Románia erôfeszítésein múlik

A lakosság támogatásán és az ország saját erôfeszítésein múlik Románia EU- csatlakozásának sikere – hangoztatta Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke Bukarestben.

Romano Prodi EB-elnök a bukaresti Hilton-szállóban tartott sajtóértekezletén rámutatott: a román tárgyalópartnerekkel folytatott megbeszélések során örömmel állapította meg az egyöntetû közös szándékot és akaratot az EU-hoz történô csatlakozásra. Hangoztatta, hogy az EU részérôl is egyértelmû a szándék és elkötelezettség a csatlakozási tárgyalások megkezdésére Romániával.

A csatlakozási tárgyalásokról szólva azonban egyértelmûen hangsúlyozta: hosszadalmas és igen nehéz folyamatról van szó, amelynek sikere elsô sorban a csatlakozni kívánók eltökéltségén múlik. A politikai akarathoz szükség van a gazdasági felzárkózásra, a közösségi normákhoz igazodó jogharmonizációra, a megfelelô intézményi struktúra megteremtésére, a belsô reformfolyamat végigvitelére.

– Itt most olyan történelmi folyamatot indítunk el, amelyet Helsinkiben határoztunk el. Ilymódon az Európai Unió által felölelt lakosság száma 365 millióról körülbelül 400 millióra emelkedik – mondta Prodi, majd idézte azt a mondatot, amely a politikai pártok képviselôivel lezajlott találkozón – mint utólag kiderült, az RMDSZ-t képviselô Verestóy Attila felszólalásában – hangzott el: "Az egységes Európában nincs többségi dominancia, Európában mindenki kisebbségi, és fontos megtalálni azokat a mechanizmusokat, amelyek révén a kisebbségek részt vesznek a döntések meghozatalában".

– Valóban, a közös európai házat minden összetevôje, minden kisebbsége tiszteletben tartásának szellemében építjük – hangsúlyozta Prodi, majd felhívta a figyelmet rá, hogy ennek a szellemnek a kialakítása és a közös szabályok tiszteletben tartása hosszadalmas és nehéz folyamat.

Prodi is, Günther Verheugen is hangoztatta: biztatóak és ígéretesek a román csatlakozási szándékok és eddigi lépések, amelyek következetes folytatásában Románia számíthat az EU eltökélt támogatására.

Kormányforrás szerint Verheugen a megbeszélésein azt ígérte partnereinek, hogy a hivatalos csatlakozási tárgyalások négy héten belül megkezdôdhetnek.

Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke csütörtöki bukaresti sajtóértekezletén bizakodóan nyilatkozott a román állampolgárokkal szemben érvényesülô európai vízumkényszer feloldásának lehetôségérôl.

A sajtóértekezleten egy újságíró azt kérdezte, hogy Románia EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdésével egyidejûleg a román állampolgárok számíthatnak-e arra, hogy már az idén javulnak európai vízumszerzési lehetôségeik.

Válaszában Prodi elzárkózott attól, hogy bármilyen értelemben is elkötelezô választ adjon a kérdésre, mert – mint mondta – ez sok mindentôl függ. De hangoztatta: ezzel kapcsolatban már megkezdôdött a munka, igyekeznek mielôbb mindent megtenni a helyzet javítására, mert valóban ellentmondás van az EU-hoz való csatlakozási kérés és a Romániával szemben érvényesített vízumrendszer között. De ennek a kérdésnek a megoldásához szükség van a románok segítségére is valamennyi ezzel kapcsolatos adminisztratív és vámkérdés megoldásában. Tudatosítani kell a közvéleményben is, hogy ennek a kérdésnek a megoldása – folyamat.

– Mindkét részrôl biztosítékokra van szükség ebben a tekintetben, de én derûlátó vagyok, mert meggyôzôdésem szerint nem sok idôn belül megoldható ez a kérdés – jelentette ki Romano Prodi Bukarestben.

Az erdélyi felekezetközi magyar magánegyetem létrehozásáról egyeztetett csütörtökön Kolozsvárott Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke az erdélyi történelmi magyar egyházak elöljáróival.

A találkozón megegyezés született arról, hogy az egyetemet a Sabienta (Tudomány) nevû alapítvány mûködteti majd. Az egyházfôk javaslatára jóváhagyták az alapítvány 9 fôbôl álló kuratóriumát. A tagok nevét késôbb hozzák nyilvánosságra.

Az alapítvány alapító okiratának tervezetét az egyházi vezetôk már tavaly decemberben bemutatták Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek. A mostani találkozón újabb egyeztetés folyt errôl a dokumentumról és a szervezeti szabályzatról.

A kuratórium ellenôröket nevez majd ki, akik folyamatosan figyelemmel kísérik az alapítvány és az egyetem mûködését, hogy az ne kerüljön ellentétbe az egyházak szellemiségével és erkölcsiségével.

A magyar Országgyûlés az idei magyar költségvetésben két milliárd forintot hagyott jóvá az erdélyi egyházi hátterû magyar magánegyetem felállítására.

Az Európai Unió politikailag és pénzügyileg is támogatja a dunai hajózás blokádjának mielôbbi feloldását – jelentette ki Romano Prodi csütörtökön Bukarestben.

Az Európai Bizottság elnöke újságírói kérdésre válaszolva elmondta: felkérte a Duna Bizottságot, hogy készítsen technikai jelentést az EU-nak a dunai hajózás akadályainak feloldására. Prodi reméli, hogy az Európai Bizottság "mind politikai, mind pedig pénzügyi szempontból" közösségi támogatást nyújthat a Duna Bizottság blokád-feloldó javaslatainak megvalósításához.

Prodi reményét fejezte ki, hogy ily módon megoldódhat a román hatóságok által felvetett probléma, és a román folyami hajók ismét bekapcsolódhatnak a dunai hajóforgalomba.

A Duna Bizottság január 24-én ül össze Budapesten, hogy megvizsgálja és elfogadja a dunai blokád feloldásának szakaszairól és az ehhez szükséges pénzalapokról szóló szakértôi jelentést, amely aztán az Európai Bizottság elé kerül jóváhagyás végett.

Ha a román kormány nem dolgozza ki idejében az ország középtávú fejlesztési stratégiáját, késhet az Európai Unió által Romániának felajánlott pénzügyi segély – jelentette ki Günther Verheugen, az EU bôvítési biztosa.

Verheugen bizakodónak mutatkozott a román kormánynak a csatlakozási tárgyalások megkezdésére irányuló elkötelezettségét illetôen, de hangoztatta: csak Románia erôfeszítésein múlik a tárgyalási folyamat sikere.

Prodi egy sajtóértekezleten kijelentette, hogy az EU évi 650 millió eurós segélyt nyújt Romániának a csatlakozási feltételek megteremtéséhez.

Mind Emil Constantinescu elnök, mind Mugur Isarescu kormányfô és Petre Roman külügyminiszter is hangoztatta: Románia kész eleget tenni a csatlakozási tárgyalások februári megkezdésével kapcsolatos feltételeknek.

Constantinescu elnök kijelentette: az utóbbi évben Romániában végbement átalakulások, köztük a tulajdonjogi és az intézményi reform visszafordíthatatlan és igazolja az EU-nak azt a határozatát, hogy megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Romániával.

Isarescu kormányfô pedig úgy nyilatkozott, hogy kormánya január végére kidolgozza a középtávú fejlesztési stratégiát.

Tegnap már írtunk arról, hogy az RMDSZ megyei szervezetének csütörtök délutáni TKT (Területi Képviselôk Tanácsa) ülése már a napirend elôtt a tervezettôl eltérô fordulatot vett. Dr. Kelemen Atilla TKT-elnök ugyanis szemrehányást tett a megyei szervezet elnökének, egyrészt, hogy a zárt ülés jegyzôkönyvét kijuttatta a sajtóba (amit Kincses Elôd tagadott), másrészt pedig amiatt, hogy nyilatkozatokban a TKT állandó bizottságát kedvezôtlen színben tünteti fel, sôt, "egyesek a TKT- tagokat is alkalmatlannak találják" erre a munkára. A Szabályzatfelügyelô Bizottság jelentésérôl azt mondta, hogy "zavarja, mert minôsít, nem korrigálni akar", s megállapítja, "hogy egy egyhangúlag hozott döntés erkölcsi kárt okoz a szervezetnek, s megkérdôjelezi az önök alkalmasságát" (Kelemen Atilla idézett a jelentésbôl). Ezért kértek bizalmi szavazást a testülettôl, még mielôtt megkezdték volna az érdemi munkát.

Ezután tértek rá a napirendre, amely már a startnál felborult, ugyanis a negyedik napirendi pontot (a Maros megyei szervezet alapszabályzatának újratárgyalása a TET javaslatainak megfelelôen) levették napirendrôl, illetve egy következô TKT-ra halasztották. Meglehetôsen éles vita alakult ki Bulyovszky Lóránd és Vántsa László, az Etikai és Fegyelmi Bizottság elnöke között az elnök által készített jelentés kapcsán is. Bár Vántsa László tiltakozott a "titkolózás" ellen, Szepessy László pedig azt hangsúlyozta, hogy felesleges zárt ülést tartani, ha annak a jegyzôkönyve úgyis kikerül a sajtóba, "a szövetség és a megyei szervezet érdekében" úgy döntöttek, hogy utolsóként teszik napirendre és zárt ülésen tárgyalják meg az ügyet. Erre már nem került sor, mert este tízkor, amikor névsorolvasást tartottak, kiderült, hogy nincs kvórum, így a TKT-ülést abbahagyták, de nem fejezték be.

A megyei szervezet 2000. évi tevékenységi tervét Kincses Elôd elnök ismertette. Legfontosabb feladatának a helyhatósági, illetve a parlamenti választásokon való szereplés minél jobb, eredményesebb megszervezését tartja. A jelentés vitája során kifogásolták, hogy a jelentés "nem volt lebontva helyre, idôre és személyekre", (Török Gáspár), s javasolta, a megyei szervezet vállalja fel, hogy 2000-ben az összes kétnyelvû helységnévtáblát kiteszik oda, ahol a törvény megengedi. Többen felemlegették, hogy nem vállalja fel a magyar Bolyai líceum visszakérését, nem szerepel a tervben a millenniumi év megünneplésének tervezete. Felvetették egy magyar tévéstúdió, illetve saját napilap szükségességét (hogy ne legyen csak a Népújság, Mátyás Zoltán), az egyházi javak visszakövetelésének kérdését és egyebeket. Szepessy László szerint általános, semmitmondó jelentés volt, amelybôl egy év múlva senki sem tud konkrétan senkitôl bármit is számon kérni. Felrótta, hogy a megyei szervezet elvesztette súlyát, hogy az elnök, aki valamikor felvállalta a Bolyai líceum ügyét, idôközben megfeledkezett ígéretérôl. Számon kérte Kincsestôl, miért nem vállalja fel a marosvásárhelyi magyar egyetem kérdését, ahelyett, hogy más megyéket támogatna. "Nem látom az elnök úr radikális programját, nem akar a magyarság érdekeiért harcolni, csak belül harcol" – summázta Szepessy László. Számos hozzászóló, köztük Burkhardt Árpád, Deák Gyula felrótta, hogy a megyei szervezetnek még ma sincs költségvetése 1999-re.

