|
LII. évfolyam 59. (14415) |
2000. március 11., szombat |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetõk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
A Szabadelvû Kör RMDSZ-platform a háromévi kormányzati szereplésrôl tartott vitafórumot csütörtökön a Kultúrpalota kistermében. Meghívott elôadók Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Dan Pavel politológus, Bíró Béla politológus, újságíró, Herbert Grünwald, az ARD TV, a németországi közszolgálati televízió munkatársa volt.
Bevezetôjében a Szabadelvû Kör elnöke, Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi miniszter ismertette dióhéjban a platform történetét, hangsúlyozva, hogy nem a tagok számára, hanem minôségére fektettek hangsúlyt.
Együttmûködés vagy konfrontáció?
címszó alatt értekezett Bíró Béla
a mindenkori hatalommal való együttmûködés,
illetve a mindenkori hatalommal szembeni politizálás
elônyeirôl és kockázatairól.
Az elemzés konklúziója: az
együttmûködés hatékonyabb eszköz, mint a
konfrontatív politizálás.
Svájci, németországi és osztrák lapokból tallózott Herbert Grünwald újságíró, Románia külföldi megítélését bemutatandó a német mass médiában. Ezekbôl egyértelmûen kitûnt, hogy a Nyugat örül az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának, és a hivatalos vezetés politikájával ért egyet, mert számára legfontosabb az ország és a térség nyugalma.
Az RMDSZ helye és szerepe a román politikában volt a témája Dan Pavel politológus elemzésének. Kiemelte az RMDSZ megbízhatóságát, szemben a koalíciós partnerek köpönyegforgatásával. Egy esetleges PDSR- kormányzatban való részvételrôl úgy vélte, hogy az európai integráció kényszerpályára kényszeríti az államokat, és ha szívük mást is érezne, bárki kerül hatalomra, ezen a pályán kell mozognia.
Vitathatatlan, hogy az est fôszereplôje Markó Béla szövetségi elnök volt. A kormányzati részvétel lehetôségeit latolgatta, összehasonlítva azt, amit az RMDSZ a kormányzatban elért, azzal, amit esetleg megvalósíthatott volna, ha nincs a koalícióban. Más megközelítésben azt mérlegelte, mit lehetett volna elérni, ha a kormánykoalíció úgy mûködött volna, ahogy mûködnie kellett volna. Azzal summázta a mérleget, hogy az RMDSZ hatékonyan készítette a jövôt a koalícióban. Bár nem szívesen látná 2000 végén ellenzékben a szervezetet, kijelentette: a választások eredményétôl függetlenül tenni fogják a dolgukat, s tudni fogják, mit kell tenniük.
Az elôadásokat követôen a hallgatóság kérdései is egyértelmûen a szövetségi elnökhöz szóltak.
Makkai János, a Népújság fôszerkesztôje: Nem számítanak újdonságnak az RMDSZ-vezetés elleni belsô kritikák, támadások. Ez a ténykedés, úgy tûnik, tervszerûbbé, módszeressé vált és offenzívebb lett az utóbbi hetekben. Ugyanakkor úgy tûnik, hogy a kormányzati szerepvállalás célszerûségét megkérdôjelezôk, nyilatkozók és megnyilatkozók közel látszanak állni a mai magyar kormányzathoz, elsôsorban talán a Fideszhez. Kérdésem két ágra bomlik: hogy látja az elnök úr, hogy a szóban forgók, akik az utóbbi napokban is meglehetôsen érdekesen nyilatkoztak meg, el egészen addig, hogy az RMDSZ politikáját alapvetôen át kell alakítani, meg kell változtatni, sôt rendkívüli kongresszust kell összehívni, tehát ezek a megnyilatkozók, akik a mai magyar kormányzat holdudvarában mozognak, a Fideszt akarják az RMDSZ-szel szembefordítani, vagy pedig éreznek egy alkalmas hátszelet ennek az offenzívának a véghezvitelére? Rövidre fogva: honnan fúj a szél?
Másik kérdésem erkölcsi vonatkozású. Egy dologban Katona Ádámmal egyet lehet értetni: az RMDSZ-ben erkölcsi válság van, ha nem is úgy, ahogyan ô gondolja. Van egy olyan amilyen kongresszuson megválasztott RMDSZ-vezetés, amely felvállalta a kormányzati szerepet. Ugyanakkor az RMDSZ-en belül van egy kör, amely folyamatosan támadta és hátba támadja az RMDSZ-vezetést, s azokat, akik önkormányzatokban, minisztériumokban, parlamentben vállaltak aktív szerepet. A szóban forgók gyakorlatilag az RMDSZ-bôl élnek, sokan közülük attól valakik, hogy RMDSZ-színeket viselnek, ugyanakkor felelôsséget semmiért sem vállalnak. Választási évben vagyunk, és majdnem azt sugallják, hogy nem is kell elmenni választani, mert úgysem érdemes sem kormányban, sem kormányon kívül lenni. Ez a tényleges erkölcsi dilemma az RMDSZ-en belül, amit egyszer már élére kell állítani. Ez a "hátbaszúrásos állapot" majd tíz esztendeje tart és erkölcsi dilemmává fejlôdött, mert sosem öntöttek tiszta vizet a pohárba. Miért nem történik meg ez, hogy a magyar közvélemény is tisztán lásson?
Aki a választási esélyeinket rontja, a magyarság ellen tesz
Markó Béla: Van nekem hitvallásom
arról, hogy milyennek kell lennie az RMDSZ-nek és mit kell tennie
az RMDSZ-politikusnak. Vallom, hogy nekünk az RMDSZ-en belül kellett
tartanunk és kell tartanunk minden csoportosulást, minden
véleményt, minden platformot, mindenkit, aki, bizonyos
határokon belül, tisztességes véleményt
fogalmaz
meg arról, hogy mit kellene tennie az RMDSZ-nek az erdélyi
magyarságért. Egy párt viszont nem így viselkedik.
Egy pártban hasonszôrû emberek gyûlnek össze,
hasonszôrûek kerülnek konfliktusba, de alapvetôen van
köztük egy elvi egyetértés. Az RMDSZ-ben ez az elvi
egyetértés nagyon sok esetben nincs meg. Sokszor nagyon
nehéz az RMDSZ-ben együtt dolgozni azokkal, akikkel élesen
szembenállunk, és tulajdonképpen egészen
másképp gondolkozunk minden alapvetô
kérdésrôl, kivéve arról természetesen,
hogy a magyarságunkat meg akarjuk ôrizni, tovább akarjuk
vinni a jövôbe. Ennek ellenére vallom, hogy van ugyan ennek
kára, de sokkal kisebb a kára, mintha az RMDSZ-en belül
valakik, akár én, akár hozzám
közelállók, hadjáratot indítottunk volna
olyanok ellen, akik élesen másképpen gondolkodnak. Viszont
ez nem jelenti azt, hogy az RMDSZ-en belül szabad és el kell fogadni
a rágalmakat, az erkölcstelen megnyilatkozásokat. Mivel
szóba került Katona Ádám személye, meg kell
mondanom, ez az úriember minôsíthetetlen módon
nyilatkozott az utóbbi idôben. Legutóbb szerintem
óriási kárt okozott a közvéleménynek a
Kossuth Rádió Vasárnapi Újság
címû mûsorában. Mindenféle ellensúly
nélkül, a riporterrel a legnagyobb egyetértésben
szidták az RMDSZ vezetôségét, korruptnak,
nemzetietlennek, kommunistának nevezve. Hosszú levélben
fordultam a Kossuth Rádió elnökéhez, Hajdú
Istvánhoz, és ezt a levelet elküldtem minden
magyarországi parlamenti párt elnökének,
megfogalmazván azt az általánosan érvényes
elvet, hogy a magyarországi sajtótól azt várjuk el,
hogy segítsen nekünk, nem azt, hogy megpróbáljon
megosztani bennünket. Mert ez megosztási kísérlet
volt, ráadásul választási évben.
Választási évben vagyunk és ez már
valóban túl van a tolerancia határán.
Véleményem szerint nem RMDSZ-ellenes, hanem erdélyi
magyarság-ellenes az a föllépés, amely így,
úgy, amúgy, különbözô módszerekkel
választási esélyeinket gyengíteni akarja.
Akár arra a teóriára gondolok, hogy nekünk a
parlamentbe se kell bejutni, mert amíg kormányzásról
volt szó, addig arról szólt a vita, hogy érdemes-e
kormányba lépni, most meg arról, hogy érdemes-e
egyáltalán bejutni a parlamentbe. Lehet, hogy nem érdemes,
de az erdélyi magyarság alternatívája nem az, hogy
az asztalra üt és ököllel, erôvel kivívja a
jogait, hanem az, amirôl ezek az urak sohasem beszélnek, s ami
engem viszont aggaszt: az, hogy magyarországi
középiskolákban több mint 3000 erdélyi tanul.
Elmondhatom, hogy nekünk összesen 27 ezer
középiskolásunk van, s ebbôl 3000 Magyarországon
tanul ebben a pillanatban. Errôl nem beszél senki. Tehát az
alternatíva nem az, hogy hagyjuk ott a kormányt és a
parlamentet, és ököllel vívjuk ki a jogainkat. A
választási évben nagyon keményen kell
föllépnünk azokkal szemben, akik a választási
esélyeinket csökkenteni próbálják, akár
helyi szinten is. Mert különösen, ha ellenzékbe
kerülünk, akkor nekünk egyáltalán nem lesz mindegy,
hogy Marosvásárhelyen vagy máshol lesz-e magyar
polgármesterünk, vagy sem. Ezt pedig csak úgy lehet, ha
elmennek választani a magyarok.
