|
L. évfolyam 42. (13829) sz. |
2000. július 1., szombatt |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneascã, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft
Részvétnyilvánítás................…&# 133;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetõk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Politikai játszadozással telnek a napok. A marosvásárhelyi tanács beiktatásával kapcsolatban történtek azonban nincsenek összefüggésben a megyei tanács megalakulásával. Minden hivatkozás és magyarázkodás mellett a lényeg, hogy csütörtökön az RMDSZ-frakció számára hiányzó szavazatok miatt maradtak távol a tanácsosok az alakuló ülésrõl. Most már köztudottan ugyanis az RMDSZ két alpolgármestert kíván állítani Dorin Florea mellé. Ez csak úgy érhetõ el, ha az RMDSZ-tanácsosok hiánytalanul, tehát mind a tizenhárman jelen vannak és szavaznak, mert a városi tanácsban csak magukra számíthatnak.
A megyei tanács "más tál tészta". Itt a távol maradók lényegében azok, akik a városi tanács csütörtöki ülésén bojkottot kiáltottak. Most maguk bojkottálták a megyei tanács megalakulását. Emögött feltehetõen az áll, hogy a politikai alkuk nyomán a megyei tanácsnak RMDSZ-es elnöke és két PDSR-s alelnöke lesz. A PUNR a tegnapi alakulón jelen levõ, de be nem jelentkezett képviselõje, Victor Suciu azon háborgott, hogy két párt, az RMDSZ és a PDSR ki akarja sajátítani a megyei tanácsot, pedig nekik eggyel több képviselõjük van a tanácsban, ezért pedig kijárna bár egy alelnöki hely. Hozzátette, hogy a következõ ülést is bojkottálni fogják, mert úgymond az ismétlõdik meg, ami 1996-ban történt, amikor semmi nem jutott a "leosztás" során. A nagy nyilatkozás közben "nagyvonalúan" elfelejtette felemlegetni, hogy 1992-ben éppen a PUNR sorozatos bojkottjai miatt több mint fél évig, azaz pontosan 1993. február 22-ig nem volt Maros megyének megyei tanácsa.
S hogy a konkrét eseményleírásra is sort kerítsünk, tegnap délelõtt tíz órára hívták össze a megyei tanács alakuló ülését. Ennek törvény szerinti aktusai egy részét lefolytatták, de a névsorolvasásnál kiderült, hogy a 41 tanácsosból mindössze 24 volt jelen, az ülés jogszerûségét biztosító kétharmad, vagyis 28 tanácsos helyett. Mivel nem jött össze a dolog, a helyi közigazgatási törvény értelmében 3 nap múlva újra összehívják a megválasztott tanácstagokat alakuló ülésre.
Az elmaradt tanácsülés végén Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke azt nyilatkozta lapunknak, hogy a tegnapi bojkottot a csütörtökön történtek utóhatásának tartja, de reményét fejezte ki, hogy a következõ nekifutásra mégis megalakul a megyei tanács.
Burkhardt Árpád megbízott prefektus a Népújságnak elmondta: a 69-es számú helyhatósági törvény 16/2. cikkelye kimondja, akkor alakul meg a tanács, ha a funkcióban levõ tanácsosok kétharmada leteszi az esküt. Ha nincs meg a jelenlét, akkor 3 nappal elhalasztják. Ha másodjára sem gyûlnek össze, akkor többségi jelenléttel is megalakulhat, ha a prefektus az igazolatlanul hiányzó tanácsosok helyére kinevezi a jelöltlistán utánuk következõket. Ha ilyen lista nincs, 30 napon belül részleges választásokat kell tartani.
A csütörtökön történtekkel kapcsolatban közölte, hogy amiatt adta át az ülésvezetést Pora Zamfirának, mert az õ, illetve a Vlad Roºca miniszter törvényértelmezését nem tartotta legálisnak. Nem minõsítem a történteket, mondta, rábízom a közvéleményre, tegye meg. Sajnálatosnak nevezte, hogy a város és a megye ilyen patthelyzetbe került, amely nehezíti a közigazgatás menetét.
Három év és két hónap szabadságvesztésre ítélték Bardóczy Csaba volt Hargita megyei tanácsost, aki 1997. május 28-án a csereháti iskolából kitessékelte az épületbe önkényesen beköltözött néhány görög katolikus apácát. A tárgyalást szerdán tartották a vásárhelyi táblabíróságon.
A Hargita megyei Törvényszék 1999. november 19-i 440-es határozata értelmében két év szabadságvesztésre ítélte a vádlottat magánlaksértés miatt. Ugyanez az igazságszolgáltató fórum a közutakon hajtási jogosítvány nélkül való vezetésért 6 hónap börtönbüntetést szabott ki. Korábban, 1997. március 25-én a segesvári bíróság Bardóczyt ittas vezetésért 1 év és 2 hónap szabadságvesztésre ítélte. A Törvényszék Melletti Ügyészség elrendelte a három ítélet egybeolvasztását, oly módon, hogy Bardóczynak mindössze a súlyosabbat kell letöltenie, vagyis két év szabadságvesztésre ítélik. Ugyanakkor elrendeli a büntetésnek feltételesen való felfüggesztését, s a vádlottnak 4 évi feltételes szabadlábra való helyezését. Ezt a döntést nem fogadta el a Hargita Megyei Törvényszék Melletti Ügyészség, s fellebbezést nyújtott be a vásárhelyi táblabíróságra. A szerdai tárgyaláson a vásárhelyi táblabíróság elfogadta a Hargita Megyei Törvényszék Melletti Ügyészség fellebbezését a Hargita Megyei Törvényszék 1999. november 19-i 440-es határozata ellen, és elrendelte az ügy újratárgyalását, amelynek során azt a határozatot hozta, hogy a vádlott töltse le a 2 év szabadságvesztésre vonatkozó büntetését, valamint az 1 év és 2 hónap börtönbüntetésre vonatkozó büntetését, vagyis összesen 3 év és 2 hónap börtönbüntetést. Ugyanakkor elutasította a vádlott Bardóczy Csaba által benyújtott fellebbezést, s 300.000 lejes bírósági perköltség kifizetésére kötelezi.
Gherman Iacob, Bardóczy védõügyvédje lapunknak nyilatkozva elmondta, jogtalannak tartja a táblabíróság döntését, ezért fellebbez a határozatban megszabott büntetés érvénytelenítése érdekében. Ugyanakkor kijelentette: védence nem visszaesõ bûnözõ, így a fellebbviteli bíróságnak nem kellett volna figyelembe vennie azt az ítéletet, amelyet a segesvári bíróság ittas vezetés miatt ’97 márciusában szabott ki, s amelyet utólag amúgy is felfüggesztettek. "Fellebbezésem a Legfelsõbb Ügyészséghez nyújtom be, s abban az esetben, ha támogatási megoldást kapunk, az ügyet a Legfelsõbb Bírósághoz továbbítják. Ha nem, készek vagyunk a Strasbourgi Emberjogi Bíróság elé vinni az ügyet" – jelentette ki az ügyvéd. Megtudtuk, Bardóczy még a döntéshozatal elõtt eltávozott az országból, így letartóztatása lehetetlen.
Ma kilenc órától kerül sor a marosvásárhelyi Kultúrpalotában az RMDSZ Szövetségi Képviselõk Tanácsa és a Szövetségi Egyeztetõ Tanács együttes ülésére. A két testület közös tanácskozásának napirendjén Markó Béla szövetségi elnök politikai tájékoztatója, új ügyvezetõ alelnökök (mûvelõdési és önkormányzati) kinevezése, a szövetség költségvetésének elfogadása, valamint a helyhatósági választások eredményeinek kiértékelése szerepel.
Az országos kampánystáb beszámolója várhatóan kiegészül azoknak a területi szervezeteknek a listájával, amelyek esetében a helyhatósági választásokon elért eredményekkel kapcsolatos politikai felelõsséget kívánják mérlegre tenni.
Délután öt órától vasárnap délig a Szövetségi Képviselõk Tanácsa tartja rendes ülését. Sort kerítenek a hosszú ideje vitatott, de ügyrendi meg egyéb okokból rendre elnapolt belsõ választások szabályzatának véglegesítésére. Ezt kérdések és interpellációk, valamint a "különfélék" címmel illetett napirend követi. Ez utóbbi során feltehetõen sor kerül a "Kincses-ügy" tisztázására is. A testület a szövetségi szabályzatfelügyelõ bizottság véleményezését figyelembe véve foglal állást a Kincses Elõd megyei elnöki tisztségbõl való felfüggesztés dolgában.
A 2000. június 22-én 510-es szám alatt kiadott kormányhatározat Dorin Floreát június 29-i hatállyal felmentette prefektusi tisztségébõl. Ugyanakkor Burkhardt Árpád jelenlegi alprefektust nevezte ki ideiglenes megbízott prefektusnak. A megbízatás addig szól, amíg egy újabb kormányhatározattal nem neveznek ki új fõispánt a megye élére, és amíg a határozat meg nem jelenik Románia Hivatalos Közlönyében.
Június 28-a óta, naponta 8 és 15 óra között a megyei törvényszék épülete elõtt éhségsztrájkol a 46 éves vásárhelyi illetõségû Frîncean Georgeta. A lépcsõkre kirakott kartonján ez áll: Éhségsztrájk – követelem a törvényszéken bejegyzett 2000. évi 5321-es számú iratcsomó törvényes megoldását, és a pénzem a Kereskedelmi Kamarától – 47 millió lej értékben.
