Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektol. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkereso..........................50 Ft

Részvétnyilvánítás................…&# 133;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Együttes ülést tartott az RMDSZ Szövetségi Képviselôk Tanácsa és a Szövetségi Egyeztetô Tanács

Jó kétórás késéssel kezdôdött szombaton az RMDSZ Szövetségi Képviselôk Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztetô Tanács (SZET) együttes ülése. A napirendi pontok legfontosabbika természetesen a helyhatósági választások kiértékelése volt. Kvórumhiány miatt a szövetségi elnök is "napirend elôtt" volt kénytelen felolvasni politikai esszéjét, amelyet teljes terjedelmében közöltünk tegnapi számunkban.

Késôbb, miután nagy nehezen összegyûlt annyi képviselô, hogy az együttes ülés szabályosnak volt mondható, Takács Csaba ügyvezetô elnök, az országos kampánystáb elnöke ismertette a helyhatósági választásokról szóló jelentést. Ez egy 72 oldalas, részletes beszámoló volt, amelyet elôre, írásban megkaptak a képviselôk, így csak a legjellemzôbb adatokat ismételte el az ügyvezetô elnök. Eszerint az RMDSZ 374 közigazgatási egységben indított teljes listát a helyhatósági választásokon 314 polgármesterjelölttel, 6846 tanácsosjelölttel és 652 megyei tanácsosjelölttel. Az eredmények pedig a következôk: megválasztatott 148 polgármester (1996-ban 134), 2451 helyi tanácsos (1996-ban 2331), 135 megyei tanácsos (1996-ban 133). Köszönetet mondott a megyei kampánystáboknak, az RMDSZ mellett kiálló egyházfôknek, ifjúsági szervezeteknek, amelyek bekapcsolódtak a kampányba, és a magyar választóknak, akik az RMDSZ jelöltjeire szavaztak, mert ezáltal sikerült Erdélyben megnyerni a választásokat. Hangsúlyozta: siker és kudarc egyaránt kötelez. Nehezményezte, hogy a civil szervezetek nem kapcsolódtak be elég aktívan, és hogy a parlamenti képviselôk nem mindenhol vették ki részüket a kampányból. Elégedetlen volt azokkal a jelöltekkel is, akik az RMDSZ listáin bejutottak az önkormányzatokba, de sem a kampányban, sem késôbb még az RMDSZ közelébe sem mentek. A tisztség nemcsak elôjogokat, kötelezettséget is jelent, figyelmeztetett az ügyvezetô elnök. A platformokról az volt a véleménye, hogy országos jelentôségû felhívásokkal, tevékenységgel nem igazán támogatták az RMDSZ jelöltjeit, bár a szavazó közösség is elvárta volna, hogy a platformok megszólítsák ôket.

Legellentmondásosabbnak a Reform Tömörülés (RT) háromszéki, illetve székelyudvarhelyi megnyilvánulását nevezte. Háromszéken a szövetségi pluralista politizálás magasiskolájának lehettünk tanúi, mondta, Székelyudvarhely azonban kimeríti a szövetséggel szembeni politizálás összes ismérvét. Beszélt a szabályossági kérdésekrôl is, külön említve a Marosvásárhelyen, az RMDSZ leváltott megyei elnöke által elkövetett sorozatos szabályzatsértést, ami miatt az országos vezetésnek kellemetlen, de halaszthatatlan döntést kellett hoznia. Végül megköszönte a sajtónak, hogy a kampány során hiteles képet nyújtott az RMDSZ- rôl.

Markó Béla inkább politikai esszéje, mint beszámolója célba talált. Értékelése és árnyalt utalásai némelyeket érzékeny pontjukon érintett. A szövetségi elnök mindenféle nevesítést mellôzô megállapításai nyomán - kinek inge, vegye magára - fölöttébb sokan jelentkeztek ingért. Ki sértôdötten, felháborodottan, mint a nem tudni milyen ambícióktól fûtött Birtalan Ákos, vagy a kampány sajátos értelmezését elôadó Fodor Imre és még sokan mások, összesen 36-an.

Mint várható volt, kétpólusú vita keletkezett az egyetlen és pontosan számszerûsíthetô választási eredményrôl. Az RMDSZ-vezetés, az országos kampánystáb és az ügyvezetô elnökség értékelésével szemben megjelent a Reform Tömörülés már ismert álláspontja, Toró T. Tibor politikai szempontból csiszolt stílusában, amely jó messzire esik az RT Maros megyei egyletének nyers és tendenciózus "értékelésétôl". Megtoldva mindez Tôkés László tiszteletbeli elnök levelével, amelyben olyasmik olvashatók például, hogy a helyi választások "a viszonylagos eredmények és a jól kimunkált látszat ellenére vereséggel végzôdtek"; vagy hogy "választói jelszavunkat meghazudtolva: éppen "együtt" nem voltunk "erôsek"; megcifrázva azzal, hogy "Ilyen körülmények között egyenesen visszatetszônek és hamisnak kell tartanunk azt a már- már önelégültségbe átcsapó elégedettséget, mely az RMDSZ felsô vezetôinek, s a sajtó egy részének az értékeléseiben kifejezésre jut, melyek szerint "minden eddiginél jobb RMDSZ- szereplésrôl" beszélhetünk.

A helybeli elnök levele szerint, "ha a "tulipánnak" lett volna - magyar - alternatívája, minden bizonnyal az RMDSZ is látványosabban megszenvedte volna választótábora elutasítását"… Végül javasolja, hogy "az SZKT végezzen szigorú elemzést és önvizsgálatot és kezdeményezze az egész RMDSZ gyökeres és átfogó személyi megújítását".

Felsorjáztak a pró és kontra vélemények, szóltak elmarasztalóan az RMDSZ-vezetés "sikerpropagandájáról", de arról is, ki hogyan szolgálja az RMDSZ és a romániai magyarság érdekeit, vagy arról, hogy lehet-e egyszerre bent is lenni a szövetségben, meg kint is lenni az RMDSZ-bôl.

•Dr. Bárányi Ferenc nem csak szónokinak szánt kérdéseket intézett Tôkés Lászlóhoz, illetve a testülethez. Úgy fogalmazott, hogy az RMDSZ egysége nagy veszélybe kerül, ha nem tisztáz néhány alapvetô kérdést. Például? "Mi az álláspontunk a független jelöltekkel szemben? - mert "akik az RMDSZ-szel szemben indultak, saját családjuk asztalára csináltak". Kérte, hogy minden platform, frakció tisztázza a független jelöltekkel szembeni álláspontját. Ebben a kontextusban Szász Jenôt említette, aki Székelyudvarhelyen az RMDSZ-jelölttel szemben vált polgármesterré. Szóvá tette, "teljes szkizofrénia", hogy Tôkés László prédikációiban, nyilatkozataiban támadja az RMDSZ-t. Ez mi? - tette fel a kérdést, és felszólította Tôkés Lászlót, végre döntse el, minek tartja mgátÉ az RMDSZ tiszteletbeli elnökének, vagy az RMDSZ-en belüli ellenzék vezetôjének? Két lovon ülni egyszerre, még a cirkuszban sem könnyû, tette hozzá. A távollevô tiszteletbeli elnök helyett Tôkés András próbált válaszolni.

Sûrûn szóba került természetszerûleg Székelyudvarhely és Marosvásárhely, elôbbbi nyilván azért, mert az RMDSZ-jelölttel szemben egy önmagát tagdíjfizetônek tartó független jelölt nyerte el a polgármesteri széket.

A jobbára személyeskedô vita, a sok éve feszülô ellentétek jéghegyébôl villantott fel egy keveset, az "aktuálisat". A jelek szerint nem lesz egyhamar béke a … fenyvesek alatt.

Dr. Kelemen Atilla finoman fogalmazott, amikor túlzásnak nevezte azt, hogy egyesek szerint "erkölcsi fertôben van a szervezet". Marosvásárhelyen két és fél héttel a választások elôtt egy süllyedô hajót átvenni nem volt könnyû feladat, amikor 1 millió 200 ezer lej volt a kasszában, 500 plakát porosodott a sarokban, egy totálkáros, illetve egy mûködésképtelen autó volt a leltárban, mondta. Ha-val kezdôdô mondat nincs a politikában. Maros megye nyertese és vesztese is a választásoknak. De lesz két alpolgármesterünk, mienk lesz a megyei tanács elnöke, és a következô négy évben is megpróbáljuk megoldani a megye magyarságának problémáit. Ne emlegessünk Zápolyákat, van, aki csak a Pál utcai fiúkig jutott el és a cölöpvárat akarta elfoglalni, zárta szavait Kelemen Atilla.

Cél, hogy módszeresen szétverjük a magyarságot?

Fontos konklúziók hangzottak el, de magukba süppedtek, s az egymásnak feszülésen kívül közös konklúziókat nem próbáltunk levonni, jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. Kivülrôl úgy néz ki, mondta, hogy van egy RMDSZ-vezetés, vannak ezzel egyetértô SZKT- és SZET-tagok, és van az RMDSZ- en belül egy ellenzékben levô csoport, amely szemben áll a többivel. A rossz gazdasági körülmények között, egy nem ideális kormányzás után, habár csak egy hajszálnyival jobb eredményeket értünk el, miért kell azt hirdetni, hogy veszítettünk?- tette fel a kérdést. Miért hasznos az RMDSZ-nek, az erdélyi magyar közösségnek, ha egy viszonylag nyert választás után azt üzenjük, hogy veszítettünk? Vagy az a cél, hogy módszeresen szétverjük a magyarságot? Mert "sikerpropaganda" ide vagy oda, az erdélyi helyhatósági választásokban nem a szövetségi elnök érdeme vagy kudarca, ami történt.

Ami az érdemeket illeti, nem párttípusú sikerpropaganda, ha felemlegetjük, hogy Szatmár sikert ért el, miért baj az, ha örülünk, hogy Kolozsváron van egy alpolgármesterünk és egy megyei tanácsi alelnökünk, vagy Aradon alpolgármesterünk, Zsombolyán polgármesterünk, Brassóban, Szilágy megyében megyei tanácsi alelnökünk? Miért baj az, ha azt mondjuk, hogy szervezeteink sokkal jobb eredményeket értek el? Miért kell azt üzenni saját magyar közösségünknek, hogy nem értünk el semmit?