Az elsô kérdéssel kapcsolatban azt mondhatom, hogy nincs tudomásom arról, hogy a fô magyarországi kormányzópárt, a Fidesz, akár a mi politizálásunkról, akár a kormányzásról, akár az RMDSZ által elképzelt külpolitikai vonalvezetésrôl, vagy Románia integrációjáról másként vélekedne, mint mi. Ezekben a kérdésekben egyetértés van köztünk. Tárgyalásokon is újból és újból tisztáztuk ezeket. Tehát a Fidesznek, és egyáltalán a magyarországi kormánynak a külpolitikai, kisebbségpolitikai elképzelései egybeesnek az RMDSZ külpolitikai, kisebbségpolitikai elképzeléseivel. Az más kérdés, hogy van az RMDSZ-nek egy Reformtömörülés nevû platformja, és ezen belül ennek a platformnak néhány személyisége, akik még az ellenzéki idôbôl közel álltak a Fideszhez, és jól együttmûködnek és közeli viszonyban vannak ma is. Szerintem a Reformtömörülés néhány prominens személyisége szeretné és próbálja azt a látszatot kelteni, hogy akkor, amikor élesen támadja az RMDSZ vezetôségét vagy a kormányzással kapcsolatos kérdéseket, akkor tulajdonképpen ez a Fidesz támogatásával történik. Megpróbálják ezt a látszatot kelteni, de nekem nincs tudomásom arról, hogy ez a támogatás valóban létezne.
Lecsengett a tanügyi sztrájk. Hogy végül is ki járt jól a munkakonfliktus nyomán? A pedagógusok, és csakis ôk április elsejétôl megkapják a hatvan százalékos fizetésemelést, ami még így sem igazán javít a valóban szánalmasan alacsony béreken. Igaz, a kezdô tanárok javadalmazása megkétszerezôdött (bruttó) 1.586.000-re, a 10-14 év munkaviszony után és a második tanügyi fokozattal rendelkezô tanárok bruttó fizetése 2.530.000 körül lesz, s a pályája végén járó, egyes fokozatú tanár 40 év gyakorlattal megkaphatja papíron a 4,8 milliót. Mindezt május folyamán, az újabb 20 százalékos emelésre pedig szeptemberig kell várni. A kisegítô és adminisztratív személyzet azonban ez alkalommal is hoppon maradt. Se béremelés, se állás azok számára, akiket a sztrájk miatt elbocsátanak. Az intézkedést szépen meg is indokolták: a személyzeti kiadások ésszerûsítése, az oktatásügy kozpontosítottságának lebontása.
A fenti hangzatos indokok jegyében szüntettek meg 368 állást megyénkben, 95 pedagógusi, 23 kisegítôi, 38 adminisztratív és 210 tanügyben dolgozó munkás posztját. Az érintettek március 1-jei hatállyal kapták kézbe az elbocsátólevelet, április 1-tôl pedig menniük kell. Mondják, hogy bizonyos helyeken indokolt a karcsúsítás, hisz túlságosan is felduzzasztották a személyzetet, másutt szinte pótolhatatlan hiányokat okoz. Ahogy Matei Dumitru fôtanfelügyelô kifejtette, szakképzett tanerôt nem bocsátottak el, de még helyettesítôt sem, kizárólag csak képesítés nélkülieket. Az állásokat elsôsorban az óvodákban és napközikben vonták össze, ahol az óvónôknek nem sikerült igazolniuk az elôírt jelenlétet. A bizottságban, amely az elbocsátásokról döntött, a szakszervezet képviselôi is részt vettek.
Az "ésszerûsítés" március 15- tôl folytatódik. Ahol lehetséges, menni fog a másodiki illetve a harmadik aligazgató, az egy épületben mûködô tanintézmények ügyeit közös adminisztráció látja majd el, az egy helységben mûködô tagozatokét úgyszintén, nem fizetik az osztályfônöki órát az estiben, hiányos létszámú diákcsoportokat vonnak össze, s a tanfelügyelôségen is lemondtak a kerületi felügyelôkrôl, ami megfelel a kért 5 százalékos leépítésnek.
A pedagógusok megkapják a 13. fizetést is, igaz, két részletben, kétszer megadózva, s áprilistól a kért bérhátralékot is kifizetik. Mindezt a sztrájk során saját maguknak "megspórolt" pénzbôl, hisz végül is a meg nem tartott órákat nem fizetett plusz órákkal, hanem a felmérési idôszakban fogják bepótolni. Már amennyire lehet.
S ha mindezek után a Maros megyei fôtanfelügyelôt az oktatás várható minôségérôl kérdezzük, Matei Dumitru a következôket mondja: sajnos, a tanügyben is sokkal több a bírálat, mint a "termelés", s az oktatásügy minôségi színvonala, ha tetszik, ha nem, az ország állapotát, színvonalát tükrözi.
Ha pedig a szépen növekvô árakra, szolgáltatási díjakra gondolunk, a most megnövelt pedagógusi fizetések továbbra is csak a tisztes szegénységre jogosítják fel ezt a társadalmi réteget, de fogadhatatlan "megvalósításnak" könyvelhetjük el, hogy a sztrájk nyomán rekordot állítunk fel az idén: az 1999-2000-es romániai tanév a maga 175 napjával a legrövidebb iskolai év lesz Európában.
Munkakonfliktust kezdeményez a Sanitas szövetség
A Sanitas szakszervezeti szövetség és az országos orvosi kollégium közti érdekellentétek miatt a szakszervezeti szövetség munkakonfliktust kezdeményez. A Sanitas megyei végrehajtó bürója hétfôi ülésén dönt a szövetség kezdeményezésének támogatásáról.
Emil Giurconiu, a Sanitas megyei elnöke lapunknak elmondotta, ha a megyei szervezet csatlakozik a kezdeményezéshez, a jövô hét folyamán minden egészségügyi intézmény szintjén elindítja a közösségi munkakonfliktus formaságait. A március 15-31. közötti idôszakban a szakszervezetiek figyelmeztetô sztrájkot is terveznek, amelynek során a munkát nem szüntetnék be. Idôközben a Sanitas szövetség, az egészségügyi minisztérium, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az orvosi kollégium tárgyalásokat folytatnak, és ha ezek során nem sikerül kompromisszumos megoldást találni, március 30-án a szakszervezetiek tiltakozó felvonulást szerveznek a fôvárosban, április 1- jétôl pedig általános sztrájkba kezdenek.
Tegnap délelôtt a helybéli Socot Rt. munkagépei nekiláttak a Dózsa György utca kockakövei kiemelésének, a fertôzô betegségek kórháza elôtti szakaszon. Ezzel párhuzamosan a gyalogjárót is feltörték. Egyelôre a Bodoni utca sarkán levô autóbuszmegálló alatt dolgoznak, de néhány nap múlva, amikor az arra közlekedôk megszokják, hogy mindkét menetirány forgalma a városból eddig kivezetô oldalra terelôdött, egészen a Bodoni utca sarkáig terjesztik ki a munkatelepet. Ekkortól idôlegesen megszûnik ez a megálló, mivel nincs hova elköltöztetni. Ezzel a szakasszal egy idôben a városból kivezetô oldalon a Rampei utcától a kockaköves rész végéig terjedô szakaszon is elkezdték a munkát.
A mosdt elkezdett munkálat tervek szerint két évbe és 29 milliárd lejbe kerül, amíg a régi kockaköves út helyét új alapon fekvô aszfaltborítású út veszi át, új gyalogjárókkal, és a városból kivezetô oldalon kerékpársávval ellátva. Idén 15 milliárd lejt költenének erre a munkálatra. Ebbôl a pénzbôl tízmilliárdot a szállítási minisztérium különleges útalapjából, az úgynevezett Basescu-alapból igényeltek, ötmilliárd lejt pedig a helyi költségvetésbôl. Ha a számításoknak megfelelôen érkezik a pénz, ôszutóig a most munkába vett két szakaszt teljesen befejezhetik.
A Demokrata Párt pénteken elôterjesztette Isarescu kormányfônek a hivatalos levelet, amelyben Sorin Frunzaverdet javasolja a nemzetvédelmi tárca élére.
Bogdan Niculescu-Duvaz alelnök kijelentette, az a tény, hogy babiuc lemondása, valamint Frunzaverde jelölése a miniszterelnök íróasztalára került, mitsem változtat a demokraták ama elhatározásán, hogy március 17-re összehívták a párt országos tanácsát. Hozzáfûzte, hogy mindentôl függetlenül a személycserére mindenképpen sor kerül. Bár elismerte, hogy a politikai problémák csakis a politikai vezetôk között merültek fle és a kormányfôt nem kellett volna belekeverni, Duvaz leszögezte, várjákj a kormány döntését.
Mint ismeretes, Ionut Popescu kormányszóvívô kijelentette volt, hogy a koalíxiós vezetôk csütörtöki megállapodása értelmében Babiuc lemondása azt követôen válik ténylegessé, hogy a demokraták is aláírják a protokollt.
Az alkotmánynak megfelelôen a kormányfô az államelnök elé terjeszti Babiuc Frunzaverdevel való helyettesítését. Ez utóbbi kinevezéséig az interimátust Babiuc biztosítja majd
Kormányforrásokból megtudtuk, hogy csütörtök este Isarescu felkérte a koalíciós vezetôket, mondanák meg, hogyan kellene viselkedjen egy független miniszterelnök, lévén, hogy eddigi be nem avatkozását a demokraták politikai részrehajlásnak minôsítették. Isarescu megkérdezte, milyen módszerhez kell még folyamodjon, mert egyszerûen nem tudja, hogyan viselkedjen velük, tekintettel a kezdeti megállapodásra, amely szerint ô nem avatkozik politikai ügyekbe.
Kerekes Károly RMDSZ-képviselô nemrég amiatt interpellált a parlamentben, hogy az állami vállalatok, illetve azon kereskedelmi társaságok vezetôi, ahol az állam vagy valamely helyhatóság többségi részvényes, százmilliókig rúgó fizetést kapnak. Történik ez annak ellenére, hogy ezen cégek nagy része hatalmas összegekkel tartozik az állami büdzsének. Ez a helyzet pedg elégedetlenséget váltott ki a polgárok körében, akiknek nagy része a létminimum határán tengôdk. Erre az igazságtalan bérpolitikára kért magyarázatot a miniszterelnöktôl a képviselô.
