|
LII. évfolyam 109. (14465) |
2000. május 13., szombat |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetõk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
A román és az orosz külügyminiszter megállapodott arról, hogy szakértôi szinten felújítják a tárgyalásokat a két ország közötti alapszerzôdésrôl – jelentette be Petre Roman.
Petre Roman és Igor Ivanov szerdán Strasbourg-ban az Európai Tanács miniszteri bizottsága ülésének keretében egyezett meg errôl. A két miniszter egyetértett abban, hogy a jelenlegi pillanat alkalmas a kétoldalú kapcsolatok lényeges bôvítésére, mindenekelôtt a kétoldalú kereskedelem és a gazdasági együttmûködés terén.
Ugyancsak egyetértettek abban, hogy szakértôi szinten ismét megkezdik a tárgyalásokat a két ország közötti alapszerzôdésrôl. Az alapszerzôdés ügye negyedik éve holtponton van, miután 1996-ban Románia az utolsó pillanatban visszalépett attól, hogy parafálja a már letárgyalt szerzôdéstervezetet.
Románia 1991-ben, Ion Iliescu államfôsége idején, alapszerzôdést kötött a Szovjetunióval – néhány hónappal annak felbomlása elôtt. Ez a meglehetôsen kellemetlen külpolitikai "balfogás" ugyancsak óvatossá tette a román vezetést, olyannyira, hogy 1996-ban a közelgô választásokra való tekintettel a Vacaroiu-kormány akkor közölte Moszkvával, hogy nem parafálja a szerzôdés letárgyalt tervezetét, amikor az akkori orosz külügyminiszter, Jevgenyij Primakov már a Bukarestbe tartó repülôgép fedélzetén ült.
Ion Iliescu akkori államfôt az késztette a visszakozásra, hogy a megállapodott szöveget Romániában kemény bírálatok érték, s nem kívánta, hogy a tervezet parafálásával a választási kampányban az ellenzék az 1991-es hibára hivatkozhasson.
Iliescu elveszítette a választásokat, de az 1996-ban hatalomra jutott ellenzék sem tudott az alapszerzôdés ügyében elôbbre jutni Moszkvával. A diplomáciai vita egyik következménye az lett, hogy a román gazdaság teljes mértékben kiszorult az orosz piacról, az energiahordozók importfüggôsége fennmaradt, s így évi 1 milliárd dollárt meghaladó román hiány alakult ki a kétoldalú kereskedelmi forgalomban.
Román részrôl elsôsorban azt szeretnék elérni, hogy az alapszerzôdés ítéltje el a Ribbentrop-Molotov paktumot. Bukarest álláspontja az, hogy a paktum elítélésével megteremtôdik annak feltétele, hogy visszakövetelje Besszarábiát és Észak-Bukovinát. A Románia által vitatott hovatartozású két terület jelenleg a Moldovai Köztársaság, illetve Ukrajna része.
A kormány heti ülésén elfogadták az állami költségvetésbôl finanszírozott jövô évi fôiskolai beiskolázási számot. A 2000/2001-es akadémiai évben eszerint 60 ezer egyetemi hallgatót vesznek fel és 15 ezer posztgraduális hallgatót.
A köztisztségügyi minisztérium költségvetését csütörtökön a kormány 354 milliárd lejjel egészítette ki, a helyhatósági választások megszervezési költségeinek fedezésére – jelentette be a kabinet ülését követôen Gabriela Vrânceanu–Firea kormányszóvivô.
A kiegészítést a kormány rendelkezésére álló tartalékalapból eszközlik.
A kabinet elfogadta az Európai Uniós Csatlakozási Program idôszerûsítésére vonatkozó Memorandumot. A program elnyerte a kidolgozásban részt vevô 45 intézmény jóváhagyását.
A program tartalmazza az Európai Unióval való kapcsolatok alakulásának ismertetését a társulási egyezmény és a csatlakozási tárgyalások beindulásának kontextusában, valamint a jelenlegi helyzetet jellemzô politikai tényezôket és a rövid-, illetve középtávú prioritásokat.
Fokozni kell a versenyképességet
Amint azt az export is jelzi, a román gazdaságnak csupán az egynegyede állt talpra; 35 százaléka jó, de nem igazán mûködik, míg 40 százaléka életképtelen. A román cégekben változnia kell a felfogásnak és jelszóul a versenyképességet kell kitûzni – nyilatkozta pénteken Isarescu kormányfô.
Az életképtelen gazdaság nagy részaránya nem újdonság, évek óta szó volt az energiafaló vállalatok bezárásáról. Az ördögi körbôl csak úgy lehet kitörni, ha megszilárdítjuk a már mûködô és felfuttatjuk az életképes részeket. A versenyképesség tudatosítása lehetôvé teszi, hogy a vállalatok állják a sarat a globalizáció perspektívájában – húzta alá a miniszterelnök.
Ion Pascu külügyi államtitkár csütörtökön James Swigerttel, az amerikai külügyminiszter asszisztensének helyettesével találkozott a tárca székházában. Az amerikai külügyminisztérium reprezentánsa körúton tartózkodik a régióban.
A találkozás jó alkalom volt a román–amerikai és a sokoldalú kapcsolatok elemzésére. Eszmecserét folytattak továbbá az április 10-én Washingtonban lefolyt Román–Amerikai Ökológiai Partnerség összejövetelérôl, és megvizsgálták Mugur Isarescu amerikai látogatásának elôkészítését is.
Közös érdekû kérdések is terítékre kerültek, mint az EBESZ-en belüli együttmûködés, a szervezet jövô évi román elnökségének elôkészítése, valamint a térségben uralkodó állapotok, különös hangsúllyal a Délkelet-Európai Stabilitási Paktumra.
Markó Béla az elôválasztások tapasztalatairól
Az a gyakorlat, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elôválasztásokon döntött a helyhatósági választáson indított polgármester- és tanácsosi jelöltjeirôl, a szövetségen belül közvetlenül gyakorolt demokrácia modellje – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke a romániai magyar sajtó bukaresti képviselôivel folytatott csütörtök esti sajtóbeszélgetésen.
Az RMDSZ döntése értelmében azokon a településeken, ahol a magyar nemzetiségûek aránya eléri az 50 százalékot a lakosságon belül, elôválasztásokat tartottak. Markó szerint az elôválasztásokon a részvétel hullámzó, a kisebb településeken nagyobb, a nagyobb helységekben kisebb arányú volt.
A tapasztalatok közül Markó kiemelte azt, hogy a helyi RMDSZ szervezetek általában képesek voltak megszervezni az elôválasztást, a jelöltek és programjuk bemutatását szolgáló kampányt viszont már kevésbé tudták végigvinni.
Az RMDSZ szövetségi elnöke a negatív tapasztalatok közül kirívó esetként említette a Maros megyében történteket. Mint mondta, a megyei RMDSZ elnöke sorozatban nem volt hajlandó figyelembe venni a szövetség országos és helyi szinten hozott testületi döntéseit, nem volt képes megszervezni a kampányt, majd az érvénytelen marosvásárhelyi választás után egy olyan tanácsosi listát nyújtott be a helyi választási bizottsághoz, amely sem az érvénytelen választás eredményeként, sem az azt követôen testületi döntéssel összeállított listával nem egyezett meg.
Az RMDSZ Operatív Bizottsága mindezek miatt a hét elején felfüggesztette elnöki tisztébôl a maros megyei elnököt. Markó a történtekrôl szólva úgy vélekedett, hogy az RMDSZ vezetése hibát követett el: a Maros megyében alakuló helyzet láttán sokkal hamarabb kellett volna fellépnie.
Markó hangsúlyozta, hogy a megyei elnökkel szemben a testületi határozatok nyílt megsértése miatt hoztak szankciót. "A felfüggesztés meglepô volt, mert az RMDSZ nem szokott így eljárni, de nem volt példátlan, mert az 1996-os választáson is történt egy lényegében hasonló eset" – mondta.
A szövetségi elnök szerint a mostani elôválasztások figyelmeztetô tapasztalatai között több olyan folyamatra is fel kell figyelni, amelyek jóval súlyosabbak lehetnek, mint a Maros megyei elnök által elkövetett szabályzat sértés. Egyrészt arra hívta fel a figyelmet, hogy több helyen magyar nemzetiségûek román pártok listáin szerepelnek, azaz sikeresnek látszik a román pártoknak az a taktikája, hogy az RMDSZ-en belüli megmérettetésben alulmaradt, vagy a szövetséggel szemben korábban függetlenként fellépett személyeket maguk mellé állítsák.
Minden román politikai erô bevallott, vagy titkolt érdeke az, hogy az RMDSZ ne legyen egységes. Egyre ügyesebb, összehangoltabb, nagyobb ütésekkel próbálják ezt az egységet megtörni. Sajnos, az egységet belülrôl is ütések érik. Természetesen a kívülrôl és a belülrôl jövô támadások nem összehangoltak, de eredményüket tekintve egy irányba hatnak – hangsúlyozta.
Markó súlyos gondnak nevezte, hogy az is elôfordult: az RMDSZ egyik platformjának elnökhelyettese az RMDSZ hivatalos listájával szemben indított ellenlistát. A szövetségi elnök úgy fogalmazott, "látszik, hogy már vannak olyan romániai magyar politikusok, akik számára nem a legfôbb érték az RMDSZ tíz év alatt eszközként kivívott és megôrzött egysége". Hozzátette, véleménye szerint "a romániai magyar politikai elit tudatos döntése lesz nagyon hamar, hogy megtartja-e ezt az egységet".