Kincses megköszönte a kiegészítéseket, a jobbító szándékú javaslatokat. Válaszaiból megtudtuk, hogy "szomorú, hogy a kerületi szervezetek feladatát a megyei RMDSZ nem tudja elvégezni". Bejelentette, hogy februárra politikai fórumot tervezenek, hangsúlyozta: a választási kampány nagy feladata a kétnyelvû táblák kérdése, hogy lesz 2000-re költségvetés, de egyelôre ez lehetetlen, mert az országos ügyvezetô elnökség még nem tudja, milyen összegeket utalhat ki a területi szervezeteknek. Az önálló magyar tévéstúdió tervét támogatja, mondta, de nem tudja felvállalni, és az egyházak helyett sem kérheti vissza azok vagyonát. Támogatta (szóban) mind az elôbbi felvetést, mind a magyar nyelvû oktatási hálózatot. Felrótta, hogy "a sajtó agyonhallgatta" a felsôoktatással kapcsolatos, a legutóbbi SZKT-n kifejtett hozzáállását. Szerinte az RMDSZ-szenátorokkal, képviselôkkel és egyéb tisztségviselôkkel a munkakapcsolatuk folyamatos és hatékony. A munkatervet a testület elfogadta, majd meghallgatta a január 3-ától mûködô kampánystáb tevékenységérôl szóló jelentést.

Az ügyvezetô elnökség mûködési szabályzatának jóváhagyása volt egy másik napirendi pont. Szente Ibolya ügyvezetô elnök szavaiból kiderült, hogy "szinte egyszemélyes az ügyvezetô elnökség", hogy segítségre van szüksége a feladatok elvégzésében, s hogy az 1999-es költségvetést még nem fogadta el a TKT, 2000-re pedig egyelôre nem tudja elkészíteni, a tagdíjak "sem tiszták". Ezért türelmet kért. Ennél a pontnál is parázs vita alakult ki fôleg a TKT elnöke és Kincses Elôd között, aki korábbi vesszôparipáján lovagolt, miszerint a tisztségviselôknek kell bizonyos összegekkel támogatniuk a megyei RMDSZ-t. Ettôl nem tudták eltéríteni sem az alapszabályzat felemlegetése, sem az országos ügyvezetô elnök tisztázó levele, sem a hozzászólók érvei. A testület pedig arra a következtetésre jutott, hogy "nincs mit tárgyalni, amíg nincs '99-es költségvetés", de "el kell számolnia egyéves tevékenységérôl". Végül a TKT elnökének javaslatát fogadták el, miszerint az ügyvezetô elnökség szabjon saját magának határidôt, amikor reális pénzügyi tervezetet tud elôterjeszteni. Ezzel ezt a kérdést is levették napirendrôl.

Miután többen is szóvá tették, hogy nincs gazdasági alelnök, illetve, hogy az ügyvezetô elnökség foghíjas, illegális (Deák Gyula, Furó Attila, Kelemen Atilla, Gál Éva és mások), a megyei elnök azzal a meglepô javaslattal állt elô, hogy a csapatában ebben a pillanatban legfontosabb egy egyházügyi alelnök lenne. Erre javaslatot is tett. Természetes, hogy a testület felhördült erre a javaslatra, s azt akarták tisztázni mindenekelôtt, hogy egyáltalán van-e ügyvezetô elnökség vagy nincs, ha pedig nincs, mire kell egyházügyi alelnök (Gál Éva), inkább a gazdasági alelnökrôl kellene beszélni (Török Gáspár). Dósa Vilmos lemondott a múltkori TKT-n. Akkor Ábrám Noémi megkérdezte, bizalmatlansági indítványnak tekinthetô-e a dolog, s az egész ügyvezetô elnökség le kell mondjon? Lemondott-e vagy nem? Az ügyvezetô elnökség háza táján van mit sepregetni (Kelemen Atilla). És folyt a vita végeérhetetlenül. Már azt is felvetették, hogy "miért nem tárgyalják a kettôs állampolgárság ügyét" (Mátyás Zoltán). Szász Lajos azt kérte, "ne vegyék le napirendrôl a témákat, fôleg azokat, amelyekért idejöttek".

Kincses Elôd erre azt válaszolta, hogy az ügyvezetô elnökség "továbbra is megvan és mûködik". Szerinte csak egy gazdasági és egy egyházügyi alelnökre van szükség, semmi másra, s áprilisra tervezett újabb TKT-t összehívni, amelyen a költségvetést is elfogadhatják és az ügyvezetô elnökséget is megerôsíthetik. Markó Béla kénytelen volt közbelépni, hogy nem áprilisban, nem 2010-ben, hanem sürgôsen olyan ügyvezetô elnökséget kell elgondolni, amelyet a "TKT is és elnök úr is el tud fogadni". Erre viszont két-három hét kell, nem öt esztendô. A testület sem értett egyet a Kincses Elôd javaslatával. Arról szavazott, hogy február 18-ára hívják össze az újabb TKT-ülést.

Borbély László felrótta az elnöknek a sajtóban tett kijelentését, miszerint nem tud együtt dolgozni a TKT-val, mert "egy felelôs elnök nem megy el, ha a TKT nem úgy dönt, ahogy neki tetszik". A bajokat ki kell mondani, hangoztatta, s nem szabad szônyeg alá söpörni, amikor bizonyos tisztségviselôk túllépik hatáskörüket, s aláírásokat gyûjtenek. A felszólalók egész sora elítélte a nemrég Nyárádszeredában lezajlott eseményt, illetve az ott agitáló Izsák Balázs, a Szabályzatfelügyelô Bizottság tagjának, illetve Buksa Béla, az Ellenôrzô Bizottság elnökének partizánakcióját. Frunda György, Markó Béla és mások is a két RMDSZ-tisztségviselô felfüggesztését és etikai bizottság elé állítását kérték, mások meg éppen megvédték a nyárádszeredai kezdeményezôket. Ez a vita is kimerítôen hosszúra sikerült, s amikor a kezdeményezôket is megkérdezték volna, kiderült, hogy mind a szovátai küldött (dr. Bartha András), mind az erdôszentgyörgyi képviselô (Molnár József) faképnél hagyta a tanácskozást idôközben, Nyárádszereda képviselôje egészségi okok miatt pedig el sem jött. Mikor szavazásra került volna a sor (este tízkor), kiderült, hogy mások is elmentek, és nincs kvórum. Így aztán az utolsó napirendi pontra sem kerülhetett sor. A testület, anélkül, hogy befejezte volna a munkáját, hazament.

Ülésezett a megyei tanács állandó bizottsága

Az állandó bizottság idôrôl-idôre visszatérô témát feszegetett tegnap, amikor újra napirendre tûzte a marosszentgyörgyi sós fürdô, a marosszentkirályi hátrányos helyzetû gyerekek otthona, a mezôbodoni mûvelôdési ház és a segesvári sportcsarnok ügyét. Ioan Toganel, a megyei tanács elnöke hangsúlyozta: az évek óta megkezdett és be nem fejezett létesítmények kivitelezésére a jelenlegi megyei tanácsnak módot kell találnia, mert ha mandátumuk a nyáron lejár, félbe-szerbe maradnak a dolgok. A megyei tanács, a helyi tanácsok több alkalommal tárgyaltak már külföldi befektetôkkel, de eddig egyetlen külföldi "csapat" sem tanúsított kellô komolyságot. Így az a ciprusi befektetô sem, aki megnyerte a versenytárgyalást és koncesszióba vette a marosszentgyörgyi komplexumot, de a tavaly december 25-ig adott határidôre egyetlen vasat sem fizetett. Igy a szerzôdést felbontották. A komplexumban elkezdett munkálatok befejezéséhez 36 milliárd lejre lenne szükség. Ha a közeljövôben nem akad befektetô, akkor a megyei, illetve a helyi tanácsnak arra kell pénzt fordítania, hogy a félkész létesítmény jelenlegi állagát megôrizzék. A megyei tanács elnöke megjegyezte, hogy hétfôn belga küldöttséget várnak a községbe, s reményét fejezte ki, hogy ôk több fantáziát látnak a befektetésben. De azt is hozzátette, hogy a helyi érdekeltségû létesítmények, mint amilyen jelenleg a marosszentgyörgyi, a külföldi számára nem profithozók, ezért könnyen továbbállhatnak.

Ugyancsak a beszámoló kapcsán hozták szóba, hogy amerikai küldöttséget várnak a marosszentkirályi létesítményhez is, amelynek rendeltetése máig sem tisztázódott. Nem tudni még, gyerek-, öregotthon vagy más rendeltetésû lesz-e. Befejezéséhez 12,5 milliárd lejre van szükség, tavaly novemberi árakkal számolva. A segesvári sportcsarnok befejezéséhez 26,4 milliárd lejre, míg a mezôbodoni mûvelôdési házhoz 220 millióra lenne szükség, de ezeket a megyei tanács nincs ahonnan elôteremtse. A vita kapcsán Bulyovszky Lóránd megyei tanácsos javasolta, nem ártana, ha szakszerû reklámot szerkesztenének és közölnék az interneten, hátha erre jobban "ráharapnának" a befektetôk.

Az állandó biztottsági ülésen beszámoltak még az anyakönyvi hivatal tavalyi tevékenységérôl, a megyei tanács vagyonának leltáráról, továbbá arról, hogy a megyei tanács apparátusa február folyamán a megye helységeinek polgármestereivel fog találkozni. Napirenden volt még a megyei tanács három küldöttségének külföldi kiszállásáról szóló beszámoló is.

