|
LII. évfolyam 106. (14462) |
2000. május 10., szerda |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetõk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Keddtôl egységesen 600 lejjel emelték a benzin és a dízelolaj literenkénti árát az állami SN Petrom kôolajipari vállalat bukaresti benzinkútjainál. Az áremelés az ország többi részén mától lép életbe. Az áremelést azzal indokolták, hogy a Romániában mûködô többi üzemanyag- forgalmazó társaság panaszt tett a Petrom ellen a versenytanácsnál, az állami kutaknál alkalmazott alacsony ár miatt.
A múlt hónapban alaposan megemelték az üzemanyagra kivetett útalap illetéket, aminek fejében eltörölték az útadót és az új gépkocsik vásárlására kivetett adót. A közlekedési és az ipari miniszter akkor megígérte, hogy az illeték növelése csak minimális mértékben fog érzôdni az állami benzinkutaknál, mert a Petrom átvállalja a megemelt illeték terhét.
Ennek következtében jelentôs – közel 10 százalékot kitevô – árkülönbség alakult az állami és a versenytársak által üzemeltetett kutaknál alkalmazott árak között. A Petrom a maga közel félezer üzemanyagtöltô állomásával a román piac mintegy 40 százalékát uralja.
Május 15-tôl a földgáz, június elsejétôl pedig az áram fogyasztói ára fog növekedni 20 százalékkal – jelentette be ugyancsak kedden a kormány szóvivôje. Az áremelés a Nemzetközi Valutaalappal kötött megegyezés része, azt az IMF feltételként szabta a Romániának tavaly augusztusban megítélt készenléti hitel meghosszabbításához. Az újabb jelentôs áremelés ráadás arra, hogy az általános forgalmi adó kiterjesztése miatt április 1-tôl már 19 százalékkal drágult az áram és a gáz.
Az energiahordozók árának mostani jelentôs emelése ellenére Mugur Isarescu miniszterelnök az Adevarul címû lap keddi számában határozottan leszögezte: az infláció növekedésének havi üteme májusban 3, júniusban 2, júliusban pedig 1,5 százalék alatt lesz.
Aurel Popescu Rompan elnök szerint csupán a vámmentes búzaimporttal elôzhetô meg a kenyér legkevesebb 25 százalékos drágulása a közeljövôben.
A malomipari munkáltatószövetségek 90 ezer tonna búza kiadását kérték az állami tartalékból kölcsön formájában.
A Rompan elnökének megítélése szerint az újabb drágulási hullám (üzemanyag, földgáz és villamos energia) egyelôre csak 5-7 százalékkal fogja megemelni a kenyér árát.
Amennyiben az importbúza nem lesz vámmentes, a kenyér minden bizonnyal lényeges drágulást fog szenvedni, nevezetesen hozzávetôleg 25 százalékkal fog többe kerülni – nyilatkozta Popescu.
A Rompan elnöke szerint a búzatermelôk nem hajlandók eladni búzájukat az új termés learatásáig, mi több nem is rendelkeznek annyi búzával, mint amennyit a mezôgazdasági tárca becsült.
Azért hívtuk össze a rendkívüli sajtótájékoztatót, hogy Maros megye közvéleményét tájékoztassuk a megyei szervezetben történt eseményekrôl és az RMDSZ hivatalos álláspontjáról, hiszen joguk van a hiteles, pontos tájékoztatáshoz, és elvárják, hogy pontot tegyünk egy olyan elôválasztás végére, amely ezt a sajtótájékoztatót kikényszerítette - jelentette ki tegnap a Bernády Házban Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezetô elnöke. Az ügyvezetô elnök mellett jelen volt Kelemen Atilla, a Területi Képviselôk Tanácsának elnöke, az operatív tanács által a a tisztújító közgyûlésig megyei elnöki teendôkkel és a megyei kampánystáb vezetésével is megbízott képviselô, és Virág György, a megyei kampánystáb alelnöke.
Takács Csaba mindenekelôtt azt hangsúlyozta, hogy a szövetség bátor és elôremutató döntést hozott, amikor elfogadta az elôválasztásokat, amelyeket két kategóriába osztott: azokban a helységekben, ahol a magyarok többségben vannak, elôválasztásokat tartanak, ahol kisebbségben vannak, ott jelöltállítás módszerével választják ki a helyhatósági választásokon megméretkezô polgármester-, illetve tanácsosjelölteket. Ennek érdekében olyan, az ügyvezetô elnökség és az országos önkormányzati tanács által készített szabályzatot fogadott el a Szövetségi Képviselôk Tanácsa (SZKT), amely a demokrácia legfontosabb szempontjait vette figyelembe, és amelyrôl bebizonyosodott, hogy mûködô rendszer volt. Bizonyítja, hogy országos szinten több mint 160 ezren mentek el szavazni, s bár voltak kisebb- nagyobb rendellenességek, az elôválasztások szabályszerûek voltak. Releváns kivételt képezett ebbôl a folyamatból Maros megye, illetve a megyei szervezet vezetése és elnöke. Ezért kényszerült tegnapi lapszámunkban ismertetett lépésre az országos operatív vezetés, illetve azért, hogy az elkövetkezô idôszakban semmi ne veszélyeztesse a Maros megyei választás eredményességét.
Idôrendi sorrendben olvasta fel azt a szám szerint 12 levelet, amelyet az ügyvezetô elnökség és az országos kampánystáb a Maros megyei szervezet elnökéhez intézett a sorozatos rendellenességek megszüntetése véget. Ezekben egyrészt a választások szabályosságára és a szervezési keretek betartására figyelmeztettek, másrészt a választási elôkészületekben, késôbb pedig az elôválasztásokon, valamint az elôválasztást követô szavazatszámlálások során, illetve a jelöltállításkor észlelt szabálytalanságokra hívták fel a figyelmet. A többszöri felkérésre, illetve az SZKT határozataira, és az alapszabályzat elôírásaira egyaránt fittyet hányt Kincses Elôd. Végül pedig, figyelmeztetett az ügyvezetô elnök: Kincses Elôd a sorozatos szabálysértésekre azzal tette fel a koronát, hogy a választásokra nem a TKT által megszavazott, késôbb a megyei kampánystábbal és az országos ügyvezetô elnökséggel egyeztetett marosvásárhelyi listát tette le, hanem egy egészen mást. Még csak azt sem, amely, mint fennhangon hirdette, hogy a nép akaratát tükrözi, hanem egy egészen más, a saját szempontjai szerint összeállított lajstromot. Tette mindezt a sorozatos egyeztetések, az ügyvezetô elnökség által is hitelesített lajstrom aláírása után, a jelölések utolsó határideje lejárta elôtt pár órával.
Hétfôn az operatív tanács megállapította a szabálytalanságokat, az ügycsomót átadta az országos szabályzatfelügyelô bizottságnak, amelyrôl az ellenôrzô bizottság tesz jelentést az SZKT-n. Takács Csaba kijelentette: Az RMDSZ nem tudja felvállalni ezt, nem tud azonosulni a Maros megyei szervezet elnökének a választópolgárokkal szembeni felelôtlenségével. Elhatárolja magát azoktól, akik becsapják a választókat és zavart okoznak. Takács szerint azzal, hogy változtatott a listán, Kincses Elôd becsapta azokat, akik elmentek szavazni, de azokat is, akik nem mentek el, mert nem volt kellôképpen elôkészítve a választás. Ezért döntött úgy az operatív tanács, hogy felfüggeszti elnöki tisztségébôl, és felkéri a Maros megyei TKT-t, hogy a helyhatósági választások után sürgôsen hívjon össze tisztújító közgyûlést.
Hangsúlyozta, hogy nem Kelemen Atillát, hanem a TKT elnökét bízták meg az átmeneti elnökséggel, és mindent meg fog tenni, hogy az RMDSZ maradjon a megye legerôsebb politikai formációja. A polémiát lezártnak tekinti, mert amúgy is késésben vannak, a kampányra kell figyelni, s arra, hogy Fodor Imre nyerje meg a választást. Azért azt elmondta, hogy a Kincses Elôd által a választási irodához leadott listán tíz (10) módosítást ejtett meg, és csak azért nem óvták meg, mert igazságtalanság lett volna a választókkal szemben. Viszont a névjegyzék nem a 7000 szavazó akaratát tükrözi.
Végül hozzátette: a megyei szervezetnek határozott vezetésre, jó kampányra van most szüksége, hogy meg tudja gyôzni a Maros megyei magyarokat, hogy az RMDSZ jelére szavazzanak. Kijelentette: aki most összefogás helyett széthúzást kelt, az a magyarság érdekei ellen tesz! Azt is bejelentette, hogy szombatra rendkívüli TKT- ülést hívnak össze a megyei vezetés, az ügyvezetô elnökség és a kampánystáb megújítására.
Boross Péter kedden közölte az MTI-vel, hogy nem vállalja a jelöltséget a Magyarok Világszövetsége elnöki posztjára. A volt miniszterelnök, Orbán Viktor személyes fôtanácsadója döntését nem kívánta indokolni.
Boross Péter az MTI-nek korábban úgy nyilatkozott: okoz számára némi dilemmát, hogy a javára történô visszalépések ellenére is maradhat a jelöltek között olyan személy, akit nagyra becsül, és akivel nem szívesen rivalizál.
Hét ember meghalt, egy pedig súlyosan megsebesült hétfôn este, amikor robbanás történt a Hudesti homokbányájában – jelentette kedden a Mediafax hírügynökség.
Az elsô jelentések szerint a súlyos balesetet az okozta, hogy a felszínen robbant fel az a helyszínen összeállított robbanószerkezet, amelyet a bányászok a felszín alatti robbantásokhoz használnak. A bányászok egy rendkívül egyszerû módszert használnak: egy vödörbe 15-16 kilogramm dinamitot tesznek, ezt engedik le a mélybe, és ott felrobbantják.
Hétfôn este a dinamitos vödör a felszínen robbant, és hét munkást szabályosan darabokra tépett. Egy ember súlyosan megsebesült.
