|
LII. évfolyam 112. (14468) |
2000. május 17., szerda |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Legfôbb közügyünk most: Marosvásárhely polgármesterének megválasztása. A város magyarságának kipróbált, nagyrabecsült jelöltje van; egyöntetûleg vonuljunk az urnák elé! Egyetlen plusz szavazat = gyôzelem! Egyetlen mínusz szavazat = vereség!
Elsô számú közellenségünk csak a közöny lehet! Személyes és közösségi felelôsségérzettel legyûrhetünk minden akadályt. Önérdekünk követeli: mindnyájunknak el kell menni szavazni!
Marosvásárhely fenntartható (környezetbarát) fejlesztési stratégiájának fô célja a jelenlegi ipari jelleg fokozatos megváltoztatása úgy, hogy a város környezetbarát regionális, gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi, mûvelôdési, turisztikai és oktatási központtá váljon.
Az ágazati stratégiai célkitûzések:
q Különleges rendeltetésû (gazdasági, szolgáltatási – átrendezési, tudományos) parkok létrehozása; beruházások vonzása, a vár javítása, hasznosítása, a repülôtér korszerûsítésének támogatása, tömbházlakások (szociális is), kereskedelmi kiállítócsarnok és nagybani piac építése, családi típusú házak építéséhez terület biztosítása; a környezetszennyezôdés csökkentése: korszerû hôközpontok, terelôutak, szennyvízcsatornák építése; a városközponti keresztezôdés kiépítése, Maros-parti uszodák, sport- és szórakozótelepek újjáépítése illetve bôvítése.
q Munkahelyek létesítésének támogatása; szakmai átképzések, munkaerôpiacok; a 18 éves árvák társadalmi beilleszkedésének támogatása, az éjszakai menhely, a szociális konyha tevékenységének bôvítése; az ingatlanadó részbeni fedezése; az infrastruktúra kiépítése roma negyedekben (Hidegvölgy, Meggyesfalva); korszerû otthon építése idôseknek (társszerzôdéssel).
q Mûvelôdési, egyházi, sport és nemzeti közösségünkre különösen vonatkozó tevékenységek: pénzbeni támogatás költségvetési tételként is (templomépítésre és sportra is); egyes mûvelôdési (Teleki Téka, népi együttes) és sportlétesítmények átvétele a városi tanács hatáskörébe, a vár hasznosítása, Marosvásárhelyi Napok, Európa Nap; a volt egyházi és más közösségi épületek visszajuttatásának elôsegítése, a volt városi vagyon visszaigénylése; a kétnyelvûség kiszélesítése a közigazgatási ügyintézés elsô fokán, utcanévtáblákon, a Városháza Közlönyének bôvítése, a városra vonatkozó tanulmánykötetek több nyelven való kiadása; Borsos Tamás-mellszobor, Barátság Emlékmû (Bodor Péter-kút), Nagy Imre- képtár, Molter Károly, Székely János, Bernády György-emlékszobák; az Erdélyi Magyar Alapítvány Egyetem egyes karai elindításának támogatása.
A múlt hét végén városunk egyik lakónegyedében tragédia történt: valaki kilépett a hetedik emeletrôl. Azt mondták, idôs ember lelte halálát a szürke aszfalton, nem tudni, mi okból választotta meg végzetét. Az aszfalton talány és sárgásfehérség... Ennyi a hír, a többi ismeretlen háttér.
Személyre szólóan mondhatjuk így is, hiszen ki láthat bele családok életvitelébe, és ki vonhatna le ma már messzemenô konzekvenciákat? Ám az eset és megannyi más – mostanság a "frontok" mintha veszejtôbben támadnának – egy tôrôl fakad, s nem mondunk újat azzal, hogy szinte valamennyi vitathatatlanul szociális természetû. Csalódottság, kifosztottság, magány, feslettség és megannyi nyavalya tesz állandóan pontot idô elôtt nyomorúságos életekre, olyannyira sûrûn, hogy a társadalmi kategória tragédiája röviden, akár egy-két szóban is megfogalmazható közhellyé válik: sorsuk lassan elviselhetetlen. És tán fölösleg(es) is – sietnek hozzátenni gyakran a kezdô végkiábrándulók ... Ezt elmondjuk egyszer, elmondjuk százszor, kerekasztalokat ülünk, a hangzatosság kedvéért szép szavakat kerekítünk vasárnapi pletykapadon el egészen a miniszteri bársonyszékig, a többi néma csend: talány és sárgásfehérség az aszfalton...
Mindegy, nem a mi dolgunk, mindössze véletlen helyszínelôk vagyunk s aztán igyekszünk is távolodni onnan, elmondjuk otthon, kollégánk legfeljebb majd megírja hírben, s pontot lehetôleg a végére, de gyorsan, mert az álom is furcsaság, és rossz munkateljesítményt jegyez a tulaj. Valahogy így van, s még nem mondtuk azt, hogy a társadalmi közöny...
Az öregek ott álltak a tömbházközi téren. A múltjuktól s jelenüktôl megfosztott emberek, jövôrôl már szó sincs. Körbeállták társuk hûlt helyét, nem szóltak egy szót sem, hallgattak nagyokat. Tekintetükben ott lebegett a hangulat, és a tragédia színhelye fölött valami súlyos mozdulatlanság... Ott álltak a téren sötéten, komoran, mert ôk még hajlamosak bánkódni egy-egy mindennapi eseményen. A kisemmizettek aszfaltballadáján. A világ pedig megy a maga útján, történeteit legfeljebb megszórja sárgásfehér klórral...
A cél: minél több tanácsost a helyhatóságokba!
Alig több, mint két hét van hátra a helyhatósági választásokig. Az elmúlt hetekben az RMDSZ megyei vezetése "egyébbel" volt elfoglalva, így szinte semmi sem mozdult a választási kampányban. Május 13-án a Területi Képviselôk Tanácsa ideiglenes ügyvezetô elnökséget szavazott meg, ugyanakkor megújította a kampánystábot is. Ennek alelnökét, Virág Györgyöt kérdeztük az RMDSZ választási kampányának állásáról.
– A már ismert körülmények miatt eléggé elmaradtunk a kimondottan kampánytevékenység lebonyolításával. Többek közt abban is, hogy nagyon kevés helyen vagy egyáltalán nem jelentek meg az RMDSZ plakátjai, szórólapjai, bár vannak olyan helyi szervezetek, például Ludas vagy Maroskeresztúr, amelyek példamutatóan dolgoztak. Ugyanakkor elismerem, hogy az elôzô kampánystáb, amelynek szintén alelnöke voltam, hibázott abban is, hogy túl sok energiát fordított arra, hogy szabályosság szempontjából megközelítve, egységesen kezelje a különbözô területen kialakult helyzeteket. Ez hiba, mert alapelvünk az volt, hogy nem szólunk bele a helyi szervezetek jelöltnévsoraiba, mégis túlságosan sokat foglalkoztunk azzal, hogy milyen formában alakult ki a sorrend.
– A kampánystáb hibája az is, hogy az elôválasztások nem voltak kellôképpen elôkészítve? Az sem titok, hogy az erre a célra az országos ügyvezetô elnökségtôl kapott plakátok ma is a megyei szervezet székházában porosodnak. Az emberek nem tudták mikor, hol, hogyan kell szavazni.
– Itt is kétféleképpen kell értékelni a Maros megyei helyzetet, mert voltak nagyon sikeres, technikailag is jól elôkészített elôválasztások, és voltak teljes csôdnek minôsíthetô elôválasztások. Ebbe az is belefér, hogy nem voltak szórólapok, nem jutottak el oda, ahová el kellett volna jutniuk. Én magam hónapokkal korábban hangoztattam, hogy sokkal nagyobb figyelmet kellett volna szentelnünk a jelöltek kiválasztására, legalább januárban ismernünk kellett volna azoknak a polgármesterjelölteknek a körét, akikre számíthatunk. De minden javaslat falba ütközött: hogy nem létezik választási törvény, nem tudjuk, hogy hány tagja lesz a tanácsnak, nem tudjuk milyen szabályzók lesznek, nem ismerjük a területi leosztást. Ezek azonban nem kellett volna akadályt jelentsenek, az elôkészületek szempontjából.
– Eközben a román pártok vígan kampányoltak, voltak jelöltjeik, nap mint nap jelentkeztek a sajtóban, csak az RMDSZ háza táján állt meg az élet.
– Volt élet, viszont ez abban merült ki, hogy a kampánystáb szinte valamennyi tagja részt vett a községek, falvak beszámoló gyûlésein. Négy hónapot töltöttünk el ezzel, decembertôl áprilisig, s jellemzô, hogy a megyei tanácsosok kijelölésére és bemutatkozására május másodikán kerítettünk sort, holott március 5-én én magam iktattam a megyei szervezetnél a megyei tanács RMDSZ- frakció tevékenységérôl szóló jelentésemet. S hiába kértem, hogy a TKT hallgassa meg ôket, május 2-ig az ismert körülmények miatt nem volt erre lehetôség. Az új jelöltek pedig nem mutatkoztak be, mert nem volt idô rá. Tehát az elôzô kampánystáb igen-igen sok munkát igénylô tevékenységet fejtett ki, de nem azt a célt szolgálta, amit kellett, s ezt nekünk tudni illett volna.
Nem akarok kitérni a marosvásárhelyi elôválasztásokra, erre egyfajta moratóriumot hirdettünk meg a TKT május 13-i rendkívüli ülésén, annyit azonban elmondanék, hogy úgy is lehet értékelni a 80%-os távolmaradást, hogy a választók úgy képzelték, az RMDSZ képes kiválasztani a megfelelô jelölteket. Szabálytalan volt, nem pontos, az egyes körzetek jobban vagy kevésbé jól készítették elô és így tovább. Ezért is volt sikeretlen az elôválasztás, amellett, hogy szabálytalanságok történtek még a szavazatszámlálásnál is. Nem a 18 vagy 20 százalék a vita. A vita lényege az, hogy az a lista nem lehet mérvadó.
– Még körülbelül két hét van hátra a választásokig. Melyek a régi/új kampánystáb legsürgôsebb tennivalói?
