|
LII. évfolyam 20. (14376) |
2000. január 26., szerda |
Külföldi (kivétel Magyarország) üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen.
Az egyes pártok körében kitört választási lázt, illetve a kormány népsanyargató politikáját utasította el a Társadalmi Demokrácia Pártja megyei vezetése a tegnapi sajtótájékoztatón. Ioan Toganel elnök, Tiberiu Sbârcea, Ioan Nicolaescu, Emil Grozea alelnökök és Stefan Somesan titkár vett részt az értekezleten. Az elôbbi témával kapcsolatosan az a véleményük, hogy korai még ennyire lázba jönni, amikor még a választások idôpontját sem tudni, jobb lenne, ha mindenki végezné a dolgát. Annyit elárultak, hogy a PDSR is készül a kampányra, s legalább 10 százalékkal jobb eredményt szeretne elérni országos szinten a helyhatósági választásokon, mint 1996-ban. Ez, tekintve a népszerûségi mutatókat, nem is látszik elérhetetlennek.
A fûtés és energiaellátás nehézségeirôl szólva elmondták: a párt javasolta a kormánynak, hogy hozzon határozatot, melynek értelmében a közköltségek ne haladhassák meg a jövedelmek 30 százalékát, s tekintsenek el az újabb energiaár-indexálástól. Ugyanakkor sürgôs szociális intézkedéseket követelnek a nyugdíjasok sorsának enyhítésére. Összehasonlították az 1995–96-os energiaárakat, jövedelmeket, illetve a gazdasági mutatókat az 1999-esekkel, s kiderült, hogy a kettô között ég és föld a különbség, vagyis sokkal rosszabbul élünk, mint öt évvel ezelôtt. Szóltak még ez EU-csatlakozás esélyeirôl, az oktatás siralmas helyzetérôl.
Ioan Nicolaescu, az orvosi egyetem professzora elmondta, hogy a költségvetésbôl járó 13 milliárd lej helyett csupán 900 milliót kapott az intézet, s bár a diákok magas tandíjakat fizetnek, a pénz elmegy a gáz-, villany és egyéb számlákra, s az oktatási körülmények és az oktatás minôsége egyre romlik. Megszüntették az egyetemi mosodát, a kantint, s a kispénzû diákok a szó szoros értelmében éheznek, szinte naponta jár hozzájuk a SMURD az éhségtôl ájult diákok miatt. Emil Grozea pedig részletes kimutatással ecsetelte a jelenlegi, illetve a Vacaroiu- kormányzat ideje alatti állapotokat. Ezután következtek a kérdések.
Népújság: A PUNR szerint folynak a tárgyalások egy közös választási szövetségrôl. Hamarosan közös protokollumot is aláírnak, amelyet február negyedikén hoznak a közvélemény tudomására. Miért van szükségük ilyesmire, hiszen a PDSR az ország legnagyobb pártja? Ha pedig mégis szövetkeznek valakivel, miért éppen a PUNR-vel?
Ioan Toganel: Nem választási szövetségról van szó. Arról sincs szó, hogy közös listákon indulnánk a választásokon. Mindössze kölcsönös meg nem támadási szerzôdést szándékszunk aláírni, feltéve, hogy a megyei végrehajtó büró is rábólint.
A megbízók szemszögébôl vitatható, hogy sztrájk volt-e vagy valóban csak figyelmeztetésnek szánt tiltakozás a romániai és ezen belül a Maros megyei ügyvédek hétfô délelôtti munkabeszüntetése. Tény, hogy a hét elsô napján 10-13 óra között a tárgyalótermek kiürültek, s a sajtóban sztrájkként elkönyvelt eseményt illetôen az állampolgárok utólag tudták meg, hogy állítólag az ô érdekükben történt. Célja pedig a szakma megvédése és a jogrend helyreállítása – hangzott el a tiltakozók megfogalmazásában. A Bukaresti Ügyvédi Kamara által sztrájkként meghirdetett tiltakozó akciót a Romániai Közjegyzôk Országos Egyesülete is támogatta, s a közjegyzôk szintén tevékenységük felfüggesztését helyezték kilátásba, ha nem rendezôdik a helyzetük.
– Az ígéretek szerint folytatódik-e ma a tiltakozás? Ha nem rendezôdik a helyzet, az milyen hatással lehet az ügyes-bajos dolgait intézô állampolgárra? – erre kértünk választ mind az ügyvédi mind pedig a közjegyzôi kamara elnökétôl.
Neculai Lepedeanu, a Megyei Ügyvédi Kamara elnöke vélekedik. Nem sztrájkról, hanem tiltakozásról van szó, mivel az ügyvédek nem léphetnek sztrájkba. A tiltakozás oka pedig az, hogy sürgôsségi kormányrendeletekkel nem módosítható egy olyan alapvetô törvény, mint az ügyvédi mesterség gyakorlását szabályzó 1995. évi 51-es számú jogszabály. Éppen ezért törvénytelen eljárásnak tekintik azt a szándékot, hogy az 1999- ben hozott 215-ös sürgôsségi kormányrendelettel, amely a 3/1992-es korábbi rendeletet módosítja, bevezetik az ügyvédi honoráriumra számítandó 19 százalékos HÉÁ-t (hozzáadott értékadót), ami a honoráriumok emelkedését vonja maga után. Kifogásolják továbbá, hogy az 1999. évi 217-es sürgôsségi kormányrendelet értelmében az ügyvédek továbbra is 40 százalékos jöveledelmadót kell fizessenek, s a rendelet megengedi, hogy korlátolt felelôsségû társaságokba tömörüljenek, s ezáltal csökkenjen a nyereségadó.
– Az ügyvédi mesterség összeférhetetlen a kereskedelmi tevékenységgel, sôt kifejezetten tilos, és kizárják a kamarából azt az ügyvédet, akirôl kiderül, hogy kereskedelmi tevékenységet folytat.
Tiltakozásunk azért is természetes, mivel mesterségünknél fogva a törvények betartása és alkalmazása, s ezáltal az emberi- és szabadságjogok védelme érdekében kell cselekednünk – vélekedett a kamara elnöke, aki tájékoztatott, hogy Toma Calin, a Romániai Ügyvédek Egyesületének elnöke, valamint Toma Dragomir a Bukaresti Ügyvédi Kamara elnöke a pénzügyi illetve az igazságügyi minisztérium képviselôivel folytat tárgyalásokat a helyzet rendezése érdekében, s amíg egyezségre jutnak, addig egyelôre felfüggesztik a munkabeszüntetéssel való tiltakozást.
Holbach István, a Maros és Hargita megye közjegyzôit tömörítô kamara elnöke arról számolt be, hogy a két decemberi sürgôsségi kormányrendelettel kapcsolatos kifogásaikat már a romániai közjegyzôk egyesületének január 10-i országos tanácskozásán is megfogalmazták, és azt írásban minden döntéshozó fórumhoz eljuttatták. Ennek ellenére mindössze annyit értek el, hogy a kormányfô megígérte, utánanéz annak, amit korábban maga írt alá.
Véleménye szerint a szóban forgó sürgôsségi kormányrendelet, amely megszünteti a közjegyzôk és ügyvédek esetében a HÉA-fizetési kötelezettség alóli mentességet, ellentmond a közjegyzôk tevékenységét szabályozó 1995. évi 35- ös számú alapvetô törvénynek és ellentétben van az európai gyakorlattal is. Az Igazságügyminisztérium által megállapított közjegyzôi honoráriumok terhelése a 19 százalékos hozzáadott értékadóval tetemes mértékben megnöveli a szolgálatásokat igénybe vévô személyek kiadását, hisz például egy jelenlegi egymillió lejes honorárium esetében 190 ezer lej többletet jelent. A közjegyzôt terhelô nyilvántartásról, a lehetséges ellenôrzésekrôl nem is beszélve.
– A ügyvédi és közjegyzôi munka közszolgálati és nem kereskedelmi tevékenység, nem adunk és veszünk, nem termelünk értéket, tehát indokolatlan a hozzáadott értékadó.
Szolidárisak vagyunk az ügyvédekkel, egyelôre azonban nem sztrájkolunk, mert nincs is rá jogunk, arra viszont igen, hogy néhány napig szüneteltessük a munkát, ha követeléseinket a legrövidebb idôn belül nem fogják teljesíteni – hangsúlyozta a Közjegyzôi Kamara elnöke.
Alig kezdôdött, máris véget ért
Tegnap a déli órákban már indították Marosvásárhelyrôl a menetrend szerinti járatokat. Ottjártunkkor éppen a bukaresti és a galaci gyorsokat készítették elô indulásra. Az utastájékoztatónál érdeklôdôk értesülhettek: indul az összes vonat és azok csatlakozásai is.
A kereskedelmi és forgalmi szakszervezet országos szövetségének alelnöke, Matei Maris kérdésünkre elmondta: szakszervezetük csütörtökön 19 óráig halasztotta el a sztrájk megkezdését. Döntésükben szerepet játszott az a tény, hogy ígéretet kaptak arra, hogy szerdán újabb tárgyalásokra kerül sor a szakszervezetek és a kormány képviselôi között, amelyeken az országos költségvetés vasutat érintô részét közösen megvitatják. Ugyanakkor arra is számítottak, hogy a Solidaritatea ügyében tegnap meghozott döntés után csütörtökig a kereskedelmi és forgalmi szakszervezet novemberi sztrájkjának jogosságáról is ítélet születik. (Mára azonban már kiderült, bírósági döntéshozatalra jövô hétfô elôtt nincs esély.) Az általuk kiadott közlemény hangsúlyozza: döntéskor figyelembe vették, hogy az ország 3/4 részén az idô hideg és viharos.