Negyedik alkalommal szervezte meg a vásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum szalagavató ünnepségét. A rendezvénynek a tegnap délután a Nemzeti Színház adott otthont.
– Ez az a pillanat, amikor valóban tudatosodik a tanulókban, hogy felnôttekké váltak. Ez a nap a nagykorúsítás ünnepe. Innen már csak egy lépés a ballagás, és a nagybetûs Életbe való lépés – húzták alá köszöntô beszédükben Kovács Péter és Szabó Ildikó mûsorvezetôk. Bálint István igazgató felszólalásában arra buzdította a fiatalokat: az érettségi után is maradjanak meg igazi bolyaisoknak.
Kilenc végzôs magyar osztály összesen 277 tanulója mellére tûzték az osztályfônökök a kék színû szalagocskát, mintegy jelképezve: ezután is a Bolyai régi színe, szellemisége vezérelje ôket.
"Egy iskola szellemiségét hordozzátok magatokban, s ez a szellemiség kötelez. Hisszük, hogy a Bolyai Farkas Líceum szellemiségével úgy bocsátunk útra, hogy e szellemiségnek nemcsak szószólói, hanem megvalósítói is lesztek szûkebb pátriátokban. Olyan értékeket teremtsetek, ami meghatározó lesz, nemcsak számotokra, hanem a következô generációknak is. Méltón képviseljétek nem csak az iskola, de az egész erdélyi magyar szellemiséget" – bocsátotta útjukra a maturandusokat László Zoltán tiszteletes.
Az ünnepi szalagavatás zenés mûsorral fejezôdött be.
Pánikhangulat a Felekezeti Bank betétesei körében
A központi sajtóban a Felekezeti Bank (BIR) körül kialakult helyzetrôl felröppent hírek Marosvásárhelyen is pánikot keltettek a bank betétesei körében, akik lavinaszerûen indultak el mielôbb viszaszerezni pénzüket. A betétesek közül egyesek már pénteken "megszimatolták", hogy sürgôsen cselekedni kell, és ennek nyomán 700 milliárd lejen felüli összeget kellett országos viszonylatban kifizetni az ügyfeleknek, amely hirtelen likviditáshiányt okoz.
Mint Otilia Surdea, a bank marosvásárhelyi fiókegységének igazgatója elmondta, a magánszemélyek számára nincs ok az aggodalomra, mert a bank tagja a Bankbetéteket Garantáló Alapnak, s legrosszabb esetben is 54 millió lejig garantáltak a magánszemélyek betétei, naprakész kamattal. A Felekezeti Bank jelentôs pénzügyi csoportokkal folytat tárgyalásokat, akik anyagi támogatást nyújtanának a bank megszilárdításához.
Ugyancsak tegnap a bank vezetôsége sajtónyilatkozatot tett közzé, amelyben tájékoztatnak, hogy a Jaquila Group brit befektetô csoport képviselôi, valamint a Felekezeti Bank május 7-én, vasárnap egyezséget írt alá, melynek értelmében a Jaquila csoport 500 milliárd lejre emeli a bank tôkéjét. Ennek következtében a britek a részvények 60 százalékát szerzik meg. A tôkeinfúziót a Román Nemzeti Bank kell jóváhagyja. A Jaquila világviszonylatban egyik legerôsebb amerikai, ázsiai és ausztráliai pénzügyi befektetô. Az utóbbi években Közép-Európában, fôként Lengyelországban és Magyarországon terjeszkedett. A sajtóközlemény szerint a Jaquila Group célja, hogy a Felekezeti Bankot hazai viszonylatban erôs pénzügyi intézménnyé alakítsa. Erre a célra több mint 100 millió USA-dollárt fektetnek be a bankba. Ezek eléggé biztató információk ahhoz, hogy a kedélyek megnyugodjanak.
Mert a májusi esô aranyat ér, de aranyunk nincs, hát akkor már az esô dolgában is importra kell szorulnunk, jó Uram? Minden évben véget ér a világháború, koszorúznak. A koszorúkról nem mázolja le senki a feliratokat. Marosvásárhely mártírváros, de nem akárkinek. A mártíromság nem demokratikus, vannak mártírok és mártírabbak. Vannak mai háborús bûnösök, akik közöttünk sétafikálnak, és álnyugdíjasokként fôfoglalkozásban táblafestést menedzselnek. A koszorúkról lehervad a dicsôség, Uram.
A pléhrôl lepattogzik a maradék becsület máza, s a vén Európát rázza kacaj. Itt csak álhonfiak keblébôl nem fogy a jaj, az viszont már választási kampány. Aki igazán jajgathatna, már fohászkodni is alig mer, hiszen a várva várt változás sok csalódást is hozott; tehetetlenségre kárhoztatva csaknem fél évszázadon át szolgai cselekvéshez szokott, most pedig ha a föld visszavágja kapáját, hát feladja magát a gyomirtást is. Most a visszaütô kapák évadját éljük, ínségében a XX. század csúfságaképpen ismét vállára vetett tarisznyából vet a nép, akár a bibliás magvetô. Úgy is mondhatnók, hogy nekünk aztán alaposan visszapofázott a természet, Uram.
Add hát az esôt, a májusit, az aranyat érôt, és ne adj hozzá zivatart, lesodort tetejû házakat, derékba tört fákat, megmocskolt vetéseket; volt már benne része Erdély népességének; és ha meg nem bûnhôdte volna eléggé múltját s jövendôjét, amint azt himnuszba foglalta költônk, akkor a jelenét mégse vedd el, hagyj neki egy kis szusszanót két rossz történelmi kapavágás között, Uram.
Adj hosszú szálú, pászmás májusi esôt, hogy vidámságos könnyünk az örömé legyen, mint egy csendes ima. Feledjük el a napok hordalékát, és tudjuk ismét boldogan szemlélni, ahogy kövéren nô a fû, és haragoszöldre vált a mezô. Adj hosszú, békés majálist, Uram.
A Hargita és Kovászna megyében kisebbségben lévô román nemzetiségûek parlamenti képviseletének biztosítását szolgáló törvénytervezetet terjesztett be Petre Turlea, a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) kovászna megyei képviselôje.
A képviselô szerint erre a módosításra azért van szükség, mert a jelenlegi választási törvény alapján aligha kerülhet be a két megyébôl román nemzetiségû az ország parlamentjébe. Kovászna megyében 233 256 lakosból 54 586 a román nemzetiségû, Hargita megyében pedig a 347 637 lakosból csak 48 669 a román.
Az érvényben lévô választási törvény minden megyét egy választási kerületnek tekint, és a lakosság száma alapján állapítják meg, hogy egy-egy megye hány képviselôt, illetve szenátort küldhet a törvényhozásba. Ezért Hargita megyének 5, Kovásznának pedig 4 képviselôje és mindkét megyének 2-2 szenátora van. Az 1996-os választások eredményeként a két megyébôl egyetlen román nemzetiségû került a törvényhozásba: Petre Turlea, aki a PUNR más választási kerületekbôl származó maradék szavazataival lett Kovászna megyei képviselô. (Turlea teljesen esélytelenül indult, és ennek megfelelôen alig 3 ezer szavazatot kapott a választáson.)
Turlea azt a módosítást terjesztette elô, hogy a két megye esetében, függetlenül a megszerzett szavazatok számától, legalább egy román nemzetiségû képviselô legyen – ahhoz az elvhez hasonlóan, ahogy a Romániában élô nemzeti kisebbségeket a jelöltjeikre leadott szavazatok számától függetlenül egy-egy parlamenti mandátum megilleti. Ez alól kivételt képeznek a magyarok. Ennek a rendszernek köszönhetôen mûködik a képviselôházban a nem magyar nemzeti kisebbségek parlamenti csoportja.
A PUNR képviselôje sürgôsségi eljárást kért javaslatának megvitatására. Érvei szerint a két megye román nemzetiségû lakossága "rendkívül súlyos, más megyéktôl eltérô jellegû problémákkal küzd", és helyzetükrôl "reális képet" csak román nemzetiségû képviselôk adhatnak az ország törvényhozásában.
A Kovászna és Hargita megyei román parlamenti képviselet ügye miatt nyugtalanok más román pártok is. A kormányon lévô Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Nemzeti Liberális Párt , valamint az ellenzéki Szociális Demokrácia Romániai Pártja olyan megoldást szorgalmaz, hogy a nagy román pártok más választási kerületekben listáikon biztos befutói helyre állítsanak a két megyébôl származó románokat. Ehhez ugyanis nem lenne szükség a választási törvény módosítására.
Christoph Pan hangsúlyozta: nem csak Európa keleti részének van pótolni valója a demokratikus politizálás és a gazdaság területén, hanem Európa nyugati felének is a kisebbségek autonómia kérdésében.
Megelégedettségének adott hangot amiatt, hogy 1993- tól Magyarországon megvalósult a kisebbségek önkormányzati képviselete és lehetôség van a kisebbségek kulturális önazonosságának érvényesítésére.
Ugyanakkor, mint mondta, Nyugat-Európában is vannak még olyan államok, ahol semmit nem tettek a kisebbségek védelméért.
A professzor véleménye szerint a hajdani államhatárok immár közigazgatási határokká változtak, és ez a nyitottság sokat segít a kisebbségek sorsának rendezésében.
Utalt arra, hogy Európában körülbelül 103 millió ember él mintegy 300 kisebbségi csoporthoz tartozva. Ez azt jelenti, hogy minden hetedik európai ember kisebbségi.
Franciaország az EU elnökeként fô feladatának a mostani, portugál elnökség alatt megkezdett kormányközi konferencia – az EU intézményi reformja – sikerre vitelét tekinti, bár Párizs már jelezte, hogy a folyamat áthúzódhat a következô, svéd elnökség idejére. A belsô reform véghez vitelét az unió bôvítésének elôfeltételeként kezelik. Ez év decemberében a nizzai EU-csúcs lesz hivatott megvonni az addigi tárgyalások mérlegét.