– A kampánystáb személyi összetételében nem sokat változott, az ideiglenes ügyvezetô elnökség cserélôdött ki. Utalnék egy másik hibára is. Arra, hogy az ügyvezetô elnökség és a kampánystáb közötti együttmûködés sem volt zavartalan az elmúlt hónapokban. Az ügyvezetô elnökség olyan feladatokat nem látott el, amirôl úgy gondolta, hogy a kampánystábra tartoznak és viszont. Kevés idônk maradt a választásokig s leosztottuk személyekre, területekre a feladatokat, és mindenki megpróbálja tenni a dolgát, sürget az idô. Az a célunk, hogy az RMDSZ-jelöltek, sikeresek legyenek. Vagyis minél több szavazatot tegyenek le ezekre a listákra, beleértve a marosvásárhelyi tanácsosi listát is. Ebben az idôszakban a kampánystáb legalább egy tagja reggeltôl estig ott van a székházban, ott van a titkárság, a 162-907-es telefonszámon lehet érdeklôdni, tájékozódni. A reklámanyagok készülnek, már megjelentek az RMDSZ- plakátok, Tehát ez a tevékenység folyik, ugyanakkor folyik a jelöltek bemutatása is a különbözô helységekben. Hangsúlyozzuk a minél nagyobb részvétel szükségességét még a magyar vidéken is a megyei tanácsosok számának növelése érdekében. De azért is, mert nagyon sok a független jelölt a kisebb helységekben, és nekünk, bármennyire is tiszteletben tartjuk ezeknek az opcióját, mégiscsak az a fontos, hogy az RMDSZ mutasson fel erôt és minél több jelöltet juttasson a helyhatóságokba.
Mindannyiunk közös érdeke, hogy a marosvásárhelyi és Maros megyei választásokon a megye magyarsága a lehetô legnagyobb számban vegyen részt. Az RMDSZ választási kampányának legfôbb célja, hogy tudatosítsa a magyarságban: csak önmagunkra számíthatunk, és ezért minden szavazatra szükség van – fogalmazódott meg a Maros megyei RMDSZ Ügyvezetô Elnökségének hétfôi munkatanácskozásán. A testület tagjai áttekintették a marosvásárhelyi és a megyei kampány jelenlegi helyzetét, és kidolgozták azt a cselekvési ütemtervet, amely a városi és a megyei RMDSZ-kampány felgyorsítását teszi lehetôvé. Az ülésen megállapítást nyert: a megyei RMDSZ-nek kiemelt figyelemben és támogatásban kell részesítenie azon települések RMDSZ-jelöltjeit, akik szoros küzdelemre számíthatnak a választásokon.
A választások tisztasága és a szavazatszámlálás szabályszerû lebonyolítása érdekében az RMDSZ jogi felkészítésben részesíti a Maros megyei szavazókörzetekben RMDSZ-részrôl részt vevô személyeket, valamint az RMDSZ városi és megyei tanácsosjelöltjeit. A felkészítôt Deák Gyula, a megyei Választási Bizottság, és Kiss István, a Maros megyei RMDSZ kampánystábjának tagja tartja. A felkészítôre Marosvásárhelyen, valamint a megye minden kerületi központjában sor kerül. A szervezôk felkérik a választási bizottságokba delegált személyeket, hogy vegyenek részt a jogi felkészítôn, amelynek idôpontját késôbb közlik a sajtóban.
A polgármester 2000. május 15-i,
a 2000. május 3-i 155-ös számú, a 2000. június 4-én tartandó polgármester, helyi és megyei tanácsosok választására kiírt szavazás marosvásárhelyi szavazókörzeteinek számozására, behatárolására és központjára vonatkozó rendelet módosítására vonatkozó
Marosvásárhely polgármestere, tekintve a tanácsosokkal, titkársággal való kapcsolattartásért, a szavazók nyilvántartásáért és archiválásért felelôs igazgatóság 2000. május 15-i beszámolóját,
figyelembe véve a 1991. évi 70-es számú helyhatósági választásokra vonatkozó, a 2000. évi 18-as számú sürgôsségi rendeletben módosított, kiegészített és újraközölt törvény 13-as cikkelyének 2. bekezdését, valamint az 1991. évi 69-es számú helyi közigazgatásra vonatkozó, újraközölt törvény elôírásait
1. cikkely: Jóváhagyja a 2000. május 3-i rendelet szavazókörzetek központjára vonatkozó módosítását, az alábbiaknak megfelelôen:
A Maresal Ioan Antonescu sétányon levô kaszárnya – 75-ös szavazókörzet, a Mihai Viteazu utca 15/17. alatti Unirea líceumban fog szavazni, 29-es szavazókörzet;
a Kossuth utca 106. szám alatti egységek – 76-os szavazókörzet, a Kossuth utca 108. alatti Mezôgazdasági Iskolaközpontban fognak szavazni, 12-es szavazókörzet;
a Nicolae Balcescu utca 23. szám alatti egységek – 77-es szavazókörzet, a Ialomitei utca 3. szám alatti 13-as Számú Általános Iskolában fognak szavazni, 5- ös szavazókörzet.
2. cikkely: Jóváhagyja, hogy a 77-es a Tudor Vladimirescu negyedbeli 0709-es számú katonai egységben levô szavazókörzet a szintén a Tudor Vladimirescu negyedbeli 0526- os számú katonai egységben levô szavazókörzetbe költözzön.
3. cikkely: A jelen határozat közzétételével a helyi tanács titkárát bízzák meg.
A helyhatósági választások ideje elérkezett. Istentôl adott kötelességünk mindent megtenni azért, hogy életünk lehetôleg nyugodt körülmények között, békében és szeretetben folyó, jövendôt építô élet legyen, s ezt elôsegítsék polgári életünk vezetôi.
Ezért becsületbeli feladatunk részt venni a választásokon. Arra kérünk benneteket, hogy mindenütt meggyôzôdésetek szerint, tiszta lelkiismerettel, arra a jelöltre szavazzatok, akit istenfélônek, becsületesnek, rátermettnek ítéltek, s akirôl tudjátok, hogy támogatni fogja egyházunkat, kisebbségi jogainkat és minden igaz ember javát. Ne érjen bennünket vád, hogy nem nyilvánítottuk ki akaratunkat akkor, amikor arra szükség volt.
Isten ôrizze meg mindnyájunk életét és adjon nekünk békességes és eredményes jövendôt.
Kolozsvár, 2000. május 15.
A marosvásárhelyi bíróságra a polgármester, illetve tanácsosjelöltek ellen letett 21 óvásból háromnak adott helyt a testület: törölték a polgármesteri listáról a keresztúri Pol Alexandrut, illetve a megyei tanácsosi listáról az RMDSZ színeiben induló Kacsó Mártont. Semmisnek nyilvánították a marosszentkirályi Ioan Pascu jelölését, mert az a PUNR és a Szövetség Romániáért (APR) listáin egyaránt szerepelt.
Két óvás elleni fellebbezést a megyei törvényszék tárgyal. Egyik az Emil Chiorean független jelölt ellen benyújtott két óvás, a másik a Maros megyei Nagy-Románia Párt elleni kontesztáció. A megyei törvényszék asztalán van még a Demokrata Párt, a PUNR és a Romák Pártja megyei tanácsosi listái ellen letett, illetve az apoldi Emil Todoran polgármesterjelölt elleni óvás. Az RMDSZ 5. a megyei és 7. a marosvásárhelyi szavazólapokon
Hétfôn sorshúzással döntöttek a választásban részt vevô pártok szavazócédulán való sorrendjérôl. A megyei tanácsosi listák sorrendje a következôképpen alakult: PUNR, Kereszténydemokrata Nemzeti Szövetség, Szocialista Munkapárt, Demokratikus Konvenció, RMDSZ, Szövetség Romániáért, Jobboldali Erôk Szövetsége, Nemzeti Liberális Párt, PDSR, Nagy-Románia Párt, Demokrata Párt, Magyar Szabaddemokrata Párt, Romák Keresztény Központja, Szociáldemokrata Párt, Szocialista Párt, Román Nemzeti Párt, Nemzeti Demokrata Keresztény Párt, Romániai Ökológus Konvenció, Romák Pártja, Román Élet Pártja, Ilea Teofil, Bubau Viorel.
A polgármesterek listája a szavazólapokon: Nagy- Románia Párt, PUNR, PDSR, Demokrata Párt, Kereszténydemokrata Nemzeti Szövetség, Nemzeti Liberális Párt, RMDSZ, Demokratikus Konvenció, Szövetség Romániáért, Nemzeti Demokrata Keresztény Párt, Szocialista Párt, Jobboldali Erôk Szövetsége, Magyar Szabaddemokrata Párt, Emil Chiorean.
A városi tanácsosok listája elsô 11 helyezettje megegyezeik a polgármesterekével. Sorban utánuk a Romák Pártja, az Ökológus Konvenció, Román Élet Pártja, A Szocialista Párt, a Szocialista Munkapárt, a Szociáldemokrata Párt, a Romák Keresztény Központja, a Román Nemzeti Párt, a Jobboldali Erôk Szövetsége, a Magyar Szabaddemokrata Párt és a független jelöltek következnek.
Az egyházak képviselôi kedden nyilatkozatot írtak alá Snagovban arról, hogy támogatják az ország EU-csatlakozásához kidolgozott középtávú gazdasági stratégiát. A nyilatkozatot Mugur Isarescu miniszterelnök és a kormány több tagjának jelenlétében aláírta a legtöbb magyar történelmi egyház képviselôje is.
A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a 17 romániai egyház kész hatékony módon részt venni az európai integráció folyamatában, s támogatja az ország EU-csatlakozásához kidolgozott középtávú gazdasági stratégiát.
Mugur Isarescu beszédében leszögezte, hogy ez a stratégia jelenti a következô négy évre szóló akcióprogramot, függetlenül attól, hogy az idei választások eredményeként lesz-e kormányváltás Romániában, vagy sem.
A magyar történelmi egyházak vezetôi elôször azt az álláspontot fogalmazták meg, hogy nem vesznek részt a snagovi nyilatkozat aláírásán, így fejezvén ki tiltakozásukat amiatt, hogy az elmúlt tíz évben nagyon kevés történt az egyházakat ért jogsértések felszámolásában.