Arról kellene beszélni, folytatta Markó, hogyan lehetne megugratni a választókat a parlamenti választásokra. Mert konkrét feladat most az ôszi választásokra való felkészülés. arról kellene beszélni, hogy mit jelent az 5%-os küszöb, hogy hogyan tovább, mit csinál az RMDSZ az államelnök- jelöléssel, de ma sajnos nem efelé haladtunk. Figyelmeztetés és ajánlat volt a szava, mert valóban a legfontosabb e pillanatban az ôszi választásokra való felkészülés. Egy vicccel fejezte be szavait az elnök. Árvíz van, János bácsi felmenekül a háztetôre. Jön egy csónak, hívják, menjen velük, mert különben elpusztul. János bácsi marad, mert az Úristen vigyáz majd rá. Az eset háromszor ismétlôdik meg. János bácsi marad, s vízbe fullad. A mennyországban reklamál: Uram, én bíztam benned, s te nem vigyáztál rám. Mire az Úr: János bácsi, küldtem három csónakot.

A vitát követôen megerôsítették a mûvelôdési alelnököt, meghallgatták Varga Attila képviselô által bemutatott, a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvénytervezet-javaslatot. A testület állásfoglalást fogadott el a Brassó megyei Földváron és Marosvásárhelyen történt emlékmûgyalázásokkal kapcsolatosan, és állásfoglalásban kérte Románia fôügyészét, kezdeményezzen perújrafelvételt a székelyudvarhelyi csereháti események nyomán fogházbüntetésre ítélt Bardóczy Csaba ügyében. Végül bejelentették, hogy július 22-én rendkívüli SZKT-ra kerül sor az ôszi parlamenti választásokra való elôkészülésrôl.

A PUNR és PRM bojkottja miatt

A helyhatósági törvény elôírásai értelmében, a helyhatósági választásoktól számított 20 napon belül kell megalakítani a tanácsokat. Ugyanezen törvény 16/2. cikkelye kimondja, hogy akkor alakul meg a tanács, ha a megválasztott tanácsosok kétharmada részt vesz azon.

Június 4-én lezajlottak a helyhatósági választások, az ettôl számított törvényes megalakulási idô pedig a hónap 24. napja lett volna. Június 13-án a prefektúra határozatban elrendelte június 30-ra a megyei tanács alakuló ülésének összehívását. A kijelölt napon azonban a 41 megyei tanácsosból mindössze 24-en jelentek meg, a kétharmados többséghez viszont legalább 28 tanácsosra lett volna szükség. A részletekre nem térünk ki, a közvélemény már úgyis tudja az okát. Úgymond replika volt arra, ami egy nappal korábban a városi tanácsban történt, amikor az RMDSZ-tanácsosok hiányoztak az alakuló ülésrôl. Így tehát múlt pénteken nem alakulhatott meg a megyei tanács.

A tegnapi, ugyancsak fiaskóba fulladt alakulási kísérletnek külön pikantériája, hogy mindenki elôre tudta, hogy úgysem lesz a dologból semmi, hiszen a PUNR egyik jeles képviselôje, Victor Suciu elôre bejelentette, hogy továbbra is bojkottálni fognak, mert "nem engedik meg, hogy a megyei tanács hamarabb megalakuljon, mint a municípiumi". S ez csak az egyik ok volt. A másik, s a pártérdeket és feltehetôen egyéni ambíciókat is tekintve, sokkal fontosabb. Röviden és velôsen: funkciót akarnak kicsikarni a tanács vezetésében, mert, idézzük a fent említett tanácsost, a megye második legnagyobb számú tanácsossal rendelkezô formációjának kijár legalább egy funkció a vezetésben. Hogy a politikai játékok miatt az ôket szavazatukkal tisztségbe helyezô adófizetô polgárok érdekei csorbulnak, az láthatóan a legkevésbé sem érdekli a bojkottáló tanácsosokat.

Nos, hétfô délelôtt tíz órára újból összegyûlt a megválasztott tanácsosok egy része, s a sajtó képviselôi. Zamfira Pora prefektúrai fôtitkár és Burkhárdt Árpád megbízott prefektus újból felolvasta a helyhatósági törvény vonatkozó cikkelyeit, illetve a prefektúra határozatát, majd a jelenlétet ellenôrizték. A tegnapi névsorolvasásból kiderült, hogy ezúttal eggyel többen, mint az elsô kísérlet alkalmával, azaz 25-en jöttek el. Hiánytalanul ott voltak az RMDSZ és a PDSR tanácsosai, részben eljöttek a Demokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, a Szövetség Romániáért Párt tanácsosai. A Román Nemzeti Egységpárt és a Nagy-Románia Párt pedig testületileg hiányzott a névsorolvasáskor.

Így aztán újabb alakuló ülésre kerítenek sort csütörtökön délelôtt 10 órakor, ugyancsak a prefektúra gyûléstermében. A különbség annyi, hogy a harmadik alakuló ülés legitimitásához nem szükséges a kétharmados jelenlét, elég, ha a tanácsosok többsége megjelenik. Ezen a gyûlésen választják meg a megyei tanács elnökét és két alelnökét is.

Jó volt, szép volt, de még egyszer, amíg utat javítanak, biztos, hogy nem jövünk – hangzik el az utóbbi idôben a Marosvásárhelyre látogató külföldiek szájából, akik szinte elviselhetetlennek érzik azt a tortúrát, aminek a minduntalan lezárt szakaszok miatt az E 60-as úton Torda és megyeközpontunk között ki vannak téve. És valljuk be, nekünk is borsódzik a hátunk, amikor Kolozsvárra kell menni, s ezen az aranyosgyéresi meg tordai csúcsforgalom idején különösen túlzsúfolt szakaszon mostanában még a lezárások is feltartóztatnak.

Hogy miért volt sokkal lassúbb a tavaszi idôszakban a munka, hadd ne emlegessük most a késôn elfogadott költségvetést meg a pénzhiányt. Azonban bármiképpen is alakuljanak a dolgok, az átutazó turista, s a városunkat meglátogató külföldiek viszonylagos komfortjára gondolni kellett volna. Annál is inkább, mert ott van egy másik útvonal, amelyet a megfelelô helyen elhelyezett irányítótáblákkal, különféle tájékoztatókkal az utas tudomására lehetne hozni. Hisz Marosvásárhelyrôl Kolozsvárig a Mezôségen is vezet út. Kicsit kanyargós ugyan, de minimális a forgalom, és érdekes, sôt szép is ilyenkor a táj, s az utóbbi idôben ezen a korábban igencsak mostohán kezelt vidéken még benzinkutak is épültek. Kéznél van tehát a megoldás, s mégsem hallani, hogy az utóbbi idôben valaki ezt az útvonalat venné igénybe. Amint az elmúlt napokban megtapasztaltuk, jól is teszi. Kolozsvárról jövet elismeréssel szólhattunk a Kolozs, illetve a Beszterce- Naszód megyén átvezetô országútról, ami elfogadható Királyfalváig is. De a fennvaló ôrizze meg attól az utast, hogy az említett település határában letérjen a Rücsön át vezetô megyei útra. Maros megye, amelyrôl úgy hírlik, hogy országos viszonylatban is a legrosszabb állapotban vannak az útjai, nos megyénk névjegye azonnal a kereke alá gurul. Több mint 10 kilométeres szakaszon a mély kátyúkat egész egyszerûen nem lehet kikerülni, csak bele lehet hajtani, szép lassan egyikbôl a másikba, hogy a megcsúszott és nem javított szakaszokról ne is beszéljünk. Gumidefekt, elgörbült felnik – a merészek, vagy akiknek muszáj ott elhaladni, valószínû sûrûn káromkodnak. Okkal teszik. Hogy miért kerültek ilyen kátyúzással már javíthatatlan állapotba ezek a szakaszok, nos a szakemberek szerint a 70-es években aszfaltozott megyei utakra hét évig szólt a garancia, azóta viszont nem volt pénz a javításukra.

A munkálatok pénzhiány miatt a tavaszi hónapokban április-májusban is szüneteltek. Most pedig úgy tûnik, vannak fontosabb szakaszok, ahol nekifogtak a kátyúzásnak. Az viszont, hogy megkönnyítsék a munkálatok miatt sok helyen lezárt E-60-as útvonalat elkerülni óhajtók szándékát, a jelek szerint nemigen jutott eszébe senkinek. Minek is? Hát kellenek ide turisták, segíteni akaró külföldiek? Hisz Marosvásárhely a kereskedelem és a vállalkozások, valamint a beáramló külföldi tôke dolgában már behozhatatlanul lemaradt az erdélyi nagyvárosok között. S ,ha így haladunk, tetszik, nem tetszik, megyénk címerébe a kátyú is bekerül. Ha mi nem is pingáltatjuk oda, azok, akiket elriasztottak a járhatalan utak, lelki szemeikkel még sokáig odaképzelik.

Nem enyhül az aszály

A múlt héten Mugur Isarescu miniszterelnök a mezôgazdasági válságstábbal folytatott tanácskozást, majd a kormányszóvivô kijelentette, hogy az ország kenyérellátása biztosított, mivel az állami tartalékban még elegendô búza van, emellett nemsokára megkezdôdik a kenyérgabona betakarítása, ennek befejezése után 600 ezer tonnával töltik fel a tartalékot. A közvélemény a bejelentést fenntartással fogadta. Mi a helyzet szûkebb pátriánkban? A gabona termesztés helyzetét próbáltuk felmérni a Felsô-Nyárád mentén. Ugyanakkor választ kerestünk a kérdésre: a malomiparban és sütôiparban vállalkozók hogyan biztosítják a kenyér és pékáruhoz szükséges nyersanyagot?

