|
LII. évfolyam 267. (14624) |
2000. november 15., szerda |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektol. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkereso..........................50 Ft
Részvétnyilvánítás................…&# 133;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegu apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetok) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Frunda György szenátor, az RMDSZ államelnök- jelöltje négy évvel korábban a románok és magyarok közötti pszichológiai berlini fal lebontását tûzte ki célul, idén az állampolgár biztonsága képezi programja lényegét. Mit jelent ez konkrétabban? – feszegettük a problémákat Frunda Györggyel.
– Politikai programom célja az állampolgár biztonsága. Mind államelnökként, mind szenátorként ezért fogok tenni a következô négy évben. Az elmúlt évek kormányzási eredménye vegyes. Értünk el eredményeket, részeredményeket, éppúgy, ahogy átéltünk kudarcokat is. Tény az, hogy a 2000. év romániai magyarjának a közérzete jobb, mint ezelôtt négy évvel, inkább biztonságban érzi magát, s több tekintetben sem érzi a négy évvel korábbi hátrányos megkülönböztetést. Szükség van a gazdasági biztonságra, a szociális biztonságra, közbiztonságra, az igazságszolgáltatás biztonságára, a nemzeti közösségi és kisebbségi biztonságra, és végül az integrációs biztonságra.
– Legfontosabb kérdés a gazdasági biztonság. Tudniillik, ha a gazdaság stabil, mindenki biztonságosabban érzi magát. Mi azonban rosszabbul élünk, mint az elmúlt tíz évben bármikor.
– Ez így igaz, bár az utóbbi hat hónapban a kormány hozott olyan döntéseket, amelyek eredményeként a gazdasági növekedés elérte az 1,3 százalékot. Ez a mindennapokban alig érzékelhetô. Ahhoz, hogy az eredmények konkrétak legyenek, hogy az emberek kicsit jobban éljenek, és lássák, hogy a közeljövôben az életük jobbra fordulhat, mindenekelôtt világossá kell tenni a piacgazdaság szabályait.
– A vonatkozó törvények, jogszabályok nem ennek látszanak kedvezni. Tele vannak ellentmondásokkal. Mi lenne a teendô?
– Nem beszélhetünk még törvényes keretrôl, inkább törvényes ködrôl. Egy olyan ködrôl, amelyben nem tudod, hogy honnan kapod a következô csapást. Egy olyan ködben élünk, amelyben a vállalkozót, ahelyett, hogy biztonságban érezné magát, tudná konkrétan, mit kell lépnie, váratlan és igazságtalan csapások érik különbözô ellenôrzô hatóságok részérôl. Magam azt javasolom, hogy egyszerûsítsük a törvényes keretet, tegyük egyértelmûvé és számbelileg is csökkentsük a jogszabályokat. Az állampolgárnak, a vállalkozónak tudnia kell, mire számíthat. Biztonságot ad, ha kiszámítható a jövô. Fontos, hogy garantáljuk a tulajdonjogot, s mindaddig, amíg a tulajdon nem kerül magánkézbe, a gazdasági fellendülés lehetetlen. Ugyanakkor privatizálni kell a még állami tulajdonban levô vállalatokat, a bankokat, ahhoz, hogy a játékszabályokat alkalmazni lehessen, és dönteni kell annak a 64 vállalatnak a sorsáról, amelyek a nemzeti bruttó jövedelem 12 százalékát emésztik fel évente. Nemzetközi cégek elkészítették ezeknek a privatizációs forgatókönyvét, de sajnos a kormány az utca nyomására nem vállalta fel a döntés, a változtatás felelôsségét. Amíg ezeket a vállalatokat nem privatizálják, vagy nem osztják fel és darabokban adják el, vagy azokat, amelyek de facto most is csôdben vannak, nem zárják be, addig a privatizáció nem tud befejezôdni.
– Az említett vállalatok helyzetének megoldása az alkalmazottak nagy részének elbocsátását is feltételezi. Hogy beszélhetünk ilyen körülmények között szociális biztonságról?
– Mivel a 64 vállalat kérdésének a megoldása munkanélküliséggel jár, azt javasolom, hogy a következô kormány határozottabban támogassa a családi vállalkozásokat, a kisvállalatokat, a középvállalatokat és a szolgáltatásokat. Javasolom, hogy az állam a következô négy évre törölje ennek a négy kategóriának a profitadóját. Ezek befizetései a költségvetés alig 1,5-1,8 százalékát teszik ki, tehát nem jelent túl nagy anyagi veszteséget az államnak, ha lemondana errôl a bevételi forrásról. Az eredmény viszont látványos lehet. Mert négy év alatt létre lehet hozni Romániában azt a középosztályt, amely visszafordíthatatlanná tenné a mûködôképes piacgazdaság kiépítését. Ugyanakkor négy év alatt annyira megerôsödnének a szóban forgó vállalkozások, hogy az általuk fizetett profitadó jelentôs bevételi forrássá erôsödne. Nem elhanyagolható következmény lenne az ilyen kategóriájú vállalkozások munkahelyteremtô képességének bôvítése. Így négy év alatt el lehetne érni a munkanélküliség számottevô csökkenését.
– Ha szociális biztonságról beszélünk, nem szabad megfeledkeznünk az ifjúságról, de a nyugdíjasokról sem.
– Így van. Tudniillik legjobban ma az öregek és a fiatalok szenvednek. Az elôbbieknek méltó létbiztonságot, az ifjúságnak pedig a jövô biztonságát kell megteremteni. Amit egy nehéz gazdasági helyzetben levô országnak megoldani hihetetlen erôfeszítésbe kerül. Közel 7 millió nyugdíjas jut kb. 4 millió dolgozóra. A parlament elfogadta az új nyugdíjtörvényt, amelyet 2001. április 1-jétôl alkalmazunk. Ez minimális megélhetési lehetôséget biztosít a nyugdíjasok számára. Ahhoz azonban, hogy a jövedelmük elfogadható legyen, alternatív nyugdíjalapokat kell létrehozni, amelyek kormánygarancia s így felügyelet mellett befektetô cégekként mûködnek majd.
A fiatalok kérdésében azt javasolom, hogy a kormány adópolitikával sarkallja a nagyvállalatokat, a külföldi befektetôket, minden rendû vállalkozót, hogy fiatalokat alkalmazzanak. Az erre ösztönzô adócsökkentést kívánom szorgalmazni. Így el tudnánk érni, hogy a fiatalok ne vándoroljanak el Romániából. E pillanatban ugyanis nem az a fô gond, hogy hány fiatal végez egyetemet, inkább az, hogy a végzettek közül hányat sikerül elhelyezni idehaza. Tegyem hozzá, a külföldi befektetôket, köztük a magyar vállalkozókat is, arra kell ösztönöznünk, hogy egyetemet, szakoktatást végzett fiatalokat alkalmazzanak.
– Kampánya során szólt a közbiztonságról. Ehhez mindenekelôtt a rendôrök, a rendôrség szemléletén kellene változtatni.
– A közbiztonságon véleményem szerint két eszközzel lehet javítani. Elsôsorban tovább kell vinni a demilitarizációt, mert ennek a parancsnoklási rendszernek megfelelôen még mindig túlközpontosított, s a szigorú alárendeltségi viszony folytán a rendfenntartó szervek távol állnak a demokrácia körülményei között joggal megkövetelhetô állampolgár-centrikus magatartástól. A helyi rendôrségeket a megyei, illetve a helyi tanácsoknak kellene alárendelni, ami alapvetô szemléletbeli változást hozna, hiszen a polgároknak is közvetlen beleszólása lehetne például abba, hogy ki legyen a községi ôrsparancsnok, a városi vagy megyei rendôrkapitány.
A másik kérdés a rendôri kar összetétele. Romániában még mindig az ország egyik végébôl a másikba helyezik a rendôröket, s emiatt a kapcsolat a lakosság és a rendôr között inkább elidegenítô, mintsem a bizalmat erôsítô. A lakosság a rendôrt nem partnerként kezeli, hanem a kormány autoritása eszközének. Ehhez azt javasolom, hogy a rendôröket a helyi közösségbôl válasszák ki, azokból a családokból, amelyek elismerésnek örvendenek a helyi közösségben. És tartsák tiszteletben az etnikai összetételt, mert ennek is tagadhatatlanul szerepe van a bûnözés féken tartásában a kis vagy nagyobb közösségekben. A rendôr, a rendôrség nem az állampolgár felügyelôje kell hogy legyen, hanem a közösség körében a bûnözés megelôzéséért dolgozó polgár, illetve szerv. Tehát Marosvásárhelyen vagy Maros megye szintjén a rendôrök fele magyar nemzetiségû kellene legyen, s akkor nyilvánvalóan jobb lenne az együttmûködés. Véleményem szerint ezt a szemléletet kellene érvényesíteni. Mellesleg ez európai norma, és a komunitárius rendôrségek Nyugat-Európában nagyon jól mûködnek.
– Beszélt az igazságszolgáltatás biztonságáról. Sajnos, se szeri, se száma az olyan híreknek, hogy a bíróságok ilyen-olyan okokból elfogultan ítélkeznek, elônyökért vagy politikai nyomásra hoznak igazságosnak nem mondható ítéleteket.
– A szóban forgó biztonságnak az a célja, hogy az igazságszolgáltatás ne etnikai, vagyoni alapon történjen, hanem a törvények betûjének és szellemének a betartásával. A bíróság valóban annak adjon igazat, akinek törvény szerint igaza van. Sajnos, Románia törvényei ebben a pillanatban, mint mondtam, egyrészt zavarosak, másrészt anakronikusak. A polgári törvénykönyv például több mint 100 éves, éppúgy, mint a polgári perrendtartás és a kereskedelmi kódex. Ezeket meg kell változtatni. Románia még 1994-ben vállalta ezt. Az igazságügy-minisztérium Valeriu Stoica vezetése alatt kidolgozott egy törvénycsomagot, de ezt a parlament nem fogadta el. Véleményem szerint nem is lehet egy ilyen törvénycsomagot cikkelyenként megvitatni, mert ehhez egy mandátum nem elég. Ehhez az szükséges, hogy a kormány vállaljon felelôsséget. Ahhoz viszont, hogy maga a tervezet megszülethessen, fontos, hogy az összes parlamenti párt a legjobb szakembereit adja hozzá, utána a kormány vállalja a felelôsséget, hogy elfogadják az eurokonform törvénycsomagot, amelyet aztán hat hónap, egy év múlva lehet alkalmazni. Ennek eredményeképpen megerôsödne az emberek igazságszolgáltatásba vetett bizalma, rövidebb idô alatt becsületesebb döntéseket hozhatnának a bírák, és nem is lennének túlterheltek.
