelyt mi türelmetlenek vagyunk "másként gondolkodóinkkal" szemben? Hiszen ôk pártjuk gyôzelméért, vagy legalább azért szállnak síkra, hogy bejussanak a parlamentbe. Ezzel szemben az "alternatív"-nak szánt magyar pártok bábfigurái nagyon jól tudják, hogy bármit is tennének – nem érhetik el a parlamentbe való bejutás küszöbét. Pártjuk – ezúttal a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt – nem képviselôket akar küldeni a parlamentbe, hanem minél több RMDSZ-képviselôt szeretne kiszorítani onnan, szavazatokat hódítva el érdekvédelmi szervezetünktôl. Tíz-tizenöt (egye fene:) ötven fôt számláló párttagjaik nagy része akár jóhiszemû palimadár is lehet, aki bedôlt a szociális igazságot harsogva követelô, vagy a magyarok által elnyomott szegény székely nép ügyét zászlajukra tûzô gerinctelen csúszómászóknak, akik jó pénzért vállalkoznak áldatlan szerepükre. Csak azt tudnám, csak azt sejteném pontosan, kicsoda és melyik hazai (külföldi? – alig hiszem) politikai párt vagy formáció pénzeli ôket. Ôket, akik nem valami-ért, hanem valami ellen, a romániai magyarság parlamenti képviselete ellen, az RMDSZ ellen léptek a politikai porondra, bevallottan, de fôként kimondatlanul.

Ismétlem: ha sajnálom is, hogy egyes magyar (származású) polgártársaink más pártok színeiben indulnak a választásokon, elhatározásukat szó nélkül veszem tudomásul. Ez benne van a demokrácia játékszabályaiban.

A hírhedt Lech-mezei csata után, ami egyben végét is jelentette eleink Európába irányuló "rámenôs" beszerzô- turizmusának, a gyôztes császár hét magyar foglyot életben hagyott. Megvakíttatta ôket és – elrettentô példaképpen – hazaküldte. A hagyomány szerint ezeket a bármiféle gyôzelem minden halovány reménye nélkül hazabotorkált, életüket szemük világa árán megváltott harcosokat "gyászmagyaroknak" nevezték el itthon.

Nos, ennek mondanám, így becézném én is a választásokon az RMDSZ "alternatívájaként" induló párt-pártok úgynevezett magyar politikusait: gyászmagyaroknak.

Magáncivódásaim

Az öregasszony megállít az utcán és fülembe súgja: "Én ezekre nem adom a szavazatomat." Anélkül, hogy tudnám, kikre gondol, pókerarccal kérdezem: És azokra? "Ugyan már, hová gondol, nem úgy értettem, hogy valakire, senkire." Nyilvánvaló okát is megmagyarázza, sorolja a miérteket, végeérhetetlen. Mert milyen az ember, készen összegyûjti minden bánatát, ha úgy találja, hogy igazolni kellene önmagát. Pedig nem kellene. Értem a miérteket. A nénit fogva tartja saját igaza. A vérfagylaló szegénységben leghamarabb kiábrándulni lehet, s amikor jogaink és emberi méltóságunk gyakorlása is hiányt szenved, és miatta hátrányos helyzetbe kerülünk, kétségbeesésünk akkora, hogy eltéveszthetjük a fogódzót és nem látjuk azt sem, amit látni kell, amit látni lehet(ne). S hagyjuk magunkat rászedni. Hogy úgyis mindegy…

Zajlik a szomorújáték. Mert a politika olyan. Sokan és gyakran nagy hülyeségeket beszélnek. S ha nem mehetnek elôre, mások elôtt is eltorlaszolnák az utakat. Letudatlanoznak, süketeknek, vakoknak neveznek, bugyutáznak mindközönségesen; s annyit akarnak csak, hogy bennünk vesszen ereje az érzésnek egymás iránt. Mert nekik az sem drága. Összeugrasztanának, nehogy egymást válasszuk. Pedig tiszta és magától értetôdô, nem engedhetjük meg, hogy körbenôjön a közömbösség saját sorsunk mindennapjain. A kisebbség erôszakolt helyzetben még rebbenésnyi idôre sem húzhatja meg magát azért, mert valakik kitalálták, csak így lehet jó nekünk. Miért kellene meglapulni és gyávaságba menekülni? A szerencsét felénk fordítani úgy nem lehet, hogy odébbállunk és engedjük, hogy mások intézzék a dolgainkat és nem mi magunk. Elbújni annak kellene, akinek van szégyellnivalója. Nekünk nincsen. Mûködô képviseletünk bizonyság arra, hogy helyünk van ott, ahol rólunk szó eshet. Hiszen fenn, ahol választottjaink ülnek, konkrét tartalma is van a szándéknak, a gondoskodásnak. Ezt ma megkérdôjelezni felelôtlenség. Üres káprázat azt képzelni, hogy igaza lehet annak, aki megsértôdött valamiért, aki akarnok és ágáló, és annak, aki kisstílû, de nagy szerepet szánna magának. Nyilvánvaló, nem az a baj, hogy kritikusan szemlélik azt, amit mások esetleg nem. Vitatkozni lehet és kell, és nem muszáj egymás keblére borulni. De aki a visszáját látja minden dolognak és a színét soha, az az indulatainak nem ura. S hiába várjuk, hogy a tényeket jóindulattal számba vegye. Persze, minek is. Ha már régóta kicsinyli s nem érdekes számára. Ha csak azt nézi, ki helyébe léphetne. Sok az ambíció és kevés a lehetôség. Amibe nemigen tud beletörôdni. Megakad egy gondolaton és azt hadarja. Valami más eszébe sem jutna. Zavart kelteni, ócsárolni kell, elhitetni a világgal, hogy vannak még, akik nélkül az egész nem ér egy fabatkát sem. Kicsit bizonytalanul, de hirdetik már a gyalázatot. ("Egyébként most már késô az RMDSZ-en kívül új szervezetet alapítani, habár sokan azt várnák. Sokan, de véleményem szerint nem elegen ahhoz, hogy az új szervezet alternatíva lehessen az RMDSZ-szel szemben." Kapu 9. Budapest. Borbély Zsolt Attila) Bizony sajnálatra méltó, ha valaki valahonnan messzirôl ennyire elkeseredetten hazabeszél. Nem termett számára babér, koszorú meg miegymás errefelé, hát várható az áskálódás. Még az is, hogy uszít felelôtlenül. "Mindenféle megfontolást félre kell tenni és ki kell lépni akkor is, ha semmit nem nyer az ember önbecsülésünk megmentésén túl".