– Nagy töprengés után született az a végsô döntés, hogy eljövünk. Ebben szerepet játszott az, hogy a kormány elfogadta a nyilatkozat kiegészítésére tett javaslatainkat, végre rendelkezett arról, hogy minden lelkész kapjon állami fizetést és kedvezô gesztust tett bizonyos adókedvezményekkel is egyházaknak. Azt a megfontolást is szem elôtt tartottuk, hogy nem akarunk a kerítésen kívûl maradni – jelentette ki az aláírás után az MTI-nek Mózes Árpád evangélikus püspök.
A magyar történelmi egyházak kérésére a snagovi nyilatkozatot kiegészítették azzal, hogy a kormány kötelezi magát arra: visszaszolgáltatja azokat a javakat, ingatlanokat, amelyeket a kommunista rezsim idején az egyházaktól elvettek. A felekezeti iskolák ügyében is pozitív álláspontot foglalt el a kormány és bekerült az egyházak szociális és karitatív tevékenységének állami támogatása is.
Mózes Árpád mellett a katolikus egyház nevében Tempfli József nagyváradi megyéspüspök, a romániai római katolikus püspöki kar elnöke, Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke és Szabó Árpád unitárius püspök írta alá a nyilatkozatot.
A magyar egyházi vezetôk ugyanakkor hangsúlyozták azt is, hogy mindaddig, amíg nem születik törvény arról, hogy az egyházak visszakapják elkobzott javaikat és vissza nem állítják az egyházakat jogaikba, Románia számára az Európai Unió csak álom marad.
A május 4-én megfogalmazott elutasító állásponton maradt Tôkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke, aki nem utazott el Snagovba.
Amennyiben a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) tisztújító közgyûlésének nagy többsége azt igényli, hogy a megtisztelô elnöki posztot betöltsem, nincs erkölcsi alapom arra, hogy nemet mondjak – nyilatkozta Boross Péter az MTI-nek kedden.
A volt magyar kormányfô, a miniszterelnök személyes fôtanácsadója elmondta: amikor bejelentette, hogy lemond jelöltségérôl, külföldrôl és belföldrôl egyaránt óriási nyomás nehezedett rá.
Hozzátette: az esélyes jelöltek – köztük Duray Miklós, Kurucz Gyula, valamint Székelyhidi Ágoston – bejelentése, miszerint a javára visszalépnek a jelöltségtôl, hatással lehet döntésére.
– Nívótlan és egymást kaszaboló versenybe azonban nem állok be – közölte Boross Péter.
A román jegybank az éves lombardkamatot 95 százalékról 75 százalékra szállította le, egyidejûleg évi 5 százalékban állapította meg a deporátát.
A Román Nemzet Bank alelnöke, Cristian Popa kedden Bukarestben úgy nyilatkozott, hogy a kamatcsökkentés kifejezi: a pénzügyi kormányzat bízik az infláció mérséklôdésében.
Románia azt tervezi, hogy idén a tavalyinak a felére, 27 százalékra sikerül lassítani az infláció éves ütemét. Decemberhez képest április végéig a fogyasztóiár-emelkedés 13,7 százalék volt – emlékeztetett a Reuters hírügynökség.
Derûlátó gazdasági elôrejelzések
A Román Nemzeti Bank (BNR) szakértôi szerint megalapozott az a várakozás, hogy a román gazdaság az idén 3 százalékos növekedést fog elérni – írta keddi számában az angol nyelvû Romanian Economic Daily címû gazdasági napilap. Az idei költségvetési törvény a GDP 1,3 százalékos bôvülésével számol az elmúlt négy év folyamatos visszaesése után, és ugyanezt a növekedést vették figyelembe a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokon is.
Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank sajtóigazgatója azonban a lapnak nyilatkozva azt mondta: – A jelek szerint megvalósul és meg is fog is valósulni, hogy a román gazdaság az idén 3 százalékos növekedést ér el.
Vasilescu azzal indokolta bizakodását, hogy a legfrissebb adatok szerint a második negyedévben jelentôs növekedés várható, elsôsorban a feldolgozóiparban, az építôiparban és a kereskedelemben. A feldolgozóiparban az elsô negyedévhez képest 50 százalékos növekedést valószínûsítenek.
A tervezettnél nagyobb gazdasági növekedésre utal az is, hogy az export az idén várhatóan 10 milliárd dollár körül alakul a tavalyi 8,7 milliárd dollár után, miközben az import bizonyára nem haladja meg a 11 milliárd dollárt.
Romániának az idén két alapvetô gazdasági célja van: visszaszorítani az inflációt és megindítani a gazdasági növekedést, ám kevés a valószínûsége annak, hogy ez a két cél egyszerre elérhetô lenne külsô finanszírozás nélkül – idézett Romániával foglalkozó nemzetközi gazdasági elemzôket keddi számában a Ziarul Financiar címû gazdasági napilap.
E gazdasági elemzôk szerint Románia még mindig nagyon nehéz makrogazdasági problémákkal küzd, és bár jelenleg valóban jó szakaszban van, a gazdaság élénkülésének jelei még meglehetôsen gyengék.
Romániának most különösen égetô szüksége van külsô pénzügyi forrásokra, hogy a kínálkozó lehetôséggel élni tudjon. Ugyanakkor a Nemzetközi Valutaalappal való megállapodás elhúzódik, az ôszi törvényhozási választásokkal kapcsolatban növekednek a kételyek, és ezért Románia a nemzetközi tôkepiacon továbbra is elszigetelt.
Verheugen-Isarescu megbeszélések
Az Európai Bizottság kedvezôen értékeli az európai uniós csatlakozás érdekében tett román erôfeszítéseket – jelentette ki hétfôn Brüsszelben Günter Verheugen, a testület EU- bôvítési felelôse.
A német fôbiztos Mugur Isarescu román kormányfôvel találkozott, annak brüsszeli látogatása során. Megerôsítette, hogy Bukarest jó úton jár az uniós felkészülésben. A megbeszélés utáni sajtótájékoztatón Verheugen leszögezte: támogatja a román kormányzat terveit, "függetlenül a választási kampánytól".
Isarescu ismertette partnerével a középtávú román gazdasági stratégiát és az uniós csatlakozási programot. Verheugen mindkettôrôl támogatólag nyilatkozott, méltatva az elmúlt hónapok teljesítményét is.
Románia azon tizenkét ország közé tartozik, amelyekkel az Európai Unió csatlakozási tárgyalásokat folytat. Bukarest azonban nem tartozik a legközelebbi belépésre esélyesek közé, és ennek tudatában is van, hiszen saját csatlakozási célkitûzése három évvel túlmutat a többi tagjelölt államén.
Az árva gyermekek helyzetének rendezése ügyében Románia nemzetközi tekintélye forog kockán – hangoztatta egy kérdés kapcsán Verheugen. A probléma megoldása a román kormányzat felelôssége, a nemzetközi közösség csupán támogatni tudja az erre tett erôfeszítéseket. Az EU ôszi országértékelésében még súlyosan elmarasztalta Bukarestet az árvaházak helyzete miatt, de késôbb enyhítette bírálatának hangvételét.
A koalíciós vezetôk találkozója
Hétfôi találkozón a koalíciós vezetôk bizottság alakításáról döntöttek, melynek feladata algoritmus alapján szétosztani az egyes intézmények vezetôségében szabadon maradt helyeket – nyilatkozta a találkozást követôen Ion Diaconescu parasztpárti elnök, akinek pontosítása szerint hozzávetôleg 15, különbözô okokból felszabadult tisztségrôl van szó. Helyettesítôket fognak keresni elsôsorban az Országos Audiovizuális Tanács négy tagjának, akiknek mandátuma lejárt. Helyek szabadultak fel továbbá a Számvevôszék, az Országos Biztosító és az Országos Értékpapír-bizottság, valamint más intézmények vezetôségében is. A bizottság keddtôl kezdte felkutatni a megfelelô személyeket. A koalíció egyhangúlag támogatja az államosított ingatlanok és a helyi közigazgatási törvények elfogadását, még a jelenlegi parlamenti ülésszakban – döntötték el a koalíciós pártok vezetôi.
A fent említett jogszabályok kellô idôben történô elfogadása érdekében a koalíciós vezetôk megállapították, itt az ideje fegyelemre bírni a hatalom honatyáit. Mircea Ionescu Quintus aggodalommal és neheztelve jegyezte meg, hogy a honatyák túlságosan nagy számban hiányoznak az ülésekrôl. Úgy döntöttek, hogy a frakcióvezetôk megkísérelik rávenni kollégáikat részt venni az üléseken, és e célból akár fegyelmi büntetést is kiróhatnak rájuk.
Amennyiben az említett törvényeket nem tudják elfogadni a rendes parlamenti úton, a koalíciós vezetôk úgy határoztak, a felelôsségvállalás eljárását fogják támogatni. Emellett foglaltak állást még a liberálisok is, akik számára továbbra is az igazságügyi reformtörvények maradnak a prioritások.
Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a koalícióban még nem született megállapodás sem a szóban forgó törvények elfogadási eljárását – felelôsségvállalás, sürgôsségi rendelet, parlamenti procedúra –, sem tartalmukat illetôen.
Abban megállapodtak viszont, hogy a középtávú fejlesztési stratégia ratifikálása nem elsôrendû fontosságú, ezért ezt a következô törvényhozó testületre bízzák.
James Rosapepe amerikai nagykövet jelenlétében 6 évre szóló és 50 millió dollár értékû együttmûködési megállapodást írt alá Donald Riach, a General Motors-Motive Division vezérigazgatója és Liviu Marcu, a Román Regionális Fejlesztési Ügynökség elnöke.
A megállapodás szerint az amerikai cég változatos támogatást fog nyújtani Romániának, nem csupán a General Motors termékek eladásáról, hanem valós know-how és technológia- átutalásról lévén szó, Traian Basescu szállítási miniszter pontosítása szerint.
A megállapodás életbe léptetése és az Electroputere mozdonyok korszerûsítése nyomán remélhetôleg Bulgáriába és Lengyelországba exportálhatunk, ahova Románia a múltban is szállított mozdonyokat – mondotta Basescu.
