|
LII. évfolyam 257. (14615) |
2000. november 4., szombat |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektol. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkereso..........................50 Ft
Részvétnyilvánítás................…&# 133;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegu apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetok) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Apró János, Babló István, Bartalos Péter, Benikert György, Botha Péter, Csakó János, Csavar István, Csizmár István, Dani Lajos, Decskó József, Farkas Imre, Farkas János, Gézár János, Gozon János, Hozéinger István, Jakab Gyula, Jankovics Béla, Kára Bálint, Kátai Antal, Kollár Béla, Kovács András, Kovács Pál, Kôszegy Arthur, Lelesz Károly, Mészáros Sándor, Mezei Kálmán, Nagy Lajos, Orbán József, Papp Sándor, Pásztor János, Paulics György, Rudics Ferenc, Schmidt József, Smelkán József, Szabó János, Szabó László, Tamás János, Tóth Dénes, Tóth Dezsô, Tóth Ferenc, Tóth Gyula, Tóth M. Ferencz, Varga István, Varga János, Vincze Imre
Az országban elsô alkalommal Segesváron került sor tegnap magyar honvédek síremlékének avatására. Az 55 évvel ezelôtt elhunyt katonák elôtt magas rangú román és magyar közjogi és katonai méltóságok tisztelegtek. Elhangzott a magyar és a román himnusz, s a katonáknak díszlövés sorozattal tisztelegtek. Az esemény a két szomszédos ország hadserege közötti közeledést szolgálja, ugyanis néhány nappal ezelôtt Budapesten avattak emlékmûvet a magyar fôvárosban elhunyt román katonák temetôjében.
A Segesváron végsô nyugvóhelyet talált 45 katona közül többen 1945, június 29, és július 27, között a II. világháború befejezése után halt meg. Az áldozatok többségét a focsani- i hadifogolytáborból betegen szállították hazafele . Segesváron az akkori orosz állomásparancsnok megengedte, hogy a súlyos állapotban levôket levegyék a marhavagonokról és kórházba szállítsák. Sokuknak ez volt az utolsó útjuk. Nevük 50 évig feledésbe merült, csupán egyetlen fakereszt ôrizte a helyet, ahova hajdanában tömegsírba tették ôket. A temetôgondnoknál ôrzött megsárgult papírra bukkant rá lapunk munkatársa, Ajtay László. Miután a Népújság feltárta a történteket , a segesvári RMDSZ felvállalta, hogy síremléket állít az itt elhunyt honvédeknek. Nem volt egyszerû vállalkozás, de végül is sikerült a tervet valóra váltani a magyar Honvédelmi Minisztériumnak, Magyarország romániai nagykövetségének, valamint a Francia Román Nemzetközi Alapítványnak köszönhetôen - tudhattuk meg a helyszínen az emlékmûállítás kivitelezését, szervezését vállaló Gál Barna tanártól, az RMDSZ segesvári szervezetének elnökétôl.
Az eseményt több jeles személyiség tisztelte meg jelenlétével: Magyar részrôl Íjgyártó István, a Magyar Köztársaság romániai nagykövete, Dr. Béres Béla, a magyar földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kabinetfônöke, Szelekovszky Ernô, a Honvédelmi Minisztérium fôosztályvezetôje, Hajnal István dandártábornok, a 3. gépesített hadosztály megbízott parancsnoka, dr. Sallai Imre alezredes, a magyar nagykövetség katonai attaséja, dr. Szigeti János, az FVM tanácsosa és Keresztes Tibor, a Honvédelmi Minisztérium munkatársa. A román felet Adrian Nastase ellenzéki politikus, a síremlék állítását támogató Francia–Román Nemzetközi Alapítvány tiszteletbeli elnöke, Remus Claudiu Botar, az említett alapítvány elnöke, Mihai Floca tábornok, a Román Nemzetvédelmi Minisztérium képviselôje, Stefan Ispas ezredes, az NVM kükapcsolati hivatalának vezetôje, valamint Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, Virág György, a megyei tanács elnöke, Burkhardt Árpád alispán, Kerekes Károly, Kakassy Sándor képviselôk, Dorin Danesan, Segesvár polgármestere, pártok, civil szervezetek képviselôi. Magyar és román katonák, cserkészek tisztelegtek az emlékmûnél.
Miután Gál Barna ismertette a honvédek és az emlékmûállítás történetét, Harai János segesvári katolikus fôesperes rövid megemlékezô istentiszteletet tartott. Nagy Vilmos, a síremlék tervezôje, felolvasta a 45 katona nevét és személyi adatait. Ezt követôen a magyar kormány nevében dr. Béres Béla szólalt fel, aki beszédében hangsúlyozta, hogy az ezer éves magyar történelem során a magyar katonák mindenkor és mindenhol megállták a helyüket, odaadással és emberséggel harcoltak. Áldozathozataluk ismert Hunyadi János nándorfehérvári csatájától az isonzói, doberdói csatamezôkig, vagy akár a történelmet rengetô 1956-os forradalomig. Magyarország a rendszerváltás óta bebizonyította, hogy az évszázados megpróbáltatások ellenére is talpra állt, ezért a Segesváron eltemetett honvédok áldozathozatala sem volt hiábavaló. Az a tény, hogy Romániában magyar katonai síremléket avatnak azt bizonyítja, hogy a két országnak közös jövôje, célkitûzése kell hogy legyen az euroatlanti és EU-struktúrákba való integráció, a megbékélés, az együttmûködés. A két honvédelmi minisztérium aláírt egy szándéknyilatkozatot, amely szerint a jövôben közös hadisírgondozást vállalnak el mindkét országban.
Adrian Nastase a síremlék állítását támogató alapítvány elnökeként elmondta, Nicolae Titulescu román diplomata Brassóba hozott maradványai fölött emelt síremlék avatásáról jött Segesvárra. A hajdani nagy politikus szavait idézve hangsúlyozta, ma természetes kell legyen az, hogy Romániában magyar katonák síremléke elôtt tisztelgünk. Ez egy olyan hely, ahol emlékeznünk kell a múltra azért, hogy átgondoljuk a jövôt. El kell jöjjön az az idô, amikor meg kell békülnünk magunkkal, másokkal és a múlttal. Románia és Magyarország kapcsolata nagyon sokat javult. Ma már a közös békén, minden terveink táptalajának megôrzésén kell munkálkodjunk. A hôsök áldozathozatalából kell tanuljunk és arra kell törekedjünk, hogy a két nép sohase forduljon egymással szembe – összegezhetnénk az Adrian Nastase által elmondottakat.
Dorin Danesan Segesvár polgármesterének köszöntôje után elhelyezték a kegyelet koszorúit a két állam és honvédelmi minisztérium, a nagykövetség, valamint a megyei és a helyi hivatalosságok, politikai pártok képviselôi és magánszemélyek is. Megható mozzanat volt, amikor a székely ruhába öltözött egykori bajtárs Borsos István is elhelyezte virágait a síremléken. A volt katonakolléga azt ígérte élete végéig gondozza majd elhunyt társainak sírját.
A rendezvény egyetemes imánk, majd a Szószat hangjaival zárult. A kivezényelt román díszszázad díszlövéseket adott az elhunyt magyar honvédek tiszteletére.
A stuttgarti Nemzetközi Kapcsolatok Intézménye, valamint a Német Demokratikus Fórum segesvári szervezete ifjúsági inter-etnikus oktatási központot nyit Segesváron. Ennek célja elsôsorban a Romániában élô nemzeti kisebbségek egymás, illetve a többség felé való közelítése, együttmûködésének a serkentése. Ezenkívül a központ programjaival szeretne hozzájárulni a térség stabilitásához, a különbözô ifjúsági szervezetek közötti kapcsolatteremtéssel.
Ennek szellemében kezdôdött a tegnapelôtt a Küküllô-parti városban az a háromnapos szeminárium, amelyen 14 kisebbségi szervezet képviselôi vettek részt. A megbeszélések célja elsôsorban a jövô évben Segesváron szervezendô kisebbségi fesztivál szervezése. A résztvevôk bemutatták az általuk képviselt kisebbséget, majd vázolták, mivel járulhatnának hozzá a jövô évi fesztivál sikeréhez. A tegnapi kerekasztal- beszélgetésen azokról a kulturális, társadalmi és politikai megvalósításokról esett szó, amelyek a különbözô etnikumok itthon-maradását, otthonteremtését erôsítik.
A központ hivatalos megnyitóját Harald Gerig, Németország romániai nagykövete, Peter Kratzer, a stuttgarti intézet vezetôje, valamint Marius Clonda, a sport és ifjúságügyi, illetve Carol König, a mûvelôdésügyi minisztérium, valamint a különbözô kisebbségi szervezetei képviselôinek, illetve a helyi hivatalosságok jelenlétében ma 15 órától tartják. Az ünnepséget a Cetatea román, a Kikerics magyar, illetve az Asul de Trefla roma néptáncegyüttesek mûsorai teszik színesebbé.
Orbán Viktor magyar és Mugur Isarescu román miniszterelnök közelmúltban tartott megbeszélésén szerepelt egy olyan napirendi pont is, amelyrôl nyilvánosan sok szó nem esett: annak lehetôsége, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség már a novemberi elnökválasztások elsô fordulójában Mugur Isarescut támogathatná – írta pénteki számában a Curentul címû napilap.
A újság értesülését arra alapozta, hogy meg nem nevezett román kormányforrások szerint nem kizárt az RMDSZ államfôjelöltjének, Frunda György szenátornak a visszalépése abból a megfontolásból, nehogy a választások második fordulójába a legnagyobb esélyesnek tartott Ion Iliescu volt államfô mellett a szélsôségesen nacionalista Nagy Románia Párt elnöke, Corneliu Vadim Tudor szenátor jusson.
