Külföldi (kivétel Magyarország) üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen.

Ahogy azt elôre be is harangozták, tegnap reggeltôl négy napos, általános sztrájkba kezdtek a közoktatási szakszervezetek. A jelek szerint, bár jó ideje tervezték a sztrájkot, helyenként mégis kapkodva, szervezetlenül kezdôdött az egyelôre korántsem általános munkabeszüntetés.

Már ismert, hogy az oktatásiak a tavalyi évre járó 13. fizetést, az 1998-ról elmaradt bérhátralékok kifizetését, az ágazati referenciabér megemelését, és az oktatás részére megfelelô állami költségvetési juttatást követelnek. A tervek szerint holnap újra tárgyalnak a szakszervezeti szövetségek vezetôi a fôvárosban a a kormánnyal követelések teljesítésérôl, és amennyiben nem érnek el eredményt, február hetedikétôl korlátlan idôtartamú munkabeszüntetést helyeztek kilátásba. A három közoktatási szakszervezeti szövetség mellé nem csatlakozott az Alma Mater egyetemi oktatási szakszervezet, amit ennek vezetôje a folyamatban levô vizsgaidôszakkal indokolt. A megyénkben mûködô közoktatási szervezetek vezetôi szerint az Alma Mater szövetség távolmaradásának nem lesz érezhetô hatása a közoktatásiak sztrájkjára.

Tegnap délelôtt a Bolyai Farkas líceum tanári szobájában a sztrájkol pedagógusok egyeztetô kerekasztal- beszélgetést tartottak, Cornel Crucean, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének megyei elnöke részvételével. Az elnöknek különbözô kérdéseket vetettek fel a tagok, mint például: ki pótolja a sztrájkban résztvevôk anyagi veszteségeit, hogyan mûködnek együtt a közoktatási szakszervezeti szövetségek, mennyire veszi figyelembe a törvényhozás a szakszervezetek véleményét?

Az ismert gazdasági feltételek között a szakszervezet nem tudja kompenzálni tagjainak a sztrájk ideje alatti bérkiesést. A tagdíjakból a szervezet fenntartási költségeire futja, és idônként, rendkívüli esetekben szociális segélyt tudnak nyújtani a rászorulónak. Mint köztudott, három közoktatási szakszervezeti szövetség létezik, és ezek munkakonfliktusok idején rendszeresen együttmûködnek. Nem hibája a szakszervezeti mozgalomnak, hogy több szövetségre tagolódik, bár vannak akik jobbnak látnának egyetlen szövetséget. A bejáratott demokratikus rendszerekben megszokott, hogy a szakszervezetek politikai szimpátiák szerint tagolódnak, ebben semmi kivetnivaló nincs, a probléma inkább az, hogy az oktatási ágazat összes alkalmazottainak alig 60%-a szakszervezeti tag – összegzett az elnök. A nyugati államokban ez az arány meghaladja a 90%-ot, mert az emberek felismerték, hogy a pedagógusok az értelmiség gazdaságilag legsebezhetôbb rétege Tény, hogy egy erôsebb szakszervezet eredményesebb érdekképviseleti harcot tudna vívni, és talán a tagok sztrájkidôszak alatti bérkiesését is megoldhatná.

A törvényhozásnak a jogrend értelmében ugyan figyelembe kell vennie a szakszervezetek véleményét a jogszabályok megalkotásakor, de mindössze konzultatív jelleggel. Azonban ezt sem veszik komolyan a hatalom képviselôi. Erre a legjobb példa a munkakonfliktusokat szabályozó tavalyi 168. számú törvény, amelybôl kikérték ugyan a szakszervezetek véleményét, de ezt nem méltatták figyelemre. A sztrájkkal morális nyomást is akarnak gyakorolni a kormányra, mert megítélésük szerint az megszegi a törvényeket. A tárgyalások során nevetségesen viselkedett a kormány, hiszen a tavaly augusztusban kötött egyezmény betartásának számonkérésekor azzal érveltek, hogy az egyezményt – amelyben például többek között a kétéves bérhátralékok kifizetését vállalták – a volt kabinet kormányfôje írta alá. Vagyis úgy tesznek, mintha a miniszterelnök nem a végrehajtó hatalom fejeként cselekedett volna az adott idôpontban, egyszóval nem tekintik komoly partnernek a szakszervezetet – összegzett az elnök. Az ülés végén lapunknak elmondotta: az elôzetes adatok szerint a tagok 90%-a csatlakozik a sztrájkhoz, és mellettük a szervezeten kívüli pedagógusok is támogatják a munkabeszüntetést.

A munkakonfliktusok szabályozására hozott új törvény szerint az oktatási szakszervezetek már nem kötelesek általános sztrájk idején a munka mennyiségének egyharmadát ellátni. Ennek ellenére a bentlakásokban felügyelnek a diákokra, ellátják ôket, és ugyanez történik a speciális oktatási intézményekben is. Mindezt a szakszervezeti vezetôk és az érintett intézetek igazgatóságai biztosítják – nyilatkozta tegnap lapunknak Ioan Sacarea, a Spiru Haret tanügyi szakszervezeti szövetség megyei elnöke. Ez a szakszervezet tömöríti a kiegészítô személyzet tagjainak jórészét, részükrôl tegnapig több mint négyezren csatlakoztak a sztrájkhoz, és a munkát beszüntetôk száma tovább növekszik.

Bár a sztrájkot általánosnak hirdették, voltak tanintézetek, ahol tegnap a megszokott kerékvágásban zajlott a tanítás. Ezek közé tartozott a marosvásárhelyi Unirea líceum is, amelynek igazgatója, Somesan Stefan a következôket nyilatkozta lapunknak: – Nálunk minden tagozaton folyt ma az oktatás, ugyanis péntekig az intézet szakszervezeti vezetôjétôl semmilyen írott dokumentumot nem kaptunk a sztrájkot támogatókról. Be kellett volna nyújtani a csatlakozók aláírását tartalmazó jegyzéket az igazgatóságra, de ennek hiányában pénteken körlevélben értesítettük a diákokat, hogy ma lesz oktatás, így holnaptól (sz. m. mától) az Unirea líceum is csatlakozik a sztrájkhoz.

– Attól tartok, ennek a munkabeszüntetésnek a nyomán ismét csak a diákok fognak szenvedni, és a követelések megoldásának így nincs sok esélye – nyilatkozta tegnap délben lapunknak Matei Dumitru megyei fôtanfelügyelô. Arra gondolok elsôsorban, hogy a jelek szerint a sztrájk szervezetlenül kezdôdött. Ma reggel pontos helyzetet kértem a szakszervezeti vezetôktôl, mivel intézményünknek is tovább kell jelentenie a megyében kialakult helyzetrôl, azonban ezt nem kaptam meg. Így az igazgatóságoktól kértem adatokat, és ezek szerint a megyében 600 tanintézet várakozó állásponton van, 150 intézetben teljesen, 75-ben pedig részben szünetel a munka. Tudomásom szerint mintegy 35%-os a sztrájk támogatottsága, vagyis 8600 pedagógusból mintegy 3600-an sztrájkolnak. Úgy érzékelem, hogy a szakszervezetiek ezúttal kissé erôltetik a dolgokat, sajnos destruktív elôjellel. Ha pedig a követeléseket vesszük nagyító alá, ezek minimálisak. Csak béreket követelnek a szakszervezetek, de eközben a több ezer fônyi adminisztratív személyzet gondjai háttérbe szorulnak. Mindig is megértettem a pedagógusok bérproblémáit, de az oktatási rendszer ennél sokkal összetettebb. A tanárok szociális védelme mellett gondolni kellene a tanulók szociális helyzetére, az iskolák felszerelésére, a fejlesztésekre, és még tovább sorolhatnánk ezeket – összegzett a fôtanfelügyelô.

Tegnap lapzártánkig nem értek véget a péntek óta folyó, a vasúti dolgozók kollektív munkabeszüntetésének elkerülését célzó tárgyalások. Mint 45 nappal korábban, a másfél hónapos bírósági döntés alapján felfüggesztett sztrájk idején, a szakszervezetek most sem egy bizonyos százalékú béremelést követelnek, hanem azt szeretnék, ha a kollektív munkaszerzôdésbe foglalt úgynevezett k kulcsot alkalmaznák. Azaz a fizetéseket rendszeresen az inflációhoz igazítanák.

A szállítási miniszter szerint a 2000. január 1- jétôl érvénybe lépett 1999. évi 169-es törvény elôírásainak nem felel meg a most beharangozott sztrájk. Szerinte tehát illegális, a vasúti dolgozók mégis felkészültek arra, hogy a vasúti kereskedelem szakszervezetéhez tartozók hétfôrôl keddre virradólag 0 órakor, míg a Solidaritateába tömörülô többi szakszervezet reggel 7-tôl lép sztrájkba.

Az utazóközönség szempontjából mellékes, hogy a Solidaritatea 7 órával késôbb szünteti be a munkát, hiszen az elôbbi egyedül is képes megbénítani a vasúti közlekedést. Amennyiben lapzártánk után, az utolsó percben nem sikerül mindkét fél számára kielégítô megoldást találni, mától Marosvásárhelyrôl öt személyvonat indul, kettô Dédára, kettô Székelykocsárdra és egy Brassóba, illetve ugyanannyi érkezik, ezzel a teljes személyszállításnak a 31,8%-át biztosítva. A lecsökkent menetrend szerint Marosvásárhelyrôl Dédára 7.34-kor és 1532-kor indul a 4512-es illetve 4514-es személyvonat, onnan a 4511-es 5.59-kor illetve a 4017-es 17.11-kor érkezik be a marosvásárhelyi nagyállomásra. Székelykocsárdra 14.35-kor (4523) és 19.30-kor indulnak járatok és onnan Marosvásárhelyre 5.34-kor (4522) és 18.55-kor (4530) érkezik be vonat. A 4514-es járat 14.30 perces indulási idôvel elmegy Brassóig, visszafele azonban csak Csíkcsicsóból indul a 4007-es szerelvény, amely 20.28-kor érkezik. A Marosvásárhelyen közlekedô járatok mind személyvonatok. Az utazóknak számítaniuk kell arra, hogy a vasútállomás alkalmazottai szerint a Székelykocsárdra és Dédára tartó vonatok kijelölésekor nem feltétlenül vették figyelembe a csatlakozási lehetôségeket.