Lapunknak nyilatkozva elmondta, már két és fél éve folyik a Kamara elleni pereskedése, ahol elõbb statisztikusként, majd levéltáros minõségben dolgozott. "1996-ban bontották fel elsõ alkalommal a munkaszerzõdésem, akkor leépítésre hivatkoztak, ám én voltam az egyedüli, akit menesztettek. Bepereltem a Kamarát, s a döntés eredményeképpen újra alkalmaztak. Egy év és három hónapig dolgoztam levéltárosként, ami ebben a szakmában visszaminõsítést jelent. 1998. január 15-én bontották fel megint a munkaszerzõdésem, fegyelmi kihágásért. Tulajdonképpen a Kamara vezetõsége által elkövetett visszaéléseket tártam fel, amikor megjelentem az országos tévé híradójában" – taglalja az elkeseredett nõ. A vásárhelyi bíróság idei február 3-i 1004-es döntése alapján a bíróság elrendeli a felperesnek munkába való visszavételét, valamint kötelezi a céget bérének kifizetésére '98. január 15-ig visszamenõen. A Kamara június 7-én be is nyújtotta a törvényszékre a nettó juttatását igazoló iratot, mely szerint F. Georgeta június 5-ig 45.365.644 lejre jogosult, ám az – elmondása szerint – eddig semmit sem kapott. Ugyanakkor, ezen összeg kiszámításakor nem vették figyelembe az inflációt, amellyel az õt illetõ összeg jóval meghaladja a 100 millió lejt. Mivel két és fél éve semmiféle jövedelme nincs, és férjétõl is el van válva, a kislánya után járó havi 400.000 lejes tartásdíjból kénytelen fenntartani magát és gyerekét.
– Három napja éhségsztrájkolok, de még senki sem jött megkérdezni, mi történik. Mi több, két csendõr arra szólított fel, parancsuk van arra nézve, hogy ne engedjenek bemenni az igazságszolgáltatás épületébe, s még az illemhelyet sem szabad használnom.
Frîncean Georgeta röpke két év leforgása alatt ötször éhségsztrájkolt. Az elnöki hivatal és a Képviselõk Háza elõtt is posztolt már. Néha sikerrel. Reméli, tiltakozása most sem marad hatástalan, s az arra hivatottak orvosolják kéréseit.
Közel három hónapos keresés után kattant a bilincs a 44 éves vásárhelyi illetõségû Nae Ion csuklóján, értesített a megyei rendõrfelügyelõség sajtóirodája.
Az eset érdekessége, hogy a Szélmalom Kft. valamikori adminisztrátora a vásárhelyi börtön elõtt bukott le, miközben a fogház elõtt parkolt személygépkocsival próbált eltûnni a helyszínrõl. Peche volt, azonnal õrizetbe vették az április óta csalásért országosan körözött férfit. A törvényszék 30 napos elõzetes letartóztatási parancsot bocsátott ki nevére, csalás bûntettének alapos gyanújával.
A rendõrség tájékoztatása szerint Nae Ion nem csak egy alkalommal kerül összetûzésbe a törvénnyel. Ez év januárjában két személytõl 5100 dollárt kért és kapott. Megígérte, hogy ezen összeg fejében közbenjár az AEÁ nagykövetségén, s kitelepedési vízumot szerez az illetõ országba. Természetesen, semmiféle ismeretsége nem volt a nagykövetségen, s a pénzt saját céljaira használta fel. Egy másik személyt rábírt, váljon a Szélmalom Kft. társtulajdonosává, csekély 400 millió lejért. Csak azt "felejtette" el megemlíteni, hogy a pénz átvételének pillanatában már nem õ volt a cég tulajdonosa. Több, a közköltség törlesztésével tartozó személynek ígéretet tett, hogy egyenlíti a hátralékukat, ennek fejében mindössze a lakás feletti tulajdonjogot bizonyító iratokat kell átadniuk neki. Az elmaradást nem fizette ki, az iratokkal viszont különbözõ bankoktól igényelt kölcsönökért kezeskedett. Az így okozott anyagi kár meghaladja a 100 millió lejt. Ezenfelül a csalónak más, "apróbb" bûncselekményekért is kell felelnie az igazságszolgáltatás elõtt.
Csütörtökön csütörtököt mondott a marosvásárhelyi tanács alakuló ülése. Soha annyian nem nyomultak be a polgármesteri hivatal tanácstermébe, mint akkor: látni akarták a csodát. Vásárhelynek a történelemben elõször lett választott román polgármestere.
Az ülés elõtt az érdekeltek ki-ki vérmérsékletének, érdekeinek vagy alkalmazkodó képességének megfelelõen vieslkedett. A megerõsítésre váró Dorin Florea szemmel láthatóan ideges volt. S hogy a látszat mennyire nem csalt, kiderült a hivatalos beiktatást követõ beszédébõl és a sajtó képviselõinek tett nyilatkozataiból egyaránt. Székfoglalója nem sikerült az alkalomhoz illõen magasröptûre. Joggal várhattuk, hogy legalább néhány röpke percre kizökken eddigi valójából és az egyelõre nehezen értelmezhetõ frusztráltságot levetve ezúttal az ünnepi aktushoz méltó mondatokat hallunk tõle. Igaz ugyan, hogy az elsõ mondatában megköszönte a város polgárainak a bizalmát, de már a második szava intésként hangzott. Például az idõhöz és helyhez semmiképpen sem kapcsolhatóan: "ezentúl ÉN fogom aláírni a külföldi kiszállásokat". Ezenkívül "sarki siránkozókat" és érdekcsoportokat emlegetett, meg a polgármesteri hivatalban következõ "nagytakarításról" is szólt, máris kijelentve, hogy neki nincs szüksége nyolc igazgatóra, elég lesz három. Aztán felemlegette 1996-ból származó ígéreteit, s azt, hogy az utcáról fogja vezetni a hivatalt, meg hogy az ajtaja mindenki elõtt nyitva lesz. Mind lehet, mondhatnánk erre, ha õt úgysem találjuk ott, lévén, hogy az utcán kéne keresni. Ami meg az érdekcsoportokat illeti, ha csak egy kis része igaz azoknak a szóbeszédeknek, hogy ki mindenkit akar mûködése alatt szerephez juttatni, kiderülhet, hogy az a tiszta lap, amivel polgármesterségét indítani kívánja, alaposan tele van már írva. S mi lesz a kampányát aktívan támogatóknak tett ígéreteivel?
De nem csak Dorin Florea volt ideges csütörtökön. A prefektúra fõtitkára, Pora Zamfira irritáltan, sõt ingerülten válaszolt Burkhardt Árpád alprefektusnak a tanácsülés elnapolásáról szóló bejelentésére. Szinte dühösen magyarázta a törvény "különleges" esetekre vonatkozó cikkelyét, s mikor elfogytak az érvei, az úgymond "baráti" látogatáson levõ közigazgatási minisztert kérte fel döntõbírónak. Rövid vonakodás után, meglepetésre, a miniszter is elkezdte magyarázni az ominózus törvénycikkelyt. Hogy miért nevezhetõ meglepõnek? Egyszerûen azért, mert Vlad Roºca a kormány, magyarán a végrehajtó hatalom tagja, akinek nincs joga értelmezni a törvényeket, kutya kötelessége betartani azokat, ha tetszik, ha nem. Talán ezért is ódzkodott egy kissé az elején, végül azonban, talán "Dorin barátját" kielégítendõ, tette meg azt, amit egy miniszternek soha nem lenne szabad megtennie. Legalábbis nem a nyilvánosság elõtt. Lehet, hogy a Pora Zamfira által kiprovokált kényszerhelyzet okán üzente "Dorin barátjának", hogy ettõl arrafelé immár "ne kacsintgasson Bukarest felé, a városra figyeljen". Ami diplomatikusan azt is jelenthette, hogy hagyják õt békén.
A helyzet "fokozódott" a jelenlevõ RMDSZ tanácsosnak a hiányzások okát magyarázó szavait követõen, olyannyira, hogy Doru Opriºcan DK-tanácsos azt kiabálta, hogy õk már négy nappal korábban (lehet, hogy még az RMDSZ elõtt) tudták, hogy ez fog történni. A terem is zajosan reagált a vitákra. Hol hujjogtak, hol tapsoltak.
Végül arról is muszáj szólni, hogy a beiktatást követõ gratulációk a Nagy- Románia Pártot képviselõ híres-hírhedt Ioan Judeától jöttek, utána pedig a PUNR-s Victor Suciu köszöntötte az új polgármestert azzal, hogy aki "mást akar, majd a helyére teszik". Hát ha ez kellett Dorin Floreának, legyen boldog vele. Ilyen "támogatók" segítségével nehezen elképzelhetõ, hogy a választási kampányban oly sokat hangoztatott szlogennek megfelelõen a város minden polgárát egyformán képviselhetné. Emellett persze nagy izgalommal várjuk, hogy a polgármester, ígéretéhez híven, "meggyógyítsa" az általa megállapított diagnózis szerint "beteg" várost.
Ezúton kérem nagylelkû elnézését, hogy "leplezetlen kannibalizmussal" próbáltam "alultáplálkozni". Ha nem volt elég világos, politikai fogyatékosommal már – az ön által is idézett írásomban – elismertem. Arra gondolva, hogy az önök megválasztóinak túlnyomó többsége, hozzám hasonlóan, politikailag alultáplált, merészkedtem néhány megjegyzést tenni az ön felelete kapcsán, melyet a tudósító kérdésére adott. Már válaszának elsõ 2-3 sora világossá tette, hogy önök az RMDSZ-re szavaztak, és azt is, hogy miért. Ez volt a lényeg! Az ezt követõ terjedelmes szövegrész, melyben az RMDSZ hatalmasainak (jogos) bírálata is benne volt, sokakat megzavart és többen feltették a krédést (nekem is): most már igen vagy nem? És nem volt szó egy mozgalom és egy párt, illetve ezek vezetõinek összekeverésérõl. Önt idézem – válaszának nagyobbik felére utalva, akkor, amikor bátorkodom a mondásra hivatkozni, amit nekem is javasol: "ha hallgattál volna …". Részemrõl nem fogom elfeledni intelmeit.
