|
LII. évfolyam 118. (14474) |
2000. május 24., szerda |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetõk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Véget ért a Magyarok V. Világkongresszusa
A zárónyilatkozat téziseinek egyhangú elfogadásával kedden Budapesten befejezôdött a Magyarok V. Világkongresszusa háromnapos rendezvénye.
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) elnökhelyettese a küldöttek nevében megelégedéssel állapította meg, hogy immár a kormányprogram része az a korábban az MVSZ által megfogalmazott igény, hogy határmódosítás nélkül egyesíteni kell a határon túli magyarokat az anyaországi magyarokkal.
A zárónyilatkozatban foglaltak szerint meg kell teremteni a külhoni állampolgárság intézményét, alkotmányozó nemzetgyûlésre kell felkészülni, s az Országgyûlésnek kétkamarás törvényhozó testületként szükséges mûködnie, amelyben képviselve lennének a határon túli magyar közösségek is.
A dokumentum leszögezi: segíteni kell a határon túli magyar vállalkozókat, és arra kell törekedni, hogy biztosítva legyen a határon túli magyar közösségek gazdasági önállósága.
A nyilatkozat szorgalmazza, hogy a Magyarok Világszövetsége alakítson vállalkozói munkacsoportot, és a jövôben a Kárpát- medencét tekintsék egységes ökológiai és gazdasági térségnek.
A zárónyilatkozat szerint a nemzeti alaptanterv kidolgozásába be kell vonni a határon túli magyar közösségek szakembereit is, és az Országos Rádió és Televízió Testületnek döntenie kell arról, hogy több ifjúsági és családi témájú mûsor kerüljön adásba.
A Magyarok V. Világkongresszusa szükségesnek véli, hogy új családjogi törvényt dolgozzon ki a parlament, továbbá álláspontja szerint megfelelô jogosítványokkal rendelkezô tárcaközi családvédelmi tanácsot kell alakítani.
SZDSZ-küldöttség Marosvásárhelyen
Hétfô este érkezett Magyar Bálint, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) elnöke pártjának egy küldöttségével Marosvásárhelyre, ahol Markó Bélával találkoztak. A találkozón részt vett a két pártvezér mellett Szent- Iványi István, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke, Rajk László, az SZDSZ budapesti szervezetének elnöke, Ara Kovács Attila és Udvarvölgyi Zsolt vezetôségi tagok. Az RMDSZ-t Markó Béla mellett Kelemen Atilla, a képviselôházi frakció elnöke, Virág György, a megyei tanács alelnöke és Szepessy László, a szövetségi elnöki iroda igazgatója képviselte. A tanácskozás végén a két vezetô politikus nyilatkozott a sajtó képviselôinek.
Markó Béla szerint fontos és természetes ez a látogatás, hiszen az RMDSZ-nek az SZDSZ-szel az elmúlt években és az elmúlt évtizedben zavartalan kapcsolata volt. Megértették egymást és megkapták az SZDSZ-tôl azt a politikai és erkölcsi támogatást, amelyre szükségük volt. Ez a látogatás beilleszkedik abba az elképzelésbe, hogy az elkövetkezô idôszakban szeretnék minél szorosabbra fûzni kapcsolataikat a magyarországi országgyûlési pártokkal.
Az RMDSZ elnöke tájékoztatta Magyar Bálintot és kollégáit a választási elôkészületekrôl, önkormányzati választási esélyeikrôl, meg az ôszi parlamenti választásokkal kapcsolatos prognózisokról. Beszéltek a készülô magyarországi státustörvényrôl, amellyel kapcsolatosan elmondta, hogy az RMDSZ azt szeretné, ha ez a törvény nem csak elvi kitételeket, hanem minél több konkrét megoldást is tartalmazna, hiszen fontos az erdélyi magyarság számára, hogy amikor Magyarországon tartózkodik például, akkor ne kezeljék idegenként.
Magyar Bálint természetesnek nevezte a látogatást, mert mint mondta, szinte mindnyájuknak van erdélyi kapcsolata: Rajk László erdélyi, és az ô édesanyja is Kolozsváron született. Ezenkívül ôk voltak, akik 1989 december 22-én, a forradalom idején, az elsô segélyszállítmánnyal átlépték Románia határát, s tették ezt három napon át háromszor.
Ami az RMDSZ választási felkészülését illeti, Magyar Bálint megállapította, hogy három szempontból is rendkívüli fontos. Mindenekelôtt azért, mert a helyhatósági választások a romániai demokratikus erôk fôpróbája az országgyûlési választások elôtt. Másodszor, fontosnak nevezte az RMDSZ megerôsödése szempontjából az önkormányzatokban, harmadszor pedig az RMDSZ sikeres szereplése fontos a szervezet stabilitása, egysége szempontjából. Kijelentette: személy szerint ô maga, illetve az SZDSZ vezetése nagyra értékeli Markó Béla, s az RMDSZ jelenlegi vezetésének felelôs politizálását, és azt a tevékenységet, amelynek során az elmúlt években bebizonyították, hogy a magyarság a romániai demokrácia elválaszthatatlan tartozéka, és és a demokratikus viszonyok stabilizáló ereje. Ma már nem hat sokkolóként a magyarok intézményes részvétele a kormányzásban. Az RMDSZ politikai-szakmai teljesítményét, nem csak a nyugati vagy az európai közvélemény ismeri el, hanem értékelik Románián belül is a józanul gondolkodó emberek.
A státustörvénnyel kapcsolatban az volt a véleménye - kicsit önkritikusan Magyarország felé -, hogy szerencsésebb lett volna, ha a kormány egy kidolgozott javaslattal áll elô, hiszen akkor világossá lehetett volna tenni, hogy mi a tényleges mozgástér és mik a megvalósítási mechanizmusai azoknak a javaslatoknak, amelyeket adott esetben tesznek, hogy ne keltsenek teljesíthetetlen illúziókat a határon túl élô magyarságban. Magyar Bálint azt tartja legfontosabbnak, hogy a magyarországi adófizetôk támogatása elsôsorban a határon túli magyarok élethelyzetét és lehetôségeit javítsa. Vagyis ne az adott területek kiürítésében segédkezzen, hanem lehetôvé tegye, hogy az erdélyiek szülôföldjükön találják meg boldogulásukat. Két nagy területet említett, amelyen ezt a magyar kormány megteheti: az egyik a gazdaság, vagyis a Kárpát-medencébe való beruházások ösztönzése Magyarországról. Ezáltal egyfelôl csökkenne a munkanélküliség, másfelôl modern gazdaságot lehetne meghonosítani. Ilyen szempontból sem a jelenlegi, sem az elôzô magyar kormány nem használta ki a lehetôségeket.
A másik feladat, mondta Magyar Bálint, megerôsíteni minden olyan intézményt, amely a nyelvhez és a magyar kultúrához kötôdik. Ezzel kapcsolatban, hangoztatta, az SZDSZ-nek konkrét programja van. Elôször is fontosnak tartja azt, hogy a magyar állam, anyagi lehetôségeihez mérten, elôsegítse a magyar nyelven oktató pedagógusok továbbképzésének szakkönyvekkel, internet- kapcsolatokkal való ellátásának a lehetôségeit. Másrészt bôvíteni kellene az ösztöndíj-lehetôségeknek a körét mindazok számára, akik magyar nyelven tanultak/tanulnak. De volna lehetôség arra is, hogy tovább növeljék a magyar kultúrához kötôdô intézmények, újságkiadás, könyvkiadás támogatását. Megemlítette, hogy mûvelôdési miniszterként négyszeresére emelte a határon túli magyar színházak támogatását, és kijelentette, hogy hasonló támogatást lehetne adni a magyar nyelvû könyvkiadásnak és ezeket a támogatásokat világos normák szerint elosztani, hogy fel se merülhessen annak a gyanúja, hogy a magyar kormány a hazai adófizetôk pénzén egyfajta klientúra- építésbe kezd és beleszól a határon túli politikai életbe.
Arról is szólt, hogy az SZDSZ mindig fontosnak érezte, hogy ne maga próbáljon diktálni a határon túli magyarság politikai szervezeteinek, hanem a legitim szervezetek vezetésének elképzeléseit tekintetbe véve, ehhez megtalálni a magyarországi segítség lehetôségeit. Véleménye szerint az az egészséges politika, amely ezt az autonómiát maximálisan tiszteletben tartja, és nem a magyarországi belpolitikai élet meghosszabbításaként próbálja az ottani tevékenységét kezelni. Ez fontos nem csak Erdélyben, de a Vajdaságban, a Felvidéken egyaránt. Hnagsúlyozta: Magyarországnak érdeke az, hogy a gyors európai uniós csatlakozás nyomán minden támogatást megadjon Romániának a csatlakozáshoz. Meggyôzôdésének adott hangot, hogy Magyarország gyors EU-csatlakozásához nem károkat és hátrányokat, hanem közép- és hosszú távon elônyöket jelent a határon túli magyarság számára, és elônyöket a környezô államok többségi polgárai számára is. Magyarország egyfajta híd lehet az EU-csatlakozás nyomán, ahol a "hídpénzt" a demokrácia értékeinek tisztelete, a kisebbségi jogok tiszteletben tartása, az európai normák teljesítése jelenti.
A marosvásárhelyi látogatás második napján, tegnap reggel kilenckor a polgármesteri hivatalban fogadta Fodor Imre polgármester, Orbán Dezsô alpolgármester és Kolozsvári Zoltán városi tanácsos az SZDSZ küldöttséget. A találkozón fôleg a beruházási lehetôségekrôl, az infrastruktúra lehetséges fejlesztésérôl, a gazdasági reform szükségességérôl esett szó.
Az erdélyi tájékozódó körúton tartózkodó SZDSZ-küldöttség tegnap délelôtt rövid különprogramként felkereste a Népújság szerkesztôségét. Érdeklôdésük a lapszerkesztés mai romániai anyagi és más természetû feltételeire irányult, de hasznos véleménycserére került sor a Népújság több szerkesztôjével a magyar- magyar kapcsolatok alakulásában fontos tájékoztatás, információcsere körülményeirôl.
