|
LII. évfolyam 125. (14482) |
2000. június 1., csütörtök |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektol. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyversboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkereso...............................50 Ft
Részvétnyilvánítás..................25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Markó Béla szövetségi elnök felhívása a romániai magyarsághoz
Több mint tíz esztendeje immár, hogy mi, romániai magyarok közös akarattal szövetséget hoztunk létre.
Idôközben pártok jöttek és pártok mentek körülöttünk a román politikai életben, de mi megtartottuk ezt a szövetséget. Sok minden megváltozott, ám egyvalami nem változhatott: az összefogás értelme és képessége. Egy elnyomott, félreszorított, roncsolt közösség ezekben az években erôt gyûjtött és talpra állt. Lejárt az az idô, amikor mások döntöttek a fejünk fölött. Ma már tôlünk függ számos helységben, hogy kik lesznek a polgármesterek és tanácsosok. Elnémított közösség voltunk valamikor, ma szólhatunk és szólnunk kell, szavazhatunk és kell is szavaznunk!
Mindenütt, ahol az elmúlt években a mi kezünkben, az RMDSZ kezében volt a döntés, elôbbre vittük a magyar közösség helyzetét, és ha lehetett, az ország sorsát is.
Most ismét választanunk kell, mindannyiunknak.
Június 4-én szavaznunk kell az RMDSZ polgármesterjelöltjeire, helyi és megyei tanácsosjelöltjeire. Ôk azok, akik egy erôs szövetséggel a hátuk mögött tudnak majd úgy cselekedni a következô négy évben, hogy végre gyarapodjunk és ne szegényedjünk, hogy gyermekeink itt keressenek maguknak jövôt a szülôföldön, hogy magyarul szólhassanak és tanulhassanak.
Szûklátókörû, aki azt mondja, hogy mindenkitôl függetlenként akar dolgozni, és az is, aki más pártok listáin állítólag értünk, magyarokért akar majd küzdeni. Mi nem lehetünk egymástól függetlenek, és különösen nem lehetünk az összefogás, a közös akarat eszméjétôl függetlenek.
Nekünk ma legfôbb értékünk a szövetség, amelyet egy évtizeddel ezelôtt megkötöttünk.
Mi együtt vagyunk erôsek. Mi külön-külön gyengék vagyunk, de együtt nem lehet minket legyûrni!
Köszönet illeti mindazokat, akik ezt az egységet hûségesen megtartották, és akik ebben a választási kampányban is elkötelezetten dolgoztak a szövetségért!
Június 4-én minden szavazatra szükségünk lesz, hogy felkészült, elkötelezett, dolgozni tudó és küzdeni képes polgármestereket és tanácsosokat válasszunk.
Hazavárunk mindenkit, hazavárjuk a külföldön tartózkodókat is!
Erôs, a gyakran még mindig önkényeskedô központi hatalommal is szembeszegülô önkormányzatokra, európai színvonalú helyi közigazgatásra van szükségünk.
Kérem, szavazzanak az RMDSZ jelöltjeire!
2000. május 30.
Városunk a század elején Bernády György polgármester irányításával egy poros mezôvárosból korszerû várossá fejlôdött. Most, 100 évvel késôbb, az új évezred küszöbén, új kihívásoknak kell megfelelnünk: az elmúlt három évtizedben erôszakosan iparivá tett jellegét kell megváltoztatnunk úgy, hogy Marosvásárhely egy gazdasági, kereskedelmi, mûvelôdési, oktatási és turisztikai környezetbarát központtá váljon.
A folyamatot már néhány évvel ezelôtt elindítottuk. Nem volt könnyû dolgunk, hiszen 1990 márciusa, amelynek eseményeit azért robbantották ki, hogy a lakosságot megfélemlítsék és ezáltal fékezzék az általános haladást, Marosvásárhelyt hátrányos helyzetbe taszította, amelyet csak hosszú évek kitartó munkájával sikerült részben semlegesítenünk.
Én szeretem ezt a várost! Szeretem és tisztelem lakóit! Számomra – és tudom, az önök számára is – egy a fontos: egy gazdaságilag visszavetett helységbôl kell egy virágzó, fejlôdô, európai típusú várost varázsolnunk.
De ehhez a kölcsönös szeretet sem elég. Közös, nagy erôfeszítésekre van szükség.
Ígérem, hogy újraválasztásom esetén a döntéshozó városi tanácsosok segítségével mindent megteszek a bel- és külföldi beruházók idevonzása érdekében azért, hogy új munkahelyek létesüljenek. Követni fogom a munkaerôpiac folyamatos mozgását, hogy a fiataloknak feltárjuk a legjobb munkalehetôségeket és ugyanakkor lehetôséget teremtsünk az esetleges átképzésükre. Igyekszünk hatékony beruházásokkal mérsékelni a közszolgáltatások árát. Azon leszünk, hogy a város infrastruktúráját, beleértve a közutakat is, európai szintre emeljük. Több idôt és energiát fordítunk a polgárok gondjainak meghallgatására és az egyéni igények megoldására. Külön és elmélyülten foglalkozunk a nemzeti közösségünket összetartó tevékenységekkel.
Marosvásárhely lakosságának közel fele más nemzeti közösség tagja és ez a tény különleges feladatokat is ró a város vezetôire. Hiszen egyfelôl mindent meg kell tenni a közös gondok közös megoldására, ugyanakkor jellegzetes gondjaink külön megoldása érdekében. Mi a békés egymás mellett élést nem csak a jelszavak szintjén képzeljük el. Mindenek elôtt és fölött valamennyi határozatunkkal és cselekedetünkkel bebizonyítottuk lojalitásunkat a város valamennyi polgárával szemben. De az egyoldalúsághoz szokott polgárok mindenikével el kell fogadtatnunk az együttélés feltételeit, enélkül nem mûködik a demokrácia.
Az elmúlt években Marosvásárhely ország- világ elôtt a kétnyelvûség próbaköve volt. Úgy hiszem, mi többnyire kiálltuk ezt a próbát és e téren bizonyíthatóan elôre léptünk. Hiszen a kétnyelvûséget visszahonosítottuk a közfeliratok jó részén, a cégtáblákon, a helységnévtáblákon, a házasságkötésnél, a közigazgatási ügyintézés elsô fokán és a Városháza Közlönyében is.
Nem pusztán a négy év, de négyéves nagy munka áll mögöttünk, az egyházak, a civil és ifjúsági szervezetek és más intézményeké is. A városban ifjúsági központok, templomok, árvaházak, öregotthonok, orvosi rendelôk épültek és épülnek.
Nem kis szerepe volt és van a fejlôdésben az általunk kialakított testvérvárosi kapcsolatoknak, valamint azoknak a rendezvényeknek, amelyeket a polgárok jobb közérzete érdekében mi indítottunk útjára; ezek közül a legsikerültebb a Marosvásárhelyi Napok, de ide sorolhatnám az Európa- napot, a Gyermeknapokat, a fôtéri szilvesztert, a polgárok tavaszi gyalogtúráit is.
Reményeink szerint az idén a Marosvásárhelyi Napok alkalmával felavatjuk a Marosvásárhely zászlóját, Borsos Tamás szobrát és a mindannyiunk hozzáállásával kiérdemelt Európai Unió Díszzászlóját is.
Mindannyian tudják, hogy 1989-ben különösen nehéz helyzetbôl indultunk és most sem sokkal könnyebb. Hiszen nem csak az általános gazdagsági reform nem volt következetes, de a velünk szemben állók, a minket a szülôföldünkrôl kiszorítani akarók is mindent megtettek, hogy a "reform" visszásságait még jobban megszenvedjük. Az általános elszegényedés ezért a város magyarságát még jobban sújtja. Ez nem csak mindennapi nehéz életünket határozza meg, de a gondolkodásmódunkat is befolyásolja.
Sorsunk alakulásában mindig a számszerû jelenlétünk volt a döntô. Történelmünk balsikerei, sôt tragédiái mindig ott és akkor következtek be, ahol és amikor nem voltunk elegen, vagy engedtünk a kísértô átoknak és széthúztunk. Az elkövetkezô hetekben ismét szükségünk van az összefogásra. Ha nem cselekszünk egy akarattal, önmagunk ellen vétkezünk, s e vétkünk évtizedekre meghatározója lehet a marosvásárhelyi magyarság sorsának.
Bár bizonyított lojalitásunk alapján remélhetjük, hogy nem csak a magyar közösséghez tartozó polgárok szavaznak ránk, elsôsorban saját erônkben kell bíznunk! Meg kell ismételnünk az 1992-es választás eredményét, amikor is a polgármesterjelöltünk 55.000 szavazatot kapott, az érvényes szavazatok 57%-át és a részvételi arány 85%-os volt. Ehhez nem szabad hagynunk, hogy a pillanatnyi kiábrándultság, a szegénységérzetünk, a civódást szítók látszólagos sikerei okozta kedvetlenségünk nyomja rá bélyegét a következô négy évünkre vagy akár négy évtizedünkre. Mindannyiunk kötelessége tehát, hogy vasárnap, 2000. június 4-én a helyhatósági választások elsô fordulóján elmenjünk szavazni. Azért kell minden erônket az elsô fordulóra összpontosítanunk, mert egy esetleges második fordulón az erôviszonyok kizárólag etnikailag polarizálódhatnak, ami a mi esélyeinket csökkenti.
Kedves marosvásárhelyiek! Köszönöm, hogy egységesen jelöltek polgármesternek! Úgy érzem, hogy ez az egész közösségünk bizalmát jelenti. Ez a jelölés a közösségért való elkötelezettségem legszebb, legmaradandóbb, legserkentôbb élménye. De egyben felhívás is egy olyan összefogásra, amely túlnô az egyéni vagy csoportérdekeken.