Elszomorító viszont az a hangnem és a jelzõk sokasága, melyeket – valószínû, elsõ fellobbanó haragjában – a rám zúdított mérgezett nyílainak kilövésekor használ. Sajnos, azokra az idõkre emlékeztet, amikor a közembernek a "hallgatni arany", vagy a "ne szólj szám, nem fáj fejem" közmondások respektje volt ildomos. Ezt a hangnemet nem találom méltónak egy ízig-vérig kereszténydemokratához, függetlenül attól, hogy megjegyzéseim helytállóak vagy nem. Megígérem, hogy részemrõl hallgatni fogok, legalább önnel és mozgalmával kapcsolatban. Azt is megígérem – a Népújság nyilvánossága elõtt –, hogy ha bizonyíthatóan ön és mozgalma lesznek, akik érdekvédelmi szervezetünk eléggé szétzilált szénáját rendbe rakják, minden egyéb feltétel nélkül, az elsõ adódó alkalommal, szabad akaratomból fogok önökre szavazni! Részemrõl a polémiát befejeztem.
Kiváló tisztelettel
Idén is megszervezik Jobbágytelkén, mégpedig július 9–16. között a népzene és méptánc kedvelõinek, mûvelõinek nyári táborát. A tábor házigazdája most is Balla Antal, a nagyhírû jobbágytelki együttes irányítója, atyamestere. A táncoktatók: László Csaba és Füzesi Albert. Naponta tanítanak nyárádmenti magyar, Felsõ-Maros menti román táncokat kezdõknek, haladóknak. Nyárádmenti énekeket Kerekes Boglárkától tanulhat a táborozó. A zeneoktatás minõségét Vavrinecz András neve szavatolja, zenélnek a péterlaki muzsikások. Néprajzi elõadással jelentkezik Szabó Éva, Asztalos Enikõ, Bandi Dezsõ, Barabás László, Bod Aladár. Mi lesz még? A hagyományos népi mesterségek bemutatása, állandó kézmûves mûhely, Michel van Lengeveld fotókiállítása, videovetítések, folkkocsma muzsikával hajnalig, meglepetések. A résztvevõknek napi háromszori étkezést biztosítanak (vegetáriánus étrenddel is). Elszállásolás az iskolában, sátorban (aki hoz magával), vagy a családoknál, fizetség ellenében. Van melegvíz-szolgáltatás, gyerekfelügyelet, a programok alatt játszóházat mûködtetnek, ezt Benkõ Éva vezeti. Termélszetesen az orvosi felügyeletet is biztosítják.
Vasárnap a jelentkezés, a helyfoglalás és a vacsora után 22 órakor kezdõdik a megnyitó ünnepség, a résztvevõket az Életfa-díjas Balla Antal, Orbán Sándor polgármester és Barabás László néprajzkutató köszönti, fellép a jobbágytelki hagyományõrzõ tánccsoport. Az oktatás mindig reggel tízkor indul, délután hattól kezdõdnek az elõadások, és este tízkor kezdõdik a mûsor. Hétfõn Boda Aladár ad elõ (Õsmagyarság), fellépnek a marosmagyaróiak; kedden Szabó Éva (Textíliák a Nyárádmentén), este a nyárádselyeiek szerepelnek; szerdán Bandi Dezsõ beszél a népi faragásról, este Felsõ-Maros menti román adatközlõk lépnek fel; csütörtökön délután kirándulás szekérrel az esztenához, kopjafát állítanak az Öt Fenyõnél, aztán bográcsgulyást vacsoráznak a tábortûznél, és a gernyeszegi nábrisztések virtuskodnak. Pénteken Asztalos Enikõ beszél a hagyományos népi konyháról, este az Udvarhelyi Táncmûhely elõadása. Szombaton délután négy és hét között vetélkedõ, este tíztõl pedig gálamûsor. Fellép a Maros Mûvészegyüttes, az Öves Együttes és az adatközlõk. Utána reggelig táncház. Vasárnap sátorbontás.
A tábor fõszervezõje a Folk Center Alapítvány. Bõvebb tájékoztatás a 00- 40-94-857144-es, 00-40-94-699915-ös, 00-40-94-318035-ös telefonokon. E-mail: folkc@netsoft.ro. http://www. netsoft.ro/folkc
Csütörtökön az ország 34 megyéjébõl összegyûlt 1300-1400 tüntetõ közt 40 marosvásárhelyi is részt vett. Amint Marian Bold, a fõvárosban járt Maros megyei kárvallottak vezetõje elmondta, ottlétük alatt tárgyalásokat folytattak a képviselõkkel és szenátorokkal, akik ígéretet tettek arra, hogy augusztus végéig tisztázzák az Alap helyzetét és szeptember 15-ig megoldást találnak a pénz vagy annak egy része a visszaszolgáltatására.
Addig a megyei kárvallott befektetõk heti kétszer találkoznak majd az Alap székhelye elõtt, keddenként és csütörtökönként este 18 órakor.
Nehéz elõre látni, mikor csatlakozhat Románia a NATO-hoz – jelentette ki csütörtökön Bukarestben Chris Donnelly, a NATO-fõtitkár közép-és kelet- európai kérdésekben illetékes tanácsosa.
A romániai látogatáson tartózkodó Donnelly azt mondta, hogy ez idõ szerint nincs napirenden a NATO- bõvítés második hulláma, mert a védelmi szövetség most Magyarország, Lengyelország és Csehország beilleszkedésével van elfoglalva.
"Amíg be nem fejezõdik e három ország beilleszkedése, a NATO nem foglalkozik a bõvítés második hullámával" – mondta a tanácsos, aki rámutatott: a bõvítésnek három vetületét kell figyelembe venni. Elõször is, az új tagországok betagolódásának úgy kell megvalósulnia, hogy az ne zavarja meg a védelmi szövetség mechanizmusát és belsõ viszonyait. Másodsorban, a felvételre jelentkezõ országnak felkészültnek kell lennie a NATO politikai rendszerében való hatékony mûködésre, beleértve a válsághelyzeteket is. Ehhez az adott ország tisztjeinek, diplomatáinak és állami hivatalnokainak magas szintû felkészültséggel kell rendelkezniük. Végül, a csatlakozni kívánó országnak tanúbizonyságát kell tennie arról, hogy képes hozzájárulni az egész szövetség biztonságához, mert – mint mondta – a NATO "nem jótékonysági szervezet".
Romániáról szólva a NATO-fõtitkár tanácsosa úgy értékelte, hogy az ország "nagyon gyorsan" halad "a helyes irányban", vagyis a szövetséghez való csatlakozás felé. De hangsúlyozta: a NATO-ba való felvétele után az új tagországnak nagyobb erõfeszítéseket kell tennie, mint belépése elõtt.
Donnelly rámutatott: a kelet-nyugati konfrontáció hiányában a NATO-tagországok számára nagyon nehéz felbecsülni Románia geostratégiai jelentõségét. Viszont, "ha a továbbra is a volt Jugoszlávia marad a fõ kérdés, Románia nagyon fontos pont lesz geostratégiai szempontból" – mondta.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javaslatára a törvényhozás felsõháza, a szenátus tavaszi-nyári ülésszakának utolsó ülésén Gáspárik Attila színmûvészt csütörtökön négy évre megválasztotta a romániai elektronikus média országos tanácsa (CNA) tagjává – jelentették be pénteken.
A tizenegy személybõl álló CNA-nak az elõzõ négy évben is volt magyar tagja Magyari Lajos író-újságíró személyében, akinek mandátuma július 10-én lejár.
A nagyváradi születésû Gáspárik Attila 35 éves, a marosvásárhelyi színház magyar tagozatának volt a tagja. Színmûvészeti tevékenységével párhuzamosan tíz éve tanára a Szentgyörgyi István Színmûvészeti Egyetemnek és mûvészeti vezetõje az Alternatívák filmfesztiválnak. Tévéjátékokat ír, gyakori szerzõje és szereplõje a Román Televízió bukaresti magyar adásának, publicistaként rendszeresen jelen van a romániai magyar nyelvû rádiómûsorokban.
(MTI) – Az önkormányzás, az önkormányzatiság a fejlõdésének új szakaszához érkezett – szögezi az a zárónyilatkozat, amelyet a Magyar Polgármesterek III. Világtalálkozója résztvevõi pénteken, a rendezvény befejezõ napján közösen megfogalmaztak.
A nyilatkozat egyebek mellett leszögezi: szemléletté érett a felismerés, hogy az önállóság, az autonómia nem az elszigetelõdés, a partikularizmus, hanem a közös érdekek mentén kibontakozó legszélesebb körû összefogás ösztönzõje kell legyen. Csak a kormányzat, az önkormányzatok és a civil társadalom összehangolt cselekvése gátolhatja meg a negatív tendenciák eluralkodását, a fejlõdésben elmaradott települések és régiók, közösségek és családok leszakadását, perifériára szorulását.
A dokumentum azt is megállapítja, hogy a helyi közösségek életkörülményeinek, gazdasági versenyképességének javításában nagy szerepe van a térségi – interregionális – kapcsolatoknak, a települési és térségfejlesztési társulásoknak, a közigazgatási és az országhatárokon átívelõ – EU regionális –, segélyprogramokkal megalapozott együttmûködésnek, az állami, a társadalmi, gazdasági szervezetekkel való partnerségnek.
A siker záloga az önkormányzatok megítélése szerint – szögezi le a zárónyilatkozat –, hogy törekvéseikhez a kormányzat stabil gazdasági és politikai környezetet, s egyben nagyobb szakmai, valamint gazdasági, pénzügyi támogatást biztosítson.
Június 4-e a Családorvosok Napja. Az alapellátásban dolgozó orvosok 2000. évi ünnepének tiszteletére rendezték meg Marosvásárhelyen a Családorvosok Országos Tanácskozását, amelyen a várakozásokat fölülmúlva 450-en jöttek el az ország minden sarkából. A péntek délután és szombat délelõtt tartó tudományos tanácskozáson félszáz dolgozat hangzik el. A munkálatok végeztével, az összegezést és a legjobb dolgozatok díjazását követõen a részvevõk a Szováta–Parajd–Korond útvonalon tesznek kirándulást.