A teherszállításnak ugyancsak a törvény által elôírt 30%-át bonyolítják le.

Marosvásárhelyen járt Victor Ciorbea

Gyertyafénynél találkozott a helyi sajtó vasárnap este az Anna panzióban a Kereszténydemokrata Nemzeti Szövetség (ANCD) elnökével, Victor Ciorbeával, aki Ion Ratiu temetésérôl hazafelé utazva megállt nálunk. Nem szokványos sajtótájékoztatót tartottak, inkább amolyan eszmecsere volt, amelyen azért természetesen kérdések is elhangzottak. A pártelnök a beszélgetés során elismételte immár mindenki által jól ismert céljaikat, elveiket, kezdve a valós kereszténydemokrata doktrína méltatásától, el egészen a szupermaffióta struktúrák emlegetéséig. Azt is elmondta, hogy készülnek a választásokra, s március végéig az ország összes községében fiókszervezeteket szándékoznak létrehozni, hogy elkészíthessék a jelöltlistákat.

Népújság: Ha március végére sikerül esetleg létrehozni a helyi szervezeteket, mibôl gondolja, hogy ezek képesek lesznek felvenni a versenyt a már kiforrott pártokkal a választási kampányban, olyannyira, hogy sikert érjenek el a választásokon?

Victor Ciorbea: Reményeim szerint a szervezetek magva máris megvan a helységekben, vagyis nem zérótól indulunk. Ha megfelelô vezetést alakítunk ki, azok lehetnek a párt apostolai.

A továbbiakban kijelentette, hogy szolidarizálnak a tanügyi szakszervezetekkel. Ezenkívül elmondta, hogy bár országos szinten több mint 50 ezer tagjuk van, mindenféle akadályokba ütköznek, kezdve attól, hogy nem jutnak székházhoz, el addig, hogy leváltják tisztségükbôl a hozzájuk csatlakozó iskolaigazgatókat vagy megkísérelik feloszlatni a helyi szervezeteiket. Súlyosnak tartja, hogy éppen azok teszik ezt, akik annak idején börtönben sínylôdtek elveik, meggyôzôdéseik miatt.

A találkozón jelen volt Eugen Crisan, a párt megyei elnöke, és a municípiumi szervezet vezetôje. Ez utóbbi elmondta, hogy a megyei szervezet 68 százaléka 35 év alatti fiatal, s hogy három héten belül a megye összes községében helyi szervezeteket hoznak létre.

(MTI) – Összesen tizenhat ülést tart ebben a félévben az a fórum, amely arra hivatott, hogy kidolgozza az Európai Unió bôvítés elôtti utolsó reformjait.

A kormányközi konferencia menetrendjét hétfôn ismertették Brüsszelben, az EU-tagországok külügyminisztereinek ülésén. Ezen megerôsítést nyert, hogy még mindig vannak olyan intézmények és tagállamok, amelyek szeretnék bôvíteni a találkozó napirendjének témakörét. Mások szerint ez veszélyezteti a konferencia év végre ígért befejezését.

A találkozósorozat célja az, hogy biztosítsák: az EU mûködése és tagállamainak folyamatos egymás felé tartása nem szenved csorbát újabb országok felvételével. Ehhez a tizenöt tagország túlnyomó többsége szerint három mûködési elvet kell újragondolni: mekkora legyen az egyes tagországok súlya a döntések meghozatalakor, mely döntésekhez legyen szükség teljes egyhangúságra a tizenöt tag részérôl, milyen összetételben mûködjön tovább a bôvítés után az unió végrehajtó szerve, az Európai Bizottság.

Akadnak olyan tagállamok, amelyek szerint ezeken kívül más témákkal is foglalkoznia kellene a konferenciának. Ezek közé tartozik a most elnöklô Portugália is, amelynek külügyminisztere, Jaime da Gama egy gordiuszi csomót már az elsô külügyminiszteri találkozón elvágott, amikor a programbemutató vitáját az EU kül- és biztonságpolitikájára összpontosította. Ezzel egyfelôl elérte, hogy a téma napirenden legyen, másfelôl jelentôs lépést tett azon felvetés leszerelése felé, hogy ez is szerepeljen a kormányközi konferencia napirendjén.

Másik fontos téma, amelyet egyes tagállamok – köztük a Benelux-államok – és az Európai Bizottág is szeretne megvitatni az éves értekezleten, a rugalmasság kérdése, amelynek értelmében az EU-n belül adott területeken mélyebb együttmûködést valósíthatnak meg azok a tagállamok, amelyek ezt óhajtják. E "többsebességes EU" pártján van az Európai Bizottság is, amely szerdán terjeszti elô javaslatait a konferencia kérdéseirôl.

Hétfôi állás szerint a bizottság azt fogja javasolja, hogy a jövôben az a szavazásfajta legyen a norma, amely nem enged egyországos vétót, és a voksolásra vitt kérdést csakis több állam ellenzésére vethetik el. A bizottság javaslatokat tesz majd a tagállamok szavazati súlyára, önnön felállásáról pedig azt fogja ajánlani, hogy tagjainak száma még több tagállam esetén se haladja meg a húszat.

A tagállamoknak egy évük van arra, hogy az érintett kérdésekben döntéseket hozzanak, majd a döntéseket parlamentjeik jövôre megerôsítsék. Csakis ez esetben biztosítható, hogy a kormányközi konferencia nem lassítja a bôvítést, mint azt Brüsszelben, Lisszabonban és a második félévben elnöklô Párizsban ígérik.

A hétfôn ismertetett menetrend szerint a konferencia február 14-én kezdôdik külügyminiszteri szinten. Ezt követôen minden külügyminiszteri találkozón – havonta – lesz ilyen szintû ülés, azok között pedig két-három alacsonyabb szintû elôkészítô találkozó. A konferencia állását júniusban az állam- és kormányfôi találkozón áttekintik, a döntéseket pedig decemberben, a tagállamok vezetôinek nizzai értekezletén hozzák meg véglegesen.

A kárpátaljai magyar lakta településeket magában foglaló közigazgatási egység kialakítása érdekében teendô konkrét lépésekrôl is tárgyalt a hét végén Beregszászon a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetése.

A legjelentôsebb ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezet elnökségi tanácskozása úgy döntött, hogy az Ukrajnában esedékes közigazgatási reformra való tekintettel mind Kijevben, mind Ungváron szorgalmazni fogja egy, Beregszász központú magyar közigazgatási egység kialakítását. Ezt elôször a múlt decemberben javasolta a KMKSZ választmánya. A közigazgatási egység a hatályos ukrán törvényeken alapulva magában foglalná az egy tömbben élô kárpátaljai magyarság településeit.

A KMKSZ elnöksége arról is döntött, hogy a szövetség közvetlenül Leonyid Kucsma államfôhöz fordul a beregszászi magyar közigazgatási egység létrehozását indítványozó javaslatával.

(MTI) – Oroszország és a NATO kapcsolataiban valóban kedvezô irányú változás van kialakulóban - erôsítette meg Vlagyimir Putyin ügyvezetô orosz államfô, kormányfô.

Putyin az RTR orosz állami tv-csatorna vasárnap esti Zerkalo címû mûsorának nyilatkozott – az interjú még szombaton készült –, megerôsítve, hogy George Robertson NATO-fôtitkár február közepére tervezett látogatása éppen ezt jelzi.

Putyin ugyanakkor leszögezte, hogy Oroszország változatlanul a többpólusú világrend híve.

A NATO fôtitkárának moszkvai látogatásáról a pénteki orosz-német külügyminiszteri tárgyalásokon született megállapodás Moszkvában.

Oroszország az észak-atlanti szövetség Jugoszlávia elleni akciója nyomán fagyasztotta be kapcsolatait a NATO-val, a balkáni békefenntartás kivételével.

Örömmel tapasztaljuk, hogy (mint elôzô közléseink, és az alábbi összeállítás is bizonyíja) az ún. "Nyárádszeredai Kezdeményezés" kapcsán az RMDSZ belsô életének sokakat érdeklô aspektusai kerülnek a nyilvánosság elé. Így van rendjén. Kevésbé, hogy maguk a kezdeményezôk inkább szeretnek nyilatkozatokban, levelekben üzengetni, mint elôállni a megfelelô fórumokon. Sem a korábbi, sem a legutóbbi Területi Képviselôk Tanácsa ülésén nem esett szó érdemben a vitatott kezdeményezésrôl, mert a fenntartásában érdekeltek idô elôtt faképnél hagyták az ülést. Pedig semmi sem tenne jobbat a helyhatósági és parlamenti választások elôtt álló szervezetnek, mint a higgadt, érzelmi kitörésektôl, hiúsági reflexektôl mentes tárgyilagos vita a megfelelô keretekben és felkészültséggel.

Tisztelt elnök úr!

A Népújság január 15-i számában olvastam a TKT-ról szóló tudósításban, hogy "A felszólalók egész sora elítélte a nemrég Nyárádszeredában lezajlott eseményt, illetve az ott agitáló Izsák Balázs, a Szabályzatfelügyelô Bizottság tagjának, illetve Buksa Béla, az Ellenôrzô Bizottság elnökének a partizánakcióját. Frunda György, Markó Béla és mások a két RMDSZ- tisztségviselô felfüggesztését és az Etikai Bizottság elé állítását kérték, mások meg éppen megvédték a nyárádszeredai kezdeményezôket."