– A nemzeti közösségi, nyelvi és vallási kisebbségek biztonsága is programja részét képezi.
– Így van. Sok román politikus szerint mintaszerû a kisebbségi kérdés megoldása Romániában. Sajnos nem így van. Mi, romániai magyarok, szeretnénk, ha az lenne, de mindaddig, amíg nem jön létre az önálló magyar egyetem Kolozsváron, amely a mi kulturális hagyományaink szerves része, amíg anyanyelvünket nem használhatjuk a közélet minden területén – nemcsak a közigazgatásban, de az igazságszolgáltatásban, a gazdasági életben, a politikai életben is –, amíg az állam nem adja vissza a történelmi egyházainktól elkobzott vagyonokat, nem beszélhetünk kisebbségi modellrôl. Ugyanakkor el kell mondani azt is, hogy ’96-ban beindult egy pozitív folyamat, és ezt folytatni kell a jövôben. Mi azt akarjuk, hogy a romániai magyar kérdés megoldása valóban modellértékû legyen Európa-szerte, ehhez az RMDSZ és én is a kampányom során kezet nyújtunk a román demokratikus pártoknak.
Megdicsôült diákkoromban zsebemnek is kedvenc eledele volt a tehéntúrós tejfeles puliszka, melyet a tejtermékeirôl híres fôtéri étkezdében fogyasztottam. Azóta, bár divat lett az egészséges életmód, felszámolták ezt a tejcsárdát és helyébe húsbolt nyílt, míg jobbján a fûrészporízû készítményeirôl elhíresült amerikai üzletlánc gyorsétkezdéje bájolog. Így lépked tandemben a vásárhelyi mészáros–dinasztia és a McDonalds az árlépcsôn fölfele. Azzal riogatnak a jólértesültek, hogy karácsonyra eléri a százezer lejt egy kiló hús ára. Örvend is ennek, na meg a kenyér és villanyáram most bejelentett drágulásának az Iliescu pártja. Hisz a kormánykoalíció botladozásait kihasználva szinte kampány nélkül gyûjtheti be az elégedetlenek szavazatait nem egészen két hét múlva. Pedig a mostani sanyarú helyzetért nagymértékben ôk a hibásak. Hatéves kormányzásuk idején minden gazdaságélénkítô lehetôséget elszalasztottak, és csak arra koncentráltak, hogy populista szólamaikat külföldi hitelekbôl származó pénzekkel dúcolják alá. Ezek visszafizetése és az elodázott privatizáció veszteségtömege a jelenlegi hatalom nyakába zúdult. Ráadásul a bányász és vaskohász szakszervezetek mindig kellô idôben bojkottálták a reformintézkedéseket. Most, négy év távlatából úgy tûnik, ’96–ban Iliescuék boldogan szabadultak a kormányzás terhétôl. A gazdasági lejtôn elindult ország vezetését átengedték a tapasztalatlan és egyéni ambícióktól túlfûtött ellenzéknek. A sebtében összetákolt kormánykoalíciót könnyû volt lépre csalni. Mindenki kapkodott a konc után. Négy évig tartott a marakodás, miközben az ország tovább szegényedett és a politikusok gazdagodtak. Egyesek már maffiózó politikusokról és politikai maffiáról beszélnek. Nagyon sok jel mutat arra, hogy ez igaz lehet. De az igazságszolgáltatás még nem szolgált bizonyítékkal. Szalmaláng- hírekként fel-felröppennek esetek, de hamar napirendre térünk felettük. És a honi sajtó nagyobb teret szentel az amerikai választásoknak, mint a tábornokok minapi szervezkedésének, mely magában hordozta egy katonai puccs lehetôségét. Ez utóbbi kapcsán a két világégést és a vásárhelyi pogromot átélt szomszédasszonyomat azzal nyugtattam, hogy ne féljen, mert a puliszka…
De mi lesz két hét múlva, amikor a McMálé sereg indul a választási csatába?
Eldôlni látszik az érdekek harca
Hétfôn harmadszor hagyták abba "spontánul" a munkát a marosvásárhelyi közszállítási vállalat gépkocsivezetôi. Az ismétlôdô patthelyzetre kerestek megoldást a tegnapelôtt és ma az illetékesek. Ennek értelmében tegnaptól "ideiglenesen" a Siletina buszai közlekednek megyeközpontunkban, míg a prefektus személyes közbenjárása nyomán csütörtöki ülésén valószínûleg arról dönt a kormány, hogy a közszállítási vállalat átkerül a polgármesteri hivatal tulajdonába. Az a tény, hogy a közszállítást átveszi a polgármesteri hivatal, még korántsem garancia arra, hogy belátható idôn belül javul a szolgáltatás minôsége.
Csütörtökön döntés születhet a közszállítási vállalat sorsáról
Mint korábbi cikkünkben beszámoltunk a polgármesteri hivatal a gépkocsivezetôk második hasonló sztrájkja után összeállította a cég átvételéhez szükséges iratokat és eljuttatta az illetékes minisztériumokhoz, ahol mindeddig érthetetlen okok miatt elakadt az ügyintézés. Hétfôn még az igazságügy-miniszter kézjegye hiányzott a dossziéból ahhoz, hogy az iratcsomót a kormány elé lehessen terjeszteni. A tegnap délelôtt Carmen Mariana Vamanu prefektus lapunknak elmondta, hogy szerdán, azaz ma Bukarestben személyesen jár közben az Igazságügyi Minisztériumban és reméli, hogy a csütörtöki kormányülésen jóváhagyják a tulajdon- átruházást. Ezzel egy idôben az Állami Vagyonalap is felkérte a törvény értelmében Chiorean Emil igazgatót, hogy hívja össze a részvényesek közgyûlését. Chiorean ezt megtagadta, így 30 nap után a cenzorok is megtehetik a lépést. E határidô néhány napon belül lejár, így várhatóan erre a gyûlésre is sor kerül. A prefektus szerint a menedzseri szerzôdés megszegése alapján a közgyûlés menesztheti állásából a vezérigazgatót. Ugyanakkor a polgármesteri hivatal visszavonhatja a vállalattal megkötött szerzôdést a cég által be nem tartottak miatt. A hétfô délutáni beszélgetésen az is felmerült, hogy egyszerûen zárják be a közszállítási vállalatot, ezt azonban az emiatt adódó szociális gondok elkerüléséért megakadályozta a prefektus.
– Mindenképpen az utasok érdekeit kell szem elôtt tartanunk, mert ha ebben az idôszakban hidegebb lett volna, akkor ez a leállás nagyobb botrányt okozhatott volna.
Az igazgató lemondatása még nem megoldás
Popa Mihai, az Állami Vagyonalap megyei kirendeltségének vezetôje egy hónappal ezelôtt felkérte Chiorean Emilt, hogy hívja össze a részvényesek közgyûlését. Erre valóban nem kapott választ, mi több, az igazgató hivatali visszaélés címén beperelte ôt, ezért a törvény értelmében a cenzorokat kötelezik majd a gyûlés összehívására. Az Állami Vagyonalap központi vezetôsége már korábban jóváhagyta azt, hogy a vállalatot átvegye a polgármesteri hivatal, így nekik ezentúl már semmi közük az ügyhöz.
– A polgármesteri hivatal, ha átveszi e szolgáltatást, nem tud rendet teremteni egy-két hét alatt – vélekedik Csegzi Sándor alpolgármester. Annyit tehetnek, hogy a jövô évi költségvetésben a már saját tulajdonukban levô vállalatnak elôirányozzák az autóbuszvásárlást. A közszállítás javítására pedig létezik már a temesvári Veltona cég által angol mintára elkészített tanulmány, ezt fogják alkalmazni. Szintén az utasok érdekeire hivatkozva a legjobb "ideiglenes" megoldást dr. Dorin Florea polgármester "találta meg". A tegnap délben tartott sajtóértekezleten elmondták, a Siletina cég átvette a közszállítást. Hétfôn este Udvarhelyrôl hoztak 26, míg a tegnap éjjel még 10 autóbuszt, amelyeket azonnal forgalomba helyeztek. A peremvárosi szállítást Vlas Florim cége fogja biztosítani, ha megegyeznek az adott községek polgármestereivel. Amennyiben a közszállítási vállalatbeliek úgy döntenek, hogy munkába állnak, akkor a jobb állapotban levô mintegy 40 autóbusszal a Siletinával párhuzamosan közlekedhetnek. Chiorean Emil lemondatása, a fizetések kézbesítése és az ebédjegyek kiosztása pedig nem tartozik a polgármesteri hivatal hatáskörébe.
Bár úgy tûnik, hogy a közszállításiak alól egyre nyilvánvalóbban kicsúszik a talaj, ôk továbbra is ragaszkodnak követeléseik teljesítéséhez. Fábián József szakszervezeti alelnök tegnap a Népújságnak azt nyilatkozta, hogy ô nem tud dönteni az emberek nevében. Az általános vélemény az, hogy ameddig nem látják papíron, hogy Chiorean Emil lemond állásáról, nem dolgoznak.