A kérdésre a hét elején nem a kormányfô, hanem a helyettese, Mircea Ciumara válaszolt, aki kifejtette, hogy a bérpolitika ôket is több szempontból aggasztja. Óriási szakadás van, mondta, a minisztériumok, a közintézmények között a teljesen indokolatlan bérezések okán. Számomra is abnormális az, hogy a pénzügyminisztérium legegyszerûbb alkalmazottja 800.000 lejes fizetésével szemben egy igazgató mindössze 2.000.000 lejt kapjon, vagyis a minimálbér alig kétszeresét, válaszolta a miniszter.
Ezek és az ön által felvetett problémák megoldására a munkaügyi miniszterasszony feladata lett volna egy szabályozó normarendszer kidolgozása, mondta. Nem tudja, mit fog tartalmazni a szabályzó, ugyanis aznap még nem találkozott a miniszterrel. Mindenesetre biztosította, hogy a hét folyamán el kell készülnie.
Kerekes Károly viszontválaszában nehezményezte, hogy a miniszter nem arról beszélt, amirôl ô kérdezett. A képviselô a nagyvállalatoknál alkalmazott fizetésekrôl szólt, s arra akart figyelmeztetni, hogy a piacgazdaság körülményei között a bérek szintje arányos kell legyen a gazdasági eredményekkel. Viszont az általa emlegetett, monopolhelyzetben levô gazdasági egységek esetében a termelés nem megfelelô, nagyok a veszteségek, a szolgáltatások minôsége sok kívánnivalót hagy maga után, és hatalmas adósságaik vannak az állammal szemben.
Másrészt, folytatta a képviselô, valóban óriási az aránytalanság az említett gazdasági egységek vezetôi, illetve a közalkalmazottak bére között. Példának okáért, a decentralizált közszolgálati egységek vezérigazgatójának bruttó havi bére 3.300.000, amelyben a 25% régiség is benne foglaltatik. Tehát a gazdasági egységek által gyakorolt indokolatlanul magas fizetésekért a kormánynak kell felelôsséget vállalnia zárta szavait Kerekes Károly.
Erre Mircea Ciumara azt válaszolta, hogy ha a munkaügyi miniszter által készített normarendszerben esetleg nem szerepel majd a Kerekes által felvetett kérdés, akkor "számításba vesznek egy erre vonatkozó változatot".
A kisebbségek szerepe a helyhatóságokban az 1996-os választások után * magyar és roma választott, illetve kinevezett vezetôk a helyi közigazgatásban * a koalíció a helyi közigazgatásban * a politikai algoritmus a helyi gyakorlatban, összehasonlítva az országos gyakorlattal: eredmények és kudarcok * az anyanyelv használata a helyi közigazgatásban – néhány téma a tegnap kezdôdött és ma is folytatódó, a Continental Szállóban megtartott szeminárium napirendjérôl.
A Project on Ethnic Relations (PER) ügyvezetô igazgatója, Livia Plaks, Dan Pavel, a PER bukaresti, illetve Koreck Mária, szervezet helyi irodájának vezetôje üdvözölte a meghívottakat, illetve koordinálta a vitát.
Eckstein Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter elôterjesztésében hangsúlyozta, hogy az anyanyelvhasználat jogának biztosítása a helyi közigazgatásban természetes dolog, mert ez garantálja az esélyegyenlôséget a kisebbségek és a többség számára. A kisebbségek legtermészetesebb joga az anyanyelvhasználat igénye a közigazgatásban, csakhogy a többség egy része úgy gondolja, hogy ezeknek a jogoknak a biztosítása veszélyezteti a nemzetállamot.
A kisebbségek helyhatóságokban való szerepérôl beszélt Kolumbán Gábor, a Hargita Megyei Tanács elnöke és Virág György, a Maros Megyei Tanács alelnöke. 1996 után valóban pozitív irányú elmozdulás történt, viszont a prefektúrák malomkô gyanánt ülnek a helyhatóságok nyakán.
Az elôterjesztéseket követô vitában Ioan Toganel, a megyei tanács elnöke, a PDSR megyei elnöke úgy beszélt, mintha nem az Iliescu pártját képviselte volna. Elmondta, hogy addig nem lehet helyi autonómiáról beszélni, amíg nincs törvényes szabályozás a helyi pénzügyi, illetve patrimoniális autonómiára. Kifejtette, hogy Romániában tíz év után sem történt meg a decentralizáció. Még mindig a kormánytól függnek pénzügyi szempontból, nem mûködik a szubszidiaritás elve sem. A hatalom nem veszi figyelembe döntéshozatalkor a helyi közösségek véleményét. A kormány még mindig a prefektúrákon keresztül akarja irányítani a választott helyhatóságokat. Amíg ezeken az alapvetô dolgokon nem változtatnak, nem lehet helyi autonómiáról beszélni.
Az anyanyelvhasználatról az volt a véleménye, hogy a 2. számú sürgôsségi kormányrendelet elôírásai nem eléggé világosak, a kormány nem volt elég határozott alkalmazása során. A kétnyelvû feliratok használatára a kormánynak módszertani útmutatót kellett volna kiadnia, nem kellett volna a polgármesterekre bízni.
Eléggé különös hozzászólás volt a Moca Rudolf, a Romák Pártjának képviselôjéé, aki Kolumbán Gábor szavait követôen – aki a Hargita megyei tanácsban, az üléseken gyakorolt kétnyelvûséget mutatta be – azt fejtegette, hogy milyen dolog, hogy egyazon állam állampolgárainak a saját országukban tolmácsoljanak. Holott a hallgatóság azt várta volna tôle, hogy a romák anyanyelvhasználata érdekében emeljen szót.
A délelôtti vita konklúziója az volt, hogy a helyhatóságok még mindig nem rendelkeznek kellô autonómiával. A kormány pedig, áthágva az alkotmány elôírásait, több hatalommal ruházza fel a prefektúrákat. Ennek következtében a prefektusok elsô titkárként viselkednek, annak ellenére, hogy a tisztség nem politikai funkció. Az algoritmus, illetve a koalíciós egyezségek sem igazán mûködnek helyi szinten, pártérdekek nyomják el a komptencia elvének gyakorlását.
Livia Plaks, a PER ügyvezetô igazgatója a Népújság kérdésére elmondta, hogy a rendezvény fô célja mérleget készíteni arról, hogy tíz év alatt milyen elônye volt annak, hogy a kisebbségek részt vehettek a helyi közigazgatás struktúráiban, és volt-e ennek valamilyen hatása a pártok politikájára. Tetszett, hogy nagyon nyíltan és tárgyszerûen beszéltek a résztvevôk a helyi közösségek, illetve a közigazgatás problémáiról. Izgalmas vita volt, mondta, olyan részleteket tudhattunk meg, amelyekrôl eddig nem tudtunk. Reméljük, hogy a szeminárium végén komoly, a jövôben hasznosítható következtetésekre jutunk.
Angela Socaciu a Román Vizek megyei igazgatósága diszpécserszolgálatának vezetôje tegnap délután elmondta, hogy az esôzések és hóolvadások miatt a Maros és a Nyárád szintje jelentôsen megnövekedett, több helyen elérte az árvízveszélyes szintet. Elôre láthatóan a Maros Marosugrán és Radnóton kilép a medrébôl. A következô napokban kevés csapadékra számíthatunk, árvízet csupán az elôzô napokban lehullott esô és megolvadt hó okozhat.
A polgári védelem tegnapi 14 órai összesítése szerint a hóolvadás és a bô esôzés (20-50 liter négyzetméterenként) miatt megyénkben több településen sok házat és gazdaságot elöntött a víz. A közölt adatok szerint Görgénysóaknán (Marosoroszfalu) 2 házat és hét hektár földet, Bátoson 55 házat és közel 400 hektár területet, Vajdaszentiványon hét gazdaságot és 100 hektár területet, Karácsonyfalva községben a szántóterületet öntötték el a megnövekedett patakok, a Nyárád. Bábahalmán (Dicsôszentmárton) a földcsuszamlás 43 lakóházat tett lakhatatlanná. A polgári védelem értesítése alapján a szél kárt okozott a marosoroszfalusi általános iskola és malom tetôzetében, s elôzetes felmérések alapján 417 millió lejnyi javat tört össze a sáromberki Agromec- nél, míg közel kétmilliárdnyit a radnóti üvegháznál. Mezôgerebenesen a vihar négy lakóház cserepeit, s több kerítést tett tönkre.
Péntekre virradó éjszaka egy helyi patakmederbôl kifolyó víztömeg elmozdította, használhatatlanná téve az Andráspatak (Ratosnya- Palotailva között) közelében levô vasúti sínt. Mint Porumb Simon palotailvai polgármester elmondta, a helyszínre kiszálló illetékesek szerint a tegnap délelôtti javítások nyomán a fent említett útvonalon futó vonatok tegnap késô délutántól csökkentett sebességgel ismét közlekedhetnek. Délelôtt Brassó-Segesvár- Marosvásárhely útvonalon közlekedtek a szerelvények. Palotailván 7-8 házat és háztáji gazdaságot öntött el a víz, az ár elvitte a Maroson levô jeget is – tájékoztatott a polgármester.
Furman Marcel radnóti polgármester s a helyiek tegnap reggel nyolc órakor lebontották a Csapószentgyörgy felé utat biztosító pontonhídat, értesítették a lakosságot az árvízveszélyrôl és beszerezték a mentéshez szükséges eszközöket. Tegnap kora délután a Maros, bár kilépett medrébôl, nem öntötte el csak az árterületet. Mind az országút, mind a Maroslekence fele vezetô útszakasz járható volt. Kérdésünkre a polgármester elmondta, hogy a vízügyigazgatóságtól csupán tegnap 9.30 órakor kaptak egy átiratot, melyben felhívták a polgármesteri hivatal figyelmét az árvízveszélyre, s felkészülésre szólították fel ôket.