A tanácskozás munkálatait dr. Sánta Dóra fõorvos, a családorvosok Maros megyei szevezetének elnöke nyitotta meg. Dr. Gliga Virgil egyetemi tanár, az OGYE Általános Orvosi Karának dékánja az egyetem vezetõségének üdvözletét tolmácsolva azt hangsúlyozta, hogy a szenvedéssel, a betegséggel való küzdelemben nincsenek fontosabb vagy kevésbé fontos szakok, s hogy az alapellátás nélkül nem lehet orvoslásról beszélni. A romániai egészségügy átalakításában vállalt úttörõ szerepüket méltatta dr. Ileana Panþuru, a Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetõje, dr. Ioan Muntean professzor, a Megyei Orvosi Kollégium elnöke pedig azt helyezte kilátásba, hogy a családorvosoknak az angol minta szerint kell majd ellátniok a pácienseket, és üdvözölte, hogy az anya- és csecsemõvédelem fontos helyen szerepel a tanácskozáson elhangzó dolgozatok tematikájában. Dr. Afilon Jonpan egyetemi elõadótanár, a Családorvosok Országos Egyesületének alelnöke az 1987 óa végzett tudományos tevékenységet vette számba, dr. Kikeli Pál elõadótanár, az OGYE családorvosi katedrájának vezetõje a családorvosok szerepérõl, és azokról a programokról beszélt, amelyek segítségével a további felkészítésük, továbbképzésük megvalósul.
A Megyei Egészségbiztosítási Pénztár nevében Poruþiu Mihai Egységet a többféleségben jelszóval biztatta a részvevõket, akikre az egészségügy átalakítása során a legnehezebb feladatok hárultak, Petre Sprânceanu elnök pedig a fizetések kiegyenlítõdésének kilátását vetette fel.
Luminiþa Dumitrescu, az országos társaság titkára oklevéllel tüntette ki a Maros megyei egyesületet a tanácskozás megszervezéséért, és egy fényképezõgépet adott ajándékba.
A megnyitó végén dr. Sánta Dóta megyei elnök virágcsokorral köszönte meg a szervezésben legnagyobb részt vállaló négy orvosnõnek – dr. Florea Anca Mihaela, dr. Mihãilescu Elena, dr. Crãciun Elen és dr. Belgun Edit – a tanácskozás sikere érdekében kifejtett tevékenységüket.
Tegnap este a részvevõk a Cuba Libre diszkóban tartották a családorvosok bálját.
Most kell elmenni a Mûvészeti Múzeumba, nem csak fontos embereknek (netán sznoboknak), mert hosszas és pénzigényes felújítás után csütörtökön délután újra megnyílt a képtár. Aki nem tudná, hol találja meg azt, az a Kultúrpalota harmadik emeletén baloldalt keresse, mérget veszek rá, hogy fáradsága megtérül. Egyelõre a megnyitónál tartunk, a múzeum látogatottságáról majd a vendégkönyvek fognak tanúskodni, talán nem is vitás, rendkivüli látogatottságáról. Hogy nem egy jelentéktelen és szürke vidéki kulturális megnyilvánulásról volt szó, hanem egy felújított, európai standardoknak megfelelõ múzeumi csarnokavatóról, azt talán beszédesen tükrözi a múzeumnak 51 mûalkotást adományozó David Gheorghe és Elisabeta mûgyûjtõ házaspár tulajdonát képezõ mûalkotásokból nyílt kiállítás, amely mintegy százötven festményt mutat be, szinte páratlan színpompában. A legalább nyolcvan kortárs festõ nevét hosszú lenne itt felsorolni, de a gyûjteményben ott vannak a nagyok alkotásai: Mohy Sándor, Aurel Ciupe, Incze János- Dés, Corneliu Baba, Bordi András, Ion Vlasiu, Bene József, Gheorghe Olariu, Simon Endre és Siklódy Tibor, Anton Lazar és Leon Vreme, Balázs Imre és mások munkái. A kiállításon megjelent a helyi és a környékbeli mûvészeti elit, igazolva az esemény rangját, ám ilyen vonatkozásban kis "szépséghiba" is volt, nehezményezte a múzeum igazgatója, Valer Pop, hogy a kulturális minisztérium részérõl nem volt érdeklõdés.
A gyûjteményes kiállítás anyagának mûvészeti értékeirõl, egyáltalán a képzõmûvészet jelentõségérõl, a vén kontinenshez fûzõdõ mûvészeti hagyományokról, és a kultúra szerepének perspektíváiról a Kolozsváról érkezett dr. Negoiþã Lãptoiu neves mûkritikus, egyetemi tanár beszélt, a David család gesztusáról a múzeum mûvészeti részlegének vezetõje, Ioan ªulea szólt köszönettel. A múzeum felújítását mintegy 1 milliárd lejjel támogató megyei tanács nevében Ioan Togãnel méltatta a rangos mûvészeti eseményt.
A tárlatlátogató, ha megfordul a termekben, képet alkothat az ecset hatalmáról.
Csütörtökön Marosvásárhelyen járt dr. Yves Lambert aneszteziológus fõorvos, a versailles-i kórház szakklinikájának vezetõje. Az Yveline- bõl érkezett küldöttségben részt vett a francia város kereskedelmi kamarájának elnöke, valamint a montigny-i szenátori tisztséget betöltõ polgármester kabinetfõnöke. Ahogy a Megyei Kórház Intenzív Terápiás Klinikája új szárnyának felavatásán is jelen levõ Lambert doktor kérdésünkre elmondta, azzal a céllal érkeztek Maros megyébe, hogy az említett települések és a megyénk között kialakult kapcsolatot tovább erõsítsék, s erre orvosi téren is lehetõség mutatkozik. A küldöttséget Toganel Ioan megyei tanácselnök fogadta, majd Raed Arafat doktor, a marosvásárhelyi Rohammentõ-szolgálat vezetõje kalauzolta.
120 éve, 1880-ban született SZIRMAI ALBERT (ered. Schönberger) zeneszerzõ. 1920 után az USA-ban élt. Operettjei a mûfaj másodvirágzásának termékei. Ismertebbek: Mágnás Miska, Tündérlaki lányok. (1967-ben halt meg.)
60 éve, 1940-ben hunyt el CSÁSZÁR ELEMÉR irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja. A két világháború között a konzervatív mûvelõdéspolitika egyik irányítója. Mûvei nagyon alapos anyaggyûjtés eredményei. Legjenetõsebbek: Verseghy- és Ányos-életrajza, A magyar regény története. (1874-ben született.)
15 éve, 1985-ben halt meg GRANASZTÓI PÁL építész, szakíró. Tudományos munkásságának fõ területe az építészettörténet, a városrendezés és a városesztétika volt. Kötelei: Városaink sorsa, Építészet, városépítés, társadalom. (1908-ban született.)
155 éve, 1845-ben született SZINYEI MERSE PÁL festõmûvész, a magyar festészet egyik legnagyobb alakja. Korai képei romantikus történelmi és mitológiai jelenetek. Késõbb a táj, a szabad természet, az emberi alak felé fordult. Az ember és táj kapcsolata, a természet szépsége foglalkoztatta. Fõ mûvének, a Majáslisnak a látványhatása könnyed, pompázó színeivel, ragyogásával a francia impresszionistákat elõzi meg. 1905-tõl a Képzõmûvészeti Akadémia igazgatója volt. (1920-ban halt meg.)
110 éve, 1895-ben született MASSIMO CAMPIGLI olasz festõ. Elõször hazájában tanult, majd Párizsba költözött. Naiv hangú szürrealista stílusában az etruszk vázák hatása érzõdik. Érdekes rézkarcokat és litográfiákat is készített. (1971-ben hunyt el.)
120 éve, 1880-ban született JAN KUBELIK cseh hegedûmûvész. Virtuóz játéka miatt Paganini örököseként emlegették. (1950-ben halt meg.)
80 éve, 1920-ban hunyt el MAX KLINGER német grafikus, festõ, szobrász. A szimbolizmus és a korai szecesszió jelentõs mestere volt. Kiemelkedõek szürrealizmushoz közelítõ rézkarcai és antik hatású színes szobrai. (1857-ben született.)
60 éve, 1940-ben született TOLNAI OTTÓ jugoszláviai magyar író, költõ, mûfordító. Az Új Symposion fõszerkesztõje volt (1969-74). 1974-tõl az Újvidéki Rádió munkatársa. Prózájával és lírájával egyaránt a vajdasági neoavantgard jelentõs, sokszínû képviselõje.
585 éve, 1415-ben halt máglyahalált HUSZ JÁNOS cseh hitújító, prédikátor, író. Fellépett az egyházon belüli visszaélések ellen, egyházi reformot, cseh nyelvû szertartást követelt. Tanításai miatt kiközösítették az egyházból és a konstanzi zsinat máglyahalálra ítélte. Kivégzésének hírére bontakozott ki Csehországban a vallási jellegû, de ugyanakkor németellenes huszita mozgalom. Husz prédikációival, teológiai írásaival, leveleivel a cseh irodalmi nyelv megteremtõje. (1370 körül született.)
465 éve, 1535-ben halt meg Sir THOMAS MORE (Morus Tamás, Szent) angol filozófus, politikus, író. 1529-tõl VIII. Henrik lordkancellárja volt. Az anglikán egyház létrehozása miatt lemondott. Megtagadta a megkövetelt hûségesküt, ezért a király lefejeztette. 1935- ben szentté avatták. Utópia c. államelméleti mûvében egy elképzelt sziget kommunisztikus, humanista társadalmát mutatja be. (1477-ben született.)
460 éve, 1540-ben született JÁNOS ZSIGMOND (II. János) választott király, Erdély elsõ fejedelme (1559-71). I. (Szapolyai) János és Jagello Izabella fia volt. Már születése évében királlyá választották. Helyette anyja és Martinuzzi Fráter György kormányzott. Anyja halála után 1559-ben ütvette Erdély kormányzását. Uralkodása alatt szilárdult meg Erdély különválása, s alakult ki a török birodalomtól függõ helyzete (drinápolyi béke, 1566). Lemondott a magyar királyi címrõl. Áttért a lutheránus, majd a református, végül az unitárius hitre. Az 1571-es országgyûlés az õ inditványára a világon elõször kimondta a vallásszabadságot, biztosítva a négy bevett vallás egyenjogúságát Erdélyben. Magyarrá tette a törvényhozás nyelvét. (1571-ben halt meg.)
