|
LII. évfolyam 116. (14472) |
2000. május 22., hétfô |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetõk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
A Magyarország 2000 konferencia egyhangúlag fogadta el a IV. találkozó záródokumentumát.
Martonyi János külügyminiszter a konferencia záróbeszédében úgy foglalt állást, hogy hála és köszönet illeti az összmagyarságot: a határokon túliakat, amiért közösségként magyarok tudtak maradni, a magyarországiakat az elmúlt tíz év fáradozásaiért és nehézségeiért, a nyugatiakat pedig, amiért a nehéz évtizedekben õrizték a nemzet szentségeit.
A magyar diplomácia vezetõje arra kérte fel a szomszédos országokban élõ magyarságot, hogy segítsék elõ ezeknek az államoknak a nyugativá válását.
Ennek kapcsán leszögezte: a régió minden országában a magyarok a jó oldalon állnak, ott vannak akkor, ha elõremozdulás van, nincsenek viszont jelen a visszalépéseknél.
A Magyarország 2000 konferencián szombaton fölszólalt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke.
Kolozsvári bölcsészhallgató koromban, kiváló nyelvészprofesszoraimra figyelve, el kellett gondolkodnom egy egészen különös nemzeti tulajdonságunkon, amelyet akkor én már-már sajnálkozva vettem tudomásul. Szellemi szegénységünket véltem felfedezni abban az egyébként közismert nyelvtörténeti furcsaságban, hogy a magyar nyelvben nincsenek a szó szoros értelmében vett dialektusok, vagyis a nyelvjárásbékli különbségek sokkal kisebbek annál, mintsem az igazi megértést nehezítenék. Még a Moldovába szakadt vagy Moldovában maradt csángók sem beszélnek egy külön dialektust, hanem a több évszázados elszigeteltség miatt megõriztek egy régebbi nyelvállapotot, és ha a jövevényszókat leszámítom, gyakorlatilag velük is zavartalan a kommunikáció.
A közösségen belüli sokszínûség általában értékforrás, ezért kísérthetett meg engem valamikor a nyelvi szegénység gondolata. Ma már tudom, hogy éppen ennek az ellenkezõjérõl van szó. A mi nyelvünk valamiért nem volt képes arra, amit szakterminológiával szétfejlõdésnek lehetne nevezni.
Figyeljék meg, kérem, a felvidéki, az õrségi, a délvidéki, a hajdúsági vagy az erdélyi magyarok, akiket nem csupán ez az évszázad, hanem az elõzõ is sokszor elszakított egymástól, tökéletesen megértik egymást. A németeknél, az olaszoknál, de még kisebb népeknél is, ez egészen másképpen van, közvetítõ nyelvre, úgynevezett irodalmi nyelvre van szükségük a kommunikációhoz.
Belõlünk, illetve a nyelvünkbõl hiányzik az igazi szétfejlõdés képessége. Mi nem tudtunk és nem tudunk: szétfejlõdni. Éppen ezért a mi legfõbb egybetartó abroncsunk a nyelv, amely a népviselet, a tánc, a zene sokféleségét, szín- és hangorgiáját összefogja.
Mi szegények vagyunk dialektális különbségekben, gazdagok vagyunk, gazdagoknak kell lennünk összetartásban. Gazdagoknak kell lennünk nemzeti szolidaritásban!
Nem minden nemzet él a nyelvében, de a miénk elsõsorban abban él.
A kérdés viszont az, hogy mi, magyarok, is ugyanolyan jól tudjuk-e azt, amit tud az anyanyelv? Mi, magyarok, is képtelenek vagyunk-e a szétfejlõdésre, akárcsak az anyanyelvünk?
Szavainkhoz biztosan nem kell tolmács. De vajon a gondolatainkhoz sem kell tolmács? Vajon a cselekedeteinkhez sem kell tolmács? Vajon az értékrendünkhoz sem kell tolmács?
Attól tarok, hogy ezekre a kérdésekre már nem olyan egyszerû a válasz. Két magyar párbeszédéhez sokszor kell egy harmadik magyar, a tolmács, akinek nem egyik nyelvbõl a másikba, hanem egyik eszmerendszerbõl vagy közérzetbõl kell a másikba áttennie az elhangzottakat.
Így hát meg kell fogalmaznom egy teljesen képtelen felhívást, egy teljességgel irracionális felszólítást, amely a következõképpen hangzik: annak ellenére, hogy egy nyelvet beszélünk, kérem, próbáljanak megérteni engem. Annak ellenére, hogy mind magyarok vagyunk, próbáljunk elvi- eszmei tolmácsok nélkül kommunikálni egymással.
Miféle rossz tapasztalat okán-fokán mondom ezt?
Itt van például a politika. A nemzetpolitika. Még pontosabban: a nemzetstratégia. Azt gondolom, hogy ebben a pillanatban ennek a nemzetstratégiának egy vezérlõ elve lehetséges: a nyitott jövõ. A nyitott jövõ elve azt jelenti, hogy ami ma elérhetetlennek látszik, az holnap lehetségessé válhat, és ami ma utópia, az lehet, hogy holnap is az lesz, de lehet, hogy mégsem. A jövõnek ez a nyitottsága, a lezáratlan utak sokasága nem lebénító, hanem cselekvésre ösztönzõ erõ kellene hogy legyen. Nemzetstratégiát felépíteni csak úgy lehet valóban, ha pontosan tudjuk, mit akarunk. Ám ez a pontos tudás szerintem csak annyi: megtartani és gyarapítani akarjuk a magyar nemzetet a szülõföldjén. Hogy ez milyen megoldásokkal lesz lehetséges egy integrálódó és talán globalizálódó Európában, még teljesen eldöntetlen! Ez maga a nyitott jövõ.
Az errõl szóló párbeszédhez kellenének a hiteles tolmácsok. Ma még ugyanis vélt és valódi érdekek és értékek gabalyodnak egymásba, és miközben a magyar állam, a magyar kormány és a magyar közélet szószólói egyetértõleg ezt a nemzetstratégiát hirdetik, a gyakorlat egészen mást mutat.
A szülõföldön való megmaradást ugyanbis nem elég meghírdetni, ehhez meg is kell teremteni a feltételeket. A feltételek megteremtéséhez pedig nem elegendõek egy szûk politikai elit kinyilatkoztatásai, ahhoz az egész magyar társadalomban, vagy legalábbis a magyar értelmiségben tudatosulnia kellene ennek a célnak. Ez ma nem így van, sem a határokon innen, sem a határokon túl, akármelyik oldalról is nézzük a határokat. Egyetlen, mostanában sokszor idézett statisztikai adattal élnék: annak ellenére, hogy Erdélyben van lehetõség magyarul elvégezni a középiskolát, ma több mint háromezer erdélyi diák tanul magyarországi középiskolákban. Ezeknek az iskoláknak ugyanis, úgy tûnik, érdekük, hogy létszámgondjaikat az Erdélybõl való verbuválással oldják meg. Nos, ezt minden bizonnyal nem lehet megtiltani. De engedjék meg, hogy mégis rendkívül riasztónak tartsam a jelenséget. Amely egyébként jól beillik abba a nem nyílt, hanem suttogó nemzetstratégiába – a suttogó propaganda mintájára ilyen is van –, hogy Magyarország csökkenõ népességét a szomszédos országok magyarságával kell majd pótolni. Szép, kerek, világos gondolat. Minden bizonnyal meg is valósítható, hiszen az életszínvonalban, demokráciában, integrációban jóval elõrébb tartó Magyarország szívóhatása óriási és ezután is óriási lesz. Ennek ellensúlyozására nem elegendõek a politikai nyilatkozatok, és nem igazán hatékony az áldozatvállalás ideológiája sem, még kevésbé a kitelepülõk ostorozása.
Tudatos, józan, átgondolt mindennapi cselekvésre lenne szükség ahhoz, hogy a szülõföldön való megmaradás ne legyen csak üres szólam, és hogy végre tolmács nélkül is megértsük egymást. Önöknek ugyanis föl kell ismerni valamit: hosszú távon a magyarság akkor fog a szülõföldjén megmaradni, ha érzelmileg – hangsúlyozom: érzelmileg – és gazdaságilag – hangsúlyozom: gazdaságilag – megéri neki otthonmaradni. Ez ilyen egyszerû és ilyen bonyolult.
Meg kell teremteni a szülõföldön való meg, maradás érzelmi és gazdasági feltételeit. Az érzelmi feltételekhez, de a gazdaságiakhoz is, valóban hozzátartozik a státustörvény, amely halad a maga útján, de ez a kérdésnek csak az egyik vetülete. Magyarország segít abban, hogy Magyarországon otthon érezzük magunkat, és ez nagyon fontos. De Magyarország abban is segíthet, hogy a szülõföldünkön is otthon érezzük magunkat. Itt az ideje ugyanis, hogy a majdnem egy évszázadon át hátrányos helyzetben tartott trianoni magyarság végre megpróbáljon elõnyös helyzetbe kerülni. Ennek elsõsorban gazdasági feltételei vannak a nyelvi-kulturális-nemzeti jogok mielõbbi kivívása és egy autonóm közösségi lét megteremtése mellett. Ma csak azzal, hogy folklorisztikus szépségében szemléljük és éltetjük ezt a közösséget, még nem biztosítjuk a jövõjét. A jövõt azzal biztosítjuk, ha nem a tizenkilencedik század nemzeti romantikáját próbáljuk újrateremteni ott, hanem a huszonegyedik század magyar információs, kommunikációs robbanásának egyik helyszíneként képzeljük el Erdélyt, a Székelyföldet, azokat a régiókat, ahol tömbben él a magyarság. Nekünk nem visszafordulni kell most, hanem elõre szaladni – egy egészséges szellemi verseny nevében – például a románsághoz képest.
Ehhez tudni kell álmodni, de akarni kell beruházni is oda, gazdasági erõt is átteni oda. Errõl nyíltan kell beszélni, és nem csak beszélni, hanem cselekedni is.
Sok jó szándék, sok jó elképzelés, kevés összehangolt munka.
Néhány dolgot újból és újból tisztáznunk kell. Például azt, hogy ami természetes itt, Magyarországon, az nem természetes Erdélyben. A magyarországi közélet ideológiák és pártok szerinti tagolódása természetes. Azok a próbálkozások, hogy minket ugyanezeknek az erõvonalaknak a mentén megosszanak, és az erõvonalakat törésvonalakká tegyék, természetellenesek. Ugyanis Magyarországon természetes dolog magyarnak lenni. Erdélyben ez, legalábbis a többség szemében, még mindig természetellenes. Éppen ezért majd amikor természetes állapotban lesz ott a magyarság, akkor a közéletben is másképpen fogunk megjelenni. De addig aki ilyen vagy olyan, fekete, fehér vagy tarka magyarokká akar tenni minket mint közösséget, annak tényleg tolmácsra van szüksége ahhoz, hogy a helyzetünket megértse. Vagy esetleg mégis érti a helyzetünket, de nem hisz abban, hogy nekünk a szülõföldön meg lehet maradni.