– A hétfô délutáni ülésen az derült ki, hogy az illetékeseknek az az érdekük, hogy tönkretegyék a közszállítási vállalatot, és a Siletina, illetve a Voiajor céggel oldják meg a közszállítást, mert mindeddig nem tudták lemondatni a vezérigazgatót. Most a vállalatnál az az abszurd helyzet alakult ki, hogy nincs senkinek aláírási joga, így nem lehet a bankból pénzt felvenni üzemanyagra és fizetésekre. Továbbra is bizonytalan a helyzetünk, így egyelôre nem közlekedünk – mondta Fábián József.
E sajátos megoldásnak több a furcsasága. Érthetetlen például az a tény, hogy egy vállalatot "aláírási jog", azaz vezetôség nélkül lehet hagyni ennyi ideig. Az is különös, hogy a Siletina cég hogyan tud két éjszaka leforgása alatt 36 autóbuszt forgalomba helyezni, a nemrég a Vlas által privatizált távolsági autóbusz-vállalattal együtt? A zavaros helyzetet még az is fokozta, hogy a csupán néhány miniszteri aláírás miatt Bukarestbe küldött dosszié majdnem egy hónapig vesztegelt a hivatalokban, mert valakinek nem volt érdeke elômozdítani az ügyet.
A történtekbôl arra következtethetünk, hogy mindeddig ez az üzlet távolról sem az utasok javát szolgálta.
értesültünk arról, hogy a gépkocsivezetôk a polgármesteri hivatalhoz mentek, ahol felkérték dr. Dorin Florea polgármestert, hogy a közszállítási vállalat székhelyén tárgyaljon az alkalmazottakkal. Ennek eleget téve a polgármester Carmen Mariana Vamanu prefektussal együtt ment el a közszállítási vállalathoz.
A megbeszéléseken a prefektus elmondta, hogy az Állami Vagyonalap illetékesei megtesznek mindent azért, hogy a cenzorok által legkésôbb pénteken összehívják a részvényesek közgyûlését, ahol menesztik állásából Chiorean Emilt. Ugyanakkor tájékoztatták a munkásokat, hogy szerdán a prefektus és a polgármester Bukarestben lesznek, ahol közbenjárnak azért, hogy az átvételi dosszié a kormány asztalára kerüljön. Carmen Vamanu beszélt a kôolajipari termékeket forgalmazó állami vállalat helyi képviseletével (SNP), hogy biztosítsák az üzemanyagot a közszállítási vállalatnak. E látogatáskor további rendellenességeket tapasztaltak. Az alatt az idô alatt, amíg senkinek nincs a cégnél aláírási joga és a vezérigazgató betegszabadságon van, törvénytelenül alkalmaztak embereket a vállalathoz. A prefektus azt tanácsolta az alkalmazottaknak, a szakszervezetnek, hogy mindezek érdekében és eddig a vezérigazgatóval, illetve a vállalat vezetôségével kapcsolatosan felmerült ügyek tisztázásáért alkalmazzanak egy ügyvédet, aki elvállalja a jogi képviseletüket a vezérigazgatóval, illetve a vezetôtanáccsal szemben. A prefektus megerôsítette, a cél nem a vállalat felszámolása kell hogy legyen, hanem az utasok minôségi kiszolgálása. Az is felmerült, hogy amennyiben a bérletesekkel szemben nem teljesíti kötelezettségét a vállalat, az elôbbiek joggal be is perelhetik a szolgáltatót. Azt is tisztázták, hogy eddig a "spontán sztrájk" törvénytelen volt, hiszen az elôírások alapján a munkabeszüntetôknek minden esetben biztosítaniuk kell a közszállítás 30%-át.
A gépkocsivezetôk, illetve a mûhelyben dolgozók elfogadták az érveket, minek következtében este újra közlekedtek a közszállítási vállalat autóbuszai is.
Több mint száz román értelmiségi azzal a felhívással fordult a jelenlegi kormánykoalíció pártjaihoz, hogy kezdjenek tárgyalásokat egy közös támogatottsággal induló államfôjelölt indításáról. A felhívás egyelôre nem talált kedvezô visszhangra az érintettek részérôl.
Az utóbbi idôben megjelent közvélemény- kutatási adatok, bár rendkívül jelentôs eltéréseket mutatnak, Ion Iliescu volt államfô magabiztos vezetése mellett abban megegyeznek, hogy a fôként egymás ellen harcoló jelenlegi szövetségesek elôtt "nevetô ötödikként" Corneliu Vadim Tudor szenátor, a szélsôségesen nacionalista Nagy- Románia Párt államfô-jelöltje juthat az elnökválasztás második fordulójába.
Ebben a helyzetben a Társadalmi Párbeszéd Csoportja (GDS) elnevezésû civil szervezet találkozót szervezett a vezetô román értelmiségiek és a négy kormánypárt által támogatott jelöltek kampányfônökeinek részvételével.
A találkozót követôen több mint száz értelmiségi aláírásával felhívást adtak ki. Ebben felhívják a figyelmet arra, hogy a demokratikus erôk válságos helyzetbe kerültek: fennáll annak a veszélye, hogy a CDR-2000 és a PD be sem kerül a törvényhozásba, a PNL pedig kevés mandátumot szerez. A demokratikus erôk azt kockáztatják, hogy Románia gyakorlatilag visszatér az egypártrendszerhez, veszélybe kerül európai integrációjának folyamata.
A felhívás aláírói szerint a mostani helyzet nagymértékben annak tudható be, hogy a kormánypártok választási stratégiája elhibázott volt: olyan erôszakosan támadják egymást, hogy a választók eleve elriadnak tôlük. Hasonló módon járnak el az államfôjelöltek is.
A megoldást a felhívás aláírói szerint az jelentheti, ha "a demokratikus jelöltek minél elôbb tárgyalásokat kezdenek arról, hogy hárman közülük esetleg már az elsô választási forduló elôtt visszalépnek". Ugyancsak feltétlenül fontosnak tartják, hogy ezek a pártok azonnal hagyjanak fel az egymás elleni támadásokkal.
A felhívást mind a négy érintett párt képviselôi lényegében visszautasították.
Borbély László, az RMDSZ jelöltjének kampányfônöke úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy az RMDSZ álláspontja ismert: "Többször elmondtuk már, hogy ezt a kérdést nem a romániai magyarok fogják eldönteni, hanem a román társadalom. Ezt a helyzetet nem nekünk, hanem a román szavazótábornak kell megoldania."
A politikus emlékeztetett arra: már a nyár folyamán jelezték partnereiknek, azért várnak a lehetséges legvégsô idôpontig a saját jelölt kérdésérôl szóló döntéssel, hogy megismerhessék a koalíciós partnerek álláspontját.
Mindegyik partner saját jelölt állítása mellett döntött, és egyik jelölt sem ajánlott az RMDSZ támogatásáért cserébe olyan feltételeket, amelyek a szövetséget kielégíthették volna – szögezte le.
Borbély szerint a javaslat túl késôn jött, és sajnálatos módon valóban olyan helyzet alakult ki, hogy a koalíciós pártok gyakorta egymás ellen kampányolnak, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy bármiféle ilyen egyezség megszülessen.
A Szenátus kedden elfogadta a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) által benyújtott bizalmatlansági indítványt, amely kéri, hogy a privatizációs folyamatot állítsák le az új kormány megalakulásáig.
A hozzászóló szenátorok többsége, köztük függetlenek, az ellenzék, valamint a Demokrata Párt (PD) képviselôi, bírálták a magánosítás folyamatát kísérô "rablást", véleményük szerint bizonyos nyereséges vállalatoknak a választások elôtti eladása a jelenlegi hatalomhoz "közel álló" személyek elônyét szolgálja.
A bizalmatlansági indítványt nyílt szavazással fogadták el, 49 "igen", 21 "nem" szavazattal, valamint 11 tartózkodással. A bizalmatlansági indítványt szavazatukkal támogatók között volt Cazimir Ionescu és Gheorghe Mortun liberális párti szenátorok, valamint több demokrata párti szenátor is. Mircea Ionescu Quintus, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke tartózkodott a szavazástól.
A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD), a PNL és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a bizalmatlansági indítvány elutasítását kérték, arra hivatkozva, hogy az "kampánygesztus".
Razvan Dobrescu PNTCD-szenátor szerint a privatizáció megbénítása "véglegesen kompromittálja" az európai integrációt, Verestóy Attila RMDSZ-szenátor pedig kijelentette: "az igazságszolgáltatás dolga" kideríteni, kik húztak hasznot a privatizációból.
A PD szenátorai bírálták a magánosítás folyamatát; Corneliu Gavaliugov kiemelte, hogy pártjának nincs köze a privatizációhoz, mivel a PD-t "kiebrudalták" az Állami Tulajdonalap (FPS) vezetésébôl.
A vita alatt mintegy 60 szenátor tartózkodott a teremben. A Nagy-Románia Párt (PRM) frakciója nem szándékozott hozzászólni a vitához, a többi párt szenátusi frakciója pedig nem használta ki teljesen a bizalmatlansági indítvány megvitatására szánt idôt.
Trita Fanita szenátor bírálta Ioan Muresan mezôgazdasági minisztert, Serban Sandulescu (Román Nemzeti Egységpárt-PUNR) bírálta a Romtelecom privatizációját, míg Corneliu Gavaliugov (PD) elmagyarázta Radu Sîrbu FPS-elnöknek, hogy a rágalom áriáját Montesquieu írta.
A bizalmatlansági indítványt több ízben megzavarta Gheorghe Dumitrascu független szenátor, aki félbeszakította a szónokokat, hevesen gesztikulált, sôt, egy piruettet is bemutatott. Több PDSR- és PUNR- szenátor támogatta Dumitrascut, amikor az félbeszakította Radu Sîrbu hozzászólását.
Az egyszerû bizalmatlansági indítvány nincs hatással a kormány stabilitására, viszont köteles alkalmazni az indítvány szövegében foglalt követeléseket.
Törvényen kívül a Pro Transilvania Alapítvány
A kolozsvári fellebbviteli bíróság az igazságügyi minisztérium keresete alapján törvényen kívül helyezte a városban bejegyzett Pro Transilvania Alapítványt.