Dózsa György községben tegnap késô délutánra várták a nagy árhullámot. Mint Virág István polgármester elmondta délben a Nyárád mélysége 3,80 méter volt. A tavalyi árvizek alkalmával a víz szintje meghaladta az öt métert. A helyszínre kiszállt szakemberek szerint, amennyiben a Nyárád az ár alkalmával nem nô 60-70 centiméternél többet, nem lesz árvíz. A helyi lakosságot értesítették, a vízügyi igazgatóságtól kotrógépeket és nehézgépkocsikat igényeltek – nyilatkozta a polgármester.
Csíkfalva községben, Jobbágyfalván 105 udvart, kertet öntötték el a helyi kis patakok. A víz felkészületlenül érte a helyieket, akik tegnap igyekeztek szélesíteni az egyébként kipucolt sáncokat.
Második évfolyamának 3. számával a szászrégeni Kolping Családi Társulás által kiadott magyar lap is jubilál. Már egyéves. – A lap az önmûvelés, a megmaradás nemes célját szolgálva következetesen elôtérbe helyezi a valódi értékek megismertetését és tiszteletét szolgáló írások közlését – írja fôszerkesztôje, Csernátoni József. Markó Béla köszöntôjében ezt olvashatjuk: "Bízom abban, hogy az elkövetkezôkben lapjuk még inkább a mindennapok természetes alkotóeleme, a helyi közösség számottevô összefogó és megtartó tényezôje lesz." A nekibuzdulást "áthallhatjuk" Dsida Jenô 1929-ben kelt s itt közölt játékos Régeniász- ából is: "Még nem tudom elôre, mit / e versike magába rejt, / mégis kérlek, régeni Múzsa, / hogy engem megsegíts ehejt. " A régeni magyarság méltán vallhatja magáénak a 16 oldalas kiadványt, amelynek irányultságát alcíme is jelzi: kultúra, egyház, közélet. A jövôt – vallják – az összetartó család, a gyerekvállalás és az anyagi gyarapodás jelenti. Kívánjunk hát a Szászrégen és vidékének összetartó olvasói nagycsaládot, gyarapodó oldalakat; hogy nemsokára a kisrégió önálló magyar heti-, sôt: napilapjává nôje ki magát.
Segítse ôt a Régeni Múzsa.
Kilencedik évfolyamának elsô számához érkezett a dicsôszentmártoni Kis-Küküllô címû lap. A négyoldalas számban cikket olvashatunk a helyhatósági választásokról, a tízéves RMDSZ-rôl, az elsô bonyhai kórustalálkozóról, a Sipos Domokos Mûvelôdési Egyesületrôl, egy Kós Károly-emlékkiállításról; interjút Fazakas Endre unitárius esperessel. Péterfy László Kendrôl írt könyvérôl szól. Nekrológot találunk a sajnálatosan korán elhunyt Vitális Ferencrôl. Az RMDSZ dicsôszentmártoni szervezete közleményben jelenti be: elkészíti a városban élô, magukat magyarnak valló román állampolgárok nyilvántartását, és felkéri mindazokat, akik szerepelni akarnak e nyilvántartásban, hogy jelentkezzenek a szervezet székházában vagy a körzeti kapcsolatteremtôknél.
A gyermekvédelemrôl a megyei tanácsban
A megyei tanács közrendi, jogügyi és polgárjogi bizottsága megbeszélést kezdeményezett a megyei gyermekvédelmi igazgatóság és a gyemekvédelem területén tevékenykedô civil szervezetek részvételével. A megbeszélés célja az volt, hogy az új törvényes rendelkezések fényében határozattervezetet készítsen elô, amelyet majd a megyei tanács plénuma elé terjesztenek jóváhagyás végett, s amely a gyermekjogvédelem gondjainak megoldására teremt szervezett keretet.
A megbeszélés elején a gyermekvédelmi igazgatóság igazgatója, Domby Károly beszámolt a jelenlegi helyzetrôl, bemutatta a megyében tevékenykedô ilyen jellegû civil szervezeteket, azoknak a célkitûzéseit és az igazgatósággal való együttmûködésük kereteit. Ezek után a civil szervezetek képviselôi jutottak szóhoz, s a vita hamarosan szenvedélyessé vált, kemény szavakat vagdostak egymáshoz az alapítványok vezetôi és a megyei tanács képviselôi, ám a végkövetkeztetés mégis az volt, hogy tulajdonképpen mindenki ugyanazt akarja, csupán nem minden esetben tudnak megnyugtatóan a módszerek, s leginkább pedig az erre a célra rendelkezésre álló anyagi javak elosztásának tekintetében megegyezni. Pontosan erre kíván szervezeti keretet nyújtani a készítendô határozat, amelynek – mint mondták – konszenzuson kell alapulnia.
Nem tartozott szorosan a tárgyhoz, de szóba került, hogy egyesek a civil szervezetek nevét felhasználva pénzt kérnek a lakótelepi tömbházakban, házról házra járva. Ismételten szeretnék tehát felhívni az állampol-gárok figyelmét, hogy a jótékonysági célú szervezetek adománygyûjtése szervezetten, elôre meghirdetetten folyik, igazolvánnyal rendelkezô tagok nyugta ellenében veszik át a pénzt, s ez az akció semmiképpen sem történik házalás formájában. Ne dôljünk tehát be a szélhámosoknak – szólt a figyelmeztetés, hisz azok lejáratják az igazán tenni akaró segítôkész alapítványok hírnevét.
– kiváló helyszínt és alkalmat kínál az animációval való találkozásra és megismerkedésre;
– hasznos és kellemes együttmûködést biztosít;
– mûsoraival, rendezvényeivel a mai, dinamikus, lelkes és jól informált ifjúságot célozza;
– folyamatosan gondoskodik újabb rendezvényekrôl, tervekrôl, miközben újszerû, korlátlan teret és helyszínt teremt;
– jutalomban és állandó figyelemben részesíti rajongóit, tagjait.
Minden 8 és 18 év közötti fiatal tagja lehet a klubnak, de ennél idôsebbek és fiatalabbak is bátran jelentkezhetnek.
A klubtagoknak nem kell tagsági díjat fizetniük, és semmiféle anyagi hozzájárulást nem várnak el tôlük.
A klubtagság folyamatos részvételt, kezdeményezôkészséget, lelkesedést és hûséget feltételez.
Az ARIEL-klub hálásan fogad minden pénzbeli és baráti segítséget.
Az ünnepélyes avatásra március 12-én, vasárnap 12 órakor kerül sor a Posta utca 2. szám alatti székhelyen.
További kérdésekkel Gavril Cadariu igazgatóhoz fordulhatnak, ugyanitt jelezhetik csatlakozási szándékukat is.
Tel/fax. 215-184, mobil: 094-602-158, e-mail: image@orizont.net
190 éve, 1810-ben született HUNFALVY PÁL nyelvész, etnográfus, történész. Finnugor nyelvészettel foglalkozott. Feldolgozta Reguly Antal hagyatékának egy részét. (1891-ben hunyt el.)
50 éve, 1950-ben halt meg HEINRICH MANN német író, Thomas Mann bátyja. A naturalizmus és romantika jegyeit magukon viselô, szatirikus hangvételû írásait harcos antifasizmus jellemzi. (1871-ben született.)
145 éve, 1855-ben született PERCIVAL LOWELL amerikai csillagász. Az Uránusz és Neptunusz mozgásának tanulmányozása közben következtetett egy, a Neptunuszon túli bolygó létére. (1916-ban halt meg.)
70 éve, 1930-ban halt meg FRÁTER LORÁND költô, dalszerzô, huszárkapitány. Hangverseny- körútjain sikerrel adta elô saját dalait, nótaátiratait. (1872-ben született.)
90 éve, 1910-ben született LÁSZLÓ GYULA régész, mûvészet-történész, festômûvész. Fô kutatási területe a népvándorlás és a honfoglaláskor régészete volt. Kidolgozta a kettôs honfoglalás elméletét. (1998-ban hunyt el.)
50 éve, 1950-ben halt meg NAGY SÁNDOR festô. A szecesszió egyik legjelentôsebb magyar mestere volt. Ô készítette a marosvásárhelyi Mûvelôdési Palota üvegablakait. (1868-ban született)
35 éve, 1965-ben hunyt el KNIEZSA ISTVÁN nyelvész. 1940- 41-ben a kolozsvári, majd a budapesti egyetem tanára volt, szlavisztikával, nyelv- és névtörténettel foglalkozott. (1898-ban született.)
320 éve, 1680-ban halt meg FRANCOIS De La ROCHEFOUCAULD herceg, író, moralista. Fô mûve a szellemes filozófiai aforizmákat tartalmazó Gondolatok (elsôként Kazinczy fordította magyarra), amelyben keserû, pesszimista képet rajzol az önzô, bûnös emberrôl. (1613-ban született.)
75 éve, 1925-ben hunyt el AUGUST VON WASSERMANN német bakteriológus. Megalapította a szerodiagnosztikát, hozzájárult az immunológia fejlôdéséhez, a szifi-lisz, a tbc és a rák kutatásával foglalkozott. (1866-ban született.)
60 éve, 1940-ben hunyt el SELMA OTTILIANA LOVISA LAGERLÖF Nobel- díjas svéd írónô. Egyike a legnagyobb világirodalmi hatású, legolvasottabb svéd íróknak, mûvei negyven nyelven jelentek meg. (1858-ban született.)
1820 éve, 180-ban hunyt el MARCUS AURELIUS római császár. A sztoikus filozófia utolsó jelentôs képviselôje volt. Elmélkedések c. kötete a filozófiai irodalom egyik gyöngyszeme. (121-ben született.)
40 éve, 1960-ban halt meg MATTIS TEUTSCH JÁNOS festô, szobrász, grafikus. A magyar lírai expresszionizmus kiemelkedô alak-ja, akvarelljeiben és linómetszeteiben a tájélmény nyomán született érzelmi állapot tükrözôdik. Aktív képviselôje volt a romániai avantgárd mozgalomnak. (1884-ben született.)