Így aztán most már megtudhatjuk, van olyan, akinek önbecsülése az RMDSZ miatt szenvedett csorbát. Nagy hazugság, de kimondja. Hogy félrevezesse a hiszékenyt. Hogy terjessze a ragályt és kiábrándítson. Csakhogy az efféle gyôzködés nem segíthet rajtunk, s annyit ér, mint döglött lovon a patkó. Megmenteni az égvilágon semmit nem fogunk, ha lemondunk arról, ami a miénk. Mert elárvult, szánalmas panaszosok lennénk csak nélküle. Lehet az ember gonosz akár önmagával is, de nem érdemes, megkísértheti a közöny, ha kevesli az elérhetô bizonyosságot. Haragudhatunk egymásra ezért, azért. De nem feledhetjük sohasem: hitehagyott ember nem ember. Önmagának senki sem fordíthat hátat.

Legutóbb négy marosvásárhelyi kollégánk szomorú villámlátogatása roppant gondba ejtett. A legjobb vásárhelyiek is órák alatt elveszítik a talajt a lábuk alól, és ez nem jó. A láthatatlan ellenség nem más, mint a magyar–erdélyi viszonyban az erdélyiek pszichés kisebbségi komplexusa. Már itthonról úgy indulnak el, hogy az esetleges balsikerre kielégítô magyarázatuk legyen, ez pedig a mi esetünkben természetesen a munkáltatást kezdeményezô Csizmadia Misi.

A mórok úgy foglalták el Spanyolországot, hogy miután kikötöttek a spanyol partokon, ezek a turbószoláriumban barnult srácok elsüllyesztették saját hajóikat, hogy visszavonulni semmiképpen ne tudjanak. Úgy, hogy csak a gyôzelem variánsa létezett számukra.

"Nagy esôk jönnek s én elindulok, elmegyek innen messze". Úgy hallottam, hogy a legutóbb szerencsét próbáló négy csak szenvedett meg szégyenkezett, és hogy ezt teljes öt órán át (7–12) emberül viselte, ami ugye, nem hangzik valami mórosan. Így szólt a forgatókönyvük. A Népstadionnál beadni a csomagokat a megôrzôbe (100 Ft/24 óra), utána meg úgy-ahogy összeszedni magukat, kifésülködni, inni egy kávét, és székelyesen beállítani a GANZ gépgyárba a Vajda Péter utcai kapun. Onnan, ha minden kötél szakad, tovább a Soroksári úton a Baugéphez, onnan meg, ha újra elpattan a kötél, tovább a Grassalkovich úti munkásszállóhoz, kihúzni ott egy éjszakát, reggelre pedig ott termek én, mint egy teljesen elcsizmadiásodott mentôangyal, és minden jóra fordul.

Másnap hajnalban viszont a légiósok Vásárhelyrôl hívtak (én már Budapesten voltam), és beszámoltak keserves élményeikrôl: a sok csomaggal végigvergôdtek Budapest minden villamosán, autóbuszán, metróján, Ferihegy kettôjén, ráment minden pénzük, és ráadásul mindenütt csak a szégyenkezés.

Na most. Ments meg valakiket, akik legelôször a saját megmentésüket dolgozták ki.

"Nagy esôk jönnek, s én itt maradok, itt maradok örökre." A Grassalkovich úton, az árokparton ülve. Eddig vezetnek a legutolsó vásárhelyi expedíció nyomai. Mert a fiúk tényleg végigcihelôdtek egész Budapesten. Miután a GANZ- nál a szokásos román batyubál nem keltett különösebb lelkesedést, le a Soroksári útra, bal felôl elmaradt a Hyundai cég gyönyörû épülete, egy ugrásban levô ezüstjaguárral a talapzaton, és következett a Baugép, az a vállalat, ahol, akár a bibliai menedékvárosokban, minden (sors)üldözött elbújhat, és pár hónapot dolgozhat. Itt is kosár! És hátravolt még a Grassalkovich út utolsó bejegyzett címe: 247, egy névtelen munkásszálló. És itt tényleg elôadódott egy bosszantó körülmény. Elôször is: a 247. szám alatt egy aprócska, téliesítésre váró házikó lappangott a több száz személyt befogadó helyett, a szálló meg – a 297. szám alatt – egy hatalmas híd alatt bújt meg, és becsületes neve is volt, méghozzá: "Leányotthon".

Nos, ilyen munkát végeztek kémeink, akik mellékesen ebben a szállóban laknak, ilyen adatokkal láttak el engem. Így már nem is olyan nagy csoda, hogy Vásárhely legsikeresebb négy embere is feladta a keresést.

De én, aki sült halakat úsztatok a legnagyobb szakemberek szájába (mert ezek így képzelik el a tevékenységemet, eddig még teljesen díjmentesen), addig mentem a zuhogó esôben, amíg rá nem találtam a Leányotthon munkásszállóra és be nem zörgettem. Három testôr meg a fônöknôjük tüstént élôsövénybe tömörült elôttem. – Tessék mondani – szólítottam meg a tömörülést –, van legalább egy szem férfi ebben a leányotthonban? – Ebben a leányotthonban egy szem leány sincs – jött a válasz, és mivel a kérdést kissé perverznek tartották, kituszkoltak a zuhogó esôbe.

Igazi menedékváros ez a szálló, és ezt onnan gyanítom, hogy a szabályzat román nyelven is ki van aggatva a falra. Elôkerül két kolléga is, a korábbi, pechesebb GANZ-csoportból, és ahogy rám néznek, önkéntelenül is megtapogatom az önvédelmi tubusomat. "Majd otthon!" – ismételgetik, és ez alátámasztja azt a régi mondást, hogy: mindenütt jó, de majd otthon megmutatják…

A bosszúság olyan, mint a békanyál: egyre csak terjed. A Népstadionnál háromnegyed háromkor a román valutázók másfél millió lejjel vertek át egy eléggé ismert vásárhelyi (hajdani) sportembert, és mivel a sportszerûség már rég a múlté, ez a volt sportoló, aki tökrészeg volt, Szolnok körül már nyíltan sértegetett mindenkit, keresve keresvén a bajt, és amikor már majdnem megtalálta, keservesen sírni kezdett, a fejét püfölte, átkozta az ostobaságát (az ominózus pénzátváltásról lévén szó).

És most egy kis kampányelôzetes:

"A létezés dinamikai alapelve: túlélni! A túlélés négy dinamikára bomlik:

I. dinamika: az egyén azon késztetése, amely az egyén túlélésére irányul.

II. dinamika: az egyén azon késztetése, ami a szaporodáson át irányul a túlélésre.

III. dinamika: az egyén vagy a csoport azon késztetése, amely a csoport túlélésére irányul.

IV. dinamika: az egyén vagy egy csoport vagy az emberiség azon késztetése, amely az emberiség túlélésére irányul.

… A túlélésre irányuló cselekvések jutalma az öröm.

… Egy ember olyan mértékben válik gonosszá, amilyen mértékû volt az ellene irányuló romboló hatás. Mindaddig, amíg az ember a tényleges fenyegetés hatására támad, azt mondhatjuk, hogy igen jó elmeállapotnak örvend, csak azt teszi, amit minden normális ember."