Honorárium és aggodalom

A megyei tanács állandó bizottságának tegnap déli ülésén elsô napirendi pontként tárgyalták a megyei tanács által támogatott, Marosvásárhelyen megjelenô Vatra és a Látó szépirodalmi folyóiratok tavalyi tevékenységét. A vélemények egybehangzó kicsengése szerint jó döntés volt a megyei tanácsnak felvállalnia a városunknak, megyénknek külföldön és belföldön jó hírnevet szerzô, nagy presztízsnek örvendô irodalmi havilapok támogatását, úgy értékelték, hogy a két lap vitathatatlanul megérdemli ezután is a megye támogatását.

A kereskedelmi kamara törvényszéki pernyerése, miszerint a Városháza utca 1. szám alatti ingatlan fentnevezett intézmény tulajdonába megy át, komoly gondot jelent az épületben székelô folyóiratok számára, de Ioan Toganel biztosította a szerkesztôségek képviselôit, amíg a felülethasználatról szóló szerzôdés érvényben van, addig az intézmények a helyükön maradnak, esetleges kiköltözés során a város a megyével közösen egy megfelelô épületet biztosít a folyóiratok számára.

Szerencsére – vélhetôen – egyetlen potenciális Vatra- vagy Látó-külmunkatárs sem ült a teremben, mert a bizottságülésen emlegetett honoráriumra folyóiratonként havi 1 millió lejt szánnak a városatyák... Egy lapszám elkészítéséhez, összeállásához köztudottan nem egy-két szerzô munkáját veszik igénybe a szerkesztôk, akiknek "keresetébôl" nyilvánvalóan még az adó, a postaköltség is leszámítandó...

*

Pedig az íróember is piacról és nemegyszer honoráriumból él, csakhogy túl vékony lesz a zsíroskenyér – rágógumipénz.

Ha Adrian Moisoiu, az állandó bizottság tagja, neki is szólnia kell. Úgy is tett, nehezményezte, hogy a Látónak tervében van bezzeg az idén Vörösmarty-emlékszámot készíteni, nem úgy a nemzet nagy költôjérôl, Eminescuról.

Ahelyett, hogy most a tervutasításos idôket idéznénk fel, amikor a szerkesztôségek munkájába gátlástalanul belekontárkodtak, legyen egyszerû (költôi) a kérdés: hány román irodalmi lap, folyóirat szentelt emléket a tavaly, mondjuk Petôfinek?

A Cugir utcában

Lapunk tegnapi számában írtunk a megyei katasztrófa-elhárító bizottság ülésérôl, amelynek során szóba került, hogy a veszélyes állapotban található Cugir utca 12. szám alatti tömbház lakóit bármely pillanatban kilakoltathatják.

Tegnap reggel az említett tömbház mintegy harminc lakója kereste fel a Prefektúrát, és kértek találkozót dr. Dorin Florea prefektustól. Az érintettek elsôsorban garanciát kértek arra nézve, hogy nem kerülnek egyik napról a másikra az utcára, másrészt segítséget kértek a kormánybiztostól helyzetük megoldására. A szóban forgó tömbházat 1994-ben kiürítették, mivel az épülettel szomszédos domboldalban talajmozgást észleltek, ami az épület összeomlásával fenyegetett. A jelenleg benne lakók azt állítják, a veszély tudatában, saját felelôsségükre költöztek az épületbe, és errôl nyilatkozatot is adtak, bérleti szerzôdéseik viszont nincsenek a lakásokra.

A kilakoltatással kapcsolatban a prefektus cáfolta egy nappal korábban sajtónyilvánosságot kapott nyilatkozatát, miszerint akár karhatalmat is igénybe vesznek, hogy kiürítsék a tömbházat. Úgy vélte, az érintettek félreértették kijelentéseit, ugyanis ô a bizottsági ülésen azt kérte az illetékesektôl, hogy tíz napon belül készítsenek elôzetes felmérést az épület állapotáról, majd ennek alapján részletes szaktanulmányt, amelybôl kiderül, mennyibe kerül, ha egyáltalán lehetséges, a további talajmozgás megállítása, ami megszüntetné a veszélyt. A szakvéleményezés költségeit a Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztérium biztosítja, nem a lakókat terheli. Addig is, úgymond alternatívát akart felkínálni a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalnak, amikor azt hangoztatta, hogy sokkal olcsóbban tudna a megyeközpont lakást biztosítani az érintetteknek, ha építkezések helyett az ingatlanpiacról vásárolna lakásokat a veszélyeztetett tömbházban élô családoknak.

Kilakoltatás tehát egyelôre nem lesz. A prefektus arról biztosította a lakókat, hogy amint az illetékesek elkészítik az elôzetes felmérést, további lépéseket tesz a helyzet megoldása érdekében.

Aktuális

Tízmilliót (elvben) ma már mindenki nyerhet. Hirdetik a lapok a bingókat, ingóságunk-bingóságunk, ingünk, gatyánk is rámegy (a turkálóból), de mi töltögetjük a szelvényeket szorgosan, mert ez a népesség itt, a Kárpát-medencében: nyerésre termett. Gyôzelemre születtünk, és akkor is gyôzünk, ha már megteltek temetôink értelmetlenül élt s halt szeretteinkkel.

Népbetegségek tizedelnek, mocskoskéz-májbaj vág az ágyba százakat, talpunktól fogunkig, ágyékunktól agyunkig be vagyunk rontva, az ünnepek elvitték utolsó garasainkat is, és most jött a fináncminiszterelnök, oszt' bevágott egy kedvezménnyel, melyet újabbak követnek; hogy már koldulni sem lesz kitôl. Közben határidô elôtt készítünk középtávú gazdasági stratégiákat, és nyomjuk a sódert Európának. Fejünket felvetve büszkén valljuk Petôfi farkasaival: fázunk és éhezünk, átlôve oldalunk, részünk minden nyomor, de szabadok vagyunk.

Kilencven milliót (gyakorlatilag) az olyan cégmenedzser nyerhet, akinek tíz százalékos a részesedése a vállalati jövedelembôl. Az ilyen vezetô jó vezetô, új céget alapít, és miután kitették a szûrét a régebbi (mondhatnám: anya- ) cégétôl, visszapereli az igazgatói széket, nem hagyja magát, sajtókampányt indít, és akkor is a felszínen marad és nyilatkozik, ha már ott áll a kapuban a meseautó.

Románia a korlátlan lehetôségek és a korlátlan lehetetlenségek hazája. Itt a kicsirôl is lehet sokra jutni. (Kicsi méregrôl nagy idegsokkra.) Karácsony után kisbaltás ember járta a tömbházak belsô udvarait. Dobták is a karácsonyfákat, mint medvebolondítónak az aprót, mert jelenlétével legitimálta a ganédombi szokást (ami nem kell, kidobjuk)...Ott helyben leágazta (lecsupaszította) a fenyôket, az ágakat akkurátusan a szemétleöntô közelébe rakta, majd a csinos kis karókkal továbbállt. No, gondoltam magamban, már csak az hiányzik, hogy valaki ezekben az ágacskákban is lásson valami hasznot. (Másutt megôrlik, biotrágyát készítenek az ünnep utáni fahulladékból.) Mi ezt csak majd kétezerötvenre találjuk ki, és amennyire ismerem magunkat, szabadalmaztatjuk is mint autohton találmányt.

Tegnapelôtt egy személygépkocsi tetején szép köteg ezüstfenyôt láttam. Olyan gyönyörûek voltak, darabonként legalább százezer lejt kóstálhattak. Amint a kocsi elhaladt mellettem (déli olvadáskor), szuvenírbe lefröcskölt egy kis moshatatlan olajkeverékkel (melyet ezúton is köszönök, kedves feleségemmel egyetemben). Ekkor hirtelen megvilágosodtam, véget ért a káprázat: hiszen azok nem karácsonyfák, hanem csinos paradicsomkarók, legalább két tucatnyi. Akinek ennyi tô paradicsoma terem a nyáron, az már elégedettnek mondhatja magát. Gyors fejszámolást végeztem, és hát muramista, kétmillió- négyszázezer lej jött ki, ennyibôl készült a két tucatnyi karó. Nos, vonom le a konzervesdobozt: ahol ilyen értékes a munka és eredménye, ahol ennyire fel tudunk használni mindent, ott nem lehet nagy baj. Ebben a korlátlan lehetetlenségben akadályt (a feledés útján) legfeljebb az a kis malôr jelenthet, amikor megjelenik lapunkban az apróhirdetés: "ELADÓK fenyô paradicsomkarók, nagy mennyiségben" – és a megadott számon nem jelentkezik senki. Ugyanis a paradicsomkarót vásárló ember mostanság majdnem annyira ritka madár Marosvásárhelyen, mint az eladó (üres) hegedûtok.

Örüljünk, hogy az eszünk tokja egyelôre még a helyén van. (A belévalót, mint ez a gondolatfutam is mutatja, rég kimuzsikálták belôle.)

Emlékszem, gyermekkoromban nagy divat volt rajzórákon a városunk 2000-ben cimû témát feladni a gyerekeknek. Jómagamnak is kellett hasonló témában rajzot készíteni. Minden egyes addig látott ilyen alkotáson robotok mászkáltak az utcákon, helikopterek röpködtek ilyen-amolyan furcsa toronyházak között. Szöget ütött azonban a fejembe, hogy a mindössze két- három évtized múlva bekövetkezô ezredforduló túl közel van a gyökeres változtatásokhoz, ezért gondoltam egy merészet, s kétbalkezes pingálmányom központi témájául a városházát és a Kultúrpalotát választottam, mintegy a kontinuitás jelképeként, noha akkor igy ezt nem gondoltam végig. Az már más kérdés, hogy – az annak idején szinte kötelezô optimista életszemlélet szerint, biztos ami biztos – egy felfüggesztett vasút is került városunk eme két mûemlékének környezetébe.

Ez az epizód akkor jutott eszembe, amikor arról értesültem, hogy hamarosan döntés születik az új városrendészeti terv elfogadásáról. Hisz ime, itt vagyunk 2000-ben, s továbbra is ugyanolyan földhözragadtak maradtunk, szó sincs helikopterekrôl, meg függôvasútról. A terv azonban merész elképzeléseket tartalmaz. Többek között alagutat irányoz elô a Somostetô alatt a Tudor negyed-megyei kórház vonalon, a vasút elköltöztetését javasolja, míg a jelenlegi nyomvonalat városi vasútként képzeli el. Legkevesebb három új Maros-híd is szerepel a tervekben, kettô közülük éppen az oly kárhoztatott tranzitforgalom elterelésére szolgálna. Hosszan folytatódnak a hasznos és kevésbé hasznos javaslatok a város fejlesztésére vonatkozóan, melyeknek a megvalósítása ma csupán álomnak tûnik.