Közös érdek az európai integráció
Tizenegy órakor a Bernády Házban megbeszéléseket folytattak a Nemzeti Liberális Párt (NLP) két jeles vezetôjével Horia Rusuval és Dinu Zamfirescuval. A megbeszélést követô sajtótájékoztatón mindkét részrôl hangsúlyozták, hogy liberális eszméket vallanak, hogy mindkét párt elkötelezett az európai integráció iránt.
Magyar Bálint elmondta, hogy útjuk során a demokratikus értékeket valló román demokratikus erôk képviselôivel is találkozni kívántak. Ennek a meghívásnak tett eleget Horia Rusu és Dinu Zamfirescu, az NLP két vezetôje. Hangsúlyozták, hogy mindkét párt a Liberális Internacionálé tagja, ezért is volt kézenfekvô a találkozás. A felek egyetértettek abban, hogy Magyarország európai integrációs csatlakozásának folyamata, sok tapasztalata segítséget jelenthet Romániának is a csatlakozásban és felerôsítheti a demokratikus értékeket az országban.
A két párt hasonló ideológiát, értékeket vall, például az önkormányzatiság, decentralizáció eszméje. Azt vallják, hogy a fontos dolgok helyben történnek, mert az önkormányzati jogok a demokrácia legfontosabb bizonyítékai.
Horia Rusu egyetértett Magyar Bálinttal, s azzal egészítette ki szavait, hogy Magyarország jópár lépéssel elôbbre van az erurópai integrációban, próbáltak egy-két "titkot" megtudni az SZDSZ-tôl, amit késôbb az NLP hasznosíthat a maga során, s meggyôzôdésének adott hangot, hogy a két párt közötti jó viszony javíthatja Románia és Magyarország kapcsolatát is.
Kérdésekre válaszolva hangsúlyozták, hogy nagyra értékelik az RMDSZ jelenlegi vezetésének politikáját, s reményüknek adtak hangot, hogy az idei választások során nem következik be olyan fordulat, amely visszavetné Románia integrációs esélyeit.
Egyetértettek, hogy az integráció hosszas folyamat, s az országoknak mindenekelôtt el kell dönteniük, merre kívánnak haladni: kelet vagy nyugat felé? A helyi szintek szerepe felértékelôdik az integráció során, ez az EU gyakorlata. A demokrácia nem más, mint a józan beszéd és ész, valamint az együttmûködés technikája.
Rusu szerint a román politikusok nem magyarázták meg a választóknak, mit jelent az integráció: hogy egyrészt bizonyos hatáskörök helyi szintre, mások az európai intézmények irányába tolódnak el, ugyanakkor tekintettel kell lenni a globalizációra is. Dinu Zamfirescu azt hangsúlyozta, hogy Romániának meg kellene érteniek, hogy a nagy közös Európában mindannyian kisebbségekké válunk, s a kérdés magától megoldódik. Arra a kérdésre, hogyan látják Románia jövôjét, ha a jelenlegi ellenzék kerül esetleg hatalomra, Szent-Iványi István úgy vélekedett, hogy nem hat kedvezôen, az elôjelek nem kedvezôek, mert a legnagyobb ellenzéki párt nem tette egyértelmûvé, hogy elkötelezett az európai értékek iránt, szakított a múltjával, és nem világos orientációja sem. Horia Rusu ezzel szemben nemes egyszerûséggel kijelentette: tragédia lenne Románia számára.
Az SZDSZ delegáció tegnap délután Kolozsvárra látogatott.
Mugur Isarescu román miniszterelnök hétfôn Washingtonban szorgalmazta, hogy az Egyesült Államok az eddigieknél erôteljesebben összpontosítson a Balkán gazdasági fejlesztésére.
A kormányfô a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének székházában tartott elôadásában úgy vélekedett, hogy a balkáni gazdasági újjáépítés segítené Slobodan Milosevic jugoszláv elnök rendszerének elszigetelôdését, mert élesebbé válnék a kontraszt Szerbia és a térség többi része között.
Isarescu szerint világosan ki kellene mutatni, hogy azok az országok, amelyek a demokrácia és a szabad piac elveit vallják, erôteljes újjáépítésre képesek, és növelni tudják az életszínvonalat.
A kormányfô szerint Romániában idén meghaladják az elôzetesen feltételezett 1,5 százalékos GDP-növekedést – a tavalyi 3,8 százalékos visszaesés után –, és a mutató akár 2-3 százalékosnál is jobb lehet. Középtávon 5-6 százalékos évi növekedést jósolt Romániának. Hozzátette, hogy az elsô negyedévi 2,4 milliárd dolláros export 27 százalékkal volt nagyobb, mint az elôzô esztendô azonos idôszakában. A kereskedelmi hiány 243,4 millió dollárra csökkent a tavalyi elsô negyedévi 418,8 millióról.
Isarescu szerint Romániában már megvalósult a szükséges reformok "kritikus tömege", és az ország a fenntartható és erôs gazdasági növekedés szakaszába lép. Megjegyezte, hogy 1999-hez képest máris 50 százalékkal nôtt a Romániában eszközölt amerikai beruházások értéke.
A veszélyek között említette az euró gyengülését, amitôl az infláció meghaladhatja a tervezett 27 százalékot az idén Romániában, mivel a kereskedelem 70 százaléka az EU- val zajlik. Tavaly 54,8 százalékos infláció volt Romániában. A lej az év eleje óta nem egészen 1 százalékkal gyengült az euróhoz képest, de mintegy 10 százalékkal olcsóbbodott a dollárhoz képest.
A kormányfô aláhúzta Románia azon vágyát, hogy csatlakozhasson mind az Európai Unióhoz, mind a NATO-hoz. Szerinte az atlanti szövetségnek – az Egyesült Államok vezetésével – jobban kellene értékelnie Románia hozzájárulását a térség biztonságához, valamint a haderôrefom- erôfeszítéseit is, amelyek a szövetséggel való együtt-alkalmazhatóság megteremtését célozzák. Utalt arra, hogy a koszovói sikert nem lehetett volna elérni "a demokratikus délkelet-európai országok együttmûködése" nélkül. Hangsúlyozta ezen együttmûködés árát, külön kiemelve a dunai teherszállítás lehetetlenné válását. Isarescu szorgalmazta, hogy a Nyugat válassza külön a szankciós politikát annak felismerésétôl, hogy bizonyos akadályokat át kell tudni hidalni – a szó szoros értelmében a lerombolt hidak okozta dunai akadályokra utalt.
Bizonyára díszesen nyergelt ma reggel a fôvárosi lovasszázad, elvégre kijár minden fesztivítás a dán királynônek és trónörökös fiának.
Királyi vizitáció, elegáns és elôkelô. A Hilton Szállóban lesz kis ceremónia: Henrik fôherceg díjat ad át Torockó küldöttségének, ugyanis az Europa Nostra Bizottság döntése értelmében a torockói népi építészeti együttes helyreállítását Europa Nostra Éremmel tüntették ki nemrég, a díjat most már csak át kell venniük a díszes viseletû magyaroknak.
Torockó már abból megél, hogy Torockó, micsoda pompás nép – meséli élményét, aki egyszer csak a Székelykô alatt megfordult, s bántja egy kicsit, hogy e tágabb régió egészében nem lehet a kulturális világörökség része, s éldegélne büszkén benne az ember, mint a világörökség gazdag falusija.
Persze nem égbôl potyogó mannáról vagy Mekka kövérôl ábrándozom, hiszen keresztényi szerénységem itt és most azt mondatja velem, hogy elég is nekünk egy Máriaradna vagy Csíksomlyó, de a lelki táplálék mellett, oh, uram, bizony egy kis jólét, színvonal is elkelne…
Errôl jut most eszembe az 1996-os vidéki összecsengô fogadalom, amikor is a helyhatósági választások elôtt aligha akadt polgármesterjelölt, aki ne mondott volna diadalmasan valóságos disszertációt a faluturizmusról, mint kívánkozó s reális lehetôségrôl, hogy aztán majd a faluturizmus így meg úgy, hogy aztán írják is már a falumonográfiát, hiszen kell egy kicsi ôsiség a házhoz, de csak késôbb, csak késôbb tessék érdeklôdni nálunk, videokamerával, fényképezôgéppel is lehet jönni, úgyhogy majd mi szólunk.
Miközben ver az Isten áldása egy nyárádmenti faluban, megállapíthatom: nagyjából most is ugyanaz a sztori: ha parlagon a gazdaság, ha az IAS-t megette a rozsda, a kultúrotthonról omlik a vakolat, netán ha a pallót is elvitte az árvíz, ha a diákvéce színültig feltelt, gond ne legyen, mert dobra van verve: a faluturizmus megint felbukkant a horizonton, valóságos pénzverde fénylik, s ha dôl a valuta, lesz megmaradás, lesz nemzetstratégia, és nem is jut eszembe, ennyi jó után mi is jöhet még…?
Szóval nem vitás, az illúziók Székelykövét már sok helyen összehordták, úgyhogy csak valahonnan legenda kell hozzá…
Nekem pedig annyi, s annak, aki emlékeztetni merne, azt ott mosdassa meg az Úr, ahol még egy millenneumi várótermet sem építettek a faluturizmus prófétái…
A Nagyrománia Párt marosvásárhelyi szervezete óvást nyújtott be a városi választási irodához az RMDSZ plakátjai ellen. A szélsônacionalista párt azzal indokolja lépését, hogy a városban nagyszámban megjelent plakátokon a szövetség a magyar nemzeti zászló színeit, a piros, fehér, zöld színeket használta. A választási iroda illetékes testülete a késôbbiekben fog dönteni az óvás ügyében.
Virág György, az RMDSZ Maros megyei Szervezete Kampánystábjának alelnöke kérdésünkre leszögezte: durva csúsztatásról van szó az óvásban emelt kifogások törvényes hátterét illetôen; a Nagyrománia Párt ugyanis a 70-es törvény 58. szakasza 6-ik bekezdésére hivatkozva azzal érvel, hogy tilos Románia, vagy más állam nemzeti szimbólumait használni a választási plakátokon. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy tilos bármilyen színt, vagy színkonbinációt alkalmazni, ami természetesen nevetséges, egyben része az RMDSZ ellen különbözô irányokbókl folytatott propagandának – mondta Virág György.