Jospin, mint környezetében mondják, ezúttal immár a leendô EU-elnök állam kormányfôjeként hirdeti meg a teljes foglalkoztatás és a 3 százalékos gazdasági növekedés uniós célját, fejti ki a francia álláspontot a közös európai védelemrôl, a környezetvédelemmel, az illegális bevándorlással összefüggô teendôkrôl.
Számottevô belpolitikai tétje is van a baloldali kormány vezetôje számára az EU-elnökség programjának. Meghirdetése ugyanis egybeesik az euró rendkívüli meggyengülésével, ami felerôsíti a francia radikális jobboldal – Charles Pasqua pártja, a Maastrichti Szerzôdés ellen agitáló RPF – hangját.
Egybeesik továbbá az államfô, a gaulle-ista Jacques Chirac elnöki mandátumának ötödik évfordulójával, amely az elnök népszerûségnövekedésének jegyében érkezett el: egy április végi közvéleménykutatás adatai szerint, ha nem két év múlva, hanem most lenne elnökválasztás, akkor egy Chirac-Jospin párharcból – amire jó esély van 2002-ben – Chirac kerülne ki gyôztesen, a szavazatok 54 százalékával.
A külpolitika a társbérletre kényszerített államfô és miniszterelnök között nem hadszíntér abban az értelemben, hogy egymástól eltérô célokat követnének e területen. De az oly módon, hogy nem ritkán versenytársként lépnek fel e célok megfogalmazásakor. Ebbe a képbe illeszkedik a köztársasági elnök múlt hétvégi vidéki fellépése, amelynek során kifejtette elgondolását mind "az európai társadalmi modellrôl", mind az alapvetô jogok európai chartájának francia tervérôl.
A NATO vezette koszovói békefenntartó erôk új parancsnoka szerint a tartomány egyes részei elég biztonságosak lehetnek ahhoz, hogy az otthonukból elkerült szerbek visszatérjenek oda, ezt a folyamatot azonban igen óvatosan kell megvalósítani.
Juan Ortuno spanyol altábornagy, aki hétfôn elsô sajtóértekezletét tartotta azóta, hogy három hete átvette a KFOR parancsnokságát, Koszovó népét is figyelmeztette: tanúsítson több türelmet, vagy történelmi alkalom elmulasztását kockáztatja meg.
Míg a szerb erôk elôl tavaly elmenekült több mint 800 ezer albán nemzetiségû lakos nagy része már visszatért Koszovóba, a KFOR nem volt képes megfékezni az albánok bosszútámadásai elôl menekülô szerbek és mások tömeges eltávozását.
Arra a kérdésre, hogy a tartomány elég biztonságos-e menekültek visszatéréséhez, Ortuno így válaszolt: "Nem egész Koszovó, de vannak különbözô térségek Koszovóban, ahol ez megtörténhet." Éppen ezért, mint utalt rá, nagy körültekintéssel kell elôkészíteni a további menekültek hazatérését, amelynek rendezetten kell megtörténnie.
Ortuno szerint még nem olyan idôk járnak, amelyek hazatérésre bátorítanák a szerbeket, a biztonsági helyzet igen kockázatos, és az emberéletek ezreit követelô konfliktus emlékei még mindig elevenen élnek.
"Az egymás iránti türelem és az együttélés kulcsszavak Koszovó jövôje számára. Több bizonyítékát kell adni annak, hogy a különféle etnikai csoportok elfogadják ezt és egymást" – mondta az új KFOR parancsnok. A világ figyelme még Koszovóra irányul, de ez nem fog örökké tartani. Koszovó népén múlik, hogy megragadja-e ezt az alkalmat – fûzte hozzá.
Tegnap délután nevezték ki a helyhatósági választásokon részt vevô politikai pártok képviselôibôl álló választási bizottságokat, mind a municípiumi, mind a megyei kerületi választási irodákba. Tegnapelôtt, vagyis május 8-án lejárt ugyanis az a határidô, amíg a pártok a választási bizottságokba képviselôt állíthattak, pártonként egy, legtöbb két tagot, akiket a leadott teljes listák függvényében, sorshúzás alapján a választási bizottságokba neveznek ki.
A helyhatósági választásokra vonatkozó törvény értelmében a municípiumi, vagyis a marosvásárhelyi 1-es számú kerület választási irodájának kilenctagú választási bizottságában hivatalból vesz részt egy bíró meg egy ügyész, míg a bizottságban egy-egy képviselôvel részt vevô pártok sorrendje a következôképpen alakult: RMDSZ, Demokrata Párt (PD), Szövetség Romániáért (APR), Román Nemzeti Egységpárt (PUNR), Társadalmi Demokrácia Pártja (PDSR), Nagy-Románia Párt (PRM) és a Demokratikus Konvenció (CDR).
Megtudtuk, hogy május 15-én délben 1 órakor a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal gyûléstermében ejtik meg azt a sorshúzást, amelynek alapján eldôl, hogy a polgármester- és tanácsosjelöltek milyen sorrendben kerülnek fel a szavazólapra.
A megyei választási irodán a képviselôt küldô pártok sorrendje a következôképpen alakult: Nemzeti Liberális Párt (PNL), Nemzeti Kereszténydemokrata Szövetség (ANCD), RMDSZ, Demokrata Párt (PD), Szövetség Romániáért (APR), Szocialista Munkapárt (PSM), Társadalmi Demokrácia Pártja (PDSR), Nagy-Románia Párt (PRM), Román Nemzeti Egységpárt (PUNR), Jobboldali Erôk Szövetsége (UFD), Demokratikus Konvenció. A megyei választási iroda a prefektúra épületében, a 30-as szobában fejti ki tevékenységét.
Szászrégenbôl is vannak választási híreink. Tizenhárom jelölt indul a helyhatósági választásokon a város polgármesteri székéért, tizenegyen politikai pártok színeiben, míg ketten függetlenként méretkeznek meg június 4-én. Az RMDSZ polgármesterjelöltje az alpolgármesteri mandátumának végét járó Nagy András. Tanácsosjelöltjeirôl mintegy 16 párt tett le listát, míg tízen függetlenként vennének részt Szászrégen municípiumi tanácsában. A szászrégeni RMDSZ szervezet teljes tanácsosi listája: Nagy András, Erôs Csaba, dr. Iszlai Árpád, Bözödi Sándor, Bodó József Zoltán, Baróthy Ádám, Maksai Mózes, Gyôrfi István, Bozóki Soós Ágnes, dr. Horváth Dániel, Molnár Melinda, Puskás Katalin, Sárkány Ernô, dr. Török Béla, Tóth Jenô, Hasszán József, Samu Pál, Márk Endre, Zsigmond Lajos, Illyés Juliánna, Krausz Csaba, Antal Zoltán Emil, Sütô József és Barabás Berta.
Vissza kell egy kicsit térnünk az elôválasztásra. Ezen az elôválasztáson, bizony itt, a mi nagynemû 13-as körzetünkben elkeserítôen gyenge eredményt értünk el: 561 szavazatot, és ez alig több, mint fele a várt szavazatszámnak. Felsoroltunk egy csomó okot, egy csomó mentséget, sajnos egészen a személyes vádaskodásig elmenve, de a hiba nyilván nemcsak a megyei szervezetben volt, hanem a tagságban is. Mert, ha bemegy az ember egy tízemeletes lépcsôházba, ahol a világítás is gyenge, sôt, helyenként még gyenge sem, bámul a lakólistára: letépve, megindul lábujjhegyen felfelé a lépcsôn, néz, csupa névjegy nélküli ajtók, 50-50%-os eséllyel becsenget valahová (vagy magyar vagy nem) és ha magyar, akkor elhadarja, hogy nem tagdíjat gyûjt, hanem szeretettel meghívja az illetôt meg kedves családját az elôválasztásokra és akkor az illetô szomorúan bólogat: "uram, mondja meg nekem, hogy mit csinál az RMDSZ?!"
Ott, az ajtónyílásaban másfél perc alatt, mondjam meg neki, hogy mit csinál az RMDSZ.
Hát, kedves RMDSZ-tag, lehet, hogy onnan, az ajtónyílásból nem látszik tisztán, hogy mit csinál az RMDSZ, de talán ha eljön a gyûléseinkre vagy egy-egy rendezvényre, megláthatja. Mert amit onnan lát, cslóka lehet ám.
"Az RMDSZ mit csinál?" dolgot én így magyaráznám el, ha behívnának és legalább tíz percet áldoznának az elôadásomra (fele annyit, mint egy másik szövetség tanújának): az RMDSZ élemberei, függetlenül korábbi elfoglaltságuktól, vagy elhivatottságuktól, ma már igen képzett és tisztán látó politikusok, akik kezdik "nevén nevezni a csecsemôt", és ezt egyre keményebben. Az alsó réteg, a tagság, az én csapatom pedig most kezd igazán belefásulni a politikába (bár eddig sem szakította el a hámot, persze volt néhány világra szóló, gyönyörû kollektív akciója régebben). Felül a magasszintû politikai tudás, alul a kiábrándult, magát elhagyottnak hitt nélkülözô magyar réteg.
Ezt a két szélsô tábort kell feltétlenül és sürgôsen (újra) elindítani egymás felé, és nemcsak úgy formából, hanem valóságosan.
Az összekötô szerepet természetesen, továbbra is a megyei RMDSZ-nek kell betöltenie,tôle függ a megyénk (és nem csak) magyarságának sorsa. Ott is megvan bôven a politikai felkészültség és egy kicsit jobban odafigyelve a részletekre, egy kicsit kevesebbet sóvárogva a csúcsok felé (ennek is eljön majd az ideje) ez a munka feltétlenül menni fog!
Az ügyészség hétfô este olyan részleteket tett közzé egy Bukarest és Párizs közötti közpénzsikkasztási ügyben folyó nyomozásból, amelyek Ion Iliescu ellenzéki vezérhez közel álló politikusokat kompromittálnak.