(L. Ron Hubbard – Dianetika)

Ködbe veszett a közszállítás

Két napig tartó munkabeszüntetés után mától kezdve újra indítják a távolsági autóbuszok egy részét. A közeljövôben várhatóan megszûnnek egyes járatok, másokat összevonnak, a meghirdetett cél: nyereségessé tenni a vonalakat.

Tiltakozásképpen, amiért a marosvásárhelyi Utasszállító Rt. tulajdonosa, Vlas Florin 12.500 lejes kilométerenkénti árban szabta meg a gépkocsivezetôk által elszámolandó összeget, tegnap sem indultak a távolsági járatok. Mintegy 40 sofôr gyûlt össze reggel a gépkocsipark udvarán. Sokallták a megállapított összeget, és megoldást követeltek a cégtulajdonostól, aki elmagyarázta: a részvénytársaságnak nincs egy csepp üzemanyaga sem, ami tartalék van, az személyesen az övé. Pénz sincs, mondotta, mivel a vállalatot meglopták a volt vezetôk, az adósság sokkal nagyobb, mint ahogyan az az ÁVA által összeállított dokumentációban szerepelt, és neki biztos értesülései vannak arról, hogy a történtek hátterében egy csoport áll, amely szabotálja a cég mûködését.

– A probléma megoldása nem egyszerû. A járatokat nyereségessé kell tenni, ezért lesznek olyan vonalak, amelyeket felszámolunk, másokat pedig össze kell vonni. Elkerülhetetlen lesz a személyzet átszervezése, hiszen már így is többen vannak, mint ahány emberre szükség van. A 12.500 lejes kilométerenkénti ár pedig éppen csak a kiadásokat fedezi – jelentette ki Vlas Florin. Szerinte igazságtalanság, hogy míg a városi közszállítási vállalat 14 milliárd lejes ártámogatást kap a polgármesteri hivataltól, a távolsági buszvállalat semmi segítséghez nem jut. Ezen szándékozik változtatni Vlas Florin, ártámogatást remélve a községek polgármestereitôl. Hogy cserébe milyen kedvezményes szolgáltatást kapnának az utasok, ezt még nem lehet tudni. Egy másik elképzelése az, hogy autóbuszokat ad el községeknek, amelyek majd megoldják az utasok gondjait. Egyelôre nem tehet semmit, hiszen csak a két hét múlva sorra kerülô részvényesek közgyûlése után veszi át a vállalatot. Az Utasszállító Rt. jelenleg 70 autóbusszal rendelkezik, ezekbôl mintegy 48 mûködôképes, a sofôrök pedig 78-an vannak. Pop Florea igazgató hiányában Szász Béla, akit szeptember 1-tôl neveztek ki kereskedelmi igazgatónak, elmondta, hogy valóban nem reális az a 6-7000 lejes összeg, amit eddig a buszvezetôk elszámoltak kilométerenként, nem fedezi a kiadásokat, hiszen az üzemanyagért már most is hatalmas összeggel tartoznak a Voiajor cégnek. A gond az, hogy kevés az utas egyes járatokon, ezért át kell szervezni a tevékenységet. Hasonlóan vélekedett Zólyomi Zsigmond szakszervezeti vezetô is, aki hozzátette, nem korrekt dolog, hogy a városi közszállítási vállalat csak úgy elvette a peremvárosi járatokat, mint a mezôfelei, paniti, bergenyei, szentiványi, kövesdi. Az órákon át tartó vita végül azt eredményezte, hogy egyes járatokat tegnap estétôl, másokat ma reggeltôl újraindítanak. Az új menetrend kialakítása még pár napig eltart – közölte szerkesztôségünkkel Vlas Florin.

Közel félszáz elsô fokú mozgás- és szellemi sérült kiskorú szüleinek küldte el a marosvásárhelyi Transilvana Alpha Alapítvány azt a tájékoztató anyagot, amelyben beszámolt az elôreláthatóan jövô tavasszal megnyíló, sérült gyermekek számára készült Tudor negyedbeli, Kitartás nevû nappali központról, s annak tervezett tevékenységérôl. Az ismertetôbôl a hozzátartozók megtudhatták, hogy az alapítvány 1992-tôl, holland alapítványok segítségével építette fel a központot. Beindításával a többszörösen sérült gyermekeknek s szüleiknek szeretne segítséget nyújtani. A szakemberek minôségi ellátást, egyéni és csoportos foglalkozásokat biztosítanak a gyerekeknek, segítik a speciális igényû 3-16 év közötti kiskorúakat és családjukat jobban beilleszkedni a társadalomba, ugyanakkor szaktanácsokkal és tájékoztató anyagokkal látják el a szülôket.

Mint Tóth Éva programvezetôtôl megtudtuk, az ismertetôanyagok kézbesítése után nagyon sok szülô telefonon jelezte, hogy érdekli a központ tevékenysége és szeretne többet megtudni róla, ugyanakkor az alapítvány által szervezett, szülôkkel való találkozásra 18-20-an jöttek el.

– A találkozón bemutattuk a központot, elmondtuk, hogy terveink szerint a gyerekeket, sérülésüket és annak súlyosságát figyelembe véve, 5-6-os létszámú csoportokba osztjuk, s a csoportos foglalkozások mellett logopédusok, pszichológusok, gyógytornászok, egészségügyi káderek egyénileg is fognak foglalkozni velük. A tervek szerint a központ 7-19 óra között fog mûködni. Tevékenységünkkel részben mentesíteni szeretnénk a szülôket, hogy munkát vállalhassanak, háztartási teendôiket el tudják végezni. A most folyó család látogatás során felmérjük a gyerekek fogyatékosságát, meghallgatjuk a szülôk elvárásait, igényeit, elképzeléseit. Az otthont félszáz gyermek befogadására tervezték, egyelôre harminc gyerekkel szeretnénk kezdeni, s az igények függvényében bôvítenénk a létszámot. Az elképzelés szerint, amennyiben szükséges, meg tudjuk azt is oldani, hogy a gyereket sürgôsségi esetben pár éjszakára is ott hagyhassák a szülôk. Az anyagi hozzájárulásról még nem született határozat, de semmiképpen nem lesz több a napközi otthon, óvoda esetében fizetendô összegnél – tájékoztatott Tóth Éva.

A hajdani Petvichevich–Horváth-féle kúriát, amelyben ma a polgármesteri hivatal székel, 1754-ben építették. A mûemléknek nyilvánított uradalmi ház fôjavításra szorul. Annak ellenére, hogy mint hivatali épületet gondozzák valamennyire, a talajvíz omlasztja falait, elkorhadt a tetôszerkezete. Számítások szerint a felújítás több mint 1,5 milliárd lejbe kerülne, amire a hivatalnak nincs pénze. Ezért Keresztes Géza építészmérnök felmérései alapján a tanács egy pályázatot készített és nyújtott be a megyei tanácshoz, másrészt pedig egy Backamadarasról elszármazott, a debreceni közgazdaságtudományi egyetemen elôadó tanár ígérte meg, hogy Magyarországon keres majd olyan alapítványt, amely felvállalná a költségek megtérítését. A volt tulajdonosok leszármazottai az Amerikai Egyesült Államokban élnek. A polgármester tudomása szerint nem igényelték vissza birtokukat. A helyi tanács reméli, hogy ôket is meggyôzik majd terveik kivitelezésének a támogatásáról.