Ma tárgyalóasztalhoz ülnek a forradalmár szervezetek és a helyhatóságok képviselôi
A már csaknem két hete éhségsztrájkba lépett forradalmárok ultimátumát követôen ma tíz órától a December 21. Egyesület székhelyén a tiltakozók követeléseirôl tárgyal a helyhatóságok dr. Dorin Florea prefektusból, Fodor Imre polgármesterbôl, Orbán Dezsô alpolgármesterbôl és a kormányhivatal jogászából álló küldöttsége – erôsítette meg Ioan Iacob, a prefektus tanácsosa.
Tegnap a December 21. Egyesület székhelyén ennek elnöke, Császár W. Zoltán, és fôtitkára, Ilcu Vasile mondotta el lapunknak, hogy az éhségsztrájkolók ma reggelig adtak tárgyalási haladékot a hatóságoknak, mielôtt feketesztrájkba léptek volna, vagyis az élelmen kívül a folyadékfelvételt is megtagadták volna maguktól a tiltakozók. Tíznapi éhségsztrájk után, amely idô alatt az elsô tiltakozó annyira legyengült, hogy kórházba került az elsô hatósági visszajelzést tegnap kapták a forradalmárok, akik sérelmezték, hogy a hatóságok nem kezelik kellô komolysággal tiltakozó akciójukat.
Ma tehát a felek a lapunkban már ismertetett követelésekrôl tárgyalnak, amelyek legtöbbjét a forradalmárok egyszerûen megoldhatónak vélik, de sérelmezik, hogy ez eddig nem történt meg, a polgármesteri hivatal szerintük halogatja a döntéshozatalt, ráadásul a forradalmárokat tömörítô szervezetek között ellentéteket is szít. Erre példaként a December 21. Egyesület székháza körüli vitát említették. A székhelyrôl az egyesület volt alelnöke törvénytelenül lemondott, döntését a szervezet késôbbi közgyûlése megsemmisítette, de errôl a hivatal hónapok óta sem hajlandó tudomást venni. A jóindulatot hiányolják a várostól: a mártírvárosi cím elnyerésekor ígéretet tettek az egyesület székházának felújítására, de ebbôl mindössze egy tetôzetjavítás valósult meg. Másrészt, egyezményben vállalta a város, hogy a mártírvárosi státust hirdetô táblákat a megyeszékhely bejáratainál önálló állványokra helyezik, és idôtálló anyagból készítik el, ezzel szemben a helységnévtáblák alá helyezték ôket. A forradalmárok meggyôzôdése, ha külön állványokra kerülnek a táblák, nem mázolták volna be ôket.
A forradalmárok jogait szabályozó 1990. évi 42-es törvény betartását illetôen az önkormányzat a saját határozatait sem tartja be – vélik a forradalmárok. Erre példa a kereskedelmi helyiségek, lakások kiutalásának lassú menete, illetve számos, egymásnak e téren ellentmondó intézkedés. Hasonló a helyzete a forradalom új emlékmûvének is, amelynek létesítésérôl a tanács hosszas huzavona után hozott döntést tavaly novemberben, de ezt konkrét intézkedések nem követték, mi több, az idei helyi költségvetés-tervezetben nem különítettek el pénzt az emlékmû építésére.
Emellett még több egyéb követelése van az éhségsztrájkolóknak, amelyekre a mai tárgyalásoktól várnak megoldást. Ha a helyzet nem oldódik, a tiltakozók a miniszterelnök ellenôrzô testületének vizsgálatát követelik a polgármesteri hivatal intézkedéseivel kapcsolatban, illetve párhuzamosan további, drasztikus tiltakozó akciókat terveznek.
Amint arról olvasóinkat tájékoztattuk, megyénkben összesen 55.183 kérést jegyeztek az idei 1- es számú, a mezôgazdasági földterületek és erdôk tulajdonjogának visszaállítását szabályozó törvény alapján. A megyei földosztó bizottság, az öt munkacsoport megalakítása nyomán, a törvény értelmében május 2- án elkezdte a helyi földosztó bizottságok által iktatott és ellenôrzött jogtulajdonbahelyezési kérések, íratcsomók átvételét. A nyilvántartások szerint még 4000 visszaigénylési íratcsomót kell ellenôrízni a helyi földosztó bizottságok szintjén. Amint a megyei földosztó bizottság a maga során, elvégezte a jogtalulajdonba helyezési iratok, bizonylatok, mellékletek felülvizsgálását, láttamozását és jóváhagyását, a névsorokat kifüggesztik. Felhívjuk az érintettek figyelmét, hogy a kifüggesztés után csupán öt nap áll rendelkezésükre, hogy esetleges panaszaikat írásban helyezzék el a megyei földosztó bizottságnál.
Tulajdonosváltás a Pater Banknál
Az elmúlt hónap végén (április 26- án) írta alá a Pireus Bank és a Budapest Bank azt a szerzôdést, amelynek következtében a Pater Hitelbank Rt. részvényeinek többségi tulajdona (valamivel több mint 99%-a)a Budapest Banktól a görög bank tulajdonába ment át. A román tôkét eddig is hat magánszemély részvénytulajdona képezte, és ez az adásvétel lebonyolítása után sem lesz másként. Szalkay Józsefet, a Pater Hitelbank Rt. marosvásárhelyi kirendeltségének igazgatóját a változásokról kérdeztük:
– A Pater Bank alapításakor egyik nyilvánosan is hangoztatott cél a magyar-román vegyes illetve a tiszta magyar tôkével mûködô vállalkozások támogatása volt. Most a tulajdonviszonyok megváltozásával mennyiben módosult a bank politikája? Mi fog változni?
– Elsôsorban új nevet kapott a bank, a közgyûlés már döntött róla, hogy az új név Pireus Bank Romania lesz, most már csak a Hivatalos Közlönyben való közzétételre várunk és utána ezt használjuk majd. Jelenleg a pénzintézmény törzstôkéje 6,5 millió dollár, a mérlegi eszközök 24,7 millió dollárt tesznek ki, ugyanakkor a bank tavalyi nyeresége 320.000 dollár volt.
A Pireus Bank csoport ügyvezetôje, David Watson azt ígérte, hogy a törzstôkét a közeljövôben 20 millió dollár nagyságrendûre duzzasztja, és a román bankpiac fontos szereplôjévé teszi a Pireus Bank Romaniát. Azt szeretné, ha a bankcsoport a délkelet-európai bankpiac 10 százalékát átvenné. Ami jövôbeni stratégiánkat illeti, meg szeretnénk tartani a jelenlegi ügyfélkörünket, ugyanakkor meg szeretnénk nyerni a nagy, görög tôkével mûködô társaságokat: a Mopant, a Romtelecomot. Természetesen erre akkor van esély, ha sikerül a kirendeltséget bôvíteni, ha új székhelyen, több alkalmazottal tudjuk majd ügyfeleinket fogadni. El kell mondanom, hogy Bukarestben már folynak az elôkészületek a központ melletti kirendeltség megnyitására, a mûködés elkezdésére várhatóan júliusban kerül sor. Ennek mintájára a továbbiakban még 10-12 kirendeltséget szeretnénk megnyitni, köztük a felújított marosvásárhelyit.
A Pireus Bank hitelpolitikája is várhatóan változást jelent majd a Pater Bankéhoz képest, elsôsorban a hitelállomány megnövekedésenek köszönhetôen. Az eddigi, viszonylag kis hielállománnyal a bank igen prudenciális (óvatos) hitelpolitikát folytatott, de reméljük, hogy a tôke 20 millió dollárra való növekedése maga után vonja a bátrabb hitelezést. Reméljük, ez vonzóvá teszi a bankot eddigi és jövôbeni ügyfeleink számára vonzóvá teszik a bankot.
– A tulajdonosváltás egyúttal jelent-e személycserét a kirendeltségek vezetôi szintjén?
– Ennek még semmi jele nincs, de nem zárható ki, hogy a jelenlegi tulajdonosnak megvannak a fiatal szakemberei, akik a kirendeltséget majd vezetni fogják, én azonban ezt nem tudom – zárta a beszélgetést a volt Pater Bank vásárhelyi igazgatója, Szalkay József.
Úgy adódott, hogy Incze Ferenc csíkfalvi gazdálkodó eredetiben is megnézhette Svájc csodás gazdagságát, természeti szépségeit. A székely ember persze mindenféle "élvezkedés" közepette is hazagondol, s ha merészebb-féle, "szemes" és vállalkozó természet, akkor figyel, mit lehet kockázat nélkül, azaz fejben átmenteni a vámokon, s itthon lehetôleg úgy kivitelezni, hogy a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon, ami nálunk nyilvánvalóan a befektetésre értendô. Mert idestova tíz éve, hogy a nyárádmenti gazda a maga módján állandóan befektet, szánt, vet, de aligha arat. Ha nem söpör el mindent az ár, jön a "bolygóközi egybeesés", szárazság pusztít, ha pedig nem, felfal mindent a vad. Szóval a paraszt szemet vet, elkeseredést arat, a törvénycikkelyekbôl pedig nem ért semmit: nem védnek vetést, termést vaddúlástól, gyakorlatilag bizonyosan nem, a magángazdának a vadkárokról tett panaszára a hivatalos válasz általában az, hogy ôrizze meg...
A Nyárádmente, különösen felsô szakasza (természeti adottságainál fogva) köztudottan az a zóna, ahol a vadak rendkívüli károkat okoznak a jószerével tehetetlen gazdáknak. Incze Ferenc a napokban beszólt szerkesztôségünkbe: neki sikerült (!) távoltartania a vadakat, erdôközeli kukoricavetése szépen kikelt. Nocsak. Tudni kell, azaz tapasztalat, hogy a vaddisznó nem csak a kukorica- és krumpliültetvények termésének fékezhetetlen fosztogatója, ugyanis a vetômag földbôli kiforgatására is képes, úgy, hogy nyílegyenesen a sor mentén haladva, kitúr minden fellelhetô vetômagot.