Nem kérdezem, hogy mibôl fog telleni minderre, mert egyetértek azokkal, akik azt vallják, hogy egyszer álmodni kell, hogy késôbb az álomból valóság váljék. A terv kivitelezôinek némely ötletével azonban vitába szállnék. A történelmi városközpont megváltoztatásáról van szó. Ha a közvetlen fôteret nem is szándékoznak bántani, több átvágást vettek tervbe annak közvetlen környezetében. Valamennyi városát szeretô társammal egyetemben ezért reménykedem, hogy a városi tanács nem fogad majd el olyan tervet, mely történelmi városképet rombol. Egész biztosan találnak majd más megoldásokat is. Ha pedig a ma ifjait városuk 2100-ban esedékes városképének megrajzolására kérik, nyugodtan rajzolhassák oda – nem csupán a városházát és a Kultúrpalotát, hanem – valamennyi mûemlékünket.

Mint arról tegnapi lapszámunkban beszámoltunk, a dicsôszentmártoni Bicapa Rt.-t várhatóan részlegesen bezárják. Danciu Virgil, a Bicapa igazgatójának reménykedése, hogy mindez csak idôszakos jellegû, úgy tûnik, hiábavaló, mi több, egyelôre még arról sem született döntés, hogy végérvényesen megszüntetik a kombinát minden tevékenységét vagy csak egyes részlegeket számolnak fel.

Egyelôre csak annyi biztos, hogy a termelés leállításával egyidejûleg a szolgáltatásokat nem szüntetik meg, így a Bicapa hôközpontjához csatolt 10 tömbház fûtése biztosított. A karbantartási és konzerválási munkálatok keretében foglalkoztatottakon kívül pedig a többi alkalmazott (mintegy 1000-12000 személy) az ÁVA végleges döntése megszületésének pillanatától munka nélkül marad.

A központi ÁVA-nak benyújtott iratcsomóban Dorin Florea prefektus tegnap kérte Danciu Virgil leváltását, az elbocsátandó munkásoknak a végkielégítés jóváhagyását, illetve bizonyos részegységek mûködésének biztosítását, tekintettel arra, hogy amennyiben a kazánház így is, úgy is mûködik, a keletkezô gôzt nem lehet mind felhasználni a tömbházak fûtésére. A fennmaradó hôenergiából a kevésbé veszteséges részlegek tovább mûködhetnének — tájékoztatott Ioan Iacob, a prefektúra szóvivôje. Emellett az iratcsomó azt a kérelmet is tartalmazza, hogy a Bicapa Rt.-t töröljék a Világbank révén privatizálandó cégek listájáról, lehetôvé téve ezáltal, hogy az az olasz cég, amely eddig már egy bizonyos összeget beruházott a dicsôszentmártoni kombinátba, meg tudja vásárolni azt.

A Bicapa jelenleg több mint 110 milliárd lejjel tartozik a Romgaznak, de tetemes összegeket kellene átutalnia a Conelnek is.

Végleges adózású jövedelmeket képeznek azok a jövedelmek, amelyeknek az adóját a jövedelem kifizetôje a forrásnál hajtja be. A kifizetett adó végleges, a jövedelmet nem számítják be az összjövedelmi adóalapba. Ilyen végleges adózású jövedelmek a következôk:

– osztalékok;

– kamatok;

– szociális üzletrészek és értékpapírok átruházásából származó jövedelmek;

– szerencsejátékokból származó jövedelmek;

– más jövedelmek.

A kiosztott osztalékokat, valamint a zárt befektetési alapokban birtokolt üzletrészekre kifizetett összegeket 5%-os adókulccsal adóztatják meg a forrásnál.

A kifizetett kamatokra, illetve azon nyílt befektetési alapokban birtokolt üzletrészekbôl származó jövedelmekre, melyeknél a visszavásárlási ár meghaladja a vásárlás árát, a véglegesen megállapított adó a jövedelem 1%-a.

Szerencsejátékokból származó jövedelmek esetén, amennyiben a nyeremény ugyanazon kifizetô esetében, ugyanazon a napon meghaladja a 3 millió lejt, készpénzben vagy nyereménytárgyakban, 10%-os adókulcsot alkalmaznak.

Szociális üzletrészek és értékpapírok átruházása esetén a jövedelmi adókulcs a nettó jövedelem 1%-a.

Pénzben és javakban biztosított prémiumok és díjak esetén, amennyiben ezek nem képeznek fizetés jellegû jövedelmet, vagy nem adómentesek, valamint minden olyan jövedelem esetében, amely nem található meg kifejezett módon a törvényben, az adókulcs a bruttó jövedelem 10%-a.

Az adófizetônek az adóév befejezôdése után, a következô év legkésôbb március 31-éig kötelessége adóbevallás benyújtása. Az adóbevallásnak a következô jövedelmeket kell tartalmaznia:

– fizetésbôl származó jövedelmek (kivétel azok az alkalmazottak, akik egyetlen forrásból valósítanak meg jövedelmet, s a fizetésen kívül más adóköteles jövedelmük nincs);

– független tevékenységbôl megvalósított jövedelmek;

– javak használatának átengedésébôl származó jövedelmek;

– külföldön megvalósított jövedelmek.

Amennyiben a jövedelmeket több helyen valósítják meg, minden egyes jövedelmi kategóriára és a jövedelem helyére speciális adóbevallást kell benyújtani. A végleges adózású jövedelmeket nem szükséges bevallani.

– A tavaly 232 alkalommal kérte a megye lakossága a tûzoltók beavatkozását; ebbôl 215-ször tûzesetnél, tízszer árvíz alkalmával – tájékoztatta a tegnap a sajtó képviselôit Liviu Micu mérnök-ezredes, a megyei Horea tûzoltócsoport parancsnoka. Megtudtuk, a tûzesetekben ketten vesztették életüket, 18-an sérültek meg és 2,5 milliárd lejes anyagi kár keletkezett. A tûzoltók gyors beavatkozásának köszönhetôen 106 személy és több háziállat életét mentették meg.

A parancsnok külön kiemelte az árvizek alkalmával nyújtott segítségüket. Szászrégenben lakásokat mentettek meg, de jelen voltak a görgényoroszfalui és mezôkecedi nagyméretû tüzeknél is. Ezután kitért a tûzoltók sajátos tevékenységére. "Egyszerûbb a szerencsétlenséget megelôzni, mint következményeit elhárítani" – fogalmazta meg az ezredes. Elmondta, 1463, a tûzmegelôzési és - védelmi elôírások betartását vizsgáló ellenôrzést végeztek különbözô magánlakásokban és közszolgálati egységeknél, melyek során 6532 hiányosságot fedeztek fel. Ennek felét a helyszínen orvosolták. A mulasztásokért 672 pénzbírságot róttak ki, közel 80 millió lej összértékben. A kirótt büntetések számát illetôen a Horea tûzoltócsoport országos szinten a negyedik helyen áll.

A legsúlyosabb kihágásokat a vásárhelyi Nemzeti Színháznál észlelték, ahol a tûzoltófelszerelés 1983 óta használhatatlan, ezért tûz esetén nagyméretû szerencsétlenség történhet a 450 férôhelyes épületben. Hasonló helyzetben van az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház, valamint a Grand Szálloda. Felvetôdött, hogy a vásárhelyi Kultúrpalota még mindig nem rendelkezik villámhárítóval. Ioan Toganel, a megyei tanács elnöke elmondta: a múlt évi összegezést követôen árajánlatot kért egy villámhárító értékérôl. "Közölték velem, hogy 1,2 milliárd lejbe kerülne. Utólag tudtam meg, félretájékoztattak, még 300 millió lej sincs az ára egy ilyen felszerelésnek." Máig megoldatlanul maradtak a megyei kórház vészkijárata körüli gondok. A különbözô szakosztályok utólagos elkerítéséhez a vezetôk nem igényeltek tûzoltósági engedélyeket, és választófalaikkal elzárták a vészkijáratot.

1318 tûzoltót jutalomban, 12-t pedig munkafeladatuk elmulasztásáért megrovásban részesítettek.

Ioan Toganel felszólalásában rámutatott: százmillió lejt fordított a megyei tanács a mezôrücsi tûzoltó-alegység létrehozására. A közeljövôben a tûzmegelôzési és oltási normákat tartalmazó szórólapokat nyomtatnak, amelyeket a megye különbözô polgármesteri hivatalainak és egységeinek osztanak ki. Folytatják a polgármesterek szakirányú kiképzését. "2000-ben elôteremtjük a rohammentôszolgálat által igényelt helikopterre szükséges pénzt, akár a 7-es Központi Régió anyagi befektetésével, akár az Európai Unió támogatásával" – mondta a megyei tanácselnök. Ugyanakkor további katonai tûzoltó- alegységeket létesítenek Erdôszentgyörgyön és Marosludason is.

A kilencvenes évek elején az állami alapból épített tömbházlakások nagy részét a bennük lakó magánszemélyek megvásárolták. Az akkori lakásgazdálkodási vállalat arra is vállalkozott, hogy a lakásokat 2985 lejért, ami akkor egyhavi átlagkeresetnek felelt meg, telekeli. Azóta eltelt egypár év, de a lakásoknak körülbelül a fele mai napig sincs telekelve.

– Nem ilyen egyszerûen állnak a dolgok – jelentette ki Molnár György, a Locativ Rt. (a lakásgazdálkodási vállalat jogutódja) lakáseladási osztályának vezetôje. Miután 1990-ben megjelent a 61-es törvény, amely az állami alapból épített lakások eladását szabályozta, a lakásgazdálkodási vállalatnak rohamosan megsokasodtak a teendôi. 1990-ben 2239, 1991-ben 10.534, 1992-ben 6661 lakás eladására kötöttek adásvételi szerzôdést. Ez akkor nagyon nagy volumenû munkát jelentett. Közben 1991-ben megjelent a földtörvény, amely értelmében a tömbházak alatti földterületet minden tömbházlakás-tulajdonosnak telekeltetnie kell. Ekkor született meg az ötlet, még Fazakas József igazgatósága idején, hogy a bonyolult földtelekelést felvállalják. Csakhogy félreértés történt, nem hangsúlyozták, hogy a cég nem a tömbházlakás telekelésére vállalkozik, hanem a tömbház alatti földterület telekelésére. Ezt akkor az új lakástulajdonosokban nem tudatosították. Közben kiderült, hogy a földtörvény mellett "el lehet siklani", s a tömbház alatti terület telekelése nem is "kötelezô", csak formaság. Mert bármilyen tranzakció, adásvétel esetén elegendô a lakás telekkönyvi kivonata, s nem szükséges az alatta levô föld telekelése.

