|
L. évfolyam 42. (13829) sz. |
2000. július 7., péntek |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneascã, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektol. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkereso..........................50 Ft
Részvétnyilvánítás................…&# 133;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetõk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Ivóvízhálózat külföldi hitelbôl
Hosszú kitérôk után jutott az idén végre célegyenesbe a falvak vezetékes ivóvíz- ellátására kidolgozott országos program. Két külföldi cég, egy izraeli és egy angol, vállalta az 1998 végén kötött kereskedelmi szerzôdés szerint, hogy román állami garanciával biztosított 280 millió dolláros hitellel a hátuk mögött, másfélezernyi faluba juthat el ily módon a vezetékes ivóvíz. A program koordinálása a közmunkaügyi minisztérium hatásköre. Kulcsembereként Borbély László államtitkár tájékoztatta lapunkat a program végrehajtásának frissebb fejleményeirôl.
– Kiemelt programnak mondják a vezetékes ivóvízhálózat fejlesztését. Ehhez képest évekbe telt, amíg dûlôre jutottak, s szóba jöhet a kivitelezés megkezdése. Mi volt a késedelem oka?
– Köztudott, hogy az utóbbi két évben a nemzetközi pénzpiacokon meglehetôsen kedvezôtlen volt Románia megítélése. Ez csak a közelmúltban fordult valamivel jobbra, így az idén márciusban jutottunk oda, hogy a pénzügyi szerzôdések aláírásra kerülhettek. Egyelôre az angol céggel 120 millió dollárra, amibôl 60 millió szociális lakások építésére, a másik fele pedig az ivóvíz-ellátásra. Az izraeli céggel pedig, amely a vízbevezetés nagyját vállalta, 110 millió dollárra szerzôdtünk. Mindez azt jelenti, hogy 22 megyében fognak hozzá a kivitelezéshez.
– Köztük Maros megyében. Mennyi jut ide ebbôl a programból?
– Azon három megye között van Maros megye, ahol a konkrét kivitelezés leghamarabb már július végéig beindul. Itt, Maros megyében, a programban szereplô 34 faluból 11-ben látnak munkához, köztük van Erdôszentgyörgy, Makfalva, Mezôcsávás, s több Marosvásárhely környéki település. Összegszerûen a beruházás mintegy 140 milliárd lejt jelent a megyének.
– Mindent egybevetve, a hitelt is hozó izraeli cég lesz a munkáltató, de kik lesznek a tényleges kivitelezôk?
– Az izraeli cég választja ki azokat az alvállalkozókat, akikkel dolgozni kíván. A jövô hét végéig véglegesítik is a bedolgozók listáját, s most már valóban kezdôdhet a kivitelezés, amelynek felügyeletét külön szerzôdésben a megyei tanácsra bíztuk.
– A program futamideje két év, ez alatt az érintett településeken elkészülnek a fôvezetékek. Ezt követôen a helyi költségvetésekbôl, más megpályázható forrásokból, az önkormányzatok továbbléphetnek a belsô hálózat kiépítésében.
– A vezeték mellett megfelelô minôségû víz is kell. Tehát, mi folyik majd a megépülô vezetékekben?
– Nyilvánvaló, hogy elôtanulmányok sorára épül a program. Olyan településeket választottunk ki, ahol már elôkészített terv várt finanszírozási lehetôségre.
– Borbély László államtitkárnak milyen szerepe volt-van a program végrehajtásában?
– A miniszter által reám, illetve az általam vezetett vezérigazgatóságra ruházott hatáskör ennek a programnak a kezelése. Mi tárgyaltuk végig a szerzôdéseket, köztük azt, ami a legnehezebb volt, a pénzügyi feltételek kialakítását. Azt bizton állíthatom, s ezt idônként nem árt tudatosítanunk, hogy a szóban forgó program egészen másként festene például területi leosztásban, az RMDSZ kormányzati szerepvállalása nélkül. Ezért is szerepelnek a programban megfelelô súllyal Maros, Kolozs, Hargita, Szatmár, Kovászna, Máramaros megyék.
A városi tanácshoz hasonlóan újabb nekifutásra, a harmadik összehívó után sikerült kialakítani a megyei tanács vezetô testületeit. A politikai játszma végeredménye azonban már jóval korábban köztudott volt. Többé- kevésbé "titkos" egyezkedések nyomán híre járt, hogy az RMDSZ mint a megye legerôsebb politikai szervezete, magának követeli a megyei tanács elnöki tisztségét. Ezt csak megbízható többséggel lehetett elérni, azaz az RMDSZ 17 szavazata mellé még legalább öt "más" szavazatra is szükség volt. Információink szerint a pozitív szavazatoknak ezt a megbízhatóságát a Társadalmi Demokrácia Pártja (PDSR) vállalta. Így a tegnapi hosszas levezetendô procedúra gyakorlatilag formalitás volt, mert a végeredmény: tíz év után magyar tanácselnöke van a megyének, Virág György (23 szavazattal), két alelnöke pedig Toganel Ioan (28), és Vasluian Ioan (24).
A tegnap délelôtt tíz órára összehívott alakuló ülés, minden elôkészítés ellenére, végül is alaposan belenyúlt a délutáni órákba. Bár formalitást említettünk fentebb, nem ment annyira simán, kuriózumnak mondható epizódok "tarkították". A tanácsosi mandátumok igazolása és a hivatali eskü letétele után, humorosnak volt mondható például az elnökjelölés. Az RMDSZ Virág Györgyöt javasolta a tisztségre, aki elfogadta a jelölést. Ezt követôen, bár pártként sem a PUNR, a DK, vagy más formáció nem kívánt jelöltet javasolni, mégis úgymond provokálták a PDSR- tanácsosokat. Végigmentek az öt néven (ennyi megyei tanácsosa van a pártnak) a különbözô pártok, a PUNR-tôl a liberálisokig, vagy a demokratákig és név szerint javasolták ôket, amit a PDSR-tanácsosok azzal utasítottak vissza, hogy nem a saját pártjuktól jött a javaslat. Ekkor állt fel Adrian Moisoiu (Nagy-Románia Párt), aki kijelentette: miután kimerítettük a PDSR-listát, talán a "ha ló nincs …" alapon a PUNR-s Giurgea Teodort javasolta elnökjelöltnek. A szavazás eredménye: Virág György 23, Giurgea Teodor 18 szavazatot kapott.
Mielôtt még a szavazás megtörtént volna, Teodor Giurgea a mikrofonhoz ment és hosszasan szónokolt arról, hogy milyen szép is lehetett volna, ha az RMDSZ a PUNR-vel köt egyezséget, mert ez Európának is tetszetôs lehetett volna, ésatöbbi. A szpícs végére azonban csak kibújt a PUNR-s szög a zsákból, ugyanis oda jutott el, hogy megengedhetetlen, hogy egy megyét egy kisebbség képviselôje vezessen, s ebben az ügyben délelôtt 10 órakor még az ortodox templom harangjait is meghúzták. Úgy látszik azonban, hogy az ortodox fennvaló is Virág Györgyöt kedvelte.
Virág György székfoglaló beszédében megköszönte a bizalmat, s miután kiigazította a T. Giurgea sarkítását, miszerint az RMDSZ nem volt hajlandó szóba állni a PUNR-val, megígérte, hogy komolyan veszi a hivatali esküt, aminthogy azt reméli, tanácsostársai is komolyan fogják venni azt. Ez lehet a garancia arra, hogy eleget tegyenek annak a célnak, amelyért a megyei tanács megalakult.
Az alelnököket is többes jelöléssel és titkos szavazással választották meg. Négy jelölt indult, a már említett két megválasztott alelnök, illetve a PUNR-s Ioan Cotutiu (14 szavazat) és a PD-s Alexandru Fratean (9 szavazat). A megyei tanács állandó bizottsága 9 tagú lett. Az elnök és a két alelnök mellett Dónáth Adél és Benedek Imre (RMDSZ), Teodor Giurgea (PUNR), Vasile Macarie, (Nemzeti Liberális Párt), Necula Laurentiu, (Demokratikus Konvenció), Ionescu Flaviu (Szövetség Romániáért) lett az állandó bizottság tagja.
Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke a Népújságnak elmondta: Nagy sikernek könyveljük el, hogy Virág György lett a megyei tanács elnöke. Ezzel az RMDSZ politikai súlya felértékelôdik, és mivel minden jel arra mutat, hogy az önkormányzatiság szerepe megnô a következô négy évben, fontos nekünk, hogy megyei tanácselnökünk van, hiszen politikai meggyôzôdés ide vagy oda, tudomásul kell vennünk, hogy azt a pénzt, amibôl gazdálkodnak, a megyei tanácstól kapják. Ilyen szempontból az RMDSZ 29 polgármesterének, 43 alpolgármesterének, 459 tanácsosának egyáltalán nem mindegy, hogy Virág György irodájában intézheti a választások által rábízott dolgokat vagy másutt.
– jelentette ki Burkhárdt Árpád megbízott prefektus. Adminisztratív szempontból fontos, hogy most már a megyében minden tanács megalakult, az RMDSZ-nek elégtétel, mert nem kicsi dolog, amit elértünk. Két alpolgármesterrel, többségi tanáccsal a városnál nem lesznek problémák. Örülök, hogy a megyei tanács elnöke is a miénk. Úgy érezheti az RMDSZ jelöltjeire szavazó választópolgár is, hogy kapott valamit.
- Elnök úr, tíz év után elsô alkalommal lett az RMDSZ-nek, a megye legerôsebb politikai szervezetének, megyei tanácselnöke. Mit jelent ez az RMDSZ- nek és mit jelent személy szerint az ön számára?
- Pontosítanék: nyolc éve, mert az elsô megyei tanácsválasztás 1992-ben volt, tehát ez azt jelenti, hogy nyolc év után sikerült, – bár addig is relatív többségben voltak az RMDSZ-tanácsosok –, az elnöki funkciót elérni. Ez az RMDSZ számára a mostani vereségérzetet egy kissé ellensúlyozza, bár ma is azt mondom, szívesen cserélnék: legyek én alelnök és lett volna magyar polgármestere Marosvásárhelynek.
