|
LII. évfolyam 68. (14424) |
2000. március 22., szerda |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegu apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetok) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
EU – Románia csatlakozási tárgyalások
Az Európai Unió és Románia társulási tanácsának ülésén Jaime da Gama portugál külügyminiszter, az EU tanácsának soros elnöke és Günter Verheugen, az Európai Bizottság bõvítésért felelõs fõbiztosa további következetes erõfeszítésekre ösztönözte Romániát a gazdasági helyzet stabilizálásában. Az utána tartott sajtóértekezleten Verheugen elégedetten nyugtázta, hogy a román kormány most bemutatott középtávú gazdasági stratégiája mellé minden parlamenti párt felsorakozott, s ezt a konszenzusépítés fontos eredményének nevezte. Ugyanakkor még erélyesebb intézkedésekre sürgette Romániát "a jól ismert környezeti kockázatok felszámolásában" és az állami gyermekgondozásban, amelynek romániai helyzetét több EU-tagország különösen aggasztónak tartja.
Verheugen megítélése szerint a gazdasági helyzet már javul Romániában. Reméli – mondta –, hogy ez a tendencia folytatódik idén, mert az ország népének a következõ idõszakban reményre, önbizalomra és új állásokra lesz szüksége, hiszen az EU követelményeihez való alkalmazkodás kemény intézkedéseket fog követelni. Hozzátette, hogy az EU különbözõ támogatási alapjaiból Románia évi 650 millió euróra számíthat, ha jó, alkalmas programokat tud benyújtani annak igénybevételére.
Petre Roman külügyminiszter kijelentette, hogy Románia a középtávú stratégia alapján és az Európai Bizottsággal szoros együttmûködésben minden téren igyekszik behozni lemaradását a fejlettebb tagjelöltektõl.
A csatlakozási tárgyalások a következõ hetekben kezdõdnek meg a két fél között – a bizottság azt javasolta, hogy idén öt témakörben kezdjék meg a konkrét megbeszéléseket.
Petre Roman úgy vélte, Románia az elmúlt két évben túljutott a piacgazdaságra való áttérés legnehezén, legalábbis ami a lakosság áldozatvállalásait illeti, és a gazdaság új dinamizmusa mellett ezután már nem lesz szükség ekkora szociális áldozatokra.
Örömmel üdvözölte, hogy a vízumkérdésben az EU a kedvezõ oldalra helyezi Romániát, ami viszont fokozott felelõsséget ró az országra a keleti határ ellenõrzésében. Románia igyekszik Moldova hatóságaival együtt kézben tartani az áttelepülési hullámot, és új, kevésbé hamisítható útlevél bevezetésére kérte a moldvai felet.
Az utóbbi hetek súlyos folyami szennyezéseit illetõen Verheugen "tiszai katasztrófáról" beszélt, és megismételte "a szennyezõ fizet" elvének fontosságát a kártérítésben. Hozzátette, hogy az EU kemény erõfeszítéséket vár Romániától a hasonló szennyezési katasztrófák megelõzéséért, és világosan leszögezte, hogy a bizottság nem hajlandó kártérítõként a szennyezõ helyébe lépni. Ami történt, abból az is tanulság – mondta –, hogy több nemzetközi információra és együttmûködésre van szükség a hasonló csapások elkerülésére, amire egyébként – bányászati vonatkozásban – az EU-ban sincsenek törvények.
Petre Roman azt ígérte, hogy a kormány hamarosan részletes jelentést ad ki a nagybányai folyamszennyezés okáról, a kár kiterjedésérõl és minden ezzel összefüggõ kérdésrõl. Elismerte, hogy az aranybánya berendezéseinek tervezésénél külön beruházásra lett volna szükség a szennyvíztároló gátjainak megerõsítésére. Románia szerinte már évek óta sokat tett a hasonlóan veszélyes üzemek bezárására, és ezt mostantól gyorsabban folytatja.
A román és az orosz elnöki hivatal között soha nem mûködött úgynevezett forró drót, de 1994-ben technikai megállapodás született a két államfõ közötti közvetlen telefonkapcsolat megteremtésérõl – közölte a képviselõház védelmi bizottságának egyik tagja.
Kedden a törvényhozás több illetékes bizottsága is tárgyalta a legújabb belpolitikai botrányt, a "forró drót"-ügyet. A védelmi bizottságban Ioan Sima, a különleges telefonszolgálati rendszer (STS) parancsnoka elmondta, hogy 1990 elõtt a román kormánynak közvetlen telefonösszeköttetése volt valamennyi egykori KGST- ország kormányával.
– Ezt az összeköttetést Csehország és Magyarország 1998-ban egyoldalúan felbontotta. Bulgáriával kétoldalú megállapodás alapján idén március 10-én szünt meg az összeköttetés, a moszkvai vonal kikapcsolására pedig hétfõn került sor Constantin Degeratu, az államfõ védelmi tanácsadójának utasítására – hangzott el a bizottság ülésén.
Mihail Ioniþa képviselõ, a bizottság parasztpárti tagja az ülés után elmondta, hogy a két államfõt közvetlenül összekötõ telefonkapcsolatról, a forró drótról 1994-ben – Ion Iliescu elnöksége idején – technikai megállapodás született, de ezt soha nem hajtották végre, a Moszkvából küldött berendezéseket máig nem szerelték fel.
Ion Iliescu volt államfõ, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) elnöke hétfõn egy televíziós nyilatkozatában a lehetõ leghatározottabban cáfolta, hogy valaha is elnöki forró drót létezett volna Bukarest és Moszkva között.
A PDSR alelnöke, Adrian Nãstase keddi sajtóértekezletén úgy vélekedett, hogy a "forró drót"-botrányt azért robbantották ki, mert meg akarják akadályozni Iliescu indulását a mostani elnökválasztáson.
A "forró drót"-botrány március közepén kezdõdött. Elõször – még február legvégén – a meglehetõsen kétes hírû moszkvai Zavtra címû lap számolt be egy rövid hírben arról, hogy Bukarest és Moszkva között Ion Iliescu elnöksége idején tárgyalások folytak a két államfõ közötti közvetlen telefonkapcsolat megteremtésérõl.
A hírt tíz nappal késõbb a BBC román nyelvû adása ismertette, majd ennek nyomán a sajtó lecsapott az ügyre. Kezdetben minden érintett nevetséges és alaptalan vádaskodásnak nevezte a hírt, majd a sajtóban olyan hiteles külügyminisztériumi dokumentumok láttak napvilágot, amelyek egyértelmûen bizonyították, hogy valóban voltak ilyen jellegû tárgyalások.
A külföldi felderítést (SIE) ellenõrzõ parlamenti bizottságban a szolgálat vezetõjének helyettese elmondta, hogy a SIE-nek nincs tudomása a két elnöki hivatalt összekötõ forró drót létezésérõl és arról sem, hogy tárgyalások lettek volna ilyen létesítésérõl. A SIE csak annyit tud, hogy létezett az egykori KGST-országokat összekötõ kormányok közötti közvetlen telefonkapcsolat, de ezt csak "gazdasági kérdésekben" használták.
A PDSR hétfõn bejelentette, hogy ideiglenesen visszahívja képviselõit a közszolgálati televízió kuratóriumaként mûködõ igazgató tanácsból és mindaddig megszakít minden hivatalos kapcsolatot a televízióval, amíg annak élére új vezérigazgatót nem neveznek ki. A PDSR közleményében leszögezte, hogy a most megválasztott vezérigazgató, Alexandru Lazescu valójában az államfõ és a Román Demokratikus Konvenció embere, aki korábban kíméletlen támadásokat intézett a PDSR és annak vezetõje, Ion Iliescu volt államfõ ellen a Revista 22 címû hetilap hasábjain.
A párt közölte azt is, hogy az illetékes parlamenti bizottságok összehívását kéri a közszolgálati televíziónál kialakult helyzet megvitatására, valamint a történtekrõl tájékoztatja az Európa Tanácsot, az Európai Bizottság elnökét és az európai integrációért felelõst biztost.
A közszolgálati televízió vezetése válaszközleményében úgy vélekedett, hogy a PDSR Románia állampolgárainak okoz súlyos károkat azzal, ha megszakítja kapcsolatait a televízióval. A közlemény emlékeztetett arra, hogy Lazescut hét jelölt közül a 13 fõs kuratórium 10 tagjának szavazatával választották meg vezérigazgatónak.
A közlemény arra is felhívta a figyelmet, hogy a televízió munkájáért a politikai felelõsséget az elnök viseli, a vezérigazgató menedzseri feladatokat lát el.
Esély a szülôföldön való boldogulásra
Ma már reális lehetõség a határon túl élõ magyarok számára, hogy megõrizzék identitásukat, s szellemileg és anyagilag egyaránt boldoguljanak szülõföldjükön – jelentette ki hétfõn a magyar parlamentben Németh Zsolt, a külügyi tárca politikai államtitkára.
Németh Zsolt a határon túli magyarokra vonatkozó politikai feladatok végrehajtásáról szóló jelentést ismertette.
– Készülõben van a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvényjavaslat, és november 30-ig a parlament elé kerül az az elõterjesztés is, amely a szolgáltatások terén nyújt speciális preferenciákat bizonyos nem magyar állampolgárok számára – közölte az államtitkár.
Németh Zsolt kitért arra, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) intézményének létrehozásával egyfajta nemzeti integráció megvalósítása válik lehetõvé, ugyanakkor a MÁÉRT segít a határon túli magyaroknak integrálódni azokba az államokba, amelyekben élnek.
Megjegyezte: jelenleg mintegy 3-3,5 millió magyar él kisebbségi sorban a Kárpát-medencében, s az elmúlt tíz évben sajnálatos módon felgyorsultak a beolvadásukat és a kivándorlásukat okozó tendenciák.
Valaki a tûzzel játszik a Balkánon: a Jugoszláviával határos országok kormányfõi Szerbia föderációs térségekre való felosztásáról tárgyaltak – írták a keddi újságok bolgár lapjelentésekre hivatkozva. Mugur Isãrescu kormányfõ határozottan cáfolta az értesülést.
