|
LII. évfolyam 254. (14612) |
2000. november 1., szerda |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektol. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkereso..........................50 Ft
Részvétnyilvánítás................…&# 133;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegu apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetok) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Átszervezik a Munkaügyi Igazgatóságot
Idén áprilisban elfogadott, a jövô április elsejétôl pedig érvénybe lépô 19-es számú nyugdíjtörvény értelmében szükségessé vált a Munkaügyi Igazgatóságok átszervezése, ami országos és megyei szinten nem kis fejtörést jelent a jelenlegi intézmény vezetôinek. A Népújságnak az átszervezéssel kapcsolatos kérdéseire Morent Ilona vezérigazgató felelt.
- Mivel az új nyugdíjtörvény lényegesen sok mindenben különbözik a régitôl és gyakorlatba ültetése új intézményrendszert feltételez, hogyan történik meg Maros megye szintjén az átszervezés, lévén, hogy öt hónap áll még rendelkezésükre? A változás során melyek a prioritások?
- Tudni kell, hogy létrejött az országos nyugdíjpénztár, amelynek elnökévé Mihai Miron Bijit nevezték ki. Ezt követi majd a vezetôtanács kijelölése. Megyei szinten megalakulnak az új nyugdíjhivatalok, amelyek különálló intézményként fognak mûködni, akárcsak a Munkaerô-elosztó és Átképzési Ügynökség vagy a Munkavédelmi Felügyelôség. A megyei nyugdíjhivatal létrehozása körülbelül két-három hónapot vesz még igénybe. A hivatal magában foglalja majd a nyugdíjosztályt, amely a nyugdíjak megállapításával, fizetésével foglalkozik, a társadalombiztosítási irodákat, a munkaképességet megállapító orvosi rendelôt, az ellenôrzést végzô szervet, amely pontos kimutatást vezet a nem fizetô cégekrôl és el is végzi a végrehajtást.
- Hol fog mûködni az új nyugdíjhivatal?
- A jelenlegi Munkaügyi és Társadalombiztosítási Igazgatóság épületében. Új székhely létesítésére nincs anyagi keret. Viszont ezt a székházat fel kell újítani. Épületstatikusok megállapították, hogy a 70 éves épületet konszolidálni kell, meg kell erôsíteni a tartószerkezetet, mert enyhe földrengés esetén is veszélyessé válhat. A Proiect Rt. által készített tervek alapján tavaly meg is kezdtük a munkálatokat, a pincébôl a felsôbb szintek fele haladva. Úgyszintén a hôközpontnak kazánját is kicseréltük, mert a régi kazán tavaly több helyen megrepedt és bármelyik pillanatban felrobbanhatott volna. A munkálatokat kissé késve kezdtük meg, mert a minisztérium csak októberben folyósította a pénzt. Napok kérdése és befejezik a szerelést, s az épületben beindulhat a fûtés felújítás pedig folytatódik, s remélem, az új hivatal kellemes környezetben fejti ki majd tevékenységét.
- A hivatalnokok komfortján túlmenôen, milyen elônnyel jár majd az igazgatóság átszervezése az idôsek számára, akiknek jelenleg idegi megterhelést jelent a nyugdíjazással járó stressz, illetve hogyan javul a nyugdíjasoknak járó különféle jogok érvényesítése?
- A marosvásárhelyi központi hivatalon kívül a megye városaiban, nagyobb településein - Szászrégenben, Szovátán, Segesváron, Dicsôszentmártonban, Marosludason - munkapontokat hozunk létre, hogy a vidékieknek ne kelljen ide utazniuk. Az ügyfelek kiszolgálásán azzal is könnyítünk, hogy a hivatalban számítógépekkel fogunk dolgozni, s az informatizált adatkezelés könnyíteni fog a munkánkon. A hivatal számítógépesítésének költségeit a Munkaügyi Minisztérium állja.
- Az igazgatóságnak hosszú ideig gondja volt a kintlevôségek behajtása. Lévén, hogy tíz év alatt megváltozott az alkalmazottak és nyugdíjasok közötti arány, a nyugdíjasok száma jóval meghaladta az alkalmazottak számát, ami a nyugdíjrendszert anyagilag is hátrányosan érintette. Ilyen körülmények között hogyan sikerül a munkaadóktól ma behajtani a társadalombiztosítási járulékot (CAS), illetve a pótnyugdíjjárulékot?
- A 11-es számú 1996-ban kiadott kormányhatározat értelmében az igazgatóságnak joga van a felhalmozott adósságokat behajtani. Körülbelül 190 milliárd lejrôl van szó, amelybôl év elejétôl 41 milliárd lej került az igazgatóság kasszájába. Megemlítem az "élenjáró" adósokat, ezek: a radnóti Nutrimur 57 milliárddal, a szászrégeni Ifet 48 milliárddal, a szovátai Brafor és a dicsôszentmártoni Carbid Fox 30-30 milliárddal, a marosvásárhelyi számológépgyár és a Sumel 4,5 milliárddal, a SUT 5 és a húsfeldolgozó vállalat 7 milliárddal tartoznak. A pénzbehajtás nyomán az igazgatóság pénzügyi helyzete kilenc hónap alatt egyensúlyba került, Maros megyét minisztériumi szinten is pozitívan értékelik ezért. Az átszervezést követôen pedig remélhetôleg a hivatal ügyfelei is hasonlóképpen vélekednek majd az itt kifejtett munkáról.
Vasárnap zárult a szovátai bútor- és bútorkellék kiállítás, amelyen mintegy 75 cég állított ki. Ezek mellett több mint 100 bútor- és bútoralkatrész-kereskedelemmel foglalkozó cég is eljött a szerzôdéskötéssel egybekötött kiállításra. A kiállító cégek közt alig öt volt Maros megyei, közülük is csak a Mobex Rt. volt marosvásárhelyi. A nagy bútorgyártó múlttal rendelkezô vásárhelyi gyártók helyett idén vidéki kisgyártók jelentek meg. Így megyénket a bándi Intermobilium, a nagysármási Sarmas Int(Sim) Kft.,és a marosszentgyörgyi Feral Prod Kft. illetve a Sziferon Rt. képviselte.
Sôt, nem is akárhogyan, hiszen számos díjjal térhettek haza a kiállításról. Így a hálószobabútoráért elsô helyezést ért el a Mobex Rt. és harmadikat a Intermobilium. Ez utóbbi második helyet kapott a konyhabútorok kategóriában is. Elsô díjat érdemelt ki kárpitozott bútordarabjaiért a Sarmasu Int(Sim) Kft. és egy második díjat a bútoralkatrész kategóriában a Sziferon.
A kiállítás nagydíját, amelyet szombaton este ünnepélyes keretek közt nyújtottak át, a temesvári Romhel Kft. nyerte el. Ezt követte a resicai Gerasis Rt. és a craiovai Ogimex Kft.
A bútorgyártás aktuális problémái
Hazánkban a bútorgyártás egyik húzóágazatnak számít, ugyanis az export több mint 5 %-a a bútorok és alkatrészeik kivitelébôl származik. Radu Cârstea a bútorkereskedôk patronátusának elnöke a Népújságnak elmondta, az ágazat nagy fellendülési lehetôséget teremtett a régi bútorgyáraknak is, de az újonnan alakult kis üzemeknek is. A változás ebben az iparágban szemmel látható, annak ellenére, hogy nem egy nagy múlttal rendelkezô gyár, (függetlenül attól, hogy privatizálták-e vagy sem) semmit sem fejlôdött az elmúlt 10 évben. Ezekre általában az jellemzô, hogy a helytelen vezetés miatt állandóan gondjaik vannak, nem tudják áruikat eladni, nem fektetnek elegendô energiát új és kelendô modellek kidolgozásába, adósságaik vannak stb. Ezzel szemben mások igen rövid idô alatt alkalmazkodtak a piaci viszonyokhoz és – mivel ezek vannak többen – egyre nagyobb számban vesznek részt kiállításokon. Bár az ôszi vásárokon általában kevesebben jelennek meg, mint a tavaszin és ez idén sem volt másképpen, mégis elégedettek lehetnek a szervezôk. Noha ôsszel kezdôdnek az eladások és ilyenkor már késô szerzôdéseket kötni, mégis többen állítottak ki, mint a tavaly ôszi kiállításon. Ez alkalommal számos új cég jelentkezett – némelyik meghívó nélkül is. Várhatóan tavasszal már túl sokan is lesznek. A patronátus elnöke hangsúlyozta, legnagyobb büszkeségük, hogy a nagy, exportra dolgozó cégek közül sok éppen ezeken a vásárokon vált ismertté.
Az utóbbi cégek azonban felismerték, függetlenül attól, hogy nehézségeik vannak az alapanyagok beszerzésében minôségi árut kell termelniük. A piaci keresletnek való megfelelés igénye kell legyen az elsôrendû gondjuk, a megfelelô deszka és egyéb alapanyagok beszerzése pedig az erre szakosodott cégek problémája kell legyen.
A romániai gyártók esélye éppen a minôségi kézimunkában van, a hagyományôrzô, ugyanakkor új modellek kidolgozásában, amelyek eddig is kelendôek voltak az európai piacon.
Pozitív változások a mezôzáhi elhelyezési központban
Az országban elsôként családi modulokat alakítottak ki a 94 árva és elhagyott lánynak otthont adó mezôzáhi elhelyezési központban. A Dove és a Keresztyén világ gyermekei alapítványok támogatása által megvalósított kis családi lakrészeket tegnap hivatalosan is átadták. Az ünnepélyen a megyei és országos intézmények, alapítványok, a megyei elhelyezési központok vezetôi vettek részt.