Az RMDSZ számára siker. Sikernek kell neveznem annál inkább, mert ha elsô látásra úgy tûnik, hogy a második helyrôl az elsô helyre való átlépés nem olyan nagy lépés, de a megyei szervezet számára fontos lépés.
Az én szempontomból ez a változás egyrészt a felelôsség növekedését jelenti, de az is természetes, hogy nem csak az RMDSZ-nek vannak elvárásai az elnökkel szemben minden helyzetben. Mindenki többet vár el az elsô embertôl, mint a másodiktól. Ennek szembe kell nézni a súlyával, felelôsségével, de a lehetôségeivel is. Én úgy gondolom, hogy a nyolcéves tapasztalat megadta az alapot arra, hogy körülbelül el tudjam gondolni, hogy mi az, ami megvalósítható, és nekünk nagyon rég érdekünk már, és mi az, amivel foglalkozni kell ugyan, de csak késôbb várhatunk eredményt.
Megválasztásom után is azt jeleztem, hogy valóban saját intézményeinkkel kell elsôsorban foglalkoznunk, s itt hangsúlyosan utalnék a tíz kultúrintézményre, amelyeknek a vezetése nem megfelelô módon mûködött az elmúlt években. Megértek a váltásra. A másik dolog: nem lehet azt tovább folytatni szerintem, országos szinten sem, hogy továbbra is párhuzamosan mûködnek bizonyos hatáskörök. Át kell már ezeket gondolni, a törvényeken változtatni kell, ebbe az irányba hatni kell, ez is egyik feladat. Nem tekinthetünk el attól sem, hogy vannak közszolgáltatások, amelyeknek az irányítása a megyei tanács felelôssége. Azért hangsúlyozom ezeket, mert mi az elmúlt években, elsôsorban a vidéket, mintha kézen fogva vezettük volna, holott az önállóság, a sokat emlegetett autonómia éppen arról szól, vagy arról kellene szóljon, hogy mindenki valamilyen formában oldja meg a hozzá legközelebb esô gondokat. Ha segítségre van szükség, megkéri, természetesen, a megyei tanácsot, de annak a lehetôségei ilyen szempontból behatároltak és látványos változásra számítani nem lehet. Elég, ha csak a költségvetésre utalok. Az ország költségvetése annyi, amennyi. Tudomásul kell venni, hogy a költségvetést nem az egyszerû választó vágyai alapján állítják össze, hanem olyan alapon, hogy milyen megszorításokat írnak elô bizonyos európai normák. Ezek érvényesek a megyénél, és helyi szinten is.
Nem lehet állandóan azt várni, hogy valaki fentrôl mondja meg, mit csináljunk. Ennek a fajta vezetésnek nem voltam és nem vagyok a híve. Szememre vethetik, hogy alelnökként nem tettem többet. A törvény elég szûk hatáskört ad, de megpróbáltuk kihasználni munkatársaimmal együtt, hogy a területfejlesztés, területrendezés szakkörében, amennyit lehet, lépjünk elôre. Léptünk is, olyan dokumentációk állnak a rendelkezésünkre, amelyek alapot képeznek arra, hogy a regionalitást szorgalmazva valamilyen formában elômozdítsuk a Maros megyei gazdasági életet is.
– Tanácselnökként hogyan kívánja a korábbihoz képest másként irányítani a megye ügyeit? Nemegyszer volt "téma", hogy a prefektúra rátelepszik a megyei tanácsokra például. Mi a legfontosabb, amin változtatni kell?
- Remélem, hogy el tudom fogadtatni a leendô prefektussal, és mindenkivel, hogy itt nem egyes és kettes számú intézményrôl van szó. Meg kell adni a kellô súlyt a megyei tanácsnak. Ezt megpróbálom érvényesíteni, úgy, hogy kölcsönösen tiszteljük egymást. Ehhez szükség van a hatáskörök elhatárolásához is. De emellett lényeges szempont, szeretném tovább folytatni az egész intézmény szintjén azt, amit az eddig általam igazgatott két szakigazgatóságnál tettünk, nevezetesen a személyzet hozzáállását, a lakossággal való kapcsolatát. Nem kerülhetem ki azt sem, hogy szó volt kétnyelvûségrôl meg egyebekrôl, amit eddig a megyei tanács nem alkalmazott. Szó nincs arról, hogy valakitôl megkövetelnénk a magyar nyelv ismeretét, de elôny lesz, akiben jószándék van, tanulhat. Nem kell nyelvvizsgát tenni, viszont egyrészt a lakossággal, másrészt a sajtó képviselôivel a kapcsolatot egészen másként gondolom el, mint ahogy eddig volt.
- Mindenkit érdekelt az immár ténnyé valósult háttéregyezség, amiért sok támadás is érte az RMDSZ-t. Miért éppen a PDSR-vel, s nem mással szövetkeztek?
- Bárki elolvassa a tanács nyolc politikai alakulatának a névsorát, kiszámíthat többféle változatot is, amelyet az RMDSZ elfogadhatott volna. Tárgyaltunk, beszélgettünk, eleve mondtuk, hogy két politikai alakulattal nem tudunk együttmûködést elképzelni az operatív vezetésben. Ez a Román Nemzeti Egységpárt és a Nagy-Románia Párt. A többiekkel valamennyivel tárgyaltunk, és mérlegeltük az ajánlataikat. Azért volt ez a legelfogadhatóbb, mert – egyrészt – egyetlen politikai alakulattal kötöttük. Csak a megyei tanács vezetése szintjén történt egyeztetés, semmi mást nem kértek, míg mások, kisebb politikai súllyal rendelkezô politikai alakulatok olyan igényekkel léptek fel, amelyeket sem szándékunk, sem lehetôségünk nem volt, hogy támogassuk. Számítunk támadásra, de tudomásul kell venni, a politika nem lakodalom, nem mindig gyôzünk. Mi magunknak is kompromisszumot kellett kötnünk, s vannak olyanok, amelyek számunkra is nagyon fontosak, de ezekrôl most nem beszélnék.
- Fontos, hogy a tanács RMDSZ-frakciója megfelelôképpen mûködjék. Ehhez viszont egy erôs megyei RMDSZ-szervezet kell mögötte álljon…
- Olyan nagy szám az a majd ötszáz tanácsos, amellyel nem lehet úgy dolgozni, hogy ne legyen egy egyértelmû politikai irányítás. Ez természetesen nem beleszólást akar jelenteni ezeknek a tanácsosoknak a mindennapi munkájába, hanem valamilyen kapaszkodót. Mindenképpen szükségesnek tartom, s gondolom a küldöttgyûlés kialakítja azt a Maros megyei vezetést, amely ezt képes lesz megoldani.
A múlt hét végi SZKT viharos vitája a helyhatósági választások értékelése, illetve a különbözô "nézôpontok" ütközése miatt alakult ki. Az alaposabb megfigyelô azonban láthatta, mire megy a játék: mi a cél, és mi az eszköz. A szövetségen belüli ellenzék, amint azt az évek során tapasztalhattuk, mindent rossznak kiáltott ki, amit a jelenlegi vezetés tett, avagy nem tett. Annak ellenére, hogy az idei helyhatósági választásokon az RMDSZ minden eddiginél jobban szerepelt, mégis sorban kudarcnak könyvelték el, s követelték az RMDSZ vezetôinek, mindenekelôtt Markó Bélának a lemondását.
A Reform Tömörülés s Katona Ádám, illetve a platformja, nem tegnap kezdte el aknamunkáját. Évek hosszú során lehettünk tanúi a hatalmi harc, -- mert errôl van szó - ilyenszerû megnyilvánulásának, amikor a "cél" érdekében, nem válogattak az eszközökben a szövetség vezetése lejáratásáért. Leglátványosabban a legutóbbi RMDSZ-kongresszuson hangsúlyozódott ki a dolog, amikor a napnál világosabb volt, hogy a kongresszus résztvevôinek egy részét, a belsô ellenzéknek nevezhetô platformokat és csoportosulásokat a legkevésbé sem érdekelte, hogy milyen irányt is vesz az RMDSZ politizálása, merre és hogyan kell tovább haladnia a szervezetnek, hanem elsôdleges céljuk az volt, hogy az akkori vezetést, amely a mostani is, valamilyen módon leváltsák. Az, hogy ôk, annyian, ahányan, Kincses Elôd elnökjelöltségét támogatták, nem Kincses Elôd mellett szólt, hanem Markó Béla ellen. Ezt a Reform Tömörülés ki is fejezte abban a "belsô értékelésében", amelyben leszögezték, hogy nem célszerû nyíltan Kincsest felvállalni mint elnökjelöltet, mert az esetleges kudarc esetén, ez kedvezôtlenül hat vissza a Reform Tömörülésre. Így aztán nem is vállalták fel nyiltan. El is esett az "ügy", mert Markó Bélát újraválasztották, az RT azonban csak nem szabadult meg a vereség ódiumától.
Ez azonban nem csökkentette harci kedvét, hanem még növelte, s az újabb lehetôségeket buzgón kihasználva, folytatta harcát a hatalomért, más platformok vagy a belsô ellenzék más csoportosulásaival összefogva. Ami lezajlott az utóbbi hetekben: a Kincses Elôd felfüggesztése, a helyhatósági választások értelmezése, ugyanerrôl szóló történet. Nem az az érdekes, hogy az RMDSZ jól vagy rosszul szerepelt, hogy Kincsest jogosan vagy jogtalanul függesztették fel. Mindezek egy-egy eszközt jelentettek, amit szembeszegezhettek az RMDSZ aktuális vezetésével. A legkisebb lehetôséget is megpróbálják kihasználni arra, hogy hatalmi ambícióikat valami módon érvényesítsék. Ez most sem sikerült, bár nagyon törekedett Katona Ádám, akinek már a mindennapos refrénje, hogy "Markó Béla mondjon le". Lett légyen szó a helyhatósági választások eredményeirôl, vagy akár az Európa-bajnokság döntôjérôl, a vesztes csapat akármelyik is legyen, a visszatérô motívum csak az, hogy "Markó Béla mondjon le".