Riasztóan alacsony hektárhozam

Iszlai József, a Megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság nyárádszerdai irodájának vezetôje bocsátotta rendelkezésünkre az adatokat. Az övezetben - Backamadaras (3 település), Nyárádgálfalva (7 település), Nyárádszereda (10 település), Nyárádmagyarós (10 település), Csíkfalva (5 település), Hodos (4 település) községek területén - összesen 2788 hektáron vetettek búzát. Az aszályt követô idôszakban az igazgatóság szakemberei elvégezték a károk felmérését. A becslés szerint a szárazság a termés 45%-át tönkretette. Ez számokban kifejezve: az övezetben összesen 5367 tonna kenyérgabona betakarítására számítanak, ami hektáronként 1925 kilogrammos hozamot jelent. Az agrármérnök megjegyezte, hogy a normális években az átlagos hozam a Nyárád mentén 3500 kilogramm volt hektáronként. A mostani kenyér-gabona hozam riasztóan alacsony, hiszen abból 300 kilót vissza kell tartani a vetésre, a szelektálás után újra kevesebb mag marad, alig jut a tartalékok létrehozására. A gabonatermesztô gazdák jövedelemre idén aligha számíthatnak.

A szárazság miatt krízisbe jutott gabonatermesztés elsô következményét a nyárádszeredai piacon tapasztalhattuk a múlt hét szerdáján a heti vásáron, ahol 1 kg búzáért 4100 - 4300 lejt kértek (60 - 65.000 lej vékája). Iszlai József agrármérnök szerint minden jel arra utal, hogy az árak csak növekedni fognak.

Ákosfalván mûködik a többségében magyar befektetéssel létrehozott Attila pékség. Demeter Dezsô ügyvezetô elmondta, hogy a magyarországi illetôségû Intelimex Kft. két évvel ezelôtt 20.000 dollár beruházás eszközlése után indította el a kis péküzemet. A befektetések folyamatban vannak. Nemrég vásárolták meg a volt kollektív gazdaság majd gépállomás épületét és a területet, amelyért eddig bért fizettek. A közeljövôben újabb kis termelôegységet nyitnak, ahol különbözô levestésztaféléket gyártanak, ezzel párhuzamosan új irodahelyiségekbe költöznek. A mostani beruházás összértéke eléri a 100.000 dollárt. Demeter Dezsô kijelentette: a romániai gabonatermesztés aggasztó helyzete nem befolyásolja semmilyen irányban termelôi tevékenységüket, ugyanis a magyar befektetôk már a múlt év óta folyamatosan biztosítják a kenyérhez szükséges lisztet Ákosfalván naponta 1200 kilogramm kenyeret sütnek, a 90 dkg-os kenyér ára 8.600 lej TVA -val, az 1.20 kg-os kenyéré 11.500 lej. A kenyér mind elfogy a marosvásárhelyi és a környezô településeken lévô üzletekben. "Mi függetlenítettük magunkat a romániai és szûkebb körben a nyárádmenti gabonatermesztéstôl. Az Attila kenyér ára a közeljövôben nem módosul, ha stagnálni fognak az energia- és üzemanyagárak" - vélekedett Demeter Dezsô.

Keresztesi Gyula családi vállalkozása Nyárádgálfalván mûködtet malmot és pékséget. Keresztesi Mónika elmondta, hogy az elmúlt években a malom és a pékség számára a legtöbb búzát a szentgericei mezôgazdasági társulástól vásárolták fel. A malomban pedig a vám fejében gabonát vettek át. Idén viszont ki kellett mozdulniuk a déli megyékbe is búzavásárlás céljából. Naponta átlagban 1000 - 1100 kg kenyeret sütnek. Az adott helyzetben hétfôtôl megdrágították a Nyárádgálfalván sütött kenyeret a következôképpen: az 1,20 kg-os kenyér ára 6730 lej+TVA, a 85 dkg-os félbarna kenyér 4750 lej+TVA és a 85 dkg-os barna kenyér ára 4200 lej+TVA. A jövô hónapban még folyamatosan fognak dolgozni a pékségben, van elegendô liszt és gabona, hogy mi lesz azután, az attól függ, hogy a jelenleg déli megyékben tartózkodó Keresztesi Gyula, a családi vállalkozás vezetôje búzával vagy anélkül tér haza.

Nyárádszeredában a Genesis, az El Bob Kft. és a Fogyasztási Szövetkezetek által mûkôdtetett pékségekben sütött kenyér vásárolható. Bíró László és Mária, a Genesis tulajdonosai a múlt héten emelték termékeik árát. az 1,20 kg-os kenyér ára náluk 8.300 lej, naponta átlagban 1000 kg-ot sütnek. A lisztet egy déli megyében jegyzett cég marosvásárhelyi raktárából vásárolják kilogrammonként 6.500-6.900 lejért. A Magyarországról számazó liszt kilogrammjáért 7.400 lejt fizetnek. A pékség mellett egy másik helyiségben pékárukat is gyártanak, kürtôskalácsot, süteményeket, stb., jut liszt a pizza készítésére is. "Lesz kenyér és sütemény nálunk, de hogy meddig tudjuk stabilan tartani a jelenlegi forgalmazási árakat, azt nem tudom. Ilyen körülmények között gazdasági tevékenységünk jövedelmezôségi aránya nagyon alacsony" – mondotta Bíró Mária.

Az El Bob Kft. tulajdonosa Kocsis József, aki a lisztet Szebenbôl vásárolja, kilónként 5.300 lej+ TVA- t fizet. Naponta 800 kenyeret sütnek, az 1,20 kg-os kenyér ára 7.150 lej. A vállalkozó elmondta, nem tudja, meddig tarthatja a jelenlegi árakat, ugyanis tudomása van arról, hogy a szebeni cég hamarosan módosít a liszt árán, magyarán emeli az ázt.

A Fogyasztási Szövetkezet elnökétôl Miklósi Mátyástól megtudtuk, hogy az általuk mûködtetett pékség 40%-os kapacitással termel. Naponta átlagban 300 1 kg-os kenyeret adnak el. Hetente egy tonna lisztet vásárolnak a Mopantól, nagyobb mennyiség is elkelne, de arra nincs pénzügyi fedezet. Miklósi Mátyás szerint a Mopannál hosszab idôszakra van elegendô kenyérliszt.

Körutunk utolsó állomása Jobbágyfalva volt, ahol Szász Sándor és Mária, a Rebomixt Kft. tulajdonosai malmot és pékséget is mûködtetnek. A malom sajnos csak 20%-os kapacitással mûködik, ott érzôdik a legjobban a gabona mennyiségének csökkenése. A jobbágyfalvi malomban a vám ellenértékét gabonával, liszttel és pénzzel lehet egyenlíteni. A cégtulajdonos a múlt év ôszén több helybéli és környékbeli magángazdával megbeszélte, hogy ôk termesztenek gabonát és azt a Rebomixt felvásárolja. A szárazság sajnos beleszólt az egyezségbe, a környéken is alacsony hozamokra számítanak, ezért a malom és a pékség termelésének folytonosságát biztosítandó, a déli megyékbôl vásárolnak gabonát és esetenként lisztet. A megyeszerte ismert jobbágyfalvi kenyér árát június 25-én emelték, egy kilogramm 7900 lej. Ha a liszt és más nyersanyagok ára marad a jelenlegi a vállalkozók a következô két-három hónapban nem szándékoznak módosítani a kenyér árát.

Lesz-e tehát kenyér a Nyárád mentén? Az elmondottak szerint igen. De, hogy mennyit fizetünk majd kilogrammjáért? Ez egyelôre talány, hiszen még az sem mérhetô fel kellô pontossággal, hogy miként alakulnak majd a hektáronkénti gabonahozamok. Ha külföldrôl egyre nagyobb mennyiségû liszt jut a Nyárád mentére is, akkor a malmokat fenyegeti veszély. Végezetül: a meteorológusok szerint a kánikula korántsem ért véget.

62 milliárd lejre növekedett a megyei kórház adóssága. Élelmiszer már nincsen, a gyógyszerforgalmazók sem hajlandók több árut szállítani, az egészségügyi káderek szakszervezete azonnali negyvenszázalékos fizetésemelést kér. A szükségleteknek megfelelô finanszírozás hiányában két lehetôségünk van, a személyzet vagy az ágyak számának csökkentése – nyilatkozta lapunknak dr. Osan Virgil fôorvos, a kórház igazgatója. Ha nem lenne akkora a nyomás a szakszervezet részérôl, akkor még egy-két hónapig fenntartható lenne a jelenlegi állapot, amíg a költségvetés- kiegészítésre sor kerül. Ebben a helyzetben azonban a különbözô részlegek számára meg kell szabnunk, hogy mennyi pénzbôl gazdálkodhatnak, és ennek függvényében döntik el, hogy mekkora személyzetet tartanak meg. Egyesek szerint meg kell válni azoktól, akik nem végzik el a kívánt színvonalon a munkát, nos, ez is a különbözô klinikák feladata lesz, hogy kijelöljék a szóban forgó alkalmazottakat. Véleményünk szerint egy körülbelül 10 százalékos személyzetcsökkentés nyomán lehet eleget tenni a követeléseknek, amirôl az elkövetkezô napokban születik döntés.

Június utolsó két hetében az esôzések, viharok és a jégesôk 107.934 hektárnyi termést pusztítottak el, 462,1 milliárd lejre becsült károkat okozva – közli a mezôgazdasági és élelmezési minisztérium.

16 északnyugati megyében károsult a termés, a mostoha idôjárás Szatmár megyében mintegy 15.407 hektáron pusztított. Bihar és Máramaros megyékben pedig 3.330, illetve 2100 hektáron.

Leginkább a kukorica, a búza-, a rozs- és a napraforgó-termés károsult (az elôbbi közel 50 ezer hektárnyi területen pusztult el, az utóbbi több mint 17 ezer ha területen). Kisebb területen károsult az árpa- és a zabtermés (2.582, illetve 3.702 hektáron) továbbá károkat szenvedtek a gyümölcsösök és a szôlôsök is.

Mindezek ellenére a június 16-30. idôszakban esett csapadék nem járult hozzá a talajnedvesség növeléséhez, lévén, hogy mennyiségük jelentéktelen volt, megosztásuk pedig egyenletlen – derül ki a mezôgazdasági tárca adataiból.