A Legfelsôbb Bíróságon tegnap hozott döntés értelmében a Solidaritatea szakszervezethez tartozó alkalmazottak novemberi munkabeszüntetése törvénytelen volt, így az elôírásoknak megfelelôen a mostani a sztrájkot is fel kell függeszteniük. Bár a helyzet letisztulásához ez a döntés némileg hozzájárult, a vasúti közlekedés korántsem vált kiszámíthatóvá és áttekinthetôvé. Csütörtökön ugyanis a kereskedelmi és forgalmi szakszervezet újra megbéníthatja a közlekedést. Továbbá az alkalmazottak maguk is spontán módon beszüntethetik a munkát. Az már semmiségnek számít, hogy Gheorghe Muntean, a reggel 7 órától sztrájkoló mozdonyvezetôk szakszervezetének marosvásárhelyi vezetôje még délben sem kapta meg a hivatalos végzést a bukaresti döntésrôl, következésképpen az éppen véget érô szakszervezeti gyûlésrôl érkezve lapunknak azt nyilatkozta, hogy ôk sztrájkolnak mindaddig, míg feletteseiktôl átiratot nem kapnak, nekik ugyanis nem elég ha a vasútállomás vezetôségét hivatalosan értesítik. Nyilatkozata ellenére azoban a vonatok vígan indultak és érkeztek (olyan mozdonyvezetôkkel, akik a szakszervezeti utasítások ellenére is dolgoztak). Hogy meddig? Azt senki sem tudja.
A kormányfô a pénzügyi reformról
A pénzügyi reform a gazdaság fellendítésére hivatott – hangsúlyozta tegnap Mugur Isarescu miniszterelnök a Liberális Párt által szervezett tanácskozáson. Elôadásában kitért a kormány sokat vitatott adópolitikájára, kiemelve, hogy mindaddig, amíg a vállalatok többsége nem nyereséges, s a román termékek nem versenyképesek, nem érezhetô a financiális reformcsomag ösztönzô hatása. Az ország helyzetének javításában fontos szerepe van a bankrendszer megerôsödésének is – mondotta. Rövid távon a pénzügyi-kormánystratégia nehéz terheket ró a lakosságra, ezen szociális intézkedésekkel próbálnak könnyíteni. A kisjövedelmûekre például kedvezôen hat az összjövedelmi adó bevezetése. De a termelés fellendítése nélkül minden olyan igyekezet hiábavaló, amellyel ki akarják vezetni az országot a válságból, s javítani szeretnék a romániai népesség életszínvonalát – jelentette ki Mugur Isarescu.
Az Európai Unió soros elnöksége és az Európai Bizottság még vizsgálja a csatlakozási tárgyalások féléves menetrendjének kérdését – jelentette be az Európai Parlamentben a portugál külügyminiszter.
Jaime da Gama kedden elmondta, hogy Günter Verheugen bôvítési fôbiztossal együtt elemzik a június végéig tartó fél év menetrendjét. Külön vizsgálják meg a tárgyalásokba be nem vont, de tagjelöltnek tekintett Törökországhoz fûzôdô viszonyt.
A miniszter ezúttal nem részletezte a terveket, amelyek a jelenlegi állás szerint kimerülnek az eddigi tárgyalási ütem folytatódásában. Az elnökség az elôzetes elképzelés szerint áprilisban és májusban hív össze egy-egy fôtárgyalói fordulót azoknak az országoknak, amelyekkel már két éve megkezdte a tárgyalásokat. További hat állammal hivatalosan februárban nyitják a tárgyalásokat, érdemi megbeszélésre azonban várhatóan csupán májusban kerül sor. Mindkét országcsoport számára június 14-re hirdettek miniszteri fordulót a csatlakozási tárgyalásokon, ami azt jelenti, hogy aznap tizenkét különtalálkozót bonyolít le az EU.
Tekintve, hogy az elsôkörös államokat – köztük Magyarországot – aggasztja, képes lesz-e az EU egyszerre foglalkozni tizenkét állammal az ütem lassulása nélkül, még mindig nem kizárt, hogy az EU tart egy plusz tárgyalási összejövetelt is ezen államoknak nagyjából egy idôben a másik kör tárgyaláskezdésével.
A tárgyalási fordulók számának jelentôsége van abból a szempontból, hogy tartható marad-e az a csatlakozási menetrend, amelyet a tagjelöltek tûztek maguk elé. Több tagjelölt már 2003-tól EU-tag szeretne lenni, de ez gyakorlatilag csak akkor lehetséges, ha a tárgyalások jövôre befejezôdnek.
Bíróság elé kerül a polgármester
Vlad Rosca román közigazgatási miniszter hétfôn felfüggesztette tisztségébôl Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert, miután a kolozsvári fellebbviteli bíróság fôügyésze úgy döntött, hogy hivatali hatalommal való visszaélés miatt a polgármesternek bíróság elé kell állnia.
A szélsôségesen nacionalista Nagy Románia Párt(PRM) – amelynek Funar a fôtitkára – azonnal elítélte a miniszter döntését, és bejelentette, hogy tüntetéseket szervez Kolozsvárott, illetve Bukarestben.
Gheorghe Funar 1997 ôsze óta áll perben az Alimentara nevû társasággal, miután minden különösebb magyarázat nélkül visszavonta azt az engedélyt, amelynek alapján a társaság egy szupermarketet tervezett építeni a városban.
A kolozsvári bíróság még 1997-ben 900 millió lej kártérítésre ítélte a polgármesteri hivatalt. Funar ennek ellenére továbbra is megakadályozta az építkezést, s ezért az Alimentara vezetése már 7,6 milliárd lej kártérítés megítélését kérte a bíróságtól.
Funar az elsô pillanattól kezdve azt hangoztatta, hogy politikai per folyik ellene, amelynek az a célja, hogy a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség "felszámolja a román közigazgatást Kolozsvárott".
Funar tíz napon belül fellebbezéssel élhet a felfüggesztésérôl hozott határozat ellen.
Az EU a vízumkényszer eltörlését javasolja
Az Európai Bizottság szerdán, szokásos heti kollégiumi ülését követôen javasolni fogja, hogy töröljék el a vízumkényszert a román és a bolgár állampolgárok vonatkozásában – jelentette be a testület egyik szóvivôje kedden.
A döntés annak jegyében születik, hogy az EU- tagállamok vezetôi egy hónappal ezelôtt csatlakozási tárgyalásra hívták meg a két országot. Románia és Bulgária február 14-én kezdi meg a tárgyalásokat. Ez a két ország az utolsók közé tartozik, amelyekkel az EU vagy egyes tagországai még vízumkényszert tartanak fenn.
A bizottsági javaslatot még jóvá kell hagynia a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is. Az utóbbi azonban régóta maga is kiállt az intézkedés mellett, míg a tagországok a helsinki döntés fényében aligha állnak majd ellen.
Az EU eddig azért habozott a románok és a bolgárok vonatkozásában, mert gyengének tartotta a határellenôrzést, miközben a két ország olyan nemzetekkel határos, mint Törökország vagy a szovjet utódállamok.
A lépés Magyarország számára megkönnyíti az EU-csatlakozásra való felkészülést, hiszen immár nem kell vízumkényszeren gondolkodnia a szomszédos Románia irányában. Budapest egyébként nem hivatalos csatornákon már korábban értesült arról, hogy Brüsszelben effajta lépés készül, és ennek megfelelôen készítette el csatlakozási tárgyalási álláspontjait.
Mintegy százhúsz résztvevôt várnak számos országból Esztergomba a január 27-ikén kezdôdô konferenciára, amelyet Egyház és magyarság címmel rendeznek meg – tájékoztatták az MTI-t kedden a házigazdák.
Keszthelyi Gyula, a kétnapos konferencia szervezôje elmondta: a tanácskozás része a millenniumot köszöntô fontosabb eseménysorozatnak. Megrendezését a Határon Túli Magyarok Hivatala vállalta, együttmûködve a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával.
A konferencián mind az elôadók, mind pedig az úgynevezett esettanulmányok felvezetôi – egyházi és világi személyiségek -elsôsorban arra a kérdésre keresik a választ, hogy mit tettek és mit tehetnek az egyházak a világban szétszórtan élô magyarok vallás- és nemzettudatának erôsítéséért.
Az elmondottakat a program szerint argentínai, Egyesült Államok-beli, erdélyi, franciaországi, vajdasági példákkal támasztják alá a konferencián.
Az elôadásokat könyv alakban is megjelentetik a szervezôk, s a kötetet eljuttatják a határon túl élô magyarok vallási közösségeihez is.
Tûzijátékkal ünnepelték meg január 24- ét, Moldova és Havasalföld egyesülésének napját. Két hónap alatt a harmadikkal. Úgy tûnik, egyre inkább szeretünk játszani a tûzzel, ha már annyira megkedveltük eme kínai találmányt. A Marosvásárhelyi Napokon még újdonság volt az égi látványosság, örvendtünk is neki. Szilveszterkor is oké az égi tûz, mert ilyenkor ez világhagyomány, s még akkor is szép volt, ha sokkal rövidebbre sikeredett, mint az elôzô csinnadratták. December 1-je? Nemzeti ünnep, durrogtassunk. Ám ha két röpke hónap alatt immár harmadikszor költünk milliókat ilyesmire; akkor joggal tûnhet úgy, hogy valaki mindenképpen le akarja járatni a tûüzijáték rendkívüli jellegét. Vagy netalán piromániás?
Ha jól meggondolom azonban, az utóbbi idôkben össznépi sporttá változott a tûzzel való játszadozás. A kormány már megalakítása óta gyakorolja ezt a sportot, hisz intézkedései nyomán régen látott sztrájkhullám söpör át az országon. Égetô ám a reform tüze! A szakszervezetek azonban, bár ugyancsak megpörkölôdhetnek, nem hajlandók lemondani saját kis tûzijátékukról.
Játszik a tûzzel továbbá, a villany- és a gázszolgáltató. játszik a vízszolgáltató, s játszik a tûzzel – s a lakosság egészségével – az Energomur is. (A Bikini után, szabadon: befûtsek, ne fûtsek? azon tûnôdtem...)
Nagyon kedveljük tehát a tûzzel való játszadozást, pénzalapok hiányában azonban ezt megfelelôen védô azbesztruha nélkül végezzük. Attól félek ezért, hogy a sok hancúr végén erôsen megperzselôdhetünk. A kérdés csak az, hogy hány éven túl gyógyuló égési sebeket szedünk össze a végén?