Tôkés László püspök, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke különvéleményt fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy az RMDSZ Operatív Tanácsa felfüggesztette tisztségébôl a szövetség Maros megyei elnökét, Kincses Elôdöt.
Az MTI bukaresti irodájához csütörtökön eljuttatott nyilatkozatában Tôkés püspök, aki tiszteletbeli elnökként tagja az Operatív Tanácsnak, emlékeztetett arra, hogy a testület ülésén és annak döntéshozatalában nem tudott részt venni, mert a bukaresti tanácskozásra szóló meghívót késve kapta meg.
Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta, hogy kényszerû távolléte ellenére fontosnak tartja azt a különvéleményt megfogalmazni, miszerint az Operatív Tanács döntése törvénytelennek minôsül, mert az RMDSZ alapszabálya nem ad lehetôséget arra, hogy ez a testület egy területi elnököt tisztségébôl felfüggesszen. Ha Kincses Elôd vétett az RMDSZ törvényes rendje ellen, ügyének elbírálása nem az Operatív Tanácsra, hanem a szövetség fegyelmi szerveire, vagy a megyei szervezet illetékes testületének hatáskörébe tartozik.
Tôkés püspök leszögezte: "Kincses Elôd közigazgatási úton való önkényes eltávolítása a tíz évvel ezelôtt megdôlt rendszer rossz ízû módszereinek emlékét idézi és a politikai leszámolás szándékának gyanúja alá esik."
E gyanút – Tôkés püspök szerint – szerencsétlen módon több körülmény, illetve elôzmény erôsíti meg. Ezek között említette azt, hogy Kincses Elôd az RMDSZ legutóbbi kongresszusán jelöltként indult a szövetégi elnöki posztért, illetve Kincses felfüggesztése után a Maros megyei elnöki teendôkkel azt a személyt bízták meg, aki 1998-ban a megyei elnökválasztáson alulmaradt Kincsessel szemben.
Tôkés püspök úgy vélte, az Operatív Tanács döntése az RMDSZ-t a pártosodás irányába taszítja tovább, és az elhibázott intézkedés erkölcsi, politikai károsodást okoz a helyhatósági, közvetlenül a marosvásárhelyi és a Maros megyei választások tekintetében.
Két okból, a sürgôsségi mentôszolgálat negyedik kongresszusára, illetve a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt marosvásárhelyi polgármesterjelöltjének "hivatalos" bemutatására jött hozzánk csütörtökön Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter, a párt alelnöke.
Este a Grand Szálló bingótermében tartottak sajtótájékoztatót, amelyen jelen volt Raed Arafat, ugyanis a mentôszolgálat közgyûlésérôl jöttek, amelyen a mentôôrök országos társaságának elnökévé választották a SMURD vezetôjét. A belügyminiszter elmondta, hogy "két legyet ütött egy csapásra", azt, amit fentebb már leírtunk. Példamutatónak nevezte a vásárhelyiek hozzáállását és a SMURD-nak nyújtott segítségét, majd csupa dicsérô szót mondott a párt polgármester- jelöltjérôl.
Dorin Florea prefektus immár jelölti minôségben jelentette ki, hogy azért indul a vásárhelyi helyhatósági választásokon, mert zavarja a sok összevissza nyilatkozat, s az, hogy egyesek mennyire kihasználják az emberek hiszékenységét. Optimista, mondta az esélyeit illetôen, mert bízik abban, hogy az emberek belátják, ha a prefektúrán megállta a helyét, egy várost is el fog tudni igazgatni. Véleménye szerint teljes erôbedobással kell polgármesterkedni, mert "válságban" volt eddig a helyi közigazgatás: az utak, a tisztaság, a szállítás és egyebek.
Népújság: Miniszter úr, mi a véleménye a bingólázról? Az egyes televíziós társaságok ezáltal a munka nélkül való gyors meggazdagodás reményét oltják az egyszerû népbe, ugyanakkor az elszegényedésüket is okozzák, mivel sokan nyereségvágyból a házat is eladják a fejük fölül. Aztán vagy nyernek, vagy nem. Ráadásul úgy hírlik, a bingózó tévék millárdokkal tartoznak az állami költségvetésnek, a hatalom viszont választási okokból nem kíván közbelépni.
Dudu Ionescu: Nincs tudomásom arról, hogy tartoznának az államnak, ugyanis a legnagyobb adókat a szerencsejátékok után fzetik. Én magam személy szerint nem értek egyet a szerencsejátékokkal. Abban igaza van önnek, hogy a szerencsejátékok munkakerülésre ösztönzik az embereket, s az elszegényedésükhöz is hozzájárulnak. Viszont meg kell mondanom, amióta tudom, hogy Amerikában is ûzik ezeket a szerencsejátékokat, más szemmel nézem a romániai helyzetet.
A sajtótájékoztatót követôen a szomszédos teremben, ahol az Antena 1 négyéves fennállását ünnepelte, mind a minisztert, mind a prefektust köszöntötték születésnapjuk alkalmából.
Néha irigylem azokat a városokat, ahol az autóbuszok mellett villamos, trolibusz is az utazóközönség rendelkezésére áll. Hogy a nagyvárosok legfontosabb tömegközlekedési eszközérôl, a metróról ne is beszéljünk.
Nekünk, marosvásárhelyieknek meg kell elégednünk az autóbuszokkal, amelyekkel kapcsolatosan a legfontosabb élményünk az, hogy várni kell rájuk.
Az a tény, hogy más városokhoz viszonyítva kissé késôn, de végül is esztétikusabb körülmények között várakozhatunk a szaporodó új fedett megállókban, a komfortérzetet némiképpen növeli, de korántsem pótolja az elveszített idôt. A nagy szabályozásoknak ugyanis az lett a következménye, hogy bizonyos útvonalakon bizonyos órákban alig látni autóbuszt. Így van ez minden alkalommal, amikor nem épp csúcsidôben a fôtérrôl a Mihai Viteazul utcán keresztül a klinikák irányába igyekszik az utas, vagy például a Kövesdomb felé-felôl, hogy csak két útvonalat említsünk a jó néhány közül, ahol idônként hosszú perceket kell ácsorogni. A lényeg az, hogy a szállítási vállalatnak sikerült kierôszakolnia, hogy a központból kitiltsák a fô útvonalon közlekedô maxi-taxikat, a nyertesek ígéreteit viszont elfújta a szél. Az is igaz, hogy gyakorta lehet látni négy-öt utassal zötyögô, a széthullás rémképével fenyegetô csuklós buszokat. És ilyenkor nem is a troli vagy a villamos, sokkal inkább Isztambul juthat az ember eszébe, ahol a förtelmes, szinte követhetetlen forgalomban bámulatos ügyességgel mozognak a kis dolmuszok, azaz a maxi-taxi méretû vagy annál alig nagyobb városi buszok. Marosvásárhely szûk központjában és kétsávos utcáin sem lomha csuklós autókra, fürgén és gyakran járó kisbuszokra lenne szükség, különösen olyan idôszakokban, amikor valóban kevés az utas. Ezeket akár a közszállítási vállalat is rendszeresen és nyereségesen mûködtethetné a maxi-taxik mellett.
És akkor nem járnánk úgy, hogy hangzatos tiltakozásokon, sztrájkokon, közlekedési tanulmányokon túl az állampolgárnak, ha történetesen nincs neki gépkocsija, az marad, hogy bizonyos útvonalakon gyalogoljon vagy várakozzék. Elvégre ezt a jogát nem veheti el senki tôle.
Akiknek pedig a szava nyomna a latban, azok a polgártársaink nem szoktak a megállókban ácsorogni.
Mint már említettük lapunkban, a marosvásárhelyi tanács ismételten elutasította a polgármesteri hivatal kezdeményezését, amely egy oktatási, sport, kulturális, mûvészeti, tudományos, egészségügyi és szabadidôügyi hivatal megalakítását célozta.
A hivatal indoklása szerint a helyi költségvetésben nincs lehetôség elegendô pénzt juttatni e tevékenységi körök támogatására. Az elsô költségvetés-tervezetben 5,57 milliárd lejt irányoztak elô e tevékenységekre, és az év elsô hónapjaiban az igények már csaknem hatmilliárd lejre rúgtak. Ezért a polgármesteri hivatal egy, a cégekre kivetett különdíj létesítését indítványozta, ami révén a tervek szerint havi 750 millió lej folyna be a városházára, amibôl lehetne fedezni a tevékenységek költségeit.
A tanács költségvetés-pénzügyi szakbizottsága elutasította a városháza indítványát, és végül a testület úgy döntött, a határozattervezetet részletesebb kidolgozás után újra napirendre tûzik. A pénzügyi szakbizottság álláspontjáról és az új hivatal jövôjérôl dr. Kolozsvári Zoltán mérnökkel, a szakbizottság elnökével beszélgettünk.
Egyértelmûen szükséges az új hivatal megszervezése, hiszen a kulturális és sportrendezvényeknek nagyon fontos nevelô hatásuk van, ezekkel megfelelôen foglalkozni kell. Ugyanakkor azt is nagyon jól tudjuk, hogy a kulturális és sportélet állandó pénzhiánnyal küszködik. De nem találtuk célravezetônek a kérdés megoldási módját – mondotta lapunknak az elnök. Két dolgot kifogásoltunk. Elôször, nem volt eléggé átlátható a hivatalba befolyó pénz felhasználása, és bár tulajdonképpen ezt a tanács ellenôrizhette volna, megalapozatlannak találtuk a hivatal indoklását.
