|
LII. évfolyam 171. (14528) |
2000. július 26., szerda |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneascã, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft
Részvétnyilvánítás................…&# 133;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetõk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
A szászrégeni Reghin Mic részvénytársaság tegnapra meghirdetett magánosítási versenytárgyalására nem akadt jelentkezô. Ennek a kereskedelmi társaságnak a paradoxona, hogy egyszer már sikerült magánkézbe juttatni, ám miután a földterület az újabban hozott jogszabályoknak megfelelôen a vállalati alaptôke részévé vált, az Állami Vagyonalap kezében hirtelen ismét 52%-nyi tulajdonrész összpontosult. Mint az ÁVA megyei kirendeltségénél megtudtuk, a kontrollcsomagot egykor birtokló befektetô, a Rovalex cég nem kívánt élni elôvásárlási jogával, mert az árat túlságosan magasnak találta. Ezért hirdették meg nyilvánosan az 52% magánosítási versenytárgyalását, ám az elsô kikiáltáskor nem akadt jelentkezõ. Ezen aligha lehet csodálkozni, hisz a régi téglagyár már jó ideje egyetlen téglát sem gyárt, a mindössze 6 alkalmazottat foglalkoztató rt. a birtokában található épületek bérbe adásával foglalkozik. A hatályos jogszabályok szerint a többségi részvénycsomag árverését ismét meghirdetik. Hogy lesz-e jelentkezô, vagy hogy a Rovalex kívánja-e visszaszerezni többségét a cégben, egyelôre nem lehet tudni. Valószínûnek látszik azonban, hogy elôbb-utóbb megegyezésre jut a 18%-ot birtokló cég és az ÁVA. Minden csupán ár kérdése.
(MTI) – A román miniszterelnök a hét végén a tengerparton találkozhatna Orbán Viktor magyar kormányfôvel abban az esetben, ha Mugur Isarescu magyar kollegája eljön a XI. Bálványosi Nyári Szabadegyetemre – közölte kedden a román kormánykörökre hivatkozó Mediafax hírügynökség.A hírforrás által idézett illetékesek elmondták: Mugur Isarescu nem szándékozik részt venni a Tusnádfürdôn július 23-30. között zajló szabadegyetemen, de a számításba vett egyik változat szerint Orbán Viktor lemenne a román tengerpartra, ahol a hét végén Mugur Isarescu részt vesz a román kormány kommunikációs hivatala által szervezett szemináriumon.Ezen a román gazdaság helyzetével foglalkozó rendezvényen a tervek szerint Mugur Isarescu beszámol kormányának elsõ hét havi munkájáról.Augusztus elsejéig egyébként a román kormányfô egy Fekete-tenger- parti üdülôben tölti néhány napos nyári szabadságát.
Jelentôsen javult az idei elsô négy hónapban a folyó fizetési mérleg, amelynek hiánya 123 millió dollárra csökkent az egy évvel korábban mért 486 millió dollárról – közölte kedden a jegybank.A bank havi jelentése szerint a 74,7 százalékos deficitcsökkenés elsôdleges oka a kereskedelmi mérleg erôteljes javulása: a román külkereskedelemben a vizsgált idôszakban 79 millió dolláros hiány keletkezett a tavalyi hasonló idôszakban felhalmozott 385 millió dollár után. Szerepet játszott a folyó átutalások egyenlegének javulása is: a tavalyi elsô négy hónapban mért 153 millió dolláros többlettel szemben az idén január-április között 202 millió dolláros többlet keletkezett. A hivatalos elôrejelzések 1,4 milliárd dollárra teszik az idei év egészére várható folyómérleg-hiányt.
A Ceahlaul Piatra Neamt labdarúgócsapatának vezetôi élesen tiltakoztak a vád ellen, mely szerint a július 15-i, Austria Wien elleni UEFA Intertotó Kupa- mérkôzés elôtt prostituáltakat ajánlottak volna föl a francia játékvezetõknek.Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) az esetrôl értesülve azonnali vizsgálatot követelt a Román Labdarúgó Szövetségtõl. A Prosport címû bukaresti sportnapilap szerint Thomas Giordano, az európai szövetség szóvivôje megerôsítette, hogy Hermann Selpferr a mérkôzés ellenôre jelentette: a román klub egyik vezetôje prostituáltakat ajánlott fel a francia játékvezetõknek. A Libertatea címû fôvárosi lap állítása szerint Stephan Moulin játékvezetô elmesélte, hogy a román házigazdák "rendkívül vendégszeretôek" voltak és a mérkôzés elôtti vacsora közben négy fiatal hölgy telepedett le mellé.Gheorghe Stefan, a Ceahlaul elnöke kijelentette, hogy fatális tévedésrôl van szó, az étteremben román néptáncosok adtak mûsort. A szünetben csak azért ült le a négy mûvésznô a hússzemélyes asztalhoz, hogy megigyanak egy kávét.Az Austria Wien 3-0-ra gyôzött a Ceahlaul Piatra Neamt ellen és továbbjutott az UEFA Intertotó Kupában.Amennyiben az ügy bebizonyosodik, az UEFA drasztikus büntetéssel sújthatja a román klubot. Egy megvesztegetési kísérlet miatt 1995-ben UEFA egy évre kizárta a Dinamo Kijevet az európai kupaküzdelmekbôl. Az ukránok a Panathinaikosz elleni 1-0- ás gyôzelem elôtt próbálták "befolyásolni" Antonio Lopez Nieto spanyol játékvezetõt.
Két ember meghalt, több személyt kórházban kezelnek, sok állat elhullott a két-három hete fellépett lépfenejárvány következtében. A járvány a Duna-deltában ütötte fel a fejét, de újabban átterjedt az ország nyugati felében levô Hunyad megyébe is.A lépfene- megbetegedéseket a Tulcea megyei Mahmudia faluban és a Duna-delta szigetein vadon tenyészô állatcsordákban figyelték meg elôször, de az állategészségügyi szervek késve értesítették a járvány megjelenésérôl az illetékes közegészségügyi intézményeket.Tulcea megye székhelyének járványkórházába 12 személyt szállítottak be súlyos állapotban. Közülük ketten már meghaltak. Egy görögországi helység mellett a romániai Mahmudia a második nyilvántartott endemikus lépfene-góc Európában.Egy hétfôi beszámoló szerint a járvány súlyosabb annál, mint ahogy azt az illetékes megyei szervek jelentették. Fôleg a juhászok, az állatcsordákat legeltetô pásztorok körében fedeztek fel fertôzött személyeket, de a járvány százával szedi áldozatait az állatállományban is.Hétfôn a Hunyad megyei Nagyoklos községbôl jelentették, hogy erre az eredeti góctól sok száz kilométerre Nyugatra esô vidékre is átterjedt a járványos kór.A közigazgatási minisztérium szóvivôje bejelentette: a tárca javaslatot terjeszt a kormány elé, hogy a végrehajtó testület 5 milliárd lejt utaljon ki az állami költségvetésbôl a Tulcea megyében áldozatokat szedô lépfenejárvány leküzdésére. Vlad Rosca, a tárca vezetôje Tulcea megye kormánymegbízottjával tárgyalt a járvány okozta gondok megoldásáról.
(MTI) – Tizenöt kárpátaljai nemzetiségi szervezet közös nyilatkozatban utasítja vissza az ukrajnai tömegtájékoztatási eszközökben az utóbbi napokban megjelent tudósításokat, amelyek a többi között arra irányulnak, hogy etnikai alapon egymás ellen uszítsák a régió soknemzetiségû lakosságát.
A nemzetiségi szervezetek – köztük a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma és a Kárpátaljai Magyar Tudósok Társasága – Ungváron kiadott nyilatkozata megállapítja: egyes pártok vezetôi tendenciózus nyilatkozataikkal és sajtóorgánumaik elfogult cikkeivel megpróbálják a "regionális szeparatizmus" vádjával lejáratni a kárpátaljai megyei állami közigazgatás és megyei közgyûlés vezetését, nemzetiségi ellentéteket és antiszemita hangulatot keltve a lakosság körében. Különösen nyugtalanító az aláírók szerint, hogy – mint fogalmaznak – bizonyos politikai erôk nyilvánvaló megrendelésére hasonló hangnemben tálalják a kárpátaljai fejleményeket egyes központi televíziós csatornák és országos sajtótermékek. Ezek a politikailag civilizálatlan megnyilvánulások ártanak Ukrajna nemzetbiztonságának, mivel a régió destabilizálására, az itt élô nemzetiségek közötti bizalom megbontására, Kárpátaljának az ukrán közvélemény elôtti lejáratására irányulnak – emlékeztet a nyilatkozat. A dokumentum egyúttal arra szólítja fel az általa meg nem nevezett politikai erôket, hogy térjenek észhez, mert tetteiket Kárpátalja népe nem bocsátja meg nekik.
A legnagyobb kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) neve nem szerepel a nyilatkozat alatt, jóllehet folyamatosan kísérletek történnek arra, hogy a semlegességet tanúsító KMKSZ-t is bevonják abba az éles hatalmi harcba, amely néhány héttel ezelôtt robbant ki Kárpátalján a megyei hatalom vezetôi és a régióban igen erôs pozíciókat szerzett, befolyásos kijevi oligarchák vezette Egyesült Ukrán Szociáldemokrata Párt (SZDPU(o)) között. Tekintve, hogy az SZDPU(o) jelenleg legelkötelezettebb hívei a helyi hatalom szintjén a magyar többségû Beregszászi járás vezetôi, a hatalmi harc résztvevôi igyekeznek kijátszani a "magyar kártyát" is. Az egyesült ukrán szociáldemokraták ugyanis magyar autonómiatörekvésként próbálják beállítani az ukrán közvélemény elôtt a KMKSZ által javasolt, a kárpátaljai tömbmagyarság lakta területet összefogó Tiszamelléki járás tervét, amely jól illeszkedik a megyei közigazgatás "regionális szeparatizmusához".