Kissé egyhangú már ez a játék. Kérdés, hogy mikor elégeli meg az önmaga sorsáért aggódó magyar közvélemény ezt a kicsinyes politikai játszadozást, amelyet egyesek folytatnak - állítólag a nevükben - , bár sosem igazolták vissza, sem szavazatszámban, sem egyéb tömeges jelenlétben, hogy valamelyes befolyást is gyakorolnának az erdélyi magyarságra. Legfeljebb egy szûk kis rétegére, amely mindig kapható arra, hogy elégedetlenségét azok ellen fordítsa, akiktôl titokban a megmentését várja, de akik képtelenek megmenteni, mert Megváltó egy volt eddig, és új megváltók nem mindennap születnek. Nem az RMDSZ és nem az RMDSZ-vezetés lesz a megváltó, a magyar nemzeti közösség is önmagát válthatja meg.
Az RMDSZ-en belüli egymásnak feszülések nem arra mennek ki, hogy valamit is rendbe tegyenek igazán, hanem arra, hogy mit, hogyan lehet a másik mellének szegezni, és hatalmi harcban érvényesíteni. Ezek az ügyek eszközök azoknak a kezében, akik arra törekszenek, hogy az RMDSZ-ben befolyásosabb szerephez jussanak. Mindeddig sikertelen próbálkozásnak bizonyult igyekezetük, noha nem kevés energiát ,esetleg egyebeket vetettek be, köztük magyarországi "elvbarátaik" hathatós támogatását is. Errôl szólt a történet Székelyudvarhelyen a választási kampányban, és errôl szól a választási eredmény is, errôl szólt a történet részben Csíkszeredában, ahol a megyei tanácselnök választásakor nem azért zokogtak, hogy nem Kolumbán Gábort választotta a megyei tanácsi testület elnöknek, nem azért fájt a szívük, hogy Kolumbán Gábor valóban kitûnô képességû vezetô volt, hanem azért, hogy nem az a jelölt lett az elnök, aki nekik kedvükre való lett volna.
S ha már értelmezni akarunk, figyelembe kell vennünk, hogy a cél és az eszköz mennyire van összhangban. Az említetteknél hangsúlyos a disszonancia. Megvan a saját céljuk, s ennek elérésében a menet közben adódó eszközökben válogatnak, ami hol Kincses Elôd, hol a belsô választások, hol Markó Béla radikalizmusa. Nyilván, ha az "eszközök" nem veszik ezt észre, az ô naivitásuk.
Ha elkezd valamit az ember, szeretné is azt befejezni. A közéletben, a politikában azonban annak, aki vezetô tisztséget vállal, sajnos számolnia kell azzal a lehetôséggel is, hogy az általa elindított változások eredményét más aratja le. A jobbik esetben. Hisz az is elôfordulhat, hogy a jó kezdeményezéseket az új vezetô az ellenkezô irányba tereli el. Hogy Marosvásárhelyen miképpen alakul az a nyitási és demokratizálódási folyamat, amely a Fodor Imre polgármestersége alatt bontakozott ki, azt a jövô dönti el.
Tény viszont, hogy az eltelt négy év alatt valóban Európa felé nyitott a város, ezt jelzik azok a partnertelepülési kapcsolatok, amelyek a júniusban lejárt ciklus alatt köttettek. És ugyanakkor lett a miénk, vásárhelyieké a középkori vár, s valósult meg a kétnyelvûség a helyi közigazgatásban. Hogy csak néhányat említsünk a mindennapi ember számára is jól látható, szinte természetesnek tûnô változásokról, anélkül, hogy a sokat emlegetett egyéb lényeges kezdeményezésrôl most szót ejtenénk. Minderre sokan azt mondhatják, hogy ez idô alatt nem kapott mindenki lakást, aki kért, hogy gyakran voltunk elégedetlenek a köztisztaságiak munkájával, s hogy rossz a városi utak minôsége. Ez mind igaz, és mentségként a vékony büdzsé sem szolgálhat azok számára, akiknek az említett hiányosságok gondot okoztak. Nem kell elfejtenünk azonban, hogy befejezôdött a volt Kemény Zsigmond, és elkezdôdött a Dózsa György utca felújítása. S ami az elôbbi utat illeti, elôször fodult elô, hogy a kifogásolt minôségû munkát nem vette át és nem fizette ki a város, arra kötelezvén a kivitelezôt, hogy a hibákat kijavítsa. A kedvezô és ellenvélemények számba vételével itt meg is kellene állni, hisz ennek az írásnak az lenne a célja, hogy a kedden alpolgármesterként beiktatott Fodor Imrére rákérdezzünk, hogy miképpen tovább...
Hogy el van keseredve, nem titok, és érthetôek az aggodalmai is.
– Mindent el fog felejteni az utókor, de ezt nem – emészti magát láthatóan ma is, és pillanatnyilag nehezére esik a jövôre összpontosítani. – Nagyon együttérzek azzal a sok marosvásárhelyivel, akik eljöttek szavazni, s ennek ellenére csalódniok kellett, és köszönöm azoknak a munkatársaimnak, akik mellettem álltak annak érdekében, hogy egy korszerû közigazgatást vezessünk be. Természetesen e téren is van még javítani való, de az alapokat megteremtettük.
– Azokból, amelyek a Fodor Imre által kormányozott idôszakhoz kötôdnek, mit emelne ki a leginkább mint folytatásra érdemes tervet?
– Az egészet illetôen volt egyértelmû, hogy mit akarunk, hisz ekkor körvonalazódott a város fejlesztésének alapkoncepiója. Ennek a pontos kidolgozását folytatjuk az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja keretében érkezett szakemberekkel. Elindítottunk 300 tevékenységet, amit nem kellene abbahagyni.
Megteremtettük a kiindulási pontot, következett volna a beruházók idevonzása, s ennek érdekében történtek elôkészületek a különös rendeltetésû, ipari és tudományos parkok kialakítására az infrastruktúra megteremtésével. Az általános városrendészeti terv kijelölte ezeknek a helyét, következne a kialakításuk. Ebben az évben a városrendészeti tanulmányok elkészítését szeretnénk megkezdeni. Remélem nem ütközünk akadályba e téren.
Visszatérve a tervekre, a távhôellátási rendszer korszerûsítését említeném, és az utak javítását. Ami az indulást, a kidolgozott stratégiát illeti, bármely más várossal vállaltam volna az összehasonlítást, és továbbra is fenntartom, hogy a megkezdett úton eredményesen haladhattunk volna elôre.
– Alpolgármesterként mi lesz a feladatköre?
– A gazdasági, pénzügyi, szociális problémák, továbbá a mûvelôdés, oktatás, környezetvédelem, az ifjúság, valamint a sport – a mûködési szabályzat írja elô az I. számú alpolgármester feladataként.
– Errôl jut eszembe, hogy polgármestersége idején nagy hangsúlyt fektetett és minden lehetséges alkalommal kiemelte a nemkormányzati szervezetekkel való együttmûködés fontosságát és eredményességét.
Dorin Florea viszont köztudottan rossz véleménnyel van a különbözô alapítványokról, nemkormányzati szervezetekrôl, amit külföldi küldöttségek elôtt is kifejtett. Véleménye szerint sikerül-e majd meggyôznie az ellenkezôjérôl?
– Marosvásárhelyen rendkívül sok a pozitív példa, amelyektôl ô sem tekinthet el.
– Gondolja, hogy Dorin Florea nem óhajtja majd az elmúlt négy év alatt kidolgozott stratégiát követni?
– Azt hiszem, hogy ô sem tud mindent másképpen csinálni, mint ahogy korábban elkezdtük.
A szak- és inasiskolákba beiratkozhatnak azok a diákok is, akiknek nem sikerült a kisérettségi vizsgája – emlékezteti az érintetteket egy, a tanfelügyelôségtôl kapott közlemény, a szakminisztérium június 29-i sürgôsségi rendeletére hivatkozva. A közleménybôl azt is megtudhatjuk, hogy a fent említett iskolákba elsôsorban a kisérettségin átmenôjegyet elért diákok jelentkezését fogadják, majd a betöltetlen helyekre felveszik a sikertelenül vizsgázókat. Amennyiben ezen oktatási intézmények vizsgát akarnak szervezni a helyek betöltésére, legkésôbb július 7- én jelezniük kell szándékukat, a vizsgákat július 11-13. között kell megtartaniuk. Az eredményeket július 14-ig kötelezô kifüggeszteni. Ez esetben a kisérettségin átmenô osztályzatot elért diákok beiratkozása után maradó helyeket a vizsgán elért eredmények alapján osztják el, július 26-29. között. Amennyiben nem szerveznek vizsgákat, a szabad helyeket az V-VIII. osztályos átlag figyelembevételével töltik be.
Tegnap délelôtt Gliga Alexandru Leon a Manpel Rt. bôrfeldolgozói szakszervezetének az elnöke sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen elmondta, hogy az egy évvel ezelôtt megalakult szakszervezet, amelyet októberben jegyeztek be, mindjárt a hivatalos jóváhagyás után keresettel fordult a bírósághoz. A tavaszi tiltakozó megmozdulásukat, illetve a belügyminiszterrel való tárgyalásukat követôen az addig halogatott válasz 5 napon belül megérkezett ugyan, ám abban a Székely Sándor ellen kért bûnügyi eljárás elindításának elutasításáról értesítették a szakszervezetet, arra hivatkozva, hogy nincsen elegendô ok erre. A fellebbezés elutasítását követôen a szakszervezeti vezetôk úgy döntöttek, ma Muresan Ioan fôügyészhez fordulnak, mert véleményük szerint Blaj Ioan ügyész nem vizsgálta meg kellô figyelemmel a benyújtott iratcsomót. A szabályzat szerint a fôügyész 30 napon belül köteles válaszolni a benyújtott kérésre.