– Hány lakást adott el eddig a cég, hányan kérték, illetve fizették ki a telekelés árát? S ha már "bevasalták" a pénzt, miért húzódott el évekig a telekelések ügyintézése?

– A kérdés jogos. A Lakásgazdálkodási Vállalat, illetve a Locativ Rt. az 1990. évi 61-es törvény alapján 26.201, míg az 1995. évi 112-es törvény alapján 1596 lakást adott el. Telekelést 16.400-an kértek. Ebbôl 9545 tömbházlakáshoz tartozó földterületet telekeltettünk. A telekelés azért húzódik így el, mert rendkívül bonyolult folyamatról van szó. A dokumentációt a városi tanács mezôgazdasági hivatalához küldjük, innen felterjesztik a prefektúrára. Itt szakember láttamozza, majd az iratok ismét a városi tanácshoz, majd vissza a Locativhoz kerülnek. A Locativ értesítôt küld az igénylônek, amelyben közli, hogy a polgármesteri hivatal 3-as szobájában mikor jelentkezzék, hogy átvehesse a lakáshoz tartozó földterületet igazoló iratot. A napokban ügyfeleinknek 284 értesítôt küldünk ki január 18-ra és körülbelül még 300-at január 26-ára.

A bonyodalmas és hosszas ügyintézés mellett a késés másik oka, hogy a tanács földügyekkel foglalkozó hivatalának a legkisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy a tömbházlakásokhoz tartozó jelentéktelen földterületekkel töltse az idejét. Az utóbbi másfél évben azért – mivel ott is eggyel több az alkalmazott, s kevesebb földüggyel kapcsolatos kérdést kell megoldani – felgyorsultak a dolgok. Nálunk is álltak az iratok, mert vártuk, hogy egy-egy tömbházból mindenki behozza a kéréseket. A prefektúrán jelenleg 2915 dosszié vár a hivatali szakember jóváhagyására.

Végül csak annyit: átvertnek érezheti magát az a személy, aki a kilencvenes évek elején kifizette a 2985 lejnyi telekelési költséget és a mai napig sem telekelték a "földjét", de hasonlóképpen az a személy is, aki megkapta ugyan az óhajtott iratot, de sehol sem veszi hasznát, mert az égvilágán senki sem kíváncsi rá.

(mezey)

– Európai elvárásoknak megfelelô sürgôsségi diszpécserszolgálat létesül Marosvásárhelyen – nyilatkozta dr. Raed Arafat, a vásárhelyi rohammentôszolgálat vezetôje. A tervek szerint a szolgálatot március végén kezd mûködésbe. A polgármesteri hivatal már elkezdte a munkálatokat a diszpécserszolgálatnak helyet adó helyiség rendbe tételére. A szolgálat elônye lesz, hogy egyazon helyre érkeznek majd a mentôk, tûzoltók, illetve a rendôrök segítségét kérô hívások.

Arafat doktor rámutatott: megvalósulófélben van az elsôsegélynyújtó helyek kialakítására vonatkozó terv is. Ezeknek célja a megyeközponttól, illetve mentôszolgálattal rendelkezô városoktól távol esô, elszigetelt községek és falvak korszerû és gyors orvosi ellátása. Elsô lépésként a Libánfalva, Görgényoroszfalu és Görgényhodák lakóit ellátó libánfalvi elsôsegélynyújtó helyet adják át, számítások szerint január utolsó péntekén lesz az avatóünnepség. A

Tovább folynak az elôkészületek a sürgôsségi orvosképzési központ létrehozására. Az elképzelések szerint külföldi, e téren tapasztalattal rendelkezô szakemberek tanfolyamokat tartanak a megyeközpontban, de a csereoktatás lehetôsége is felmerült.

Országos szintû tervek kivitelezését is szorgalmazza Arafat doktor. Ezek egyike egy városi keresô- és mentôcsapat létrehozása, amely természeti csapások esetén hozzáértôen járjon el. Egyik mozgócsoport Marosvásárhelyen lenne, s további 3-4 csoport az ország különbözô városaiban. A 20-25-ös taglétszámú csoportokat elôreláthatóan május-júniusban állítják össze.

Január 16.

150 éve, 1850-ben született ENDRÔDI SÁNDOR költô, író, irodalomtörténész. Korában nagyon népszerû volt, majd méltatlanul elfelejtették. Petôfi-kutatóként is nagyon jelentôs. (1920-ban hunyt el.)

Január 17.

400 éve, 1600-ban született PEDRO CALDERON DE LA BARCA spanyol drámaíró. A Lope de Vega-i realista hagyományt fejlesztette tovább, mintegy 200 drámát írt. (1681- ben halt meg.)

250 éve, 1750-ben hunyt el TOMMASO GIOVANNI ALBINONI itáliai zeneszerzô, hegedûmûvész. A barokk stílus követôje volt, szimfóniákat, koncerteket, szonátákat írt. (1671-ben született.)

140 éve, 1860-ban hunyt el BOLYAI JÁNOS matematikus, Marosvásárhely nagy tudósa, aki a nemeuklidészi geometria kidolgozásával "a semmibôl egy új világot" teremtett. (1802-ben született.)

85 éve, 1915-ben született BENEDEK ISTVÁN író, orvos, Benedek Marcell fia, Benedek Elek unokája. Számos népszerûsítô jellegû pszichiátriai és tudománytörténeti könyvet, regényt, esszét írt.

55 éve, 1945-ben hunyt el RÉTI ISTVÁN festô, a nagybányai mûvésztelep alapító tagja, a mozgalom teoretikusa. (1872-ben született.)

Január 18.

20 éve, 1980-ban halt meg CECIL BEATON angol fotómûvész. Hírességek, a felsô tízezer portréfényképészeként vált ismertté. A brit királyi ház udvari fényképésze is volt. (1904-ben született.)

Január 19.

245 éve, 1755-ben született NAGYVÁTHY JÁNOS mezôgazdász, szakíró. Ô adta az ötletet a keszthelyi Georgikon alapításához, amelynek elsô igazgatója volt. Számos szakkönyvet írt. (1819-ben halt meg.)

110 éve, 1890-ben született YRJO HEIKKI TOIVONEN finn nyelvész. Finnugor összehasonlító nyelvészettel, a lapp és a balti finn nyelv tanulmányozásával foglalkozott. (1956-ban hunyt el.)

Január 20.

730 éve, 1270-ben hunyt el BOLDOG ÖZSÉB esztergomi kanonok, az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a Pálos rend alapítója. 1250-ben alapította az elsô kolostort Pilisszentkereszten, kidolgozta a Szent Pálról elnevezett rend alapszabályait, amit 1262-ben Rómában Aquinói Tamás közbenjárására a pápa megerôsített.

80 éve, 1920-ben született FEDERICO FELLINI négyszeres Oscar-díjas olasz filmrendezô. Sajátos képi világú filmjeit filozófiai mélység, morális erô jellemzi.

65 éve, 1935-ben született BALASSA SÁNDOR Kossuth- díjas zeneszerzô, a magyar kortárs zene prominens képviselôje.

Január 21.

115 éve, 1885-ben hunyt el HUSZÁR ADOLF szobrász. A kiegyezés utáni kor legkeresettebb szobrásza volt. Az ô mûve a budapesti Deák-szobor és az aradi Szabadság-szobor, amelyet Zala György fejezett be. (1843-ban született.)

50 éve, 1950-ben hunyt el GEORGE ORWELL (ered. Eric Blair) angol író. A világhírt az Állatfarm és az 1984 címû regényei hozták meg számára. (1903-ban született.)

Január 22.

225 éve, 1775-ben született ANDRÉ MARIE AMPERE francia fizikus, matematikus. Az elektrodinamika egyik megalapozója volt, ô készítette az elsô áramerôsség- mérô mûszert. (1836-ban halt meg.)

120 éve, 1880-ban született RIESZ FRIGYES matematikus, az MTA tagja. Kutatási területe: az absztrakt terek, a funkcianálanalízis, a valós függvénytan. 1914–1921. között a kolozsvári egyetem professzora volt. (1965-ben hunyt el.)

A Constitutional and Legal Policy Institute és az American University Washington College of Law kétéves tanulmányi ösztöndíjat hirdet az emberi jogok területén. Pályázati feltétel: befejezett jogi tanulmány, 35 év alatti életkor, angolnyelv-ismeret. A pályázat benyújtásának határideje: 2000. március 24. Bôvebb információkkal, valamint a beiratkozási nyomtatvánnyal a Pro Európa Liga szolgál (Rózsák tere 5. szám, III. em., tel.: 217-584 – Haller István).

Az RMDSZ 10 éves évfordulója alkalmából Marosvásárhelyen január 15-én rendezett ünnepi elôadást megelôzôen bemutatásra kerül az ebbôl az alkalomból az ügyvezetô elnökség által liadott Romániai Magyar Demokrata Szövetség 1989–1999 könyv és CD-ROM.

A könyv az RMDSZ tízéves fennállása óta kiadott fontosabb dokumentumokat, nyilatkozatokat, felhívásokat gyûjti egybe, kronológia rögzíti a romániai magyarság szempontjából fontosabb eseményeket és képválogatás található az elmúlt évek eseményeibôl.

A CD-ROM egyedülálló a romániai politikai és érdekképviseleti területen. Bemutatja a szövetség és testületei tevékenységét, szervezeti felépítését. A könyvben található anyagon kívül az RMDSZ kiadványainak és dokumentumainak gyûjteményét tartalmazza. Statisztikai adatok szemléltetik a romániai magyarság számarányát, valamint az RMDSZ által a parlamenti és helyhatósági választásokon elért eredményeket. Kép- és videoanyag egészíti ki az elmúlt idôszak eseménygazdag történetét.

A CD-ROM román és angol nyelvû anyaga a kronológiát, válogatott dokumentumokat, a statisztikai adatokat és multimédia-anyagot tartalmazza.

Bemutatás: 2000. január 15-én 16 órától, a marosvásárhelyi Kultúrpalota elôterében.