Az 1911-ben, Ugron István, Ausztria Magyarország nagykövete által építtetett mûemlék épületben levô elhelyezési központban 3-20 év között lányok nevelkednek. A tavasszal kezdôdött átalakítási munkálatok nyomán a vas emeletes ágyak helyébe fából készült ágyak és asztalok kerültek, s a magas szobák igazi lakrészekké alakultak. Míg a falhoz rögzített felsô részen az ágyak és éjjeliszekrények kaptak helyet, a szabadon maradt földszinten társalgó-tanuló termet, konyhát rendeztek be. Modern felszereléssel látták el a mellékhelyiségeket, s a tavasszal a nagy, közös konyhát és a mosodát is korszerûsítik. Nicula Aurelia igazgatónô lelkesedve mutatta be a vendégeknek a felújított, s igazán otthonos termeket, s büszkén mondta: a lányok 9-11-es csoportokra felosztva fognak egy-egy virág nevû lakrészben élni, s két nevelôanyjuk segítségével igazi családdá alakulnak, közösen végzik el a házimunkát, segítenek tanulni egymásnak, együtt játszanak.
A köszöntô beszédek során Virág György, a megyei tanács elnöke az elhelyezési központok életében az elmúlt években történt pozitív elôrelépések fontosságát hangsúlyozta, aláhúzva, hogy a mezôzáhi otthon családi modulokká való alakítása is dicséretre méltó teljesítmény. Toganel Ioan, a megyei tanács alelnöke szerint az Európai Uniohoz való csatlakozás egyik feltételét teljesítette a megye azzal, hogy az alapítványok, szervezetek segítségével sikerült megfelelô körülményeket biztosítani az árvaházakban élô kiskorúak számára, s továbbra is ezen az úton kell haladnia. Ugyanakkor felhívta a jelenlevôk figyelmét, hogy nem elég az átalakítás, az anyagi körülmények javulása, sok-sok szeretetre, családias légkörre van szükség, hogy a bentlakók tanulmányaik befejezése után kilépve a társadalomba, képesek legyenek alkalmazkodni.
– Maros megye az országban az elsôk között van azon megyék sorában, ahol sikerült az árvaházakban megfelelô életkörülményeket biztosítani, sikerült, a nagyszülôknél, közelebbi-távolabbi rokonoknál elhelyezni az árván maradt, elhagyott gyermekeket, s ezáltal megelôzni a gyermekek elhelyezési otthonba való bekerülését – nyilatkozta Tatiana Popa, az Országos Gyermekjogvédô Ügynökség képviselôje – Ezek a gyerekek is a jövônk alapjai, így vigyáznunk kell rájuk, s meg kell tanítanunk ôket családban, családias környezetben élni. Úgy vélem, ezt valósult meg a civil társadalom aktív segítségével.
A modulok kialakításakor a rokoni köteléket, a korkülönbségeket és a folytonosságot vettük figyelembe – válasozlta kérdésünkre Nemes Iuliana, a Frézia nevet viselô kis család egyik nevelôje. Három éve foglalkozom a II- VII. osztályos gyerekekkel, így elég jól ismerem ôket. Egyelôre az új lakrészbe való költözésen kívül más változások a hétköznapi életben nem történtek, de szeretnénk átalakítani a foglalkozásokat, megtanítani a gyerekeket egy-egy teát, kakaós kávét elkészíteni, elmosogatni, takarítani, részt venni az apró háztartási munkákban, segíteni egymáson. Mindez a gyerekek javára válik.
A központ lakói egyelôre csodálattal tekintenek az új berendezésre, s boldogan foglalják el az általuk kiválasztott ágyat. A negyedikes Demeter Magda a csempekályha mellett választott ágyat magának, hiszen így mindig melegben lehet. Kisebb testvérével együtt lakik a Borostyán nevet viselô családban, s mikor a változásokkal kapcsolatos véleménye felôl érdeklôdünk, széttárja kezét, s mosolyogva felel: csodaszép. A szôke Ritia Anamaria hatodikos, három éve lakik az elhelyezési központban, s neki is tetszik a változás. Nagyon szép – mondja, de engem és testvéremet három hét múlva végleg hazavisz édesanyánk, s azt hiszem, otthon jobb lesz...
Borbély Imre a külhoni állampolgárságról és a "fügefalevélrôl"…
Hétfôn este az unitárius egyház marosvásárhelyi tanácstermében Borbély Imre, az MVSZ Kárpát-medence régiójának elnöke és András Imre, az elnökség tagja tartottak tájékoztatót A külhoni magyar állampolgárság jogintézményérôl és az igénylôk névjegyzékének összeállításáról.
Merthogy a külhoni magyar állampolgárság kérdésköre nem mai szülemény, az elôadó kis történeti áttekintésben szólt az ügy 1994-es nyílt felvetésérôl, amikor Kolozsváron Tôkés László, Markó Béla, Duray Miklós és mások megvizsgálták a határon túli magyarság anyaországhoz fûzôdô viszonyát, szembesülve azzal a helyzettel, hogy a nemzeti egység megvalósítása ma már határmódosítással elképzelhetetlen. Felvetették a külhoni magyar állampolgárság kérdésköre jogi alapokra fektetésének lehetôségét, miként mondta Borbély Imre, a "határokon átnyúló magyar konföderáció megteremtését"
"Legyengített erejû állampolgárság"
A magyar állampolgárságot ki kell terjeszteni az egész nemzetre, "ezer szállal kötni" egymáshoz az elszakadt részek magyarságát. A külhoni magyar állampolgárság kérdése a Magyarok Világszövetségében már 1997-ben vita tárgya lett, csakhogy politikai körökben megbukott az ügy, elutasította a magyarországi politikai ellenérdek. Borbély szerint megfelelô alap a külhoni honpolgárság elnyerésére, és a történelmi egység adujával szerinte mindenféle ellenérv idôközben semlegesíthetô. Az exodus veszélyét sem látja a külhoni magyar állampolgárság intézményesülését követôen, hiszen aki el akar menni, valamilyen módon elmegy, másrészt "bezártsági pánik" lenne úrrá az erdélyi magyarságon.
Az MVSZ régiós elnöke úgy véli, hogy a külhoni magyar állampolgárság egy "legyengített erejû állampolgárság" lenne, vagyis nem járna automatikus letelepedéssel, meghatározná a munkavállalás jogkörét, illetve az egészségügyi-szociális ellátás kérdését. Szerinte az útlevelek ellenértékébôl és a Magyarországon dolgozó külhoniak adójából (!) létre lehet hozni azt az alapot, amely az egészségügyi-szociális ágazatot fedezné anyagilag...
Ki a magyar? Ki lesz jogosult külhoni magyar állampolgárságra? A kérdés nem tûnik bonyolultnak Borbély Imre szemléletében. Sôt, hiszen adva van a szabad identitásválasztás joga. Kitétel: a "külhonizó" legyen magyar, valamelyik felmenôje magyar állampolgár, beszélje a magyar nyelvet, születésének helye valamelyik utódállamban legyen. Borbély Imre véleménye az, hogy a külhoni magyar állampolgárság intézményesítése, jogi alapokra való helyezése okán szükség van a magyar alkotmány hatodik szakaszának módosítására, oly módon, hogy ahol az alaptörvényben az van lefektetve, hogy a magyar kormány felelôsséget érez a külhoni magyarokért…, satöbbi, satöbbi, az érez szót a visel szóval kell felcserélni mindössze, valamint bekerülne a magyar alkotmányba egy olyan paragrafus, amely kimondja, hogy létrehozható a külhoni magyar állampolgárság intézménye.
András Imre még kiegészítést tett a külhoni állampolgárságot igénylôk névjegyzékének összeállításáról. Mert errôl van szó, mondta, és nem aláírásgyûjtésrôl, miként azt az RMDSZ meghirdette. Állította, hogy az RMDSZ csúcsvezetése tulajdonképpen azután ment bele a névjegyzék összeállításába, vagyis az aláirások gyûjtésébe, miután azt Kincses Elôd független jelölt már megkezdte.
Az "alaphangok után a magyar unitárius egyház fedele alatt szabályos RMDSZ-ellenes kampánygyûlést tartottak az "összmagyarság" állítólagos képviselôi. Szó sem volt már külhoni vagy egyéb állampolgárságról, mert az RMDSZ egésze került teritékre. Borbély Imre például a magyarság sorsa iránti "aggodalmában" egyenesen "isteni kegynek" vélné, ha a romániai magyarságnak nem lenne érdekképviselete a parlamentben!
"Csakhogy – jött a sajnálkozás – a mindenkori román politika mindent elkövet, hogy a "fügefalevele" vagyis az RMDSZ bejusson a parlamentbe, hiszen "kirakatra" szüksége van.
Kisebb kaliberû felszólalók sem adták alább, egymást túllicitálva ócsárolták az RMDSZ-t.
Tényleg elkelne már egy alapos vita arról, hogy ma (2ooo-ben) itt (és nem Budapesten), ki is a magyar!
Miniszterelnöki határállomás- avatás
Orbán Viktor magyar és Mugur Isarescu román miniszterelnök nemzetközi átkelôhellyé nyilvánította kedden a Nyírábrány és Érmihályfalva (Valea lui Mihai) közötti határállomást.
A két ország Himnuszának elhangzása után a kormányfôk határvonal feletti kézfogással avatták fel jelképesen a magyar oldalon mintegy 35 millió forintos költséggel korszerûsített, ezen túl éjjel-nappal nyitva tartó személyforgalmi átkelôt.
Orbán Viktor beszédében kiemelte: a határok ma már nem arra valók, hogy az embereket elválasszák egymástól.
– A családoknak, barátoknak nem kell távol érezniük magukat egymástól, amikor egyébként közel laknak – fûzte hozzá.
A miniszterelnök köszönetet mondott Mugur Isarescunak azért, hogy az április 14-i megállapodásukat, a nyírábrány-érmihályfalvai határ megnyitását sikerült hamar megvalósítani.
Mugur Isarescu azt hangsúlyozta, hogy a két ország kapcsolatrendszere jelenleg már rendkívül szilárd.
Kifejezte reményét, hogy Magyarország és Románia gazdasága tovább erôsödik a következô években, és hozzájárul majd a magyar-román együttmûködés fejlesztéséhez.