A francia igazságszolgáltatás azzal gyanúsítja Adrian Costea húsz éve Franciaországban élô román állampolgárt, hogy Iliescu elnöksége idején a román állammal kötött üzletekbôl származó pénzeket sikkasztott el, és vezetô román politikusok javára fordított.
Az ügyészség közölte, hogy az Iliescu-rendszer számos vezetô tisztségviselôje, köztük több miniszter franciaországi tartózkodását fedezték ily módon, 1,3 millió frank (235 ezer akkori dollár) erejéig. A francia listán szereplô politikusok között van Adrian Nastase, az Iliescu vezette Szociális Demokrácia Romániai Pártjának második embere, Viorel Hrebenciuc volt kormányfôtitkár, Teodor Melescanu volt külügyminiszter és jelenlegi elnökjelölt, Mircea Cosea volt gazdasági miniszter és Iosif Boda volt elnöki tanácsadó.
Az hatóságok által "a közvélemény jobb tájékoztatása végett" nyilvánosságra hozott dokumentum szerint a francia vizsgálóbírók részleteket tudakolnak arról a 300 ezer dolláros átutalásról is, amelynek kedvezményezettje az elnöki testôrség volt fônöke, Dumitru Iliescu volt, és "pénzszállító társaság létrehozására" szolgált.
Costea és román felesége, Valentina Tudoran, valamint cégeik egyik francia igazgatónôje, Monique Holtmann ellen Franciaországban vádat emeltek "bûnszövetkezetben elkövetett pénzmosásért, csalásért és társadalmi tulajdonnal való visszaélésért" – írta az AFP.
Ha politikus alkat lennék, most arról írnék, hogy a közelgô helyhatósági választásokon az RMDSZ ismét olyan sok szavazatot fog kapni, mint ezelôtt négy évvel, ismét fölös számban lesznek majd polgármestereink és tanácsosaink mindenütt, ahol csak magyar ember él és mozog. Ezt kellene írnom, akkor mindenki meg volna elégedve. Csakhogy elégedettségre nincs sok ok, és ezt akkor is ki kell mondani, ha nem kapok érte dicséretet.
Benne vagyunk a választási kampányban, a helyzet pedig elég zavaros. Folyik az adok-kapok fent és lent is, jó magyar szokás szerint: ahol három ember együtt van, ott legalább négyféle vélemény hangzik el. Vérmes reményeket sem kell táplálni, fôleg pedig nem szabad egymásra mutogatnunk, választók és választottak, mert a jelenlegi áldatlan helyzetnek mind a két fél kárát látja.
Vezetôink túl sokat mutogatnak egymásra, túl ingerülten reagálnak minden bíráló szóra. Az RMDSZ-ben levô válsághelyzetet mi sem jellemzi jobban, mint az a tény, hogy még az sem tisztázott egyértelmûen, mi számít sikernek és mi jelent kudarcot. Például mennyire kudarc az, ha sok helységben magyar függetlenek indulnak az RMDSZ-jelölttel szemben? Vagy egyszerûen arról van csak szó, hogy érdekvédelmi szervezetünk nem mindig találja meg a megfelelô embereket. Amin nem lehet csodálkozni, mert a legtöbb helyen a szervezet csak a választások idején mûködik, Hogy miért van ez így, azon most kellene elgondolkozni. Az is érdekes színfoltja a kampánynak, hogy sokan, miután mont RMDSZ-es jelöltek, nem kaptak elegendô támogatást, indultak függetlenként. Az RMDSZ- jelölttel szemben!
Vitathatatlan elônye az elôválasztásoknak, hogy lehetôséget adott a választóknak arra, hogy beleszóljanak, kik lehetnek jelöltek egyáltalán. Ilyen értelemben elôrelépést jelent. Más kérdés, hogy sok helyen felkorbácsolta az indulatokat, ugyanakkor a néhol tapasztalható választói passzivitás figyelmeztetô jel volt a vezetés számára.
Visszatérve a választók egy részének várható passzivitására, ez elôbb-utóbb visszaüt. Abban egyet kell értenünk, hogy nem mindegy, kik lesznek a vezetôink. Ma divat az apolitizmus, sokan még büszkék is arra, hogy ôket nem érdekli az egész, amúgy is utálják a politikát, a választások napján pedig elmennek kirándulni, pihennek egyet. Csakhogy az éremnek van egy másik oldala is: a demokrácia azt is jelenti, hogy élnünk kell az adott jogainkkal, jelen esetben a szavazati joggal. Meg kell értenünk, hogy nem a vezetôkért megyünk el szavazni, hanem saját magunkért. A demokráciához hozzá tartozik, hogy bíráljuk a vezetôket, hozzáteszem, olykor jogosan. Van itt azonban egy… de: aki nem képes szabad idejébôl egy-két órát feláldozni azért, hogy az urna elôtt kifejtse véleményét pró vagy kontra, annak nincs erkölcsi alapja utólag kritizálni, számonkérni másokon azt, hogy mit tettek érte mint állampolgárért. Elgondolkoztató, hogy az elmúlt választásokon fôleg az idôsebbek mentek el nagyobb arányban, közben a fiatalok követelnek nagyobb beleszólást a közügyek intézésébe. A megoldás kézenfekvô: el kell menni szavazni. Én is amellett vagyok, hogy szükség van fiatalításra, de ehhez az kell, hogy az illetô ifjú vezetô mögött bizonyos számú szavazó álljon.
Gondolom, az RMDSZ helyi és országos vezetése képes lesz felrázni a közvéleményt, s bár az elôbbiekben azt mondtam, nem kell egymásra mutogatni, de a bírálatokra oda kell figyelni. Tökéletes vezetô nincs – az USA elnöke sem az, példának okáért – de sokat tehetünk, hogy munkáját jobban végezze, ha a választott és a választó képes együttmûködni. Tudom, sokak számára az egység hangoztatása lejáratott szólam. Vannak azonban pillanatok, amikor félre kell tenni az ellentéteket és a közömbösséget. Négyévenként bekövetkezik egy-egy ilyen pillanat, újabb lehetôség sorsunk javítására.
Tegnap délelôtt, a második világháború Hitler-ellenes szövetségesei európai gyôzelmének 55. évfordulóján megkoszorúzták a megyeszékhely központjában az ismeretlen katona szobrát. Az ünnepség ortodox vallási szertartással kezdôdött, majd sorra helyezték el koszorúikat a Prefektúra, a megyei tanács, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal vezetôi, a marosvásárhelyi helyôrság, a hírszerzô szolgálat, a belügyminisztérium fegyveres alakulatainak, a háborús veteránok egyesületeinek, a tartalékos és nyugalmazott tisztek valamint az Azomures Rt. képviselôi. A megyében mûködô politikai alakulatok közül az RMDSZ, a DP, a KDNPP, az RNEP, a KDNSZ és az RTDP helyezett el koszorút. A megjelent közigazgatási és politikai tisztségviselôk egyike sem mondott beszédet, a rövid ünnepség a kirendelt díszszázad és katonazenekar felvonulásával ért véget.
Hogyan lehetséges, hogy egy népi közösség századokon át új és új jegyekkel bôvülô kultúrája, hagyománya nem veszíti el identitását, sajátosságát, hogy amíg a népi kultúra ép marad és az integráló erôk egészségesen mûködnek, addig minden idegen elemet sajátossá, hagyományossá alakít? A kérdést Nagy Olga fogalmazza meg a könyv Ajánlásában. A kötet viszontagságos történetét is a szerkesztô néprajztudóstól idézzük: "Ez a könyv a hetvenes évek közepétôl közel 10 évig tartó gyûjtés, majd feldolgozás által született. Modellértékû kívánt lenni: azt próbálta bebizonyítani, hogy a mostoha körülmények között is – 1949 óta megszûnt a néprajzi oktatás – szakszerû irányítás által munkatársakká válhatnak a faluban évek óta letelepedett tanárok, a falu lelkésze, orvosa. Modellértékû e munka annak kapcsán is, hogy az egyes fejezetek készítôit több évi irányítással, majd lektorálással segítették olyan kiváló szakemberek, mint Imreh István történész, Murádin László nyelvész, Keszeg Vilmos, valamint e sorok írója is. A kötet értékét növelték Molnár Dénes marosvásárhelyi grafikus több évi áldozatos munkával elkészített illusztrációi, térképei, valamint Marx József fényképész kitûnô fotói. És ne felejtsük el azt az áldozatos szerkesztôi munkát sem, amelyet Szabó Zsolt, a Kriterion akkori szerkesztôje végzett el. A kézirat azonban a diktatúra áldozatává vált. Hogyan? A kötet teljes és hibátlan megszerkesztése után a cenzor is jóváhagyta azzal a megkötéssel, hogy láttamozás végett adjuk oda a Maros megyei mûvelôdési tanácsnak, hiszen a falu a megyéhez tartozik. Valójában ez a meghagyás álcázta azt, hogy a kötetnek az volt a szépséghibája: témáját egy levéltári adatok alapján kimutatható több száz éves múltú színmagyar falu képezte. Ezek után remélhetjük – a magam és a munkatársaim nevében – zárja magvas összefoglalóját Nagy Olga –, hogy ez a példás összefogással és szakértelemmel készült egyedi vállalkozás megérett arra, hogy végre nyilvánosságra kerüljön."
Az 560 oldalas kötet fejezetei: Havad múltja (Bartos Miklós), A havadi család (Nagy Ödön), Nyelv és közösség (Gegesi László János), A népi próza állapota (Nagy Olga), Havad hiedelemvilága (Nagy Olga), Népi gyógyászat (Zillmann Jenô), Az élet fordulói (Nagy Ödön), Jeles napok (Nagy Ödön), Népi joghagyományok (Nagy Ödön), Havad erkölcsi élete (Nagy Olga – Nagy Ödön), Tájszavak (Gegesi László János). Változó népi kultúra. Társadalomnéprajzi vizsgálat Havadon. Szerkesztette Nagy Olga. Kriterion Könyvkiadó Bukarest – Kolozsvár, 2000. A várva várt monográfia bemutatóját május 12-én tartják, a szerkesztôk jelenlétében Erdôszentgyörgyön, illetve Havadon.