Végre igazán szép telünk lett. Nekem mindig öröm, ha havazik, valami tisztaság, nyugalom szállja meg a várost, a természetet. Gyermekkorom jut eszembe, Kolozsvár, alig vártuk, hogy lehulljon az elsô hó. Estefelé, mikor a forgalom már alábbhagyott, a meredekebb utcák: a Tordai út, Erzsébet út, Kárpát utca, Attila út ródlipályákká alakultak stb. A fiákerek lecserélték a kerekeket szántalpakra. Hangos lett a város a szánok csilingelésétôl. A sétatéri tavon megindult a téli élet: korcsolya, zene, sült gesztenye, párolgó virsli, árulták a döblecet és pattogott a kakas. Bocsánat, kicsit elábrándoztam. Ilyenkor a horgászoknak is uborkaszezonjuk van. Azért még vásárolhatunk apró sós halat, pontyot, busát, esetleg mélyhûtött halakat. Tartogatok önöknek három olyan halreceptet, amit ebben a szép télben is elkészíthetek.

Vitamindús halsaláta majonézzel vagy anélkül: Hozzávalók: fél kiló apró sós hal (6-8 centisek), vagy készíthetjük nagy sós halból is, ebben az esetben a halat filézzük és csíkokra vágjuk, 3-4 fej vörös hagyma, 2 deci olaj, 1 kk. bors, 1 kk. koriándermag, 2 tojás, 1 ek. mustár, 1 citrom, só nem szükséges, mert a halban áztatás után is marad. Elkészítés: a halak fejét, farkát levágjuk, majd a halat 2-3-ba vágjuk. Hideg vízben áztatjuk 5-8 órát, addig tisztáljuk, ameddig a víz teljesen tiszta lesz. Leszûrjük és leszikkassztjuk egy törlôn. 1 ek. mustárral a tojások sárgájából majonézt keverünk. A hagymát szálára vágjuk, majd összekeverjük a halakkal és a majonézzel. A fûszereket mozsárban megtörjük és a citrom héjából is reszelünk rá, majd a citrom levét is belekeverjük. Fél napig hûvös helyen összeérleljük. Készíthetjük majonéz nélkül is, de akkor csak fél deci olajat teszünk rá. Jól illik mellé az olajbogyó. Bor- és sörkorcsolya, de nem csak télen.

Borban párolt ponty, káposztával: Hozzávalók (4 személyre): 1 kiló körüli ponty (busa, amar), 5 deka vaj vagy margarin, 2 deci száraz fehér bor, 1 citrom, 1 mk. bors, 1 kk. kakukkfû, 60 deka hordós káposzta, 2 deci tejföl, só. Elkészítés: a halat megtisztítjuk, irdaljuk, keserûfogát kivesszük, sózzuk, citromlével bekenjük. Félórát pihenni hagyjuk, szárazra töröljük, fûszerezzük és vajjal bekenjük, kívül-belül. Fenyôbôl szálkákat hasítunk, egy tûzálló tál aljára keresztben elhelyezzük 5 centis távolságra egymástól. A halat ráhelyezzük és a bort aláöntjük, lefedjük, vagy alufóliával lezárjuk. Közepesen forró sütôbe tesszük 15-20 percig. Addig a káposztát vékony csíkokra vágjuk. Kevés zsíradékkal és vízzel félpuhára pároljuk. A halat kivesszük a sütôbôl, kifedjük, a káposztát köré helyezzük, tejfölözzük a halat is, és a sütôbe visszahelyezzük, tovább sütjük, ameddig a hal kissé megpirul. Azonnal tálaljuk. A tányérokban is tejfölözhetjük, majd leöblinthetjük mi is a torkunkat finom olasz rizlinggel.

Halkocsonya több személyre: Hozzávalók: 1 kiló körüli ponty vagy busa, esetleg amur. Ha vannak még megmaradt halfejek, uszonyok, farkok mélyhûtve, azokat is felhasználhatjuk. Mindezekbôl másfél-két kiló szükséges. 1-2 fej fokhagyma, 1-2 fej hagyma, 1-2 murok, 1-2 petrezselyem, 1 kisebb zeller, 1 kk. szemesbors, 1-2 babérlevél, 1 ek. porpaprika, 1 kk. koriándermag, 3-4 tojásfehérje, só.

Elkészítés: a halakat megtisztítjuk, irdaljuk, a kopoltyút, keserûfogát eltávolítjuk. Az uszonyokat kimetsszük, fejét, farkát levágjuk. A halat 2-3 ujjnyi darabokra vágjuk, sózzuk, citromlével bekenjük és fél órát hûtôben pihentetjük. A fejét, farkát, uszonyokat az egyben hagyott, legfeljebb kettévágott zöldséggel és a fûszerekkel együtt hideg vízben odatesszük fôni. 2- 3 órai lassú fövés után a levet leszûrjük. Ebben a lében a hal többi részét 20-5 percig fôzzük. Ezt a halat is kivesszük és tálacskákba tesszük. A levet addig fôzzük, amíg kibírja a kocsonyapróbát. Megsegíthetjük esetleg egy kis zselatinnal, ha szükséges. Ha a lé nem elég tiszta, ami nagyon valószínû, szûrjük át egy ruhán, aztán ne sajnáljuk a fáradtságot és végezzük el a tojásfehérjével a tisztítást. Felverjük a tojás fehérjét habbá és a lére töltjük, feltesszük egy edénybe fôni, hosszúkás habverôvel állandóan kevergetve felfôzzük. A hô hatására a tojásfehérje megkeményedik, és a lébôl a szennyezô anyagokat magába veszi. Még egypár percig fôzzük, aztán félrehúzzuk, hagyjuk lehûlni, még kavargatjuk, majd egy szûrôbe nedves vásznat helyezünk és átszûrjük. Lassan az egész átszivárog. Kristálytiszta levet kapunk, amit a halszeletekre öntünk. Az ízeken a tisztítás nem változtat. Hideg helyen tartjuk, lehûlés után még hûtôszekrényben is tarthatjuk (nem szabad megfagyjon). Mikor a kocsonyánk jó kemény, egy késsel körbevágjuk a tálacsaka szélén, majd könnyedén kiborítjuk. Szálára vágott vöröshagymával, citromosan vagy ecetes hagymával fogyaszthatjuk. Ízlés szerint törött borst, édes nemes paprikát szórhatunk rá. Egészségükre.

Kolozsvári Puskás Sándor

A karácsonyi és szilveszteri nehéz étkezések után az emberek fáradtnak érzik magukat. A nagy mennyiségû, válogatás nélkül elfogyasztott ételek emésztése sok energiát von el a szervezettôl. Szorít a szoknya vagy a nadrágszíj, kényelmetlennek érezzük a ruhát. Az átmulatott éjszaka nehéz füstje, az alkohol tompítja a fejet, égeti a gyomrot, árt egészségünknek.

Mit tegyünk, ha reggel hazaérkezve jóvá szeretnénk tenni a pihenés hiányát, vagy ha túl sokat élveztük a gasztronómiai ínyencségeket?

A következô receptek, módszerek segítenek mielôbb helyrehozni az elrontott harmóniát.

Készítsünk fáradtság elleni, tonizáló koktélt, és lassan, a nyállal jól összekeverve kortyolgassuk. A koktél gazdag B1, B2, C, D, E, P, U vitaminokban, valamint kalcium, kálium, magnézium, foszfor, vas, mangán, jód, bróm, pektin, klorofil és lényeges olajokban, melyek oly fontosak szervezetünknek.

Mandarin-citrom koktél: három hámozott édes mandulát, két mandarint és egy kis citromot centrifugáljunk ki és lassan igyuk meg.

Narancs-citrom koktél: három hámozott édes mandula, egy nagy narancs, egy kis citrom levét sajtoljuk ki.

Sárgarépa-póréhagyma koktél: három sárgarépával, két póréhagymával és három mandulával készítsünk az elôbb leírtak alapján friss levet.

Alma-körte-szilva-szôlô-barack koktél: egy alma, négy szilva, négy barack, egy szôlôfürt, egy körte vagy amelyik gyümölcs ezekbôl rendelkezésünkre áll; az egészet tegyük centrifugába és a levét lassan igyuk meg.

Serkentô koktél: vértisztító hatása is van, emellett jó a vérszegénység ellen. Négy sárgarépát, egy marék nyers spenótlevelet tegyünk a centrifugába.

Káposzta-póréhagyma-sárgarépa koktél: 3 sárgarépából, három káposztalevélbôl, egy póréhagymából készül.

A koktélokat ajánlott bármikor fogyasztani. Reggel és éhgyomorra még jobb, mert így könnyebben felszívódnak az értékes alapanyagok.

A legjobb pihenô, regeneráló módszer az alvás. Alvás alatt épül újjá szervezetünk, áll helyre egészségünk. Lefekvés elôtt szellôztessünk.

Ünnepnapok, étkezések után tartsunk almanapot! Nagyon hatásos a háromnapos tisztító almakúra. A kúra ideje alatt bármilyen mennyiségben fogyasztható alma, alaposan megrágva.

Az alma a legolcsóbb, leghozzáférhetôbb idénygümölcsünk. Gazdag, kitûnô forrása a vitaminoknak és ásványi anyagoknak. A helyi adottságok következtében tájainkon termesztett és érlelt alma az értékesebb tápanyagokban, nem a távolból beszerzett, importált. A természetgyógyászok különösen ajánlják az almafogyasztást. Jó a magas vérnyomásban, álmatlanságban szenvedôknek, gyakori fejfájásokkal és rossz emésztéssel küszködôknek. Az almában található borum segíti a mész csontokba épülését, megelôzi a csontritkulást. Megfigyelések szerint pektintartalma csökkenti a vér rossz koleszterinszintjét, az LDL-t, míg emeli a jó koleszterin, vagyis a HDL-szintet. Megköti a belekben a bomlás termékeit és a méreganyagokat, így azok nem tudnak felszívódni. Hasznos az emésztési zavarok ellen, rendszeres fogyasztása csökkenti a vastagbélrák kialakulásának veszélyét. Emeli a vér ösztrogénszintjét, ami fontos a klimax idején. A megfigyelések arra is utalnak, hogy a nôk esetében kifejezôbb az alma jótékony hatása, mint a férfiaknál.

Fokozza a szervezet ellenállóképességét.

A legkülönbözôbb betegségben szenvedôk is fogyaszthatják. Az idôs embert élénkebbé teszi.

Almát rágva természetes módon tisztítjuk le fogainkról a lerakódást, és egyben serkentjük az íny vérellátását is.