Tíz tonna csúszásgátlót szórtak a hétfôrôl keddre virradó éjszaka a Bánd és Mezôpanit közötti megyei útszakaszra, további 16 tonnát pedig a Sáromberke és Faragó közötti útszakaszra. A tegnap Marosligeten dolgozott a hóeltakarító. A mezôrücsi polgármesteri hivatal önerôbôl szerzôdtetett egy földgyalut, amellyel eltakarították a községközpont és Nagyölyves közötti kétszáz méteres útszakaszon felgyülemlett havat. A tegnap a mezôpaniti polgármesteri hivatal kérte a megyei útügy segítségét a székelykövesdi községi út járhatóvá tételére. Ugyancsak tegnap a szovátai sípálya felé vezetô utat takarították és szórták le homokkal, sóval, készülve a hét végén sorra kerülô Téli Játékokra.
Továbbra is csak egy sávon folyik a közúti forgalom Disznajó és Felsôrépa, valamint Kozmatelke és Tancs között. Nem lehet közlekedni a Görgényhodák és Toka közötti útszakaszon.
A meteorológusok szerint a következô napokra sem várható felmelegedés. A levegô hômérséklete mínusz 15 és mínusz 20 fokra süllyed. Ezzel szemben hó és egyéb csapadék egyre kevesebb hull.
A vízügyi igazgatóság vásárhelyi kirendeltségének tájékoztatása szerint, s számos helyen csökkent a hóréteg vastagsága. A tegnap a következô értékeket mérték: Ratosnya 100 centiméter (akárcsak hétfôn), Gödemesterháza 98 (öt cm-vel kevesebb az elôzô naphoz viszonyítva), Szászrégen 56, Beresztelke 55, Libánfalva 68, Laposnya 118, Zágor 20, Marossárpatak 36, Szováta 69, Bánd 22. A havazás miatt néhány centiméterrel nôtt a hóréteg vastagsága Sóváradon (61), Marosludason (25), Bözödújfalun (34), Balavásáron (30), Dicsôszentmártonban (19), Segesváron (24). A Medgyes melletti Szászszentlászlón a hó vastagsága 28, a Bucsinon 116 centiméter volt. Marosvásárhelyen a hóréteg vastagsága a tegnap 28 cm volt. Hargita megyében a következô értékeket mérték: Gyergyóújfalu 42, Székelyudvarhely 24, Székelyvarság 94, Sikaszómezeje 77, Kányád 55 cm.
A távolsági autóbuszok a tegnap nem tudták megközelíteni Görgényhodákot és Kozmatelkét. Hétfôn két járat akadt el félúton. A Marosvásárhely felé induló autóbusz nem tudott áthaladni a mezôpagocsai dombon, s több órán át vesztegelt, míg csúszásgátlót szórtak le, s így járhatóvá tették az útszakaszt. Nehézkes volt a forgalom a Nyárádszereda – Nyárádmagyarós közötti szakaszon is.
Szabó László, az országutak igazgatóságának mûhelyvezetôje elmondta, kedden valamennyi úton biztonságos volt a forgalom. Az összes hómaró készenlétben állt, de csak a Ratosnya és Maroshévíz közötti szakaszon kellett szélesíteni a hófúvás által leszûkített utat. Ennek ellenére ajánlott, hogy a gépkocsivezetôk ne hagyják otthon a hóláncokat. Abban az esetben pedig, ha hosszabb útra indulnak, elôbb tárcsázzák az országutak vásárhelyi diszpécserszolgálatát a 214-572-es telefonszámon, ahonnan pontos helyzetjelentést kaphatnak az utak állapotáról.
Január 29-án és 30-án újra megrendezik a már hagyományossá vált Szovátai Téli Játékokat. A szervezôknek, a Teleki Oktatási Központ és a polgármesteri hivatal munkatársainak e héten sikerült rendbe tenni a szállodák feletti Kicsimezôn levô sípályához vezetô utat és elôkészítették a játékteret is. A vendégeket január 28-án fogadják a TOK-ban, ahol este a nyitóünnepély után beszélik meg a játékszabályokat.
A mókás sportvetélkedô 29-én reggel 11 órakor kezdôdik. A játék témáját a szervezôk Rapsonné legendájából merítették; az ötletet Péter Huba szovátai tanító dolgozta ki vetélkedô formájában. Az idén Sümeg, Százhalombatta, Budapest XIII. kerület, Szikszó, Csopak, Brzesko, Marosvásárhely, Nyárádszereda, Parajd és a vendéglátók csapatai, küldöttei neveznek be a Téli Játékok rendezvényeire. Várják Szôcs Ferencet, a Magyar Köztársaság nagykövetét, a szovátaiak meghívták Lengyelország nagykövetét is.
A versenyen 10 négytagú csapatból sorshúzás alapján választják ki azt az ötöt, amely rajthoz áll. Öt próba lesz, amelyben a legenda szerint Rapsonné, szolgák és ördögök fognak szerepelni. Az elsô vetélkedôn a sízni tudók ügyességét teszik próbára, utána Rapsonné szolgái hógolyócsatát vívnak az ördögökkel. A két utolsó próbán a versenyzôknek utat kell javítaniuk és szánkót állítanak össze darabokból. A jelen levô települések polgármestereit is bevonják a játékba. Az 5. játékban a közönség is részt vesz, hogy miként, azt meglepetésnek tartogatják a szervezôk. A program szerint a verseny 17 órakor fejezôdik be. 19 órakor a Szováta Szálloda éttermében díszvacsora keretében osztják ki a díjakat. Ezt szintén a Rapsonné legendáját idézô jelmezes farsangi bál követi.
Vasárnap délelôtt 9 és 11.30 óra között a nagy sípályán síversenyt szerveznek. Erre a helyszínen bárki benevezhet. 12 és 15 óra között a Szováta Szálloda klubtermében találkoznak a testvérvárosok küldöttei, míg 15 órakor ünnepélyes keretek között aláírják Szováta és a lengyelországi Brzesko közötti testvérvárosi szerzôdést. Ekkor avatják Bíró Istvánt a Teleki Oktatási Központ alapítóját, a Téli Játékok korábbi szervezôjét post mortem, illetve dr. Csortán Márton népdalgyûjtôt, zeneszakértôt, népmûvelôt Szováta diszpolgárvá.
Folytatódik a közoktatásiak sztrájkja
– A hétfôtôl általános sztrájkba lépett közoktatási szakszervezetek és a kormány között a tárgyalások a már rögzített menetrend szerint ma folytatódnak – nyilatkozta tegnap lapunknak Ioan Sacarea, a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezet megyei elnöke. A mai tárgyalásokon a referencia-bérek megemelését készülnek megvitatni, és úgy értesültünk a szövetség vezetôségétôl, hogy az 1998-as bérhátralékok, illetve a tavalyi 13. fizetés ügye jó úton halad a megoldás fele.
Az elnök még elmondotta, hogy a sztrájk támogatottsága tegnapig tovább nôtt, a bentlakásokban és a speciális oktatási intézetekben maradt gyerekeket ellátó és felügyelô személyzeten, illetve a fûtôkön kívül mindenki beszüntette a munkát. – Ez jellemzi a sztrájk szervezettségét, és határozottan cáfolja a szakszervezetiek szervezetlenségét hangsúlyozni igyekvô véleményeket, amelyek minden valós alapot nélkülöznek – összegzett az elnök.
A sztrájk támogatottságáról hasonlóan nyilatkozott lapunknak Cornel Crucean, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének megyei elnöke is, aki elmondotta, azokból a tanintézetekbôl, ahol vannak alapszervezeteik, egyedül egy szászrégeni szakközépiskolában a bentlakó diákokra felügyelôk dolgoznak, ezt leszámítva mindenhol szünetel a munka. – A szakszervezet vonalain áramló információk szerint a sztrájk teljes. Persze ettôl még, más értesülési forrásokra hivatkozva, bárki próbálhatja ezt cáfolni, attól még tény marad – mondotta az elnök.
Bár a szakszervezetiek szerint a sztrájk teljes, a tanfelügyelôség adatai ennek ellentmondanak. Dónáth Árpád helyettes fôtanfelügyelôtôl tudtuk meg, hogy tegnapra, az illetékes minisztériumnak is közölt adatok szerint a sztrájk támogatottsága megkétszerezôdött, a megye pedagógusainak 68%-a szüntette be a munkát. Az eltérések onnan erednek, hogy a felügyelôség hatáskörébe 900 egység tartozik, amelyekbôl 168- ban van mûködô szakszervezet. Így is a szakszervezeti tagoknál többen szüntették be a munkát, hiszen a több mint 8600 pedagógusnak csak mintegy harmada tagja valamelyik szakszervezetnek.
Tavaly virágvasárnap éjjel egy óra körül lángba borult Mezômadarason a Kishegy utcában lakó 80 esztendôs Nemes Lajos istállója és szénaszínje. A gazdasági épület porig égett, csak a teheneket sikerült kiszabadítani. A szomszédok segítségével tudták eloltani a tüzet, hogy szép, négyszobás családi házuk is meg ne gyúljon. Az istállót visszaépítették, de ezt követôen ismeretlenek még három alkalommal kísérelték meg a gyújtogatást.
Bodó Ilona tizenhat éve költözött vissza a madarasi szülôi házba, miután elvált mezôbergenyei férjétôl. A válást követôen nem volt különösebb összetûzésük, mindketten élték tovább az életet. Egyetlen lányuk Csittszentiványra ment férjhez. Ilona édesapjáékkal, Nemes Lajosékkal együtt gazdálkodik, szorgalmas asszonynak tartják a faluban. Tavalytól viszont megbolydult a család nyugalma, tavasz óta rettegésben élnek. Virágvasárnap éjjel felgyújtották az istállójukat. Minden porig égett, épület, szálas takarmány, száz véka gabona, s kicsin múlott, hogy a gabonás és a szép családi ház is lángra ne kapjon. A közvetlen és távolabbi szomszédok, mondhatni az egész falu a segítségükre sietett, még a román pap is. A közeli kutakból mind kimerték a vizet. Ennek ellenére két óra alatt semmivé vált a gazdaság. Szerencse, hogy a teheneket kimentették. Nemes Lajos bácsi s az összegyûlt falubeliek mesélik, senkire sem gyanakodtak, nem volt rosszakarójuk, akirôl ilyen gonosztettet tételezhettek volna fel. Mivel esôs, nedves idôjárás volt a nyomok tisztán látszottak a sárban. Felnôtt ember közeledett az istállóhoz. Sôt, még egy nejlonzacskót is találtak, amiben fáradt olajjal átitatott rongy volt. Ebbôl tudták, valaki szántszándékkal tesz rosszat nekik. Sajnos, idôközben a faluba érkezô tûzoltók a rossz útviszonyok miatt nem tudtak a Kishegyre felmenni. Az út sáros idôben járhatatlan. Akkora tûz volt mesélik –, azt hitték, a fél falu leég.