A Curentul úgy vélte: nehéz elhinni, hogy Isarescu ilyen rövid idôn belül csak azért találkozzon kétszer is Orbánnal, hogy új határátkelôk megnyitásáról tárgyaljon. Van egy sokkal konkrétabb magyarázat is: a román választási kampány.
A találkozókról egyik kormányfô sem szolgált túl sok részlettel. Orbán Viktor kijelentései mindenesetre "füg-gôben hagyják a dolgokat: vagy elutasítóan fogadta Isarescut, vagy – ami természetesebbnek tûnik – mindent az RMDSZ döntésére bízott" – írta a lap. A román újság szerint egyébként a Nemzeti Liberális Párt és a Román Demokratikus Konvenció-2000 szövetség elkeseredett küzdelmet vív azért, hogy meggyôzze az RMDSZ-t: léptesse vissza saját jelöltjét, s helyette a két formáció jelöltjének valamelyikét, Theodor Stolojant, vagy Mugur Isarescut támogassa.
Frunda György szenátor az MTI-nek adott nyilatkozatában alaptalan találgatásnak minôsítette a román lap írását. Mint mondta, teljes lendülettel folytatja választási kampányát, s az említett két vetélytárs részérôl senki nem kereste sem ôt, sem Markó Béla szövetségi elnököt a lap által említett javaslattal.
Elfogadták a Kincses Elôd jelölésével szembeni óvásokat
Pénteken nyílt gyûlésen tárgyalta a megyei törvényszék a Kincses Elôd jelölése ellen benyújtott óvásokat. Az óvásokat két magánszemély tette le, azzal az indoklással, hogy Kincses Elôd kettôs állampolgársága okán nem felel meg az alkotmány elôírásainak, mely szerint köztiszt-ségviselô csak román állampolgár lehet.
A délelôtti tárgyaláson Kincses Elôd ügyvédje ismertette a jelölt azon nyilatkozatát, mely szerint lemond a magyar állampolgárságáról. A határozathozatalt délután fél háromra halasztották, a nyilatkozat hitelességét megvizsgálandó. Ekkor Zoita Milesan bíró elmondta, hogy a rendôrségen érdeklôdtek, de azok nem voltak hajlandók nyilatkozni a kettôs állampolgárságról. Ekkor telefonon vették fel a kapcsolatot Magyarország bukaresti nagykövetségével, ahonnan Balogh Csaba má-sodtitkár közölte, hogy az ô nyilvántartásukban Kincses Elôd magyar állampolgárként szerepel.
Az ügyvéd halasztást kért, mert mint mondta, a román választási törvény nem írja explicite elô, hogy kettôs állampolgár nem jelölhetô köztisztségbe. Illetve, hogy tanulmányozhassa a magyar állampolgársági törvényt. Mivel azonban hivatalosan sem a rendôrség, sem a nagykövetség nem erôsítette meg Kincses azon nyilatkozatát, miszerint lemondott volna magyar állampolgárságáról, az ügyész is határozottan elutasította a jelöltséget, helyt adva az óvásoknak.
Végül, az ügyet tovább tanulmányozandó, újabb félórás halasztás következett. Ezt követôen a bíró közölte a végleges döntést. Helyt adtak a Kincses Elôd elleni óvásoknak, és érvénytelennek mondták a megyei kerületi választási irodán 2000. november 24- én iktatott jelölést. A megyei törvényszék határozata ellen Magos Méta ügyvéd azonnal fellebbezést nyújtott be, így végleges döntést hétfôn hoz az illetékes táblabíróság.
Ugyancsak tegnap a Romániai Magyar Demokrata Szövetség országos szervezete óvást tett le a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt ellen, mivel a párt ugyanazokat a listákat tette le az ország több megyéjében is. Az ügyet ma tárgyalja a megyei törvényszék.
A Matricon megkapta az ISO 9002-es nemzetközi szabványnak megfelelô minôségbiztosítási hitelesítést
Örömteli eseményre hívta össze a sajtó képviselôit a Matricon Rt. vezetôsége. A megbeszélésre az adott alkalmat, hogy a TÜV Bayern független auditálási cég képviselôi által elvégzett felmérést követôen, a vállalat megkapta az ISO 9002 nemzetközi szabványnak megfelelô hitelesítést, ami azt jelenti, hogy munkáját világszínvonalon elfogadott minôségellenôrzési körülmények között végzi. A minôsítés elnyerése alapvetô feltétele volt annak, hogy több – elsôsorban német – vásárló a Matricont beszállítóként komolyan számba vegye.
A cég vezetôsége részérôl Fazakas Mária kiemelte, hogy alig egy évvel a magánosítást követôen érték el ezt az eredményt, ami nagy sikernek könyvelhetô el. A minôsítés megszerzése rendkívüli erôfeszítések árán sikerült, s ennek a vállalat valamennyi alkalmazottja részese volt. A privatizálást követôen egyébként a vállalat folytonosan a minôségre fektette a hangsúlyt, stratégiája a nulla selejtszázalék elérése. "Az ügyfél jöjjön vissza, ne az áru" – választott magának a gyár új jelmondatot.
Az ISO 9002 szerinti minôségbiztosítás az elsô lépés, de korántsem az egyetlen, egy modern termelôegység felé vezetô úton. A certifikálást kö-vetôen jelentôs megrendelés-növekedéssel számolnak, ami azt is jelenti, hogy hamarosan személyzet felvételére is sor kerül. A közeljövôben azonban a termelékenység növelésére fektetik a hangsúlyt, hisz a számítások szerint a vállalatban még 60-70 személynyi tartalék van a jelenlegi termelési szinttel számolva. Ami a minôségbiztosítást illeti, a jövôben a cég szándékozik a QS 9000 szabvány szerinti minôsítést is megszerezni, mely az autóipar beszállítóira vonatkozik, s pillanatnyilag a világ legigényesebb minôségbiztosítási szabványa.
Bajkó András, aki a TÜV Bayern magyarországi leányvállalatának képviseletében Takács Ilonával együtt az auditálást végezte, elmondta a sajtó képviselôinek, hogy némi tartózkodással érkezett Romániába, hisz elôször auditált román céget, ám kellemesen csalódott a látottak alapján. A Matricon semmivel sincs rosszabb helyzetben, mint egy magyar, vagy más európai cég, amely most indult el a minôségbiztosítás útján – mondta. Úgy értékelte, hogy Románia pillanatnyilag ott áll ezen a téren, mint Magyarország 1992-ben – Magyarországon 4000, Romániában 300 cég rendelkezik ISO 9000 minôsítéssel –, s a tapasztalat az, hogy ennek a megszerzése lényegesen növeli a partnerek közti bizalmat, ugrásszerûen megnô a forgalom, az üzleti fegyelem, a cégek nyitottabbá válnak egymás iránt.
Miközben az Emberi Jogok Európai Egyezménye születésének félszázados évfordulóját ünnepli Európa, és kontinensünk országainak java annak a szellemében él, csütörtökön a marosvásárhelyi 1-es postahivatalban megrökönyödéssel kellett tapasztalnom, hogy a Berlinbôl érkezett ajánlott levelemet valahol felbontották.
Az október 20-án postázott feladványt, amely a német posta R05316450116DE számát vsieli, 27-én pecsételték le Bukarestben, s 30-án láttamozták a marosvásárhelyi postahivatalban. A kapott értesítés nyomán pedig a hivatalban adták ki, az átvételt igazoló aláírás után. A meglepetés azután következett, hisz a boríték felbontásakor derült ki, hogy tartalma, amirôl telefonon többször is értesítettek, hiányos. Az azonnali reklamáció során a hivatal vezetôje azt próbálta bizonyítani, hogy a háromszög közepére a fôvárosban tett pecsét azt igazolja, hogy érintetlen a boríték, továbbá, hogy abba a borítékba nem is fért volna több semmi, csak az, ami benne maradt. A hivatalvezetô felajánlotta továbbá, hogy telefonáljak a feladónak, s ellenôrizzem, mit tett a borítékba. Nos, miután már három este is érdeklôdött, hogy megkaptam-e a két hete elküldött levelet, ez teljesen fölösleges volt. Ami gyanúsnak tûnt, hogy a borítékot a háromszög két oldalán fehér szalaggal ragasztották le, s mint kiderült, azt nem a feladó, hanem a levelet felbontó személy tette.
Bár a megyei postahivatal fônöke is felajánlotta, hogy keressem meg a levéllel, miközben kifejtette véleményét, hogy az több kézen is átment, meggyôzôdésem, hogy a borítékot felbontó személy kilétére már úgysem derül fény, s a benne levô fontos okiratot sem kapom vissza.
A történtek kapcsán elgondolkozhatunk azon, hogy egy állítólagos jogállamban ma is megsértik a levéltitkot, sôt nem is egy egyszerû, hanem egy ajánlott levél érkezik hiányos tartalommal. A rendszerváltást megelôzô években a telefonbeszélgetések lehallgatása mellett egy egész szolgálat foglalkozott leveleink olvasásával és válogatásával. A felbontott boríték alapján, és nem e sorok írója az egyetlen az utóbbi idôben, aki így jár, arra gondolhatunk, hogy valakik továbbra is "foglalkoznak" a leveleinkkel, amit elolvasás után esetenként kissé "gondatlanul" csomagolnak vissza. Kíváncsi és feledékeny postai dolgozók lennének, akik mindenképpen rontják a posta hitelét vagy valaki más? Sajátos demokráciánk kereteibe ez is az is belefér. Egy ajánlott levélért azonban valakinek felelnie kellene.
Az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság (EMT) szervezésében november 2 és 4 között Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceumban két konferencia zajlik párhuzamosan: Számítástechnika az oktatásban, valamint a Körmöczi János-fizikusnapok.