Egyébként nem sokkal korábban a bôrfeldolgozók szakszervezete és a cég vezetôsége aláírta a megújított kollektív munkaszerzôdést. Ugyanakkor az elmúlt két hétben, a szakszervezetek munkavédelmi kéréseit is figyelembe véve, átrendezték azt a termelôcsarnokot, ahova hamarosan átköltöznek a régi bôrgyár épületében dolgozó alkalmazottak. A költözés várhatóan csökkenti majd a nehéz anyagi helyzetben levô bôrgyár költségeit. Mint arról korábban már beszámoltunk, a bôrgyárnak korábbi milliárdokra rúgó bankkölcsöneit és hátralékos adóit, illetve illetékeit kell törlesztenie, olyan feltételek mellett, amelyben a potenciális vásárlókat névtelenül értesítik arról, hogy a Manpel Rt. helyzete bizonytalan, javasolva: ne kössenek szerzôdést a jelenlegi vezetôséggel. Mindezek ellenére, ha óvatosan is, de egyes megrendelôk rövid lejáratú, kis tételû szerzôdéseket kötnek, amelynek köszönhetôen a bôrgyárban most is túlóráznak az alkalmazottak. A nyugati–holland, német, dán, finn stb. – megrendelôk mellé várhatóan hamarosan a korábban elveszített orosz vásárlók is felsorakoznak, amelyekkel éppen most van folyamatban a szerzôdés aláírása.
Felszentelték a Caritas Agro-Centrumot és a Szent Benedek Tanulmányház új épületszárnyát
A harmadik évezred beköszöntével a méltatlanul balkánivá alacsonyított erdélyi gazda új kihívásokkal találta szembe magát. Az egyéni megoldások szép száma sok helyen kiutat jelentett, de eredményes közösségi kezdeményezés csak hellyel-közzel hozott áttörést. A gazdák többsége viszont bizakodó, gondjaikat lehetôségeikhez mérten mindannyian megpróbálják a lehetô legjobban megoldani. Egyre kevesebben vallják konok meggyôzôdéssel: "A nagyapám is ekével szántott, nekem sem kell traktor" – s egyre többen tudják: a föld korszerû megmûveléséhez bizony több kell, mint izmos vállak és jóindulat.
A gyulafehérvári Caritas Mezôgazdasági Részlegének igazgatója, Ft. Barth Ottó már évekkel ezelôtt felismerte a megváltozott helyzetbôl fakadó kihívásokat, és konkrét segítségnyújtással próbált a gazdák segítségére sietni. Létrejött a Gyergyószentmiklóson mûködô Szent Benedek Tanulmányház, amelynek egyik legkiemelkedôbb tevékenysége lett a fiatal gazdák elméleti és gyakorlati képzése, de hangsúlyt fektetnek az intenzív német nyelvtanfolyamok, mezôgazdasági tanfolyamok, rendezvények, konferenciák szervezésére is. A mindennapos munkában Ilyés Szilárd mérnök, a Caritas Mezôgazdasági Részlegének aligazgatója, és Kastal László, a Szent Benedek Tanulmányház aligazgatója, valamint munkatársaik vállalnak oroszlánrészt.
A gazdák gyakorlati képzése Németországban és Svájcban, több hónapos szerzôdés alapján történik, ezt megelôzôen intenzív német nyelvtanfolyamon vesznek részt Gyergyószentmiklóson, a Csíky-kert fenyôi közé épített tanulmányi házban. A német nyelvet a Caritas Mezôgazdasági Részlege által meghívott németországi tanárok oktatják. Az elmúlt hét esztendô alatt összesen 556 fiatal gazda gyakorlatozott külföldön, 318-an Svájcban és 238-an Németországban. A gazdák számára jelentôs ismeretgyarapodást jelent az ott- tartózkodás, megtanulják egy profitorientált farm megszervezését és vezetését, megismerkednek a fejlett mezôgazdasági technológiákkal.
A Caritas Agro-Centrumot, valamint a Szent Benedek Tanulmányház új épületszárnyát az elmúlt szombaton szentelte fel dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. A szentelési ünnepségen Ft. Potyó Ferenc általános érseki helynök, Ft. Barth Ottó, a Caritas Mezôgazdasági Részlegének igazgatója, Ft. Szász János, a gyulafehérvári Caritas igazgatója, Ft. Hajdó István gyergyószentmiklósi fôesperes, Pál Árpád polgármester, valamint több más pap és világi hívô, közéleti személyiség is részt vett. Jelen voltak a németországi testvéregyházak képviselôi is, akik számottevô anyagi hozzájárulással tették lehetôvé az építkezést. Délután azok a gazdák találkoztak, akik az évek során külföldi képzésben részesültek, majd a gépkör kuratóriuma tartott beszámolót. Az ünnepség vasárnap és hétfôn kirándulásokkal folytatódott.
A Szent Benedek Tanulmányházban jelenleg 80 személyt tudnak kényelmesen elszállásolni, a színvonalas oktatást három modern elôadóterem biztosítja. A házkápolnában imádságra, elmélkedésre és szentmise tartására is lehetôség van.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség sajtóirodája
Csak részben oldották fel a magyar eredetû húsimportra kivetett román védôvámokat - mondta Balás Péter magyar külgazdasági helyettes államtitkár szerdán, Budapesten sajtótájékoztatón.
A helyettes államtitkár közölte: a román védôvámokat a tartósított baromfi termékek, illetve mindenféle belsôség, fagyasztott máj és konzerv esetében szüntették meg. Ugyanakkor a nyersbaromfi, illetve sertés, valamint a sertéskonzerveknél továbbra is védôvámot alkalmaznak a magyar eredetû húsimporttal szemben Romániában.
A helyettes államtitkár azt is közölte, hogy az eddigi egyéves határidô helyett a román fél addig kívánja fenntartani a védôvámokat, amíg megítélésük szerint meg nem szûnnek az azokat kikényszerítô okok.
Balás Péter hangsúlyozta, hogy a magyar húsexport elôsegítése érdekében további tárgyalásokat akarnak folytatni a kvóták megállapításáról. Az élôsertés esetében már sikerült is elérni, hogy évi 800 ezer tonnáig védôvámok nélkül szállítható magyar áru Romániába.
Kettôs évforduló: az európai enyhülés folyamatát elindító Helsinki Záróokmány elfogadásának 25. és az új Európáról szóló Párizsi Charta megjelenésének 10. évfordulója jegyében kezdôdött meg csütörtökön Bukarestben az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) parlamenti közgyûlésének 9. ülésszaka.
A szervezet 55 tagállamából érkezett mintegy 250 parlamenti képviselôt a házigazda Románia részérôl Emil Constantinescu államfô köszöntötte a bukaresti parlamenti palotában.
Az elnök az EBESZ szerepét méltatva hangsúlyozta: országa egyszerre haszonélvezôje és aktív résztvevôje a szervezet által képviselt folyamatnak. Constantinescu a román hozzájárulás komoly elismeréseként értékelte azt a bizalmat, hogy jövôre Románia látja el az EBESZ soros elnöki tisztét. Beszédében kiemelt helyen foglalkozott azzal, hogy Romániában partneri viszonyt alakítottak ki a nemzeti kisebbségekkel, minden Romániában élô nemzeti kisebbségnek parlamenti képviselôje van, és – mint fogalmazott – az egyik nemzeti kisebbség képviselôi a kormányzásban is részt vesznek. Mindez elôsegítette, hogy Románia jó viszonyt tudott kialakítani szomszédaival.
A nyitóülésen felszólaló Helle Degn, az EBESZ parlamenti közgyûlésének most távozó dán elnöke kiemelte, hogy az EBESZ az elmúlt öt évben tárgyalási fórumból a különbözô helyszíneken fellépni képes szervezetté alakult át. Külön szólt a választásokon vállalt megfigyelôi szereprôl, az adott problémákkal foglalkozó "demokrácia-csoportokról". A szervezet és a parlamenti közgyûlés viszonyát illetôen felhívta a figyelmet arra, hogy a közgyûlésnek még mindig nincs hivatalos helye az EBESZ döntéshozatali folyamatában. Kitért arra, hogy még az idén megoldást kell találni az EBESZ finanszírozásának kérdésére.
Benita Ferrero-Waldner osztrák külügyminiszter a soros osztrák elnökség mérlegét megvonva szólt az EBESZ koszovói és Bosznia-Hercegovina-i missziójáról, azokról a tárgyalásokról, amelyeket az új orosz vezetéssel folytattak annak érdekében, hogy az EBESZ képviselôi visszatérhessenek Csecsenföldre. Ferrero- Waldner emlékeztetett arra: írásban kérte Vlagyimir Putyin orosz elnöktôl, hogy támogassa a Dnyeszteren túli területrôl hozott EBESZ-határozatok végrehajtását.
A bukaresti ülésszak központi témája a jó kormányzás, a regionális együttmûködés, a demokratikus intézmények, a nyilvánosság, a törvények szerepének erôsítése, a korrupció elleni küzdelem. Az ötnapos tanácskozás folyamán külön szekciókban vitatják meg a demokrácia, az emberi jogok és a humanitárius kérdések témakörét, a fenntartható gazdasági fejlôdés problémáját, valamint a politikai és biztonsági kérdéseket.
Az ülésszak hétfôi zárónapján választják meg a parlamenti közgyûlés új elnökét. A hivatalos jelöltek személye szombaton válik ismertté majd a politikai és regionális csoportok tanácskozása után. Román részrôl már jó ideje bejelentették Adrian Severin volt külügyminiszter jelöltségét. Severin több nyilatkozatban is úgy fogalmazott, hogy a közép- és kelet-európai térség jelöltjének tekinti magát, a kérdés csak az, megkapja-e ez a térség a Nyugat támogatását.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerdán bukaresti hivatalában fogadta Max van der Stoelt, az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi fôbiztosát.
Az RMDSZ részérôl a találkozón részt vett Verestóy Attila szenátusi frakcióvezetô, Eckstein-Kovács Péter, a kormány kisebbségügyi minisztere, Kötô József oktatásügyi államtitkár, Kelemen Hunor mûvelôdési államtitkár, továbbá az oktatási minisztérium és az RMDSZ-elnök egy-egy tanácsosa.
A találkozó alkalmával Max van der Stoel beszámolt legújabb kolozsvári tapasztalatairól, ahol a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) chartájának módosításával kapcsolatos kérdésekben tájékozódott.
Az RMDSZ képviselôi elmondták az EBESZ kisebbségi fôbiztosának, hogy az RMDSZ nem tartja kielégítônek a BBTE szenátusa által tervezett módosításokat, amelyek a magyar és a német tanulmányi vonalra vonatkozó döntéshozatali jogosítványokat szabályozzák.