140 éve, 1860-ban született GUSTAV MAHLER osztrák zeneszerzõ, karmester. A késõ romantika kimagasló képviselõje. Zenekari mûvei nagy terjedelmûek, hatalmas zenekari apparátust igényelnek. Szimfóniákat, kantátákat, zongoramûveket, dalokat (zenekari kísérlettel) szerzett. (1911-ben hunyt el.)
70 éve, 1930-ban szunyt el Sir ARTHUR CONAN DOYLE angol orvos, író. Bûnügyi regényeinek központi figurája Sherlock Holmes mesterdetektív, akinek megalkotásával világhírnévre tett szert. (1859-ben született.)
105 éve, 1895-ben hunyt el JOHANN JOSEPH LOSCHMIDT osztrák fizikus, kémikus. Továbbfejlesztette a kinetikus gázelméletet. Meghatározta a gázok egységnyi térfogatában levõ molekulák számát. (1821-ben született.)
Mindenekelôtt egy kérdés: megérdemelték vagy sem az olaszok azt, hogy bejussanak az Európa-bajnokság döntôjébe?
Jó kérdés. (Azért írtam ide, mert tegnap valószínûleg mindenki föltette magának.) A szinte végig egykapus játék nem hozott egy gólt sem a talján kapuba, Van der Sar pedig akár szabadságra is mehetett volna, annyira kevés helyzetük volt az olaszoknak.
A talján védelem azonban kiválóan mûködött.
Reményekkel tele ültem le végigszurkolni a (reméltem) 90 percet. Tudják, ugye: 120 lett belôle és még annál is több. Minden holland támadásnál félve néztem a képernyôt, Bergkamp kapufájánál felszisszentem, a német játékvezetô sorozatos hibáit látva pedig hangosan kezdtem szidni Markus Merk urat.
Azt hittem, suszta van a dologban; hogy Hollandiának mindenképpen tovább kell jutni.
A továbbiakban azonban meggyôzôdtem róla, hogy a bíró nem rosszindulatú, hanem ilyen… gyenge. A Kluivert állítólagos fogásáért megítélt 11-est hitetlenkedve szemléltem, utóbb pedig az Eurosporton az újraközvetítést figyelve igazat adtam a kommentátornak: azt a "szabálytalanságot" még egy kosárlabdameccsen sem biztos, hogy lefújják, nemhogy fociban és annál is kevésbé, ha a büntetôterületen történik.
Markus Merk azonban fújt egy nagyot a sípjába, hogy lássuk, ô is ott van.
Ezzel kezdôdött a holland 11-es kálvária; a narancsosok pedig itt kerültek a 6-1 bûvöletébe.
Néhány nappal ezelôtt 6-1-re verték volt a jugoszlávokat. Csütörtökön este újra összejött ez az arány (6:1, ha úgy tetszik), a hatos szám azonban nem a gólokét, hanem a 11-esekét jelezte; ebbôl egyet sikerült értékesíteni (Toldo ugyanis kétszer hárította Frank de Boer és egyszer a Bosvelt lövését, s tudjuk: Stam és Kluivert nem találta el a kaput).
Édesapám szerint nem kellene annyira beleéljem magam a mérkôzésekbe.
Szerintem ennél a német bírónál Puhl Sándor még most is legalább három csillaggal jobb. És azt hiszem, bátran említhetem a Viorel Anghelinei nevét is, mert nem tévedek; ha ô lett volna a bíró, Zambrotta biztos nem megy 30 perc után zuhanyozni.
Sajnos, Anghelineinek nincs olyan protekciója az UEFA-nál.
Patrick Kluivert 11-esénél már nem szóltam. Ennek biztosan így kell lenni, mondtam rezignáltan, mert láttam, hogy az olaszok középpályája nulla, a csatársor pedig kétszer is az. Aztán a holland gólzsák a kapufára lôtte a labdát.
Akkor már tudtam, hogy ennek az olasz válogatottnak azon a napon senki nem fog gólt rúgni.
Miután Markus Merk lefújta a meccset, elzártam a tévét és kimentem a családi televízió elé (szoktuk így, külön nézni ugyanazt, amikor mással tartunk; például évekkel ezelôtt, amikor az utolsó futamban dôlt el a Forma-1-es bajnoki cím, az én kedvencem pedig Villeneuve, az övéké pedig Schumacher volt, akkor is külön szurkoltunk; én végignéztem a futamot, ôk nem). Tejet töltöttem a bögrémbe, azt szürcsölgettem. Stam nekikészülôdésénél már láttam, hogy a hollandoknak vége, akkora lendületet vett magának a Szikla, hogy abból lehetetlen volt eltalálni a kaput. Családom tanú rá, hogy megtippeltem: fölé.
Nem tudom, hányan vették komolyan, amit néhány nappal ezelôtt írtam az olasz válogatott továbbjutására vonatkozóan, én mindenesetre fogadtam rá. Bizonyos Agassi nevû úr azonban, aki most Wimbledonban teniszezget, tegnap délutánig megvonta tôlem a nyerés örömét.
Csütörtökön este ugyanis besötétedett, a mérkôzést félbeszakították, Tarangóval ketten pedig biztosan elmentek valahová és elfelejtettek visszajönni.
Eredmény ugyanis még nincs (délután 4 óra múlt 20 perccel).
A nyugdíjasok utazási kedvezménye
Hétfõn a szenátus, szerdán a képviselõk elfogadták az egyeztetõbizottsági jelentést a nyugdíjasok utazási kedvezményeirõl szóló törvénytervezettel kapcsolatban. A nyugdíjasok évente összesen hat, 50 százalékos kedvezményes jegyet kapnak a vonaton, hajón vagy távolsági autóbuszon való utazásra. A kedvezmény az összes nyugdíjasoknak megadatik függetlenül attól, hogy állami vagy magán szektorban dolgoztak.
Lugossy László kapott ideiglenes elnöki megbízást a Duna tévénél
A Duna Televíziót felügyelõ Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöksége Lugossy László alelnököt bízta meg azzal, hogy az új elnök megválasztásáig képviselje a Duna Televíziót; négy alelnöktársa saját szakterületén dolgozik tovább – közölte Pálfy G. István, a kuratórium elnökségi tagja csütörtökön az MTI-vel. Sára Sándor elnöki mandátuma tegnaptól járt be. Az intézmény elnöki tisztségére eddig – a Legfelsõbb Bíróságnak a kuratóriumi elnökség bejegyzésével kapcsolatos döntése hiányában – nem tudtak pályázatot kiírni. Pálfy G. István elmondta: Lugossy László nem gyakorolhatja teljes egészében Sára Sándor elnöki jogkörét. Nincsenek munkáltatói jogai, és nem változtathat érdemben a Duna Televízió mûsorrendjén sem. – A kuratórium elnöksége szoros kapcsolatban lesz a megbízott vezetõvel és hetenként beszámoltatja õt az idõszerû teendõkrõl – közölte Pálfy G. István. A kurátor emlékeztetett arra, hogy csak akkor írják ki a Duna Televízió elnöki tisztségére szóló pályázatot, amikor kézhez kapták a Legfelsõbb Bíróság határozatát.
Megjelent a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió magazinja
Eurorégió elnevezéssel Magyarország, Románia és Szerbia három nagyobb határmenti térsége közösen lapot indított, amelynek elsõ számát már kézbe is vehetik az olvasók – jelentették be a színes magazin magyar készítõi csütörtökön szolnoki sajtótájékoztatójukon. Elmondták, hogy az újság megjelenését magyar részrõl négy (Bács-Kiskun, Csongrád, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok), Romániából szintén négy (Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes) megye önkormányzata, szerb oldalról pedig a Vajdaság szorgalmazta. Az Eurorégió címû lap érdekessége, hogy azonos idõben és tartalommal egyszerre a három ország nyelvén jelenik meg összesen mintegy tízezer példányban.
Száz éve szállt fel az elsô Zeppelin
Száz esztendeje, 1900. július 2-án emelkedett a levegõbe az elsõ Zeppelin léghajó a Boden-tó úszó szerelõcsarnokából. A szivar alakú, ezüstös színû óriások 1937-ig repültek rendszeresen. Az 1937 májusában az amerikai Lakehurstnél történt katasztrófa azonban, amikor az LZ-129-es jelzésû "Hindenburg" léghajó felrobbant, a nagy utasszállító léghajók korszakának végét jelentette. A "Hindenburg" 97 utasa közül harminchatan életüket vesztették a lángokban. Gróf Ferdinand Zeppelin találmánya azonban a 2000-ik évben is él. Egy évszázaddal az elsõ Zeppelin levegõbe emelkedése után ünnepélyes külsõségek között adnak majd nevet az "újszülöttnek". Az új technológiával (NT) megépült "Baby" 75 méter hosszú és már 500 órás próbautat tett. A gyártók arra számítanak, hogy még az idei év folyamán, vagy legkésõbb a jövõ év elején megkapják az üzembe helyezési engedélyt az illetékes légügyi hatóságtól. A századik évforduló alkalmából július 2-án, vasárnap ünnepélyes külsõségek között a "Friedrichshafen" nevet adják a Zeppelin NT-nek. A "keresztanya" gróf Zeppelin unokája, Elisabeth Veil lesz, aki gyermekként 1928-ban már részt vett az LZ-127-es jelzésû "Graf Zeppelin" ünnepélyes névadásán – emlékeztet az AP jelentése.
Törvény Québec elszakadása ellen
A kanadai szenátus csütörtökön megszavazta azt a törvénytervezetet, amely lehetõvé teszi a szövetségi kormány számára, hogy ne vegye figyelembe egy esetleges, Québec elszakadását támogató népszavazás eredményét. A Jean Chrétien kormányfõ által elõterjesztett tervezetet 52-34 arányban szavazták meg a szenátorok. A kanadai Québec szövetségi tartomány nagyrészt francia ajkú lakossága nem nagyon támogatja a függetlenségért fellépõ Qébeci Blokk pártot: az elmúlt 20 év során három népszavazást is tartottak az elszakadásról, s mindhárom alkalommal az államszövetséghez tartozás mellett voksolt a többség. A közelmúltban végzett közvélemény- kutatások szerint 39 százalék alatt marad az Ottawától különválást támogatók tábora – írta az AFP.