Én is tudom, hogy a jövõ többesélyes. Ismétlem: nyitott jövõ. De ez ma mégis leredukálható egy elemi alternatívára: egységes politikai szervezettel, politikai eszközökkel, egy erõs civil társadalomra támaszkodva, kivívni nem csak nyelvi, hanem nemzeti jogainkat is, vagy pedig elszivárogni, lemorzsolódni, kitelepülni.
Errõl az alternatíváról nem elég naponta dönteni az egyénnek, errõl a magyar – az összmagyar – értelmiségnek kellene végre a maga részletekbe menõ döntését meghoznia.
Látszólag egy nyelvet beszélünk.
De vajon ugyanazt gondoljuk-e mindannyian?
A jelen viszont egy és oszthatatlan. Legfennebb nem mindenki értelmezi ugyanúgy.
A mi politikai crédónkat, az RMDSZ politikai crédóját ebben a pillanatban, talán Eleanor Roosevelt szavaival tudnám érzékeltetni: "Többet ér meggyújtani egy gyertyát, mint átkozni a sötétséget"!
Szombat délutánig mintegy 500 küldött regisztráltatta magát a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) budapesti székházában a Magyarok V. Világkongresszusára – közölte Vennes Aranka, a Világkongresszusi Iroda sajtófõnöke szombaton az MTI-vel.
A háromnapos világkongresszus rendezvényei vasárnap reggel 8 órakor a Hõsök terén koszorúzási ünnepséggel kezdõdtek.
A küldöttek ezután a Budapest Kongresszusi Központba vonultak, ahol 10 órakor a hivatalos program református, evangélikus és római katolikus imával kezdõdött, majd felolvasták az izraelita fõrabbi levelét.
Ezután Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke megnyitotta a Magyarok V. Világkongresszusát, A délelõtt folyamán Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, Tõkés László nagyváradi református püspök, az MVSZ tiszteletbeli elnöke és Patrubány Miklós, az MVSZ elnökhelyettese mondott beszédet.
Kora délután Orbán Viktor miniszterelnök mondott beszédet a Magyarok Világkongresszusán, a nyugati régió, a kárpát-medencei régió, valamint az anyaországi régió elnökeinek beszámolói hangzottak el.
Ezt követõen a kongresszusi küldöttek az Országházban tisztelegtnek a Szent Korona elõtt. Az egybegyûlteket Göncz Árpád köztársasági elnök köszöntötte.
Hétfõn, május 22-én munkabizottsági ülésekkel folytatja munkáját a világkongresszus. A résztvevõk eszmét cserélnek a nemzetstratégia, az oktatás és a nyilvánosság, a gazdaság és a környezetvédelem idõszerû kérdéseirõl. Kedden, május 23-án a Vigadóban kerül sor a világkongresszus záró ünnepségére, szerdán pedig megkezdõdik a Magyarok Világszövetségének tisztújító közgyûlése.
Csoóri Sándor: "Szándékaikban a világmegváltó mohóságot láttam"
A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) akkor követne el igazi történelmi tettet, ha megszûnne a széthúzás és a parttalan viszálykodás – mondta Csoóri Sándor, a világszövetség leköszönõ elnöke a Magyarok V. Világkongresszusát megnyitó beszédében.
Csoóri Sándor véleménye szerint az MVSZ minden idõben a nemzeti egység megalkotására törekedett, de az újkori demokrácia megjelenésével egyidõben felerõsödött a megosztottság, és az elsõ parlamenti választások óta bebizonyosodott, hogy a politikai pártoknak is fontosabb a hatalom a nemzeti egységnél.
A leköszönõ elnök ismét megemlítette, hogy az ukrán-magyar, a szlovák-magyar és a román- magyar alapszerzõdések ellen a világszövetség idõben felemelte a szavát, s ezt továbbra is indokoltnak tartja.
Példaként Románia magatartását említette, ahol mindeddig nem létesült magyar egyetem, s miközben ezer új ortodox templomot építettek, addig nem akarják visszaszolgáltatni az erdélyi történelmi egyházak jogos tulajdonát.
Csoóri Sándor úgy látja, hogy egyetlen esetben sem sikerült egységes kérdésként kezelni a határon túl élõ három és félmillió magyar sorsát.
– Csak sajátos autonómia formájában találhatnak magukra a határon túl élõ magyar közösségek – hangoztatta.
Csoóri Sándor megfogalmazása szerint az MVSZ hasonlít a magyar társadalomra és a magyar parlamentre, ezért szorgalmazta az együttmûködést, a megbékélést.
Az elnök szavai szerint életveszélyesen megosztott az erdélyi és a vajdasági magyarság, illetve a nyugati magyarság nem volt képes egy nemzetközileg elismert személyiséget "kinevelni", aki a magyar érdekekért "kopogtathatott" volna, Amerikában, vagy Párizsban.
Csoóri Sándor emlékeztette a küldötteket, hogy az utóbbi idõben felerõsödtek azok a hangok, amelyek a világszövetség menedzser típusú vezetését szorgalmazták a karizmatikus személyiségekkel szemben. Csoóri Sándor ezekre válaszolva kijelentette: "Szándékaikban a világmegváltó mohóságot láttam".
Három nappal a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) tisztújító küldöttgyûlése elõtt kilencen versengenek a világszövetség elnöki tisztségéért – tudta meg az MTI szombaton az MVSZ-hez közel álló megbízható forrásból.
Eddig Boross Péter volt miniszterelnök, Duray Miklós szlovákiai magyar politikus, G. Nagyné Maczó Ágnes, az Országgyûlés korábbi alelnöke, Üröm község polgármestere, Hegedûs Loránt református püspök, Kurucz Gyula, az MVSZ anyaországi régióelnöke, Patrubány Miklós, az MVSZ elnökhelyettese, Pongrátz Gergely, az 56-os Magyarok Világszövetsége elnöke, Szakály Sándor, a Budapesti Hadtörténeti Múzeum igazgatója és Székelyhidi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke, az MDF Országos Választmányának elnöke jelezte írásban, hogy vállalja a Magyarok Világszövetsége elnöki tisztségére való jelölést.
A tisztújító küldöttgyûlés szerdán kezdõdik a három régió küldötteinek külön tanácskozásával.
Az MVSZ Kárpát-medencei régiója a Hotel Hungáriában, az anyaországi régió a Magyarok Házában, a nyugati régió küldöttei pedig a Hadtörténeti Múzeumban vitatják meg az eltelt négy év eseményeit.
Régiónként száz-száz küldött képviseli az ottani magyarokat. Szavazati joggal rendelkeznek az MVSZ elnökségi tagjai is.
Csütörtökön beszámolókat hallgatnak és vitatnak meg a küldöttek, pénteken pedig megválasztják az új vezetõ testületeket és a Magyarok Világszövetsége új elnökét.
Valóra vált dr. Juhász András álma
Építsünk egyházat, otthont a megmaradásért - mondta D. dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke tegnap délben a marosvásárhelyi dr. Juhász András Szabadi úti egyházkerület gyülekezeti központjának szentelésekor. 40 évig nehéz idôszakot kellett átvészelni, templomokat, falvakat romboltak, de sikerült hitben és szeretetben együttmaradni. Most hajlékok, gyülekezeti házak készülnek Istennek és embernek. Magunknak kell otthont építenünk, hiszen több mint 500 épületet vettek el tôlünk és nagyon keveset adtak vissza, ellenben 10 év alatt az Erdélyi Református Egyházkerületben 217 új épületet húztak fel. Ez jelenti a jövôt – hangsúlyozta a püspök a prédikációban.
A gyülekezeti központot még dr. Juhász András álmodta meg. A Mezôség kapujának nevezte egyházkerületét, templomát és úgy szerette volna, hogy itt a szórványban élôknek nyújtson majd menedéket, de az Isten korán magához rendelte, így Szász Zoltán lelkipásztor válthatta valóra az elképzeléseket. A terveket Kali Ellák készítette, a munkálatokat 1996. január 26-án kezdték el. A gyülekezet leírhatatlan erôfeszítésével készülhetett el az impozáns épület, amelynek értéke 1 milliárd 184 millió lej körül van. A gyülekezet 285 millió lejjel és nagyon sok közmunkával, áldozathozatallal járult hozzá ahhoz, hogy a példamutató, itt szolgáló esperes elképzelése megvalósuljon. A háromszintes épületben 75 személyes ifjúsági terem, 125 helyes gyülekezeti terem és az emeleten 6 szoba, mintegy 25 ágyas bentlakás készült el.
Az igehírdetést követô felszólalók ( Dávid Lajos a Maros Mezôségi Egyházmegye esperese, Szász Zoltán a Szabadi úti lelkipásztor, Kali Ellák tervezô, Lies Visser, a hollandiai testvérgyülekezet Vlaardinden képviselôje, Horkay László, a kárpátaljai egyházkerület püspöke, Sárpataki János, a Marosi Egyházmegye esperese, dr. Mártha Ivor, az Erdélyi Egyházmegye, Árus Jenô, a Maros-Mezôségi egyházmegye fôgondnokai, dr. Juhász Tamás teológiatanár Menk von de Graaf, hollandiai lelkipásztor, Kees Shilder a Vlaardingen- Románia csoport vezetôje, Nagy Sándor, a Szabadi úti egyházközség gondnoka, végül pedig Fodor Imre polgármester) hangsúlyozták, hogy megmaradásunknak csak úgy adhatunk értelmet, ha munkánkkal helytállásunkat erôsítjük. Az eredmények, a pozitív példák, mind egyházi, mind világi téren megerôsítenek bennünket hitünkben, magyarságunkban.
A gyülekezeti ház egy olyan bástya lesz, ami a fiataloknak teremt majd oltalmat, lehetôséget az érvényesüléshez, dobbantót az életbe.
Az avatón jelen volt a Magyar Köztársaság nagykövetségének képviseletében Polonyi Géza attasé.
Az istentiszteletet követôen a meghívott egyházi méltóságok leleplezték a ház falára helyezett dr. Juhász András – emléktáblát, majd Csiha Kálmán püspök emlékplaketteket adott a szabadi úti gyülekezet presbitériumának.
Az ünnepséget a Szabadi úti egyházközség ifjúsági csoportjának rövid mûsora zárta.