Másodszor, nem értettünk egyet egy újabb illeték bevezetésével. A szakbizottságban kiszámítottuk, egy cégnek több mint kilencvenféle(!) különbözô adót és illetéket kell fizetnie. Bizottságunk mindahány tagja aktív résztvevôje a gazdasági életnek, tehát pontosan ismerjük a helyzetet, és szerintünk egy újabb illeték bevezetése nem célszerû, nem is etikus a jelenlegi körülmények között. Nem az összegét találtuk magasnak. Eddig is, aki tehette a vállalkozók közül, lehetôsége szerint támogatott, a mi cégünk például kulturális rendezvényeket, mások a sportéletet támogatják. Bár a sportnál meg kell említenem, hogy az iskolák sportéletén kívül nem átlátható a támogatás felhasználása.
Tehát, pénzre szükség van, de más, vonzóbb módon. Elôször is jól átgondolt programot kell kidolgozni, és ha a vállalkozóktól várnak pénzt, az legyen önkéntességi alapon, ne az amúgy is magas terhek növekedjenek, kényszerítô intézkedések nyomán. Az e célokra pénzt adó cégeket pedig lehetne különbözô kedvezményekben részesíteni, ami hosszú távon megtérül. Pozitívan kell megközelíteni a problémát, ne legyen kényszer. A cégek jó része, ha teheti, ad, de sok az ellentétes nézet is, mivel több professzionalizmust várnának el a rendezvények szervezôitôl. Ezen a téren sokat lehetne javítani. Említsük példaként a Marosvásárhelyi Napokat, amely dicséretes kezdeményezés, de egyes rendezvények nyomán a város jelentôs jövedelmekre tehetne szert. Ennek személyesen is számos példáját láthattam külföldön. A rendezvényeknek az eddiginél profibb megszervezése pedig a támogatókat is jobban motiválja.
Felületességre vall a városháza részérôl, hogy az egyszer visszautasított határozattervezetet másodjára gyakorlatilag változatlanul kaptuk ismét vissza. Egy adó bevezetése a könnyebb út választását jelentené, de mi mást, komolyabb munkát, több kompetenciát vártunk volna el a hivataltól. Szakbizottságunk tagjai próbálnak segíteni is a hivatalnak, nem csak egyszerûen elutasítani a javaslataikat, így a tanács következô ülésén valószínûleg ismét napirendre kerül a szóban forgó tervezet – összegzett dr. Kolozsvári Zoltán.
Azon kereskedelmi társaságok, amelyek földterületeket és vízfelületeket birtokolnak, és amelyeknek magánosítása (privatizálása) folyamatban van, az eljárási szabályoknak megfelelôen, az Állami Javak Ügynöksége felleltározza a törvény alapján visszaszolgáltatásra kerülô földterületeket, elkészíti az állandóan víz alatt álló területek mérlegét, ami az állami köz- vagy magánterületekhez tartozik, minden kereskedelmi társaságra vonatkozóan. Panaszok és megkeresések (sesizare) esetén az Állami Javak Országos Ügynöksége a megyei mezôgazdasági igazgatóságok, valamint a területrendezési és kataszteri hivatal segítségével kivizsgálja azon kérések jogosságát, amelyek alapján megszerezték a részvényesi (actionar) és bérbeadó (locator) minôséget, valamint az elkövetett ügykezelési visszaéléseket, meghozva a megfelelô intézkedéseket. Külön nyilvántartás készül azon természetû személyek anyagi természetü követeléseirôl, akik mint bérbeadók (locator) visszakapják földterületeiket a mezôgazdasági kereskedelmi társaságok, a kutató és mezôgazdasági termelô állomásoktól vagy más hasonló természetû jogi személyektôl. A részvényesek (actionar) és a bérbeadók (locatori) követelései kifizethetôk az illetô kereskedelmi társaságok megvalósított jövedelmeibôl vagy ezek magánosítása (provatizálása) alapján elért, megvalósított alapokból. A prefektus, mint a megyei bizottság elnöke, minden hónap 5-ig jelentést köteles elôterjeszteni a minisztériumnak a visszajuttatott földterületekrôl és a kibocsátott tulajdonjogcímekrôl. Külön melléklet, kimutatás készül azon természetes személyekrôl, akiknek esetében nem valósítható meg teljes egészében a földterületek visszajuttatása földhiány következtében és akik így a vissza nem juttatott földterületekért kárpótlásban fognak részesülni. Ugyancsak külön kimutatás készül azokról, akiknek jóváhagyták kérésüket, hogy fölterületeikért kértérítést kapjanak. A szabályzat is leszögezi, hogy a földterületek felértékelésének módját, a pénzügyi forrásokat, valamint a kifizetés módját külön jogszabály tartalmazza majd. Külön melléklet tünteti fel az állam magántulajdonában maradt földterületeket. A beruházások visszatérítendô hányadának behajtását az Állami Vagyonalap Ügynöksége fogja követni. Melléklet (anexa) tartalmazza az egyházaknak, iskoláknak, egyetemeknek visszajuttatott földterületeket, valamint a helyi földosztó bizottságok tartalék alapjából az iskoláknak használatba adott, maximum 5 hektárig terjedô földterületeket is. A szabályzat szerint az erdôterületek visszaszolgáltatását igényelhetik a román állampogárok függetlenül attól, hogy lakhelyük az országban vagy külföldön van. A közbirtokossági és más közös tulajdonú erdôk visszaszolgáltatása, amit a tulajdonosok vagy ezek örökösei kértek, az eredeti erdôterületeken (pe vechile amplasamente) történik az 1921-es földreform alkalmazásával megszabott határokig, beleértve az utólagos visszaszolgáltatásokat is.
A visszaszolgáltatásokra kijelölt erdôterületek jelenlegi birtokosa legtöbb 60 napon belül köteles a helyi bizottságoknak átadni az erdôterületeket, attól az idôponttól számítva, miután a megyei bizottság jóváhagyta a beadott kéréseket. A visszaadásra kerülô erdôk ôrzését és védelmi költségeit a jelenlegi birtokos viseli, a visszaadást a helyi bizottság eszközöli, de csak azután, miután létrejönnek a kitermelést erdôgazdálkodási rendszerben történô ellenôrzô állami szervek és életbe lépnek az erdészeti kihágásokat, az erdôalap kezelését, valamint az erdészeti személyzet statútumát szabályozó törvények. A községi, városi és municípiumi bizottságok írásban, az átvételt igazoló ajánlott levélben értesítik a birtokbahelyezés idôpontjáról a más helységekben lakó érdekelteket. Azok értesítése, akiknek lakhelye vagy tartózkodási helye a helységben van, a polgármesteri hivatal hirdetôtábláján vagy más közlési módon történik.
Azok, akik különbözô okok miatt nem lehetnek személyesen jelen az erdôterület birtokbavételén, másokat is felhatalmazhatnak erre. A megbízás közjegyzô által hitelesített okiratban történik, melynek szövege kifejezetten kell tartalmazza a következô kitételt is: "birtokbahelyezés érdekében". Ilyen esetekben a megbízottak írják alá a birtokbahelyezési jegyzôkönyvet. A birtokbahelyezés alkalmával a tulajdonosok kérésre kaphatnak egy másolatot a telekrész leírásáról (descrierea parcelara). Ha a birtokbahelyezési értesítés idôpontjáról számított egy éven belül a jogosult személyesen vagy megbízott útján nem jelentkezik az erdôterület tényleges birtokbavételére, az erdôterületet továbbra is a jelenlegi bírlalók használják mindaddig, amíg a birtokbaadás meg nem történik. Ilyen esetekben a kezelési és ôrzési költségeket az erdôterület jelenlegi birtokosa viseli. Jogi személyek esetén az erdôterületek birtokbahelyezési jegyzôkönyvét képviselôi írják alá, valamint az erdôterület jelenlegi bírlalója és kérésre, ellenérték fejében a jogi személy megbízottja kaphat egy másolatot a parcella leírásáról. A visszaszolgáltatott erdei növényzettel bíró területek körülhatárolása az erdészeti szakszervek feladata. A tulajdonjogcím kibocsátása érdekében összegyûjtött bizonyítóanyag (dokumentáció) két példányban készül el, amelybôl egy a megyei bizottságnál marad, míg a másikat elküldik a területi erdészeti felügyelôségnek, megôrzés végett. Azon személyek esetében, akik panaszt nyújtottak be a bírósághoz, a birtokbahelyezés és a tulajdonjogcím kibocsátása csak a végleges és visszavonhatatlan bírói ítélet meghozatala után történhet meg. A szabályzat is elôírja a mezôgazdasági gazdálkodáshoz tartozó bármilyen épület visszaadását eredeti tulajdonosainak, vagy ezek örököseinek, amiket az 1945. évi földreform-törvény egyes cikkelyeit kiegészítô 1949. évi 83-as törvényerejû rendelet alapján kerültek állami tulajdonba, vagy kártérítést, ha ezek az épületek már nem léteznek. Ilyen esetekben a visszaadás a prefektus rendelete alapján történik. Külön melléklet tartalmazza azon természetes és jogi személyek névsorát, akik az 1997. évi 169-es törvény által elôírt határidôben nem kérték a tulajdonjog visszaállítását és nem nyújtottak be bizonyítékokat, de megtették ezt a 2000. évi 1-es törvény által elôírt 60 napos határidôn belül. A régi tulajdonosoknak vagy ezek örököseinek, a prefektus rendelete alapján visszaadják azokat a területeket is, ha ezeken károsodott, használati értékkel nem bíró munkálatok vannak vagy törvényesen jóváhagyott beruházási munkálatoktól mentesek, még akkor is, ha ezek ajándékozás, vagy bármiylen ,ódon kerültek az állam tulajdonába, beleértve a rövid elbirtoklásra vonatkozó 1966. évi 712-es rendeletet is. Ilyen esetekben a terület visszaadása a prefektus rendelete alapján történik. Ugyancsak külön mellékletben tûntetik fel azokat a természetes szmeélyeket, akiknek tuéajdonjogát az 1945. évi földreform-törvény alkalamzása során állapították meg, de nem kapták meg azt a földterületet amihez joguk lett volna, vagy a juttatást érvénytelenítették, kérésre a megmaradtt földterületbôl kapnak földet. A következô melléklet azokat a termszetes szmeéyleket tünteti fel, akiknek a földterületei az egykori mezôgazdasági termelôszövetkezetekhez (kollektív gazdaságokhoz) kerültek tagosítás (comasare) folytán, és nem kaptak tulajdonjogcímet az 1991. évi 18-as törvény alapján, azért, hogy kérésre a 2000. évi 1-es törvény alapján, a mezôgazdasági kereskedelmi társaságok területeibôl a régi földterüelteket kapják vissza., ha ezek szabadok, minden más esetben kártérítés jár.