Ezúttal, mint mondtuk, az Incze Ferenc vetését elkerülték a vadak, noha próbálkozás volt rá, csakhogy. És itt jön be a "vadûzô" technika. Tévedés ne essék, nem valamiféle rádiólokátort ábrázol felvételünk, hanem egy 6o A-s áramfejlesztô telepet, ami kizárólag erre a célra készült. Plasztik dobozban elásható, mindössze néhány huzal "nô" ki a talajból, melyek aztán másfél méteres oszlopocskákon harminc centiméteres párhuzamossággal körbeszaladják a bevetett termôföldet, természetesen vadûzô feszültség alatt. A ládikó svájci találmány, mindig alkalmazható, kivált vetés és terményérés idején. A szerkezet se emberre, se állatra veszélyt nem jelent, de a vaddisznóra különösen "harap, elvevén kedvét a dúlástól". Ha a svájciaknak jó, miért ne lenne jó nekünk, mondja a vadûzô szerkezet tulajdonosa.
Incze Ferenc szándékában állt – szerkesztôségünk révén – beszólni a gazdákhoz: ha lesz rá érdeklôdés, hivatalos keretek közt a kapcsolat tán fölvehetô a svájci gyártó céggel is, a befektetés akár középtávon megtérül. Incze Ferenc addig is szívesen a érdekeltek rendelkezésére áll, akár be is mutatja a villanypásztort. Bírja az esôt, a hôséget, félelme sincs, s a napi szalonnaadagot sem követeli meg gazdájától, mondja.
Ha mindazoknak az elképzelése valóra válik, akik ezt megálmodták, lesz egy zarándokhely a Mezôség szívében is. Valahol ott, ahol a Felsô- tóvidékre vezetô út bekanyarodik Feketelakra, e többségében magyarok lakta településre.
A ház pedig egy kis emelkedôn kuporog, ami éppen elég arra, hogy a szemlélô beláthassa a vidéket, a szelíden hullámzó dombok között a felcsillanó tó tükrét, a Kard és kasza világának egy részét. Az udvarról a Wass család régi malmára látni, igaz, eléggé tönkrement már, talán le is bontják a közeljövôben. A volt tulajdonos sem akárki, a hajdani molnár lakta a hajlékot, s ezt jelképezi az épület mögötti fák hûvösében felállított malomkô asztal is, eszményi hely a tûnôdésre, s arra, hogy a tavak világa felé tartó utas megpihenjen. A ház mögött gyümölcsös, s az udvaron magasra nôtt a fû, hisz nem tapossa senki, csak a férfihûség fehér bóbitái szállonganak céltalanul a meg- meglebbenô szélben. A távolban látni lehet a kastélydombot, ahol a Wass család él 400 éven át, s jól kivehetô a két diófa is, amelyek a család temetkezési helyét ôrzik.
Ezt a házat vette meg Wass Albert legkisebb fia, s a Czegei Wass Alapítvánnyal együtt emlékházat rendeznek be az író tiszteletére. Az ötlet a szomszédban lakó Balla Annától származik.
– Ott ültem a tuskón az udvaron, és néztem ezt a gyönyörû tájat. A Kard és kaszára gondoltam, ami a bibliám, mióta Szamosújváron megvásároltam és elolvastam. Kiss Feri bácsi jött, aki megírta, amit a múltunkról tudni kell. Elmondtam neki, hogy a volt molnár háza 50 év után eladó, s milyen jó lenne megvenni egy emlékháznak. Mert, ha nincs egy látható, megfogható hely, akkor emlékezni sem lehet úgy igazán. És amikor két ember a lelkét teszi egymás mellé, akkor az álmok megvalósulnak. Nem telt bele sok idô, s az udvaron szövögetett álmom élôvé vált, a házat a gróf úr legkisebb fia megvásárolta.
Amint Bartha József holtmarosi lelkipásztor elmondta, hamarosan elkezdik a szükséges javításokat, s július 10- én, amikor Erdélybe jönnek a Wass fiúk, a több terv közül kiválasztják, amelyik a legjobban megnyeri a tetszésüket.
Ha pedig az emlékház elkészül, lesz ahol megpihenni, elgondolkodni, távolba nézni mindazoknak, akik szeretnék megismerni ezt a Wass Albert regénye által híressé tett érdekes, különleges mezôségi tájat.
– New York-i beszélgetés Mendel Györggyel, a Time magazin technikai szerkesztôjével –
Régebbi, múlt év novemberi a beszélgetés. Amerikai naplójegyzeteimben hivatkoztam rá. A hangfelvétel frissen ôrzi a faggatózás kiprovokálta önvallomást. Mit se veszített aktualitásából. Mendel György ugyanolyan segítôkész barátja lapunknak, mint akkor, illetve korábban is volt. Az internet és az idôkülönbség jóvoltából naponta hamarabb olvassa a Népújságot, mint ahogy itteni elôfizetôink, vásárlóink kézbe vehetik. Ha csak teheti, több példányban kinyomtatva, tovább is adja ismerôseinek. Többszörösen elfoglalt ember, eltekinthetne ilyesmitôl. De belsô kényszer, hogy figyelje, tudja, mi történik itthon. Érdemes megismerkedni vele.
– Erdélybôl nézve, az életed sikertörténet. Te is így látod?
– Marosvásárhelyi fiú lévén, nem. Normális folyamatnak tekintem, amihez keményen hozzájárultam, mert amit elértem, az nagyon nehéz munka eredménye. A Time hetilap egyik technikai szerkesztôje vagyok, 18 éve csinálom ezt.
– Fiatalon "öreg bútor" vagy annál a szerkesztôségnél. Amikor bent jártam, feltûnt, milyen sok a nálad fiatalabb munkatárs.
– Úgy, ahogy mondod, "öreg bútor" vagyok, az intézmény elég régi, úgy látszik, melléöregedtem én is. Szerintem kitartás és egyfajta hozzáállás kell ahhoz, hogy egy cégnél ennyit kibírj. Sokan itt, Amerikában is furcsállják ezt, mert ha egy más cég több pénzt ad, az emberek hamar átmennek oda. Mindenkit a pénz vezérel, ám én nem vagyok kalandor fajta, szeretek egy helyen maradni és ott gyümölcsöztetni tudásomat.
– A céghûséghez, lehet, az is hozzájárult, hogy egy ilyen világlaphoz bekerülni nem kis dolog, különösképpen nem az egy erdélyi embernek. Hogy sikerült?
– Vásárhelyi múltam, a színházzal való kapcsolatom használt ebben. Az elején, amikor oda kerültem, nemigen tudtam azt, amit csinálnom kellett, de el tudtam adni magam. Ez nagyon fontos. Aztán rövid idôn belül elküldtek tanfolyamokra, iskolákba, nagyon hamar rám ragadt az, amit ôk csinálnak. Ambíció is vezérelt, hogy megtanuljam, megcsináljam, és jobban csináljam, mint ôk. Lehet, ez bennünk van, vásárhelyiekben.
– Vásárhelyen sokan ismertek a színpadról, de azt hiszem, kevesen feltételezték rólad, hogy számítógép-szakértô leszel. Amikor kijöttél az Egyesült Államokba, volt fogalmad a számítástechnikáról?
– Nem. Sok embert ámulatba is ejtett, hogy komputerszaki lettem. Amikor idejöttem, a családom összeült tanácskozni, hogy mi lesz ezzel a fiúval, hiszen magyar színészre itt nincs szükség. Ezt hallva, megnyugtattam ôket, hogy nem leszek senkinek púp a hátán, kigondolok valamit. Ez olyan belsô ambíciót adott, hogy szinte rögtön elkezdtem dolgozni, 1979. december 13-án érkeztem ide és 16-án már dolgoztam. Egy rokonom komputercégénél kezdtem. Megkérdezte, hogy mit tudok "Én semmit, de mit dolgoztok ti itt?" Megmutatta, egy gépesített részleg volt, láttam, hogy nem nehéz, amit csinálnak. Odatett egy gép mellé, aznap megtanultam, s mutattam neki, amit már én csináltam. Nem akarta elhinni; aki már rég ott van, nem csinálta meg úgy, mint én. Mondtam, hogy úgy látszik, mi másképp nevelôdtünk. Rögtön felvett. Egypár hónap után annyit mondott: elküldelek egyetemre, tanuld meg rendesen. A Columbia Egyetemen jártam komputer szakra, a 4 év anyagát 2 és fél év alatt megtanultam.
– Azt mondtad, másképp nevelôdtünk. A kelet- európai emberben van valami olyan képesség, ami által többet nyújthat, mint az Amerikában született?
– Szerintem, Romániában élvén, a kényszer rávezetett, hogy bizonyos dolgokat megoldjunk. Ez itt ritkaság. Egy egyszerû példa. Ha a kocsi alkatrésze meghibásodik, nem azon gondolkoznak, hogy lehetne megjavítani, hanem hogy miképp lehetne minél hamarabb kicserélni. Ezen a gondolatmeneten elindulva sikerült elôrehaladnom. Adatkommunikációs mérnök lettem, a vizsgamunkám egy adatkommunikációs rendszer beszerelése volt. A Time akkor indult, új hetilapjának a tervrajzát kellett megcsinálnom és a munkát elvégeznem. Ottani munkálkodásunk alkalmával a Time technikai vezetôjének megtetszett, ahogy mûködtünk, és megkérdezte, nem szeretnék-e neki dolgozni. Ottragadtam. Ez 1982- ben volt.
– És kezdtél felfelé haladni a ranglétrán.
– Igen. Amikor odakerültem, kérdeztem az igazgatót, jó, megköszönöm, hogy felvesz, de mit fogok dolgozni? Azt mondta, kell neki egy olyan ember, aki e munkának tudja azt a részét is, amit más nem tud. Elküldött több tanfolyamra, megtanultam a komputerizált publicisztikát, a számítógépes lapkiadást.
– Ez az! Itt idôzzünk egy kicsit. Az elején egész szerényen azt mondtad, hogy egy vagy a sok közül, de olyasmit is tudsz, amit más nem.
– Úgy kezdôdött az aktivitásom, hogy már eleve többet tudtam, mint ôk ott, akik csak egy vonalon dolgoztak. Én ismertem a komputer összeállítását, alkotóelemeit is, az egész kommunikációs rendszer összeállítását, amit közülük sokan a mai napig sem tudnak. De idôközben igyekeztem oda fejlôdni, ahol most vagyok. Valami vezérelt, hogy jobban megtanuljam azt, amit ôk csinálnak, és annak a variációit is.