185 éve, 1815-ben született BALLAGI MÓR ref. teológus, nyelvész. Fôként szótárszerkesztôi, nyelvtanírói munkássága nagyon jelentôs. (A magyar nyelv teljes szótára, Magyar–német, német–magyar kéziszótár stb.) (1891-ben halt meg.)
100 éve, 1900-ban született GYÔRY DEZSÔ felvidéki magyar író, költô, újságíró. Kisebbségi messianizmussal telített írásaival nagy hatást gyakorolt a Sarlómozgalomra. (1974-ben halt meg.)
60 éve, 1940-ben hunyt el gr. MAILÁTH GUSZTÁV KÁROLY erdélyi róm. kat. püspök. Nagyon sokat tett iskolák, kulturális intézmények alapítása és fejlesztése érdekében. (1864-ben született.)
Marosvásárhelyen az ivóvizet régebb források, csorgók, ásott kutak biztosították. A város növekedése már a Bernády-korszakban szükségessé tette a korszerû víztelep felépítését, napjainkban annak bôvítését. Perspektívában csak a Felsô-Maros és a Görgény vizének a bevezetése oldja meg a város jó vízellátását.
Marosvásárhely régi település, dombokkal és erdôkkel övezett területen jött létre a Maros bal partján. Az idôk folyamán (a XVI-XVII. századfordulók elôtt és után) a város a szomszédos falvak területének megvásárlásával, bekebelezésével vagy azok önkéntes egyesülésével megnövekedett, majd a XX. században modern nagyvárossá fejlôdött. Létrejöttét, fejlôdését a jó minôségû ivóvizek is befolyásolták.
Jelentôs szerepet töltött be századokon át a város vízszolgáltatásában a vár kútja, a Szökôkút, a Bodor-kút, a vármelléki Válús-csorgó, a Szentmiklós, a Belsô és Külsô Kutas utcák közkútjai, valamint a Király-kút, Válús- kút, a Cserealji, a Sándor János forrás, a földmûvesek ásott kútjai és a Maros folyó.
Ismerjük meg közelebbrôl ezeket a forrásokat, csorgókat és kutakat.
a). A városközpontban és környékén volt
a várbeli kút (1737), más néven a vár kútja (1897). Valószínû, hogy már a vár építésekor, 1602-ben kiásták, mert szükségük volt a vízre a várépítôknek. Ma is látható a vár területén a betömött kút helye, a Kapu- bástyától kissé északra.
A Szökôkút (1800) a Szentgyörgy (ma Forradalom) utca elején (a Református Vártemplom lelkészi lakása mellett) tört a felszínre. A város közmûvesítésekor ennek a csorgónak a vizét a városi csatornahálózatba vezették.
A Bodor-kút a görögkeleti katedrális helyén állott, melyet a városi tanács felkérésére Bodor Péter (1788-1849) erdôszentgyörgyi születésû székely ezermester épített 1816 körül. A kút egy 3000 liter vizet magába foglaló medencébôl és hat oszlopon álló kupolás pavilonból állott, fölötte az Apolló-szoborral. A kupolába zenélô szerkezetet épített be, mely hatóránként olyan erôs hangú zenét szolgáltatott, hogy azt a szomszédos falvakban is hallották. A kút vizét a várdomb forrásaiból kapta, melyet a Vargák bástyája melletti medencében gyûjtötték össze és onnan tölgyfa csöveken szabadeséssel vezették le. 1836- ban vihar következtében a kút zenélô szerkezete megrongálódott, de vizét tovább is szolgáltatta 1911-ig, mikor a városrendezés a düledezô épületet lebontatta. (1936-ban a budapesti Margitszigeten felépítették a kút hasonmását.)
A vár csorgója már 1638-ban létezett, régi nevén vármelléki Válús-csorgó (1862), késôbb Lapos-kútként (1868) emlegették annak okán, hogy a Csorgó utca lapos gödrében volt a forrás. Az 1900-as években, a város közmûvesítésekor a vizet levezették a kanálisba. Errôl a forrásról kapta a nevét az utca is, melyet 1999-ben indokolatlanul átkereszteltek, megfosztva azt hagyományôrzô szerepétôl.
Az ásott kutak közül kiemeljük a Klastrom, az Ebhát utca, a Szentmiklós utcai Királyi Tábla, valamint a Simon-ház elôtti, végül a Külsô és Belsô Kutas és a Szentkirály negyedben levô igen jó vizû kerekes kutakat.
b). A Nagyerdô, Sásvári, Cserealja, Kishegyszôlô, Bodonhegyben (a város délkeleti részén található)
Gergely kútja (1764) a Nagyerdô alján, a Jeddi út számológépgyári kitérônél a Hugyó dombon található.
Kôkút (1764) a Koronkai (ma 1918. December 1.) út mentén, míg a Gliga-kút (1754) a Koronka felé esô határrészen volt.
A Cserealji forrás, régi nevén Büdöskút a Csereerdô alján, egy gödörben tör a felszínre. Már 1630-ban említik a nevét. 1976-ban a forrást kiépítik, körülötte a környék lakói pihenôparkot és szabadtéri színpadot létesítettek.
A Király-kút a volt Wesselényi (ma Predeal) utcában található. A Kenyér-domb oldalából eredô, bôvizû, hideg forrásait 1638-ban a Királi kutian, 1799-ben Király kútja, majd 1837- tôl Király-kút néven jegyzi a krónika. A kút mellékén levô szántóföldek, kaszálók századokon át biztosították, hogy az itt felszínre törô kitûnô víz királyi rangra emelkedjen. A II. világháború utáni építkezések szerencsére nem befolyásolták a víz minôségét.
(Folytatjuk)
Az orosz módszer: A száz év feletti orosz emberek zömének fô tápláléka a virágporos méz, amely fiatalító, erôsítô, betegségmegelôzô hatású.
A méz közvetlen energiaforrás, csak egy százaléka szacharóz, a többi gyümölcs- és szôlôcukor. A táplálkozásban lényegesen értékesebb, mivel a bélbôl közvetlenül a vérkeringésbe kerül, a máj lényegesen könnyebben és jobban dolgozza fel, mint a cukrot. Így gyors energizáló hatása van. A méz erôsíti az idegeket, mert tizenötször annyi B2-vitamint tartalmaz, mint pl. a friss alma. Több rendkívül fontos ásványi anyagot: nátriumot, kálciumot, vasat, rezet, mangánt és foszfort tartalmaz. A B2-vitamin gondoskodik arról, hogy a sejtek jobban használják fel az oxigént. Márpedig ha az oxigént jobban felhasználja a szervezetünk, növekszik a teljesítôképességünk. Naponta ajánlott egy-egy kanál méz fogyasztása. Aki mézzel édesít, takarékosan édesít. Aki hozzászokik a mézhez – és ezt a tényt vizsgálatok hosszú sora igazolja –, rövid idôn belül kevesebb édességet fog fogyasztani, mert szervezete nem kívánja a túl édes dolgokat. Ezáltal, bármilyen hihetetlennek is tûnik, a méz még a karcsú vonalak megôrzésében is segítségünkre lehet. Megfázások esetén sem nélkülözhetjük. Két evôkanál méz forró tejbe keverve csillapítja a köhögési ingert. Két teáskanál méz lefekvés elôtt nyugodt alvást biztosít. Elmondhatjuk, hogy a méz a természet gyógyírja.
A virágpor azon élelmiszerek közé tartozik, melyeket naponta kellene fogyasztanunk. Gazdag vitaminokban, aminosavakban, ásványi sókban és általában minden szükséges anyagot biztosít a szervezetnek. A virágpor hétszer több aminosavat tartalmaz, mint a tojás és a túró, ezenkívül tartalmaz fehérjét, cukrokat, vitaminokat, kitint ( növeli a hajszálerek erôsségét ), antibiotikumot, melynek prototípusa a penicillin, a növekedéshez és emésztéshez szükséges anyagokat. Azt tartják, hogy a virágpor a természet egyik legnagyobb ajándéka. A növényeknek minden varázserejük a virágporban rejlik. Hagyományos keleti orvosi írások szerint a virágpor aktiválja a szaglószerv szubtilis energiáit és köl-csönhatásokat hoz létre az ember és a növényi faj között. A virágpor hatásai: növeli a belsô dinamizmust, az életkedvet, az alkotóerôt, egyensúlyban tartja az egész szervezetet. Megelôzi a fáradtságot, kedvez az intellektuális munkát végzô személyeknek. Tisztító és általános fertôtlenítô hatása van, növeli a szervezet ellenállóképességét a fertôzésekkel szemben. Ajánlott magas vérnyomás esetében, a vérszegényeknek, gyomor-, máj-, prosztatabetegeknek és a gyerekeknek. Naponta egy evôkanállal, reggeli elôtt kell belôle fogyasztani, egy félóra múlva lehet mézet, gyümölcsöt, gyümölcsös, magos müzlit enni vagy reggelizni.
(Folytatjuk)
Az elsô ház volt a tisztaszoba, a legszebb bútorokkal. Itt nem lakott a család, s télen sem fûtötték. A Bekecs alján, ahol ma is fával fûtenek, ma is így van. A gázfûtéses nyárádmenti falvakban is megmaradt az elsô ház tisztaszobának, ahol vendégeket fogadnak, s télen csak az ünnepekre fûtenek be.
Közvetlenül a két utcára nézô ablak alatt, a fal mellé téve állt a kanapé, az asztal mögött. Ládájában többnyire fehérnemût tartottak, ha fiókja volt, szalmazsákot tettek a kihúzott fiókba, s abban hált egy-két gyermek. A kanapét háziszôttes, vetöllôs mintájú gyapjútakaró borította, piros- zöld, zöld-fehér színekkel. Két sarkába díszpárnát szoktak tenni. A kanapé fölött volt felakasztva, s egy nagy szeggel elôredôltve a nagy, barna keretes tükör. A kanapé elôtt álló négyszögû asztal köré négy hátasszéket tettek. Az asztalt a Nyárádmentén kötelezôen három terítô borította: alul fehér gyapot háziszôttes, szíjús vagy macskanyomos mintával, szélén kézi horgolású csipkével, ráterítve egy gyapjúabrosz piros-fehér vagy zöld-fehér koszorúsmintával, szélén csipkével vagy házilag készített rojttal, s ennek tetejére saroktól a szemben levô sarokig száröltéses futó állt, fehér gyolcsból, színes cérnával kivarrva. A Bekecs alján az asztalosok ovális asztalt készítettek a kanapé elé, két karosszékkel. Ha a karosszékek a bejárati ajtóval párhuzamosan álltak, azt jelezte, hogy békesség van a családban. Ha karjukkal kifordulva, háttal az asztalnak, akkor veszekedtek a házastársak. Ha vendéget vártak, a karosszékbe díszpárnákat helyeztek. Ezekre a vendégnek nem illett rátámaszkodnia, hanem óvatosan felemelte, arrébb tette, mielôtt leült.