A nemzetiségi szervezetek után kedden a kárpátaljai egyházak vezetôi is felhívásban fordultak a soknemzetiségû ukrajnai megye felekezetileg is sokszínû lakosságához azzal kapcsolatban, hogy az országos ukrán tömegtájékoztatási eszközök a kárpátaljai megyei vezetést alaptalanul támadó, nemzetiségi és vallási ellentétek szítására alkalmas, tendenciózus tudósításokat közölnek.
A tíz fôpap és egyházi vezetô – köztük a történelmi magyar egyházak püspökei – által aláírt nyilatkozat a többi között leszögezi: a kárpátaljai megyei állami közigazgatás, a megyei tanács, a helyi végrehajtó hatalmi és önkormányzati szervek lehetôségeikhez mérten segítik az egyházak szellemi igényeinek kielégítéséhez szükséges feltételek megteremtését. Támogatásukkal eddig 200 imaház, templom, kultikus létesítmény épült, 157 pedig készülôfélben van.
Ugyanakkor megállapítják: sajnos nem mindenki fogadja örömmel a térségben végbemenô pozitív változásokat. Így az utóbbi idôben egyes politikai vezetôk cselekedeteikkel Kijevbôl nyugtalanságot és viszályt igyekeznek kelteni a megye lakosai körében.
A felekezetek vezetôi azzal vádolnak bizonyos, általuk meg nem nevezett kijevi erôket, hogy le akarják rombolni az elért eredményeket, vissza akarják taszítani Kárpátalját a végtelen vallási viszályok szakadékába.
A világ egymilliárd katolikus és 228 millió ortodox hívôjének 46 képviselôje folytatott közel két hétig párbeszédet zárt ajtók mögött a két felekezetet közel ezer éve megosztó hittételekrôl az Egyesült Államokban – de csak arra jutottak, hogy bizonyos kérdésekben a korábbiaknál tisztábban látnak.
A két keresztény vallást az 1054-es egyházszakadás óta megosztó ellentétek kibékíthetôségérôl elsô alkalommal tartottak nagyszabású tanácskozást az Egyesült Államokban. A nyugat-marylandi Emmitsburgban megrendezett értekezlet a legutóbbi azoknak az egyeztetéseknek a sorában, amelyek 1980-ban kezdôdtek a hasonló hitrendszerrel rendelkezô katolikusok és ortodoxok között a felekezetközi viszony javításáról.
A csaknem ezredéves szakadák áthidalása nem következett be, de mindkét fél megállapította, hogy a tanácskozáson bizonyos kérdések világosabbá váltak, ami szükséges az ellentétek rendezéséhez. Mint Stylianos érsek, az ausztráliai ortodoxok fôpapja mondta, eljutottak arra a pontra, ahol egyes kérdésekben már közösen tudnak állást foglalni.
Az emmmitsburgi találkozó fô témája az egykori Szovjetunió utódállamaiban élô kelet- európai katolikus hívôk helyzete volt – 1990 óta ez a kérdés áll a párbeszéd középpontjában. A szovjet állam 1990-es összeomlásával az ottani katolikusoknak végre lehetôségük nyílt arra, hogy az ortodox felekezet több évtizedes egyeduralma után szabadon gyakorolhassák hitüket.
Mint az ortodox képviselôk a tanácskozáson megállapították, a vallásszabadság visszatértét Kelet-Európába erôteljesen bátorította Róma. A katolikus világ központja az ortodoxok szerint azonban azt a kibontakozott széles körû tulajdonjogi harcot is serkentette, amely a szovjet hatalomátvétel elôtt a katolikus egyházhoz kezében volt és görögkeleti tulajdonba került templomok hovatartozásával kapcsolatos.
A két fél között megbékélést azonban alapvetôen nem ez – a közeledést az utóbbi évtizedben feltartóztató – elmérgesedett tulajdoni vita akadályozza, hanem a sokkal mélyebben húzódó teológiai nézetkülönbség. E kérdéscsoport leglényegesebb pontja a pápa helye az egyházi hierarchiában.
A világ 15 ortodox egyháza I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus ortodox pátriárkát tekinti az "elsônek az egyenlôk" között. A pápaság felsôbbségének elismerése mindenekelôtt a keleti keresztény egyház zsinati döntéshozatali rendszerébe ütközik. II. János Pál római pápa nem zárkózik el a kérdés megvitatása elôl – tájékoztatott William H. Keeler bíboros, baltimore-i érsek, az emmitsburgi egyházi tanácskozás szervezôje –, hiszen 1995-ben körlevelet bocsátott ki, amelyben a rómain kívüli egyéb keresztény egyházak állásfoglalását kérte a pápa helyérôl és szerepérôl.
A római egyházfô az ortodoxok iránti békülékenysége másik jeleként 1999-ben Romániába látogatott: ekkor elsô ízben tett a katolikus pápa látogatást ortodox államban az 1054- es szkizma óta – mutat rá az AP.
Az Európai Unió lakossága még mindig nem tartja kiemelt fontosságú uniós feladatnak a küszöbönálló keleti és délkeleti bôvítést – derült ki egy Brüsszelben hétfôn közzé tett közvélemény- kutatásból.
Az Európai Bizottság a tavasszal készített és szeptemberben megjelenô, az uniós ügyekrôl átfogó képet adó Eurobarometer kiadány statisztikáiból emelt ki néhányat elôzetesen. Ezekben áll egyebek mellett az, hogy a lakosság 60 százaléka még mindig nem tekinti prioritásnak a bôvítést, csupán 27 százalék minôsíti ezt a legfontosabb teendôk egyikének. Utóbbiak száma ráadásul egy százalékkal kevesebb, mint fél évvel korábban volt.
Az Eurobarometer nem keresi a statisztikák mögött álló okokat. Egyöntetû vélemény azonban, hogy a bôvítés témája az uniós tagállamokban kissé háttérbe szorult az utóbbi idôben annak ellenére, hogy a csatlakozási tárgyalások folyamatosan zajlanak a kelet-európaiakkal, és pesszimistább uniós nyilatkozatok szerint is legkésôbb négy és fél év múlva az EU-hoz új tagállamok csatlakoznak. A csökkenô tendencia azt is mutatja, hogy egyelôre nem mûködik olajozottan az Európai Bizottság bôvítést népszerûsítô tömegtájékoztatási stratégiája sem.
A kelet-európai államok csatlakozását leginkább a dán és a görög emberek áhítják – 57, illetve 53 százalék –, míg a 27 százalékos átlag alatti a támogatás Franciaországban, Nagy-Britanniában, Ausztriában, Portugáliában és Finnországban. Egyelôre a tagjelöltek szerinti statisztika nem ismeretes, de korábbi felmérésekben folyamatosan Magyarország bizonyult a legnépszerûbbnek a kelet-európai tagjelöltek közül.
A tagországok lakosságában egyébként a közvélemény-kutatás tanúsága szerint arról is megoszlik a vélemény, érdemes volt-e önnön hazájuknak csatlakoznia az EU-hoz. Uniós szinten 14 százaléknyian úgy ítélik meg, ebbôl országuknak nem sok elônye származott. Utóbbiak aránya Nagy-Britanniában, Svédországban és Ausztriában a legmagasabb. Bécs esetében a támogatás jelentôs arányban csökkent – 11 százalékkal –, a számok is jelzik, hogy február óta változás van Ausztria és a többi EU-tag viszonyában. Belgiumban viszont – alighanem éppen az ország Béccsel szembeni kemény fellépése nyomán 10 százalékos a növekmény a fél évvel korábbi 50 százalékos támogatáshoz képest.
Most elôször kérdezték meg a közvéleményt egy esetleges EU-alkotmány létrehozásáról. Kiderült, hogy minden hetedik megkérdezett pártolná az uniós alapszabály kidolgozását – az arány a 47 százalékos Nagy-Britanniától a 88 százalékos Hollandiáig terjed.
A tavaly ôszi 60 után ezúttal a lakosság 58 százaléka vélte úgy, hogy érdemes volt közös pénzt bevezetni az Európai Unióban. Olaszországban, Luxemburgban, Belgiumban és Spanyolországban 75 százalék fölötti a támogatók aránya, míg az euróból eddig kimaradt államok közül Nagy-Britanniában csupán az emberek 22, Svédországban 38 százaléka szavazott a közös pénzre.
Az új társadalombiztosítási rendszerrôl
A társadalombiztosítás nem csupán a nyugdíjak különbözô típusait foglalja magába, hanem egyéb társadalombiztosítási járandóságokat is. A társadalombiztosítást fizetôk a nyugdíjon kívül jogosultak a következôkre is: szokványos megbetegedések, vagy munkán kívüli balesetek, foglalkozási betegségek és a munkabalesetek okozta ideiglenes munkaképtelenségért járó táppénz; megbetegedés megelôzésére és a munkaképesség visszanyerésére irányuló szolgáltatások; szülési segély; gyermeknevelési vagy beteggyermek-gondozási juttatás; temetési segély.
Az említett járandóságokban csak azok a biztosított személyek részesülnek, akik az esemény bekövetkezését megelôzô utolsó 12 hónap folyamán legalább 6 hónapnyi hozzájárulási idôszakot tudnak igazolni.
Ha a meghatározott idôtartamú munkaszerzôdéses alkalmazottak, a civil szerzôdéses személyzet, a családi társulások tagjai, az önálló tevékenységet folytató személyek, az ügyvezetôk, a menedzserek, a haszonbérbe adó tulajdonosok nem teljesítik a fenti feltételt, csak akkor jogosultak, ha az említett járandóságokra az esemény bekövetkezését megelôzô utolsó 24 hónapban legalább 12 hónapnyi hozzájárulási idôszakot tudnak igazolni.
A hozzájárulási idôszakra vonatkozó feltételek teljesítése nélkül is társadalombiztosítási járandóságban részesülnek azok, akiknek ideiglenes munkaképtelenségét munkabaleset, foglalkozási betegség, orvosi-sebészeti sürgôsségi beavatkozás, tuberkulózis vagy súlyos fertôzô- ragályos betegség okozza.