A Nyárádszeredai Kezdeményezés a vidéki kerületek képviseletének növelését, illetve a TKT vösszetételének megváltoztatását óhajtja, mivel túl nagy a TKT azon része, mely hivatalból kerül a testületbe, s nem a körzetek ill. kerületek választása alapján. Így a TKT tagjai közt olyanok is vannak, akiknek objektivitása megkérdôjelezhetô, lévén anyagi függôségük más, hivatalból bekerült tagokkal szemben. A kezdeményezôk hónapok óta tartó találkozókon vitatták meg a kérdéseket, a követendô utat, s nyilvánosságra hozták – a Népújságon és más lapokon keresztül – javaslataikat, azzal a megjegyzéssel, hogy bárkit szívesen látunk csatlakozásra, illetve tájékozódás céljából. Jómagam, két társammal együtt, a 2. sz. körzet választmánya egyhangú döntése alapján vettem részt már 4-5 ilyen megbeszélésen. Eddig – noha, mint említettem a sajtón keresztül közöltük szándékainkat – nem sikerült az Országos Elnökség érdeklôdését felkelteni. Most, a TKT-n egyes felszólalók elítélték a Nyárádszeredai Kezdeményezést. Kérdezem tisztelettel: a felszólalók tudták, egyáltalán mirôl van szó? Legalább egy megbeszélésen részt vettek? Vagy megint feltámad a "beintéses" módszer, mint annak idején az "Erdély történelme" címû munka ellen indított sajtókampány, amikor a sok nyilatkozó és elítélô nem is olvasta, de nem is olvashatta a könyvet. Tekintettel arra, hogy az elnök úr csak két személyt óhajt felfüggesztetni, ill. Etikai Bizottság elé küldeni, felmerül egypár kérdés:

1. Ezt nevezhetjük "pozitív diszkriminációnak", mikor egyesekkel "törôdünk" s másokkal nem? Tudomásom szerint az elnök úr nem gondolt Etikai Bizottságra, felfüggesztésre a "neptunosok" ügyében, Nagy Benedek akciójánál, Cs. Gyímesi Éva és társai nyilatkozatánál, miszerint nem kell önálló Bolyai egyetem, noha 500.000-en kértük, illetve frissebben Kelemen Kálmán ügyködése alkalmával, ami azt jelentené, hogy csak bizonyos irányban tilos gondolkozni?

2. Nem lett volna sokkal eredményesebb, ha az elnök úr részt vett volna egy ilyen megbeszélésen? Meggyôzôdésem, hogy teljesen más eredményre jutott volna, mint a TKT-n. Egy közmondás szerint: "Ha két ember azt mondja, részeg vagy, menj haza s feküdj le." Szerény véleményem szerint egy jó vezetô oda kell hogy figyeljen azokra, akik pozitív változtatásokra törekszenek, mert a vélemények egyeztetése és nem elfojtása hozhat eredményt.

3. Mi az oka, hogy noha a sajtóban már 1999. november 26- án (Népújság, 277. sz.) megjelent az elsô nyilatkozat, az elnök úr csak most, s fôleg ily módon foglalt állást? A sajtóreferens nem tartotta fontosnak az azóta is folyamatosan megjelent nyilatkozatokra felhívni az Elnök úr figyelmét?

4. Elfogadhatónak tartja az elnök úr, hogy a TKT tagjainak nagy része hivatalból kerül a testületbe, még akkor is, ha ez egy hibás döntés alapján történik? (Döntéshozó és végrehajtó szféra elkülönítése.)

5. Elfogadható, hogy bizonyos személyek, ha nem tudnak az ajtón (körzeti, kerületi választások), akkor az ablakon jutnak a testületbe?

Meggyôzôdésem, hogy mindazok, akik a kezdeményezés során összeültek, ahhoz csatlakoztak, a jobbítás, az eredményesebb munka érdekében teszik azt, amit tesznek. Kérem tisztelettel, szakítson idôt s olvassa el a Népújságban megjelent nyilatkozatokat. Hasznosnak tartanám, ha a kezdeményezôkkel találkozna az elnök úr, talán megváltozna az a vélemény, ami ennek hiányában kialakult.

Ha mégis csalatkoznék s ön ragaszkodik a TKT-n elhangzott javaslathoz, és Izsák Balázst, valamint Buksa Bélát az Etikai Bizottság elé állítják és felfüggesztésüket javasolják, úgy tisztelettel kérem – nem az egyes megbeszélések résztvevôi, csak a magam nevébem –, szíveskedjék szerény személyemmel kiegészíteni a kétszemélyes névsort, tekintettel arra, hogy jómagam is részt vettem a megbeszéléseken, s azt most is hasznosnak tartom mind az RMDSZ egészére, mind a megyei RMDSZ munkájára nézve.

Remélni merem, hogy jelen levelemre, a felvetett kérdésekre ezúttal választ kaphatok valamilyen formában öntôl, hisz az ön álláspontja nemcsak engem, hanem még sok RMDSZ-tagot is érdekel.

Örömtelenül olvastam ki nyilatkozatodból, hogy gyáva ember (vagy csoport?) vagy, mert kategorikus kijelentéseidhez, ítéleteidhez, sôt inszinuációidhoz nevedet adni nem mered. Ismeretlenül kiabálsz be a pálya szélérôl, mint egy tökmagoló focidrukker. De, végül is nem baj, hogy "kezdeménynek" nevezed magad, mert a néhány összefércelt mondatod is arra utal. A biológiában (ti. biológiatanár vagyok) a kezdeményt csírának vagy embriónak nevezik, s attól csak egyetlen dolgot lehet elvárni, azt, hogy fejlôdjön valamivé. Így hát sok szerencsét!

Az elmondottakból következik, hogy egy embrió ilyen-olyan megnyilvánulásaira fölösleges reagálni, mert azt úgysem értené szegény; meg kell várni, amíg "vagy lesz belôle valami", "vagy megy valahová". Te máris elindultál valahová, de ha összevetjük nyilatkozatod elsô és utolsó mondatát, nem tudni, hogy hová. Az elsô ugyanis így hangzik: "Örömmel olvastam ki nyilatkozataidból, hogy a közéletben nem mások egyéni és csoportérdekeinek kell érvényesülniük, hanem a te »egyéni és csoportérdekeidnek«". Utolsó mondatod pedig ilyenre sikeredett: "Egyébiránt te is tudod, kedves Nyárádszeredai Kezdeményezés, hogy a közéletben nincs személyi érdekmentesség, de tömeges érdektelenség még lehet".

Tehát kijelented és elismered, hogy a személyi érdekeltség a közélet általánosan elfogadott velejárója, s azt mindenki érvényesítheti a Nyárádszeredai Kezdeményezés kivételével. Nevezett kezdeményezésnek szerinted egyetlen feladata lehet: hagyni, hogy mások egyéni és csoportérdekei érvényesüljenek, ô maga viszont zuhanjon bele a "tömeges érdektelenség" kellôs közepébe.

Afelôl is meg szeretnélek nyugtatni, hogy a Nyárádszeredai Kezdeményezés valóban "alulról jövô" kezdeményezés, mivel azt a nyárádszeredai, erdôszentgyörgyi és szovátai RMDSZ-választmányok indították el. (Közös nyilatkozatukat lásd a Népújság 1999. november 26-i számában.) Ha viszont ez ügyben "a felülrôl jövô sugallatot" sugallja neked valaki, akkor hegyezd a füledet nyugodtan és szorgalmasan.

Arra is emlékeztetlek, hogy a kezdeményezés tulajdonképpen felújítása annak az igénynek, amelyet néhány vidéki szervezet fogalmazott meg az 1999. február 6-i beszámoló és tisztújító küldöttgyûlésen, de jogos kérésük nem talált meghallgatásra. (Lehet, hogy te nem voltál küldött, vagy esetleg eredeti "kezdeményként" a folyosón vagy a büfé környékén mutatkoztál azokban a percekben. De aki a sajtó útján üzenget, annak esetenként "visszamenôleg" is tájékozódni kell(ene).)

Tehát minden csûrés-csavarás ellenére a kezdeményezés bizony "alulról" jön. Erre mondod te: "De ami alulról jön, nem aljas, ugye?! Hát nem aljas. Aljas viszont bizonyítékok nélkül az aljasság gyanújának árnyékát vetíteni több, törvényesen és szabályosan mûködô RMDSZ-választmányra, azok elnökeire és tisztségviselôire. Idézett mondatod nemcsak az általános, hanem a politikai erkölcs szempontjából is abszolút alpári.

További idézet Ôkezdeményedtôl: "Gratulálok a transzparenciádhoz is: csak a vak nem látja, ki ellen irányulsz, és ki áll mögötted." Nagyobb baj viszont nem a vakokkal, hanem a süketekkel van, akik sehogyan sem értik, mit jelent az arányos kévpiselet elve. (Ezt pontosan leírtuk a november 26-i nyilatkozatunkban, ezért most csupán azt ismétlem meg, hogy a TKT jelenlegi összetétele nincs összhangban a szövetségi alapszabályzat 21. szakaszával.) Ennek megértetésére és elfogadtatására jött létre a Nyárádszeredai Kezdeményezés, tehát nem irányul senki ellen, mögötte pedig azok állnak, akik a transzparenciát (amelyhez igen helyesen gratulálsz) tükrözô, sorozatosan megjelenô nyilatkozatokat aláírták.

Mindez szervezen illeszkedik az RMDSZ alapszabályzatába, amely elismeri a sokszínûséget, az önálló vélemény megfogalmazásához való jogot, platformok létrehozását, helyi és regionális összejövetelek, rendezvények, kezdeményezések szervezését. Csakhogy, amikor valakik a "szabályost" nem akarják elfogadni, elismerni, akkor azt "szabályszerûnek" minôsítik, mert ez aztán tovább formálható-ragozható egészen a "puccckísérletig", a "partizánakcióig" stb.

Így jutottál el te is kedves "egy marosvásárhelyi kezdemény" a "szabályszerûtôl" az "aljas" jelzô használatáig; dicséretedre, nem kijelentés, hanem "csupán" kérdés formájában.

Mindezek ellenére a Nyárádszeredai Kezdeményezést nem zavartad meg.

Világéletemben nagyra értékeltem a névtelen levélírókat és a névtelenül (vagy álnéven) közlô közírókat. Mert ahhoz, hogy az ember nyíltan kimondja a véleményét, csak bátorság kell, ahhoz azonban, hogy névtelenségbe burkolózva lebunkózzon, kigúnyoljon, diszkreditáljon, rágalmazzon másokat, ahhoz okosság kell. Errôl ennyit.