Megújulások, befejezések körforgása a természetben és az emberi létben, állandó "Isten hozottak" meg "Isten veletek" sorjázása…
Négy évvel ezelôtt Benô Kinga, Diószegi Attila, Fazakas Misi, Katona László, Kiss Csaba, Kozma Attila, Márkó Eszter, H. Moldován Orsolya, Szabó Enikô, Török Illyés Orsolya és Varga Orsolya egy új évfolyam léphetett be a Köteles S. utcai színmûvészeti egyetem kapuján, és íme, újra felcsendül az "elmegyek, elmegyek, hosszú útra megyek" dallama. Farkas Ibolya osztályvezetô tanár növendékei 2000. május 13-án, déli 12 órakor elballagnak Szentgyörgyi István szobra elôtt, ki-ki a maga sorssûrûjébe, készen Thália szolgálatára.
A búcsúzáshoz tartoznak az évadzáró elôadások is. Somerset Maugham A szent láng – rendezô Lohinszky Loránd érdemes mûvész – május 12-én, pénteken este 7 órakor, és Luigi Pirandello Az ember, az állat és az erény – rendezô Bocsárdi László m.v. – május 11- én, csütörtökön és 13-án, szombaton este 7 órakor (ez utóbbi darab kamara jellege miatt kétszer kerül színre, hogy minél nagyobb számú erdeklôdô tekinthesse meg.)
Évek óta szerves része a végzôs évfolyamok megmérettetésének a fesztiválokon való részvétel is, így hallgatóink a Pirandello-darabbal május végén a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak XII., majd június elején a bukaresti GATA fesztiválon mutatkoznak be.
Nem feledkezhetünk meg a második végzôs teatrológus évfolyamról sem – Fülöp Erzsébet, Fazakas Attila, Molnár Enikô – akiknek jelenléte az elméleti színháztudomány berkeiben sok évi ûrt hivatott pótolni.
A mindenkori búcsúzóknak és útraindulóknak tehát: sok szerencsét, isten veletek, a viszontlátásra.
Décse Török Anna-Mária irodalmi titkár
Maros megye mezôgazdászai összesen 1 millió 200 ezer gazdajegyre lettek volna jogosultak az idei mezôgazdasági kampányban. Nagy késéssel, miután elsô szakaszban 300 ezer, hétfôn újabb 400 ezer gazdajegy érkezett a megyébe. Mint Náznán Jenô, a Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság vezérigazgatója tájékoztatott, ezekbôl az értékjegyekbôl a hegyvidékiek kivételével minden postahivatal részesül, hogy az erre jogosultaknak szétosszák. A gazdajegyek kézbesítését a tegnap és a mai nap folyamán végezték el. Arra a kérdésünkre, hogy mikorra várható a többi, a még ígényelt 500 ezer értékjegy központi szétosztása, a vezérigazgató semmiféle információval nem rendelkezett.
A marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közmûvelôdési Alapítvány Kuratóriumának, valamint Maros megye magyar lakosságának nevében a nyilvánosság elôtt is szeretném megköszönni a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei közgyûlés elnökének, dr. Ódor Ferenc úrnak, az alapítványunknak adományozott fénymásoló készüléket.
Alapítványunk évi közel kétszáz – nemzeti közösségünk tagjai számára szervezett – rendezvénye szempontjából nélkülözhetetlen használati tárggyal gyarapodott vagyonunk, melyet saját erôforrásból nem tudtunk volna beszerezni.
Adományunk nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy rendezvényeinket jobb körülmények között és kisebb költségekkel tudjuk megszervezni.
Bízva abban, hogy a továbbiakban is megtaláljuk az együttmûködés számos lehetôségét, biztosíthatom Önt arról, hogy adományuk méltó felhasználásra talál.
Tisztelettel
Borbély László államtitkár, a kuratórium elnöke
Lerágott (síp)csontok boltja...
Nagy baj lehet, aggódhatnak joggal szép számú ismerôseim, ha egy magamfajta hithû kálvinista római katolikus halotti ének közismert elsô sorával indítja újabb, a borsót ismételten a falra rögzítendô szándékkal megkomponált kisesszéjét. "Nagyon tartok tôle", idézem a népszerû Vidorka professzort, hogy nagy baj is van, nahát nem az országban, hisz ott olajozottan megy minden, hanem a városban még jegyzett, egyetlen labdarúgó csapat, az ASA háza táján. A semmivel sem biztató jelek arra utalnak, hogy közel hétévtizedes, a bajnoki rendszer elsô, esetleg második vonalában eltöltött, többé-kevésbé eredményes elôfordulás után, Marosvásárhely futballszeretô közönsége (ha egyáltalán létezik még ilyen) az ôsztôl csak a harmadosztályban láthatja viszont kedvenceit. Már amennyire lieblingekként könyvelhetjük el a manapság unott kedvtelenséggel a pályára kifutó, egyébként jóvágású és kellôképpen jóltáplált, minden egyéb fizikai munkára páratlanul alkalmasnak tûnô fiúkat. "És akkor mi van?" Kérdezôsködhetnek joggal a szakággal szemben érdektelen avagy közömbös falustársaink, "minekünk ne papoljon senki hagyományról, dicsô múltról, valamikor körbetapsolt eredményekrôl, a lassan létformánkká vált Nagy Tranzícióban örvendjünk annak, hogy lyuk van testünk hátsó felén". És a hasonszörû problémafelvetésben nem vagyunk egyedül, egy emberként csatlakoznak hozzánk a Sabin Gherman által megálmodott Transzilvánia majd minden nagyvárosának polgárai etnikumra, nemre, vallásra, lelki beállítottságra való különbség nélkül. Halódik, legjobb esetben vegetál a valamikor a román labdarúgás fellegváraiként elkönyvelt Kolozsváron, Temesváron, Nagyváradon, Szatmáron, Nagybányán, Aradon a földgolyóbison legelterjedtebb és legnépszerûbb sportág. Végh Antal könnyen plágiumpert akaszthatna a nyakamba, ha igénytelen helyzetelemzésemet a Miért beteg a vásárhelyi futball? költôinek tûnô kérdés égisze alá terelném, ezért menekültem gyáván címkeresésemben a vallási ökuménia lenge leple mögé. De mivel koromnál és átkos szenvedélyemnél fogva nem tartom magam rezidens diagnosztának, úgy érzem, hogy a halál perspektívájának a felemlegetésével semmiképp sem lôttem túl a célon. Hisz számtalanszor bizonyító közmondásunk szerint hosszú nyavalyának mindig az elodázhatatlan elmúlás a vége. Siratóasszonyi státusunkban persze idônk és alkalmunk is van a fátumszülte kifingást elôidézô okokról is beszélni, a pusztító vírusokat nevén nevezni, a rangsorolás minden igénye nélkül. Ezek kétségtelenül az egész társadalmunkat és annak minden szeletét keresztül-kasul átszövô pénzhiány és még az ennél is nyilvánvalóbb menedzserszintû hozzá nem értés. Idézzük fel néhány bôvített mondat erejéig a történelmet: 1964 nyarán a hadsereg átveszi a nyomorúságát óbégatva körbesétáltató városi sportklubtól, a Muresultól, a B-liga posványában fulladozó városi csapatot. A tranzakció mindkét fél számára, közel negyed évszázadig, elônyösnek bizonyult: a helyi adminisztráció megszabadult egy örökösen nyomasztó anyagi gondtól, »katonáék« számára teremtôdött egy pár reprezentatív vezetô funkció, de hogy a színtiszta igazságnál maradjunk, jó néhány tehetséges , fiatal labdakergetônek is megadatott a pantallós operettbakaság lehetôsége. Futott is jó ideig a szekér, a Honvédelmi Minisztérium a kor viszonyainak megfelelôen elfogadhatóan tejelt, a szakvezetés többnyire megbízható kezekbe került, a regruták lassan felnôttek a feladatokhoz, jó néhányan tartósan megkörnyékezték a nemzeti válogatott háza táját is (Bölöni, Hajnal, Fazakas Á.), és a '70-es éveket domináló aranycsapat-nimbusz jótékonyan hatott a mindenkori, forró drótokon magabiztosan ide-oda telefonálgató megyei elsôtitkárok elbírálására is. És élhettünk volna így boldogan és gondtalanul az idôk végezetéig, ha a nagy harmóniát nem bontja meg az 1989 telén bekövetkezett úgymond rendszerváltás. A karácsony táji csiricsárit követôen aggodalmasan megváltozott a leányzók fekvése. Anakronizmus ide, anakronizmus oda, a város reprezentatív együttese, a tehetetlen, a sportot félvállról kezelô, vékony bukszájú helyi vezetés érdektelensége folytán, megmaradt az egyre zsugorodó költségvetésbôl tengôdô hadügy kezén, a klub élére napiparanccsal vezényelt ezredesecskék inkompetenciája messzi meghaladta az országos átlagot. Az innen-onnan bátortalanul elhangzó S.O.S.-ek nem jutottak el az esetleges, pénzügyileg potens, hosszú távon megtérülhetô befektetésekre kész »cápák« füléig, tudatáig és így a dzsungelszintû
piacgazdálkodás kegyetlen törvényeit érvényesítve, az egyesület sorozatos játékoseladásokra kényszerült. A fejetlenül végrehajtott kótyavetyék folytán, az utóbbi tíz esztendôben több mint kétcsapatnyira való "zsukás" kényszerült távozásra, nem ritkán máig tisztázatlan anyagi körülmények között, a különbözô stráfállású egyenruhás klubparancsnokok nem mindig altruista asszisztenciája mellett És így jutottunk el, bevált észak- balkáni ráérôsséggel a: "Din greseala în greseala, pîna la victoria finala!" jelszót lobogtatva zászlóinkon a mai, majdnem kilátástalan helyzetig. Az évad elején az elitbe való feljutást beharangozó "Nagy Kreolt", Vasile Maghiar parancsnokot leléptették, idôleges helyettesén, a természetszerûen kisebb sarzsin túlnô a nyakába zúdúlt feladat, az edzôpárosok évszakonként váltják egymást, "a fiúk" meg irigylésreméltó következetességgel kitartanak nyeretlenségi fogadalmuk mellett. Lélekharang kongása ide, lélekharang kongása oda, végül is az ábécében is az A-t a C-tôl csupán egy betû választja el.