A határállomás jelképes átadása után a miniszterelnökök az átkelôhely közelében lévô ligetben két piramistölgyfát ültettek el, emléket állítva a nemzetközi személyforgalom megindításának.
Orbán Viktor és Mugur Isarescu, ezt követôen a Nyírábrányi Anyakönyvi Hivatal dísztermében rövid megbeszélést folytatott a két ország kapcsolatának további javításáról.
A tárgyalást követô sajtótájékoztatón kérdésekre válaszolva Orbán Viktor elmondta: a kereskedelem fejlesztésérôl, így az autó- és a húsexport lehetôségeirôl, valamint további határátkelôhelyek nyitásáról folytattak megbeszélést.
Megjegyezte: tekintettel arra, hogy Romániában négy hét múlva választások lesznek, nagyobb horderejû kérdéseket természetesen nem tûzhettek napirendre.
A magyar miniszterelnök kiemelte: az áprilisi bukaresti kormányfôi találkozó óta a magyar-román kapcsolatok tovább élénkültek.
– Kis lépéseknek számító, de fontos feladatokat oldottunk meg, melyek összességében sikerre vitték eddig a két ország együttmûködését – emelte ki.
Mugur Isarescu is azt hangsúlyozta, hogy sok kérdésben elôrejutottak és megvalósították az elhatározott terveket.
A választási esélyeket firtató kérdésre azt válaszolta, hogy számít a zömmel magyarok lakta erdélyi települések polgárainak voksaira is, amely alapján reményei szerint folytatódhat a román-magyar viszony javulása a jövôben.
A diákbentlakásokat és étkezdéket ellenôrizték
Az elmúlt két hétben a megyei fogyasztóvédelmi hivatal ellenôrei 13 diákbentlakást és étkeztetési egységet, valamint az egyetemi bentlakásokat ellenôrizték. A kivizsgálások során kiderült, hogy a marosvásárhelyi 3-as számú elhelyezési központnak 1993-tól nincs egészségügyi engedélye, mivel a bentlakások túlzsúfoltak. A tizenhárom ellenôrzött étkezdébôl hatnak nem volt naprakész egészségügyi mûködési engedélye. A segesvári Joseph Haltrich Elméleti Líceum bentlakásán és étkezdéjén, a sármási és erdôszentgyörgyi iskolaközpont épületén nem volt feltüntetve az elnevezés, s a mûködési órarend. Három egység közelében nem tartották be az 1994. évi 128-as számú kormányhatározatot, amely elôírja, hogy a tanintézmények, bentlakások közelében nem lehet szeszes italt, dohányárut árusítani. Például: a marosvásárhelyi Mûvészeti Líceum felé vezetô úton egy vendéglô és két bár van, míg az erdôszentgyörgyi iskolaközpont elôtt egy teraszos vendéglô mûködik, ahol szeszes italt és cigarettát árulnak. A helyszínelés során a fogyasztóvédô felügyelôk tíz egységben piszkos falakat, helyiségeket találtak, több helyen a diákok emeletes ágyakban, összezsúfolva laknak. A marosvásárhelyi 3-as számú elhelyezési központban a vízvezeték- és csatornarendszer nagyon régi, a víz több helyen csepeg. A segesvári Joseph Haltrich líceum bentlakása nem rendelkezik tûzoltósági engedéllyel. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem 5-ös számú bentlakásában a vízvezetékek nagyon régiek, a zuhanyozóban a megfelelô szellôztetés hiánya miatt a falak penészesek. A segesvári könnyûipari szakközépiskola bentlakásában, ahol negyven fiút szállásolnak, el a 12 kagylóból csak egyet lehet használni, a többi nem mûködik. A sármási iskolaközpont bentlakásában nincs mellékhelyiség, a diákok a kinti árnyékszéket kell használják. Az egységek 71 százalékában a bútorok és az ágynemû régi és használt. Az egységek 91 százalékában nem volt megfelelô tisztaság, a mellékhelyiségek nem voltak fertôtlenítve, ugyanakkor a bentlakások felében nem cseréltek kéthetente ágynemût. A szüksége tisztítószer, mosogatószer csak a szászrégeni elhelyezési központban hiányzott. Az élelem elkészítését és a konyhain körülményeket vizsgálva a felügyelôk megállapították, hogy a segesvári könnyûipari szakközépiskola konyhájában, valamint a mezôzáhi és marosvásárhelyi elhelyezési központban a konyha padlózata töredezett, ez utóbbi helyen a nagy létszám miatt az evôeszközöket nem mossák meg és nem fertôtlenítik kellôképpen, A vizsgálat idôpontjában nem volt meleg víz a görgényi Erdészeti Középiskolában, nem mûködôtt a segesvári könnyûipari szakközépiskola meleg vizet elôállító kazánja. Az alapanyagok minôségét vizsgálva, a felügyelôk csak a szászrégeni 8-as számú elhelyezési központban találtak idén augusztusban lejárt tejport, máshol az élelmiszerek frissek, fogyaszthatók voltak. A szászrégeni és marosvásárhelyi elhelyezési központokban nem tárolták megfelelô helyen az élelmiszereket. A felügyelôk hiányként jegyezték fel azt a tényt is, hogy a segesvári könnyûipari szakközépiskola, valamint a radnóti mechanikai-energetikai szakközépiskola étezdéjében nem tüntették fel az az napi menüt. A fent említett kihágásokért a felügyelôk 8 millió lej büntetést róttak ki, s elkoboztak 147 kilogramm lejárt szavatosságú tejport.
Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, a Nagy-Románia Párt (PRM) fôtitkára hétfôn nyílt levélben szólította fel színvallásra Ion Iliescu volt államfôt: közölje, hogy harmadszori újraválasztása esetén hajlandó-e "eltávolítani a kormányból" a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget.
Funar levelében "törvénytelen, fasiszta szervezetnek" aposztrofálta a romániai magyarság érdekképviseleti szervezetét. Mint írta, "az összes román jól tudja, hogy Ion Iliescu és pártja már 1989. december 22-e óta folyamatosan támogatta az RMDSZ-t, annak érdekeire játszott".
A PRM fôtitkára azért érezte szükségét a nyílt színvallásra történô felszólításnak, mert tudomása szerint mind az 1996-os, mind az idei helyhatósági választáson Ion Iliescu, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) elnökeként elfogadta, sôt maga kezdeményezte, hogy a PDSR helyi szervezetei Erdély számos megyéjében és településén "titkos megállapodást kössenek az RMDSZ-szel, annak jelöltjét támogassák a PRM jelöltjével szemben".
A PRM fôtitkára szerint Iliescu már nem bújhat ki a válaszadás alól olyan kétértelmû kijelentésekkel, hogy "majd a választások után meglátjuk, mi lesz". Csak egyértelmû igennel vagy nemmel lehet válaszolni – szögezte le.
Románia kereskedelme az év végéig megkétszerezôdik, 100 millió dollárra növekszik Oroszországgal – közölték kedden a román Importôrök és Exportôrök Országos Szövetségében (ANEIR).
A napokban húsz román cég írt alá szerzôdést orosz vállalatokkal mintegy 50 millió dollárnyi exportra – mondta az ANEIR elnöke, Mihai Ionescu.
Az új szerzôdések fôleg bútorra, borra, ruhára, vegyszerekre és zöldségkonzervre vonatkoznak.
Románia kereskedelme is elfordult Oroszországtól a rendszerváltás és a KGST felbomlása utáni években. A román cégek azonban újabban ismét fölfedezik a hatalmas orosz piacot – emlékeztetett a Reuters hírügynökség.
Románia az elsô hét hónapban 48 millió dollár értékû árut exportált Oroszországba, 88,2 százalékkal többet, mint a tavalyi elsô hét hónapban. A deficit nagy: a román import 608 millió dollár volt az elsô hét hónapban.
A hivatalos statisztika szerint a teljes román export 25,4 százalékkal bôvült az év elsô nyolc hónapjában, és a kivitel 64 százaléka az EU- ba ment. Kormányzati elôrejelzések szerint a teljes román export 10 milliárd dolláros rekordértéket ér el az idén.
Mintegy 15 ezer dollár támogatást ajánlottak fel a Nagyváradon mûködô Partiumi Keresztény Egyetemnek azok az amerikai magyarok, akik részt vettek Tôkés László püspök clevelandi és sarasotai fórumán.
Tôkés László református püspök magánlátogatásra utazott a közelmúltban az Egyesült Államokba, de meghívták Clevelandbe és Sarasotába, az 1956-os rendezvényekre is az ottani magyarság képviselôi. A püspök ezeket az alkalmakat használta fel arra, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem ügyét népszerûsítse.
A püspök a fórumok résztvevôi mintegy 15 ezer dollár támogatást ajánlottak fel a Nagyváradon mûködô egyetem számára.
Az erdélyi egyházi hátterû magyar magánegyetem alapítására létrehozott Sapientia Alapítvány az idén 2 milliárd forint támogatást kapott a magyar költségvetéstôl. Ebbôl közel 400 millió forintot a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemnek juttattak beruházásokra és mûködési költségekre.
Kovács Béla, az egyetem rektora szerint rendkívül jól jön majd az amerikai magyarok által felajánlott támogatás az elôre nem tervezhetô kiadások fedezésére. A rektor szerint az intézmény 10. születésnapjának november végére tervezett ünnepsége is részben ezek közé sorolható.
Mindenféle mellébeszélés nélkül zajlott le hétfôn délután Radnóton az a találkozó, amelyen Frunda György szenátor, az RMDSZ államelnök-jelöltje és Makkai Gergely képviselôjelölt vett részt. Finna Ernô, a helyi RMDSZ elnöke és Simon István választmányi tag üdvözölte a vendégeket, és elmondtak mindent, ami a radnóti magyarságnak fáj.
Legnagyobb gondjuk, hogy a Maros minden évben kétszer- háromszor is elönti területeiket, s nagy károkat okoz. Védôgát-építésre kaptak 600 millió lejt, mondta Finna Ernô, de az kevés, s marad a gond.