Újabb törlesztési határidôt kapott az a tíz lakóközösség, amelyek a legnagyobb összegekkel tartoznak a marosvásárhelyi Energomur ÖV szolgáltatásaiért. Bár a lakótársulások egyike sem törlesztette még adósságát, a kilátásba helyezett tömeges melegvíz-megvonás egyelôre elmaradt, csak a legnagyobb adósságot felhalmozott nyárádtôi lakótársulástól, amely több mint félmilliárd lejjel tartozik, vonták meg a meleg vizet – tudtuk meg Fúró Judittól, az Energomur szóvivôjétôl.

A megyeszékhelyi távhôszolgáltató kintlevôségei a legutóbbi összesítés szerint 26,2 milliárd lejre rúgnak, amibôl 22,4 milliárd a lakótársulások adóssága. A napokban a cég vezetôsége találkozót kezdeményezett a tíz, legnagyobb hátralékot felhalmozott lakótársulással, amelyekkel a törlesztés felosztásáról kezdtek egyezményeket kötni. Azoktól, akik képtelenek az adósoktól behajtani a kinnmaradt összegeket, a lakástulajdonosok beleegyezését kérik, hogy lakrészenként vonják majd meg a szolgáltatást a fizetést elmulasztó fogyasztóktól. Ezzel kapcsolatban több társulás képviselôje is szóvá tette a találkozón, hogy számos példa volt már a közelmúltban arra, hogy a lakó beleegyezett ebbe a megoldásba, aztán vagy nem engedte be lakásába a meleg víz levágására küldött szerelôt, vagy pedig utólag saját szakállára visszakötötte vezetékét a hálózatba, és az illetô tömbház többi lakójának számlájára fogyasztott.

A találkozón kiderült még, hogy a lakótársulások közül több is pereli a nagy összegekkel adós lakókat. A jogi eljárás azonban hosszadalmas, és a kálvária eredményessége is kérdéses, mivel a végleges bírósági határozatokból mindeddig egyet sem hajtottak végre az arra illetékesek.

A lakótársulások adósságai, ha nehezen is, de csökkennek. Az említett legnagyobb adósok helyzetét tovább nehezíti, hogy kivétel nélkül nagy, több száz lakó ügyeit intézô társulásokról van szó, amelyekben a felvetôdô problémákat sokkal nehezebb nyomon követni, mint ott, ahol lépcsôházak vagy ingatlanok szintjére bontották le a lakóközösségeket.

A kisfogyasztók mellett számos cég és intézmény is az Energomur adósai között van. Összesen 3,8 milliárd lejre rúg ezek kintlevôsége. Ebbôl kétmilliárd lejjel költségvetési intézmények tartoznak, nagyobbrészt a város kasszájából fenntartott létesítmények. A kisebb hányad az egyéb kereskedelmi társaságoké, amelyek közül mindegyiket felszólították tartozása törlesztésére, amit ha elmulasztanak, bírósági úton kezdenek ellenük eljárást.

Több évtizeden keresztül a mezôgazdaságban dolgozók különálló társadalombiztosítási rendszer tagjai voltak. Az új társadalombiztosítási törvény hatályba lépésével a mezôgazdaságban dolgozók is az egységes, állami társadalombiztosítás tagjai lesznek. Más társadalombiztosítási rendszerek, mint a kisipari szövetkezetek, a képzômûvészek, egyes vallási felekezetek önálló társadalombiztosítási rendszerei már korábban integrálódtak az állami társadalombiztosítási rendszerbe.

A mezôgazdasági termelôszövetkezetek felbomlását követôen, a mezôgazdaságban dolgozók társadalombiztosítását az 1992. évi 80-as számú törvény szabályozta, amely a korábbiakhoz viszonyítva kedvezôbb feltételeket szabott meg a nyugdíjaztatás terén, csökkentve a nyugdíjkorhatárt, lehetôvé téve a túlélô házastárs számára is az utódlási nyugdíjban való részesülést. Mivel hogy az említett törvény nem tette kötelezôvé a társadalombiztosítást, nem kevesen vannak, akik társadalombiztosítás nélkül maradtak és nyugdíjazásuknál hiányozni fognak ezek az évek.

Az új társadalombiztosítási törvény kötelezôvé teszi a társadalombiztosítást a mezôgazdaságban dolgozók számára. Biztosítási idôszaknak tekintendô a földmûvesek által eddig is megvalósított, a nyugdíj szempontjából hasznosnak tekintett idô, vagyis az az idô, amelyet a termelôszövetkezeti vagy az azt követô években valósított meg.

Mint ahogy már egy korábbi írásomban említettem, az új társadalombiztosítási rendszer új nyugdíjkiszámítási módot ír elô, a biztosított személyeknek évi pontszámokat állapítanak meg. Ez az elôírás a mezôgazdaságban dolgozók esetében is érvényes. Az 1992. évi 80-as számú törvény hatályba lépésének idôpontja elôtt a volt mezôgazdasági szövetkezetek keretében megvalósított minden egyes hasznos év tekintetében az évi pontszám meghatározásakor az illetô idôszakban az országos szinten megállapított minimális fizetést veszik számításba. Az 1992. évi 80-as számú törvény hatályba lépését követôen az új társadalombiztosítási törvény hatályba lépéséig megvalósított hozzájárulási idôszakok esetében az évi pontszám meghatározásához a bebiztosított jövedelmet veszik figyelembe, amelyért kifizették a társadalombiztosítási hozzájárulást. Azok esetében, akik nem csak a mezôgazdasági termelôszövetkezetekben, hanem az állami szektorokban is dolgoztak, az új társadalombiztosítási rendszer figyelembe veszi mindkettôt, a nyugdíjkiszámításnál az össztevékenység a meghatározó. Ez azokra is érvényes, akik már nyugdíjasok, hiszen nyugdíjukat ugyanilyen alapon újraszámítják, megszüntetve az eddigi méltánytalan helyzetet.

Egynéhány gondolat erejéig kitérnék az utódnyugdíj problémájára is. 1992-tôl utódnyugdíjban részesül a mezôgazdasági dolgozó özvegye is. Sôt mi több, a túlélô házastárs megtarthatja saját nyugdíját is. Ez sok vitára adott alkalmat, helyenként nem is alkalmazták, ugyanis ellentmond annak az elvnek, amelyet az állami társadalombiztosítási törvény megfogalmazott és amely az új társadalombiztosítási törvényben is helyet kapott, nevezetesen az, hogy a saját nyugdíjra jogosult személy az elhalálozott házastárs utáni utódnyugdíjra jogosultság esetén választhatja a számára elônyösebb nyugdíjat. Más szóval, vagy egyiket, vagy másikat, de semmi esetre sem mindkettôt. Az, hogy a mezôgazdasági dolgozó özvegye élvezhette a saját nyugdíját és ugyanakkor az utódnyugdíjat is, azzal magyarázható, hogy az 1992. évi 80-as törvény 34-es cikkelye tételesen kimondta, hogy az állami társadalombiztosítási nyugdíjakra vonatkozó 1997. évi 3-as számú törvénynek a csupán egy nyugdíjra vonatkozó elôírása a mezôgazdasági nyugdíjasok esetében nem alkalmazandó.

gond az, hogy az új társadalombiztosítási törvény már nem teszi lehetôvé a mindkét nyugdíjban való részesülést. Tehát a mezôgazdasági dolgozó özvegye is csupán egy nyugdíjra lesz jogosult, vagy a saját nyugdíjára, vagy az utódnyugdíjra, arra, amelyet elônyösebbnek tart. Az eddigi helyzet, vagyis a mindkét nyugdíjra való jogosultság a mezôgazdasági nyugdíjak rendkívülien alacsony szintjének tulajdonítható. Az új társadalombiztosítási törvény a nyugdíjak újraszámításával nyugdíjnövelést biztosít a mezôgazdasági nyugdíjasok számára is. Ez motiválta a törvénykezdeményezô kormányt, hogy megszûntesse a saját nyugdíj és az utódlási nyugdíj halmozását a mezôgazdasági nyugdíjasok esetében.

Szövetségünk aggodalommal veszi tudomásul, hogy az utóbbi idôben felújultak a szélsôséges nacionalista megnyilvánulások, amelyek célpontjai történelmi emlékmûveink. Folyó év június 24-én a Brassó megyei Földváron a helyi polgármesteri hivatal leromboltatta az egykori internálótábor áldozatainak állított emlékmûvet. Egy olyan emlékmû vált a sovén nacionalizmus célpontjává, amely a második világháború végén a magyar és német kisebbségi közösségek elleni, a kollektív bûnösség elvének alkalmazásával történt megtorló intézkedések vonatkozásában jelentett volna történelmi igazságtételt.

Érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartunk minden ilyen jellegû megnyilvánulást.

Az emlékmû-gyalázás különös módon akkor történt meg, amikor a román törvényhozás azt a törvényt készült elfogadni, amely történelmi igazságtételt nyújt az í940. szeptember 6. és 1945. március 6. közötti idôszakban elkövetett etnikai jellegû üldözésekért.

A Szövetségi Képviselôk Tanácsa követeli a tettesek felelôsségrevonását, felhatalmazván az illetékes kormány-tisztségviselôinket, hogy tegyenek meg mindent az ügy mielôbbi tisztázása érdekében.

Marosvásárhely, 2000. július 2.

2000. június 28-án Bardóczy Csaba székelyudvarhelyi lakost 3 év , 2 hónap börtönbüntetésre ítélték a Cserehát-ügy kapcsán a Marosvásárhelyi Táblabíróságon.

Ez nem csak Bardóczy Csaba ügye, hanem a székelyudvarhelyi és erdélyi magyarságé is.

Ezt az ítéletet politikai döntésként értékeljük. Éppen ezért az SZKT, fölkéri fôként Románia legfôbb ügyészét, hogy éljen rendkívüli jogorvoslati lehetôségével, és kezdeményezze a per újrafelvételét.

Marosvásárhely, 2000. július 2.

A Szövetségi Képviselôk Tanácsa egyhangúlag elítéli a marosvásárhelyi Borsos Tamás emlékmû folyó év június 20-i meggyalázását és abbéli meggyôzôdését fejezi ki, hogy az ilyen cselekedetek nem járulnak hozzá Marosvásárhely jó polgári közérzete fenntartásához, valamint elvárja, hogy az illetékes hatóságok ne szurkolói túlkapásnak minôsítsék az esetet, hanem vizsgálják ki alaposan a történteket és vonják felelôsségre az elkövetôket.