Húsz, a megye általános iskoláinak vegyes tannyelvû oszályaiban tanító számára szervezett munkamûhelyt a Project On Ethnic Relations (PER). Az elõadó ezúttal Florin Moisã szociális gondozó, a kolozsvári Roma Közösségek Központjának vezetõje volt.
A 12 találkozóra tervezett workshop immár harmadik elõadását tartották a vásárhelyi Bernády Házban. Az interaktív tevékenységet igénylõ mûhelyek célja, hogy a vegyes tannyelvû osztályokban (amelybõl az egyik roma) tanítók megismerjék a roma nyelvet, kultúrát és történelmet, valamint elsajátítsák a tanítási módszereket. Az elõadássorozat kezdeményezésekor a PER egy húszas csoportot választott ki, õk vesznek részt a 2001-ig tartó tevékenységeken. Jelen vannak a vásárhelyi 1-es és 2-es számú kisegítõ iskolák, valamint a 12-es általános iskola, a nagyernyei, marosszentgyörgyi, mezõbándi, szászrégeni, dicsõszentmártoni és marosludasi általános iskolák oktatói.
– 11 olyan alapítvány mûködik Romániában, amely a valamikori SOROS Alapítvány tevékenységét folytatja. A kolozsvári roma központ három fõ vonalon fejti ki tevékenységét – mutatta be az általa képviselt intézményt Florin Moisã. Elmondta, nemkormányzati szervezetek számára szerveznek felkészítõket, a legutóbbi szemináriumot márciusban tartották, amelyen hatvan nemkormányzati szervezet képviselõje vett részt. Pályázatírásra oktatják a roma értelmiségieket, melynek célja a projektekre szánt alapokból minél többnek a roma társadalom felé való vonzása. Júniusban készülnek kiadni a roma szervezetek tájékoztatóját, s legalább tíz, roma nyelvû tankönyvet szándékoznak megjelentetni az idén. A harmadik programjuk a fiatalok felkészítése: 25 roma fiatalt választottak ki, akik majd a kurzusok elvégzése után a roma társadalom vezetõjeként tevékenykedhetnek.
A szombati munkamûhelyen a roma kisebbség eredetével, elterjedésével, életvitelével, foglalkozásával, valamint a más nemzetiségû lakosságnak a romákkal szembeni hozzáállásával ismerkedhettek meg az érdeklõdõk. Ugyanezen elõadáson a pályázatírás alapfeltételeit is elsajátíthatták.
Marosvásárhelyi Zenei Napok, 2000
Ma este hét órától, a Kultúrpalota nagytermébõl, a România Cultural Rádió egyenes adásban sugározza a Marosvásárhelyi Zenei Napok negyedik koncertjének mûsorát. E szimfonikus hangversenyen ezúttal Szalman Lóránt karmesteri pálcája alatt, a Marosvásárhelyi Zene és Képzõmûvészeti Líceum VIII-XI. osztályos zene szakos növendékei lépnek pódiumra.
László Sándor, Molnár Géza, Maior Valer, Székely István, Czirják László , Szõnyi Zoltán, valamint Carmen Mihãescu zenepedagógus tanítványaiként: Alexandru Buta (klarinét), Ana Bogãtilã (hegedû), Sebastian Cazan (harsona), Lokodi Károly (hegedû), Szigeti István (klarinét), Haáz Bence (oboa), Szõcs Attila és Alina Cozma (zongora).
Közremûködésükkel egy-egy Weber-, Saint-Saens-, Reiche-, Lalo-, Kramer-, Haydn-, Mozart- és Grieg-szerzemény hangzik el. Egyébként, a Zenei Napok e másik, hagyományos koncertprogramja ezúttal különlegesebbnek is tekinthetõ, ugyanis e líceumnak az elhivatottsággal, szakmai elkötelezettséggel dolgozó pedagógusközössége idén immár öt évtizede, hogy szervezett, intézményesített keretek között képzi és mûveli az eljövendõ évtizedek elõadómûvészeit, ma még reménységeit, marosvásárhelyi jelöltjeit is. A rádióközvetítésre való tekintettel, fontos a koncert kezdési idõpontjának tiszteletben tartása valamennyiünk részérõl!
A tanulók számára bíztató jelenlétünkkel és egyben figyelmünkkel ösztönözzük õket!
Általános, bíráló mondatok hangzottak el, konkrétumok nélkül, a PUNR megyei szervezetének pénteki sajtótájékoztatóján. Hogy például nem "normális" kampány folyik, ugyanis a polgármesterjelöltek fût-fát ígérnek az embereknek a szavazatok reményében; hogy a PUNR minden párt felé nyitott, fõleg "lelkiekben"; meg hogy felkéri az RMDSZ-t egy meg nem támadási paktum aláírására, mert õk ugyan nem fogják támadni, annak ellenére, amit az RMDSZ a múlt héten mûvelt velük. A kérdésre, hogy mit "mûvelt", egyáltalán nem válaszoltak. Ugyanez történt akkor is, amikor több újságíró is rákérdezett arra, hogy mi a véleményük a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt nyilatkozatáról, amelyben határozottan tagadják, hogy bármiféle kapcsolatuk lenne a PUNR-vel, sõt, felkérik az egységpárt vezetõit, nevezzék meg azt a személyt, aki a nevükben tárgyalt. Ekkor is azt mondták, hogy hát Isten bizony megkereste Tîru Gavril polgármesterjelöltet az RMSZDP egyik vezetõje, hogy együttmûködni óhajtana, csak nem árulhatják el, kirõl is van szó, mert úgymond az illetõ kérte, kezeljék bizalmasan az ügyet. A PUNR pedig, feltéve, ha igaz a dolog, annyira "bizalmasan" kezelte, hogy sajtótájékoztatón verte nagydobra az esetet.
Azt is megtudtuk a Tîru Gavril és Teodor Giurgea mellett jelen levõ Lazãr Lãdariu képviselõtõl, hogy õk a "hagyományos erdélyi nacionalizmust" gyakorolják "a jóérzés határain belül", s hogy az RMDSZ, bár nem akarja a markából kiengedni a választókat, úgy fog járni, mint a PUNR. Ezért is szólították fel egy kampánygyûlésen a régeni magyarságot, szavazzanak a PUNR-re. A képviselõ szerint idén elõször fog megtörténni, hogy a magyarság nem szavaz "automatikusan" a Tulipánra.
A Project on Ethnic Relations (PER) etnikumközi kapcsolatokkal foglalkozó amerikai szervezet bukaresti irodája vezetõjének, Dan Pavel politológusnak volt az ötlete, hogy egypár központi lap, illetve az elektronikus sajtó képviselõjével erdélyi körútra induljon, a helyszínen tájékozódni az itteni valóságról, fõleg a román-magyar viszony tekintetében. Ugyanis nemegyszer megtörtént, hogy a központi lapokban a valóságtól távol álló, elferdített hírek jelentek meg, mert azokat hallomásból írták össze.
Az ötletet felkarolta Koreck Mária, a marosvásárhelyi iroda vezetõje, így kerülhetett sor szombaton a Bernády Házban arra a találkozóra, amelyen részt vett a Bernády Alapítvány két kuratóriumi tagja, Bulyovszky Loránd és Cellecz Jenõ. Elõbbi az alapítvány, illetve a mûvelõdési központ tevékenységét ismertette részletesen, utóbbi pedig a csángók érdekében kifejtett tevékenységérõl szólt. A helyhatóságot Virág György, a megyei tanács alelnöke képviselte, a civil társadalmat Haller István, a Pro Európa Liga emberjogi irodájának vezetõje.
Érdekes, gördülékeny beszélgetés zajlott. A Dan Pavel társaságában levõ újságírókat mindenekelõtt az érdekelte, hogyan mûködik helyi szinten a koalíció, amire a válasz tömören az volt: sehogy, és hogy ez elsõsorban a vezetõ kormánypárt elnökének, a prefektusi funkcióban levõ Dorin Floreának a hibája. Azt sem értették, miképpen lehetséges, hogy a megyei tanácsban nagy súllyal bíró RMDSZ-szel szemben, az alig két képviselõvel rendelkezõ PDSR kapta meg az elnöki tisztet. Végül pedig azt kérdezték, mit keres az RMDSZ állandóan Budapesten?
Virág György válaszai világosak, lényegretörõek, érthetõek voltak. Kijelentette: a jelenség, hogy az RMDSZ tisztségviselõi gyakran megfordulnak a magyar fõvárosban, épp annyira természetes, mint amennyire az is természetes, hogy például az ukrajnai románság keresi a kapcsolatot az anyaországgal. Megnyugtatta a jelenlevõket, hogy Erdély nincs ettõl veszélyben, s hogy az RMDSZ hivatalos vezetésének politikáját nem Budapest irányítja.
Vasárnap délelõtt a Continental Szállóban Fodor Imre polgármesterrel találkoztak a bukaresti sajtó képviselõi, majd négynapos erdélyi körútjuk végén – ugyanis Marosvásárhelyt megelõzõen Kovászna és Hargita megyében is jártak – visszatértek a fõvárosba.
Mindent lehet – különösen ha pénz van
Tegnap mintegy 150-200 személy fizette ki a nem csekély 50000 lejes részvételidíjat a Vandervennen Lehrer Lawyers romániai képviselete a VIA, emigrációs és vízumügyi szolgáltatásokat nyújtó cég alkalmazottai által szervezett elôadásra. Az elôadók üzenete igen egyszerû volt: lehet, valóban ki lehet telepedni Kanadába, és mindezt törvényes úton is le lehet bonyolítani. Természetesen esete válogatja, hogy ez mennyi pénzbe és idôbe telik. Talán meg sem kell említeni, hogy amennyiben valaki megfizeti, az említett cég segítséget tud nyújtani, szaktanácsadással, iratok összeállításával stb. A sikerért azonban senki sem garantál, noha a statisztika azt mutatja, hogy a kérvények egy harmada kedvezôen bírálják el.
Kanada komoly bevándorlási programot mûködtet. Az idén mintegy 225.000 személy telepedhet le az országban, amelyek között akár román állampolgárok is lehetnek.
A réssztvevôk megtudhatták, hogy, akár a VIA segítségével akár anélkül, meg lehet próbálni, akár munkavállalóként, akár vállalkozóként vagy befektetôként, családegyesítéssel vagy menedékjog- kérés útján. Ez utóbbira kevés az esély, hiszen bizonyítani kell, hogy a kérelmezô élete hazájában veszélyben forog.