A választások tisztasága és a szavazatszámlálás szabályszerû lebonyolítása érdekében az RMDSZ jogi felkészítést tart a Maros megyei szavazókörzetekben RMDSZ részérôl résztvevô személyeknek, valamint az RMDSZ városi és megyei tanácsosjelöltjeinek. A felkészítôt Deák Gyula, a megyei Választási Bizottság, és Kiss István, a Maros megyei RMDSZ Kampánystáb tagja tartja. Az alábbiakban közöljük a felkészítôk helyszínét és idôpontját.
Bándon, május 23-án 20 órától, Nyárádszeredán 16 órától a helyi kultúrotthonban, míg május 24-én Radnóton 19 órakor kezdôdik a jogi felkészítô. A Maros megyei RMDSZ szakemberei további felkészítôket tartanak május 24-én, csütörtökön 17 órától Marosludason az RMDSZ-székházban, Szovátán pedig a Polgármesteri Hivatalban 19 órától, valamint május 26-án, pénteken a dicsôi kultúrházban 16 órától, és Erdôszentgyörgyön 19 órától. A szervezôk felkérik a választási bizottságokba delegált személyeket, hogy vegyenek részt a felkészítôn.
Május 24-én, szerdán a Maros megyei RMDSZ pedagógus-fórumot szervez Bernády Házban 18 órától. A rendezvényen a meghívott pedagógusok mellett részt vesz Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere, valamint Kovács Júlia városi tanácsos. Ugyanaznap, a Nyárádszentmártoni RMDSZ-szervezet választási fórumot szervez a helyi Kultúrotthonban este 8 órától. A gyûlésen részt vesz Dr. Benedek Erzsébet és Szabó Árpád megyei tanácsosok.
Május 25-én csütörtökön 18 órától kerül sor a marosvásárhelyi Szabadság úti református templomban az 5-ös, illetve 10-es RMDSZ-körzet által szervezett választási naggyûlésre. A rendezvényen jelen lesz Fodor Imre polgármester.
Az 1994. évi bécsi dokumentum alapján létrejött román-magyar bizalom- és biztonságerôsítô megállapodás keretében május 22-25 között egy magyar katonai bizottság ellenôrzést végez Románia észak-nyugati térségében található katonai egységeknél.
A magyar katonai bizottság a Nagyvárad, Szatmárnémeti, Nagybánya és Nagykároly közötti térségben végez ellenôrzést. Szemleútjukról készített jelentésüket a magyar felügyelôk megküldik azoknak az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) azon tagállamainak, amelyek aláírták a bécsi szerzôdést.
Még ebben az évben egy román katonai bizottság hasonló ellenôrzést végez Magyarországon.
Az EBESZ 54 tagállama által aláírt bécsi szerzôdés értelmében minden tagállamnak tájékoztatnia kell a többi aláíró felet a számottevô és ellenôrizhetô katonai akcióiról. A bécsi dokumentum értelmében ilyeneknek minôsülnek azok az akciók, amelyekben jelentôs csapatmozgásokról és haditechnikai erôk átcsoportosításáról van szó.
Romániát nem lehet "idôzített környezeti bombának nevezni", az ország ugyanazokkal a környezetvédelmi problémákkal küzd, mint a volt kommunista államok – mondta hétfôn Romica Tomescu környezetvédelmi miniszter azon a sajtóértekezleten, amelyen az ország tavalyi környezeti helyzetérôl készített jelentést ismertette.
A tanulmány 1999-es adatokat tartalmaz a légkör, a felszíni és talajvizek, a talaj és az erdôk állapotáról, az urbanizáció környezeti hatásairól, a hulladéktárolás- és kezelés helyzetérôl.
A környezetvédelmi miniszter felhívta a figyelmet a folyamatos szennyezôforrások, a balesetek miatti szennyezésekre. Külön kiemelte, hogy a kôolajtermékek szállítására szolgáló csôvezetékek tudatos rongálása az elmúlt két évben már olyan mértékeket öltött, hogy megelôzésük sürgôs intézkedéseket követel.
Tomescu kitért arra is, hogy egyes ipari nagyvállalatok, bár az elmúlt kilenc évben jelentôs összegeket kaptak környezetvédelmi feladatokra, nem tudták a környezetszennyezés problémáját megoldani. Példaként említette a nagybányai Romplumb vállalatot, amely közel 36 tonna ólmot bocsátott a levegôbe por formájában.
Nagyfokú a szennyezettség a Prut, a Szeret, a Ialomita, a Körösök, a Vedea, a Zsil, a Maros, az Olt és a Szamos folyók vízgyûjtô medencéjében. Fokozatosan romlik a talajvizek állapota, kiterjedt területeken a vizek szennyezettsége az emberek és az állatok egészségét veszélyeztetik.
A miniszter hangsúlyozta, hogy sok esetben a hanyagság és a gondatlanság, a technológiai elôírások és a munkafegyelem megsértése, az anyagi eszközök hiánya állt a környezetszennyezések mögött.
– Egyes olyan ipari létesítményeknél, amelyek már korábban is komoly környezeti problémákat okoztak, továbbra sem javul a helyzet. Ez olyan regionális környezeti hatásokkal jár, ami veszélyeztetheti Románia csatlakozását az Európai Unióhoz – fogalmazott Tomescu.
A környezetvédelmi miniszter szerint 70 milliárd euróra lenne szükség ahhoz, hogy Románia saját környezetvédelmi elôírásait összehangolja az EU jogszabályaival. Tomescu szerint a környezetvédelmi problémák megoldásában Romániát támogathatnák azzal is: az ország küladósságának egy részét elengedik azzal a feltétellel, hogy ezt a pénzt a környezet védelmére fordítja.
Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere testôreivel megverette és kidobatta a polgármesteri hivatalból egykori kampányfônökét és volt párttársát.
Keddi hírforrások szerint az eset a helyi közszolgáltató vállalatok igazgatóinak szokásos heti ülésén történt, amikor Liviu Medrea, a kolozsvári községgazdálkodási vállalat igazgatója és Funar között éles szóváltás történt.
Medrea az ülésen azzal vádolta Funart, hogy a polgármester meg akarja szüntetni a közszolgáltató vállalatokat, és a polgármesteri hivatal igazgatóságaivá akarja változtatni azokat, amihez nincs joga, mert a kilenc szolgáltató vállalatot a megyei prefektúra engedélye nélkül nem lehet felszámolni.
Funar szerint Medrea ôt hazugnak nevezte a szóban forgó ülésen, ezért rendelte el eltávolítását a polgármesteri hivatalból testôrei segítségével.
Medrea szerint a testôrök erôszakoskodtak vele és megverték. Emiatt az incidens után hivatali hatáskörrel való visszaélésért és erôszak alkalmazásáért beperelte a polgármestert. Funar kijelentette, hogy nem sajnálja a történteket, és fontolóra veszi Medrea leváltását a vállalatigazgatóságról.
Amikor még mindketten a Román Nemzeti Egységpárt tagjai voltak, Medrea kétszer is választási kampányfônöke volt Funarnak. Akkor támadt konfliktus közöttük, amikor Medrea nem akarta követni a Román Nemzeti Egységpártból kizárt Funart a Nagy- Románia Pártba (PRM). Viszonyuk nyíltan ellenségessé vált, amikor a polgármester volt kampányfônöke belépett az Ion Iliescu volt államfô vezette Szociális Demokrácia Romániai Pártjába.
Nyitás elôtt a marosszentgyörgyi sósfürdô
Néhány nappal korábban írta alá a Marosszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal a helybeli Cornalina Rubin Comimpex Kft.-vel a 49 évre szóló haszonbérbeadási szerzôdést. Ez évi közel 130.000 dolláros jövedelmet jelent a helyi tanácsnak. Mit nyernek azonban a fürdô és a szálloda szolgáltatásait igénybe vevôk, milyen korszerûsítéseket és javításokat eszközölt az új tulajdonos? – ennek néztünk utána a helyszínen.
Jában folynak az Apollo Szálloda külsô és belsô munkálatai, a hátsó udvaron az 1921-ben épült meleg vizes fedett fürdô falainak újraépítéséhez és újracserepezéséhez szükséges anyagok.
– Annak ellenére, hogy a tavaly írtuk alá a szerzôdést, az utólagos problémák miatt nem történt meg a fürdô tulajdonba vétele – nyilatkozta lapunknak Deac Mariana, a cég adminisztrátora. A szerzôdés megkötése után derült ki, a több mint 13 hektáros földterület nincs telekelve, valamint az Apollo Szálloda garzontömbházként szerepel a nyilvántartásokban. A fedett fürdô rendkívül rossz, elhanyagolt állapota miatt a Közegészségügyi Felügyelôség nem újította fel a mûködési engedélyt. Ugyanakkor a 12.725 dolláros elôleg kifizetéseig nem vehették tulajdonba a fürdôt. Végrehajtási garanciára (garantie executionala) is szükség volt, s a megfelelô tôkével rendelkezô és befektetni hajlandó személy megtalálása is idôbe telt. Végül sikerült kezest találniuk, a német állampolgárságú Poesina Ernest- Edmund a részvények 60 százalékát vásárolta meg.
A marosvásárhelyi Evrik Rt. végzi a korszerûsítési munkálatokat. A megítélések szerint az 50.000 dolláros beruházás során két büfét építenek a strand bejáratánál. Lebontották a régi, elavult öltözôfülkéket, helyükbe emeletes kabinokat húznak. Már megérkeztek az új zuhanyozórózsák és vízcsapok, amelyeket a szabadtéri és fedett fürdôben szerelnek fel. Mellékhelyiséget létesítenek, hat – férfi és nôi – zuhanyozóval és illemhelyekkel. A szabadtéri medencét padokkal veszik körbe, a napozótérre kétszáz mûanyag nyugágyat, valamint asztalokat és székeket állítanak. A legigényesebb elvárásoknak megfelelô fürdôt varázsolunk, a régi, helyébe – ígérte az adiminisztrátor. Mivel a férfi nudistastrandot naponta csak öt-hatan látogatták, felszámolják, s helyébe a sokkal népszerûbb nôk strand felületét növelik, amelyek az egyszerû betonlapokból készült kerítését belülrôl falicsempével vonják be.