Az EMT informatika szakosztályának elnöke, Sebestyén György a Számítástechnika az oktatásban címû rendezvény csütörtöki megnyitóján hangsúlyozta: az egyre korszerûbbé váló technológiák világában elengedhetetlen a szakemberek képzettségi szintjének növelése, az ilyen rendezvények pedig kiváló alkalmat nyújtanak erre. – Míg a nyugati országokban a számítástechnika terén jelentkezô munkaerôhiányt a bevándorlással, illetve a szakmai átképzés útján próbálják pótolni, számunkra nem marad más, mint az utóbbi megoldást alkalmazni. A konferencia fô témái a számítógépes hálózatok és az adatbázisok lesznek. Az elsô elôadó, Eduard Andrei lektor a RoEduNet elnevezésû, az oktatási minisztériumnak alárendelt számítástechnikára szakosodott intézmény szolgáltatásait ismertette, majd az oktatási minisztérium informatizálási és kutatási stratégiájáról tartott értekezést dr. Vasile Lungu professzor.
Csegzi Sándor Marosvásárhely alpolgármestere, az EMT fizika szakosztályának elnöke a Körmöczi János-fizikusnapok ünnepélyes megnyitóján a fizika oktatásában megvalósuló reformról – amely a rendezvény témája – szólva elmondta, hogy bár sokan dicsérik, a tanárok mégis elégedetlenek. A kérdésre, hogy miért éppen Marosvásárhelyt választották a rendezvény színhelyéül, elmondta, hogy tekintettel voltak elsôsorban a Bolyaiak hagyatékára, valamint arra, hogy a programok egy része kutatólaborokban zajlik majd. Csegzi Sándor kiemelte továbbá a számítástechnika szerepét a fizika oktatásában és megtudtuk, hogy a 2002-es évet Marosvásárhely Bolyai-évnek szeretné nyilvánítani. Újdonság, hogy idéntôl mindkét rendezvényt az oktatási minisztérium a tanárok számára szervezett szakmai továbbképzô tanfolyamoknak minôsítette. Bálint István, a Bolyai Farkas Líceum igazgatója megtiszteltetésnek nevezte az EMT ragaszkodását a líceumhoz, amelynek fizikatanárai kiváló eredményeket értek el e tantárgy oktatásának területén. A reformról szólva elmondta, hogy bár az elméleti alap létezik, a gyakorlatban sokat kell még tenni ennek megvalósításáért. A szakmai minôséget tovább kell emelni, a jelenlegi bizonytalan gazdasági és politikai helyzet ellenére az emberek továbbra is képesek kell, hogy legyenek alkotni – mondta Bálint István, felhíva a figyelmet a fiatalok kivándorlására és hangsúlyozva, hogy fiataljainknak itt kell megtalálniuk azt a világot, amit elképzeltek maguknak. Az oktatási minisztérium részérôl Sántha Attila tanácsos a tanügyi reform lényegérôl, tartalmi összetevôirôl beszélt. Elmondta, hogy a reformot már a 90-es évek elején el kellett volna kezdeni, ez csak 7 évvel késôbb kezdôdött el, amikoris a mennyiségi oktatás helyett a képességek, a kreativitás fejlesztésére helyezik a hangsúlyt. A konferencián magyarországi meghívottak is elôadnak, Kopcsa József Debrecenbôl, az Eötvös Loránd Fizika Társulat képviselôjeként,valamint Gajzágó Mária Hatvanból, a Bolyai líceum egykori tanára. A párhuzamosan zajló rendezvények ma újabb elôadásokkal folytatódnak, és – a Bolyai-kuta-tóknak köszönhetôen – a résztvevôk eredeti okiratokat tekinthetnek meg.
Mezôbándon szervezi az EMKE megyei szervezete és a helybeli Komlód Néptánccsoport a 32. hagyományôrzô találkozót. November második szombatján, 11-én a már megszokott rend szerint tíz óráig érkeznek a meghívott csoportok, a líceumtól a református templomig vonulnak a népviseletbe öltözött csoportok. Az istentisztelet fél tizenegykor kezdôdik, utána délután ötig szünet nélkül tart a tánc, a zene és a dal a mûvelôdési otthon színpadán. Böjthe Zoltán, a Komlód együttes vezetôje elmondta: Bándra várják többek között a mezôcsávási fúvósokat, aztán Sármás, Magyarózd, Marosludas, Mezôsámsond, Csittszentiván, Mezôpanit, Marosmagyaró, Marossárpatak, Vajdaszentivány, Erdôcsinád, Kibéd hagyományôrzô együtteseit, a balánbányai Ördögborda és a marosvásárhelyi Napsugár együtteseket.
Jó négy éve építik már Kerelô-szentpálnál az E60-as nemzetközi úton a vasúti felüljárót. Az építmény szerkezete ugyan elkészült, viszont a jármûvezetôknek továbbra is az európai rangú utat elzáró sorompónál kell vesztegelniük, nem is keveset.
Már szeptemberben át kellett volna adni a forgalomnak a felüljárót, de a létesítmény november közepénél hamarabb nem fog elkészülni – nyilatkozta tegnap lapunknak Ispas Gheorghe, az országutak ügynöksége megyei kirendeltségének vezetôje. A szerkezetre már csak az aszfaltot kell ráönteni, hogy használható legyen. A koptatóréteg kivitelezôjének megválasztása azonban problémásnak bizonyult, mivel ez a réteg speciális aszfaltkeverékbôl kell hogy készüljön, amit viszont nem mindegyik vállalkozó tud elôállítani.
Így tehát erre a munkára új alvállalkozót kerestek, végül a Termolit cég mellett döntöttek. Megpróbálták bevonni az E60-as út ákosfalvi szakaszát felújító Geiger céget, ami elônyös lehetett volna, hiszen ennek a társaságnak éppen a felüljáró szomszédságában van jól felszerelt aszfaltkeverô állomása, de a német cég nem vállalta a munkát, mivel kapacitását teljesen lefoglalják a folyamatban levô megrendelései.
Tehát, ha késéssel is, de a hónap közepéig átadhatják a felüljárót. Nem véletlenül használjuk a feltételes módot az átadással kapcsolatosan, ugyanis a munka befejezéséhez kedvezô idôjárás is szükséges, hisz köztudott, hogy fagyban vagy esôben nem lehet jó minôségû aszfaltburkolatot önteni.
Finanszírozás és menedzsment volt a témája annak a továbbképzô tanfolyamnak, amelyet a múlt hónapban szervezett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (BERD) bécsi központja és amelyen Marosvásárhelyt Csegzi Sándor alpolgármester valamint az Energomur részérôl Vas Camelia képviselte. Az ötnapos felkészítô tapasztalatairól Csegzi Sándor alpolgármester számolt be röviden.
– A BERD továbbképzô programjainak célja a volt kommunista államok fellendítésének támogatása. A fejlesztésekre szánt hitelekhez pályázatok útján lehet hozzáférni és nem hiszem, hogy újat mondok azzal, hogy hazai szinten a pályázatok nem érvényesülnek kellôképpen. Ennek az oka elsôsorban a megfelelô "tálalás" hiánya. A BERD továbbképzô központja folyamatosan szándékozik fiatalokat kiképezni ezen a területen. Az októberi továbbképzésen 25 gazdasági szakember 9 országot képviselt. Eljöttek a balti államokból, Oroszországból, Horvátországból, Moldo-vából és Romániából. A program, amely miatt fontosnak tartottam elmenni, sajátos volt. Míg a többiek BERD-hitelekre pályázó cégeket képviseltek, minket közösségi tulajdont fejlesztô program kapcsán hívtak meg Bécsbe. A programról annyit, hogy reggel 9 órától délután 5-ig tartott, egyórás ebédszünettel, s mindig kaptunk házi feladatot, ami azt jelentette, hogy valamilyen gazdasági felmérést kellett elvégeznünk. A tanultak után úgy érzem,hogy a BERD finanszírozási technikáinak megismerését hasznosítani tudnánk a pályázatok megírásában, a fôbb kérdések kellô megfogalmazásában. Azokkal a szakemberekkel, akik a kurzusokat tartották, személyes, jó kapcsolatba kerültem, ez is nagyon sokat jelent. Azt még el kell mondanom, hogy Románia a második helyen áll Oroszország után a BERD által kihelyezett pénzek szempontjából, az eredmények tekintetében azonban valahol hátul kullogunk. Ez is az egyik oka annak, hogy szorgalmazzák a továbbképzôket, ugyanis fontos számukra annak a személynek a megismerése, aki a programot helyi szinten kézben tartja. Mert a kulcskérdés az, hogy ki vállalja a garanciát a hitelekért? Eddig kormány által vállalt garanciával történtek a finanszírozások, most ezt le akarják bontani a helyhatóságok szintjére. Még lesznek felkészítôk, amelyeken valószínûleg az Energomur szakemberei vesznek majd részt, hiszen, mint már ismeretes, mi is szeretnénk BERD-kölcsönre szert tenni a távfûtési stratégia gyakorlatba ültetéséhez.
130 éve, 1870-ben hunyt el PETÔFI ZOLTÁN költô, vándorszínész, Petôfi Sándor fia. (1848-ban született.)
85 éve, 1915-ben hunyt el ÚJHÁZI EDE színész és színészpedagógus. Karakter- és jellemszerepek kitûnô alakítója, 1870- tôl haláláig a budapesti Nemzeti Színház tagja, 25 éven át a Színmûvészeti Akadémia tanára volt. (1844-ben született.)
275 éve, 1725-ben hunyt el gr. BERCSÉNYI MIKLÓS kuruc fôgenerális. Részt vett Buda 1686-os ostromában. A Rákóczi-szabadságharc legfôbb katonai irányítója, a szövetkezett rendek fôgenerálisa, a szenátus elsô tagja lett, 1707- tôl fejedelmi helytartó. A szabadságharc bukása után 1711-tôl Lengyelországban, 1718-tól haláláig II. Rákóczi Ferenccel Rodostóban élt (1665-ben született.)