Más kisebbségügyi kérdésekkel kapcsolatban Markó Béla tájékoztatta az EBESZ fôbiztosát arról, hogy a parlament szenátusa által már megszavazott helyi közigazgatási törvényt a képviselôház még mindig nem fogadta el, ezért késik a nyelvhasználati jogok törvénybe iktatása is.
Az évszázad legforróbb nyara és legpusztítóbb aszálya, A kánikula elsô emberáldozatai: 4 halott Bákóban, Kolozsváron és Galacon, Bukarestben szerdán talajszinten 65 Celsius fokot mértek, A fôváros utcáiról a mentôk tucatszámra szedik össze a hôségtôl elájult embereket, Egyetlen nap alatt 139 tûzeset, Lángba borult legelôk, megfékezhetetlen erdôtüzek, Számos településen 42-43 fokot mértek, 8500 milliárd lejes aszálykár ez az országot sújtó szárazság, az embereket gyötrô kánikula eddigi szomorú mérlege.
A bukaresti vízmûvek csak akadozva tudja biztosítani az ellátást: déli egy órától este hétig olyan alacsony a víznyomás, hogy csak az alsó szinten levô lakásokban csordogál a víz, éjféltôl reggel hatig az emeleti lakásokban egyáltalán nincs víz. A vízmûvek napközben igyekszik tartalékot gyûjteni, hogy mire az emberek a munkából hazaérnek, legalább néhány órára ne legyen súlyosabb vízgondjuk – magyarázták az illetékesek. Még a fôváros köztéri szökôkútjait is csak felváltva üzemeltetik. Ilyen perzselô kánikulában a bukarestiek mindössze 27 utcai ivókút langyos vízsugarából olthatják szomjukat.
A szállítási minisztérium délelôtt tíz és este tíz óra között – az autóbuszok kivételével – betiltotta a 7, 5 tonnánál nehezebb jármûvek közlekedését az országutakon. A vasúti fôhatóság rendelkezése értelmében 13 és 17 óra között a személyszállító szerelvények nem közlekedhetnek óránként 80 kilométernél nagyobb sebességgel, a tehervonatokat pedig rá sem engedik a pályára az említett napszakban. A 60-70 Celsius fokra felhevülô vasúti sínek miatt rendszeressé váltak az egy órásnál is nagyobb vonatkésések.
Az orvosok az idôsebbeknek, kisgyermekeknek és a szív- és vérkeringési, valamint légzési gondokkal bajlódó személyeknek és a gyengélkedôknek azt tanácsolták, hogy a nap legforróbb óráiban kerüljék a szabadban tartózkodást, mert még a vízparton, a strandokon is életveszélyes a hôség.
Nagy teher nehezedik a tûzoltókra is, akiket országszerte naponta 150-200 esetben riasztanak. A gondatlanságból eredô tûzeseteken kívül az ország számos vidékérôl öngyulladásos tûzeseteket jeleztek legelôkrôl, erdôs vidékekrôl. Sok helyen lobbant lángra a hirtelen beért búza a szántóföldeken, hol az erôgépekbôl kipattant szikráktól, hol a gondatlanul eldobott cigarettacsikkek és az alkalmi tûzrakók hanyagsága miatt.
A meteorológusok szerint az ország az utóbbi száz esztendô legforróbb nyarát éli át, az aszály még soha nem volt ilyen pusztító: sok százezer hektáron leégett a termés, nagyok a károk az állattenyésztésben is.
A román rendôrség története tulajdonképpen Neagoe Basarab vagy Mihai Viteazul korára vezethetô vissza. Mihai Sutzu idejében szervezték meg a fôváros védelmét, ekkor bocsátották ki az elsô személyazonossági igazolványokat és ekkor hoztak szabályokat a fegyverviselésre is. 1806-tól a fôvárosi rendfenntartó és védô alakulatok a rendôrség nevet kapják.
1821-ben Tudor Vladimirescu felmenti az illeték- és adófizetés alól azokat, akik részt vesznek a közrend fenntartásában és az állampolgárok javainak ôrzésében. 1831-ben a Szabályzatok által a rendôrség hatáskörét kibôvítik. Az 1848-as forradalom idején újjá szevezik a rendôrséget a fôvárosi rendôrfônöki intézmény létrehozásával, amelynek alárendelik a municípiumi polgárôrséget.
1850. június 9-én Ghica Voda fejedelem kiadja a Condica politieneasca címû szabályzatot, amelynek 158 cikkelyében leszögezik a rendôrség feladatait. Ezáltal jön létre az elsô központosított rendszer, amely a rendôri tevékenység koordinálására hivatott.
Alexandru Ioan Cuza 1860 novemberében adott ki törvényt, majd 1903-ban Vasile Lascar. 1929-ben az állami rendôrség megszervezésére vonatkozó törvény lát napvilágot, amely révén kiterjesztik a rendôrség hatáskörét és megfelelô módon szabélyozzák a más állami struktúrákkal való kapcsolatát.
1949-ben létrejön a Milicia, majd 1989. december 27-én a 2-es számú törvény alapján újralakul a Román Rendôrség. Ennek mûködését utólag, 1994-ben kibocsátott 26-os számú törvény határozza meg.
1990-tôl a rendôrség több átalakulási szakaszon ment át, amelyek az állampolgárok, személyi, valamint a magán- és jogi személyek javainak biztonságát célozzák, összhangban az Alkotmány, az Emberi Jogok Európai Konvenciójával és más nemzetközi elôírásokkal.
A belügyminisztérium programjának és reformpolitikájának törekvése a román rendôrség felzárkóztatása az Európai Unió szabványához amely nem egyéb, mint egy civilizált közszolgálati intézmény a személy és a helyi közösség szolgálatában.
A rendôrség fôfelügyelôsége és megyei egységek új szerkezeti-mûködési reformjának célja az igazságügyi, közbiztonsági és adminisztratív osztályok ésszerû átcsoportosítása, a döntéshozás decentralizálása, a helyi alegységek megerôsítése dinamizálása, a belsô mûködési párhuzamosságok kiküszöbölése, és a Megyei Rendôrség végrehajtó hatáskörének korlátozása és a képviseleti, személeti, vezetôi, koordináló és ellenôrzô feladatok pontos meghatározása, a megyei apparátuson belül.
A modernizálás és átszervezés révén a Román Rendôrség olyan rugalmas szerkezetet kell hogy mutasson, amelynek szakosított egységei jól felszereltek, kellôképpen felkészültek, jól képzett munkaerôvel rendelkeznek, s amely képes hatékonyan együttmûködni más állami szervekkel, partnerviszonyt kialakítani a civil társadalommal, és külföldi hasonló profilú alakulatokkal, a polgári biztonság és közrend biztosítása érdekében.
A bûnözés növekedésével kell szembenézzünk, amely egyre szélesebb skálájú. Egyre több és több fajta a bûnözô, megfékezésüket csak szakmai felkészültséggel tudjuk elérni.
Értékelem a Maros megyei rendôrség eddigi eredményét, amely a kifejtett erôfeszítés következménye. Bízom a Maros megyei rendôr lelki erejében, és a demokrácia értékei iránti elkötelezettségében, elhivatottságában.
A rendôri testület nevében biztosítom Maros megye lakosságát, hogy mi, kivétel nélkül, mindig elvégezzük kötelességünket, politikamentesen a köz szolgálatában állunk, készek bármilyen áldozatra.
A Román Rendôrség megalakulásának 150. évfordulóján üdvözlöm a rendôrség teljes testületét, civil alkalmazottait, az altiszteket, a tiszteket. Sok sikert kívánok a nagy felelôsségû küldetés véghezviteléhez, amellyel ôket megbízták.
Meggyôzôdésem, hogy teljes odaadással és hûséggel válaszolnak e szavakra.
Cotoara Vasile ezredes, a Maros Megyei Rendôrfelügyelôség parancsnoka
Tábornok urak, tisztek, altisztek, kadétek, tanulók és civil alkalmazottak!
Július 8-án van másfél évszázada annak, hogy a felvilágosult uralkodó, Grigore Alexandru Ghica kibocsátotta a Condica Politieneasca címû rendeletet, amely tulajdonképpen a modern rendôrség megalakulását jelentette. Ebben az iratban szabályozta a közrend biztosításával megbízott alakulatok feladatait, s lefektette az elsô olyan szerv mûködésének alapjait, amelynek feladata a rendôri tevékenység elláttása volt.
Késôbb, más államfôk által kibocsátott törvények által, a rendôrség hatásköre bôvült, kapcsolatai az állam egyéb struktúráival pontosabb szabályozást nyertek.
1990 után a román rendôrség mélyreható változásokon esett át, melyeknek célja az állampolgár, a közösségek biztonságának, az állampolgári jogok szavatolásának, a közösségi és magánvagyon védelmének biztosítása, az Alkotmány, az emberi jogokra vonatkozó európai konvenció, és más, Románia által aláírt nemzetközi okmányokban lefektetett elôírások szellemében.
A rendôrség strukturális-funkcionális reformja jelenleg is folyik, s ez lehetôvé teszi majd a döntéshozatal deszcentralizációját, kiiktatja a párhuzamosságokat, hatóképesebbé teszi a helyi egységeket. Meggyôzôdésünk, hogy ezeknek a reformintézkedéseknek a nyomán a rendôrség sokkal hajlékonyabb, szakosodott intézménnyé válik, melyben a megfelelô módon felszerelt szakemberek képesek lesznek megfelelni a parancsnokaik, illetve a valós demokráciára épülô jogállam elvárásainak.
Tisztelt kollégák! 150 évvel a létrehozása után, a román rendôrség büszkén állhat a lakosság színe elé, olyan intézményként, mely az állampolgárokat pártatlanul és feltétel nélkül szolgálja, mint egy biztos alapokon álló, megbízható, hiteles és a demokrácia értékei iránt elkötelezett intézmény, a közbiztonság szavatolója.
A kriminalitás megelôzése és megfékezése terén lefolytatott tevékenysége, a tevékenységét jellemzô pozitív irányban alakuló mutatók megerôsítették a rendôri szervekbe vetett hitet. Ez elvégzett munkánk természetszerû eredménye, azé a folytonos erôfeszítésé, mellyel munkánkat a nehéz körülmények dacára, olykor a legnagyobb áldozat vállalásával is végezzük.