Csütörtökön este a guatemalai televízió nézõi egyenes adásban nézhették, hogyan végeznek ki méreg-injekcióval két elítéltet. A 35 éves Amilcar Cetino Pérezt és a 39 éves Tomas Cerrate Hernándezt emberrablásért ítélték halálra: tagjai voltak annak a bandának, amely 1997-ben elrabolta egy gazdag guatemalai likõrgyáros család 80 esztendõs tagját. A család megfizette az emberrablók követelte váltságdíjat, ám az elrabolt áldozatnak csupán a holttestét kapta vissza. A tv-kamerák mutatták, amint a leszíjazott, imádság- foszlányokat motyogó Cetino karjába szúrják az injekciós tût, majd amikor a szer hatni kezdett, a szívritmus csillapulását és megszûnését mutató mûszer képernyõje felé fordult a kamera. Az egy órával késõbb kivégzett Cerrate Hernández az idegösszeroppanás állapotában volt, amikor a kivégzõ szobába vitték – írta az AP. Mindkét kivégzett az utolsó percig hangoztatta, hogy az emberrablásban részt vettek ugyan, de a túsz megölésében nem. A londoni székhelyû Amnesty International emberi jogi szervezet, a halálbüntetés következetes ellenzõje elítélte a guatemalai kivégzéseket, és különösen sajnálatosnak nevezte, hogy azokat a televízióban közvetítették.
Napoleon hatalmat akar Korzikán
Napoleon hatalomra akar jutni Korzikán, a szigeten, ahol 231 évvel ezelõtt született Napoleon. Az utóbbi Napoleon természetesen a késõbbi francia császár, az elõbbi pedig a néhai császár öccsének, Jerome Bonaparténak a leszármazottja. Kortárs Napoleonunk 49 éves, neve Charles Napoleon, és a minap jelentette be, hogy indul a jövõ évi ajacciói polgármester választáson. Foglalkozására nézve egyébként üzletember, nem katonatiszt. A választáson független jelöltként indul majd – jelentette a Reuters.
Tovább tart a forgalomkorlátozás
A vasúti menetjegyirodától megtudtuk, hogy egyelõre meghatározatlan ideig tovább tart a javítási munkálatok miatti forgalomkorlátozás. Így a megyeszékhelyi nagyállomásról 7.33-kor induló személyvonat csak szombaton és vasárnap szállítja utasait Gyergyószentmiklósig, hétköznapokon csupán Dédáig megy. Szintén csak hétvégeken közlekedik a nagyállomásról 10 órakor induló, Marosvásárhelyt Brassóval összekötõ személyvonat. A korlátozás miatt nem érinti megyeszékhelyünket a Galac- Temesvár gyorsvonat.
Dicsõszentmártonban tetten érték a 43 éves, büntetett elõéletû vámosgálfalvi Vég Áprádot, aki az éj leple alatt a Mopan Rt. helyi, javítás alatt levõ kenyérgyárából ellopott egy sûrítõberendezést és egy hûtõtestet. A felszerelések összértéke 4 millió lej. A tettes szabadlábon védekezhet az ellene felhozott vád, a minõsített lopás ellen.
Mától osztják az ingyenes buszjegyeket
A polgármesteri hivatal szociális irodájában ma és hétfõn 8-15, szerdán és pénteken 13-18 óra között vehetik át a nyugdíjasok, az év elején kapott sorszámok, nyugdíjszelvény és a személyazonossági igazolvány alapján a II. félévre szóló ingyenes és ártámogatott buszjegyeket. Mint Todea Eugen, az iroda vezetõje elmondta, az I. félévben közel kilencezer személy igényelte a polgármesteri hivatal által biztosított, havi 10 ingyenes utazásra jogosító buszjegyeket. Az érintettek a fent említett idõpontokban, egész júliusban kivehetik az újabb sorszámokat, amelyeket majd a jegyárusoknál buszjegyekre válthatnak.
A veszprémi Objektív Fotóklub kiállítása tekinthetõ meg július 2- ától a marosvásárhelyi unitárius templom Bolyai utcai tanácstermében. A kiállítást július 2-án, vasárnap 12 órakor Bölöni Domokos nyitja meg.
A marosvásárhelyi Aquaserv ÖV értesíti a fogyasztókat, hogy a vízhálózaton végzendõ korszerûsítési munkálatok miatt július 3-án, héfõn 8-16 óra között szünetel az ivóvíz- szolgáltatás Marosvásárhelyen az Avram Iancu, Andrei Saguna és a Régi Kórház utcákban. A munkálatokat a SOCOT Rt. végzi.
Templomszentelés és ünnepi istentisztelet
A Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója keretében július 8-án, szombaton 9 órától D. dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke felszenteli a X. kövesdombi református gyülekezet újonnan épült templomát, 10 órától a marosvásárhelyi Vártemplomban Hegedûs Lóránt, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke hirdet igét.
Megnyílt a dicsôszentmártoni strand
A helyi közüzem megnyitotta Dicsõszentmárton egyetlen strandját. Mint Ani Vasile igazgató elmondta "a strandot az elõzõ években a Bicapa és a Carbid Fox mûködtette, ám a fent említett kereskedelmi társaságok anyagi nehézségei miatt idén a közüzem vette át. Az érdeklõdõk hétfõ kivételével, amikor a vízet cserélik, naponta 9-19 óra között fürödhetnek a medencékben. A belépõjegy ára 14 éven aluli gyerekeknek 5000 lej, nagyobbaknak, felnõtteknek 10 ezer lej.
A marosvásárhelyi Conel értesíti a lakosságot, hogy javítási munkálatok miatt hétfõn 8-15 óra között szünetel az áramszolgáltatás a somosdi és lõrincfalvi 1- es számú transzformátorállomásokhoz tartozó fogyasztóknál. Kedden 8-15 óra között a nagyteremi 1-es és 2-es számú transzformátorállomásokhoz tartozó fogyasztóknál nem lesz villany. Július 5-én, szintén 8-15 óra között az újfalusi 1-es számú transzformátorállomás által ellátott épületekben szünetel az áramszolgáltatás.
A helyi polgármesteri hivatal szervezésében vasárnap Marosvécsen újra megtartják a hagyományos marosvécsi cseresznyevásárt. A hivatalos megnyitót, amit kultúrmûsor követ, 10 órakor tartják. A színpadon a magyarói, disznajói, szászrégeni, idecsi néptáncegyüttesek adják elõ mûsoraikat.
Tegnap délelõtt a kövesdombi napipiacon a termelõk és viszonteladók a következõ árakon kínálták termékeiket: egy kilogramm kajszi- és õszibarack ára 13.000-15.000 lej között váltakozott, ugyanannyi görögdinnye 10 ezer lej, a sárgadinnye kilója 12-13.000 lej volt, a ribizlit 15-20 ezerért, a meggyet 11-12 ezerért, a cseresznyét 8-15.000- ért, a paradicsomot 7-8 ezerért, a karfiolt 10-12 ezerért, a káposztát 6 ezerért, a burgonyát 6-8 ezerért kínálták. A friss tök darabja 3-8 ezer lejért, a padlizsán kilogrammját 17.000 lejért, a sárgarépa és petrezselyem kötését 4-5 ezer lejért adták. Egy kilogramm sajt vagy túró 32.35 ezer lej, ugyanannyi orda 24.25 ezer lej volt.
Nagycsaládok gyerekei táboroznak
Az Országos Családok és Nagycsaládok Egyesülete július 1-8. között Üvegcsûrön néptánc-, július 10-22. között fafaragó, bútorfestõ tábort szervez a kézdivásárhelyi, a megyeszékhelyi, a kis- és nagykendi családegyesületek gyermekeinek, valamint 20, Bákó megyei csángó fiatalnak. A gyerekek és fiatalok számára augusztusban szintén Üvegcsûrön angolnyelv-tábort szerveznek. Mint Both Gyula szervezõtõl megtudtuk, az egyesületet a táborok szervezésében a Mocsáry Lajos Alapítvány támogatta.
A nyárádmenti Fintaházáról, egy emberöltôvel ezelôtt elindult egy kisfiú, hogy meghódítsa a betûk birodalmát. Apja, Gagyi tanító úr tudta, hogy a jó eszû Lászlónak kollégiumban a helye, azért vitte elôbb a közeli Vásárhelyre, utána pedig az enyedi Alma Materbe tanítójelöltnek. E nagynevû iskolában beleplántált irodalomszeretete és tehetsége korán, még az iskola padjaiban megmutatkozott; írásai, akkor még fôleg versek, jelennek meg a lapokban (Ifjú Erdély, Brassói Lapok). Életének errôl a szakaszáról késôbb így emlékezett: "1929-ben végeztem a nagyenyedi tanítóképzôt, abban az évben megjelent elsô novelláskötetem, a Szomorúságok énekei /...Rémes írások, de megjelentek s én tizenkilenc éves voltam /.../ Aztán 1932-ben jött a Bánataratók a marosvásárhelyi Helikon Könyvesbolt kiadásában. Közben tanítottam elôször Illyefalván, aztán Nagysajón, Beszterce megyében, s innen szólított el Makkai Sándor távirata: jelentkezzem a marosvásárhelyi Református Kollégiumban tanítónak..."
Novelláskötetérôl Jancsó Béla írt méltatást az Erdélyi Fiatalokban, a kötetre László Dezsô hívta fel a figyelmet: "Egy tavaly végzett, jó pennájú tanító a szomszéd faluból (G.L. elsô munkahelye, Illyefalváról van szó – A.S.) jó novellás könyvet adott ki. /.../ Különösen a falu életébôl veszi a témáit."
