|
LII. évfolyam 269. (14626) |
2000. november 17., péntek |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektol. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkereso..........................50 Ft
Részvétnyilvánítás................…&# 133;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegu apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetok) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Az elnökválasztás legesélyesebbnek látszó jelöltjének marosvásárhelyi kampányszereplésérôl legcélszerûbb amolyan hangulatjelentésben beszámolni. Ha egyébért nem, azért, mert a szerda esti nemzeti színházbeli választási nagygyûlés nacionalista és populista felhangokkal tûzdelt hangulatkeltés volt. Mindehhez alkalmas talajra talált a támogatóival teli nézôtéren.
A megfelelô hangoláshoz a maga módján Dr. Opris Zeno, a Vatra Româneasca elnöke ( a szervezettel, akárcsak néhány közismertebb szakszervezet vezetôivel, támogató egyezséget kötött a PDSR) járult hozzá, megadva az alaphangot a legnagyobb "lelki szervezet" nevében. Miután úgy idézte Eminescu III. Levelét, hogy Mircea cel Batrân nevét az Iliescuéval helyettesítette, rátért a "lényegre". Attól volt boldog, hogy Iliescu kijelentette valahol: az 1990 márciusi eseményekért nem a románok a felelôsek. Végre, mondta, kilenc év után "a kés a csontig hatol, a kötél a torokra szorul"! (valószínûleg magyar torkokra gondolt). Ravasz módon úgy vezette fel a Constantinescu-rezsim hibáit, hogy kiderüljön: mindennek az oka "az RMDSZ-szel kötött okkult egyezség" volt. És "nyugtalanságának" adott hangot egy esetleges "perverz koalíció" okán. (Joggal irigykedik a PDSR-Vatra szövetségre a PUNR és a Nagy-Románia Párt. Ôk sem heccelhetnék jobban a választókat, nacionalista húrokat pengetve).
Ion Iliescu azt mondta, hogy országszerte "vészjelzéseket" kapott a "néptôl". Elôször igaz, egy kicsit "megdorgálta" a "népet", hogy 96-ban nem rá szavaztak, de aztán, mintegy észbe kapva, sietett kijelenteni: nem tesz szemrehányást, hiszen bizonyára elhitték a 200 napos ígéreteket. Egyre jobban belelendült a jelenlegi kormány pocskondiázásába, lelkes füttykoncert, taps és hujjogás közepette. Hogy hát: * becsapták az embereket; * azt mondták, hogy ha a 200 napos szerzôdést nem sikerül betartani, lemondanak, amit mai napig nem tettek meg; * tönkretették az ipart és a mezôgazdaságot; * ráadásul nem vállalják a kormányzat felelôsségét, ésatöbbi.
Aztán kijelentette: a "sáskajárást" követôen csakis a PDSR képes fellendíteni az országot. Éspedig: * egykettôre újraszervezik az ipart; * állami szubvencióval helyreállítják és nyereségessé teszik a mezôgazdaságot; * megszüntetik a munkanélküliséget; * meleg lesz a lakásokban; * törvény elé állítják a "konclesôket", egyszóval tejjel-mézzel folyó Kánaánt csinálnak egykettôre Romániából. Közben sûrûn emlegette a szolidaritás és egység jelszavakat.
Ezt tudtuk meg PDSR-értékelés gyanánt az elmúlt négy esztendôrôl, meg azt, hogy ôk lesznek az ország megmentôi a sokoldalúan fejlett válságból. (Elfelejtette megemlíteni, hogy ez immár a második nekifutásuk lesz, ha nem több, s halvány jelét sem látni, hogy ezúttal valahogy másként festenének nagyratörô céljaik. Lásd Markó Béla kijelentését: "Csak a kirakatot rendezik át, a kellékek ugyanazok".)
Az elnökjelölt akkor lendült bele igazán, amikor a "helyi" témára tért, vagyis a kisebbségek. Nem is a kisebbségek, a magyar kisebbség. Visszatért az 1990 márciusi eseményekhez, amely szerinte könnyen polgárháborúba mehetett volna át, ha ô nem olyan okos, hogy nem jött ide a provokációk ellenére, hanem a hadsereg (még a nemrég menesztett Chelaru is itt volt) egykettôre rendet teremtett. Aztán arról beszélt, hogy Vásárhely az "együttélés szimbóluma" kell hogy legyen, ehhez viszont el kell utasítani mindenféle "szeparatista" és "szegregacionista" megnyilvánulást. Románia a demokrácia modellje, mondta, mindenkinek egyforma jogai és kötelezettségei vannak (vastaps).
S ha már "témában" volt, nem hagyhatta ki: elutasította az RMDSZ úgymond "túlzott, szélsôséges" álláspontját, a lelkesen tapsoló közönség egyetértése közben. Az anyanyelvi oktatás joga biztosítva van, a magyarok anyanyelvükön tanulhatnak az óvodától az egyetemig. Miért kell itt is szeparatizmus? – hangolta az amúgy is bemelegedett hallgatóságot. Mikor Marosvásárhelyen is van külön magyar iskola! (Itt melléfogott Iliescu, vagy tanácsadói sem tudnák, hogy Vásárhelyen nincs iskolai "szeparatizmus"?) Így aztán dúl az együttélés, amelyrôl az elnökjelölt csupa rózsaszínûeket mondott. Olyasmiket például, hogy milyen szép dolog, hogy együtt tanulnak, együtt játszanak a gyerekek, hogy a tanárok is együtt beszélgethetnek a szünetekben, szóval mindennek a netovábbja a vegyes oktatás. S egyáltalán állami magyar egyetem nuku, mit képzel az RMDSZ? (Hát például azt képzeli, hogy a magyar nemzetiségûek adóiból joggal követel állami egyetemet.)
Ezzel együtt, folytatta Iliescu, ôk nyitottak a dialógusra, még az RMDSZ-szel is. Egyébként minden rendben van, a nagylelkû türelem kíséri mindennapjainkat, és egyáltalán, tanuljunk meg románul! Mert itt senki sem akar senkit asszimilálni, ez csupa rágalom, s ne adjon leckét senki demokráciából, fôleg ne Magyarország. Az az ország, ahol a 250 ezres románságból (mit meg nem tudunk egy ilyen találkozón!) alig maradt valami. A magyar parlamentben nem vesznek részt a kisebbségek, nincsenek román iskolák, míg a román parlamentben 14 kisebbségnek van képviselete, s még ôk adnak nekünk leckét nemzetpolitikából? (vastaps, hú) – tüzelt egyre jobban a jelölt.
Késôbb rátért az "európai kritériumokra" Hol van ilyen jó dolga a kisebbségeknek, mint Romániában? – tette fel a szónoki kérdést (vastaps), majd a már ismert francia példával hozakodott elô, ahol a "szomáliai" is francia. Mernénk mi beírni a János Árpád útlevelébe, hogy román, hogy megsértôdne( vastaps), hangolt tovább a jelölt, majd azzal végezte: Mi sem adunk leckét senkinek, más se akarjon bennünket kioktatni! (Slussz, passz.)
Tagadta, hogy bárkivel titkos tárgyalásokat folytattak volna, azt majd az elsô forduló után teszik meg, mondta, "természetesen" a legnagyobb transzparencia mellett.
A népgyûlést sebtében összetoborzott sajtótájékoztató követte, ahol mindjárt kérdezni is lehetett, ám annyira telítve voltunk a nagygyûlés üzenet nélküli üzenetével, hogy mindent tudtunk, amire kíváncsiak lehetünk.
Közben kérdés-felelet formájában terítékre került (immár hányadszor?) 1990 márciusa. Némi galiba is támadt a "téma" körül. Az egyik újságíró egyenesen nekiszegezte a kérdést: valóban az RMDSZ-t okolja az események miatt? Rövid habozás után csak kibújt a szög a zsákból: Iliescu egyenesen kijelentette: "Az igazi ok az RMDSZ-nek az iskolák szétválasztására irányuló erôszakos akciója volt. Nem engedték be a román gyerekeket és a román tanárokat az iskolába, gyertyás menetet szerveztek. Ebbôl robbant ki." És ismét a szeparatizmus, meg a szeparatisták következtek a választási menüben.
Kérdés helyett az jutott az eszünkbe, hogy ha itt valaki szeparatista, akkor az maga Ion Iliescu. Többségi szeparatista. Aki úgy tudja "szeparálni" az állampolgárokat, ahogy a kampánygyûlésén tette, maga sem más, mint szeparatista, aki jókedvében, vagy a hallgatóságtól függôen, oszt kegyeket és intéseket. Most az intésen volt a sor. Felénk.
Csodák pedig vannak, mert hiszékenyek az emberek. Hinni szeretnének abban, hogy egy jól elhelyezett sóhaj egyik napról a másikra megváltoztatja életüket. Lyukas zsebû milliomosokká váltunk alig egy évtized alatt, de azért mindig volt elég pénzünk, hogy újabb és újabb tallérokat dobáljunk a gazdasági csodatevôk kalapjába. Volt egy Safi és egy Caritas, csôdbe ment néhány bank és befektetési alap. De tanulni nem tanul, csak követelôzik a balekok hada ("… és a balek azért balek, mert mást nem tehet" Sz.L.). A háttérben pedig oyan politikusok buzdítják a népet, mint a liberális (?!) Catarama és a nemzetvédô Funar.
Szerdán az elhíresült FNI befektetési alap vesztesei tiltakozásának újabb epizódja zajlott Bukarest utcáin. Amolyan Caragiale-stílusban: átok és fenyegetôzés erôszaksöpredéke. Rég nincs már szó a szegény kisbefektetôrôl, aki pármillió lejecskéjét veszítette el. Most a csôd elôtti névértéken, az évi 2-300 százalékos nyereséget követelik a kormánytól. A vezérek jól tudják, hogy ez szinte lehetetlen, de választási fogásnak még hasznosnak bizonyulhat. Azon nincs mit csodálkozni, hogy Vadim Tudort mint valami újkori tirannust hívták segítségül a protestálók, de az már enyhén szólva furcsa, hogy a kormánykoalíció egyik vezéregyénisége, Petre Roman a tüntetôk közé vegyülve ígért fût-fát. Könnyû neki ígérgetni, mert a károkat úgyis velünk, az egyszerû adófizetôkkel fizetteti meg.
Néhány pénzügyi szakemberen kívül senki sem figyelt fel arra, hogy a jegybank felügyelete alatt létesített bankbetéti biztonsági alap fizetésképtelennek bizonyult a román–török pénzintézet minapi megingása idején. Az életképes bankok vezetôi elégedetlenek, amiért senki nem képes gátat vetni a komolytalan pénzintézetek felelôtlen gazdálkodásának. Egy nagyobb csôd magával ránthatja a többieket is.