145 éve, 1855-ben hunyt el GAÁL GYÖRGY mûfordító és mesegyûjtô. A magyar irodalom egyik elsô ismertetôje volt külföldön, a kortárs magyar írók mûveit fordította és adta ki németül. Legnagyobb érdeme a magyar népmesegyûjtés kezdeményezése, és az elsô gyûjtemény kiadása. (1783-ban született.)
120 éve, 1880-ban született ROBERT MUSIL osztrák író. 1938-tól Svájcban élt. Élete fô mûve a befejezetlenül maradt trilógiája: A tulajdonságok nélküli ember (1930, 32, 43), az Osztrák-Magyar Monarchia nagyszabású korrajza. (1942-ben hunyt el.)
190 éve, 1810-ben született ERKEL FERENC zeneszerzô, zongoramûvész, karmester, a Magyar Nemzeti Opera megteremtôje. Operái mellett zenekari mûveket, kórusmûveket, dalokat, színmûvekhez kísérôzenét szerzett. 1844-ben megnyerte a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére kiírt pályázatot. (1893-ban hunyt el.)
60 éve, 1940-ben halt meg PINTÉR JENÔ irodalomtörténész, az MTA tagja. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság alapító tagja, elnöke, az Irodalomtörténet c. folyóirat alapító szerkesztôje volt. Fô mûve a 8 kötetes Magyar Irodalomtörténet. (1881-ben született.)
25 éve, 1975-ben hunyt el BÁRCZI GÉZA nyelvész. Munkássága a nyelvészet csaknem egész területét átfogta. Legjelentôsebbek magyar nyelvtörténeti, ezen belül hang- és alaktani, illetve etimológiai kutatásai. Ô indította el a módszeres történeti nyelvjáráskutatást Magyarországon. (1894-ben született.)
100 éve, 1900-ban született MARGARET MITCHELL amerikai írónô. Egyetlen regénye, az Elfújta a szél, az amerikai bestseller irodalom egyik legsikeresebb alkotása. (1949-ben halt meg.)
105 éve, 1895-ben született URAY TIVADAR Kossuth-díjas színész. 1923-tól játszott Budapesten. Mély jellemábrázoló képesség, tiszta szövegmondás, elegáns fellépés jellemezte. (1962-ben halt meg.)
25 éve, 1975-ben hunyt el LÁNYI SAROLTA költô, mûfordító. Hatott rá a szimbolizmus, de költeményeit a realista látásmód és érzelmi gazdagság jellemezte. (1891-ben született )
145 éve, 1855-ben hunyt el SOREN AABYE KIERKEGAARD dán író, filozófus, teológus. Tanítása szerint csak a mindennemû külsô létezôtôl független ember képes eljutni az etikus személyi létezéshez, egzisztenciához. Stádiumelmélete szerint az ember az esztétikai, az etikai és a vallási stádiumon keresztül jut el Istenhez. Jelentôs hatást gyakorolt a dialektikus teológiára, az egzisztencializmusra, valamint a pszichoanalízisre. (1813-ban született.)
95 éve, 1905-ben született CS. SZABÓ LÁSZLÓ író, esszéista, kritikus. A Nyugat c. folyóirat kiemelkedô esszéírója volt. 1948-tól Olaszországban, 1951-tôl Angliában élt. A klasszikus polgári eszméket hirdette verseiben, elbeszéléseiben, drámáiban, esszéiben. (1984- ben hunyt el.)
A megyei jelöltlisták elsô helyeit 80%-ban bûnügyi dossziéval rendelkezô jelöltek foglalják el
A bejelentést a Nemzeti Szövetség (PUNR-PNR) pénteki sajtótájékoztatóján tette, hozzátéve, hogy az egyedüli "tiszta" listákat az RMDSZ és ôk tették le. Késôbb a kijelentést enyhítendô azt mondta, hogy lehet mégsem 80%, de az "ejtôernyôsök" 50%-a biztos, hogy a parlamenti mentelmi jog reményében került listára, majd hosszasan értekezett Emil Constantinescu háromszéki látogatásáról, amelynek szerinte "egészen más célja van". A Népújság kérdésére, hogy mi az a "más cél", mit akar ezzel mondani, azt rótta fel az elnöknek, hogy bezzeg elmegy a Kézdivásárhely municípiummá avatására, s nem ment el, amikor román városokról volt szó. Azt is hozzátette, hogy Csíksomlyóra is ellátogat, bizonyára "bûnbocsánatot keresve", s végül Gyergyóba megy, hogy a régi munkatársaival találkozzék. Ladariu szerint szándékosan elhatárolja magát a románoktól, s egyebet sem tesz, csak a tükör elôtt gyakorolja a különbözô gesztusokat. Bezzeg, háborgott a képviselô, nem állt a "nemzet" elé, például az 1990-es márciusi események felidézése kapcsán, holott azok az események "Erdély leszakítását" célozták.
Vasile Dobrescu szenátor az FNI-nyomozás körüli botrányokat említette, s egyes pártok, fôleg az NLP és az NRP iránti felháborodásának adott hangot. Végül azt mondták, hogy jól halad a kampányuk, és hogy a választóiknak azt mondják, lelkiismeretük szerint szavazzanak az államelnökjelöltre.
Marosvásárhelyen járt a Szocialista Munkapárt államelnök-jelöltje
Ahhoz képest, hogy jelen volt a tizenvalahány Maros megyei képviselô- és szenátorjelölt és egy pár sajtós, alig harmincan voltak tegnap délelôtt a Kultúrpalota kistermében, ahol Ioan Sasu, a Szocialista Munkapárt (PSM) államelnökjelöltje tartott sajtótájékoztatóval egybekötött kampánybeszédet.
Ioan Sasu egyetemi tanár 1944-ben született Kudzsiron, jelenleg a bukaresti Spiru Haret egyetemen elôadótanár a 2000 júliusától a párt elnöke.
A magát a "valódi demokratikus baloldal" pártjának nevezô formáció elnöke a Népújság kérdésére, hogy mi a választási programjának lényege, illetve, hogy van-e külön üzenete a magyar választók felé, kijelentette, külön "etnikai" üzenete nincs, hanem az ország általános fejlesztését tûzték ki célul. A programbeszéd szerint pártállamot képzelnek el: állami felügyelet melletti ipari fejlesztés, államilag szubvencionált mezôgazdaság, állami lakások kiutalása, a gazdaság stratégiai ágazatának állami felügyelete ésatöbbi. Hangsúlyozta, hogy válságprogramot dolgoztak ki, amelynek egyik fontos fejezete a szociális védelem.
A Népújság kérdésére, hogy milyen esélyekkel indulnak, milyen választási eredményekre számítanak, a megyei elnök, Cornel Chiorean az 5%-os küszöb elérését említette. Ioan Sasu ellenben derûs magabiztossággal azt mondta, hogy "döntéshozó helyzetbe akarják hozni a pártot", nemcsak amolyan zsebpártként a maguk öt százalékával meghúzódni a parlamentben. Kijelentette, hogy a kormányzástól sem ódzkodnak, s ha hatalomra kerülnek, az egész országban lesz fûtés és meleg víz.
Bemutatták a párt megyei jelöltjeit. A szenátori lista vezetôi: Patrascu Georgel, Victor Neag, Alexa Vasile. A képviselôlista elsô helyein Cornel Chiorean, Olar Alex. Alin, Birau Mircea, Ciulea Adela neve szerepel.
Teljében a választási kampány. Országos szinten nyolcvan politikai párt, választási szövetség képviselô- és szenátorjelöltjei, 13 államelnökjelölt járja keresztül-kasul az országot, szavazóvadászás céljából. Nem tesz másként a Romániai Magyar Demokrata Szövetség sem. Két héttel ezelôtt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a Felsô- Maros mentén járt. Rövid megbeszélést tartott a marosvécsi tanácsosokkal, majd lakossági fórumon vett részt Disznajón és Felfaluban. Az eseményrôl tájékoztattuk olvasóinkat.
Nem sokkal ezt követôen, meglepetéssel olvashattuk "Hihetetlen, de igaz!" felcím alatt a Cuvântul liberben, hogy Markó Bélát és Frunda Györgyöt úgymond mindössze 10 RMDSZ-es méltatta arra, hogy szóba álljon velük. A színét sem láttuk, de ettôl még "jólinformált" újságíró azt is tudni vélte, hogy "jó elôre beharangozták a találkozót", nem másért, csak azért, hogy "jól elôkészíthessék a nagy embereknek szóló hosszas tapsokat". Ehhez képest, írja az etikával hadilábon álló kolléga, a marosvécsi kultúrház nagytermébe alig gyûlt össze "ahajt tíz udemerista". Kint pedig – tupírozza tovább – amolyan ellentüntetés volt. Látomásában, a tiltakozók állítólag azt kiabálták, hogy "elég pénzt adtunk nektek!", ami az említett kolléga fejében azt jelentette: Menjetek a fenébe! S, hogy még jópofább legyen, azzal fejezi be a förmedvényét, hogy: "Na, Istenem!" – magyarul.
Hogy mi itt a gond? Valójában semmi, ha csak az nem, hogy "éhes disznó makkról álmodik". Mert az írás egyetlen szava sem igaz. Ugyanis, alulírott is részt vett azon a kampánykörúton. A programnak megfelelôen a kora délelôtti órákban a polgármesteri hivatalban találkozott Markó Béla és kísérete – Frunda György ott sem volt! – a polgármesterrel és az RMDSZ-tanácsosokkal, majd a rövid megbeszélést követôen Disznajón került sor lakossági fórumra. A gondjaikkal érkezett helybéliek zsúfolásig megtöltötték a református tanácstermet. A kampánykörút estefelé a felfalusi mûvelôdési házban folytatódott, ahol szintén szeretettel fogadták az RMDSZ elnökét. "Ellentüntetésnek" se híre, se hamva.
A "helyzetet" önmagában nevetségesnek mondhatnánk, csakhogy a rosszindulattal fûszerezett butaság az olvasókat téveszti meg. Kérdés, hogy van-e aki levonja a tanulságot?