Több központi napilap ismertette kedden a bolgár 24 Csasza címû újság írását arról, hogy a Jugoszláviával határos országok kormányfõi múlt hét végi budapesti találkozójukon "megvitatták azt az elképzelést, amely szerint azzal lehet Szerbia demokratizálását elérni, hogy hat föderációs térségre osztják".
A 24 Csasza szerint ezt a javaslatot az ellenzéki Vajdasági Szociáldemokrata Liga tette. Az elképzelés értelmében föderációs térség lenne Koszovó, a Szandzsák, a Vajdaság, Szerbia délkeleti része, Sumadia és Belgrád térsége.
A lap idézte Ivan Kosztov bolgár miniszterelnököt, aki úgy vélekedett, hogy Szerbia ilyen felosztása hasznos lenne a Szerbia délkeleti részén élõ jelentõs számú bolgár nemzeti kisebbségnek.
– Az nem világos, hogy az elképzelést megvitatták-e az Európai Unió és a NATO képviselõivel is, de aligha lehetséges, hogy egy ilyen elképzelés bármiféle Nyugatról érkezett jelzés nélkül megszülethetett volna – írta a 24 Csasza.
A keddi lapok idézték az elképzelést hevesen bíráló Szega címû bolgár újságot is, amely úgy vélekedett, hogy "ilyen õrültséget még a nagyhatalmak sem mernének megengedni maguknak".
Mugur Isãrescu a sajtó érdeklõdésére határozottan cáfolta a 24 Csasza hírét.
– Nemcsak hogy megállapodás nem született egy ilyen helyzetrõl, hanem a viták során szóba sem került az, hogy Szerbiát hat térségre kellene osztani – szögezte le a kormányfõ.
Romániának be kell bizonyítania, hogy valóban megvalósítja a csatlakozási tárgyalásokra kidolgozott középtávú gazdasági stratégiáját – jelentette ki Mugur Isãrescu miniszterelnök Brüsszelbõl történt hazaérkezése után.
A román kormányfõ hétfõn ismertette Brüsszelben a középtávú gazdasági stratégia vázlatát, s azzal együtt azt a nyilatkozatot, amelyben minden román parlamenti párt támogatásáról biztosította a program végrehajtását.
Isãrescu szerint az EU képviselõi jól fogadták a román stratégiát.
– Romániának most kitartóan végig kell haladnia az integrációs folyamat hosszú útján, amelynek végén szilárdan fog illeszkedni az európai struktúrákba. Románia állampolgárainak az egységes Európa állampolgáraivá kell válniuk. Ez olyan cél, amelyért érdemes küzdeni, s örülök, hogy most megtettük az elsõ lépést – hangsúlyozta.
A miniszterelnök úgy vélekedett, hogy 2007 elejére megteremtõdnek a feltételek Románia EU- csatlakozásához.
Isãrescu bejelentette azt is, hogy hivatalosan pénzügyi és technikai támogatást kért az Európai Uniótól egy romániai környezetvédelmi programhoz.
– Az errõl folytatott tárgyalásokon, amelyen részt vett Petre Roman külügyminiszter is, az Európai Bizottság elnöke, Romano Prodi, valamint a bizottság európai integrációért felelõs biztosa, Günter Verhaugen nyitottnak mutatkozott és elviekben elfogadta a kérést – közölte.
A miniszterelnök nem részletezte azt, hogy mekkora támogatást kért a szóban forgó környezetvédelmi programhoz.
Korábbi román sajtójelentések szerint román illetékesek úgy vélekedtek, hogy "ha az Európai Unió 100 millió eurót adna Romániának, az összeg majdnem a duplája lenne annak, mint amennyit az ország az idei költségvetési törvény tervezetében környezetvédelemre szán".
Az EU külügyminiszteri értekezletén hétfõn Günter Verheugen, az Európai Bizottság bõvítési ügyekben illetékes tagja rövid állapotjelentést adott Bulgária és Románia gazdaságának tavalyi fejlõdésérõl – Bulgáriáról egészében véve biztató, Romániáról súlyos gondokat jelzõ képet.
Bulgáriáról Verheugen elmondta, hogy az ország tartotta magát a szigorú adópolitikai keretekhez. Az év második felében megindult a gazdaság növekedése, amely éves szinten elérte a 2,5 százalékot. Az infláció üteme 6,2 százalékra csökkent tavaly, a költségvetési hiány ugyan elég magas volt, de a külföldi befektetések 50 százalékkal voltak nagyobbak, mint 1998-ban. Az állami vállalatok magánosítása nagy léptekkel haladt, s az iparban idén be is fejezõdhet. A nagy állami szolgáltató vállalatoknál folytatódott az átszervezés, de itt elég nehéz gondokat kell még megoldani és a magánosításnál nagy körültekintéssel kell eljárni. Lemaradások mutatkoznak viszont az acélipar reorganizációjában, a pénzügyi szektor és a távközlés magánosításában. A nagy szolgáltatók átalakulásának nehézségeit érzékelteti, hogy a munkanélküliség aránya 14,6 százalékra emelkedett.
Romániában tavaly immár harmadik éve csökkent a nemzeti össztermék, és a makrogazdasági stabilizációt még mindig nem sikerült elérni. Ennek okát Verheugen nem a gazdaságpolitikában jelölte meg, amit alapvetõen korrektnek talált, hanem abban, hogy továbbra sem történtek meg a lényegi strukturális átalakítások. Románia Brüsszel õszi ajánlásai nyomán kidolgozott egy középtávú gazdasági stratégiát, s Mugur Isarescu miniszterelnök ezt most személyesen ismerteti Romano Prodi bizottsági elnökkel, mondta Verheugen.
A bizottság továbbra is figyelemmel kíséri mindkét tagjelölt gazdaságának alakulását.
Sajtótájékoztató a megyei RMDSZ-nél
Kihívásnak nevezte Kincses Elõd megyei elnök az április 8-ára, illetve 9-ére meghirdetett elõválasztásokat, ugyanis Vásárhelyen ilyen még nem volt. Ezelõtt négy évvel Hargita megyében sikeresnek bizonyult, mondta, s reményét fejezte ki, hogy e "demokratikus kísérletet siker koronázza".
Elmondta, hogy a város 13 RMDSZ-körzetében helyeznek el állóurnát, mindegyik választási központ számítógépeken ellenõrzik a szavazók adatait. Egy választási útmutató is készült. A választási bizottság hét személybõl áll majd, minden körzet négy személyt, a Magyar Diákszövetség pedig 3-3 személyt jelöl a bizottságba.
A jelöltállításhoz három módszert alkalmaztak: 1. azok a funkcióban lévõ polgármesterek és tanácsosok, akiknek a jelentését az elemzõ üléseken elfogadták, és továbbra is maradni óhajtanak a funkcióban, hivatalból szerepelnek a jelöltlistákon; 2. a körzetek jelölhetnek 3 tanácsost és egy polgármestert; 3. azok a személyek, akik 500 aláírást gyûjtenek, indulhatnak polgármesterjelöltként, akik 200-at, azok tanácsosjelöltként fognak szerepelni az elõválasztáson. A jelöltállítások határideje március 28.
Ki fog felügyelni a választások tisztaságára? – merült fel a kérdés. Kincses Elõd szerint minden polgármesterjelöltnek jogában áll, hogy õ maga vagy a megbízottja felügyeljen.
A továbbiakban megtudtuk, hogy a polgármesteri listán egyelõre csak a Fodor Imre neve szerepel. A tanácsosi jegyzéken a név mellett ott lesz a jelölt lakcíme, életkora, végzettsége, és hogy milyen szakbizottságban szeretne tevékenykedni.
Ülésezett a megyei tanács állandó bizottsága
A megyei tanács állandó bizottságának ülésén a fõ témát napjaink örökérvényû szappanoperája, az útgazdálkodás, a megyei utak állapota, illetve a megyei tanácsnak alárendelt Út- és Hídügyi Rt. tevékenysége képezte.
A vitára az rt. 1999-es tevékenységének beszámolója adott ürügyet, amelyben az útépítõk igazgatója, Gãbudean Constantin, megpróbálta megmagyarázni a bizonyítványát és a megmagyarázhatatlant: miért annyira rosszak az utak a megyében. A vita során, az igazgató és a megyei tanács állandó bizottságának tagjai homlokegyenest ellentétes álláspontot képviseltek. Míg Gãbudean igazgató egyszemélyes adminisztrátori kinevezése, azaz tavaly nyár óta elért eredményeit próbálta kidomborítani, s a utak állapotáért a javításukra biztosított kevés pénzt okolta, ugyanakkor programon felüli – azaz finanszírozási forrás nélküli – munkálatok elvégzésével dicsekedett, addig a tanácsosok az rt. hibás mûködését emelték ki. Nem folytatható az a munkavégzési stílus – volt az általános vélekedés –, amelyet annyira megszoktak az útépítõk, hogy csakis a megyei tanács költségvetési pénzére támaszkodnak, arra viszont biztosan szeretnének számítani, ezért a munkálatok közvetlen oadítélését szorgalmazzák. Az Út- és Hídügyi Rt.-nek meg kell tanulnia a saját lábán megállni, versenytárgyalásokon helytállni, mert a nagyon valószínû magánosítás után csakis így maradhat fenn a versenyben. Ezzel szemben a mostani tapasztalat az, hogy ha részt is vesznek versenytárgyalásokon, azokat sorra elveszítik. Hiába licitálnak árban a többiek alá, az elvégzett munka minõsége sokban kifogásolható, a felszereltség elavult, s a munkaerõt is inkább a fizetés bezsebelése érdekli, minthogy meg is dolgozzon érte. Ilyen szempontból kirívó, hogy az elmúlt évi kereskedelmi forgalom szinte 40%-át a személyzeti költségek tették ki, ami jóval meghaladja az általánosan elfogadott 15-20%-ot.