Marosvásárhely, 2000. július 2.

Cseresznyevásár Marosvécsen

Viszonylag kevés helyen és drágán, de annál nagyobb sikerrel árulták a cseresznyét vasárnap Marosvécsen. A reggeli hûvösség múltával óráról órára fogyott a cseresznyeárusok száma, ám cserébe szaporodott a kirakodóvásárra és mulatságra igyekvôké. A 11 órakor érkezô tele vonat szinte üresen hagyta el a falut, a leszálló utasok mind a vásárra igyekeztek... nem hiába.

A Marosvásárhelyi Napokon megismert felfújt sárkány idôszakosan a Maros felsô szakaszán vert tanyát, hasonlóképpen cselekedtek a körhintások és alkalmi árusok is. Volt itt minden, vegyültek a helybéli egyéni zöldség és gyümölcstermesztôk az orosz piacról ismert bóvliárusokkal, a vidéki vásárokra jellemzô, falusi háztartások által használt eszközöket (kaszaél, öntözôkanna stb.) kínáló árusokkal és a Kárpátokon túlról érkezett cseresznyésekkel. Nem hiányoztak persze a sörsátrak sem, ahol mindenki kedvére válogathatott a különbözô üditôitalok, sörök és egyéb alkoholt tartalmazó italok illetve a sült húsok és mititéjek között. Elmondható: igazi sokadalom volt, vigadó, bámészkodó, olykor szerencséjét és ügyességét céllövészettel és más szerencsejátékkal kipróbáló vásári tömeggel. A marosvécsi cseresznyevásár tehát joggal érdemli ki a környék leghíresebb és legtöbb résztvevôvel megrendezett vására címet.

Szabó Ádám János, Marosvécs immár másodjára visszaválasztott polgármestere megnyitóbeszédében elmondta, a községi vezetôséggel együtt mindent megtettek, hogy vonzóvá tegyék ezt az emberemlékezet óta megrendezett, évszázados múltra visszatekintô vásárt. A polgármester a Népújságnak nyilatkozva kiemelte: fontosnak tartották, hogy ebben az évben is sor kerüljön a kulturális mûsorra, hiszen a többi már jóformán magától megy. Jönnek az árusok és körhintások hivatlanul is, sôt már a rendôrséget sem kell külön értesíteni. A vásár megszervezésében a legnehezebb a környék faluinak táncsoportjait összegyûjteni, számukra biztosítani a szállítást és ittlétük alatt a szükséges dolgokat. A polgármesteri hivatal fáradozásainak köszönhetôen végül idén is szép kultúrmûsor kerekedett ki. A környezô falvakból eljöttek a meghívott tánccsoportok. Közülük külön említést érdemelnek a marosmagyarói gyerek- és ifjúsági, illetve a disznajói táncosok. Érdekes színfoltot jelentett a szászrégeni kultúrház keretében mûködô német táncsoport is. Visszatérve a szerényebb mennyiségben árusított cseresznyére: annyi azért volt, hogy az idecsi táncosok több zacskónyit a közönségre dobáljanak belôle.

Szabó Ádám János elmondta, idén nem sikerült marosvécsi táncsoporttal színpadra lépni, de reméli, jövôre munkálkodásuk eredménnyel jár majd.

A cseresznyevásár zárómomentumát idén is a hagyományos cigánybál jelentette, amelyet néhány éve a kultúrotthonban szerveznek meg.

Tehetségesek növekvô esélyei

1978 óta elôször fordul elô, hogy a félszáz éve mûködô tanintézményben a megosztott zene és képzômûvészeti szakos osztályok helyett két magyar tannyelvû 25-ös létszámú önálló kilencedik osztályt hagyott jóvá a Közoktatási Minisztérium a 2000-2001-es tanévre. Az ötödik osztályokból is kettô lesz mind a román mind a magyar tagozaton, 20-20 hellyel, amit Péter Mária aligazgatónô ellentmondásnak érez, véleménye szerint fordítva, az ötödik osztályokban kellett volna nagyobb legyen a tanulólétszám, azért hogy késôbb legyen, honnan válogatni.

Ahogy általában gond, ha kevés a hely, a mûvészeti iskolának az idén a "bôség zavarával" kell megbirkóznia. Érvényes ez már csak azért is, mert a 25-ös létszámú nyolcadik osztály tanulói közül is vannak egyesek, akik más iskolába készülnek.

Az aligazgatónôtôl éppen arra kértünk választ, hogy kikre számítanak annak érdekében, hogy mind a zene mind pedig a képzômûvészet szakon legkevesebb 15 diákjuk legyen. A válasz értelmében más iskolákból, vidékrôl és más városokból is várnak jelentkezôket a különbözô hangszer szakokra, továbbá ének szakra is. Ez irányban már többen érdeklôdtek, de további jelentkezôket is szívesen fogadnak.

Aki elvégzi az ének szakot, zenepedagógiára, azaz zenetanárira felvételizhet, ilyen szak Kolozsváron és Nagyváradon is mûködik.

A felvételüket kérô tanulók számára július 11-13. között szervezik meg a képességvizsgát. Akik valamilyen hangszer szakra jelentkeznek, azoknak 11-én lesz az elsô vizsga hangszeres játékból, 12-én zenediktálásbôl, 13-án szolfézsbôl kell bizonyítaniok. Az ének szakra felvételizôk 11-én vizsgáznak énekbôl, 13-án lesz a másik tehetségpróba. A képzômûvészet osztályba készülô diákok számára 11-én tartják a mûvészi rajz vizsgát, 12- én a festészet vagy szobrászat, 13-án pedig a kompozíció festészetbôl vagy szobrászatból megmérettetés következik.

A Mûvészeti Líceum szaktanárai e héten elôkészítôket tartanak mind a képzômûvészetre mind pedig a zene szakra jelentkezô tanulók számára.

A jelentkezôket pedig már fogadják az iskola titkárságán.

Az iskola hírnevérôl az oktatás, a szakképzés színvonaláról csak annyit említsünk meg, hogy a Mûvészeti Líceum diákjai az utóbbi években nagyon sok versenyen szerepeltek jó eredménnyel, az országos tantárgyversenyekrôl mindig több elsô díjjal térnek haza, és a zenészhallgatók gyakran vannak jelen a város zenei életében.

Az egyetlen gond, hogy miképpen sikerül elhelyezni a megnövekedett számú és létszámú osztályokat, hogyan lehet a meglévô lehetôségeket olyan mértékben kihasználni, hogy teremhiány ne akadályozza az oktatást.

Reménykedem – írja levelében Márton Béla ny. szovátai magyartanár –, hogy 2002 végéig meg tudjuk tisztelni Fráter Loránd és Fráter Béla emlékét néhány sikeres DALESTTEL. Ehhez lélekemelô jó alap az ô 1905-ös párizsi szereplésük. A tanár úr Csôsz Irmát idézi: hogy akkor Nemes Lajos zongorista barátjukkal a Fráter fiúk hangulatos triót alakítottak. Párizsban egyik nótaest a másikat követte, s a pár napra tervezett kirándulásnak még három hét múlva is alig tudtak véget vetni. "Ha zenei mûsoruk élvezetet jelentett az egyik legmûveltebb európai városban – Párizsban –, akkor miért ne lehetne sikeres dalesteket tartani szerzeményeikbôl Vásárhelyen, Kolozsváron, Szászrégenben, stb.? Szép célkitûzés ez, amelyért dolgoznunk kell, és lélekemelô lesz muzsikájuk hallgatása. Nagyon fontos, hogy elsôrendû énekest, hegedûst vagy zongoristát nyerjünk meg az ügynek, mert a "tálalás" kifogástalan, megnyerô kell hogy legyen. Egyik tennivaló: megszerezni legalább 12–15 szép nótájuk kottáját és szövegét. Utána érdekeltté kell tennünk a 2–3 elôadót az alapos felkészülésben. Ha tôlem fügene, szerzôdést kötnék velük, hogy két sikeres est bevételének 50%-a az övék legyen. Elképzelhetô más jutalmazás is."

A Fráter-testvérek emlékének élesztése, a népköltészeti értékek mentésével, feldolgozásával párhuzamosan a népies dalköltészet, a nóta világának feltárása új feladat kulturális örökségünk megôrzése, életben tartása vonatkozásában. Sajnos ezidáig senki "illetékesnek" nem volt füle az újságban korábban közölt írásaimra. Visszajelzés csak a Marosvásárhelyi Rádiótól érkezett, ott éppen rendszerezik és konzerválják a felvételeket, hiszen a kívánságmûsor "topján" ma is a mûdal, a nóta vezet, még mindig Madaras Gábor hangja a legkedveltebb.

Fráter Béla (1870–1935), Fráter Loránd (1872–1930). 2002-ben lenne a sikeresebbik dalszerzô születésének 230. évfordulója. Kitûnô alkalom arra, hogy a mostohagyermekként kitagadott és feledésbe taszított nótát is rehabilitálják. Kacagnom kell tapasztalva félmûvelt ál-népfiak nemzet- és kultúraféltô pentaton-sovinizmusát. Sírnom kell, mert nem akad e hegyvölgyes tündérkertben egyetlen éles eszû vállalkozó, aki megszimatolja a jó üzletet, a bizniszt, és elindítsa a folyamatot. Igaz-igaz: a nagy prímások már elhaltak vagy nagyon öregek, a jobb elôadók úgyszintén, alig maradt igazi nótás emberünk; és azt az egy-kettôt sem szólítja meg senki, turnéikat maguk szervezik, nem idehaza lépnek fel, hanem inkább a nagy vízen is túl. Pedig- pedig. Lesz itt még reneszánsza a mûdalnak, a nótának. Csak egy kicsit más lesz, mind szövegében, mind zenéjében. Közelít a kortárs ritmusokhoz. Modernebb lesz a hangszerelés, lefújják a port a szövegekrôl. Közönsége lesz, mert tetszik, nem tetszik, olyan húrokat penget, amelyek a közemberben is rezonálnak. S mert ráadásul magyarul szól, meg kell látnunk benne az eszközt az anyanyelvi kultúra megôrzésére, sôt terjesztésére is.