Vasárnapig várja a látogatókat a hét elején megnyílt szokásos ôszi, szovátai textil-, készruha- és cipôkiállítás. A textilkereskedôk országos patronátusa évi két vásárt szervez: egy nagyobbat Neptunon és egy szezonzárót Szovátán. A most megnyílt vásár a sorban már a 17., ha a tengerpartiakat is beszámítjuk. A nyári kiállítás idén is telt házat jelentett, több mint 300 cég kínálta termékeit standjain. Mostani ötnapos vásárukra azonban csak mintegy 80 cég nevezett be, miközben más években számuk a 180-at is meghaladta.
Stefan Belciu, a patronátus elnöke a Népújságnak elmondta: tudták, hogy a nehéz gazdasági helyzet miatt kevesebben vesznek majd részt a vásáron, de azért 800 cégnek küldtek el meghívót. Szerinte természetes, hogy egyes cégek, miután csökkent eladásuk, nem tartották érdemesnek, hogy újabb összegeket költsenek el kiállításokon. Mások felismerték, hogy ha rövid távon nem is nyereséges egy ilyen vásáron a részvételük, a fontos az, hogy a szakma lássa, hogy léteznek.
A vásár népszerûségét csökkenti, hogy november eleje ebben az iparágban a szezon végének számít, ráadásul a kereskedelmi kamarák is már évek óta szeptemberben szervezik meg készruha-vásárukat.
– Az utóbbi években amolyan kiállítási infláció figyelhetô meg. A helyi kiállításszervezôk sok kis vásárt szerveznek, megosztva a cégeket. Ezek, noha általában nem túl sikeresek, mégis nehezítik a mi dolgunkat. Ugyanakkor az is akadályoz, hogy a könnyûipari termelôk nem tömörültek ágazatonként szervezetekbe, nincs például készruhakészítôk egyesülete vagy patronátusa, mint ahogy a cipôgyártóknak sincs. Így kiállításaink híre késôn vagy egyáltalán nem jut el számos kistermelôhöz.
Meglepô módon megyénket egyetlen cég, a Textor képviselte, míg a többiek nem tartották érdemesnek a szerzôdés-kötésekre alkalmat adó vásáron részt venni.
Stefan Belciu mindazonáltal úgy gondolja, jövôre is érdemes megszervezni a vásárt és az idei gyengébb részvétel nem egy folyamatos romlás jele, csak egy hullámvölgy, ami elmúlik.
A szovátai kiállítás sikertelensége a résztvevôk véleménye szerint nem a szervezôk hibája, csak lecsapódása az iparágban tapasztalható nehézségeknek.
Miután 1990-ben a 10 évvel korábbi (1980-as) adatokhoz képest 2,3-ra csökkent a textiliparban dolgozók száma, az elmúlt tíz évben az iparban dolgozók 19,6%- át foglalkoztatta. Tavaly a textilipar az ipari termelés 8%- át illetve az export egyharmadát tette ki és 17,8%- át az importnak. Ugyanakkor az ebben az iparágban termelt áruk háromnegyedénél is több kerül külföldi piacra. Mindazonáltal évrôl évre csökken a termelés ebben az ágazatban is, és a megelôzô évi termelés csaknem felére esett vissza.
A vásárlóerô csökkenése miatt a hazai piac fokozatosan szûkül, ám ennek ellenére a magánszektor erôteljesebben fejlôdik és mára már a textiliparban dolgozók több mint fele magáncégek alkalmazottja. Ennek a jelenségnek köszönhetô az is, hogy az elmúlt évben behozott ipari berendezések 71,6%-a a készruhaipari eszköz.
Sajnos sem az állami, sem a magánszektorban a textilipari dolgozókat nem fizetik meg és a termelô iparágak átlagos béreinek csak mintegy 78,6%-át kapják kézbe az itt dolgozók. Történik ez annak ellenére, hogy minden itt elköltött egy lej nyomán átlagosan 2,17 lejt lehet nyerni. A vegyiparban ez a mutató csak 1,91 lej, a fém- és kohászati iparban pedig 1,84 lej.
A megyei Egészségbiztosítási Pénztár négy családorvossal bontotta fel a szerzôdését, mert az ellenôrzések nyomán visszaéléseket tapasztaltak az orvosok részérôl. A két marosvásárhelyi, a ratosnyai és a szentpáli családorvosok által ellátott betegek harminc napon belül iratkozhatnak át más családorvoshoz.
A megyei közegészségügyi igazgatóság járványmegelôzési osztálya 10.500 influenza elleni védôoltást rendelt, s ebbôl közel 6.000-et kapott meg, s osztott szét. Elsôsorban zárt közösségekben élô személyeknek – elhelyezési központok, öregotthonok –, egészségügyben dolgozóknak adtak ingyen oltóanyagot, ugyanakkor minden családorvosnak biztosítanak 12-20 adagot – tájékoztatott dr. Márialaki Ella fôorvos, aki azt is elmondta, hogy az oltás 60-70 százalékos immunitást biztosít, vagyis nem véd teljesen a vírusoktól, de megkönnyíti, rövidebbé teszi a betegség lefolyását. A megyeszékhelyi gyógyszertárakban az influenza elleni szérum ára 80-150 ezer lej között váltakozik.
Se meleg víz, se fûtés Marosludason
A 119 marosludasi lakótársulásból 104-nek 2.665.143.000 lej adóssága van a helyi Secommal szemben, amely a maga során 2.503.000.000 lejjel tartozik a gázszolgáltató vállalatnak. Mint már többször beszámoltunk róla, a város tömházaiban július elejétôl nincs meleg víz, s a kazánházakban lezárt gázcsapok miatt a lakrészeket nem fûtik. Mint Marius Ober igazgató tájékoztatott, a tömbházakban 210 egyéni hôközpontot szereltek be, ugyanakkor 458 család teljesen, míg 492 részben kérte a fûtôtestek kiiktatását a rendszerbôl. A gázszolgáltató vállalattal folytatott megbeszélések nyomán határozat született, miszerint csak akkor lesz meleg víz és fûtés, ha a lakosság törleszti a közüzemmel szembeni adósságának legalább felét.
Az Electrica Rt. megyei kirendeltsége értesíti a lakosságot, hogy november 7-én 9-12 óra között szünetel az áramszolgáltatás a December 1. út 126-142. számok között.
Csatlós Levente munkáiból nyílik kiállítás szombaton este
A budapesti képzômûvészeti fôiskola I. éves hallgatójának legsikerültebb festészeti munkáit és metszeteit teszik közszemlére. A kiállítást este fél 8-kor nyitják meg a Black Hole szórakozóhelyen, a Bartók Béla utcában.
A Kolozsvári Állami Magyar Opera 1991-ben mutatta be Kodály Zoltán Székely fonó címû mûvét, Demény Attila rendezésében. Ez a zenés színházi mû zenetörténeti kuriózum, melynek alapanyagát egymást füzérszerûen követô és stilizált formában feldolgozott magyar népdalok alkotják. Az elôadást a marosvásárhelyiek november 6-án, hétfôn este hét órától nézhetik, hallgathatják meg a Nemzeti Színház nagytermében.
A jeddi polgármesteri hivatalban összesítették az idei adókból és illetékekbôl befolyó összegeket, s azonosították az adósokat. Mint Nagy Márton polgármester elmondta, a község lakói közül 380-an nem törlesztették még az idei ház- és területadójukat, az elmaradt összegek értéke 91 millió lej. A magánszemélyek mellett épület- és területadóval tartoznak a községben mûködô kereskedelmi társaságok, egységek is. Mint a kimutatásból kiderült, ôk 31 millió lejt kell még befizessenek. A hivatal felszólításokat küld a fizetendô összegekrôl, s amennyiben a kereskedelmi egységek nem fizetnek, lefoglalja a tulajdonukban levô tárgyakat és ingatlanokat is.
A Cantuale énekegyüttes – Nyilas Szabolcs tenor, Bíró Péter tenor, Gyárfás István bariton és László Norbert Endre basszus – lép fel hétfôn este hét órakor a marosvásárhelyi Vártemplomban. Mûsoron: Lassus, Palestrina, Casciolini, Bárdos, Halmos, Harmath, Kodály és mások mûvei. A belépés díjtalan. Az önkéntes felajánlásokat a mûemlék zongora felújítására fordítják.
Tegnap délben a megyeszékhelyi Cuza Voda utcai napipiacon a termelôk és viszonteladók a következô árakon kínálták a termékeket: egy kilogramm burgonya 2.500 lej, ugyanannyi káposzta 3.000 illetve a piros 8.000 lej volt, az alma kilójáért 5 ezret, a körtéért 8.000-et, a murokért 7.000-et, a petrezselyemért 15.000-et, a zellerért 15.000-et, a hagymáért 6.500-at, a fokhagymáért 20.000-et, a spenótért és karfiolért 15.000-et kértek. A házi tej litere hatezer lej, a tojás darabja 1900 lej volt. Egy kilogramm túrót 40 ezerért, az ordát 27 ezerért, a tejfölt 28 ezerért, a dióbelet 50 ezerért kínálták.
Felújították a májai kultúrotthont
Csütörtökön befejezték a Nyárádmagyarós községhez tartozó Mája faluban levô közel 300 férôhelyes kultúrotthon felújítási munkálatait. Mint Majláth Károly polgármester elmondta, az épület tetôszerkezete össze volt törve, így az egyébként gyakran igénybe vett kultúrotthont nem tudták használni. A munkálat 27 millió lejbe került, az újrafedéshez szükséges 30 köbméter fenyôfa anyagot a községi polgármesteri hivatal erdeibôl termelték ki.
A Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma pénteken immár huszadszor adományozta oda a Bethlen Gábor- és a Tamási Áron- díjat, illetve a Márton Áron-emlékérmet. A kuratórium döntése alapján Bethlen Gábor-díjban részesítik Benkô Samu kolozsvári történészt, Herczegh Géza jogtudóst, a bázeli Kovács Andor – Szöllôssy Árpád közgazdász párost és Sava Babic szerb irodalomtudóst. Ebben az esztendôben Márton Áron-emlékérmet kap: Beder Tibor, Hargita megye fôtanfelügyelôje, Cseh Tibor lapszerkesztô (Egyesült Államok), Utasi Jenô plébános (Vajdaság) és Atzél Endre jogász (Budapest). Cs. Nagy Ibolya (Debrecen) könyvkiadói munkájáért Tamási Áron-díjban részesül. A Bethlen Gábor Alapítvány alapítói: Illyés Gyula, Csoóri Sándor, Németh Lászlóné és Kodály Zoltánné.
A szeméttelepek 90 százaléka engedély nélkül mûködik
A romániai szeméttelepek 90 százaléka engedély nélkül mûködik – nyilatkozták Kolozsváron a környezetvédelmi minisztérium hivatalosságai. Gheorghe Lazea környezetvédelmi államtitkár azt állítja, hogy Romániában 270 szeméttelep létezik, ezek közül mindössze négy (Piatra Neamt, Konstanca, Segesvár, Bukarest) tesz eleget az európai elvárásszintnek. A környezetvédelmi minisztérium hivatalosságai elmondták, hogy az ipari szemét és a háztartási hulladék összegyûjtésének, valamint szállításának a megoldása az egyik legfontosabb feltétel Románia EU-integrációja során, éppen ezért a kormány határozatban rendelkezett ezen kérdéscsoport megoldásáról. A kormányhatározat értelmében a szemétmennyiséget nyolc év leforgása alatt az 1998- as szint felére kell lecsökkenteni, 15 év leforgása alatt pedig ez a mennyiségi csökkenés el kell érje a 65 százalékot. (Mediafax)
Az európai internetipar piaci értéke 87 százalékos éves növekedési ráta mellett 2004-re meg fogja haladni az ezer milliárd dollárt – áll egy londoni intézet minapi jelentésében. Az iparág – a hardver- és szoftvervagyon, a távközlési infrastruktúra, az e-kereskedelem és a tartalomszolgáltatók összessége – jelenleg 53 milliárd dollárt ér; ennek az értéknek a fele Németországban épült ki – írja a Gartner kutatóintézet összefoglalója, amely a Cisco Systems megrendelésére készült. A jelentés szerint az ágazat Franciaországban fog a leggyorsabban bôvülni, utána Németország, Olaszország és Nagy- Britannia következik a növekedési listán. Kelet- Európán belül Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban és Szlovéniában fejlôdik a leggyorsabban az internetipar, de a bôvülést hátráltatja a hatékony szabályozói rendszer hiánya – áll a jelentésben.
Uri Geller "parafenomén kanálhajlító" több száz millió dollár kártérítésre perli a Nintendo vállalatot, mert az "gonosz, okkult Pokémon-figurát" nevezett el róla. A keresetet Geller és ügyvédje Los Angelesben nyújtotta be a japán Nintendo amerikai leányvállalata ellen. A szóban forgó figura a gyerekek körében népszerû Pokémon ("pocket monster", vagyis "zsebszörny") kártyasorozat egyik darabja, amelyet a cég "Yun Geller"-nek nevezett el. "Yun Geller" kanalat tart magánál, és annak segítségével fejfájást okozó hullámokat bocsát az agyra. Ez – Geller és ügyvédje szerint – már önmagában is megalapozza a jó hírnév megsértését, ráadásul azzal egészül ki, hogy a "Yun Geller" nevû Pokémon-szörny mellén "villámok cikáznak" (amelyek formája kísértetiesen hasonlít az egykori SS jelvényre), valamint egy sárga Dávid-csillag is kivehetô a rajzon.
"Tengeri vaddisznó" akadt a spanyol halász hálójába
Sosem látott fogással tért haza csütörtökön a spanyolországi Tarragona egy halásza: öt kilométerre a partoktól a nyílt vizen egy élô vaddisznó akadt hálójába. Az AFP jelentése szerint megfejthetetlen talány, hogy a négylábú miképpen kerülhetett a tengerre, és hogyan volt képes a parttól ilyen távolságban életben maradni. Mint a halász beszámolt róla, a vaddisznót Tarragona közelében szabadon engedték.
Meghalt a világ legidôsebb asszonya
Meghalt csütörtökön Közép-Angliában, 114 éves korában a világ legidôsebb asszonya. Az elmúlt nyolc évben otthonául szolgáló öregek otthonának közlése szerint Eva Morris az éjszaka folyamán békésen jobb létre szenderült. Az 1885-ben született idôs hölgyet 1999 novemberében vette nyilvántartásba a rekordokat rögzítô Guinness könyv. Eva Morris november 8-án lett volna 115 éves. Hosszú életét a naponkénti egy pohár whisky valamint fôtt hagyma fogyasztására vezette vissza. Már 1930-ban megözvegyült, egyetlen lánya 1975-ben, 62 évesen rákban halt meg.
A történelem legnagyobb népszámlálása kezdôdött el Kínában. Ötmillió kérdezôbiztos keres fel tíz nap alatt 350 millió kínai háztartást és ennek során további 1 millió ellenôr felügyeli munkájukat. A családoknak 23 kérdést tartalmazó kérdôívre kell válaszolniuk. Minden tizedik háztartásnak 46 kérdést tesznek fel, amelyek a család nagyságára és az életszínvonalra is kiterjednek. Az 1949 óta ötödik népszámlálás legkényesebb pontjaihoz tartozik a gyermekek megszámlálása, mivel a több mint egy gyermekes szülôket még mindig büntetés fenyegeti, amiért nem vették figyelembe a családonként mindössze egy gyermek születését szorgalmazó állami politikát. Sok kínai kételkedik abban, hogy a rájuk vonatkozó kérdôíveket bizalmasan fogják kezelni. Bonyolult lehet majd a mintegy 80-120 millió vándormunkás adatainak rögzítése is. Kínában az 1990-es népszámlálás során 1,13 milliárd ember adatait rögzítették. Hivatalos becslések szerint idôközben 1,25-1,3 milliárdra növekedhetett a hatalmas ázsiai ország lakossága, ami a világ népességének ötödét teszi ki. Az új népszámlálás elsô adatait a tervek szerint jövô év februárjában teszik közzé. A kérdôívek teljes kiértékelése azonban több mint két évig fog tartani.
Pick Móric, a szegedi szalámi-gyáros 1922-ben érkezett Bécsbe fivérével, Jenôvel, hogy itt létrehozza az 1869 óta mûködô szegedi gyár lerakatát. Neve most az árjásítások útján és más módon keletkezett vagyoni károk után nyújtandó osztrák kárpótlások kapcsán került szóba, amirôl a héten írták alá Bécsben a megállapodást. A Pick család egyik értékes képe egy bécsi állami gyûjteményt gazdagít.
Pick vett egy 17 ezer négyzetméteres gyárépületet Erlaaban. Jenô 1934-ben visszament szegedre, Móric mindkét sógornôje pedig 1938-ban Párizsba emigrált, mert sejtették, mi következik. Móric feleségével, és 1933-ben született Vera lányával maradt – írta a Der Standard címû bécsi lap egész oldalas cikkében.
1938 májusában, két hónappal Ausztria annexiója után Pick gyárát egy bizonyos Dr. Alois Waschka kezelésébe adták. A hatalmas gyártelepen lakó munkások állítólag védelmezôen a Pick-család elé álltak, de Waschka kilátásba helyezte, hogy lelövi, aki Pickéknek segít.
A tulajdonos megpróbálta eladni a gyárat: egy svájci csoporttal tárgyalt, ez azonban nem felelt volna meg Waschka érdekeinek, aki egy bizonyos Inge Probst mellett döntött: az özvegy 1933 óta volt az NSDAP tagja, férjét az 1934-es puccskísérlet során érte halálos lövés.
Az árjásító Waschka Pick elé tett egy adásvételi szerzôdést, amelyen a vételár nem szerepelt. Pick ezt nem volt hajlandó aláírni, így aztán állítólagos adócsalások és bérmegtagadások miatt letartóztatták. A királyi magyar nagykövetség Berlinben ugyan megpróbált a külügyminisztériumhoz írt levélben Pick Móric védelmére kelni, de hiába.
Pick felesége, Irma, 1938-ban az ötéves Verával Szegedre menekült. A bécsi üzemet ugyanebben az évben leállították, 1939-ben kiszabadult Pick Móric is, és szintén Szegedre ment. Az állam a gyárat bérbe vette a hadsereg egyik hivatala számára. 1940 januárjában eladták a Pick-lakás berendezését. A magyar fôkonzulátus ugyan megpróbálta érvényesíteni a jogokat, de Pickék két telkét 1941-ben elárverezték, s az aktára rákerült a pecsét – "Zsidótlanítási ügy – elintézve".
A családot 1944 nyarán Szegeden az SS elfogta, majd deportálta, s némi munkaszolgálat után Pick decemberben megérkezett Bergen Belsenbe, a koncentrációs táborba, ahol 1945. február 17-én életét vesztette. Március végén neje és lánya Theresienstadtba került, ahol elválasztották ôket egymástól. Május 8-án a szovjet katonák szabadították fel a tábort, de anya és 12 éves lánya csak júniusban talált egymásra.
Visszamentek Szegedre, ahol minden romokban hevert. Mivel nem volt hová menniük, maradtak, de 1952-ben mégis Bécsbe távoztak. Ott csak a teljesen kiürített gyárépületet találták, a tekepálya, teniszpálya és a virágoskert helyére valaki néhány gyümölcsfát ültetett.
Vera egy angliai barátnôjéhez emigrált, 1959-ben férjhez ment és 1970-ben férjével Kanadába költözött. Irma asszony visszakapta a két telket, amelyet Bécs városa négyzetméterenként 156 schillingért vett meg tôle 1960-ban. A gyárért, a gépekért, teherautókért, a szépen berendezett lakásért, személyes holmijaiért semmit sem kapott.