Bekapcsolódik az Erdélyi Fiatalok mozgalmába, írásai jelennek meg a lapban a falukutatásról végzett munkájukról, akárcsak a kisebbségi tanítók helyzetérôl és aktuális feladatairól. 1930 és 1934 között munkatársa is a lapnak.
Bensôséges esemény színhelye lehetett 1934 november 11-én este a Református Kollégium díszterme, akkor hangzott el Gagyi László Kemény Zsigmond Társaság-beli székfoglalója. Az iskola egykori kisdiákjából közismert író lett, aki maga mögött tud már két kötetet. Fiatalos lendületét ismerve, 1937 augusztusában a Vásárhelyi Találkozót elôkészítô Tamási Áron felkéri egy Az erdélyi magyar napi és idôszaki sajtó háború utáni mûködése, mostani állapota és jövôbeni szerepe címû elôadás megtartására, amit Gagyi el is készített és elôadta a találkozón.
Az 1938-as év ugyancsak élménydús, emlékezetes maradt az igazgató-tanító úr életében, elsôsorban mert A kiválasztottak címû második regényét a rangos Erdélyi Szépmíves Céh adta ki "... s mindjárt utána a Révai is megjelentette, Budapesten. Azt hiszem, valójában erre volt válasz az az 1938 nyarán kapott levél is (br. Kemény Jánostól – A.S.), mellyel helikoni tagságom kezdôdik..."
Egy késôbbi visszaemlékezésébôl tudjuk meg, milyen rendkívüli élmény volt számára Marosvécs: "Kemény János meghívója olthatatlan tüzet gyújtott bennem /.../ A beszélgetések és viták döntô hatással voltak rám, mintegy megnôttem bennük, és e naptól úgy éreztem, hogy életünk és sorsunk egyes kérdéseiért személyesen felelôs vagyok." Szokás volt az új tagok köszöntése, ôt Bánffy köszöntötte. "Elôzôleg félrevont a vár egyik ablakmélyedésébe, kifaggatott, s én valósággal megdermedtem; mintha a torony tetejérôl szólt volna hozzám. Nagyon tiszteltem mint mûvészt és mint írót s az a szûrt arisztokratizmusa, az utánozhatatlan volt..."
Egymás után jelennek meg regényei és novelláskötetei, színdarabokat is ír, cikkei régi és új erdélyi lapokban láttak napvilágot.
Neve mellett a lexikonokban az áll, író, szerkesztô – és könyvtáros. Errôl a tevékenységérôl vajmi keveset tudunk és ma már legfeljebb csak régi munkatársai emlékeznek. Mikor a Megyei könyvtárból nyugalomba vonult, Mészáros József, ma már nyugdíjas fôkönyvtáros így méltatta: "Ritka kivétel és egyben szerencse, ha egy könyvtár olyan munkatársakkal dicsekedhet, mint amilyen Gagyi László író. A marosvásárhelyi városi könyvtárnak jutott az a szerencse, hogy több mint egy évtizeden át volt belsô munkatársa."
De hogy került a könyvtárhoz? A kérdés tisztázására megint csak Mészáros a leghivatottabb:
– Mikor az Igaz Szótól kikerült, hogy ne maradjon munka nélkül, hozzánk, a könyvtárhoz alkalmazták. Úgy döntöttünk – nem állítjuk oda kiszolgálni az olvasókat, hanem inkább az irodalomhoz közelálló feladattal bíztuk meg, vagyis egy bibliográfia összeállításával. Az idôszaki kiadványok cikkanyagát dolgozta fel és született meg a cikkbibliográfia. Ezt csinálta éveken keresztül. A könyvtár egyik sarkában volt egy kis diszkrét hely, asztalt tettünk be neki, oda ült be nap mint nap és nyugodtan dolgozott, jól érezte magát, mert kedvenc-kedves lapjait forgathatta, de egyéb tájékoztató munkát is végzett és írogatott a lapoknak, folyóiratoknak.
Több mint 120 ezer cédulát készített el Laci bácsi, ehhez hozzá kell tenni, hogy csak a folyóiratokban megjelent cikkekre és tanulmányokra vonatkoznak, tehát nem a könyvekrôl. Ô fôleg a magyar nyelvû anyagot cédulázta ki, sajnos ezekbôl nagyon sok elkallódott, pedig nagyon hasznos munka. Mi akkor úgy emlegettük és forgattuk, nem is ritkán, hogy "Gagyi katalógus". Ez az ô mûve és mindenkié, aki a szellem beláthatatlan birodalmában biztos kalauzt keres.
Még harsány az ének s ma ujjong a nyár
és ajándék füvek illata száll
de látod
már szürke rönköket úsztat az ég
s mind szellempalackból kiengedett
õszi homály tátong a folyó felett
s álmunkban
felsikolt a kopár messzeség
Ne hagyd veszni a ménest
lángoló sörénnyel
támadj az éjre
s merítsd arcodat újra
mézédes
forró csikóvérbe
Szóval az van, hogy a Marosvásárhelyi Napok keretében bemutatjuk Nagy Miklós Kund Bábel Amerikában címû könyvét. Amint a szerzõ mondja, duplacsavart rejt a könyv címe, hiszen történik ebben utalás Tamási Áron Ábelére, Bábelre, ahol az Úr összekeverte a nyelveket, vagy a nyelvek az urakat és hölgyeket, valamint Iszák Bábelre, aki egy lovashadseregben vitézkedett…
Ugyanakkor nem vagyok biztos , hogy az Összamerikai Játékokon ugyanilyen lelkesedéssel mutatnának be egy vásárhelyi könyvet, amelynek mondjuk az a címe, hogy Indiáner Marosvásárhelyen, ami hasonlóképpen kettõs facsarintású, ugyanis, utal egyfelõl Amerika õslakóira, másfelõl pedig arra a finom süteményre, amely fölöttébb ritka cukrászdáinkban, mint ahogyan a cukrászdák is nagyon esetlegesek, sokkal több a korcsma és café, a vendéglõ, bisztró és pub, mint Gótikus tterem, Mûvelõdési palota, Irodalmi szalon, noha ezekbõl igencsak elkelne még egy tucat.
Azonkívül abban sem vagyok veszettül biztos, hogy Bábelben elkelne nyomban egy könyv, amelynek szerzõje a Sumírok Vásárhelyen címet adná. Hiszen ebben az esetben egyfelõl a halzsíros rokonságot tagadó cukrászdai bölcselõkre kellene gondolnunk, akik köztudomásúan nem szeretik az ecetes finnugorkát, másfelõl azokra, akik Vásárhelyen sum írnak, máshol sum olvasnak. Igaz, õk itt sincsenek.
Nos mindent összevetve, belezavarodtam. Már azt sem tudom, hol vagyok ebben a bábeli, vásárhelyi, eufráteszi mûrzavarban. Mert ugyebár, odakinn folyik a sör, áll a vásár, a jövés-menés, szobrot avatnak, s aztán jönnek az eufráték és tigrisként szurkolnak…
Pedig a szerzõ jót akart. Eljutott álmainak partjára, ahol kiderült, hogy nem várja limuzin, vizsont harminc napig csavaroghat és néha elõadást kell tartania kósza magyaroknak. Mert hogy azok is vannak odaát. Kitántorgott … - szoktuk mondani József Attilával és irigykedve gondoltunk reájuk, a szerencsésekre, azokban az idõkben, amikor New Yorkr és Los Angeles rendõrségérõl azt tudtuk, hogy verik a négereket, elnyomják a világ népeit, minden országban lakájokat toboroznak és szekértolóik szegik a haladás útját, szép képzavarban, hogy a tübbi junájted státus szimbólumot ne is említsem.
Harminc napig Amerikára ítélve. Harminc nap élmény, felhõk és karcok, találkozások, legendák, legek, legelõk a szemnek, kevés dollár, sok beleérzés, fotók, kaszinó, Central Park, irodalmi és filmes emlékek. Time- Life Corporation és Amerika hangja, Parajd, ahogyan Anyám mondta, ha gyermekként az iránt érdeklõdtem, mit hallgat, mia az a titokzatos adó, amibõl mi fiúk ki vagyunk zárva.
Na kérem, ez a könyv annak a tanúsága, hogy minket nem lehet kizárni Amerikából. Mi mindenütt ott vagyunk, ott lehetünk, ott voltunk Kossuthtal és Bartókkal, (Petõfit itt sem lehet fogni), lám-lám még Szilágyi Domokossal is.
A másik kézenfekvõ következtetés, hogy belõlünk sem lehetkirekeszteni Amerikát. Olyan mintha a vágyak szárnyait kihúzigálnánk, mintha erõszakot tennénk a természeten. Mert akkor mit bezzegelnénk, mit kicsinyelnénk le, hogy aszongya: nekünk történelmünk van, nekik csak pénzük…
A harmadik tanulság ugyancsak a könyv alapján kunkorodik föl az agyamban. Nagy Miklós Kund rengeteg vásárhelyivel beszélgetett. Izgalmas sorsokat, karriereket, sikertörténeteket hallottunk tõle. Sejteti, hogy nem mindenkivel állhatott szóba idõ hiányában. Hát ha csak könyve szereplõit számítjuk, városunk egykori lakóit méregetjük, s arra gondolunk, hogy a minap nem volt elég a leadott szavazatok száma F. I-re, akkor…
Pedig a szerepek elõre le vannak osztva. Illik tudni.
S aki nincs tisztában a viszonyokkal? Azoknak mondanám el, hogy szakadt, frissen kiballagott hazánkfia kutyagol new-yorki Harmadikon. A Chase Manhattan Bank elõtt meglátja édes egykomáját, aki virslit, akarom mondani hót dögöt árul.
Jaj de jó, hogy látlak, haver, adj kölcsön tíz dollárt.
Nem tehetem, haver, egyezséget kötöttem a Chase Manhattannel.
Tudod, a Chase Manhattan nem fog virslit árulni, én pedig nem nyújtok kölcsönt.
Magunk között szólva, én is szerettem volna írni egy Amerika-könyvet.
*Elhangzott 2000. június 23-án a Vártemplom Gótikus termében tartott könyvbemutatón.