Annyi alapítvány, civil szervezôdés, közmûvelôdési egyesület, szövetség tüsténkedik a kultúrprérin, Duna TV-t lehet velük dugni. A pénzt mind Budapesttôl pályázzák. Könyörgöm, tessék már erre is gondolni, és kunyerálni egy-két fillért az erdélyi magyar nótára.

A Református Egyház kolozsvári Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontjánál a Bukarestben élô Gazdovits Miklós szerkesztésében könyv jelent meg az év elsô hónapjaiban Az erdélyi örmények történetébôl címmel.

A szamosújvári Balla Tibor festômûvész túsrajzaival gazdagon illusztrált, 108 oldalas, tizenegy fejezetre felosztott munka Jókai Mór az örmény nép történetére és jelesen az erdélyi örmények eredetére utaló kifejezô mottójával kezdôdik. . Ebben a kontextusban rendkívül érdekes és vitathatatlanul fontos tény, ahogy a szerzô a örmények jelenlétérôl beszél, akik ott vannak már az Árpád-kori magyar történelemben, miként erre utalást is tesz a krónikás Kézai Simon (XIII. sz.), említvén, hogy Lebediában és Etelközben is éltek már örmények magyarok között, együtt jöttek hont foglalni Pannóniába Árpád vezetése alatt.

A könyv foglalkozik a moldvai és az ókirályságbeli örménység eredetével is, az erdélyi örmények vallásával, az erdélyi örmények iskoláival, e népcsoport ôsi kulturális hagyományaival, amelyekrôl Szamosújváron múzeum tanúskodik, továbbá megnevezi és történetileg feldolgozza azokat az erdélyi településeket, központokat, ahol számottevô örmény élt és él a mai napig, mint Csíkszépvíz, Gyergyószentmiklós, Beszterce- Naszód (Mettersdorf), és persze az erdélyi örmények által alapított városokat is, mint Szamosújvár (eredetileg: Armenopolis) és Erzsébetváros (Elisabethopolis).

Könyvében a szerzô kitér számos erdélyi örmény családra, személyiségekre, akik fontos szerepet töltöttek be Erdély politikai-társadalmi, katonai és kulturális életében, foglalkozik azokkal a családokkal, amelyek nemesi rangot nyertek az osztrák-magyar uralom alatt. A szerzô ilyen vonatkozásban legalább 36 örmény családnevet felsorol, ezek között a Lázár, Czetz, Aved, Esztegár, Fugulyán, Isekutz, Jakabffy, Jakabovits, Karácsonyi, Hollósy, Pungucz, Sahin, Szongott, Verzár, Úrmanczy és más családokat említeném. A szerzô 49 örmény nemesi család címerét is közzé teszi, könyvét bibliográfiával látva el.

A könyv a Svédországi Magyarok Szövetsége, a Stockholmi Magyar Képzômûvészek Szövetsége, élen Tamás Györggyel, a svéd fôvárosban élô Gergely Tamás író- újságíró, valamint 58 svédországi, romániai, magyarországi, svájci és amerikai magyar és örmény család anyagi támogatásával jelenhetett meg.

A könyvet 2000. május 15-én, magyarországi örmény önkormányzati szervezetek képviselôi, helyi közéleti személyiségek jelenlétében Lászlóffy Aladár költô mutatta be a kolozsvári Röser könyvesboltban.

A kiadvány nem kapható Marosvásárhelyen, de az érdeklôdök a Bukarestben élô szerzôhöz fordulhatnak az alábbi címen: Bukarest, str. Sibiu nr. 41., Bloc 15., Scara 1., et. II., apart, 33., telefon: 01-746-85-37.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatán idén 1040 államilag támogatott hely van. A matematika karon matematika (20 hely), informatika és matematika-informatika (25-25 hely) szak van, s 20 hellyel mûködik a Csíkszeredába kihelyezett informatika fôiskola. A felvételi eredményt az érettségi átlag (1/3) és a szaktantárgyból írt vizsgajegy (2/3) adja. Beiratkozás július 14-20. között, vizsga július 21-én. A fizika karon, 25 hellyel várják a fizikát és 20 hellyel a matematika- fizika szakot választókat. Felvételi vizsga nincs, az érettségi általános dönt. Beiratkozás július 17-22. között van. A kémia és vegyészmérnöki karon 20-20 hely van a kémia, kémia-fizika szakon. Felvételi vizsga nincs, a jelentkezôk az érettségi eredményét (1/2) és a líceumi kémiajegyek átlagát (1/2) veszik figyelembe. Július 18-22. között lehet beiratkozni. A biológia és geológia kar a következô helyeket kínálja: biológia szak 25 hely, biológia-kémia szak 20 hely, ökológia- környezetvédelem szak 15 hely, biológia-geológia szak 15 hely. A felvételi végeredményét az érettségi átlag (1/3), a líceumi általános (1/3) és a szakoktól függôen a líceumi években elért eredmény adja. A jelentkezôket július 17-22. között fogadják. A földrajz kar földrajz szakán (25 hely) a végsô jegy felét az érettségi eredmény teszi ki, a másik felét pedig a Románia földrajzából írt teszt pontszáma. A vizsgát július 20-án tartják, a beiratkozókat július 11-18. között várják. A Gyergyószentmiklóson mûködô topográfia-térképészet és földmérés fôiskolán 20 hely van, a jegyet az érettségi általánosa adja. Augusztus 28–szeptember 2. között lehet beiratkozni, vizsga nincs. A szintén Gyergyószentmiklóson levô turisztikai földrajz fôiskola 24 helyet bocsát az érdeklôdôk rendelkezésére, kizáró jellegû az idegen nyelv vizsga, végsô eredményként az érettségi általánost veszik figyelembe. Beiratkozás augusztus 28–szeptember 2. között, a nyelvvizsgát szeptember 4-én tartják. Jogi karon 40 hely van, az érettségi általános a végsô jegy 1/3-át, a román nyelvtan írásbelin elért jegy a 2/3-át teszi ki. Beiratkozás augusztus 28–szeptember 2. között, felvételi vizsga szeptember 7-én. A történelem és filozófia karon július 17-21. között fogadják a jelentkezôket, akik a következô helyeket pályázhatják meg: történelem szakon 20 hely, történelem-mûvészettörténet 5 hely, történelem-régészet 5 hely, történelem- könyvtártan 10 hely. A végeredménynél az érettségi jegyet (30%), a líceumi átlagot (30%) és a Románia történelmébôl és egyetemes történelembôl írt vizsga eredményét (40%) veszik figyelembe. A vizsgát július 25-én tartják. Filozófia szakon 25 hely van, a végeredményt a fent említett módon számítják ki, az írásbeli vizsgát filozófiából július 24-én tartják. A szociológia szakon 20 hely van, az érdekeltek július 24- én vizsgáznak az algebra, filozófia, pszichológia, logika, vagy gazdaságtan közül választott tantárgyból, a végeredményt szintén a fent említett módon számítják ki. A szociális munkás szakra felvételizôk esetében is hasonlóan járnak el, a 15 helyre pályázók filozófiából vagy pszichológiából vizsgázhatnak, július 24-én. A bölcsész szakon magyar nyelv és irodalom–román nyelv és irodalom szakra, vagy a magyar- idegen nyelv (50 hely), magyar néprajz-magyar, magyar néprajz-román nyelv és irodalom, magyar néprajz-idegen nyelv szakra (15 hely) várják a jelentkezôket. A végeredményt az érettségi általános (1/3) és a két vizsga eredménye teszi ki. Beiratkozás július 14-18. között, írásbeli vizsgák július 20-21-én. A színmûvészet szakra 8 hely, míg a teatrologia szakra hat hely van, beiratkozás július 14-18. között, kizáró jellegû vizsga július 19-én. A lélektan és neveléstudomány kar lélektan szakán 20 hely van, a vizsgázók érettségi eredményeit, a líceumi évek átlagát (1/3) és a pszichológiai ismereteket, kommunikációs készséget felmérô interjún elért eredményét veszik figyelembe. Beiratkozások július 18-23. között, szóbeli vizsga július 25-29. között lesz. A gyógypedagógia szakon biztosított 25 helyre nincs felvételi, az érettségi jegyet és a líceumi évek általánosát veszik figyelembe. Az érdeklôdôk július 18-23. között iratkozhatnak be. 15 helyet biztosítanak a pedagógia-magyar nyelv és irodalom szakon. A jelentkezôk magyar nyelv és irodalomból írásbeli vizsgán vesznek részt, majd egy interjún felmérik pszichológiai és pedagógiai ismereteiket, s a végleges jegybe beszámítják az érettségi eredményt is. Beiratkozni július 15-20. között lehet, az írásbeli vizsgát július 21-én, a beszélgetést július 23–25. között tartják. A Tanítóképzô-angol nyelv fôiskola Kolozsváron és Szatmárnémetiben (24- 24 hely), Székelyudvarhelyen és Kézdivásárhelyen (30 hely) mûködik. Nagyenyeden 25 hellyel tanítóképzô-francia nyelv fôiskola, míg Marosvásárhelyen 20 hellyel tanítóképzô fôiskola mûködik. Kizáró jellegû vizsgát tartanak a képességek felmérésére, az eredményt az érettségi általános és a líceumi évek átlaga, interjú és az idegen nyelvvizsga eredménye adja. Beiratkozás július 17-22. között, kizáró jellegû vizsga július 24-25-én. Közgazdaság karon 25-25 helyet biztosítanak a marketing szakra, a pénzügy-biztosítás szakra valamint a gazdasági informatika szakra felvételizôknek, akiknek az érettségi általánosát (40%) és a gazdaságtan vizsgán elért eredményét (60%) veszik figyelembe. Beiratkozás július 10–15. között, vizsga július 20-án. A business kar menedzsment fôiskolát mûködtet Sepsiszentgyörgyön, 30 hellyel. Az érettségi általános (40%) mellett a írásbeli vizsga eredményét (60%) veszik figyelembe. Beiratkozás július 15–18. között, vizsga július 21-én. A politikai és közigazgatási tudományok karon 15 helyet biztosítanak a politikai tudományokban szakosodni óhajtóknak, akik az érettségi eredményeik függvényében tölthetik be azokat. Felvételi vizsga nincs, beiratkozni július 18–22. között lehet. Az újságírás szakon szintén 15 hely van, az érettségi általános, a magyar nyelvtan teszt és az alkotókészséget felmérô írásbeli vizsgák eredményei döntenek. Beiratkozás augusztus 28-szeptember 1, vizsgák idôpontja: szeptember 4-5. A Szatmárnémetiben 20, Sepsiszentgyörgyön 24 hellyel tevékenykedô helyi közigazgatás fôiskolára igyekvôk eredményeit az érettségi általános és a pszichológiai teszt teszi ki. A beiratkozókat augusztus 28–szeptember 1. között fogadják, a vizsga szeptember 4- én lesz. A testnevelés és sport szakon 20 hely van, a július 15–18. között jelentkezôknek kizáró jellegû képességfelmérôt és egy választott sportágból tartott gyakorlati vizsgát szerveznek, végeredményükbe beszámít az érettségi általános is (30%). A református teológia (hitoktató képzés) karon, teológia–magyar nyelv és irodalom illetve idegen nyelv és irodalom szakra 30 helyet biztosítanak, az érettségi általános (1/3) mellett figyelembe veszik a bibliai ismereteket (1/3) és a magyar/idegen nyelvtudást (1/3) felmérô vizsga eredményeit is. Teológia-történelem szakon 10 hely van, itt a nyelvtudás helyett egyetemes illetve Románia történelmébôl vizsgáznak az érdekeltek. A teológiai-szociális munkás szakon levô 20 hely betöltését a bibliai ismeretbôl, filozófiából vagy pszichológiából levô írásbeli vizsga eredménye illetve az érettségi általános dönti el. A teológiai karra beiratkozókat július 14-18. között fogadják, a vizsgákat július 22-24- én tartják. A római katolikus teológia karon, a teológia-magyar vagy idegen nyelv szakon 25, a teológia- történelem szakon 15 hely van. A vizsgák eredményét a református teológia karhoz hasonlóan számítják ki. A jelentkezôket július 15-19. között fogadják, a vizsgákat július 21-22. között tartják.

