|
LII. évfolyam 37. (14393) |
2000. február 16., szerda |
Külföldi (kivétel Magyarország) üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Kormányrendeletet követelnek a közoktatási szakszervezetek
Tegnap délelôtt mintegy ezer – egyes szakszervezeti vezetôk szerint kétezernél több – marosvásárhelyi és vidéki résztvevôje volt a megyénkbeli közoktatási szakszervezetek több mint egyórás tiltakozó nagygyûlésének, amelyet a Gyôzelem téren tartottak. A míting idejére elterelték a központból a jármûforgalmat, és erôs karhatalmi felügyeletet vezényeltek a helyszínre. Megjegyezhetô, hogy a tavalyi, év eleji, nagyobb méretû szakszervezeti megmozdulások idején sem vezényeltek ki két szakasznyi rohamrendôrt a hatóságok, akiket ezúttal a prefektúra épületében rejtettek el, jó félórával a nagygyûlés kezdete elôtt.
A demonstráción nemcsak közoktatási alkalmazottak vettek részt, a Színmûvészeti Egyetem is képviseltette magát, és diákok, kisiskolások is voltak a résztvevôk között. A szakszervezeti vezetôknek – akik között jelen volt Ciurca Emil, a Spiru Haret szövetség alelnöke és a Fratia szövetség megyei vezetôi is – egy tehergépkocsi platója szolgált emelvényként, innen szóltak a tömeghez. Elôször a közoktatásiak immár három hete tartó általános sztrájkját támogató szakszervezetek – a Fratia szövetség és a megye faipari szakszervezetei – szolidaritási nyilatkozatait ismertették a résztvevôkkel, majd a szakszervezeti vezetôk szóltak a jelenlevôkhöz.
A felszólalók elsôsorban a sztrájk jogosultságát és a szakszervezetek eltökéltségét hangsúlyozták. Nem tûrhetô tovább, hogy az 1995-ös, utólag módosított oktatási törvény megjelenése óta egyik évben sem kapta meg az oktatási ágazat a törvénybe foglalt költségvetési hányadot. A pedagógusok bérei az 1998. évi 154-es, a költségvetési ágazatok alkalmazottainak bérezését szabályozó törvény hatályba lépése óta gyakorlatilag befagytak, miközben más ágazatok alkalmazottai rendszeres béremelésekben részesültek. A megfelelô költségvetési juttatás nélkül az oktatási ágazat nem mûködhet tovább. Ahhoz, hogy a jövô nemzedékeit megfelelôen lehessen képezni, az oktatásnak meg kell kapnia az elengedhetetlenül szükséges pénzeket – hangsúlyozták a felszólalók, akik a szakszervezetek nevében azért is kezeskedtek, hogy a kiesett idôszak alatt elmaradt tananyagot be lehet pótolni, hogy a sztrájk miatt ne érje veszteség a diákokat, és közvetve szüleiket is. A beszédek szüneteiben a résztvevôk egységre, kitartásra felszólító, valamint követeléseiket hangsúlyozó jelszavakat skandáltak, de jutott hely a kormányellenes jelszavaknak is, amelyek során a tömeg nemegyszer a szakszervezetekkel folytatott párbeszédért felelôs Mircea Ciumara államminiszter lemondását követelte.
A közoktatási szakszervezetek addig nem hagyják abba az általános sztrájkot, amíg a kormány sürgôsségi határozatban nem rendelkezik a tavalyi 13. fizetés kiadásáról, az elmaradt bérhátralékok rendezésérôl és az ágazati referenciabér megemelésérôl. Emellett, a bruttó nemzeti össztermék 4%-ának az állami költségvetésbôl való biztosítását követelik a szakszervezetek – hangzott el a demonstráción.
Mindezeket a lapunknak nyilatkozó Ciurca Emil is megerôsítette: – A kormány a bérkérdésekkel kapcsolatban nyugodtan kiadhat egy sürgôsségi határozatot, hiszen több költségvetési ágazat számára is ezen az úton biztosított béremelést. A költségvetési juttatást illetôen pedig szintén konkrétumokra, nem ígéretekre van szükség. A sztrájk a követelések teljes megoldásáig tart. A közoktatási szakszervezeti szövetségek e kérdésekben egyetértenek. Tudtommal már folynak a tárgyalások Bukarestben, és ha minden jól halad, véleményem szerint hétfôig megoldódhat a kérdés, és újraindulhat az oktatás. Egyes aggodalmakkal ellentétben pedig a tanév végéig be lehet pótolni a sztrájk miatt kiesett idôt – összegzett az alelnök.
A Manpel cég készül az új szezonra és nagy reményekkel néz a 2000. év elé. Az igazgatónô szerint az idén 300.000 pár kesztyûre remélhetô megrendelés. Ebbôl már majd’ egyharmadára konkrét szerzôdés van és a többire is létezik keretszerzôdés. E megrendelésekre alapozva egyébként tavaly 102 embert alkalmaztak. Jelenleg az átlagkereset 1,8 millió lej, ami nem kielégítô, de a korábbi évek béreihez képest mégiscsak haladás. Mind az idei megrendelések, mind a tavalyi eredmények reményre jogosítanak fel, hiszen a tavaly 43 milliárdos termelést sikerült megvalósítani hitelek nélkül. Igaz, ez nem volt elegendô ahhoz, hogy nyereséges évet zárjanak, hiszen a banki adósságokat kellett törleszteniük és várhatóan a 2000-es év bevételeit is erre fordítják majd, de ez egy stabilizációs folyamat kezdete lehet.