Másik, ugyancsak komoly probléma a munkanélküliség. Radnóton 1200 munkanélküli van, mert megszûnt a sertéshizlalda, a melegházak nem mûködnek. Gond van a földek visszaadásával is. Mint mondták, a kísérleti állomás területeit az igazgató saját célra használja: búzát, kukoricát, cukorrépát termel rajta, az emberek nem tudják visszaszerezni, ami nekik járna. Ezeknek a gondoknak a megoldásához kérték Frunda György, illetve az RMDSZ segítségét.
Felvetették, hogy 800 millió lej támogatást utaltak ki fûtéspótlék gyanánt a városnak, ami nem elég.
Pozitivumok is elhangzottak. Például, hogy az RMDSZ-ben csapatmunka folyik, közösen kiosztották a segélyeket, sikerült székházhoz jutniuk, vannak RMDSZ-tanácsosok a helyi tanácsban. Sikernek számít, hogy van egy magyar aligazgató az iskolában. Bár a lakosság 23%-a magyar, mondták, "a kétnyelvû feliratoktól még messze állnak".
Frunda György, miután meghallgatta az RMDSZ elnökét, levonta a következtetést: Radnóton is elindut egy pozitív folyamat. A hangsúlyt viszont mindenekelôtt a gazdasági biztonságra kell tenni, ezt teszi az RMDSZ is, mondta a szenátor. Javasolta, a melegházakat vegye át a helyi tanács, s próbáljanak meg külföldi befektetôket vonzani a térségbe, ezzel a munkanélküliség is megoldódna.
A földgondokra vonatkozóan elmondta, hogy a törvény átment a parlamenten, de a volt kommunista erôk olyan erôsek, hogy fékezik az alkalmazását. A gát továbbépítéséhez is segítséget ígért, de mint mondta, ehhez szükséges, hogy az RMDSZ minél nagyobb számban jelen legyen a törvényhozásban.
Az elhangzottakat Makkai Gergely azzal egészítette ki, hogy környezetvédelmi programmal indul a kampányba. Országos vízgazdálkodási stratégiája van, de meg kell keresni a helyi kitörési formát. Ne kíméljenek, használjanak bennünket, zárta szavait.
A kérdések során újból elhangzottak a fentebb említett problémák, de hangsúlyosan merült fel a kulturális igény. Egyik felszólaló szerint a városi könyvtárban hiánycikk a magyar könyv. Frunda megígérte, hogy magyarországi alapítványokon keresztül, az RMDSZ segítségével megoldják ezt a problémát. Nem csak a szépirodalom hiánycikk, de az aligazgató szerint a magyar tankönyvek helyzete sem jobb. Két éve románból fordítja az anyagot az V. osztálynak egyetemes történelembôl, s bár igényelte, a megyei tanfelügyelôség sem segítette ki.
A szentpáli polgármester afelôl érdeklôdött, mi az eljárás, hogy Búzásbesenyô közigazgatási szempontból leváljon Szentpálról, s külön községgé váljon. Az egészségügyi dolgozók pedig azt szeretnék, ha a radnóti kórházat leválasztva Ludasról, önállósulhatnának.
Frunda György minden kérdést följegyzett, és megígérte, hogy felveszi a kapcsolatot az illetékesekkel.
A Szózattal , illetve a Kovács Zsuzsanna által tolmácsolt Psalmus Hungaricusszal kezdôdött, és a Hajdina néptáncegyüttes mûsorával ért véget a marosludasi mûvelôdési házban tartott kampánytalálkozó.
Andrássy Árpád helyi RMDSZ-elnök bevezetôjében elmondta, hogy a kerületben 12 helyi szervezet van, a helyhatósági választásokon 3 polgármestert és 2 alpolgármestert sikerült tisztségbe juttatniuk.
Elmondta, hogy 15-20 éve megszûnt óvodát és általános iskolai csoportokat és soha korábban nem létezett középiskolai csoportokat hoztak létre. Ezzel azt kívánta hangsúlyozni, hogy a kerület magyarsága érzi az RMDSZ jelenlétét.
Frunda György a kormányzati részvétel adta lehetôségeket, s az elért eredmények mérlegét vonta meg. Felemlegette a módosított tanügyi törvény biztosította elônyöket, az anyanyelvhasználatban elért sikereket. Hangsúlyozta, hogy a nemzeti kérdésben nagyot lépett elôre az RMDSZ, gazdasági szempontból kevesebbet. Felemlegette, hogy a módosított nyugdíjtörvény jövô év április elsejétôl kiigazítja a jelenleg meglévô egyenetlenségeket, igazságtalanságokat, hogy az RMDSZ-es államtitkár hozzájárulásával beindult a vízhálózati program a megyében is.
A résztvevôk sok kérdést felvetettek. Egyebek között azt, hogy a környékbeli iskolákban nincs magyar tagozat. Az RMDSZ támogatását kérték egy mikrobusz beszerzéséhez, amellyel a környezô falvakból a központi iskolába szállíthatnák a magyarul tanulni óhajtó gyerekeket.
Ferenczi Melinda mezôméhesi tanácsos problémája is hasonló. Elmondta, hogy az elôbb felemlített okok miatt, saját költségére utaztatja a gyerekeket Sármásra. Emellett az egyház keretében, a vallásórákat meghosszabbítva tanítják magyarul olvasni a gyremekeket. Hasonló a probléma Bándon és Kissármáson is.
Másik kérdéskör az egyházi ingatlanok visszaadásáról szólt, felvetették a földadó kérdését is. Frunda tájékoztatta a jelenlevôket, hogy az RMDSZ elkészítette a földadó eltörlésérôl szóló törvénytervezetet.
Egy felszólaló kilenc család bajáról szólt, akiket elôl az országút, hátulról a vasút zárja el, s levezetô árok nem lévén, állandó veszélyben vannak. Frunda azt tanácsolta, hogy a kilenc család írásban forduljon a megyei tanácshoz, mert mind az útépítônek, mind a vasútnak kötelessége megvédeni az érintett lakókat.
Volt, akit a kettôs állampolgárság érdekelt. Frunda György a maga részérôl nem értett egyet ezzel, mert mint mondta, ami 80 év alatt nem sikerült a román államnak, az sikerülne ezzel a magyarnak.
A magyar kistelepülések szociális és gazdasági gondjainak, valamint az erdélyi kisrégiók sajátos helyzetének pontos feltérképezése a célja annak a kétnapos Nyárád és Küküllô menti kampánykörútnak, mely során november 4-én és 5-én Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, Borbély László államtitkár és képviselôjelölt, Makkai Gergely képviselôjelölt, Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke, Náznán Jenô szenátorjelölt, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója tájékozódó megbeszélést folytatnak a falvak vezetôivel, önkormányzati képviselôivel és több településen választási fórumokon találkoznak a helyi magyarsággal.
A szombati kampánykörút elsô állomása Nyárádmagyarós, ahol az RMDSZ tisztségviselôi délelôtt 10 órakor találkoznak a választókkal és a helyi önkormányzati képviselôkkel. A szövetség képviselôi ezt követôen Nyárádselyében tesznek látogatást, majd 12-kor Csíkfalván és Búzaházán választási fórum keretében találkoznak a helyi magyarsággal. A körút során az RMDSZ-politikusok 16 órakor Backamadarason folytatnak megbeszéléseket a település elöljáróival és az érdeklôdôkkel. A kampánytalálkozók elsô napja Nyárádszeredán, 18 órától a kultúrotthonban tartandó választási rendezvénnyel zárul, amelyen helyi és marosvásárhelyi elôadómûvészek részvételével ünnepi mûsor is lesz.
A falujáró körút második napján a szövetségi elnök és kísérete 9.30-kor Székelyvéckén, 10.45-kor Gyulakután találkozik a települések tanácsosaival, polgármestereivel és a helyi lakossággal, 12 órakor pedig az RMDSZ képviselôi Makfalva elöljáróival folytatnak megbeszéléseket a helyi tervekrôl, problémákról. A szövetség képviselôi ezután Szolokmán választási fórumot tartanak. A vasárnapi kampánykörút Szovátán, a 17 órától kezdôdô nagyszabású kampányrendezvénnyel zárul, amelyen a fórumot követôen ismert elôadómûvészek tartanak ünnepi elôadást.
A független jelöltekrôl, illetve a Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártról szólva Frunda György hangsúlyozta, hogy aki arról beszél, hogy a magyarok érdekeit képviseli az RMDSZ-szel szemben, nem mond igazat. Kincsesrôl elmondta, hogy politikai ellenfél, aki – úgymond – büntetni akarja az RMDSZ-t és a megyei szervezetet. Felemlegette az 1996-os Borbély Imre-esetet, hangsúlyozva, hogy sem az RMSZDP-hez hasonló zsebpárt, amelyet a PDSR hozott létre, s amely a négyévenként, a választások idején "feléled", s utána négy évig eltûnik, sem egy független jelölt nem lehet annyira buta, hogy elhiggye, össze tudja gyûjteni a parlamenti mandátumhoz szükséges szavazatszámot. Azt viszont tudja, hogy az ô párszáz szavazata az RMDSZ-nek árt. "Azért részletezem ezeket, mert az önök körzete 100 támogató aláírást adott le Kincsesre. Nem kételkedem az aláírók jóhiszemûségében, mert félrevezették ôket" – nyomatékosított a szenátor. Kérte, hogy a szavazáskor bölcsen döntsenek.