A társadalombiztosítási járandóságok számítási alapját a biztosított személy azon havi bruttó átlagjövedelme képezi, amelyet az utolsó 6 hónapban a társadalombiztosítási hozzájárulás-kötelezettségének megállapításánál vettek számításba. Bár egy korábbi írásomban utaltam rá, de ez alkalommal megismétlem, hogy a számítási alap nem haladhatja meg az országos szinten megállapított havi bruttó átlagfizetés háromszorosát.
Eltérôen a régi szabályozástól, a társadalombiztosítási járandóságok megállapításánál már nem lesz meghatározó a szolgálati idô. Így az ideiglenes munkaképtelenség után kapott táppénz összege a már említett számítási alap 75%-át teszi ki, egységes módon mindenki számára, függetlenül a szolgálati évektôl. Például ha valakinek a havi bruttó átlagfizetése az utolsó 6 hónapban 2 millió lej, betegszabadság esetén 1,5 millió lej összegû táppénzben részesül, függetlenül attól, hogy 1 év vagy 25 év szolgálati ideje van.
A társadalombiztosítási járandóságok ilyen alapon történô megállapítása nem újkeletû, hiszen a mezôgazdasági dolgozók társadalombiztosítási törvénye, amely 1993-ban lépett hatályba, az utolsó 6 hónapi bebiztosított jövedelem 80%-át képezô összegben állapította meg a betegszabadság esetén nyújtott táppénzt.
Az elkövetkezôkben részletesen tájékoztatót közlök a társadalombiztosítási járandóságokról, amelyekrôl most említést tettem.
(MTI) – Koszovóban több mint egymillió embert írtak össze az április végén kezdett és a múlt szerdán zárult népszámlálás során – közölte a lakosság összeírását végzô Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) missziója.
Az európai szervezet közleményében emlékeztetett rá, hogy a népszámlálást végzô regionális központok szerda este lezárják a 16 évnél idôsebb koszovói polgárok összeírását. A nemzetközi igazgatás április 28-án kezdte meg a népszámlálást, amely része az októberre tervezett koszovói helyhatósági választások elôkészületeinek is.
A lakosság összeírása eredetileg múlt szombaton ért volna véget, ám a határidôt meghosszabbították, mert egyes jelek arra utaltak, hogy a koszovói szerb szervezetek némelyike felülvizsgálja álláspontját.
A szerb szervezetek többnyire ellenzik, hogy a nem albán nemzetiségû menekültek hazatéréséig választásokat és népszámlálást tartsanak az ENSZ igazgatása alá helyezett szerbiai tartományban. Az észak-koszovói Leposavicban három szerbiai ellenzék párt helyi aktivistái az elmúlt napokban viszont röplapokon hívták fel a szerb lakosságot a népszámláláson való részvételre. A múlt hét végén 300 szerb bejegyeztette magát, ám az EBESZ bezárta helyi irodáját, miután szerbek egy csoportja megpróbálta akadályozni a népszámlálást.
Kosovska Mitrovica többségében szerbek lakta északi városrészében szerdán több száz szerb ismét tüntetésen követelte egyik társuk szabadon engedését, akit albánok elleni támadás gyanújával hétfôn vettek ôrizetbe a nemzetközi erôk. A letartóztatás már hétfôn zavargásokat váltott ki, amelyekben egy ENSZ-rendôr és 9 szerb megsebesült. Az ENSZ- rendôrség közlése szerint kedden többször is zaklatták a nemzektözi rendôrség tagjait Mitrovica északi részében.
A nemzetközi békefenntartó erô (KFOR) szerdán fegyvereik beszolgáltatására szólította fel a Pristinához közeli Kosovo Polje és a környékbeli falvak lakosait. A KFOR a hét elején fegyvereket, gránátokat és más hadfelszerelést foglalt le a környéken, fôleg Gornje Dobrevo faluban és négy vadkender-ültetvényre bukkant.
Toro T. Tibor a Fidesz és a Reform Tömörülés Platform kapcsolatáról
Erôs és mindenféle politikai széljárástól független a Fidesz – Magyar Polgári Párt és az RMDSZ Reform Tömörülés Platformja közötti kapcsolat – jelentette ki hétfôn Toró T. Tibor, a platform elnöke a Tusnádfürdôn szervezett XI. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen.
Toró T. Tibor elmondta, hogy a két politikai erô közötti kapcsolatnak számos szurkolója és számos bírálója van, de maga a kapcsolat mindenképpen hasznos az erdélyi magyar közösség és az összmagyar integráció szempontjából.
"Megalapozatlan az a feltételezés, hogy a Fidesz beavatkozik a romániai magyar politikum belügyeibe" – közölte a platform elnöke.
Toró T. Tibor utalt arra, hogy az RMDSZ-en belül felerôsödni látszik a kétpólusú politikai erôvé változás folyamata és ennek pozitív eredménye lehet, ha a belsô választások során új típusú szerzôdéseket sikerül kötni a különbözô platformok között.
"Negatív következménye is lehet ennek a felerôsödô folyamatnak, mert ha nem sikerül feldolgozni a jelenlegi helyzetet, akkor széteshet az egységes magyar érdekképviselet" – tette hozzá a platform elnöke.
Az erdélyi politikus véleménye szerint a Magyar Állandó Értekezletet is újra kell gondolni és más típusú ülésrendet lehetne bevezetni, amelynek során a különbözô platformok parlamenti frakciókként vitathatnák meg az összmagyar integráció kérdéseit.
Kövér László a Fidesz – Magyar Polgári Párt elnöke a kijelentésekre reagálva elmondta: ameddig az RMDSZ-en belül nincs konszenzus arról, hogy milyen funkciót töltsön be az RMDSZ az erdélyi magyarság életében, addig a magyar kormány és a Fidesz nem tud olyan megoldást találni, amely ne vívná ki egyik vagy másik fél rosszallását.
A pártelnök közölte, hogy az RMDSZ hivatalos vezetése több esetben is bírálta a Fideszt a feltételezett beavatkozás okán, ugyanakkor kritikus megjegyzéseket hallottak azok részérôl is, akikkel szoros barátság alakult ki az elmúlt tíz évben.
A Fidesznek az az érdeke, hogy az RMDSZ-en belül konszolidált, kiegyensúlyozott és nyugodt viszonyok maradjanak fenn – jelentette ki Kövér László.
A pártelnök véleménye szerint minden olyan helyzet, amely gyengítené az RMDSZ-t, ellentétben áll a magyar kormány és a Fidesz érdekeivel.
Kövér László emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt tíz évben a térség magyar kisebbségi társadalmai különbözô utakat jártak be, és elmondta, hogy míg a Felvidéken létrejött a magyar politikai erôk integrációja, addig az RMDSZ fordított utat járt be.
"Az RMDSZ lefojtva tart bizonyos emberi és politikai energiákat, és nem engedi érvényesülni ezeket, és ilyen értelemben ezek belülrôl feszítik szét az RMDSZ-t" – mondta a Fidesz elnöke.
Kövér László végezetül kijelentette: ha az RMDSZ-en belüli küzdelmet életre-halálra kívánják megvívni a különbözô platformok képviselôi – és sajnos vannak erre utaló jelek – akkor hihetetlen kárt okoznak.
(MTI) – "A határon túli magyarok szószólója" tartalommal új jogintézmény létrehozását javasolják a szocialisták – hangzott el az MSZP hétfôi sajtótájékoztatóján, Budapesten.
Az ötlet gazdája, Tabajdi Csaba frakcióvezetô- helyettes elmondta: a felvetés kidolgozása még folyamatban van, de elképzelései szerint a szószóló tanácskozási joggal venne részt az Országgyûlés munkájában azzal a céllal, hogy tolmácsolja a környezô országokban élô magyarságnak a magyar-magyar kapcsolatrendszerrel összefüggô igényeit.
Példaként említette, hogy a szószóló felhívhatná a figyelmet azokra az atrocitásokra, amelyek egyes esetekben vámosok, útlevélkezelôk részérôl érik a Magyarországra látogatni akaró határon túli magyarokat.
Tabajdi Csaba szerint a kormány kétéves szomszédsági és kisebbségpolitikáját túlfûtött magyarkodó retorika és kevés eredmény jellemzi.
Az Orbán-kormány "túlzott Tudjman- barátsága kapcsán" ideologikusnak minôsítette e terület kormányzati kezelését.
A politikus bírálta azokat a megnyilatkozásokat, amelyek regionális középhatalomként tüntették fel Magyarországot.
Úgy látja, hogy a kormányt túlexponált nemzeti érdekvédés, és a határon túli magyarság ügyében szimbolikus politizálás jellemzi.
Tabajdi Csaba szerint az Orbán-kormány megosztja a magyarságot, mert az RMDSZ-en belül nyíltan a radikális tömörülést támogatja a legitim módon megválasztott centrista szárnnyal szemben.
– Aki a radikalizmusnak engedményeket tesz, egy ponton túl nem tudja a radikálisokat keretek közt tartani – jelentette ki a Magyarok Világszövetsége példájára hivatkozva.
Molnár Gyula alelnök kevés esélyt lát arra, hogy a parlament még az idén elfogadja a státustörvényt, mert – mint mondta – a kormány várhatóan csak novemberben tárgyalja az elôterjesztést.
Megerôsítette, hogy az MSZP inkább csak egy kerettörvény elfogadását támogatná úgy, hogy a konkrétumokat kormányrendeletek szabályozzák.
A politikus tart attól, hogy a kormány túlzott illúziókat keltett az érintettek körében, akik csalódni fognak a leendô törvény elfogadása után.
Molnár Gyula szerint a státustörvénnyel egy, a külügyi és az emberi jogi bizottság tagjaiból álló ad hoc testületnek kellene foglalkoznia.
Újabb divatnak hódol a világ. Úton- útfélen látni kosztümüs-nyakkendôs- diplomatatáskás-mobiltelefonos úriembereket menet, vagy akár vezetés közben feltehetôen rettentôen fontos üzleti vagy egyéb tárgyalásokat folytatni. De látni, szemmel láthatóan a papa pénzén élô(sködô) ifjú titánokat autóbuszon, diszkóban, vagy akárhol mobiltelefonnal ágálni. De láttunk már szakállas- reverendás pópát, akinek egyik vállán szôttes tarisznya lógott, másik kezével - mobiltelefonált.