A fal mellett, vagy egymás végében, vagy a két fal mellett állott a két ágy. Egyik volt a vetett ágy, a díszágy. Az ágydeszkára surgyét, szalmazsákot, arra derékaljat tettek, s leterítették fehér gyapotból szôtt csipkés szélû díszlepedôvel, mely a földig ért. Két, huzat nélküli, összecsavart paplan került rá, piros és bordó színû. Ezekre rakták fel a kilenc nagy párnát és a három kicsi párnát. A fehér párnahuzatok bütüjének anyagát a század elején horgolták vagy neccbôl készítették, a 30-as évektôl a boltból vettek lyukhímzéses anyagot, s alája piros vagy kék selymet helyeztek. A másik ágyat gyapjúszôttes szônyeg-gel (ágytakaróval) takarták le, szôttes nagy párnát téve az ágy fejéhez, a betegek, öregek erre az ágyra szoktak napközben lepihenni.
Az ágyak melletti falra feliratos vagy háziszôttes falvédôt tettek, föléje családi képet, nagyított esküvôi képet, vagy egy nagy rámába helyezett sok apró családi képet, üveg alatt. A Bekecs alján, az ún. "Szentföldön", a katolikus falvakban az ágy fölé akasztották a század közepéig a nagy szentképeket: Szent József, Szent Antal, Szent Rózsa képét, a Jézus szíve képet, Szûz Máriát, vagy a csíksomlyói Mária-szobor nagyított képét. Az arasznyi nagyságú feszület vagy az ágy fölött, vagy a fatáblás óra alatt állott.
A gyermekek számára hálóhelyül az ágy alá toltak be nappal egy deszkaállványt szalmazsákkal, néhol a felnôttek ágya volt kihúzható a szoba belseje felé gyermekfekhelyül.
A fal mellett állt az üveges, másik nevén az almárium. Az üveges felsô részében porcelán- és üvegedényeket tartottak, alul a kétajtós szekrényben pléhedényeket. Az almárium lapját rojtos vagy csipkés szélû gyapotszôttessel takarták le. Itt befôtteket és savanyúságokat szoktak tartani, akárcsak a sifon tetején, mert a fûtetlen szobában elálltak egész télen. A kaszten három fiókjában ágynemût és szôtteseket tartottak. Tetejét fehér házi gyapotszôttes terítôvel takarták le, macskanyomos vagy szíjús mintával, kézicsipkével körbeszegve. Erre szép porceláncsuprokat és szükség esetén befôtteket raktak.
Az ajtó mellett állt a sifon a felsôru—hák, fiókjában a harisnyák, zoknik számára. Télen befôttek sorakoztak a tetején.
A Bekecs alján az asztalosok toalettet is készítettek a garnitúrához, ovális tükörrel, alul kétfelôl szekrényekkel. Katolikus házakban a tükör alatti lapon, terítôn állt az öntött vagy faragott gyertyatartó gyertyával. Ezt a gyertyát csak vízkeresztkor gyújtották meg, így sokáig eltartott. A toalett két szekrénykéje közötti üres helyen mai napig is a zsírosbödönt tartják minden háznál (mint már említettem, itt nincs gázfûtés, a szobát nem fûtik). A Bekecs alján a régi bútor még mai napig megvan a tiszta szobában. A ’80-as években behozott mûper-zsa és a ’90-es évektôl a cigányok által árusított török perzsa elôbb a falra került, de most már letették a földre, s Kibéden szövetnek gyapjúszôttes falvédôket az ágyak melletti falra. Ugyancsak a Bekecs aljára jellemzô, hogy az ajtó mögött állófogas áll, melyet a helybéli asztalosok készítettek és készítenek el. Erre akasztgatták fel idônként a posztóujjasokat molyosodás ellen, a fogas tetejére kucsmát vagy kalapot húzva, amely megtartotta a fejre való formáját.
(Folytatjuk)
Valamikor réges-régen a Pongrácon élt egy pásztor, akinek volt egy Ester nevû gyönyörû szép leánya. Olyan volt, mint egy igazi tündérlány. Ester le-lejárt a gyergyói vásárba, ahol találkozott egy "fájin, ügyes" székely legénnyel. Ez a legény a világon mindenhez értett, bátor és erôs volt. Mikor meglátták egymást, rögtön egymásba is szerettek. A legény kendôt, szalagot és mézeskalácsot vett Esternek, s megkérte, hogy legyen a jegyese. Ester ezt boldogan meg is ígérte, de aztán nem lett a dologból semmi, mert a legényt elvitték a háborúba katonának. Ester várta, mind várta, hogy hazajöjjön, nappal végezte a munkáját, de este sóhajtozva nézte az égen a csillagokat, éjszaka nem tudott aludni, minden gondolata szerelmesénél járt. Búsult, sírdogált, emésztette magát, reménye fogyott, de hûségesen várta vôlegényét.
Nemsokára Ester életében még szomorúbb dolog történt. Arrafelé járt egy rablóvezér, aki Estert meglátta, s a szépséges leány erôsen megtetszett neki, felkapta a nyergébe, és elvitte a Gyilkos-hegyen lévô tanyájába. Napokon keresztül kérlelte Estert, hogy legyen a felesége, mindenféle ajándékot, arany nyakláncot, gyûrût, szép ruhákat hordott neki, de Esternek nem kellett, semmihez sem nyúlt. Mikor a rabló látta, hogy Ester hajthatatlan, erôszakkal próbálta kényszeríteni, hogy legyen az övé. Ester ekkor végsô kétségbeesésében keservesen zokogni kezdett, és megátkozta a rablót és a tanyáját. A hegyek meghallgatták a lány panaszát, s hirtelen morajlani, hánykolódni kezdtek, a Gyilkos-hegy leomlott, maga alá temette a rablót, tanyáját, de Estert is. Helyén egy tó keletkezett, amelyben ma is látszanak a Gyilkos-hegy fenyôfáinak maradványai. A hegyrôl a tavat Gyilkos-tónak nevezték el. Ester minden éjjel feljön a tóra, ott várja reménytelenül kedvesét.
Mint említettük, az Évszázad autója kitüntetô cím odaítélése végett Las Vegasban megrendezett szavazáson a Ford T-modell után az Austin Mini kapott legtöbb pontot. Ma ezt ismertetjük.
Az elsô angol BMC Mini, amelynek terveit Alec Issigonis rajzolta meg, 1959 óta mutat példát a kettôs osztású kocsiszekrény, a keresztirányban elhelyezett négyhengeres, soros motor, és a fronthajtás ügyes kombinációjára, a kiskocsik elônyös térkihasználására. Ma, amikor számos követôje van ennek az irányzatnak, nem érdektelen felidézni egy régebbi konferencia jegyzeteinek mondatait.
Az 1963-ban lezajlott értekezleten 5 nagy angliai autógyár – a BMC (a késôbbi BLMC), a Rootes Group (amelynek Hillman, Humber és Sunbeam márkái késôbb a Chrysler céghez csatlakoztak), továbbá az angol Ford, a Vauxhall és a Standard-Triumph – vezetô mérnökei fejtették ki nézeteiket arról, hogy milyen is lesz tíz év múlva az autó.
Nos, azon a konferencián elsôként John Alden, a Vauxhall gyár termelési fômérnöke fejtette ki, miszerint bízik abban, hogy egy igen magas színvonalú fejlôdés a kocsik alkotóelemeit a nagyobb biztonság érdekében fogja átalakítani, és számít bizonyos szerkezetek mûködésének menet közbeni automatikus ellenôrzésére is.
A British Motor Corporation képviselôjeként szóló Alec Issigonis, akinek Mini, valamint BMC 1100-as jelzéssel futó modelljei már akkor nagy sikereket arattak, érthetô határozottsággal jelentette ki, hogy szerinte mindazok, akik a következôkben eltérnek a klasszikus építési módtól, csakis a mellsôkerékhajtást választhatják. Ennek megfelelôen változnak a konstrukció alapjai, a karosszériák formai jellemzôi. Ekkor szólt Issigonis arról, hogy elôtérbe kerül a kettôs osztás, amely a felépítményt csak motortérre, és olyan hasznos térre bontja, amely egyesíti a kocsi utasainak és azok csomagjainak helyét. Ennek az elvnek alapján könnyebben megoldható, hogy a hátsó kerekek a kocsi végpontja közelébe kerüljenek, oda, ahová több más tervezô véleménye szerint is leginkább valók.
A jegyzetek tanúsága szerint Peter Ware támadta az Issigonis-féle koncepciót, ami érthetô volt, hiszen a Rootes Group embereként nyilatkozott, és ennek a csoportnak gyára volt a Hillman, amely nem sokkal korábban jelent meg a farmotoros Imp nevû típusával. P.W. a fronthajtás elônyeit vonta kétségbe, pontosabban az Imp farmotoros kialakításának védelmére sorolta fel a következô érveket: jobb tapadást képes biztosítani, gyorsítás és hegymenet esetén kedvezô a kocsi végpontjának ilyen mértékû terhelése, továbbá a fékezés, valamint a gumikopás egyenletessége érdekében is kedvezôbb a farmotor.