Anélkül, hogy az idény alatt megszakítanák a strand tevékenységét, tovább folynak a munkálatok a fedett fürdô rendbetételére. A közel nyolcvanéves épületen az utóbbi tíz évben mindössze foltozásokat végeztek. A só maró hatásától, a falak málladoznak, s az épületet az összeomlás veszélyezteti. 45 millió lej értékben vásároltak téglát az újraépítéshez, de kicserélik az ablakokat. 25 új ülôkádat szereztek be, s úgy szerelik fel, hogy a házastársak egyazon helyiségben vehetnek meleg vizes fürdôt. Kicserélik a zuhanyozókat és az iszappakolásos kezeléshez használt ágyakat is, egyszer használatos ágynemût szereznek be.
A strandidény lejárta utánra tervezik a szabadtéri medencék egységesítését, kiszélesítését, s az épülôfélben levô új szálloda földszintjére tervezett kezelôbázis létrehozását. Augusztusban saját hôközponttal szerelik fel a fürdôtelepet, s így télen is fogadhatnak vendégeket.
Az Apollo Szálló felújítását is elkezdték. Az idei nyitásig korszerûsítik a fogadóirodát, s az egész hall arculata megváltozik. A bôvítés, korszerûsítés új munkaerô alkalmazását vonja maga után. Elsôsorban szentgyörgyieket és környékbelieket alkalmaznak, s kötelezô a román és magyar nyelv tudása. A szállodai recepción dolgozótól idegennyelv-ismeretet is igényelnek.
Hat tenisz-, két kézilabda-, két kosárlabda- és egy futballpályával, valamint egy olimpiai méretû teketeremmel bôvül a telep az idén. A tervek szerint június elsején, de legkésôbb 5- én nyitja meg kapuit a fürdô. Ígéretek szerint, a komoly tôkebefektetést igénylô korszerûsítési munkálatok ellenére nem növekedik számottevôen a belépti díj.
Ízlelgetem a fontosabb pártok vezetôinek "egységesen elítélô" nyilatkozatait a táblamázolásról (Nú., 5. 11.). Lassan jövök rá, hogy a tényközlô tudósításban a nyilatkozók tk. önmagukat és pártjukat leplezik le. Fô helyen – ahogy illik – a prefektus összesen hat és fél sora érdemel odafigyelést. "Ha én leszek a polgármester, biztos nem történik meg ilyesmi!"– mondja határozottan.
Hm! A kormány elsô embere a megyében prefektusként nem tudja, polgármesterként meg tudná akadályozni az "ilyesmit". Ezek szerint nem ô áll a rend- és biztonságfenntartó szervek fölött, hanem a polgármester. Itt egy kicsi hézag van, mert a tévé képernyôjén láthattuk, amikor dühösen kijelentette – és éppen Dózsa György községben –, hogy nem küld katonákat az árvízvédelemhez oda, ahol a helyi szervek hanyagsága miatt következett be a katasztrófa.
Messzemenô humánum! Ami pedig a "kommunista nosztalgiázókat".. illeti, ôk manapság mindig kéznél vannak, hogy a nyakukba lehessen akasztani mindent, amit más senki nem vállal. Aki pedig a román mellôl kimázolja a magyart, az nem kommunista nosztalgiázó, hanem fajgyûlölô, sovén. Határozottan jelenti ki: "ha valamit megvalósítunk, meg is kell tudnunk ôrizni". Hát akkor segítsen! Választási tôkét kovácsolni magunknak a konkurencia lejáratásával nem éppen fair dolog. Ô nem a városért (megyéért ül ott, ahol ül? Ugyanúgy, mint a polgármester. Egyébként a hogyanra választ ô sem ad.
A többi nyilatkozó, pártállásától és IQ- jától függôen, szinte ugyanazt mondja. Hangsúlyozottan, egyéni kezdeményezésnek, partizánakciónak minôsítik a festegetést, lényegtelennek látszó különbségekkel. Ha azok lennének a mázolók, akik "kikoptak valamelyik pártból, s így akarnak a figyelem középpontjába kerülni", akkor miért nem fedik fel magukat? Hogy lehet ismeretlenül a figyelem középpontjába kerülni és abból bármiféle tôkét kovácsolni? Másik: "Véleményem szerint azok tették, akik eddig is táblafestéssel foglalkoztak". Egyetértek! Senki sem adja fel szívesen a hivatásszerûen ûzött, és már tökélyre vitt mesterségét. Az átképzés – különösen elôrehaladottabb korban – már nehézségekkel jár. Egy csokorban négy, egybecsengô véleménytöredék: "Most nem táblamázolásra van szükség…", vagy: "Nem ennek van most az ideje", vagy: "nem egyeseknek kell igazságot szolgáltatniuk", vagy: "ebben a pillanatban nem volt aktuális". Nekem úgy tûnik, hogy minden világos: táblát mázolni, igazságot szolgáltatni kell, csak éppen most nem aktuális. Mosolyogjunk együtt a struccpolitikusokon, akik "Én nem láttam a lemázolt táblát", "Csak az újságban láttam a fotót" megjegyzésekkel dugják homokba fejüket. Isten ôrizz, hogy rangsoroljam a nyilatkozatokat, de megvallom, az én Oscaromat a kéttáblás javaslat vitte el, bizonyára mert ez az "európai standardoknak is megfelel". Ezek mindég kéznél vannak, ha takarózni kell valamivel. A baj az, hogy a kisördög is felébredt bennem és rögtön megjelent lelki szemeim elôtt egy olyan város bejárata, melyben öt nemzetiség él 20-20%-os részarányban. Nem is mondom tovább, hagyom képzelegni az olvasót. Csak annyit csupán, hogy meggyûlne a baja a mázolóknak négy tábla elrondításával. Vagy ôket csak az egyik izgatná? A "nekünk semmi közünk a dologhoz" mentegetôzés 7-8 éves lurkó korunkat idézi, amikor ablakot törtünk és reflexszerûen úgy igyekeztünk tisztára mosni magunkat, hogy: nem én voltam, tanító bácsi.
Konklúzió: egyetlen párt sem áll a mázolók háta mögött, mint ahogy a Görgény-völgyieké mögött sem állt.
Nem tudom, meddig lehet/kell folytatni ezt az egymást ámító politikát, amikor mindnyájunk számára világos az ábra. Mindkét oldalon vannak "partizánkodók". Nyilván, ôk magukat nem, csak a másik felet nevezik így. Hogy melyik oldalon vannak többen – vagy viszonylag többen –, áll-e valamilyen párt mögöttük vagy nem, azon megint el lehetne vitatkozgatni egy szekérderéknyi ideig, a helyzet mit sem változna. Mindenki a saját partizánkodóit maga tudná legkönnyebben kordában tartani. Ekkor lenne elôrelépés, nem pedig egymás bosszantásával, provokálásával. Mert nevezhetjük partizánakciónak a zászlóégetô, szaggató fiatalokat is, akiknek egyike ítélkezett is önmaga fölött és volt bátorsága azt végre is hajtani. Még törvényes ítélethozóink sem büntették volna ilyen súlyosan. Nálunk a bajok egyik forrása, hogy Justitia idônként kikandikál bekötött szeme alól, amikor a bûnt és bûnhôdést mérlegének tányérjára helyezi.
Végül is a románnal együtt kérdem második anyanyelvemen: de ce ne ascundem dupa degete? Felelek is rá az elsôn: csak! Világos? Mint a vakablak!
A marosvásárhelyi tejfeldolgozó üzem alkalmazottai, akik négy hónapos ideiglenes munkaszünet után május elsején tértek vissza dolgozni, panaszlevélben hívják fel a figyelmet a vállalatnál folyó több rendellenességre. Elégedetlenségük – mint írják – abból fakad, hogy a régi munkások, akik húsz évnél is több itt letöltött munkaidôvel maguk mögött, állandó fenyegetettségben érzik magukat, mert a vezetôség néhány tagja , ahelyett, hogy a cég termékeit forgalmazná, elôsegítve ezáltal ennek jó mûködését, a konkurens gyártók termékeit forgalmazzák - méghozzá munkaidôben. Mint írják, a tejfeldolgozó gyártól szeretnének nyugdíjba menni, ám rövidesen a munkanélküli-segéllyel kell beérniük. A levélben felvetett kérdésekkel Nagy Ernô vezérigazgatót kerestük fel.
– Mi a vezérigazgató véleménye a munkahelyek bizonytalanságáról?
– A munkahelyet ma senki sem garantálja. A vállalat mostani vezetôségének az irányelve, hogy a vállalat jól menjen. Éspedig: növeljük a termelékenységet és csökkentsük a termelési költségeket. A kiadások csökkentésének több módozata van. Egyik lenne a személyzet számának a csökkentése lenne. Mi 1998 elején megvalósítottunk egy átszervezési tervet, mely több száz alkalmazott leépítésével járt. A megmaradt létszámot azonban igyekszünk megtartani. Jelenleg arra törekszünk, hogy a magas létszám miatt ne kelljen átszerveznünk a vállalatot, s a 25-30 százalékos létszámfölöslegtôl megválnunk. A téli idényben hangsúlyozottabb a létszámfölösleg. Ekkor körülbelül 150 embernek nem tudtunk munkát biztosítani, ôk idén munkanélküli-segélyben részesültek. Télen a termelés minimális volt, csak a marosvásárhelyi egység üzemelt, amely friss termékeket állított elô. A vállalathoz tartozó marosludasi gyár télen nem gyártott tejport és vajat, a szászrégeni pedig fagylaltot. Ennek ellenére, mindent megtettünk, hogy ne tegyük ki az alkalmazottakat. De az sem titok senki elôtt, hogy a dolgozók száma háromszor akkora, mint a magánszektorban.
Az alkalmazottaknak azt is meg kell érteniük, hogy nem az a fontos, hogy hány évet dolgoztak a vállalatnál, hanem az, hogy mit és hogyan. Mint minden szektorban, a pótolhatatlanok, a jó szakemberek maradnak, a többitôl, ha muszáj, megválunk. Arra nincs garancia, hogy ugyanazt a munkahelyet nyugdíjas korig megtarthatjuk. Én sem, más sem!