(Folytatjuk)
Nemzetközi tanácskozás a sörgôsségi ellátásról
Immár negyedik alkalommal szervezte meg megyeszékhelyünk a Romániai Sürgôsségi és Katasztrófa- orvostani Egyesület a nemzetközi sürgôsségi mentôorvos-tanácskozást. A ma záruló esemény hivatalos megnyitóját csütörtökön este tartották.
Nyolc országból – Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Svájc, Norvégia, Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok – több mint négyszáz orvos, rezidens, orvostanhallgató és önkéntes iratkozott fel a háromnapos konferenciára. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban tartott ünnepélyes megnyitón jelen volt Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter, Jeszenszky Ferenc, az egészségügyi miniszter tanácsosa, a helyi és megyei önkormányzat, a megyei Egészségügyi Igazgatóság képviselôi.
Dr. Raed Arafat üdvözlô beszéde után a belügyminiszter hivatalosan is megnyitotta a konferenciát. Ionescu rámutatott: a belügyminisztérium részt vállal a sürgôsségi mentés terén kezdeményezett változásokból. Ugyancsak ezen intézmény hatáskörébe tartozik a logisztikai, orvostani tevékenység. Tervük, hogy a közeljövôben Romániában is beindítsák a nem hagyományos, a nyugati államokban igen elterjedt és hatásos, úgynevezett "paramedícinai" orvoslást. Közelebbi tervük, hogy még az idén nyáron a belügyminisztérium hatáskörébe csatolják a polgári védelmet, amely a tûzoltósággal és a Rohammentô-szolgálattal együtt fejtse ki tevékenységét. A következôkben példaértékûnek nevezte az Arafat doktor által létrehozott SMURD-szolgálatot, amelynek mintájára szándékoznak hasonlót alakítani az ország déli részén. Elmondta, a napokban kapta kézbe a rendôrség átiratát, amelyben ezen intézmény kifejezi abbeli óhaját, hogy minél elôbb létrejöhessen a közös diszpécserszolgálat, amikor is a rendôrség, tûzoltóság, mentôk illetve csendôrök segítségét kérôk egyetlen telefonszámot tárcsázhatnak. Constantin Dudu Ionescu külön köszönetet mondott Arafat doktornak, aki a helikopter bevetésével három belügyminiszteri alkalmazott életét mentette meg.
A belügyminiszter a vásárhelyi Rohammentô- szolgálat és az általa képviselt intézmény közötti együttmûködés fontosságáról számolt be. Kiemelte, Marosvásárhely mintájára már üzemel Bukarestben is a helikopter, s a közeljövôben egy másodikat is vásárolnak, amely a Romániai Egészségbiztosítási Pénztárszolgálatában lesz. Ugyancsak a minisztérium tervei között szerepel leszállóhelyek létesítése, ahova a sürgôsségi feladatokat ellátó helipokterek landolhatnak.
A vásárhelyi Rohammentô-szolgálat tíz év alatt kifejtett tevékenységét, fejlôdését, bôvülését ismertetô filmet játszottak le a nagyszámú érdeklôdô elôtt. Ezt követôen Jeszenszky Ferenc tanácsos Hajdu Gábor egészségügyi miniszter üzenetét tolmácsolta: "További kitartást kívánok munkájában dr. Raed Arafatnak, aki mindnyájunk számára bebizonyította: az ember a legfontosabb a sürgôsségi orvosi ellátásban". Dorin Florea prefektus köszönetet mondott minden olyan intézménynek, amely támogatta Arafat doktort tevékenységében. Ugyanezen alkalommal bejelentette, hogy csütörtöktôl dr. Raed Arafat az Országos Sürgôsségi és Katasztrófa-orvostani Egyesület elnöke. Alexandru Frtean, a megyei tanács alelnöke elmondta, ígéret van arra, hogy a közeljövôben Norvégiából két mentôautót kapjon a tanács adományként, amelyet a SMURD-nak ajándékoznak.
A tegnap délelôtt orvosi és tûzoltó- felszerelésekbôl álló tárlat nyílt meg a színház elôcsarnokában, valamint a színház elôtti téren. Közel harminc, hazai és külhoni cég állította ki termékeit: mentôegyenruhák és -felszerelések, szakkönyvek és füzetek, autóroncsból való mentéshez szükséges felszerelés, rehabilitációs termékek, lélegeztetô, defibrillátor, szívritmusmérô, echokardiográf, oxigénpalackok. A szabadtéren a korszerûen felszerelt mentôautók mellett személygépkocsikat, tûzoltó-felszereléseket, illetve sátorszerû mozgókórházakat tekinthetnek meg az érdeklôdôk.
Egyelôre meghatározatlan ideig elhalasztotta a sztrájkba lépést a Sanitas egészségügyi szakszervezeti szövetség. Mint tegnap a megyei szervezet elnöke, Emil Giurconiu lapunknak elmondotta, hétfôre kétórás figyelmeztetô sztrájkot terveztek, amelyet május 22-étôl általános munkabeszüntetés követett volna.
A napokban a Sanitas szövetség vezetôsége tárgyalásokat folytatott Mircea Ciumara államminiszterrel, az országos egészségbiztosítási pénztár, az országos orvosi kamara elnökeivel, és az egészségügyi minisztérium pénzügyi fôtitkárával, a tárgyalópartnerek pedig vállalták a szakszervezetiek fô követeléseinek teljesítését, amirôl a felek egyezményt is aláírtak.
Eszerint megígérték, hogy a költségvetési alkalmazottak új bérezésérôl rendelkezô sürgôsségi kormányrendeletben az egészségügyiek számára rögzített béremelést az egészségbiztosítók által fizetett alkalmazottaknak is biztosítják, emellett egy sürgôsségi kormányhatározat-tervezet útján ingyenes orvosi ellátást és gyógykezelést ígértek az alkalmazottaknak, valamint vállalták, hogy még a jelenlegi parlamenti évadban a törvényhozás plénuma elé terjesztik az orvosi asszisztensek jogállásáról rendelkezô törvénytervezetet, amely már két éve a parlament szakbizottságainál áll, kidolgozás végett.
A vállalások értelmében a Sanitas felfüggesztette tervezett sztrájkját, de mint az elnök hangsúlyozta, az egyik leglényegesebb kérdés, vagyis a bérezés megoldása máris kétséges. Az országos egészségbiztosító utasította a megyei pénztárakat a béremelés végrehajtására, a rendelkezésükre álló költségvetési alapok határai között. Azonban a szakszervezeti elnök szerint egyrészt a pénztárak költségvetése még nem készült el, másrészt ennek jelenlegi felépítésével képtelenség a várt béremeléseket eszközölni. Így a szakszervezetiek bérköveteléseiket továbbra is megoldatlannak tekintik, ezért az esetleges munkabeszüntetés továbbra sem kizárt, de erre vonatkozó döntést csak késôbb hoznak.
115 éve, 1885-ben született OTTO KLEMPERER német karmester, zeneszerzô. A bécsi klasszikusok és Mahler mûveinek kiemelkedô interpretátora volt, az USA-ban, Budapesten, Londonban volt vezetô karmester. (1973-ban hunyt el.)
75 éve, 1925-ben született NEMESKÜRTY ISTVÁN, irodalom- és filmtörténész, író. Esszéiben a magyar történelem vitatott eseményeit elemzi.
20 éve, 1980-ban hunyt el BULLA ELMA, Kossuth-díjas színmûvésznô, érdemes és kiváló mûvész. Sok filmben és tévéjátékban szerepelt. Gesztusai mindig finomak, visszafogottak, játékmódja természetes, beszédtechnikája árnyalt volt. (1913-ban született.)
280 éve, 1720-ban született HELL MIKSA csillagász. A bécsi csillagvizsgáló igazgatója volt, ô tervezte több magyarországi csillagvizsgáló berendezését. Meghatározta a Nap és a Föld közötti távolságot, kidolgozta a földrajzi szélesség meghatározásának máig is egyik legpontosabb módszerét. (1792-ben halt meg.)