Annak is szem- és fültanúi lehetünk gyakran, amikor egy-egy tanácskozáson, sajtótájékoztatón, megbeszélésen valakinek/valakiknek idôrôl idôre felcsörög a telefonjjuk. És lehet szó bármirôl, valaki/valakik mindig közbetelefonálnak. Volt már eset, hogy az újságíró kérdezett, és miközben válaszoltak, nem tudott (vagy nem is akart) igazán odafigyelni, mert közben... mobiltelefonált. Még visszatetszôbb vagy egyenesen nevetséges, amikor tanácskozáson a mikrofonnál beszélô szónok szpícsébe csörög bele a mobiltelefon.
Akad, akinek mindjárt két mobiltelefonja van! Képzeljük el, vajon mit tesz, ha egyszerre hívják mindkettôn? Igaz, a mobiltechnológiában lehet késleltetni egy hívást, de el kell dönteni, melyik a fontosabb.
Mobil világban élünk, s a vak is láthatja, hogy a szóban forgók "roppant fontos" emberek, és olyan "roppant fontos dolgok" zajlanak valahol, hogy a "jelenlétüket", véleményüket "most mindjárt" nem nélkülözhetik. Mert aligha feltételezhetô, hogy netán a barátjuk, barátnôjük, feleségük, uram bocsá, szeretôjük zavarná ilyenkor, mert azok tudják, hogy egy tanácskozás, mondjuk épp az SZKT-ülés közben nem illik a képvselôket magánbeszélgetéssel zaklatni. Tehát feltehetôen nem közönséges magánbeszélgetések zajlanak, hanem roppant fontos konzultációkat folytatnak le, amiben elengedhetetlen akár csak a mobilon is az illetô jelenléte.
Bármennyire is mobil világban élünk azonban, lennie kellene, valamiféle mobil-etikának. Ilyesmi amúgy körvonalazódni látszik, mert itt-ott rá is szólnak egyesekre, hogy a tanácskozás, megbeszélés idejére kéretnek kikapcsolni a mobiltelefonok. Határozottabb tiltás azonban nincs. Ellenben lehetne önuralma a mobilosnak. Mert ha valaki, valamely testület fontos ülésén vesz részt, akkor annyival illenék megtisztelnie nem csupán a testület többi tagját, hanem a napirendre tûzött, feltehetôen fontos kérdést, hogy folyamatosan odafigyel. Ellenkezô esetben azt gondolhatjuk, hogy nem érdekli, nem veszi komolyan a testület munkáját. Másfelôl azt sem igazán veszi komolyan, amit mobilon két szavazás között éppen intézni kíván. A mobilomániát sem jó túlzásba vinni, mert önmaga ellentétébe fordulhat.
Nyílt levél Marosvásárhely polgármesteréhez
A marosvásárhelyi Savinesti és Bodor Péter negyedek 500 lakrésztulajdonosa megbízásából fordulok önhöz, ezen az úton kérve a segítségét és támogatását, mert az ön tervei között a tulajdonosok egyesületeinek problémája is szerepel.
Ezek a lakrésztulajdonosok, akik a törvénynek megfelelôen tulajdonosi társulásokba szervezôdtek, aggódnak a közköltségek szédítô növekedése és a hátralékok okozta hatalmas adósságok miatt, amelyek következtében megszüntetik elôbb a melegvíz-szolgáltatást, majd télen a fûtést is.
A helyi és a központi sajtó, valamint a tévéadók naponta hírt adnak a lakótársulásoknak, illetve a lakóknak az energiaszolgálatókkal szembeni hatalmas adósságairól.
A mi tömbházaink lakói, bár szerény jövedelemmel rendelkeznek, igyekeznek idôben rendezni a közköltségeket, mert nem akarják, hogy felfüggesszék a számukra létszükségletszámba menô melegvíz- szolgáltatást, illetve a fûtést. 2000-t írunk, és civilizáltan szeretnénk élni. Szeretnénk tisztálkodni és szeretnénk, ha meleg lenne a lakásainkban, mert enélkül a tömbházakban nem lehet élni.
Miért ez a tragikus jelzés? Mert a román társadalom számára a legsúlyosabb problémát jelenleg a szolgáltatókkal szembeni hatalmas adósságok jelentik, amely municípiumunk szintjén kb. 40 milliárd, országosan több száz milliárd lejre rúg.
A mi tömbházainkban is van néhány hátralékos, akik több mint három hónapja nem fizettek. Ez megközelítôleg 50 millió lejt tesz ki, amelyet havonta törlesztünk, hogy napirenden legyünk a szolgálatók számláival, de nem tudjuk, meddig bírjuk még.
Megjegyezzük, hogy bár végleges, legalizált, végrehajtó erôvel ható bírósági döntések vannak, az adósoktól nem tudjuk behajtani a tartozást, annál az egyszerû oknál fogva, hogy az érvényben levô törvények nem biztosítják az operatív végrehajtást, mint ahogy a bankok teszik, ha a kölcsönzôk nem törlesztik adósságaikat.
Valós és gyakorlati megoldások érdekében, úgy véljük, fontos megérteni a következô problémát: egy társadalomban fizetés nélkül nem fogyaszthatsz. Ha az illetô családok megszegik ezt a szabályt, a tulajdonosi társulások kötelessége a lakók többségének érdekeit megvédeni. Azoknak a személyeknek, akik objektív okok miatt nem tudják fizetni a közköltségeket (munkaélküliek, kisnyugdíjasok stb.), lehetôségük van kisebbre cserélni lakásukat, ahol a költségek is kisebbek lesznek.
Tehát, feltevôdik a kérdés: mi történik a rosszul fizetôkkel, akik objektív vagy szubjektív okok miatt nem akarják vagy nem tudják kifizetni a lakótársulással szembeni adósságukat, annak ellenére, hogy jó minôségû szolgáltatást kapnak?
Véleményünk szerint a törvényen kell módosítani, hogy a megfelelô hatóságok segítségével minél operatívabban végrehajthassák a rosszul fizetôk ellen hozott bírósági ítéleteket.
Az elmaradások kifizetése sürgôs, ugyanis az adósságok terhét nincs aki viselje, ugyanakkor lehetetlen az egész épületben felfüggeszteni a szolgáltatásokat. Azok fûtését, hideg-, melegvíz-szolgáltatását, a gázszolgáltatását elzárni, akik idejében törlesztik a közköltségeket, alkotmányellenes, és súlyosan megszegi az emberi jogokat.
Nagy tévedés a szolgáltatók, fôleg az Energomur vállalat részérôl, hogy monopolhelyzetben lévén, a teljes felelôsséget a lakótársulások nyakába varrja, ugyanis ez a vállalat a hibás nagyrészt az elmaradások miatt. A közköltségek növelését elsôsorban a mérômûszerek hiánya okozza, amit a 348/1993-as kormányhatározat értelmében rég meg kellett volna oldania, épületekre lebontva, hogy a lakóknak ne sózzanak a nyakába gyanús és szubjektíven kiszámított kiadásokat. Vagyis, hogy ne a költségek dupláját számolják, belekalkulálva a közköltségekbe a teljes hálózat veszteségeit is.
Nekünk sikerült a szolgáltató által készített tervek alapján melegvíz-mérô órákat felszerelni a saját megelôzô (forgó) alapunkból, a kormányhatározat elôírásainak megfelelôen, de bár bírósági ítélet is van ebben az ügyben, mindmáig visszautasították a pénz visszaszolgáltatását.
Kérjük, vegye figyelembe, hogy a szolgáltatások költsége túlságosan magas, pl. a víz-, kanalizálás ára 7389 lej köbméterenként. A vízórák beszerelésével a kiadások felére csökkentek. Ugyancsak sokat lehetne spórolni, ha az energiaszolgáltató órákat szerelne fel.
30 éve, mióta átvettük a lakásokat, a szorgalmas tulajdonosok szép eredményeket értek el lakrészeik gondozásában. Mi ön mellett állunk, támogatjuk az összes, a municípium érdekében hozott intézkedéseit, és tapasztalatainkat az ön rendelkezésére bocsátjuk.
Múlt hét végén a Seprôdi János Kórusszövetség Erdôcsinádon rendezett nemzetközi népzenei találkozót. A résztvevôk között voltak szentimrei Margaréta népdalkör valamint Esbjerg dániai város Revl og krat nevû népi zenekar. Tanulságos volt elbeszélgetni a találkozóról Nagy Ferenccel, a kórusszövetség elnökével, Mucza Ágnessel, az anyaországi karvezetôvel, Soltész Annával és Troels Sorensennel, a dán együttes idegenvezetôjével, illetve vezetôjével.
– Nagy Ferenc szerint örvendetes, hogy az erdélyi falvak ios bekapcsolódtak a millenniumi rendezvénysorozatba. Állíthatjuk, hogy a szövetség a teljes Kárpát- medence országainak kórusszövetségévé vált. Tudunk egymásról. Hogy Erdôcsinádnak is jutott a millenniumi rendezvényekbôl?! Hogy nem volt elég számára, hogy a közelmúltban itt rendezték meg a sikeres és szép Gyöngykoszorú találkozót, és "megkívánták" a népzenei találkozót is?! Hát ennek köszönhetô, hogy itt lehettünk! A dalosok és a muzsikusok megszólalásán túl, szövetségünk rendezvényeinek jelentôségét fokozza, hogy a Kárpát-medencében Erdély, Felvídék, Kárpátalja, Délvidék és Horváthország magyarjai találkozhatnak.
– Az egyik vendég, a tiszaszentimrei Margaréta népdalkör volt. Szívesen látogattak el a kis faluba – mondja Mucza Ágnes tanárnô...