– A dolgozók tudomására jutott, hogy a volt kereskedelmi igazgató a kolozsvári Napolact, míg a fagylaltgyártó részleg eladási fônöke a temesvári Arctica fagylaltgyár termékeit forgalmazza. Mi a véleménye, hogy éppen azok, akik az eladást optimálisan kellene lebonyolítsák, a konkurens cégek malmára hajtják a vizet?
– Vádaskodások. A volt kereskedelmi igazgató egy éve fizetésnélküli szabadságon van. Nem kerül pénzbe a vállalatnak. Tudomásunk van arról, hogy a felesége cége, a Napolact termékeit forgalmazza. Azt, hogy ô forgalmazza, be kellene bizonyítani, ami végeérhetetlen pereskedést eredményezne. A Napolact a szóban forgó személlyel vagy nélküle, eladja a termékeket. Úgy, ahogy a Sanlacta, a Danone is eladja. Ôk is betörtek a piacra, kit vonnak felelôsségre érte? A temesvári Arctica partnerünk. Fagylaltot ôk is gyártanak, de tôlünk is vásárolnak. A láncból kiiktattuk az eladási osztály vezetôjét. A piacot megtartottuk.
– A vállalat miért nem vált meg attól a kereskedelmi igazgatótól, akivel kapcsoatban felmerülhet az illojalitás gyanúja?
– Ezt be is kell bizonyítani. A munkaszerzôdést nem bonthattuk fel, mert nincs benne erre vonatkozó kitétel. Ha a gyárat privatizálják, s történetesen éppen a Napolact veszi meg, lehe, éppen ô lesz az igazgató! Itt érdekek vannak, amirôl nem szólnék. Ami viszont a konkurenciát illeti, mi tisztességes konkurenciát folytatunk, a piacot minôségi és alacsonyabb áron eladott termékekkel szeretnénk egyensúlyban tartani. Mert ma nem a termelés, hanem a piac megtartása a gond. Egy piacrész megszerzése sem örökkévaló: a piac és az igények változnak.
– Hogyan áll jelenleg a vállalat "szénája", mire számíthatnak a dolgozók?
– Az Állami Vagyonalap 51 százalékkal fôrészvényes. A csíkfalvi, a segesvári és a szovátai részleget megvásárolta a Hochland és egy hazai cég. Amíg a Hochland fejlesztett, addig mi az adósságainkat törlesztettük. Ennek ellenére két év alatt sikerült bebizonyítanunk, hogy életképesek vagyunk. Rendszeresen fizetjük a tejtermelôket, törlesztettük a bankkölcsönöket, adósságunk csak az államkasszába van. Az Állami Vagyonalaptól átkerültünk a Pénzügyminisztériumhoz és elôreláthatóan két hónapon belül, bekövetkezik a vállalat privatizációja.
– Errôl egyelôre nem szeretnék nyilatkozni. De aki megvásárolja, az tôkeerôs nagy cég lesz. A nagy cégeké a jövô. A privatizációra most a legkedvezôbbek a feltételek. Személyes ambícióm, mivel én is rég dolgozom itt, hogy a gyár jó kezekbe kerüljön, s a jó szakembereknek biztos munkahelyük legyen.
Mi lesz a marosvásárhelyi tejfeldolgozó vállalat, az itt dolgozók sorsa, eldôl az eddig megszokott kereteket, tempót, munkamenetet és mentalitást átszabó, hamarosan bekövetkezô privatizáció után. Errôl elsô kézbôl értesülünk majd – biztosított Nagy Ernô vezérigazgató.
A közelmúltban bízták meg Doru Opriscant, az Állami Vagyonalap volt elnökét az Azomures vegyipari kombinát vezetésével. Számára a feladat nem jelent nehézséget, és meglepetést sem okozott, hiszen korábban a kombinát alkalmazottja, majd az ÁVÁnál töltött idô alatt a vezetôtanács tagja volt. Doru Opriscan a Népújság kérdéseire válaszolva a vállalat személyzeti és beruházási politikáját ismertette:
– 1998 augusztusában, a privatizálás pillanatában a gyár alig mûködött, és ugyanaz év szeptemberében, tekintettel a világpiaci helyzetre, félgôzzel indítottuk el. A kapacitás teljes kihasználásával még várunk. Reméljük, hamarosan sor kerül rá, de mindenképpen a külföldi piac alakulásától függ. Figyelembe véve, hogy 1998-ban a vállalatnak 3800 alkalmazottja volt és jelenleg 3500 van, látható, hogy még az 50%- os kapacitáson való mûködés közben sem bocsátottuk el szakembereinket, bár ez kézenfekvô megoldás volna.
Azt mondhatom, hogy még ha el is húzódik a teljes gôzzel való gyártás elkezdése, nem áll szándékunkban elbocsátani az alkalmazottakat és ennek két, egymástól független oka van. A gyár, amely most akár 2000 alkalmazottal is jól tudna mûködni, Maros megye legnagyobbjai közé tartozik, ám a "feleslegesen" itt tartott mintegy 1500 ember esetleges elbocsátása nem csak ôket érintené, hanem családjaikat és akkor már a kérdés társadalmi problémává alakul. Másodsorban annak ellenére, hogy nagy megtakarítás lenne, ha most ideiglenesen elbocsátanánk majd egy év múlva újra alkalmaznánk ôket, nem tesszük ezt, hiszen ha egyszer kiengedjük a kezünkbôl szakembereinket, nehezen tudjuk visszahozni, ha pedig elveszítjük ôket, még nehezebb a veszteséget pótolni. Még a hasonló munkakörbôl érkezô szakemberek számára is évek kérdése, míg teljes mértékben elsajátítják a szükséges tudnivalókat.
– A vegyipari kombinát alkalmazottainak átlagéletkora közismerten magas. Nem csökken természetes módon, azaz nyugdíjbavonulással a személyzet?
– Sajnos ez igaz, a szakembereink nagy része már közel áll a nyugdíjhoz. Ez nagy tapasztalatot és rendkívüli értéket jelent, de az a hátránya, hogy amikor nyugdíjba vonulnak, akkor nem marad szakemberünk. Az Azomures jó mûködése érdekében, függetlenül attól, hogy már most teljes kapacitással kezdünk mûködni, vagy ez a pillanat még várat magára, lassanként el kell kezdjük az új szakemberek kiképzését. Számítanunk kell rá, hogy 3-5 évbe telik míg egy szakember megismeri az összes termelési ciklust, annak minden problémáját, és vezetô pozícióba kerülhet.
– A közelmúltban 25%-kal emelték az alkalmazottak fizetését. Ez látszólag sok, de mi a helyzet a reálbérek alakulásával?
– Vissza kell térnem az elôbb mondottakhoz. Olyan körülmények közt, amikor 3500 alkalmazottat foglalkoztatunk 2000 helyett és csak félgôzzel termelünk, nehéz emelni a fizetéseket. Ha minden részleg termelne, gond nélkül lehetne jobb béreket biztosítani, de egyelôre csak az inflációhoz igyekszünk igazodni. Tavaly negyedévenként 5%-kal emeltük a fizetéseket, december elsejétôl pedig a szakszervezetekkel való egyeztetés után bevezettük az élelmiszerjegyeket, ami reálértékben mintegy 10 százalékos jövedelemnövekedést jelent. Továbbá március elejétôl 29%-kal növekedtek a bruttó fizetések, 25%-os nettó béremelkedés következményeként. Ez így, együtt megközelíti a tavalyi évi inflációt. Szeptemberben még 11%-kal szándékszunk növelni a béreket, és bár sok kinnlevôségünket késve kapjuk meg, erôfeszítéseket kell tennünk az alkalmazottakért.
A tavalyi évet 117 milliárd lejes profittal zártuk, ám ha nagyobbak lettek volna a fizetések, akkor a profit nagy része a személyzeti költségek fedezésére fordítódott volna, miközben mi egy merész beruházási programot szeretnénk 2004-ben véglegesíteni. Az ehhez szükséges tôke egy részét a fôrészvényes Transworld Fertilizer Holding Kft. adja majd, de egy részét a profitból fogjuk fedezni. Ez az oka annak is, hogy 1999-re sem osztjuk ki a nyereséget. Amúgy is a készpénzhiány miatt csak most fejezzük be az 1996-os, elmaradt osztalékok kifizetését. Év végéig pedig reméljük, hogy az 1997-es osztalékot is kiosztjuk. A közgyûlés határozata értelmében 1998-ra és 1999-re nem osztjuk ki a nyereséget, hanem visszaforgatjuk, beruházzuk. Jövôre pedig az idei, remélt és elvárt nyereség egy részét, úgy gondolom, újra kioszthatjuk.
– Hogyan állnak a beruházások terén?
– Hamarosan, várhatóan május végére befejezünk egy raktárat, amelyben két termékünket az ammóniumnitrátot és kálciumnitrátot tudjuk tárolni, mivel ezek elôállítása közvetlen kapcsolatban van a komplex mûtrágya-gyártással és ha nem tudjuk azokat eladni akkor, emiatt ne kelljen a termelést leállítani. A késôbbiekben fejleszteni fogjuk a szemcsézô rendszerünket, hogy nagyobb, egységesebb és ellenállóbb szemcséket készítsünk, amelynek következtében a levegôbe jóval kevesebb por kerül majd. Ez a por ezidáig az esôvel a Marosba került, növelve annak ammóniumion-koncentrátumát. A többi, tervbe vett beruházás sorrendje még a Romgaz privatizálástól és egyebektôl függ. Ugyanakkor igyekeznünk kell a környezetvédelmi elôírások betartására és összegeket kell fordítanunk az e téren való beruházásokra is.
Összefoglalva sok mindent szeretnénk csinálni, ötleteink is vannak, szerzôdéseket is kötöttünk, kedvezô ajánlatokat is kaptunk, pénzünk is van, igaz, jobbára papíron.
Mivel a korábban Ploiesti-en és Iasi-ban mûködô hat hónapos tanfolyamok megszûntek, a '90- es évek eleje óta Romániában nincs bôrdíszmûves szakképzés. Marosvásárhelyen, ahol nem csak évtizedes hagyománya van a bôrdíszmûvességnek, de igény is van ilyen szakemberekre, ma már alig öten mondhatják el magukról, hogy ismerik a szakma minden csínját- bínját, de tekintettel korukra, már idôszerû volna utánpótlást biztosítani. Természetesen nem szakemberekbôl bôség van, ám ezek nagy része rossz minôségû termékeket állít elô, nagy nyersanyag-pazarlással, ami legjobb esetben is (különösen a festékanyagok miatt) környezetszennyezô hulladékként kerül a szeméttárolókba.