A félrevezetôk egyike, akikrôl Frunda György beszélt, Andrássy Árpád, a kerületi RMDSZ elnöke, megyei tanácsos, mi több, mi több, az RMDSZ megyei képviselôlistáin is ott van. Szóbann forgó, szerepét tisztázandó, meglehetôsen bonyolult fejtegetésekbe bocsátkozott a helyhatósági választásoktól a minapi megyei önkormányzati konferenciáig. Nehéz volt követni a gondolatmenetét. Értelmezni, hogy mit is jelent, hogy "magyarságban gondolkozik, ezt vállalta fel, de azóta sok minden történt". Gyermeteg módon, a Kincsesnek végzett aláírásgyûjtést azzal indokolta, hogy "csonka lista volt", amit csak kiegészített, "csak egypár aláírás volt". S végül áldozatnak állította be magát, hogyhát "elhatároztatott felnégyeltetésem", mintha nem ô fordult volna szembe az RMDSZ-szel, s nem résézrôl lenne illendô az önvizsgálat, és nem volna elszámolnivalója az RMDSZ-szel, hanem fordítva. Végül kijelnetette, hogy mindezek dacára az RMDSZ jelöltjeire fognak szavazni november 26-án…
Mindenszentek az összes szentek és üdvözültek közös ünnepe. Már az ôsegyházban is volt a vértanúknak közös ünnepük, de igazából Rómában a Panteonnak keresztény templommá alakítása adott alkalmat hasonló ünnep behozatalára 610-ben. A párhuzam kedvéért elképzelhetô lett volna, hogy a Panteont, az összes istenség templomát Mindenszentek templomának nevezzék. Ám nem így van; a Panteon mai neve: "Sancta Maria ad martyres", vagyis: "Szûz Mária, a vértanúk Anyja" templom.
Mai ünnepünk az apostoli hitvallás "hiszem a szentek egyezségét" kitételén alapszik, vagy más fordításban, "hiszem a szentek közösségét". Krisztus egyházához tartozik mindenki, akit a Szentháromság nevében megkereszteltek. Mivel kereszténységünk hisz a halhatatlanságban és az örök életben, ezért az egyház nem csak a most élô hívek közössége, hanem azok is az egyházhoz tartoznak, akik elôttünk éltek és már meghaltak. Azon elôdeinket, akik eljutottak Isten színelátására, vagyis egyesültek a végtelen szeretettel, azokat nevezzük szûkebb értelemben szenteknek, a megdicsôült egyháznak. Azok pedig, akik még nem jutottak el Istenhez, mert nem voltak egészen tökéletesek, átmeneti helyen vannak, amit hagyományosan tisztítótûznek hívunk. Ôk alkotják a szenvedô egyházat. Ez a háromféle – de mégis ugyanazon egyház lelki, kegyelmi k0lcs0nhatásban van egymással; miszerint az üdvözültek közbenjárhatnak értünk és a tisztuló lelkekért. Mi pedig, a küzdô egyház, kérhetjük a szentek közbenjárását, és imádkozhatunk értük.
Ez a mindenszentekrôl szóló tanítás elvi része. Ebbôl kiindulva érthetô a mindenszentek délutáni és a másnapi, halottak napi temetôlátogatás, amikor épp azért megyünk ki a sírokhoz, hogy gyakoroljuk az elôbb elhangzott elvet, vagyis imádkozzunk halottainkért, segítségükre legyünk tisztulásukban.
Ezen túlmenôen van egy távolabbi ígéret üzenete is ünnepünknek. Szent-Pál apostol következetesen "szenteknek" nevezi a keresztényeket, jóllehet akkor is bûnös emberek voltak. De akik Jézus Krisztusban újjászülettek – és minden nap újjászületnek –, azok lehetôségben szentek. Tehát mi is, bárhol élünk a világon, ha nem is leszünk ünnepélyesen szentté nyilvánítva, lehetünk szentek. Hisz erre szólít fel a szentírás nyomán az egyház: "Szentek legyetek, mert én, a ti Istenetek szent vagyok" (Lev. 20,7). Bármilyen világban élünk, hinnünk kell abban, hogy Isten minket ma, holnap az ô szeretetére, szentségre hív és Jézus Krisztus által meg is adja a kegyelmet. Tôlünk függ, mit kezdünk vele, akarunk-e jobb, tökéletesebb, szentebb életet élni. Mert hivatásunk az életszentségre szól. Így lesz a mai ünnep a mi ünnepünk is.
Kodály Zoltán Székely fonó címû mûve nagy, vizionárius dráma, zenés színjáték. A darab hôse a magyar nép. Életének egész keserû igazságában: idegen hatalmaknak kiszolgáltatottan, bujdostató ûzöttségben, összebújtató árvaságban.
Ez a zenés színházi mû zenetörténeti kuriózum, melynek alapanyagát egymást füzérszerûen követô és stilizált formában feldolgozott magyar népdalok alkotják. A füzérszerûségbôl kikerekedett egyszerû történet viszont, Kodály stilizált zenei megfogalmazása nyomán váratlan dimenziókat nyer: a falusi fonó világszínpaddá válik, ahonnan emberi alaptörténetek bukkannak fel, melyek igazi drámai mélységet, igazságot kölcsönöznek a daljátéknak.
A Kolozsvári Állami Magyar Opera 1991-ben mutatta be a Székely fonót Demény Attila rendezésében. Az azóta szakmai körökben referenciamunkaként értékelt elôadásból a Magyar Televízió 1992-ben filmet készített, amely 1993-ban részt vett a Párizsi Filmfesztiválon.
A kolozsváriak Székely fonója relatív megfejtése, újrafelfedezése Kodály mûvének. Komoly lecke klasszikusaink korszerû megközelítését illetôen.
Sok szeretettel várjuk önöket a marosvásárhelyi Székely fonó elôadásunkra 2000. november 6-án este 7-kor a színházban.
Fogyó gyermeklétszám, a két párhuzamos osztályból néhol egyre vagy félre zsugorodó évfolyamok, ahol a roma nemzetiségû tanulók tartják még fenn az osztályt, hiány szakképzett román- és nyelvszakos tanárokban, korszerûnek nem nevezhetô, de viszonylag karbantartott iskolaépületek, amelyeken azonban néhol látszik a késedelmes tanácsi támogatás vagy annak hiánya, a szülôk változó anyagi helyzete, ami érezhetôen befolyásolja a diákoknak az iskolához, a tanuláshoz való viszonyulását – a kíválló számára ez a Kis- Küküllô menti tanintézmények vezetôi által megrajzolt kép, amely valószínûleg sokkal árnyaltabb lenne a pedagógusok, a szülôk és a gyermekek véleményének párhuzamba állításával.
Ha azonban az újságíró a tanfelügyelôség képviselôit kíséri el arra a körútra, amelynek célja az igazgatók tevékenységének felmérése, akkor természetesen az ô, valamint az igazgatók szemszögébôl rajzolódik ki a helyzetjelentés. Ami pedig a látogatás lényegét illeti, Dónáth Árpád fôtanfelügyelô- helyettes megfogalmazásában: abból kiindulva, hogy az utóbbi idôben elôfordult, hogy a pedagógusok testi fenyítést használnak a diákok fegyelemzésére, annak fontosságát szeretnék tudatosítani a tanintézmény-vezetôkben, hogy minden iskola dolgozza ki a maga folyamatos jutalmazási rendszerét, ami serkentôleg hat a diákokra, hisz folytonosan érzik a törôdést, és a korszerû pedagógiai elvek alapján nem fenyítéssel, hanem a jutalmazás fokozatainak megvonásával "büntessék" a tanulókat.
Másik ellenôrzött terület, hogy a választható tantárgyak bevezetésekor figyelembe vették-e a szülôk és diákok szempontjait. És még sok egyéb, hisz általános vélemény, hogy a tanerôk felkészítése elmaradt a reformfolyamatban.
A gyulakutai általános iskola 16 osztállyal mûködik – tájékoztat Gál Irén igazgatónô. Az épület rendezett, csak a sötétzölddel festett fal miatt lehangoló. A 22 pedagógusból mindössze két helyettesítô van, s egy tanítónô ingázik. Az iskola eredményei jók, hisz a VIII. osztályt végzett 26 tanulóból 20-an álltak kisérettségire hetesen felüli általánost érve el. Az igazgatónô ezzel magyarázza, hogy a környéken levô falvakból néhány szülô mindent megtesz azért, hogy a gyulakutai iskolába írassa a gyermekét. Az idén már csak egy elsô osztály indult, s a következô három évben sincs kilátás arra, hogy párhuzamos osztályokat indítsanak. Ötödiktôl azonban megszaporodik a létszám, hisz a község falvaiból is oda járnak a felsôsök. Végzôseik az idén a segesvári Eliade líceum magyar tagozatára, a Bolyaiba és az erdôszentgyörgyi iskolaközpontba iratkoztak a legnagyobb számban. Az igazgatónô panaszképpen a hiányzó ötödik osztályos román könyveket említi, amelyeket állítólag azért nem kaptak meg, mert a központi iskolában Gyulakutát kifelejtették a rendelésnél.
Hiányzik a szakképzett romántanár
630 tanulóval mûködik a hajdani Rhédey- kastély szépen megôrzött épületében a erdôszentgyörgyi általános iskola, ahol szintén fogyóban van a gyermeklétszám, hisz az elsô, második évfolyamon a korábbi három sôt négy helyett csak 2-2 párhuzamos osztály indult, s az óvodába is 120 gyerek jár, a napköziben pedig egy csoport mûködik. A magyar osztályok mellett egy sor román osztály van minden tagozaton, s a gyerekek 20 százaléka roma nemzetiségû. Bartos Miklós igazgató beszámolója szerint az iskola 58 pedagógus számára biztosít munkahelyet, akik közül négy helyettesítô tanár, négynek folyamatban van a szakképzése. Gond a román szakos tanárokkal van, mivel a iskola által meghirdetett három állásra mindössze egy jelentkezô volt. Az idegen nyelveket helyettesítôk oktatják, három pedagógus a közeli Gyulakutáról ingázik, az általános iskolának vannak a líceummal közös tanárai. A kisérettségire jelenetkezett 64 diákból kettô nem ért el átmenô jegyet – tájékoztat az igazgató, aki szerint az erdôszentgyörgyi általános iskolába járnak nagyon jó képességû gyermekek, de túlsúlyban a közepes és gyenge eredményt felmutató tanulók vannak. A továbbtanulást, a tanuláshoz való hozzáállást pedig a szülôk anyagi helyzete nagymértékben befolyásolja. A erdôszentgyörgyi végzôsök zöme helyben folytatja tanulmányait, s ezt a tendenciát erôsíti az a távlati lehetôség is, hogy a középiskolában több posztliceális osztály mûködik, ahol keresett szakmában biztosítanak képzést.