Legalább nyolc éve nem jártam Nyárádszeredában. S kezdeményezni sem kezdeményeztem semmit. Mégis magamra veszem az inget, mert RMDSZ- tagként úgy érzem, az enyém is. Igaza van, kedves e.m.k. A mi sajátos demokráciánkban – hogy utálom ezt a kifejezést, s még jobban azt, ami mögötte van – a pórnépnek kuss. Itt annak kell történnie, amit az urak akarnak. Kezdeményezni, pláne alulról? Ki merészel ilyet tenni?!

Komolyra fordítva a szót, nagyon nem tetszik nekem az írása. Sem a stílusa, hangvétele, a gúny, amellyel embertársait lekezeli, a sokat sejtetô célzásai (miért nem mondja ki bátran, ami a szívét nyomja?), sem mondanivalójának lényege. A nyárádszeredai kezdeményezôk szerintem a leghelyesebben, a legdemokratikusabban jártak el. Nem tetszik nekik egy testület munkája, hát élnek a jogukkal, s kezdeményezik a küldöttgyûlés összehívását, hogy vizsgálat alá vegyék a testület tevékenységét, s újat válasszanak, ha kell. Ehhez joguk van, sôt kötelességük. Ezen a gyûlésen kiderülne, hogy önnek, s az ön által emlegetett "aggódó értelmiségieknek" van-e igazuk. Vagy azoknak, akik valóban aggódnak közösségünk jövôjéért.

A Nyárádszeredai Kezdeményezés tagjai tudomásul vették dr. Kincses Elôdnek, az RMDSZ Maros megyei elnökének január 8-i nyilatkozatunkra adott válaszlevelét. Az elnök úrnak célkitûzéseinkkel kapcsolatos megállapításai, a megválasztása utáni helyzetet elemzô összefoglalója igazolja, hogy a legutóbbi (1999 februári) küldöttgyûlés csak részben fejezte ki a megye magyarságának akaratát, és a jövôben a küldöttgyûlésnek a TKT esetében is a megmérettetés fórumává kell válnia.

Az RMDSZ Maros megyei küldöttgyûlése a szervezet legmagasabb döntéshozó testülete, és egyben a megye magyarságának legreprezentatívabb fóruma. Hitelesen jeleníti meg közösségünk sokszínûségét, és az eltérô vélemények ellenére minden alkalommal képes volt kinyilvánítani egységét a magyarságtudat vállalásában. Pont ezért a Nyárádszeredai Kezdeményezés tagjai úgy vélik, a megyei küldöttgyûlés összehívása, az arányos képviselet elvének alapján, nemhogy rossz hatással lenne a választások kimenetelére, hanem ellenkezôleg, pozitív értelemben befolyásolná a magyarság felkészülését, majd részvételét a választásokon, hiszen a közakarat kinyilvánítására adott esély csak ösztönzi közösségunk tagjait, hogy a köz ügyét magukénak érezzék. A közgyûlés pedig súlyának megfelelô üzenetben fogalmazhatja meg a helyhatósági választások tétjét. Épp ezért a Nyárádszeredai Kezdeményezés kitart a küldöttgyûlés összehívása mellett, kitart amellett, hogy a szövetségi szabályzatnak a TKT összetételére vonatkozó 21. cikkelyét, az arányosság elvét következetesen, a nyilvánosság bevonásával alkalmazni szabályzaton is túlmutató erkölcsi kötelesség.

A Nyárádszeredai Kezdeményezés tagjai, a demokrácia alapvetô értékeit tiszteletben tartva, azért is küzdenek, hogy azok, akik céljaikat nem értették meg, vagy azokkal nem értenek egyet, intézményes keretek között fejthessék ki véleményüket, illetve szavazataikkal érvényesíthessék akaratukat. Úgy véljük, mindezek a célok, és elvek tárgyalás alapját képezhetik az RMDSZ Maros megyei szervezetének vezetôsége és a Nyárádszeredai Kezdeményezés között, ezért tisztelettel egy távlatnyitó és tisztázó párbeszédre kérjük fel a megyei szervezet Operatív Tanácsának tagjait. Az általunk javallt idôpont és hely 2000. február 11-én 16 óra, vagy február 12-én 11 óra, a megyei RMDSZ- székház Zonda Attila-terme.

Sajnálattal vettük tudomásul és visszautasítjuk a január 13-i TKT-én, a Nyárádszeredai Kezdeményezéssel kapcsolatban elhangzott, tagságunkat megtévesztô, céljainkat félremagyarázó vélekedéseket és minôsítéseket.

A Nyárádszeredai Kezdeményezés, Nyárádszereda, 2000. január 22.

Már a múlt év második felében központi témaként szerepelt a marosvásárhelyi román pártok köreiben egy közös polgármesterjelölt állítása a helyhatósági választásokra. Világos jeleként annak, hogy a kérdés behatóan foglalkoztatja azokat a pártokat, amelyek 1992 óta az RMDSZ fegyelmezett szavazói mellett nem tudtak igazán labdába rúgni. Korábban beletörôdni látszottak ebbe a helyzetbe, amely legalábbis a pillanatnyi demográfiai mutatók szerint nem változtatható meg. Pontosabban, ha az RMDSZ szavazótábora a következô helyhatósági választásokon is a korábbi módon nyilvánul meg, több jelölt esetén már az elsô fordulóban a maguk javára billenthetik a mérleget. Ennek tudatában indult be sûrû konzultáció a többi párt megyei szervezetei között, hogy az egyetlen elméleti esélyt kihasználva, már az elsô fordulóban egyetlen közös jelöltet állítsanak az RMDSZ-jelölttel szemben. Legaktívabban a Nemzeti Liberális Párt helyi elnöke agitált. Egyenesen felszólította a román pártokat, fogjanak össze, s közösen állítsanak polgármesterjelöltet nehogy megint magyar polgármestere legyen a városnak. A "nemes" próbálkozást mindössze a Nagy- Románia Párt karolta fel.

Dehát a szándék nem elég. Meg kell(ene) találniuk a legkisebb közös többszöröst, ami az ideológiai-politikai meg egyéb különbözôségek miatt az elsô pillanattól lehetetlennek látszott. Lehetne esélye a Nagy- Románia Párt - Román Nemzeti Egységpárt összefogásnak, ha nem ugyanazt a választóréteget céloznák meg. Így viszont a pártérdekek az esetleges közös érdek fölé kerekednek: egymástól választókat elhalászva nehéz lenne megmagyarázni, hogy a polgármester-választásnál tegyék félre a kölcsönös több mint ellenszenvet.

A Társadalmi Demokrácia Pártja kitartó országos ambícióinak megfelelôen ugyancsak szeretne saját pártbelit látni a polgármesteri székben. Ehhez jól jönne nekik a Nagy-Románia, illetve az egységpárti támogatás. Ám a tartós együttmûködésnek egyfelôl az az akadálya, hogy a PDSR-nek elsôdleges érdeke tartósan elhódítani a másik két párt választóit. Ennek van reális esélye, tekintetbe véve a PDSR népszerûségi mutatóit. Csekélyke elôny felmutatása is nagy vonzerôt jelenthet, ezért talán nem sok reményt fûzhet egyik fél sem a mostanság folyó tapogatózásokhoz, s a február elejére bejelentett közös protokollum megszületéséhez.

A másik póluson, vagyis a mai koalíció háza táján sincs egyetértés. Egymás közt ugyan megegyezhetnének közös jelöltrôl, de ez aligha nyerné el a fentebb említett pártok tetszését. Az pedig legalábbis különös lenne, hogy a tartósnak, a jövôben is megôrizendônek nevezett koalíciós együttmûködésen belül a legesélyesebben, az RMDSZ-jelölttel szemben állítanának közös jelöltet. Persze az sem bizonyos, hogy a Parasztpárt, a liberálisok és a demokraták egyáltalán kiegyezhetnek egy, mindhármuk számára megfelelô jelölt személyében. Ahhoz pontosabban kellene ismerni az egyes pártok esélyeit, amire viszont csak egy elsô forduló után derül fény. Vegyük csak a vezetô kormánypártot (PNTCD), amelyen belül is nehéz egyezségre jutni, nemhogy más pártokkal tudjanak szövetkezni. Mert ne tévesszen meg senkit a mai csend, ez csak fegyverszünet a Dorin Florea prefektus és Ioan Muresan mezôgazdasági miniszter fémjelezte helyi parasztpárti vonulatok között.

Maradnak a "foszlánypártok", vagyis azok a politikai alakulatok, amelyeknek pillanatnyilag nincs parlamenti, sem helyi képviselete. Gondolunk a Szövetség Romániáért (APR) a Jobboldali Erôk Szövetsége (UFD), a Kereszténydemokrata Nemzeti Szövetségre (ANCD), amelyek ilyen felállításban nem vettek, nem vehettek részt sem a helyhatósági, sem az általános választásokon, s ha csekélyke képviseletük van a helyhatóságokban vagy a parlamentben, azt más pártok színeiben érték el, kezdve Teodor Melescanuval, folytatva Mircea Coseával, el egészen Marosvásárhely alpolgármesteréig, Eugen Crisanig. Elôbbiek a PDSR jóvoltából, utóbbi a Parasztpárt listáján jutott funkcióhoz. Ezekkel így a polgármester- választáson számba jöhetô partnerek nem annyira számolnának, mint inkább leszámolnának. Vagyis kevés az esélye, hogy a más pártokból kivált, csekély befolyással bíró pártocskák egykori párttársaikkal szövetkezzenek akár a "nagy román érdek" jegyében.

Mindent egybevetve, a mai realitásokat rögzító iménti vázlatból nem körvonalazódik az egyetlen közös jelölt lehetôsége. Van olyan párt, például a Szövetség Romániáért, a Demokrata Párt, a Liberális Párt de mások is, amely máris lemondott az egyezkedésrôl és bejelentette, hogy saját jelöltet állít. Ezek szerint a tavaszra, nyár elejére várható helyhatósági választásokon Marosvásárhelyen minden bizonnyal legalább féltucat jelölt fog versenyezni a polgármesteri tisztségért. Ami persze az RMDSZ malmára hajtja a vizet.