Némileg magyarázatot ad a képzés megszûnésére, hogy állami támogatás hiányában senki sem tudja vállalni, hogy elôteremti a szükséges mûszaki feltételeket.
Egy, reményünk szerint sikeres próbálkozásról Vékony József Zsolt számol be, aki évek óta e szakma megszállottja. Miután nem kis áldozattal létrehozta a Krokodil Kft.-t, amely bôrdíszmûvességgel és bôrkonfekció-elôállítással foglalkozik, szomorúan tapasztalta, hogy nincs, akivel dolgoznia. Ekkor kereste meg a megyei Munkaerô Elhelyezési és Átképzési Központot ajánlatával, utaljanak ki az átképzésre szánt összegekbôl a bôrgyárból elbocsátott alkalmazottak számára egy tanfolyamra valót. Ez azért is volna elônyös, mert a kesztyûvarrás után viszonylag könnyû a bôrdíszmûvességet elsajátítani. A tanfolyam elindításához azonban szükség van – az elôírások szerint – egy mesteri vizsgával rendelkezô oktatóra. Sajnos, jelenleg Marosvásárhelyen nincs, sôt, Romániában is kevés bôrdíszmûves mesteri diplomával rendelkezô egyén van, így az ügyet már itt el lehetett volna, csírájában fojtani.
Vékony József Zsoltot azonban nem olyan fából faragták, hogy az elsô akadálynál feladja, tanulmányokat kezdett Magyarországon, amelynek eredményeképpen várhatóan júniusban meglesz a mesteri fokozata. Végül utánajárása gyümölcseként a hivatal is engedett és megadta a hozzájárulást a tanfolyam elkezdésére. A folyamatban levô hat hónapos tanfolyam 470 óra oktatást foglal magába, heti háromszor nyolc gyakorlati és kétszer nyolc elméleti órában. Sajnálatos módon csak utólag derült ki, hogy tévedés volt a hivatal által jelölt diákokat elfogadni, ugyanis nem egy közülük csak azért jelentkezett a tanfolyamra, mert egyébként megvonták volna tôle a munkanélküli-segélyt. A halogatás és a késôi engedélyeztetés miatt azonban nem volt már idô a megfelelô embereket összeszedni.
A tanfolyamon jelenleg tizenkét, 19 és 34 év közötti fiatal munkanélküli vesz részt, ám közülük várhatóan csak fele teheti le sikeresen a tanfolyamzáró vizsgát és kezdhet el dolgozni a Krokodil Kft.-ben.
Vékony József Zsolt abban reménykedik, hogy miután meglesz a mesteri fokozata, fizetni fogják eddig önkéntesen végzett oktatói munkáját, ugyanakkor másképpen sikerül a következô tanfolyamot megszerveznie. Azt szeretné ugyanis elérni, hogy a jelentkezôk 2-3 hónapig nem túl sok pénzért dolgozzanak, hogy el tudják dönteni, valóban érdekli-e ôket ez a szakma, és csak ezután jelentkezhetnének a nem ingyenes tanfolyamra.
Hogy lesznek-e jelentkezôk ilyen feltételek mellett? A szervezôk remélik, hogy igen, de ez még a jövô titka. Mindenesetre addig minden lehetséges alkalmat megragadnak, hogy népszerûsítsék a szakmát: be fognak mutatkozni a Vásárhelyi Napokon és részt vesznek munkaerô-vásárokon. állásbörzéken is.
Az utóbbi idôben jelentôsen egyszerûsödött a cégbejegyzési procedúra. A vállalkozónak kereskedelmi társaságok létrehozása esetében, az ügyintézés során a cégalapítást hitelesítô közjegyzôt leszámítva, csak a Területi Céglajstromozási Hivatallal kell kapcsolatba lépnie. Igaz, rendkívüli esetekben, a cég tevékenységétôl függôen, engedélyek beszerzésére is szükség van.
Új kritériumok alapján ütemezik át az adósságokat
Traian Decebal Remes pénzügyminiszter Piatra Neamtban úgy nyilatkozott: a gazdasági szereplôk tartozásainak átütemezésében júniustól új kritériumokat fognak követni, a korábban nyújtott kedvezményekrôl máris lemondtak. Júniustól eszerint a gazdasági szereplôk netto forgalma és az adósságok értéke alapján ütemezik át a tartozásokat. A gazdasági szereplôk kötelesek továbbra elhozni a cégjegyzéktôl ama cégek listáját is, melyeknél még részvényesek, valamint ezek pénzügyi kivonatát. A pénzügyminiszter megítélése szerint a társaságok egyes részvényesei voltaképpen több cégh tulajdonosai és szándékosan fizetésképtelenné tehetik a társaságot, csakhogy a tartozások átütemezését kérhessék, míg a többi céget életképessé fejlesztik, és ezek révén felvásárolhatják az állam aktíváit. E gazdasági szereplôk, tehát voltaképpen az állam pénzén vásárolhatnak az államtól, ugyanis eme összegeket a pénzügyi tárcához kellett volna befizetniük – véli Remes.
60 millió dolláros finanszírozás
Véget értek a Világbank és az egészségügyi minisztérium közötti tárgyalások egy újabb, 60 millió dollár értékû kölcsön kliutálásáról. Serban Bubenek, a szaktárca fejlesztési fôosztályának igazgatója elmondta: a kölcsön két, maximum három évre szól és olyan priorítások megoldását célozza, mint a baleseti és az intenzív terápiai szolgáltatások tökéletesítése, spaciális mentôkocsik beszerzése, átfogó mentôszolgálati program életbe léptetése, 216 olyan beteggondozó rehabilitálása, melyekben nincs orvos. A hitelt végezetül a közegészséget veszélyeztetô betegségek visszaszorítására is fordítják (AIDS, TBC, nemi betegségek).
2.000 alkalmazottat menesztenek az egészségügybôl
Az egészségügyi minisztérium 2.014 alkalmazottat fog meneszteni a közegészségügyi igazgatóságokhoz hasonló alárendelt intézetekbôl, melyek össz-szebélyzete jelen pillanatban 11.472 fôt számlál – nyilatkozta a Rompresnek Hajdú Gábor tárcavezetô. A leépítés elsôsorban a nyugdíjasokat, a nyugdalmazás határán álló, valamint a tiszteket halmozó személyeket fogja érinteni – pontosítobb a miniszter. A 11.472 alkalmazottból 131 nyugdíjas. A leépített költségvetési meggondolásokból eszközlik, illetve, hogy a tárca ne lepje túl a büdzsétôl nyújtott kereteket.
AIDS-ellenes szérum – másfél év múlva?
A neves amerikai AIDS-kutató, Robert Gallo intézetében folyamatban van a gyilkos HIV-vírus elleni szérum kifejlesztése. A szert a tervek szerint 18 hónap múlva Ugandában próbálnának ki embereken. Ezzel ugyan még nem oldották meg a szerzett immunhiányos betegség leküzdésének problémáját, de nagyon jelentôs lépést tesznek a lehetôség megteremtése felé – hangsúlyozta Baltimore-i sajtóértekezletén Gallo, a marylandi állami egyetem humánvirológiai intézetének vezetôje. A szájon át a szervezetbe juttatható szérum adagja nem egészen egy dollárba kerül majd. Ezáltal különösen a szegény országokon segíthet, amelyeket igen nagy mértékben sújt az immunrendszert megtámadó HIV-vírus. Afrikát sújtja legnagyobb mértékben az AIDS. A HIV-vírussal fertôzött 33,6 millió afrikainak csaknem 70 százaléka a Szaharától délre fekvô országokban él. Közülük sokan nem is tudják, hogy szeropozitívak – jegyzi meg az AP jelentésében.
110 éves a legidôsebb élô férfi
A Guinness Rekordok Könyve bejelentette: egy amerikai szanatóriumban rábukkantak a ma élô legöregebb férfira, a 110 éves Benjamin Harrison Holcomb-ra, aki egy évvel és 11 hónappal idôsebb a korábbi csúcstartónál, a brit Harry Halfordnál. Holcomb 1889. július 3-án látta meg a napvilágot az Egyesült Államokbeli Robinsonban, Kansas államban, és jelenleg az oklahomai Carnegie szanatóriumban él, ahol három gyermeke viseli gondját, a 85 éves Lucille, a 84 éves Leona és a 80 éves John. Holcomb azonban csak a férfiaknál viszi el a pálmát korával, a legidôsebb élô ember egy nô, az angliai Staffordshire- ben élô 114 éves Eva Morris. A valaha feljegyzett legöregebb ember szintén egy hölgy volt, a francia Jeanne Louise Calment, aki pontosan 122 évet és 164 napot élt, 1997 augusztusában halt meg
210 ezer szerb, roma, montenegrói menekült el
Koszovóból tavaly június óta több mint 210 ezer nem albán nemzetiségû személy menekült el Szerbiába és Montenegróba – olvasható az ENSZ Menekültügyi Fôbiztosságának (UNHCR) hétfôn közzétett közleményében. Az AFP jelentése szerint ez volt az elsô alkalom, hogy egy nemzetközi szervezet ilyen jellegû felmérést készített a nem albán nemzetiségû koszovói lakosság körében. Dennis McNamara, az UNHCR balkáni megbízottja hangsúlyozta: mivel a szervezet nem rendelkezik adatokkal minden egyes menekültrôl, elképzelhetô, hogy 10-15 százalékkal több emberrôl van szó, mint amennyi a jelentésben szerepel. Szerbiában mintegy 180 ezer, többségében szerb állampolgár keresett menedéket, további 30 ezren Montenegróba menekültek. A NATO Jugoszlávia elleni légi csapásainak megindulásakor a szerbeken kívül romák, goránok (muzulmán szlávok) és montenegróiak hagyták el koszovói otthonukat. A legtöbben Pristina, Pec és Prizren környékérôl menekültek a szomszédos Szerbiába és Montenegróba.