Várható volt, hogy itt közbeszól Issigonis, aki csak azt jegyezte meg, hogy fronthajtásnál a tapadás- húzás legalább olyan jó, sôt csúszós utakon, hegymenetben, kanyarodásnál még nagyobb stabilitást tud elérni, ha elöl a motor, és a két elsô kereket hajtjuk.
Az angliai Ford mûszaki igazgatója, Victor Raviolo kapcsolódott most Issigonis szavaihoz, helyesnek tartva a fronthajtás elônyeire vonatkozó érveléseket, hozzátéve azt is, hogy nézete és tapasztalata szerint a farmotoros kocsiknál változatlanul probléma megfelelô méretû csomagteret nyerni.
A Standard-Triumph kocsikat gyártó cég mûszaki irányítója ezzel kapcsolatban csupán azt a véleményt erôsítette meg, hogy piackutatásuk szerint bizony még a kiskocsikkal rendelkezô családok is legalább fél köbméteres, jól kihasználható csomagteret igényelnek. Erre – függetlenül attól, hogy a kocsik motorját elöl vagy hátul helyezik el – nagy figyelmet kell fordítani a tervezéskor.
Négyes vegyesvállalat a vasúti teherszállításra
A magyar, a német, az osztrák és a román vasút közös vállalatot hoz létre teherszállításra – jelentette pénteken a Romanian Economic Daily címû angol nyelvû román gazdasági napilap. Gheorghe Buruiana, a román vasúti teherszállítási társaság (CRF-Marfa) vezérigazgatója a lapnak elmondta, hogy a MÁV és a GySEV, a német és az osztrák ÖBB lesz a partnerük a vegyesvállalatban. Az öt vasúttársaság képviselõi március 15-én találkoznak Snagovban, megegyezni a tulajdoni részesedésrõl és a vegyesvállalat alapszabályzatáról. Buruiana szerint a vegyesvállalat létrehozásával egyebek között lehetõvé válik majd, hogy minden résztvevõ társaság használhatja a négy ország vasúti infrastruktúráját.
Az Európai Unió bizottsága elkészítette javaslatát a miniszteri tanácsnak arról, hogy a csatlakozásra jelölt újabb hat országgal milyen tárgykörökben kezdjék meg az eszmecseréket az év elsõ felében, a portugál elnökség idején. Máltával, Lettországgal, Litvániával és Szlovákiával nyolc, Bulgáriával hat, Romániával öt tárgyalási fejezet megnyitását javasolta a bizottság a miniszteri tanácsnak. A miniszterek döntése után a hat ország képviselõi várhatólag március végén kezdhetik meg a tárgyalásokat. Az Európai Bizottság valamennyi új jelölt esetében javasolta a joganyag átvizsgálását a kis- és közepes vállalatok, a kutatás, az oktatás, a külkapcsolatok, a közös kül- és biztonságpolitika terén. Bulgáriánál és a többieknél ehhez hozzátette még a rádiózás és tévézés szabályozását, a kulturális szférát, Málta esetében pedig az iparpolitikát, a többieknél a statisztikát, a versenyszabályozást is.
Kormányellenes tüntetés Bécsben
Mintegy 3000 fõ tüntetett csütörtökön este Bécsben a konzervatív-szélsõjobboldali kormánykoalíció ellen. Rendõrségi források szerint a tüntetõk a kormányzati negyedben, a Ballhausplatzon gyûltek össze, majd végigvonultak a fõváros utcáin. Incidensekre nem került sor. A Schüssel-kormány beiktatása óta rendszeresen ezen a téren találkoznak a koalíció ellenzõi. Még február végén egy negyedmilliós tömegtüntetésen határozták el, hogy minden héten tiltakozó felvonulást rendeznek Jörg Haider Osztrák Szabadságpártjának kormányba kerülése miatt. A szervezõk mindaddig folytatni kívánják ezeket a megmozdulásokat, amíg a kormány le nem mond.
Észak-Korea: éhínség és McDonald’s?
Miközben Japán felújítja Észak- Koreába irányuló élelmiszerszállítmányokat, az amerikai McDonald’s cég gyorsbüfét tervez megnyitni az éhínség sújtotta országban. Szöulban ismertté vált, hogy a Hyundai dél-koreai mamutcég javasolta a McDonald’s amerikai óriásvállalatnak: nyissa meg elsõ gyorsbüféjét a sztálinista irányítású Észak-Koreában. A hírt a Hyundai egy magát megnevezni nem óhajtó vezetõje közölte az AFP-vel. Ahhoz azonban, hogy a két éve a félsziget északi részébe turista csoportokat utaztató Hyundai terve valóra válhasson, nemcsak az észak-koreai hatóságok beleegyezése szükséges, hanem a phenjani rendszer ellen elrendelt amerikai gazdasági szankciók enyhítése is. Ami a létesítendõ gyorsbüfé helyszínét illeti, a dél-koreai cég az egyik észak-koreai kikötõt javasolja, ahová havonta mintegy 13 ezer dél- koreai turista érkezik kompon. Így végül is õk lennének a fizetõképes kereslet.
Európai Unió – 2,2 százalékos gazdasági növekedés az EU-ban 1999-ben
Az Európai Unióban elõzetes adatok szerint tavaly 2,2 százalékra lassult a gazdaságai növekedés az elõzõ évi 2,7 százalékról – közölte csütörtökön a luxembourgi uniós statisztikai hivatal. A növekedési ütem jóval elmaradt az Egyesült Államokétól, ahol tavaly 4,1 százalékkal nõtt a hazai össztermék (GDP). A novemberi prognózis szerint, amit eddig nem korrigáltak, az Európai Unióban az idén 3 százalékos gazdasági növekedés várható. Az infláció kis mértékben gyorsul, és a tavalyi 1,2 százalék helyett 1,5 százalék körül lesz 2000-ben és 1,6 százalék 2001-ben. Az elõrejelzés készítésénél azonban még nem számoltak az olajárak meredek emelkedésével.
Rekord összeg Marie-Antoinette székéért
Rekord összegért, két és fél millió frankért kelt el a Drouot aukciós ház árverésén a vérpadra küldött francia királyné, Marie-Antoinette egy XVIII. századi széke. Az ugyancsak lefejezett XVI. Lajos király osztrák feleségének budoirjában, a Versailles-i palotában állott szék eddig a legnagyobb összeget érte el árverésen a neves asztalosmester, Georges Jacob remekmûvei közül. A széket egy magát megnevezni nem óhajtó vevõ vásárolta meg. Az 1765-ben készült, Jacob aláírását viselõ bútordarabot a közelmúltban újra aranyozták.
Március elsejétôl, a lakók kéréseinek eleget téve, a dicsôszentmártoni közüzem két lakótársulásnál beszüntette a hôenergia-szolgáltatást. Tegnaptól még egy lakótársulás tömbházaiban megvonták a fûtést. Elôre láthatóan a napokban újabb lakótársulások fogják igényelni a hôenergia megvonását. Mint Ani Vasile igazgató elmondta, a Bicapa bezárása miatt egy lakótársuláshoz tartozó tömbházakban nincs melegvíz-szolgáltatás. Egyébként a lakók tartozásai megközelítik a három és fél milliárd lejt, s többségük továbbra is fizetésképtelen – nyilatkozta az igazgató.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata vasárnap este 7 órakor bemutatja Frank Wedekind A tavasz ébredése címû gyermektragédiáját. A darabot felnôtt nézôknek ajánlják.
Körvonalazódik a segesvári középkori fesztivál
A segesvári helyi tanács kulturális bizottsága a napokban eldöntötte, hogy idén a hagyományos Középkori Mûvészetek Fesztiválját július 28-30. között tartják. A tanácskozáson azt is leszögezték, hogy március 15-ig sor kerül arra a versenytárgyalásra, amelyen kiválasztják a nagy érdeklôdésnek örvendô fesztivál szervezôjét. Egyelôre három jelentkezô van: a segesvári Középkori Mûvészetek Fesztiválja Alapítvány – egy alkalom kivételével eddig ô volt a szervezô –, az ISIS Mûvészeti Ügynökség, valamint a kolozsvári Agora Kulturális Egyesület.
Tegnaptól erdélyi elôadók, énekesek és zenészek részvételével tartanak istentiszteleteket a marosvásárhelyi magyar baptista imaházban. Mint a szervezôk értesítettek, a Tudor Vladimirescu utca 50. szám alatti imaházban az érdeklôdôket ma este hat órától, vasárnap délelôtt kilenc és délután öt órától várják.
Dr. Somogyi György, a szegedi fûszerpaprika-termelô és kutatóintézet fôelôadója tart március 14-én, kedden 9 órától elôadást a marosvásárhelyi RMGE Laposnya utcai székházában. A fôelôadó összegzi az elmúlt évben megyénkben elsô alkalommal behozott négyfajta fûszerpaprika termesztôinek tapasztalatait, majd a termelést elôsegítô szaktanácsokkal látja el a gazdákat. A szervezôk minden érdeklôdôt szívesen látnak.
A megyei tanfelügyelôség által negyedikesek számára szervezett Mátyás, az igazságos címû regemondó verseny megyei szakaszát március 18-án 10 órától tartják a megyeszékhelyi báb-színházban. Mint Fejes Réka tanfelügyelô tájékoztatott, a vetélkedôn az öt marosvásárhelyi és hat vidéki körzet elsô három díjazott diákja vesz részt.
Március 14-én, kedden este 7 órától a Kultúrpalota kistermében Nagy Emese és Krisár Ildikó hárfajátékát hallgathatják meg az érdeklôdôk. Az elôadók Mozart-, Schubert-, Blanco-, Mendelssohn-, Granados-, Foster- és Press-mûveket adnak elô.
Március elsejétôl közel félszáz palotailvai, naponta Maroshévízre, Csíkszeredába tanulni, dolgozni ingázó diák és munkás alkalmi járattal közlekedik, mivel a Brassói Vasúti Igazgatóság megszüntetett két személyvonatot. Mint Porumb Simion polgármester elmondta, annak ellenére, hogy átiratban kérte a prefektus, a vasúti igazgatóság valamint a bukaresti illetékesek segítségét, egyelôre érdembeni választ nem kapott. Arról is beszámolt, hogy a gödemesterházi polgármesteri hivatal is küldött átiratokat az illetékeseknek, hiszen az ottani ingázók is hasonló helyzetben vannak.