Választás ide, választás oda, a tallérok vitustánca folytatódik.
"Dorin Florea választási ígéretet törleszt"
Az utóbbi napokban ismét kirobbant Marosvásárhelyen a közszállítási botrány. Mind a szakszervezet, mind a polgármesteri hivatal a kialakult helyzetért Chiorean Emilt, a vállalat vezérigazgatóját hibáztatja, akinek a lemondatását követelik. Felkértük az igazgatót, mondja el álláspontját az eddig történtekrôl.
– Mindenki egy ellen. Mi errôl a véleménye?
– A polgármesteri hivatalnak az a célja, hogy módszeresen tönkretegye a közszállítási vállalatot. Ezt nem tudták "törvényesen" megtenni, ezért a polgármester többször is eljött a vállalathoz fürkészni, és becserkészték Fábián Józsefet és Moldovan Mihaitát, akiknek korábban jogosan, hivatali visszaélés miatt felbontottam a munkszerzôdését. A hivatalosságok ok nélkül felfüggesztették Berta Ioan termelési fônököt, illetve Gurdean Alexandrut, az ellenôrök vezetôjét, akikkel kemény kézzel ugyan, de rendet akartunk teremteni a vállalatnál. A gépkocsivezetôk azért kérték eltávolításukat, mert e két személy azt követelte, hogy ne jöjjenek be a vállalathoz ittasan, illetve hogy tartsák be az autóbuszok menetrendjét.
– Ön szerint mindez elôre kitervelt forgatókönyv szerint történt?
– Igen, mert elôször augusztus 27-én Fábián József, a szakszervezeti elnökhelyettes hívására látogatta meg Dorin Florea a vállalatot. Ekkor együtt kidolgozták a szeptember 5-i tiltakozás forgatókönyvét, amikor más okuk nem volt, csak az, hogy állítólag diktatórikus módszereim vannak és emiatt mondjak le. Ha akkor van valós okuk, meneszthettek volna, de nem tudtak. Azzal pedig tisztában voltak, hogy ha én szabadságra is megyek, itt marad Berta és Gurdean, a vállalatot nem lehet destabilizálni. Ezért ok nélkül ezt a két személyt is lemondatták és visszahozták Moldovant, aki korábban megtagadta azt, hogy alkoholszintet mérjenek a gépkocsivezetôknek, és nem követte a menetrendet. Ezután már csak az volt a tét, hogy engem eltávolítsanak, mert tudták, ameddig itt vagyok, a vállalattal nem tehetnek azt, amit akarnak. Ezt követte az október 17-i munkabeszüntetés. Ekkor valóban az történt, hogy nem lehetett gázolajat kapni, de ez országos krízis volt, hiszen az üzemanyag nagy részét a kôolajfinomítók Jugoszláviának adták el. A helyzetet kihasználva, tudva azt, hogy én a szabadságot megszakítom, hogy betarthassam a kollektív munkaszerzôdés aláírásának törvényes idôszakát és bejövök a vállalathoz, Moldovan Mihaita és Fábián József lázadást szerveztek ellenem.
– Azzal is vádolták önt, hogy nem tartotta be a kollektív munkaszerzôdésben foglaltakat.
– Én a tárgyalások alatt hangsúlyoztam, hogy fizetést csak akkor emelhetek, ha termel a cég. Ez attól is függ, hogyan törleszti a polgármesteri hivatal a szerzôdésben foglalt kötelezettségeit. Az is igaz, hogy november 10-e után én nem vállaltam, hogy bankkölcsönt vegyek fel a fizetésekre akkor, amikor a polgármesteri hivatal tartozott nekünk.
– A polgármesteri hivatal képviselôi kijelentették, hogy mivel a közszállítási vállalat különálló gazdasági egység, nem kell függnie e hivataltól.
– Ez így van, csakhogy a polgármesteri hivatal két irányból ásta alá a vállalat gazdaságát. Illojális konkurenciával üzembe helyezték a maxi-taxi járatokat a legforgalmasabb útvonalainkon, így automatikusan csökkentek a bevételeink. Másodsorban pedig a hivatal szándékosan nem fizette ki adósságait, hogy ne tudjunk idejében vásárolni üzemanyagot, fizetéseket kiosztani stb. Így oda jutottunk, hogy 5 milliárd készpénzhiányunk volt. Hogyha a szerzôdésben foglaltak szerint a hivatal havonta átutalta volna a kb. 1 milliárd lej értékû támogatást, a mi 2 milliárd lejes bevételünkkel a cég nyereséges lett volna. Mindezek hiányában azonban oda jutottunk, hogy hiába ígérem meg az utasoknak, hogy órarend szerint járunk, mert az üzemanyag-ellátásban való kiesés, illetve az autóbuszok nem megfelelô mûszaki állapota miatt nem tudtunk volna menetrend szerint közlekedni. A polgármesteri hivatal még Eugen Crisan alpolgármestersége idejébôl zûrzavart kelt a maxi-taxikkal a közszállításban.
– Milyen érdekei vannak a polgármesteri hivatalnak?
– Eugen Crisan saját maxi-taxikat közlekedtet a Siletinánál. Dorin Florea választási kampányát pedig a Siletina cég támogatta. Ezért ô nyíltan ki is jelentette, hogy ez az egyetlen cég, amely képes megoldani a közszállítást Marosvásárhelyen. Dorin Florea jól kitervelte mindezt, hogy tönkretegye a vállalatot, és ezt az én nyakamba varrta.
– Azt állítja tehát, hogy a keletkezett zûrzavar önök ellen irányuló szervezkedés eredménye?
– Ez az elejétôl mostanáig egy maffióta mû, amelyet Dorin Florea polgármester koordinál és azt se felejtsük el, hogy Carmen Vamanu prefektus is Florea kampánystábjának a vezetôje volt. A Siletina által a legutóbb hozott autóbuszok például okiratok nélkül közlekednek. Ez bûntény, ami ellen ma feljelentést tettem az ügyészségen. Ugyanígy bepereltem a szakszervezetet is, mert törvénytelenül sztrájkoltak.
– Ha már mindenki azt akarta, hogy mondjon le, ön miért ragaszkodik olyan nagyon a székéhez?
– Azért, mert nincs semmi joguk, okuk arra, hogy lemondassanak. Amennyiben én mondok le, azt jelenti, hogy magamra vállalom azokat a vádakat, amelyeket felhoztak ellenem és igazat adok az ellentábornak. A polgármesteri hivatal az idén hatszor küldte rám a pénzügyôrséget, eljöttek a pénzügyi hivatal ellenôrei és a munkaügyi felügyelôségtôl, de ezeknek a szerveknek a képviselôi nem találtak rendellenességet. Akkor én tényleg olyan gazember vagyok?
– A polgármesteri hivatal egy megvalósítható gazdasági tervet követelt, amirôl kijelentették, hogy ön nem állította össze.
– Ez nem igaz. Szeptember 14-én benyújtottam ezt a tervet, amely által a költségeinket a felére csökkenthettük volna, de ezt figyelembe se vették. Dorin Florea majdhogynem kikacagott és visszadobta a tervet, azt mondta, hogy idejét múlta.
– Mihai Popa, az Állami Vagyonalap megyei kirendeltségének vezetôje azt mondta, hogy ön megtagadta a részvényesek közgyûlésének az összehívását, ezért a cenzorok teszik meg ezt a lépést, hogy mégis lemondassák önt.
– Betegszabadságon voltam, így nem hívhattam össze a közgyûlést, ha pedig mégis megtartják, akkor részt veszek, de nem fognak meghívni, mert félnek az igazságtól.
– Ha a polgármesteri hivatal betartja a helyi tanács 1999- ben hozott 66-os számú határozatát, illetve a vállalattal megkötött szerzôdést, akkor békét kötök és végzem a dolgom. Ha nem fejezik be ezt a hadjáratot ellenem, akkor a strasbourgi emberjogi bizottság elé viszem az ügyet.
Ülésezett a megyei tanács állandó bizottsága
Veszélybe kerülhet a falvak vízellátását biztosító program megvalósítása – szûrhettük le a megyei tanács állandó bizottságának ülésén elhangzottakból. A Közmunkaügyi Minisztérium és az izraeli kivitelezô Solel Boneh cég közötti megállapodás szerint a munkálatok terveit a Talah cég végezheti el, s eme utóbbi ott is saját tervet készített, ahol a községek elôtte már elkészíttették – nem kis anyagi erôfeszítés árán – a kivitelezési tervet, vagy a megvalósíthatósági tanulmányt. A megyei tanács vezetôségének véleménye szerint ezeket a terveket a Talah cégnek kell kifizetnie, s semmiképpen sem készülhet új terv a megyénkbeli munkálatok számára kiutalt 11,7 millió dollár terhére. Ugyancsak elégedetlenségre ad okot, hogy a kivitelezô szinte minden anyagot Izraelbôl szeretne beszállítani, s kizárólagos joggal rendelkezik az alvállalkozók kiválasztása terén is. Ugyanakkor a megyei tanácsnak kötelessége minden engedély beszerzése, a munkatelepek infrastruktúrájának biztosítása, s a munkálatok teljes körû felügyelete, ami hozzávetôleg 5 milliárd lejjel terhelheti meg a jövô évi költségvetést.
Ioan Toganel alelnök egyenesen kullancscégnek nevezte a Talahot, s úgy vélekedett, hogy sürgôsen tisztázni kell a Közmunkaügyi Minisztériumnál a felvetôdött kérdéseket, hisz ellenkezô esetben fennáll a veszély, hogy a munkálatok felénél elfogy a pénz, s ilyen nagyságú újabb összegek elôteremtésére nincs esély. Már most is, a programban szereplô 44 helység közül hét esetében (Fickó, Holtmaros, Szabéd, Mezôfele, Hármasfalu, Lövér és Marosjára) nincs elôirányozva egyetlen cent sem a kivitelezésre.