185 éve, 1815-ben halt meg SZACSVAY SÁNDOR szerkesztô, az elsô jelentôs magyar publicista. A Magyar Hírmondó, majd Bécsben a Magyar Kurír c. politikai lap és irodalmi melléklete, a Magyar Musa szerkesztôje volt. (1752-ben született Marosvécsen.)
170 éve, 1830-ban halt meg JEAN-BAPTISTE-JOSEPH FOURIER fracia matematikus, fizikus. Munkássága alapvetô a matematikai fizikában, legismertebb a hôvezetés elméletével foglalkozó mûve. Róla nevezték el a periodikus függvény kifejtését trigonometrikus függvény alakjában (Fourier-sor). (1768-ban született.)
95 éve, 1905-ben született HERBERT ERNEST BATES angol író. A paraszti élet harmonikus és tragikus színeit egyaránt felvillantó novelláival vált híressé. Világsikert háborús regényeivel aratott. (1974-ben halt meg.)
95 éve, 1905-ben született HENRY FONDA, Oscar-díjas amerikai filmszínész. Kiváló jellemszínész volt, számos nagy sikerû filmben játszott fôszerepet. (1982-ben hunyt el.)
605 éve, 1395-ben hunyt el MÁRIA magyar királynô (1382-1392). I. (Nagy) Lajos és Erzsébet leánya, 1385- tôl Luxemburgi Zsigmond felesége. (1371-ben született.)
140 éve, 1860-ban született MARTIN KUKUCIN szlovák író, orvos, a szlovák realista széppróza egyik legkiemelkedôbb képviselôje. Fô mûve a Ház a hegyoldalon c. regénye. (1928-ban halt meg.)
200 éve, 1800-ban halt meg ALEKSZANDR VASZILJEVICS SZUVOROV orosz hadvezér. Harcolt a lengyelek, svédek, poroszok, törökök ellen. 1794-ben leverte a lengyel felkelést. Érdemeiért grófi, majd hercegi rangra emelték. (1730-ban született.)
80 éve, 1920-ban született II. JÁNOS PÁL pápa (polg. nevén Karol Wojtyla). 1964-78 között Krakkó érseke, 1967-tôl bíboros volt. 1978-ban választották pápává. 1522 óta az elsô, nem olasz származású pápa.
175 éve, 1825-ben hunyt el CLAUDE-HENRY DE ROUVROY SAINT-SIMON francia utópista szocialista. A "termelôkre" alapozva új társadalmat kívánt megteremteni, amelybôl a "mihasznák" kimaradnának. Tanítása hatott a XIX. sz. második felének fejlôdésére. (1760- ban született.)
130 éve, 1870-ben született THOROCZKAY WIGAND EDE építész, iparmûvész, szakíró. A modern iparmûvészeti törekvések egyik legkiválóbb képviselôjeként a szecesszió felé fordult, majd a századfordulótól, hosszú marosvásárhelyi tartózkodása idején, Kós Károly hatása alatt az erdélyi népmûvészeti motívumokat használta fel mûveiben (marosvásárhelyi Kultúrpalota, Városháza belsô díszítése stb.) (1945- ben halt meg.)
205 éve, 1795-ben végezték ki Budán, a Vérmezôn a magyar jakobinus mozgalom négy vezetôjét, MARTINOVICS IGNÁCOT, LACZKOVICS JÁNOST, SIGRAY JAKABOT, SZENTMARJAY FERENCET.
80 éve, 1920-ban hunyt el ÁBRÁNYI EMIL költô, mûfordító, újságíró. Az Ady elôtti korszak egyik legjobb, legnépszerûbb, méltánytalanul elfelejtett költôje, verseit nyelvi gazdagság, formai szépség jellemzi. Igen értékesek mûfordításai (Byron, Rostand). (1850-ben született.)
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége idén újra megszervezi a pedagógusok nagyvakációbeli továbbképzô tanfolyamsorozatát, a Bolyai Nyári Akadémiát. A jelentkezés feltételeirôl és módjáról, a határidôkrôl és a részvételi díjjal kapcsolatos tudnivalókról tájékoztatjuk az érdekelteket.
A Bolyai Nyári Akadémiára RMPSZ-tagok jelentkezhetnek, akik rendszeresen fizették a tagsági díjat, az igazolvány felmutatása a tanfolyam színhelyén kötelezô. A tanfolyamokra csak szakképzett pedagógusokat várnak, a szakképzetlen, helyettes pedagógusok részvételét csak határesetben fogadhatják el. Az érvényes, kitöltött jelentkezési ûrlapot határidôn belül kell postán elküldeni, vagy személyesen kézbesíteni.
Az országos elnökség döntése, hogy a Bolyai Nyári Akadémián és a magyarországi továbbképzéseken való részvételi díj 100 ezer lej. Ezt legkésôbb június 12-ig kell lefizetni a jelentkezési helyen. A vajdasági (Szabadka), kárpátaljai és felvidéki (Nagymegyer, Rimaszombat és Komárom) tanfolyamokra nem kérnek részvételi díjat. A részvételi díj kifizetésérôl szóló elismervényt az RMPSZ-tagsági igazolvánnyal együtt kell felmutatni. A részvételi díj kifizetésének elmulasztása maga után vonhatja a részvételi jog elvesztését.
Jelentkezni május 26-ig lehet. A megyei RMPSZ-szervezetek vezetôtestületei – a rendelkezésükre álló helyek figyelembevételével – döntenek a pályázatok, jelentkezések elfogadásáról, illetve elutasításáról. A döntésrôl levélben értesítik a pályázókat, legkésôbb június 5-ig.
Fontos tudnivalók: a magyarországi szervezôk a résztvevôk részleges vagy teljes útiköltségét forintban térítik meg. A felvidéki, kárpátaljai és szabadkai továbbkképzéseken a hallgatók nem részesülnek hasonló kedvezményben. A teljes ellátás (szállás és étkezés) valamennyi továbbképzésen ingyenes. A Bolyai Nyári Akadémián a kurzus végén hivatalosan elismert okmányt bocsátanak ki.
Az akadémia továbbképzô tanfolyamai a következô helyen és idôpontban zajlanak. Szovátán a Teleki Oktatási Központban: júl. 9- 15.: angol (40 hely) és kémia (30 hely), júl. 16-22.: fizika (30 hely) és biológia-környezetvédelem (40 hely), júl. 23-30.: osztályfônöki munka/nevelésmenedzsment (40 hely) és iskolavezetés/nevelésmenedzsment (40 hely). Csíkszeredában júl. 10-16.: pszichológia (20 hely) júl. 16-23.: magyar nyelv és irodalom (80 hely) testnevelés (30 hely), neveléslélektan pedagógusoknak (40 hely) és multimédia az oktatásban (20 hely). Sepsiszentgyörgyön júl. 16-23.: matematika (20–20 hely), informatika (30 hely), drámapedagógia (20–20). Tusnádfürdôn júl. 16-23. tanítók (90 hely). Székelyudvarhelyen ugyanebben az idôpontban óvónôk (60 hely), ének-zene (40 hely). Brassóban szintén júl. 16-23. között román nyelv és irodalom (40 hely). Gyergyószentmiklóson júl. 17-23. között neveléslélektan és pasztorálpszichológia (40 hely). Szentegyházán júl. 16-23. között mûszaki szakterület és szaknyelv (40 hely), Segesváron ugyanebben a periódusban német (30 hely), míg Belényesen földrajz (20 hely).
A magyarországi továbbképzéseket óvónôk, tanítónôk, informatikusok, magyar-, történelem-, ének-zenetanárok és kémiatanárok számára szervezik Sopronban, Debrecenben, Budapesten, Pécsett, Veszprémben, Kecskeméten, Békés-Tahoson és Egerben. A Népmûvészeti Nyári Egyetemet Zalaegerszegen tartják. A tanfolyamok idôtartama egy hét, a periódusok változnak.
A Szlovákiai Pedagógusok Szövetsége Nagymegyeren (osztályfônök-továbbképzés, intézményvezetés, alsótagozatosok továbbképzése, óvodapedagógia), Rimaszombaton (intézményvezetés, kézmûves mesterségek, viselkedési normák, földrajz, etika) és Kassán (tanári hatékonyság- fejlesztés, roma tanulók integrálása, Márai Sándor nyomában, tanulás tanítása, osztályfônöki nevelés, óvodapedagógia) tart továbbképzôt, míg a Kárpátaljai Pedagógusok Szövetsége Tiszapéterfalván kézmûves- és tánctábort szervez.
Az érdeklôdôk naponta 8-15 óra között Horváth Gabriellához, a Bolyai Farkas líceum aligazgatójához fordulhatnak, telefon: 164-300.
110 éve született dr. Farczády Elek
Bethlen Gábor fejedelem adta városunknak a Marosvásárhely nevet és emelte a szabad királyi városok sorába a maihoz képest kis népességû helységet, ami, központi fekvésénél fogva, a székelyek fôvárosa lesz. Itt alakul ki a reformáció elterjedése után Erdély egyik legrégibb és legnagyobb református gyülekezete.
Ennek történetét írta meg városunk múltjának jeles ismerôje és kutatója, dr. Farczády Elek, tudós. A marosvásárelyi református egyház élete (1557–1945) címû, jól dokumentált, adatokban azdag kötetében, amit rövidesen kézbe vehet az olvasó.