Ami az V.-es történelemkönyveket illeti, Bartos Miklós szerint nem a megrendeléssel van gond, hisz még ôk sem kapták meg azokat.
Amikor kikísér még megmutatja, hogy az iskola kertjében szépen fejlôdik az a ritkaságnak számító páfrányfenyô, Gingko Biloba, amelyet a kiváló biológiatanár, Simon Alpár emlékére ültettek.
A diákok több mint fele társadalmi segélyre jogosult
Muszka József iskolaigazgatóval azt tisztázzuk Makfalván, hogy miért nem állt a tavalyi végzôsök közül egy sem kisérettségire, ami a jelek szerint kedvezôtlenül befolyásolja az iskola hírnevét. Amint a makfalvi tanintézmény vezetôje elmondja, az elmúlt évben mindössze hat tanuló végzett, és valamennyi olyan képességû, és úgy voltak felkészülve, hogy a szülôkkel egyetértésben nem vállalták a megmérettetést. Egyébként 165 tanulója van az iskolának, 19-20 diák egy-egy évfolyamon, s az idén olyan színvonalú a nyolcadik osztály, hogy a képesítô vizsgán nem lesz gond. A központi iskolában a diákok 60, a környezô falvakban körülbelül 50 százalékban roma nemzetiségûek. A családok egy része, ahol iskolás gyerek van, a bányavidékrôl költözött haza, s iskolai szinten 97-en jogosultak társadalami segélyre, mivel az összjöveledelem családonként nem éri el még a 350 ezer lejt sem. Egyébként 15 pedagógus oktat az iskolában, akik közül ketten szakképzetlenek és sok a helyettesítô tanár.
Ez volt az elmúlt év jelentôs megvalósítása a szovátai 2-es számú általános iskolában – vélekedik Kovács Katalin igazgatónô. A 24 számítógépbôl 10-et az iskola vásárolt, a többit holland segítséggel szerezték be. Terveik között szerepel az Internetes kapcsolat megvalósítása a Teleki Oktatási Központ révén, amihez azonban egy hétmillió lejes támogatásra lenne még szükség.
Az iskolának egyébként 482 tanulója van, a legtöbb évfolyamon két párhuzamos magyar és egy román osztály mûködik. Az ötven tanerôs iskola pedagógusai közül mindössze egy szakképesítetlen, heten párhuzamosan végzik azt a szakot, amelyet tanítanak.
A kisérettségi eredményeket az igazgatónô szerint az befolyásolta, hogy az elmúlt tanévben végzett egy magyar tannyelvû, úgynevezett speciális osztály, amelybe a tanulási nehézségekkel küzdô gyermekeket gyûjtötték egybe, akik inasiskolában folytatják tanulmányaikat. Így történt meg, hogy a 78 végzôs diákból, ahogy az aligazgatónô tájékoztatott, hatvanan álltak kisérettségire, s kettônek nem sikerült a vizsgája.
A iskola vezetôségének tervei között szerepel az épület bôvítése, mivel a meglévô 14 tanterembe 27 osztály jár, valamint a sportbázis felújítása. Hogy mindezt megvalósíthassák, ehhez az új városvezetés hathatós segítségére várnak. Ahogy egyébként az önkormányzatokon és a szóban forgó települések lakóin is múlik, hogy milyen feltételeket biztosít az elkövetkezô évek iskolája a Kis-Küküllô mentén. És hogy néhány év múlva lesznek-e még egyes településekben iskolák.
Vámosgálfalva népe lazított egy kicsit. Kijárt, mert vasárnap volt, kijárt, mert a reformáció ünnepe volt, és kijárt, mert gyöngykoszorús vigadalomra hívogattak a délelôtti felvonulók. A Dicsôszentmártonhoz közeli, erôteljesen városiasodó nagyközség máskor meglehetôsen szürke, akármilyen "évközi" jellegétôl elütöttek azok a pillanatok, amikor a Kisküküllô eme vidékének népviselete pompájában felvonult. Kizárólag fiatalok, kisiskolások kínáltak az átutazóknak látványt, a farmer- uniformizáltságból legalább néhány órás kilépôt. Ott voltak a szászcsávási, a küküllôdombói és a helybéli iskolások. Iskolások, mert hiszen a vámosgálfalvi Gyöngykoszorú elsôsorban fiatal népi tehetségeket, tánccsoportokat, népdalénekeseket igyekszik immár hagyományosan mozgósítani. Egy évben egyszer erre is kiterjed a figyelem a vámosgálfalviaknak köszönhetôen. Azt mondhatnánk, hogy Vásárhelyi János tanár kezdeményezése sikerrel járt, de az ünnepség talán még pompásabb lett volna, ha a Dicsô környéki falvak iskolái nagyobb számban vesznek részt a seregszemlén.
Délután 2 órakor kezdtek a küküllôdombói fúvósok: indulók és himnuszok. Végh József polgármester köszöntötte a Csepelrôl érkezett 70 tagú küldöttséget: a kerület polgármesterét, Tóth Mihályt, Orosz Ferenc és Takács József alpolgármestereket, Németh Szilárd (Fidesz), Horváth László (MDF), Lenkei László (SZDSZ) önkormányzati képviselôket, más csepeli, soroksári és rákospalotai vendégeket. Tudni kell, hogy a budapesti kerület és Vámosgálfalva közt hét éve ápolgatnak kulturális kapcsolatokat, remélhetôleg lesz a barátságnak gazdasági vonzata is.
Virág György, a megyei tanács elnöke ígérte, hogy a pillanatnyi erkölcsi támogatáson túl a tanács remélhetôleg anyagilag is támogatni tudja majd a megyeszerte kibontakozott Gyöngykoszorú mozgalmat.
Gyûjtött itt népzenét és népköltészeti tárgyú anyagot Kallós Zoltán és Csoóri Sándor, de emlékezzünk csak a hetvenes évek Kaláka mûsorának szignáljára: "Királyfalvi nagy hegy alatt..." – máig élô szép Küküllô menti népdalunkra. E kincsek értékére, a vidék történelmi múltjára, nevezetesen az 1849-es gálfalvi csatára Szabó György Pál EMKE- elnök emlékeztette a közönséget. Talán jó ezt tudni még a budapestieknek is.
A Gyöngykoszorún felléptek a küküllôdombói iskolások, húzták a szászcsávási cigányok, a szászcsávási I-VI. osztályosok táncait láttán elmondhatjuk, hogy a nevezetes falu hírneve legalább ötven évre már megint biztosítva van, Vásárhelyi Anikó tanítónô munkájának köszönhetôen. Énekelt továbbá Dézsi Ferenc szászcsávási énekkara, táncolt a vámosgálfalvi Friss Karézó két táncegyüttese, majd a csepeliek gyermektáncegyüttese lépett fel, együtt járták a vámosgálfalvi gyermekekkel (akik a nyáron közös tánctáborban vettek részt a magyarországi Tarjánon), de a Gyöngykoszorú eseménye a soroksáriak bemutatkozása volt, a számunkra élôben még szokatlan polkát, palotást, szatmári csárdást és sváb táncokat mutattak be. Vámosgálfalvára eljött egyébként a kerület német kisebbségi önkormányzatának képviselete is. Bebizonyosodott ezúttal is: a népzenének, néptáncnak van kereslete, a budapestiek szerint a néptánc, a népzene lesz a globalizáció legfontosabb ellenszere...
Ôk tudnak már színvonalat teremteni, egyszer majd talán mi is a nyomukba szegôdhetünk, ha az önkormányzatok is felismerik a kultúra jelentôségét. De tudvalevôleg a Gyöngykoszorút nem a versenyszellem hajtja, ki-ki megvan a maga tehetségével, táncával, végül is ez a találkozók lényege, célja.
Vannak falvak, települések, amelyekrôl lapunkban csak igen ritkán, vagy sosem írunk. Sokat kellene például kutakodni az lapgyûjteményben, míg kideríthetnénk, mikor esett említés Héjjasfalváról és a hozzá tartozó falvak – Erked, Felek, Szederjes, Küküllôsárd – népérôl. Héjjasfalván Ajtay Lászlóval jártunk öt éve talán, s ugyanakkor Szederjesen is. A Szászföld és a Székelyföld találkozásánál, az E60- asról tér balra az út, Héjjasfalva után pár kilométerrel. 1995-ben volt a falu elsô írásos említésének 725. évfordulója. Az esemény alkalmából falutalálkozót tartottak, a falu piacán két kopjafát is felavattak. Most ismét összegyûltek az elszármazottak, és a Magyar Millennium, valamint a Reformáció Emlékünnepe jegyében istentiszteleten vettek részt a gyönyörû fekvésû kis faluban.
"A szomszédos Székelyföld Alsóboldogfalva és Fiatfalva határainál érintkezik Szederjessel és Felekkel. Ezen a vidéken – írja Dávid László egyház- és mûvelôdéstörténész, Segesvár református lelkésze –, a Nagyküküllô felsô szakaszánál magyar, esetleg székely népesség található a XII. század második felétôl. A XIV. század elejétôl a közösséget Telegdi székelyekként emlegetik, ezt attól kezdve Udvahelyszék néven ismerjük. Ezen a területen jobbágyság nincs, a 'szabad székely' saját birtokán önmagának gazdálkodott és hadi szolgálatával, katonáskodásával szolgálta királyát és országát. Kiemelkedô vagy tehetôsebbé váló székely családok itt jobbágybirtokokat nem alakíthattak ki, ezért a szomszédos vármegyei területen igyekeztek – királyi adományként – jobbágybirtokot szerezni. Éppen egy ilyen esettel találkozunk Szederjes elsô okleveles említésekor." (Minderrôl bôvebben a Szederjes füstjei címû kiadvány tudósít, amely egyben 1995-ben ott élô családok házszám és születési év szerinti jegyzékét is tartalmazza, ezzel alapját képezheti egy alapos falumonográfiának.)