Karácsonyi ajándék lesz

A holland middelburgi református gyülekezet hathatós támogatásával egy év alatt elkészült a kétszintes, korszerûen berendezett backamadarasi öregek otthona. Az épületet összesen 3 milliárd lejbôl húzták fel. A külföldiek pénzzel, különbözô anyagokkal, felszerelésekkel, önkéntes munkaerôvel segítették a madarasiakat, akik a vendégeikkel vállvetve dolgoztak. A csodával határos, ahogyan mindez elkészült – idézhetnénk Gáspár András lelkipásztort, a terv megálmodóját és kivitelezôjét.

– Úgy szeretnénk, hogy karácsonykor megnyissuk az öregotthon ajtaját. Egyelôre az alsó szintet fejezzük be, ahol korszerû konyha, ebédlô, 4 szoba várja majd a gondozottakat. Egyelôre 8-10 idôs személyt fogadunk be, majd ha elkészül a felsô szint, akkor 24-nek is helye lesz. A ház nevét Simeon és Anna bibliai alakok történetébôl kölcsönöztük és a Diakonos Alapítvány fogja majd fenntartani – mondja a lelkész.

Ottjártunkkor is négy holland vendég dolgozott. Wienke Boomsa magyarul elmondta, hogy ápolónôként dolgozott Hollandiában, majd szociális gondozói tanfolyamot is végzett. Másfél évig dolgozott a tiszafüredi fogyatékosok intézetében, ott tanult meg magyarul. Két hete jött Backamadarasra.

– Tudom, hogy otthon sokkal több pénzt kereshetnék, mivel kevés az ápolónô, igényelnék a munkámat, de én oda megyek, ahol igazán segíthetek az embereken. Érzem, hogy itt valóban szükség van rám, ez fontosabb számomra, mint a pénz – mondta.

Wienke egy évig dolgozik majd Madarason, addig, ameddig a helyi alkalmazottakból szakavatott ápolókat képez ki. Egy hónapig Bertina van Nieuwkoop segíti majd munkájában. A folyosón Steven von Melleman és Ko van Moolenbroek ácsmesterek szorgoskodtak. Mindketten önkéntesen, szabadságuk idejére jöttek el Backamadarasra dolgozni.

Blatt Klára Backamadarason született. 1946-ban Kolozsvárra költözött, ahol férjhez ment egy izraelitához. 1960-ban hivatalosan kivándoroltak a Szentföldre. Eilátban laktak, ahol nehéz munkával sikerült gyökeret verniük. Itt születtek meg a gyerekek, késôbb az unokák is. Férje halála után, 1998-ban, Blatt Klárának már nem maradt kötôdése Izraelhez. A szülôföldre akart visszaköltözni. Lányával, Ararát Zsenivel együtt még januárban hazajött Backamadarasra.

– Sajnos nem szívesen fogadtak. Az emberek irigykedve néztek ránk, amiatt, hogy ismét otthont teremtünk. Ha valakit felfogadunk munkásnak, az az érzésünk, hogy ki akarnak használni. Nagyon sok rendellenességet tapasztaltunk a faluban, amin változtatni szeretnénk, de rossz néven veszik, ha megjegyzéseket, javaslatokat teszünk – mondják.

– Felajánlottam az iskolában, hogy a zsidó nép történetérôl és angol nyelvre tanítom a gyerekeket, ezzel szemben azt a választ kaptam, hogy ha nem tetszik az, ahogyan itt oktatnak, menjek vissza Izraelbe! Nekünk elég volt a háborúskodásból, hiszen szörnyû élményekkel jöttünk haza. Békében, nyugalomban akarunk élni. Szeretnénk valami vállalkozásba is kezdeni, de sajnos ilyen hangulatban és a román gazdasági feltételek között nagyon kell gondolkoznunk azon, érdemes-e – fejti ki Ararát Zseni.

Kérésünkre Czirják Mária, a backa- madarasi iskola igazgatója elmondta, hogy tudomása szerint a vendégeknek még nincs hivatalos tartózkodási engedélyük, ezért, amikor kérték, hogy a gyerekeket írassák be az iskolába, nem tehették meg hivatalosan.

– Jóindulattal befogadtuk ôket, hogy tanuljanak meg magyarul, mire ô mindenkit rendreutasított, hogyan kell oktatni. Egy indulatosabb kollégám valóban azt mondta, ha a módszereink nem tetszenek, menjenek vissza oda, ahonnan jöttek.

*

Furcsálljuk, hogy akkor, amikor kisebbségként a megértést, toleranciát hangoztatjuk mindenfele, ilyen magatartásról is be kell számolnunk. Valóban van mit tanulnunk másoktól, máshonnan, s talán türelemmel a község javára fordítható mindaz, amit Izraelbôl haza hoztak Blatt Kláráék.

Most, amikor nagyon sok fiatal indul messze idegenbe szerencsét próbálni, örömmel írhatunk olyanokról, akik maradnak, értéket, szépet alkotnak és meg is élnek ebbôl.

A backamadarasi Makkai Mihály a marosvásárhelyi faipari szakközépiskolában végezte tanulmányait. Már ott kezébe vette a vésôt, megtanulta az asztalos szakmát. Tehetségét a Bandi Dezsô iparmûvész által vezetett faragókörben csiszolgatta, és vallomása szerint még mindig vissza-visszajár a mesterhez motívumokat megbeszélni, éleket, vonalakat egyengetni. Most Makkai Mihály sulykolókat, csillárokat, olvasólámpákat, féldombormûveket, saroktékát, széket, asztalokat, más kisbútorokat farag, állít össze szerény mûhelyében, ahol naponta 10-12 órát is dolgozik. De a siker sem maradt el. 1994-tôl négyszer vett részt Budapesten, az augusztus 20-án a várban megrendezett Mesterségek ünnepén, termékeit elviszi Sepsiszentgyörgyre a Szent György napi vásárra, Csíksomlyóra, ahol nagyon hamar elkelnek a fába vésett balladák.

Talán majd lesz komoly mûhelye is a községközpontban, hiszen a Makkai Mihályok is jelentik számunkra a szülôföldön való megmaradást.

Ritka kincs került elô

"Backamadarason tulajdonjoggal rendelkezô, vagy tulajdon gondokkal, vitézekkel, szabad székelyekkel, telepesekkel vinczellérekkel, zsellérekkel és jobbágyokkal (sz.m.: rendelkezô), amelyek a Báró Nalátzy Isvánné gróf Toldalaghi Zsuzsánna halála alkalmával az örökösök számára 1768-ban felvett jegyzôkönyvbe szerepelnek."