Részben saját erôbôl, részben a helybeli református egyház segítségével, amely 3,2 millió lejt adományozott a károsult családnak, visszaépítették az istállót és a szénaszínt. Két hónap múlva azonban ismét megjelent a gyújtogató. Éjszaka a gazda és lánya arra lettek figyelmesek, hogy nagyon ugatnak a kutyák és zakata van kint. Mire kiléptek, a szénaszín egyik része már égett, de a tüzet idôben elfojtották. Jól látszott a deszkákon, hogy valaki olajjal locsolta meg. A szénaszín csak azért nem gyúlt meg – mondják –, mert a fáradt olajjal átitatott kôre csavart rongyot a gyújtogató nem tudta bedobni a száraz szénára. Mire a nagy ijedtségtôl észhez kaptak, a tettes ismét elillant.
Harmadik alkalommal augusztus végén jelent meg a gyújtogató. A kertben, a kerítés mellett egy kórécsomóban rakott tüzet. Szerencsére hamar észrevették, mert a szomszéd kutyája erôsen ugatott. A szénaszínt nem tudta meggyújtani, mert az olajos rongyot ez alkalommal nem tudta bedobni a szénára.
Negyedik alkalommal december 8-áról 9-ére virradó éjszaka két órakor a gyújtogató ismét megkísérelte végrehajtani tervét. A szénaszínt lelocsolta, de a környékbeli kutyák ismét ugatni kezdtek, s Ilona, bár nagyon félt, kiment. A sötétben gyereksapkás egyénre lett figyelmes, akire rászólt, hogy jó bôven öntözze, hogy biztosan gyúljon meg. Az ismeretlen alak visszaszólt: még a házat is meggyújtja. Ekkor a nô megismerte volt férje, Máthé János hangját. Tovább kiabáltak egymásnak, s a nô megkérdezte, hogy ô volt-e, aki eddig is gyújtogatott. A tettes akkor bevallotta: igen, én voltam, s a házatokat is felgyújtom. A nagy ijedtségben, kapkodásban és a sötétségben nem sikerült elfogni a tettest.
Az esetet jelentették a bándi rendôrségen. Máthét letartóztatták, kihallgatták, majd szabadon engedték. Az utolsó három gyújtogatást beismerte, az elsôt viszont, amikor a nagy kár keletkezett, nem. Ilona vallomása szerint volt férje szomszédasszonya a rendôrségnek elmondta, hogy az elsô tûz éjszakáján a feltételezett tettes 11 órakor gyalog, erdôn-mezôn kereresztül indult el Bergenyébôl. A tíz-tizenkét kilométeres távolságot két óra leforgása alatt tehette meg.
Ottjártunkkor Máthé János nem ismerte be tettét. Összefüggéstelenül magyarázott. Azt rótta fel volt feleségének, hogy valamiféle "aparátot" mûködtet, s amikor bekapcsolja, a lábszárcsontjában fájdalmat érez. Volt felesége családja "csináltatta" meg, hogy az egyik házát elveszítse, amivel a faluban kereskedô arabnak kezeskedett. A "gonosztevôktôl" még éjszaka sem tud egy óránál többet aludni, mert viaskodik velük. Amikor 50 méterre ér volt felesége madarasi házához, csak akkor nyugszik meg. Azt is beismerte, hogy Gábos doktor kezelte az elmegyógyintézetben, de csak három napot ült. Mint mondta, nincs szüksége kezelésre.
Az utolsó gyújtogatás óta másfél hónap telt el, a mezôségi család az illetékes szervektôl várja az ügy érdembeni kezelését. Mert a félelem, rettegés, az állandó örködés idegileg és fizikailag is kimerítette már ôket. Addig nem lehet nyugalmuk, amíg a gyújtogatás veszélye fennáll.
Egy faluban caplatok, melyet az árvíz, majd a földcsuszamlás tartósan elzárt a külvilágtól. Senki sem keresi a menekülés útját, hiszen nem a házak csúsztak meg, csak a kivezetô utakat mosta el a víz, sodorta szét a megindult domb; van mit aprítani a tejbe, dolgozni nem lehet, de nem is akar senki, ráadásul van áram és hálistennek mûködik a helyi kábeltévé: ezen naponta öt- hat fimet is vetítenek, magyar szinkronban. Az emberek nagyon barátságosak, mintha kimondottan örülnének az elzártságnak, egész nap alig mozdulnak ki a házból, tévéznek rendíthetetlenül. Amikor belépek a polgármesterhez, kamasz kislánya udvariasan megelôz az üdvözlésben, és így köszönt vadonatúj csengô hangján: — Szeretlek!
Döbbenetem leírhatatlan, fülig pirulok, és bemutatkozni is képtelen vagyok, nem hogy jövetelem célját értelmesen eldadognám. Még nagyobb ámulatomra a polgármester úr ugyanazal a szíves szóval fogad, sôt pirospozsgás arcú felesége is, amikor pedig a legalább nyolcvankilenc éves Nagyi is azt mondja: — Szeretlek!, ájulás környékez, és minden erôm cserbenhagy, lankadtan rogyok a székre, melyet szerencsémre éppen alám tolnak.
Csakhamar rutinosan életre szilvóriumoz a polgármesterné asszony, valahogy rendbe szedem magam, és inkább kitalálom, mint megtudom a következôket. Felsô-Lajosfalván az jött be divatba, hogy így köszöntik egymást az emberek az utcán, a boltban, az otthonukban, a kultúrházban, a kocsmában, sôt a templomban is: — Szeretlek! A pap az elején zokon vette, de aztán belenyugodott Isten különös rendelésébe, hiszen végül is ki tilthatná, hogy szeressük felebarátunkat és felebarátnônket, ha egyszer maga az Úr követeli emígy? Benne van ám a Tízparancsolatban !
Igaz ugyan, hogy alakulóban egy sznob réteg, amelynek büdös kezd lenni a magyar "Szeretlek!", helyette valami érthetetlen idegen szót üvöltöz —, csakhogy ezeket kitiltják a tisztességes helyekrôl, inkább csak a diszkóban gyakorolják, másutt többnyire kuss a nevük.
Mondanom sem kell, a napom azzal telt Felsô-Lajosfalván, hogy ettem és ittam a házigazdákkal, a polgármester egy betût sem volt hajlandó nyilatkozni a katasztrófáról, majd a felsôbb hatóságok intézkednek, ütötte el a kérdést; és szemét a világ minden kincséért le nem vette volna a tévé képernyôjérôl. Felsô-Lajosfalván mindenki tévézik, szivarozik és pálinkázik meg borozik és sörözik. Még a macskák is ekként élvezkednek.
Magam is végigizgultam vendéglátóimmal néhány pergô cselekményû amerikai filmet. De csak az utolsónál esett le végre a tantusz: hogy hát mire fel köszönnek itt ilyen kedvesen az atyafiak.
Az "I love you"-t, amelyet Amerikában sokszor a "Jó napot!" vagy a "Viszontlátásra!" helyett is használják az emberek, a derék anyaországi szinkroncég minden esetben így fordítja: "Szeretlek!"…
Szeretlek, mondja a filmben a nagypapa a nagymamának, a gengszter a smasszernek, Jockey Samanthának a Dallasban, mielôtt éppen a diliházba küldené. Szeretlek, mondja a bankrabló a pénztárosnak, mielôtt kirabolná, a bérgyilkos az áldozatnak, mielôtt meghúzná a ravaszt. Szeretlek, köszönti a fômenedzser az alkalmazottat, mielôtt az utcára tenné. És a megszólítottak ugyanúgy válaszolnak! "Szeretlek", hallom minden filmben legalább ötvenszer. De még csak kísérletet sem teszek rá, hogy megmagyarázzam a "jelenséget", hogy felhívjam az emberek figyelmét a tévedésre. Egyrészt jól tudom, erôfeszítésem teljes kudarccal járna, másrészt meg mi a csodának kellene egy ilyen szépen alakuló népszokást már a csírájában elfojtani. Hát mi vagyok én, körzeti pártaktivista?!
A diszkó tájékán szemrevaló csaj szólít le. — Lajúúú! — dúdolja, és én meg a társam, a fényképész majd elolvadunk a gyönyörtôl. De a cukorfalat már odébb is áll, és az érkezô srácoknak döngicséli megint s megint: — Lajúúú! Lajúúú! Lajúúú!
Egyáltalán: aki ezen a fertályon szembe jön, annak csak ez jön ki a száján, hogy Lajú, Lajú, Lajú. Már kifelé szuszogunk a sarával csökönyösen marasztaló, kacskaringós hegyi ösvényen, amely a szomszéd faluba vezet, amikor a fotográfus a homlokára csap: — De hiszen ez az "Ájlavjú" népies formája!…
Attól tartunk, Felsô-Lajosfalván nemsokára kiszorítja a "Szeretlek!"-et ez a randa "Lajú!" Valamit tennünk kell ellene; meg kell állítanunk szépséges anyanyelvünk elamerikanizálódását. (Húú, ki tudtam mondani.) Visszatérünk — határozzuk el: kihozzuk a nyelvmûvelôt, Bartha János tanár urat, ha szép szóval nem megy, majd zenélünk, és mindenki úgy táncol, ahogy ô furulyál. Riadóztatjuk a rádiót, a tévét, a napisajtót, odacsôdítjük az egész önálló erdélyi magyar egyetemet; de a nyelvünket, ezt az édest, megvédjük, meg! Az utolsó árva szótagig.
Már a lakásunkban lehetek, még mindig a felsô- lajosfalviak új folklórja
tölti be lelkem képernyôjét. Ezért aztán amikor váratlanul felbukkan elôttem egy hölgy nyájas képe, udvariasan és elôzékenyen sietek kimondani a gyönyörû üdvözlô formulát, hozzá térdet, fejet hajtok, mint a középkori lovagok, amikor elhagyja ajkamat a bájzengzet: — Szeretlek!