Fontos napirendi pont volt a megyei tanács által kidolgozott pályázatok ismertetése, amellyel az ISPA és a SAPARD-programok alapjaiból próbálnak alapokat megpályázni. A benyújtott anyagok konkrét munkálatokra kérnek támogatást, ezek közül a legnagyobbak a vidéki infrastruktúra fejlesztését, egy regionális szeméttelep kiépítését szorgalmazzák. Sajnos olyan információk érkeztek, amelyek szerint a pályázatoknak csak nagyon kis hányada esélyes a támogatás végsõ elnyerésére.
A nemzetközivé vált repülõtér lassan épülgetõ kapcsolatairól, az ilyen irányban tett rendkívüli – beleértve anyagi – erõfeszítésekrõl is kimerítõ beszámoló hangzott el, sajnos az erõfeszítéseknek mindeddig alig láthatóak az eredményei. A tanácsosok egyetértettek abban, hogy ezt a munkát folytatni kell, hisz az ilyen jellegû kapcsolatoknak csak idõben érnek be a gyümölcsei.
Egy másik napirendi pontban a bürokráciáról is szó esett, amikor az iratok forgalmát tárgyalták. Megengedhetetlen – jegyezte meg a tanács alelnöke, Virág György –, hogy bizonyos, nagyon sürgõs iratok, az iktatást követõen 2-3 nap után kerülnek a kezébe. Hozzáfûznivaló, vagy magyarázat nem hangzott el, csupán egy vérszegény ígéret, hogy megpróbálnak segíteni a dolgon.
A marosvásárhelyi elõválasztások célja az RMDSZ által a helyhatósági választáson (a hivatalos választáson) indítandó RMDSZ-polgármesterjelölt és a marosvásárhelyi és Maros megyei tanácsba javasolt tanácsosjelöltek demokratikus módon való kijelölése, a tanácsoslista sorrendjének kialakítása.
Az elõválasztás lehetõséget biztosít Marosvásárhely RMDSZ-tagjainak és lakosainak, hogy az elõválasztáson szavazatukkal, titkos szavazással nyilvánítsanak véleményt arról, hogy kit szeretnének Marosvásárhely RMDSZ- polgármesterjelöltjeként, illetve marosvásárhelyi és Maros megyei tanácsosként a helyhatósági választáson jelöltként indítani.
Az elõválasztás eredménye akkor tekinthetõ érvényesnek, ha azon az 1996-os helyhatósági választáson leadott RMDSZ-szavazatszám 20%-ának megfelelõ szavazó vesz részt.
A marosvásárhelyi elõválasztások állóurnás választások, a 13 RMDSZ városi körzetben kijelölt szavazókörzetben zajlanak (minden RMDSZ körzetben 1-1 szavazóhelyiség lesz), 2000. április 8-án, szombaton reggel 8-tól 20 óráig és április 9-én, vasárnap reggel 8-tól 20 óráig. A kijelölt szavazóhelyek címét és telefonszámát a sajtóban nyilvánosságra hozzuk.
Mozgóurnás szavazásra Marosvásárhelyen nem kerül sor.
A marosvásárhelyi elõválasztáson szavazásra jogosultak a marosvásárhelyi személyazonossági igazolvánnyal rendelkezõ, 18. életévüket betöltött, a szavazástól jogerõs bírói ítélettel el nem tiltott lakosok.
A szavazásra jogosult személyek abban a szavazókörzetben kell jelentkezzenek az elõválasztáson, amely RMDSZ-körzethez lakcím szerint tartoznak. (Minden RMDSZ-körzet egyúttal szavazókörzet lesz).
Az elõválasztás napján a szavazásra jogosult lakosok személyi igazolványukat – és ha rendelkeznek RMDSZ-tagsági könyvvel, tagsági könyvüket – kell magukkal hozzák és felmutassák a szavazókörzeti választási bizottsági tagoknak, akik kitöltik a kérdõívet, amelyre a szavazó személyi adatait írják fel.
A marosvásárhelyi elõválasztáson elõválasztási jelöltként indulhatnak:
1. A jelenleg tisztségben levõ polgármester és alpolgármester, a jelenleg tisztségben levõ marosvásárhelyi tanácsosok és azok a megyei tanácsosok, akik Marosvásárhely képviseletében tagjai a megyei tanácsnak, azzal a feltétellel, hogy megfelelnek az elõválasztásokra vonatkozó határozat elõírásainak (kritériumrendszerének) és az RMDSZ körzet beszámoltató gyûlésén jelenlevõk elfogadták az illetõ tisztségviselõ beszámolóját.
A jelöltek elõzetes kiválasztásának legfontosabb szempontjai:
– Szakmai önéletrajz: név, születés dátuma és helye, álladó lakhely (személyi igazolvány szerint), iskolai végzettség, aktuális foglalkozás, munkahely(ek), vallás, családi állapot, családtagok személyi adatai (külön rögzíteni azt, hogy a kiskorú gyerekek milyen iskolába járnak), azon munkahelyeknek és beosztásoknak a részletesebb (legtöbb fél gépelt oldal) leírása, melyeken politikai és/vagy közigazgatási vezetõi tapasztalatot szerezhetett a jelölt (a szakmai önéletrajzról egységes törzslap szerint számítógépes nyilvántartás készül).
– Politikai önéletrajz: tartalmaznia kell a szekuritátéval való esetleges kapcsolatát, az 1989 elõtti politikai tevékenységét, valamint a SRI-vel és a szélsõséges nacionalista pártokkal tartott esetleges elvtelen kapcsolatát.
– A magyaron kívül a román nyelv alapos és legalább egy idegen nyelv alapfokú ismerete.
– Marosvásárhely fejlesztésére vonatkozó önkormányzati program, beleértve az igazgatással kapcsolatos elképzeléseket.
– A jelölt írott nyilatkozata, melyben felvállalja az RMDSZ programját és kötelezettséget vállal, hogy megválasztása esetén az RMDSZ- mandátumból eredõ többletjövedelmének 10%- át befizeti a megyei szervezetnek. A polgármester, aki nem részesül plusz jövedelemben, bruttó fizetése 2%- át kell befizesse a megyei RMDSZ pénztárába.
– Bizonylat, mellyel igazolja, hogy elõzõ mandátuma alatt eleget tett a szervezettel szembeni pénzügyi kötelezettségeinek, illetve kifizette az elõzõ négy évre a szabályzatnak megfelelõ tagsági díját. Új jelöltek esetén az elõzõ négy évi tagdíjbefizetést kell igazolni.
A jelenleg tisztségben levõ jelöltek a következõ dokumentumokat kell letegyék a megyei szervezet titkárságára:
– Beszámoló eddigi tevékenységükrõl és nyilatkozat – a vonatkozó nyomtatványokat a megyei szervezet titkárságán igényelhetik.
– BIZONYLAT, amellyel igazolja, hogy az elmúlt 4 évben az RMDSZ-tagsági díjat és a tanácsosi hozzájárulást kifizették. Az igazolás az RMDSZ-körzettõl és/vagy a megyei szervezettõl szerezhetõ be.
2. Azok a polgármester- és tanácsos- elõjelöltek, akiket az RMDSZ-körzetek választmánya jelöl.
2000. március 21. – március 27. között a 13 marosvásárhelyi körzet választmánya elõjelölõ gyûlést tart. A körzeti választmány egy polgármesterjelöltet és 1-3 tanácsosjelöltet állíthat.
A körzeti választmány által jelölt elõjelöltek a következõ dokumentumokat kell letegyék a megyei szervezet titkárságára:
– Nyilatkozat – (a nyomtatványt a titkárságon vagy a körzeti elnököktõl ígényelhetik)
– Bizonylat arról, hogy az elmúlt 4 évben fizette a tagsági díjat (az igazolást az RMDSZ-körzettõl igényelhetik).
3. Egyéni jelöltek, akik ajánlással kerülnek fel az elõjelölt-listára
Azokról van szó, akik jelenleg nem töltenek be önkormányzati tisztséget és a körzeti választmány sem javasolja õket, de indulni szeretnének az RMDSZ-listán polgármesterként vagy tanácsosként Marosvásárhelyen, a helyhatósági választáson. Megfelelõ számú aláírás összegyûjtése esetén felkerülnek a jelöltlistára: ahhoz, hogy tanácsos-elõjelöltként indulhassanak, 200, ahhoz, hogy polgármester-elõjelöltként, 500 aláírást kell összegyûjteniük.
Az egyéni elõjelöltek az aláírások összegyûjtéséhez ajánlási íveket kell kérjenek a megyei szervezet titkárságán és 2000. március 21-28. között aláírásokat gyûjtsenek.
Az ajánlási íveken kívül le kell tegyenek egy nyilatkozatot – a vonatkozó nyomtatvány szintén a titkárságon szerezhetõ be, és egy bizonylatot, amellyel igazolják, hogy az elmúlt 4 évben fizették a tagsági díjat (az igazolást az RMDSZ- körzettõl igényelhetik).
Az elõjelöltek a fentiekben felsorolt dokumentumokat legkésõbb 2000. március 28-án 14 óráig kötelesek benyújtani a megyei szervezet titkárságára.
A dokumentumok leadásakor azok a tanácsos- elõjelöltek, akik a szavazókörzetekben megfigyelõként részt kívánnak venni az elõválasztáson, a titkárságról megbízólevelet igényelhetnek e célból. A polgármester-elõjelöltek személyesen és megbízottjaik útján is megfigyelõként követhetik az elõválasztásokat. Õk saját maguk, valamint megbízottaik részére igényelhetnek megbízólevelet.
A körzetekben megtartott beszámoltató gyûlések és elõjelölõ gyûlések jegyzõkönyvét a körzeti elnökök legkésõbb 2000. március 28-án 12 óráig kötelesek behozni a megyei szervezet titkárságára.