Jó hallani a biztató kilátásokat, s különösen azt, hogy a korábbi vezetés körüli hercehurcák nem viselték meg végletesen a céget, s képes nemcsak talpon maradni, hanem jövôt is építeni. S teszik mindezt, noha most sem mondható lezártnak a hajdan kirobbant konfliktus.
A perek odáig jutottak, hogy halasztásra nemigen lehetett számítani és alapfokú lényegi döntésre nagy volt az esély, február elején (2- án illetve 4-én) Ágoston Margit és Székely Sándor is kérést tettek le a Céglajstromozási Hivatalban, "hogy a helyzetet tisztázzák és töröljék az addigi igazgatót illetve az azt felfüggesztô megjegyzést". Ágoston Margitnak a Céglajstromozási Hivatalba beírtak felülvizsgálására és javításra felszólító beadványára még nem sikerült a hivatalnak érdemi választ adnia, ugyanis a vitákat elkerülendô, élve a Céglajstromozási Hivatalokra vonatkozó 26/1990-es számú törvény adta lehetôséggel, törvényességi ellenôrzés végett az ügyet a hivatalhoz kiküldött bírónak adták át, aki még nem véleményezte.
A Székely Sándor folyamodványát azonban, amelyben kérte, hogy újra beírják ôt mint igazgatót, a hivatal elutasította. Ami nem maradt számukra kellemetlen következmények nélkül.
Ofelia Baculea, a hivatal aligazgatónôje mondta el, hogy a pénteki döntés nyomán Székely Sándor és ügyvédje megjelent a hivatalban és magyarázatot követelt, ugyanakkor vádaskodtak, hogy a döntések részrehajlók és külsô nyomásnak engedve születtek. Ezzel az intézmény hitelét kérdôjelezték meg, amit visszautasítanak. Annál is inkább, mivel ez ugyanúgy döntéshozó szerv, mint a törvényszék vagy a bíróság, és ott bármilyen döntés születik, senki sem emeli fel a hangját, hanem szó nélkül elfogadja azt. Esetleg törvényes keretek között fellebbez. Ráadásul a bírákat a törvény védi, ám a hivatal igazgatóit a joghézag miatt nem, így bármikor bárki eljárást indíthat ellenük, mint ahogy az nemegyszer meg is történt már. Az említettek viselkedését azért is kirívónak tartotta, mert rendelkezésükre bocsátották a döntés indoklását, bár erre a szabályzat nem kötelezi ôket.
Nasca Vladimir igazgató hozzátette: nem elszigetelt jelenségrôl van szó, hiszen számos döntésüket követôen az elégedetlen fél rajtuk vezeti le indulatait.
Az alaphelyzet tehát mit sem változott. A rivalizálás utórezgései a jelek szerint nem akadályozzák számottevôen a vállalat mûködését. Remélhetôleg a függôben lévô kérdésekben születô bírósági döntések is a stabilizáció irányába hatnak majd.
Tovább tart az ügyvédek tiltakozó akciója
A szokottnál kisebb volt tegnap a sürgés-forgás a marosvásárhelyi bíróság, a megyei törvényszék valamint a táblabíróság folyosóin. A tájékozottabbak a sajtóból értesültek arról, hogy ma reggeltôl munkabeszüntetéssel tiltakoznak az ügyvédek, s ennek következtében nem képviselik megbízóikat a bíróságok, az ügyészség és egyéb fórumok elôtt.
Mások elkeseredetten vették tudomásul, hogy hiába jöttek be a törvényszékre, illetve a táblabíróságra a megye különbözô településeirôl, a pénz, a fáradság kárba megy, hisz a kitûzött tárgyalásra nem mehetnek velük a megfogadott ügyvédek, akiknek a kamara azt is megtiltotta, hogy szóba álljanak a kliensekkel. Persze, sztrájk ide vagy oda, ezt azért nehéz lett volna megtartani. Igaz, azok az ügyvédek, akik irodájukban voltak – egyébként üres volt az irodák zöme – azt tanácsolták az ügyfeleknek, hogy kérjenek halasztást.
A tárgyalótermekben nem szünetelt a munka, s voltak bírák, akik kijelentették, hogy minden simábban megy az ügyvédek nélkül, s a peres felekkel könnyebben szót értenek.
Az ügyvédek pedig továbbra is fenntartják azt a véleményüket, hogy elfogadhatatlan az, hogy az intellektuális munkát áruként kezeljék, s újabb pénzösszegek behajtására a pénzügyminisztérium az ügyvédi kart használja fel, amely nem állami, hanem önálló testület. A kifogásolt intézkedéssel az igazságszolgáltatásért folyamodó emberek kiadását növelik, hisz a 19 százalékos hozzáadott értékadóval magasabb lesz az ügyvédi honorárium, s az árkülönbözet fizetése a kliensre hárul. További sérelmük, hogy nagyon magas az ügyvédi honoráriumra kirótt 40 százalékos adó.
– Nem fogadhatjuk el, hogy az állam díjbeszedôkké fokozza le az ügyvédeket, s ugyanakkor szeretnénk felhívni a kormányzók figyelmée arra, hogy a mesterségünket is érintô, elôkészületben levô 750 oldanyi törvény megszövegezésekor vegyék figyelembe az ügyvédek véleményét is – nyilatkozta Neculai Lepedeanu, a Megyei Ügyvédi Kamara elnöke.