A hét végén is fogadják a lakosságot
A marosmagyarói polgármesteri hivatal illetékesei az elmúlt napokban Holtmarosra és Fickóra kiszállva gyûjtötték össze a szükséges iratokat a gazdajegyeket igénylôktôl. Községszinten közel 700 személy nyújtotta be kérését, ami a gazdák 98 százalékát jelenti – tájékoztatott Kocsis Adalbert polgármester, akitôl azt is megtudtuk, hogy a Lupu-féle törvény alapján 28 személy igényelt vissza erdôt. Ez utóbbi kérvényeket a polgármesteri hivatalban ugyanúgy, mint a megye többi község- és városházán, szombaton és vasárnap egész nap fogadják.
A Statisztikai Hivatal adatai szerint megyénkben az év elején 173.815 nyugdíjas személy volt. Közülük 53.870-en csupán mezôgazdasági nyugdíjban részesülnek, ami tavaly átlagosan havi 146.934 lejt jelentett.
A csüggedt tájat szellô öleli,
nyújtóznak a tavaszt sejtô tar ágak;
lesem, ilyenkor néha visszajárnak
a jelen lidércei tovaszállnak,
a perc múltá lobban, s örömteli
idôk feledtnek hitt lágy színei
átfestik a belsô örökôsz tájat,
s felbukkan a gyermek, ki mit se tudva,
a tavaszt, mely most ugyanúgy feléled,
mint most mindaz, mi egykor elveszett,
s ôgy tûnik, mintha gyermek lennék újra,
ki csupán kicsikét öregebb lett.
Hát legyél fegyelmezett és szelíd.
Ungaretti feltámadásra készül.
Nem a zaklatottság éjszakája jön.
Mit érdemes volt, láttál mindent.
Légy bölcs hercege vágyaidnak,
a létezés.
Álmodik a Föld, hogy ô örökzöld,
hogy nincs se ôsz, se tél soha.
Álmodik a Nap, hogy nincs többé vihar,
nincs több felhô már, mind elszaladt.
Álmodik a Hold, víg muzsikaszót,
Álmodik a szél, hogy minden lábra kél,
nem kell már több port fújnia.
Álmodik a tél, hogy minden újra él,
Álmodik a szél, álmodik a tél,
aludj csendesen, ez is véget ér.
Álmodik a fény, hogy nincs többé sötét,
nincs több félelem az éj alatt.
Álmodik a szó, hogy újra mondható
Álmodj édesem, csendben, fényeset,
bátrak álma ez, hogy van csoda.
Ékes vendégsereg! Hölgyek! Urak! Frajlák!
S mind, akik a szómat füleikkel falják –
Légyenek köszöntve szerencsével Kentek,
De leginkább azok, akik már elmentek…
Dámák, gavallérok, válogatott népek!
Viccre sem vagyunk jók, sem eléggé szépek:
Meg is számláltattunk, kézhez vett az ország,
Mint a katonaság a gatyája korcát,
Hogy aszongya: egy meg egy, az másfél tetû –
S ezenkívül bármely tetû egyöntetû…
Lesz jogegyenlôség! Jó a többség, jót ád –
S mind alulról szaglung tulipánt vagy rózsát,
Mert virág a világ, csak túl sok a kertész,
Ki gyökerét rágván kis férgekkel cserkész,
Alantasan csúsz-mász, jogfúrásra rászok –
Osonnak a honban dühös demokráczok…
Kutyafejû hún vagy szukaszopó talján
Mindétig csak egymást méregeti kajlán,
Míg bételnek francúz toleransszal, sansszal –
Vakulj magyar tésis, légy legalább kancsal:
Lelki szemed pillog, Ajrópába átlát,
S mások állnak majd az agarakkal vátrább!
Ám ideje immár, hogy a tárgyra térjek,
Mivel lábaimban vacognak a térgyek:
Lesz itt hôs nemulass, ha harsang a farsang –
Tréfák, bájdalocskák, s bennök még több fals hang,
Hisz fel- s lehangolnak nagybôgôként münköt,
Akik egy bandában tépnek szájat, üngöt…
Kerülgetnek újdon húshagyó szokások –
Népin és nemzetin folyton csak bokázok,
Mintha táncos volnék Bethlen Kata-bálon,
Hol a tanulságot feszten kajabálom:
Tegyük túl magunkat mindenféle gáncson,
Sorsunk elé álljunk fessen, élegáncson –
Ne légyen a nagy szánk búskomorra zárva!
Vivát Bethlen Kata! Csak mi vagyunk árva…
Marosvásárhely, 1992. február 29-én
*Elhangzott ismét 2000. március 4-én a Continental termében
Kedves nézôink, itt újra Marosvásárhely. Alig egy hete hunyt ki a cinegetetôi téli olimpia lángja, újra a híradások központjában áll Európa kulturális fôvárosa. Az apropót a világ egyik leghíresebb társasági eseménye jelenti, a Bethlen Kata-bál. A tegnap a Continental Szálloda 77. emeleti protokolltermében sajtótájékoztatón megtudhattuk Demeterné Varga Irénkétôl, a bál fôszervezôjétôl, a Magyarok Világszövetsége báli tagozatának vezetôjétôl, hogy az idén is rengeteg meglepetésben lesz része annak a párszáz kiváltságosnak, akik lepengették a belépôjegy árát, az 1500 eurót. A leghíresebb vendég Leonardo di Caprio lesz, aki nem ismeretlen Vásárhelyen, ugyanis ôsszel a marosvásárhelyi Alter-Native filmfesztiválon ô nyerte az alakítási fôdíjat, a kiváló Bolyai Vásárhelyen címû film fôszerepével. Leonardo helikopterrel érkezik Borbély Lászlóval, aki immár 16 esztendeje a város polgármestere, egyenesen New Yorkból jönnek, ahol közösen vettek részt a Bernády Alapítvány manhattani irodájának megnyitásán. Megtudhattuk, hogy Di Caprio nem titkolt szándéka Bandi Katit, a Benettont és a Diort a piacról kitaszító divatdiktátort meggyôzni arról, hogy csak neki dolgozzon. Háznagynak szerették volna Gáspárik Attilát megnyerni, aki valamikor, egyesek szerint, színész volt, jelenleg a Táblaölô Szent Fodor Imrérôl, a város valamikori legendás polgármesterérôl elnevezett aggmenház lakója. A volt mûvész szívesen eleget tett volna a felkérésnek, csak hetek óta nem találja mûfogsorát, és ezért le kellett mondja a szereplést. Demeterné Varga Irénke azt is elárulta, hogy ezen a bálon fogja megünnepelni a 35. születésnapját. Mindez a tegnap történt. Most itt vagyunk a bejáratnál és érkeznek a vendégek a hatalmas limuzinokkal. Itt van az elsôk között Frunda György, az egyesült Európa tiszteletbeli államfôje, vele érkezett a Világbank elnöke, Sir Szalkai Joseph, a valamikori Szalkai Józsi és a Reál Madrid edzôje, Kanyaró Attila, aki annak idején a vásárhelyi Ármátával háromszor nyert Bajnokok Ligáját. Lovon érkezik dr. Kelemen Atilla, volt román miniszterelnök, aki annak idején aláírta Románia csatlakozását az Európai Unióhoz. És érkezik a háromszoros Pulitzer-díjas Nagy Miklós Kund, akinek amerikai jegyzetein keresztül nézett tükörbe elôször ebben a században a jenki társadalom. Ô még mindig a Népújság rovatvezetôje, talán nem kell emlegetnem, a Népújság volt az, amelyik felvásárolta a Frankfurter Allgemeine Zeitung, a New York Times, a párizsi Figaro, a moszkvai Pravda, valamint a Bekecsalja részvényeit. És érkeznek a testvérvárosok küldöttei, elsôként Neptun romániai város elöljárói, utánuk Sao Paolo, Amszterdam. De már itt is van a valamikori IKEA-t felvásároló Csat Gábor-mûvek alapítója. A város két Nobel-díjasa, Kovács Ágnes szülész- nôgyógyász és Kovács András Ferenc költô, akinek szobrát tavaly avatták fel a Teleki- Bolyai-Spielmann könyvtár udvarán, remek szobor, a Cubi Corporation munkája.
Lassan-lassan áll a bál, amire a CNN nem kapott közvetítési engedélyt, ezért a vásárhelyi rádió mûsorát fogjuk utánvételben átvenni hétfôn. Értesülések szerint a menüt a Petry világhírû étteremlánc szolgáltatja.
Most búcsúzunk ebbôl a csodálatos városból, ahol egy csoda az építészeti fejlôdés. Igaza volt a század eleji várostervezôknek, amikor lebontották a régi utcákat, a Kultúrpalotát átvitték a kombinát udvarára, a farkas szobra alá betették a két Bolyait, a várat kivitték a Katangába, a fôtérre betelepítették a Hidegvölgyet és a Marost kicserélték a Poklos-patakkal. Nagyon nehéz hibát találni, de annyit mégis, hogy 2040-re talán le kellett volna aszfaltozni a Dózsa György utcát, majd a század második felében, mondják az elöljárók… Ja és a végére még egy örömhír: értesüléseink szerint mára, 2040. február 22-ére a Petôfi-szoborhoz összegyûlt a talapzatra való. Viszonthallásra.
TÁLENTUM. Elôbb a 75 éves dr. Sárosi Bálint népzenekutató mesélt életérôl, különösen Csíkban töltött gyermekéveirôl, emlékeirôl (Csíkrákoson született), sosem felejtem el frappáns mondatát Seprôdi Jánosról — kodályi ember volt —, a másik héten pedig Selmeczi György. A DUNA TV Tálentum mûsora szombaton este nyolc elôtt öt perccel indul, az erdélyi nézôk többsége ilyenkor többnyire híradót néz. Szerencs&eac