Az alapítványt tavaly Sabin Gherman hozta létre, aki 1998 végén "Elegem van Romániából" címû kiáltványával tette híressé nevét. Gherman kiáltványában a túlságosan centralizált román államhatalmat bírálta, s nagyobb helyi önállóságot sürgetett az úgynevezett román történelmi térségekben.
Erdély és a Bánát nagyobb autonómiájának elérését fogalmazta meg programjaként a Pro Transilvania Alapítvány is, amelyet már bejegyzésekor azonnal megtámadtak a bíróság elôtt az ellenzéki pártok.
A pártok keresetét a bíróság elsô fokon elutasította, de fellebbezéssel élt az igazságügyi minisztérium.
A kolozsvári fellebbviteli bíróság azzal az indoklással helyezte törvényen kívül az alapítványt, hogy annak alapelvei sértik Románia alkotmányának elsô szakaszát, amely kimondja a román állam egységes jellegét.
Bírósági meghallgatása során Sabin Gherman a szabad társulási jogra vonatkozó helsinki konvencióra hivatkozott, továbbá arra, hogy Romániában más hasonló alapítványok is mûködnek. Úgyszintén hivatkozott a véleményszabadságra vonatkozó román alkotmányos elôírásra.
Az ítélet után Gherman azt a véleményét fogalmazta meg, hogy politikai döntés született. Gherman kijelentette: szándékában áll a schengeni térségben bejegyeztetni az alapítványt, azért, hogy bebizonyítsa a románoknak, aki be akar jutni ebbe a térségbe, annak európai értékekhez kell igazodnia. Véleménye szerint, ilyen érték a regionalizmus.
A Pro Transilvania az ítélet miatt nem hagyja abba sajátos tevékenységét, hanem folytatja az elôkészületeket decemberre tervezett kongresszusa megtartására. Ezen a rendezvényen szándékozzák az alapítványt párttá alakítani, Erdély-Bánát Liga néven, amely indulna a 2004-ben esedékes választásokon.
A magukat egészségesnek érzô személyek több mint tíz százaléka kezdôdô vagy elôrehaladottabb cukorbetegségben szenved – derült ki abból a szûrôvizsgálatból, amelyet tegnap Marosvásárhely két pontján, a volt Kossuth utcai Salus Medical szaküzletben és a fôtéri Elit gyógyszertárban végeztek a Cukorbetegség Világnapja alkalmából. A Diabétesz Központ szakemberei délelôtt igen nagy érdeklôdés mellett 280 egészséges személyt vizsgáltak meg, akik közül 12-nek volt magas a vércukorszintje, a Salus Medcial üzletben vizsgált személyek tíz százalékát küldték szakorvosi vizsgálatra. A délután folyamán szervezett klubtevékenység keretében a már nyilvántartott betegek vércukorszintjét mérték.
A NATO-országok brüsszeli nagyköveteinek úgynevezetett 19+1 tanácskozásán a román kormányt annak szükségességére emlékeztették, hogy sürgôsségi eljárással fogadják el az ország NATO- és EU- csatlakozását szolgáló törvényeket – közölte Mihai-Razvan Ungureanu külügyi államtitkár.
Ungureanu a múlt csütörtökön adta át Brüsszelben a NATO illetékeseinek a jövô évre szóló nemzeti csatlakozási tervet. A külügyi államtitkár szerint Brüsszelben Romániát az egyik legkomolyabb jelöltnek tartják a NATO bôvítésének következô körében.
Ugyanakkor a NATO-országok nagykövetei felvetették, hogy a Romániáról most kiadott EU-országjelentés egy sor problémát tartalmaz, köztük a gazdaság, az állami gondozott gyermekek és a romák helyzetét.
Az államtitkár úgy vélte, sokkal könnyebben teljesíthetôk lennének a csatlakozási tervben megfogalmazottak, ha az ország költségvetését nem az intézmények, hanem meghatározott programok alapján osztanák el. A legfelsô védelmi tanács közelmúltban hozott határozata alapján a pénzügyminisztérium már vizsgálja annak lehetôségét, hogy a külügy- és a védelmi minisztérium, illetve néhány más intézmény a program alapú költségvetésre térjen át.
Tegnap a Török–Román Bank marosvásárhelyi kirendeltségénél a már korábban feliratkozott magánszemélyek pénzét adták ki, mûködtek a pénzkiadó automaták is és az ajtóban csak néhány kíváncsiskodó illetve pénzéért várakozó álldogált.
Ligia Marian, a marosvásárhelyi Török–Román Bank igazgatónôje a Népújságnak elmondta: javult a helyzet, hiszen sokan, akik elôre kérvényezték betéteik felszámolását, végül nem jelentek meg a kijelölt idôpontban. Ez szerinte nagyrészt annak tudható be, hogy a bank betartotta ígéreteit és fizetett – lejben és valutában is. Ottjártunkkor a 10 felolvasott személybôl mindössze ketten voltak jelen és azok beléphettek a bankba és felvehették pénzüket. Ismét mások nyugodtan várakoztak sorukra vagy egy késôbbi idôpontban tértek vissza.
A bank az események kézben tartása és követhetôsége érdekében ezután is csak elôzetes kérvényezést követôen fizet 3000 dollár értékig, míg a jogi személyek helyzete még tisztázásra vár. Egyelôre csak a bankon belüli számlakiegyenlítéseket, az elôre kérvényezett bérkifizetéseket és hasonló mûveleteket végeznek számukra.
– A pánik csökkenésével a helyzet stabilizálódik, és mivel elegendô pénz van az esetleges kifizetésekre, maximum 3-4 nap alatt rendes kerékvágásba kerül minden. A helyi kirendeltség tegnap újabb összegeket kapott, hogy eleget tudjon tenni a kéréseknek, de a déli órákig mára még senki sem iratkozott fel – mondta Ligian Marian, aki szerint Marosvásárhelyen helyzetük annál is inkább nehéz volt, mivel itt még viszonylag új a bank kirendeltsége, és nem volt idô megalapozni helyzetüket. Ugyanakkor, ha átvészelik a nehéz pillanatokat, várhatóan megerôsödik a lakosság bizalma a bankban. Már az jó jelnek számít, hogy a feliratkozottak nagy része nem vette ki betéteit és csak az ügyfelek mintegy 15%-a ijedt meg.
– A bank erejébe vetett bizalmunkat csak tovább erôsíti, hogy számos támogató levelet és üzenetet kaptunk, ugyanakkor sok ügyfelünk fennakadás nélkül fizet be számláira pénzösszegeket – összegzett Ligia Marian.
A hosszan tartó aszály ellenére még nem súlyos a helyzet, de bármelyik pillanatban azzá válhat – nyilatkozta érdeklôdésünkre Ioan Chioralia, a Maros megyei Vízügyi Igazgatóság mûszaki igazgatója.
Az elmúlt 50 év legkitartóbb szárazsága sújtja megyénket, idén a sokévi átlaghoz képest a szokásos csapadékmennyiség mindössze 73%-a esett le, a nagyobb folyók vízhozama az elmúlt tíz évi átlagértékekhez képest közel felére csökkent – tudtuk meg az igazgatótól. A talaj vízszintjének csökkenése miatt a kutak egyharmada kiszáradt, fôleg a Mezôségen, és egyes helyeken tartályokban hordják a vizet. Ennek ellenére a Maros, a Kis- és Nagyküküllô vízhozma egyelôre a minimális szükségleti érték fölött van, azonban a helyzet egy hirtelen bekövetkezô fagy hatására megváltozhat: a folyók vízhozama felére csökkenhet, ami szükségessé teszi egy, a vészhelyzetekre kidolgozott vízkorlátozási terv bevezetését.
A megyei Vízügyi Igazgatóság már figyelmeztetô leveleket küldött szét a nagyvállalatoknak valamint az önkormányzatoknak, felhívja a figyelmüket a sajátos korlátozási tervek alkalmazására, s néhány intézkedést javasolt, ha majd bekövetkezik a válságos helyzet. Figyelmeztették ugyanakkor az Aquaservet is, kérve a vállalatot, tegyen meg mindent azért, hogy indokolt esetben biztosítani lehessen a szükséghelyzetben beindítandó, Víkendtelep melletti szivattyúberendezés mûködtetését, azaz távolítsa el az iszaplerakódásokat vízfelvétel elôtt. – A Vízügyi Igazgatóság megerôsíti és megemeli a gát alatti, kôbôl épített küszöböt, ami által a vízszint 30 centiméterrel megnô, ez pedig lehetôvé teszi a szivattyútelepek normális körülmények közötti mûködését. Ha viszont a szárazság tovább tart, kénytelenek leszünk életbe léptetni a vízkorlátozási tervet, ami elsô lépésben a nagyvállalatokat érinti, és csak végsô esetben alkalmazzák a lakosságra. A hirtelen hômérséklet- csökkenés hatására keletkezô kásajég eltömheti a vízfelvevô berendezéseket Marosvásárhelyen, Szászrégenben vagy Segesváron, ez pedig a vízellátás 1-2 napig tartó megbénulásához vezetne, mondta Ioan Chioralia, aki szerint nagy mennyiségû csapadék hullása a következô két hónapban súlyos árvizeket okozhat a tavasszal.
Tegnap délelôtt a marosvásárhelyi 1848. utcai Fiat márkaképviseleti üzletben sajtótájékoztatóra került sor. Megnyitóbeszédében Vagacs Keresztes Zsombor, a Land Car Kft. fôigazgatója vázolta a cég fejlôdéstörténetét és a legújabb tevékenységükkel, nevezetesen az olasz személygépkocsik, haszonjármûvek értékesítésével és szervizelésével kapcsolatos tudnivalókat. Mint elmondta, a legkorszerûbb technológiával gyártott Fiatok és Alfa Romeók nem csak a vételár tekintetében versenyképesek a világ félszáz autómárkájának kétezer modelljével, de abban is kitûnnek, hogy az üzemben tartásuk kevesebbe kerül, mint a konkurens jármûvek többségének.