Kédésünkre, hogy véleménye szerint meddig tarthat a munkabeszüntetés, azt válaszolta, hogy a csütörtökön esedékes kormányülésen meghozandó határozatban reménykednek, ami kedvezôen befolyásolhatja a helyzetüket.
Hétfôn véget ért a magyarországi vasutassztrájk. A Marosvásárhely – Budapest és vissza vonalon közlekedô Cludiopolis a tegnapról az utasok rendelkezésére áll. Kedden 13.04 perckor, menetrendszerûen indult el a szerelvény a vásárhelyi nagyállomásból.
Katasztrófának kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy végre mind az országban, mind a világon felfigyeljenek az országunkban levô környezeti állapotokra. Mert létezik ugyan egy, az Európai Uniós elôírásoknak megfelelô környezetvédelmi törvényünk, amelyet azonban a legkülönbözôbb nehézségekre való hivatkozással csak részlegesen tudnak alkalmazni.
A törvény szerint ipari, gazdasági tevékenység beindításához, mûködtetéséhez elengedhetetlen a környezeti hatástanulmányt. Ennek alapján bocsátják ki a mûködési engedélyt, amit azonban, a történteket látva, nem igazán vesznek komolyan. A nagybányai érctisztító viszont, a technológiai folyamatban használt ciánkezelés miatt már rég nem felelt meg az EU-normáknak. E nagyon mérgezô anyag korábban is állandóan szennyezte a Zazart, a Szamosban és a Tisza felsô szakaszában is jelen volt. Erre évekkel ezelôtt a szegedi Tisza-klub, a kolozsvári Babes Bolyai egyetem biológia tanszékének oktatóival és diákjaival, valamint a marosvásárhelyi Pro Európa Ligával közösen szervezett expedíció szakemberei is felhívták a figyelmet. A környezetvédelemmel kapcsolatos szemléletet tükrözi az is, hogy a hivatalos és a civil szervezetek által készített tanulmányok, megállapítások ellenére senki nem tett semmit annak érdekében, hogy a szennyezést megszüntessék. Az aranytisztító gyárat idônként megbüntették emiatt, de a vállalkozóknak a bírság törlesztése olcsóbb volt, mint a környezetvédelmet szolgáló beruházás. Az egység magánosítása mindenkinek jól jöhetett, hiszen így a felelôsséget a külföldi befektetôre lehetett – és lám, lehet! – hárítani. Mellesleg jellemzô, hogy a hivatalosságok elsô reflexként az ország imázsát, s nem a könyzetet, a lakosság egészségét féltették a katasztrófától, az elsô napokban alig került valami a történetekrôl a nyilvánosság elé. Amikor már tarthatatlanná vált a struccpolitika, nyomban a vállalatra hárították a felelôsséget, s még mindig alig szóltak az okozott kártevésrôl. Arról meg semmit, hogy már az ügylet megkötésekor kellett volna a környezetvédelmi törvénynek megfelelôen szigorú feltételeket szabni az új gyártulajdonosoknak. Csakhogy ilyen kikötésekkel valószínû, hogy az ausztrálok nem vásárolták volna meg a gyárat.
Megnyílt egy olyan kiskapu, amin bárki beléphetett, s maradt az idôzített bomba, amely a hónap elején robbant. Ezután a szegedi vízügyi hatóságok korábbi kapcsolatuk révén a marosvásárhelyi vízügyi igazgatóságot kérték fel, hogy elemezzék a Tisza vizének vegytartalmát. A vásárhelyiek pénteken gyûjtötték be a próbákat Szegeden és szombaton végezték el itthon a laboratóriumi vizsgálatot. Kimutatták, hogy a víz ciántartalma a megengedett értékt, azaz 0,01 mg/l helyett 0,38 mg/liter. Muntean Nicolaie mérnök, a marosvásárhelyi vízügyi igazgatóság igazgatója szerint a mérgezô árhullám levonulásával nem lesz a környezeti katasztrófának utóhatása. A legnagyobb gondot a halpopuláció újratelepítése jelenti majd, mert a plankton és a növényvilág a téli hibernálás miatt könnyebben túlvészeli a káros hatást.
A nagybányai gyár által okozott katasztrófa nem is túl bonyolult képzettársítások nyomán, a marosvásárhelyi kombinátot juttatja eszünkbe. Annyira legalább, hogy az illetékesekben tudatosodjon: a veszélyforrásokat komolyan kell venni. A szennyezési mértékeken és értékeken való véget nem érô vitatkozás helyett a legkisebb veszélyt is megelôzô megoldásokat kell találni.
Az Európai Unió azt szeretné, ha Románia csatlakozási folyamata, ha nem is rohanó tempóban, de gyors léptekkel haladna elôre – jelentette ki kedden, a két fél közötti csatlakozási tárgyalások megkezdését követôen Günter Verheugen, az Európai Bizottság bôvítési felelôse.
Az EU és Románia csaknem két évvel hat másik ország – Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Magyarország, Szlovénia - után kezdett belépési tárgyalásokat. Uniós részrôl azonban kedden is azt ígérték, hogy a most kezdôdô megbeszélések elsô szakasza gyorsabban fog haladni, mint az elsô köré.