Minden szavazatra szükség van, hogy elkerüljünk egy feltartóztathatatlan leépülést, amelyet mi is, gyerekeink is, unokáink is megszenvednének. Kérem tehát valamennyiüket, hogy menjenek el szavazni, szavazzanak az RMDSZ tanácsosjelöltjeire és rám.
Csak a jövôben bízva ôrizhetjük meg múltunk értékeit.
Marosvásárhely 2000 májusában
Annak ellenére, hogy minden számítás szerint az uborkaszezon beköszöntének volna itt az ideje, amikor a színházak és a politikusok, a tévésztárok és az újságírók mind-mind szabadságra készülôdnek, hisz a nyári forróságban érdemleges események aligha várhatók, semmi jele annak, hogy valóban számíthatunk ilyesmire.
Aki ugyanis az elmúlt egy-két hét alatt a tévéhíradót nézve, vagy az újságot olvasván unatkozott, az magára vessen. Biztos azonban, hogy nem tartozik sem az Országos Befektetési Alap, sem a Nemzetközi Felekezeti Bank, de még a Román Kereskedelmi Bank ügyfelei közé sem. Hogy a korán beköszöntött meleg, vagy a román pénzügyi rendszer ingatagsága – no meg a háttérbôl kitûnô érzékkel rángatott szálak – tette-e (ha már úgyis a választások évadját éljük, talán eme utóbbi változat mellett szavaznék), tény, hogy az elmúlt napokban a sajtó nem maradt téma nélkül. Egy-egy ügyesen felröppentett rémhír, itt-ott elsikkasztott százmilliók és milliárdok, bankszékházak elôtt verekedô, útkeresztezôdéseket elálló és az elhaladó autókon bosszút álló emberek tették az egész showt fûszeresebbé.
Miközben a hatalom az ellenzéket, az ellenzék a hatalmat hibáztatja, s az ország a teljes összeomlás szélén egyensúlyoz, a zavarosban halászók azok, akik nyernek az ügyön, míg a kis megtakarításokkal rendelkezô kisbetéteseket sem a kormányfô, sem a pánikhangulat megfékezésére meglepetésszerûen összefogott sajtó nem tudja teljesen megnyugtatni. Az átmenet hazugságokkal teli évei után zsigereinkbe ivódott a bizalmatlanság...
A számtalan zavaros ügy gubancos szálait tán maga a jóisten sem tudná megnyugtatóan kibogozni, de a gordiuszi gubancot Nagy Sándor-i módra êmegoldó erô sem mutatkozik a láthatáron. (Vad)keleten ugyanis a helyzet változatlan, nincs politikai erô, amely ne kompromittálta volna magát, s Észak-Balkániában a tisztességes visszavonulás intézményét sem ismerik, még akkor sem, ha valakirôl nyilvánosan bebizonyososdik, hogy sár van a füle mögött.
Nem normális dolog ez – mondta egyik külföldi ismerôsünk, mikor a keddi roham idején megakadályozták, hogy pénzt helyezzen el a kereskedelmi bankban. S valóban: nem a székhelyek elôtti hisztériázás, nem néhány ablak és orr beverése jelenthet megoldást a gondokra. S mert eme viselkedésmód és a politikusi allûrök között szerves összefüggés van, hadd jegyezzük meg, hogy minden nép saját képmására alakítja ki politikusi vezetô rétegét. Amelyben megbízik, s amely neki biztonságot szavatol...
Mit akarunk? József Attilával valjuk személyes törekvésben és közösségileg: emberséget az embernek … magyarságot a magyarnak.
Elmúlt idôkben, amikor József Attila az osztályharc ürügyén próbálták kisajátítani, költészetének e halhatatlan sorát nemigen idézték. Holott az általános emberinek és sajátosan nemzetinek ily szervezen eggyéfonódott követelményét nálánál találóbban s tömörebben senki sem fogalmazta meg. Sorsproblémáinkat összegezte a villámrándulás világozzágával. ne mondja senki, hogy aprópénzre váltjuk a lángelme mondandóját, ha megállapítjuk: az erdélyi- romániai magyar nemzeti közösség legmélyebb vágyát, akaratát fejezik ki e gyémántos szavak: … adj emberséget az embernek/, Adj magyarságot a magyarnak. Humánum és sajátos mivoltunk a népek közösségében: egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Létünk teljességének alapfeltételei.
Mikor tehát válogatott személyeket küldünk közösségi képviseletünk végett a jogalkotás, a hatalom intézményeibe: József Attila szavaival bízzuk meg ôket. Ô tanít ma is minket – nem középiskolás fokon.
Az RMDSZ területi szervezeteinek kérésére a Magyarországon tartózkodó személyek hazautazása és szavazata gyakorlása megkönnyítése érdekében az RMDSZ országos kampánystábja úgy döntött, hogy hozzájárul kedvezményes utazási feltételek biztosításához. A kedvezményben az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó, szavazati joggal rendelkezô diákok, munkavállalók, nyugdíjas korú romániai állampolgárok részesülhetnek. A menettérti útiköltség a távolság függvényében 400-500 forint.
A buszok a következô menetrend szerint indulnak:
Budapest (Nagyvárad tér), Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda, Szatmárnémeti végállomásokkal: június 2., péntek, 16 órakor; június 3., szombat, 10, 11 és 12 órakor. A jelentkezôk számának függvényében Szegedrôl és Debrecenbôl is indítunk buszokat.
Visszafele június 4-én, vasárnap:
Nagyváradról 15 és 17, Kolozsvárról 14 és 15, Marosvásárehelyrôl 14 és 15, Szatmárnémetibôl 15 és 17, Csíkszeredából 14 és 15 órakor.
Elôzetes bejelentkezés és további információk a budapesti iroda Magyarországról ingyenesen hívható számán: 06-80-202-610, június 1-ig naponta 9–18 óra, június 2-án 9–12 óra között.
Amennyiben a május 27-én önmaguk tevékenységét felfüggesztô MVSZ- elnökségi tagok június 7-ig nem jelzik az elnökség munkájában való részvételi szándékukat, akkor a világszövetség elnöke kénytelen lesz megállapítani, hogy a 12 elnökségi tag megszegte az alapszabályban rögzített és az elnökségi tagok által is vállalt tagsági és vezetô tisztségviselôi kötelezettségeket – errôl Patrubány Miklós levélben tájékoztatta az érintetteket.
A Magyarok Világszövetségének elnöke – miként az MTI kedden megtudta – a levélben megállapítja: a tevékenységüket felfüggesztô elnökségi tagok közös nyilatkozata "magasabb jogi normába is ütközik". Megsérti ugyanis az egyesülési jogról szóló törvénynek azt a paragrafusát, amely szerint "a társadalmi szervezet tagja köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek".
Patrubány Miklós arra kérte a 12 elnökségi tagot, hogy postafordultával jelezzék: valóban csatlakoztak-e az aláírókhoz, illetve fenntartják-e továbbra is csatlakozási szándékukat.
A megerôsítô nyilatkozatra azért van szükség, mert a május 27-én, az MVSZ határozatképtelen küldöttgyûlésének levezetô elnökéhez eljuttatott nyilatkozaton nevük mellett nem szerepelt az illetôk aláírása.
Hódi Sándor elnökségi tag az elnöki kollégium elôtt késôbb kijelentette, hogy nem írta alá a nyilatkozatot, noha a neve fel volt tüntetve a listán. Jelezte, hogy továbbra is vállalja a munkát az MVSZ elnökségében.
Patrubány Miklós arra kérte a nyilatkozat aláíróit, hogy a közös munka érdekében változtassák meg korábbi elhamarkodott döntésüket, és vállalják el az alapszabályban meghatározott feladatok elvégzését.
Elhamarkodottnak és megfontolatlannak tartom Patrubány Miklós elnöknek a Magyarok Világszövetségében a tevékenységét felfüggesztô 12 elnökségi taghoz küldött levelét – jelentette ki az MTI-nek szerdán Pálfy G. István, az MVSZ budapesti szervezetének elnöke, a világszövetség elnökségi tagja.
Pálfy G. István is aláírta azt a nyilatkozatot, melyben több elnökségi tag bejelentette, hogy mindaddig felfüggeszti az MVSZ-ben végzett tevékenységét, míg nem hívják össze az MVSZ új küldöttgyûlését.
Pálfy G. István elmondta: nem hiszi, hogy Patrubány Miklós tiszte lenne "megleckéztetni" Fekete Gyulát vagy Pozsgay Imrét, és véleménye szerint "nem szabadna fenyegetô levelek megfogalmazásával tölteni a nagyon értékes idôt".
– Nem az erdélyiséggel van a baj, mert soha nem függesztettük volna fel az MVSZ elnökségében végzendô munkánkat, ha például Sütô Andrást választották volna a világszervezet elnökének – tette hozzá Pálfy G. István.
Az MTI arról értesült, hogy csütörtökön a fôvárosban több neves budapesti értelmiségi és tevékenységét felfüggesztô MVSZ-elnökségi tag összejövetelen vitatja meg a Magyarok Világszövetségében kialakult helyzetet.
Duray Miklós szerint "helytelen, szakszerûtlen és primitív" volt a Magyarok Világszövetségének küldöttgyûlésén elhangzott, a trianoni döntés revízióját sürgetô felhívás.
A szlovák kormányhoz tartozó Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezetô elnöke, aki az MVSZ-ben kifejtett tevékenységét a küldöttgyûlés fejleményei miatt felfüggesztette, a párt heti pozsonyi sajtótájékoztatóján, szerdán ismét véleményt mondott a történtekrôl.