A vizsgadíjak egyetemenként különböznek, a beiratkozáskor szükséges bemutatni az érettségi oklevelet, illetve abban az esetben, ha több helyre iratkoznak be a személyek, az oklevél másolatát, a beiratkozási díj törlesztésekor kapott szelvényt, orvosi igazolást.

– Beszélgetés Gábor Ferenc közgazdásszal, a Romsat Cable TV & Radio részvénytársaság marosvásárhelyi egységének ügyvezetô igazgatójával –

– A Népújság számos elôfizetôje már elbúcsúzott, vagy készül megválni az állásától, munkahelyétôl. Ezért kérdezzük: ha valaki frissen kerül ilyen helyzetbe és az önök pénztáránál bemutatja az elsô nyugdíjszelvényét, akkor mi történik?

– A nyugdíjasok 20 százalékos kedvezményt élveznek az elôfizetésnél. Ezenkívül nem tudunk más elônyt biztosítani, mert az gazdaságilag nem lenne indokolt.

– Pedig valamikor arról is beszélgettünk, hogy a régebbi típusú vevôkészülékek teljesítôképessége növelhetô konverterrel. Azaz olyan frekvencia-átalakítóval vagy frekvencia- modulátorral, frekvenciasáv-szélesítô készülékkel, amely a televízióhoz csatolható. Így több csatorna, több mûsor "jön be", mint nélküle. Kaphatók még önöknél ilyen kiegészítô tartozékok?

– Ja igen. Valóban, itt is nyerhetnek a nyugdíjasok valamit, mert árkedvezményt kapnak a vásárlásnál. Nekik beszerzési áron alul adjuk el a sávszélesítôket: 25 dollár helyett 15 dollárért.

– A költségek kapcsán újból ki kell térnünk arra is, hogy mit nyújt a kábeltelevíziós társaság az elôfizetôknek. Annak idején megörvendtünk például a magyar TV3 adásainak, de nem sokáig élvezhettük.

– Az megszûnt. A helyébe került az ATV.

– Igen ám, de megint csak egy rövid ideig. Most már nem akármelyik készülékkel vételezhetô ez a a mûsor. Tehát ez az intézkedés sok elôfizetôt hátrányosan érintett. Mi ennek a magyarázata?

– Az ATV valóban csak az S 20-as frekvenciasávban fogható. Helyébe fölhoztuk a HBO-t.

– Nem találtak jobb megoldást?

– Az új kódolási rendszer kényszerített arra, hogy oda költöztessük a HBO-t, ahol újabban található. De különben erôsen megoszlanak a vélemények az ATV mûsorának minôségérôl, és van olyan, többségében magyar lakta község, amelybôl kérték, hogy az ATV helyett inkább tegyünk be egy másik csatornát. Egyébként a frekvenciasáv- szélesítôvel rá lehet hangolni most is a készüléket az ATV program vételezésére.

– Úgy hallottuk, hogy egy idôben reklám céllal tették mindenki számára láthatóvá és hallhatóvá a HBO-t.

– Csak egy hétre – áprilisban volt –, amíg kicseréltük a szûrôket az új kódolási rendszerre. Most már tényleg kódolva van a HBO.

– Mennyi ennek a havi elôfizetési díja pillanatnyilag és növekszik-e a nézettsége?

– A speciális elôfizetési díj 4 dollár 50 cent. Májusban megkétszerezôdött az erre is elôfizetôk száma. A régi, gyenge kódolási rendszer ugyanis lehetôvé tette, hogy különbözô eszközökkel lehessen vételezni. Ez megszûnt és így bizony a HBO mûsor számos korábbi nézôje "kénytelen volt" elôfizetni a megkedvelt csatornára.

Túl nagy a stressz

Bár közöltünk már részadatokat, talán nem érdektelen áttekinteni még egyszer a kisérettségi eredményeit, s elgondolkozni a nyolcadik osztályt, azaz az általános iskolát lezáró képességvizsga szerepén.

Amint Dónáth Árpád helyettes fôtanfelügyelô korábbi közléseibôl megtudhattuk, az általános iskolát sikeresen elvégzett, tehát az átmenô jegyet minden tantárgyból elért 6125 tanuló közül 5628- an iratkoztak be a kisérettségire. Hogy mi lesz azzal a közel félezer tanulóval, aki meg sem jelent a vizsgán, talán az eljövendô idôszakban errôl is készül majd egy kimutatás.

A beiratkozók száma kiegészült a tavalyi végzôsök közül újra vizsgára jelentkezô 112 tanulóval, ami jóval kevesebb, mint azok összessége, akiknek az elmúlt évben valamilyen okból nem sikerült letenniük a kisérettségit. A lemorzsolódás tehát korántsem elenyészô mértékû.

A magyar tagozaton végzett diákokból 1763-an jelentkeztek a román nyelv- és irodalom vizsgára, akik közül 237-nek nem sikerült megszereznie az átmenô jegyet. Sovány vigasz, ha arra gondolunk, hogy nem volt sokkal jobb az arány a román tagozatos diákok körében sem, ahol a 3816 vizsgázóból 415-en buktak meg.

A magyar tagozatnál maradva, magyarból és matematikából egyforma volt az arány, 83 diák teljesített az ötös jegy alatt. A földrajzból vizsgára állt 530 tanulóból 21, a történelembôl kisérettségizô 1233 diákból 42 nem érte el az ötöst.

A román tagozaton matematikából 238, földrajzból (2333-ból) 91, történelembôl (1492-bôl) pedig 58 diák bukott meg.

Ami az átmenési arányt illeti, vannak iskolák, ahol százszázalékos, ez azonban inkább csak vidéki tanintézményekben fordult elô. És vannak olyan iskolák is, ahol valamennyi diák megbukott, olyan tagozatokról van szó, ahol mindössze néhányan tanulnak, s az eredmények azt a lehetôséget vetik fel, hogy talán jobb lenne, ha az ott tanuló gyerekek egy erôs iskolába kerülnének.

A tantárgyankénti eredmények elemzése során azt a következtetést vonták le az illetékesek, hogy románból, matematikából és magyar nyelvbôl a tanulók képességeihez, tudásához mérten nehéz volt a tétel, hisz a diákok zöme 5-ös és 6-os közötti jegyet kapott, míg németbôl, történelembôl és földrajzból ellentétes volt az arány, 8-as és 9-es jegy volt az átlag.

Amint az eredmények értékelésébôl kiderült, a kiesôk között vannak nagyon jó képességû gyerekek, akik egyéb tantárgyakból jól vizsgáztak, s egy tantárgy esetében talán a stressz vagy egyéb okok miatt nem kaptak átmenô jegyet. Az ô helyzetük újból fölveti azt a kérdést, hogy takarékosság ide vagy oda, a pótkisérettségi megszervezésével számukra is meg kellene teremteni az esélyt, hogy a választott iskolában tanulhassanak tovább. Mindössze a diákok egy részére képezhet vigaszt az a tény, hogy inasiskolába azok is beiratkozhatnak, akik nem szerezték meg a képességvizsgán az átmenô jegyet, továbbá, hogy kormányrendelettel

lehetôvé teszik, hogy a szakiskolába is felvételt nyerjenek a kisérettségin sikertelenül szerepelt tanulók, s utólag tegyék le a vizsgát a következô szesszió alkalmával.

Bár még az eredmények alapján történô felvételük a különbözô közép- és szakközép, illetve szakiskolákba ezután következik, a jelek szerint a kisérettségi nagy megterhelést ró a diákokra, és takarékosság ide vagy oda, jobb lenne visszatérni arra a gyakorlatra, hogy a középiskolákba felvételi alapján vegyék fel a jelentkezôket.

Az eredmények elbírálása egyébként három szakaszban történik, az elsô július 15-18 között, a második július 20-22, a harmadik július 24-26 között zajlik.