– 13 éves már dalkörünk. Lelkesedés és dalszeretet teszi összetartozókká tagjait. Ennek köszönhetô, hogy több alkalommal is szereztünk aranyminôsítést, sôt már a legmagasabb díjat 8is megkaptuk. Ez az Aranypáva Nagy Ferencnek köszönhetôen vált szorossá a kapcsolatunk Erdéllyel. Ôk l990 elején jártak nálunk elôször, 9l-ben mi jöttünk Jobbágyfalvára és Csíkfalvára, felléptünk Nyárádszerdában és Marosszentgyörgyön, a mûkedvelô kórusok találkozóján, valamint a Szentgyörgy-napokon. Tiszteletbeli tagja vagyunk a Seprôdi Kórusszövetségnek. Amint Magyarországon is megalakult az ottani tagozat, annak is a tagjává váltunk. A repertoárunk? Csak népdalt éneklünk. Nagyon jól érezzük Erdélyben magunkat, mert szeretettel fogadnak. A találkozó zenei, mûvészeti része is élményt jelent. A meghívott, tehetséges dán népzenekar vidám mûsora pedig a látványos, hagulatos tánccal együtt nemcsak sikeresnek, de különlegesnek is bizonyult.
– Soltész Anna, a dán együttes idegenvezetôje hozott vendégeket Er5dôcsinádra..
– Július 19-én indultunk Budapestrôl Erdélybe, Marosvásárhelyen megcsodáltuk a Kultúrpalotát, a Teleki Tékát, estére kelve Erdôcsinádra értünk. Öt nap után és 2200 km "árán" parkolhat ez a gyönyörû emeletes autóbusz a faluban. Hogy most eljöhettek Erdôcsinádra, az Nagy Ferencnek is küszönhetô. Ugyanis, amikor Sorensen úr tôlem valamely erdélyi utazás lehetôsége felôl érdeklôdött, Budapesten a Kóta közvetítésével jutottam az elnök úrhoz. Aki, az erdôcsinádiak nevében is szólva mondta, szívesen, szeretettel látnák vendégül ôket. Nagyon remélem, a dánok sem bánják meg utóbb, hogy Erdély és Dánia között közvetítettem.
– Mi a véleménye Sorensen úrnak, mi vonzotta ôket ide?
– Rég hallottuk, mennyire szép Erdély. Együttesünk 22 évvel ezelôtt alakult. Akkoriban feleségemmel együtt egy néptáncegyüttesnek muzsikáltunk. De mert az egyik táncos, aki gyermekkorában hegedült, fejleszteni/képezni szerette volna kicsit magát a hangszerben, egyfajta csoportos tanításba kezdtünk. Rövid idôn belül múlva zenekarrá alakultunk. Tizenegyen vagyunk –hegedû, gitár, fuvola, harmonika és nagybôgô. Ide most csak heten jöttünk. Nem hivatásosok lévén, csupán kedvtelésbôl játszunk. 45 éves a legfiatalabb, 75 a legidôsebb tagunk. A 24 táncos között pedig a legidôsebb 84 éves. Fôkötôjéhez a csipkét maga verte!
– Gyûjtöm, majd feldolgozom a dán népzenét. Mondanom sem kell, mennyire örvendtünk a vastapsnak és annak, hogy ennyire tetszett életerôs, derûs népi muzsikánk. A táncosoknak pedig általában a különbözô vidékek, néprajzi tájegységek muzsikájából húzunk a talpuk alá. Mint ma is, amikor régi paraszttáncokat mutattunk be.
– Valósággal sodorja ôket a tánc! A dán néptánc nem nehéz. A lépések egyszerûek, könnyûek. A viseletrôl viszont tudni kell, hogy maguk a viselôik varrják ôket. Nasgyon tetszik, hogy annyira kedvesek, szívélyesek itt az emberek. Gyönyörû a táj. Nem bánjuk, hogy hosszú utat tettünk meg. Erdôcsinád megérte! – zárta egyben köszönetként is Troels Sorensen.
Vietnam lassan nyitott a világra. Még két évvel ezelôtt is lehallgatták a telefonbeszélgetéseket, és ha ismeretlen nyelven szólt az illetô, akkor egy idô után megszakították azt. A leveleket, postai küldeményeket is felbontották, tüzetesen megvizsgálták, igyekeztek megakadályozni minden "nemkívánatos" információ kiszivárgását.
Mára változott a világ. Az egykori harcosok most már nem zöld katonai ruhát viselnek, és M-16 gépfegyverrel járkálnak, hanem Gucci öltönyben, aktatáskával, laptoppal a kezükben veszik fel a harcot az új piaci lehetôségért. Mostani fegyverük a Coca- Cola, a CD-lemezek és a harci kiáltásuk a részvény és a rock’n roll. A franciák már a legelején ott voltak, az egykori nagy ellenség különleges nosztalgiával vetette bele magát az üzleti életbe. Az amerikaiak csak 1994-ben szüntették meg az embargót, s rövid idô alatt életerôs versenyt hoztak a kereskedelembe, ugyanis a vietnamiak mindenért rajonganak, ami amerikai, legyen az Miki egér vagy Michael Jackson.
A külföldi befektetôk nem csak a pénzt hozták, hanem a nyitottságot is. Az ország lassan kénytelen volt engedni az információ-áramlásnak. Ma már, aki csak megengedheti magának, a CNN-en nézi a napi híreket és a Eurosporton szoríthat kedvenc csapatának. A turista már olvashatja – igaz, néhány napi késéssel –, az otthon megszokott reggeli napilapját. És még nem is kell az újságoshoz fáradnia, mert a kávézóban ülve asztalhoz szállítják. Csak bírja az árusokat lerázni!
A legfontosabb, ami nélkül ma már nehezen tudunk levelezést elképzelni: az internet is beköszöntött Vietnamba. Két évvel ezelôtt minden interneten küldött levél Hanoion keresztül ment, és ha az illetô szerencsés volt, azaz tetszetôs szavakat rótt az országról, akkor az e-mail megérkezett a címzetthez. Ma már csak a pénztárcától függ, hogy a kedves írni vágyó mennyi idôt tölt az interneten, miközben szabadon szörfözik a website- on, illetve az otthon aggódó szülôket próbálja megnyugtatni. Igaz, mégsem teljes a nagyra értékelt szabadság, mert a szexoldalakon "csámcsogókat" a törvény szigorúan bünteti. De, gondolom, a csóró hátizsákos turista úgysem költené erre a napra beosztott vagyonocskáját. Vagy ki tudja!
De az internet és külföldi befektetôk ellenére is Vietnam még mindig a világ egyik legszegényebb országa, amely súlyos gazdasági gondokkal küzd. 75 milliós lakosággal a világ 12. legnépesebb országa. Az abortusz, mint minden kommunista országban, kapitalista elméletnek számított, és egyben törvényellenesnek. A családokat arra buzdították, hogy minél több gyereket vállaljanak. És, hogy erôsebb legyen a biztatás, minden tíz gyerek után a termékeny anyukát "hôs anya" kitüntetéssel díjazták. A gondok szaporodásával rá kellett döbbenniük, hogy ez ügyben valamit tenni kell, és családtervezési programokat tûztek ki a családokat most arra ösztönzik, hogy csak két gyerek legyen a háznál.
A nagy szegénység ellenére a népesség 85%- a iskolázott (hivatalosan 95%-a). Az ország 94 egyetemén, technikumán, illetve egyéb felsôfokú oktatási intézményben évente több mint 30 ezer diák tanul. Több évszázadon át a vietnami írás alapja a kínai írásjel volt, majd a XIII. századtól vegyesen használták a kínai és a saját fonetikus írásjeleket. A XVII. században egy francia hittérítô a vietnami írásjeleket latin betûkre írta át, amelyet napjainkban is használnak. Így valamivel egyszerûbb felismerni a szavakat, de nem mondhatom azt, hogy könnyû megtanulni.
Vietnamban a nôk sorsa, mint a legtöbb ázsiai országban, nem könnyû. A családban ôk dolgoznak a legtöbbet, sokszor a kemény férfimunka is rájuk hárul, ugyanakkor a döntésekbe nem szólhatnak bele. A vietnami nôk a háborúból bátran kivették a részüket, gerilláknak is nagyszerûen beváltak. Szerencsére a modernizálási folyamattal, fôleg a nagyobb városokban, elkerülhetetlen a változás a nôk életében. Egyre több fiatal lány választja a házi munka helyet a továbbtanulást.
Akárcsak a Coca-Cola és a mobiltelefonok, oda is eljutottak a különbözô kozmetikumok, parfümök. A legtöbb lány izgatottan lapozgatja a nyugati divatlapokat, és nagy álma, hogy Cindy Crawfordhoz vagy Claudia Schifferhez hasonlítson. A különbség csak az, hogy a szépségideál ott a minél fehérebb bôr, míg itt, Európában, mindenki a kreol színt irigyli.
Így a nap ellen sokszor napernyôvel, vállig érô kesztyûvel védekeznek, néha az arcukat is teljesen eltakarják, hogy csak a szemük látszik ki. És természetesen a kozmetikai cégek is ehhez igazítják termékeiket. Az itthon is ismert Nivea arckrémek például az ottani piacon mind fehérítô anyagot tartalmaznak.