– Amikor bent jártam a munkahelyeden, úgy tûnt, mintha egy vezérlôpultnál ülnél, és ahogy valami rendellenesség adódik, onnan, helybôl azonnal tudsz intézkedni.
– A Time magazin volt az elsô, amely teljesen komputerizált formában szerkesztette a lapot, mi voltunk a pionírok ebben. Az író elgondolja írását, normális lapszerkesztésben legépeli, átadja papíron stb. Ez itt teljesen le van egyszerûsítve. Az író, újságíró direkt a komputerbe írja be a sztoriját, nincs miért külön kinyomtatni. Az egész komputerrendszerben mûködik, nálunk mindenki mindent láthat, az egész folyamatot, attól a pillanattól kezdve, hogy az újságíró beviszi az írását a számítógépbe, az eljut a szerkesztôkhöz, tördelôkhöz, a korrektorokhoz. A komputeren nyomon következô a folyamat, egész addig, amíg az utolsó, az 52. oldal kijön és átadjuk a nyomdának. A publicista látja a folyamatot, de nem tud változtatni, csak azon, amit ô kreált. A szerkesztô csak azon tud változtatni, amit az alatta levô szint kreált. Az én gépemre beszalad minden, nekünk van jogunk mindent átnézni. Láttad, amíg benn voltál, egy-két író telefonált, hogy valami problémája van az oldallal. Ilyenkor én rögtön be tudok lépni abba a komputerbe és kijavítani a hibát. A mi gépeinknek van a legmagasabb szintje.
– Pillanatok alatt kapcsolatot tudsz teremteni a világ másik szélével is?
– Igen, ez egy másik érdekes oldala az állásomnak. Minden külföldi tudósító hozzám fordul akármilyen problémával, Indiában, Dél-Amerikában, bárhol valami történik, és az ô komputere nem kapcsolódik valami miatt a szatellithez, ezt is mi intézzük. A Time-nak nyílt vonala van az egész internetre, részei vagyunk az igazi világhálónak. Közvetlenül benne vagyunk. Ezért gyorsabb a folyamat.
– A Time-nak tudósítója is van mindenfelé?
– Igen, a világ minden részén van. A lapnak több kiadványa van, ami helytôl függôen változik. A vezércikk általános minden lapban, de az európai Time-ban helyi vonatkozású cikkek vannak, az ausztráliainak oda való vonatkozású cikkei és így tovább.
– Igen, a Time gyerekeknek. Hetente jelenik meg, olyan formátumú, mint a nagy Time, szerintem nagyon jó ötlet volt. Önbizalmat ad a gyerekeknek, így ôk is olvassák a Time-ot.
– Mindez egy hatalmas, 50 emeletes épületben van, a te ablakodból is végtelen felhôkarcolókra lehet rálátni New York szívében. Igazi nagyüzem ez.
– Óriási. Azóta, amióta a két mamutvállalat, a Time és a Warner összeállt, mi vagyunk a világ legnagyobb lapkiadója.
– Egyik sem. A Time ugyanolyan szinten volt, pénzügyileg is. Nemcsak lapkiadó és filmvállalat vagyunk, hanem az összes TV- és kábelcsatorna hozzánk tartozik Amerikában. Ez egy másik része a munkának.
– Egy hatalmas konglomerátum ez, amiben nagyok sok alkalmazott van. A Time lapot hányan készítik?
– 275 ember készíti, amibôl 250 író- szerkesztô, a többi adminisztratív személyzet. Abszolút az utolsó oldalig, ahol már a fôszerkesztô ráteszi a pecsétjét, a székhelyen készül el, s onnan küldik el a négy óriásnyomdába.
– Nem. Amerikában négy óriásnyomda van, kettô a keleti parton, kettô a nyugati parton, azok nyomják az amerikai lapokat, hatalmas nyomdák. Egyszer voltunk egy nyomdalátogatáson, és megállt az eszem, azt mondtam, ilyen nincs. A vásárhelyi Bartók Béla utcai nyomda jutott az eszembe, valamikor az volt nekem "a" nyomda, és most láttam egy ilyen hatalmas valamit. Egy Trabanthoz hasonlíts egy modern, nagy teherautót, úgy képzeld el az arányokat.
– Ez a munkahely azért is izgalmas, mert noha te nem vagy újságíró, szerkesztô, nagy szereped van a lapkészítésben, és megismerkedhetsz érdekes, fontos emberekkel is.
– Nap mint nap jönnek ide pl. államfôk interjúra, a film, a politika világából híres személyiségek. A Time 75. évfordulója egy olyan esemény volt, hogy életemben nem volt ilyen. 365 óriás asztaltársaság, ahogy a filmeken látod, a Time a világ egyik legnagyobb hetilapja, mindenkit meghívtak, aki egyszer a fedôlapján az utóbbi 75 évben megjelent. Politikusok, államelnökök, színészek, mûvészek, mindenki ott volt, aki számít. Egy asztalnál ülni Sean Conneryvel és Sophia Lorennel, nem kis dolog. Mendel Gyuri Vásárhelyrôl ott ült velük, ez olyan érzést adott, hogy ilyen nincs is, nem létezik. Még befutott embernek is nagy dolog volt, hogy ott lehetett ezen az összejövetelen, és nagyon fontosnak érezhette magát. A Radio Cityben – ami köztudott, hogy egy óriás színházterem, 5000 férôhelyes – a földszinten zajlott az esemény. A székeket lepadolták, a színpadon volt a ceremónia.
– Számodra annál is különlegesebb lehetett ez a dolog, mert bevallottan vagy titokban, de mindig a színpad szerelmese voltál.
– Általában bevallottan. Gyermekkorom óta a színpad volt az álmom, nem engedte az Isten, hogy azt csináljam, de még most, öreg fejjel is az az álmom.
– Az ember sosem adja fel az álmait?
– Van, aki igen, én nem tudom feladni. Soha nem lehet tudni, mi lett volna, ha színész lettem volna, jó-e vagy sem, de a sors elvezérelt ettôl.
– Valószínûleg több dolgot nem éltél volna át otthon, amit itt, Amerikában megtapasztaltál. Végül is milyen ez az amerikai életmód? Hozzászoktál? Jó ez?
– Muszáj volt hozzászokni. Nem tudtam teljes egészében megteremteni a hazámat ebben az országban, annak ellenére, hogy amit elkezdtem, amibe belefogtam, az sikerült. Lelkileg ez az ország nem az én kaptafámra készült. Másképp indultam el otthonról, más értékeket vártam el, más belsô töltöttségem van, mintsem, hogy itt gyökeret verjek.
– Igen, így jó, alkalmazkodtam ehhez az országhoz. Az otthonról való elindulásom és az idejövetelem közötti olaszországi tartózkodásom nagyon jót tett nekem. Sokkal humánusabb volt ott megismerni a nyugati világot és azután idejönni, és szembetalálkozni azzal, ami itt van.
– A gyermekeid már ebben fognak felnôni, a kicsi egyéves és már a TV távirányítóját kezelgeti, ôk másképp nônek fel.
– Szerintem ez egy normális evolúció, ezt ôk így csinálják.
– Mellesleg a nagyfiad már híresebb, mint te.
– Igen, hála istennek, ô gyerekmodell. Ahogy vannak szép modelllányok és -fiúk, akik divatcikkeket reklámoznak, vagy produktumokat, az én fiam is ezt csinálja, csak mint gyerek. Egy nagy gyerekmodell ügynökségnek a tagja lett, azért, mert beküldtük két jól sikerült fényképét és megtetszett nekik. Elsô nagy "munkája" egy és fél éves korában volt, lefényképezték az egyik Lego játék reklámozására, rajta van a dobozon.
– Ha jól tudom, 500 gyerek közül választották ki. Itt nagyon mûködik a versenyszellem. Ennek nem is olyan könnyû eleget tenni.
– Nem. Nagy dolog volt, amikor elvittük fényképpróbára, és megláttam a rengeteg gyönyörû gyereket. Azt mondtam, hol vagyunk mi itt. De végül is annyira fotogénikus Matyikánk, az ott csinált hirtelen próbakép alapján rögtön az elsô három közé választották. Aztán felhívtak három nap után, hogy ôt választották.
– Ez a versenyhelyzet minden fontosabb állás, feladat megpályázása alkalmával bekövetkezik. Az egyénnek ez jó vagy rossz?
– Ebben a mai világban, minden ezen a versengésen alapszik. Itt ugyanúgy, mint az állatvilágban, az erôsebb gyôz. Nem mindig a jobb is.
– De végül is úgy tûnik, az igazi tehetségek mégsem kallódnak el. Azokban, akik kijöttek tôlünk vagy más kelet-európai országból, mintha nagyobb erô és bizonyítási vágy lenne.
– Frappáns példát mondanék erre. Biztosan láttál koldusokat itt Amerikában, egy sem kelet- európai, európai közöttük. Mi másképp indultunk el otthonról. Nekünk otthon is bizonyítani kellett, olykor csak magunknak, hogy jobbak vagyunk. Ez itt nagyon beválik. Azért szeretnek itt minden európait. Persze soknak nem úgy sikerült, ahogy akarták, de ez szerencse dolga is. Hogy megkaptad-e a drót végét, hogy rázzon és mentél-e azon tovább vagy nem. Az indulás nagyon fontos. Ismerek Romániából elszármazott embereket, egy szívsebészt például, aki Bukarestbôl jött, feldicsért szívsebész volt, de itt elkezdett taxizni a hirtelen megélhetés miatt, és nem tudott lemondani róla, a mai napig is azt csinálja. Ilyen is van. Vannak olyan emberek, akik ottnon mérnökök, profi emberek voltak, és itt nem találták meg a helyüket.
– Fellép a nyelvtudás hiánya is?
– Az nagyon fontos persze, de ez mindenhol így van. Az, hogy itt bármit lehet csinálni és azt fizetik, sokakat elvakít. Alattunk például az alsó emeleten megváltozott a takarítónô, s az én emeletemen levô takarítónôk mondták, hogy romániai. Lementem, elkezdtem beszélgetni vele. Elmondta, hogy 20 évvel ezelôtt érkezett ide, otthon egy bukaresti gyárnak volt a mérnöknôje, sajnos a mai napig sem tudott úgy megtanulni angolul, hogy letegye a különbözeti vizsgáit. Rá van kényszerítve, hogy takarítónô legyen. Így is nagyon jól keres, sôt, sokkal jobban, mint más munkahelyen, de tény, hogy így kellett váltania.