Aláírásokat gyûjtenek a nyugdíjasok

A Nyugdíjasok Szakszervezete országos egyesületének és tiltakozó akciójáról és követeléseirôl tartott tegnap sajtótájékoztatót Hasasiu Ioan megyei elnök. Mint elmondta, fôbb követeléseik a következôk: emeljék meg a nyugdíjakat az idén január- május hónapokban észlelt árnövekedés függvényében, változtassák meg a nyugdíjak kiigazításánál alapul szolgáló mutatót, csak a két országos átlagfizetésnél nagyobb nyugdíjakat adózzák meg, módosítsák az 1997. évi 145-ös számú törvényt, aképpen, hogy a nyugdíjasok képviselôi is részt vegyenek az egészségbiztosítási pénztár ügyintézô bizottságában, az ártámogatott és ingyenes gyógyszerek esetében az 1998. februárjában használt jegyzéket és támogatást használják, 35-70%-al csökkentsék a nyugdíjasok házadóját. Az elnök elmondta, hogy tegnaptól szervezetük tagjai háztól házra járva aláírásokat gyûjtenek, amelyeket követeléseikkel együtt eljutattnak az ország törvényhozó és végrehajtó szervéhez, s amennyiben léréseiket nem teljesítik, készek az Európa Tanácshoz fordulni, ahol Románia megfigyelését fogják követelni. Az egész országra kiterjedô tiltakozó akció során 350.000 aláírást szeretnének összegyûjteni, ezzel nyomatékosítva jogos kéréseiket. Azok a nyugdíjasok – függetlenül attól, hogy melyik nyugdíjas szervezethez tartoznak, – akik támogatni szeretnék tiltakozó akcióikat, július 11-ig a szakszervezetek házának 15-ös szobájában is társulhatnak a tiltakozókhoz.

Azért születtünk erre a világra, hogy jól érezzük magunkat benne – parafrazálta Tamási Áron gondolatát az egyik szülô a Talentum Alapítvány Évzáró Szülôklubjának délutánján. Mert jogunk van – apróknak és nagyoknak– jól érezni magunkat mindenhol, iskolában, munkahelyen, utcán és játszótéren, és ez fokozottan érvényes a gyermekeinkre. Mi viszont – szülôk, oktatók – gyakran megfeledkezünk errôl és a világból hozott görcseinkkel próbáljuk izzadságos munkára kényszeríteni kicsinyeinket, minél elôbb "sikeressé" tenni ôket. A kor követelménye ez, vagy egyike tévedéseinknek?

Errôl és hasonló gondjainkról beszélgettünk a Szülôklub összejövetelén. Régi tervünk valósult meg, amikor az alapítvány oktatói és pszichológusai vendégül láthatták a szülôkön kívül a gyermekek iskolai, óvodai tanítóit is. Sajnos az intézményes oktatásért, gyermekvédelemért felelôsek nem tiszteltek meg jelenlétükkel. Tudjuk, hogy a tehetséggondozás helyévé az óvodának, iskolának kell válnia. De amíg a különleges igényû gyermekek mostohagyermekei az intézményes általános oktatásnak, addig figyelmet érdemlô létjogosultsága lehet a hiánypótló civil kezdeményezéseknek, szervezeteknek.

Minden egyes tehetségét kamatoztató emberke felmérhetetlen értéke közösségünknek. A Talentum Alapítvány küldetése a tehetséges gyermekek felkutatása, adottságaik feltárása, gondozása. Több szinten, különbözô irányból próbáljuk ezt megvalósítani, már idestova 8 éve. Az általános foglalkozások (zene, rajz, környezetismeret, beszédmûvelés, matek-logika, angol nyelv, ritmikus torna) célja az, hogy elôcsalogassuk azt a különleges adottságot, ami elrejtve ott lapul minden egyes gyermekben, és az igényeinek megfelelô speciális csoportokban fejlesszük. Felkészítsük a gyermeket, és közben meggyôzzük a szülôket – gyakran hosszas rábeszélés árán –, hogy ne hagyja veszendôbe a gyermekben rejlô kincset. Minden más "praktikus" szempontot félretéve éljen a zenei, képzômûvészeti szakoktatás iskolai lehetôségeivel (Mûvészeti Líceum), vagy bízza gyermekét a tehetségekkel külön foglalkozó szaktanár gondjaira.

Visszatérve a bevezetôben mondottakra, a pragmatikus szülôk gyors és konkrét eredményeket várnak az oktatóktól. Már az óvodában idegen nyelvek tanulását próbáljuk ráerôszakolni a gyermekre, ahelyett hogy az anyanyelvét ízlelgetné, élvezné. Elgondolkoztató, hogy amit az óvodában, az elsô osztályokban idegen nyelvtanulásként éveken át ráerôltetünk egy kisgyermekre, mindazt érettebben, tizenévesen játszi könnyedséggel néhány hónap alatt elsajátítja. És akkor még ott van – amit majd minden szülô létfontosságúnak érez – az úgymond informatika oktatása. Szabadtéri viháncolás, csapatos versengés, társasjátékok helyett már az óvodásokat odaültetjük a számítógép képernyôje elé. Miért siettetjük ezt is? A komputer hihetetlen motivációs erôket, vonzalmat rejt magában. Ha egy 12- 13 éves fiatalt, aki soha nem látott számítógépet, leültetünk egy multimédiás, internetre kötött gép elé, hetek alatt minimális útbaigazítással képes lesz felfedezni a gép felhasználásának minden csínját-bínját. Amit viszont nem lehet idejekorán elkezdeni: a gyermek képességeinek, hajlamainak, sokoldalú érdeklôdésének, fantáziájának, kreatív gondolkodásának a fejlesztését, arról gyakran megfeledkezünk, a divatos foglalkozások árnyékában.

Elhangzott az is, hogy ne erôltessük a mi életvitelünket, a mi elképzeléseinket gyermekeinkre. Ahogy Kahlil Gibran libanoni költô olyan szépen megfogalmazta, "adhattok nekik szeretetet, de gondolataitokat nem adhatjátok. Mert nekik saját gondolataik vannak. Próbálhattok olyanná lenni, mint ôk, de ne próbáljátok ôket olyanná tenni, mint ti vagytok. Mert az élet sem visszafelé nem halad, sem a tegnapban nem reked meg." Hagyjuk az anyanyelvén beszélni, mesélni, verselni az óvodásokat, hagyjuk sokat-sokat játszani ôket! Fedezzék fel, szeressék meg a világot, a betûk – számok varázslatos birodalmát, tanuljanak meg önállóan, kreatívan gondolkodni! Érezzék jól magukat közöttünk. Mert amire szükségük lesz, azt a kellô idôben, hasznosságát érezve majd könnyedén elsajátítják.

Sok szülônek a Talentummal kapcsolatosan az volt az ellenvetése, hogy itt a gyerekek semmit sem tanulnak, csak játszanak – mondta Kacsó Erika pszichológus - de lássuk csak mi is rejtôzik a játékok mögött. Mi a célirányos, intenzív tanulás helyett az ún. spontán, latens tanulás módszerét alkalmazzuk. Nagy energiák mozgósítása nélkül új készségeket, képességeket, a legszükségesebb ismereteket csempésszük a gyermekek tudatába. A spontán tanulás egyik lehetséges módja a modellkövetés. A gyerek utánozza, átveszi és belsôvé teszi a környezetében levô felnôttek magatartását, reakcióit, szokásait. Kezdetben a modellek csak a családból kerülnek ki, de ahogy közösségbe kerül a gyermek, más felnôttekkel is találkozik, akik mintaként szolgálnak, akiknek minden mozdulatát, szavát ellesi és észrevétlenül megtanulja. A gyerek nem tudja megfogalmazni, hogy ma éppen azt tanulta meg, hogyan fogadja el társának a másságát, vagy hogyan álljon egy probléma megoldásához, hogyan éljen harmóniában a természettel, vagy mi ragadt rá az angolóra játékaiból, a Matek Manó fejtörôibôl.

Mi, szülôk, oktatók követendô példaképek vagyunk a gyermekek számára. Nekünk csak hitelesen szabad a gyermekek elé állni. Ezek a minden rezdülésünkre hallatlanul érzékeny emberkék azonnal megérzik, ha mást mondunk nekik, mint amit gondolunk vagy cselekszünk. Ha azt követeljük tôlük, amire mi fittyet hányunk, akkor elveszítjük a hitelünket, és azután már csak a szülôi, oktatói terror diktatúrájával árthatunk nekik. Az egyik szülô olyan szépen megfogalmazta, hogy a gyermek saját viselkedésünknek, életvitelünknek a görbe tükre. Ha kivetnivalót látunk a gyermekben, akkor elôször nézzünk körül magunkban, változtassunk magunkon, mert ezáltal a gyermek is biztosan megváltozik

Vádolnak, hogy a Talentumnál túl liberális a szellem, a gyermeknek mindent szabad és elkanászosodik. Az iskolában is beleszól az új leckébe, elmondja a véleményét, sôt – uram bocsáss – a tanítóját is letegezi. Bizonyos értelemben szerencsés helyzetben vagyunk, kis csoportokban 6-8 gyermekkel foglalkozunk egyszerre, minden intézményi kötöttség nélkül, legjobb tudásunk és a szülôk, gyermekek iránti tiszteletünk, lelkiismeretünk szerint. Megengedhetjük magunknak, hogy nálunk a gyermek körül forogjon a világ, az ô elvárásaihoz igazodjunk, lehetôségeket adjunk ötleteinek és fantáziájának szárnyalásához. Érezze a szabadságát – a minimális fegyelmi megkötések mellett – az alkotó tevékenységeiben, fantáziájának, kreativitásának szárnyalásában. És érezze jól magát, ha kell a tegezôdés árán!

Domahidi Csilla oktató elmondta, hogy a gyermekek között kertésznek érzi magát, figyeli a facsemeték növekedését, gondozza, olykor metszi is ôket, hogy erôs fákká terebélyesedjenek. Egykor majd mindannyian élvezhessük gyümölcseiket. Az anyanyelvmûvelô, beszédkészség fejlesztô foglalkozásain a helyes, értelmes, szép, kifejezô, választékos, gördülékeny, igényes beszéd kialakítására, a kommunikációs készségek fejlesztésére törekszik. A zene, az ének, a tánc szervesen kapcsolódnak a beszédmûvelés folyamatához, amelyben gazdagodik a gyerekek érzelmi világa, kialakul a szép iránti fogékonyságuk, feltárul elôttük a mesék, versek, mondák, nyelvtörôk varázslatos birodalma. Így válhat a játékos