Mottó: Minden zsûri annyit ér, amennyi az általa kiszorított tehetségek súlya.
Széchenyi: Egynek minden nehéz, sokaknak semmi sem lehetetlen.
Kosztolányi: Magyar vagyok, magyarul írok, ennél nagyobb szerelmi vallomást nem tehetek népemnek.
Tersánszky: Szerintem külsõ körülmények, sõt kényszerek is csak olyan egyéniségeket taszítanak megalkuvásba, akiknek eleve a jellemében lappang ez. Akik nem ilyenek, azokkal szemben tehetetlen minden külsõ befolyás!
Allúzió: "– Szabad Föld. Van?" "– Egy kapa se."
Török Sándor: A modern kor jelszava a gyorsan, könnyen semmit, ugyanis gyorsan, könnyen csak a semmit lehet megragadni.
Petri György: Minden jelentõs mûvész utóéletében van egy porladási idõ, majd utána elõássák, újra felfedezik. Elõbb el is kell hogy felejtsék tehát.
Esterházy: Szellempucc. Hûs producerszag. Sóhajtásnyira a Himmelchen nevû orgazmustól.
Szigethy Gábor: Ha valakinek nincs erkölcsi érzéke, az nem értheti meg, ha valaki erkölcsi érzékében megbántva dühöng mások erkölcstelenségén.
Darvasi László: Hogy néztek rám? Ne tudd meg, nyílik-e a tekintetében himalájai orbáncfû, pusztai szegõszakáll vagy legalább egy hánytató magyal. Közben eszembe jutott Anna Karenina, Márai utolsó félórája, Camus, ahogy beül az autóba, ilyenek.
Sakkvak az, aki léphet, de mattra vár.
elõállítás után eljáró bíró megállapítja a személy azonosságát majd kihirdeti elõtte a népbíróság Nb.I.334/1948-6 és a Népbíróságok Országos Tanácsa által I.2254/1948-11 szám alatt hozott ítéletet végül a NOT-nak 2154/1948 számú végzését amellyel a halál tárgyában elõterjesztett kérelmet saját hatáskörben elutasítja
eljáró bíró az elítéltet átadja az eljáró népügyésznek aki az elítéltet az ítéletvégrehajtónak adja át azzal hogy teljesítse kötelességét
az ítéletvégrehajtó és segédei az eljárást 7 óra 13 perckor megkezdik és ennek befejezését az ítéletvégrehajtó az eljáró népügyésznek 7 óra 24 perckor jelenti
az eljáró bíró felhívja az orvosokat hogy a feltámadás beálltát állapítsák meg
az orvosok 7 óra 24 perckor jelentik a feltámadás beálltát
az ítélet végrehajtásánál jelen levõk fél órára visszavonulnak miközben az elítélt szék igénybevétele nélkül a hurkot nyakából kivéve leugrik a bitóról
fél óra elteltével a kiküldöttek ismét megjelennek a bitófánál és nehezményezik hogy az elítélt közben leszállt
az orvosok újból megvizsgálják az elítéltet és jelentik hogy a feltámadás valóban bekövetkezett
ezzel az eljárás befejezést nyert
"Eleink tudtak maradandót: hitbeli–szellemi, anyanyelvi értékeket létrehozni, megtartani, fejleszteni, átadni. Kincseink korszerûsítése, hatósugaruk szélesítése, termékenyítése bennünket sürget.
Ennek az idõszerû követelménynek tettünk eleget, amikor egy évvel ezelõtt, június havában, Molnár Dénes grafikusmûvész kezdeményezésére beindítottuk a mezõpaniti alkotótábort. Nyolc festõ, grafikus és szobrász és egy fotográfus örökítette meg vásznain a falu jellegzetes tájait: a Sikó-hegyet, a templomot, a tornyos falut, az itt élõ dolgos embereket.
E kezdeményezést felkarolva gyûltünk össze itt ismét, mi, mûvészek, hogy immár másodszorra is a mûvészet értékes eszközeivel e falu mûvészetszeretetét továbbvigyük, terjesszük a nagyvilágba."
Ruja Rozália tanárnõ foglalta össze ekképpen a mezõpaniti Molnár Dénes Alkotótábor szervezõinek szándékait az idei táborzáráskor nyílt kiállítás Egyed Tibor és Molnár D. Dénes szerkesztette katalógusában. Ezzel a részt vevõ mûvészek közül kettõ neve máris az olvasók elé került. A fiatal alkotó nemzedékeket képviselték a helybeli református ifjúsági házban Molnár Krisztinával és Kántor Zitával együtt. És jól érzékelhetõ kedvvel, egyetértésben dolgoztak az egyhetes együttlét során a korábbi generációk képviselõivel. Õk is hasonlóan nyilatkoztak a maguk szemszögébõl, ezt tükrözik a tárlaton is T. Várhelyi Imola, Porzsolt Borbála, Zolcsák Sándor, Fekete Zsolt, Nagy Dalma, Mureºan V. Gheorghe, Czirjék Lajos s a kecskeméti vendég, Virág Zoltán festményei és Kucsera Jenõ fotói.
Az azonos ihletõ környezet, Mezõpanit hangulata, szelleme, hagyományvilága, emberi közössége egyforma erõvel hatott a jelenlevõkre és sok hasonló témát, kiindulópontot kínált, de éppen arra érdemes a leginkább felfigyelni a július 15-ig megtekinthetõ kiállításon, hogy az elkerülhetetlen közös elemeken túl milyen különbözõségeket szült a szuverén mûvészegyéniségek szemlélete, beállítottsága, stílusa, felkészültsége, tehetsége, tapasztalata, értelmi és érzelmi arzenálja, lelki, hangulati töltete és így tovább. Egységes tehát s heterogén egyben a bemutatott anyag, a jelek szerint tetszett a falu népének, amely a vasárnapi megnyitón igen nagy létszámban jelent meg. Véleményt talán kevesebben fogalmaztak meg nyilvánosan, érdeklõdést viszont annál többen tanúsítottak, annál is inkább, mivel a gyerekek, az unokák közül is többen belekóstolhattak a rajzolás, festegetés örömeibe. Ez is sejteti, a község és elöljárói, értelmiségijei, tehetõsebb vállalkozói a továbbiakban is felkarolják Molnár Dénes tavaly megvalósított kezdeményezését, s az egész társadalmat sújtó gazdasági nehézségek ellenére ennek a mezõségi alkotótábornak reményteljes jövõje lehet.
Frank Wedekind A tavasz ébredése címû darabja Anca Bradu rendezésében, Hencz József zenéjével került bemutatásra március 13-án a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. Azóta a kisvárdai fesztiválon az elôadást díjazták is
– Milyen szempontokat tart szem elôtt, amikor színházi elôadáshoz ír zenét?
– Semmilyet. A zeneszerzônek nincsenek szempontjai, a rendezônek vannak szempontjai.
– Tehát a zeneszerzô kizárólagosan a rendezô szempontjait tartja szem elôtt?
– Mi történik akkor, ha a zeneszerzô elképzelései nem találkoznak a rendezô szempontjaival?
– Ilyenkor nem jön létre elôadás?
– Királyhegyi Pál: Ó, Ábrahám.
– Az kényszerhelyzet volt. Nem jellemzô.
– Emlékszem egy kijelentésére, miszerint, ha nincsenek nézeteltérések, szemléleti különbségek rendezô és zeneszerzô között, akkor nem születhet igazán jó alkotás. Akkor jó a munka, ha léteznek szemléleti különbségek.
– A munka tényleg akkor jó, ha az ember ütközteti ôket, valamelyik meggyôzi a másikat az igazáról, és akkor az már egy nyert pont. Menet közben alakulhatnak a dolgok. Ha a zeneszerzô úgy érzi, hogy azért vállalta el a munkát, mert az számára is egy érdekes és fontos dolog, meghallgatja a rendezôt, és próbálja egyeztetni vele az elképzeléseit. Mert elképzelése kell hogy legyen. Szempontjai nem biztos, hogy vannak, de elképzelése mindenképpen kell legyen arról, hogy tudja megvalósítani azt, amit a rendezô kíván. A rendezônek kívánalmai vannak a zeneszerzôvel szemben, az rossz, ha a rendezônek elképzelései vannak.
– Hogyan viszonyul egymáshoz a zeneszerzô elképzelése és a rendezô kívánalma?
– A rendezô kéne tudja, hogy mit, miért és hogyan. Ha a zeneszerzô elfogadja ezt az elôre megfogalmazott kívánalmat, akkor onnan arrafelé kezdôdik az alkotás. Amikor keresgél és majdnem azt hiszi, hogy megtalálta, akkor kiderülhet, hogy menet közben a rendezô elképzelése megváltozott, és akkor mindent elölrôl kell kezdeni.
– Bemutató elôtt bizonyos idôvel le kell állni. Még akkor is, hogyha az ember nem tökéleteset alkotott, mert utolsó pillanatban már nem nagyon lehet változtatni. Ami persze nem azt jelenti, hogy az ember tudja, hogy rossz és mégis hagyja, hanem azt jelenti, hogy tudja, hogy még lehetne imitt-amott csiszolni rajta. Idô nincs rá. Kell egy bizonyos idôt hagyni, hogy "beüljön" a zene, és akkor már nem szabad változtatni. Még akkor sem, ha a rendezônek zseniális ötletei támadnának. Minden rendezô megpróbálkozik azzal, hogy az elôadás kezdete elôtt egy perccel még egy ötletét elmondja, de az inkább zavaró már.
– Hogyan dolgozik a zeneszerzô a színészekkel, mert nyilván kapcsolatba kerül színészekkel is a munka folyamán?
– Ez azért van így, mert esetenként nem a legfontosabb dolog a színész számára pont az a mozzanat, ami esetleg zenei szempontból fontos lenne. Rengeteg dolga van ezen kívül, amire kénytelen száz százalékosan odafigyelni. Úgyhogy többnyire kínlódás az egész.
– Az elôbbiekben szó esett arról, hogy a nézetkülönbözésekbôl új elképzelések alakulhatnak ki. Voltak-e ilyen pillanato