Az MTI kérdésére válaszolva Duray hangsúlyozta, hogy MVSZ-beli tevékenységét nem egyedül a ominózus határozat miatt függesztette fel, hanem azért is, mert "egészében elfogadhatatlan", hogy a most megválasztott MVSZ-elnök vezetése alatt láthatóan "politikai vizekre" terelôdik a világszövetség.
"MVSZ-tagságom megszüntetése helyett azért választottam tevékenységem felfüggesztését, mert abban reménykedem, hogy a világszövetséget vissza lehet téríteni eredeti útjára, amelyen elôre haladva lehet majd megújítani, és az egész világ magyarságát integráló szervezetté átalakítani" – hangsúlyozta.
Az RMDSZ Maros megyei szervezete segélycsomagokat osztott szét a Hidegvölgyi és az Ady-negyedi hátrányos helyzetû gyerekek számára. Gál Éva, a megyei kampánystáb szervezési alelnöke elmondta: Kovács Júlia városi tanácsosjelölttel a Szivárvány Alapítvány, a Polgármesteri Hivatal és a megyei Tanfelügyelôség által támogatott hidegvölgyi, Legelô utcai intézetben mintegy 50 gyereknek nyújtottak át ruhanemût és édességet tartalmazó csomagokat. A délután folyamán az Ady-negyedbeli gyerekek részesültek hasonló segélyben.
A régeni magyarok bíznak abban, hogy helyi RMDSZ-szervezet méltó eredményt ér el a választásokon – ez fogalmazódott meg kedden, a Régen RMDSZ-körzet kampányzáró rendezvényén. A helyi Kultúrotthon nagytermében megtartott gyûlésen részt vett Dr. Kelemen Atilla, a Maros megyei RMDSZ megbízott elnöke, valamint a városhoz tartozó települések RMDSZ-szervezeteinek képviselôi. Dr. Kelemen Atilla, megyei elnök elmondta: a nagyszámú közönséget vonzó rendezvényen elhangzott felszóllalások egyöntetûen hangsúlyozták, a helyi magyarság teljes mértékben támogatja RMDSZ-t és ennek jelöltjeit, így reális esélye van annak, hogy a választásokat követôen a szövetség Maros megye legerôsebb politikai erejévé váljon – jelentette ki Kelemen Atilla.
Mindhárom szavazólapon keressük a tulipánt tartalmazó téglalapot és oda üssük gondosan a pecsétet.
Mindazok, akik mozgóurnát igényelnek, jelezzék igényüket az RMDSZ-körzet utcafelelôsénél, vagy a választások napján az illetô szavazókörzetnél (mindegyik szavazókörzetben lesz egy RMDSZ által delegált személy, akihez kérdésekkel fordulni lehet)
Megkérjük szavazóinkat, hogy a minnél nagyobb választási részvétel érdekében szóljanak, rokonaiknak, ismerôseinek, szomszédaiknak, hogy menjenek ôk is szavazni. Amennyiben környékükön vannak olyanok, akik mozgóurnát igényelnek, jelentsék ezt önök is az RMDSZ-körzet utcafelelôsénél, vagy az illetô szavazókörzetnél.
Azok számára, akik nem fekvô betegek, de járási nehézségekkel küszködnek, az RMDSZ igény szerint ingyenes, autóval történô szállítást biztosít. Az erre vonatkozó igényeket is az utcafelelôsöknek, vagy körzeti felelôsöknek kell bejelenteni.
Ne feledje: Június 4-én szavazzon Fodor Imrére, az RMDSZ polgármesterjelöltjére!
Vlagyimir Putyint június 5-én este fogadja II. János Pál pápa – jelentette be szerdán a Vatikán sajtóirodája.
Az orosz elnök római látogatása keretében keresi fel a katolikus világ központját, de mindeddig bizonytalan volt a találkozó idôpontja. Nagy várakozás elôzi meg Putyin és a szentatya találkozását, mivel a Kreml új embere várhatóan felújítja a pápának szóló meghívást. Korábban ezt már Mihail Gorbacsov is megtette 1989-ben, Borisz Jelcin pedig kétszer is meghívta az egyházfôt oroszországi látogatásra. Csakhogy ennek az útnak mindeddig nem volt esélye a katolikus és az orosz ortodox egyház közötti ellentétek miatt. Az orosz egyház állítólag nem nézi jó szemmel a "katolikus terjeszkedést" orosz földön, illetve a volt Szovjetunió többi országában. Nyilvánvaló, hogy a pápa moszkvai látogatása csak akkor jöhetne létre, ha áldását adná rá II. Alekszij, minden oroszok pátriárkája.
Rómában úgy látják: a pápa esetleges mostani meghívása már ezeknek az ellentéteknek az elsimítását jelezné.
A Kereszténydemokrata Nemzeti Szövetség megyei szervezete tegnap kiadott sajtóközleményében erélyesen visszautasítja azokat a "méltatlan támadásokat", amelyek Eugen Crisant, a párt marosvásárhelyi polgármesterjelöltjét érték dr. Dorin Florea prefektus, ugyancsak polgármesterjelölt részérôl. A közlés szerint Dorin Florea rendre visszautasította a Crisan kezdeményezte közvetlen vitát. Ehelyett a prefektus a marosvásárhelyi helyhatóságot eddig irányítók szakmai hozzáértését vonja kétségbe "üres szólamokkal és felületes ítéletekkel". A közlemény megállapítja ugyanakkor, hogy az elmúlt négy évben éppen a prefektúra, s maga a prefektus "akadályozta, késleltette, olykor szabotálta" a polgármesteri hivatal tevékenységét. Adalékként hozzáteszik, hogy 1998-tól mostanáig a prefektúra a városi tanács 66 határozatát támadta meg. A prefektúra észrevételei 99 százalékban formai kifogásokat támasztottak, lényegi észrevételek helyett. Ezek miatt olykor hónapokat vagy éveket késett egy-egy határozat végrehajtása – állapítja meg a közlemény, majd példák sorával illusztrálják a prefektúra illetéktelen beavatkozását. Végül megjegyzik, hogy "sok sikert kívánnak a prefektusnak, de nem a polgármester-választáson".
Amennyiben június 5-7-ig aláírjuk a készenléti egyezményt az NVÁ-val, a kölcsön június közepére megérkezhet – nyilatkozta szerdán Sebastian Vladescu pénzügyi államtitkár. Hozzáfûzte, hogy az egyezmény véglegesítését célzó eljárások folyamatban vannak, a következô tíz napban a bank vezetôsége dönteni fog.
Az államtitkár szerint az országunknak minden esélye megvan mind az egyezmény megkötésére, mind pedig arra, hogy megkapja a világbanktól kért kölcsönöket.
Vladescu közölte egyúttal, hogy a román hivatalosságok kérték az NVA igazgató tanácsától a készenléti megállapodás további egy héttel történô meghosszabbítását, lévén, hogy ez május 31-én járt le. Ez idô alatt tájékoztatni fognak arról is, milyen intézkedések szükségesek a pénzügyi rendszerben történt legutóbbi fejlemények nyomán.
Amint a polgármesteri hivatalban a Somostetôn építendô öregek otthonával kapcsolatban megtudtuk, idén, decemberben az "angyal" talán már a kulcsot is elhozza ajtajához… Bár ennyi információként kevés mindazoknak, akik reménykedve várják a létesítmény felépítését.
- Egyelôre csupán a talajegyengetést fejezték be, és láttak hozzá az alapok ásásához – tájékoztat Fodor Imre polgármester. Gyakorlatilag egy több mint l7 milliárd lej értékû beruházásról van szó, és mint létesítmény, a város tulajdona lesz. 96 személy lelhet egyébként benne otthonra. Három fázisban épül majd fel. Számításaink szerint ez év végéig sikerül befejeznünk az elsô fázis munkálatait. Ami azt jelenti, hogy elkészül a központi modul a hozzá tartozó, 32 személyt befogadó egyik pavilonnal. Beleértve az infrastruktúrát is, vagyis az oda vezetô közutat, a kanalizálást, a víz és a villanyáram biztosítását is. Társas szerzôdéssel építjük, ami igen hasznos és modern formáját jelenti az ún. külsô pénzforrások felhasználásának.
– Mit értsünk, polgármester úr, a külsô pénzforrás fogalmán ez esetben?
- Semmiképpen nem országon kívülrôl valót. Tehát nem helyi adókból, illetékekbôl, nem az adózók pénzébôl fordítunk rá. Ugyanis, a társszerzôdô a Benta cég az, amely az összberuházásnak a 42%-át, a polgármesteri hivatal pedig az 52%-át állja. Vagyis a cég fedezi az építkezési költségeket, a munkaerôt, mi pedig az építôanyagot és a beépítendô területet.
- Kik lelhetnek majd valóban otthonukra?
- Tekintettel arra, hogy egy, az idôsebb korosztály védelmét szolgáló szociális létesítményrôl beszélünk, nemre, nemzetiségre és felekezetre való tekintet nélkül, bárki. Gyakorlatilag azok az idôs emberek, akik magukra maradtak, s nincs elsô fokú hozzátartozójuk, sem törvényes eltartójuk. Otthonra találhatnak majd itt a kisjövedelmûek, továbbá azok, akik az immár ebben az életkorban fellépô valamilyen betegségben szenvednek, mint ahogy azok a koros emberek is, akiknek élnek ugyan elsô fokú hozzátartozóik, esetleg a törvényes eltartó is, de akiknek a családban történô ellátása/gondozása már nem lehetséges.
- Mit biztosít hát lakói számára az otthon?