A Népújság kérdésére örömmel válaszolta a cégvezetô, hogy már a kövesdombi bemutatóterem hivatalos fölavatása elôtt három komoly vásárló jelentkezett náluk, akik bejelentették: készpénzért vagy lízingrendszerben igényt tartanak egy-egy Seicentóra, Marea Weekendre, illetve Puntóra. Nitulescu Mihai, a bukaresti Auto Italia Kft. aligazgatója pedig közölte, a most nálunk is megszemlélhetô Fiat Punto modell eddigi üzleti sikerét a világszerte értékesített több mint négymillió kocsi igazolja.
Az importôr a román fôvárosban Imola és Perugia, Temesváron Rimini, Kolozsváron Venetia, Iasi-ban Padova, Brassóban Brescia, Galacon Parma, Konstancán Napoli, Nagyváradon Milano, Botosani-ban Firenze, Bákóban Genova, Râmnicu Vâlceán Ravenna néven indított be eleddig márkakereskedést. Vagacs mérnök azt vallja, hogy ô szerencsésnek tartja a 13-as sorrendi számot, mely a vásárhelyi üzletnek, a Veronának jutott. Szándékuk komolyságát pedig igazolja, hogy ennek a 70 négyzetméteres bemutatóteremnek a létrehozására 180.000 német márkát fordítottak, amelyen felül 50.000 márkába került négy szervizbeli munkaállás berendezése és ellátása célszerszámokkal, valamint teszterekkel, hogy bármilyen Fiat vagy Alfa Romeo kocsit fogadhassanak.
Az új autókereskedés avatószalagjának átvágására tegnap estére idôzítették Virág György, a megyei tanács elnöke, Burkhardt Árpád alprefektus, Dorin Florea polgármester, Roiban Romulus RAR-kirendeltségvezetô, más hivatalosságok és cégvezetôk, üzletemberek, úgynevezett potenciális vevôk – mintegy 70 meghívott – jelenlétében.
Megtört tehát a jég, ismét adják-veszik a gyönyörû és nagyszerû itáliai autókat Marosvásárhelyen.
A napokban ismét napirendre került Marosvásárhelyen a különleges útalapba befolyó pénzek témaköre. Annak kapcsán, hogy a város polgármestere ki akarja tiltani a fôvárosi nehézjármûveket a városból, mivel az alapból a polgármesteri hivatalnak nem utalnak ki pénzt, holott erre égetô szükség lenne például a Dózsa György utca felújításának folytatására. A pénz szükségességéhez kétség nem fér, az viszont már elég meredek eszmefuttatás, hogy a polgármester jogsértô ötletének kivitelezéséhez a rendôrségtôl vár segítséget.
Ispas Gheorghe mérnököt, az országút- ügynökség megyei fiókcégének vezetôjét kérdeztük, van-e az ügynökség helyi fiókjának befolyása az útalap pénzeinek elosztásában. Mint kiderült, a pénz elosztása fölött nem rendelkezhetnek. Kizárólag a megyei hatóságok által évente benyújtott mûszaki dokumentációkat kell láttamozniuk.
Egyáltalán azt is nehéz felbecsülni, mennyi pénz folyhat be a megyébôl ebbe az útalapba. A közlekedési minisztérium volt vezetôje által létrehozott alapot eleinte külön díjként kellett fizetni, de a közelmúltban az üzemanyagok árába építették be ezt az útadót. Zárójelben, ez a lépés elvileg jó, hiszen így mindenki annyit adózik, amennyit közlekedik. Viszont így már sokkal kevésbé átlátható a díjbeszedés menete, s mint tapasztaljuk, a felhasználás módja. A begyûjtés szálai a pénzügyminisztériumban futnak össze, s onnan utalják át az összegeket a szállítási tárcához. Az elosztásnál a törvény szerint 65%-ot az országút-ügynökség kap, 10%-ot a bukaresti utakra költenek, 25%-ot pedig a megyéknek osztanak le. A megyei tanácsok évente összeállított, az országút-ügynökség helyi fiókjai által láttamozott programok alapján igényelhetnek pénzt az alapból.
Arról már többször írtunk, hogy a Dózsa György utca felújítására évek óta egyetlen vasat sem adtak a különleges útalapból. Ennek több oka is lehet. Az elmúlt években kapott a város pénzeket ebbôl a forrásból, és fel is újítottak egyes útszakaszokat. Olyan minôségi munkával, hogy rövid idô múltán, még a jótállási idôszak lejárta elôtt, újra fel kellett törni az illetô szakaszokat. Mellesleg ez nem volt újdonság Marosvásárhelyen, hiszen az utóbbi években nemcsak ezeknél a munkáknál, hanem szinte valamennyi útjavítással kapcsolatosan adódtak minôségi gondok. Viszont a városra egyáltalán nem vetettek jó fényt ezek az esetek, ami alighanem az utóbbi évek sikertelen pénzszerzési kísérleteibôl is visszaköszön.
Másrészt, információink szerint a pénzigénylésnek a szakszerû alátámasztása is hagyott kívánnivalót maga után. A szállítási minisztériumhoz küldött levelek helyett talán többre lehetett volna menni a komoly szakvéleménnyel, indoklásokkal megalapozott pályázattal. Ahol így támasztották alá a folyamodványt, sikerült pénzhez jutni. Viszont lehet-e komolyságról beszélni nálunk, amikor egy, minden szakfórum által elfogadott terv alapján már megkezdett, sok milliárd lej értékû munka kivitelezését menet közben változtatják meg, meglehetôsen vitatott érvek alapján. Ez kívülrôl nézve határozatlanságra, következetlenségre vall, hiszen egy ekkora értékû munkánál állást kell foglalni a lehetô legjobb kivitelezési változat mellett, és azt határozottan követni. Az ilyen eljárás nem valószínû, hogy bizalmat keltene a szakminisztérium illetékeseiben. Mint ahogy attól sem fognak pénzt adni, ha például a fôvárosi rendszámú nehézjármûveket valóban elterelnék a városból. Ez törvénysértô intézkedés lenne, amihez még a rendôrség segítségét is várja a város elsô gazdája. Ilyen kijelentésektôl egy humorista sikeres lehetne, de a különleges útalap pénztárának a kinyitásához más tereken kifejtett, komoly munka szükséges.
Az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatala, Ügyvezetõ Elnöksége és Maros megyei szervezete szervezésében kerül sor november 21-én 18 órától a marosvásárhelyi Kultúrpalotában az RMDSZ Erdélyben a jövõ címû kampányzáró rendezvényére. A gálamûsor meghívottjai: Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezetõ elnök, az Országos Kampánystáb elnöke, Frunda György szenátor, államelnök-jelölt, valamint szenátor- és képviselõ-jelöltek.
A gálamûsoron fellépnek: Kilyén Ilka, Gyõrffy András, Márton Gyöngyi, B. Molnár Tünde, Koszorús Kálmán, Koszorús Krisztina elõadómûvészek Marosvásárhelyrõl, a Maros néptáncegyüttes, a Gruppenhecc társulat, Zsigmond Edit és Zsigmond Zsuzsa népdalénekesek Magyaróról, a székelyhídi Tini Dance táncegyüttes, valamint a marosvásárhelyi Autostop együttes.
Mûsorvezetõk: Nagy István és Fodor Piroska.
Az est sztárvendégei: Vikidál Gyula, Homonyik Sándor és Varga Miklós.
A szervezõk mindenkit szeretettel várnak.
Bartha József képzômûvész közel egy évtizede vállalkozik nem hagyományos képzômûvészeti kiállítások, programok, mifelénk még szokatlan mûvészeti projektek bemutatására. 1996-tól a Alter-Native Filmfesztivállal párhuzamosan kiegészítô programot szervez, de közben felvetôdött egy alapítvány létrehozásának az ötlete, amely ilyenszerû kiállításokat, mûvészeti tendenciákat is felkarolhat. Így jött létre a tavaly bejegyzett ARTeast Alapítvány, amely most felvállalta a Kikapcsoltan címû médiamûvészeti kiállítás megszervezését a Képzômûvészeti Szövetség kultúrpalotai galériájában, november 24-i megnyitóval. A "kikapcsoltan" jelzô elsôsorban egy, az automatizmusainkból kizökkentô helyzetre utal. Egyfajta forgalmi zökkenô, mely gondolkodásunkat, percepciónkat kimozdítja a szokásos mederbôl, arra késztetve, hogy új szempontok szerint figyeljük a mindennapi valóságot. Értelmezése lehet jelképes is, így jelentheti a technikai eszközök szokásostól eltérô használatát vagy ezek tulajdonságainak átvitelét más médiumokba.
A kiállítás társszervezôi: Románia Kultúrminisztériuma, Euroart (60 százalékban finanszírozza), az Európai Kulturális Alap Romániának – az Európai Unió támogatásával –, a rendezvényt a Román Kereskedelmi Bank is támogatja. Külföldrôl és belföldrôl 13 neves képzômûvészt hívtak meg, a rendezvény mûvészeti tanácsadója Angel Judit mûkritikus, a Budapest Mûcsarnok kurátora. Tudni kell, hogy az ARTeast nemcsak ilyenszerû projekteknek, mûvészeti produktumoknak ad helyet és támogat, hanem kisszínházi produkciókat is felvállal, ilyen az Ariel pinceszínházában is játszott Alexanderplatz.
Az alapítvány mûvészeti dokumentációs központot szándékszik létrehozni Marosvásárhelyen, továbbá egy nyomáti parasztházban rezidens programot kíván beindítani, amelyre az Illyés Alapítványnál pályázott az ARTeast. Kisszínházi projekt is szerepel tervükben, ez az Otelló – jövô nyári produkció – lenne Bocsárdi László rendezésében.
A Kikapcsoltan média mûvészeti kiállítás november 24-én este 6 órakor nyílik meg, másnap "Együtt a technikai apparátusokkal" címmel a médiamûvészetekrôl kerekasztal- megbeszélést tartanak meghívott képzômûvészek és mûkritikusok részvételével.