Mindössze zárójelbe kívánkozó észrevétel lehet végül, hogy a normális az lenne, ha a jelöltállítás a politikai célok azonossága mentén történne, s a mai kormánykoalíció képes lenne közös platform alapján együtt, a legesélyesebbnek mutatkozó jelöltet állítani. A demokratikus vagy liberális máz alatt azonban valójában az etnikai megosztottság lappang továbbra is, bármennyire igyekeznek elleplezni a "bun gospodar" szlogennel. A helyzet paradoxona, hogy éppen a közös jelöltállítás képessége lehetne az a bölcs politikai lépés, amely az etnikai megosztottság dilemmáját feloldhatná. Ha legalább egyszer megtörténne, hogy román pártok és román nemzetiségû szavazók, félretéve az elôítéleteket, képesek lennének nyiltan felvállalni egy magyar polgármesterjelölt támogatását, ez a rákövetkezô idôkben fordítva is megtörténhetne.

Halvány remény, de román pártberkekben, magánbeszélgetések során elhangzik, hogy az RMDSZ-en belül jó ideje megnyilvánuló megosztottság a szervezet egykori szavazótáborának fellazulását hozhatja. Valóban halvány remény, mert az RMDSZ választói okosabbak, mint a szervezet egyéni meg klikkérdekektôl terhelt vezetôi, s tisztában vannak érdekeikkel, amit a szavazásokon való fegyelmezett részvétellel fejeztek ki mindeddig.

Elôször is, gratuláljunk az országos, sôt európai havazáshoz. Európa megint Románia segítségére siet. Kiderült: nemcsak minálunk vannak természeti jelenségek, sôt katasztrófák, úgymint nap- és holdfogyatkozás, árvíz, belvíz, földcsuszamlás, kormányválság, vasúti és tanügyi sztrájk, hóvihar és lavina, törvényhozás és korrupció, hanem mindenfelé a földrészen, sôt az egész világon.

Aki az országos havazást kitalálta, nagyobb lángelme a lôtt diktátornál, mert annak csak egy földrengésre futotta hetvenhétben, attól is agyrázkódást kapott. Országos havazás – ez a kétezredik év januárjának a kulcsszava. A nemzetbiztonság mentôöve. Nálunk a havazás áldást jelent, mert miközben a gázszolgáltató azzal riogat, hogy melegítés nélkül, hideg lakással hagy; az áramszolgáltató azzal ijesztget, hogy áram nélkül, a sötétben hagy; a kenyérgyártók az kiabálják, hogy liszt nélkül nem sütnek kenyeret, hacsak nem importbúzából, mert a hazai túl drága; a vízszolgáltató bejelentés nélkül meleg víz nélkül hagy, mivel a gázasok nem adnak gázt, a villanyosok nem adnak villanyt, így ô sem ad nekik vizet, fulladjon meg mindenki szárazon; az orvos nem látja el a beteget, mert csúfot ûznek a szakmájából; a pedagógus nem tanít tovább, mert nincs mibôl kifizetnie a vizet, a gázt, a villanyt, örül, ha kenyeret vehet (míg a pékek is be nem zárják a boltot); az ügyvéd nem véd meg, mert megsértették a jogait, a bíró nem ítéli el a bûnöst, mert a börtön is sztrájkol, nincs már hely a fogvatartottaknak; a gyermek nem akar megszületni, mert minek egy ilyen kibaszerolt világra; azonközben érik a szerencse. Országos havazás!

Gratulációm voltaképpen a Jóistennek szól. Ha nem bocsátja ránk ezt a mindent átfogó, rettenetesen szép hullást, sosem leszünk vala ennyire összetartók, ennyire egyek a bajban.

Románia a bajban való egyesülés nagy-nagy hóráját járja a süvítô szélben, a hóbuckák között.

A havazás úgy menti meg a hazát, hogy rendkívüli állapotot hirdetnek. Ha rendkívüli az állapotunk, akkor pofa be. Nincs semmiféle sztrájk, tessék termelni, utaztatni, szolgáltatni, tanítani, ítélni, védeni, gyógyítani, tessék kenyeret sütni, és tessék megjavítani a liftet. Parancs!

Ezzel Európa elôtt mentve a becsület. Vezetô elitünk kihúzza magát (mint mindenbôl); gerince, mint a lénia. Mosolyog. – És akkor tessék elintézni – udvarol behízelgô hangon Európának – tessék szólni, hogy adják ide a következô kölcsönt. Európa azonban már tudogat románul. Súg valamit vezetô elitünk fülébe, amitôl exkluzív nagyjaink elsápadnak.

"Ai intrat in hora, trebuie sa joci" – íme Európa üzenete. Jópofa strasbourgi bumerángocska. Táncba álltál, ropjad hát!

Félszáz hóeltakarító gépet üzemeltet állandó jelleggel az országutak igazgatóságának megyei kirendeltsége. Pénteken és szombaton tizennnéggyel dolgoztak a Ratosnya és Gödemesterháza közötti útszakaszon hózuhatag miatt keletkezett torlasz eltakarításán.

Szabó László mûhelyvezetô tájékoztatott, hogy a hólavina miatt péntek délután 3 órától szombat este 10 óráig lezárták a Szászrégen és Maroshévíz közötti 15-ös országutat. A hófúvás miatt péntek éjszakától szombat estig a Királyfalva és Szászrégen közötti 16-os országutat zárták le. "Bár idejében kitettük a behajtani tilos táblát, számos gépkocsivezetô nem vette figyelembe, ezáltal lassítva munkánkat" – mondta Szabó László. Hozzátette: ezen jelzéseket szegte meg két, ellentétes irányból érkezô TIR sofôrje, s jármûveik félúton találkoztak, forgalmi dugót okozva.

Ugyancsak pénteken este fél órára a vásárhelyi Voiajor üzemanyagtöltô állomástól a Vácmányig zárta le a forgalmat az igazgatóság, amíg lesózták a csúszóssá vált útszakaszt. Tájékoztatásuk szerint a tegnap a közúti forgalom zavartalan volt.

Fülöp Katalin, Nagysármás alpolgármesterének tájékoztatása szerint immár ötödik napja van elzárva a külvilágtól a 210 házat számláló Csehtelke. A tegnap kiment ugyan a hómaró, a csúszós útviszonyok miatt azonban vissza kellett térnie. A polgármesteri hivatal egy magánszemélyt szerzôdtetett, aki saját földgyaluval teszi járhatóvá a községközpont és a falu közötti utat.

A vasárnapról hétfôre virradó éjszaka 17 tonna csúszásgátlót szórtak a Marosvásárhely – Bánd és Marosvásárhely – Mezôrücs közötti szakaszokra. Hét tonna homok került a Szászrégent, Bátost és Laposnyát összekötô megyei útra. A heves hófuvások miatt továbbra is le van zárva a Disznajó és Felsôrépa közötti útszakasz. Vasárnap este tették járhatóvá a Mezôsámsond – Mezôpagocsa, hétfô hajnalban pedig a Mezôszengyel – Mezôbodon közötti utakat, ahova a hótorlasz eltakarítása után összesen 8 tonna homokot szórtak.

A megyei útügyi hivatal adatai szerint a tegnap a Marosvásárhely – Mezôrücs közötti megyei uton, valamint, Bátos és Laposnya között nehézkes volt a forgalom. Marosludas és Sármás között az utat 5-6 centis hó fedte.

A nyárádselyeiek vasúti sínbôl hóekét készítettek, amelyet traktorhoz erôsítettek, s így takarították le a községi utakat. A fôutakat a nyárádszeredai polgármesteri hivatal hónyomtatója tette járhatóvá.

Vastagszik a hóréteg

A következô napokban további lehûlés várható. A levegô hômérséklete mínusz 12 mínusz 16 fokra süllyed, és kevesebb lesz a havazás!

A vízügyi igazgatóság marpsvásárhelyi kirendeltségének tájékoztatása szerint a hétvégén számottevôen (helyenként 15-30 centivel) nôtt a hóréteg vastagsága. A tegnap a következô értékeket mérték: Ratosnya 100 centi, Gödemesterháza 103, Szászrégen 57, Beresztelke 55, Libánfalva 71, Laposnya 118, Marossárpatak 37, Szováta 71, Bánd 22, Sóvárad 59, Marosludas 22, Bözödújfalu 33, Balavásár 29, Zágor 27, Dicsôszentmárton 18, Segesvár 23. A Medgyes melletti Szászszentlászlón a hó vastagsága 26, a Bucsinon 116 centi. Marosvásárhelyen 28 centi volt. Hargita megyében a következô értékeket mérték: Gyergyóújfalu 41, Székelyudvarhely 24, Székelyvarság 95 (pénteken 55 centi volt!), Sikaszómezeje 85, Kányád 53 cm.

A megyei rendôrfelügyelôség sajtóirodájának tájékoztatása szerint az utóbbi napokban több olyan súlyos kimenetelû közlekedési baleset történt a megyében, melynek oka a csúszos útviszonyoknak nem megfelelô sebesség alkalmazása volt. A rendôrség figyelmeztetése szerint csak azok induljanak útnak, akiknek feltétlenül szükséges. Jármûveiket ne mulasszák el felszerelni csúszásgátló láncokkal, gondoskodjanak hóeltakarító eszközökrôl (lapátok, só, homok), valamint a kocsiban legyenek pokrócok, élelmiszer és vízkészlet. Ezenfelül természetesen valamennyi gépkocsivezetônek kötelessége a közlekedési szabályok betartása.

A megyeszékhely valamennyi aszfaltozott utcáját csúszásgátlóval szórták le – tájékoztatott Sigmirean Mircea, a Citadin Prest igazgatója. Elmondta, tegnap már csak az Avram Iancu és a Segesvári terelôút két kijáratánál volt gond, ide hómarókat vezényeltek ki. A hétfôre virradó éjszaka több mint 70 tonna csúszásgátlót szórtak ki.

Pénteken és szombaton két-két órára bezárt a vidrátszegi repülôtér. A tevékenységet a kifutópályára hullt 10-15 centis hó eltakarítása miatt szüntették be ideiglenesen. A légúti forgalomban nem történt fennakadás. A tegnapi járatot utashiány miatt függesztették fel.