Petre Roman külügyminiszter a találkozón és a sajtótájékoztatón is megismételte, hogy országa 2007-ben kíván taggá válni az Európai Unióban. A miniszter történelminek nevezte a pillanatot, amely szerinte igazolja, hogy Bukarest ma a jó oldalon áll.
Roman úgy vélte, hogy az új évezred és a csatlakozási tárgyalások kezdete együttesen keretet teremtenek egy új, demokratikus, virágzó Románia építéséhez. Egy kérdésre válaszolva a miniszter cáfolta, hogy feszültség lenne Románia és az ottani magyar kisebbség között akár politikai, akár közösségi értelemben. Emlékeztetett arra, hogy a magyarok magas szinten képviseltetik magukat a kormányzatban.
Jaime da Gama – az EU-elnökséget képviselô – portugál külügyminiszter úgy vélte, a román csatlakozás jó úton halad. A miniszter az EU-n belül nem érzékel ellenzô erôt a keleti bôvítéssel kapcsolatban.
Verheugen kiemelte, hogy Románia a második legnagyobb ország az EU-val tárgyaló államok között. Hangoztatta, hogy Bukarest világos és hiteles elkötelezettséget tett az EU-integráció mellett.
A fôbiztos nem rejtette véka alá, hogy nehéz és bonyolult tárgyalási folyamat vár még a két félre, de felhívta a figyelmet a már elért eredményekre, például a romániai demokratikus intézmények stabilitására. Külön üdvözölte Verheugen a bolgár-román egyezményt az új Duna-hídról.
A fôbiztos bejelentette, hogy a két fél március 28-án tartja az elsô találkozót az úgynevezett fôtárgyalók között. Ezen egyeztetik azokat az elképzeléseket, amelyek az érdemi tárgyalási fordulókon felvetendô témákkal kapcsolatosak.
Újságírói faggatásra Roman azt is fontosnak tartotta, hogy az EU hétfôn kezdett reformkonferenciája ne lassítsa a bôvítés folyamatát, de járuljon hozzá az új tagok befogadásához szükséges alkalmasság megteremtéséhez. Bukarest azt is szeretné, ha a kormányközi konferencia során a tagjelölt államok véleményét is meghallgatnák - fejtette ki Petre Roman.
(MTI) – A magyar fél reményei szerint hamarosan kimozdul a holtpontról a magyar-román kormányközi vegyes bizottság kisebbségi albizottsága is – közölte kedden Bukarestben Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke.
A két magyar politikus azt követôen nyilatkozott, hogy a Németh Zsolt vezette magyar küldöttség tárgyalásokat folytatott Eckstein-Kovács Péterrel, a román kormány kisebbségügyi miniszterével.
Németh Zsolt elmondta, hogy a kisebbségi szakbizottságban nagyon ígéretesen indult a munka 1998. októberében, de ezután megbénult tevékenysége. Mint mondta, mostani megbeszéléseit követôen bízik abban, hogy az év elsô felében ülést tart a szakbizottság, s ezen megtalálják az ígéretes kezdet folytatásának módozatait, kijelölik a megoldásra váró feladatokat.
A külügyi államtitkár a megoldott feladatok között említette, hogy Gyulán felépült a magyarországi románság kollégiuma, létrejött a magyarországi román ortodox püspökség. A megoldásra váró feladatok közül kiemelte az egyházi ingatlanok és közösségi javak visszaadásának kérdését Romániában.
Szabó Tibor közölte, hogy a kisebbségi albizottság társelnökeként tárgyalt román kollégájával, s megegyeztek abban, hogy az albizottság két hónapon belül ülést tart Budapesten. Ezt megelôzôen írásban rögzítik, miként áll az 1998-as ülésen elfogadott ajánlások végrehajtásának ügye.
Szabó emlékeztetett arra, hogy ezekrôl az ajánlásokról a magyar kormány már határozatokat hozott, s ezek alapján a magyar fél hozzákezdett megvalósításukhoz. Mint mondta, a budapesti ülésen egy rövid távra szóló ajánláscsomagot terveznek összeállítani.
Eckstein-Kovács Péter a tárgyalásokat nagyon hasznosnak, nyíltnak minôsítette. A megvitatott kérdések között említette a kisebbségi albizottság tervezett budapesti ülését. Elmondta, hogy a két fél tájékoztatást adott az egyházi és közösségi javak visszaadásának ügyérôl, a romák helyzetének javítására hozott intézkedésekrôl, a mûemlékek helyzetérôl.
A kisebbségügyi miniszter külön hangsúlyozta, hogy felvetôdött az a javaslat: a két ország közösen építse fel Nagyváradon a Körös múzeumnak otthont adó épületet. Ez nemcsak példa nélkül álló kísérlet lenne arra, hogy Románia és Magyarország közösen épít egy történelmi múzeumot, de egyben segítene megoldani a nagyváradi katolikus püspöki palota kérdését is. A püspöki palota visszaadását a román fél szerint az teszi nehezen megoldhatóvá, hogy jelenleg az épületben mûködik a Körös múzeum.
A svédországi magyarság példamutató összefogásának köszönhetôen a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége megvásárolta a stockholmi Magyar Házat, amely jelentôs tárgyi feltétele a svédországi magyarság további megmaradásának.