Ekkor viszont, mint derült égbôl az ágyékrúgás, jön a kijózanító felismerés. S hiába nyújtja száját csókra a kedvesen ôszülô barna asszony, szégyenkezve mormogok valami magyarázatfélét, majd — most is hallom, mintha a lift elôtt hallgatóznék — ezt dadogom: — Bocsáss meg, drágám, nem akartam…Nem akartalak megbántani.
Jaj, kapok észbe hirtelen: hiszen ezzel a bocsánatkéréssel bántottam csak meg igazán! Elrikkantom hát magamat szupervidáman: – Lajúúú! Lajúúú! Lajúúú!
A feleségem pedig csak néz, és azon tépelôdik, most kötözzön-e meg, vagy ebben a vidám békében maradok esetleg, amíg megérkezik a mentô.
"Soldes – Soldes!" – Párizs lázban ég. Igaz, hogy a város minden harmadik fáját kitépte a vihar, megroncsolta a Notre Dame-ot, s annyi más mûemléket, a kicsavart fákból, letört ágakból folyamatosan máglya ég a Luxemburg-kertben. Az emberek pedig vásárlási tûzben dehogy gondolnak még a tengerpartra és a nyaralásra! Ahol ötszázkilométeres hosszúságban az Erika tankhajó elsüllyedése következtében az olajjal szennyezett Bretagne-parton lapátolják a fekete homok-iszapot és kaparják, súrolják a sziklákat, s egyenként mentik, élesztik, gondozzák a haldokló madár és élôvilágot. Sziszifuszi és csaknem reménytelen küzdelem, Bretagne és Vendée megye évtizedekig szenvedi majd a mérhetlen pusztítást.
Az Eckhardt szótár úgy rögzíti, hogy a solde: maradék árusítás, alkalmi vásár. Valahogy a kettô azért együtt értendô a párizsi extázisban. Mert a karácsonyi vásárból ami megmaradt, január közepétôl "alkalmi áron", vagyis 30-50 százalékkal olcsóbban kapható az áruházakban és boltokban. Áruhiányos éveket, évtizedeket megéltünk már eleget Kelet- Közép Európában, de bárminô hús vagy áhított ritka cikk érkezte nem okozott akkora hisztériát, mint a fogyasztói Párizs soldesjának kezdete. Még felvételrôl is dermesztônek tûnt a látvány: egyik áruház délelôtti nyitását követôen bezúdult a tömeg az eladótérbe, s valósággal a pultoknak szabadult; volt, aki helybôl dobbantva ugrott fel a dobozba csomagolt hûtôgépre, hogy a birtokbavétel kétségtelen tényét igazolja, mások a polcokról kapkodták le az árut. Hogy a vásárlók végül hány százalékkal jártak jobban, s ha nincs a láz, megveszik-e mindazt, amit most birtokukba vettek – ez bizonyára személyenként és darabonként is változó, de egy s a legfontosabb máris közhírré tétetett: rekordbevételek születtek. A Printemps áruház például elsô napi kasszáját az 1999-es negyvenmillió frank bevételrôl 48 millióra növelte.
Esztendô fordulóján, mielôtt új naplóját kinyitná a hírlapíró, még egyszer áttekinti tavalyi feljegyzéseit. Átfutja: mi fontos vagy kevésbé lényeges maradt ki tudósításaiból, vagyis "maradékai" fölött szemlét tart. Amely talán arra is bátorítja, hogy napok, hónapok folyásában tûnôdjön el otthoni dolgainkról: erôfeszítéseinkkel, küszködéseinkkel miképpen is vagyunk jelen a világban, jelesül Párizsban és a francia hétköznapok híradásaiban. Az elmúlt napokban például hírek s a Le Monde-ban terjedelmesebb cikk is tudatta Romániának az Európa Unióba való igyekvését, ám ezeknek az írásoknak különösebb jelentôségük nincs, mert, noha Magyarország elôbbre art a tárgyalásokban, hónapok eltelnek, s egyetlen anyag sem szól politikai hogylétünkrôl. Amely talán már szerencsésebb stációt jelent. Mert emlékszem 1990 tavaszára, hogy mi sületlenség és rosszindulat zúdult Antall József kormányára! – mintha az elsô szabad választáson elbukott és csalódott szocialisták és szabaddemokraták írták volna a Le Monde, a Liberation cikkeit, s kommentálták volna a televíziócsatornák esti hírmûsorait. Románia iránt viszont a szeretetláz hagyott alább mára. Amelynek bizony erôs okául szolgál, nem is a marosvásárhelyi pogrom, hanem inkább az, hogy Funar szelleme be- és átjárja a román nagypolitikát is, miközben a bányászok is dorongokkal kukkantgattak be Bukarestbe. Az ország vezetôinek hangzatos nemzetközi nyilatkozatait Románia gazdasági, társadalmi átalakulásának tényei pedig nem igazolták, Strasbourgban, Brüsszelben és minden más fórumon és tanácskozáson viszont csak a számok, a tények, a mutatók alapján veszik komolyan az országok ambícióit.
A mostani apályos figyelemben rólunk, Kelet-Közép- Európáról szólva a botrányok, az érdekességek vagy a "másságok" jelentenek médiafigyelmet. Kwasniewski lengyel elnök például iszákossága folytán volt érdekes a francia sajtóban, igaz, hogy A. Wajda új filmjérôl, a Pan Tadeusról szóló varsói tudósítás ennél nagyobb, csaknem féloldalas híradást jelentett a Figaroban. Aztán vasárnak déli fô mûsoridôben az egyes csatornán a magyar törpeszínházról láttunk egyórás könnyeztetô "riportújdonságot". Amely bizony idôzavart és pontatlanságokat tartalmazott. Mert a rendôrség által oly nagyon számon tartott, s a honi adóügyekben világszakértô Klapka György szeretet-vállalkozása már öt esztendôvel ezelôtt Budapesten, a Mûvész Színházban, az elsô bemutatót követôen megbukott – errôl nem szól a francia tévéharsona – tûnôdtem magamban mosolyogva. Azért is, mert eszembe jutott, hogy a húszas években egy éhezô hírlapíró honfitársunk Párizsban eladott egy kis tárcát arról, hogy Magyarországon van egy törpe falu. Akkora sikere lett, hogy a törpe történetet folytatni kellett. Egyre növekedett a törpék száma Magyarországon, miközben csak annyi volt igaz, hogy területe törpésedett el. De a honfi zsurnaliszta nem gyôzte a törpe- történeteket gyártani, barátait is bevonta. A törpe gondolat óriási hasznot hozott, s gazdag ember lett ez az egykor szegény, ismeretlen törpetörténész.
Egyébiránt most is a cigányok divatja járja. Magyarországot a száztagú cigányzenekar reprezentálja; szórakoztató mûsorban, hirdetésben és kazettán is. A román cigányokkal már színesebb és változatosabb az érdeklôdés mezeje. Az elmúlt hónapokban láttunk riportot román cigány családokról, akik csaknem tíz éve laktak engedély nélkül egy házban, most kilakoltatták ôket, érdekvédô liga tiltakozott értük a televízióban és a hatóságoknál. Láttuk egy cigány cirkusz életét is; s egy Párizs környéki, lakókocsikban élô román cigánytábort, akik kéregetésbôl, zenélésbôl, mint kitûnt, meglehetôsen élnek. A család Romániában maradt tagjait is meglátogatták a riportkészítôk. Az otthoniak panaszkodtak a munkanélküliségre, járnak feketemunkára más országokba is, fôként a lányok. A foglalkozás részletei iránt nem érdeklôdött a riporter, de az egyik lány elmondta, hogy a hazavitt pépnz négy-öt hónapra elegendô a családnak. A Párizsig menekült társulat Magyarországon át kétezer márkás vesztegetéssel kamionokban szökött ki, most már gépkocsikkal utaznak az országban, csak a hatóság ne zajgatná ôket. Biztatóan zárult a riport, mert a prefektúrán a hivatalnok "Madame Kolompárt" szólította: vegye át az ideiglenes tartózkodás iratait!
A nyomorult és elhagyott gyerekekrôl szóló riportok a televízióban és a lapokban újra és újra felbukkannak, szinte a legerôsebb és rossz arculatát sugallva Romániának. Szomorúan színesedett a kép a Bukarestben családtól elszabadult gyerekekrôl szóló tudósításokkal, melybôl megtudhattuk, hogy mintegy ezer csavargó bolyong a román fôvérosban. Ami az év végén talán a legtöbb hírt szolgáltatta: a Ceausescu házaspár hagyatékának árverése.
Kis- és nagyhírek, késô esti híradó- tudósítások mellett egy terjedelmes decemberi riportfilmet, mostani írásunk szellemében, Soldes de dictature címmel vetítettek. Külön írásban szórakoztathatnám az kedves olvasót a bundák, a dobozokba zárt pizsamák, fejfedôk, vázák, festmények regimentjének sorsáról, s hogy az egykori szobalány milyen zavartan próbálta fel egykori úrnôjének rózsaszín kalapját. Egyszer hordták s elégették – ez már igazán fogyasztói társadalom, tûnôdhettünk a Vitéz Miklós palotájában bolyongó kamerát figyelve. Lélektanilag talán még nem is elemezték igazán: elmebolydult és diktátor lelkek milyen ízlés nélkül való – már majdnem embereket írok – szörnyetegek. "Gyomor kell ezek között élni" – jegyezte meg találóan a kommentátor. S megszólaltak az emberek is, ki a félelmeirôl beszélt, más a diktátor jó ember voltát harci szózatként is közölte a kamerában. Színesítésként hangulatképeket láthattunk a szecu 21 kilométeres dossziéraktárából, amit az akták börtöneként is jellemezhetünk, ahova még köznapi emberek nem juthattak be. Jelenbeni tanulságról is hírt adott a riportfilm: rosszul szervezték ezt a sokadik árverést. A belépô kétszázezer lejbe került, de légkondicionálás híján szinte elviselhetetlenül fullasztó volt a licit-terem levegôje. S bizony nehezen fogyogatnak a kegytárgyak. Eddig ezernégyszáznak került gazdája, amelybe az alsónadrág, a faragott sakk- készlet és az amerikai gépkocsi is beleértendô. De még nyolcezer tétel sorsára, vagyis újabb árverésre vár.