Ez a bevezetô szövegrész olvasható abban a 220 oldalas jegyzôkönyvben, amely páratlan módon lajstromozza egy erdélyi falu lakóit, javait, de szól az úri szolgálatról, a korcsmáltatásról, halászatról, vadászatról, gazdálkodásról is. E ritka dokumentumot mind ez idáig féltô kincsként ôrzi Zajzon Ádám marosvásárhelyi lakos, akinek elôdei évszázadokra visszamenôleg Backa-madarashoz kötôdnek. Ugyanis Zaj-zon Ádám az 1665. május 15-én harci érdemeiért Apafi Mihálytól nemesi rangot kapott Török István (anyai ágon) és Uzoni Zajzon Gyula leszármazottja. A Török-féle ház és birtok 1690-tôl létezett Backamadarason, az épületet 1962-ben bontották le.

Zajzon Ádám 1962-tôl gyûjti családi okiratait, amelyeknek legértékesebb darabja a jegyzôkönyv. Ebben 1768-ban név és birtok szerint 36 nemest, 44 vitézt és 78 szabad székelyt, telepest, vincellért, zsellért és jobbágyot említenek. A dokumentum alaposan leírja például azt, hogy a majorsági szôlôk pásztordíja szôlônként a Backa hegyben 1 pengô 15 krajcár ázalék, 40 krajcár puskaporra, 12 kr, 1 véka és 4 kupa búza volt, azaz összesen egy idényben 3 pengô 22 krajcárt lehetett keresni. A gabonahozam jó idôben 6 kalangya, közepesen 3, gyengében 2 volt. Egy kalangyából 3 véka, azaz hozzávetôlegesen 45- 50 kg búzát csépeltek. Érdekes az az oldal is, amelyben feltüntették a termékek árát az összes akkori környékbeli piacokon.

Vannak községek, ahol szükség lenne még orvosra, tanárra, de az értelmiségiek azért nem dolgoznak falun, mert nincs ahova költözni, az ingázás ma már nagyon drága. Ezzel szemben Backamadaras községben az a helyzet állt elô, hogy a Tiboldi Alapítvány segítségével felépítettek Szentgericén egy korszerû rendelôt, több helyiséggel, ahol külön kabinetek, sterilizáló, laboratórium, fogászat, sôt néhány ágyas fektetô is üzemelhetne, mi több, az emeleten kétszoba-összkomfortos szolgálati lakás is van, azonban egyelôre nem találtak olyan orvos házaspárt, aki oda költözne.

Dr. Sárosi László fôorvos, a község "doktor bácsija" 35 éve ápolja, gondozza a backamadarasiakat, a szentgericeieket és az andrásfalvia-kat. Nemzedékek nôttek fel, amióta járja az említett települések utcáit. Elfáradt, februártól átadná helyét, ha lesz kinek.

Ma a fôorvos és a faluban lakó Csongvay Zsuzsanna asszisztensnô 1481 biztosított beteget lát el, de gyakorlatilag ennél jóval több, mintegy 2000 emberrôl gondoskodnak. Az ideális az lenne, ha 2 orvos és 3 középkáder, valamint egy fogorvos látná el az egészségügyi szolgálatot a községben. Sárosi doktor szolgálata alatt különösebb járvány nem volt ugyan, de nagyon sok az idôs, a krónikus betegségekben szenvedô. A nehéz munka, a nélkülözés, a rossz táplálkozási szokások miatt gyakoriak a máj-, epe-, mozgásszervi betegségek, a cukorbaj, és mostanában sajnos egyre több a rákos is. Naponta átlagban 25–30-an is belépnek a rendelô, az egészségügyi pontok ajtaján. Munka lenne elég. Érdeklôdtek már házaspárok a szentgericei ajánlat iránt, de még senki sem döntött véglegesen, pedig a körülmények igencsak kedvezôek más vidéki településekhez viszonyítva.

Több mint 620 erdôtûz pusztított az idén

Több mint 620 tûzvész pusztított idén a román erdôkben, többségüket emberi gondatlanság okozta, sôt, némelyiket szántszándékkal okozták, jelentette ki sajtóértekezleten Gheorghe Lazea, a Vízügyi, Erdôgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium fôtitkára. "Az idén jóval több tûzvész történt, mint az elôzô években. Ugyanakkor nôtt a tûzvész okozta károk értéke, amely az idén meghaladja a 3,2 milliárd lejt", mondta Lazea. A fôtitkár elmondta: csupán az elmúlt egy hét során 400 hektárnyi erdôs területet érintett tûzvész, amelynek okai az idei aszály és csapadékhiány, valamint az emberi gondatlanság. Az erdôk területének szempontjából Románia az európai átlag alatt van, ezért gyors közbelépésre van szükség minden hektárnyi erdô megmentésére, hangzott el a sajtótájékoztatón. (MEDIAFAX)

Még beváltják a 10.000 lejeseket

A 10.000 lejes névértékû, 1994-ben kibocsátott bankjegyek beváltási határideje 2000. december 15., áll a Román Nemzeti Bank (RNB) friss közleményében. A RNB felkéri a gazdasági és kereskedelmi egységeket, járuljanak hozzá a beváltás akadálymentes lefolyásához, gyûjtsék be a lakosságtól az 1994-ben kiadott 10.000 lejes bankjegyeket, majd szolgáltassák be a folyószámlájukat mûködtetô banknak. December 15. után e bankjegyek nem hozhatók forgalomba, mivel többé nem minôsülnek törvényes fizetési eszköznek. E dátum után a bankok sem fogadják el és nem váltják be a bankjegyeket. (MEDIAFAX)

Parlamenti summa

A honatyák e ciklusban több, mint 1200 szabályozó rendelkezést fogadtak el, köztük mintegy 900 törvényt. Ennek zömét az 1997 és 1999 közötti idôszakban hagyták jóvá. Nem minden törvény ment át "futószalagon", egyes projektek akár két évig is vesztegeltek vagy a koalíció összetartásának hiányában, vagy az ellenzéki oppozíció miatt. Az idô- és idegörlô dokumentumok között említésre méltó a Ticu-törvény, a Lupu- türvény, valamint a következô törvényhozókra maradt államosított házak törvénye. Említésre méltó egyuttal, hogy több mint 400 rendelet és sürgôsségi rendelet lett törvény.