Az a szakmai hozzáértés és az az odaadás, amelyet önök tanúsítottak munkájuk során, megteremtette a lehetôséget, hogy intézményünk a jelenlegi nehéz helyzetben is rendkívül bonyolult ügyeket oldjon meg a társadalmi szféra minden területérôl, biztosítván ezzel a törvényességet, az állam biztonságát, valamennyi állampolgár jogainak védelmét.
Kifejezzük meggyôzôdésünket, hogy a rendôrség a jövôben is az elvárások szintjére emelkedik majd, s egyúttal minden rendôrtôl elvárjuk, hogy bármilyen körülmények között egy elit intézmény tagjához méltóan viselkedjen, mely magas fokú szakmai hozzáértéssel képes kezelni a tevékenysége során felmerülô valamennyi válsághelyzetet.
Ugyanakkor a rendôri testület nevében biztosítom Románia valamennyi állampolgárát, hogy mi, kivétel nélkül valamennyien, megtesszük a kötelességünket a köz javát szolgálva, s tökéletes politikai pártatlanságot tanúsítva készek vagyunk minden erôfeszítésre és áldozatra, hogy a törvény által lefektetett hatáskörünkbe tartozó minden feladatot ellásunk.
A román rendôrség 150 éves évfordulója alkalmából gratulálok önöknek az elért eredményekért és további sikereket kívánok azokban a nagy felelôsséget igénylô és nagy fontosságú feladatok megoldásában, amelyeket önökre bíznak.
Meggyôzôdésünk, hogy odaadással és eredményesen tesznek majd eleget szolgálati kötelezettségeiknek.
Nicolae Berechet tábornok országos rendôrfôfelügyelô
Július 8, a román rendôrség napja, ezen intézmény dolgozóinak , a demokratikus romániának az ünnepe, amely jó alkalom arra, hogy a romániai rendôrökre gondoljunk.
Ebben az évben június 9-e kerek évforduló. 150 évvel ezelôtt Grigore Alexandru Ghica, Moldova uralkodója, kiadta a Condica Politieneasca-t, amellyel meghatározta a rendfenntartás módozatait, és amely dokumentum a rendfenntartási tevékenység elsô központosított szervének a megalakulását jelzi.
Alkalmazottainak önfeláldozása és odaadása révén a román rendôrség az idôk során gazdag és szép hagyományokat teremtett ,tevékenységének felszálló és leszálló pályáit az egységes román nemzeti állam létének társadalmi és történelmi körülményei határozták meg.
1990-tôl a román rendôrség több változáson ment át a hatékony szakmai mûködés érdekében.
Az együtt megtett út, amely gazdag volt sikerekben , de jelentett kudarcokat is, lehetôvé tette számomra, hogy több szakmailag kiváló rendôrt ismerjek meg, szerény és bátor embereket, akik állhatatosan és feltételek nélkül küzdöttek a veszedelemmel, életük árán is védték az állampolgárok érdekeit.
Ma az román rendôrség ünnepén fejet hajtunk és tisztelettel adózunk azon rendôrök emlékének, akik feláldozták magukat a románok szabadságáért, a rendért és a biztonságért.
A Belügyminisztérium vezetôsége által nemrég elfogadott reformstratégia, a román rendôrségnek az Alkotmány és a jogállam iránti hûségére épül, továbbá az Európai Unió feltételeihez való felzárkózásra annak érdekében,
hogy ez az intézmény egy civil közszolgálati jellegû szervezôdéssé váljon, amely egyben a törvény alkalmazásának eszköze egy modern romániában. Miniszterként az az én szerepem, de az önöké is, tisztelt rendôrök, hogy egy élô és folyamatos partnerkapcsolatot alakítsunk ki az állampolgárokkal a tisztesség és a kölcsönös tisztelet jegyében.
A civil társadalom óhaja az, hogy a rendôrség minél hamarabb és minél tisztábban egy demokratikus intézményként határozza meg magát, amelynek az a szerepe, hogy hatékonyan védelmezze az állampolgárok jogait és szabadságát, az életet, a testi épséget és egészséget, a köz- és magánvagyont.
A rendôrségnek a bûnözés növekedésével és mind változatosabbá válásával kell szembenéznie, a megelôzés és a megfékezés pedig a szakértelem és a felszerelés folytonos növelését követeli.
Értékelem a román rendôrség eddig elért eredményeit, amelyeket számos kockázatos helyzetben vállalt erôfeszítés nyomán születtek, annak ellenére, hogy a rendôrség logisztikai felszerelése még messze áll az elvárásoktól.
Továbbra is számítok a román rendôrök képességeire, és lelkierejére, a demokrácia értékei iránti elkötelezettségére.
Az évforduló alkalmával, a rendôrség egész személyzetéhez szólok, a tiszthelyettestôl egészen a tábornokig, az egyetemi hallgatóktól a diákokig a rendôrségi tanintézményekben, valamint a civil alkalmazottakhoz , mindnyájuknak ôszintén gratulálok és köszönetet mondok az elvégzett munkáért, egészséget és boldogságot kívánok nekik szeretteik körében.
Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter
Az ünnep alkalmával kísértést érzünk, hogy nagy szavakat használjunk. Hajunk a tények és az érzelem közül az utóbbit választani, s úgy vélem, nem tévedünk nagyot, ha ezt tesszük.
Gyakran felmerült bennem a kérdés, hogy mi készteti az életet éppen felfedezô fiatalt arra, hogy a rendôri szakmát válassza. Mi bírja rá, hogy vállalja a soha eléggé meg nem fizetett felelôsséget, hogy védelmezze a rászorulókat , néha éppen a foghíjas törvények következményeitôl, hogy mérsékelje, már amennyire emberi erejébôl telik, a nagyon is földi eredetû gôg, hiúság által kiagyalt körülmények ártalmaitól.
Vajon hogyan értelmezi meg a fiatal a rendôrködés lényegét – mert vitathatatlanul nem csak egy szakmáról van szó, hanem egy természetes és állandóan folyamatról, mint amilyen a lélegzés, a szeretetérzés, a gyermekkori emlékek örök dédelgetése. Ô testesítené-e meg a mi ártatlan tiszta lelkiismeretünk, a jóban való hitünk és a mindörökké élô kalandvágyunk? Ô jelképezné a hôst, a hétfejû sárkányt legyôzô fáradhatatlan lovagot, a szükség és nélkülözés által szétzüllesztett világ megvesztegethetetlen igazságszolgáltatóját? Mindenikbôl egy kicsit, s mindahányan együtt.
Mert másképp nem lenne indokolt a választása. Mert a valóságos világunkban vannak sokkal vonzóbb, könnyebb és szelídebb szakmák. Amelyekben a stressz nem veszélyezteti a fizikai és pszichikai épséget, ahol éjnek idején nem kell a feleség és gyerek mellôl elmenni, s nem kell elmenni egy ismeretlen kimenetelû küldetésbe, ahol nem kell naponta megküzdeni a rosszal, amelynek szövevényei bármely pillanatban zavart okozhatnak a közösség megszokott életében.
Felsôbbrendû ember lenne a rendôr? Semmikép! Esetleg a könyvekben és a kalandfilmekben. A mindennapi életben ô egy egyszerû ember. Örömeivel, gondjaival, nagyszerûségével és gyengeségeivel., az Isten által adott önmegtartóztatásaival és esendôségével, amelyekbôl ugyanannyi van benne is, mint bárki másban. Más különbözteti meg ôt a többi embertôl. Az a tény, hogy ô a közösségnek egy olyan tagja, aki az életre összpontosít, s akit mindig az a régen kezdódött és végeláthatatlan harc elsô sorába állítanak. Abban a harcban, amelyikben a mindannyiunkba szunnyadó, s az értelem pillanatnyi hiányában felszínre törô szörnyekkel kell harcolni.
Az örökké józan értelem és a harcban való kitartás elôtt nyilvánítjuk ma tiszteletünket és elismerésünket.
Gyulán, a magyarországi románság szellemi központjában töltötte a szerdai napot Doncsev Toso; tárgyalt e kisebbség vezetôivel, köztük Sofronie püspökkel is, aki kijelentette neki: a román újságíró félreértette azon szavait, amelyeknek áprilisban kedvezôtlen sajtóvisszhangjuk támadt. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke a magyarországi románság megújuló hetilapja, a Foaia Romaneasca szerkesztôségében tartott sajtóbeszélgetésen kérdésre válaszolva mondta el, hogy a fôpap elhatárolódott a neki tulajdonított kijelentéstôl, melyek szerint Magyarországon üldözik a románságot.
Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem
Mûveltség és gyarapodás – a megmaradás esélyei Kárpátalján, e témakörben rendezik meg a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemet július 7-12. között Csontoson. A tábornyitásra ma kerül sor, a vendégeket Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke üdvözli. Szombaton a kárpátaljai magyar oktatás helyzetérôl tájékozódnak kerekasztal-beszélgetésen. Július 9-én, vasárnap a nemzetpolitika idôszerû kérdéseit vitatják meg. Elôadást tart Kovács Miklós, az ukrán parlament képviselôje, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára.
A volt jugoszláviai háborús bûnök kivizsgálására létrehozott hágai Nemzetközi Törvényszék megbízásából végzett exhumálási munkálatok során az idén már 166 újabb holttestet találtak Bosznia-Hercegovinában – jelentette be közleményében Carla Del Ponte fôügyész. Négy év alatt 21 tömegsírból összesen 2077 holttestet hantoltak ki a volt jugoszláv köztársaságban – tette hozzá a fôügyész. Az idén találtak nagy része Prijedor körzetébôl származik, az év hátralévô részében azonban elsôsorban Srebrenica környékén kutatnak majd.
Embercsempész lebukása Hollandiában
Nemzetközi embercsempész bandát leplezett le az amszterdami rendôrség és a holland idegenrendészeti hivatal. A csempészek elsôsorban Iránból repülôgépen juttattak illegális kivándorlókat Hollandiába, hogy aztán onnan Japánba, Kanadába vagy Nagy-Britanniába utaztassák ôket tovább. A kivándorlók belépéskor érvényes vízummal rendelkeztek az Európai Unióba – a rendôrség alaposnak minôsített gyanúja szerint a vízumot a teheráni francia nagykövetségen kapták. A rendôrség az üggyel kapcsolatban letartóztatott hatvan személyt: közülük 54 iráni, három iraki, kettô algériai, egy pedig román állampolgárságú.