Romániából a legtöbb elfogadott kérvényt munkavállalásra nyújtják be. Ezek között elônyt élveznek bizonyos keresett szakmában képesítettek, vagy a megfelelô egyéb adottságokkal (életkor, tanulmányok, nyelvtudás, tapasztalat stb.) rendelkezôk. Az elôadók nem tagadták, az általános bevándorlási program a 21 és 44 év közöttiek bevándorlását részesíti elônyben, ám az életkor nem kizáró körülmény, hiszen azt lehet ellensúlyozni nagyfokú képzettséggel, tapasztalattal vagy rendkívüli tehetséggel. Számos foglalkozásban azonban nem elegendô a hazai képzettséget bizonyító diploma, és kivándorlás esetén további tanulmányokat és vizsgákat kell letenni a szakma gyakorlásához való jog elnyeréséért.
Egyelôre nehéz lemérni, hogy mennyire volt hatásos a VIA szóban forgó rendezvénye, s a résztvevôknek megérte-e a beléptidíjat. Hasznos eligazító volt akkor is, ha tudjuk, nem könnyû még ideig-óráig sem feladni a szülôföldet.
Ünnep ez bizony, ha nem is nagy csinadrattával, ha európai, sôt, világhírû marosvásárhelyi zeneszerzôk (Csíky Boldizsár, Orbán György) mûvei nem is ihletik interpretációra a filharmónia zenekarát és énekkarát, Zoltán Aladárról esetleg a filharmónia 50. születésnapján szó esik majd, s a többi néma csend. A város zenei életének fejlettségét az elôadók személyisége és elôadásmódjának hatása, színvonala tanúsítja, s az 1972-es mûsorfüzet valami ilyesmit is célul tûz ki. Igaz, hogy nem csak ezt.
Selmeczi Györgynek nem kell bemutatkoznia, ô az aki fantasztikus érzékenységgel tud rövid idô alatt is maximális teljesítményt kicsiholni a zenekarból, mert minden kérése belülrôl fakad, semmi sem színpadi. A nyitóhangversenyen Brahms III. F-dúr szimfóniája maga volt a költészet. A nagy klasszikus formában az intim líraiság, az érzelmek és a szenvedélyek romantikus brahmsi dallama kontrasztos tagolásban és mégis végtelen természetességgel tárulkozott fel, Selmeczi könnyed, határozott körvonalazású formálással emelte ki a sugárzó szépséget az érzelmi-hangulati tartalom mély átélésével, érzékenyen árnyalt dinamikával, valódi meggyôzô erôvel. Nagy mûvészi esemény úgy hallgatni Brahmsot, hogy az elôadómûvészi elképzelés csorbítatlanul a legközvetlenebb kapcsolatot hozza létre zenekarral és hallgatóval egyaránt. A hangversenyen Shwan Sebastian immáron országos hírû fiatal zongoramûvész mûködött közre Rachmaninov III. d-moll zongoraversenyének – a technikai nehézség és a zenei megformálás magas követelményrendszerének iskolapéldája – elôadásával. Az igen kiváló fiatal virtuóz játszi könnyedséggel, szinte transzban álmodta végig a gyönyörûen szervezett végtelen orosz melakóliaát egy ráadás prelûddel, megduplázva az élményt, a tomboló hallgatóság örömére. A sikernek nem kis részese volt a Selmeczi vezette pontosságot, dallamosságot, dinamikai effektusai iránt érzékenységet tanúsító zenekari kíséret.
Kórushangversenyt hírdetett a második estére a Zenei Napok mûsora. Durányik László vezetésével leánykórus érkezett Kecskemétrôl elsô kézbôl hírt adni a Kodály szülôvárosában élô kórusmuzsikáról. Talán minden más koncerttípusnál érvényesebb a megállapítás a kórushangversenyre, hogy a siker egyik fô tényezôje az elôadási színvonal mellett a mûsor. A kompozíciók szellemi színvonala és az ihletett elôadás jelen esetben példaként állítható, fegyelem, pontosság, lelkesedés és kifejezô erô a céltudatos és eredményesen dolgozó karnagy kezében külsôségmentes, választékos produkciót eredményezett. Az elsô rész egyházzenei tükre a gregoriánéneklés plasztikájától Orbán Lauda Sionjának ritmikában és motívumrajzában sajátos zenei nyelvezetéig finom érzékkel hagyta az egymáshoz kapcsolódó érzelemdús dallamok hitvilágát kibontakozni, míg a második rész világi tárháza a Kodály-, Bartók-, Bárdos-, Kocsár- és Karai- mûvek zenei anyaga nagy technikai felkészültséget és sokszínû kórushangzást igénylô elôadása eleven, sokszínû kibontakozást hozott. A kitûnô intonáció a modern zenei nyelv kibontakozásában problémamentes. A szép dinamikai hatások, az életteli elôadás a kirobbanó, áradó muzikalitás fényében fürdött negyvenhat kecskeméti lány és fürdetett minket ezen az estén Kodály Esti dalával és Bárdos Tábortûznél harangszavával búcsúzva ráadásként.
Hogy ilyenkor hol víkendezik az a sok vásárhelyi szépreményû kórustag és a kántorképzô diáksága...?
A marosvásárhelyi RMDSZ 7-es és 8-as körzetei május 23-án, kedden délután 6 órakor a kövesdombi Unirea filmszínház termében szerveznek találkozót a választókkal, amelyen részt vesz Fodor Imre polgármester, a városi tanácsosjelöltek és dr. Kelemen Atilla, a megyei RMDSZ megbízott elnöke.
Az 1-es, 2-es, 3-as és 4-es marosvásárhelyi RMDSZ- körzetek május 26-án, pénteken délután 5 órától a Magyarok egymás között címû elõadásra a fõtéri plébániánhoz tartozó Ifjúsági Központ nagytermébe hívják a választókat.Meghívott Fodor Imre és a tanácsosjelöltek.
Változott a 5-ös és 10-es körzetek hétfõre meghirdetett összejövetelének idõpontja. A Szabadság utcai református templom tanácstermében Fodor Imre polgármester és a tanácsosjelöltek május 25-én, csütörtökön találkoznak választóikkal.
A televíziós interjúnak vége, Eszti sebtében összekapott néhány fényképét és az érmeit rögzíti az operatôr, a riporter pedig irigykedik. Vágyik az érmekre, a kupákra, az interjúalany 20 éves pályafutásának millió élményére és legfôképpen arra a tûzre, amely a "nyugdíjba vonult" hölgyben ég.
- Látod, itt éppen Göncz Árpáddal fogok kezet, Ezüstkereszttel tüntetett ki engem is. Árpi bácsi szimpatikus volt nekem mindig, és annyira szerettem volna vele találkozni, hogy azt te el sem tudod képzelni. Erdélyi magyarként, azt hiszem, nem kell magyaráznom az okokat, de szerintem az államelnökkel az itteniek is szívesen paroláznának, erre más is büszke lenne. A "találka" egyébként nem jött össze csak úgy, egybôl. Sinka Laci, a szövetség fôtitkára megígérte a világbajnokság elôtt, hogy amennyiben bejutunk a legjobb négy közé, akkor bejuttat minket Göncz Árpádhoz is. De az ezüstérem után valahogy elmaradt a dolog, idôpontot egyeztetni a legfelsôbb szinten azért nem olyan könnyû. Aztán jött az olimpia és a bronzérem, az össznépi örömünnepnek pedig szerves része a politikai elit elismerése, na ekkor, végre teljesülhetett a nagy álmom.
Milyen egyszerû! Világbajnoki ezüstérem, olimpiai bronzérem, elismerések tömkelege – pedig 1995 novemberében, kis túlzással, Magyarországon senki nem tudta, hogy ki is az a Mátéfi Eszter. Szakmai körökben persze a Gyôr akkori átlövôjének romániai névjegye tiszteletet parancsolónak számított, de az is közismert volt, hogy elôzô, debreceni próbálkozása halványabbra sikeredett. Annak idején – már elismert gyôri sztárként – pont a Sportképekben mesélte el, hogy mennyi minden közrejátszott a kudarcban. Az ihletett és szerencsés váltásnak köszönhetôen Mátéfi keze elkezdett ismét félelmetesen mûködni, és amikor az állampolgári eskü letételének köszönhetôen "hivatalosan is magyarrá lett" automatikusan bekerült a válogatott keretbe. Újabb csapás: ott szinte levegônek nézték. Ne szidjuk a szövetségi kapitányt, hiszen Farkas Ágnes, az FTC játékosa, a berlini Európa-bajnokság gólkirálynôje szerepelt a mi lányunk posztján. 1995-ben Magyarország és Ausztria közösen rendezte meg a nôi kézilabda-világbajnokságot, abban bízva, hogy az aranyérem sorsa a két házigazda között dôl majd el. Laurencz László, a sikeredzô, kellôképpen erôs csapatot állíthatott össze fiatal, de már komoly tapasztalatokkal rendelkezô, kipróbált játékosaiból. A Körcsarnokban aztán valahogy csôdöt mondott Farkas. "Mit tegyek?" – gondolkodott Laurencz, majd amikor a saját kispadjára nézett, meglátta Esztit. A Kökény-Farkas-Németh tengelybe sehogyan sem illô, a taktikai repertoárban szinte nem is létezô "Mátéfi-faktor" bevetésre került. Gólok, gólok és gólok, kiderült, hogy a kézilabda nem is annyira bonyolult játék. Egy ország tanulta meg Mátéfi nevét, más kérdés, hogy mindezek ellenére Dél-Korea ellen, a bécsi döntôben, Eszti csak büntetôdobásokra kapott lehetôséget, ezüstérem lett a vége. Zsiga Gyula, a Dunaferr késôbbi aranykovácsa, akkor pont állástalan edzô mesélte, hogy régóta híve Esztinek, szerette volna a Vasasba irányítani, de valahogy nem jött össze.
- Nem nekem való a fôváros. – nyilatkozta egyszer Mátéfi (vagy mondta négyszemközt, nem tudom).
Az olimpiai bronzérem más történet, a csapat akkor tudása legjavát nyújtotta és Mátéfi Eszter teljes jogú, néha bizony hibázó, de fontos láncszeme volt a gépezetnek. Akárcsak Gyôrben, ahonnan ennek ellenére eligazolt. Dunaújvárosba hívták, a jövô sztárgárdáját létrehozandó. Zsiga Gyula is érkezett, mások is, és Mátéfi Eszter megint átélhette a marosvásárhelyi "aranykorszakot", azzal a többlettel, hogy a hazai vetélytársak "felfalása" mellett sikerült az EHF-kupát, majd egy évre rá a Bajnokok Ligáját is megnyerni. Ezzel kapcsolatosan mindent elmondott már (nem csupán a Sportképekben), de a tévés mûfaj tömör követelményei miatt köszönô szó még nem kerülhetett adásba.
Az interjú során elhangzik az a bizonyos végszó, amely után a riporter kezét nyújtja, miközben hátraszól: "ennyi!", de Eszti nem veszi le a mikrofont.