Farczády Elek Marosvásárhelyen született 1890. április 9-én és itt is halt meg 84 éves korában, 1974. február 6-án. Az idôsebb vásárhelyiek még emlékezhetnek rá, mert ugyancsak aktív részese volt a város közéletének. A külföldön töltött egyetemi éveket (Budapesti Tudományegyetem, majd a párizsi Sorbonne és École National des Chartes) és a rövid gyergyószentmiklósi tartózkodást kivéve mindvégig szülôvárosában élt. Tanárként a kereskedelmi iskolában tanított, majd az intézmény igazgatója; 1951-tôl a Bolyai Dokumentációs Könyvtár igazgatója, nyugdíjazásáig. Közéleti szereplései közül említést érdemel: 1956-ban a Bolyai Farkas- centenárium ünnepi szónoka; közel két évtizedig a Kemény Zsigmond Társaság titkára és jegyzôkönyv-vezetôje. Írásai jelentek meg a Zord Idô, Utunk, Mûvelôdés, Korunk hasábjain; Szabó T. Attilával megírták híres tanulmányukat, a Marosvásárhelyi Sorok és Marosvásárhelyi Glosszákat, Az ôsi Vártemplom, illetve vár restaurálásához ô gyûjtötte össze a szükséges adatokat.
A születési évforduló és a rövidesen megjelenô kötet alkalmából fôtéri lakásán beszélgetek leányával, Telekiné Farczády Évával, nem a tudós, inkább a hétköznapi ember dr. Farczády Elekrôl.
A köztudatban úgy él és valahogy én is mindig úgy képzeltem el egy tudóst, mint nagyon komoly, szigorú, idôs, tiszteletet parancsoló valakit. Ilyen volt dr. Farczády Elek is?
– Jaj, nem. Apa bûbájos, humoros ember volt. Soha nem volt ellensége, tisztelte is nagy tudásáért mindenki, aki ismerte, fôleg a diákok, mert aktív éveinek nagy részét a kereskedelmi iskolában töltötte tanárként, késôbb igazgatóként. Humorára jellemzô az Erdôs Irmával történt kis epizód. (A volt marosvásárhelyi Székely Színház mûvésznôje, aki ma Svédországban él, középiskoláit a kereskedelmiben végezte – A. S.) Órán mindig diskurált. Apa egyszer már megunta, hogy állandóan susmutol, és rászólt – Irma kisasszony, lenne olyan kedves és hagyja, hogy most én beszéljek, mert le kéne adjam az anyagot!
Szerette baráti körét és a vég nélküli beszélgetéseket, vitákat. Egyszer erre szinte ráfizetett. Történt ugyanis, hogy abban az idôben, mikor már a Tékában dolgozott, szívesen látta a város régi nagy embereit, az akkor már kisemmizett és megalázott arisztokratákat, akiknek nem volt rendes lakásuk, mint pl. Teleki Ádám, Teleki Micu bácsi, az öreg Pálffy, aki polgármester is volt egykor, Petri Géza. Meghúzódtak a egyik teremben egy kis délelôtti beszélgetésre. Apa nagyon élvezte, mert rendkívül okos, intelligens embereknek tartotta ôket. Egy nap megtörtént a baj. Már hazajött a munkából, mikor beállítottak a lakásunkra valami civilek és mondták, hogy Apa azonnal menjen velük a Néptanácshoz. Ott már várta ôket a "fekete autó", ami felvitte a Szekura. Azt akarták megtudni tôle, hogy kik voltak, akik ott mindennap "konspiráltak" (pedig nagyon jól tudták) és fôleg, hogy mirôl beszéltek. Édesapám azt mondta: – Nem tudom, nekem dolgom volt, nincs idôm velük foglalkozni.
Természetes, hogy nem összeesküdni nemtek. Mind pénztelen, idôs emberek voltak, s csak azért mentek, mert jól érezték magukat a meleg szobában. A végén sok ijesztgetés és fenyegetés után, látva, hogy Apa nem mond, nem tud semmit, elengedték, de elképzelheti, hogy ô is, mi is mit éltünk át.
– Farczády Eleknek elévülhetetlen érdeme a Teleki–Bolyai Könyvtár és Múzeum elrendezése, a könyvek, tárgyak katalogizálása, kartotékolása. Ezt a munkát biztos jobban szerette, mint az oktatást.
– Az iskolainál jobban, de valójában élete nagy álma, vágya volt, hogy mérnök legyen. Rendkívüli kézügyessége volt, nagyon szépen faragott és festett. Sajnos, az ember életútja nem mindig úgy alakul, ahogy szeretné. Édesapja, aki szintén tanár volt, korán meghalt; akkor ô egyházi segítséggel tanult. Mint jó tanuló került fel Pestre a híres Eötvös Kollégiumba, ôk küldték ki tanulmányútra Franciaországba három évre, de már másfél év után hazajött, az elsô világháború kitörésekor. Szerencsére addig legtöbb vizsgáját letette és megkapta oklevélkutatói diplomáját a Sorbonne-on.
Visszatérve a Tékára, mikor egy rendelet folytán a nagy kollégiumi könyvtárat át kellett adják a Teleki Tékának, lebonyolításával Apát bízták meg.
Következzen egy fordítás, részlet abból a (valószínûleg) káderdossziéban szereplô, román nyelvû okiratból, ami önéletrajzszerûen rögzíti dr. Farczády Elek életét és tevékenységét.
"… 1954 novemberében a könyvtáros (dr. F. E.) azt a parancsot kapta a Könyvtárak Igazgatóságától, hogy a volt Református Kollégium könyvtárát és a hozzá tartozó gyûjteményeket (Bolyai múzeum, pénz- és éremgyûjtemény, a kis történelmi múzeum, valamint az iskola volt levéltára, amit szintén 1951 után rendszereztek – akkor került a Téka élére dr. Farczády – A. S.–) költöztetssék át a kultúraktivisták iskolájának nemrég megürült helyiségeibe (a Téka épületében mûködött). A fent nevezett hatóság ezzel a paranccsal azt akarta elérni, hogy a költözködéssel legalább egy évre megbénítsa a könyvtár mûködését. De azonnal, ahogy az anyag átszállítása, és a fémpolcok felszerelése megtörtént, a föönyvtár három fôbôl álló személyzete: fôkönyvtáros, Székely Margit tanárnô könyvtáros és a takarítónô, azonnal hozzákezdett az átrendezéshez, és már 1955 májusában a könyvtár mûködôképes volt, az illetékes hatóságok nagy örömére."
– A Vártemplom kiadásában rövidesen megjelenik az a rég várt, nagy hiánypótló kötet, amiben édesapja írásait, tanulmányait közlik a marosvásárhelyi református egyházközségrôl, a kezdetektôl 1945-ig. Hogy született meg ez a munka?
– Pontosan nem tudom, de biztos nem úgy, hogy leült és megírta. Voltak egyházi vonatkozású tanulmányai már azelôtt is, de valójában 1964 (vagy 65) után volt erre ideje, mikor végleg nyugdíjba vonult. Aztán az 1970-es árvízkor bekövetkezett számára és számunkra a nagy tragédia. A Bodor Péter soron levô lakásában a 80 cm-es vízben volt az az ebédlôkredenc, amiben a kész írásait tartotta. Mikor 3 nap után a víz visszahúzódott és be tudtam menni a lakásba – minden papír elázott. Sok egyházi dolgozata volt, amit csak úgy, a maga gyönyörûségére, szórakozására írt – ezek is mind ott vesztek. Ami a kötetben most szerepelni fog, az valószínûleg a Vártemplom levéltárában vagy a Tékában volt, esetleg akadt olyan is, ami megjelent valahol nyomtatásban.
Hálás vagyok Fülöp Dénes tiszteletes úrnak, amiért Apának ezt a másik nagy mûvét kiadatja, most, születésének 110 éves évfordulóján, és türelmetelnül várom a kötetet, amibôl sok ismeretlen dologra derül fény.
Adrian Vasilescu kormányfôtanácsos úgy véli, hogy az infláció áprilisi növekedését fôként a villamos és hôenergiára, valamint a földgázra kivetett HÉA bevezetése idézte elô. Ennek nyomán láncszerûen következett a vízdíj, a távközlési, orvosi és postai szolgáltatások drágulása. Az infláció májusban is magas lesz, a közszolgáltatások tervezett drágítása miatt.
Szigorúbban büntetik a határsértôket
A felsôház plénumán csütörtökön elfogadták a határrendészeti törvényt módosító tavalyi 80-as sürgôsségi kormányrendeletet. A rendeletben megnövelik az államhatáron elkövetett bûntettekért járó pénzbírságot és büntetést. Eszerint az illegális határátkelési kísérlet, a lôfegyverhasználat, a határjelek megrongálása 15 naptól 3 hónapos szabadságvesztéssel, vagy 2-5 millió lejes pénzbírsággal büntetendô. Az iratokkal nem rendelkezô, vagy hamisított iratokkal utazó személyek átszállítása a határon 3-15 millió lejes pénzbírsággal büntetendô. Az iratok és a csomagok benyújtásának megtagadásáért a pénzbírság 1-3 millió lej.