- Lakószobát, teljes ellátást, állandó orvosi felügyeletet. Családorvosok, szakorvosok, pszichológusok bevonásával különbözô szabadidô-foglalkozásokat honosítunk meg, amihez hozzájárul maga az otthon személyzete is, egy-egy nem kormányzati szervezet stb. Együttesen teremtik meg számukra azokat a körülményeket, amelyek lehetôvé teszik, hogy emberi méltóságuk megôrzésével, önként, ki-ki képességeinek és adottságainak megfelelôen, élete alkonyán is hasznosnak érezhesse magát.
- Nem kis fába vágta fejszéjét ezzel a kezdeményezéssel. Mikor támadt az ötlete?
- Jó pár évvel ezelôtt, amikor eszembe sem jutott, hogy valaha is polgármester lehetek, itthon és külföldön is szétnéztem, csak úgy, kíváncsiságból, az ilyenszerû hajlékokban. Az öreg szászok számára épített otthonokban például a németek elmondták, hogy e modern, korszerû szociális otthonok mûködtetésére a lakók nyugdíját fordítják. És abban az esetben, ha – mint mondani szokás – nem üti a széle a hosszát, az otthon megtalálja a módját annak, hogy a különbözetet elôteremthesse. Ez így fog történni nálunk is, mert a mûködtetés teljes fedezetét nem áll módjában a tanácsnak biztosítani. Maga a beruházás is nagy erôfeszítés. A majdani idôs korúak otthonának "bemutatására" Csomor László mérnököt a városi tanács beruházási osztályának vezetôjét kértük.
A teljes létesítmény, mint a rajzból is kivehetô négy épületcsoportból áll. Van egy központi pavilon, melyben valamennyi közös tér – társalgó, klub, konyha, ebédlô, az összes járulékos/kisegítô helyiségek megtalálhatók. Ennek a beépített felülete 1190 négyzetméter. A hozzá csatlakozó/tartozó ún. lakómoduloké, amelyek szakaszonként fognak felépülni, 560 négyzetméter. Az év végéig, a polgármesteri hivatal elképzelései szerint elkészül a központi pavilon. Ami azt jelenti, hogy 32 idôs embert már el tudunk szállásolni. Ezekben a lakómodulokban, a lakrészek a legkülönbözôbb igényeknek és helyzeteknek felelnek meg.. Lesz családi lakrész, melyben a bútorzat fô részét egy családi ágy alkotja, van kétágyas szoba is a fekhelyek függetlenítésével azért, hogy biztosíthassuk a zavartalanságot. Lesznek egyágyas lakrészek is a magányt kedvelôk részére, és kialakítunk egy olyan lakrészt is, amelyben egy-egy ápolásra szoruló betegrôl lehet gondoskodni. A szomszédságában lévô lakrész pedig a személyzet rendelkezésére áll. A 32 férôhelyes lakó modul két, egymással összekapcsolt részre oszlik: minden 16 lakrésznek van egy-egy központi társalgója és nappali szobája. A három lakómodulban tehát összesen 96 személyt szállásolhatunk el.
Az épület összfelülete a végsô fázisba jutva 2870 négyzetméter. És mivel az idôsebb korosztály tagjait kívánjuk szolgálni vele – tehát nem könnyû a lépcsôket jár – az ezt kiküszöbölô építészeti megoldásként, minden a földszinten oldható meg. Kivételt képez az egyik lakómodulnak a tetôtere, ugyanis oda tervezték az vendégszobákat. itt szállásolhatók el, szükség esetén a lakók ide látogató hozzátartozói, és itt lesznek a személyzet öltözôi, meg az adminisztratív irodák. Minden lakrész külön fürdôszobával rendelkezik, és biztosított az állandó orvosi felügyelet és ellátás is. A központi pavilonban ugyanis orvosi kabinet mûködik majd.
Az otthon felszereltségéhez tartozik egy-két mikrobusz is. Másrészt, a város költségén – ami tehát nem érinti ezt a beruházást – rendbe teszik az oda vezetô utat is. Tehát a lakókat nem szakítottuk el a várostól. Kellemes természetközelségben, nem szennyezett levegôn, nyugalmas, pihenésre ideális körülmények között tölthetik mapjaikat – zárta összegzôjét Csomor László mérnök.
Húsvét hétfôjén a francia 3-as csatorna esti mûsorában még a bukaresti utcagyerekek sorsáról láthattunk beszámolót. Az ôszi adatok kétezerrôl tudósítottak, a mostani riport már háromezer elhagyott ôdöngô, kiszolgáltatott nyomorult fiatalról beszélt. Annyiban azért változott a korábbi, Romániáról szóló híradás optikája, hogy most egy példát is bemutatott. A kilencvenes évek elején egy cirkuszi virtuozitásokkal világot járó francia fiatalember megtelepedett a román fôvárosban, s megszánva ôket és értelmes sorsot keresve az elhagyott gyerekeknek, amolyen cirkuszi iskolát nyitott. A riport bemutatta a gyerekeket, akik ügyességüket fejlesztik nap-nap után: artista-gyakorlatokat tanulnak, labdákkal, karikákkal bravúros mutatványokat formáznak. Láthattuk azt is, hogy az elszánt fiatalember hogyan házal francia intézményeknél. Alapítványt szervez, hogy legalább húsz-harminc gyermek jusson emberhez méltó ambíciókhoz és élethez. A stúdióban nagynevû személyek, így Alain Delon szólt dicsérettel a nemes, gyermekmentô szolgálatról.
Reméljük, hogy kiteljesedik a kezdeményezés, s hogy az adakozás és a pénzügyi alap, évek múlva is azt szolgálhatja, amiért létrehozták: az utcán kallódó fiatalok sorsának jobbítását. S hogy ezt jókívánságként is nyomatékoljuk, annak az is oka, hogy az elmúlt hetekben új téma szivárog a francia sajtóba: a román korrupciók változatos tényei egyelôre csak szerényebb híradások és tudósítások formájában jelentkeznek. De, minthogy többrôl, némely esetben francia érdekeltségrôl is szó van, szívósan színes területnek ígérkezik. Olykor krimi- és bulvárelemekkel is szépen tálalhatóak, s hogy máris neves román politikusok kerültek szóba, s közeledve a választásokhoz is, feltehetôen még visszatérô témát jelent a lapoknak.
Francia nyomozók jártak Bukarestben – adta hírül minap a Liberation az AFP közleményére hivatkozva. A tét pedig: hetvenmillió frank útját szeretnék kideríteni. Mert 1992 februárja és 1996 januárja között ez a pénz eltûnt magas bukaresti körökben, s hogy kik tudnak a sorsáról? Iliescu- közeli személyeket említ a tudósítás: A. Nastase, V. Hrebenciuc és Melescanu a kihallgatottak listáján szerepel. Francia közpénz sorsáról van szó – így várhatóan kemény vizsgálat következik, s politikai mesedélutánokra nem lesz kíváncsi a francia nyomozótestület. S ebben a hivatalos disputában vélhetôen a magyar nacionalista, soviniszta, fasiszta s Erdélyt visszafoglaló irredenta stb. … körökre se hivatkozhatnak, akik megtévesztették Nastase és Melescanu urakat.
A dohány itt még csekkek és átutalások formájában vizsgáltatik, de egy másik, szinte leírhatatlanul bonyodalmas ügy, amelyet a le Monde ismertetett, már valóságos dohánypanamáról szól, persze, sokmilliós nagyságú dollárban mérhetô "dohány"-nyereséggel. Porcelán fedônevet kapott az akció, amelynek vezetôje, Gheorghe Dascalu, aki a diktátori dicsô idôkben a román kémelhárítás külsô információk igazgatóságának vezetôje volt, egyébként gyógynövényekre specializálódott orvos is. Zsályával, mentával és különféle csodagyökerekkel persze nem bajmolódott, elég volt neki a dohánylevél. No, meg az Amerikáig terjedô hálózat szakértelme. A román–amerikai kézben lévô vegyes vállalat repülôivel Ostendébôl Makedónián át szállították Bukarestbe az amerikai cigarettát. Minthogy átutazó áruként tüntették fel, román vámkötelezettsége nem volt az 1995-tôl folyó csempészakciónak. De a cigaretták igazi utaztatása még ezután következett, mert kamionokba csomagolták, eléjük porcelánvázákat, csészéket helyeztek, a szállítólevélen pedig csak a porcelánt tüntették fel. A borsi határátkelônél a román vámszervek jóváhagyták az átutazó, álcázott cigarettaszállítmányokat, de a nacionalista magyarokat, mert oly hitetlenek a román polgárral szemben, be kellett csapni, s a vámellenôrzésnél kizárólag ide készült hamis papírokat mutattak be. Aztán a szállítmányok mehettek tovább: osztrák, olasz, német, svájci, spanyol piacon do- hánykolódtak és keltek el. A 3,5 millió karton üzletének tiszta nyeresége 48 millió dollárt jelentett. Három évig nyomoztak a román hatóságok, s a német útlevéllel is rendelkezô Dohányon vett egykori szekukapitányt, akinek Olaszországban villája is van, április 18-án Bukarestben vették ôrizetbe. A le Monde tudósítója Mirel Bran tûnôdik, hogy 1989–1990-tôl a szekuból gazdasági szakemberek milyen összefonódásával alakul ki ez a maffia, amely magabiztosan végezhette a dolgát akár az amerikai–román repülési vállalattal utaztatta az áruját, akár a bukaresti repülôtér 6-os és 11-es hangárjában rakodta át a cigarettát, s pakolta be a sok ezer vázát, szobrot a Porcelán- akció hadmûveletében.
S a legfrissebb "dohány"-ügyet pedig a le Nouvel Observateur legutóbbi száma közölte.. Az En besse, talán Lemenet-nek fordítható, egy rovat neve, amely a népszerûségüket vesztô személyekkel foglalkozik. Ebben színes képpel illusztrált rövid hír tudatja: Ion Iliescu elismerte, hogy 1996-ban egy Adrian Costea nevû úrtól kétmillió frankot vett át, amelyet kampánycélokra használt fel.