De jó is lenne, istenem, ha már eltûnt idôrôl van szó, mélázni kora nyári délután, régi hangulatokat idézni végtelen, dallamos prousti mondatokban, régi májusokra emlékezni, ha már hajnalig nem hallgat el a madárdal a Sügérdomb s Szent László király legendabéli táborhelyének magaslata közt, a patakmeder fáin s bokrain, s a virágzó spirea kesernyés illatával gyermekkorom üzen az én gyermekeimnek, s én, alkalmas szavak híján, megsimogatom a fejüket.
Ha valóban az eltûnt idôrôl lenne szó, s nem az elsikkasztottról.
Ha a prousti líra varázsát nem törné szét a balkáni próza: megloptak megint, becsaptak, s a tárt ablakon, mint Illyés Gyula versében áll, itt is, és ma is, bedôl a dögszag.
A Népújság április 11-i számában a román oktatási rendszer jogfosztó, a magyar gyermekeket diszkrimináló jellegérôl közöltem cikket. Sánta Attila államtitkári tanácsos a napilap május 4-i számában közölt válaszában (magyarázkodásában) alig van elfogadható mondat.
Kategorikusan kijelenti: "ôsztôl lesz sajátos román tankönyv". (Értsd: kisebbségi tanulóknak készült román olvasókönyv) Majd késôbb: "A VI.-VIII. osztályos tankönyvek sajnos nem lesznek kész a 2001-2002 tanév elôtt".
Majd azt állítja: "Azt viszont, hogy az 1999. augusztus 3- án jóváhagyott tanügyi törvény alapján miért nem került 1999 szeptemberében az iskolákba a sajátos román tankönyv, aligha lehet rajtunk számon kérni."
A tanácsos úr állítása valótlan: 1999. augusztus 3-án nem a tanügyi törvényt hagyta jóvá a parlament, hanem az 1995-ben elfogadott tanügyi törvényt módosító és kiegészítô, 36-os számú kormányrendeletet, amelyet Románia kormánya 1997. július 10-én fogadott el, és amely már elôírta a gimnáziumi osztályok számára a "sajátos román tankönyveket". Hová tûnt a két esztendô a beszámolójából, tanácsos úr? Miért nem hajtotta végre a kormányrendeletet a "Nemzeti Oktatási Minisztériumnak a kisebbségek nyelvén folyó oktatásért felelôs államtitkársága"? Valóban arról van szó, hogy nem varázslók?
A valós választ a tanácsos úr pont olyan jól ismeri, mint én. Hadd ismerjék meg az olvasók is!
Az Európa Tanács Románia kötelezettség- vállalásaira, és monitorizálásának megszüntetésére vonatkozó, 1997. április 24- én elfogadott 1123 -as számú határozatának 6. cikkelyében ez áll:
"A Közgyûlés tudomásul veszi a román hatóságoknak azt az akaratát, hogy elômozdítsák a kisebbségek jogait, és különösen azt, hogy módosítsák az 1995-ben elfogadott tanügyi törvényt, azzal a céllal, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek lehetôvé tegyék az anyanyelvük tanulását és az anyanyelvükön folyó oktatást."
Az Európa Tanács világos üzenete, arra kényszerítette a román kormányt, hogy megfelelô törvényhozási intézkedésekkel tegye a madridi értekezlet elôtt hitelessé Románia integrációs törekvéseit.
Ezek mögött azonban nem állt valós politikai akarat, az RMDSZ pedig elfogadta azt a szerepet, hogy a kisebbségi jogok elismerésének kényszerûségbôl vállalt, üres politikai gesztusait kormányzati szereplésével hitelesítse. Hatalma sem volt (a hatalom részeseként!), de "pragmatikus, reálpolitikusként" az akarata is hiányzott a kormányrendelet végrehajtásához. Íme, ezért kell eltûnnie két évnek a ’89 utáni romániai oktatáspolitika történetébôl!
Ám ha akadna olyan, aki túlzottnak találná a fontosságot, amit a román olvasókönyvnek tulajdonítok, annak hatodikos fiam könyvébôl (szerzôk: Anca Serban és Sergiu Serban) idemásolok egy Eminescu-idézetet:
"Cine au indragit strainii/ Mânca-i-ar inima câinii/ Mânca-i-ar casa pustia/Si neamul nemernicia" Vagy Bartha György fordításában, magyarul: "Ki az idegent szereti,/Szívét a kutya egye ki!/ Háza váljék pusztasággá,/ Ház népe menjen világgá!"
A vers egészét érdemes, tanulságos elolvasni. Magyar változatát a Székelyföld 1998 decemberi számában találja meg az érdeklôdô. Bartha György megjegyzést is fûzött a fordításhoz, és felhívta a figyelmet a "minisztériumi korifeusok" felelôsségére. Ám eltûnt (kallódott) megint két év, és a VI.-osztályos gyerekeket Romániában továbbra is idegengyûlöletre nevelik, s a kisebbségek ellen uszítják irodalomoktatás címén. Történik mindez tíz évvel a rendszerváltás után, amikor az RMDSZ tagja a kormánynak!
Miniszter, államtitkár és tanácsos urak, ezúttal nem kívánom fárasztani önöket a tárgyra vonatkozó nemzetközi szerzôdéseknek, Románia alkotmányának vagy éppenséggel büntetô törvénykönyvének idézésével. Hogyan kell kezelni a fentieket az ENSZ alapokmányának, az emberjogi egyezményeknek, az Európa Tanács határozatainak, vagy az EBESZ dokumentumainak szellemében, bizonnyal önök is tudják.
Vagy csak a kezüket kell kinyújtani a könyvespolcig.
Félévnyi késéssel született meg ez ország az évi költségvetése. Így történik ez már évek óta, és valószínû, így lesz ez az elkövetkezô években is. A látszat alapján a költségvetés kidolgozása és elfogadása, illetve törvényerôre való emelése közötti idô hosszát különbözô gazdasági aspektusokkal magyarázzák. Ez igaz is, de csak részben. A fentieket megelôzve, meghatározó tényezô a politikai erôk csatározása. Hiszen a költségvetés végsô fokon a politikai színtereken alakul olyanná, amilyen, és – tegyük hozzá – az is, ahogyan az év folyamán alakul a végrehajtása.
A költségvetés bevételei, kiadásai, valamint a kettô összevetése révén számtalan alapvetô kérdést vet fel. Az egyik a gazdasági élet alakulására gyakorolt hatása, a jövedelemelvonás és a visszaforgatás révén. A másik kérdés az, hogy a gazdaság mekkora költségvetési hiányt bír el, míg a harmadik az állam bel- és küladósságainak a törlesztését biztosítja-e vagy sem.
Ezeknek a kérdéseknek az alakulása kapcsán a kormányzati viselkedés alapvetôen határozza meg a gazdasági szereplôk várakozásait és viselkedését.
1990 óta azt látjuk, hogy folyamatosan csökken az ország gazdasági teljesítménye, nô a munkanélküliség, az infláció, az államadósság, értéktelenedik a lej stb. Ezeket a siralmas eredményeket lehet indokolni a kormányzat gazdasági döntéseinek a hibáival, de a háttérben ott van a közvetlen politikai hatás.
A költségvetéssel kapcsolatos kormányzati (kormány+parlament) magatartás – a zilált gazdaságú országok esetében – azt a megállapítást igazolja, mely szerint minél megosztottabb a hatalom – akár a kormányzati szervek, akár a pártok között –, annál valószínûbb, hogy az adott ország gazdasági teljesítménye elmarad a kapacitása nyújtotta lehetôségek mögött.
A kormányzati hatalom megosztottsága, vagyis a sokpárti koalíció mindenkor nagyobb költségvetési hiányt és államadósságot eredményez, mint az egypárti, többségi parlamentáris vagy az elnöki kormányzat. Ugyanezt a hatást váltja ki, ha a kormánykoalíció hivatalban maradása rövid idôtartamú. Ezt láttuk az 1996. évi választásokat megelôzô és követô idôszakban, és ennek leszünk tanúi a közeljövôben is.
A többpárti kormányzati koalíció hatását szinte matematikailag is ki lehet fejezni és szembe lehet állítani az abszolút többségû vagy az egypárti kormányzati rendszerrel. Nekünk a jövôben is a sokszereplôs pártszövetségû kormányzati rendszer ódiumait kell elviselnünk, ami nemcsak általában, hanem a költségvetéssel kapcsolatban válik nyilvánvalóvá. Az újságból tudjuk, hogy a Pénzügyminisztériumban kidolgozott költségvetés-tervezet és a parlament által véglegesített között tetemes a különbség. Ennek megvan a magyarázata.
Bár a koalíciós partnerek általában támogatják a kiadások csökkentését, mindenik pártnak megvan az a kedvezményezett tétele (vagy ágazata), amibôl nem enged. Az eredmény pedig az, hogy a költségvetési kiadások nem csökkennek.
Ide tartoznak a pártok koalíción belüli próbálkozásai is. Arra van erejük és esélyük, hogy bármit megvétózzanak, de gyengék a saját programjuk (érdekük) elfogadását kivívni. Ezt még tetézi az is, hogy a partnerek között nincs kényszerítô erô az együttmûködésre. Így az egységes koncepció helyett menet közben megszületik a zûrzavar. Ezeken felül az egyes pártok felelôssége homályba vész, legyen szó költségvetésrôl, inflációról, adósságról vagy bármi másról.