Érezhetôen erôsödött az euró árfolyama az európai pénzpiacokon: 0,90 dollár fölé kúszott hétfôn a múlt heti 0,88 dollárról. A fejlemény elsôsorban az euró árfolyamát vigyázó Európai Központi Bank(EKB) e héten várható kamatemelésével függ össze. Ugyanakkor nem lehet mellékes árfolyamának alakulása szempontjából Ernst Welteke Bundesbank elnök és EKB igazgatósági tag hétfôi közlése. Egybehangzó számításokra hivatkozva a tekintélyes bankár azt mondta, hogy jelenleg az euró 20-30 százalékkal alulértékelt az amerikai pénzhez képest. Welteke egyidejûleg bírálta a pénzpiacok magatartását, hogy nem részesítik kegyeikben az eurót, nem veszik észre, hogy az euró övezet konjunkturális – és költségvetési – helyzete folyamatosan javul.
HM: ellenôrzô csoportok Magyarországon és Romániában
Értékelô látogatásra hétfôn Magyarországra érkezett egy szlovák ellenôrzô csoport, hogy Debrecenben megismerkedjen a Bocskai István Gépesített Lövészdandár tevékenységével – tájékoztatta a Honvédelmi Minisztérium sajtófôosztálya az MTI-t. A közlemény szerint a három szakember az 1994-es bizalom- és biztonság-erôsítésekkel foglalkozó tárgyalások bécsi dokumentuma alapján megkötött kétoldalú magyar-szlovák megállapodás értelmében érkezett Magyarországra. Ugyancsak a bécsi dokumentumot kiegészítô egyik megállapodás alapján hétfôn Romániába utazott egy négy fôs magyar ellenôrzô csoport, hogy kétnapos területellenôrzést hajtson végre Nagyvárad, Szatmár és Nagybánya körzetében. A magyar csoport megfigyeli a román csapatok helyzetét, illetve tájékoztatót hallgat meg az ezen a területen szolgáló alakulatok életérôl.
A Bolyai Öreg Diákok Baráti Körének vezetôségi tantcsa meghsvja a tanácsadói testületét, bôvített választmányát és tagságát, hogy vegyen résztg a május 25- én, csütörtökön délután 6 órától tartandó munkaértekezleten. Napirenden a ballagás elôkészítése, tanévzárás és egyebek. A munkaértekezlet helyszíne a Bolyai Farkas Líceum amfiteátruma.
Június elsején rajtol a Rhododendron környezetvédelmi szervezet és az Aquaserv közös környezetvédelmi kampány akciója a "Tiszta vizet Marosvásárhelynek!" A civil szervezet a vízszolgáltató céggel együtt gyakorlati megoldásokat javasol majd a szászrégeni szennyvíztisztító állomás, a gernyeszegi sertéshízlalda vízszennyezô hatásának a csökkentésére, ugyanakkor azt szeretnék elérni, hogy felszámolják a folyó menti kavicskitermelô egységeket. A kampány ideje alatt a Maros Marosvásárhely feletti szakaszán rendszeres vízméréseket végeznek majd, amelyeket az Aquaserv laboratóriumában elemeznek. Az eredményeket nyilvánosságra hozzák.
Nyit a strand, ha szép idô lesz
Ha az idôjárás megengedi, május 27-én, szombaton megnyílik Marosvásárhely egyetlen strandja, a Május 1. Nyitvatartási program: naponta 10 - 18 óra között, kivétel csütörtök, amikor zárva lesz a medence vízcseréje miatt. Belépti díj: 10.000 - 15.000 lej, gyerekeknek, illetve a felnôtteknek.
A millenniumi ünnepségsorozat keretében május 26- án, pénteken du. 4 órától a Szováta Szálló nagytermében helyi elôadók a 125 éves Medve-tóról, illetve Szovátáról írt tudományos dolgozataikat mutatják be. Fellép a Fülöp Judit által vezetett helybéli Intermezzo kamarakórus, szaval Kovács Katalin és Mester Zoltán. Este 8 órától a Medve-tó teraszán utcabál lesz a Harmónia táncegyüttes, illetve az Orion és az Ex-Crusade együttesek közremûködésével. A mûsort Nagy István színmûvész vezeti. Szombaton 10 órától a Gomba vendéglô elôtti téren aszfaltrajzversenyt rendeznek az I.-IV. osztályos tanulóknak, míg ezután az V.-XII. osztályosoknak futóversenyt szerveznek a Medve-tó körül.
A napokban töltötte be 80. életévét a segesváron élô szász írónô, Ursula Bedners, aki a ’80-as évek elején lefordította Bálint Tibor Zokogó majom címû regényét, amiért díjazta a Romániai Írószövetség. Az írónô két verses-, egy rövidpróza-kötetet jelentetett meg és számos mûvet fordított román, magyar, illetve német nyelvre. Jelenleg két újabb köteten dolgozik szülôvárosában.
Radnóton 756 kérést helyeztek el a 2000. évi 1-es földtörvény nyomán amibôl a bizonyítékok hiánya miatt 184-et elutasítottak. A visszaigényelt területbôl, 1202 szántó, 252 pedig erdô. A dokumentációt a polgármesteri hivatal a tegnap juttatta el a prefektúrára. Az illetékesek jóváhagyása után mérhetik csak ki a parcellákat.
Május 22-én délután, a Sármás községhez tartozó Báldon, egy félreesô utcában a 28 éves Lazar Florint leszólította, majd ütlegelni kezdte falustársa, Belean Ioan. Miután Lazar Florin földre esett, Belean addig ütötte ököllel és rugdosta, ameddig önkívületi állapotba jutott, majd udvaráról hozott egy ásót, amivel agyonütötte. A 31 éves gyilkosról kiderült, hogy elmebeteg és február 23-án állapota javulása miatt kibocsátották a dicsôszentmártoni gyógyintézetbôl. A tettest letartóztatták. Az ügyet vizsgálja a rendôrség.
Egyéni aranyérmet szerzett a hétvégén Csehországban megtartott nemzetközi evezôs találkozón a Maros SE sportolója, Barabás Enikô. A versenyen több európai ország jeles evezôsei vettek részt.
Az Anyanyelvi Konferencia, az EMKE, a Korunk Stúdió és az RMDSZ Ügyvezetô Elnöksége május 26-27-én szervezi meg az idei Szabédi Napokat, melynek témája: Tanári személyiségjegyek, minôségi követelmények az egyetemi oktatásban. A tudományos ülésszak május 26-án, pénteken délelôtt 9 órakor kezdôdik a kolozsvári Brassai líceumban. A részvevôk május 27-én, szombaton délelôtt 10 órakor a Szabédi Emlékháznál emlékeznek a költôre és egyetemi tanárra, majd megkoszorúzzák sírját a Házsongárdi temetôben. 16 órától az Unitárius Püspökség imatermében Szabédi-emlékmûsorra kerül sor Boér Ferenc színmûvész és a Kolozsvári Unitárius Kollégium kórusa elôadásában.
Május 28-án, vasárnap délelôtt az istentisztelet után a szentgericei református templomban Tôkés Tibor elôadja az Akarsz-e játszani? - címû Ady Endre-, Petôfi Sándor-, Kosztolányi Dezsô-, Tóth Árpád-, Kányádi Sándor versekbôl, valamint gyimesi, moldvai, mezôségi és kaloteszegi népdalokból összeállított mûsorát.
A szovátai RMDSZ és MADISZ, valamint a Bernády Közmûvelôdési Egylet meghívására május 25-én, csütörtökön 7 órakor a helybéli kultúrotthonban Kozsik József színmûvész "... most, vagy soha" címmel elôadóestet tart Petôfi Sándor költeményeibôl. A zenei aláfestést és a megvilágítást Váradi Imre biztosítja. Jegyek a helyszínen kaphatóak.
A Tuborg – Románia-kupa legutolsó fordulójának eredményei: Nyárádszerda – Radnót 0-2, Scorillo - Gaz Metan 0-3 (a Scorillo csak 6 játékossal jelent meg). A radnótiak és a marosvásárhelyi gázasok továbbjutottak a következô fordulóba, amelynek találkozóit ma 17 órától tartják a következô párosításban: Maviprod Régen – Gaz Metan, Radnót – Mezôméhesi Lendület. A mérkôzések a Románia-kupa megyei fordulójának elôdöntôi.
Május 22-én, fél hatkor Gyulakután a 27 éves Tóth Ferenc helybéli lakos elgázolta a 7 éves Marcu Laurát, aki a jármû elé szaladt egy, az úttest szélén álló gépkocsi mögül. Az áldozat súlyos sérüléseket szenvedett.