- Ha már a visszavonulásom kapcsán kérdezgettél, szeretném megemlíteni mindazokat, akik segítettek nekem a pályafutásom során, és akiknek tulajdonképpen mindent, de mindent köszönhetek.
Végighallgatom és rádöbbenek, hogy miért akartam ezt az amúgy sablonos kérdésfelvetést elkerülni. Ha Mátéfi Eszter végelszámolást tart, akkor valóban befejezte! Ha Mátéfi Eszter befejezte, akkor ismét véget ért egy fejezet sokunk életében! Ha Mátéfi nem játszik többet, akkor mi, magunkat fiatal sportrajongóknak képzelôk is el kell fogadjuk: 10 (na jó, 20) évvel öregebbek lettünk! Ha Mátéfi befejezte, akkor végképp lezárhatjuk a marosvásárhelyi nôi kézilabdáról szóló krónikát! A Sportcsarnok, a "polivalens" persze hamarabb tudomásul vette a száraz tényeket. Könnyû neki!
- Emlékszem az elsô napra, amikor beléptem a vásárhelyi csarnokba. Akkor épült, a megnyitón is ott voltam, szóval én, a bándi kislány, csak meresztettem a szemem, két kézzel fogtam az állam, nehogy leessen, és szinte csak homályosan láttam, amint Dorgóék edzenek. Még hogy én ott, köztük?
Nagyon magas labda, le kell csapni. Ha Hagiról Konstancán pályát neveztek el, akkor talán Vásárhelyen azt a csarnokot, amelyhez az egykori "Muresul" sikerei kötôdnek, ahonnan elindult a többszörös bajnok és kupagyôztes pályafutása, ahol László Eszter (késôbb Mátéfi), két ország gólkirálynôje, két ország válogatottjának erôssége, EHF-kupa és BL- gyôztes kézilabdázóvá vált…
- Talán egyszer, ha meghalok, esetleg rólam nevezik el a vásárhelyi sportcsarnokot.
Ez nem maradt ki a Sportképekbôl.
Kétségtelen, hogy ma a sportot nem lehet elválasztani a politikától. Amikor egyre jobban közeledik a labdarúgó Európa-bajnokság és a sydnyi olimpia ismét a sajtóban szóba kerül majd az országot képviselô csapatok szereplése, a presztízs-latolgatás. Érvek és ellenérvek lesznek bôven. Ha nyerünk, ha az élvonalba kerülünk, dicshimnuszok zengenek majd országunk, népünk képességeirôl — mintegy kiegészítéseként a politikai és gazdasági téren tapasztalt kudarcoknak — , ha veszítünk, elôtérbe kerül a szegénység, a sportbázisok hiánya, a szaktárca, a Román Olimpiai Bizottság pénztelensége stb. Felmerül az élsportolók hozzáállásának hiánya is. Ha nincs pénz, nincs sport — vélik egyesek. De nézzünk egy kicsit a dolgok mögé, más szempontból is. Magyarországi ismerôsöm mesélte, hogy elsô osztályos gyerekét be kellett írassa valamilyen sportágra. Hogy miért kellett? Mert a gyerek osztálytársai, a szomszédok "kinézik" ôt, ha nem sportol valamit. Az ott nagyon divatos úszást választották. A szoszédos országban itt kezdôdik az a motiváció, amelynek köszönhetôen az évek során kiszelektálódnak az élsportolók, megszületnek majd az Egerszegi Krisztinák. A sport, a mozgás utáni igény, kultúra kérdése. A tömegsportot támogató, kezdeményezô sportegyesületek, polgármesteri hivatalok, a minisztérium általi felkarolása ösztönözhetné azt, hogy sportnemzetté váljunk. De az igény erre csakis az egyénben kell hogy megfogalmazódjon. Ha én is teljesítek a saját szintemen és mércével, csak akkor várhatom el, hogy tehetségesebb társam jobb, profibb legyen. Ha gyerekeinket sportra, fegyelmezett, teljesítményközpontú életre neveljük, csak így érhetünk el sikereket bármilyen téren. Talán nem véletlen, abban az országban, ahol megváltozott a mentalitás, fellépett az egészséges versenyszellem, ott a gazdaságban, kultúrában és sportban egyaránt az élre törnek. Talán ennek a mentalitásváltásnak a szükségességét is figyelembe kellene venni akkor, amikor az Eb-n vagy az olimpián szereplô sportolóink teljesítményét bíráljuk vagy értékeljük. Mikor jön el az az idô, amikor nálunk is szégyen lesz, ha valaki gyerekkorában nem sportolt valamit, amikor meg tudjuk engedni magunknak "azt a luxust", hogy a pénzhajsza után egyre többen lazítsunk erôteremben, sportpályán, uszodában. Amikor a sport valódi nemzeti érték lesz. Addig lássuk, mit bizonyít az Eb és az olimpia.
Szovátai Bútor – Szentgericei Egyetértés 5–0 (3–0)
Szovátai városi labdarúgópálya, mintegy 150 nézõ, ideális idõ, karbantartott gyepszõnyeg. A két csapat a következõ összetételben szerepelt:
Szovátai Bútor: Feketics József (70. p. Fodor Levente), Fülöp Mihály (47. p. Bokor György), Andronache Gabriel (69. p. Kalányos Béla), Páll András, Kénesi Lajos, Jeremiás András, Moldovan Cristian I., Fabrice Joe, Sãcãlean Ciprian kpt., Papp István, Moldovan Cristian II. (78. p. Madaras Zoltán). Edzõi páros: id. Fülöp Lajos és Kénesi Lajos.
Szentgericei Egyetértés: Moldovan Jenõ – Topor Péter, Krizsán András, Benke Zoltán (75. perc. Gáll Levente), Szõcs József (85. perc Bõr Jenõ), Bardóczi Sándor, Szombath István (86. perc Nagy Sándor), Lukács Endre, Orbán István kpt., Szilveszter István, Oláh Károly. Edzõ: Tóth Dénes.
Góllövõk: Sãcãlean Ciprian (13. és 14. perc), Papp István (18. perc), Fabrice Joe (46. perc) és Moldovan Cristian I. (68. perc).
Sárga lap: 0/1 Oláh Károly (Szentgerice)
Kitûnõen vezette egy mv.-i bíróhármas, középen Bereholschi Marius, a széleken pedig Danciu Alin és Iszlai István. A megyei szakmegfigyelõ Novák Vencel, akinek köszönöm szívélyes segítségét.
Szovátai sima gyõzelem. A vendéglátók minden szempontból felülmúlták ellenfelüket és különösen az elsõ 45 percben játszottak nagy játékkedvvel, ambícióval, egyszóval mindent bevetettek a gyõzelem érdekében.
A második félidõ már sokkal kiegyensúlyozottabb volt, ahogy teltek a percek, a szovátaiak csökkentették a diktált iramot, amit mégis az utolsó percben újra felgyorsítottak, amikor a kapitány, Sãcãlean Ciprian (két esetben) illetve a verterán Moldovan Cristian I. néhány lépésrõl nem tudott a hálóba találni.
Az ellenfél sportszerûen viselte el a vereséget, egészen az elején Szilveszter Istvánnak és a második félidõben a kapitánynak, Orbán Istvánnak nyílt kecsegtetõ alkalma a gólszerzésre, de ez kevés volt egy jó formában lévõ csapattal szemben.
Pénteken a marosvásárhelyi ligeti stadionban mintegy 3500 nézõ volt kíváncsi a labdarúgó B- osztály második csoportjának megyei rangadójára. Az idény elején az ASA az elsõ osztályba való feljutás reményével szállt harcba, ezzel szemben egészen eddig a mérkõzésig azért kellett szorítania a katonacsapat szurkolóinak, hogy a csapat elkerülje a C- osztályba való visszaesést. A megyei rangadó egyben kiesõ-rangadóvá is vált, a pályát vesztesen elhagyó Chimicának minden pontra szüksége van a két hátralevõ mérkõzésen, ha jövõre is a B-osztályban akar szerepelni.
Az ASA csapatát edzõ Gheorghe Ciorceri a következõ tizenegyet küldte pályára: Rotaru, Porav, Mihu, Dumitrascu, Török, Lup, Enyedi (70. perctõl Cioloboc), Rosca (30. perctõl Stoica), Prodan, Gábor, Petelean (60. perctõl Zsigmond).
A dicsõszentmártoni csapat a következõ összeállításban lépett pályára: Chebuþiu, Cucerzan, Maier, C. Andrei (38. perctõl Bunea), Muresan, Florea, Curticãpean, Gabor, Stefan (70. perctõl Tudose), Pusztai, I. Andrei (55. perctõl Ungureanu).
Sárga lapot kapott Mihu, Enyedi, Roºca, Petelean és Zsigmond a házigazdáktól, illetve Curticãpean a vendég együttestõl.
A játékot vezette Corpodean Sorin Gyulafehérvárról, partjelzõk voltak Székely Zoltán (Nagybánya) és Mica Constantin (Ploiesti).
Sportszerû játékot láthattak a nézõk, de ugyanez nem volt elmondható a két csapat szurkolóiról. A két tábor kölcsönösen nyomdafestéket nem tûrõ kifejezésekkel "becézgette" ellenfelét, és hasonló tartalmú feliratokat függesztettek a lelátó kerítésére is.
A mérkõzést nagyrészt a hazaiak uralták. Az elsõ gólhelyzetet a második percben Prodan hagyta ki, amikor nem érte el Dumitrascu balról laposan érkezõ beadását.
Válaszként a dicsõiek részérõl Cucerzan közelrõl a léc alá durrantott, de a játékvezetõ lest ítélt a 8. percben.
A 13. percben el is dõlt a mérkõzés. Szögletrúgás után nagy kavarodás támadt a vendégek kapuja elõtt, Rosca gyenge lövése után a pöttyös Prodan elé pattant, aki védhetetlenül a hálóba vágta. 1-0.
Ismét a Chimica válasza érkezik a 22. percben, amikor Cucerzan támad a jobb szélen, laposan ad a kapu elé, de a labda érintetlenül szivárog ki a pályáról.
Gábor a kaputól 35 méterre kiugrik a védõk közül, de a játékvezetõk lest ítélnek a 40. percben.
Az elsõ játékrész végén, a 45. percben Stoica három ellenfelet cselez ki, Enyedinek passzolja a labdát, aki mintegy 6 méterrõl, középrõl a kapu fölé lövi a pöttyöst.
A második félidõ elején a dicsõiek talán legnagyobb gólhelyzetüket puskázzák el. A 48. percben Curticãpean lesgyanúsan indul, lerázza a védõket, laposan középre lõ, de a dicsõi csapatot játékos-edzõként irányító Pusztai két méterrõl a kapu mellé "kanalazza" a labdát.