Vera idén hallott az osztrák kárpótlásokról, s egy innsbrucki ügyvédet bízott meg képviseletével. Az az elkobzott, eladott és elárverezett tárgyak hosszú listáján ráakadt egy ismert festményre: Albin Egger- Lienz akvarelljére, amely Pickéknél még Kaszakovács címmel függött a falon, ma azonban Bádogos címmel a Leopold Alapítvány gyûjteményét gazdagítja.
Az alapítvány gyûjteménye néhány éve a magángyûjtô Rudolf Leopoldtól került állami tulajdonba 2,2 milliárd schillingért. Mivel a visszaszolgáltatást elôíró törvény nem vonatkozik az alapítványra, az most megpróbálja elhúzni az ügyet. Arra hivatkozik, hogy mivel Kaszakovács címû képet nem ismer, az igénylôre hárul a bizonyítás terhe, hogy az általa említett kép azonos a gyûjteményben lévô alkotással.
A bizonyítási teher áthárítása szöges ellentétben áll az illetékes miniszter vonatkozó utasításával.
A Leopold Alapítványtól az üldözöttek örökösei jelenleg három ismert képet követelnek vissza – egyelôre nem sokra jutottak vele. Az osztrák zöldek a mûtárgyak visszaszolgáltatásáról 1998-ban kelt törvény azonnali kiegészítését követelik azzal, hogy a törvény ne csupán a szövetségi állam tulajdonában lévô gyûjteményekre, hanem a Leopold Alapítványra is vonatkozzon, s felhívják a figyelmet arra, hogy nem tudni, hány kétes eredetû – esetleg bûnös úton szerzett – mûtárgy van még az alapítvány gyûjteményében.
Kitört a perpatvar a kutyabarátok és a Disney között. Az elôbbiek szerint a rajzfilm óriása tönkreteszi a dalmatákat.
A fehér alapon fekete pöttyös kutyák az 1961-ben készült 101 kiskutya bemutatása után jöttek divatba. A gyerekek karácsonyi ajándéknak kérték és sajnos, nem egy esetben pár héttel késôbb megunván, vagy túl sok kényelmetlenséggel járónak tekintve ôket, megszabadultak tôlük. Ugyanez történt 1996-ban, azután, hogy kijött a film élô változata, Glenn Close-zal és Joely Richarsonnal. A film után 100 százalékkal megszaporodott a gazdátlanná vált dalmaták száma.
Most, mivel novemberre várható a film folytatása, a 102 dalmata, az amerikai állatbarát egyesületek riadót fújtak. Figyelmeztetô levelekkel, tiltakozó felvonulásokkal bírálták a Disney-t, amely – véleményük szerint – hamis képet ad az egyik legnemesebb és legnehezebben kezelhetô kutyafajtáról. Az emberek e filmek alapján csak kedves játékot látnak benne, a gyerekek unszolására megvásárolják, aztán, amikor megtapasztalják, hogy a valóság ugyancsak különbözik a mesétôl, nem vállalják ôket. A dalmata nagyszerû fajta – mondják – de sok gondoskodásra, figyelemre van szüksége. Az újabb film nemcsak azzal a veszéllyel fenyeget, hogy újra többet vesznek belôlük és több kerül kutyaotthonokba, hanem azzal is, hogy a megnöve-kedett kereslet miatt lelkiismeretlen tenyésztôk testvéreket, anyákat és fiúkat pároztatnak egymással és ezért súlyos fizikai deformációkkal terhelt egyedek jönnek a világra.
Mint a Corriere della Sera tudósítója beszámolt róla, a Disney stúdiói elôtt rendezett tüntetésen az aktivisták azzal vádolták a filmek finanszírozóit, hogy csak a pénzbevétellel törôdnek. Emlékeztettek arra, hogy az 1996-os filmmel együtt rengeteg játékfigurát is forgalomba hoztak. A Disney szóvivôje ezek után bejelentette, hogy a cég vállalta: az amerikai dalmata-klubbal karöltve meg-ismereti a közönséggel, miként kell bánni a kutyákkal.
A 102 dalmata forgatásakor igazi kiskutyákkal és számítógéppel készített digitális képekkel dolgoztak. A sztár Bob, egy velszi pöttyös, amelyet cardiff-i sajtó szinte azonos rangra emelt Catherine Zeta-Jones-szal. Igaz, hogy Bob a mestere szerint legalább annyira profi, mint neves földije.
Vajon mi lett volna, ha a normandiai partraszállás nem sikerül, az Apollo 11 asztronautái nem tudnak visszatérni a Holdról a Földre, vagy Winston Churchillt halálra gázolja egy taxi New Yorkban nyolc évvel a második világháború kitörése elôtt?
Mindez nem puszta fantázia. Mint ismeretes, Churchill utalt arra, hogy 1931-ben csodával határos módon menekült meg a haláltól, amikor New Yorkban egy taxi elütötte. Dwight Eisenhower tábornok állandóan magánál tartott egy olyan kézzel írott dokumentumot, amellyel másra hárítja át a felelôsséget a szövetségesek 1944-es normandiai partraszállásának kudarca esetén. S Richard Nixon amerikai elnök számára is megírták azt a beszédet, amelyet akkor mondott volna el, ha Neil Armstrong és Buzz Aldrin ûrhajós 1969-ben nem tudott volna visszatérni a Holdról.
Ezek a "mi lett volna ha" esetek abban a gyûjteményben szerepelnek, amelyet "Majdnem történelem" címmel adott ki az Egyesült Államokban az országos levél- és dokumentumtárak bizottságának egyik vezetôje. Az összeállításban lévô memorandumok, kézírásos feljegyzések és kormányzati dokumentumok mintegy 80 olyan történést érintenek, amelyek, ha megtörténnek, megváltoztathatták volna a történelem további alakulását – legalábbis a szerzô, illetve a kötet összeállítója, Roger Bruns szerint.
Volt olyan eset, amikor éppen hogy iratok játszották a legfontosabb szerepet a dolgok alakulásának befolyásolásában. Theodore Roosevelt 1912-ben – már csak volt elnökként – egy vastag dokumentumköteget tartott magánál, és az iratcsomó akadályozta meg, hogy merénylôjének a golyója a szívébe fúródjon.
1920-ban egy anya rövid levélben kérte kongresszusi képviselô fiát, hogy szavazza meg az amerikai nôk szavazati jogára vonatkozó – akkor ellentmondásosnak tekintett – törvénymódosítást. A következô napon a fiatal honatya az anyai levél hatására megváltoztatta addigi álláspontját és a szavazáskor a javaslat egyszavazatos többséggel átment a kongresszuson.
Az amerikai dokumentumkötet feljegyzéseket tartalmaz arról, hogy John Kennedy elnök kormánya 1963 júniusában titkos tárgyalásokat kezdett Kubával a két ország esetleges közeledésérôl, 1963 októberében pedig jóváhagyta azt a javaslatot, hogy az év végéig vonják vissza az ezer fôs amerikai csapatot Vietnamból. Hat héttel késôbb John Kennedy már halott volt a titkos elképzeléseivel együtt és öt évvel késôbb már több mint 500 ezer amerikai katona volt Vietnamban.
A könyvben olyan közismert esetek is szerepelnek, mint az, hogy a CIA többször is miként próbálta meg mérgezett szivarral vagy pokolgépekkel megölni Fidel Castrót, de akadnak kevésbé ismert, és meglehetôsen bizarr dolgok is. 1881-ben Alexander Graham Bell, a telefon feltalálója, rendelkezett egy olyan eszközzel, amelynek a segítségével meg lehetett volna menteni a lôtt sebet kapott James Garfield amerikai elnök életét. Bell kísérleti fémdetektora azonban nem tudta meghatározni a golyó pontos helyét Garfield testében, mert az elnök egy új típusú tekercsrúgós matracon feküdt.
Egy másik dokumentum szerint Churchill már néhány nappal az 1945-ös német kapituláció után hozzákezdett az "elképzelhetetlen hadmûvelet" részletes kidolgozásához, egy olyan új világháborús forgatókönyvhöz, amelyben Nagy-Britannia, az Egyesült Állalmok és a frissen legyôzött Németország harcoltak volna a Szovjetunió ellen. Rövid idô múlva azonban a háborúban kifáradt és társadalmi változást kívánó brit választók kiszavazták Churchillt a hatalomból.
John Glenn, az elsô amerikai ûrhajós 1962-es repülése elôtt szintén felkészült a legrosszabbra is. Attól tartott, hogy visszatérô ûrhajója a Csendes-óceán déli részén ér majd földet és ezért egy olyan írást vitt magával, amely a helyi népek nyelvein a következôket tartalmazza: "Idegen vagyok. Békés szándékkal jöttem. Vigyetek a vezetôtökhöz és hatalmas jutalmat fogtok kapni."
Sohasem kellett ezt a papírt felmutatnia.
Nixon amerikai elnök is számolt azzal az eshetôséggel, hogy a Holdra érkezett elsô amerikai ûrhajósok nem tudnak visszatérni a Földre, mert képtelenek lesznek újra csatlakozni a Hold körül keringô parancsnoki modulhoz, amely visszahozná ôket bolygónkra. Ezért elkészült annak az elnöki beszédnek a szövege, amelyet Nixon az esetleges tragédia esetén mondott volna.
Ez a történelem egyik legnagyobb hatású beszéde, amely sohasem hangzott el, és ez ösztönözte a majdnem történelem dokumentumkötet megjelenését is – magyarázta a Reutersnek Bruns.
"A sors úgy rendelte, hogy azok az emberek, akik a Holdra szálltak, hogy felfedezzék békében, a Holdon nyugszanak békében" – mondta volna Nixon, de szerencsére az optimista beszédváltozathoz "igazodott" a történelem.