A helyzet öt év alatt nem sokat változott. Molnár Dániel lelkész szerint akkor a körülbelül 170–180 füstbôl (azaz portából) 13 puszta telek, 14 puszta ház, 28 telken pedig egyedülvaló, többségében özvegy ember él. Valaki megszámolta, mondja Orbán Dániel, hogy összesen 57-re emelkedett csak az özvegyasszonyok száma a valamikor szaporodó és sokasodó, élettôl pezsgô református faluban.
Azóta temettünk is, kereszteltünk is, költöztek be új lakók, de azok nem a mi templomunkban dicsérik az Urat. A kihalók helyébe csak ritka esetben lépnek gazdálkodó, vállalkozó fiatalok. A leggyakoribb családnév a Máté és a Szederjesi. Következnek a Dajka, Dénes, Papp, Szász, Vajna, Csozó, Buzogány, Kocs, Gál, Muszka, Olosz, Bartus, Péter, Szabó, Tóth családnevek.
Sz. Kovács Géza, a székelyszentkirályi származású, Segesváron tanárkodó grafikusmûvész szenvedéllyel rajzolja és festi ezt a világot, az 1739-ben épült mostani templomot és környékét. Munkáinak egy kisebb tárlatát ezúttal a kántori lakás szobáiban nézhette meg a közönség. A származásilag Szederjeshez kötôdô székelyszentistváni faragóember, Sándor János ny. tanító pedig címerfaragásait hozta el. Munkásságukról a templomi ünnepség keretében Domokos Anikó segesvári magyartanárnô beszélgetett az alkotókkal. László Zoltán marosvásárhelyi lelkész ünnepi beszéde méltó hangulatot teremtett az emlékezéshez, a múltidézéshez, a jövô tervezéséhez itt is, ebben a kis falucskában, ahová – fiatal lelkészének köszönhetôen – mégiscsak beáramlik egy kis európai levegô, a megmaradás reménységének parányi szikrája. ifjabb Bíró István búni lelkész pedig éppen arról az V. István királyról szólt, akinek az utasítására hitelesíttetett a Szederjesrôl szóló birtoklevél. Öt éve írott levelében az egyik elszármazott, a magyarországi Tapolcán élô Tibori Józsefné így vélekedett: "...sok furcsa öröm és meglepetés is a mi székelységünk. Mikor egy-egy szót hallunk, amilyet nem hallottunk már fél évszázad óta (például: Küküllô); amikor meghallunk egy-egy dallamot –, felujjongunk: ez az, amit nem ért itt senki, aminek szépségét nem látja ez a világ.
Végül a székelység rajtunk valami titokzatos mesterjegy, amelyet csak a beavatottak ismernek. Mindez minket itt a távolban gyülekezetté szervez és várakozásra tanít. Megjelenik elôttünk székely mivoltunknak könnyes és mosolygó, titokzatos és mélyértelmû jelentése."
A falut most már csak azért is meg kell tartani, hogy legyen hová öt-, tízévenként: hazajönni.
És nem csupán a temetôbe költözöttek emlékét ápolni.
Millenniumi zászló az Erdélyi Református Egyházkerületnek
Tegnap délután Kolozsváron a Farkas utcai püspöki templomban ünnepélyes keretek közt került sor a Millenniumi Zászló átadására. A megtisztelô emlékzászlót az Erdélyi Református Egyházkerületnek adományozta a magyar állami vezetés, melynek képviseletében Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke volt jelen az ünnepségen.
Az alsóház állandó bürója úgy döntött, hogy a képviselôk hetente két napot, hétfôn és kedden dolgoznak a plénumban. A döntés azért született, hogy a képviselôk több idôt tölthessenek választó körzeteikben, s úgy készüljenek a november 26-i választásokra.
Hackertámadás Iliescu választási honlapja ellen
Számítógépes kalózok áldozatául esett Ion Iliescu választási honlapja: a hackertámadás "eredményeként" a weboldalon az FBI által leginkább keresett tíz bûnözô képe díszeleg. Ha az érdeklôdôk felkeresik a www.ioniliescu.com elnevezésû honlapot, akkor legnagyobb meglepetésükre nem a novemberi elnökválasztáson esélyes politikusról szóló információk tûnnek fel a képernyôn, hanem az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) által a világ elvetemültebb bûnözôinek tartott személyek arcképei. "Nem tudjuk, ki áll a támadás mögött" – mondta Ioan Mircea Pascu, Iliescu kampánymenedzsere a Reutersnek nyilatkozva. Hozzátette: az ügyben nyomozást rendeltek el.
Románia készen áll arra, hogy áramot szállítson a szomszédos Szerbiába, egyelôre azonban nem született üzlet, mivel nem tudni, hogy mivel fizetne a szerb kormány. A Termoelectrica román állami energiatermelô vezérigazgatója azt mondta, hogy készen állnak az áramexportra. Szerb illetékesek azt mondták, hogy november 1-tôl 12 millió kilowattóra áramot akarnak vásárolni Romániától és mintegy 5 millió kilowattórát Bulgáriától.
A reformáció napja alkalmából odaítélt Károli Gáspár-díjakat Bolyki János nyugalmazott lelkész, teológusprofesszor, Kozma Zsolt, Erdélyben élô teológia professzor és Szabó Andor teológus, nyugalmazott lelkipásztor vehette át a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában megtartott ünnepségen Rockenbauer Zoltán minisztertôl – tájékoztatta a tárca sajtóirodája az MTI-t. Az 1996-ban alapított Károli Gáspár-díj azoknak adományozható, akik a biblikus tanulmányokban - fordítással, tanulmánnyal – kimagasló eredményeket értek el, vagy kiemelkedôt alkottak a magyar líra és próza nyelvi megújítása területén.
Gheorghe Hagi, a román labdarúgó válogatott volt csapatkapitánya magas állami kitüntetést kapott Emil Constantinescu államfôtôl annak elismeréséül, hogy sportteljesítményével nagyban hozzájárult Románia kedvezôbb megítéléséhez. Az államfô a 35 éves, 125-szörös válogatott játékosnak a Hûségért Nemzeti Érdemérmet nyújtotta át.
A bukaresti orvosegyetemi klinikán mesterséges megtermékenyítéssel fogant hármas, illetve kettôs ikrek születtek – jelentették be kedden a fôvárosban. Mindkét szülés még pénteken történt, de a hír közzétételével a klinika vezetése mostanáig várt. A hármas ikrek között egy kislány és két kisfiú van, az ikerpár mindkét tagja fiú. A hármas ikrek édesanyja egy 45 éves brassói asszony, akinek korábban volt egy terhessége, de a rendellenességgel világra jött gyermeke nem élte túl a szülést.
Novembertôl rendszeresen exportálnak sertéseket Tolna megyébôl a romániai Fehér megyébe, az errôl szóló szerzôdést a napokban kötötték meg a felek – tájékoztatta az MTI-t Tollár Tibor, a megyei közgyûlés alelnöke. A romániai Lide Prod Carn (LPC) KFT. nevû húsfeldolgozó cég a magyar sertések kilójáért 2,20 német márkát fizet a beszállítóknak, a felvásárlás bonyolítását egy szekszárdi sertéstermelô, a Dunahib Kft. végzi sertésenként ezer forintos szervezési díjért – közölte az alelnök. szerzôdés szerint a megrendelés november és december hónapban 160-160 darab, majd január 1-jétôl heti 2.000 darab sertés átvételérôl szól.
Vasárnap este Csíkszereda és Remete közelében több hektár tôzeges terület lángra lobbant az ôszi szárazság. Somogy Péter, a Hargita Megyi Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója elmondta, hogy egyes helyeken a tôzeg két—három méter mélységben elégett, éppen ezért hosszú idôn keresztül fennáll az elsivatagosodás veszélye. Szerinte a zöldövezet helyreállása legalább 10—15 évbe telhet. Elmondta ugyanakkor, hogy a keletkezett gázkeverékek köhögésre késztethetik a lakosságot, fejfájást okozhatnak, súlyosabb formában pedig akár fulladásos tünetek is felléphetnek.
Román vasúti mérnökök Angliában
Mivel nem rendelkeznek elegendô szakképzett munkaerôvel, az angol hatóságok 14 romániai mérnököt is felkértek arra, hogy vegyenek részt a Railtrack felújítási munkálataiban. A román mérnököket a skót First Engineering fogadta fel. Ez a cég kötötte meg a Railtrack-felújítási szerzôdést. Nyolc román mérnök a jelzôrendszerek tervezésében vesz részt, haton pedig a különféle szerkezetek alapos tesztelését fogják végrehajtani, annak érdekében, hogy mindenféle lehetséges veszélyforrást el lehessen hárítani. Négy román mérnök már a következô év elején elkezdhet dolgozni Angliában.
Újabb alternatív történelemkönyv
Vasárnap a Stulpicani-i templom felszentelésekor Suceavai Pimen, Suceava és Radauti érseke bejelentette, hogy ki fog adni egy Románia történelme címû tankönyvet, mivel az eddigi változatok nem nyerték el a tetszését — tudósít a MEDIAFAX hírügynökség munkatársa. Pimen kifejtette hívei elôtt, hogy tanulmányozta az összes eddig piacra dobott alternatív történelem tankönyvet, azonban ezek tartalma nem nyerte el tetszését. Kiemelte azt, hogy Mihály Vajdáról csak két sorban emlékeznek meg, Vlad Tepes kapcsán pedig Drakuláról írnak az említett könyvek szerzôi.