A hírt Bihari Szabolcs, a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének elnöke jelentette be a február 13-án, a Stockholmban megtartott közgyûlésén – tájékoztatta az MTI-t Megyesi T. Csilla, a Magyarok Világszövetsége Nyugati Régiójának titkára.
A közgyûlésen elhangzott, hogy az utóbbi években pozitív elmozdulás történt a határon túli magyarság, és ezen belül a nyugati magyarság irányában.
A svédországi magyarok a nyugati magyarság nemzetrészként való elismerésének tekintik azt a döntést, hogy a nyugati magyarság képviselôi is részt vesznek a Magyar Állandó Értekezlet munkálataiban.
Ebben az esztendôben a svédországi magyarok elsôdleges feladatnak tekintik elnyerni a "meghonosodott népcsoport"-státust, és rendezni kívánják a svédországi magyar idôsek otthonának kérdését is.
A közgyûlésen szorgalmazták, hogy a külföldön élô magyar állampolgároknak biztosítsák törvényben a választójogot.
A svédországi magyarok véleménye szerint a Duna Televízió fennmaradása létérdeke a határon túli magyarságnak, és kedvezônek tartják, hogy együttmûködési megállapodást kötöttek januárban a Duna Televízióban a szórványmagyarság anyanyelvi oktatása elôsegítéséért.
Ebben az esztendôben 16 svédországi városban tartanak magyar napot vagy napokat, és a nyár folyamán képzômûvészeti alkotótábort, ifjúsági-, önképzôköri- és anyanyelvi tábort rendeznek. A központi svédországi millenniumi ünnepségekre az ôsszel kerül sor.
A közgyûlés ismét Bihari Szabolcsot választotta a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége elnökévé.
(MTI) – II. János Pál hétfôn állást foglalt az abortuszt, az eutanáziát, a sterilizációt és a születésszabályozást engedélyezô polgári törvényekkel szemben, amelyek ellentétben állnak az "erkölcsi törvényekkel", és amelyek szerinte "törvényesített bûncselekményekkel" tesznek lehetôvé.
II. János Pál az Evangelium vitae kezdetû enciklikájának 5. évfordulója alkalmából beszélt errôl az élet védelmével foglalkozó pápai akadémián. A katolikus egyházfô lényegében felidézte a saját enciklikájában foglalt üzenetét, amelynek elfogadása állandó nehézségekbe ütközik ugyan, de továbbra is érvényes. Szerinte ugyanis a politika és a törvényhozás "életellenes megnyilvánulásai erkölcsi, demográfiai és gazdasági hanyatlást idéznek elô a társadalomban".
Különösen kemény hangon bírálta a katolikus egyházfô a "beletörôdés" szemléletét, amely úgy tekint az "élethez való joggal ellentétes" – vagyis az abortuszt, az eutanáziát, a sterilizálást, valamint "a születésszabályozást az élettel és a házasság méltóságával ellentétes módon lehetôvé tévô" – törvényekre, mint valamiféle elkerülhetetlen dologra vagy holmi társadalmi szükségszerûségre. A pápa ezeket a törvényeket – éppen ellenkezôleg – "a romlás csíráinak" tartja, amelyek "szétkorhasztják a társadalom alapjait".
– A civil lelkiismeret és az erkölcs nem fogadhatja el ezt a "hamis elkerülhetetlenséget", mint ahogy nem fogadja el a háborúk és az etnikai alapú népirtások elkerülhetetlenségét sem – szögezte le a pápa, ismét felszólítva mindenkit, de különösen a törvényhozókat, hogy tegyenek meg mindent az olyan igazságtalan törvények megváltoztatásáért, amelyek engedélyezik vagy eltûrik az erôszakot.
A pápa szerint minden követ meg kell mozgatni azért, hogy fel lehessen számolni a "törvényesített bûncselekményt", vagy legalábbis korlátozni lehessen az e törvények által "okozott károkat". Tiszteletben kell tartani minden emberi lénynek az élethez való jogát a fogantatástól egészen a természetes halálig, legyen szó akár a legutolsóról, a legtehetetlenebbrôl is – mondta.
A pápa felhívása fôleg a tudósokhoz, az orvosokhoz, az oktatókhoz, a családokhoz, a jogászokhoz, a törvényhozókhoz és a tájékoztatatás területén dolgozókhoz szól. "Mindegyikük fáradozására szükség van ahhoz, hogy az élethez való jog érvényesülhessen ezen a világon, amelyen megvannak az ehhez szükséges anyagi javak, csak jól kell elosztani azokat. Csak így lehet megszüntetni azt a csendes és kegyetlen szelekciót, amely során a leggyengébbeket igazságtalanul kiiktatják" – mondta az egyházfô.
Jelöltállítás a liberálisoknál
Ez lehetne a hétfôi jelöltállító gyûlés summázása. Arról van szó, hogy hétfô délután fél négyre összehívták a Nemzeti Liberális Párt (PNL) municípiumi szervezetét, amelyen, olvashattuk a meghívóban, kiválasztják a párt jelöltjét Marosvásárhely polgármesteri tisztségére. A beharangozott idôpontban derült ki, hogy az a bizonyos meghívó nem is az, ami, hanem valami más, s hogy bár meghívták a sajtót, az újságírók mégsem lehetnek jelen a vitán. Inkább visszahívták ôket este hétre, úgymond sajtótájékoztatóra. Aztán pedig azt a bizonyos sajtótájékoztatót is este nyolckor kezdték meg.