Modern korunk híre, hogy a listát interneten is közzéteszik.
"Erdélyi voltunkról mutatkoznak-e életjelek?" – kérdezheti joggal a vásárhelyi vagy a nyárádmenti olvasó. Ha meggondoljuk, hogy nemrégiben a bretonok azért tüntettek, hogy Franciaország írja alá az európai nyelvek chartáját, amelyet Strasbourgban tettek közzé 1993-ban, akkor különösebb érzékenységre ne számítsunk. Franciaország nemzetállamnak tekinti magát, s öntudatának illuzórikus intézménye a frankofon halhatatlanság. Amelynek seregszemléjén még Bulgáriát is számon tartják. Az erdélyi magyarság s Romániában betöltött szerepe, hogyléte szinte tabu a francia közvéleményben. Az elmúlt évtized tanulsága, hogy még súlyos helyzetekben is nehezen mozdul a politika, a sajtó és a közvélemény. Az erdélyi magyarság pedig a békességet hirdeti a nagyvilágban, és gyakorolja Trianon óta. A fegyelem persze erkölcsi és politikai tôke: a rágalmak, a magyarságot naponta érô gyalázkodások ma már hiteltelenek, legfeljebb belpolitikai manipulációk lélek- és elme- gyújtogatására lehetnek alkalmasak. De ezen a tájon a közönyhöz még nagyfokú mûveletlenség is társul. Mert amikor a Le Monde egyik tavalyi ôszi száma Stephane Barsonyt mint a toulouse-i ellenállás egykori kiváló személyét búcsúztatja, talán mégse úgy kéne kezdeni életrajzát, hogy 1915-ben a román Erdélyben, Brassóban született, mert a dák évezredeken vitatkozhatnak a történészek és a mítoszgyárosok. de az tény, hogy a gyulafehérvári gyûlést. s a trianoni döntést visszadátumozni nekmcsak illetlenség, hanem politikai mûveletlenség is. Egy kivételesen szép portréfilmet láttunk az Arte csatornán (Kele Judit alkotása). ahol a Székelyudvarhelyen született, s a világ modern zenei életének egyik kiemelkedô személyisége, Ötvös Péter, gyermekkoráról és egy mai alkotásával kapcsolatban mondotta, hogy Erdély felett, az ûrig hatoló hangokat hallva igyekezett zenedarabját megírni a Bartók utáni muzsika e kivételes egyénisége. A Kolozsvárott született és gyermekeskedett világhírû énekesrôl, Várady Júliáról is láttunk portréfilmet, amelyben a Cluj és Klausenburg névváltozat is gyakran elhangzott, csak a német és francia tévéstábnak nem állt az esze és a hajlandósága Kolozsvárt is mondani és feliratozni. Karriert akart, s el kellett mennie, mondta, bátorították rá, s fogta bôröndjét és 1968-ban elhagyta szülôvárosát. Személyes becsvágya ôt igazolta, Dietrich-Fischer Diskau felesége lett idôközben. Ám egy távozásnak, Apáczai szülôföldjén, nincs közösségi igazolása. De mielôtt a nagy erdélyi történelmi személyek sorát gyarapítanám, egy elnyûhetetlen film csöndességre int: újra és újra feltûnik a csatornák éjjeli attrakciójaként a lányok vérével ittasuló Báthori Erzsébet története. Amelyet még a hetvenes évek közepén a gyermetegül, meztelen, szaladgáló leánykák látványával betelni nem tudó Borowczik rendezett.
Emlékszem a hetvenes évekbôl; a Párizsból haza (Pestre) érkezett Páskándi Géza útibeszámoló helyett bájos-titokzatok mosollyal buzdított: olvassam csak el versét! Hírünk a nagyvilágban? Páskándi Géza a Báthori Erzsébet-filmrôl írta szarkasztikus gúnnyal: lám, világhírûek lettünk – a (filmlepedôn!
Az alkalmi vásár három hétig tart Párizsban.
A lepedôt is féláron kínálják…
Nemsokára érvénybe lép az a kormányhatározat, amely szerint az iskolák pénzügyi önállóságot nyernek. Ez gondot okozhat ott, ahol az épületek régiek, tatarozásra, netán újjáépítésre szorulnak. Szászrégenben azt vizsgáltuk, ilyen körülmények között hogyan gazdálkodnak két iskolában.
A Petru Maior középiskolához több épület tartozik, hiszen itt hajdanában bentlakás is volt. 38 tanteremben 1060 diák tanul két váltásban. Az elmúlt években ebben az intézetben is a fûtés hiánya jelentette a legnagyobb gondot. Ezt sikerült megoldani, a tavaly novembertôl üzembe helyeztek egy saját korszerû kazánházat, folyamatban van a vezetékcsere. A tanévkezdet elôtt saját erôbôl néhány osztálytermet is megszépítettek, azonban pénz nem jutott mindenikre. Az októberi gólyabálra is támogatókat kerestek a szervezôk.
Így jutottak el a Prolemn Rt.-hez. Az új török tulajdonosok készségesen segítettek a diákoknak, mi több azt is megkérdezték, mire van még szükségük, mert szeretnének hosszú távon együttmûködni az iskolával. Akkor még nem készült el a kazánház, így a tanulók a fûtéshiányra panaszakodtak. Miután Celaletin Döver, a Prolemn vezérigazgatója és Recai Düzkesen igazgató ellátogatott az iskolába, megegyeztek a tanintézet vezetôségével, hogy inkább az osztályok rendbetételéhez nyújtanak majd segítséget. A cég a volt bentlakás épületében egy osztályteremben ajtót cserélt, parkettát, falburkolatot helyezett el. A beruházás értéke 38 millió lej körül van, a munkát is a Prolemn szakemberei végezték el. A török üzletemberek azt is felvállalták, hogy tavasszal a saját anyagból és szerelôikkel kicserélik a fûtésrendszert. Szerencsére a Prolemn nem az egyetlen támogatója a Petru Maior Líceumnak. Egy hasonló együttmûködésnek köszönhetôen a Larix cég Bereczky Zsolt tulajdonos közbenjárásával felújította a sporttermet. E mecénások mellett saját anyagi forrással is rendelkeznek. A bentlakás elsô emeletét bérbe adták számítógépeket forgalmazó cégnek. Az iskola kioszkját is béreli egy cég, ezekbôl havonta 10 millió lej bevételt szereznek. E többletjövedelembôl korábban számítógépeket vásároltak, amivel felszerelték az informatika laboratóriumot, ottjártunkkor pedig korszerû audio-vizuális berendezést csomagolhattak ki a dobozokból. Crisan Ioan igazgató optimista. Nem lesz könnyû a gazdasági önállóság, de a támogatók – különösen a Prolemn Rt. – jóvoltából sikerül majd talpon maradni.
Ennél szomorúbb helyzetbe került a fôtéren levô 2-es számú általános iskola. Az 1870-ben épült létesítmény fûtôrendszere a tavaly összel felmondta a szolgálatot. Akkor arról számolhattunk be, hogy egy kilyukadt csô miatt a víz elárasztotta a földszinti tantermeket és a folyosót. Az iskolához nagy területen több épület is tartozik, így több kilométernyi csövet, lefolyót kell kicserélni. A 2-es iskola a városi hôközponttól kapja a meleget, így ez sem a legmegfelelôbb. Összeszámolták, ahhoz, hogy ezt a gondot megoldják, mintegy 2 milliárd lej beruházás szükséges. Szerencséjükre több helyi vállalat is a segítségükre sietett. A Silva, a Mobex, az Irum, a Hora, a Larix Kft. és sokan mások csöveket, fûtôtesteket ajándékoztak. A Bobinainvest Kft. is féláron végzi el a munkálatokat. Ottjártunkkor 22 osztályban már kicserélték a fûtôrendszert. Ennyit tehetnek. Atanasoaie Gheorghe igazgató szerint már 6 éve kértek pénzt épületfelújításra a tanfelügyelôségtôl, azonban eddig még nem kaptak semmit. Igérték, hogy az iskolát belefoglalják a Világbank által támogatott programok egyikébe.
A régeni polgármesteri hivatalnak pedig nincs ennyi pénze egy iskolára.
Tény, hogy ahol a munkások már dolgoztak, ott az osztályokban meleg volt. A gond viszont az, hogy sohasem lehet tudni mikor, hol lyukad ki ismét a vezeték, ázik el az iskola. Remélik, hogy ezt a telet valahogy kihúzzák. Önálló forrásból mindössze 2 millió lej a jövedelmük, ez alig elég az irodai fogyóanyagok pótlására. Van-e elég vállalkozó Régenben, hogy ezt az iskolát is szárnya alá vegye? Erre a kérdésre még nem kaptak választ.
A szûkös – majdhogynem semmilyen – anyagi keretek ellenére viszonylag gazdag közmûvelôdési programot ígér a Kemény János Mûvelôdési Társaság. Böjte Lídia tanárnô, a város magyar közmûvelôdésének mozgatórugója, a társaság elnöke konkrét mûsortervet készített az elsô évnegyedre, de figyelembe veszi az egész millenniumi esztendôt.
Akinek nem közömbös "vándorlásunk útja" és a visszafordult Kôrösi Csoma, az a nagy utazó Himalája alatti bolyongásainak és nyugvóhelyének színhelyére nyer diavetítéses betekintést most, január végén. Február elején – lévén farsangi idô – Barabás László marosvásárhelyi néprajzkutatót Lászlót látják vendégül, bemutatják a folklorista tavaly megjelent Forog az esztendô kereke címû reprezentatív, tágabb régiónk népkincsét feldolgozó könyvét.
Márciusban millenniumi rendezvények. Spielmann Mihály lesz a történelmi korokról szóló meghívott és Ferenczy István Szentgyörgyi István-díjas színmûvész. Tavasszal a középiskolások Szép beszéd nyelvmûvelô versenyen vesznek részt, majd Egyetlen hatalmunk, a sajtó címmel szervez a Kemény János Társaság érdeklôdésre remélhetôleg számot tartó délutánt.