Kárpátaljai éhezõkön segít a Magyar Vöröskereszt

Kárpátalján, Beregszászon és környékén élõ embereknek ad december elsejétõl ebédet száz napon keresztül a Magyar Vöröskereszt – tájékoztatta Kató Ernõ, a humanitárius szervezet fõtitkár-helyettese az MTI-t. Közölte: a beregszászi vöröskeresztes szervezet jelezte, hogy a városban és környékén több száz olyan ember – köztük sok gyerek – él, aki segítség nélkül nem jutna élelemhez. A vöröskeresztes program keretében naponta száz rászoruló kap levesbõl és második fogásból álló ebédet december elseje és március tizedike között a kárpátaljai városban. A "100 ebéd 100 nap" elnevezésû programhoz szükséges 1,7 millió forintot egy svájci- magyar segélyszervezet, a Helvetia-Hungaria Társaság biztosítja a Magyar Vöröskeresztnek – tette hozzá Kató Ernõ.

Svédország kurd nyelvû adásokat szorgalmaz

A jövõ évtõl az EU-elnökséget betöltõ Svédország sürgette Törökországot: tegye lehetõvé a kurd nyelvû tévémûsorok sugárzását. Az EU- tagjelölt országokat végiglátogató Anna Lindh svéd külügyminiszter Ankarában közölte török kormány-tisztségviselõkkel, hogy a kurd adások engedélyezése elõrelendítené a török EU-csatlakozási törekvéseket. Az Európai Unió a múlt héten körvonalazta azokat az intézkedéseket, amelyeket Ankarának végre kell hajtania, mielõtt a 15-ök csoportjához csatlakozhat. Ezek között szerepel a kurdok elleni tilalmak enyhítése, illetve feloldása is. A 12 milliós kurd kisebbséggel rendelkezõ Törökországban 1991-ben tették törvényessé a kurd nyelv használatát és a kurd nyelvû nyomtatást, de a televíziós adásokra vonatkozó tilalmat még nem oldották fel, és az általános iskolákban sem lehet kurd nyelvet oktatni.

Oroszország 30 nagy atomerõmûvet tervez 20 év alatt

Oroszország a következõ két évtizedben 30 új nagy atomerõmûvet akar építeni, amelyekkel a kiszolgált atomerõmûveit, illetve hõerõmûveit helyettesítené – közölte a Nemzetközi Nukleáris Biztonsági Alap alelnöke. Walter Fremuth közölte: egyértelmû jelei vannak annak is, hogy az új atomerõmûvek tervezésébe nem csak orosz know-how-t vinnének bele, hanem a biztonsági rendszerek tekintetében mindenekelõtt nyugati technológiát és szakértelmet. A Nemzetközi Nukleáris Biztonsági Alap, amely még Mihail Gorbacsov kezdeményezésére létesült – 50 százalékban az orosz kormányhoz tartozik. Az orosz duma néhány napja hagyott jóvá egy olyan törvénytervezetet, amely alapot teremt az atomerõmûvek építéséhez.

Erõsödnek az élelmiszer-kereskedelmi láncok

Az európai élelmiszerkereskedelem "nagyjai" az elmúlt tíz évben piaci részesedésüket szinte megduplázták: az idén az öt éllovas összesen 226 milliárd eurós forgalmat bonyolít és ezzel 26 százalékát uralja az európai piacnak. Az M+M EUROdATA frankfurti cégtanácsadó jelentése szerint az öt "nagy" a francia Carrefour, a német METRO, a brit Tesco, a német REWE és a francia Intermarche, amelyek 1990-ben még csupán az európai piac 13,8 százalékát tudhatták magukénak. A növekedés részben a fiókhálózat kiépítésének, részben a keleti terjeszkedésnek, s nem utolsósorban a fúziós lépéseknek köszönhetõ. 1990-95 között a Tesco és az Intermarche könyvelhette el a legnagyobb forgalomnövekedést: 78, illetve 102 százalékot.

Svájc belép az ENSZ-be és az EU-ba

Svájc 2003-ig belép az ENSZ-be, és 2007-ig tárgyalásokat szándékozik kezdeni az Európai Unióhoz történõ csatlakozásról – ez a magja a svájci kormány által elfogadott külpolitikai állásfoglalásnak. A dokumentum arról nem szól, hogy az "örökös semlegességû" alpokbeli köztársaság számol-e a NATO-ba való belépéssel. A berni kormány megerõsítette: fõ céljai közé tartozik az országnak az Európai Unióba való bevezetése. A csatlakozási tárgyalások elõkészítése az elkövetkezõ években lezajlik. Az EU-tagság várható hatásait annál inkább megvizsgálják, mivel Svájcban ma magasabb az életszínvonal, mint a 15-ök többségében, alacsonyabb a munkanélküliség, nem beszélve arról, hogy a politikai, gazdasági berendezkedés és a szociális szféra mûködése is lényegesen stabilabb, mint az EU nagy részén.

Bardot menti a medvéket Bulgáriában

Medvetáncoltatóktól megvásárolt mackók élvezhetik szabadságukat Bulgária elsõ medvemenhelyén, amely Brigitte Bardot francia filmsztár támogatásával nyílt meg a Rila-hegységben. A 11 ezer négyetméteres belicai állatpark a megváltott "táncosmedvék" elsõ befogadóközpontja az egész Balkánon. A parkban máris berendezkedett három mackó, amelyek szabadságát Sumen környéki roma családoktól váltották meg. A három volt "kényszertáncos", Kalina (140 kg), Malina (120 kg) és a kétmázsás Sztefan saját kuckóval és tágas térséggel rendelkezik az 1200 méteres magasságban fekvõ erdõben, ahol a rabságban tartott állatok fokozatosan visszaszokhatnak a szabad élethez. A menhelyet Brigitte Bardot alapítványa és a Négy Mancs nevû osztrák alapítvány finanszírozza – írta az AFP.

Holland minta

Nagy András, Szászrégen alpolgármestere, Pop Aurel, a hivatal területrendezési osztályának vezetôje, Schuller Peter, a zöldövezetekért és nemzetközi kapcsolatokért felelôs osztályának igazgatója november 5. és 19. között Hollandiában a VNG, az adminisztratív területi szervezetek érdekvédelmi egyesületének meghívására kéthetes szemináriumon vettek részt, ahol arra képezték ôket, hogyan kell városfejlesztési programokat elkészíteni és megvalósítani. Az elméleti felkészítô után a vendégek Szászrégen testvérvárosában, Viannenben a gyakorlatban is végigkövethették mindazt, amit tanultak.

A fûtéshálózatot korszerûsítették

Idén a Szovátai Polgármesteri Hivatal 500 millió lejt szánt az 1-es iskola, illetve a bölcsôde és a könyvtár önálló hôközpontjainak a felszerelésére, a fûtéshálózat felújítására. Az iskolában a napokban adták át a berendezést, míg a felújított bölcsôde és könyvtár épületében nemsokára befejezik a munkálatokat. Az állagmegôrzésre 150 millió lejt fordított a hivatal.

Járható az út

Nyárádszeredában járható a Maróka farm és az állatvásár felé vezetô út. Korábban egy téves adásvételi szerzôdés alapján az út magánkézbe került, amelyet peres úton próbált visszakapni a polgármesteri hivatal. A napokban a két fél kiegyezett, úgyhogy az eddig lezárt utat ismét használhatják a vásárra igyekvôk.