MEZÔGAZDASÁGI kupont és forintot vásárolok. Tel. 160-234, 094-247-736. (5810)
ELADÓ telek építôanyaggal és melléképületekkel. Gyulafehérvári utca 13. szám. Tel. 145-703 vagy 144-778. (5939)
ELADÓ Epple Mobil 1240-es, nagy teljesítményû kombájn 3,6 m-es szalmás- és 4 soros kukoricavágó asztallal, jó mûködési állapotban. (Alkudható árába kupont is beszámítok.) Tel. 126-959, 092-607-390. (6087)
ELADÓ központifûtés-berendezés, autogájzer, fürdôkád. Tel. 250-774. (6457)
ELADÓK napos csibék Szentkirályon. Tel. 133-575. (6437)
ELADÓ Opel Ascona D. Tel. 094-863-222, 094-864-875. (6727)
ELADÓ karambolozott Citroën BX Diesel 19-es talonnal vagy alkatrészként is. Tel. 094-505-434. (6730)
ELADÓK 2 hónapos német juhász kutyák (szukák) pedigrével. Tel. 250-633, 094-139-162. (6752)
ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, automata mosógépeket nagyon jó állapotban, garanciával. Tel. 165-373, 256-618. (6767)
ELADÓ U650-es traktor és eke jó állapotban. Tel. 576-250, 18-22 óra között. (6766)
ELADÓ Nisa 522-es mikrobusz. Tel. 212-509, este 8 óra után. (6737)
ELADÓ telek Remeteszegen a fôút mellett. Tel. 137-283, 18 óra után. (6747)
ELADÓ Claas kombájn dízel motorral, 2 m-es asztallal. Alkudható ára: 4 ezer DM. Tel. 144A Mezôpanit, érdeklôdni 6-8 és 21-23 óra között. Kovács család. Cím: Alszeg, házszám: 499. (6742)
ELADÓ 1996-os Dacia Nova kevés km-ben, kitûnô állapotban. Ára: 4.500 DM. Tel. 137-488 vagy 092-467-963. (6771)
ELADÓ tárcsás kaszáló, szalmaprés, 17 soros vetôgép, 300 L-es és 400 L-es gyomirtógép, mûtrágyaszóró. Agricultorilor u. 51. sz. Tel. 135-008. (6782)
ELADÓ U 650-es traktor és 243-as ARO. Tel. 254-555. (6783)
VÁSÁROLUNK kukoricát, csak nagy mennyiségben, 2.000 lej/kg-os áron, fizetés helyben. A szállítást biztosítjuk. Eladó CP 12-es szalmásgabona-arató kombájn. Érdeklôdni a következô telefonszámokon: 427-650, 160-197, 094-219-519. (6672)
ELADÓ tele-fax. Érdeklôdni a 094-800-562-es telefonszámon. (6787)
ELADÓ: forgós kaszagép, szalmásgabona-vetô gépek, krumplikiszedô gépek, két és hárombarázdás eke, CP 45-ös traktor kaszagéppel. Tel. 065/443-783, 094-699-906. (6789)
ELADÓ 1978-as kiadású VW Golf jó állapotban. Érdeklôdni a 213-022-es telefonszámon. (6809)
ELADÓ egy fagyasztószekrény négy fiókkal. Tel. 166-770. (6812)
ELADÓ Iveco Magirus, MUT fafeldogozó gép, Balkankar 1,5- 3,5 tonnás rakodótargonca. Tel. 092-982-028, 125-125. (6821)
ELADÓK kaszálógépek, kapagép. Megtekinthetôk a Mircea Robu u. 5. sz. alatt. Tel. 250-421. (6816)
SÜRGÔSEN eladó ház Udvarfalván, a 251. szám alatt. (6089)
ELADÓ 2 szobás tömbházlakás a Savinesti negyedben, a 10/17. szám alatt. Tel. 250-765. (6406)
ELADÓ ház Nyárádgálfalván a 259. szám alatt. Tel. 121-349/346, 19 óra után. (6682)
ELADÓ 3 szobás tömbházlakás az 1918. December 1. úton a 279/27. szám alatt. Tel. 256-456. (6622)
ELADÓ 2 szobás tömbházlakás a Sârguintei utca 16/15. szám alatt. Tel. 256-456. (6622)
SÜRGÔSEN eladó 2 szoba-összkomfortos magánlakrész a Kenyér utca 18. szám alatt. (6720)
ELADÓ sürgôsen 3 szobás magánház, melléképületek + földterület. Bôvebb felvilágosítás a Remeteszeg utca 10. szám alatt. (6729)
KIADÓ bútorozott vagy félig bútorozott garzont bérelnék a Tudor negyedben hosszabb idôre. Tel. 168-504. (6735)
ELADÓ családi ház Erdôszentgyörgyön, a fôút mellett: 2 szoba, konyha, pince, 1946-50-ben épült (betonalap, téglafalak), 5 ár kerttel, a Küküllô- partjára; telefon, kábeltévé bevezetve. Ugyanitt jó állapotban levô, tiszta fából, rendelésre készült kombinált szobabútor (kombinált szekrény, rekamié, asztal 4 töltött székkel). Érdeklôdni a Dózsa György utca 36, 38, 40. sz. alatt. Tel. 578-144. (6739)
ELADÓ vagy kiadó központban levô magánlakás 170 m2-es lakterülettel. Tel. 145-040. (6741)
ELADÓ ház Marosszentannán. Alkudható ára: 190 millió lej. Tel. 126-177. (6745)
ELADÓ 2 szobás tömbházlakás 2 erkéllyel Ludason, az Indepedentei u. 3/B. szám alatt alkudható áron. Tel. 412-641, 21 óra után. (6755)
ELADÓ magánház Náznánban, a Fô út 2. szám alatt. Tel. 132-686. (6768)
ELADÓ I. emeleti, I. osztályú garzon a Kövesdombon. Alkudható ára: 71 millió lej. Tel. 132-701 vagy 131-270, mobil 094-853-975. (6769)
ELADOM vagy elcserélem 3 szobás tömbházlakásom az Adyból (elöl). Irányár: 70 millió lej. Tel. 123-945. (6786)
ELADÓ garzon a Raktár utcában. Tel. 136-933. (6313)
ELADÓ 2 szobás tömbházlakás jutányos áron. Tel. 092-595-191. (6672)
ELADÓ 3 szobás tömbházlakás 2 fürdôszobával, ára: 65 millió lej. Tel. 092-529- 643. (6674)
ELADÓ nagy kertes ház. Tel. 094-660-224. (5934)
ELADÓ családi ház. Irányár: 360 millió lej. Mioritei utca 51. sz. Tel. 132-956. (6535)
ELADÓ ház: 3 szoba, konyha, gáz, villany, 15 ár föld Teremiújfaluban vagy elcserélem I. osztályú tömbházlakással. Tel. 146-457. (6565)
ELADÓ új ház Marosszentkirályon elônyös áron. Tel. 095-517-730. (6623)
ELADÓ felújított kétszobás lakás a Kövesdombon (telefon, vízóra, kábeltévé). Tel. 094-863-222, 094-864-875. (6727)
ELADÓ ház 20 ár kerttel, 1 szoba, konyha, kamra Búzásbesenyôben, a 94. sz. alatt. Tel. 132-503. Ára: 50.000.000 lej, alkudható. (6750)
ELADÓ sürgôsen II. osztályú, 2 szobás, IV. emeleti tömbházlakás a meggyesfalvi negyedben. Érdeklôdni: Remeteszeg u. 48. sz. alatt. (6764)
ELADÓ ház: 2 szoba, konyha, kamra, pince, kert, gáz. Tel. 125-537. (6760)
ELADÓ magánház: 2 szoba, konyha, elôszoba, kamra, fürdôszoba, nagy udvar, az Unirii környékén. Tel. 161-807. (6808)
HÁZASPÁR idôs személy gondozását vállalja egy üres szoba ellenében magánháznál. Tel. 215-771. (6810)
PÉNZT kölcsönzök garancia ellenében. Tel. 160- 234, mobil 094-851-106. (5810)
JAVÍTUNK a kliens lakásán: automata mosógépeket, autogájzereket. Tel. 130-020. (6731)
PÉNZT kölcsönzök. Csak komoly ajánlatok. Tel. 092-506-932. (6674)
ABLAKVÁGÁS és berakás a legkisebb árakkal az SCCA Constructorul udvarán, ugyanitt eladó zsákolt cement (59.500 lej). Tel. 135-915, 094-156-372. (6084)
KIADÓ 25 m2-es helyiség irodának a fôtér közelében. Tel. 215-973, de., du. (6711)
REDÔNY-, reluxagyártás és javítás. Garancia: két év. Tel. 217-797. (4511)
BALKONBEÉPÍTÉS, VASKERÍTÉS, rácsok, polcok, garázsajtók olcsón. Tel. 129-896. (6045)
TETÔSZIGETELÉST vállalunk olcsón. Garancia: 5-18 év. Tel. 167-394, 094-891-562. (6733)
KIADÓ 200 m2-es kereskedelmi vagy termelésre alkalmas 4 külôn szoba (380 V; gáz, raktár). Tel. 169- 550. (6740)
A VACUUM TECHNOLÓGIA minden terén tehnikai vagy tanácsadói problémákat megoldunk. Tel. 169-550. (6740)
SZOBAFESTÉST, mázolást, padló- és falicsempézést vállalok elônyös áron. Tel. 094-269-438. (6791)
Szeretettel emlékezünk szüleinkre a nyárádszentlászlói ABODI JÓZSEFRE halálának 8. és drága édesanyánkra, LINA NÉNI halálának 10. évfordulóján. Kilenc gyermekük és azok családjai. (6459)
Szomorú szívvel emlékezünk május 24- én PAPP ISTVÁNRA, halálának 5. évfordulóján. Emlékét megôrizzük szeretettel. Felesége és szerettei. (6704)
Fájó szívvel emlékezünk május 24- ére, amikor 1 éve a kegyetlen halál elragadta közülünk a szeretett nagymamát és dédnagymamát, a marosszentannai id. SZÁNTÓ ANNÁT. Emlékét ôrzi bánatos unokája, Erzsike, férje és két dédunokája, Ionutu és Silviu. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. (6721)
Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy a marossárpataki özv. GÓLYA ANNA szül. Tóth Annus, életének 74. évében türelemmel viselt, hosszas betegség után, május 22-én este megpihent. Temetése 2000. május 25-én 16 órakor lesz a családi háztól. Nyugodjék békében, pihenése legyen csendes. Gyászoló fiai, Sándor és Mihály, valamint családjaik. (6814)
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, após, nagyapa, apatárs, rokon és jó szomszéd, a szentháromsági születésû id. FAZAKAS GYULA életének 81. évében május 23- án türelemmel viselt szenvedés után szeretô szíve megszûnt dobogni. Temetése május 25-én 13 órakor lesz a marosvásárhelyi református temetôben. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. A gyászoló család. (6850)
Megrendült szívvel tudatjuk, hogy a drága dolgos kezû jó édesanya, forrón szeretett feleség, nagymama, anyós, anyatárs, rokon és jó szomszéd, a káposztásszentmiklósi születésû KOVÁCS IRÉN életének 64. évében súlyos, de türelemmel viselt szenvedés után, szeretô szíve megszûnt dobogni. Temetése 2000. május 25-én 13 órától lesz a Jeddi úti temetôben. Búcsúzik tôle bánatos férje, Józsi, lánya, Manyi, veje, Benci, két szeretô unokája, Árpika és Bencike. A gyászoló család. (6852)
Fájdalommal tudatjuk, hogy a drága jó édesapa, após, testvér, apatárs, jó szomszéd és jó barát BALÁZSI JÁNOS életének 64. évében elhunyt. Temetése 2000. május 25-én 12 órakor lesz a marosszentgyörgyi új temetôben (a megyei kórház mögött). A gyászoló család. (6855)
Copyright © Népújság - 2000