Na és? – ismerjük a magyar politikus elhíresült jelszavát. Igazi caragialei replika. Vagyis: a felelôtlenség én vagyok. Nemcsak a múltat, a tegnapot is végképp eltörölni! Így hát Nastase, Melescanu, Iliescu is vélhetôen hasonlóképpen legyint. Minden megy tovább. Zûrzavaros éjszakák és nappalok farsangolásának kora. Már 2004-re sandítok, amikor a most elveszett- és vesztegetett "dohány"-levelek sorsa után kutakodnak…
A Kecskemét–Marosvásárhely Baráti Kör Egyesület meghívottjaként nemrégiben Kecskeméten járt három Maros megyei magyartanár és egy újságíró. A baráti invitáció fô célja a hagyományos Magyar Nyelv Hete központi rendezvényén való részvétel. Az élményekben és tapasztalatokban gazdag három nap eseményei közül szeretnék néhányat kiemelni.
A TIT Bács-Kiskun Megyei Egyesületének szervezésében a Kodály Zoltán Gimnázium dísztermében került sor a színvonalas tudományos ülésszakra. Az iskola igazgatónôje, Alföldyné Dobozi Eszter kíséretében megtekintettük a korszerûen felszerelt, példásan gondozott iskolát, a Bányai Júlia Gimnáziumban pedig Pintérné Major Éva hangulatos irodalomóráján vettünk részt. A Polgármesteri Hivatal Oktatási Osztályán a kecskeméti iskolák adminisztratív felügyeletérôl tájékoztattak, a Megyei Pedagógiai Intézetben Hohn Józsefnével tekintettük át a pedagógusok továbbképzésével, a számukra nyújtott szaktanácsadással kapcsolatos tevékenységet.
A városban tett séta során a szó szoros értelmében megcsodáltuk a modern Katona József Könyvtárat, ahol a XXI. századi technika jól összefér a könyvszeretettel, a hagyományos olvasási szokásokkal.
A Cifra Palotában rendezett barokk egyházmûvészeti kiállítást ottlétünkkor nyitotta meg Bábel Balázs érsek. A kiállítási teremben egy tisztelendô úr, megtudván erdélyi mivoltunkat, néhány meleg szó kíséretében megáldott. Ránk fért. A városi köztemetôben elidôztünk Katona József sírjánál, s Kecskemét neves szülöttének múzeumába Bajtai Mária tanárnô kísért el.
Tartalmas, szép találkozón vettünk részt a Tanítóképzô Fôiskola vezetôségével és munkatársaival.
Figyelmes és kedves házigazdáinknak köszönhetôen elmehettünk Kiskôrösre: a Petôfi múzeum és az evangélikus templom, ahol a költôt keresztelték, szavakban nehezen megfogalmazható élményt nyújtott számunkra. De a soltvadkerti cukrászda hangulatát sem fogjuk egyhamar elfelejteni. És magunkba zártuk az örökkévalóságot sugárzó Mária-kápolnát és szakrális teret.
Köszönet azoknak, akik lehetôvé tették a lelki feltöltôdést, és szeretettel velünk voltak: Kerényi Györgynek, a Kecskemét-Marosvásárhely Baráti Kör Egyesület elnökének, dr. Adorján Mihálynak, valamint dr. Brúszel Lászlónak és kedves feleségének, valamennyi vendéglátónknak és kísérônknek.
Románia Hivatalos Közlönye I. részének 2000. január 31-i 39-es számában tették közzé a 26. számú sürgôsségi kormányrendeletet az "Egyesületekrôl és az Alapítványokról". Ugyanez megjelent magyar nyelven Románia Hivatalos közlönye 2000. március 6-i 40-es számában. Hangsúlyozzuk, hogy értelmezés tekintetében jogi hatálya csak a román nyelvû szövegnek van. A törvény hatályba lépett a közzététel idôpontjától számított 3 hónap elteltével és így már új egyesületi (asociatii) és alapítványi (fundatii) törvénnyel rendelkezünk. Így hatályon kívül lett helyezve a jogi személyekrôl (Egyesületek- és Alapítványokról) szóló, a Monitorul Oficial al României I. részének 1924. február 6-i 27-es számában közzétett, utólagosan módosított 1924. évi 21-es számú törvény, valamint bármely más rendelkezés. Az Igazságügyi Minisztérium meg kell alkossa az egyesületeket és alapítványokat nyilvántartó könyvet, a szövetségeket nyilvántartó könyvnek és a vagyoni cél nélküli jogi személyek országos regiszterének a szervezési szabályzatát is, amely majd tartalmazza azokat a módozatokat, amelyek által ez hozzáférhetôvé válik. A természetes személyekrôl és a jogi személyekrôl szóló 1954. évi 31-es számú törvényerejû rendelet elôírásai, megfelelôen alkalmazandók az egyesületek és alapítványok tekintetében is, kivéve a jelen törvényben foglalt elôírásokkal ellentétes rendelkezéseket. Azon egyesületek és alapítványok esetében, amelyek idegen jogi személyi minôséggel rendelkeznek, továbbra is a nemzetközi magánjogi viszonyok szabályozásáról szóló 1992. évi 105-ös számú törvény rendelkezései nyernek alkalmazást. A bíróságok tárgyalóasztalán fekvô ügyek az egyesületek és alapítványok létesítésére vonatkozóan továbbra is ezen intézmények hatáskörében maradnak. Az 1924. évi 21-es számú törvény alapján megalakult és letrehozott egyesületek és alapítványok továbbra is megtartják törvényesen megszerzett jogi személyi minôségüket. A tárgyalt törvény elôírásai viszonyt a hatályba lépés idôpontjától esen egyesületek és alapítványok tekintetében is alkalmazandók. Az 1924. évi 21-es számú törvénnyel szabályozott uniók, szövetségek vagy személycsoportok megtartják jogi személyi minôségüket és rájuk is vonatkozik a törvényben a szövetségek tekintetében elôírt jogi rendszer. A törvény hatályba lépésétôl számított 3 hónapon belül a törvényszékek (tribunale) jegyzôségei el kell juttassák a székhely által meghatározott bíróságokhoz (judecatorii) a nyilvántartókönyvet, a regisztert. Ugyanezen határidôn belül az uniókat és a szövetségeket nyilvántartó könyvek átadandók a fellebbviteli bíróságok (curti de apel) jegyzôségei által a törvényszékek (tribunale) jegyzôségeinek.
Az országos nyilvántartás érdekében a bírói szervek kötelesek a jegyzôségüknél az egyesületeket és alapítványokat nyilvántartó könyveknek, valamint az uniókat, szövetségeket nyilvántartó könyveknek a másolatát eljuttatni az Igazságügyi Minisztériumhoz.
A közjogi okirattal, törvényekkel, rendeletekkel, kormányhatározattal létrehozott közhasznú jogi személyek (persoane juridice de utilitate publica), egyesületek, alapítványok, és más hasonló szervezetek, nem esnek a tárgyalt törvény elôírásainak hatálya alá, esetükben a létesítésük és mûködésük alapját képezô
különszabályozások alkalmazandók.
A felsoroltak az általános rendelkezéseket tartalmazzák.
Egyesületeket vagy alapítványokat a természetes vagy jogi személyek, általános érdekbôl, helyi érdekbôl vagy nem vagyoni magánérdek lebonyolítására hozhatnak létre.
Az egyesületek vagy alapítványok nem vagyoni célú magánjogi jogi személyek.
A politikai pártok, a szakszervezetek és a vallásfelekezetek nem esnek a tárgyalt törvény hatálya alá.
Az egyesület három vagy több személy által létrehozott jogalany. Jogi személyiséget a bírósági bejegyzés után nyer az alapítási okirat és alapszabály hitelesítése alapján.
A törvény felsorolja, hogy abszolút semmisség terhe mellett mit kell tartalmazzon ez a két okirat. Fiókok létesítése is megengedett.
Az alapítvány esetében az alapítóknak hiteles formában kell kiállítaniuk az alapító okiratot és az alapítvány alapszabályát.
A törvény pontosan felsorolja, hogy semmisség terhe mellett mit kell tartalmazzon e két okirat és fiókok létesítése is lehetséges, amelyeket egy három tagból álló vezetôtanács vezet.
Az egyesület vezetô szervei a közgyûlés, a vezetôtanács, a cenzor vagy a cenzori-bizottság. Ezen vezetô szervek illetékességét, szevezése és mûködési szabályait a törvény felsorolja, szabályok amelyek az alapítványok esetében is ugyanazok. Az egyesületek és az alapítványok alapító okiratainak és alapszabályának módosítása a törvény által elôírt módon történik, beleértve a székhelyváltoztatás lehetôségét is.
Egy vagy több egyesület vagy alapítvány szövetségbe (federatie) tömörülhet.
A bejegyzési kérelmet az a törvényszék oldja meg, amelynek kerületi körzetében lesz majd a szövetség székhelye.
A szövetségbe tömörülô egyesületek vagy alapítványok megtartják jogi személyi minôségüket, ideértve saját vagyonállagukat is. A szövetségek feloszlása esetén a felszámolás nyomán megmaradt javak egyenlô hányadban átruházandók az alapító jogi személyekre, ha az alapszabály nem rendelkezik másként.
Bizonyos feltételek teljesítése esetén, valamely egyesület vagy alapítvány, Románia kormánya által elismerhetô közhasznúként is (ca fiind de utilitate publica). A közhasznúság elismerésével az egyesületet vagy alapítványt felruházzák többletjogokkal és kötelezettségekkel is, amit a törvény felsorol.
A közhasznúság meghatározatlan idôtartamra nyerhetô el, de a feltételek nem teljesítése esetén visszavonható.