Az elõjelölt-listára való felkerülés esetében kizáró jellegû kritériumok:
– Ha nem felel meg az elõválasztási határozatban rögzített kritériumrendszer elõírásainak (szakmai, politikai szempontok).
– Ha a körzeti választmány elutasította egy jelenleg tisztségben levõ személy beszámolóját a beszámoltató ülésen.
– Ha az elõjelölt nem tett eleget tagdíj- és hozzájárulás-fizetési kötelezettségeinek.
Az érvényes jelöléssel rendelkezõ elõjelöltek névsorát 2000. március 28-án összesítjük és megjelentetjük a sajtóban.
Az elõválasztási kampány az elõválasztásra vonatkozó határozatok és ütemterv sajtóban való közlésétõl – március 21-22. – veszi kezdetét.
Az elõjelöltek névsorának véglegesítése után, egy elõzetesen egyeztetett program szerint, a 13 marosvásárhelyi körzetben bemutatkozó gyûléseket szerveznek a tanácsos- elõjelöltek részére. Az érvényes jelöléssel rendelkezõ, a körzeti választmányok által jelölt és az aláírásokkal induló tanácsos- elõjelölteknek, függetlenül attól, hogy melyik körzet jelölte õket, joguk van részt venni minden körzetben a bemutatkozó gyûléseken, ismertetni programjukat és elképzeléseiket. A bemutatkozásra minden induló tanácsos-elõjelöltnek egyforma idõtartamot kell biztosítani.
A 13 marosvásárhelyi körzet egyeztetés alapján március 27-re elkészíti a bemutatkozó gyûlések programját, megjelölve a szervezõ körzeteket, a gyûlések helyszínét és idõpontját, mely programot megjelentetünk a sajtóban.
A polgármester-elõjelöltek részére 2000. április 5-én 18 órától a marosvásárhelyi Kultúrpalotában szervezünk mûsorral egybekötött bemutatkozó gyûlést, mely egyben az elõválasztási kampányzáró is.
Az elõválasztások a körzetek által kijelölt szavazókörzetekben zajlanak. A szavazókörzeti bizottságokba a körzetek 4-4 tagot (+1-1 póttagot), a központi szavazatszámláló bizottságba körzetenként 1-1 tagot kell javasoljanak legkésõbb március 31-ig. A körzetek által javasolt bizottsági tagok mellett szavazókörzetenként 3-3 egyetemista, a központi szavazatszámláló bizottságban pedig 13 diák vesz részt, akiket a Maros Megyei Magyar Diákszövetség javasol. A szavazókörzeti bizottsági tagok maguk közül egy elnököt jelölnek ki. A szavazókörzeti bizottsági tagoknak április 4-én 16 órától felkészítõt szervezünk a Bernády Házban.
A körzetek által kijelölt szavazókörzeteket április 7-én rendezik be, eljuttatva oda a megszámozott urnákat, a szavazólapokat, kérdõíveket, és felszerelik a számítógépeket.
A szavazókörzetek április 8-án és április 9-én reggel 8 órakor nyitnak és este 8 óráig tartanak nyitva. Az elõválasztáson részt vevõ személyek személyi igazolványukat – és ha rendelkeznek tagsági könyvvel, tagsági könyvüket is – adják át a szavazóbizottsági tagoknak, akik az illetõ adatait felírják a kis kérdõívekre, átadják a két szavazólapot (melyek a polgármester-elõjelöltek, illetve a tanácsos- elõjelöltek nevét tartalmazzák). A polgármester-elõjelöltek névsorából egyetlen nevet kell meghagyni és a többit kihúzni, a tanácsos-elõjelöltek névsorából pedig meghagyják azoknak a nevét, akiket tanácsosként szeretnének jelölni, és kihúzzák azokét, akiket nem kívánnak jelölni. (Akárhány nevet ki lehet húzni, illetve meg lehet hagyni.)
Az elõválasztás alatt a kérdõívek adatait számítógépen rögzítik, a kérdõíveket megszámolják.
Április 10-én reggel 8 órakor a központi szavazatszámláló bizottság ellenõrzi a szavazókörzeti bizottságok által leadott jegyzõkönyvek adatainak pontosságát, felbontja az urnákat, összesíti és jegyzõkönyvben rögzíti az elõválasztás eredményét.
A választási listára azok a jelöltek kerülnek, akik az érvényes szavazatok 50%-át megkapták.
Amennyiben az elõválasztás érvénytelen, az ott elért eredményeket figyelembe véve, a jelöltlistát a megyei kampánystáb és ügyvezetõ elnökség véglegesíti.
Kedves vásárhelyiek, kérjük önöket, vegyenek részt az elõválasztáson, és járuljanak hozzá ahhoz, hogy városunknak újra RMDSZ- es magyar polgármestere és minél több tanácsosa legyen.
Ne feledjük, jövõnkrõl, emberi méltóságunkról és anyagi gyarapodásunkról van szó.
Tegnap a Mûvelôdési Felügyelôség és a Prefektúra Európai Integrációs Osztályának közös szervezésében került sor arra a találkozóra, melyen az Európai Kulturális Alap Romániának "euroart" pályázati programját ismertették. Az "euroart" a Phare kulturális szakosztálya és az Európai Unió által finanszirozott, Romániának szánt támogatások, pályázási módszereit szabályozó struktúra, amelyet egy igazgatótanács vezet, mûködtetésében részt vesznek a kulturális minisztérium tagjai, más romániai kulturális személyiségek, az európai integrálódási folyamatokat megfigyelô szakemberek.
Az "euroart" múzeumokat, színházakat, képzômûvészeti galériákat, könyvtárakat, levéltárakat, filharmóniai zenekarokat, kiadókat, kulturális központokat és alapítványokat, más mûvelôdési intézményeket támogat háromféle kategóriában, összesen 300 ezer euró értékben. Megjegyzendô, hogy fizikai személyek pályázatát az euroart nem veszi figyelembe. Azok a kulturális intézmények, alapítványok, multikulturális közösségek, stb., amelyek támogatásért pályáznának, bôvebb információt a Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány bukaresti székházában kaphatnak és ugyanott kérhetnek kitöltésre pályázati ûrlapot (Bd. Carol I, nr 78, etaj 3, Sector 2, Bucuresti, e-mail: euroart@fdsc.ro). Ha van ilyen szándék, akkor igyekezni kell, ugyanis a pályázatok benyújtásának határideje április 11-én délután 4 órakor lejár! A pályázók segítségére lehet a Megyei Mûvelôdési Felügyelôség is.
Tegnaptól közlekedik a mentôautó
Dr. Raed Arafat, a vásárhelyi Rohammentõ- szolgálat vezetõje tegnap sajtótájékoztatóra hívta össze a mass- média képviselõit. A találkozó célja, annak az örvendetes hírnek a közlése volt, hogy a tegnap reggeltõl újra a lakosság szolgálatában van a korszerûen felszerelt Volkswagen LT 35 TD mentõautó.
– A vásárhelyi táblabíróság gazdasági osztályának március 20-i határozata értelmében keddtõl újra mûködik a lakossági hozzájárulással Németországból vásárolt mentõautó – nyilatkozta Arafat. Elmondta, hogy a Romániai Sürgõsségi és Katasztrófa- orvostani Egyesület március 14-én beperelte a Pénzügyminisztériumot, és az Országos Vámigazgatóságot a vámilletékek eltörlését kérve. Hétfõn a fellebbviteli bíróság a felek beidézése nélkül tartott ülést. Elhangzott, vagy Arafat doktor azért perelte be a két intézményt, mivel a 182.669 márka értékû jármûért 80.374 márka vámot számoltak fel, amelyet képtelenség lenne egy újabb akció során összegyûjteni a lakosságtól. Mivel a vám kifizetése elmaradt, a rendõrség januárban visszavonta az ideiglenes rendszámot. A tárgyalás során a táblabíróság elrendelte: engedélyezi, hogy a Maros Megyei Rendõrfelügyelõség municípumi közlekedési osztálya, újabb ideiglenes rendszámot bocsásson ki a végleges bírósági döntésig. Az ideiglenes közlekedési engedély mind Maros megyére, mind az egész országra érvényes, azzal a feltétellel, hogy a mentõautót csakis azzzal a céllal használják, amiért vásárolta a SMURD. A felek öt napon belül meg fellebbezhetik a táblabíróság döntését.
A döntés ellenére tovább folytatódik az aláírásgyûjtési akció. Mi több, Arafat doktor tervezi az akció más városokra való kiterjesztését. Mint ismeretes, az aláírók kézjegyükkel a jármû vámmentességét követelik.
A tegnapi sajtótájékoztatón hangzott el, júniusban adják át az egységes diszpécserszolgálatot, ahova a mentõk, rendõrök illetve tûzoltók segítségét kérõ Maros megyeiek telefonálhatnak díjmentesen. Az erre a célra kiutalt fõtéri helyiségek rendbetétele már folyamatban van, két nappal korábban pedig a svájci kormány informatikai felszerelést küldött a SMURD-nak, a jövõ hónapban érkeznek a távközlési felszerelések. A svájci kormány programja szerint egymillió frank értékû felszerelést adományoznak a diszpécserszolgálatnak.
A néhány évig hallgatásra kényszerített magyar nyelvû mûkedvelõ színjátszás 1970-ben éledt újra, amikor különbözõ foglalkozású, korú és felekezetû ember fogalmazta meg programját: színpadról szolgálni sanyargatott anyanyelvünket, dráma- és szépirodalmunk terjesztését, külön hangsúlyt fektetve az olyan szórvány- és kis településekre, amelyekbe a hivatásos magyar színházak nem jutnak el.
Drámairodalmunk számos mûvét mutatta be a dicsõszentmártoni gárda, de emlékezetes néhány irodalmi elõadása, amelyeknek nagy részét az iskolák közremûködésével vitte közönség elé.
A kommunista diktatúra sötét éveit sikerült megalkuvás nélkül, egyenes gerinccel átvészelnie, pillanatig sem tévesztve szem elõl az induláskor kitûzött célokat.