De mindezeken túl a vietnami nôk elragadó kedvességükkel, a velük született kecsességgel, elbûvölô mosolyukkal bizony hamar megdobogtatják a nyugati világból oda látogató férfiak szívét. Nem egy esetet hallottunk, amikor kéthetes kirándulásból lett házasság.
az eltelt, úgynevezett posztrevolucionáris évtized tanulságait magasabb sarzsik, tisztesek és közbakák számára egyaránt közérthetôen megfogalmazott helyzetjelentésében (Egység és egyezség, július 1.), hogy regimentje, az általa vezényelt RMDSZ, harci eredményeit ne a kákán csomót keresés igényével elôtérbe tolt látszatok, hanem az egyesek által gyakran lekicsinyelt magvalósításokat tükrözô lényeg láttatásának tiszta szándékával helyezzük górcsô alá. Mert bármennyire is megveszekedett (elvetemült?) ellendrukkerek lennénk, egy tényt semmiképpen nem cáfolhatunk, éspedig azt, hogy érdekvédelmi szövetségünk "a Kárpát-medence " legnagyobb, legstabilabb és legeredményesebb politikai szervezete volt az elmúlt tíz esztendôben. Sôt, a megállapítást szívre tett kézzel vallom, kiterjeszthetjük kisebbségi létünk mind a nyolc évtizedére, annak dacára, hogy a megidézett idôintervallumban is történtek spontán (Erdélyi Magyar Párt) avagy felülrôl diktált és háttérbôl irányított (Magyar Népi Szövetség, majd jóval késôbb a karikatúra kategóriából is kilógó Romániai Magyar Dolgozók Tanácsa) kísérletek a kiszorított sorsra ítélt nemzetközösségünk egyben tartására. Ezen többé-kevésbé szégyenletesen elvetélt, ma már történelemmé merevült kezdeményezések ismeretében az 1989/90-es egyezségünk, kétség nem fér hozzá, valójában korszakalkotónak mondható. Tökéletesen igaza van a szövetségi elnöknek abban, hogy "ez az egyezség nem arról szólt, hogy attól kezdôdôen egy véleményen leszünk, hanem arról, hogy szövetséget hozunk létre, és a közösen meghozott döntéseknek alávetjük magunkat, eszerint beszélünk és cselekszünk minden fórumon, ahol az általunk képviselt közösség sorsáról határoznak". Érdekvédelmi szövetségünk létrehozása idôben pontosított, de bûnös felelôtlenség lenne nem beszélni arról, hogy koncepiálásának pillanata egy mindmáig ki nem teljesült rendszerváltás kezdeti zavaros idôszakára esett, amikor is egy, a demokráciától teljesen elzárt, valós történelmétôl tudatosan megfosztott, a mindennemû másság iránti tolerancia fogalmát még szótári szinten sem ismerô, a mindenfajta homogenizáció ráerôszakolt bûvöletében élô, többségi nép elôtt, elôkészítetlenül, nagy pukkanással kiröppintették a lefojtott gonosz szellemeket halmozó palackból a káoszteremtés óriásdugóját. Az egy kapavágással feje tetejére állított hangyaboly kellôs közepén, a nagy vörös fejû vezérpéldányok sûrû ágálása mellett még egy kommunista tudományossággal megalapozott ötéves terv elôirányzatait is nehéz lett volna megvalósítani, hát még egy, az úttörést felvállaló kisebbségi szervezet közel egy évszázada felgyülemlett nyavalyáit mindenki számára megnyugtatóan orvosolni: Természetesen, önazonosulásunk megvalósításának ritmusát és módszertanát kifogásolandó, platformépítô véleménykülönbségek alakultak ki a kétmilliós nagyságrendet megközelítô nemzetközösségünkben, és az új utakat felfedni vélô frontemberek elképzeléseikkel, több-kevesebb vehemenciával elô is rukkoltak különbözô fórumokon. Véleményem szerint az induláskor kialkudott egyezséget semmivel sem veszélyeztetve, esetleg a monolitikummá válás buktatóit elkerülendô. A nagy ernyô alatt reformistáknak, kereszténydemokratáknak, szocdemeknek, liberálisoknak egyaránt, politikai súlyuknak és támogatottságuknak megfelelôen, meg kell találni a megfelelô helyet. A közös ügyért tenni vágyó egyetlen tagtársunk sem válhat feleslegessé a nagy egészben, még akkor sem, ha nem mindenben az egyébként statutárisan megválasztott vezetôség szája íze szerint gondolkodik.
Nem szabad elzárkózni a kongresszus garantálta belsô választások megejtésétôl sem, hisz bosszantó odázásuk nyugtalanító kérdôjelhajlításra készteti az eseményeket éberen figyelô kisembert, aki kába értetlenséggel emészti a csupán elhamarkodott türelemvesztéssel magyarázható "útjukra engedjük azokat, akiknek túlságosan nehéz ez a hûség"-szintû elnöki megnyilvánulást is. Hihetetlennek tûnik számomra, hogy a kitûnô költôbôl csúcspolitikussá érett Markó Béla ne ismerné idézett halhatatlan poétatársa, József Attila költeményzáró, esdeklésében is megejtô sorait: "tedd könnyûvé énnekem ezt a nehéz hûséget". Itt és most errôl is szólhat a történet. Végül is kin múlik, hogy a hintalovakon felénk ügetôk négylábúit az amúgy is "magyar" monopóliumban sínylôdô állami ménesek szélvészgyors paripáival cseréljük fel? És ezennel nem a vesszôbôl összetákoltakra gondolok. Ha ez a dilemma mindnyájunk és mindnyájunk megnyugtatására feloldódik, csupán akkor válhatnak az elnök úr kalapkarimáján karikázó esôcseppek istenadta áldássá.
Értem, legalábbis érteni vélem S. Sebestyén József fotómûvész szándékát. Értem az elmúlt idô fölött érzett aggodalmát. Talán kevesen érzik annyira, mint jómagam, hiszen gyakran megfordulok abban a faluban, ahol egyébként még érdemes idôt tölteni. Ezt a falut úgy nevezik: Mikháza. De legyek szerényebb, ami a Kájoni-templomunkat illeti; Erdélyben van híresebb, búcsújáró kegyhely is: Csíksomlyó. Aki ezen falak tövében egy kicsit is élt, annak sejtjeivel kell tudnia, mi a pusztulás, akik ezen falak tövében eszméltek vagy harminc, negyven éve a világra, azok tudják igazán, hogy mit vesztettünk az elmúlt ötven év alatt.
Ritka eset, amikor a mester és a kiállítóterem egymásra talál. Ritka szerencsés dolog, amikor a kiállító eleve hangulatba viszi közszemlére szánt tárgyait. S. Sebestyén József fotókiállítása városunkban átmenetileg is megtalálta jó helyét: a Providebit-házban, a gyönyörû egyházi épület körfolyosóinak hangulatában. Ha általában templomokról, régi mûemlékekrôl, pusztuló falvakról ígér látnivalót valamiféle tárlat, akkor azzal úgy vagyok, hogy eleve komornak, szomorúnak illik lennem. Hiszen mi mindent végigpallt ez a fél évszázad, s egyenesen a megmaradásunkról szokás beszélni ilyenkor. Most másként történt egy kicsit. Végignéztem Sebestyén József a székelyföldi régi katolikus templomokról készült fotóit, s valahogy az az érzésem támadt: nincs itt még semmi vész. Egyelôre legalábbis nincs, úgyhogy felhagyhatunk a szomorúsággal még egy darabig... De vajon? Ez a kétely akkor támadt újra, amikor távoztam a házból, kiléptem a hétköznapi placcra.
Szóval a Providebit-házat látván, bántam nagyon, hogy elvégeztem már minden iskolámat...
Sebestyén József bemutat legalább harminc székelyföldi templomot. Azt mondhatnánk, Csíkból jövet láttuk már a vonatból Gyergyóditró komor kéttornyú templomát, vagy a szárhegyi ferences kolostort és csodálnivaló természeti környezetét. Jártunk Csíksomlyón és Kézdiszentléleken, Szentháromságon és Csíkmenaságon. Ám vajon? Láttuk és úgy láttuk azokat a sérülékeny és veszendô értékeket, mint ahogy a képeken láttatja velünk lényegretörô, pontos leírással Sebestyén? A fotók Csík, Gyergyó, Háromszék, Udvarhely és Marosszék legszebb régi templomairól készültek az elmúlt öt évben, de a teljes anyag mintegy tíz-tizenöt év gyûjtô munkájának az eredménye. A gyûjtemény az épületet, a tágabb környezetet, a tájat is bemutatja, az értékes tárgyakat, fontos és jellemzô részleteket is látószögbe hozza. Persze, nem csak a múlt beszél, a hallatlan értékû erdélyi egyházi építészet. Az épületek és tárgyak mai állapotukban jelennek meg a képeken. Itt már csakugyan lehangolódunk egy kicsit. Erdélyben a hagyományos életkeretek széttöredezése, a rendtartó közösségek széthullása, a rövid távú, s pusztán a fogyasztásra buzdító tömegkultúra terjedése nem kedvez a hagyományos kulturális értékek megôrzésének. Most ilyen idôket élünk. Ám annyi bizonyos: semmi sem múlhat el nyomtalanul. Amit látunk S. Sebestyén József fotóin, azt az örökséget ha képesek vagyunk megôrizni, azt jelenti, hogy megleszünk. Talán arról is szólna a kiállítás, hogy máris hozzáfoghatunk.
A kiállításon egyébként nemcsak láttam, tanultam is valamit. Szûk Erdély-ismeretem új helységnévszavakkal bôvült. Most már tudom, hogy van például Csíkdelne, és van valahol Haraly.
A házban korok találkoztak, régiek új fedél alatt, mondom, van benne valami. Meglestem a pillanatot: ott járt dr. Dóczy Pál professzor is, megnézte a kiállítást, pedig ô tud egyet s mást a századokról. Mindent meg kell tartani.
A marosvásárhelyi Folk Center Alapítvány a középkori várban Millenniumi sokadalom címmel július 28., 29. és 30-án nagyméretû népmûvészeti rendezvényt szervez.
Pénteken 17-22 óra között a népmûvészek, népi iparmûvészek kirakóvásárának megnyitójára kerül sor. A a megyei és városi elöljárók 18-19 óra között köszöntik a "sokadalom" résztvevôit, ezt követôen pedig mûvészeti tánccsoportok lépnek fel, köztük a Maros Mûvészegyüttes román és magyar csoportja. Meghívottként jelen lesznek a hagyományôrzô zenekarok és csoportok. Este 10 órától éjjel egy óráig táncház, muzsikál Moldován H. István és meghívottai. Szombaton délelôtt 10 és 14 óra között hagyományápoló népzene- és néptánccsoportok lépnek fel Brassó, Kovászna, Bákó és Maros megyébôl. Délután 5-tôl ugyancsak a hagyományápolóké a tér, az említetteken kívül Hargita és Szeben megyébôl is érkeznek. 20 órától a Háromszék és az Udvarhelyi Néptáncmûhely mûsora következik.