A vízellátás kérdéskörénél maradva, az állandó bizottság tagjai szemügyre vették a Vidéki Közellátó Vállalat (SURM) Rt. belsô átvilágításának jelentését is. Az Anton Rus fôauditor által vezetett bizottság számos szabálytalanságot és törvénytelenséget fedezett fel, ám az általános vélemény az volt, hogy azoknak legnagyobb része az áldatlan örökölt állapotoknak a következménye, egyébként a Virgil Blaj igazgatónak és Simona Cenan gazdasági igazgatónak felróható hibák nem lépik túl a megengedhetôség határát. A beszámoló szerint a cég rendkívül nehéz helyzetben van, sürgôs beavatkozásra van szükség, hogy megoldják az egyéni fogyasztásmérést, szerzôdések kötését minden egyes fogyasztóval, s a tetemes tartozások behajtását. Ennek ellenére folytatódnak a beruházások, hogy a Mezôség falvaiban biztosítsák az ivóvízellátást.
Parázs vitát váltott ki a tanács vezetôsége és Lelia Marilena Albu igazgatónô között a népi mûvészeti iskola helyzete. Míg utóbbi a jelenlegi tevékenység megtartása mellett kardoskodott, s azon a véleményen volt, hogy újabb beruházásokra van szükség, sôt az Apolló épületének az adminisztrálását is magának kérte, Virág György tanácselnök és Ioan Toganel alelnök a szegényes költségvetésre hivatkozva a tevékenység szûkítését, s az önfinanszírozási hányad növelését kérte. Tisztázták, hogy az Apolló épület átvételére nincs törvényes mód. Azt mindenki elismerte, hogy a nagy hagyományokkal rendelkezô – 1908-ban alapított – iskola tevékenysége magas színvonalú és szükség van az általa propagált színvonalra, ám – tárták szét a karukat – a szegényes büdzsé kereteit nem lehet megkerülni.
Szóba került továbbá a téli hóeltakarítás kérdésköre, amelyet ismét a megyei Út- és Hídügyi Rt. végez majd közvetlen odaítélés alapján, s az iskolaépületek és a hozzátartozó területek átadása a helyi közigazgatási struktúrák kezelésébe. Eme utóbbi kérésnél felmerült, hogy miért csupán az épületeket és telkeket veszik át a helyi tanácsok, mikor a teljes berendezésre ôk biztosítják az alapokat, s az mégis a tanügyminisztérium birtokában marad. Ez pénzügyi nonszensz – vélekedett Ioan Chirpelean, a tanács gazdasági igazgatója.
Ugyancsak a tegnapi ülésen beszámolókat ismertettek a tartós fejlôdésrôl szóló hamburgi nyári ülésszak munkálatairól, s több megyei hivatalnok Magyarországon és Szlovákiában tett tanulmányi útjáról is.
Mihai-Razvan Ungureanu külügyi államtitkár csütörtökön üdvözölte azt a brüsszeli elképzelést, hogy az Európai Unió "próbaidôt" vezetne be a bolgár és a román polgárok vízummentes belépéséhez, mielôtt véglegesen feloldaná a vízumkényszert a két országgal szemben.
Az Európai Bizottság szerda este ismertette a javaslatot az EU- tagállamok állandó brüsszeli képviselôivel.
Az elképzelés szerint a bolgár és a román állampolgárok egy bizonyos idôszakra mentesülnének a vízumkényszer alól az EU tagországaiba történô utazásaik során. A késôbb meghatározandó hosszúságú próbaidô után döntene az EU a vízumkényszer végleges eltörlésérôl.
A sajtójelentések szerint a tagállamok képviselôi "ingadozóan fogadták" az elképzelést.
A külügyi államtitkár "jó hírként" értékelte a javaslatot. Emlékeztetett arra, hogy ilyen próbaidôt Görögország esetében is alkalmaztak az EU tagállamai.
– Be kell bizonyítanunk az Európai Uniónak, hogy nincs oka félni tôlünk – mondta. Hozzátette: a vízummentes beutazásra való áttérést fokozatosan kell megvalósítani a román állampolgárok esetében, mert figyelembe kell venni az ország gazdasági helyzetét is.
Ungureanu egyben úgy értékelte, hogy a szerdai javaslat az illegális bevándorlással szemben hozott intézkedések és a kitartó román diplomáciai erôfeszítések eredményeként született.
Egy televíziós választási vita után Decebal Traian Remes pénzügyminiszter leváltotta tisztségébôl Nini Sapunarut, az országos vámhivatal vezetôjét.
Remes, aki a választási kampány kezdete elôtt kilépett a Nemzeti Liberális Pártból (PNL), majd csatlakozott a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárthoz, szerdán az egyik kereskedelmi televízió választási mûsorában beosztottját, Sapunarut kapta vitapartnernek, aki a PNL-t képviselte.
A heves szóváltásba fajult vita után az országos vámhivatal vezetôje faxon értesítést kapott a pénzügyminisztériumtól. A tárca egyik illetékes vezetôje ebben a formában közölte vele, hogy a miniszter rendeletére felmentették tisztségébôl.
Sapunaru a lapoknak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy vitatja a miniszter döntésének jogosságát, és ezért a munkaügyi bírósághoz fordul. Határozottan tiltakozott Decebal Traian Remes eljárása ellen Valeriu Stoica igazságügyi miniszter, a PNL elsô alelnöke.
Véget ért a CEFTA miniszterelnöki találkozó
Varsói találkozójukról kiadott közös közleményükben a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodáshoz tartozó országok miniszterelnökei, illetve magas rangú gazdasági vezetôi megerôsítették azt a meggyôzôdésüket, hogy a CEFTA keretében folyó együttmûködés hozzájárul országaik gazdasági fejlôdéséhez, és elôsegíti európai integrációjukat.
A csúcstalálkozón a házigazda Jerzy Buzeken kívül jelen volt Orbán Viktor magyar, Milos Zeman cseh, Mikulás Dzurinda szlovák és Ivan Kosztov bolgár miniszterelnök, illetve Románia részérôl Mircea Ciumara miniszterelnök-helyettes, Szlovéniából pedig Marjan Seniur, a gazdasági kapcsolatok és fejlesztés minisztere.
A résztvevôk a közös közleményben elégedetten nyugtázták a mezôgazdasági albizottság mûködésének elsô eredményeit. Üdvözölték az áruk származási szabályainak módosításáról szóló 8. kiegészítô jegyzôkönyv életbe lépését, illetve a 9. számú jegyzôkönyv mostani aláírását, ami egyebek között további egy évre lehetôvé teszi a részleges vámvisszatérítést. Egyidejûleg megállapították, hogy az eredmények mellett – különösen a mezôgazdasági kereskedelem területén – több probléma megoldásra vár. Ezek rendezésében a vegyes bizottság következtetéseit és az agrár albizottság elemzését tekintik irányadónak.
Az EU-bôvítéssel összefüggésben a résztvevôk hasznosnak minôsítették a CEFTA- tagországok kölcsönös információcseréjét csatlakozási tárgyalásaik folyamatáról. Egyidejûleg aláhúzták az EU belsô intézményi és döntéshozói reformjai befejezésének fontosságát a bôvítési folyamat felgyorsítása szempontjából.
A közös közlemény aláírói hangsúlyozták, hogy a szervezet nyitott minden olyan csatlakozni óhajtó ország irányában, amely teljesíti az ehhez szükséges feltételeket, vagyis tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek, és társult tagja az Európai Uniónak. A bolgár miniszterelnök a jövendô reménybeli tagok között megemlítette Horvátországot és Macedóniát.
A CEFTA következô miniszterelnöki csúcstalálkozóját 2001 ôszén a soros elnökséget átvevô Románia rendezi meg.
Gyorsan iramodik a hír. Olvasom az újságban, hallom úton-útfélen, hogy Antonescuról, a bátor román-, orosz-, ukrán-, valamint zsidóölôrôl, a nemzetköziség ismert szovjetellenes bajnokáról elnevezett konzervatív egyenruhaszabók tiltakoznak, eszem a békegalamb- epéjüket és magyarzúzó zúzájukat, a Petôfi-szobor felállítása ellen, mert a költô úgymond nem poétaként, hanem a Kossuth- féle magyar forradalmi hadsereg tisztjeként járt városunkban. Mindez, teccik érteni, még 1849-ben történt, de a wachtermajszterek nem felejtenek, nem bocsátanak meg és nem tanulnak, mint a Bourbonok. (Királyi dinasztiákról még lesz szó.) Nem folklórt és folkfoszfort gyûjteni érkezett anno dacumál, pláne nem katonadalokat, hogy aszongya "foaje vergye, laptye akru, merg katánele pe strekk", nem is versíró ceruzáját hozta magával (hanem lefokozott önérzetét), és felakasztott – személyesen? – száz derék románt két szerelmes vers írása között.
Trotli bácsi, az agg (volt szocialista) tábornok és Trotty vezérezredes úr ill. társaik – mindannyian a néphadseregben érték el rangjukat, hiszen Antaleszku alatt még közkatonák is alig lehettek – nos csórikámék elmélyedt Petôfi-kutatásaik során eljutottak addig a versig, hogy Akasszátok föl a királyokat, amit, nem értvén nyelvünket egy percig sem félre, mindjárt magukra és elôdeikre vonatkoztattak, hiszen a királyi vér fiai csak királyok lehetnek, és Petôfi nyíltan uszított ellenük, felszólította kossuthista barátait, hogy rövid úton végezzenek a királyokkal, minden koronás fôkkel, habsburgokkal, romanovokkal – magyarovokkal viszont nem. Imé itt megint csak az államfenntartó eszméknél és gondokhoz pukkadunk ki.
Hogy azok a régi 1848-49-es fiúk a forradalom és szabadságharc tragikus félreértésében, az erdélyi román politikai elit döntése nyomán a Habsburgok oldalára kerültek, s így az új polgárosodó Európával szemben a visszafejlôdést védelmezték, baljós ügy szolgálatába szegôdtek, az fel sem merül obsitosékban, hiszen a történelem tanulmányozása nem feladatuk. Csak a ferdítése. Az átszabása. Mint ahogy átszabták az egyenruhát is, egykor Antonescuét, aztán Sztálinét viselték, majd a Ceausescué következett, és még mi minden lehet, te jó ég!l
Hogy Sándor költôt Segesvárott fegyvertelenül ölték meg a kozákok? Az már nem érdekli a dicsô agg hadvezéreket és egyesületüket. Ugyanis a halott katona nem jó katona – kivéve, ha magyar, azaz ôsellenség. A hôskultusz pedig csak a saját hôseinkre szûkítendô, mert hôsök és honfivér (az ellenség véres cafatjai) nélkül mit ér a lampasz és a paroli, a paszomány és díszcsizmácska (latinul caligula).
Na most már, a kutatásokat illene folytatni. Le kellene rombolni a katonai emlékmûveket, mert egyik katona sem lépett Erdély földjére folkloristaként, viszont rengeteg Bartók-szobor állítassék, minden kaszárnya udvarára kettôt-hármat, kiskatonám, csinnadratta, rutyutyu sôt sájdiridi.