Ma ér véget a május 1. és 13. között Romániában és az USA-ban tartott, Cooperative Nugget 2000. fedônevû, NATO-békepartneri hadgyakorlat, amit az észak-atlanti szövetség parancsnoksága szervezett. A hadgyakorlat célja az volt, hogy növelje a részt vevô erôk közremûködési képességét és gyakoroltassa a tiszteket a vezérkari procedúrák alkalmazására egy békefenntartó mûvelet színlelése során. A résztvevôket számítógép-rendszer kötötte össze. A megszervezésével járó kiadásokat teljes egészében az amerikai fél állta.
A rendkívüli tanulmányi eredményekkel rendelkezô diákok számára ingyenes nyári táborozást biztosít különbözô üdülôtelepeken a Diákok Országos Ügynöksége – közölte az oktatási minisztérium. A táborokban több mint hatezer hely áll a fiatalok rendelkezésére.
A szenátus csütörtökön 96 szavazattal egy tartózkodás mellett elfogadta a magándetektív szakma gyakorlásáról szóló törvénytervezetet. Bárki lehet magánnyomozó, aki érettségizett, nyomozóiskolát végzett, netán rendôrként dolgozott. A magándetektívségre vállalkozóknak rendôrségi engedély és szakvizsga is szükséges a szakma gyakorlásához.
Emil Constantinescu elnök a LEX Törvényhozó Mûhely munkacsoport tagjaival törvénytervezetet vitatott meg a Határon Túli Románok Tanácsának megalakításáról. Az államfô úgy vélekedett, e szervezet révén a határokon túl élô románok kifejezhetik álláspontjukat az ôket illetô állampolitikával szemben. A tanács a parlament alárendeltségében fog mûködni, tagjait szabad szavazással választják meg.
Néhány nappal az ILOVEYOU-vírus pusztítása után újabb számítógépes kórokozó terjed a világhálón, a SouthPark. Ez is e-mailként férkôzik be az egyes gépekbe, s kinyitása esetén azonnal szétterjed a címlistán található összes címre, túlterhelve az egyes internet-szolgáltatók, valamint nagyvállalatok és szervezetek e-mail szervereit. A SouthPark – amelynek neve egy filmsorozat címét idézi – nem az ILOVEYOU mutánsa; ezt németül írták, s szövege szerint "íme a játék, amelyre oly nagyon vártál" – írta a Reuters.
India lakossága hivatalosan elérte az egymillárdos lélekszámot – jelentette be csütörtökön az indiai országos népszámláló bizottság. A bizottság az 1991-es népszámláláskor tett elôrejelzésekre alapozva jelentette be a rendkívüli eseményt. Az ENSZ szakértôi szerint viszont India már több hónappal ezelôtt túllépett a bûvös számon.
Állami támogatás a horvátországi kisebbségeknek
A horvát kormány idén 19,7 millió kunát (1 márka=3,91 kuna) biztosít a nemzeti kisebbségek pénzügyi támogatására. A központi költségvetésbôl a legnagyobb támogatást a szerb kisebbség kapja: 5,3 millió kunát. A támogatási összegek nagyságát tekintve a horvátországi magyar kisebbség a harmadik helyen áll a nemzeti kisebbségek sorában, idén 2,4 millió kunát kap a költségvetéstôl. A kormány külön keretet biztosított arra, hogy a 19 horvátországi nemzeti kisebbség közös rendezvényeit is támogassa.
Joe Lockhart fehérházi szóvivô közölte, hogy a Los Alamosból rendelkezésre álló információk szerint a nukleáris kísérleti laboratórium lényegbe vágó létesítményei védettek a környéken tomboló tûzvész elôl. Az új-mexikói településrôl 11 ezer embert kellett kitelepíteni, a lángok már több száz otthont elpusztítottak. Lockhart szerint a fontos létesítmények képesek ellenállni a tûznek. A Los Alamos-i illetékesek azt mondták, hogy a kísérletekhez használt plutóniumot és a robbanóanyagokat "katasztrófabiztosnak" tekinthetô, betonból és acélból készült bunkerekben zárták el.
Harminckilenc éves korában, a zürichi állatkertben csütörtökön elaltatták Európa legidôsebb orrszarvúját. A Susi névre hallgató afrikai fekete orrszarvú 1961-ben született Kenyában, és négyéves korában került a zürichi állatkertbe. Igen szép családdal büszkélkedhetett, lányát, Mtotót, továbbá öt unokáját, Embut, Kifarut, Panganit, Sivát és Vandát hagyta maga után. Susi hosszú idô óta betegeskedett, ami idôs korával függött össze. Látása fokozatosan romlott, és néhány nap óta gyakorlatilag képtelen volt lábra állni. Az állatkerti hatóságok ezt követôen döntöttek elaltatása mellett.
A Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem végzôs diákjai ma 12 órakor búcsúznak az alma matertôl. A Szentgyörgyi István tagozatutolsó évesei és román társaik az egyetem Köteles Sámuel utcai udvarán levô Szentgyörgyi István- szobor elôtt is tisztelegnek. A jelképes búcsú után a diákok a Stúdió-teremben tanáraik és kollégáik jelenlétében emlékeznek meg az eseményrôl.
A marosvásárhelyi Bábel Interkulturális Alapítvány május 15-20. között francia filmhetet tart. A programban hétfôn 20 órától a Claude Miller által rendezett L' accompagnatrice címû, 1992-ben készített mûvészfilm szerepel. Kedden este nyolc órától a L' emmerdeur, szerdán ugyanattól az idôponttól az IP 5 címû filmet vetítik. Csütörtökön 18 órától a Jean de Florette címû drámát, pénteken 20 órától az Une époque formidable címû vígjátékot tekinthetik meg az érdeklôdôk. Szombaton 16 órától a Cédric Klapisch által rendezett Riens du tout címû vígjátékot nézhetik meg a jelenlevôk. A filmeket eredetiben, fordítás nélkül vetítik. A Bábel Interkulturális Alapítvány székhelye a Posta utca 14/VB szám alatt van.
A Román Labdarúgó Szövetség végrehajtó bizottságának csütörtöki, több mint ötórás gyûlésén visszavonták a dicsôszentmártoni Chimica és az FC Drobeta labdarúgó-együttesek B-osztályból való kitiltását. A Drobeta játékosaiból nyolcan visszavonták terhelô nyilatkozataikat, e játékosokat egyenként 24 fordulóig terjedô eltiltással és fejenként ötmillió lejes pénzbírsággal büntették. A két csapat elmaradt mérkôzéseit májusra idôzítették.
A Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem román tagozatának végzôs diákjai kedden 19 órától Ion Sava Lada és Peter Shaffer Comedie în bezna címû darabját adják elô. Szerdán 19 órától a Stúdió-teremben A. Krupin Groapa, csütörtökön ugyanattól az idôponttól Friedrich Schiller Intriga si iubire címû drámáját viszik színre a végzôsök. Az évadzáró utolsó elôadást: Eugen Ionescu Lectia darabját pénteken este hét órától tekinthetik meg a nézôk.
Vasárnap, május 14-én Beresztelkén, a felújított református templomban lép fel az istentiszteletet követôen a Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar Kovács András karagy vezényletével. Az ifjúsági kórusegyüttes mûsorán egyházzenei mûvek szerepelnek.
A megyei statisztikai hivatal adatai szerint megyénkben tavaly 6507 újszülött jött a világra, 122 volt az egy év alatt elhunyt csecsemôk száma. Tavaly 7481 személyt temettek el, 3483 esküvôt tartottak és 836 válóperben mondtak ítéletet. A hivatal közleménye szerint az elôzô évhez viszonyítva csökkent a születések és az elhalálozások száma, valamint 209 esküvôvel és 164 válással volt kevesebb.
Látássérültek nemzetközi versenyeken
Ma zárul Kazincbarcikán az ottani Vakok és Gyengénlátók Szövetsége által szervezett európai tekebajnokság. A Marosvásárhelyi Vakok Egyesületét az országos bajnokság gyôztesei képviselik. A helyi fiókegyesület sakkcsapata május 15-20. között Balatonszemesre utazik, ahol több ország versenyzôivel az 50 évvel ezelôtt alakított Írisz- kupa elnyeréséért fognak játszani.
A Conel marosvásárhelyi kirendeltsége értesíti a lakosságot, hogy a 20kV-os vonal technikai javítása miatt kedden 8-15 óra között nem lesz villanyáram Lôrincfalván, Dózsa Györgyben, Lukailencfalván, Fintaházán, Kisteremiben, Újfaluban, Csiba-Káposztásszentmiklóson, Karácsonfalván és Somosdon.
Tegnap délután a Kultúrpalota kiállítótermében megnyílt a Stefan Sileanu volt marosvásárhelyi színész mûveibôl összeállított kiállítás.
Holnap délután négy órától a Kultúrpalota kistermében ünnepli fennállásának 10 éves évfordulóját a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület. Az egyesület kisebb és nagyobb tagjai az évfordulón az Édesanyánk sok szép szava címû anyák napi mûsorukat is elôadják.
A segesvári polgármesteri hivatal kezdeményezésére pár napja elkezdték a díszcserjék ültetését. A parkokban és zöldövezetekben az ingyen osztott csemetéket a helyi általános és középiskolák diákjainak segítségével helyezik földbe, ugyanakkor a szakemberek megosztják a diákokkal a fák gondozásának titkait is. A nemrég beindított szelektív hulladékgyûjtési program keretében egyelôre csak a Küküllô negyedben állították szeméttárolókat külön a papírnak és külön más hulladéknak.