Ajánlom a következô, finom és egészséges almadesszertet. Két-három lereszelt alma, két banán, egy kanál mazsola, öt dkg mandula, egy kiskanál méz, két-három kanál citromlé keverékébôl készül. Adhatunk hozzá egy kis fahéjat vagy citromhéjat.

Együnk minél több gyógyító étket. Ezek a fokhagyma, hagyma, káposzta, friss saláta, méz, virágpor. Igyunk sok kakukkfûteát.

Ne feledkezzünk meg a téli hosszú sétákról sem.

Bernád Ilona

A vásárlók és a szakemberek évrôl évre mind nagyobb figyelmet fordítanak a gépkocsik biztonságára, mely fejlesztések alól (a romániai tévhittel ellentétben) egyetlen gyártó sem vonhatja ki magát. A piac kihívásainak eleget téve, a Toyota személyautói valamennyi kategóriában magasan teljesítik a nemzetközi mércét, amit újságírók elôtt lebonyolított ütközéses kísérletek is bizonyítottak.

A mellékelt felvételen látható aranysárga Yaris például a teszt során az európai szabványnak megfelelôen 64 kilométeres sebességgel csapódott a falnak a 200 meghívott riporter szeme láttára és füle hallatára. A hatalmas mérvû ütést az autó karosszériája annyiban átvészelte, hogy az ajtók a "karambol" után is könnyedén nyithatók maradtak. Az utastérben helyet foglaló tesztbábúk által rögzített adatok kiértékelése és a nagy sebességû videofilm visszajátszása után egyértelmûen látszott, hogy a jármû felépítménye a biztonsági öv és a légzsák segítségével megvédte a kocsiban ülôk életét. A mozgóképfelvétel tanúbizonysága szerint a légzsák az ütközés után két századmásodperccel kezdett felfújódni és 5 századmásodperc alatt vált teljes méretûvé. A Yaris a szigorú Toyota-szabványnak köszönhetôen más ütközési kísérleteknél is hasonlóan kiváló eredményt mutatott.

A fentieken annál is inkább érdemes elgondolkodni, hogy a legtöbb helyi, hazai autóforgalmazó az érdeklôdôknek csak az eladó kocsi alacsony árát igyekszik hangsúlyozni – a fejlettebb országokban uralkodó árakhoz viszonyítva. Mélységesen hallgat viszont arról, hogy ezek a kocsik a közlekedés-, vezetô- és utasbiztonsági felszerelések hiánya miatt is olcsóbbak, de ugyanakkor és veszélyesebbek a külföldön gyártott és kapható, valóban korszerû, az európai vagy más kontinensbeli normákat teljesítô társaiknál.

De azoknak is ajánljuk e sorokat és a kép figyelmes megtekintését, akik törvény ide, törvény oda, "bölcsen" vallják, miszerint városban vagy falun lakott területen szükségtelen becsatolni a biztonsági övet. Kérjük, tegyék a szívükre a kezüket és mondják azt, hogy ezután is bátran hajtanak a kísérleti Toyotáéhoz hasonló iramban légzsákkal nem rendelkezô kocsival úgy, hogy a biztonsági hevedert legfönnebb csak a rendôrök átejtése végett vezetik át lazán a vállukon, de nem kapcsolják be, hogy szabadabban mozoghassanak.

(A)

Parajdtól ÉK-re, Szovátától és Illyésmezôtôl K-re, a Hideg-Juhod és Szilas-patak összefolyása, valamint a Kápolnamezô fölött emelkedik egy csodálatosan szép andezit sziklatömb, rajta Rapsóné (Rapsonné) vára. Ásatások során elôkerült falmaradványok, várromok bizonyítják, hogy nemcsak a nép képzeletében élô (ahogy azt sokáig hitték), hanem a valóságban is létezô vár volt, tagja annak a védelmi rendszernek, amelyhez Firtos, Tartod stb. vára is tartozott. A sóvidéki nép a vár építésének, titkainak és varázslatos lakójának, Rapsónénak a történetét nagyon szép mondákban örökítette meg. A Sóvidéken e mondáknak több változata ismert, ezek közül, szerintem, a legszebbet teszem közzé.

Rapsóné varázslatos tündérasszony volt, aki a Kápolnásmezô feletti hegyen ördögökkel és táltosokkal gyönyörû várat építtetett, a meredek hegyen a köveket elvarázsolt kakassal és macskával hordatta fel. A vár messze földön híres volt mesés kincseirôl, megközelíthetetlenségérôl, titokzatosságáról. A várnak egyetlen titkos bejárata volt, amit senki idegen nem tudhatott. Egy magányos fának az árnyéka Szent János napján, pont déli 12 órakor mutatta a titkos bejárat felé vezetô utat.

A tündérasszony aranyos-gyémántos batáron, táltos paripákkal száguldott minden vasárnap Tordára (más változat szerint Kolozsvárra) a szentmisére, de az úttal nem volt megelégedve, egy szebb és jobb utat szeretett volna, ami rangjához, gazdagságához méltó. Azért az ördögök fejedelmével, Duromóval (Durmóval) egyezséget kötött, hogy építsenek utat Tordáig. Rapsóné ezért Duromónak két hegy ezüstöt és egy völgy aranyat ígért. Az út nagyon hamar elkészült, amely Kápolnásmezôtôl, Deszkásvár alatt, a Tekeres Juhod mellett, Répáson, Súgón, Tekenyôsön át a Görgényi-havasok bérceire, onnan Tordáig vezetett. A tündérasszony az új úttal nagyon elégedett volt, mivel vasárnap az elsô harangozáskor megdagasztotta a kalácsot, a másodikkor bevetett, s mire a kalács megsült, már haza is érkezett a misérôl. Nemsokára Duromó jelentkezett a megígért kincsért, de szörnyû csalódás érte, a tündérasszony kegyetlenül becsapta. Két mellére tett egy-egy ezüstpénzt, a melle közé meg egy aranyat, mondva: "tessék, itt a két hegy ezüst és a völgy arany". Ezt látva, Duromó szörnyû haragra gerjedt, hatalmasat káromkodott, mire a sziklák morajlani, dübörögni kezdtek, majd egy újabb rettentô káromkodásra nagy robajjal leomlottak, eltemetve, tönkretéve Rapsóné útját. A tündérasszony a nagy robajban eltûnt, többet nem látta senki, de minden évben pünkösd másodnapján megjelenik a várban, összehívja udvarát, a tündérlányokat, szolgákat, akik beszámolnak, hogy mi hír, mi újság, mit láttak, hallottak a nagyvilágban. Hajnalig együtt vigadnak, mulatoznak, de idegen itt nem lehet jelen. Mindent elmondanak Rapsónénak, aztán reggelre nyomtalanul eltûnnek.

Rapsónénak volt egy Irma nevû lánya, akit nagyon szeretett. Irma a szomszéd vár daliás legényével, Zelemirrel (Elemérrel) titkon mátkaságot kötött. Csak lopva találkozhattak egy égbenyúló szikla alatt, de ezt is megtudták, és Irmát rabságra ítélték. Egy hûséges szolgája azonban titkon kiszabadította. Irma nyomban rohant a sziklához, ahol Zelemirrel találkozni szoktak. Mátkája azonban úgy tudta, hogy Irma rabságban van, ezért otthon búslakodott, így Irma hiába ment mindennap a találkahelyre, Zelemirt nem találta ott. Végsô elkeseredésében felment a sziklacsúcsra, hogy ugorjon a mélybe, véget vessen életének. Közben Zelemir megtudta, hogy Irma a szikla alatt várja, és rohant kedveséhez a boldog találkozás reményében. Amikor odaért és látta, hogy mátkája a szikla tetején áll, ô is felmászott, nyújtotta a karját Irma után, de elkésett. Irma abban a pillanatban vetette le magát a szikláról, magával rántva kedvesét, s a mélybe zuhanva mindketten meghaltak. Azóta ezt a sziklát Elemér-tornyának, Elemér-kövinek nevezik. Rapsóné, amikor megtudta, hogy egyetlen imádott lánya nincs többé, a szíve megszakadt és ô is azonnal meghalt. Így ért véget a tündérkirálynô varázslatos élete.

Gub Jenô

Mi az indíték?

A biokriminalisztikai laboratóriumba számos ruhanemût, egy kést, törött székdarabokat, néhány konyhaedényt, üres literesüveget, két személytôl vérmintát, egyikük a halott áldozat, másikuk a gyanusított, de ennek testén is számos zúzott és repesztett sebet talált a vizsgálat. A mi eredményeink szerint a késen és számos más tárgyon az áldozatéval egyezô vérnyomokat találtunk, a széttört szék darabjain többnyire a gyanúsított személyével egyezik a vérnyom, míg a helyszínrôl felvett nyomok változatosan mindkét személyével egyezôek. A holttestet más szakértô vizsgálta, a halálokot szakszerûen meg is indokolta, de az eseménynek sem indítéka, sem tanúja nem lévén, elhívtak, hogy a helyszínen mi is nézzünk szét, fôleg a gyanúsított vallomásainak ellenôrzéseképp, a történések megértése végett. Az addigiakból tudni lehetett, hogy egy segesvári házban laktak mindketten. Az áldozat a földszinten, egy hajdani üzlethelyiségben – egyedül, a gyanúsított feleségével, a fölötte lévô lakrészben. Minthogy az üzlethelyiségben sem víz, sem toalett nem volt, az áldozat a barátja lakására járt vízért, meg az udvari illemhelyre "bajolni". Idôvel igen jó barátságba keveredtek a férfiak, gyakorta együtt jártak el italozni a közeli kocsmába, máskor meg hazavittek némi élelmet, egy- két flaskót, amit az áldozat lakásán fogyasztottak el, mert a feleség soha nem vett részt az italozásokban.

A boncjegyzôkönyvbôl csak annyit idézünk, hogy az áldozat halálát a nyak szúrt-vágott sebébôl történô elvérzés okozta, de ezenkívül a mellkason, vállakon és a kézujjak tenyéri oldalán még összesen nyolc szúrt- vágott sebet számoltak össze, emellett a homlokon egy zúzódás is volt, mindenikbôl bô vérzés indult. A holttestet az elôzetes vizsgálat során a kijárati ajtó mellett találták meg, bal oldalán fekve, egy kiadós vértócsa közepén.