Hangzatos címû – Nemzedékünk esélyei – kerekasztal-beszélgetés szerepelt a hétfôn megnyitott Prezent – Lyceum – Jelen elnevezésû, középiskolások számára szervezett rendezvénysorozat programjában. Aznap este a színház kistermében közel száz, többnyire végzôs diák gyûlt össze a marosvásárhelyi líceumokból a meghívottakkal közösen elmélkedni a témáról. Csakhogy a meghívottak számára fenntartott helyek szinte fele üresen maradt, a szervezôk kérésére csupán Virgil Moldovan, az Országos Patronátus megyei elnöke, Vasile Bolos, a Petru Maior Egyetem rektora, Voicu Dumitru, a Kereskedelmi Iskolaközpont igazgatója, Csegzi Sándor alpolgármester és Regina Farcas, a megyei Munkaerô-elosztó és Átképzési Ügynökség vezetôje jött el. A moderátor Kozsik József színmûvész volt, aki kissé tájékozatlannak bizonyult (többek között nem tudta, hogy a középiskolákban a diákoknak kell megvásárolniuk a tankönyveket). Kisebb témakörként az átlagon felüli képességû diákokkal való foglalkozást, a diákok biztatásának módját, az iskolák támogatásának lehetôségeit, a végzôsök számára szervezett tanácsadásokat jelölte meg.
A nézôtéren ülô diákok hiányolták a polgármesteri hivatal, az üzletemberek támogatását, neheztelésüket fejezték ki a tankönyvhiány miatt, bizalmatlansággal vádolták a cégeket, egyetemeket, s ellenpéldaként a külföldi egyetemeket, cégeket hozták fel, amelyek gyakran igénylik a jól felkészült, s könnyen alkalmazkodni képes romániai diákot, egyetemistaként s fiatal munkaerôként egyaránt. A felszólalások nagy része inkább megjegyzés mint kérdés volt, s az egymástól teljesen eltérô hozzászólásokból kiderült, hogy a diákok sérelmeiket már otthon megfogalmazták, s így függetlenül a tárgyalt témakörtôl, sokszor egymás szavába vágva mondták el.
Válaszként Regina Farcas elmondta, hogy a cégek nagy része fél fiatalt alkalmazni, hiszen a frissen végzett diáknak nincs gyakorlati tudása, nem tud helytállni. Arról is beszámolt, hogy az állam egy évig fedezi a frissen végzettek fizetésének 70 százalékát, így ösztönözve a cégeket, hogy fiatalokat foglalkoztassanak. Ugyanakkor egy varrónôket alkalmazó cégvezetô szerint a fent említett támogatás mellett a vállalatnak közel 20 millió lejt kell elköltenie a fiatal alkalmazottra, amíg az megtanulja a munkafolyamatokat, s termelni képes. A végzôsök nagy része nem tud önéletrajzot írni, nem tud bemutatkozni, nem tudja elmondani, mit képes elvégezni, s nem hajlandó átképzésre, továbbképzésre járni. Azt is megemlítette, hogy sok munkaadó a fiataloknak nagyon kis fizetést ad, s ezért sokan külföldön vagy feketén vállalnak munkát. Csegzi Sándor arról számolt be, hogy a polgármesteri hivatal anyagi lehetôségei függvényében támogatja a tanintézményeket, ám legtöbbször csak a fogyasztások törlesztésére elegendô a pénz. A Kémiai Iskolaközpontban tanító tanárnô panaszára, aki azt vetette fel, hogy az országos tantárgyversenyeken részt vevôket nem jutalmazták, még útiköltségeiket sem fedezték, arról is beszámolt, hogy a hivatal idén pénzjutalmat adott az olimpiákon jó eredményeket elért diákoknak, s idônként az iskolák rendezvényeire is biztosítottak, biztosítanak pénzt. A hivatal szakosztálya jegyzéket készített azokról a pályázatokról, amelyekre a tanintézmények támogatást kaphatnak, s ezt az iskolák igazgatói kézhez kapták. A szakosztály képviselôje elmondta, hogy sajnos az iskolaigazgatóknak csupán fele kér támogatást kulturális és más jellegû rendezvényekre. Virgil Moldovan is felajánlotta a patronátusnál levô pályázatokat.
Azt, hogy a kerekasztal-beszél-getés után nagyobb lehetôségek, esély birtokában távoztak volna az egybegyûltek, nem mondhatjuk. Ám mindenképpen hasznos volt, mert kapcsolatba hozta a diákokat azokkal a személyekkel, s azok elvárásaival, akikkel a középiskola elvégzése után találkozni fognak.
A marosvásárhelyi Holt International Központ november 15- 30. között helyi adománygyûjtést szervez a HÍV-vírussal fertôzött gyerekeknek Mikulás- napi ajándékra.
A Holt szervezet a Carol Davila egészségügyi iskola diákjaival közösen felkeresi a város lakóit, s támogatásukat kérik a mikulási ajándékok megvásárlásához. Az egyetemisták kitûzôt fognak viselni, s az AIDS-es gyerekekrôl készített ismertetôanyagokat osztogatnak.
A mikulási ajándékozással egy felejthetetlen napot szeretnének szerezni az AIDS-es gyerekeknek és hozzátartozóiknak. Maros megyében minden hónapban meghal egy HÍV-vírussal fertôzött kisgyerek.
Bözödújfalvi szombatosok szertartási és imádságos könyve
Közzéteszi és a bevezetôt írta Kovács András
Kovács András, a bözödújfalvi szombatosok történetének búvárlója és megírója több évtizedes kutatómunkája során bukkant rá a marosvásárhelyi Teleki Tékában a Bözödújfalvi szombatosok kéziratos szertartási és imádságos könyvére, amely nem csupán fontos dokumentuma ennek a rendkívül érdekes témának, hanem vitathatatlan jelentôségû mûvelôdés- és vallástörténeti érték is. E könyv most a Pallas Akadémia Könyvkiadó gondozásában jelent meg nyomtatásban, amelyben az imádságoskönyv szövegét Kovács András bevezetô, magyarázó tanulmánya egészíti ki.
A könyv terjedelme 250 oldal, ára 35.500 lej, megvásárolható a Pallas-Akadémia Könyvkiadó üzleteiben, illetve megrendelhetô postai utánvétellel a következô címen:
4100 Miercurea Ciuc, str. Petôfi nr. 4.
E-mail: pallas@nextra.ro
Felkérjük azon szavazati joggal bíró, személyazonossági kártyával rendelkezô személyeket, akik még nem kapták kézhez a választói kártyákat, amelyeket a közrendészek visznek házhoz, november 19-ig jelentkezzenek annál a rendôrségi személynyilvántartó irodánál, ahova lakhely szerint tartoznak, s ott átvehetik a választói kártyát.
Köszönjük
A szovátai Bernády Közmûvelôdési Egylet meghívására a budapesti Trefort Elte Venus és Adonis címû operaestjét adja elô november 16-án, csütörtökön este 7 órától a helybéli kultúrotthonban. A belépô ára gyerekeknek 10, felnôtteknek 20 ezer lej.
A magyar millennium tiszteletére szervezett többnapos rendezvénysorozat záróünnepe a református templomban megtartott ökumenikus istentisztelet volt. A marosludasi magyarság, a magyar történelmi egyházak tagjai felemelô, az ünnep rangjához méltó eseménynek lehettek részesei. A szószéken Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, Ötvös József, a Marosi Református Egyházmegye esperese és dr. Gálfy Zoltán kolozsvári teológiai tanár hirdetett ígét, illetve tartott elôadást. Ágendázott Katona Sándor Andrássy-telepi református lelkész.
Reménységgel a harmadik évezredbe!
Hogyan zárjuk a második évezredet? Hogyan kezdjük a harmadikat? - ez volt a két fô kérdés, amelyeket II. János Pál pápa október folyamán egyházi vezetôkkel a Vatikánban tárgyalt – mondotta Tempfli József megyéspüspök. Történelmi tények igazolják, hogy amikor az I. század keresztényei, Krisztus követôi katakombákban vállalták hitüket, reményteljesebb életük volt, mint a XX. század emberének. Sajnos, sok a reménytelenség, mert az emberek megelégelték a hazugságot, a kiszipolyozást, a félrevezetést, s mert nem tudják életüket összekapcsolni Istennel. Goethe szavaival élve a világtörténelem nem egyéb, mint a vallásosság és a vallástalanság harca. Nem kellene egyebet tenni, csak magunkba nézni, s kiseperni életünkbôl a helytelent.
A püspök egy 1994-ben Magyarországon elhangzott politikai nyilatkozat kapcsán, mely szerint az államot külön kell választani az egyháztól, akárcsak ott a tanácskozáson, kifejtette, hogy az állam és az egyház – a zsidó nép esetében – szétválaszthatatlan, mert ez jelenti a magyar nép esetében is a megtartó erôt.
Dicsôség az ezeréves múlt, keserûség Mohács és Trianon – kezdte igehirdetését Ötvös József református esperes. Egy kicsit a világ közepe lett Marosludas ezen a héten. Hogy ma itt vagyunk, hogy híveket vár a marosludasi piros és fehér torony, az isteni gondviselésnek köszönhetô. Radnót felôl jövet a dombról a város képe tárul elénk, de ami szembeötlik: a két torony, amely szilárdan áll és hirdeti, hogy itt is jelen vagyunk. S ameddig a katolikus és református templomok szilárdan állnak, s a hívek hisznek – akárcsak a zsidók a Jordánnál vagy elôdeink a Vereckei- hágónál –, addig jövônk is van Marosludason.
A honfoglaló magyarság ôsvallása címmel dr. Gálfy Zoltán teológiai professszor tartott elôadást. A honfoglalókat fejlett hitvilág tartotta össze. A magyar kereszténység ezeréves ugyan, de történelmünk Krisztus elôtt 3000-re vezethetô vissza. E népcsoport hitvilágának fejlôdése során megôrizte tisztaságát a zsidó, az ortodox, muzulmán behatásokkal szemben. Az ôsi hitvilágból nagyon sok szokást megôrzött a magyar nép. A kereszténység a magyarok hitének kiteljesedését jelentette, s ha a magyarság tudatosan megôrzi azt, ami az övé, az ezeréves kereszténységet, akkor ez értelmet ad további küzdelmének.