A Helyi Közszállítási Rt. egyes autóbuszai lerövidített útvonalakon járnak. Chiorean Emil igazgató elmondta, a csejdi utat nem takarították, ezért a sánc nem látható. Ebbe dôlt bele az egyik autóbusz. A tegnap az 5B busz csak Tófalváig ment. Az 5-ös vonalon közlekedô autóbusz is csak a marosszentgyörgyi fürdôig szállítja az utasokat, nem megy ki a Gemini vendéglôig.

Félúton rekedt távolsági buszok

A távolsági buszállomás szolgáltatásait a hét végén igénybe vevôk közül sokan félútról gyalog vagy alkalmival mentek tovább úticéljukig. A hóvihar miatt az iszlói hegyen nem tudott kimenni a jármû. A pénteken Brassóból Vásárhelyre érkezô autóbusz utasai öt óra hosszat várakoztak félúton, míg sikerült a hótorlaszt eltakarítani. A Jobbágytelkére, Vármezôre illetve Vajdaszentiványra induló autóbuszok sem értek a végcélba. Szombaton a Marosvásárhely – Kolozsvár közötti járat autóbusza rekedt Mócson. A diszpécserszolgálat tájékoztatása szerint a tegnap nem volt fennakadás a távolsági autóbuszok közlekedésében.

A Népújság január 17-i számában megjelent replikában annak szerzôje olvasóihoz fordul az ôt ért vádak miatt, ítélkezésre szólítva fel ôket. Mint egyes cikkeinek olvasója, élek a lehetôséggel, nem éppen ítélkezni, hanem csak számot vetni az abban elhangzottakkal kapcsolatosan.

A replikát egy január 5-én közölt rövid írására kapott nem várt bírálat váltotta ki. A csak elismerô méltatásokhoz szokott szerzô mélységesen megsértôdve tiltakozott a bírálat, fôként annak hangneme ellen. Maga mentségére életmûvét, több évtizedes közösségi munkásságát sorakoztatja fel.

Valóban, a közmegbecsülést és tiszteletet nem ajándékként kapta, nem véletlenül lett városunk kitüntetett személyisége. Hosszú évtizedek megfeszített munkájával megdolgozott érte. Gazdag tudományos tevékenysége gyakorlott tollforgatóvá formálta. Nagyobb méretû munkái mellett számos rövid írást is közölt a helyi sajtóban.

És éppen ezért lepôdött meg a bíráló a január 5-i írás nívótlanságán. Maga a cikk a felvetett kérdéshez nem értô amatôr szerzôre utal, komoly tartalmi és idôrendi tévedésekkel, ferdített értelmezésekkel, amiket bûn a köztudatban bármi úton terjeszteni, olvasótáborában ferde történelmi képet kialakítani. A tévedéseket nem lehet megengedhetetlen hangú sértôdöttség kinyilvánításával és lokálpatriotizmusra való hivatkozással elsimítani. Jó lenne tudomásul venni ezt, és az eljövendôkben elejét venni a hasonló eseteknek.

Az enyhén ironikus hangvételû bírálat figyelmeztetô volt arra, hogy a cím kötelez, hogy a gazdag életmû és közmegbecsülés nem jogosít fel senkit az olvasóközönség félretájékoztatására, múltunk elferdítésére, még egy újságcikkben sem. És ha mindezt egy demokratikus lapban teszi, ahol nem a protekcionizmus elvei érvényesülnek, számíthat következményeire.

A svájci polgári védelem háromtagú küldöttsége a tegnap megyénkben tartózkodott. Látogatásuk célja a légvédelmi óvóhelyek feltérképezése, tapasztalatcsere az itteni polgári védelem képviselôivel.

A prefektúra protokolltermében Burkhárdt Árpád alprefektus, Ioan Toganel, a megyei tanács elnöke és Serbanat Nicolae alezredes, a megyei polgári védelem megyei felügyelôségének parancsnok- helyettese fogadta a svájci polgári védelem szövetségi hivatalának vezérigazgatóját, Paul Thuringot. A rövid megbeszélésen Toganel Ioan a polgári védelem tevékenységérôl számolt be, kiemelve: az új törvénykezések értelmében az ezután építendô házakat kötelesek légvédelmi menedékhellyel ellátni. Burkhárdt Árpád lapunknak nyilatkozva elmondta, a svájci küldöttség országos körúton tartózkodik, megyénkben most jártak elôször. A múlt héten Buzau, Bákó, Suceava és Beszterce-Naszód megyékben tájékozódtak arról, hogy milyen mértékben vannak felkészülve az illetô települések katasztrófa-elhárító bizottságai és polgárai egy esetleges természeti csapásra vagy légi támadásra. Marosvásárhelyre vasárnap késô este értek. A tegnap a két megyeközponti óvóhelyet, valamint a prefektúrát és a Kultúrpalotát látogatták meg. Délután Segesvárra utaztak. A svájci szakemberek következô állomása Brassó megye lesz, ahol – többek között – a törzsvári (Bran) kastélyban néznek körül.

– A világon csak három országban kifogástalan a polgári védelem: Svájcban, Izraelben és Svédországban. Ezen országokban szinte minden lakosra jut légvédelmi menedékhely. Tôlük szeretnénk tanulni, támogatást kapni. Ez a célja Paul Thuring és kísérete itt- tartózkodásának – fejtette ki Burkhárdt Árpád. Hozzátette: a magyarországi polgári védelemmel évente két alkalommal szerveznek ilyen jellegû tapasztalatcserét, de jó kapcsolatokat alakítottak ki Franciaországgal, Németországgal is. "A svájciakat a hólavina, minket az árvíz fenyeget. A természet idônként mostoha mind a két néphez. A különbség csak annyiban áll, hogy mi nem tudjuk anyagilag megoldani a felkészülést, külföldi segítségre van szükségünk" – összegzett az alprefektus.

Jogtalan vádaskodás miatt perbe fogják-e a Mentort?

A Mentor Kiadó minden jogalap nélkül kalózkiadással vádolta meg a Kráter Mûhely Egyesületet Wass Albert: Jönnek!, Adjátok vissza a hegyeimet! címû mûveinek megjelentetése és terjesztése miatt. Olyannyira nem áll helyes információ a Mentor birtokában, hogy még a kiadónk nevét sem nevezte meg helyesen.

Wass Albert aláírásával, jogszerûséget igazoló dokumentumok birtokában, még a mester életében jelentette meg a Kráter Mûhely Egyesület a fenti könyvet, amelyet a Magyar Könyv Alapítvány elismerése mellett anyagilag is támogatott. Hamis tehát és hitelrontás szándékát kimerítô Káli úr azon állítása a 2000. január 21-i Népújságban, mely szerint "szintén jogtalanul" történt a könyv kiadása és forgalmazása. A tiszteletpéldányok kézhez vétele után Wass Albert nagyrabecsülését fejezte ki kiadónknak a kiváló minôségû könyvészeti munkáért.

Wass Albert életében nem kapta meg szülôföldje elismerését, a rendszerváltozás után pedig sem az erdélyi, sem pedig a magyarországi "Ki kicsoda" nem szerepelteti a nevét. Most vajon kinek áll érdekében az, hogy írói nagyságának méltatása és népszerûsítése helyett az ôérte küzdôket és küszködôket egymás ellen fordítsa? Különös, vérbô szatirikus tollára illô történet alakulásának leszünk-e tanúi vagy pedig a további békés együttmûködésnek?

Turcsány Péter elnök-kiadóvezetô

A Román Fejedelemségek egyesülésének évfordulóját ünnepelték

Száznegyvenegy évvel ezelôtt, 1859. január 24- én egyesültek a Román Fejedelemségek. Ezt a történelmi eseményt elevenítették fel a tegnap a prefektúra, a megyei tanács, a vásárhelyi polgármesteri hivatal, a megyei mûvelôdési felügyelôség és a megyei múzeum kezdeményezte rendezvényen.

Az egész napos ünnepség délelôtt a Kultúrpalotában kezdôdött, ahol a korabeli fényképekbôl, feliratokból készült kiállítást Traian Bosoanca tudományos kutató nyitotta meg. Ana Hancu muzeológus köszöntötte a meglehetôsen kisszámú közönséget: "az önök itteni jelenléte bizonyítéka annak, hogy meg tudjuk becsülni múltunkat". A következôkben Cuza Voda fejedelem uralkodása idejét taglalta, kitérve az általa bevezetett reformok meghatározó szerepére.

A rendezvény tudományos ülésszakkal folytatódott, amelyen kutatók és muzeológusok felolvasták az eseményrôl szóló dolgozataikat. Délután a Kultúrpalota nagyterme mûvészi programnak adott otthont. Megnyitóbeszédet mondott Dorin Florea prefektus. "Elsô nagy egyesülés volt az 1859. évi, a második az 1918. december 1-jei, s küszöbén állunk a harmadik, Európával való egyesülésnek" – mutatott rá a felszólaló. Hozzátette: ebben az egyesülésben "magunk mellé vesszük Beszarábiát, Bukovinát és a Hertza vidékét". Ezt követôen fellépett az Állami Filharmónia, a Minisireagul, a Sireagul, valamint a Maros Mûvészegyüttes. Kora este a Gyôzelem téren az egyesülés hóráját járták. A megemlékezô rendezvénysorozat tûzijátékkal ért véget.

az 1991. évi, újraközölt 18. számú Földalapról szóló törvény és az 1997. évi 169. számú törvény alapján igényelt mezôgazdasági földterületek és erdôk feletti tulajdonjog visszaállításáról

I. fejezet – Általános rendelkezések

1. cikkely: A jelen törvény alapján azoknak a természetes és jogi személyeknek állapítják meg a tulajdonjogát, akik/amelyek az 1997. évi 169. számú törvény által módosított és kiegészített 1991. évi 18. számú, földalapról szóló törvény elôírásai alapján kéréseket fogalmaztak meg a mezôgazdasági földterületek és erdôk tulajdonjogának visszaállításáért.

2. cikkely (1): A jelen törvény elôírásainak alkalmazásakor a tulajdonjog visszaállítása a területek régi helyén történik, amennyiben azok szabadok.