– Egyáltalán, az ide kijövô emberek, szemléleti változáson mennek át 10-20 év alatt?
– Mindenki megváltozik, és különbözôképpen alkalmazkodnak az emberek. Van, aki teljesen átveszi az itteni életformát, a gyerekeit sajnos meg sem tanítja magyarul, teljesen közamerikaivá változik, aki csak megy és dolgozik. Van, aki megmarad úgy, mint mondjuk én is…
– … akinek az irattárcájában idézet lapul, kívülrôl ismered.
– Igen, annyira megfogott ez a mondat, olyan valaki mondása, aki esetleg itt élt. "Más nyelven gondolkozol, más nyelven írsz, de magyarul álmodsz és magyarul sírsz." Valaki egyszer mondta, hogy az emigráns élet állandó lebegés. Elhagytuk az országunkat valamilyen okból. Van, aki politikai okból, más kalandvágyból, családösszevonás miatt, eljöttünk ebbe az országba megteremteni új hazánkat. Amit látunk és amivel itt szembekerültünk, az teljesen más, mint amit ott hagytunk. Vagy elfogadjuk vagy nem, vagy ráépítjük az életünket vagy nem. Ebben az országban nem érezzük annyira jól magunkat, mint ahogy otthon éreztük. De, ha most visszamennénk, annyi év után, ott sem éreznénk már otthon magunkat, úgy, ahogy otthon éreztük magunkat akkor, amikor eljöttünk. Már változtak az igények, változott az élet. Ezt a feleségem, Melinda egy versében nagyon jól megfogalmazta: "két állomás közötti lebegés", így lebegünk az életben, és már otthon se, itt sem vagyunk igazán itthon.
Az Országos Egszségbiztosítási Pénztár rendelete értelmében a családorvosok kell hogy szétosszák a lakosságnak a pénztár által nyomtatott egészségbiztosítási könyvecskéket. Tegnap délelôttig a megyénkben bejegyzett 352 családorvosból 280-an vették át a pénztártól a könyveket – tájékoztatott Kacsó Márton vezérigazgató-helyettes, akitôl azt is megtudtuk, hogy a 400.000 névre szóló könyv mellett közel 200.000- et az adatok hiányában nem állítottak ki. Az utóbbiakba akkor kerülnek be a személyes adatok, amikor az érintett személyek feliratkoznak valamelyik családorvoshoz. A családorvosok hétköznapokon fél nyolctól fél négyig vehetik át a pénztártól a könyvecskéket. A lakosság a családorvosoktól a személyazonossági igazolvány felmutatásával kaphatja meg az egészségbiztosítási könyvecskét. A családorvosok egyénileg határozzák meg, mikor osztják ki a szóban forgó iratokat, így a lakosság a pontos idôpontról orvosánál érdeklôdhet.
Hétfôn délután egy tucatnyi marosvásárhelyi fiatal ásókkal felszerelve jelent meg az Ismeretlen katona emlékmûvénél és rövid idô alatt 10 facsemetét ültetett el. Ábrám Péter, a Rhododendron egyesület elnöke kérdésünkre elmondta, az eseményre inkább csak a publicitás miatt került sor, hiszen a facsemeték egy komolyabb faültetésrôl maradtak meg, amelyet a hét végén a Kelemen-havasokban szerveztek.
A felhívásra 29 fiatal (és kevésbé fiatal) válaszolt, jobbára természetvédô egyesületek, a Perpetuum Mobile, az EKE, a Kelemen Turista kör és a Rhododendron tagjai. A kísérleti jellegû faültetés során tudományos módszerrel 360 gyalogfenyôt ültettek el a Román Negoi (1700 méter) helyén levô meddôhányón. A mára már elhagyott, Suceava megyei kénbánya 250 hektárnyi területébôl mintegy 3 hektár Maros megyéhez tartozik, ebbôl fél hektárnyira került a már említett 360 csemete. Az Outward Bound autóbuszán az Ilva völgyéig utazó csoport teherautón ment fel, ameddig lehetett, onnan meg gyalogosan vitték fel a csemetéket illetve azt a 400 kilónyi komposztot, amit a csemeték gyökerénél helyeztek el. A két és fél napos kiránduláson tehát egy teljes napot faültetéssel töltöttek, amelynek eredményérôl egy hónap múlva már képet alkothatnak. A Szováta környékén egy- két facsemetével kipróbált módszer remélt sikere után a szervezôk azt szeretnék, ha a Román Negoi eddig kopár csúcsának beültetésére elkezdhetnék a készülôdést.
136 évvel ezelôtt május 17-én Párizsban jegyezték be a Nemzetközi Telegráf Uniót, amely a távközlésbeniek elsô nemzetközi szervezete lett. Románia 1865-ben csatlakozott a szervezethez, amely 1932-ben felveszi a Nemzetközi Távközlési Unió nevet. 1992-tôl országunk tagja a szervezet 42 tagot számláló vezetôtanácsának. A postai és a vezetékes telefon-szolgáltatás kettéválasztása után jött létre a ROMTELECOM. Ma, amikor a technológia rohamosan fejlôdik, cégünk igyekszik lépést tartani a korszerû követelményekkel. Ezek között van a fényszálas vezetékek elhelyezése, a digitális telefonközpontok telepítése, a vidéki hálózatfejlesztés, modern szolgáltatások bevezetése. Terveink között szerepel többek között a digitális telefonhálózathoz csatolt elôfizetôk szolgáltatásának részletes követése. Mindezeknek köszönhetôen az elôfizetôk száma (114.451) szerint megyénk 9. helyen áll az országban, ez 19,3%-ot jelent. Digitális rendszerhez mintegy 40%-ban kapcsoltak elôfizetôket. A különbözô panaszok kivizsgálása és orvoslása miatt egyre kevesebben fordulnak hozzánk.
Tisztelt elôfizetôk, a megyei távközlési igazgatóság felkéri önöket, hogy bármilyen panasszal, elégedetlenséggel, vagy a szolgáltatásainkkal kapcsolatos kételyekkel keressenek meg bennünket, mert a marketig- és a kapcsolattartási szolgáltatást végzô kollégáink azon igyekeznek, hogy minél elôbb megoldják ezeket.
Üdvözöljük önöket május 17., a telekommunkáció világnapja alkalmával!
400 évvel ezelôtt Iasi-ban írta alá Mihai Viteazul azt az okmányt, amely rövid idôre szentesítette Havasalföldnek és Moldovának Erdéllyel való egyesítését. Ennek tiszteletére a prefektúra, a vásárhelyi polgármesteri hivatal és a helyôrség tegnap délben a fôtéri Lupa Capitolina emlékmû elôtt ünnepséget szervezett.
A rendezvényen jelen voltak a megyei és helyi önkormányzat, a rendôrség, csendôrség, katonaság, harckocsi-dandár, a polgárôrség, a Román Hírszerzô Szolgálat képviselôi, valamint a háborús veteránok, s marosvásárhelyi lakosok. Dorin Florea prefektus köszöntô beszédében a iaïi- i események meghatározó szerepét emelte ki, majd Mariana Ploiesteanu történész Mihai Viteazu uralkodásának korát idézte fel. A Lupa Capitolina emlékmû elôtt – mely a prefektus szavai szerint a románok egységét és függetlenségét jelképezi – a kegyelet koszorúit helyezte el a prefektúra, a megyei tanács, a polgármesteri hivatal, a vásárhelyi helyôrség, a Háborús Veteránok Országos Egyesületének megyei kirendeltsége, az Avram Iancu Kulturális Egyesület, a belügyminisztérium, az RHSZ, a polgárôrség, valamint a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Demokrata Párt és a Román Nemzeti Egységpárt. Az ünnepség zárómomentumaként a katonai alakulatok zeneszóra vonultak fel.
Hatodik alkalommal szervezi meg a vásárhelyi Aquaserv ÖV a Román Vízügyi Egyesület tanácskozását. A május 17-18-án sorra kerülô eseménynek a megyeszékhelyi Nemzeti Színház ad otthont.
A szerkesztôségünkbe eljuttatott értesítés szerint a Román Vízügyi Egyesület (A.R.A.) jogi személyiséggel rendelkezô nemkormányzati és nonprofit szervezet. Az egyesület célja olyan légkör megteremtése Romániában, amelyben a szakemberek hatékonyan fejthetik ki tevékenységüket a víz minél gazdaságosabb és hatékonyabb felhasználását illetôen. Az idei konferencia szándéka, többek között, a vízelôállító és -fogyasztó közötti kapcsolat biztosítása.
Az elsô napi megnyitó után dr. Costin Berevoianu mérnök, az ARA elnöke az egyesület 1995. és 2000. között kifejtett tevékenységérôl számol be, majd az idei év terveirôl is szó esik. Május 18-a az Aquaserv napja, amikor a vásárhelyi kirendeltség munkáját értékeli Daraban Ottó mérnök, vezérigazgató. Ezt követôen a holland kormány által támogatott, a vásárhelyi ivóvíz és csatornavíz tisztítására vonatkozó tervet ismertetik, melynek célja hozzájárulni az atmoszféra globális felmelegedésének megfékezéséhez a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével.
A tanácskozás ideje alatt a színház elôcsarnokában a vízügyi társaságok szolgáltatóinak termékeit állítják ki.
Emil Constantinescu elnök védnökként hétfôn megnyitotta a 2000-es Oktatásügyi ajánlat címû vásárt, melyet második alkalommal szerveztek meg a fôvárosban. A vásár az államfô védnökségének örvend. Constantinescu elnök szerint az oktatási szakintézmények között állandó együttmûködésnek kell kialakulnia, hogy a fiatalok a lehetô legjobb nevelésben részesüljenek. A vásár megnyitásán részt vett Andrei Marga tanügyminiszter, Crin Antonescu ifjúság- és sportügyi miniszter és Antonio Beliver bukaresti spanyol nagykövet is.