Egyenes gerinccel vállaljuk magyarságunkat
– mondotta záróbeszédében Katona Sándor Andrássy-telepi református lelkész. A magyar mindig konkurenciát jelentett azoknak a népeknek, amelyekkel együtt élt, de ezt a kihívást vállalni kell. Nem kell meghajolt gerinccel végeznünk a munkánk, hogy megtûrjenek, hanem vállaljuk magyarságunkat, mert becsülettel rászolgáltunk erre munkánkkal, kitartásunkkal és ezeréves múltunkkal. Dolgozzunk a város jólétéért, hogy az utódok ezer év múlva is itt találkozzanak. A lelkész mintegy felrótta, a történelmi egyházaknak, hogy a más felekezetû magyarokat – adventistákat, baptistákat, jehovistákat – nem tudták az ökumenikus istentiszteletre édesgetni. Az viszont nem az egyházak, a szervezôk vétke, hanem a város vezetésének közömbössége a magyar polgártársakkal szemben, hogy a meghívás ellenére sem a polgármester, sem az alpolgármester nem tisztelte meg jelenlétével a rendezvény egyikét sem.
A cukorgyárban október elején kezdték meg a cukorrépa feldolgozását. Múlt csütörtökön 500 tonnás rekord cukortermelése volt a gyárnak. Bár az idei szárazság felére csökkentette a termést, a francia érdekeltségnek köszönhetôen teljes gôzzel folyik a cukorgyártás. A gyár privatizálása új perspektívát kínál a megyei cukorgyártásnak. Errôl Armeneanu Ioan igazgató tájékoztatott.
– Idén a megyében összesen 3900 hektáron termesztettek cukorrépát, amelybôl 1480 hektár Ludas könyékén van. A gazdák kétszer ekkora területet vetettek be, csak a szárazság miatt a kultúra fele megsemmisült. Szegény esztendô volt, de el kell mondani, hogy ott, ahol a technológiai elôírásokat betartották, nagyon jó, 60 tonnás hektárhozamot, 17 százalékos cukortartalmú termést értek el. Következésképpen, aki szakszerû mûvelést végzett, felvehette a harcot a szárazsággal, s a megfelelô haszna is meglesz.
– Mennyi cukorrépát dolgoz fel a gyár?
– Nyolcvanegy ezer tonna (nettó) cukorrépát dolgozunk fel. Ezzel párhuzamosan még 12.500 tonna brazíliai nyerscukrot finomítunk. A gyár teljes kapacitással dolgozik.
– Idéntôl francia érdekletségû a gyár. Milyen átszervezéseket eszközölt az új tulajdonos?
– A francia Société de Sucrerie Marqenterre nemzetközi érdekeltségû holding legfontosabb befektetése az automatizált, informatizált vezér bevezetése. Ez kétmillió frankba került. Az informatizált vezérlés által gyakorlatilag bármely pillanatban a gyártási folyamat bármely fázisa ellenôrizhetô, követhetô. Képernyôn megjelennek a gyártási és minôségi paraméterek.
– Visszatérve a cukorrépa-termesztésre, hogyan próbálja meg a cukorgyár a termelôket ösztönözni arra, hogy nagyobb felületen, nagyobb mennyiségû cukorrépát termeljenek?
– Arra számítunk, hogy jövôben Ludas környékén körülbelül 10.000 hektáron, Marosvásárhely környékén 7.000 hektáron termelnek cukorrépát. A gazdákkal próbáljuk megértetni, hogy a cukorrépa-termelés jövedelmezô ága a mezôgazdaságnak. Idén egy hektár kézi mûvelése 3,5 millióba került, a gépesített mûvelés 12 millióba. Ha csak 25 tonnás volt a hektárhozam, a haszon 7-8 millió lej, de ha 60 tonnás, akkor a hozammal arányosan magasabb. Cukorrépát nagy területen, gépesítve, szakszerûen érdemes termelni. A termelôkkel való szerzôdéskötéskor ezt hangsúlyozzuk. Öt hektár fölött a gyár gépesített mûvelést biztosít. A szerzôdéseket január elsejéig megkötjük gépesített mûvelésre. A feltételek elônyösek, de ahhoz, hogy fellendüljön a cukorrépa- és a cukortermelés, arra van szükség, hogy a kormány változtasson a cukorpolitikán. Éspedig 30 százalékos szubvenciót adjon a termelônek, ingyenesen biztosítson vetômagot, monitorizálja a cukorimportot és fogadja el a vonatkozó uniós törvényt.
A pénteki rendezvény témája Szent István király állam- és egyházszervezô tevékenysége volt. Részt vettek az 1-es Számú Általános Iskola VII. és VIII. osztályos tanulói. Négy csapat mérte össze tudását: Álmos – VII. D., Árpád – VII. E., Kurszán – VIII. C. és Levente – VIII. D.
A vetélkedôn a Kurszán csapat tagjai – Orosz Mikolt, Kiss Ilona és Balogh Erika nyolcadikos tanulók – érték el az elsô helyezést, második lett az Álmos, harmadik az Árpád, negyedik a Levente nevet viselô csapat.
A versenyt az Emese álma címû monda dramatizálása tette hangulatossá. Elôadták Vajda Kinga, László Csaba és Mátyás Melinda hetedikes tanulók, akik korabeli, ôsmagyar öltözetben szerepeltek. Következett az István, a király verses- zenés összeállítás.
A mûsorban elôadott gregoriánus énekeket Csomortáni Katalin zenetanárnô tanította.
A verseny igen szoros és izgalmas volt, az Álmos csapatot társaik zászlócskákkal, a csapat nevének skandálásával biztatták.
A versenyzôk és a szereplôk egyaránt ajándékokat kaptak a rendezvény szponzoraitól és Kiss Ibolya nyugalmazott tanárnôtôl. A versenyt Szekeres Adél történelemtanár szervezte és vezette.
Záróbeszédében Andrássy Árpád, az RMDSZ kerületi elnöke a szervezet, a helyi EMKE, a helyi református és katolikus egyház, az Andrássy-telep református egyház nevében köszönetet mondott mindazoknak, akik anyagilag is támogatták a rendezvényeket. Ezek az Autodom, a Goldfish, a Holler, a Kalmár, a Sooters Kft.-k, valamint a Pilus bár és Vajda Ede családi vállalkozása.
A vasárnap délutáni Millenniumi sokadalomban népdal- és néptáncbemutató volt. Fellépett a helybeli Hajdina együttes. Hagyomány a szakrális és profán zenében címmel gregoriánus dalokat, táncokat adott elô több mint száz diák. Irányítójuk Tóth Sándor római katolikus hittantanár.
A helybeli mûvelôdési házban szombaton A magyar millennium jelentôsége a jelenkori magyarság számára címmel Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke tartott elôadást. Ez alkalommal a helyi RMDSZ-szervezetnek átadta a Magyarok Világszövetsége zászlaját.
A fórumon a következô elôadások hangzottak el: dr. Szabó Miklós akadémiai kutató A magyar államiság 1000 éve, Pál-Antal Sándor történész Az önkormányzat az államhatalomban, Bónis Johanna történész Erdélyi fejedelemasszonyok, Szekeres Adél történelemtanár Adalékok Ludas elsô említési adataihoz.
Meghívott vendégként jelen volt Kerekes Károly parlamenti képviselô.
A mûsort a Kozsik Ildikó és Kozsik József mûvész házaspár mûsora zárta.
Szerény növekedés az idegenforgalomban
Romániát az idei év elsô kilenc hónapjában 4,05 millió külföldi kereste fel, ami szerény, 1,8 százalékos növekedést jelent a tavalyi esztendô hasonló idôszakához képest – közölte az országos statisztikai hivatal (INS). A külföldiek döntô többsége – 3,86 millió személy – Európából érkezett. A beutazók listájának élén a Moldovai Köztársaság szerepel 1,1 millió személlyel, második helyen Magyarország áll 907 749 beutazóval. Bulgáriából 261,5 ezer, Ukrajnából 257,5 ezer és Németországból 206 ezren keresték fel Romániát.
Egy tíz éve vissza nem fizetett adósság miatt késik annak a kölcsönnek a folyósítása, amelyet az amerikai kormány ajánlott fel Romániának az idei aszályra való tekintettel – közölte Ioan Muresan mezôgazdasági miniszter. A miniszter nyilatkozatát idézô hétfôi gazdasági sajtó emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok az úgynevezett GSM 103 program keretében 100 millió dollár kölcsönt ajánlott fel Romániának ahhoz, hogy Bukarest vámmentesen kukoricát, szóját, vetômagot, valamint napraforgóolajat vásároljon az amerikai termelôktôl. A hét év alatt visszatérítendô kölcsön igénybe vételét azonban egyelôre lehetetlenné teszi az, hogy Románia 1990-ben már kapott egy hasonló kölcsönt az Egyesült Államoktól, de azt még nem fizette vissza.
Románia budapesti nagykövetsége szerint a Magyarországon tartózkodó román állampolgárok szavazhatnak a november 26-i parlamenti és elnökválasztásokon 6 szavazati központban, a következô városokban: 2 központnál Budapesten (a követség székhelyén és a Kulturális Központban), és egy-egy központnál Szegeden, Debrecenben, Pécsett és Gyôrött.