Például a fôtérit el kell távolítani, mert a katona, amikor harcolt, lövöldözött, ártatlan emberek is áldozatául eshettek. Ráadásul a katona akkoriban, 1944-45-ben már nem Antonescu bakája, hanem a Vörös Hadsereg szövetségese volt. Sôt maguk a derék hadfiak is idegen (szovjet) érdekek szolgálatában állottak, ha szolgáltak akkoriban, ugyanis az Antonescu híveit az oroszok az augusztusi átállás után felkoncolták.
Eltávolítani Balcescut, mert békülni- békíteni jött az ôsi ellenséggel, Kossuthtal paktált, tehát hazaáruló és ráadásul szabadkômûves is volt a szerencsétlen, egy nemzetközi zsidóbanda elámítottja, márpedig Antaleszku Mihályka irtotta ám a zsidó kômíjeseket, mint a répát.
Aztán végezni gyorsan Avram Iancuval is, mert ô sem verset írni, népmûvészetbe gyönyörködni jár Muresosohelyen, hanem jogot tanulni. Milyen jogot? Nos milyet…? Ugye kitaláltuk…? Magyar jogot: Corpus Jurist, Werbôczit, tehát az ellenség joga szerint akart vóna ügyvédkedni! Ki vele, le vele, eltávolítani a nemzeti panteonból!
Végtére javasolható Mihai Eminescu szobormásának eltüntetése is, ti. vándorszínészként jött útlevéllel Moldva felôl, és ekképpen elárulta a román nemzeti törekvéseket, amikor nem tagadta meg úti okmányainak felmutatását a vámkezelôk kérésére Tölgyesnél, elismerve ezáltal egy igaztalan határ létét. Vedd hozzá, ó nyájas zájtunglézer, hogy színházi truppal lépte át a nem-határt, amikor pedig a publikumnak egyenruhákra, fegyveres vitézi virtusokra támadt kedve, kívánsága, nem ámító színjátékokra.
S ha már a kultúra hívatlan prókátorai lettek hadastyán úrék, félve csupán, tanácsoljuk a b. árnyékvezérkarnak, jobban tennék, ha olykor román színházba is járnának, ui. a marosvásárhelyi Nemzeti Színház megfelelô tagozata (krónikus) nézôhiánnyal küzd alapítása óta.
Egyelôre érjék be Caragiale felháborító csipkelôdéseivel és a csillagászati magasságokban járó katonai nyugdíjakkal. Itt – minden ellenkezô törekvés dacára – civil társadalom épül, s a NATO nem csípi a történészkedô, összeesküvô kriptavárományosokat. Ápolják emlékeiket, sebeiket, lábukat, pohos tatájukat és a hôsöket hagyják végre nyugodni.
Petôfit is.
Még a rövid októberi szünidô idején kaptuk a hírt, hogy menjünk csak a helyszínre, mert rendkívüli dolgok színhelyévé vált a Mezôség kapujában fekvô nagyközség tanintézménye.
Szerdán délelôtt a sürgés-forgást már nem láthattuk, de az iskolakezdésre idôzített eredményt annál inkább, amiképpen a tervekrôl is beszámolt Deák János fizika-kémia szakos tanár, a mezôpaniti iskola szeptemberben kinevezett új igazgatója, aki megérkezésünket követôen az épületen végigvezetve már mutatta is az eredményt. A rövid egy hét alatt kifestették az iskola 13 tantermét, amelyek hétfôn frissen takarítva várták a diákokat. S hogy mi a rendkívüli ebben a tulajdonképpen szeptember elsején természetesnek tûnô megvalósításban? Nos, az, hogy ezt az eredményt olyan összefogással érték el, ami hajdanában jellemezte Mezôpanit lakóit.
Az iskola iránti törôdést fentrôl sem igen tapasztalták, hisz megyénk egyik legnagyobb vidéki tanintézménye amolyan mostohagyermekként 15 évig pirosban várta a jóindulatot, hogy végre kívülrôl is bevakolják, ami nagy késôre meg is történt. Az épület kínálta lehetôségeket – a bôvítéskor minden igénynek megfelelô sportcsarnokot – s mûhelyeket is kialakítottak az utóbbi években nem használták ki. A sportterembôl most szállították el az évek során felgyûlt padokat, s önkéntes munkával Pantea Dorel szereli a gázt, Lovász Ákos, Barabási Dezsô és Gál József segítségével, a csarnok mellett, az öltözôkben is. Ha elkészülnek, s ha akad támogató, hogy a megfelelô felszereléssel ellássák a hatalmas termet, az bármilyen sporteseménynek helyet adhat, s télen is fellendülhet a sportélet a faluban.
Az iskolaépület mögötti pálya megrongálódott kerítését, hasonlóképpen az iskola melletti parkot is megtisztították a fölösleges fáktól, ágaktól, gaztól, s következik, hogy a kerítéseket is felújítsák. Az udvaron levô illemhelyet is kijavították, s a következô lépés az lehet, hogy az épületben alakítsanak ki mellékhelyiséget. Talán erre is akad majd támogató az iskolaigazgató reményei szerint. Hasonlóképpen egy korszerû könyvtár valamint a helytörténeti múzeum berendezésére.
A jelek szerint nem alaptalanul, mert a szünidôben megvalósult összefogás azt jelzi, hogy a falu végre magáénak érzi az iskolát, s annak is kell éreznie, mivel azt az elkövetkezôkben a helyi tanácsnak kell fenntartania. S mivel mind kevesebb a pénz ahhoz, hogy a korszerûség igényeinek megfelelô körülmények között tanulhassanak a paniti gyermekek, a mostani és a leendô szülôk, a helybeli vállalkozók és a falu elszármazottainak a támogatására is szükség van. A szünidôben elvégzett festésre és iskolarendezésre a helyi tanács biztosította az anyagot, Csiszér Albert helyi vállalkozó és Margit Levente vállalt el néhány osztályt, a többinek a felújítása pedig a szülôk kétkezi munkájának az eredménye. A takarításban pedig a szülôk mellett a tantestület tagjai, s a VII-VIII.-os diákok is alaposan kivették a részüket. Bartha Mihály polgármester valamint az iskolaigazgató örvendetesnek tartja, hogy több mint száz szülô válaszolt a felhívásra, s járult hozzá valamilyen módon az iskola most kezdôdött nagyszabású rendezéséhez. Reményeik szerint a példa ragadós lesz, s azok is, akik most távol maradtak, legközelebb bekapcsolódnak a munkába.
Bár 239 tanulója van az iskolának, amint Deák János szavaiból kiderült, a korábbi évfolyamokon mûködô párhuzamos osztályok mellett az idén csak egy elsô osztály indult 24 tanulóval. A tanári kar összetétele is megváltozott, nyugdíjba vonult a román, a magyar, a matematika valamint a testnevelés szakos tanár, s ez az elsô év az iskola történetében, hogy a románt érettségizett fiatal tanítja. Hogy miképpen valósul meg az új tanerôk beilleszkedése, azt az eredmények jelzik majd. Ezeken is szeretne változtatni Deák János, hisz míg 1999-ben a nyolcadik osztályt végzett tanulók 60, a tavaly csak a 40 százalékuk tette le sikeresen a kisérettségit.
Annak ellenére, hogy az igazgató szerint több a jó és közepes képességû diák, mint a gyenge, s a tanulók egy része sikeresen szerepelt a különbözô tantárgyakból szervezett vetélkedôkön.
– Derûlátó vagyok, s részemrôl mindent megteszek, hogy olyan körülményeket teremtsünk, amelyek kedvezôen befolyásolják majd a tanulmányi eredményeket is. Törekvésünk az, hogy a választott tantárgyak ésszerû kijelölése megtörténjen, s a meglévô felszerelést a diákok gyakorlati képzésére eredményesen használjuk fel. Jó jel számomra, hogy a falu az iskola mellé állt, mert szeretnének minél több jót hallani a munkánkról.
Deák János szavaihoz még csak annyit tegyünk hozzá, hogy jövôjét építi az a falu, amely úgy érzi magáénak az iskolát, hogy tesz is érte. Remélhetôleg a kalákáikról híres panitiak segítôkészsége az elkövetkezôkben sem lankad, s lendületük láttán a várt támogatás sem marad el.
Az RMDSZ marosvásárhelyi 7-es, 8-as körzetének szerdán délután, az Egyesülés-Unirea filmszínházban tartott lakossági fórumán csaknem kétharmadáig telt érdeklôdôkkel a terem, a város több körzetébôl is érkeztek választópolgárok – tudtuk meg Gál Éva megyei szervezési alelnöktôl. Jelen voltak néhányan a képviselô-jelöltek közül, így Kelemen Atilla megyei elnök, Borbély László államtitkár, Kerekes Károly képviselô és Makkai Gergely, a XIII-as körzet új jelöltje. A fórum elsô felében ôk szóltak az érdekszövetség munkájában mutatkozó eredményekrôl és beteljesületlenségekrôl, majd a jelenlevôk kérdéseire válaszoltak. A találkozó második fele a szórakozásé, vidámságé volt. A mûsorvezetô Nagy István színmûvész "államelnök- jelöltként" megtartotta saját választási beszédét. Fellépett a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria ökumenikus vegyes kar Hajdó Károly vezényletével, szintén onnan a római katolikus plébánia Jubilate nevû énekes-hangszeres ifjúsági csoportja, a megyei RMDSZ, a 7-es, 8-as és a 13-as körzet által támogatott Szivárvány Alapítvány, illetve a Hidegvölgyben mûködô Gyermeknevelô Központ gyermekegyüttese, melynek óvodás és elemista tagjai magyar, cigány és román nyelven énekeltek kedvvel, és ropták megkapó ügyetlenséggel színes cigánytáncukat, természetes módon vastapsot kivíva… Mint ahogy nem váratott magára a nyíltszíni taps akkor sem, amikor a minden pódiumon szeretettel fogadott Boróka néptáncegyüttes tagjai verbunkoztak, csárdásoztak.