Az 1990-es fordulat után népszínházzá lépett elõ a társulat. Anyagi gyarapodásának köszönhetõen lehetõség nyílt az elõadások számának növelésére, ugyanakkor az országhatárok átjárhatóságának köszönhetõen több külföldi meghívásnak tehetett eleget.
Az eltelt három évtized sikerei szorosan fonódtak össze Vitális Ferenc rendezõi, szervezõi és mindenekelõtt tehetséges oktatói tevékenységével. Az elért eredményekrõl tanúskodik a sok díj és elismerés, amelyeket az általa irányított társulat ért el. A 2000. év eleje nagy tragédiát okozott a lelkes munkában összekovácsolódott közönségnek: hirtelen távozott el az élõk sorából az az ember, aki a mûkedvelõ színjátszás lelke volt Dicsõszentmártonban, és aki a sors kegyetlensége folytán nem érhette meg az annyira várt születésnapot.
Az ért veszteség miatt, sajgó szívvel bár, jubilálni készül a Népszínház. A harmincéves évfordulót szombaton, március 25- én ünnepelik meg Dicsõszentmárton egykori és mai színjátszói, mecénásai és közönsége, a következõ mûsor szerint:
11 órakor Vitális Ferenc sírjának megkoszorúzás; 16.30 órakor az elmúlt három évtized tevékenységének számbavétele és jutalmak kiosztása (a városi mûvelõdési házban); 17.30 órakor Csiky Gergely A nagymama címû vígjátékának bemutató elõadása (a városi mûvelõdési házban).
A víz bioszféránk nélkülözhetetlen eleme, tisztasága befolyásolja életminõségünket. A gazdasági-társadalmi fejlõdés fontos tényezõje, ezért a vizet Romániában nemzeti természeti kincsnek tekintik. Mint ismeretes, a világ vízkészletének csak a 3 százaléka édesvíz, ennek negyede az Északi- és Déli-sark jégtömbjében található. A tapasztalatok igazolják, hogy aránytalan a vízkészletek eloszlása a Földön. Az évente egy emberre esõ vízmennyiséget számítva országunkban 55 százalékos a készlet, ami azt jelenti, hogy az átlag kevesebb. Ezért szükség van egy átfogó vízgazdálkodási stratégiára. A vízkészlet, illetve a szennyezés globális problémáit elõször az ENSZ Rio de Janeiróban megtartott világkonferenciáján vetették fel, ahol a jelenlevõk elhatározták, hogy környezetkímélõ és gazdaságos életszemléletet próbálnak meghonosítani az egyezményt aláíró országokkal. Itt nyilvánították elõször március 22- ét a Víz Világnapjává. Az idei világnap témája: Vizet a XXI. századnak. A cím önmagában is sugallja, a döntéshozó szerveket arra kell ösztönözni, hogy megvalósítható vízgazdálkodási politikát folytassanak, hiszen az ezredvégi gazdasági tevékenységén miatt nagyon sokat romlott mind a világban, mindt az országunkban a víz minõsége. A Román Vizek Rt. az az országos hatóság, amely az 1996-ban kibocsátott Vizgazdálkodási Törvény alapján gondozza, felügyeli a vízmedencéket. A Maros Vízügyi Igazgatóság a nevét viselõ folyó mintegy 10.800 négyzetkilométernyi medencéjét adminisztrálja, ami 1719,4 millió köbméter hasznosítható vízforrást jelent. Az említett medencében 24 állandó és 8 idõszakos vízgyûjtõ létezik. Ezenkívül 727 km árvízvédelmi gátat építettek, 919 km- en mederrendezési, míg 576 km-en parterõsítési munkálatokat végeztek a vízügyi szakemberek. Ezeknek köszönhetõen 127 települést 572 gazdasági egységet, kb. 62.000 hektár földterületet, 743 km utat és 206 km vasutat védenek meg az áradásoktól. A vízügyi igazgatóság több mint 100 megfigyelõállomást, 4 saját és 16 országos hálózati meteorológiai állomást mûködtet. A víz minõségét összesen 50 helyszínen mérik naponta. Az említettek mellett az igazgatóság komplex hidrológiai- és hidrotechnikai munkálatokat végez, hatósági engedélyeket bocsát ki, mindezt annak érdekében, hogy minél jobban megõrizzék a medencében levõ vízkészlet minõségét, a folyók és patakok medrének, környezetének tisztaságát. Ennek ellenére távolról sem mondhatjuk el, hogy sikerül megfelelõen gazdálkodnunk e természeti kincsünkkel. Még nagyon sok a tennivaló, hiszen az emberi tevékenység, a szennyvíztisztítók, a különbözõ gazdasági egységek továbbra is szennyezik a folyókat, a nem megfelelõ mezõ- és erdõgazdálkodás, a mederbõl kitermelt kavicsbányák továbbra is károsítják a folyó biotópját, természetes életterét. A jövõben azon kell elgondolkodni, hogyan fogjanak össze, lépjenek fel hatékonyabban a különbözõ kormányzati és civil szervezetek e környezetkárosító tevékenység ellen.
Ne feledjük, a víz életet jelent!
Valóra válnak Bíró István álmai
Részben teljesült a tragikusan elhunyt Bíró István álma, ugyanis hétfôn délután ünnepélyes keretek között felavatták a szovátai Teleki Oktatási Központ épületére húzott, a központ korszerûsítését, a szálláshelyek minôségi bôvítését szolgáló emeletet és a manzárdos tetôteret. Az eseményen jelen volt a város elöljárósága, a Romániai Magyar Pedagógus-szövetség, a szovátai RMDSZ, a magyar oktatási minisztérium képviselete, kulturális és közéleti személyiségek, helyi értelmiségiek.
Lászlófy Pál, a RMPSZ elnöke mintegy összefoglalásul lapunknak elmondta: – A Teleki Ház 1994- ben közalapítványi segítséggel került a Romániai Magyar Pedagógus-szövetség tulajdonába, és Bíró István vezetésével megkezdôdött a leromlott állapotú épület rendbetétele. Már indulásból az volt az elképzelés, hogy a ház az oktatás és a mûvelôdés szolgálatában álljon, majd olyan funkciókat is betöltsön, hogy támogatások hiányában, gazdasági tevékenysége révén a szövetség egyik fenntartójává és alappillérévé váljon. Idôvel bebizonyosodott, hogy sok mindent meg kell változtatni ahhoz, hogy európai szinten is fogadóképesekké váljunk, nyilvánvalóan modern fejlesztéssel. Ekkor indult el Bíró István a második szint lebontása és újraépítése, majd a tetôtér kiképzése végett. Ez a szándék mára ötven férôhellyel növelte a ház befogadóképességét. A konferenciaterem ma már nagyon szûkös, majd csak egyik "kisterme" lesz a háznak. A tervek megvannak egy új szárny felépítésére, amelynek megfelelô konferenciaterme és színpada lesz, a helyiség mintegy 100 férôhellyel bôvül. Pályáztunk az Illyés Közalapítványhoz, támogat a békéscsabai Eötvös József Iskolaalapítvány, reményünk van arra, hogy elôbbitôl is támogatást kapunk. Ha így lesz, akkor egy-másfél év múlva mindenképpen befejezôdik a Teleki Ház bôvítése és fejlesztése. Számon tartanak az egész Kárpát- medencében, fontos az, hogy tanfolyamaink, különféle rendezvényeink üssék a minôségi mércét.
Lászlófy Pál és Márton Zoltán ünnepségnyitó beszéde után a szovátai Intermezzo nôi kar kórusmûveket énekelt, vezényelt Fülöp Judit. Megemlékeztek Bíró Istvánról, majd a kolozsvári Gál Kelemen Kör Apáczai-plakettjét adták át a TOK-nak. A debreceni zenemûvészeti középiskola koncertet adott, majd Király Annamária a magyar oktatási tárca HTMT- fôosztályának titkára Pokorni Zoltán oktatási miniszter személyes üdvözletét tolmácsolta.
Az ünnepség második részében a Teleki Központ konferenciatermében Tófalvi Zoltán újságíró képzômûvészeti tárlatot nyitott a Szovátán élô alkotók munkáiból. A méltató mondotta: "Ez a Ház az egyetemes magyar összefogásnak az eredménye. Ez a Ház a mûvészek háza is. Sajnos, a mûvészettörténelem úgy általában megfeledkezik a szovátai mûvészteleprôl, pedig Erdélyben és egész Magyarországon nincs még egy olyan város, ahol 20-22 mûvész él és alkot a település bûvkörében. Ez Szováta, ebben a városban él a szénrajz legnagyobb mestere, Kusztos Endre, aki minden amerikai csábítás ellenére hazatért, mert ilyen göcsörtös fákat csak mifelénk lehet találni, ebben a városban él Bocskay Vince, a kortárs magyar szobrászat egyik legjelesebb képviselôje, itt alkot Kuti Dénes; Bandi Dezsô érdeme az, hogy ebben a házban szervezte meg azt a faragókört, amely úttörô volt az erdélyi magyar mûvészetben. Itt kapcsolódik egybe az az egyetemes magyar mûvészet, amelyre holnap is szükségünk van. Ebben a környezetben igenis, lehet olyan mûvészetet teremteni, amit mi büszkén mutogathatunk meg fejlett uraknak, Európának."
Tófalvi Zoltán a kiállító mûvészeket bemutatta a közönségnek, inkább a Szovátára érkezett vendégeknek, név szerint Kusztos Endrét, Tôkés Józsefet, Bandi Dezsôt, Bocskay Vincét, Kuti Dénest, Kléh Gyöngyvért, Molnos Ferencet, Siklódi Zsoltot, Sántha Csabát, Czabuk Annát, Ôsz Péter Zoltánt. Bocskay Vince pedig külön bemutatta a Telekiben két szobrot faragott Karczag Éva budapesti szobrászmûvészt és két alkotását.