A jövedelmek megszerzésének módjait a törvény felsorolja, megállapítva, hogy az egyesületek és az alapítványok gazdasági társaságokat létesíthetnek. E társaságok tevékenységébôl nyert osztalékok, ha ezeket nem fektették be újra ugyanazon gazdasági társaságokba, kötelezô módon az egyesület vagy az alapítvány céljának megvalósítására használandók fel.
Az egyesületek és az alapítványok bármely más, közvetlen gazdasági tevékenységet kifejthetnek, ha ezek kiegészítô jellegûek és közvetlen kapcsolatban állnak a jogi személy fô céljaival.
A helyi közigazgatási hatóságoknak támogatniuk kell a tárgyalt törvény alapján létrejött jogi személyeket. Ez a támogatás a lehetôségek függvényében helyiségek biztosításában a székhely számára, földterületek kiutalásában a mûködéshez szükséges építmények felépítésére, nyilvánulhat meg. Bármilyen vitás ügy a közigazgatási bíráskodásról szóló 1999. évi 29-es számú törvénynek megfelelôen oldandó meg.
Az egyesületek és az alapítványok feloszlanak (se dizolva) jog szerint, bírósági határozat nyomán, vagy a közgyûlés határozata alapján.
Az alapítványok feloszlanak: jog szerint, vagy bírói határozat nyomán.
Az egyesület vagy alapítvány feloszlása esetén a felszámolás után megmaradt javak nem ruházhatók át természetes személyekre. Átruházhatók viszont azonos vagy hasonló célú magánjogi vagy közjogi jogi személyekre.
A felszámolás (lichidarea) felszámolók által történik, akik lehetnek természetes vagy jogi személyek. A felszámolók egyetemlegesen (în mod solidar) felelnek a vétkességükbôl a hitelezôknek okozott károkért.
A felszámolók a cenzorok ellenôrzése alatt teljesítik megbízatásukat.
Számtalan elôírást tartalmaz a tárgyalt törvény, amelyekre itt nem térünk ki. Megállapíthatjuk, hogy az új tárgyalt törvény tömörebb, nyelvezetében modern és számtalan elônye miatt is üdvözölhetô megjelenése.
Májusban három olyan akcióra került sor megyénkben, amelynek a hatósági kisérettel elhaladó hivatalos gépkocsioszlopokkal kapcsolatos közúti közlekedési szabályok megismertetése és tiszteletben tartása volt a célja. Az akciók nyomán igazolást nyert, hogy a legtöbb gépjármûvezetô tud a vonatkozó elôírásokról és betartja a jogszerû rendelkezéseket. Így a rendôrségi jármûvek közeledtére azonnal lehajtanak az úttestrôl, vagy ha erre nincs lehetôség, akkor, amennyire csak lehet, lehúznak az út jobb szélére és megállnak, hogy megkönnyítsék a hivatalos gépkocsisor elhaladását. De az említett három alkalommal 42 olyan gépjármûvezetô is akadt, aki anélkül hajtott tovább, hogy elsôbbséget adott volna az arra jogosultaknak. Velük szemben természetesen büntetô intézkedéseket hoztak, hajtási engedélyüket 1-3 hónapra felfüggesztették.
Ezúton szeretnénk emlékeztetni mindazokat, akik nem ismerik pontosan, mit kell tenniük ilyen helyzetben, hogy az 1966. évi 328-as törvényerejû rendelet alkalmzására vonatkozó (újraközölt) szabályzat 15-ös szakasza elôírja: Egy olyan gépkocsiban ülô rendôrtiszt vagy tiszthelyettes karjelzésére (a karját függôleges síkban le- és felfele mozgatja), amely hivatalos gépkocsioszlopot kísér vagy a hosszas fény- és hangjelzésre, amelyet a rendôrségi jármû lead, a vezetôk kötelesek azonnal megállítani a jármûvüket az úttesten kívüli területen, illetve az útpadkához vagy szegélykôhöz minél közelebb, amíg az oszlop elhalad. Ez a kötelezettség egyaránt vonatkozik arra a gépjármûvezetôre, aki az elenkezô irányból közeledik és arra, akit utolér a kék-piros fényt kibocsátó forgótükrös lámpával, valamint különleges hangjelzô berendezéssel felszerelt rendôrautó.
Azzal az ôszinte jó szándékkal pontosítottunk, hogy a forgalom résztvevôivel megértessük: a hivatalos gépkocsioszlopoknak kijáró elsôbbség megadása távolról sem tetszés vagy nem tetszés kérdése. Az elôírásokkat hiánytalanul tiszteletben kell tartani és pontosan kell alkalmazni. A közlekedési rendôrség ennek érdekében az elkövetkezôkben is szervez hasonló akciókat a megye fôbb útvonalain.
Nem akarjuk, hogy bárkit is kellemetlenség érjen. Ezért kérjük, vezessenek helyesen, respektálják a fent említett követelményeket, mert ez az önök érdekét szolgálja.
Jó utat kívánok!
A svájci kormány Fejlesztési és Együttmûködési Igazgatóságának három képviselôje járt tegnap Marosvásárhelyen, hogy tájékozódjék a sürgôsségi ellátás korszerûsítésére kezdeményezett REMSSY program megvalósításának menetérôl. A svájci kormány és a romániai Egészségügyi Minisztérium által indított közös terv keretében országos premierként júliustól Marosvásárhelyen kezdi meg mûködését az a központi ügyelet, amely a rendvédelmi szervek, a sürgôsségi ellátás valamint a tûzoltók tevékenységét hangolja össze.
Az igazgatóság képviseletében érkezett Remo Gautschit, Thomas Kuglert valamint Max Streitot, a Svájc romániai nagykövetségén mûködô koordinációs iroda vezetôjét Fodor Imre polgármester fogadta azoknak az intézményvezetôknek a jelenlétében, akik részt vesznek, hozzájárulnak a központi diszpécserszolgálat létrehozásához.
A Raed Arafat doktor által kezdeményzett, a svájci kormány támogatását élvezô és a Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala által finanszírozott munkálatok kivitelezését a Vilati Távközlési cég végzi. A munkálatok összértéke 1,791 milliárd lej, s a felszerelés egy része a REMSSY-programon keresztül már megérkezett, a svájci támogatás többi részét pedig június 18-ig adják át.
Fodor Imre beszámolójában elhangzott, hogy ittjártakor az államelnök is értékelte és a kiváló tevékenységek között említette a marosvásárhelyi rohammentôszolgálat mûködését. Abban, hogy az európai normáknak megfelelôen, a központi közös diszpécserszolgálat is létrejöhet döntô szerepe van a helyhatóságnak, amely felajánlotta a postapalota emeletén levô három helyiséget. A számítógépeket három váltásban 15 – 4 személy fogja kezelni, akik közül ötöt a marosvásárhelyi, ötöt pedig a megye öt városának polgármesteri hivatala, a többit pedig a csendôrség fizet. A központi diszpécserszolgálat mûködtetése érdekében július 1-tôl a hivatal Köz- és Magánterületrendezési Igazgatóságon belül szakszolgálat jön létre. A polgármester kiemelte, hogy mindaz, ami néhány évvel ezelôtt csak álomnak tûnt, összefogással és a hivatal támogatásával megvalósulhatott, s júliusban már mûködni is fog.
A továbbiakban a vendégek a helyszínen tájékozódtak, a munkálatok menetérôl. A postapalota emeleti helyiségeiben, ahol már az álmennyezetet szerelik, Krakoczky Adolf, a kivetelzô Vilati Telecomunication cég vezetôje ismertette, hogy a SUN serverhez kötött strukturált számítógép- hálózat, a digitális telefonközpont valamint a digitális hang- és adatrögzítô berendezés folyamatos mûködését akár az áramszolgáltatás megszakadása esetén is 4,5 kilowattos tápegység biztosítja. Ez a Romtelecom 450 kw-os szünetmentes tápegységére van kötve, ami áramkiesés esetén azonnal beindul.
A prefektusnál tett látogatás során a svájci vendégek elégedettségüknek adtak hangot, és értékelték a program gyakorlatba ültetése érdekében kifejtett helyi hozzájárulást.
Tegnap a reggeli órákat leszámítva már zavartalanul folyt a munka a Kereskedelmi Bank marosvásárhelyi kirendeltségénél és Emil Negovan igazgató már megnyugodva válaszolhatott kérdéseinkre:
– A tegnapi nap folyamán 36 milliárd lejt fizettünk ki a megyében. Marosvásárhelyen 27 milliárdot, amibôl látható, vidéken nem uralkodott el annyira a pánikhangulat. Mindenesetre a betétesek 10-15%-a számolta fel betéteit, a többi nyugodt maradt. Most már, úgy látszik, megszûnôben van a pánik, az országból is mindenhonnan megnyugtató jelzéseket kapunk. Mi több, lassanként hozzák vissza az emberek a pénzüket. Tegnap 17 milliárdot fizettek be pénztárainkba.
– Mindez a magánszemélyekre vonatkozik. Mi a helyzet a sokkal nagyobb súlyú jogi személyekkel?
– A jogi személyeknek semmiféle hátrányuk nem származott az elmúlt napi nehézségeink miatt: kifizettük az általuk kért összegeket, és így ôk a maguk során ki tudták fizetni alkalmazottaikat, a beígért prémiumokat stb. Természetesen akadtak köztük olyanok, akik átutaltatták pénzeiket más bankhoz, de a teljes átutalt összeg alig 2 milliárd lejt tesz ki.
Azok meg, akik kivették a pénzüket, akár jogi, akár magánszemélyek, bánni fogják. Sok ügyfelünk hazavitte pénzét egy egyszerû tömbházlakásba, amelyet egy szerény ajtóval zárnak és amely semmiféle biztonságot nem nyújt ennyi pénz megôrzésére.