Áramszünet

November 23-án, 8 - 18 óra között a villamos hálózat felújítási munkálatai miatt szünetel az áramszolgáltatás Marosszentgyörgyön, a Tófalvi utca 630 - 650, illetve 779 - 815. számok alatti házaknál.

Régiófejlesztési találkozó

A Nyárádgálfalvi Polgármesteri Hivatal a Fókusz Öko Központtal közösen a kisadorjáni Környezetvédelmi Fejlesztési és Információs Központban november 23-án 12 órától Fenntartható fejlesztés a Nyárád völgyében címmel szemináriumot szervez. A rendezvény helyszínén fotókiállítás nyilik a Nyárád völgye természeti értékeirôl és szépségérôl. Szó lesz a környezetbarát hulladékgazdálkodásról, az alternatív vízgazdálkodásról, az ivóvízellátásról és a folyószerzôdésrôl, valamint a kommunikációról és a kapcsolatteremtésrôl.

EMKE-díjak színmûvészeinknek

A 2000-es millenniumi évben az Erdélyi Magyar Közmûvelôdési Egyesület kuratóriuma színvonalas mûvészi tevékenységükért a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának jeles színmûvészeit is EMKE-díjjal jutalmazza. Az ünnepélyes díjátadásra 2000. november 25- én kerül sor a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében, mely alkalommal B. Fülöp Erzsébet a Poór Lili-díjat, Szélyes Ferenc a Kovács György-díjat, Ferenczy István a Bánffy Miklós-díjat veheti át.

A kábítószer ellen

November 24-én és 25-én a Preventio Egészségvédelmi Társaság, a Romániai Magyar Népfôiskolai Társaság és a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség közös szervezésében kerül sor A drogfogyasztás megelôzéséért az iskolában nevû rendezvényre. Pénteken 10 órától elôadások hangzanak el a drogfogyasztás helyzetérôl, a megelôzés lehetôségeirôl, míg a délutáni programban szegedi orvostanhallgatókkal folytatott beszélgetés, valamint a Preventio szervezet közgyûlése szerepel. Szombaton szintén tíz órától a budapesti Megálló csoport tagjai, egykori kábítószer-élvezôk személyes élményeikrôl számolnak be. A rendezvény helyszíne az Ifjúsági Ház I. emeleti kiállítóterme.

Images 2000 a Café Tutunban

Ifj. Fekete Zsolt fotómûvész ismét bemutatkozik szülôvárosában. Az Images 2000 címmel kiállított képei Erdélyben készültek, nagyobb részük Marosvásárhelyen. A képek a népszerû Café Tutunban láthatók november 23. és december 23. között. A kiállítás 23- án, csütörtökön este 10 órakor nyílik meg.

Népi játszóház gyerekeknek

6 - 10 éves gyerekeknek népi játszóházat indít a Folk Center Alapítvány és a Deus Providebit. A marosvásárhelyi róm. kat. templom udvarán épült katolikus ifjúsági központban minden csütörtökön délután 6 - 8 óra között fogadják az érdeklôdôket. Az elsô foglalkozáson a gyerekek a nemezeléssel ismerkedhetnek meg, oktatók Páll Erika és Kiss Ernô.

Nemzetközi úszóverseny

A marosvásárhelyi sportiskola Petelei Attila által edzett úszócsapata kiválóan szerepelt a november 18 - 19-én Miskolcon megtartott nemzetközi versenyen, amelyen 9 ország sportolói (finn, szlovák, cseh, ukrán, német, jugoszláv, lengyel, magyar és román) vettek részt. A marosvásárhelyi úszók a következô eredményeket érték el: Gábos Andrea 4 I. hely (100, 200 mell, 200, 400 vegyes), Csorbási János II. hely (200 mell), III. (100 mell), Farcas Monica III. (100, 200 pillangó), Both Tímea III. (100, 200 gyors), Koós Lehel (200, 400 vegyes), Trandafir Norbert IV. (200 gyors), Szekeres Andrea V. (200 hát), Koós Evelin V.(200 gyors). Megyesfalvi Zsolt, a verseny legfiatalabb résztvevôje 7 évesen a 8-9 éveseknek fenntartott kategóriában 200 m-es gyorsúszásban a III. lett. A csapatot a polgármesteri hivatal, az ATTI Proiex Kft, a Distrigaz Nord, valamint a Bioeel cégek támogatták.

Súlyos baleset

November 20-án délben Marosszentkirály területén Muresan Marin 31 éves helybéli lakós MS 08 CNP rendszámú személygépkocsijával súlyosan megsebesítette a 9 éves Grit Bogdan Danielt, aki át akart szaladni az úttesten.

Betörôt fogtak

A napokban letartóztatták Moldovan Sorin 32 marosvásárhelyi visszaesô bûnözôt, aki október 28-án betört egy megyeszékhelybeli lakásba, ahonnan 30 millió lej értékben különbözô tárgyakat lopott el. Az eltulajdonított holmi 70 százalékát már visszaszerezték. A tettes vizsgálati fogságban van.

Nyárádszentmártonba MARKÓ ÉVÁNAK születésnapja alkalmából sok örömet, boldogságot kívánnak szülei, testvére, Melinda, valamint az újhelyi keresztszülôk. (15838)

FORINTOT, tört aranyat, arany ékszert vásárolok (82.000—137.000 lej/g). Tel. 094-991-175. (14720)

ÓCSKAVASAT, fémhulladékot vásárolunk. Kérésre a szállítást is biztosítjuk. Béke utca 64. sz. Tel. 218-720, 092-529-642. (15129)

SZUPEROLCSÓN, garanciával új, használt számítógépek, számítógép-alkatrészek eladók. Tel. 168-873, 094-843-920. (14957)

ELADUNK homologált pénztárgépeket, elektronikus mérlegeket, PC számítógépeket, nyomtatókat és pénzszámoló gépeket. Tel. 164-072, 169-334, 444-862. (14237)

OLCSÓN eladók új MTB biciklik, szánkók, kagylók, konvektorok — használtak is —, sílécek. 1989. December 22. utca (November 7) 113. sz. (14193)

ELADÓ jutányosan Andronon (Androcur) prosztatagyógyszer. Tel. 578-308. (15669)

ELADÓ cirok seprûnek. Érdeklôdni Bonyha községben, Gógán falu 45. sz. (15838)

ELADUNK lefagyasztott félsertéseket. Ára: 37 ezer lej/kg + héa. Tel. 065/164-697. (5627000)

ELADÓK új konvektorok olcsón, garanciával. Érdeklôdni 18-22 óra között a 147-635-ös vagy a 094-808-687-es telefonon. (15820)

ELADÓK sürgôsen kútgyûrûk. Tel. 129-312. (15821)