(2f) Az 1991. évi, újraközölt 18. számú földalapról szóló törvény elôírásai szerint szerzett jogok, amelyek esetében tulajdonigazolványt, biztokba helyezési jegyzôkönyvet vagy tulajdonjogcímet bocsátottak ki, más megerôsítés nélkül is érvényesek.

3. cikkely (1): Az 1991. évi, újraközölt 18. számú földalapról szóló törvény 9. cikkelye 1. bekezdésében elôírt természetes személyek esetében a családonkénti 10 ha terület és a termelôszövetkezetbe bevitt, vagy bármi más módon a termelôszövetkezet által elvett területek, de földtulajdonától megfosztott személyenként nem több mint 50 ha, közötti különbözet tulajdonjogának visszaállítása azokban a helységekben történhet meg teljes mértékben, amelyekben ugyanazon törvény 18. cikkelye alapján létrehozott földosztó bizottság rendelkezésére tartalékterületek állnak.

(2): Abban az esetben, ha az 1. cikkely értelmében a helységben nincs elegendô földterület a kérések teljes kielégítésére, a tulajdonjog visszaállítása az 1991. évi újraközölt 18. számú földalapról szóló törvény 49. cikkelye alapján a község, a város vagy a minicípium tulajdonába került területekbôl történik, vagy abban az esetben, ha végleges és visszavonhatatlan bírósági határozat alapján egyes tulajdonjogcímek semmisnek nyilváníttattak az ilyen módon állami magántulajdonba kerülô mezôgazdasági területekbôl.

(3): Abban az esetben, ha nem lehetséges a tulajdonjog teljes körû visszaállítása a 2. bekezdés szerint, a vissza nem adható területekért kárpótlást adnak.

(4): A kárpótlást a legkisebb vissza nem adható területekkel kezdik.

4. cikkely (1): Azokért a kültelkekért, amelyek természetes személyek tulajdonát képezték, visszaéléssel kerültek az állam tulajdonába és rajtuk jelenleg vízrendészeti felszerelések, öntözôrendszerek vagy más jellegû felszerelések találhatók, a törvény értelmében a volt tulajdonosoknak vagy azok örököseinek a helyi földosztó bizottságok rendelkezésére álló területekbôl az elvettel egyenértékû területet adnak vissza, abban az esetben pedig, ha ezek nem elégségesek, az illetô helység területén található, állami magántulajdonban levô földekbôl. Azokban a helységekben, ahol a kiegyenlítés nem lehetséges, a törvény feltételeinek megfelelôen a volt tulajdonosokat vagy azok örököseit kárpótolják.

(2.): Abban az esetben, ha azokat a munkálatokat, amelyek érdekében a területet kisajátították, nem hajtották végre vagy tervezési szakaszban vannak, a kisajátított területet kérésre vissza kell adni a volt tulajdonosoknak, vagy azok örököseinek.

5. cikkely: Azon természetes személyek esetében, akiknek az 1991. évi, újraközölt 18. számú földalapról szóló törvény 9. cikkelye 2. bekezdése értelmében családonként 10 hektárig visszaállították a mezôgazdasági földterületre vonatkozó tulajdonjogát, és a törvénynek megfelelôen alkalmazták a csökkentési hányadot, és ez a hányad meghaladta az 5%-ot, a szóban forgó hányad tulajdonjogának visszaállítására érvényesek a jelen törvény 3. cikkelye 2-4. bekezdései.

6. cikkely (1): A mezôgazdasági területek feletti tulajdonjog visszaállításakor, a jelen törvény elôírásainak megfelelôen, a községi, városi és municípiumi illetve megyei földosztó bizottságok a törvény értelmében szigorúan ellenôrizni fogják az 1991. évi újraközölt 18. számú földalapról szóló törvény 9. cikkelye 5. bekezdésében elôírt bizonyító iratok létezését, illetve ezeknek az iratoknak a helyénvalóságát, valósságát, hitelességét és nyilvánvalóságát, figyelembe véve ugyanazon törvény 11. cikkelye 1. és 2. bekezdéseit is.

(2): Az 1991. évi, újraközölt 18. számú földalapról szóló törvény a tulajdonjog megállapítására vonatkozó 12. cikkelyét és a törvény 51-59. cikkelyeinek eljárási elôírásait a jelen törvény értelmében történô tulajdonjog-visszaállítás esetében is kell alkalmazni.

(3): Abban az esetben, ha bizonyos területet két állampolgár igényel vissza, amelybôl az egyik régi tulajdonos, akinek földjét 1953–1959 között visszaélések útján vették el, a másik pedig olyan személy, akinek abból a területbôl juttattak, amelyet a régi tulajdonostól vettek el, a létezô területek függvényében, beleértve a létrehozott tartalékokat is, mindkét igénylônek a területet természetben kell visszaadni. Abban az esetben, ha a rendelkezésre álló területek nem elégségesek, az a személy kapja vissza természetben a területet, akinek birtokában vannak a tulajdonjogot igazoló iratok, azokat a személyeket pedig, akiknek ilyen területeket juttattak tulajdonba, a törvény elôírásainak megfelelôen kárpótolják.

7. cikkely (1): Azoknak a területeknek az esetében, amelyek a jelen törvény 3., 5., és 23. cikkelyeinek értelmében a tulajdonjog visszaállításának tárgyát képezik, egy kiegészítô tulajdonjogcímet bocsátanak ki, ha az érintett személyek már rendelkeznek az 1991. évi, újraközölt 18. számú földalapról szóló törvény alapján kibocsátott tulajdonjogcímmel.

(2): Abban az esetben, ha ezeknek a személyeknek nem bocsátottak ki tulajdonjogcímet, akkor mind az 1991. évi, újraközölt 18. számú földalapról szóló törvény eredeti változatának, mind a jelen törvény alkalmazása eredményeként a teljes területre egyetlen tulajdonjogcímet bocsátanak ki.

(3): Az 1991. évi, újraközölt 18. számú földalapról szóló törvény 13. cikkelyének 3. bekezdése elôírásait továbbra is alkalmazni kell.

II. fejezet – A mezôgazdasági földterületek visszaadása

8. cikkely: Azok a természetes személyek, akik az eredeti, 1991. évi, újraközölt 18. számú földalapról szóló törvény 36. cikkelye értelmében mezôgazdasági vagy haltenyésztési tevékenységet folytató gazdasági társaságok részvényesei lettek, a volt tulajdonjogot igazoló iratok alapján ezeknek a társaságoknak a területén, természetben ugyanolyan minôségû mezôgazdasági vagy haltenyésztési rendeltetésû területet kapnak vissza. A területek tényleges visszajuttatása dombvidéken a területek régi helyén történik, síkvidéken pedig abban az esetben történik a régi helyen, amennyiben ez nem érinti az állam köz- és magántulajdonában levô mezôgazdasági farmok gazdálkodásának egységét.

9. cikkely (1): Azok az állam tulajdonában levô területek, amelyek vetômag, magasabb biológiai rendû szaporítóanyag vagy fajállatok elôállítására és kutatására létrehozott kutatóintézetek és -állomások kezelésébe tartoznak, továbbra is köztulajdon tárgyát képezik és az említett intézmények kezelésében maradnak.

(2): Az 1. bekezdés azokra az állami tulajdonban levô területekre is vonatkozik, amelyeket a jelen törvény hatályba lépésének pillanatában mezôgazdasági vagy erdôgazdálkodási szakoktatási intézmények használtak és amelyek ezek kezelésébe kerülnek.

(3): Azok az állami tulajdonban levô mezôgazdasági területek, amelyek az igazoló iratok alapján a Román Akadémia, mezôgazdasági egyetemek és felsôfokú szakoktatási intézmények vagyonát képezték, ezek tulajdonába kerülnek.

10. cikkely: Azoknak a természetes személyeknek, akiknek az 1992. évi 46. számú törvény értelmében követeléseik vannak a mezôgazdasági kutató- és termelôintézetek és -állomások, valamint a mezôgazdasági jellegû egyedáruságok vagy országos társaságokkal szemben, visszaadják mezôgazdasági területeiket.

11. cikkely: A gazdasági társaságok, kutató- és termelôintézetek és állomások, valamint a mezôgazdasági jellegû egyedáruságok vagy országos társaságok minden esetben kötelezô módon ki fogják fizetni az 1994. évi 48. számú törvényben meghatározott természetbeni járadékot vagy kötelezettséget.

12. cikkely (1): Azok a községi, városi vagy municípiumi tanácsok, ahol földterületek találhatók, a mezôgazdasági kataszteri és területrendezési hivatalokkal együtt, a régi helyükön, amennyiben ezeken nincsenek építmények, vagy a helység közvetlen közelében levô parcellákon fogják elkülöníteni az igényelt területeket, biztosítva a hozzáférhetôséget a vízrendészeti felszerelésekhez ott, ahol ilyenek léteznek.

(2): Abban az esetben, ha a visszaadott területeken vízrendészeti felszerelések találhatók, a birtokba helyezett tulajdonosok kötelesek biztosítani a hozzáférhetôséget minden tulajdonosnak a létesítmények teljes kapacitásának közös kihasználása érdekében.

(3): Azok a természetes és jogi személyek, akik/amelyek az öntözôrendszerekhez és létesítményekhez közös hozzáférési és használati joggal rendelkeznek, kötelesek jóhiszemûen gyakorolni jogaikat, úgy, hogy ne befolyásolják hátrányosan ezeknek a létesítményeknek a jó mûködését, és kötelesek arányosan hozzájárulni a létesítmények és rendszerek karbantartásához és javításához. A használók minden olyan esetben egyetemlegesen felelnek a létesítményekben és berendezésekben okozott mindennemû kárért, amikor nem lehet egyéni felelôsséget megállapítani.

(4): Az elkülönítési jegyzôkönyvet, a helyi tanács határozatával együtt, jóváhagyás céljából a földalap törvényének alkalmazására létrehozott megyei földosztó bizottsághoz kell benyújtani, amely a kézbesítéstôl számított 30 napon belül kötelezô módon meghozza döntését.