A helyiség közepe hálószobának volt berendezve, a belépésnél ruhafogast és két karosszéket találtunk fölborítva, a hátsó végén konyhasarok volt asztallal, rajta egy fél kenyér, rántottás lábos és két használt tányér, egy kiürített bitteresüveg és egy megkezdett vodkásflaskó. Az asztal mellett egy konyaszék, rajta és mellette pár lecseppent vérnyom. Ezek mögött még egy kis asztal, rajta vizesvödör és egy bádogcsésze, rajta véres maszatolás és kevés kiömlött véres víz, leghátul egy polc, rajta némi élelmiszertartalékkal, a földön gázrezsó. Az elég tágas (8×4 m) helyiségben padlószônyeg is volt, rajta számtalan kisebb-nagyobb vérnyom, ebbôl több csepegési típusú a fekhely elôtt, az asztal közelében, elébb egy összetört konyhaszék darabjai, a falon egy háromszög alakú benyomat, szélein némi vérkenôdés. Itt megjegyezzük, hogy a vizsgálatról is visszahoztuk a tárgyakat és az eredeti helyszínelés alapján mindent visszahelyeztek eredeti helyére, mindezeken kenôdéses típusú vérnyomok voltak, mindkét személytôl. A törések alapján jól kivehetô volt, hogy a konyhaszéket eresztékaibôl tépték szét, a szakítási roncsolás jól felismerhetô volt, de ezek felületén is többnyire vérkenôdési nyomokat találtunk, a tettes vérmintájából. A véres kés nyelén a gyanúsított ujjlenyomatát is megtalálták, de az áldozat vérével kirajzolva.

Még megemlítendô, hogy az asztalkendôn, a kenyér mellett egy szúrási nyom volt, amely az asztal lapjába is behatolt, de ekörül vérnyom nem látható. A vizeskannán vérmaszat, körülötte beivódott víznyom, ami a padozatra is lecsorgott.

Az esetet az áldozat egyik munkatársa jelentette, aki elment a lakásra, mert az áldozatnál maradt a munkahelyi raktár kulcsa, ez fennakadást okozott. A bejárati lépcsôn véres lábnyomokat talált, bentrôl a döngetésre senki nem jelentkezett, hát riasztotta a rendôrséget. A felsô szomszédot otthon találták sérülten és véres ruhákkal, azt mindjárt elô is állították. A feleség éjjeli váltásban dolgozott, épp akkor érkezett haza, de semmirôl nem tudott. A férfi nyilatkozatai nagyon zavarosak és hézagosak voltak, de a barátjával folytatott közös italozásra emlékezett és arra is, hogy valami felett csúnyán összevesztek, ôt többször meg is ütötte az alsó lakó.

Mindent egybevetve emígyen állítottuk össze az eseményeket:

Kirántotta az asztalba beleszúrt konyhakést, rásújtott az áldozatra, ami a vállát érte, míg az a fekhelyen üldögélt az asztal mellett, az felugrott, dulakodni kezdett, fölkapta az egyik széket és ütlegelni kezdte a szomszédot. Ez visszahúzódott a kijárat felé, de mindenki csapkodott a saját fegyverével, a tettes megragadta a szék szabad lábát, igyekezett kivenni társa kezébôl, mire az szétszakadt. Most már mindkét kezével támadott, jobbjában a késsel, a bal kezében a széklábbal. Több késszúrást is mért, az áldozat kézzel is védekezett, meg is markolta a kés élét, közben ütlegelni is próbált, egyik ütése a falat is érte. Végül is egy szúrás halálosan megsebesítette a nyak bal oldalán, összerogyott, a tettes meg a sarokba dobta a kést a kijárat mellett, mellé a széklábat is és távozott. Elôkotorta a kulcsokat, eközben véres lábnyomokat hagyott a fekhelyig, majd kívülrôl bezárta az ajtót és távozott…

A kikerekített elméleti rekonstrukciót úgy adták elô a tettesnek, mintha azt valaki végignézte volna az ablak résén. Kis kiigazítással el is ismerte, de cáfolta a tanúzás lehetôségét, mert az ablakokon még vacsora elôtt jól odaigazította a sötétítôket.

Aztán az ügyész befejezésül megkérdezte: mi a véleményünk az egész ügy indítékáról?

A válasz egyszavas volt: a feleség.

Molnár Vince

"Óh, elégtétel éjszakája"

* Aligha van Kelet-Európában olyan politikus, aki a demokrácia, a piacgazdaság megvalósításának értelmében, az emberi jogok érvényesítésének fontosságában nyilvánosan kételkedne, pedig megnyugtató elméleti alapja egyiknek sincs. Kelet- Európában egyiket sem fogadták el, de a nyugati divatnak (financiális kényszernek) mindenütt engedelmeskednek, azaz mindenütt elszabotálják. Ha frakkot öltök, hinnem kell abban, hogy ahol megjelenek, a frakk fontos, és nekem jól áll (hogy torkig vagyok az egésszel, az magánügy). Ha ebben nem tudok hinni, a frakkot az elsô adandó alkalommal leöntöm paradicsomszósszal. Talán nem kell különösebben hangsúlyozni, hogy frakkot minálunk általában kölcsönözni szokott az ember. A házigazda a leöntött frakkot elküldeti a tisztítóba. Nekem pedig levélben érkezik meg a számla. Magyarán szólva: hogy a politikus hazudik-e, már nem kérdés, a kérdés az, hogy ezt neki mennyiért vagyunk hajlandók elnézni mi, többiek. (Vida Gábor) * Sokan nem tudják: nemrég a Látónál, a fôszerkesztôi szobában leszakadt egy mázsányi mennyezetdarab, és ripityára zúzta a fôszerkesztôi széket. Így élünk, néha a sorsot is kijátszva. (Markó Béla) * kiégett a biztosíték / mit akarsz mit akarunk még / mitôl mennének a dolgok / nem is voltunk soha boldog (Demény Péter) * Úgy látszik, hogy sokan voltak olyanok is, akiknek nem volt idejük tíz év alatt sem végiggondolni, hogy mely parancsok szerint éltek — legalábbis melyek voltak azok. És persze, ha ez nem eshetett meg tíz év alatt, nehezen adatik meg akár a következô ezer évben. (Egyed Péter) * Nem ez lesz a böjtünk utolsó napja, / értünk Mária sírva fakadhatna, / szárnyas szent céloz ránk, Zrínyi kísért. (Páll Lajos) * ….1938-as állapotot tükröz, továbbélését azonban nem vonhatjuk kétségbe annak a meghatározásnak, amely a Bukarest címû Ignácz Rózsa-írás elsô fejezetében figyelmeztet: "Azt hiszem, nincs még két nép a világon, amelyik egymást kölcsönösen ennyire lenézné. Mi elôszeretettel nevezzük piszkosnak, gyávának és panamistának a románt. Szívesen általánosítunk. Szívesen és meggyôzôdéssel emlegetjük történelmi elsôbbségünket és kultúrfölényünket. És közben nem is érdekel, nem is sejtjük, mekkora a lenézés a románok oldalán. Hiszen a regáti bennszülött románnak cseléd és magyar egy fogalom." (Kántor Lajos) * S a nép, az istenadta nép / egymás jonhába mar, / kék farkasok hátán a föld: / nem ápol, eltakar… (Ferenczes István) * Néztem a barátaimat, néztem gyerekeinket, mindenekelôtt gyönyörködtem okos nagylányaimban: élnek tovább a génjeink, s talán ezenkívül is tovább tudunk adni valamit magunkból. (…) Van, aki okosabbnak, van, aki butábbnak játssza meg magát, mint amilyen valójában. Ez utóbbi a kockázatmentesebb: nehezeben lehet leleplezni. (Gálfalvi György) * én nem a látót szerkesztem, hanem a nézôt (Láng Zsolt) * Ha szereznétek nekem egy dobozt, / elrejthetnénk benne e satnya világban / az emlékeinket, barátainkat, / söreinket, szeretôinket, / hirtelen-lett ellenállóinkat, besúgóinkat. / Csakhogy az isten nem irgalmaz nekünk. (Király László) * Óh, elégtétel éjszakája, / Óh, gyönyörüség éjszakája: / Szememet már lefogták szépen / És senki sem emlékszik rája. (Ady Endre)

*

A tízéves szépirodalmi folyóirat tavaly decemberi számának költôi (a megjelenés sorrendjében): Ady Endre, Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár, Király László, Egyed Emese, Jánosházy György, Tóth István, Jánk Károly, Demény Péter, Kinde Annamária, Balázs Imre József, Lövétei Lázár László, Karácsonyi Zsolt, Bogdán László, Páll Lajos, Ferenczes István, Káli István, Farkas Árpád, Fekete Vince, Tompa Gábor, Kovács András Ferenc. Prózát, esszét, emlékezést, naplót olvashatunk Markó Béla, Szilágyi Júlia, Molnár Vilmos, György Attila, Papp Sándor Zsigmond, Egyed Péter, Sebestyén Mihály, Tóth Mária, Kántor Lajos, Fodor Sándor, Vida Gábor, Láng Zsolt és Gálfalvi György tollából. Színdarabot közöl Visky András. Az ünnepi számot Haragos Zoltán fotói díszítik.

B.D.

1999 végére elkészült a Magyar népi kultúra címû, elsô romániai magyar néprajz tankönyv háromszáz példányban az Erdélyi Tankönyvtanács sokszorosító mûhelyében, Kolozsváron. A munka néprajzi alapfogalmakat, folklórt és anyagi kultúrát ismertet. Szerzôi: Demény István Pál, Gazda Klára, Keszeg Vilmos, Pozsony Ferenc és Tánczos Vilmos, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és kultúra tanszékének néprajzot elôadó tanárai.

Szükségtelen hangsúlyoznom a kötet létrejöttének jelentôségét, felmérhetetlen hiánypótló, segítségnyújtó, tájékoztató, összefoglaló szerepét, jellegét.

A könyv mindenkihez szól, akit érdekel a népi kultúra és a vele foglalkozó tudományág, a néprajz, aki tisztázni szeretné a néprajzról a köztudatban élô homályos, pontatlan képet.

A munka tankönyv is, mert a néprajz szakra készülô középiskolás tanulók számára ez a kötet foglalja össze azokat az ismereteket, amelyeket a felvételi vizsgára el kell majd sajátítaniuk. Elôreláthatólag már ebbôl az elsô hazai magyar összefoglalóból fognak felkészülni az egyetemi felvételi néprajz vizsgájára a végzôs diákok az eddigi idegennyelv-vizsga helyett. Ez lenne a vizsgáztatás helyes módja, ha abból a szomorú tapasztalatból indulunk ki, hogy sok tanuló "menedékhelyk&eac