A korábbi évek végzôsei, akik korábban megbuktak vagy nem jelentkeztek az érettségin, május 15. és 31. között letehetik a vizsgát azokban az iskolákban, ahol abszolváltak, korhatárra való tekintet nélkül.
A Bankaktívák Értékesítésével Megbízott Ügynökség hajdani elnökét nevezték ki május 15-tôl a szállítási tárca ellenôrzô testületének vezérigazgatójává – tartalmazza a szaktárcától érkezett közlemény. Ovidiu Greceát e tisztségre miniszteri rendeletben nevezte ki Traian Basescu szállítási tárcavezetô.
Magyar-román-ukrán határ menti régió
Határ menti megyék régiójának megalakítását tervezi a magyarországi Szabolcs- Szatmár-Bereg, a romániai Szatmár megye, valamint az ukrajnai kárpátaljai terület. Helmeczy László, a nyírségi önkormányzat elnöke elmondta: a régióalapítási tervrôl hétfôn Ungváron tárgyalt Viktor Balogával, a kárpátaljai adminisztráció vezetôjével és Iván Iváncsóval, Kárpátalja megyei tanácselnökével. Kedden Nyíregyházán Szatmár megye vezetôi is bekapcsolódtak a tárgyalásokba. A magyar-román-ukrán határ menti régiót a Kárpátok Eurorégió Szervezetének keretén belül szándékoznak kialakítani.
Moldovai háborús veteránok tüntetése
A moldovai kormány tárgyalásokba bocsátkozott az afganisztáni és más háborúk veteránjaival, akik hétfôn Chisinauban tiltakozó akcióba kezdtek, az elnök lemondását, a parlament feloszlatását és az alkotmány módosítását követelve. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint a kormány különbizottságot állított fel a veteránok követeléseinek kivizsgálására és mára ismertek lesznek a tárgyalások elsô eredményei. Dumitru Braghis miniszterelnök mindazonáltal újságírók elôtt kijelentette, hogy "a tüntetôk politikai követelései az alaptörvény módosításáról és a választások elôrehozásáról rövid idôn belül nem teljesíthetôk".
Kezdôdik a "whiskys" büntetôpere
Ma kezdôdik Ambrus Attila, a harminc rablással, több emberen elkövetett emberölés kísérletével, fogolyszökéssel és lôfegyverrel való visszaélés bûntettével vádolt "whiskys rabló" büntetôpere a budapesti bíróságon. Ambrus Attila hat év alatt mintegy 200 millió forintot rabolt különbözô pénzintézetekbôl, többnyire fegyverrel. A vádirat szerint a whiskys 1993 júniusa és 1996 márciusa között 13 alkalommal egyedül 27 milliót, 1996 szeptembere és 1999 januári elsô elfogása között ugyancsak 13 alkalommal Orbán Gáborral közösen 110 milliót, továbbá 1993. augusztusában egy ízben Antal Károllyal hárommilliót, összesen tehát ez idô alatt több mint 140 millió forintot rabolt.
Ambrus Attila a rablássorozat miatt legfeljebb 20 évig terjedô szabadságvesztéssel büntethetô, de abban az esetben, ha bebizonyosodik a több emberen elkövetett emberölés kísérlete, akár életfogytiglani börtönnel is sújtható.
Mariazellben hétfôn a Magyarok Napjával folytatódott a vasárnap megkezdett megemlékezés Mindszenty József bíboros halálának 25. évfordulója alkalmából. A mariazelli bazilikában, ahol Mindszenty földi maradványai halálától Magyarországra szállításukig pihentek, Habsburg Otto, Habsburg Mihály és Semjén Zsolt, a Kulturális Örökség minisztériuma vallási kérdésekkel foglalkozó helyettes államtitkára mondott beszédet. Délután a megemlékezések résztvevôi közös imádságon vettek részt, majd rózsafüzér-körmenetben vonultak a 15 kis kápolnából álló stációk között egészen a Mindszenty-stációig, amelyet 1977-ben szenteltek fel 1500 magyar zarándok jelenlétében, s amelyen emléktáblát helyeztek el Mindszenty József bíboros nevével.
Két nappal a hollandiai Enschedenben történt katasztrófa után hétfôn robbanás következett be a spanyolországi Valencia melletti Rafelcofer kistelepülés pirotechnikai üzemében is, öt embert megölve. A sebesültek számáról ellentmondó hírek érkeztek. Az AFP szerint heten sérültek meg, és két munkásnak nyoma veszett. Az EFE szerint annyi bizonyos, hogy három munkást súlyos égési sérülésekkel szállítottak kórházba. A mentést nehezítette, hogy az erôs detonációt számos kisebb robbanás követte, ahogyan a kisvállalat mûhelyeiben tárolt tûzijátékszerek robbantak.
Megsemmisült az atombomba "szülôhelye"
Megsemmisült a több mint egy hete tartó erdôtûzben az a Los Alamos-i történelmi épületkomplexum, ahol tudósok a II. világháború alatt összeszerelték az elsô atombombát. A helyi nukleáris kutatóintézet közleménye szerint egyetlen épület kivételével elpusztult a teljes komplexum, ahol annak idején tudósok a szigorúan titkos Manhattan-terven dolgoztak az atombomba kifejlesztése céljából. – A komplexum megsemmisülése súlyos csapás az új-mexikói kísérleti telepen dolgozó 12 ezer ember számára – hangoztatta Ternel Martinez, a kutatóintézet illetékese, akit a Reuters idézett.
Tömegverekedéssel zárult Joey Gallowaynek, a profi amerikaifutball-bajnokságban (NFL) szereplô Dallas Cowboys játékosának bankettje. A nyugat-virginiai Wheeling Ramada City Center nevû hoteljében Galloway italozó barátai a második emeleti hallból Cowboys-trikókat dobáltak ki az ablakon, majd a közeli bárba igyekvô fiatalokat szidalmazták. A rendôrségnek egyelôre nincs tudomása, miként tört ki a verekedés a két társaság között. Végül senkit nem tartóztattak le. Miután szétoszlatták a tömeget, a parkolóban ismét többen egymásnak estek, végül gázspray-vel fékezték meg – immár véglegesen – a rendbontókat.
Fodor Imre A Zalaegerszegi Napokon
Május 11 és 13. között dr. Gyimesi Endre, Zalaegerszeg polgármesterének meghívására Fodor Imre polgármester és Kovács Júlia tanfelügyelô helyi tanácsos, részt vettek a Zalaegerszegi Napok ünnepségsorozatán. A rendezvényen több erdélyi (köztük a vajdaszentiványi, sárpataki, nyárádmagyarósi, selyei, paniti, mezômadarasi), vajdasági és kárpátaljai néptáncegyüttes is fellépett. Hivatalos találkozókra is sor került. Fodor Imre külön megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel, a multinacionális Flextronics elektronikai berendezéseket gyártó cég tulajdonosaival és Zalaegerszeg testvérvárosainak - a lengyel Krosno, a bolgár Dobrics, a bosznia-hercegovinai Zenica, a német Kusel, az osztrák Klagenfurt, a finn Varkaus - küldötteivel. E találkozókon konkrét együttmûködési lehetôségek körvonalazódtak gazdasági, kulturális, tanügyi és sport területeken.
A tejtermelés növekedése nyomán május elsejétôl olcsóbb lett több tejtermék. A Lapte Mures Rt. tejgyárhoz naponta 25 százalékkal több tejet szállítanak, ez tette lehetôvé az árkedvezményt. 1 liter tej 100, a savanyú tej 300, a tört tej 100, a joghurt 100 lejjel kerül kevesebbe. Ha nem történik árrobbanás, illetve az infláció tartja a jelenlegi színtet, akkor a nyáron további tejtermék-árcsökkenés lehetséges - mondta Nagy Ernô vezérigazgató. A magántejfeldolgozó cégek is kisebb-nagyobb különbséggel követik a volt állami vállalat árpolitikáját.
Emil Constantinescu elnök radnóti látogatása alkalmával 6 milliárd lej támogatást ígért az építkezés alatt álló Maros védôgát munkálatainak folytatásához. Eddig csak 3 milliárd lejt kapott a vízügyi igazgatóság, amibôl 1-et felhasználtak. A rendelkezésre álló pénzbôl a tervezett gátszakasz felét tudják csak elkészíteni.
A CARIT-SAN-hoz feliratkozottak jelentkezhetnek a kártyáért
A CARIT-SAN poliklinika családorvosai értesítik a feliratkozott személyeket, hogy jelentkezzenek az egészség- biztosítási kártya átvételéért a következô program szerint: a családorvos órarendjében május 22-24 A-tól C-ig, 25-26 D-F, 29- 31 G-H, június 1-2 I-J, 5-6 K-L, 7-9 M-Ö, 12-14 P-R, 15-16 S-T, 19- 21 U-Z sorrendben. Az érintettek hozzák magukkal saját és családtagjaik személyazonossági igazolványát vagy születési bizonyítványát.
Városi és megyei iskolás sportbajnokságok
A megyei tanfelügyelôség május 20-án az I.- IV. osztályosok számára megszervezi a municípiumi kosárlabda, atlétika, labdarúgás-, sakk- és asztalitenisz-, valamint kézilabda-bajnokságot. A mérkôzéseket és a versenyeket az említett sportáganként a következô helyszíneken bonyolítják le: 18-as Számú Általános Iskola, Bolyai sportpálya, 9-es iskola udvara, (sakk és asztalitenisz) építészeti líceum, 5-ös Számú Általános Iskola. A találkozók 9 órakor kezdôdnek. Május 27-én az említett sportágakban és helyszíneken tartják meg a versenyek megyei szakaszát, szintén 9 órai kezdettel.
Továbbra is keresik a szökött rabot
Lapzártáig még nem került rendôrkézre a marosvásárhelyi börtön marosszentkirályi farmjáról vasárnap este megszökött Csiki János elítélt. Szöllösi Géza ezredes börtönparancsnok elmondta, hogy a szabály szerint a fegyház alkalmazottai csak 48 óráig keresik a rabot, ezután a rendôrség és a csendôrség alakulatainak a feladata kézrekeríteni a szökevényt.
A verseny megyei szakaszát az V. osztályosok