Most már látható, a bank vezetôsége jól kezelte az ügyet. Ezenkívül pedig sokan mellénk álltak, elsôsorban a miniszterelnök, majd kezdve a Nemzeti Banktól el egészen más bankokig, amelyek fölös pénzeiket rendelkezésünkre bocsátották és igyekezetek segíteni rajtunk. Ôk tudták, amit immár többedszer hangoztatok: ez a bank stabil és tiszta. Nincs tele politikusokkal, hanem szakemberek dolgoznak itt.
– Véleménye szerint honnan indult a rémhír?
– Nem tudom, nem az én dolgom ezt eldönteni. Annak ellenére, hogy hallottam, hogy itt, Marosvásárhelyen is voltak, akiket telefonon értesítettek, még magasabb körökben is, bizonyossággal állíthatom, nem Maros megyébôl indult el a lavina, hiszen Marosvásárhely csak harmadikként "állt be a táncba", Zilah és Szeben után és most, hogy ott lecsendesedtek az emberek, várható, hogy itt is ez következik – vélekedett Emil Negovan.
Forró a hangulat az egészségügyben
A Sanitas szakszervezeti szövetség továbbra is tárgyalásos úton próbál megoldást találni a szakszervezetiek immár hónapok óta megoldatlan követeléseire. Ám mindeközben az alkalmazottak körében felgyülemlett a feszültség. Mint nem hivatalos forrásból megtudtuk, ma délben spontán munkabeszüntetés várható a megyei kórházban. Értesülésünkkel kapcsolatban Emil Giurconiu, a szakszervezeti szövetség megyei elnöke tegnap elmondotta, bármelyik pillanatban várható volt a tiltakozások kirobbanása. A szakszervezet nem állhat a spontán megmozdulások útjába, de az akció eredményességét kérdésesnek tartja, míg az érdekképviseleti szerv tovább tárgyal a követelések megoldása érdekében.
Mint ismeretes, márciustól tart a Sanitas szakszervezeti szövetség munkakonfliktusa, amely elsôsorban a szövetség és az országos orvosi kollégium közti érdekellentét miatt robbant ki. A konfliktust elôidézô keretegyezmény aláírását augusztusra halasztották. Közben a költségvetési alkalmazottak bérezését rendezô kormányrendelet megjelenése keltett újabb feszültséget. A szövetség vezetôsége nemrégiben tárgyalt Mircea Ciumara államminiszterrel, az országos egészségbiztosítási pénztár, az országos orvosi kamara elnökeivel, és az egészségügyi minisztérium pénzügyi fôtitkárával, ahol a tárgyalópartnerek vállalták a szakszervezetiek fô követeléseinek teljesítését, amirôl egyezményt is aláírtak. Vállalták, hogy a költségvetési alkalmazottak új bérezésérôl rendelkezô sürgôsségi kormányrendeletben az egészségügyiek számára rögzített béremelést az egészségbiztosítóktól fizetett alkalmazottaknak is biztosítják (akik a kormányrendelet hatáskörén kívül esnek), emellett egy sürgôsségi kormányhatározat útján ingyenes orvosi ellátást és gyógykezelést ígértek az alkalmazottaknak, valamint vállalták, hogy még a jelenlegi parlamenti évadban a törvényhozás plénuma elé terjesztik az orvosi asszisztensek státusáról rendelkezô törvénytervezetet, amely már két éve a parlament szakbizottságaiban áll, kidolgozás alatt.
A tárgyalások nyomán a szövetség elhalasztotta a még májusra meghirdetett sztrájkba lépést. A napokban kidolgozták az országos egészségbiztosítási pénztár költségvetését, és ennek nyomán a hét végére várhatóan a megyei pénztár számvetése is elkészül. A Sanitas megyei elnöke még elmondotta, a költségvetéstôl várnak megoldást a konfliktus csúcskérdésének bizonyuló bérkérdés rendezésére. Ha a megyei biztosítók szintjén nem sikerül megoldani a béremelést, a szövetség nagy valószínûséggel újabb tiltakozó akciókat szervez.
A Beruházási Alapnál szabálytalanul jártak el
Tegnap délelôtt a Dorin Florea prefektus és szóvivôje, Ioan Iacob, valamint a rendôrség részérôl Cotoara Vasile fogadta az Országos Beruházási Alap befektetôinek képviselôit, 15 személyt. A rövid megbeszélésen Dorin Florea ígéretet tett, hogy minden tôle telhetôt megtesz a befektetôk érdekeinek védelmében, ismertetôt állít össze az ügyrôl, amelyet eljuttat a kormányhoz. Ugyanakkor Vasile Cotoara elmondta, az eddigi kivizsgálások eredményeként elmondható, hogy rendôrök szabálytalanul nem vettek ki pénzeket a Beruházási Alapból. Ugyanakkor már bizonyosan állítható, hogy voltak olyanok (már 40 ilyen esetrôl számolt be a rendôrség), akik a kérvény benyújtásának napján hozzájutottak pénzükhöz, míg mások, akik korábban adták le kérvényeiket, még ma sem kapták meg a kért összegeket. Ez ügyben legalább 100 személyt kell kihallgatni, ami idôt igényel.
Maros megyében a mintegy 12.000 befektetôt érintô kivizsgálás eredményérôl, – amint elkészül–, újra értesítik a kormányt.
A prefektus egyébként tegnap délután találkozott az alap székhelyénél a befektetôk egy nagyobb csoportjával is. Délután Cotoara Vasile arra kérte az egybegyûlt majd félszáz befektetôt, hogy holnap a rendôrség volt épületében (Maros vendéglô mellett) írásban tegyen le panaszt.
A kanadai Orbán Balázs Társaság tulajdonába jutott több "morálisan kiöregedett" számítógép (computer). Ezek elnyerésére pályázatot hirdetünk.
Biztosítunk 20-30 darab IBM P/S 2 márkájú, 386-os típusú számítógépet egy osztálynak. Ezeket össze lehet kapcsolni (networking) amihez hozzá tartozik egy Pentium típusú fô számítógép, és egy nyomtatógép.
Jelentkezhet minden erdélyi iskola, intézmény, ahol megvalósítható osztályok vagy csoportok oktatása számítógépen.
Határidô: 2000. július 15 (a postai bélyegzô)
A pályázatnak tartalmaznia kell:
– Az iskola, intézmény pontos címét
– Az iskola, intézmény nagysága és lehetôségei
– Mi a céljuk, mit akarnak tanítani?
– Milyen programokat akarnak használni?
– Milyen lehetôségük van a programok beszerzésére?
– Milyen ismereteket kap a tanuló, és mire tudja felhasználni tudását?
– Milyen formában tudják megoldani a szervezést, oktatást?
– Az iskolának, intézménynek van-e számítógépe és ha van, hány?
– Van-e szakos tanerô és hány? Milyen minôsítése van?
– Mekkora helyiségben fog folyni az oktatás?
– Milyen biztonságos a helyiség, illetve a számítógépek tárolása?
A fentiek hiánya kizáró jellegû!
Címünk: orbán Balázs Társaság Oshawa Center P.O. Box 30558, Oshawa, ON. L1J 8L8, Canada e-mail: orbanbalazstars@globalserve.net
Ui. Sokszorosítsd és továbbítsd minél több tanügyi intézménynek.
Pünkösdi Diáktalálkozó és Képzés, Csíkszereda, 2000. június 9-11.
A Közéleti Diák- és Ifjúsági Akadémia Intézet az Állampolgár Menedzser Egylettel és a csíkszeredai diáktanácsokkal közösen megszervezi a Pünkösdi Diáktalálkozót és Képzést.
A program célja, hogy a romániai magyar középiskolás diákvezetôk a csíksomlyói pünkösdi zarándoklaton vehessenek részt, illetve lehetôséget teremteni arra is ezzel párhuzamosan, hogy a fontosabb középiskolás problémákat szervezett keretek között lehessen megbeszélni.
A képzési programrész fontosabb területei:
– stratégiatervezés egy diáktanácsban
– nyári táborozási lehetôségek
– képzési lehetôségek átbeszélése (KÖDAK,Diákönkormányzati Szabadegyetem 2000, helyi képzések stb.)
– a diáktanácsok és a helyi, illetve megyei tanácsok lehetséges együttmûködési formáinak az átbeszélése
– a különbözô külföldi képzések, szemináriumok és más rendezvényeken való részvételi lehetôségek átbeszélése
Szombaton délután részvétel a búcsús zarándoklaton.
– Kizárólag középiskolás diáktanácsok küldöttei jelentkezhetnek, vagy olyan középiskolások, akik iskolájuk diáktanácsában szeretnének szerepet vállalni a közeljövôben.
– A jelentkezôk elfogadása a jelentkezések sorrendjében történik, tehát érdemes minél elôbb jelentkezni!
Jelentkezni legkésôbb 2000. június 5-ig lehet (levélben, telefonon vagy e-mail-en). Részvételi díj: 25.000 lej – csak egy szimbolikus összeg, a támogatóinknak köszönhetôen. További információkat a 066/116-057-es telefonszámon és a következô e-mail címeken: aikoffice@sec.ro és tundeszekely@hotmail.com kaphatnak az érdeklôdôk.
A program támogatói: Ministerul Tineretului si Sporturilor, Bucuresti, Erdélyi Iskolapolgár Alapítvány, Budapest
Ti, akiktôl idegen a politikai hangnem, talán meglepônek találjátok, hogy a választások idején a figyelem középpontjába kerültök, s váratlanul állampolgárnak és nagykorúnak tekintenek.