Az ünnepség után a résztvevôk megtekintették a valóban nagyon korszerû, minden igénynek megfelelô szálláskörülményt biztosító új emelet (14 elsô osztályú ágyhely) és tetôtér (46 ifjúsági szálláshely) lakosztályait, erkélyeket. Csakugyan, nincs vége Bíró István álmának, minden elképzelése rendre megvalósul.
Este dr. Berényi Dénes, az Apáczai Csere János Alapítvány elnöke Az értelmiség szerepe a szakoktatásban témával tartott elôadást.
1990 januárjában kolozsvári mûszaki egyetemi tanárok, kutatók kezdeményezésére jött létre az Erdélyi Magyar Mûszaki és Tudományos Társaság. Az EMT olyan szakmai szervezetként indult, amely felvállalta a magyar mûszaki nyelv ápolását, az oktatás kiegészítését kapcsolatok létesítésével, szakemberek tájékoztatását a legutóbbi kutatások eredményeirôl. Marosvásárhelyen az Elektronikai Kutatóintézet vezetôje (ICPE) dr. Szentgyörgyi László alakította meg a megyei fiókszervezetet, amely már a kezdetektôl rangos rendezvényekkel járult hozzá az EMT célkitûzéseinek a megvalósításához. A marosvásárhelyi fiók nemrég egy erre szánt közgyûlésen tekintett vissza az egy évtizedes tevékenységre, az országos szervezet május 12. és 14. között megrendezett Szakmai Napok keretében tartja meg a jubileumi ünnepséget. Csegzi Sándor tanárral, a marosvásárhelyi fiók elnökével az EMT jelenlegi társadalmi helyérôl és szerepérôl, valamint a szervezet terveirôl beszélgettünk az elmúlt tíz év tükrében.
– Az EMT egy olyan társadalmi réteghez szól, amely a rendszerváltás után válságba került. Míg az elmúlt rendszer nagyütemû kényszeriparosításának követelményeként a felsôoktatási intézmények valósággal ontották a mérnököket, addig 1989 után a bezárt gyárak, a csúcstechnológiától való, szinte behozhatatlan lemaradás hátrányba szorította a mûszakiakat. Mivel próbál segíteni rajtuk az EMT?
– Kezdeti célkitûzéseinknek megfelelôen mi elsôsorban kapcsolatteremtéssel, a továbbképzési lehetôségek megteremtésével próbáljuk segíteni azokat, akik e pálya iránt érdeklôdnek, illetve a kutatómunkában szeretnének elmélyülni. Kollégáink különbözô szakosztályba szervezôdve ( gépészmérnökök, fizika- kémia, számítástechnika, faipar, kohászat, bányászat) kapcsolatba léphetnek magyarországi egyetemekkel, ahova eljuthatnak és ott dokumentálódhatnak érdeklôdési körüknek megfelelôen. Ezzel segíthetjük a posztgraduális képzést, ugyanakkor a kutatómunkát is. Már az elsô rendezvényeinken nagy súlyt fektettünk a különbözô területen tevékenykedô kutatók közötti találkozók szervezésére. Ezáltal teret biztosítottunk arra, hogy például a Marosvásárhelyen tevékenykedô mûszaki értelmiségiek megismerhessék egymás szakmunkáját, ugyanakkor külföldre is eljussanak ezek az információk. Ezenkívül olyan világhírû vendégeket fogadhattunk, mint Berényi Dénes, Farkas Bertalan, Gregus Pál, Marx György Sükösd Csaba és Pavlics Ferenc, akiknek elôadásaira mindig nagyon sokan eljöttek. Vendégül láttunk békéscsabai mérnököket, ugyanakkor marosvásárhelyi szakemberek is részt vehettek magyarországi rendezvényeken.
– Milyen szerepet vállalhat az EMT az önálló magyar oktatási rendszer kiépítésében?
– Az EMT-nek vannak már olyan országos rendezvényei, mint például a Országos Szakmai Napok (OSZN) az OGET – Országos Gépésztalálkozó, a Számokt – számítástechnikai oktatók találkozója, a Vályi Gyula matematikai verseny, illetve a Körmöci János Fizikus-Napok, amelyeket rendszeres tanári továbbképzô fórumokként szeretnénk elfogadtatni a tanügyminisztérummal. Talán ezáltal járulhatunk hozzá a minôségi magyar anyanyelvi szakmai képzéshez.
– Ismert jelenség, hogy a mûszaki értelmiségiek önmegvalósítás céljából távoznak az országból. Hogyan lehet "röghöz kötni" a szürkeállományt?
– Célunk nem a munkahely-teremtés, hanem a versenyképes munkaerô képzés. Ezért újabb célkitûzésként fogalmazódott meg az a gondolat, miszerint szeretnénk támogatni az egyetemi oktatás háttérintézményeinek a létesítését és mûködtetését. Konkrétan olyan laboratóriumok, mûhelyek fenntartását szorgalmaznánk, ahol az egyetemisták, doktorandusok kiegészíthetik szakismereteiket, hozzájutnának olyan információkhoz, amiért sokak szerint Magyarországra, vagy még távolabb kell elmenniük.
– A kezdeti célkitûzésekhez tartozott a szakmai anyanyelv ápolása. Mit tett e téren az EMT?
– Sikerült kiadnunk egy többnyelvû kémiai szakszótárt, ezenkívül Firka néven fizika, kémia, számítástechnikai diáklapunk, példatárak jelentek meg, Kolozsváron kiadják a Mûszaki Szemle címû szakfolyóiratot és mintegy 800 példányban terjesztjük az EMT Tájékoztatót. Ezeknek a kiadványoknak a hasábjain szeretnénk eljuttatni az érdeklôdôkhöz anyanyelven a szakismereteket.
– Ahhoz, hogy kineveljük és itthonmaradásra ösztönözzük a saját mûszaki értelmiségünket, megkülönböztetett figyelemmel kell követnünk, ösztönöznünk a tehetségesebb tanulókat. Mit tesz ennek érdekében az EMT?
– Szakosztályainkban tevékenykedô tanáraink rendszeres felkészítôt tartanak az V. – VIII. osztályos tanulóknak. A IX. –XII. osztályosoknak olyan színvonalas tantárgyversenyeket szerveznek, amelyeknek a döntôjében magyarországi diákokkal kell megmérkôzniük a tehetségesebbeknek. Akik pedig bejutnak valamilyen egyetemre. azoknak az EMT kapcsolatait, szakmai fórumait kínálja fel. Így teremthetjük meg azt a folytonosságot, amivel mondhatni a "csíráktól az érett növényig "végigkövethetjük a mûszaki tudományágak iránt érdeklôdôk fejlôdését.
– Milyen jövôre tekintô ötletek születtek a jubileumi közgyûlésen?
– E találkozón elhangzott, hogy a megváltozott gazdasági, társadalmi és politikai helyzetnek megfelelôen szemléletváltozásra van szükségünk. Nemcsak az oktatásban, hanem a gazdaságban is erôteljesebben szerepet kell hogy vállaljon az EMT. Olyan kompetens és elismerésnek örvendô szakcsoportokat szeretnénk létrehozni, amelyek bármely területen független véleményezést, termékek homologálásához szükséges dokumentációt készítenének. Erre jó példa volt a marosvásárhelyi városrendezési terv vitája is, amikor az EMT más nemkormányzati szervezetek mellett szakembereket kért fel arra, hogy pártatlan véleményt mondjanak a tervrôl, amelyet végül figyelembe vettek a döntéshozók.
– Lesz-e lehetôség arra, hogy egyre több fiatal bekapcsolódjon az EMT tevékenységeibe?
– A jövôben úgy próbálunk közelíteni a fiatalokhoz, hogy rendezvényeinket egyetemeken vagy a felsôoktatási intézményekkel közösen szervezzük, például a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem lesz a házigazdája az április 7 – 9. között megrendezendô Országos Gépészeti Találkozónak. Itt bárkinek alkalma adódik közelebbrôl is megismerkedni az EMT-vel és eldönteni, hogy belépnek-e az általunk megnyitott kapun.
1999. október elsejétõl fiatal, életerõs, tenni akaró lelkésze van a szabédi unitárius egyházközségnek. Harminc évi szolgálat után vonult nyugdíjba Kecskés Lajos, õt váltotta fel Jenei Sándor-Levente.
Szomorú, esõs napon járunk Szabédon. Az aszfaltozott fõútról balra térünk, meredek, kövezett úton haladunk a faluközpont felé. A település végén csaknem az utolsó ház a papilak. Az utolsó tíz métereket kénytelenek vagyunk gyalog megtenni: az autó beragadna a sárba. Utólag tudjuk meg, a falu csordája ezen a kövezetlen úton jár el naponta, innen a mély vágások, tócsák, a szörnyû útállapot.
A takaros, tiszta lakásban a lelkész feleségét, Jenei Tündét találjuk, aki a belsõ szobából máris hozza a babakocsiban ficánkoló legfiatalabb családtagot, a féléves Áront. A férj, az apa, a falu lelkésze Mezõcsáváson tartózkodik, az egyház földjeit rendezi.
– 1996-ban végeztem a kolozsvári teológián, majd Haranglábon szolgáltam három évig, innen kerültem a 662 unitárius lélekszámú Szabédra – meséli hazatértekor Jenei Sándor. Azóta számos újítást vezetett be: a falut tizenegy körzetre osztotta, körzetfelelõsöket választottak, akiknek feladata az egyházfenntartói járulék beszedése, az adománygyûjtés, valamint a gyûlések idõpontjának kihirdetése. Ugyanakkor, míg eddig családra fizették az egyházfenntartói járulékot, idéntõl személyre számítják azt. Beindították a Dávid Ferenc ifjúsági egyletet, melynek 39 tagja van. "Elõdöm, Kecskés tiszteletes kezdte az egyházközség történetének megírását, s remélem, hogy az idei lelkésziktatásra készen lesz. Hogy honnan szerzek alapokat a tanulmány kinyomtatására, még nem tudom" – taglalja terveit az ifjú lelkész. A feljegyzések szerint 1873-ban a templom, csûr, papi- és tanítói lak, valamint az összes melléképület alapig leégett a tûzvészben. Hogy mi váltotta ki a nagyméretû szerencsétlenséget, mi volt az oka, a kéziratból nem derül ki. A jegyzetek szerint 1895-ben új iskolát épített az egyházközség, amelyet 1903-ban az államnak adtak át. Azóta nincs a faluban felekezeti iskola. A régi papilakot lerombolták, s 1978-79-ban felépítették a jelenlegit. Két évvel ezelõtt kívül-belül kimeszelték a templomot, '95-ben pedig amerikai segítséggel újrabádogozták a tornyot, kijavították a csatornarendszert.