Akkor derült ki, hogy a tagság sem igazán érti, hogy mirôl is szavaztak azon a bizonyos gyûlésen. Ugyanis a municípiumi szervezet úgy gondolta, hogy ôk jelöltet/jelölteket állítanak a polgármesteri tisztségre, s azzal a dolog le van zárva. Csakhogy nem így történt, mert a jelöltlistát elôször a megyei állandó bürónak, majd a központnak is el kell fogadnia, sôt a központnak jogában áll elutasítani a küldöttgyûlés által megszavazott személy(eke)t. Az is kiderült, hogy a szavazást parázs vita elôzte meg, amelyen még a kölcsönös sértegetésektôl sem riadtak vissza a szembenálló felek. S ha lúd, legyen kövér, a liberálisok jegyzékén öt név szerepelt, s mind az öt rajtban maradt, annak ellenére, hogy egyikük például mindössze három (3) szavazatot tudott összegyûjteni.
A liberálisok polgármesterjelöltjei, a kapott szavazatok sorrendjében: Marius Ichim (54), Curtifan Petru (30), Schwartz Ladislau (20), Florea Ioan, akirôl utóbb kiderült, hogy Constantin (12), és Tompea Ioan Ionel (3 szavazattal). 119-en szavaztak.
A Népújság kérdésére, hogy hány jelölt marad versenyben, kijelentették, hogy mind az öt, s elmagyarázták a fentebb említett procedúrát. Arra a kérdésre, hogy akkor mi értelme volt megtartani ezt a gyûlést, már nem igazán tudtak válaszolni. Ráadásul a vita sem zárult le, mert az idôsebbek nem akarták elfogadni Ichim Mariust, az ifjak képvselôjét.
Az elmúlt év sporttevékenységét elemezte tegnapi közgyûlésén a Megyei Ifjúsági és Sportigazgatóság. Az összejövetelen meghívottként jelen volt Constantin Nicolae az Ifjúsági és Sportminisztérium részérôl, Costin Novac a Román Tekeszövetség részérôl, a szövetség fôtitkára, a tanügyi tüntetés miatt késéssel érkezô Burkhárdt Árpád alprefektus, Orbán Dezsô alpolgármester, Tatár Béla, a megyei tanács ifjúsági és sportbizottságának elnöke. A munkálatokon, melyeket Bidiga Tiberiu, a megyei sportigazgatóság igazgatója vezetett, szép számmal vettek részt a klubokban tevékenykedô edzôk, sporttanárok, más szakemberek.
Az 1999-es év eredményeirôl és hiányosságairól szóló beszámolóban Bidiga igazgató kiemelte mindazokat a sikereket, melyekkel annak idején joggal büszkélkedett a megye sportközvéleménye. Elsôsorban Szász Kálmán világ- és Európa-bajnoki címei, világcsúcsa, Vaida Cornelia asztaliteniszezô Európa- bajnoki érme, a tekézôk világkupája és egyéni világbajnoki érmei jelentették az elmúlt év legkiemelkedôbb teljesítményeit. Szó esett ugyanakkor a mostoha körülményekrôl is, amelyek között a sportolók és edzôik dolgoznak, amelyek oda vezettek, hogy Vaida Cornelia például Horvátország színeit védi a továbbiakban, s több tornászreménység a budapesti Honvéd színeiben folytatja a sportolást.
Ilyen körülmények között a legtöbb hozzászóló megköszönte a polgármesteri hivatal és a megyei tanács anyagi támogatását, mely nélkül szinte egyáltalán nem létezhetett volna az elmúlt esztendôben sportélet a városban és a megyében. Az egyik legfontosabb kérdés, ami terítékre került, a sportlétesítmények kérdése volt. Sínen van a ligeti sportbázisok átadása a város kezelésébe, ugyanakkor az úszómedence és a mellette található sporttermek átvételérôl is folynak a tárgyalások. A német adományból származó mûgyep sportpálya ideszállítása egyelôre finanszírozási akadályokba ütközik, de az ügy szellemi atyja és legfôbb támogatója, Albertini Zoltán, az ISK aligazgatója szerint ezeket az akadályokat el lehet hárítani.
A minisztériumi küldött felszólalásának elején, félig viccesen, félig komolyan megjegyezte, hogy amennyiben mindenki csupán a helyi szerveknek köszöni meg a támogatást s nekik senki, akkor ô máris veszi a kalapját. Véleménye szerint Bukarest is segítette, amennyiben tudta, a megyét, amely a 17. helyen végzett az elmúlt évben a megyék közötti versengésben. Ha van eredmény, lesz támogatás is – foglalta össze Constantin Nicolae, aki szerint az idei év pénzügyi szempontból még a tavalyinál is nehezebb lesz.
Erre mutatnak legalábbis az utóbbi idôben a legnagyobb ellenzéki párt és elnöke, illetve elsô alelnöke elleni támadások, diverziós megnyilvánulások, jelentette ki egyebek mellett Ioan Toganel megyei elnök a tegnap délután tartott sajtótájékoztatón. Mindenekelôtt azt sietett a sajtó tudomására hozni, hogy a PUNR-vel aláírták a helyhatósági választásokról szóló együttmûködési protokollumot. Azt is hozzá kellett azonban tennie, hogy az eredeti szöveg 5., a közös marosvásárhelyi jelöltállításról szóló pontja máris "elesett", ugyanis az egyezség aláírását megelôzô napon a PUNR hivatalosan bejelentette, hogy saját polgármesterjelöltet indít. Ezek után nincs más választásuk, mint hogy ôk is saját jelöltet állítsanak erre a tisztségre, s majd a második fordulóban jöhet egyáltalán szóba az együttmûködés, természetesen a "kölcsönösség" jegyében.