(5): A megyei földosztó bizottság határozatát, valamint az elkülönítési jegyzôkönyvet és a helyzettervet elküldik a gazdasági társaságoknak, kutató- és termelôintézeteknek és állomásoknak, valamint a mezôgazdasági jellegû egyedáruságoknak és országos társaságoknak és a helyi földosztó bizottságoknak, annak érdekében, hogy vegyék figyelembe a törvény értelmében megállapítandó területek iratkötegének elkészítésekor és a tulajdonosok birtokba helyezésekor, valamint a tulajdonjogcímek kibocsátásakor.

(6): A megyei földosztó bizottság határozata ellen a határozat közlésétôl számított 30 napon belül panasszal lehet fordulni ahhoz a bírósághoz, amelynek területi illetékességébe tartozik a terület.

(7): Az 5. bekezdés szerinti mûveleteket, beleértve a tulajdonjogcímek kibocsátását is, a törvény hatályba lépésétôl számított egy éven belül kell elvégezni.

13. cikkely: A megyei földosztó bizottság elnökeként a prefektus havonta elkészít és a helyi közigazgatási hivatalhoz eljuttat egy, a törvény alkalmazására vonatkozó jelentést, amely intézkedési javaslatokat is tartalmaz, beleértve azoknak a polgármestereknek a felelôsségre vonását is, akik bármi módon akadályozzák a tulajdonjog visszaállítását a törvényben elôírt határidôk és feltételek között.

14. cikkely (1): Azoknak a természetes személyeknek, akik az 1994. évi, utólag módosított és kiegészített 16. számú, haszonbérletrôl szóló törvény 25. cikkelyében elôírt feltételek szerint bérleti szerzôdéseket kötöttek, természetben adják vissza azokat a mezôgazdasági területeket, amelyekre ezek a szerzôdések vonatkoznak.

(2): A jelen törvény 12. cikkelyének elôírásait megfelelô módon kell alkalmazni.

15. cikkely (1): Az 1991. évi, újraközölt 18. számú földalapról szóló törvény 37. és 38. cikkelyeiben megjelölt részvényesek az 1992. évi 46. számú törvény rendelkezéseinek értelmében a mezôgazdasági kutató- és termelôintézetek és -állomások, mezôgazdasági jellegû egyedáruságok és országos társaságok természetes személy tulajdonosai, valamint az 1994. évi, utólag módosított és kiegészített 16. számú, haszonbérletrôl szóló törvény 25. cikkelye értelmében bérbe adók számára a mezôgazdasági földterületek feletti tulajdonjogot visszaállítják a 10 hektár és az egykor tulajdonban volt teljes földterület között fennálló különbségig, de nem több mint 50 hektárig, eredeti tulajdonosonként.

(2): Az 1. bekezdésben meghatározott személyekre csak abban az esetben alkalmazható a jelen törvény 8. cikkelyének elôírása, ha a megyei földosztó bizottság határozata által visszaállított tulajdonjog eredeti tulajdonosonként 10 hektár feletti, de nem több mint 50 hektár.

16. cikkely (1): Az 1991. évi, újraközölt 18. számú földalapról szóló törvény 39. cikkelyében meghatározott személyek, illetve azok örökösei számára, akiknek a mezôgazdasági területei az 1949. évi 83. számú rendelet vagy bármely más, kisajátításról szóló jogszabály értelmében kerültek az állam tulajdonába, a teljes terület fölött természetben állítják vissza a tulajdonjogot, de nem többet, mint eredeti tulajdonosonként 50 hektárt, a mezôgazdasági tevékenységet folytató részvénytársaságok vagy más, olyan gazdasági társaságok területébôl, amelyek vagyonában mezôgazdasági földterület van, illetve azokból a földterületekbôl, amelyek az illetô helységben vagy helységekben székhellyel rendelkezô, mezôgazdasági tevékenységet folytató egyedáruságok vagy országos társaságok kezelésében vannak.

(2): Amennyiben a visszaszolgáltatás tárgyát képezô mezôgazdasági területek mezôgazdasági kutató- és termelôintézetek és -állomások kezelésében vannak, a természetbeni visszaszolgáltatást azokból az állam magántulajdonából termelésre elkülönített mezôgazdasági területekbôl kell végrehajtani, amelyeket kormányhatározattal jelölnek meg.

17. cikkely: Minden olyan esetben, amikor a 15. és 16. cikkelyekben megnevezett egységek nem rendelkeznek a tulajdon teljes visszaszolgáltatásához elégséges földterülettel, a vissza nem szolgáltatott területért kárpótlást kell adni.

18. cikkely (1): A 8. illetve a 14-16. cikkelyekben meghatározott természetbeni visszaszolgáltatás után a mezôgazdasági jellegû gazdasági társaságok vagyonában, illetve mezôgazdasági jellegû egyedáruságok és országos társaságok kezelésében maradó mezôgazdasági területek az állam magántulajdonában maradnak.

(2): Az 1-es bekezdésben meghatározott földterületek továbbra is azoknak a mezôgazdasági tevékenységet folytató részvénytársaságok, egyedáruságok és országos társaságok használatában maradnak, amelyek vagyonát képezik, és ennek értelmében iktatják a mezôgazdasági kataszterbe.

19. cikkely: A részvényesek és a bérbeadók, az 1992. évi 46. számú törvény, valamint az 1994. évi 48. számú törvény által meghatározott követeléseit a gazdasági társaságok jövedelmeibôl, vagy a mezôgazdasági tevékenységet folytató gazdasági társaságok magánosításából származó rendkívüli alapból kell kifizetni. A részvényeseknek, bérbeadóknak és más, a jelen törvény értelmében arra jogosult személyeknek visszaszolgáltatott földterületeken eszközölt befektetések hátralevô értékét legtöbb 10 éven belül kell ezektôl visszaszerezni.

20. cikkely: Külön törvény fogja megállapítani az állam magántulajdonát képezô mezôgazdasági földterületeknek fiatal családok, falusi mezôgazdasági környezetben dolgozó szakemberek, a tanszemélyzet, az 1997. évi 169. számú törvény V. cikkelyében meghatározott háborús veteránok, vagy más, törvény alapján jogosult személyek, valamint a föld nélküli családok használatába vagy tulajdonába juttatásának eljárását.

21. cikkely: A jelen törvény 18. cikkelyében meghatározott mezôgazdasági területek jogállása alkalmazandó a mezôgazdasági kutató- és termelôintézetek és - állomások átszervezésébôl származó gazdasági társaságok, illetve azon országos társaságok esetében is, amelyek a mezôgazdasági jellegû egyedáruságok átszervezése útján jöttek létre.

22. cikkely: A jelen törvény 8., 10. illetve 14-16. cikkelyeiben megjelölt természetes személyek esetében a tulajdonjog visszaállítása, a birtokba helyezés és a tulajdonjogcímek kibocsátása a helyi és megyei földosztó bizottságok által történik, az 1991. évi, újraközölt 18. számú földalapról szóló törvény 12. és 51–59. cikkelyei rendelkezéseinek és az ott megjelölt feltételeknek megfelelôen, az Alkalmazási szabályzat és jelen törvény rendelkezéseinek betartásával.

23. cikkely (1): Az egyházak a jelen törvény hatályba lépéséig megalakított képviseleti szervei az illetô vallásfelekezet egyházi alapjából visszaállítás címen az alábbiak szerint szereznek mezôgazdasági földterületeket:

a) egyházmegye-központok (püspökségek) 100 hektárig

b) esperességek 50 hektárig

c) zárdák és kolostorok 50 hektárig

d) egyházközségek és fíliák 10 hektárig

(2): A törvény által elismert egyházak jogi személyiséggel rendelkezô, vidéki és városi környezetben mûködô, az 1. bekezdésben felsorolt egységei esetében úgyszintén alkalmazandóak a jelen törvény 3. cikkelye 2-4. bekezdéseinek rendelkezései.

(3): Azoknak a mezôgazdasági vagy erdôgazdálkodási középiskoláknak és gyermekvédelmi közintézményeknek, amelyek a jelen törvény hatályba lépéséig nem kaptak mezôgazdasági földterületet, visszaadják a korábban tulajdonukban volt földet.

(4): A jelen törvény feltételei között az egyetem elôtti oktatási intézmények visszaállítás címen megszerzik a korábban tulajdonukban volt mezôgazdasági földterületeket. Azoknak az egyetem elôtti oktatási intézményeknek, amelyeknek nem volt tulajdonukban mezôgazdasági földterület, a helyi tanácsok tartalékalapjából 5 hektárig terjedô mezôgazdasági földterületet juttatnak használatba.

III. fejezet – Az erdôk visszaadása

24. cikkely (1): Azoknak a természetes személyeknek vagy esetenként örököseiknek, akik az 1991. évi újraközölt 18. számú földalapról szóló törvény 45. cikkelye értelmében kéréseket fogalmaztak meg, az erdôk feletti tulajdonjog visszaállítása, megfosztott tulajdonosonként az egy hektár és a volt tulajdon közötti különbség de nem több mint 10 hektár, esetében a régi helyeken történik.

(2): Kivételt képeznek a tulajdonjog régi helyen történô visszaállítása alól a következô erdôk:

a) azoknak az egykori tulajdonosoknak juttatott területek, amelyek esetében az eredeti 1991. évi, 18. számú földalapról szóló törvény alapján tulajdonjogcímet vagy birtokba helyezési jegyzôkönyvet állítottak ki;

b) azok a területek, amelyeken erdôgazdálkodási célú építmények vagy létesítmények, erdei utak vagy más létesítmények vagy berendezések, más állóeszközök vannak, illetve ahol ilyenek a megvalósítás szakaszában vannak;

c) azok a területek, amelyeken az Erdészeti Kutató és Üzemtervezô Intézet megfigyelése alatt álló, hosszú távú kísérleti erdészeti ültetvények vannak;

d) különleges jelentôségû magtermô faállományok, ültetvények, dugványanya- ültetvények és értékes fafajták magtermô állományai, amelyek az erdészeti mûvelésre engedélyezett szaporítóanyagok országos jegyzékébe vannak bejegyezve;

e) tudományos célokat szolgáló rezervátumok, természeti ritkasá