A hazaiak is hagytak még ki jó gólhelyzetet. A 63. percben Prodan az ismétlés mellett ment el, amikor egy elõre vágódott labdát átemel a kaputól 35 méterre kiszaladt Chebuþiun, de a pöttyös a kapu mellett ment ki a pályáról.
Ismét a vendéglátók hagynak ki jó helyzetet Prodan révén a 78. percben. A csereként pályára lépett Cioloboc Prodant indítja támadásra, aki 3 méterrõl oldalazva a hosszú sarokra lõ, de a labda a kapu mellé megy.
A kevesebbet támadó dicsõieké a mérkõzés utolsó komolyabb helyzete. Nagy kavarodás támad a vásárhelyi kapu elõterénél, a zûrzavarban Mureºan 15 méterrõl a léc fölé emeli a labdát.
Az ASA többet támadott, jobban játszott az ellenfélnél. A rangadót megnyerte, a kiesést elkerülte a katonacsapat, és ezzel a mérkõzéssel egyben el is búcsúzott a hazai közönségtõl az idei bajnokságban. A vásárhelyiek az utolsó fordulóban csütörtökön Craiován lépnek pályára az Electro Bere otthonában.
Magabiztos, pontozásos (11-5) gyõzelmet aratott Erdei Zsolt a finnországi ökölvívó Európa- bajnokság 75 kg-os döntõjében, a horvát Stjepan Bozik ellen.
Erdei már az elsõ menetben megnyugtató (3-0) elõnyt szerzett, majd a második és harmadik menetben eldöntötte az Európa-bajnoki cím sorsát. A negyedik felvonás elõtt a világbajnok Erdei 8-1-re vezetett és ugyanekkor egy kicsit kiengedett, gyõzelme nem forgott veszélyben. – A végére kissé elfáradtam és ellenfelem néhányszor eltalált, de ez benne van a bokszban. Œgy érzem, simán gyõztem. Nehéz mérkõzés volt, de számítottam erre, mivel ismerem Bozikot, többször is mérkõztem vele. Most már az olimpia következik, amire teljes erõvel készülök. Majd meglátjuk, mi lesz Sydneyben - nyilatkozta az MTI-nek az immár kétszeres Európa-bajnok Erdei.
48 kg: Szidorenko (Ukrajna)- Kazakov (Oroszország) 4-4, segédpontokkal 23-21 3. Velicu (Románia) és Lakatos Pál
54 kg: Agagüloglu (Törökország)- Malahbekov (Oroszország) 6-4 pontozásos gyõzelem 3. Ramazjan (Örményország) és Farkas György
60 kg: Maletin (Oroszország)- Palic (Horvátország) 6-4 p.gy. 3. Paliani (Törökország) és Schuster (Németország)
67 kg: Ülüsoy (Törökország)- Brazsnik (Ukrajna) 3- 3, segédpontokkal 19-15 3. Jaseiavicius (Litvánia) és Kótai Mihály
75 kg: Erdei Zsolt- Bozik (Horvátország) 11-5 p.gy. 3. Zubricsin (Ukrajna) és Ruokola (Finnország)
91 kg: Chanet (Franciaország)-Ibrahimov (Oroszország) leléptetés a 4. menetben 3. Gustavsson (Svédország) és Garai Emil
A magyar csapat 1 arany- és 4 bronzéremmel zárta az Európa-bajnokságot.
A Vastag Ferenc vezette román válogatottból eddig a 48 kg-os súlycsoportban Velicu bronzérme biztos, a tegnapi, lapzártánk után lejátszott döntõkben Bogdan Dobrescu az 51, Claudiu Rîºco pedig a 81 kg-os súlycsoportban az aranyéremért léptek szorítóba.
Ismeretes, hogy az idei elsõ osztályos labdarúgó- bajnokságot beszennyezõ botrányok tömegében a labdarúgó-szövetség nem a fõszereplõk, hanem a B-osztály színpadán szereplõk megbüntetésével igyekezett menteni a becsületét. A diszõszentmártoni Chimica, és a Turnu Severin-i Drobeta FC akadt fel a szövetség hálóján. Közvetlen mérkõzésük három pontját (a meccset a dicsõiek nyerték) levonták, a Drobetát 6 ponttal, és 8 alapember 24 fordulós kizárásával büntették, miután a botrányt kirobbantó Duna-parti játékosok egy része visszavonta terhelõ nyilatkozatát.
A csapatok bajnokságból való kizárását eltörölték, az elmaradt mérkõzéseket a két csapat lejátssza. A Drobeta FC-t egyszer lehengerelte az ASA (5-0), kedden az UMT (7-0), pénteken pedig a szatmárnémeti Olimpia (12-1). A Duna- partiaknak van még egy elmaradt mérkõzésük, amelyet ma otthoni pályán játszanak a craiovai Electro Bere társaságában, az utolsó fordulóban pedig a gyulafehérvári Apulumot látják vendégül, csütörtökön. Ám nehezen elképzelhetõ, hogy a szinte teljes kezdõkeretét nélkülözõ együttes meg tudná szerezni a túléléshez szükséges pontokat.
A motrui bányászok és a kolozsvári U már jónéhány hete megváltották C-osztályos belépõjüket. Hasonló sorsra jutott a Drobeta is, tehát maradt még egy "kiadó" kiesõ hely. Ezen a Bihar FC, a temesvári Poli, és a dicsõszentmártoni Chimica osztozik, miután a pénteki mérkõzésen az ASA tisztázta a maga helyzetét.
A Chimica kedden hazai pályán Gabor, Pusztai és Curticãpean góljaival 3-0 arányban verte a craiovai Electro Bere csapatát, majd vereséget szenvedett a marosvásárhelyi megyei rangadón. A dicsõiek ma a gyulafehérvári Apulumot látják vendégül, a csütörtöki záró fordulóban pedig a Bihar FC-t fogadják, szintén otthon. A vásárhelyi vereség nehéz helyzetbe hozta a megye második B- osztályos gárdáját, de talán az otthoni környezetben sikerül megszerezni a még eladó hat pontot, és akkor a megyének a következõ idényben is két B-osztályos csapata marad. Az utolsó kiesõ ebben az esetben a temesvári Poli és a Bihar FC közül kerül ki.
A már említett két hétfõi találkozó után a B-osztályos bajnokság utolsó fordulója csütörtökön zajlik le, a következõ párosítás szerint:
Gaz Metan – Jiul; Chimica – Bihar FC; Flacãra – Poli; UTA – Inter; Drobeta FC – Apulum; Corvinul – Olimpia; Electro Bere – ASA; Minerul – ARO; UMT – Kolozsvári U.
A bajnokság állása a pénteki mérkõzések után:
1. Gaz Metan 33 20 6 7 52-22 66
3. Corvinul 33 16 6 11 49-30 54
6. Olimpia 33 14 8 11 51-30 50
9. Electro Bere 32 15 2 15 47-50 47
12. Flacãra 33 12 9 12 43-40 45
13. Bihar FC 33 11 10 12 33-51 43
15. Drobeta 32 15 3 14 45-60 42
16. Chimica 32 12 4 16 36-50 40
17. Kolozsvári U 33 6 6 21 30-70 24
18. Minerul 33 6 5 22 28-65 23
Szombat délután 16 órától az Elektromaros focipályára kilátogató sportbarátok valószínûleg elégedetten távoztak a helyi Ringbox szervezésében lezajlott ökölvívó gáláról. Na nem azért, mert olyan magas színvonalú mérkõzéseknek lehettek szemtanúi, hanem azért, mert az ifjú bokszolók oly lelkesen, annyira szívvel-lélekkel küzdöttek, hogy az feledtetni tudott minden mást. A labdarúgópályán rögtönzött ringben a helyi ASA és a Ringbox, valamint a marosújvári Soda, a csíkszeredai Neptun és zernyesti Torpedo egyesületek 10 és 21 év közötti sportolói álltak kötelek közé. Ime az eredmények: 25 kg súlycsoport: Popescu Vasile (Torpedo) – Gáspár Levente (Neptun) döntetlen, a 27 kg súlycsoportban szereplõ Tinca Rares (Torpedo) pontozással szerzett gyõzelmet Bezman Ionu (Neptun) felett, a 34 kilogrammos Soica Adrian (Torpedo) pedig az ASA színeit képviselõ Szabó Györgyöt léptette le, a bírók félbe is szakították az egyenlõtlen mérkõzést. A kadét korcsoportban 2x4 perces meccseket bonyolítottak le. A négy mérkõzésbõl hármat pontozással nyertek (Kalló László, Ringbox, Puþi Florin, ASA, valamint Debu Adrian, Torpedo), Puþi Alexandru (Ringbox) pedig az ellenfél leléptetésével gyõzedelmeskedett. A felnõtt kategóriában (4x2 perc) az 51 kilogrammos marosújvári Goanga Florin pontozással nyert Buja Petrével (ASA) szemben, a 67 kilogrammos marosvásárhelyi Nagy Barna (Ringbox) pedig feladásra késztette csíkszeredai ellenfelét, Szabó Ottót. Totolici Marian (Torpedo) és Varga István mérkõzése elmaradt. Egy szó mint száz, a minden pénz- meg egyéb jutalmat nélkülözõ gála remek felkészítõ volt a fiatal sportolóknak, elvégre két hét múlva kezdõdik az ifjúsági országos bajnokság, másfél hónap elteltével pedig a felnõttek állnak kötelek közé.
Az uszodai sportágak amerikai szupertehetsége, Brad Schumacher csak úszóként vesz részt Sydneyben az olimpián. A DPA német hírügynökség szerint Schumacher – aki úszóként a két atlantai gyorsváltóban olimpiai bajnok volt, vízilabdázóként pedig sokszoros válogatott - eredetileg mindkét sportágban, úszásban és vízilabdában is indulni akart az ötkarikás játékokon. Ezt a szabályok és a versenyek terminusai is lehetõvé tették volna.
A 26 éves Schumacher balszerencséjére azonban az Egyesült Ællamokban azonos idõben (augusztus 8-15. között) rendezik a vízilabdázók utolsó tesztmérkõzéseit, valamint az úszók olimpiai edzõtáborát és válogatóversenyét. Kénytelen volt választani, nehéz szívvel az úszás mellett döntött, s nagyon sajnálja, hogy élete nagy álma, az olimpiai duplázás nem valósulhatott meg.
Josef Chovanec cseh szövetségi kapitány kedden 26 tagú keretet nevezett meg az Európa-bajnokságra.