A bukaresti ROCAR részvénytársaság által gyártott közszállítási jármûvek új családjának harmadik tagja is bôvelkedik a külföldrôl származó részegységekben és szerelvényekben, ami, valljuk be, emeli a rangját, növeli a lehetséges vevôk bizalmát a "hazai" termék iránt.
A minôségi garanciák egyike az, hogy az EA 812-es trolibusz háromfázisú aszinkron motorja a SKODA cégtôl származik. A 156,5 kW-os erôforrás névleges fordulatszáma 1.475 fordulat percenként.
A jármû kiegészítô berendezése az a KIEPE márkájú sztatikus áramátalakító, amely 3×380 voltos, 50 Hz frekvenciájú energiával látja el a szervókormány, a légsûrítô, a ventilátorok elektromos motorjait, valamint biztosítja az akkumulátorok töltését és a 24 voltos fogyasztókészülékek mûködését.
A pneumatikus berendezésben hasonlóképpen MENES MAN típusú forgókompresszor tartja a szükséges nyomást. A jó mûködésrôl – egyebek között – egy kondenz lefuvató és egy levegôszárító gondoskodik fagyveszélyes idôben.
Az elsô híd V 965 L MAN, a hátsó híd HONL- 1180 MAN típusjelzésû, következésképpen ezek is egy nagymúltú cégtôl erednek.
Ami a fékberendezést illeti, az egyenesen háromszoros: elektromos, kétkörös légfék és pneumatikus kioldóval ellátott rugós rögzítôfék. ABS és ASR szisztéma.
A kocsiszekrény felfüggesztése ECAS rendszerû elektronikusan vezérelt-ellenôrzött légrugózás. A trolit – a megelôzô cikkben ismertetett városi autóbuszhoz hasonlóan – másodpercek alatt le lehet ereszteni az útfelülettôl mért 8 centiméterre.
A kormánymû (hidraulikus rásegítôvel mûködik) abból ítélve, hogy ZF 8098 jelzésû, szintén német eredetû. A kormány vízszintes és függôleges síkban egyaránt állítható.
Csak jót írhatunk a kerekekrôl is, amelyekre tömlô nélküli Michelin gumikat szerelnek.
A közlômûvön megint csak az IGBT KIEPE márkajelzést találjuk, akárcsak azon az ellenôrzô rendszeren, amely mikroprocesszorok segítségével szabályozza az elektromos feszültséget, regisztrálja az esetleges hibákat és diagnosztizál is egyben.
Télvíz idején természetesen ebben a jármûben is van fûtés. Villamos melegítô és levegôbefúvó készülék melegíti a vezetôfülkét, meg az utasteret.
A trolibusz szellôzése és világítása a dízelmotoros városi buszokkal kapcsolatosan leírt módon történik. A karosszéria- építéshez is ugyanolyan drága, különleges, importból származó anyagokat használnak föl a ROCAR-üzemben, mint a másik két jármû esetében.
Ha a kedves vendég váratlanul érkezik is, azonnal elkészíthetôk az alábbi ételek. Ha külföldi a betoppanó, akkor különösen jó, mert ezek az ételek nekünk mindennaposak, a külföldinek viszont ínyencfalatok. Akkor is igen praktikus receptek, ha estére várjuk a vendégeket egy kis poharazgatásra, mert elô lehet készíteni, este csak átsütni kell, máris tálalható.
Juhtúrós-kapros palacsinta (6 személyre)
Készíthetô hígpalacsintából vagy kelt tésztából.
Hozzávalók: 1/2 l tej, 1/2 1 liszt, 3 tojás, só, 1/2 kg juhtúró, 1 csokor zöldkapor, olaj vagy zsír a sütéshez.
Elkészítés: a lisztbôl, tojásból és tejbôl palacsintatésztát kavarunk, sózzuk, de nem cukrozzuk, 10-15 percig pihentetjük. A juhtúrót összegyúrjuk a finomra vágott kaporral. A palacsintákat egy serpenyôben megsütjük, de csak az egyik felén. A megsült részével felfelé fordítjuk, a felét megkenjük a kapros juhtúróval, s a másik felét reáhajtjuk, s egy tányérra félretesszük. Így elôkészítjük valamennyit. Fogyasztás elôtt a két, félbehajtott, túróval töltött palacsintát, felhevített olajban, lassú tûzön átsütjük, és azonnal tálaljuk. Kelt tésztából lapótyát készíthetünk. A tésztát elôre elkészítjük, sütés elôtt töltjük, és bô olajban kisütjük.
Hozzávalók: egy kb. 1 kg-os fej káposzta, 10 dkg zsiradék, 1 kk. törött bors, só, palacsintatészta.
Elkészítés: A káposztát kettévágjuk és legyaluljuk, sózzuk, egy félórát pihentetjük. Kicsavarjuk és a zsiradékban, óvatosan kavargatva megpirítjuk. Hogy egyenlôen süljön, közepes tûzön sütjük, borsózzuk, majd ezzel is ugyanúgy járunk el, mint a juhtúróval. Kitûnô borkorcsolya, s a sör is jól megy hozzá.
Ordás palacsinta (6 személyre)
Hozzávalók: 1/2 kg orda, 2 tojás, 3-4 ek. cukor, 1 csokor zöldkapor és frissen sütött hígpalacsinták. Ezt is lehet kelt palacsintába tölteni.
Elkészítés: az ordát villával összetörjük, a tojás sárgáját, cukrot, kaprot beletesszük, és jól összekavarjuk. A tojás fehérjét kemény habbá felverjük, és ezt is hozzákeverjük. A frissen kisütött palacsintákra kenjük, és felgöngyöljük. Máris fogyasztható. Lehet úgy is készíteni, hogy egy tûzálló tálba összerakjuk, tejfölözzük, és a sütôben kissé összemelegítjük. Külföldiek számára igen különleges csemege. Nekünk – egy tartalmas húsleves, vagy fôzelék után – bôséges második.
Hozzávalók: 20-25 deka borjú-vagy disznóvelô, 1 fej hagyma, 2 tojás, 1 mk. bors, 1 deci olaj, 1 ek. petrezselyemzöld, 2 deci tejföl, só. A gombás palacsinta is így készül, csak velô helyett gombát teszünk rá.
Elkészítés: a hagymát felaprítva az olajban üvegesre sütjük, a velôt kockára vágva beletesszük 5 percre. Sütés után fûszerezzük, a felvert tojásokkal elkeverjük, sózzuk és ezzel az elôkészített palacsintákat megtöltjük. Egy kivajazott jénai edénybe a megtöltött palacsintákat lerakjuk és tejfölözzük. A sütôben még kicsit átsütjük.
Ezekhez igazán illik a Küküllô menti leányka vagy rizling.
Egészségükre.
Mint nagy kalap, borult reám a kék ég,
és hû barátom egy akadt: a köd.
Rakott tálak között kivert az éhség,
s halálra fáztam rôt kályhák elôtt.
Amerre nyúltam, csak cserepek hulltak
s szájam széléig áradt már a sár,
utam mellett a rózsák elpusztultak
s lehelletemtôl megfakult a nyár,
csodálom szinte már a napvilágot,
hogy néha még rongyos vállamra süt,
én, ki megjártam mind a hat világot,
megáldva és leköpve mindenütt.
Fagyott mezôkön birkóztam a széllel,
mi sem tisztább számomra, mint az éjjel,
mi sem sötétebb nékem, mint a dél.
A matrózkocsmák mélyén felzokogtam,
enyém csak az, amit a sárba dobtam,
s mindent megöltem, amit szeretek.
Fehér derével lángveres hajamra
s halántékomra már az ôsz feküdt,
s így megyek, fütyülve egymagamban,
megáldva és leköpve mindenütt.
A gyôztes ég fektette rám a sátrát,
a harmattól kék lett a homlokom
s így kergettem az Istent, aki hátrált,
s a jövendôt, amely az otthonom.
A hegytetôkön órákig pihentem,
s megbámultam az izzadt kôtörôt,
de a dómok mellett fütyülve mentem,
s kinevettem a cifra püspököt:
s ezért csak csók és korbács hullott árva
testemre, mely oly egyformán feküdt
csipkés párnák között és utcasárban,
megáldva és leköpve mindenütt.
S bár nincs hazám, borom, se feleségem
és lábaim között a szél fütyül:
lesz még pénzem és biztosan remélem,
hogy egy nap nékem minden sikerül.
S ha meguntam, hogy aranytálból éljek,
hasamért kánkánt járnak már a férgek,
egy vén tövisbokor aljában, melyre
csak egy rossz csillag sanda fénye süt:
maradok egyszer, François Villon, fekve,
megáldva és leköpve mindenütt.
(Budapest, 1934)
Üllôd a föld s az égi boltra állván
oly ívet írsz karoddal, mint a nap.
Hetvenhat éve állok fenn az állvány
deszkázatán, de nem találtalak.
Vésôm alatt porladva hullt a márvány
s öklömben torzó, vagy bálvány maradt.
Nem leltelek meg, illanó szivárvány,
ki ott ragyogtál minden kô alatt.
Magam lettem vén kôtömb, száz bozótban
megszaggatott, mogorva, durva, szótlan,
de lelkemben még égi fény ragyog.
Hogy tudnám testem börtönét levetni?
Üss rám, ha tudsz még vén bûnöst szeretni,
Istenszobrász! A márvány én vagyok.
(Firenze, 1935)
Hívnak az egyetemrôl. Jössz? "Az emberevôket
látogatjuk s vizsgáljuk meg a Stanley hegyekben.
Úgy tudjuk, hogy régebben ott jártál s láttad ôket.
Nyolcan megyünk." – "S az ôrség?" – "Nem kell." "Akkor megesznek."
"Elmaradtál a dolgok mögött. Az elmúlt három
évtizedben annyi réz s ólom gyûlt össze bennünk,
hogy felfordulnak tôl&u