Bár nem találtak erre vonatkozó írásos emléket, Jenei Sándor szerint idén kétszáz éves az unitárius templom. Erre lelkésziktatással egybekötött ünnepséget szerveznek.
– Távolról sem nevezhetõ zökkenõmentesnek az egyházközség földterületeinek visszaadása. Nem kis területrõl van szó, 15 hektár és 8 ár, valamint a 12 hektár erdõ a helybeli unitárius egyház tulajdona. Kecskés tiszteletes minden évben kérte, ám a termõterület továbbra is az állami gazdaság tulajdonában maradt. Kaptunk ugyan öt hektárt, de más emberek földjében, akik most követelik vissza jogos tulajdonukat. Az utolsó esélyt is kihasználva, újabb kérvényt nyújtottunk be a mezõcsávási polgármesteri hivatalba a területek visszaigénylése érdekében – fejtegeti a lelkész.
Felesége, Jenei Tünde is bekapcsolódik a beszélgetésbe: februárban bevezették ugyan a 9C járatot, ám a Marosvásárhelyrõl induló autóbusz utolsó megállója Fele, onnan még 3-4 kilométert kell gyalogolniuk a szabédiaknak. Ezt csak súlyosbítja, hogy elöregedõ, kihaló a falu, idén négy temetés volt, s mindössze egy keresztelõ. Az elhagyatott házakba a cigánysor lakói költöznek. Az orvos is csak egyszer egy héten jön a községközpontból. Pedig a három félreesõ falu – Szabéd, Bazéd és Kölpény – el tudna tartani egy orvos házaspárt. Rendelõ létezik, még abban az idõben épült, amikor Szabéd községközpont volt.
Jövõbeni terveirõl is szólt a fiatal lelkész: újra próbálja éleszteni az amerikai Észak-Karolina állambeli Charlotte tartománnyal az egyházi alapon indult kapcsolatot, hiszen ezután is jól jön a nyugati támogatás, segítség. A papilakot is tovább kell csinosítani, a temetõbe pedig új utat kellene építeni, hiszen elõreláthatóan gyakrabban veszik majd igénybe, mint bármelyik más utat.
Kárbecslés ciánszennyezés után
A cianid-szennyezés miatt 1,7-1,8 milliárd forintra becsülhetõ a Szamosban és a Tiszában elpusztult halak értéke a magyarb Környezetvédelmi Minisztérium hétfõi tájékoztatása szerint. Az 1.241 tonnányi elhullott hal becsült értéke 874 millió forint, s a ritka, védett halfajok eszmei értéke további csaknem 900 millió forint. Az 1.241 tonna hal 33,8 százaléka ragadozó, 13,5 százaléka ponty, 8,1 százaléka kecsege, 44,6 százaléka növényevõ és egyéb halfaj. A halelhullás mértékét az 1989-1995 között végzett mûszeres halfelmérés, valamint a halállomány növekedése alapján, s a megmaradó halkészlet figyelembevételével határozta meg a Szarvasi Haltenyésztési Kutatóintézet.
Támogatási igény a környezetszennyezõ bányák bezárásához
Románia bejelentette, hogy pénzügyi támogatást kér az Európai Uniótól a környezetre veszélyes bányák bezárásához, amilyen mint a közelmúltban ciánnal szennyezett számos folyót. Romániának szüksége van az EU támogatására – jelentette ki Brüsszelben a Reutersnak nyilatkozó Petre Roman. A külügyminiszter annyit mondott, hogy nem jelentéktelen összegrõl lenne szó.
Bukaresti vízmûvek koncesszióban
A francia Générale des Eaux-Vivendi vegyes társaság nyerte el hétfõn a Bukarest víz- és csatornahálózatának üzemeltetésére kiírt koncessziós szerzõdést. Azzal lett nyertes, hogy alacsonyabb köbméterenkénti vízdíj alkalmazását vállalta a licitáláson, mint a szerzõdésre szintén pályázó International Water Ltd. és a Suez Lyonnais des Eaux társaságok. A Générale des Eaux-Vivendi már elnyerte Berlin víz- és csatornahálózatának, valamint a magyar fõváros csatornahálózatának üzemeltetését. Romániában további két nagyvárosban szeretné koncesszióba kapni a helyi víz- és csatornahálózatot.
2050-ben kilencmilliárdos népesség
Az ENSZ kedden közzétette a világnépesség növekedésére vonatkozó prognózisát, amely a következõ ötven évben a népességrobbanás folyamata mellett a fejlett országokban a lakosság nagymérvû elöregedését jelzi. Az elõrejelzés szerint a világ összlakossága 2050-re a jelenlegi hatmilliárdról közel kilencmilliárdra nõ, s az egyes földrészeknek – Európa kivételével – tovább emelkedik a lakossága. Európára a jelentés közel százmilliós csökkenést prognosztizál: a jelenlegi 729 millióról 628 millióra. Az egyes országok korcsoportok szerinti megoszlásából kitûnik: a hatvan éven felüliek mostani húsz százalék körüli aránya 2050-re 30-35, egyes országokban 40, vagy ezt meghaladó százalékra nõ. Csehországban 41, Romániában 40, Szlovéniában pedig 39 százalék lesz a 60 éven felüliek aránya 2050- ben, Magyarországon a mostani húsz százalékról 35 százalékra nõ – írja az ENSZ-jelentés.
Hiába keresték az eltûnt magyar alpinistákat kedden délelõtt a Grossglockneren, és lassan sajnos fogytán a remény, hogy idejében megtalálják õket. Mint a heiligenbluti hegyimentõ-szolgálat ügyeletese az MTI-nek elmondta, a kedd délelõtti hiábavaló kutatás alapján arra következtetnek, hogy valószínûleg lavina sodorhatta el a három magyar fiatalembert. Három helikopter mintegy tizenöt hegyi mentõt és több keresõkutyát vitt a helyszínre, ahol a helikopterek a megjavult idõjárási körülmények között le is tudtak szállni. Átkutattak egy lavinakúpot, valamint sikerült benézni minden környezõ menedékházba és kunyhóba azon a környéken, ahol utoljára látták õket, de a magyaroknak nem találták nyomát.
Megtalálták az ellopott Oscar-szobrokat
Az Oscar-díjak átadási ünnepségére szállított, s útközben ellopott szobrok többségét megtalálták – közölték hétfõn este hivatalosan.
Az Oscar-díjak március 26-án sorra kerülõ, 72. díjkiosztó ünnepségére szállított 55 aranyozott szoborból 52-t megtalált hétfõre virradóra egy "kukázó", Los Angeles koreai negyedként említett külvárosában. A becsületes megtaláló, Willie Fulger hasznosítható hulladékok válogatásából él – így bukkant egy áruház szemetestartályaiban a súlyos, leragasztott kartondobozokra, amelyekben a mintegy 18 ezer dollár összértéket képviselõ szobrok voltak.
Hétfõn az észak-németországi Hannoverben megnyílt a világ legnagyobb ipari vására: a hat napig tartó Hannover 2000-en 65 ország 7250 cége vesz részt. A gazdasági barométerként is minõsített vásár az idén a hagyományos iparágak a számítógép-tudomány összenövésének jegyében zajlik – írta a dpa német hírügynökség. A német gép- és berendezésgyártók szövetségének elnöke szerint a gazdasági feltételek érezhetõen jobbak, mint tavaly, s kedvezõek a kilátások arra, hogy a beruházási javak piacán szilárd fellendülés áll be.
Gabriela Szabo NOB-tagságra pályázik
Gabriela Szabo, a román atlétika elsõszámú alakja is versenybe száll a sydneyi játékok alatt, hogy bekerüljön a Nemzetközi Olimpiai Bizottságba. A sokszoros világbajnok és világcsúcstartó hosszútávfutónõ mellett még 43-an méretik meg magukat a szeptemberi választásokon. A sportolói bizottságban Szabón kívül több más híres – és még aktív – versenyzõ is NOB-tagságra pályázik, így többek között az ukrán rúdugró Szergej Bubka, az orosz úszó Alekszandr Popov és a cseh gerelyhajító Jan Zelezny.
50 kg arany a Golden League gyõzteseinek
A hét versenybõl álló Golden League atlétikai versenysorozat szervezõi megállapodtak, hogy idén egymillió dollár helyett 50 kg arany lesz a Jackpot. Ennek értéke "csak" 952 ezer márka. Ez a szabály csak az olimpia évére érvényes – mondta Rudi Thiel, a berlini verseny igazgatója. A Jackpothoz legalább hat gyõzelem szükséges. Eddig csak az az atléta részesülhetett a fõnyereménybõl, aki mind a hét versenyen gyõzött saját számában. Döntöttek arról is, hogy a férfi és nõi 100 méter, valamint mindkét rúdugrás is állandó Golden League-versenyszám lesz.
Több mint 12 kilogramm hasisgyantát találtak a nagylaki vámosok hétfõn délután egy iráni kamionban. Délután fél négy óra körül jelentkezett belépésre az iráni állampolgárságú gépkocsivezetõ. A kamion átvizsgálásakor a vámosok felfigyeltek a szerszámos ládában lévõ gáztartályra, amely szokatlanul nehéz volt. Kiengedték belõle a gázt, s megtalálták a 12,365 kilogramm hasisgyantát. A vámosok a módszerre is rájöttek: az ismeretlen tettesek a gyantát a palack alján fúrt lyukon keresztül helyeztek el a tartályban, majd a nyílást begittelték és a palackkal azonos színûre festették. A hasisgyanta értéke több mint 24 millió 700 ezer forint.