Tekintettel arra, hogy elmaradt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának két bérleti elôadása, a tagozat az adósságát részben a szilveszteri kabarémûsorával hamarosan pótolja.
Nem kizárt, sokan nem ismerik a városi mûvelôdési házban folyó magyar nyelvû tevékenységet. Az intézmény módszertani igazgatója nemrég állította színpadra Illyés Gyula Tûvétevôk címû darabját. Szereposztásban: Demeter Aranka, Kósa Annamária, Gyôri Attila, Menyei Ildikó, Demeter Edit, Bodea József, Kiss Noémi, Berekméri Huba, Vultur Levente, Sükösd Levente és Gábor Zoltán. A darabhoz a zenét Buzsojovszki Tibor szolgáltatja. A színjátszók Illyés parasztkomédiájával részt vettek a mûkedvelô színjátszók erdôszentgyörgyi fesztiválján. A csapat a Régen- környéki falvakra is odafigyel.
Tekintettel arra, hogy manapság idô és anyagiak híján – enyhén szólva – nehézkesen áll össze egy-egy igényesebb elôadás, a színjátszók mindenképpen megérdemlik a támogatást. Jó célt szolgál az, aki részt vesz elôadásukon, vagy részt vesz Szászrégen magyar közmûvelôdésében, hiszen jelenlétével – vitathatatlan – egy közösséget táplál.
Miközben a Lupu-féle földtörvényt próbálja alkalmazni Szászrégen polgármesteri hivatala, a tavaly vagy már az azelôtti években megkezdett beruházások folytatására a központi költségvetés leosztását várja. A fent említett törvény apropóján mondta el Nagy András alpolgármester: – ahhoz, hogy megnyugtatóan rendezni tudják a sokat vitatitt szabályozást, a városnak még több mint 100 hektár termôföld kellene rendelkezésére álljon, amit az állami gazdaság és a helyi kutatóállomás földterületeibôl – elvégre azok a földterületek is a visszaigénylôk tulajdonában voltak – lehetséges pótolni.
Tehát amirôl most konkrétan beszélni lehet, anyagi vonzatú, mert tudvalevôleg a pénzalap függvényében építhetô tovább, illetve fejezhetô be az a tavaly megkezdett összekötô útszakasz, amely eltereli a város fôterérôl a nehéz teherforgalmat.
A város urbanizációján, modernizációján sajnos túlmutat a városi szenny- és hulladéktömeg, a városrendészet ráébredt arra, hogy a hajdan tisztaságáról híres városkából terjeszkedô várossá lett Szászrégen környezetvédelmét rendezni kell ésszerûen, így a Dedrádszéplak felé vezetô útról letérve, megfelelô helyen az idén egy európai normáknak megfelelô szeméttároló hely építésébe kezdenek. Az elôtanulmány a polgármesteri hivatal asztalán, a beruházásra már az idén 7 milliárd lej áll a város rendelkezésére, de a szükséges végösszeg ennek tizszeresére tehetô.
Az alpolgármester elmondta, hogy ezt a beruházást messzemenôen támogatta Borbély László államtitkár, akárcsak azt a lakásépítkezési elképzelést, miszerint Szászrégenben az idén egy 54 lakrészes tömbház építésébe kezdenek a városi közüzemekkel kollaborálva. A lakásokat – negyvennyolc lakrész 1 szoba-összkomfort, 6 lakrész 2 szoba-összkomfort – társadalmi ankétok (prioritás) alapján a polgármesteri hivatal utalja ki, a pénzalap pedig részletekben érkezik, végösszegben tízmilliárd lej.
Ha pedig még az idén megvalósítható lesz az az adatbázis, amelyre felvezetik a város kataszteri- és épületnyilvántartását, akkor ebben a "mûfajban" országos viszonylatban is Szászrégen lenne az elsô. Erre 50 millió lej beruházva, az adatbázisra még 2 milliárd lej szükséges.
A hôközpontok modernizációja, a hálózatcsere is idôszerû a városnak több pontján, ennek érdekében a PHARE-program keretében 90 milliárdra pályázik a város.
Egy kormányzati periódus, kormányrendelet, egyéb törvényadta és jogszerû lehetôség sem volt elég ahhoz, hogy Szászrégen bejáratainál háromnyelvû táblát állítson fel a polgármesteri hivatal, és most már minden jel arra mutat, hogy két vagy háromnyelvû tábla aligha lesz Szászrégenben. Pedig a városvezetés is bizonyosan hallott arról, hogy Szászrégen lakosságának több mint 30 százaléka magyar anyanyelvû. Az RMDSZ szászrégeni elnökének, Márk Endrének véleménye szerint a táblaállításra nincs politikai akarat, a koalíció nem mûködik, vagy csak hébe-hóba mutatkozik valamiféle homályos szándék. Erre egyszerû példa a Helikon- alapító Kemény János-emlékplakett elhelyezésének kálváriája, holott a báró köztudottan nem elfogultságáról volt híres, inkább a fordítottjáról beszélnek még ma is a Vécs környéki román parasztok.
Persze, ez a nagypolitika szászrégeni vetülete. Közben az RMDSZ-szervezet teszi azt, ami tôle telhetô, arról szólnak a programok, egyelôre hírszerûen. Február 19-én a városban ülésezik a Kereszténydemokrata Kezdeményezés, a fórum a székházban lesz, meghívót küldenek Hajdú Gábor miniszternek, Szabó Károly, Frunda György és Bárányi Ferenc szenátoroknak. De addig is, még most január 29-én városi tisztújító közgyûlést tartanak, ugyanis a város öt körzetében már megtartották a tisztújító gyûléseket – tájékoztatta a Népújságot Márk Endre, aki többek között nehezményezi azt, hogy Szászrégenben nincs, azaz már nem mûködik ifjúsági szervezet, noha a helyi RMDSZ választmányában is fenntartottak számukra helyet. A kívánság tehát az, hogy jó lenne, ha mûködne, elôbb talán ha újraalakulna a MADISZ Szászrégenben.
Az elnök mondta el, ha "koalíciós" szinten szóba kerülnek a háromnyelvû táblák, magyar utcanevek, vagy legújabban Petôfi Sándor szobrának felállítása, a "kormánytárs" Demokrata Párt régeni elnöke városi népszavazást sürget. No comment, állapodunk meg az érdekvédelmi szervezet elnökével, ami aligha izgatja a koalíciós partnereket a város tanácsában.
Tavaly 256,2 millió dollár közvetlen külföldi befektetést hajtottak végre az országban. Ez 28 millió dollárral haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Romániában 1989 óta 4,36 milliárd dollár közvetlen külföldi befektetésre került sor. A Dow Jones emlékeztetett, hogy a szomszédos Magyarország ugyanezen idô alatt 20 milliárd dollár befektetést vonzott.
A hírügynökség szerint a reformok lassúsága, az állandóan változó törvények, a bürokrácia és a korrupció szab gátat a nagyobb külföldi tôkebeáramlásnak Romániába.
Jelentés a korrupcióellenes programról
Az igazságügyi minisztériumnál sor került az EU-támogatással kidolgozott korrupcióellenes programnak szentelt elsô találkozóra. A kormány ellenôrzô ügyosztálya, a projektet koordináló intézet reprezentánsa, Gheroghe Boajew beszámolt az ügyosztály tevékenységérôl, rámutatva, hogy az ellenôrzést végzôk által összeállított jelentések semmi eredménnyel nem jártak, mivel egyes jól ismert személyekrôl volt szó. Az ügyosztály állásfoglalását a végzett ellenôrzések kapcsán az RHSZ képviselôi és a vámhatóságok is helyeselték. A kormány ellenôrzô ügyosztálya a tavaly 218 ellenôrzést végzett az illegális üzletekkel foglalkozó köztisztviselôknél.
Az augusztus óta Dagesztánban, majd Csecsenföldön kibontakozott harcokban több mint kilencszáz orosz katona vesztette életét a védelmi tárca és a belügyminisztérium hivatalos összesítése szerint. Az orosz védelmi minisztérium kedden arról számolt be, hogy "több mint hatszáz katonája" halt meg a hadmûveletek során, s több mint másfél ezren sebesültek meg. A belügyi csapatok több mint háromszáz halottat és csaknem ezer sebesültet tartanak nyilván veszteséglistájukon.
Az üzleti szempontból Európa harmadik legvonzóbb városának járó díjat vehette át egy hétfô esti gálakoncerten Budapest, illetve a magyarországi turizmus és az ország kereskedelemfejlesztés vezetése. A Fortune Magazin és az Arthur Andersen cég 1999-es díját egyebek mellett az üzleti tevékenység viszonylag alacsony költségei, Magyarország jelentôs GDP-növekedése és Budapest lakóhely jellegének vonzereje miatt ítélték oda a magyar fôvárosnak.
Vasutassztrájk Nagy-Britanniában is
Anglia egyik legforgalmasabb hálózatán, a Kent és Surrey grófságot Londonnal összekötô vonalakon 24 órás sztrájkot tartanak a Connex vasúttársaság mozdonyvezetôi a 35 órás munkahétért. Az egyik legnagyobb brit vasúttársaság – a francia Vivendi vegyes szolgáltató csoport leányvállalata – mozdonyvezetôi keddi akciójukkal sztrájksorozatot kezdtek: február végéig hat alkalommal egy-egy napra leállnak, komoly fennakadásokat okozva a brit fôváros és környéke közlekedésében, megnehezítve több mint 200 ezer ingázó életét. Teszik ezt annak ellenére, hogy a Connex vezetése éves munkabérük 12-15 százalékának levonását helyezte kilátásba, ha sztrájkhoz folyamodnak.
Kislánynak adott életet egy, néhány napja a gyôri közösségi szálláson elhelyezett román asszony a hét végén. A húsz éves nô, akit pár nappal korábban tartóztattak fel tiltott határátlépés kísérlete miatt, a Petz Aladár Megyei Kórházban hozta világra gyermekét – tájékoztatta az MTI-t a Gyôri Határôr Igazgatóság illetékese. A terhes nô több honfitársával együtt az Orient Expresszen próbált fényképcserés horvát útlevéllel Nyugat-Európába jutni, a határôrök azonban leleplezték, elôállították és a közösségi szállásra szállították ôket. A vajúdás itt kezdôdött, ekkor vitték kórházba, ahol császármetszéssel 2010 grammos kislánynak adott életet.