A határokon elkövetett bûnesetek száma októberben 7,5 százalékkal növekedett szeptemberhez képest és 25 százalékkal az elôzô év októberéhez viszonyítva, közölte a Határrendészet Fôparancsnoksága. A határrendészet az elmúlt hónapban több mint 300 bûnesetet regisztrált, ebbôl 180 esetben a Románia határaira vonatkozó törvény megsértésérôl van szó, 130 bûneset pedig hamisítással és hamisítással való visszaéléssel kapcsolatos. Ugyanabban az idôszakban lelepleztek 130 személyt, akik hamis útlevéllel próbáltak be- illetve kijutni az országból, 11 személyt, akik különbözô jármûvekben elrejtôzve próbáltak átjutni a határon, és 120 személyt, akik nem a kijelölt határátkelôkön keresztül próbálták elhagyni Romániát. A rendôrök elfogtak 5 egyént, akik illegális módon juttattak át személyeket a határon és 8, árucsempészettel foglalkozó idegen állampolgárt. Október folyamán 3.250 idegen állampolgárt nem engedtek be az országba, 1.238 román és idegen állampolgár pedig nem hagyhatta el Romániát az útiokmányok körül tapasztalt rendellenességek, a vámszabályzat megszegése, vagy hamis útlevél használata miatt.
A mintegy 160 emberéletet követelô kitzsteinhorni, szombati katasztrófa után hétfôn 66 holttestet sikerült kiemelni a kiégett kötélvontatású vasút alagútjából és elszállítani a salzburgi törvényszéki orvostudományi intézetbe. Minden holttestet génelemzés útján kell azonosítani: nem maradtak meg sem arcvonások, sem a testfelületen korábban látható esetleges különös ismertetôjelek, tetoválások vagy anyajegyek. Eljutottak hétfôn az egységek a lefelé tartó szerelvényhez is, amelyrôl addig semmi hír nem volt. A várakozással ellentétben ebben két ember vesztette életét: az osztrák vonatvezetô és egy német turista.
Repedések a moszkvai tv-tornyon
A moszkvai tv-tornyon – amelyet augusztus végén tûzvész égetett ki – napról napra nônek a hatalmas hô okozta repedések, de egyelôre nem veszélyeztetik a több mint félezer méteres adó stabilitását. Errôl az orosz állami építésügyi bizottság elnökhelyettese számolt be sajtóértekezletén, kiemelve, hogy az osztankinói tv-torony fizikai állaga folyamatosan romlik. Maszlov szavai szerint a betongyûrûkbôl épített, s belül feszítô fémsodronyokkal rugalmassá és stabillá tett torony belsejében már szabad szemmel is láthatóak a komoly repedések (a feszítô sodronyok egy része is elpattant a kétnapos tûzvészben).
Texas várhatóan még ezen a héten megdönti saját kivégzési csúcsteljesítményét. Az Egyesült Államok déli részén fekvô szövetségi államban keddtôl három egymást követô nap újabb három emberen akarják végrehajtani a halálos ítéletet, utoljára egy szellemileg visszamaradott férfin, aki még mindig hisz a Mikulásban. Az ô esetében az Amnesty International és más emberijogi szervezetek tiltakoztak a csütörtökre tervezett kivégzés ellen. Ha valóban végrehajtják az ítéleteket, idén 38-ra fog emelkedni a Texasban kivégzettek száma, és ezzel megdôl az Egyesült Államok valamennyi államát tekintve az 1930 óta hivatalosan nyomon követett kivégzési rekord, amelyet eddigi is Texas tartott: 1997-ben 37 esetben hajtották végre a legsúlyosabb büntetést.
Betiltják a kutyahúsfogyasztást
Tajvanban hamarosan megváltozik a kutyák státusa: ugyanolyan kedves háziállatok lesznek, mint Európában, és nem éttermi csemegék. A szigetország törvényhozása ugyanis elôzetesen elfogadott egy törvényt, amely betiltja kutyahús értékesítését és fogyasztását. A hivatalos voksolásra várhatóan a jövô hónapban kerül sor. "A nyugatiak legjobb barátaikként vagy családtagokként kezelik a kutyákat, mi sem tûrhetjük el a kutyahúsevés barbár gyakorlatát" – jelentette ki egy helyi jogász. A törvényjavaslat szerint a kutyahús árusítóit vagy fogyasztóit a jövôben 300 amerikai dollárnak megfelelô összegre büntetnék.
A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal november 14- tôl a városban lakó magánszemélyeknek kézbesíti az év végéig törlesztendô adófizetési szelvényt. A hátralékot az értesítés alapján bármely, a város területén levô postahivatalnál törleszthetik az érintettek. Az értesítéseket november 6. és 9. között bocsátották ki, így azoknak, akik november 6-áig, illetve az értesítés kézbesítéséig kifizették az adóhátralékot, nem kell az idén adózniuk.
A szolgáltató szerint ez idáig a lakótársulások kérésére maradtak hidegek a fûtôtestek. A helyi közüzem kinnlevôségei mellett a szolgáltatást az is nehezíti, hogy a sok helyen megrongálódott vezetékeket ki kell cserélni. A polgármesteri hivatal is elégedetlen a szolgáltatás minôségével. A szolgáltatók úgy tartják, hogy ôk a 2005-ig megkötött szerzôdés alapján végzik a munkájukat, ami ellen nem lehet kifogás. A közüzemhez letett kérés alapján tegnap végül is megkezdôdött a távhôszolgáltatás.
A fiatal orvosoknak, fogorvosoknak, gyógyszerészeknek és utolsó éves orvostanhallgatóknak a Szent Balázs Orvosi Alapítvány Mediklubot indított. A második találkozásra az alapítvány marosvásárhelyi székhelyén, az Építôk sétány 3/10. szám alatt kerül sor, november 16-án, csütörtökön 19 órától. Vitatéma: a kézsérülések sürgôsségi ellátása. A szervezôk meglepetéseket is ígértek. Belépô egy anekdota, vagy egy humoros történet.
Rendezvény a magyar tudomány napjára
Az Erdélyi Múzeum Egyesület marosvásárhelyi fiókja és Orvostudományi Szakosztálya a magyar tudomány napja alkalmából november 17-én, pénteken 17 órakor megemlékezô ülést tart a belvárosi róm. kat. plébánia Deus Providebit Ifjúsági Házának földszinti elôadótermében. Az ülésen a következô elôadások hangzanak majd el: Brassai Zoltán orvosprofesszor: A 175 éves Magyar Tudományos Akadémia; Pál-Antal Sándor fôlevéltáros: A hazai magyar történetírás ma; Feszt György orvosprofesszor: Id. és ifj. Jancsó Miklós – két magyar orvostudós; Kiss Elemér matematikaprofesszor: A két Bolyai és a Magyar Tudományos Akadémia; Balás Árpád földrajztanár: Tuloghdi János, a földrajztudós.
300 éve született Árva Bethlen Kata
1700. november 25-én, 300 éve született Bonyhán Árva Bethlen Kata. Az évforduló tiszteletére november 18-án, szombaton 10 órától a bonyhai református templomban megemlékezô istentiszteletet tartanak, igét hirdet D. dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Ezt követôen bemutatják dr. Tonk Sándor történész Árva Bethlen Katáról írt könyvét, majd Buzogány Dezsô teológiatanár a XVIII. század hitéletérôl tart elôadást. A helybéli szeretetházban kiállítást rendeztek be a bonyhai születésû Kántor Zita textilmûvész alkotásaiból. Fellép még a bonyhai vegyes kar (karnagy Dénes Elôd lelkipásztor). A rendezvényen jelen lesz az olthévízi (ott áll Árva Bethlen Kata kastélya) gyülekezet 40 tagja is, valamint mintegy 30 lelkipásztor a környékbeli településekrôl.
Kézdivásárhelyi mûvészpár a Bernády Házban
Pénteken újra tárlatnyitás lesz a marosvásárhelyi Bernády Központban. A csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó Mûterem sorozatának mûvész szereplôi után ezúttal két kézdivásárhelyi alkotó mutatkozik be, Vetró András szobrászmûvész és felesége, a festô-grafikus Vetró Bodoni Zsuzsa. A városuk határain túl is jól ismert mûvész házaspár kiállítása november 17-én este 6 órakor nyílik. Munkálataikat Nagy Miklós Kund ajánlja az érdeklôdôk figyelmébe.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata november 18-án, szombaton este 8 órakor a nyárádszeredai kultúrotthonban mutatja be Molnár Ferenc: Liliom – Egy csirkefogó élete és halála címû színdarabját. Jegyek elôvételben a helyszínen.
Újra közlekedik a kolozsvári és a temesvári gyors
Utashiány miatt egy hétig nem közlekedett a Marosvásárhely–Kolozsvár közötti gyors. A tegnaptól ismét forgalomba helyezték a járatot, amely hajnali 4 órakor indul Vásárhelyrôl és 6.40-kor érkezik Kolozsvárra, vissza 15.24-kor indul és 18.11-kor érkezik Marosvásárhelyre. A járat november 30-ig közlekedik. Október 21-tôl beindul a Temesvár–Galac gyors is. Galac felé 12.47-kor indul, 22.14- kor érkezik, míg Temesvár felé 15.06-kor indul, és 22.30-kor ér oda.
Szarvasmarha-tenyésztôk találkoznak Nyárádszeredában
A Nyárád menti Szarvasmarha-tenyésztôk Egyesülete a Mezôgazdasági Tanácsadói Hivatallal, valamint a REBIAT-tal közösen november 16-án, csütörtökön 11 órától tejáralkut szervez a tenyésztôkkel a nyárádszeredai kultúrotthonban. Ezenkívül a gazdák megbeszélhetik a szakemberekkel a szarvasmarha-tenyésztés gondjait is.
November 13-án Balavásáron Jeic Doren 46 éves dévai lakos HD 3 CDL rendszámú személygépkocsijával elgázolta az úttestre kiszaladt 9 éves Pap László Barnát, aki belehalt sérüléseibe.
November 10-én este 8 óra körül F.K.K. 15 éves kiskorút a marosvásárhelyi Hídvég utcában egy ismeretlen tettes leszólította, majd késsel fenyegetve egy üres telekre vitte, ahol megerôszakolta. A rendôrök a napokban letartóztatták a tettest, a 19 éves marosszentkirályi Szász Mihályt.