Dózsa György községben rendezôdnek a földügyek
A Dózsa György községi polgármesteri hivatal szakemberei tegnap nyújtották be az 1-es számú földtörvény alapján visszaigényelt, erdô- és földterületeket tartalmazó kérvények jegyzékét. Mint Virág István polgármester elmondta, községszinten 151 hektár szántóterületet és 64 hektár erdôt kértek vissza. Arról is beszámolt, hogy községszinten nagy földterületek állnak parlagon, mivel sem az állami gazdaság, sem a visszaigénylôk nem használják azokat.
A Marosvásárhelyi Környezetvédelmi Kirendeltség tájékoztatójából kiderül, hogy a május 4-10. között végzett ellenôrzések nyomán határérték- túllépést észleltek a levegôben. Mint a szakemberek megállapították, a túllépés oka az utcai por. A vizsgált idôszakban a Maros folyó három ellenôrzô szelvényébôl 21 vízmintát gyûjtöttek, amelyekben nem észleltek határérték-túllépést.
indulásom?"
két tüzes szárnyad sárhoz ért.
megszokod.
Aki valaha is látott a püspök-író (vagy író püspök?) Makkai Sándorról fényképet, biztos soha nem felejti el nagyon jellegzetes arcát. Egyik méltatója írta a fiatalon – 36 évesen – lett erdélyi püspökrôl: "… fôpap volt ô, nagy tudományú, szigorú erkölcsû, hatalnas termetû, nyomasztó, egzotikus csúnyaságú és elôkelôségû szemüveges fiatal fôpap – egy ízben a román királyi udvar szertartásos fogadásán távol- keleti hatalom nagykövetének nézték."
Fôtiszteletû püspökünk életének fôbb állomásai Nagyenyeddel kezdôdtek. 1890. május 13-án született, édesapja pap volt, középiskoláit szülôvárosában és Sepsiszentgyörgyön végezte, Kolozsváron a teológiát és vele egyidejûleg a Ferenc József Tudományegyetem bölcsészeti karán doktori oklevelet szerzett. Elsô hivatali helye Kolozsvár, ahol vallástanár, majd a mezôségi Vajdakamaráson lelkész (ezekbôl az évekbôl ihletôdött a Holttenger c. regényének cselekménye), háromévi szolgálat után Ravasz László püspök Magyarországra távozásával püspökhelyettes fôjegyzô, 1926-ban pedig megválasztják az erdélyi református egyház püspökévé. 1936-ban lemond hivataláról és végleg Magyarországra költözik, Budapesten halt meg 1951-ben.
Az 1926–27-es éveknek nagy jelentôségük van életében. A már említett püspökké választás mellett meghívót kap Kemény Jánostól az elsô marosvécsi Helikon- találkozóra, amin hivatalos elfoglaltsága miatt nem vehetett részt. Ebben az évben jelenik meg a romániai magyar irodalom elsô, igazán zajos könyvsikere, a híres és hírhedt regény, az Ördögszekér, amely körül botrányhangulat alakult ki, mindenki véleményt mondott róla, akár olvasta, akár nem.
A következô évben már ott van Vécsen háta mögött a másik, sokat és sokak által vitatott, nagy port felkavart kötetével: Magyar fa sorsa, amelyben bátran kiállt és megvédte Adyt az "erkölcstelenség", a "hazafiatlanság" és "destruktivizmus" vádjaitól.
Ezért a kötetéért az elismerést Marosvécs hozta meg, a díj hiteles történetét az Ellenzék tudósításaiból ismerjük: "A Helikon a 30.000 lejes Kemény-díjat Makkai Sándor Adyról írt könyvének ítélte oda." Eddig minden rendjén, de … ezután következett egy olyan gesztus, amire azt szokták mondani – szívet melengetô. Mi is történt voltaképpen? Idézzük tovább a lapot:
"Makkai Sándor, miután megköszönte a Magyar fa sorsa címû könyvéért való kitüntetést, befejezôként ezt mondta az 1927-es helikoni összejövetelen: »Úgy érzem, hogy az erdélyi gondolatot illeti meg a kitüntetés, s a Helikon magát az erdélyi irodalmat tisztelte meg rám nézve mélyen lekötelezô döntésével.« Majd e szavakkal fordult az alapítóhoz, Kemény Jánoshoz: »Egyben kérlek, szíveskedjetek megengedni, hogy annak erkölcsi értékét megôrizve, a 30.000 lejes irodalmi díjat felajánlhassam egy erdélyi magyar mûvésznô javára, aki az erdélyi magyar irodalom propagálása érdekében, nagy és értékes munkát végzett, de aki jelenleg beteg és testvéri segítségünket bizonnyal megértô szeretettel fogadja.« Makkai beszédét – fûzi hozzá e szavakhoz a tudósító – a Helikon tagjai szûnni nem akaró tapssal fogadták, és mély megindultsággal vették tudomásul, hogy Erdély püspöke, az ôt ért kitüntetés anyagi részét Tessitori Nóra szavalómûvésznônek ajánlja fel…"
Tessitori Nóra – a vers apostola – "közvetítette a botránkoztatónak számító Ady, a forradalmár Kassák, a konzervatív ízlésû fülek számára idegenül hangzó nyugatosok verseit, az új irodalomteremtés lázában égô költôi had: Áprily, Tompa, Dsida, Bartalis és társaik költeményeit" – az egész Erdélyben. Lírai alkatánál fogva, túlérzékeny lelke sokszor az exaltáltságig fokozta megnyilvánulásait, ami fôleg leveleiben tapasztalható. De lássuk, Makkai nagyvonalúsága milyen érzéseket váltott ki a mûvésznôbôl. Az idézett hírt elolvasva levélben keresi fel Makkait:
"Drága, Krisztus-lelkû Makkai Sándor" – indul a levél, s miután örömmel és egyetértéssel nyugtázza az irodalmi díj odaítélését, így folytatja:
"A következô pillanat villanásában a megdöbbent és szólni nem tudó meghatódás futott végig rajtam, amikor a cikk alcímében azt olvastam, hogy maga – a jóságban és szeretetben felülmúlhatatlan – számomra engedi át ezt a tekintélyes összeget, hogy általa gyógyulásomat és az erdélyi magyar kultúra érdekében folytatandó szerény munkásságomat elôsegítse. /…/ Meghatódásom nem a pénzösszegnek szólt, hanem annak a felemelôen és felemeltetôen szép tudatnak, hogy Maga is szegény ember anyagiakban, jó Makkai Sándor, s e ténnyel szemben mégis krôzusi bôkezôséggel tárta ki kezét, hogy egyik embertársával és bajtársával jót tegyen. – És nemde nem az Istennek is kedvesebb a szegény ember fillérje, mint a gazdagnak a tallérja?"
Befejezésül lássuk, mire telt a 30.000 lejbôl Tessitori Nórának? Az összeget három részre osztotta – az elsô 10.000 az ideggyógyászati szanatórium díja, a következô 10.000 fedezi a Dalmát tengerparti utókezelés költségeit, az utolsó 10.000 pedig budapesti elôadóestjének teremdíja a Zeneakadémián.
"Mindenki másnak, aki a Helikon marosvécsi összejövetelén örülni és tapsolni tudott a Makkai Sándor krisztusi önmegtagadású áldozatkészségéhez és ahhoz, hogy ez az áldozatkészség engem tüntetett ki: külön, egyenként és összesen hálás köszönetet mondok.
Az erdélyi lélek egyetlen és egyedülálló szeretetével
Makkai Sándor történelmi tárgyú regényeinek, fôleg a Táltoskirály és a Sárga vihar újrakiadásának szükségessége, most, a harmadik évezred küszöbén, annál inkább fontos és idôszerû, mivel e két mû kulcsfigurája nem más, mint a második országépítôként emlegetett IV. Béla.
Erdély magyar közmûvelôdésében számottevô szerepet játszik a korondi Firtos Mûvelôdési Egylet és – tájainkon egyedülálló – folyóirata, a Hazanézô. Mint korábban hírt adtunk róla, Korondon képzômûvészeti tárlattal, emlékezô találkozóval ünnepelték az egylet és a lap tízéves évfordulóját, A Hazanézô idei elsô számából vettük át (némileg átszerkesztve) Ambrus Lajos fôszerkesztô rövid visszatekintését, valamint Páll Lajos verseit.
Tízéves a korondi Firtos Mûvelôdési Egylet. 1990 április 6-án harminc taggal (Bölöni Domokos, Józsa László, György Rozália, György József, György Mária, Kovács György, Ambrus Lajos, Balázs Éva Erika, Balázs Zoltán, dr. Csifó Júlia, Szente József, Koszta Márton, Kádár D. Péter, dr. Kozma Gábor, dr. Farkas Hegyi Éva, Farkas Hegyi Dénes, Bíró Margit, Bíró József, Oláh Margit, Balázs Ida, Balázs János, István Lajos, Páll Ágoston, Nagy Magda, Tófalvi Lajos, Benedek Magda, Gedô Hajnal Edit, Szôcs Ilona, Máthé Mária, Antal Ibolya) tartotta alakuló ülését. Az Egyletet nonprofit civil szervezôdésként 1990. április 11-én jegyezte be a Székelyudvarhelyi Bíróság. Az addigi irodalmi körként mûködô tömörülés egyesületté válásában döntô szerepet játszott Bölöni Domokos író, lapszerkesztô, akkor még Korondon tanár.
Az egylet magára vállalta mind az ifjúság, mind a felnôtt lakosság kulturális-szellemi életének irányítását, együttmûködve az iskolákkal és az egyházakkal, különös tekintettel a nemzeti