Bár nem tartozik a tárgyhoz, de érdemes megemlíteni, hogy ugyanezek a jelenségek megtalálhatók az RMDSZ-en belül is. Az SZKT mint aligparlament mûködésérôl az újságból elôbb annyit tudunk meg, hogy összehívták, utána pedig leggyakrabban azt, hogy nem csináltak semmit. Íme a "sokszínûség", illetve a zajos platformok gyakorlati hozama és felelôssége.
E kitérô után ismét a költségvetés és a sokpárti koalíciós rendszer összefüggésérôl, mégpedig egy olyan megállapítást megkockáztatva, ami nincs a politikai elit ínyére, de nyilvánvaló. Az egységes kormányzati állásfoglalás és fellépés hiányát a Nemzetközi Valutaalap igyekszik pótolni. Még gondolni sem jó arra, hogy mi történne nálunk e nagy mumus nélkül.
Az idei költségvetés – a mindenféle ígérgetések ellenére – 3,7–4%-os hiányával kell számolni, a számításba vett dollárárfolyam az év végére 23.000 lej körüli szintet ígér, az infláció pedig kb. 8-10 százalékponttal lesz magasabb a beígértnél.
A költségvetési hiány fedezésére a kormány ismét kénytelen lesz pénz- és kötvénykibocsátáshoz folyamodni. Ezekkel a praktikákkal a kormányzat a költségvetés javára forrásokat von el az üzleti szférától, gátolva a tôkeképzôdést, gerjesztve az inflációt és csökkentve a lej vásárlóerejét. Ez a körforgás már tíz éve tart és a politikai erôviszony az idén is csak nagyságrendi kérdést vet fel.
Választási évben vagyunk, ezért a szavazatvadászat meghatározza a költségvetési politikát, illetve annak gyakorlati végrehajtását. Ebben a periódusban a kormányzat kényszerítve van a gazdaság mesterséges élénkítésére, a társadalmi feszültségek tompítására. Ha mindez rövid távon a költségvetési hiányt növeli, az nem számít a hatalmon lévôknek, mert ha a mûködésben lévô koalíció nyeri meg a választásokat, a késôbbi szigorításokkal majd megpróbál valamilyen egyensúlyt létrehozni, de ha nem így történik, akkor az egész a következô kormánykoalíció gondja. Lásd az 1996 utáni helyzetet.
Sajnos, a kedvezôtlen gazdasági körülmények közepette a túlelosztás veszélye mellett megmarad a kulcskérdés: beindul-e a fellendülés, mert csak bôvülô forrásokból biztosítható az igények könnyebb kielégítése.
Nálunk mindezt megkérdôjelezi az erôsen megosztott és sokpárti koalíció léte.
Egy-két évtizeddel ezelôtt még a rózsák városaként tartották számon (vagy inkább: szerették szlogenozni) ezt – "az ország közepén elhelyezkedô"– települést. A mellékelt kép, bármilyen nehezen hihetô, nemrég készült a nagy lakótelepen, ahol egyetlen közvécé sincs. Számos olyan lakás van városunkban, amelynek ablakából kitekintve hasonló látványban "gyönyörködhetünk". – Megkérdeztem egy hölgytôl – írja a felvétel szerzôje –, aki éppen letette kis "csomagját", miért "plántálta" oda. Válasza: nincs jobb ötlete; a polgármesteri hivatal nem gondoskodott róla, hogy tömbházuk be- vagy kijáratánál szeméttároló legyen... Megpróbáltam elmagyarázni, hogy ez voltaképpen a lakók feladata volna. Mindegy, ô a szemetet oda rakja, mint fecske a fészkét, ahová eddig is tette. A macskakölyköt könnyû megtanítani, hová járjon, ha sürgôs dolga akad. Mármost, a képen látható tömbház lépcsôházába nemcsak kismacskák járogatnak. Holott a bejáratnál nem áll felirat (újabbkori közillemhelybárok módjára, fantáziadús Magnólia, Aluljáró Szuperbidé, Vájolet Midi, Petôfi téri Neglizsé stb., nehogy már ráismerjenek), hogy izé, ez valamiféle ganédomb volna. És a helyzet nagyjából ilyen az egész városban, nemcsak a Tudor negyedben. – Ki tanítja az embereknek, hogy a tökmag héját a járdára kell köpni? Honnan ez a szotyola-kultúra? Miért jobb a csoki papírját, a cigarettásdobost találomra, mintegy véletlenül "elejteni"? Nem kell egyetem hozzá, hogy felfogjuk: vagy elmerülünk a koszban, vagy külön fizetünk valakit, aki utánunk összeszedi majd.
Másfelôl nem gyôzünk szörnyülködni, ha embertársaink, "normális emberek" el akarnak menni, itthagyják ezt a tájat, ezt a földet, ezt a várost – egyebek mellett azért is, mert odaát (a jobb megélhetés, a kereseti lehetôség mellett) tisztább környezet is várja ôket, és a lakosság ilyen irányú igénye sokkal erôsebb, mi több, szankcionálja is, aki vét a közmegegyezés ellen.
Mikor büntette meg magát a napraforgóhéjat köpködô polgárôr? Hát a... majd megmondám, kicsoda?!...
A közvécébôl kocsmát csinálnak, a közterületbôl szeméttelepet. Pocegértenyészettel "dúsítva". A polgári öntudat nálunk a kukává züllött "élettérben" hasal el, hiszen kukavárosban lakunk.
A vécébárokban születnek a vécebárók. Ettôl leszünk majd kinn az euro magzatvízbôl.
Az elmúlt években Magyarország kormányai különbözô módon támogatták az erdélyi magyar vállalkozókat. Jelenleg az Új Kézfogás Közalapítvány az erdélyi érdekeltekkel való többszöri egyeztetés után úgy döntött, hogy kísérleti jelleggel beindítja az erdélyi magyar mikrovállalkozásoknak szánt Mikrohitel Programot (MHP), amelynek lebonyolításával a Székelyudvarhelyen bejegyzett Bethlen Gábor Alapítványt bízta meg - tájékoztatott Birtalan Ákos, az alapítvány elnöke.
A Mikrohitel Program részletes bemutatására és hivatalos beindítására 2000. május 10-én 10 órakor Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatalában kerül sor. Részt vesznek az Új Kézfogás Alapítvány és a Bethlen Gábor Alapítvány vezetôi, a programban részesülô megyék vállalkozásfejlesztési központjainak képviselôi, valamint az RMDSZ gazdasági felelôsei.
Ez évtôl az ENSZ Információs Központja és Freedom House Aapítvány fiatal újságírók képzésére indít programot. A JTI-ösztöndíjak magas szakmai képzést biztosítanak, a kurzusok idôtartama 10-12 hét. Az elôadásokat elismert amerikai egyesület államokbeli intézményekben tartják.
Az ENSZ romániai képzôközpontját 1970-ben hozták létre, azzal a céllal, hogy a hallgatók jobban megismerják az ENSZ tevékenységét. A központ további szerepe, hogy kövesse a romániai sajtót, amellyel az ENSZ Közgyûlése bízta meg.
A Freedom House 1941-ben jött létre, és az emberi jogok érvényesítésében világelsôséget élvez. Romániában 1990- tôl fejt ki tevékenységet a National Forum Foundation által. 1996 óta változatosabb munkát vállalnak, s közvetlen támogatást nyújtanak a független sajtónak. Ennek keretében 50 kurzust szerveztek sajtómenedzsereknek és újságíróknak, amelyek Közép-Európában és az Amerikai Egyesült Államokban zajlottak.
A JTI 1994-tôl az RJ Reynolds elnevezésû multinacionális és multikulturális cég által van jelen Romániában, amely harmonikusan ötvözi a japán értékeket, az európai hagyományokat és az amerikai dinamizmust. Az utóbbi idôben a JTI szociális, valamint kulturális programok kidolgozásában is részt vállalt. Ezzel az újabb programmal a romániai sajtó fejlôdéséhez szeretne hozzájárulni.
A program 2000 ôszén kezôdik, amelyet az írott és elektronikus sajtó gazdasági és politikai újságírói számára szerveznek.
Jelentkezési feltételek: legtöbb 35 éves életkor, legkevesebb 3 éves gyakorlat.
A felvétel beszélgetés, adott témára szerkesztett újságcikkek vagy sugárzott rádió- és tévémûsorok alapján történik.
A jelentkezési dossziénak tartalmaznia kell: az életrajzot, szándéknyilatkozatot, beiratkozási lapot, amely az UNIC és Freedom House székházában található, útlevél típusú fényképet, három cikket, hang- vagy videofelvételt tartalmazó gyûjteményt, három ajánlólevelet, három gépelt oldalnyi cikket, 5-10 perces- rádió vagy tévémûsort (riport, ankét, amely Románia EU-csatlakozási törekvéseirôl, pénzügyi helyzetérôl, gazdasági reformjáról, az ENSZ romániai tevékenységérôl szól).
Feliratkozni 2000. június 9-ig lehet. Bôvebb tájékoztatás a Freedom House Alapítványnál (Mihaela Paraschiv), cím: Bucuresti, Calea Victoriei nr 155, bl. D1, sc. 2, et. 10, sect. 1. Telefon: 01/313.81.11, tel/fax: 01/313.81.12, e-mail:freedomhouse@dntro.
A székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzô Camerata leánykórusa 2000. májusában ünnepli fennállásának tizenötödik évfordulóját. Ez alkalomból május 12-én és 13-án (pénteken és szombaton) a mûvelôdési ház nagytermében kórushangversenyekre kerül sor, ahol vendégkórusok és a Camerata fog szerepelni.
Minden régi, ma pedagógusként tevékenykedô kórustagunkat szeretettel várunk 12-én, pénteken 16 órára a zeneterembe.
Tekintettel arra, hogy anyagi lehetôségeink szûkösek, a kórustagokat arra kérjük, hogy 100.000 lejjel járuljanak hozzá az ellátási költségek részbeni fedezéséhez.