Tûz ütött ki, majd robbanás történt a nyugat-szibériai Omszk városának kôolajipari berendezéseket gyártó üzemében. Három ember meghalt, 84 másik pedig különbözô fokú égési sérüléseket szenvedett – jelentette csütörtökön az ITAR-TASZSZ. A szerencsétlenség még szerda este történt. Egy olajat szállító, kilenc kocsiból álló vonatszerelvény befelé haladt az üzembe, miközben eddig ismeretlen okból kigyulladt az egyik tartálykocsi. A mozdonyvezetô gyorsan az üzem egyik távoli sarkába hajtott a szerelvénnyel, hogy épületre ne terjedjen át a tûz. Közben azonban a lángok átterjedtek a többi kocsira. A tüzet oltani kezdték, de közben az egyik kocsi felrobbant. Ekkor halt meg két tûzoltó és egy ápolónô, és sérültek meg sokan.
II. Erzsébet brit uralkodó lovaggá ütötte minden idôk egyetlen skót James Bondját, Sean Conneryt. A 69 éves filmszínész hagyományos skót népviseletben, kockás szoknyában és térdharisnyában vette át a magas kitüntetést az edinburgh-i királyi palota képtárában. A néhai 007 térdre ereszkedett, amikor a brit uralkodó karddal érintette vállát, majd nyakába akasztotta a lovagi keresztet. A rövid ceremónia végeztével II. Erzsébet kedélyesen elbeszélgetett vele, mint utóbb Sir Sean elmondta, arról érdeklôdött, milyen gyakran tér vissza hazájába.
Európában is tovább esett az olajár arra a hét eleji hírre, hogy Szaúd-Arábia "napokon belül" félmillió hordóval emeli saját napi kitermelését. A londoni nemzetközi olajtôzsde (IPE) szerdai napközbeni jegyzésében – az elôzô napi másfél dolláros esés után – további 39 centtel 29,19 dollárra olcsóbbodott a világpiaci alaptípusnak számító északi-tengeri Brent hordója augusztusra. Forgalmazók nyilatkozatai szerint egyelôre senki sem tudja, hogy a szaúdiak által bejelentett pótlólagos mennyiség mikor jelenik meg a piacon, de várhatóan a hét végéig megszületik a végleges döntés.
Meghalt a második oktogoni áldozat
Az Országos Traumatológiai (Baleseti) Intézetben a csütörtökre virradó éjszaka meghalt az oktogoni lövöldözés második áldozata. A 23 éves fiatalember szerdára virradóan életveszélyes állapotban, súlyos fejsérüléssel került az intenzív osztályra, ahol mûtéten esett át, de a gondos orvosi kezelés ellenére belehalt sérüléseibe. Az Oktogonnál található McDonald,s gyorsétteremnél lövöldözött szerdára virradóan a 25 éves érdi B. Zsolt, aki négy fiatalembert sebesített meg. Szerdán hajnalban egy 22 éves fiatalember belehalt sérülésébe, s a másik három áldozat is életveszélyes sérülést szenvedett.
A sokk hatására megindult a szülés folyamata egy állapotos egyiptomi nônél, amikor az ellene indított büntetôperben a bíró kihirdette az ítéletet, a három évi szabadságvesztést. A gyermek ott a tárgyalóteremben jött világra. Az eset Damietta kikötôváros bíróságán történt. A kábítószer-csempészetéért elítélt 35 esztendôs anya a Ginaja nevet adta újszülött kislányának. A szó arabul bûnt jelent. Az egyiptomi törvények értelmében az anyáknak joguk van a börtönben is maguknál tartani négyévesnél fiatalabb gyermekeiket.
Nemzetközi cigányzenei fesztivál
Nemzetközi cigányzenei fesztivál kezdôdött csütörtökön Strasbourgban. A rendezvényen magyarországi résztvevôk is lesznek: Lakatos Tibor vezetésével fellép a Romano Suno együttes. A francia nagyvárosban fellép még a Romane és Stochello Rosenberg gitáros kvintett, amelynek tagjai a cigánydzsessz világhírû képviselôi, bemutatkozik egy szlovák és több francia együttes, s itt tartják a Maré Sinté, A mi családunk címû musical ôsbemutatóját is. A musical témája a roma önazonosság. A koncertek egy része ingyenes szabadtéri rendezvény lesz. A a szervezôk 10-15 ezer érdeklôdôt várnak a július 9-ig tartó fesztivál eseményein.
A Bay Zoltán könyvtár hét ingyenes beiratkozási lehetôséget hirdet meg, hat hónapra, kevés jövedelemmel rendelkezô nyugdíjasoknak hármat és diákoknak négyet. Egyébként nyáron is nyitva a könyvtár: kedden, szerdán és csütörtökön délelôtt és délután is két-két órát, szombaton pedig csak a délelôtti órákban.
Bejegyzik a kárvallottak egyesületét
Az Országos Beruházási Alap betétesei ma teszik le a hivatalos iratcsomót és a kérést a bíróságra, hogy megalakítsák a Maros megyei Kárvallottak Egyesületét. Az egyesület elnöke Marian Bold, alelnöke Ilie Calugaru, míg titkára Covrig Malvina lesz. Az elôírásoknak megfelelôen a jóváhagyást vagy az esetleges elutasítást tartalmazó válasznak 5 napon belül meg kell érkeznie. A kárvallottak egyébként továbbra is heti két alkalommal kedden és csütörtökön este 6-tól találkoznak az Alap volt székháza elôtt.
Több elhalálozás, mint keresztelô
A marosvásárhelyi plébániák anyakönyveinek 1989-1999 idôszakra vonatkozó adatai alapján a vizsgált idôszakban 2816 temetés volt és csak 1838 keresztelôre került sor. Az elmúlt 10 évben katolikus szertartás szerint 1039 alkalommal kötöttek házasságot. A vegyes házasságok (katolikus és más vallásúak között megkötött házasság) száma 650. A fenti adatok alapján várhatóan a következô népszámláláskor a római katolikusok aránya kevesebb lesz, mint az 1992-es 15,28%. A utolsó népszámláláskor a református vallásúak aránya 33,1% volt, az unitáriusoké 2,8%, szemben a 42,27%-nyi ortodox hitûvel.
Az egyenlô esélyek politikája és a Románia által aláírt nemzetközi egyezmények címmel kerül sor szombaton a Continentál Szálló zöld termében a Maros Megyei Nôk Fóruma által szervezett szemináriumra. A délelôtt folyamán 9 órai kezdettel, rövid szünettel két, elôadásokra szánt másfélórás szakasz lesz, míg délután 2-tôl kötetlen beszélgetés és a következtetések levonása következik.
Maros megyében valamivel több nô él, mint férfi, derül ki a statisztikai hivatal havi kiadványából, ugyanis minden 100 férfira 104 nô jut. A két nem közel azonos arányú a 45 év körüli korosztályban. Az ennél fiatalabbak közt valamivel több a hímnemû, míg 80 év fölött már nyilvánvaló a gyengébb nem túlsúlya.
Az erdôszentgyörgyi líceum ôsztôl egy román tannyelvû középiskolai adminisztráció szakos osztályt indít, magyar nyelven pedig természettudományi és humán osztályba várnak jelentkezôket. Ugyanakkor lakatos szakmában egy román nyelvû inasiskolai osztályt és egy magyar tannyelvû asztalos szakiskolai osztályt is indítanak.
Július 7-ig bárki kérdést intézhet Puskás Öcsihez, a világ egyik legnagyobb élô labdarúgó legendájához. Az egymondatos kérdéseket az mvt56@vilagtanacs.datanet.hu villanyposta (e-mail) címre várják. A válaszokat a http://www.onelist.com/community/hunsor honlapon olvashatják az érdeklôdôk.
Szerdán a déli órákban Sármáson riasztották a helyi tûzoltókat. A Iacob Muresan tulajdonát képezô, mintegy fél hektárnyi tarló valószínûleg az arató- cséplô-gépbôl kipattanó szikra miatt kapott lángra. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó területen már elôzôleg learatták a gabonát, anyagi kár nem keletkezett.
A szokatlanul nagy hôség miatt az Országos Vasúti Társaság korlátozta a vonatok sebességét naponta 13 és 17 óra között. Maros megyét, ahol a vonaljavítási munkálatok miatt amúgy is lassabban közlekednek a járatok, nem érintette a rendelet, ám a távolról érkezô vonatok átlag 20-30 perccel kásôbb érkeznek meg megyeszékhelyünkre. Az ország többi részétôl eltérôen itt a tehervonat-közlekedést sem függesztették fel.
A makfalvi polgármesteri hivatal idén befejezi a mintegy 1 kilométeres abodi földút kövezését. Tavaly a munkálatok felét sikerült véglegesíteni, míg a hátramaradó 500 méter lekövezése folyamatban van. A nagyobb gondot jelentô, az árvíz miatt használhatatlanná vált kibédi híd pillérainek javítására a megyei tanács még mindig nem utalt ki pénzt.
Nyuszú és Mackó sok szeretettel üdvözli a marosvásárhelyi rokonokat és a "Bandát" Németországból. (v.)