A szakvezetõ kihagyta a csapatból a veterán Jan Suchopareket, aki tagja volt az 1996-ban Eb-ezüstérmes együttesnek. A német másodosztályú TeBe Berlin védõje néhány héttel ezelõtt térdsérülést szenvedett, s még nem épült fel tökéletesen. - Suchoparek számára most az a legfontosabb, hogy meggyógyuljon, s gyorsan visszatérjen a pályára - jelentette ki Chovanec, aki a nevezési határidõig (július 1.) egy kapussal és csatárral, valamint két középpályással csökkenti névsorát.
A cseh válogatott jövõ kedden Ausztriába utazik, majd június 3-én Nürnbergben megismétlõdik a legutóbbi Eb-döntõ, amelyet a németek 2-1-re nyertek meg Oliver Bierhoff két góljának köszönhetõen.
kapusok: Maier (Rapid Wien), Cerny (Slavia Praha), Srnicek (Sheffield Wednesday), Blazek (Sparta Praha)
hátvédek: Gabriel, Fukal, Novotny (mindhárom Sparta Praha), Rada, Vlcek (mindkettõ Slavia Praha), Repka (Fiorentina)
középpályások: Bejbl (Atlético Madrid), Berger (FC Liverpool), Horvath, Ulich (mindkettõ Slavia Praha), Latal, Nemec (mindkettõ Schalke 04), Nedved (Lazio), Poborsky (Benfica), Baranek, Rosicky (mindkettõ Sparta Praha)
csatárok: Koller (Anderlecht), Kuka (VfB Stuttgart), Smicer (FC Liverpool), Wagner (Rapid Wien), Lokvenc (Sparta Praha), Verbir (Teplice)
Koppenhágában rendezték a labdarúgó UEFA- kupa döntõjét, ahol az angol Arsenal és a török Galatasaray találkozott egymással.
A csapatok a spanyol Lopez Nieto játékvezetõ sípjelére 39 ezer nézõ elõtt az alábbi összeállításban kezdték el a mérkõzést:
Arsenal: Seaman - Dixon, Keown, Adams, Silvinho - Parlour, Vieira, Petit - Overmars, Bergkamp, Henry
Galatasaray: Taffarel - Capone, Popescu, Bülent, Ergun - Ümit, Hagi, Suat, Okan - Hakan Sükür, Arif
sárga lap: Vieira (24.), Overmars (32.), Keown (41.), Adams (94.) illetve Okan (13.), Bülent (18.) Arif (53.), Popescu (63.), Capone (72.)
csere: Bergkamp helyett Kanu (74.), illetve Okan helyett Ünsal (84. perc) Arif helyett Hasan (94.), Suat helyett Yildirim (96.)
15. perc: Hagi legurított szabadrúgása után Arif 23 méterrõl lõtt, Seaman szögletre ütötte a labdát.
27. perc: Arif indítása után Hakan Sükür 14 méterrõl ollózva lõtt mellé.
35. perc: Overmars 14 méteres lapos lövését Taffarel bravúros mozdulattal védte szögletre.
39. perc: Overmars a bal oldalon tört be a török tizenhatoson belülre és kiszorított helyzetbõl alig lõtt mellé.
Kiegyenlített küzdelmet hozott az elsõ 45 perc, mindkét együttes labdarúgói nagyon keményen - nem ritkán durván - játszottak. A félidõ utolsó tíz percében az Arsenal harcolt ki mezõnyfölényt és Overmars révén kihagyta a találkozó addigi legnagyobb helyzetét.
48. perc: Parlour húzott el a jobb szélen, beadása után a kapufáról pattant ki a labda.
49. perc: Hakan Sükür lépett ki az angol védõk közül, 14 méterrõl lõtt, a labda a becsúszva menteni próbáló Keown lábáról a kapufára pattant.
50. perc: Henry beadását követõen Keown hat méterrõl az üres kapu fölé lõtt.
65. perc: Henry átemelte a labdát Bülent fölött, majd tíz méterrõl alig lõtt mellé.
66. perc: Arif 16 méterrõl lõtt, Seaman vetõdve hárított.
78. perc: Henry 30 méterrõl váratlanul lõtt, a labda centiméterekkel ment a kapu mellé.
A második félidõben sem változott a játék képe, mindkét együttes elõtt adódtak gólhelyzetek, de az összes lehetõség kihasználatlan maradt.
A kétszer negyedórás hosszabbítás negyedik percében Hagit kiállították az angol Adamsszel történt összetûzés nyomán, az angol játékost a bíró sárga lappal büntette. A kiállítás után az Arsenal nem tudta kihasználni mezõnyfölényét, így a mérkõzést a büntetõrúgások döntötték el.
A Galatasaray kezdte a büntetõket: Ergün belõtte, az angol csapatból Suker a kapufát találta el (1-0). Sükür értékesítette a tizenegyest, Parlour sem hibázott (2-1). Ümit belõtte, Vieira kihagyta (3-1). Popescu is értékesítette a tizenegyest, ezzel 4-1-re nyert a Galatasaray.
Frank Rijkaard, a holland labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya nyilvánosságra hozta a június 10. és július 2. között sorra kerülõ belga-holland közös rendezés¾ Európa- bajnokságra készülõ 26 fõs keretét.
kapusok: Van der Saar (Juventus), Westerveld (Liverpool), De Goey (Chelsea)
hátvédek: F. de Boer (Barcelona), Bogarde (Barcelona), Konterman (Feyenoord), Numan (Glasgow Rangers), Ooijer (Eindhoven), Reiziger (Barcelona), Stam (Manchester United)
középpályások: R. de Boer (Barcelona), Cocu (Barcelona), Bosvelt (Feyenoord), Van Bronckhorst (Glasgow Rangers), Davids (Juventus), Seedorf (Internazionale), Winter (Ajax)
csatárok: Bergkamp (Arsenal), Kluivert (Barcelona), Hasselbaink (Atlético Madrid), Van Hooijdonk (Vitesse Arnhem), Makaay (Deportivo La Coruna), Overmars (Arsenal), Zenden (Barcelona), Talan (Heerenveen), Van Vossen (Feyenoord).
Meglepetésre kimaradt a keretbõl Ruud Hesp, a Barcelona kapusa. Rajta kívül Rijkaard a katalán gárda valamennyi holland idegenlégiósát meghívta a csapatba.
Kevin Keegan, az angol labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya egyelõre 28 fõs keretet jelölt ki a június 10-én kezdõdõ belga-holland közös rendezés¾ Európa-bajnokságra. A szakvezetõ június elsején sz¾kíti 22-esre a névsort.
Az angolok három felkészülési mérkõzést játszanak az Eb- ig: május 27- én és 31-én Brazíliát, illetve Ukrajnát fogadják a Wembley stadionban, majd június 3- án Málta ellen, La Vallettában lépnek pályára.
kapusok: Seaman (Arsenal), Martyn (Leeds United), James (Aston Villa), Wright (Ipswich Town)
hátvédek: Adams (Arsenal), Campbell (Tottenham Hotspur), R. Ferdinand (West Ham United), Keown (Arsenal), Southgate (Aston Villa), G. Neville (Manchester United), Ph. Neville (Manchester United),
középpályások: Beckham (Manchester United), Ince (Middlesbrough), McManaman (Real Madrid), Dyer (Newcastle United), Redknapp (Liverpool), Scholes (Manchester United), Wilcox (Leeds United), Wise (Chelsea), Parlour (Arsenal), Barmby (Everton), Gerrard (Liverpool)
csatárok: Shearer (Newcastle United), Heskey (Liverpool), Fowler (Liverpool), Owen (Liverpool), Phillips (Sunderland), Cole (Manchester United)
Kevin Keegan, az angol labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya még tíz évig akarja betölteni jelenlegi posztját.
– A lehetõ leghosszabb ideig szeretnék szövetségi kapitány maradni, ehhez azonban sikerekre van szükség. Minket az eredmények alapján minõsítenek – nyilatkozott Keegan a News of the World címû brit lapnak. – Mindig kritizálni fognak, ha nem stílusos, látványos játékkal gyõzzük le az ellenfeleket. Ilyen a munkánk természete.
Keegan szerint csapatának minden esélye megvan arra, hogy jól szerepeljen az Európa-bajnokságon. – Az összes csapatot láttam élõben vagy felvételrõl. Egyetlen edzõnek sincs annyi jó játékosa, mint nekem. A mostani futballisták ráadásul sokkal profibbak, mint amilyenek az én idõmben voltak.
Az Eb-n Anglia az A-csoportban szerepel Portugáliával, Romániával és Németországgal együtt. Keegan jelenlegi szerzõdése 2002-ben jár le.
Lövér – Görgényorsova 3-0; Szászrégeni Testvériség – Maviprod 2-1; Körtvélyfája – Füleháza 2-2; Sáromberke – Görgénysóakna 3-1 Holtmaros és Petele állnak.
Nagysármás – Vámosgálfalva 3-0; Szováta – Szentgerice 5-0; Nyárádszereda – Segesvár 1-1; Mezõzáh – Teremiújfalu 8-1; Galambod – Nagyernye 3-0. Mezõgerebenes áll. Északi- csoport
2 Görgénysóakna 16 12 1 3 58-27 37
3 Testvériség 16 11 0 5 54-29 33
4 Sáromberke 17 8 2 7 50-50 26
6 Füleháza* 17 6 1 10 31-52 16
7 Görgényorsova 17 5 1 11 33-62 16
9 Körtvélyfája 16 3 3 10 17-53 12
10 Petele 16 2 2 12 19-73 Déli-csoport
1 Mezõgerebenes 18 15 0 3 49-25 45
3 Nagysármás 18 11 2 5 50-25 35
4 Phönix Möbel 18 10 2 6 43-26 32
7 Vámosgálfalva* 19 5 4 9 27-43 16
8 Teremiújfalu 18 7 1 10 25-57 22
9 Szentgerice 18 5 4 9 27-43 16
10 Galambod 19 5 0 14 26-59 15
11 Nagyernye** 18 2 1 15 7-53 1 * - 3 pont levonással büntetve ** - 6 pont levonással büntetett, a bajnokságból kizárt csapat
Víkendtelepi bajnokság, A-divízió, 3. forduló: More B. – Phoenix 2-2, Bastia Hidrotherm – XXL 4-7, Dinamo – Derby 5-6, Camping – Torpi 1-2, Nike – Eindhoven 15-3, Como – Ajax 3-2, a Barcelona állt. Tabella: 1. Nike, 2. Como, 3. More B. 7-7 pont.