Ezután a választási kampány elôkészítésérôl, a pártnak a privatizálás helyzetével, az energia, illetve az oktatás válságával kapcsolatos álláspontjáról szólt az elnök. Ezt egészítette ki Ioan Nicolaescu alelnök és Stefan Somesan titkár. Egyébként a sajtótájékoztató is kampánybeszédek sora volt, hiszen majd mindegyik mondat azzal kezdôdött, hogy "a Vacaroiu-kormányzat idején…" Az ország vagyona elrablásának nevezték a privatizációt, s konkrét példákat hoztak fel a Maros megyei helyzetet illetôen, ahol az Állami Vagyonalap (FPS) a Grand KRT-t – belelértve az Ambasadort, a Transilvana Szállót, a laposnyai vendégházat és kastélyt is –, mindössze hárommilliárd lejért kótyavetyélte el, holott, mint mondták, legalább 50 milliárdos vagyonról van szó, amelyet szerettek volna a megyei tanács patrimóniumában tudni. Ugyancsak bagóért adtak túl az IFET-en (280 millió lej), a Matriconon (3 milliárd lej) s a ludasi Agromecért Toganel szerint egy házra valót kaptak mindössze.
Népújság: Miért írták alá a PUNR-vel a kölcsönös együttmûködési protokollumot, mikor azok még az aláírás elôtt megszegték adott szavukat, ráadásul eszmeiségük sem felel meg az európai integrációs elvárásoknak?
Ioan Toganel: Véleményünk szerint a PUNR a megyében erôs párt, mind a politikai életben, mind a közigazgatásban. Úgy gondoltuk, számolnunk kell ezzel a választói réteggel is, de kizárólag kölcsönösségi alapon. Számunkra is meglepetés volt, hogy a PUNR saját jelölttel rukkolt elô. Így tehát az elsô fordulóban semmiképpen sem támogatjuk Gavril Tîrut. A második fordulóban, ha bejut, szó lehet támogatásról, de akkor a PUNR-nak a mi emberünket kell támogatnia mondjuk Dicsôszentmártonban vagy Régenben és így tovább.
A továbbiakban elmondták, hogy mióta megnôtt a népszerûségük, nagyon sok, más formációhoz tartozó tisztségviselô, sôt polgármester is kopogott az ajtajukon, de csak azokat veszik fel a pártba, akik megfelelnek a statútumuk elôírásainak, s ebben fô helyen a PDSR-vel szembeni lojalitás szerepel.
"Az iskolák igazi célja az, és az kell legyen, hogy felkészítsenek bennünket az életre" – mondta és írta Johannes Amos Comenius (1592-1670) cseh pedagógus, teológus, prédikátor és püspök.
A mûvelôdésügy reformjával kívánta megvalósítani a testvéri közösség újjáélesztését, a isteni béke birodalmának megteremtését, az emberiség életének megjavítását.
Pedagógiai gondolatai erôsen hatottak a XVIII. századi iskolai életre, nevelésre és azóta is vallják, elismerik és hirdetik is eszméinek kiváló emberformáló fontosságát.
A XX. és XXI. század nevelésügyét, iskolapolitikáját világviszonylatban és szûkebb pátriánkban is próbálták, próbálják modernizálni, a kor fizikai, szellemi változásaihoz igazítani, a technikai fejlôdés bámulatos iramához közelíteni és ezért szinte mindenütt felrúgták a századok alatt kitaposott, kialakított oktatási-nevelési rendszert, hogy újat, jobbat, korszerûbbet alkossanak helyette.
Ezzel elôsegítették azt, hogy a régit, a jót és hatékonyt mindenütt sutba dobták és új ösvények, zsákutcák zegzugát hozták létre a kapitalista, kommunista társadalom kívánalmainak, elôírásainak figyelembe vételével.
A tanügyi reformok sorozata vette kezdetét a keleti és nyugati világban egyaránt.
Keleten a reformokat úgy irányították és irányítgatják máig is, hogy a maradi, múltat ápoló iskolatípust fel kell számolni és ha a helyzet megkívánja, akkor akár évente is "javítani" kell rajtuk. Ezt nálunk az úgynevezett 1948. évi tanügyi reform óta egyfolytában alkalmazták, alkalmazzák, aminek iskolák, iskolai hagyományok, tanulók generációi látták kárát.
Az elemi, középiskolai, fôiskolai és egyetemi oktatás átszervezésével, korszerûsítésével a nevelési elvek is "modernizálódtak", elannyira, hogy ma már nem a szülô, nem a tanító, de nem is a tanár nevel, hanem az utca, a diszkók, a kávézók, a tévék, a buli-bulik, a csiszolatlan ösztönök, az ellenôrizetlen ifjúsági csoportok sokrétû megnyilvánulásai.