Március 20-án délelõtt a marosvásárhelyi Eminescu Ifjúsági Házban tanácskozást tartott a közszolgáltatók szakszervezetének országos szövetsége. A községgazdálkodási vállalatokat tömörítõ szervezet tagjai rendszeres üléseken találkoznak, ahol az e téren felmerülõ gondokat elemzik. A Marosvásárhelyen megtartott szimpóziumon az európai integrálódás szellemében kidolgozandó fejlesztési stratégiákról és megoldásokról tárgyaltak. Több helyi és megyei közigazgatási hivatal, illetve községgazdálkodási vállalat képviselõi is jelen voltak.
Március 20. és 26. között tartják a Frankofónia Hetét. Ennek jegyében Marosvásárhelyen is több rendezvényt szerveznek. Hétfõn, a 17-es számú általános iskolában és a Bolyai líceum francia kabinetjében francia könyv- és folyóirat-kiállítást nyílt. A tegnap délután az Al.Papiu líceumben az érdeklõdõk megtekinthették az Eugénie Grandet címû filmet, az oktatók a VIFAX-módszerrõl tartottak értekezletet, az Unirea líceumban verses-zenés irodalmi összeállítást mutattak be a diákok. Szerdán délután a Bolyai amfiteátrumában Mihai Eminescu és kortársai költészetét elemzik a tanulók. Csütörtökön 14 órától a Papiuban a frankofón kultúrkincsrõl lesz disszertáció, ugyanott Franciaországról, Párizsról és Lyonról készített ismeretterjesztõ filmeket vetítenek. Pénteken ugyanebben az iskolában kerekasztal-beszélgetésen a frankofónia dimenzióit elemzik, ezután pedig versenyt szerveznek. A rendezvénysorozat a Papiu dísztermében a szombaton délelelõtt 10 órakor kezdõdõ ünnepi elõadással és karnevállal, valamint a vetélkedõk nyerteseinek a díjazásával zárul.
Beder Tibor: Gyalogosan Törökországban címû könyvének csütörtökön délután 5 órakor mutatják be a Bolyai Farkas Líceum dísztermében. A szerzõvel Bölöni Domokos beszélget.
Lesz pénz a Cugir utcai tömbház javítására
A tegnap délelõtt dr. Dorin Florea prefektus Diana Paullal, az Építkezési Felügyelõség vezetõjével és Ioan Iacob tanácsossal együtt ellátogattak a marosvásárhelyi Cugir utca 12. szám alatti tömbházhoz, amely a lakók panasza szerint földcsuszamlás miatt veszélybe került. E helyszíni szemle után beszélgettek Borbély Lászlóval, a Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztérium államtitkárával, aki megígérte, hogy a minisztérium szakembercsoportja is megvizsgálja a helyzetet és elkészíti az épület erõsítési munkálatainak a megvalósíthatósági tanulmányát.
A héten a prefektus tárgyalásokat folytat a háborús veteránok szövetségével, valamint a forradalmárokkal a városháza épületére elhelyezett táblák eltávolításáról. Dr. Dorin Florea megígérte, hogy legkésõbb pénteken leveszik az épületrõl a vitatott feliratokat.
A helyi adókról és illetékekrõl a rádióban
A Marosvásárhelyi Rádió szerdán délben 12.15 órától sugárzott Terefere mûsorának vendége Gál Imola, a polgármesteri hivatal gazdasági és pénzügyi osztályának vezetõje és Orbán István pénzügyi felügyelõ lesz. A mûsoridõ alatt a hallgatók a 120-244-es telefonszámon tehetnek fel kérdéseket a meghívottaknak. Adásszerkesztõ: Borbély Melinda.
A dicsõszentmártoni Magyar Kultúra Házában március 15-én megnyílt a Sipos Domokos Mûvelõdési Egyesület klubja A Köztársaság utca 78. szám alatti épületben olvasóterem, játékterem és társalgó áll a klubtagok rendelkezésére. Az érdeklõdõk romániai magyar és magyarországi lapokat, kiadványokat olvashatnak. Bárki lehet klubtag, aki elfogadja az egyesület alapszabályzatát. Tagsági díj: havonta 10.000 lej. Nyitva tartás: naponta 10- 12 és 16-22 óra között.
A cserealji református egyházközség március 23-i, csütörtök délután 5 órai rendezvényének meghívottja dr. Fazakas Béla parazitológus fõorvos, aki a tanácsteremben: a háziállataink által terjesztett élõsködõk és az általuk terjesztett betegségek címmel tart elõadást. A belépés díjtalan.
Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének 14-es körzetében az elnök lemondása miatt tisztújító közgyûlést szerveznek április elsején 18 órától a maroskeresztúri régi kultúrházban. A választmány minden tagjának a jelenlétére számítanak a szervezõk.
Március 23-án, csütörtökön 9-14 óra között a marosvásárhelyi Laposnya utca 2-8., illetve a 3-27. szám, valamint a Griviþa Roºie 21., 23., 23 A,B,C,D, a Dózsa György utca 38, 39. szám alatt levõ tömbházakban valamint a Dózsa utcában, a Predeal és Laposnya utca közötti szakaszon hálózatjavítási munkálatok miatt nem lesz villany.
Az élet kenyere Nyárádszeredában
Ma este 7 órától a nyárádszeredai kultúrotthonban Árpád-házi Szent Erzsébetrõl szóló vígságos szomorújátékot ad elõ Ilyés Kinga színmûvésznõ.
Megjelent a Pallas-Akadémia Könyvkiadó Erdély hegyei sorozatának a 12. kötete. A könyv a sorozat elõzõ köteteinek felépítését követve leírja a hegység földrajzi elhelyezkedését, geológiai szerkezetét, éghajlatát, vízrajzát, növény- és állatvilágát, tájvédelmi körzeteit, természeti értékeit, a környék nevezetességeit, jelzett turistaösvényeit. A természetjárók számára nékülözhetetlen turisztikai kalauzt színes térképmelléklet egészíti ki. Megvásárolható a Pallas-Akadémia és a Corvina üzleteiben 58.500 lejért.
Március 24-én, pénteken a Romániai Magyar Pedagógus-szövetség megtartja évi közgyûlését a szovátai Teleki Oktatási Központban. Szombaton délelõtt 10 órától érdemes tanári, illetve életmûdíjakat adnak át az ezt munkájukkal, oktatói tevékenységükkel kiérdemlõ pedagógusoknak. Maros megyébõl 10 szakkádert részesítenek elismerésben.
Lelkészi értekezleten a státustörvényrõl
Csütörtökön 10 órától a szõkefalvi református templomban megtarott istentisztelet után a balavásári esperesi hivatal lelkészi értekezletet tart. Ezen Szász Béla a szektákról, Borbély Imre képviselõ a státustörvényrõl tart elõadást, míg András Imre, a Magyarok Világszövetségének képviselõje az Erdélyi Régió tevékenységeirõl tájékoztatja a jelenlevõket.
A szatmárnémeti Harag György Társulat március 25-én, szombaton 19 órától és 26-án, vasárnap 16, illetve 19 órától a marosvásárhelyi Nemzeti Színházban, a társulat minden tagját felléptetve bemutatja a Volt is, lesz is kabaré! címû szórakoztató mûsorát. Az elõadás rendezõje Buzogány Béla. Jegyek elõvételben a Nemzeti Színház jegypénztáránál.
Március 23-án délután 3 órakor szerkesztõségünk Dózsa György utca 9. szám alatti székházában, a II. emeleti 76-os szobában jogi tanácsadó lesz. Az érdekeltek ne feledjék magukkal hozni elõfizetési nyugtájukat, valamint az iratokat, amellyel kapcsolatban a szakember tanácsát kérik.
NEMZETKÖZI TEHERSZÁLLÍTÁS és kiköltöztetés Magyarországra 3,3 tonnáig. Tel. 094-607-000, 169-517. (23802)
AZ ELECTRODA KFT keres a hegesztéstechnikai kereskedelem és szervizrészlegére modern hegesztési technológiákban jártas szakembert. Jelentkezni önéletrajzzal a cég székhelyén: Nyár utca (Verii)13/A. Tel. 216-233, 8–16 óra között. (sz.)
AZ INDELCO KFT keres a belsõépítészeti részlegére mûszaki rajzot ismerõ, kivitelezésben jártas technikust. Jelentkezni önéletrajzzal a cég székhelyén: Dózsa György utca 14. sz. Tel. 166-579, 8–16 óra között. (sz.)
AZ INDELCO KFT keres ügyintézõ titkárnõt. Kommunikációs készség (román és magyar nyelven), számítógépkezelési, alapvetõ könyvelési és vállalatszervezési ismeretek elõnyt jelentenek. Jelentkezni önéletrajzzal a cég székhelyén: Dózsa György utca 14. sz. Tel. 166-579, 8–16 óra között. (sz.)
ELADÓK elõnevelt brojler és vegyes hasznosítású csibék a vajdaszentiványi farmon. Tel. 169-861. (2368)
25-30 ÉV KÖZÖTTI BÁROSNÕKET alkalmazok. Tel. 215-521, 092-404-679. (2972)
ALKALMAZUNK tapasztalattal rendelkezõ pékeket. Érdeklõdni március 22-én 14 órakor a BOPANUM Kft.-nél. Cím: Szentanna, Fõ út 428. sz. (megközelíthetõ a 8-as autóbusszal). (3286)
TEHERSZÁLLÍTÁST vállalunk 3 tonnáig. Tel. 146-127, 094-602-501. (2874)
SZÁMÍTÓGÉPKEZELÕI, menedzserasszisztens, számítógépes könyvelési tanfolyamok, info-klub gyerekeknek, valamint Internet-klub az Euromconect Alap