A szervezôk
Drága jó édesanyámnak, BERECZKY ROZÁLIÁNAK születésnapja alkalmából kívánunk jó egészséget, minden jót és sok-sok boldogságot. Magdi, Géza és Lóránt. (v)
FORINTOT és mezôgazdasági kupont vásárolok. Tel. 160-234, 094-247-736. (5810)
ELADÓ telek építoanyaggal és mellék- épületekkel. Gyulafehérvári utca 13. szám. Tel. 145-703 vagy 144-778. (5939)
ELADÓ univerzális MUT asztalosgép, IVECO teherautó 3,5 tonnás rakodórésszel, kitûnô külföldi szállításra. Tel. 092-982-028, 125-125. (5843)
ELADÓ dízel 650-es traktor kitûnô állapotban és eke. Tel. 576-250, 18-22 óra között. (5935)
ELADUNK hûtôszekrényeket, hûtô-vitrineket, fagyasztókat és automata mosógépeket nagyon jó állapotban. Tel. 165-373, 256-618. (5654)
ELADÓ 330-as John Deere kombájn. Tel. 576-570. (5562)
ELADÓ tömbház alatti garázs és bútorzat bárba. Tel. 255-905. (5916)
ELADÓ CP 12-es kombájn. Tel. 145-234. (5938)
SÜRGÔSEN eladó 1982-es kiadású 1310-es Dacia homologálva, kitûnô állapotban. Tel. 138-736. (5977)
ELADÓK hathetes német juhász kölykök pedigrével, kiválóak. Tel. 250-633, 094-139-162. (6000)
ELADÓ gulden, holland valuta. Tel. 257-413. (5980)
ELADÓ fényezett ebédlôbútor 1.100 DM- ért, gázkonvektor 250 DM-ért. Cím: Várhegy 19. szám. (6008)
ELADÓK rottweiler kiskutyák törzskönyvvel. Tel. 092- 402-715. (6014)
ELADÓ 1993-as kiadású, 1900 cm3-es Golf III TD, 14 ezer DM-ért. Tel. 122-004, 094-660-224. (6019)
ELADÓ kombi Dacia és 1310-es Dacia. Mindkettô 1994-es kiadású. Tel. 160-974, 168-239, 8-17 óra között. (5797)
ELADÓ 20 ezer cigánytégla, 1.000 lej/db. Cím: Szentháromság, Fô út 265. (5892)
ELADÓ tömbház alatti garázs a Tudorban, a Hateg sétányon. Tel. 168-639. (5889)
ELADÓ kereskedelmi társaság (gatter). Rönkfeldolgozást végzünk. Tel. 537-498, 093-477-545. (4991)
ELADÓ traktor 45 CP, orosz (60 CP), RDT 112 autóbusz, szalmásgabonavetô gép, kéttárcsás kaszálógép, MET típusú mûtrágyaszóró, kombinátor (combinatoare), krumplikiszedô gép, két és hárombarázdás eke. Tel. 094-699-906, 065/443-783. (6042)
ELADÓ HP Desk Jet 610 C nyomtató, 3DEMON tévé tuner, Technics deck. Érdeklodni a 095-429-858-as telefonszámon, 9-18 óra között. (5967)
ELADÓ kitûnô állapotban levô 1989-es kiadású VW Passat magánszemélyre átírva. Ára: 8.000 DM. Tel. 219-105, 129-038. (5991)
ELADÓ Estracit, prosztata-gyógyszer. Tel. 163-282. (5995)
ELADÓ Cross típusú német Street Coach férfibicikli igényesnek. Tel. 132-357. (5997)
ELADÓ Németországból hozott JVC videorecorder távirányítóval, kitûnô állapotban. Tel. 132-357. (5997)
ELADÓ Németországból hozott Minolta Dynax 3Xi fényképezôgép kamerával, kitûnô állapotban. Tel. 132-357. (5997)
ELADÓK használt 600/2-es öntvény fûtôtestek és 2x2 személyes emeletes vaságyak. Tel. 138-588. (6058)
ELADÓ Ingelen német színes televízió alkatrésznek. Tel. 169-556. (6086)
ELADÓ Epple mobil 1240-es, nagy teljesítményû kombájn 3,6 m-es szalmás- és 4 soros kukoricavágó asztallal, jó mûködési állapotban. (Alkudható árába kupont is beszámítok.) Tel. 126-959, 092-607-390. (6087)
ELADÓK automata mosógépek 1.500.000 lejért, 8 hónap garancia, vasalók, hajszárítók, porszívók, mikrohullámú sütôk. Onesti utca 7. sz. Tel. 094-156-632.(6102)
ELADÓ 1,17 ha belterület Vármezôn, turisztikai tevékenységre is alkalmas. Tel. 213-020, 7-16 óra között. (6106)
KÉTSZOBA-ÖSSZKOMFORTOS családi ház eladó a November 7 negyedben. Tel. 160-870. (5715)
ELADUNK garzonokat, garázsokat, tömbházlakásokat, magánházakat, telkeket, nyaralókat, kúriákat, gyümölcsösöket, szôlôsöket városon és falun. Tel. 218-074, 215-461. (5844)
ELADÓ 3 szobás tömbházlakás Régenben. Tel. 520-767. (5952)
ELADÓ Szentpálon ház. Tel. 86A. (5976)
ELADÓ 2 szobás, földszinti, II. osztályú, telefonos tömbházlakás a Magurei utca 6/4. szám alatt. Megfelel irodának vagy más tevékenységre. Ára: 70 millió lej. Tel. 137-856. (5989)
ELADÓ II. emeleti, I. osztályú lakrész a Kövesdombon. Tel. 251-650. (6039)
SÜRGÔSEN eladó magánház: két szoba, konyha, fürdôszoba a Crisan utcában és egy garzon a November 7 negyedben olcsón. Tel. 124-148. (6044)
SÜRGÔSEN eladó ház Szabédon, a 203. sz. alatt: két szoba, konyha, fürdôszoba, elôszoba, kamra, 30 ár belterület és a mezôn 1 ha 40 ár. Ló szekérrel, 2 tehén, 1 borjú. Elônyben forint vagy márka. Tel. 427-019. (6054)
ELADÓ 3 szobás tömbházlakás az 1918. December 1. úton a 201/26. szám alatt. Tel. 257-186. (5969)
ELADÓ lakás kerttel, fagyasztó, hûtôszekrény, mosógép, bútorok, ruhanemû. Trébely u. 43. sz. (3281425)
ELADÓ háromszobás ház külön udvaron, központi helyen. Tel. 214-132, 16-18 óra között. (5957)
ELADÓ 4 szobás tömbházlakás. Tel. 137-816. (5978)
ELADÓ garzon a Depozitelor utcában. Tel. 132-666. (6002)
KIADÓ bútorozott garzon Tel. 148-147. (5996)
ELADÓ 3 szobás tömbházlakás I. emeleten és pince. Tel. 258-562. (5988)
ELADÓ ház melléképülettel és 30 ár belsôséggel Mezôpanitban. Tel. 212-391. (5987)
KIADÓ telefonos, kábeltévés garzon és Palotailván minden hétvégére (péntek, szombat, vasárnap) kabana. Tel. 144-062. (6066)
ELADÓ 2 szoba-összkomfortos családi ház. Ára: 27 ezer DM. Cím: Várhegy (Chinari) 19. sz. (6008)
ELADÓ sürgôsen 3 szobás tömbházlakás. Tel. 134-595. (6010)
ELADÓ II. osztályú, földszinti garzon a Prodcomplex mellett. Tel. 161-657. (6021)
ELADOK vagy elcserélek I. osztályú, vízórás, egyszobás, földszinti tömbházlakást. Tel. 139-829, 8-17 óra között. (5780)
ELADÓ kertes magánlakás 2 család részére a Szabadi (Voinicenilor) út 125. szám alatt. Tel. 256-456 vagy 248-605. (5604)
ELADÓ I. osztályú garzon jutányos áron. Tel. 134-804. (5932)
ELADÓ 3 szobás, 2 fürdôszobás tömbházlakás. Ára: 65 millió lej. Tel. 092-529- 643. (5930)
ELADÓ 2, 3 szobás tömbházlakás, garzon a piaci ár alatt. Tel. 148-107. (5931)
ELADÓ nagy kertes ház. Tel. 094-660-224. (5934)
ELADÓ sürgôsen ház: 2 szoba, konyha, kamra a Március 8 utca 54. szám alatt. Tel. 125-537. (5950)
ELADÓ egyszoba-összkomfort közös udvaron, a Bolyai utcában. Tel. 122-841, 094-901-074. (5769)
ELADÓ magasföldszinten 3 szobás tömbházlakás a Transilvaniei utcában. Tel. 094-858- 625. (5851)
ELADÓ ház melléképülettel, kerttel, Nyomáton. Tel. 255-298, 17-21 óra között. (6083)
ELADÓ fôtéri garzon. Tel. 166-679, 167-615. (6109)
PÉNZT kölcsönzök garancia ellenében. Tel. 160- 234, mobil 094-851-106. (5810)
TELEVÍZIÓJAVÍTÁST vállalok a kliens lakásán. Tel. 132-751, délelôtt; 094-239-001. (5890)
VIDEOFILMEZÉS, kidolgozás bármilyen alkalommal. Tel. 136-297, 092-717-467. (6011)
HÛTÔK javítása a kliens lakásán. Garanciát ajánlunk. Tel. 094-210-902. (6013)
PÉNZT kölcsönzök. Csak komoly ajánlatok. Tel. 092-506-932. (5338)
25 M2-ES ÜZLETHELYISÉG kiadó Nyárádszeredában, a Trandafirilor u. 12. szám alatt. Tel. 576-609. (5936)
REDÔNY-, reluxagyártás és -javítás. Garancia: két év. Tel. 217-797. (4511)
KÉSZÍTEK külsô redônyöket mûanyag