ELADÓK sürgôsen kitelepedés miatt bútorok, ebédlôgarnitúra, kanapék, 2-3 ajtós szekrények, Pentium 200 MHz-es számítógép, 72 cm-es átmérôjû, német márkájú Loewe típusú színes televízió, Barkas, Lada, Oltcit autóalkatrészek és egyebek. Tel. 065/120-166. (8607)
ELADUNK jó karban levô, Nyugatról behozott, felülvizsgált, használt hûtôszekrényeket, fagyasztókat, hûtôládákat, kombinált hûtôket, automata mosógépeket és színes televíziókat. Bô választék, 12 hónapos garancia. Ingyenes hazaszállítás. Marosvásárhely, Gyár u. 15. sz. Tel. 218-314. (6132)
VESZEK forintot és mezôgazdasági jegyet elônyösen. Tel. 147-673, 094-511-670. (8415)
ELADÓK új, illetve bontásból származó szélvédôk és autóalkatrészek importautókhoz. Tel. 211-338, 8-17 óra között. (8605)
ELADÓ vagy kiadó nyaraló a Bözödi- tónál és egy benzines VW Transporter mikrobusz. Tel. 092- 857-311, 215-375. (8808)
ELADÓ szétszedhetô bungaló (faház). Érdeklôdni a 214-948-as telefonszámon. (8710)
ÚJ HÁLÓSZOBABÚTOR eladó. Megnézhetô hétfôtôl. Tel. 130-841. (8776)
ELADÓ 220 V-os kalapácsmalom. Tel. 133-707. (8802)
RÉVAY lexikon, teljes sorozat eladó. Tel. 130-370. (8822)
ELADÓ 850-es Fiat, mûködôképes. Tel. 133-780. (8850)
ELADÓ 800-as búzahenger, 2 db Arctic fagyasztó, nôi kerékpár, bélsárzacskó. Tel. 216- 012. (8857)
ELADÓ benzines Ford áruszállító autó, 1986-os kiadás, új számtáblával. Tel. 161-216. (8858)
ELADÓ bontott tégla és boroskorsók. Tel. 131-718. (8859)
ELADÓ kihúzható asztal 6 székkel, konyhaasztal 4 székkel, 2 fotel, kicsi asztal, tévészekrény. Tel. 213-781. (8860)
ELADÓ fejôstehén. Tel. 214-907. (8907)
ELADÓ sarokkanapé, kanapé, fotel, second hand, Németországból. Kossuth u. 94. sz. (a volt malom udvarán), 9-17 óra között. (8906)
ELADÓ sürgôsen 50 ár házhely a város mellett, olcsón. Tel. 138-462. (8907)
ELADÓ szétszedhetô, egy autónak való garázs, olcsón. Tel. 138-462. (8907)
DIÓBELET vásárolunk nagy tételben. Tel. 065/254-447. (8823)
ELADÓ 1991-es kiadású Opel Vectra 1,7 D. Tel. 411-470 vagy 094-643-502. (8516)
ELADÓ Singer varrógép. Tel. 162-337. (8925)
ELADÓ VW Golf I, alkatrészekkel. Tel. 094-234-806, 131- 257. (8929)
ELADÓ kézi felsômaró, 850W, keringetô szivattyú és 2,45 m átmérôjû gyerek fürdômedence. Tel. 095-472-712. (8931)
ELADÓ 1100-as Dacia, lekezelt (antifonált), összerakatlan, mûködôképes motorral, régi rendszámmal, jutányos áron. Érdeklôdni a 065/441-581-es telefonszámon, 18 óra után. (8942)
ELADÓ kukorica nagy tételben. Tel. 169-994. (8944)
ELADÓ zárt rakteres (carosat) Papuc Dacia. Tel. 257-625. (8952)
ELADÓ 1991-es kiadású dízel Ford Escort. Tel. 257-625. (8952)
ELADÓ kovácsoltvasból készült asztal, 4 szék, pad, 20 literes zsírosbödön, varrógép, mosógépmotor, üvegnipp, svéd keserûcsepp. Tel. 251-914. (8954)
Eladó nagy teljesítményû, 300 V-os CIKLONOS kalapácsmalom kitûnô állapotban. Érdeklôdni: Ákosfalva, tel. 74/A, személyesen: Cserefalva 19. sz. alatt. Ára: 1.000 DM. (8955)
ELADÓK boxer kiskutyák, beoltva. Tel. 065/124-522, 094- 366-762. (8956)
ELADÓ új színes tévé és videó. Tel. 142-486. (8957)
SZUPEROLCSÓN, garanciával 486, Pentium I, II számítógépek, nyomtatók eladók. Tel. 168-873, 094-843-920. (8755)
ELADÓK boxer kutyakölykök. Tel. 211-950, 095-616-446. (8879)
ELADÓ sürgôsen, jutányos áron, Alexandria szekrénysor és Pallas Nagy Lexikona (18 kötet). Tel. 126-401. (8909)
VÁSÁROLUNK sertést. Tel. 251-842. (8839)
ELADÓ jó állapotban levô natúr tölgy szobabútor, reális áron. Tel. 250-971, 15 óra után. (8803)
ELADÓ U650-es traktor, eke, utánfutó. Érdeklôdni Karácsonyfalván a 118-as telefonszámon, Nemes lakás. (8821)
ELADÓ központifûtés-berendezés, autogájzer. Tel. 250-774. (8726)
ELADÓ U650-es traktor és ARO 243 utánfutóval. Tel. 254-555. (8723)
ELADÓ bútor, háztartási felszerelések és különbözô szerszámok. Tel. 164-864 18 óra után, 095-024-688. (8787)
FORINTOT vásárolok elônyösen. Tel. 128-471, mobil 094-227-955. (8809)
KFT eladásra kínál: DISZPERZIT és HÉRA többször lemosható falfestékeket, festôszerszámokat, Trinat és Köber zománcfestékeket, SANEX fali- és padlócsempét, Adeplast csemperagasztót, Rigipset, üvegvattát, cementet, meszet, gipszet, homokot, Bramacot, TONDACH-t, tövisi, aranyosgyéresi tetôcserepeket, VELUX ablakokat. Dorobantilor utca 15. sz. Tel. 161-941, 8-17 óra között. Szombaton is nyitva! (9007)
ELADÓ egy négyfiókos hûtôláda jó állapotban. Érdeklôdni a 210-653-as telefonszámon. (9011)
SÜRGÔSEN, áron alul, eladó 1993-as gyártmányú Skoda furgon. Tel. 094-573-616. (9000)
ELADÓ 66 ár házhely két családnak, Körtvélyfája (Peris) faluban, fôút mellett (gáz-, villany- és telefonlehetôség). Irányár: 2,5 millió lej/ár, alkudható. Tel. 162-334. (8998)
ELADÓ tégla bontásból. Ariesului u. 22. sz. Tel. 214-549. (8997)
VÁSÁROLOK Alcatel OTE házitöltôt és lejárt ALO SIM kártyát. Tel. 092-595-190. (8996)
ELADÓ hatszemélyes üveg-szálcsónak. Tel. 092-595-190. (8995)
ELADÓ Marshall-Combo gitárerôsítô és réztôkés bécsi zongora. Tel. 257-622. (8984)
ELADÓ: 1,9 cm3-es Audi A4 TDi, 1997-es modell és 2,5 cm3-es Ford Transit TDi, 1997 novemberi kiadás. Mindkettô forgalomba beírva. Tel. 161-445. (9015)
FORINTOT veszek. Eladó Barkas (8 személyes) és fémtôkés zongora. Tel. 120-703, mobil 094-855-408. (9019)
KIADÓ magánház igényesnek. Hóvirág utca 18. sz. Tel. 136-470. (8518)
ELADÓ 2 szoba-összkomfortos magánház 407 m2-es telekkel. Tel. 167-555. (8205)
ELADÓ fôtéri garzon 12.500 DM-ért. Tel. 167-615, este; 166-679, nappal. (8584)
ELADÓ 2 szoba-összkomfort a Balcescu negyedben. Tel. 164- 651. (8449)
KIADÓ bútorozott garzon a központban. Tel. 210-881. (8806)
ELADÓ Somosdon, a 109. sz. alatt ház: 2 szoba, 15 ár kert. Érdeklôdni a helyszínen. (8784)
ELADOM vagy elcserélem 3 szobás, I. osztályú, 2 fürdôszobás, pincés lakásom 2 szobással vagy garzonnal a Tudorban. Tel. 148-925. (8744)
ELADÓ I. osztályú, 3 szobás tömbházlakás és egy 2 szobás, II. osztályú tömbházlakás a Kövesdombon. Tel. 128-711. (8794)
KERTES családi ház eladó. Megnézhetô hétfôtôl. Tel. 130-841. (8876)
ELADÓ 2 szoba-összkomfortos magánlakás, Ileana varrógép és törökbúza. Tudor Vladimirescu u. 124. sz. Tel. 127-982. (8789)
ELADÓ javított komfortú háromszobás tömbházlakás, konyhabútor, konyhai sarokkanapé, szônyegek. Tel. 214-998. (8790)
SÜRGÔSEN eladó kétszobás tömbházlakás a Tudor negyedben, Bánát u. 25. sz. Érdeklôdni pénteken egész nap a 255-573-as telefonszámon. (8855)
ELADÓ magánház a Kövesdombon: 3 szoba, 2 konyha, 2 fürdôszoba. Tel. 168-301. (8865)
ELADÓ I. osztályú földszinti, pincés tömbházlakás a Fortuna mellett. Megfelelô magánvállalkozásra. Tel. 148-770, 122-775, 18-21 óra között. (8877)
ELADÓ I. osztályú, I. emeleti 2 szobás tömbházlakás a Brasovului u. 7/50. sz. alatt. Érdeklôdni a 134-085-ös telefonszámon, du. 5-7 óra között. (8878)
ELADÓ Nyárádszereda központjában összkomfortos ház: garázs, melléképület, nagy kert. Tel. 065/576-187. (8837)
VESZEK 2 szobás lakrészt (kivétel: Ady, Unirii, Meggyesfalva), ugyanakkor eladom meggyesfalvi felújított 2 szobás, IV. emeleti lakásom. Tel. 253-575, 19 óra után. (8891)
SZABÉDON eladó ház a 212. szám alatt. Bakaló család. (7837)
ELADÓ 2, 3 szobás tömbházlakás olcsón. Tel. 092-595-191. (8883)
ELADÓ 3 szobából átalakított 2 szobás lakás a Savinesti negyedben. Tel. 128-258. (8972)
ELADÓ 4 szobás, családi, kertes ház Marosvásárhelyen, Sólyom u. 19. sz. (Fotó). Érdeklôdni naponta 17-20 óra között a 142-792-es telefonszámon. (8921)
VESZEK garzont földszinten, I-II. emeleten, a Tudorban. Tel. 145- 815. (8930)
ELADÓ 3 szobás, 2 üzlethelyiséggel rendelkezô ház, 5 ár telekkel, a Rádió- stúdió mellett. Tel. 168-570, 216-530. (8934)
ELADÓ emeletes új ház nagy telekkel a városban. Tel. 139-271. (8936)
ELAD&Oacu