De térjünk vissza néhány sorban arra, amit a képviselô-jelöltektôl hallhattunk. Kelemen Atillát a kampány során 51 település meglátogatása alkalmával szerzett tapasztalatai arról gyôzték meg, hogy az elôzô választások óta eltelt években erôsödött magyarságtudatunk. Feladat volt és marad az RMDSZ számára magyarságunk intézményesítése, nemzeti szimbólumaink és anyanyelvünk használatának elfogadtatása a hazai román társadalom által, továbbá a státusprobléma, az infrastrukturális tennivalók megoldása, beleértve a gazdaságilag egyre súlyosbodó állapotból való kilábalást. Borbély László: Mindenki tudja, hogy jogunk van az anyanyelven történô oktatáshoz is. Pillanatnyilag 19.000 magyar diák tanul az ország különbözô egyetemein (a létezô 60 román egyetem mellett helye lehetne egy magyarnak is!). Többet kell tennünk az 1996-ban ilyen vonatkozásban elindult folyamatban. Erôsítenünk kell ezt az intézményrendszert! Politikai programjának alapvetô meghatározója a környezetvédelem. Kettôs megfontolásból: Minden ember természetes igénye egészséges környezetben élni. Másrészt, a jelenlegi, elmarasztalható hazai állapotokon valóban jobbítanunk kell, mivel az uniós csatlakozás alapkövetelményei között e kérdés valóságos próbakônek bizonyul. Kerekes Károly az RMDSZ-nek hat évig az ellenzékben, illetve az utóbbi négy esztendôben a kormányzásban folytatott politizálása lehetôségeirôl és szerepérôl szólt lényeglátással. Megemlített néhány olyan intézkedést, melynek alkalmazása az RMDSZ-nek köszönhetô: a tanügyi, valamint a földtörvény jobbítása, különbözô egyházi javak visszaszerzése, egészségügyi törvény stb., beleértve történelmi sérelmeink orvoslásának is a lehetôségét...Az RMDSZ új színt hozott a kormányzásba. A másságával.
Mindent egybevetve: a felszólalók közül említették csaknem valamennyien: november 26-án a magyarság szavazatán múlik, hogy erôs, életképes parlamenti csoport képviselhessen bennünket a következô választási ciklusban is Románia parlamentjében.
A tordai országgyûlés (1568. jan. 6–13.) határozata, a lelkiismereti- és vallásszabadság törvénye értelmében egy új egyház született Erdélyben, a Dávid Ferenc-követôk egyháza, az unitárius. E név elôször a lécfalvi országgyûlés vallási határozatában fordul elô. A marosvásárhelyi 1571-es országgyûlés után, mely megerôsítette a tordai országgyûlés határozatát, Erdély lakosságának nagy része egyistenhívônek, unitáriusnak vallja magát. János Zsigmond halála után, valamint az ismert XVI. és XVII. századi események hatására (katolikus és református fejedelmek következnek János Zsigmond után) az unitáriusok lélekszáma csökkent. Mind kevesebben merik magukat Dávid Ferenc hitén levôknek vallani. A marosvásárhelyi országgyûlés után a város lakossága unitárius lesz, de rövid idôn belül (a református hit terjedésével az unitáriusok száma csökken, szerk. megj.) kiszorulnak a városból és Marosszentkirályon élnek szervezett egyházi életet. Az unitárius reformáció kezdetétôl feltételezhetôen templomuk és iskolájuk volt. A marosszentkirályi jegyzôkönyvek tanúsága szerint az egyházközségnek nagy földbirtoka volt. Az 1701-ben épült templom kazettás mennyezetén az építô bözödi Asztalos Ádám felírta, hogy ez idôben az iskola unitárius rektora Ernyei Gyepes János. A marosszentkirályi egyházközség leányegyházközsége volt a marosvásárhelyi. Kezdetben beszolgáló lelkész látja el a szolgálatokat, majd 1839-tôl közös lelkésze van a két egyházközségnek Kelemen István személyében. A szentkirályi hívek száma lassan csökken, épületeiket nem tudják fenntartani. A lelkész ekkor Kelemen Albert. Igény van arra, hogy Marosvásárhelyen is épüljön unitárius templom. Az elsô templom építését elôsegítette két jótevô, Dersi János és Biás István adománya. A templom 1869–70-ben épült fel a Szent Miklós és Fazakas utcák sarkán (ma leíró- és másolóiroda mûködik benne). 1895-ben önállósodik az egyházközség, anyaegyházközség lesz, és megválasztja elsô lelkészét, Kelemen Albertet. A keblitanács 1873-ban alakult meg.
Kelemen Albert halála után a lelkész ifj. Rédiger Géza, majd 1926-tól Halmágyi János esperes- lelkész. Ekkor már az egyházközség lélekszáma is megnôtt. Szükség volt egy nagyobb templomra. Dr. Bernády György felajánlotta a Városháza és Kultúrpalota melletti parcellát templom, lakások, irodák számára. Azt kérte, hogy az unitárius központ hasonlítson a Városházához és a Kultúrpalotához. A terv sajnos nem valósult meg, de egy új templom építése egyetemes unitárius ügy lett.
Az új templom tervét Patrovits Kálmán mérnök készítette és az építést a jelenlegi Bolyai utca 13. sz. alatt az 1929. június 28-án tartott alapkô-letételi ünnepéllyel, hivatalosan megkezdték. Egyházi beszédet Halmágyi János esperes-lelkész, alapkôletételi beszédet dr. Fekete Gyula építôbizottsági elnök mondott. Az építôbizottság tagjai: Lôrinczy Zsigmond, Zsákó Kálmán, dr. Barabássy Albert, id. Marosi János, dr. K. Nagy Elemér, Varga Béla. Építômester Bustya Lajos, a csatornázási és vízvezetési munkálatokat Nagy Károly utóda, Oláh Róbert végezte, a villanyszerelési munkákat Kilyén Sándor villanyszerelô, egyházközségi keblitanácsos. Munkavezetô Lénárt Imre volt. A tényleges munkálatok 1929. júl. 17-én kezdôdtek el és 1930. júl. 20-án a templomot felszentelte dr. Boros György püspök. Az egyházközség az egyetemes egyház, az ismert és ismeretlen jótevôk, a lelkes hívek segítségével egy év alatt felépítette az impozáns templomot, mely a Bolyai utca egyik büszkesége. A templom építési költsége 2,5 millió lej volt. Az úrasztalát Zsigmond József és neje, az orgonát 1940-ben Bustya János adományozta.
Megemlítem, hogy hála istennek még él Simonfi József, aki inasként dolgozott a templom építésénél és mestermunkája volt az egyik földszinti ablak mûkôkerete. Az egyházközség többször javíttatta a templomot, pl. 1976-ban, amikor Zsinatot tartott itt az unitárius egyház. Ez évben Isten és segítôkész emberek hozzáállásával a 70 éves templomot kívül-belül felújíttattuk. Maradandót alkotott az egyházközség, mert az épülô templom mellett a régire is volt gondja.
A millennium évében, november 18-án tartott ünnepélyünkre szeretettel várjuk híveinket, a városban még élô, a templomnál egykor dolgozó mesterembereket és minden, velünk együtt ünnepelni akaró testvérünket.
November 22-én kezdôdik az Alter-Native fesztivál
Írtuk Durst György producerrel készült interjúnkban, hogy az idei Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm- fesztivál elôválogatására mintegy 19 országból közel 200 versenyfilm érkezett, tulajdonképpen öt kontinens filmalkotásaiból áll össze a VIII. Alter-Native versenyprogramja. Sajnálatos, hogy az egyébként mindig jelen levô, kiváló filmekkel benevezô volt Szovjetunió országaiból az idén egyetlen filmet sem láthatunk.
Most már biztosan beharangozható: november 22-én este 6 órakor kezdôdik a fesztivál a Kultúrpalota nagy- és kistermében, különféle programokkal. Tegnap tájékoztatott a fôszervezô MADISZ – Bánhidi Emese szóvivô, Tatár Béla, Sipos Levente –, hogy a versenyprogramba 45 filmet válogattak be, így a tizenkilencbôl tizenegy ország van képviselve a fesztiválon. Értesíthetjük egyben a közönséget, hogy olyan romániai és magyarországi játékfilmeket is láthatnak esténként, amelyeket eddig még sem a televízióban, sem a moziban nem vetítettek. Néhány rendezô nevét és filmjét megemlítjük itt: Szôke András: Helyfoglalás, avagy a mogyorók bejövetele (1999); Fonyó Gergely: Kelj fel Jancsi (1999); Andrei Blaier: A birodalom hamvai között (1976); Marius Barna: Harc a konyhában (2000); stb. A játékfilmek és rövidfilmek mellett animációs filmeket is vetítenek, a Kecskeméti Animációs Központ jóvoltából.
Ami a fesztivál technikai részét illeti, jó hír, hogy a tavalyihoz viszonyítva minôségi elôrelépés is történt: a kisteremben is vászonra vetítenek, a nagyterembe kifeszítô keretet szereltek, talán nem lesz zavaró hullámzás a vásznon. A fesztivál költségvetése egyébként 500 millió lej, támogatásokról is szó van különféle hazai minisztériumok, kirendeltségek, hazai és külföldi alapítványok, megyei és a városi tanácsok, cégek, intézmények részérôl.
A fesztiválra egy napi belépô 20 ezer lej, és 60 ezer lej fejében az egész rendezvényre érvényes bérlet is váltható.
Tíz egyetemi központból 150 egyetemistát várnak Marosvásárhelyre az Oktatásügyi Minisztérium és a Marosvásárhelyi Egyetemisták Kultúrháza által második alkalommal szervezett Egyetemisták Országos Szatíra- és Humorfesztiváljára. Vasile Urzica, a Marosvásárhelyi Egyetemisták Kultúrházának (volt Mihai Eminescu Ifjúsági Ház, Nicolae Grigorescu utca 19. szám) vezetôje tegnap sajtótájékoztatón számolt be a ma kezdôdô, háromnapos rendezvénysorozat programjáról: a gyulafehérvári, bukaresti, brassói, kolozsvári, iasi-i, petrozsényi, pitesti-i, ploiesti-i, szebeni, temesvári egyetemisták házának tagjai érkeznek ma délelôtt Marosvásárhelyre. A jelentkezôk három területen – irodalmi alkotás, karikatúra, színház – mérhetik össze tudásukat, tehetségüket. Legtöbben mókás rajzokkal és vidám jelenetekkel neveztek be, kevesebb volt az érdeklôdô a rövid próza, paródia, az irodalmi alkotás területén. Az érdeklôdôk ma este hét órától, valamint szombaton délután két órától a nagy elôadóteremben díjmentesen tekinthetik meg az egyéni és csoportos vidám jeleneteket, pantomimeket, komikus táncokat. A karikatúra-kiállítás megnyitója szombaton 10 órától lesz a kultúrház elsô emeleti termében. A fesztivál támogatói által biztosított díjakat szombaton este hét órától osztjuk ki. A zsûri tagjai, a tavalyi évhez hasonlóan, megyeszékhelyi írók, színészek, karikaturisták. A jelentkezések alapján elmondhatom, hogy idén nagyobb volt az érdeklôdés a fesztivál iránt, s reméljük, az elsôhöz hasonlóan tartalmas és hasznos idôtöltést biztosít a résztvevôknek, nézôknek egyaránt – mondta Vasile Urzica.