A gyerekek számára 10 és 14 óra között hagyományos népi mesterségeket mutatnak be: faragást, fonást, szövést, bôrdíszmûvessséget, nemezelést. Délután 5 órától gyermekjátszóházat szerveznek népzenével, néptánccal, énektanulással, gyermekjátékkal. A kirakóvásár egész nap tart. Este tíztôl ismét táncház. A talpalávalót a hagyományôrzô csoportok húzzák.
Vasárnap délelôtt 10 órakor kezdôdik a mûsor. Fellépnek a magyarlakta megyék hagyományôrzôi. Délután öt órakor ugyancsak a hagyományôrzés jegyében folytatódik a mûsor. Este nyolckor gálamûsorra kerül sor. A zárónapon a szombati mûsor szerint folytatódnak a gyerekeknek szánt foglalkoztató tevékenységek.
A várudvaron 12 órától ökumenikus istentisztelet lesz: katolikus, református, ortodox és izraelita lelkészek részvételével.
A szervezô Takács Zoltán felkéri a gazdasági egységeket, hogy ha a rendezvény ideje alatt a gazdasági egységek helyet bérelnének a várban, jelentkezzenek a 255-145-ös, illetve a 094-857-144-es telefonszámon.
Bíró Sándor 20 évig az IRUM Rt. hegesztôje volt, míg 1992-ben két kollégájával arra gondoltak, saját vállalkozásba fognak és így nagyobb kereseti lehetôség nyílik meg elôttük. Ekkor kezdtek el fürdôszobafelszereléseket, központi fûtést stb. szerelni.
Miután 1994-ben sikerült egy hónapot Svájcban gyakorlatozni, 1995-re vállalkozása már annyira jutott, hogy a Tehnoterm nevû cége profilt váltott és 16-000 dolláros kedvezményes kölcsönt tudott felvenni a FAER szászrégeni alapítványtól. A Svájcban tanulmányozott, tejipari gépeket elôállító részleget ebbôl az összegbôl hozta létre.
A Tehnoterm ez ideig 49, jobbára erdélyi gyárat teljesen felszerelt, ami azt jelenti hogy a megrendelôknek olyan tejfeldolgozó gépeket állítottak fel, amelyek képesek sajtot, tejfölt stb. elôállítani, amit már csak csomagolni kell és eladni. A szóban forgó gépek motorjait Svájcból illetve Hollandiából hozzák és a többi alapanyagot is nyugatról importálják. Mára, mondhatni, teljes termékskálát tudnak kínálni, hiszen a házi használatra is alkalmas, 50 litert feldolgozó géptôl az 5000 liter tej feldolgozására alkalmas gépekig bármilyen gépsort képesek elkészíteni, a megrendelô igényei szerint.A Sanlacta és a Theresia Kft. termékeit is az álatluk szerelt kisgyárak állítják elô.
Kérdésünkre, hogy virágzó vállalkozásának mi a titka Bíró Sándor sokáig latolgatta a választ, majd végül annyit mondott: igyekeztek mindig a piac igényeihez alkalmazkodni, s nagyon fontos, hogy a cég vezetôje a megfelelô alkalmazottakat ki tudja választani. Jelenleg a Tehnotermnek 22 alkalmazottja van, köztük két mérnök. Ha mindez minôséggel és garanciavállalással párosul, akkor már szinte bizonyos, hogy az üzlet menni fog. Bíró Sándor természetesen tudja: ahhoz, hogy az elkezdett úton sokáig lehessen járni újítani kell, ezért visszatérve és fejlesztve a kezdeti fûtés- és fürdôszoba-szerelést, augusztus elején nyitja meg modern szaküzletét Szászrégenben. Itt az általuk gyártott tejipari gépek és kiskazánok mellett a fürdôszoba- szerelés minden kellékét megtalálják majd a vevôk.
A Tehnoterm ugyanakkor készen áll további újításokra is, bármikor könnyedén át tud állni más gépek gyártására, ha a körülmények úgy kívánják.
A Román Kereskedelmi Bank új típusú hiteleket nyújt magánszemélyeknek, akik így számos kedvezményben részesülnek. A bank több hitelnél bevezette a nulla elôleget és kiküszöbölte a zálogot, ugyanakkor egyszerûsítette a hiteligénylési eljárást. Így a kérelmezô nem köteles példáula következô részletnek megfelelô összeget folyószámlán tartani.
Az ÉN családom típusú hitelcsomag lehetôséget nyújt a lakás teljes berendezésére, a lakás modernizálására, javítására, bútorral való felszerelésére, a háztartási cikkek vagy bármilyen típusú gépkocsi megvásárlására. Az ÉN családom hitelcsomag által a bank rendkívüli helyzetekben – biztos jövedelemmel rendelkezô magánszemélyeknek – 60 napos határidôvel, az ügyfél egyhavi jövedelmét meg nem haladó, meg nem nevezett célú, sürgôsségi, kincstári hiteleket nyújt.
A Román Kereskedelmi Bank ugyanakkor orvosi kezelésekre és tandíjakra is nyújt biztos jövedelemmel rendelkezô magánszemélyeknek hiteleket, maximum egy évre.
Az elôbbiekben felsorolt hitelek esetében a kért összeget az ügyfél a saját és esetleg férje/felesége illetve egy kezes jövedelmével garantálja. A visszafizetendô részletek nem haladhatják meg a garanciaként szolgáló jövedelmek felét, és nem lehet kisebb annak 1/5- énél.
Úgynevezett Áthidaló kincstári hitelt lakástulajdonosoknak nyújtanak féléves futamidôvel, hogy abból a kedvezményezett más ingatlant tudjon vásárolni, majd a kezdetben birtokolt lakás eladásái árából visszatérítse a hitelt. Ez esetben a hitel összege nem haladhatja meg az eladandó lakás a bank szakértôje által megállapított árának 80%-át, és a visszatérítés egyetlen részletben történik. A kért összegre a rövid lejáratú hiteleknek megfelelô kamatot, azaz jelenleg 50%-ot alkalmaznak. Ezeket az újításokat azért vezette be a Román Kereskedelmi Bank, mert a hónap elejétôl rendkívüli módon, 20%-al megnövekedett a kérvényezôk száma.
Egyes Maros megyei gazdasági egységek nem hamarkodják el kötelezettségeik törlesztését a Maros Megyei Munkaerô-elosztó és Átképzési Hivatalnak, aminek következtében az állandóan pénzhiánnyal küszködik és nem tudja idôben, saját forrásból kifizetni a munkanélküli- segélyeket, a végkielégítéseket stb.
Ezért a hivatal a közeljövôben a hátralékkal rendelkezô egységektôl a törvény biztosította lehetôségeket kihasználva próbálja meg behajtani tartozásait. A törvény alapján a kifizetéssel mindössze két hetet lehet késni. Amennyiben a munkáltató 15 napnál többet késik, az már bûnténynek minôsül, és 3-tól 6 hónapig terjedô börtönbüntetéssel vagy bírsággal büntethetô. A hivatal ezért júniusban 13 marosvásárhelyi, 7 dicsôszentmártoni, 2 marosludasi és 2 szászrégeni gazdasági egység ellen kérte az eljárás elindítását.
A Maros Megyei Munkaerô-elosztó és Átképzési Hivatal egyébként az elmúlt fél évben 91,4 milliárd lej bevételt könyvelhetett el, miközben 5,4 milliárd lejjel többet, azaz 96,8 milliárd lejt költött.
A kifizetések majdnem felét (49,42%) különbözô segélyekre (munkanélküli- segély, társadalmi segély stb.) fizették. 46,16 százalékát pedig végkielégítésekre. A hivatal 74 alkalmazottajának fizetése és adója 1,05%-a a 96,8 milliárd lejnek.
Most már egyértelmû, hogy az idei év – az idôjárás szempontjából – nem kedvez a mezôgazdálkodóknak. Megyénkben az idén összesen 36.495 hektáron termett kenyérgabona. Eddig 13-868 hektárról takarították be a búzát. A szakemberek elôzetes felmérései sajnos igazolódtak: az átlaghozam alig érte el a 2200 kilogrammot hektáronként, ami 25%-kal kevesebb a tavalyinál. Az aratás még nem fejezôdött be, az esôzések miatt immár a tizedik napja állnak az aratü- cséplô gépek. És ha a jelenlegi esôs idôjárás még elhúzódik, akkor a gabonatermesztôknek újabb terméskárokkal kell számolniuk.
A megye átlagos búzaigénye 90.000 tonna. A Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóságon végzett elôszámítások szerint ebben az évben, ha az eddig tapasztalt termésátlagszint marad, megyénkben 80.000 tonna búzát takarítanak be, ebbôl vetômagnak visszatartanak 10.000 tonnát, marad 70.000 tonna, a szükségesnél tehát mitegy 20.000 tonnával kevesebb. Az alacsony gabonahozam következményeit, piaci kihatásait foglaltuk össze Náznán Jenôvel, a Megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság vezérigazgatójának segítségével.
– Elsôsorban egy dolgot kell tisztáznunk: Romániában még nem alakult ki egy egészséges gabonapiac. Az, ami van, kaotikus. A kedvezôtlen idôjárás következményei a búzaértékesítés területén is tapasztalhatók. Jelenleg a déli megyékben egy kilogramm búza 2500 – 2600 lej, megyénk piacain viszont 3000 lej. Még ez az értékesítési ár sem fedezi a gabonatermesztôk költségeit, s a negatív következmények lánca folytatódik azzal, hogy a termelôk nem értékesítik – az általuk alacsonynak vélt eladási árakon – a betakarított gabonát. Inkább elraktározzák és várják a kedvezôbb árszintet.