ELADÓK hûtôszekrények, fagyasztók, kombinált hûtôszekrények, hûtôvitrinek, fagyasztóládák, automata mosógépek, színes tévék. 1 év garancia, ingyenes hazaszállítás. Marosvásárhely, Gyár u. 15. sz. Tel. 218-314. (15320)

ELADÓK gázkonvektorok, központi fûtésnek kazánok, autogájzerek, kaloriferek. Tel. 215-424, 215-521, 092-404-679. (15066)

ELADÓ automata mosógép, Arctic hûtôszekrény, olcsón kétajtós szekrény, ebédlôasztal 4 székkel, kanapé, kagylófotel. Tel. 211-212, 10-14 óra között. (15835)

ELADÓ 1996-os kiadású 1310-es Dacia 29 ezer km- ben. Tel. 129-440. (15825)

ELADÓ hôszigetelt teher-Dacia, ARO 10 és Salonta típusú utánfutó. Tel. 212-858. (15844)

ELADÓ garázs a Tudorban. Tel. 144-356. (15872)

VESZEK 16 tonnás mechanikus prést. Tel. 094-528-158. (8278009)

ELADÓK új, import gázkonvektorok 2 év garanciával, részletre is. Tel. 255-962. (15917)

ELADÓK színes televíziók. Tel. 132-751, 094-239-001. (15898)

ELADÓ minôségi fehér bor. Tel. 254-902. (15907)

ELADÓ 1996-os, 2500 cm³-es, benzines Opel Omega sok extrával, kitûnô állapotban. Tel. 168-553, 9-17 óra között; 094-397-768. (15906)

ELADÓ Arctic hûtôszekrény. Érdeklôdni a 095-616-157-es telefonszámon. (15900)

KIADÓ bútorozott garzon a Hosszú utcában. Érdeklôdni délután a 414-031-es telefonszámon. (3)

KIADÓ bútorozott szoba konyhával és fürdôszobával, külön bejárattal. Tel. 212- 858. (15844)

KÜLÖN bejáratú szoba kiadó egy személynek. Tel. 169-611. (15853)

ELADÓ ház Ludason. Tel. 412-781. (15861)

ELADÓ garzon kitûnô állapotban a Jeddi úton, a 31. szám alatt. Eladó garzon az 1989-es December 22 úton. Eladó tömbház alatti garázs a Ramurele utca 5. szám alatt. Tel. 257-371. (15874)

ELADÓ 3 szobás, bôvített komfortú tömbházlakás a Dombon. Tel. 218-074, 137-306. (15869)

ELADÓ Marospéterlakán családi ház, kerttel és melléképületekkel – gáz, villany –, tiszta átírással. Érdeklôdni a 139-666-os telefonszámon 18-22 óra között. (15781)

ELADÓ háromszobás ház a Kôrösi Csoma Sándor utcában. Tel. 250-937. (14764)

ELADÓ egyszobás, csempekályhás, félszuterén lakás telefonnal, pincével, a Szabadság utcában (a Litoralnál, kétemeletes tömbházban). Ára 65 millió lej. Tel. 140-645, 18-21 óra között. (3281980)

KIADÓ garzon a Tudorban. Tel. 149-722. (15890)

ELADÓ 2 szobás lakás. Tel. 218-377, 092-364-845. (15895)

ELVESZETT a Farkvas Impex Kft. bejegyzési és adó száma, kerek pecsétje. Semmisnek nyilvánítom. (15824)

ELVESZETT szombaton, november 18-án 13 óra körül, Sântioana-Moresti környékén fehér, fekete foltos angol szetter nôstyén kutya, bal füle fekete, lánc nyakörvvel. Tel. 433-053, 094-512-725, 210- 652, 095-616-584. Megtalálójának jutalom. (15896)

PÉNZT kölcsönzök garancia ellenében. Tel. 251-111, mobil: 094-851-106. (14720)

ARANY ÉS EZÜST ékszerek javítása, készítése, cseréje. Liszt Ferenc u. 11. sz. Tel. 094-851-106. (15614)

PÉNZT kölcsönzök garancia ellenében. Tel. 092-529-643. (15704)

KÜLSÔ redôny készítését és szerelését vállalom magyarországi mûanyagból. Tel. 216-935, 094-121-714. (14890)

SÜRGÔSEN keresünk fiatal gyermekgondozókat Nyugat-Európába. Tel. 160-057, 094-245-282, hétfô- péntek 9-17 óra között. (15467)

HÛTÔK JAVÍTÁSA a kliens lakásán. Tel. 094-863-196, 8-15 óra között. (15774)ôú

KÉSZÍTEK külsô redônyöket mûanyagból és reluxákat alumíniumból. Tel. 095-616-135, 065/252-043. (15580)

ELADÓ 260 m²-es mûhely Ákosfalván, 15 ár területtel. Tel. 576-937. (15556)

KÉRJÜK azt a személyt, aki RODICA ASSZONYNÁL járt, jelentkezzen a 250-241-es telefonszámon. (15846)

KIADÓ 120 m²-es kereskedelmi felület 380 V-os ípari árammal, 50 m³-es hûtôkapacitással. Tel. 212-858. (15844)

VÁLLALUNK épülettetô-fedést, ácsmunkát. Besegítenénk vállalkózonak. Tel. 576-470. (mp)

KIADÓ garázs az Uniriiban, mikrobusznak is megfelelô. Tel. 093-211-512 vagy 215-636. (15876)

Az ô szíve már nem fáj, csak a miénk érzi, hogy akit oly nagyon szerettünk, nincs többé közöttünk. Fájdalommal emlékezünk november 22- én, amikor 4 éve, hogy elragadta a halál a drága jó édesanyát, feleséget, a nyárádszeredai SUSANU MAGDOLNÁT. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. A gyászoló család. (15279)

Fájdalommal, megtört szívvel tudatjuk, hogy a szeretett édesanya, nagymama, anyós, anyatárs, testvér, sógornô, keresztmama, nagynéni, rokon, szomszéd, jó barát, özv. RÁCZ MÁRIA 70 éves korában, hosszas szenvedés után megpihent. Drága halottunk temetése november 22-én 15 órakor lesz a református sírkertben, katolikus szertartás szerint. Nyugodjál csendesen. A gyászoló család. (15868)

Mind a magunk, mind az összes közeli barátok és ismerôsök nevében szomorú szívvel tudatjuk, hogy a szeretett, jó szomszéd, SZILÁGYI ERZSÉBET szül. Kiss november 19-én elhunyt. Temetése november 22- én du. 2 órakor lesz a református temetôben, református szertartás szerint. Szerettei. (15888)

Mély fájdalommal tudatom, hogy özv. LUKA ILONA életének 86. évében csendesen megpihent. Temetése november 23-án 14 órakor lesz a református sírkertben. Mély fájdalommal búcsúzik szeretô leánya. (15913)

Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik részt vettek MAGYARI ÁRPÁD temetésén, fájdalmunkban osztoztak és sírjára virágot helyeztek. A gyászoló család. (3281983)