Sportiskolai bajnokság, A-divízió, 4. forduló: Vibeko Amigo – Fortuna 1-1, Pharmatech – Real 1-0, FC Aleea – Steaua 2-2, Loren's – Pic Nic 0-0, Inter – Rolex 3-0, Bastia – Parma 1-3, a Feyenoord állt. Tabella: 1. Inter 10 pont, 2. Pharmatech 8 pont, 3. Parma 6 pont.
Víkendtelepi bajnokság, B-divízió, 3. forduló: Fradi – Domb (Juventus) 3-0, Mureº – ADSAN Astoria 3-1, Aleea – Inter 2-1, Voiajor – Bari 7-2, Hertha AGFA – Naturfruct 0-6, Black and White – Rolex 1-0, az Aston Villa állt. Tabella: 1. Domb (Juventus), 2. Voiajor, 3. Mureº, 9-9 pont.
Sportiskolai bajnokság, B-divízió, 5. forduló: Vento – Barcelona 3-1, Lambda – Septari 3-2, Ajax – Venezia 0-1, Tomi's – MTK május 27-re halasztva. Tabella: 1. Septari, 2. Barcelona 12-12 pont, 3. Lambda 7 pont.
Tudor I. bajnokság, 10. forduló: Pandurii – Oldboys 4-1, Telecom – Vulturii 7-4, Boca Juniors – Napoli 3-0, Progresul – Lazio 5-2, Valencia – Barcelona 4-7, Jurnalul de Mureº – Super 0- 3. Tabella: 1. Telecom, 2. Pandurii 24-24 pont, 3. Progresul 21 pont.
Tudor II. bajnokság, 11. forduló: Chelsea – Thalia 0-3, Milan – Rangers 3-0, Barcelona – Venus 0-3, Craiova – Oþelul 2-10, Rapid – Voiajor 1-0, Mureºul – Juventus 3-2, a Pronto állt. Tabella: 1. Oþelul 28 pont, 2. Mureºul 27 pont, 3. Pronto 22 pont.
Kövesdombi bajnokság, 5. forduló: Optimex – Parângul (egyik csapat sem jelent meg a mérkõzésen), Pandurii – Valencia 1-0, Inter – Arsenal 5-0, Viitorul – Brazília 6-0, Craiova – Como 2-2, Vicenza – Eintracht 2-2, a Manchester állt. Tabella: 1. Pandurii 15 pont, 2. Viitorul 13 pont, 3. Valencia 9 pont.
Meggyesfalvi bajnokság, 13, záró forduló: Katanga – Transportul 3-2, Viitorul – Salamanca 4-1, Juventus – Dinamo 9- 2, a Flamengo állt, Steaua – Millennium 2-0, Apollo – Kappa 0- 3, a Rapid állt. Tabella: 1. Juventus 28 pont, 2. Steaua 25 pont, 3. Rapid 23 pont.
Vásárhelyi gyõzelem – de mégsem A bukaresti bãneasai repülõtéren rendezték meg a napokban az ez évi Motorkerékpáros Szövetség Kupáját, amelyet a volt Isecos Pákai György, Florin Pop, Gagyi Péter dominált. Mint ismert, a jelenleg Steua General Turbo színeiben versenyzõ sportolók néhány éve szerzõdtek a fõvárosi csapathoz, ahol sokkal jobbak a felkészülési feltételek, mint bárhol az országban, így komoly ellenfelük valojában nem volt. Hogy pályafutásuk szempontjából jól cselekedtek, az nem vitás, hiszen egykori csapatuknak még annyira sem telt, hogy részt vegyenek e rangos versenyen... Az ex- vásárhelyieknek – papírforma szerint – sikerült csapatban megszerezniük az elsõ helyet, míg a Közlekedési Rendõrség, valamint az Alex Racing együtteseinek meg kellett elégedniük a dobogó másik két helyével. Pákai György egyéniben is remekül versenyzett, a 125 kcm-s bajnokságot különösebb izgalom nélkül nyerte, míg a 250 köbcentiméteres motor nyergében, kis csalódást okozva szurkolóinak, csak a második helyet szerezte meg, a harmadik helyen pedig csapattársa, Florin Pop végzett. Gagyi Péternek is sikerült az országos bajnoki címet elhóditania, a 600 köbcentiméteresek között lett elsõ. Az országos bajnokság egyéni versenyeit szintén a fõvárosi repülõtéren rendezik június 3-4-én, amelyen szintén volt sportolóink az abszolút esélyesek.
Németországban ötvenhat versenyzõ már megkapta Sydneybe szóló repülõjegyét. Közöttük a rangidõs a 45 éves vitorlázó Jochen Schümann, aki hatodik olimpiájára készül.
A csapatsportágak közül további 76 sportoló ötkarikás részvétele biztos: gyeplabdában 32- en, férfi kézilabdában 15-en, nõi röplabdában 11-en és a nõi labdarúgók közül 18-an készülhetnek. A Német Olimpiai Bizottság (NOK) július 6-án, augusztus 3-án és 22-én jelöli ki az olimpiai csapat további tagjait. Az összlétszám várhatólag 450 fõ lesz, ami kevesebb, mint ahányan négy éve Atlantában (478) képviselték a német színeket.
A nyolc sportág most megnevezett versenyzõi közül a legnagyobb eséllyel a kétszeres olimpiai bajnok sportlövõ Ralf Schumann, az Európa-bajnok asztaliteniszezõnõ Quianhong Gotsch, ugyanebben a sportágban a kétszeres ötkarikás érmes Jörg Rosskopf, valamint a háromszoros világbajnok vitorlázó Roland Gabler, Rene Schwall kettõs (Tornado) pályázik dobogós helyezésre.
Jochen Schümann a harmadik német sportoló lehet, aki hat olimpián indul. Ezt eddig csak a lovas Reiner Klimke és Hans Günter Winkler mondhatta el magáról. Schümann 1976-ban Finn dingiben, 1988-ban és 1996-ban Solingban nyert aranyérmet.
Úgy tûnik, hogy Erich Ribbeck szövetségi kapitány hallgat a közvélemény hangjára, s az Európa-bajnok német labdarúgó- válogatott stílustalan játéka miatt felülvizsgálja Thomas Hasslerrõl alkotott nézeteit. Elképzelhetõ, hogy a május 30-án 34. születésnapját ünneplõ irányító bekerül az Európa- bajnokságra készülõ keretbe.
– Soha nem mondtam, hogy Hasslert nem viszem el az Európa- bajnokságra – jelentette ki a feledékeny szakvezetõ, aki néhány héttel ezelõtt még valószínûtlennek tartotta az 1860 München játékosának beválogatását.
Thomas Hassler tagja volt az 1990-ben világbajnok együttesnek, majd 1992-ben Eb-ezüstérmet, négy évvel késõbb Eb-aranyérmet szerzett. A 97-szeres (5. a német örökranglistán) válogatott futballista az 1998-as világbajnokság óta nem szerepelt a nemzeti csapatban.
Erich Ribbeck jövõ hétfõn nevezi meg keretét a június 10-én kezdõdõ belga-holland közös rendezésû Európa- bajnokságra.
Matthaus ismét bajnoki koronát remél
A veterán Lothar Matthaus kijelentette, hogy pályafutásának megkoronázása lenne, ha a német labdarúgó-válogatottal megnyerné a labdarúgó Európa-bajnokságot. A New York-New Jersey MetroStars csapatában játszó világsztár a DPA-nak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a Svájc ellen mutatott "katasztrofális" teljesítmény ellenére bízik a csapatban. A 39 esztendõs középpályás szerint 12 együttes képes arra, hogy kiharcolja a végsõ gyõzelmet a Hollandiában és Belgiumban június 10-én kezdõdõ Eb-n, s Németország "egy a tizenkettõ közül". Matthaus üdvözölte Horst Hrubesch kinevezését a pályaedzõi posztra, mert az egykori válogatott labdarúgó egy nyelvet beszél a játékosokkal, s végre "életet lehel" a nemzeti tizenegybe.
Az elsõ néhány körtõl eltekintve esõversenyt hozott az F1-es Európa Nagydíj, a Nürburgringen. Ennek köszönhetõen az év legmozgalmasabb száguldása végén idei negyedik elsõségét szerezte meg M. Schumacher, aki így tovább növelte elõnyét a vb-pontversenyben a mögötte célba érkezõ Hakkinen elõtt.
A rajtnál az elsõ sorból induló Coulthard és M. Schumacher egymást figyelte, ezt használta ki a 3-as rajtkockából induló Hakkinen és "kilõtt" köztük az élre. A 3. sorból induló Trulli az egyik elsõ kanyarban kicsúszott és kiesett. A rajt utáni sorrend: Hakkinen, M. Schumacher, Coulthard, Barrichello, Villeneuve, R. Schumacher. A 6. körben Fisichella jött fel pontszerzõ helyre, megelõzve R. Schumachert, késõbb Villeneuve-öt is. Elkezdett esni az esõ, az élen – függetlenül M. Schumacher kísérleteitõl – nem történt változás.
A 11. körben M. Schumacher megelõzte Hakkinent, egy körrel késõbb Barrichello ugyanezt tette Coultharddal. A 15-16. körben csúcsforgalom a boxutcában, a sztárok, Coulthard, M. Schumacher, Hakkinen sorrendben álltak ki kerékcserére. Hakkinennek tartott legtovább a kiállása, s öt körre volt szüksége, hogy visszaelõzze Coulthardot és elkezdje M. Schumacher üldözését. A verseny harmadánál M. Scumacher, Hakkinen, Coulthard, Fisichella, Barrichello, de la Rosa volt a sorrend. M. Schumacher a 35. körben tankolt, közben Hakkinen állt az élre. A 45. körben Hakkinen, majd Coulthard volt kerékcserén, elõbbi – M. Schumacher mögé – a második, utóbbi – de la Rosa és Barrichello után – az ötödik helyre jött vissza, de aztán felzárkózott a harmadik helyre.
Az idei világbajnokság hatodik fordulójának céljában Michael Schumacher tehát idei negyedik gyõzelmét aratta a Ferrariban legnagyobb ellenfelei, a McLaren- Mercedeseket vezetõ Hakkinen és Coulthard a második, illetve harmadik helyen végeztek. A negyedikre Barrichello érkezett a második Ferrariban, az ötödik helyet Fisichella (Benetton) szerezte meg, az utolsó pontot pedig a spanyol de la Rosa szerezte meg az Arrows-Superteckel.
Hat futam után M. Schumacher 46 ponttal vezeti a világbajnokságot Hakkinen (28), illetve Coulthard (24) elõtt. A konstruktõrök versenyében elsõ a Ferrari 62 ponttal, második a McLaren-Mercedes 52, harmadik a BMW- Williams 15 ponttal.
Dino Zoff, az olasz labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya nyilvánosságra hozta az olasz válogatott Európa- bajnokságra k&eacut