* A gernyeszegi RMDSZ-szervezet november 18-án, szombaton 17 órától lakossági fórumot szervez a helyi kultúrotthonban.
A fórumon részt vesz dr. Kelemen Atilla képviselôjelölt, Virág György, a megyei tanács elnöke és Burkhardt Árpád alprefektus.
* Az ádámosi RMDSZ-szervezet november 18-án, szombaton 16 órától lakossági fórumot szervez a helyi kultúrotthonban, 17.30 órától a sövényfalvi régi iskolában, és 19 órától a királyfalvi iskolában.
A fórumon részt vesznek a képviselô-jelöltek.
* Az ákosfalvi RMDSZ-szervezet november 18-án, szombaton 19 órától lakossági fórumot szervez a helyi kultúrotthonban.
A fórumon részt vesznek: Kerekes Károly, Makkai Gergely és Dávid Csaba képviselô-jelöltek.
* A régeni RMDSZ-szervezet kampányzáró szüreti bált szervez november 18-án este 8 órától a radnótfáji kultúrotthonban.
Meghívott: dr. Kelemen Atilla képviselôjelölt, Virág György, a megyei tanács elnöke és Burkhardt Árpád alprefektus.
Minden érdeklôdôt szeretettel várnak.
Szerda este Bölöni László szövetségi kapitány ifjoncokkal telitûzdelt kerete 2-1 arányban legyôzte Jugoszlávia együttesét. Bár a mérkôzés hivatalosan barátságos titulatúrával zajlott, ezúttal lényegesen több volt annál. A csapatnak nyernie kellett, mi több, jól kellett játszania ahhoz, hogy a közvélemény ismét bízzon a kapitányban, s kerete képességeiben.
Egy nemzedékváltás sohasem könnyû, a mostani pedig fokozottan nehéznek ígérkezett, hisz nem csupán új csapatot kell építeni, de féken kell tartani a különbözô baráti és érdekcsoportocskák lehetséges támadásait is, miközben – természetesen – az eredménynek sem kell elmaradnia.
Utólag ideálisnak mondható, hogy éppen Jugoszlávia volt az ellenfél. Erôs csapat, amely mindent megtett azért, hogy ne kapjon ki, itt-ott a rúgdosódástól sem riadt vissza, melyet azonban mégis sikerült Denis Serban és az elsô válogatott mérkôzését játszó Barcauan góljaival legyôzni.
Bölöni tehát sikeresen vette az elsô akadályt a csapat újjáépítésének útján, s nem elsôsorban a gyôzelem, hanem a mutatott játék alapján bizonyította, hogy bírálóinak, akik edzôi képességeit kétségbe vonták, nincs igazuk.
Ugyancsak szerdán, Szkopjéban, Magyarország csupán egyetlen félidôt játszott a házigazda Macedónia ellen. A sûrû köd miatt félbeszakadt találkozón Bicskei Bertalan csapata – melyben helyet kapott a nagyváradi születésû Vasile Miriuta is – 1-0 arányban vezetett Fehér góljával.
Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezetô elnök, az Országos Kampánystáb elnöke, Frunda György államelnökjelölt, valamint Borbély László államtitkár ma Nagyváradra látogatnak, ahol részt vesznek az RMDSZ Bihar megyei szervezetének a sportcsarnokban, 18 órától tartandó kampányzáró rendezvényén. Ezt megelôzôen a szövetség tisztségviselôi sajtóértekezletet tartanak a polgármesteri hivatalban, valamint meglátogatják a nagyváradi Ady Endre Gimnáziumot. Másnap, november 18-án Markó Béla szövetségi elnök Érmindszenten folytatja a kampánykörútját, ahol 11 órakor részt vesz az Ady Endre emlékére rendezett ünnepi rendezvényen.
Román fôkonzulátus Montenegróban
Románia fôkonzulátust nyit a montenegrói Podgoricán, nyilatkozták diplomáciai források a MEDIAFAX hírügynökségnek. A podgoricai lesz az elsô román konzulátus a Szerbiából és Montenegróból álló jugoszláv föderáció egyik köztársaságában. A konzulátusnak hat alkalmazottja lesz, beleértve a mûszaki- adminisztratív személyzetet is.
Nincs válasz a fertôtlenítésre
A magyar külügyminisztérium mindeddig nem kapott magyarázatot a román kormánytól a közös határszakaszon zajló fertôtlenítési eljárás okáról – közölte Horváth Gábor külügyi szóvivô. A gyulavarsándi határátkelônél november 3- án kezdték meg minden elôzetes értesítés nélkül a Magyarországról belépô valamennyi jármû fertôtlenítését. A bukaresti magyar nagykövetség elôbb november 6-án kért jegyzékben magyarázatot, majd néhány nappal késôbb hasonló okból bekérették a külügyminisztériumba Románia budapesti nagykövet is. Horváth Gábor elmondta: a román kormány mindeddig nem szolgált magyarázattal a közös határszakaszon zajló, minden gépkocsira kiterjesztett fertôtlenítési akcióról.
Lejárt az MVSZ-ultimátum határideje
Lejárt a határideje szerdán annak az ultimátumnak, amely szerint törölni kell a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) soraiból azokat az MVSZ- elnökségi tagokat, akik november 15-ig nem voltak hajlandók felvenni a munkát a világszövetség elnökségében – tudatta Király Zoltán, az MVSZ budapesti elnöke az MTI-vel. Közleményében emlékeztet arra, hogy a megyei elnökök októberi értekezletén visszautasították a világszövetség munkáját bojkottáló 12 elnökségi tag magatartását. Egyúttal megállapították, hogy a bojkottálók olyan helyzetet teremtettek, amely lejáratja az MVSZ-t a nyilvánosság elôtt és ellehetetleníti a világszövetség mûködését.
Az egykor a Ceausescu család tulajdonában levô javakat internetes árverésen fogják árusítani, amelyet az Állami Protokoll Örökségét Felügyelô Egyedáruság (RAAPPS) rendez november 20. és december 4. között, jelentették be sajtóértekezleten az RAAPPS képviselôi. A www.apps.ro címen zajló on-line árverés 150 tárgyat ajánl megvételre, ezeknek többsége (81) ruhanemû. A diktátor utolsó sapkájának kikiáltási ára 41.400 lej. Kalapács alá kerül a Palota Teremben zajló RKP-kongresszusokon kifüggesztett, fából készült címer is, ennek ára 47,6 millió lej. A Ceausescu család utolsó gépkocsija, egy Renault 25-ös, 113.960.000 lejes kikiáltási áron kerül árverésre. Eladó még két abrosz is, amelyet a Palesztin Felszabadítási Szervezet, valamint Todor Zsivkov bolgár kommunista vezér ajándékozott Ceausescunak. A márkás tárgyak gyûjtôi a diktátorházaspár egykori tulajdonát képezô korabeli divattermékeket vásárolhatnak, köztük egy pár Christian Dior nevével fémjelzett nôi cipôt is, amelynek kiindulási ára 414.400 lej.
Bombavetésekkel védik a Kurszk nyugalmát
Az orosz haditengerészet szerdán mélyvízi bombákat dobott le a Barents-tenger fenekén fekvô Kurszk körzetében, s valószínûleg a jövôben is sor kerül ilyen akciókra, amelyek részét képezik az orosz atom-tengeralattjáró védelmének. Ezt az orosz Északi Flotta vezérkara közölte, hangsúlyozva, hogy a hajó által végzett bombavetésrôl – amelyet szerdán észleltek a norvég szeizmográfusok, csaknem negyven robbanást regisztrálva – a nemzetközi elôírásoknak megfelelôen elôzetesen tájékoztatták a halászflottákat és más érdekelt szervezeteket. A murmanszki parancsnokság egyben közölte, hogy a Kurszk jövô nyárra tervezett kiemeléséig lesznek még ilyen bombavetések, s a tengeralattjáró felett állandó ôrszolgálatot tartanak az orosz hadihajók.
ENSZ-egyezmény a szervezett bûnözés visszaszorítására
Az ENSZ Közgyûlése szerdán elfogadta azt az egyezményt, amelynek célja, hogy javítsák a nemzetközivé vált szervezett bûnözéssel szembeni fellépés összehangoltságát a 189 tagország között. A világszervezetnek ez az elsô egyezménye a szervezett bûnözés ellen, és a közgyûlés egyhangúlag fogadta el. A hozzá csatlakozó országok vállalják, hogy összehangolják a szervezett bûnözés és a korrupció elleni törvényeiket, fellépnek a pénzmosás ellen és egyszerûbbé teszik kiadatási eljárásukat. Vállalják azt is, hogy jobban gondoskodnak a bûnbandák ellen valló tanúk védelmérôl, és ezekben az ügyekben pénzügyileg segítik a szegény tagországokat.
Földrengés és szökôár Pápua Új-Guineában
A Richter-skála szerinti 8-as erôsségû földrengés rázta meg csütörtök délután a csendes-óceáni Pápua Új- Guinea térségét. A rendkívüli erejû rengést szökôár követte, de annak erejérôl és áldozatokról nem érkezett jelentés. A szökôár elsô hullámai helyi idô szerint késô este (közép-európai idô szerint 10 óra 35-kor) érték el a szigetország partjait, a fôváros Port Moresbytôl ezer kilométernyire északkeletre, és megrongáltak egy tengerparti bevásárlóközpontot és több más épületet. Az elsôként érintett két településsel, Rabaullal és a közeli Kokopóval megszakadt minden kapcsolat. A pápua új-guineai hatóságok azonnal szökôárriadót rendeltek el, lakóhelyük elhagyására utasítva a mélyebben fekvô települések lakóit, miután 1998-ban egy hasonló cunami kétezer halálos áldozatot követelt az ország északi felén.