Vasárnapról hétfôre virradó éjszaka Kolozsváron egy gyermek veséit átültették egy 28 éves nôbe és egy 11 éves fiúcskába — tudósít a MEDIAFAX hírügynökség munkatársa. Mihai Lucan, a kolozsvári kórház igazgatója azt nyilatkozta a MEDIAFAX hírügynökségnek, hogy a donor, egy 11 éves fiúcska a klinikai halál állapotába került már, amikor családja beleegyezett, hogy a szívét és a veséit átültessék. A donor szívét egy marosvásárhelyi mûtét során használták fel, veséit pedig Kolozsváron ültették át. A két páciens túl van mindenféle veszélyen.
Mindössze egy napot töltött hivatalában az elsôligás Craiova labdarúgóklubjának elnöke. Ion Craiunescu azzal indokolta lemondását, hogy nem tudja összeegyeztetni munkáját UEFA-ellenôri megbízatásával. – Tisztességtelen lett volna a Craiovával szemben, ha az európai kupaküzdelmek miatt nem lehetek jelen a fontos bajnoki mérkôzéseken - mondta az 52 éves sportvezetô.
Tegnap estétôl Marosvásárhely valamennyi hôközpontjából szolgáltatnak távfûtést a tömbházaknak – tudtuk meg Fúró Judittól, a távfûtési vállalat szóvivôjétôl. Mától azok a lakótársaságok is részesülnek a szolgáltatásban, amelyek csak novembertôl igényelték a távfûtés elkezdését. Az elôzményektôl eltérôen, a nagy tartozásokat felhalmozott lakótömböket is fûtik, amennyiben pedig újabb korlátozások lesznek, az adósoktól csak a meleg vizet zárják el. A tegnap délutáni bevételekre is számítva, a szóvivô szerint a vállalatnak sikerül kiegyenlítenie a törlesztési egyezményben októberre vállalt kétmilliárd lejes fizetési kötelezettségét, annak is köszönhetôen, hogy a nagy tartozásokat felhalmozott lakótársaságok is fizetni kezdtek, ám ahhoz, hogy a hideg idényben folyamatosan fûthessenek, a teljes adósságot törleszteni kell.
Megtagadta az E60-as nemzetközi út Kutyfalva és Marosludas közti szakaszán elvégzett felújítási munkálatok átvételét a Maros Megyei Tanács, és az illetékes községi tanácsok egyaránt. Csütörtökön a megyei tanácsnál összesítik az illetékes önkormányzatok panaszait egy jegyzéken, amelyet kiegészítve a megyei hatóság kifogásaival, eljuttatnak az illetékesekhez, és követelik a hibák kijavítását. Elsôsorban az váltotta ki a panaszokat, hogy sok helyen a hibás kivitelezés miatt az esôvíz az útmenti házak udvarában gyûl össze az árok helyett, és a burkolat megemelése révén számos ház udvaránál eltorlaszolódott a kijárat.
Csütörtökön délután 3 órától szerkesztôségünk – Dózsa György utca 9. szám, II. emelet, 76-os szoba – jogi tanácsadót tart. Az érdekeltek ne feledjék magukkal hozni elôfizetési nyugtájukat, valamint az ügyhöz tartozó összes iratot, amellyel kapcsolatban a szakember tanácsát kérik.
Ma 72 éves a román rádiózás, ekkor kezdett mûsort sugározni elôször a bukaresti közszolgálati rádió. Az évforduló tiszteletére a Marosvásárhelyi Rádiónál ma 11 és 14 óra között nyitott kapukkal várják a hallgatókat a helyi stúdiónál. Az érdeklôdôk találkozhatnak a marosvásárhelyi rádió szerkesztôivel, és betekintést nyerhetnek a stúdióban zajló munkába.
Kerekasztal oktatási problémákról
A Pedagógusok Háza és a megyei tanfelügyelôség közös szervezésében ma délelôtt 10 órától a szászrégeni és környékbeli iskolaigazgatóknak szerveznek kerekasztalt. A régeni Augustin Maior középiskolában tartott rendezvényen a tanintézetek anyagi forrásainak felhasználásával, illetve az iskolák vagyonának az oktatási minisztériumtól az önkormányzatokhoz való átutalásával kapcsolatos problémákat vitatják meg.
Holnap este hét órától a Philothea Klubban dr. Bustya Dezsô nyugalmazott marosvásárhelyi püspökhelyettes tart elôadással egybekötött beszélgetést a reformáció korának szellemtörténeti vázlatáról. A rendezvényt a volt Kossuth utca 2. szám alatti Philothea Házban tartják.
A Marosvásárhelyi ISK, a polgármesteri hivatal és a megyei tanfelügyelôség támogatásával november 2-5. között megrendezi a Marosvásárhelyi Kupa versenyét. A minden korcsoportban megszervezett nyílt verseny holnap, az egészségügyi líceumban kezdôdik 15 órakor. A 9 fordulós, svájci rendszerû vetélkedôre még be lehet iratkozni holnap délután 2 óráig, az iskolás sportklub Victor Babes utca 11. szám alatti székhelyén, a résztvevôknek szükséges sakktáblát, bábokat és sakkórát magukkal vinniük.
Szombaton, november 4-én a marosszentgyörgyi római katolikus plébánián tartja a romániai magyar Hit és Fény mozgalom országos vezetôségi találkozóját. A tanácskozáson Erdély 12 helységében mûködô Hit és Fény közösségek vezetôi vesznek részt.
A Szent Balázs Orvosi Alapítvány fiatal orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek, és utolsó éves hallgatók számára indít Mediklubot. Az elsô találkozót holnap este hét órától tartják az alapítvány Aleea Constructorilor utca 3/10. szám alatti székhelyén, a találkozó vitatémája a kollégák közti diplomácia. Belépô egy anekdota, vagy humoros történet, a vitát, melyre várják a szakmabeli érdeklôdôket, meglepetéssel zárják.
Az Electrica Rt. marosvásárhelyi fiókegységétôl kapott tájékoztatás szerint a hálózaton végzett munkálatok miatt november 2-án, 3-án és 4-én, naponta 8 és 17 órák között szünetel az áramszolgáltatás a következô marosvásárhelyi utcákban: Dezrobirii, Recoltei, Mureseni, Albinei, Macinului, Caminului, Crisului, Porumbului, Prutului, Vladeasa, Vasile Lupu, illetve a Baneasa utcának a Dezrobirii utca és a hizlalda közötti szakaszán.
A süketnémák egyesületének szervezésében zajló országos tekebajnokság döntôjét szervezik meg szombaton, november 4-én 14 órától az Elektromaros tekearénájában. A döntôn Marosvásárhely, Szatmárnémeti, Nagyvárad, Temesvár, Arad, Brassó, Ploiesti és Nagyszeben csapatai vesznek részt.
Szombaton a marosszentgyörgyi Jubilate katolikus ifjúsági csoport részt vesz a Nagykászonban tartandó falutalálkozón, ahol a Szörényi-Tolcsvay szerzôpáros István, a király rockopera összeállítását adják elô.
FORINTOT, tört aranyat, arany ékszert vásárolok (82.000—137.000 lej/g). Tel. 094-991-175. (14720)
ELADÓK gázkonvektorok garanciával, elônyös áron. Tel. 094-868-991. (14784)
ELADÓ rekamié nagyon jó állapotban. Tel. 121-733. (14866)
ELADUNK homologált pénztárgépeket, elektronikus mérlegeket, PC számítógépeket, nyomtatókat és pénzszámoló gépeket. Tel. 164-072, 169-334, 444-862. (14237)
OLCSÓN eladók új MTB biciklik, szánkók, kagylók, konvektorok — használtak is —, sílécek. 1989. December 22. utca (November 7) 113. sz. (14193)
ELADÓ kb 500 kötetbôl álló könyvtár, 8.000 lejes egységárban. Tel. 094-225-850. (14830)
ELADÓ 10 db 1988 és 1993 között gyártott HRSz Mercedes Benz 4010 furgonizált, duplakerekû autó. Irányár: 3090-7990 USA dollár. Tel. 00-36-209- 374-330, 00-36-209-370-890, 00-36-209-532-514. (14862)
ELADÓ ‘84-es VW Passat (kombi). Tel. 139-193. (14877)
ELADÓK színes televíziók. Tel. 132-751, 094-239-001. (-)
ELADÓ háromszobás ház a Kôrösi Csoma Sándor utcában. Tel. 250-937. (14764)
KIADÓ bútorozatlan garzon a Grand Hotel mellett, hosszú távra. 100 DM/hónap. Tel. 169-627. (14885)
ELADÓ központi fekvésû magánház pirosban. Tel. 093-256-989, 094-538-783. (14854)
KIADÓ 3 szobás, vízórás lakás a Tudorban (Favorit). Tel. 140-865. (14888)
KIADÓ kétszobás, bútorozott, gázfûtéses lakás a November 7 negyedben. Tel. 215- 071, 214-656. (14891)
ELADÓ kertes ház Panitban. Érdeklôdni 16 órától a 149-807-es telefonszámon. (14904)
KIADÓ bútorozott szoba a Kárpátok sétányon. Eladó Minsk típusú autogájzer, ötkarú diófa csillár. Tel. 212-169, 218-625. (14908)
SÜRGÔSEN eladó lakás Somosdon, a 156. sz. alatt, gáz, villany bevezetve, kábeltévé, telefon van. Érdeklôdni lehet a 158-as házszám alatt. (13919)
ELADÓ jutányosan központi fekvésû szép magánház. Tel. 250-842, 218-640. (14818)
ELADÓ sürgôsen 3 szobás magánház mellékhelyiséggel + 12 ár földterület. Érdeklôdni Marosvásárhelyen a Remeteszeg utca 10. szám alatt. (14909)
ELADÓ ház: 2 szoba, konyha, kamra, kert a Remeteszeg u. 219. sz. alatt. Tel. 129-876 és 136-877. (14761)
ELADÓ Mezôsámsond központjában ház, gá