Ti, akik leginkább kívülállónak tartjátok magatokat, de érzitek, hogy a demokratikus játékszabályok számotokra nem veszélyt, hanem esélyt jelentenek, most átélhetitek azt a ritka pillanatot, amikor mindenki kénytelen megbízni bennetek, és kénytelen elfogadni döntéseteket. Tegyétek emlékezetessé ezt a pillanatot, és bizonyítsátok be, hogy nem csak jogosultak, de méltók is vagytok erre a bizalomra.
Hogy június 4-én ismét Fodor Imre legyen Marosvásárhely polgármestere, és az RMDSZ- képviselôk révén megyénk és városunk magyarsága elfoglalhassa megérdemelt helyét a közintézmények vezetésében, az csakis a ti szavazatotokkal, minden magyar személyes felelôsségvállalásával lehetséges.
Bízunk benne, hogy felméritek a fentiek fontosságát és ennek tudatában járultok mindannyian vasárnap az urnákhoz.
Ismét bizonyítottak a bolyais diákok, ezúttal a hollandiai Nijmegeni Katolikus Egyetem által megrendezett Ifjú Kutatók Nemzetközi Versenyén. Romániából két középiskolás diák vett részt a fizika- konferencián. Mindkettôjük díjjal tért haza: Szente Bálint I., míg Fülöp Lóránd Árpád III. helyezést ért el.
Az idei verseny tárgyköre az atom- és kvantumfizika volt, amelyre a benevezôknek olyan kísérleti-kutatási munkával kellett jelentkezni, amely a diákok saját tudományos elképzeléseit tükrözik. A két diák dolgozatának témáját Bíró Tibor és László József fizikatanárok választották ki, és az ôk szakszerû irányításával sikerült e kimagasló teljesítményt elérniük. A versnyre tíz európai ország 34 diákja nevezett be. A nagyon erôs mezônyben, amelyet általában oroszok, magyarok és lengyelek uraltak, bolyaisoknak sikerült elôretörni.
Szente Bálint a folyadékokban történô ionvándorlásról, az ionok hullámjellegérôl, míg Fülöp Lóránd az alkáli-halogenid kristályok elektrolitikus elszínezésérôl írt angol nyelvû dolgozatot.
A versenyen való részvétel elôzménye, hogy a két diák idén még részt vett egy nemzetközi, a szegedi József Attila Tudományegyetem Kísérleti Tanszéke által középiskolások számára meghirdetett versenyen, ott Szente elsô, míg Fülöp második díjat nyert. Kovács Zoltán, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem fizika tanszékének tanára itt figyelt fel a két marosvásárhelyi kutató diák által elért eredményekre, s ennek köszönhetôen vehettek részt az elôválogatásban. A kísérletek elvégzése és a dolgozatok megírása két hónapi kemény munkát jelentett tanárnak, diáknak egyaránt. A tíztagú zsûri a dolgozatok tudományos értéke, a kísérletek tökéletes bemutatása, az angol nyelvû elôadás mellett értékelte, hogy a kísérletekhez kezdetleges eszközökkel, házi készítésû berendezéseket használtak, amit nem szegénységi bizonyítványként, hanem alkotó munkaként értékeltek.
Mivel a diákok kiszállási költségét nem a szervezôk fedezték, a tanulóknak kellett elôteremteniük a körülbelül 8 milliós összeget. Jó helyen kopogtattak, mert a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal 6 millió lejjel "szállt be", hogy a fiatal kutatók bemutatkozhassanak a nemzetközi porondon. A további kétmilliót magánvállalkozók adták össze.
Tegnap délután a megyei tanfelügyelôség dísztermében 48, a Vision 2000 program keretében az év elején szervezett továbbképzô tanfolyamon részt vevô tanár vehette át oklevelét. Mint már beszámoltunk róla, a Vision 2000 négyéves programot a SECS (Societate de Educatie Sexuala si contraceptiva ) és a Fiatalok a fiatalokért Alapítvány szervezi, keretében az önkéntes tanárok, osztályfônöki órákon szexuális felvilágosító elôadásokat tartanak a fogamzásgátló módszerekrôl és eszközökrôl, a nemi úton terjedô betegségekrôl. A tegnapi ünnepségen Matei Dumitru fôtanfelügyelô és Olteanu Ana Elena programvezetô köszöntötte a megye 10 iskolájából jelen levô tanárokat és iskolaigazgatókat. Az oklevelek mellett a résztvevôk szórólapokat, szülôknek küldendô felvilágosító leveleket és segédeszközöket is kaptak a szervezôktôl. A tanfolyam hasznosságáról és a már megtartott elôadások fogadtatásáról érdeklôdve Csíki Sándor, a nyárádszeredai középiskola tanára lapunknak elmondta: A diákok nagyon örvendtek az elôadásoknak, nyíltak és ôszinték voltak, egyöntetûen azt mondták, szükség van rá, hiszen legtöbben szüleikkel nem tudnak hasonló témáról beszélni. A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceumban tanító József Éva szerint is nagy igény van hasonló témájú órákra, elôadásokra, a fiatalok értékelik az információt és aktívan részt vesznek az elôadásokon.
A Vision 2000 program keretében ôsztôl a tanintézményekben tevékenykedô orvosoknak, asszisztensnôknek, valamint pár IX.-es diáknak – akik a tanároknak fognak segíteni – tartanak hasonló felkészítôt.
A Tünde mintegy évszázaddal ezelôtt a ritkább és szokatlanabb nevek közé tartozott. Hogyha azonban végigtekintünk nôi ismerôseink körében, nyomban rájövünk, hogy a Tünde név egyre inkább terjedôben van. Meggyôzôdéssel állíthatjuk, hogy magyar eredetû nôneveink sorát gyarapítja. Ezt a nevet hiába keresnôk más nemzetek lányainak, asszonyainak körében. A Tünde a múlt század legnagyobb magyar romantikus költôjének, Vörösmarty Mihálynak alkotása. Ôse a Csongor és Tünde címû költôi szépségû, ma is eleven ragyogású drámájának leányalakja. A költô a tündér szóból vonta el. De szintén Vörösmarty alkotása a Csilla és a Hajna név is, az egyiknek a csillag, a másiknak a hajnal szavunk az ôse.
Amint jeles nyelvmûvelônk, Lôrincze Lajos a hatvanas években megállapította: "Többszörösen is költôi, csillogó magyar név hát a Tünde. Egyrészt, mert magyar költô alkotása, másrészt mert a magyar költészet egyik legszebb leányalakjának neve. S végül, de talán leginkább, mert ma is kiragyog a név mögül az a közszó, amelybôl származott, azaz a tündér és rokonsága: a tündérálom, tündérszép, tündérmese, tündérvilág."
Az említett szavaknak a töve pedig a tûnik ige, amelybôl a tündér is származott. A tündér szó a mesékben természetfölötti képességekkel felruházott s külön mesebeli országban vagy erdôben, vízben stb. élô, az ember iránti jóakaratú, csodálatos szépségû mesebeli nô. Átvitt értelemben, fôleg az irodalmi nyelvben elbûvölôen szép, fiatal nôt vagy gyermekleánykát jelent. Tünde szavunkat ma légiesebbnek, varázslatosabbnak érezzük, mint amilyen a régi nyelvben volt. gondoljunk például Szabó Lôrincnek Mintha tündér címû versére, vagy József Attila Óda címû költeményének ezekre a soraira: "ím újra látom, hogy fakad/ a kerek fehér köveken,/ fogaidon a tündér nevetés."
Ismeretes nyelvünkben a tünde melléknév is. Van kapcsolata a Tünde névvel, hiszen a Tünde nôi név nyomán jött létre késôbb a tünde melléknév. Az is igaz, hogy a mindennapi beszédben a melléknév nem használatos, de csillogó, varázsos költôi szóként inkább él. Így találkozunk vele Radnóti Himnusz a békérôl címû költeményében is: "Te tünde fény! futó reménység vagy te,/ forgó századoknak ritka éke:/ zengô szavakkal s egyre lelkesebben/ szóltam hozzád, könnyûléptû béke!" Tekintsük e sorokat is ma, június elsején, Tünde-napi köszöntôknek!
Románia külkereskedelmében január-április között 351,3 millió dollár hiány keletkezett, ami jelentôs javulás az egy évvel korábbi 623,6 millió dolláros deficithez képest – közölte az ipari és kereskedelmi minisztérium, amelyet a Reuters idézett. A minisztériumi közlemény szerint az idei elsô négy hónapban a román export 28,9 százalékkal, az import 14,3 százalékkal bôvült. Az idén eddig eltelt idôszakban Románia legfontosabb külkereskedelmi partnere Olaszország volt, amelyet Németország követett.
Az állami költségvetésbôl egy egyetemistára jutó ösztöndíj 48.000 lejjel, tehát 34,3 százalékkal nôtt az idén 1999-hez viszonyítva – közölte az Oktatási Minisztérium. A középiskolások, egyetemisták és doktorandusok ösztöndíjára 668,1 milliárd lejt utaltak ki erre az évre a minisztérium költségvetésébôl. Az idén 247.078 diákra számítottak a tárca költségvetésébôl. A költségvetési juttatás egy diákra január és május között 140.000 lej volt, míg júniustól kezdve ez 220.000 lejre emelkedik.
A pénzügyminisztériumnak nem áll szándékában megszüntetni a hátrányosnak nyilvánított térségekben mûködô gazdasági egységek szereplôknek nyújtott kedvezményeket, amint azt egy sürgôsségi rendelet- projekt tervezi – nyilatkozta kedden Decebal Traian Remes pénzügyminiszter. Remes meglepetésének adott hangot, mondván, hogy mit sem tud a regionális fejlesztési ügynökség által kezdeményezett projektrôl. Mint hozzáfûzte, a tárca a beruházók javára módos&