A Kitzsteinhornra vezetô gleccservasút szombati tragédiájának helyszínén még egy testet találtak, s úgy vélik, hogy a kiégett szerelvény alatt három további áldozat van, azaz a halottak száma a hivatalos adatokkal ellentétben elérheti a 159 személyt – ezt az értesülést közölte csütörtökön a Neue Kronen Zeitung címû bulvárlap. A hivatalos közlés szerint még szerdán mind a 155 áldozat földi maradványait elszállították a helyszínrôl a salzburgi törvényszéki orvostudományi intézetbe. A rendkívül nehéz körülmények között zajló kiemelési munkálatok azonban tovább folynak: amint a bûnügyi technikusok befejezik munkájukat az alagútban, elviszik onnan a törmelékeket is, és még jó néhány hónapig konténerben ôrzik az esetleges további kutatások céljára.
November 19-én, vasárnap 11 órakor Szovátán a volt bölcsôde épületében átadják az új városi kórházat. Az avatóünnepségen részt vesz Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, dr. Kelemen Atilla megyei elnök, Virág György, a megyei tanács elnöke, dr. Panturu Ileana, a Közegészségügyi Igazgatóság igazgatója, dr. Benedek Imre reformügyi igazgató, Kacsó Márton, az Egészségbiztosítási Pénztár helyettes vezérigazgatója és a helyi önkormányzat vezetôi. Az egészségügyi minisztérium, a megyei tanács valamint a helyi önkormányzat hozzájárulásával létrehozott 25 ágyas kórházat dr. Kovács Attila vezeti.
23,5 milliárdos adósság a hôszolgáltatóknak
A megyei tanács és a prefektúra által végzett felmérések szerint Maros megyében a lakosság, a gazdasági egységek és az intézmények a ki nem fizetett hôenergia- számlák miatt 23,5 milliárd lej adósságot halmoztak fel (késedelmi kamat nélkül). A legnagyobb elmaradásuk – 21,2 milliárd lej – a lakótársulásoknak van. A gazdasági egységek 670,5 millió, a kórházak és iskolák 1,6 milliárd lejjel adósak. A marosvásárhelyi Energomur, a segesvári SCAPA Termic, a szászrégeni Lakás- és Községgazdálkodási Vállalat, a dicsôszentmártoni Közüzem Rt., a marosludasi Secom Rt., a szovátai Hôszolgáltató Krt. saját szolgáltatóikkal szembeni adósságai közel 44 milliárd lejt tesznek ki.
Még nem lehet benyújtani a kéréseket
A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalhoz még nem lehet benyújtani a fûtéspótlék- kéréseket. Sem a gazdasági, sem a községgazdálkodási igazgatóságra nem érkezett meg az a Hivatalos Közlöny, amely a vonatkozó kormányrendeletet tartalmazza. A kérvényezô típusnyomtatványok sem készültek még el. Gál Imola igazgató tájékoztatott, hogy tavaly az önkormányzat a távfûtéses tömbházak szerényebb jövedelmû lakóinak erre a célra 3,2 milliárd lejt fizetett ki. Idén ez az összeg körülbelül 4,5 milliárd lesz, mivel az egy fôre esô minimális nettó családi jövedelmi plafont egymillió lejben szabták meg.
Az Erdélyi Múzeum Egyesület marosvásárhelyi fiókja és Orvostudományi Szakosztálya a magyar tudomány napja alkalmából ma 17 órakor megemlékezô ülést tart a belvárosi római katolikus plébánia Deus Providebit Ifjúsági Házának földszinti elôadótermében. Az ülésen a következô elôadások hangzanak el: Brassai Zoltán orvosprofesszor: 175 éves a Magyar Tudományos Akadémia; Pál-Antal Sándor fôlevéltáros: A hazai magyar történetírás ma; Feszt György orvosprofesszor: Id. és ifj. Jancsó Miklós - két magyar orvostudós; Kiss Elemér matematikaprofesszor: A két Bolyai és a Magyar Tudományos Akadémia; Balás Árpád földrajztanár: Tuloghdi János, a földrajztudós.
Az RMDSZ marosszentkirályi szervezete jelentôs mennyiségû élelmet juttatott a Szivárvány Alapítványnak, amely a hidegvölgyi gyermeknevelô központot mûködteti. A gyûjtést Gál Éva, a megyei szervezési alelnök kezdeményezte. Az adomány Nagy Margit, a marosszentkirályi szervezet elnöke, a választmány tagjai és az utcafelelôsök adományaiból került ki, amely több zsák krumpliból, búza- és kukoricalisztbôl, más alapélelmiszerekbôl és gyümölcsbôl áll. Az élelmiszereket kedden adták át a Hidegvölgyben.
A marosvásárhelyi unitárius egyházközségben november 18-án, szombaton 11 órakor hálaadó istentiszteletet tartanak a Bolyai téri templom építésének 70. és az egyházközségi dalárda megalakulásának 30. évfordulója alkalmából. Igét hirdet dr. Szabó Árpád unitárius püspök, aki felszenteli a hajdúszoboszlói Oborzil Gyula és Nagy Rózsa által adományozott két harangot is.
Ma délután 6 órakor újabb kiállítás nyílik a marosvásárhelyi Bernády Házban. Kézdivásárhelyi vendégek mutatkoznak be, a köztéri szobrairól és plakettjeirôl jól ismert Vetró András szobrászmûvész és Vetró Bodoni Zsuzsa grafikus, aki ugyancsak gyakran állított ki Háromszék határain túl is. A mûvész házaspár újonnan született munkáiból hoz válogatást a megyeközpontba.
Millenniumi történelemóra Szovátán
A Bernády Közmûvelôdési Egylet és a 2- es Számú Általános Iskola szervezésében tartják a Millenniumi történelemóra elnevezésû rendezvényt, szombaton 10 órától, a polgármesteri hivatal nagytermében. A millenniumról Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi fôlevéltáros tart elôadást, Márton Béla tanár pedig a magyarság tárgyi népmûvészetérôl beszél. Márton Levente bemutatja a honfoglaló magyarság öltözetét és fegyvereit. Fülöp Judit, az Intermezzo kamarakórus karnagya régi magyar népdalt tanít. A hetedikes diákok honismereti vetélkedôn vesznek részt. A belépés ingyenes.
Változatlanul szennyezett a Maros
A marosvásárhelyi Környezetvédelmi Kirendeltség által november 9-15. között végzett mérések alapján, a STAS-határértékhez viszonyítva, Marosvásárhely térségében tiszta volt a levegô. A Maros vizében Marosvásárhely felett nem észleltek határérték- túllépést. Marosvásárhely alatt és Maroscsapónál a vízben magasabb ammónium- és nitrátion-koncentrációt mértek a megengedettnél.
SZOMBATH ERZSÉBETNEK, a dolgos kezû feleségnek Marosvásárhelyre, a Rozmaring u. 10/13. sz. alá névnapja alkalmából sok örömet, boldogságot és minél hamarabbi gyógyulást kíván férje, fia, leánya és azok családjai. (15559)
FORINTOT, tört aranyat, arany ékszert vásárolok (82.000—137.000 lej/g). Tel. 094-991-175. (14720)
ELADÓ garázs a Tudorban, a posta mellett. Tel. 121-552 vagy 141-581. (15651)
ELADÓ vitrines tévéasztal. Érdeklôdni 18-21 óra között a 256-364-es telefonszámon. (15633)
ÓCSKAVASAT, fémhulladékot vásárolunk. Kérésre a szállítást is biztosítjuk. Béke utca 64. sz. Tel. 218-720, 092-529-642. (15129)
SZUPEROLCSÓN, garanciával új, használt számítógépek, számítógép-alkatrészek eladók. Tel. 168-873, 094-843-920. (14957)
ELADUNK homologált pénztárgépeket, elektronikus mérlegeket, PC számítógépeket, nyomtatókat és pénzszámoló gépeket. Tel. 164-072, 169-334, 444-862. (14237)
ELADÓK új import gázkonvektorok 2 év garanciával, részletre is. Tel. 255-962. (15366)
OLCSÓN eladók új MTB biciklik, szánkók, kagylók, konvektorok — használtak is —, sílécek. 1989. December 22. utca (November 7) 113. sz. (14193)
Nyugati és Dacia alkatrészek alacsony árakon az ORION AUTO üzletben (VW, Opel, Daewoo). Iuliu Maniu u. 35. sz. (Hadsereg téri bejárat). Tel. 160-092. (5626965)
ELADÓ egy régi, háromajtós ruhásszekrény és egy 4,1 kW-os, benzines áramgenerátor. Tel. 211-407. (15510)
ELADÓ U650-es traktor ekével, nagyon jó állapotban. Tel. 576-250, 18-20 óra között. (15579)
ELADÓ minôségi fehérbor. Tel. 254-902. (15330)
VESZEK BMW, Zundapp vagy Simson, 250 cm3-es veterán motorbiciklit. Tel. 094-855-425, 065/256-349. (15363)
ELADÓ német márkájú rajztábla. Érdeklôdni a 165-511-es telefonszámon 17-21 óra között. (14780)
ELADÓ diófurníros szobabútor, kanapék, fotelek, asztalok, könyvszekrény, olajos kalorifer, fali mérleg, végleges szôrtelenítô, 42-es irhabunda, hifitorony. Tel. 133-698. (15428)
ELADÓ kis és nagy új vízmelegítô,Junkers autogájzer, 2 db gázas melegítô, ugyanitt kiadó vagy eladó 3 szoba- összkomfortos magánlakás külön udvaron, pince és a garázs külön is kiadó. Tel. 161-573. (15511)
ELADÓ 87 ár, 48 ár és 46 ár föld a Kövesdombon. Tel. 165-953. (15538)
ELADÓ esztergapad, fúrógép, Scheier dob, nagy és kisebb elszívó öntödébe vagy kovácsmûhelybe, különbözô kokillák. Tel. 217-126, délután. (15540)