Habár a gabona betakarítása még nem fejezôdött be, a termesztôk már az ôszre gondolnak, hogy miként is indítsák el az újratermesztési évet. Említettük, a búza piaci ára nem fedezi a költségeket, mert folyamatosan drágulnak a mezôgazdasági gépek és felszerelések, az alkatrészek, az üzemanyag. Egy liter gázolaj ma 9000 lej. Az ármódosítás történik az aratás kellôs közepén! Csodálkozunk azon, hogy egy hektár búza aratása 800.000 és 1 millió lejbe kerül?
Az idei búzatermés minôségi és mennyiségi mutatóinak csökkenése, úgy vélem, újabb árrobbanásokhoz vezethet, gondoljunk csak a sütôipari termékekre.
Az új termés elôkészítése tele van bizonytalansággal. Hiszen az önmagában bizonytalan idôjárás miatt még csak nem is sejtjük, hogyan alakul az üzemanyag ára, amely egy kialakult normális gazdaságban ismert. Hasonlóképpen nem lehet tudni, mikor drágul a mûtrágya, vagy a jó minôségû vetômag. Ennél fogva a gabona újratermesztése költségeinek hozzávetôleges kiszámítását augusztusban kezdhetjük el.
– Az állam mezôgazdaságot támogató rendszere nem mûkôdik. Közismert, hogy a gazdajegyek kiadása rendszeresen késôn történik, nem akkor, amikor azokra a legnagyobb szükség lenne. A búza ártámogatása is késik. Az ok közismert – a Mezôgazdasági Minisztérium is pénzhiánnyal küszködik. Tehát, a mai állapotokból ítélve az új termelési évben sem várhatunk gyökeres fordulat6ra. Ehhez sürgôsen meg kellene változtatni teljes egészében a mezôgazdasági termelés stratégiáját, hiszen hasonló gondok vannak a gyümölcs- és szôlôtermesztésben, az állattenyésztésben, minden területen.
A szászrégeni Metalurgica mára már csak árnyéka hajdani önmagának. A legutolsó, nyilvánosságra hozott adatok szerint a Distrigaznak már a tavasszal 7 milliárd lejjel tartozott, ám a többi szolgáltatóval és az állammal szemben is hasonlóak a tartozásai.
Suciu Vasile Eugen 9 éve vezeti a gyárat, amely 96,4%-ban még állami tulajdonban van, a többi kisrészvényeseké. Néhány évvel ezelôtt, ’96-ban még mintegy 30-40 milliárd lejes profittal zárta az évet, de tavaly már az évi forgalma sem érte el a korábbi nyereséget.
A bajok a rendszerváltáskor kezdôdtek el, hiszen az 1989- es fordulat már egy jelentôs bankkölcsönnel érte a Metalurgicát, amelynek terheit csak 1996-ra sikerült felszámolni. Ekkorra azonban már számos szolgáltatónak és az államnak is tartoztak. Ezeket az adósságokat máig sem sikerült törleszteni. Igaz ugyan, hogy a Metalurgica kinnlevôségei meghaladják a 10 milliárd lejt, de ezeknek az összegeknek jó része behajthatatlan, amit meg nagy késôre bírósági úton sikerül visszaszerezni, az már az eredeti adósság értékének csak töredéke.
Mindez ráadásul a megrendelések jelentôs csökkenésével is párosul. A szászrégeni Metalurgica gépipari alkatrész-beszállító, amely a hazai gépjármûvek: személygépkocsik, terepjárók, teherautók, traktorok és haszonjármûvek egyes alkatrészeit gyártja. Mivel a szóban forgó jármûveket gyártónagy gyárak gazdasági helyzete is ingatag, és mind kevesebb alkatrészt rendelnek, ugyanakkor késlekednek azok kifizetésével, a Metalurgica jövôje egyre bizonytalanabb.
Az általános gazdasági nehézségek tükrözôdnek a gépjármûipar minden részén. A pitesti-i Dacia gyár például a korábbi havi 9000 kocsi helyett most fél év alatt alig ad el ennyit, és ennek megfelelôen hatszor kevesebb alkatrészt rendelnek Szászrégenbôl.
A Metalurgica a lehetôségekhez képest igyekezett, hogy új termékek gyártását is bevezesse, így 1992-tôl már mezôgazdasági, 45 lóerôs tarktorokhoz is gyártanak alkatrészeket, ám a 30-40 éves technológiával felszerelt gyár modernizálásához komoly bankkölcsönre lenne szükség, amit a jelenlegi helyzetben egyetlen bank sem hitelez. A más veszteséges gyárak esetében mentôövként használt privatizálásra a Metalurgica esetében igen kevés az esély. A két éve tôzsdén meghirdetett részvényekre eddig egyetlen vevô sem akadt.
A gyár költségeit pedig már csak elbocsátással lehet csökkenteni. Ennek megfelelôen a korábbi 4000 alkalmazottból alig 550-en maradtak.
Suciu Vasile Eugen bevallása szerint nem lát kiutat a jelenlegi helyzetbôl. Egyetlen reményük az általános gazdasági és azon belül a gépjármûipari fellendülés marad. Az újjáéledésig vagy az esetleges bezárásig nem marad más, mint megpróbálni túlélni. A veszteségek csökkentése érdekében idén felszámolják a bütyköstengely-öntô részleget, ami 100 személy elbocsátását vonja maga után.
Az igazgató kérdésünkre elmondta:
– Elképzelhetô, hogy ha másvalaki vezette volna a gyárat, valamivel kevesebb, esetleg több adósság terhelné azt, de úgy gondolom, tapasztalatomhoz és tudásomhoz képest minden tôlem telhetôt megtettem. Szerintem itt jórészt nem személyi hibákról van szó, hanem rosz gazdaságpolitikáról. Figyelembe kell vennünk ugyanis, míg köztudott, hogy az adósságok és az azokat terhelô késedelmi kamatok végül a termék árában jelennek meg, addig az 1996-ban az államnak ki nem fizetett osztalékra is késedelmi kamatot számol fel az Állami Vagyonalap, további terheket róva a gyárra. Közben az ugyancsak állami tulajdonban levô gyárak tartozásai miatt nem tudjuk kifizetni a szóban forgó adósságokat.
Így mára már ott tartunk, hogy ha valami csoda folytán adósaink kifizetnék mind a 10 milliárd lej kinnlevôségünket, akkor azt mi saját adósságaink törlesztésére fordítanánk és nem maradna semmi belôle, továbbra sem tudnánk mûszaki fejlesztésre stb. gondolni, tehát egyre kevesebb esélyünk marad a túlélésre – összegzett Suciu Vasile Eugen.
A Krnyezetvédelmi Mnisztérium, ISPA-fianszírozás érdekében, 16 környezetvédelmi projektet készül elôterjeszten az Európai Bizottságnál. Ezek összértéke meghaladja az 1,073 miliárd eurót, közölte hétfôn a környezetvédelmi miniszter, Romica Tomescu. E tervek közül kettôt (Knstanc, Mangalia és Eforie-Sud városok csatornázásának és vízellátásának javítására és a Piatra Neamt-i szeméttároló építésére) az EB már jóváhagyott. Az EU által kibontakoztatott ISPA- (elôcsatlakozási strukturális eszközök) program az integrálódni kívánó kelet-európai országokbeli környezetvédelmi és szállítási infrastrukturális munkálatokra vonatkozik.
Jeruzsálem pátriárkái a palesztinokat támogatják
Jeruzsálem három keresztény pátriárkája támogatja a palesztinok követelését, hogy visszakapják a szuverenitást a város keleti része fölött, amelyet Izrael az 1967-es háborúban bekebelezett – közölte hétfôn Hanan Aszravi palesztin szóvivô, miután találkozott a fôpapokkal. "Kelet-Jeruzsálem palesztin város, amelynek vissza kell térnie palesztin fennhatóság alá" – jelentette ki sajtóértekezletén Aszravi. "Az egyházak és vezetôik elvetik Jeruzsálem megosztását vagy feldarabolását, amint az osztott szuverenitást is" – fûzte hozzá. A három vallási vezetô, I. Diodorosz ortodox, Michel Szabah latin és II. Torkom örmény apostoli pátriárka Jeruzsálem óvárosában, az ortodox patriarkátus székhelyén tanácskozott egy palesztin küldöttséggel. Az AFP értesülése szerint a jeruzsálemi szent helyekrôl, fôként a Szent Sírról volt szó, tekintettel a Camp Davidben folyó tárgyalásokra.
Nyilatkozat a török sajtó helyzetérôl
Oktay Eksi, az isztambuli sajtótanács elnöke szerint a török sajtó kilencvenkét év elmúltával sem szabadult meg teljes mértékben a cenzúrától. Hétfôi ünnepi beszédében azt fejtegette, hogy a demokratikus országok közül Törökországban korlátozzák legjobban a szólásszabadságot. Az ünnepségen megemlékeztek arról, hogy az 1908-as ifjútörök forradalom véget vetett az oszmán szultán önkényuralmi rendszerének, megteremtve az alkotmányos monarchiát, és visszaállítva több egyéni szabadságjogot, köztük a sajtószabadságot is. Az AFP jelentése szerint az ünnepélyes megemlékezésen részt vett Saadettin Tantan belügyminiszter is. A miniszter elismerte, hogy 2000. május 3- án 43 újságíró volt börtönban, közülük tizenheten elôzetes letartóztatásban, a többiek különbözô büntetéseiket töltötték.
Az év elsô felében 729 millió francia frank veszteséget szenvedett el a Franciaországot Nagy- Britanniával összekötô vasúti alagút üzemeltetôje, az Eurotunnel – jelentette be a társaság hétfôn Párizsban. A múlt év hasonló idôszakában az Eurotunnel még 557 millió frank nettó eredményt mutatott ki. A társaság jelentése szerint az elsô félévi veszteség elsôsorban a vámmentes boltok forgalmának drasztikus csökkenése miatt keletkezett, de kisebb mértékben árfolyamveszteségek is hozzájárultak. Az üzemi eredmény kedvezô képet mutat, a január-júniusi periódusban 1,06 milliárd frankra rúgott, szemben a múlt év elsô felében kimutatott 900 millió frankos eredménnyel – idézi a társaság jelentését az AFP. Ugyanakkor az Eurotunnel nettó árbevétele