Hétfôn elsüllyedt egy olajszállító hajó 900 tonna nyersolajjal a gyomrában az Egyesült Arab Emírségek partjainál; a szállítmány egésze és a hajó saját üzemanyaga is, összesen 980 tonnányi olaj a tengerbe ömlött. A hondurasi zászló alatt hajózó tanker kilenc fôs legénységét kimentette a parti ôrség a vizekbôl – jelentette a Reuters Abu Dzabiból.
Minden bizonyal beírta magát a történelemkönyvbe az az öt vállalkozó kedvû brit fiatalasszony, aki 1100 kilométeres gyaloglás után hétfôn elérte a Déli-sarkot. Caroline Hamilton, Rosie Stancer-Clayton, Anne Daniels, Rosamund Oliver és Zoe Hudson nemcsak az Antarktisz meghódításával büszkélkedhet – két évvel ezelôtt valamennyien megjárták már az Északi-sarkot is. Ôk az elsô nôk, akik mindkét sarkvidékre eljutottak.
Ismét kergemarhakór Nyugat-Európában
Újabb kergemarhakórban megbetegedett állatokat jelentettek az illetékes hatóságoknak Franciországban és Belgiumban is. Az elôbbi helyen az idén már ez a második eset, Belgiumban ebben az évben az elsô, de a tizenegyedik a BSE-kór európai felismerése óta. Franciaországnak egyik nyugati megyéjében ütötte fel a fejét a kór ismét, és a hatóságok ennek kapcsán a gazdaság teljes állatállományát haladéktalanul kényszervágták, összesen 91 marhát. Belgiumban a flamand országrészben jelentkezett most a szivacsos agyvelôsorvadás, egy 120 állatot nevelô magángazdaságban.
Veszélyes juhbetegség Felsô-Ausztriában
A szarvasmarhákat sújtó szivacsos agysorvadásos járvánnyal rokon juhbetegséget észleltek egy osztrák mezôgazdasági üzemben. A fogyasztóvédelmi minisztérium azonnal leölette a gazdaság összes juhát, s a tetemeket elégettette – jelentette az osztrák APA hírügynökség hétfôn. A közlés szerint ugyanez a sors vár azon gazdaságok állományára, amelyek az érintett cégtôl juhot vásároltak.
Gazdasági tanulmányt készítenek az amerikaiak
Ma 10 órakor Fodor Imre polgármester a hivatal protokolltermében fogadja az Amerikai Egyesült Államokban mûködô Research Triangel Institute képviselôjét. Az intézmény regionális gazdasági felmérést készít Marosvásárhelyen és környékén. A tanulmányt felhasználják majd a város- fejlesztési terv készítésekor.
Lesz Petôfi-szobor Szászrégenben
A január 24-i ülésen a tanács elfogadta azt a határozattervezetet, amelynek alapján az RMDSZ szobrot állíthat Petôfi Sándornak. A helybéli szobrász, Baróti Ádám alkotását a fôtéren, a 2-es Számú Általános Iskola elôtt, a központi parkban helyezik majd el. A szükséges jóváhagyások beszerzésével párhuzamosan az RMDSZ szászrégeni szervezete megkezdte a szoboröntéshez szükséges bronz gyûjtését, ezért felkéri nemcsak a régenieket, hanem a környékbelieket is, hogy az öntvényanyaggal segítsék a szoborállítást, adományukkal keressék fel a szervezet székházát.
OMV benzintöltô állomás Segesváron
Az OMV osztrák kôolajtermékeket forgalmazó társaság bukaresti kirendeltsége nyerte el egy benzintöltô állomás létesítésének jogát Segesváron a január 20-án megtartott versenytárgyaláson egy piski céggel szemben. A Mihai Viteazul utcában levô 2864 négyzetméteres területet 49 évig 65.000 dollárért vette bérbe az OMV. Az országut mellett levô töltôállomást az építkezési engedély kiváltása után három hónappal kell üzembe helyezni. Mivel a benzintöltô a stadion mellett lesz, a külföldi cég 10.000 dollár lejjel támogatja majd a segesvári sporttevékenységet és megígérte, hogy villanyhálózatot és különálló fûtésrendszert épít ki a sportpályán. A városi tanácsosok egy része ellenzi a stadion elé kerülô kút tervét.
A szállításügyi minisztérium támogatásával a tegnap a megye 58 pontjában ország- és megyei utakon felmérték a forgalmat. A most kezdôdô és egy évig tartó ellenôrzés alatt a szakemberek az utak terhelését vizsgálják. Ezáltal szeretnék megállapítani, milyen sürgôsségi sorrendben rehabilitálják majd a különbözô forgalmú útszakaszokat.
Hosszabbíthatóak az import-export licencek
A megyei kereskedelmi és ipari kamaránál január 31-ig meghosszabbíthatják export-import engedélyüket azok a cégek, amelyek korábban rendelkeztek ezzel. E dátum után lehet újakat igényelni. A kamara vezetôsége szerint 500.000 lejes díj ellenében egy hét alatt elintézik az engedély kiváltását.
A marosvásárhelyi Hahota színtársulat ma este 7 órától a ludasi mûvelôdési házban vendégszerepel. Jegyek az elôadás elôtt a helyszínen kaphatók.
Elhalasztott pedagógiai köri találkozó
A magyar szakos tanárok január 29-ére a marosvásárhelyi Bolyai Farkas líceumba meghiírdetett pedagógiai köri találkozóját egy késôbbi, egyelôre le nem szögezett idôpontra halasztották.
A dicsôszentmártoni Sípos Domokos Egyesület január 29-én este 6 órakor a székházában író-olvasó találkozót szervez Kovács András Ferenc marosvásárhelyi költôvel, akit Nagy Pál irodalomkritikus mutat be az érdeklôdôknek.
Január 28-án, pénteken délután 6 órakor a marosvásárhelyi Kultúrpalóta Tükörtermében bemutatják a Kardiológia és angiológia címû korszerû belgyógyászati kézikönyvet. Dr. Brassai Zoltán, dr. Ferenz László, dr. Incye Sándor, dr. György Piroska és dr. Puskás Attila dolgozatai a budapesti Springer Orvosi Kiadó Kft. gondozásában jelentek meg a hasznos kiadványban. Elôszót írt: dr. Dóczy Pál nyugalmazott egyetemi tanár.
A MADISZ keretén belül mûködô Boróka néptáncegyüttes kezdô csoportot indít február elsejétôl. Beíratkozni 25 éves korig lehet. A próbákat a Maros Mûvészegyüttes Forradalom utca 8. szám alatt levô próbatermében tartják. Elôjegyzés, felvilágosítás a 094-925-516-os telefonszámon.
Törtkô kitermelésére alkalmas helyet keresnek
Az országutak rehabilitációjával foglalkozó külföldi cégek a megyei tanácshoz fordultak segítségért. Az útépítôknek tört kôre lenne szükségük, amelyet a megye területérôl felszíni, száraz fejtôkbôl termelnének ki. A tanács vezetôsége ennek érdekében felkéri a polgármesteri hivatalokat, ahol a községek területén ilyen építôanyag- lelôhely van, jelezzék, hogy amennyiben a helyi tanácsok is beleegyeznek, az említett cégek képviselôi megtárgyalhassák a terület bérleti díját.
A középkori fesztiválról tárgyalnak
A csütörtök délelôtt sorra kerülô ülésen a segesvári helyi tanácsosok a helyi középkori fesztivál megszervezésérôl tárgyalnak. Szó lesz a város különbözô rendeltetésû és kategóriájú területeinek behatárolásáról, egyes területek bérbeadásáról is. Továbbá eldöntik azt is, hogy két tömbház kerüljön-e a helyi közüzemek adminisztrálásába. Felmérik a földtörvények alkalmazásának helyzetét és terítékre kerül az a korábbi helyi tanácsi határozat, amelyet megóvott a prefektúra.
Demeterfalván a Maros Mûvészegyüttes
Január 30-án, vasárnap este 7 órától Demeterfalván mutatja be a Maros Mûvészegyüttes Ide lábam, ne tova címû mûsorát, melyben nyárádmenti, sárpataki, válaszúti, keménytelki, küküllômenti, mezôségi és kalotaszegi táncokat mutatnak be. Énekel: Bôr Hunyadi Csilla, Víg Ágnes, Zsombori Róbert. Zenekarvezetô: Moldován H. István.
Január 29-én fél tízkor a polgármesteri hivatal tanácstermében megtartja évi közgyûlését a megyei labdarúgó- bírói testület. Ezen a találkozón, amelyet a megyei labdarúgó-szövetség szervez, minden osztályban szereplô bíró jelenlétére számítanak.
Budai Árpád post mortem díszpolgár
A január 27-én Ludason sorra kerülô tanácsülésen Buda Árpád volt helybéli történelemtanárnak post mortem díszpolgári címet ítélnek oda. Ezenkívül döntenek a hivatal új szerkezeti felépítésérôl, az alkalmazottak fizetési besorolásáról. Jóvá hagyják egyes területek és helyiségek bérletének meghosszabítását, a helybéli SECOM általi szolgáltatások: közszállítás, hôenergia, ivóvíz és lefolyó díjak megemelését. Leszögezik az Eminescu-év idei rendezvénysorozatának programját. A tanácsosok elfogadják a város hátrányos helyzetû övezetté való nyilvánításának dokumentációját.
Táncházat szervez Küküllôdombon az Alsó- Küküllômenti Ifjúsági Szövetség minden szerdán este 7 órai kezdettel, mától Hayasi Akio, a Maros Mûvészegyüttes táncmesterének irányításával.
Székelyföld jeles személyiségei
Milleniumi ünnepségsorozat keretében 2000. január 27-én, csütörtökön du. 5 órakor a szovátai református egyház imatermében Gub Jenô tanár tart elôadást Székelyföld jeles szmeélyiségei címmel. Utána a szerzô bemutatja új kötetét. Minden érdeklôdôt szívesen vár a városi könyvtár.
NEMZETKÖ