ELADÓ Ariston Turbo hôközpont 2-5 szobás tömbházlakásba, 1.300 DM. Tel. 211-170. (15564)
ELADÓK hûtôszekrények, fagyasztók, kombinált hûtôszekrények, hûtôvitrinek, fagyasztóládák, automata mosógépek, színes tévék. 1 év garancia, ingyenes hazaszállítás. Marosvásárhely, Gyár u. 15. sz. Tel. 218-314. (14653)
ORVOSSÁGOK eladók elônyös áron: Panangin és Cavinton. Tel. 211-820. (5626763)
SÜRGÔSEN eladó 10 ár kert Udvarfalván kúttal és bódéval. Tel. 137-377. (15513)
VESZEK forintot elônyösen. Tel. 147-673, 094-511-670. (15528)
ELADÓ gyerekágy olcsón. Tel. 256-743. (15581)
ELADÓK: 1 ha cserefa erdô Marosvásárhelyen, 36 ár beltelek a Somostetôn, 200 literes cserefa káposztáshordó, inox és bronz szôlôprés, antik kétsúlyos falióra, 2 db karikagyûrû – 11 g, 1 db antik ezüst karperec – 30 g, 5 kg krómozott hajtószíj. Tel. 216-123. (15589)
ELADÓ Révai lexikon sorozat. Tel. 124-307. (15591)
ELADÓ Vesta fôzôkályha. Tel. 127-725. (15592)
ELADÓK szarvasagancsból készített bútorok. Tel. 215-833. (15601)
ELADÓ 1989-es kiadású, kombi, metallizált kék Opel Kadett 1,3 i; 1991-es kiadású metallizált szürke, 1800 cm3-es Mitsubishi Galant; fogászati székegységek: Unit Dentar, Siemens és Emda. Tel. 165-720, 20-22 óra között. (15610)
ELADÓK új konvektorok a legolcsóbban, egy év jótállással, továbbá sílécek, jégkorcsolyák, szobamelegítôk, inoxkagylók, csaptelepek, vízmelegítô bojlerek bô választékban. Érdeklôdni a 147-635, 094-808-687-es telefonszámokon. (15454)
ELADÓK gázkonvektorok, központi fûtésnek kazánok, autogájzerek, kaloriferek. Tel. 215-424, 215-521, 092- 404-679. (15066)
ELADÓ kézi vízpumpa (kútpumpa). Dezrobirii u. 1. sz., Havadi. Tel. 138-071. (15628)
ELADÓ vadonatúj, 3 CD-s Samsung hifitorony. Tel. 095-316-948. (15634)
ELADÓ áron alul Chinotal (400 mg-os), 100 db, érszûkületre. Tel. 163-526. (15646)
VESZEK Albalux 7 mosógépet centrifugával. Tel. 125-156. (15668)
ELADÓ jutányosan Andronon (Androcur) prosztatagyógyszer. Tel. 578-308. (15669)
ELADÓ tövisi cserép gyári áron. Tel. 133- 086, 095-600-709. (5626991)
VESZEK 850-es Fiatot kitûnô állapotban. Tel. 124-470, 095- 073-208. (15677)
ELADÓ 28 ár beépíthetô telek Udvarfalván. Érdeklôdni Udvarfalván, a 157. sz. alatt, naponta 16-20 óra között. (15703)
ELADÓ 1200-as Lada nagyon jó állapotban, húzóhoroggal, 100.000 km alatt, kétévi mûszaki ellenôrzéssel. Érdeklôdni a 213-519-es telefonszámon. (15707)
ELADÓK fából készült ringó bababölcsôk. Érdeklôdni az 578-485-ös telefonszámon. (15708)
18 KARÁTOS arany eladó. Tel. 121-934. (15710)
ELADÓK Philips, Telefunken színes televíziók. Tel. 127-224. (15713)
ELADÓ 50 liter szilvapálinka. Cím: Libertatii u. 109/8. sz. (15714)
FÁBÓL KÉSZÜLT játékok; szoba- és konyhabútor, babakocsi, bölcsô, szobahinta, Dacia üléshuzat és csomagtartó eladó. Tel. 160-694. (15716)
ELADÓ felújított 1310-es Dacia. Kiadó központi fekvésû, 2 nagy szoba-összkomfort, csendes tevékenységre. Tel. 122-487, 15-22 óra között. (15718)
ELADÓ feldarabolt tûzifa. Tel. 123-124. (15719)
ELADÓ egy íróasztal és egy kétszemélyes új paplan. Tel. 138-952. (15720)
ELADÓ egy szabó-varrógép és S100-as Skoda. Tel. 126-765. (15721)
FORINTOT vásárolok elônyösen. Tel. 123-714, 095-118- 109. (15722)
ELADÓ sürgôsen 2 db kihúzható fotel és 1 kihúzható kanapé. Tel. 161-815, délután. (15723)
ELADÓ betontégla. Tel. 162-935. (15726)
ELADÓ 15 m2-es szétszedhetô garázs (elszállítással). Érdeklôdni 14-16 óra között a 137-282-es telefonszámon. (15727)
RAKLAP eladó. Tel. 094-478-008. (5626999)
SÜRGÔSEN eladó, bérbe adó emeletes új ház, szintenként is,garázsokkal, a központban, azonnal beköltözhetô. Eladó Ilefor-bútor. Tel. 165-112. (15394)
KIADÓ igényesnek felújított, 3 szobás ház rendezett udvarral, garázzsal, a Hóvirág utca 18. sz. alatt. (14571)
ELADÓ magánház. Tel. 167-555. (14048)
ELADÓ 2 szobás, II. osztályú, II. emeleti tömbházlakás a November 7 negyedben igényesnek. 13.500 DM. Alkudható. Tel. 212-008, 211-612. (15166)
ELADÓ ház Szentpálon, a 45. szám alatt. Tel. 440- 884. (15117)
ELADÓ központi, új, luxus tömbházlakás: 3 szoba, 2 fürdôszoba, IV. emeleten (8-ból), az Iskola u. 15. sz. alatt. Ára: 40.000 DM. Érdeklôdni a 211-538-as telefonszámon 16 óra után. (15349)
ELADÓ 2 szoba-összkomfortos magánház 5 ár kerttel a Kornisa negyedben. Tel. 130-639. (15483)
ELADÓ ház 15 ár területtel Sáromberkén. Tel. 217-073. (15505)
ELADÓ családi ház 25 ár kerttel, 5 gázégôvel, Erdôszentgyörgyön, a Rózsa u. 39. sz. alatt. Tel. 162-156, 125-248, 165-346. (15515)
ELADÓ ház Nyárádmagyaróson, a 193. sz. alatt. Érdeklôdni Nyárádmagyaróson. (15578)
KIADÓ 2 szoba-összkomfortos, bútorozott, udvaros magánlakás a belvárosban, nemzetközi telefonnal. Tel. 164-585. (15594)
FIATAL CSALÁD bérelne házat Marosszentgyörgyön, Ernyében vagy Sáromberkén. Tel. 210-657. (15595)
ELADÓ Nyárádszereda központjában 40 ár területen ház gazdasági épülettel – gáz, víz, kábeltévé, nemzetközi telefon. Tel. 576-187. (p.)
ELADÓ 2 szobás tömbházlakás a Budai negyedben. Tel. 167-439, 095-786-816. (15527)
KIADÓ telefonos, bútorozott garzon a Grand Hotel mellett, hosszú távra. Tel. 094-546-866, 166-200, 17-22 óra között. (15615)
ELADÓ kertes ház Somosdon, a 110. sz. alatt. Tel. 121-233. (15627)
ELADÓ ház Ernyében; szoba- és konyhabútor, egy fôzô-sütô olajkályha. Tel. 210-165. (15637)
ELADÓ Pókában a 26. sz. alatti családi ház melléképületekkel és nemzetközi telefonvonallal. Érdeklôdni a 126-410-es telefonszámon, munkanapokon 13-15 óra között. (15638)
ELADÓ sürgôsen magánház: 3 szoba, melléképületek + 12 ár terület. Alkudható ára: 380 millió lej. Érdeklôdni Marosvásárhelyen, a Remeteszeg u. 10. sz. alatt. (15640)
KIADÓ egy szoba az egyetem környékén egy lánynak. Tel. 219-093. (15649)
KIADÓ kétszobás tömbházlakás a November 7 negyedben. Tel. 256-790 vagy 094-831-382. (15666)
KIADÓ kétszobás tömbházlakás igényesnek. Tel. 143-361. (15667)
KIADÓ hosszú távra egy bútorozatlan, vízórával, telefonnal és kábeltévével felszerelt garzonlakás a Kövesdombon. Tel. 094-544-746. (15672)
SÜRGÔSEN vásárolnék 2-3 szobás tömbházlakást. Tel. 163-247, 094-556-385. (15247)
ELADUNK lakásokat a piaci ár alatt. Tel. 164-448, 166-727. (5626699)
SÜRGÔSEN vásárolunk tömbházlakásokat közbeesô emeleteken vagy földszinten. Tel. 164-448, 166-727. (5626699)
VESZEK szolid, 3-4 szobás magánházat csendes, központi övezetben. Tel. 169-156, 18-22 óra között. (15289)
ELADÓ háromszobás ház a Kôrösi Csoma Sándor utcában. Tel. 250-937. (14764)
SÜRGÔSEN eladó 2 szobás tömbházlakás II. emeleten, vízórával, teljesen felújítva, garázzsal a tömbház alatt. Ára: 20.000 DM. Tel. 255-415, 094-796-413. (15577)
SÜRGÔSEN eladó garzon a Kárpátok sétányon, az 51/9. sz. alatt. Tel. 095-582-492. (15584)
ELADÓ 8 lakrészes tömbházban, a központban – Ion Creanga u. 7. sz. –, I. emeleten, 4 szoba-összkomfortos luxuslakás csempefûtéssel, 140 m2. Alkalmas orvosi rendelônek, ügyvédi irodának, csendes foglalkozásra. 40.000 DM. Tel. 215-562, 14-20 óra között. (15583)
ELADÓ emeletes magánház a Rodnei u. 39/A sz. alatt. Tel. 095-864-754. (15644)
ELADÓ 3 szobás, VIII. emeleti tömbházlakás a Kövesdombon. Érdeklôdni a 126-821-es telefonszámon 17 óra után. (15687)
ELADÓ kertes ház Nyomáton, a 142. sz. alatt. Tel. 259- 530, 123-606. (15705)
ELADÓ I. osztályú, 2 szobás, I. emeleti tömbházlakás a November 7 negyedben (2 terasz, kábeltévé, csempe, telefon), bútorral. Tel. 094-573- 616. (15709)
55 ÉVES NÔ keresi társát kellemes megjelenésû férfi személyében, tartós kapcsolat céljából. Válaszokat a szerkesztôség 72-es szobájába várok "Kereslek" jeligére. (15517)
KÖZELEDNEK az ünnepek, ne habozzon, keresse fel a horoszkópos társkeresôt! Teljes diszkréció! Tel. 136-797. (15671)
ELVESZETT JVC autó-rádiókazettofon levehetô elôlapja. Megtalálójának jutalom. Tel. 095-108-136. (15551)
ELVESZTETTEM Máthé János névre szóló egészségügyi könyvemet. Semmisnek nyilvánítom. (15693)
ELVESZTETTEM László Kálmán névre szóló személyazonossági és mezôgazdasági igazolványomat. Megtalálója hívjon a 38-as sárpataki (Glodeni) telefonszámon jut