Felfogásommal ma már kevesen értenek egyet, talán csak a hatvanéveseknél idôsebbek egy kevés rétege, de azt látom, hogy némelyek a szülôk, tanerôk körébôl, sôt a társadalom más rétegeibôl is rájöttek arra, hogy a kísérletezés túl hosszúra nyúlik és a "magára hagyás" folytán elôállt helyzeten sürgôsen javítani kell.
A jóra, szépre, szeretetre, becsületességre, kitartásra, szerénységre, segítôkészségre, igazmondásra, kemény, kitartó munkára való nevelésnek a kiselejtezése a régi iskolai nevelés illemtárából, az igaz emberi jellem fogalmának az átértékelése a XX. század által létrehozott normák szintjére, a valláserkölcsi alapon való nevelésnek az iskolákból való kiebrudalása, valamint a társadalom egyedeinek átnevelése oda juttatta a XX. századot, hogy a legtöbb háború, a legnagyobb emberirtás, a legádázabb istentagadás, a legelterjedtebb gyûlölködés és szegénység százada elnevezést "érdemelte" ki. A rossz értelemben vett "leg"- ek százada.
Igaz viszont az is, hogy a legnagyobb technikai fejlôdés százada elnevezést is megérdemli.
Mit is látott, tapasztalt, tanult a mai nagyszülô, szülô, gyerek és tanerô a XX. század folyamán?
Szörnyû, véres háborúkat, a vagyonszerzés eléréséért folytatott kegyetlen tülekedést, tolakodást, fondorlatos cselekedetek sokaságát, emberek, népek, nemzetek kijátszását, becsapását, a gyûlölködés soha nem látott, tapasztalt fellángolását, a pártok közötti harcok szokatlan módszereinek alkalmazását, a diktatúrák, diktátorok zsarnoki világát, az emberi méltóság ki- és megcsúfolását, az embernek mint személyiségnek a teljes lebecsülését, a gazemberség érvényesülését, a hívô, vallásos egyének lenézését, üldözését, a vallásellenes oktatás bevezetését, a valláserkölcsi alapra épült normák, nevelési formák tiltását, felszámolását, hogy csak ennyit soroljak fel a társadalmi, közösségi életbôl vett példák sokaságából.
A viselkedési illemszabályok "ósdi" kódexének a kicserélése, felcserélése a csiszolatlan, faragatlan, félmûvelt népek viselkedési normáival.
Az anyagi, gazdasági célok érdekében a világ- és hazai sajtó egy része, a tévék javarésze, a filmgyártók többsége a verekedésre, gyilkosságra, lövöldözésre, szexre, pornográf nyíltságra oktatja, neveli a felnôtteket, a fiatalokat, sôt, még a gyermekeket is, hogy ne említsem a csecsemôket, akikre még nem figyelt fel a filmforgató, illetve szponzora.
Ez tehát az élet. Ehhez igazodik a társadalom, tehát az iskolának is az lenne a feladata, hogy ilyen formán neveljen az életre?
Ha így jó és eredményes a társadalom az emberiség, az ember számára, és nincs más választás, akkor kételkedve elfogadom.
De akkor miért van az nálunk is, és a világban is, hogy nincsenek megelégedve az oktatási, de fôleg a nevelési formákkal, módszerekkel?
És lehet az, vagy jó az, ha az iskola nevel egyféleképpen (még az sem egységes), míg a társadalom, a filmek, a tévék, sôt a sajtó egy része is, másképpen?
Nem csoda, ha annyi erôszakos cselekedetrôl, gyermekek által elkövetett gyilkosságról, szülôk elleni merényletrôl, felnôttek által elkövetett különféle bûntettekrôl kapunk naponta információt a mass-média által.
Ne csodálkozzunk azon a sok borzadályon, ami nem is naponta, hanem percenként történik a világban.
Hogy szebb, boldogabb, békességesebben legyen az emberiség élete a XXI. században, én csak egy kiutat látok rá: az iskolai nevelést össze kell hangolni a társadalmi neveléssel, a jó példamutatással, és rá kell térni az egységes ráhatás elvére, mely nem lehet más, mint a valláserkölcsi alapon nyugvó nevelés, ami a bibliai és cserkész- tízparancsolat ötvözete. Nem hiszem, hogy ennél jobb nevelési alapelvet találhat vagy alkothat a XXI. század társadalma, nevelésért felelôs iskolája.
Ez pedig anyagi áldozattal jár, éspedig a filmgyárak, filmgyártók, fegyvergyárak, fegyvergyártók anyagi áldozatával olyan értelemben, hogy csak nemes emberi érzelmeket kiváltó filmeket gyártanak, a gyilkoló fegyverek gyártását csökkentik. A tulajdonosok elégedjenek meg kevesebb jövedelemmel, haszonnal, illetve keressenek olyan nyereséget hozó forrásokat, témákat, melyek által nem károsítják a fiatalok, az emberek megnyilvánulásainak emberhez méltó emberséges gondolkodását, viszonyulását.
A trükköt természetesen lenyúlták nyugatról. Ott azonban vigyáznak rá, hogy ne lépjék túl a jóízlés határait és személyi jogaikban se sértsék meg a nézôt. Aki íme, váratlanul interjúalannyá válik az utcán. Azt hiszi, komoly dologban állja el útját a szerény küllemû, vagyis nem szép és nem divatos, tehát megbízható hölgy, aki (mutatis mutandis) arra kíváncsi, hogy – teszem azt – mit tetszik szólni, ajánlatos, ha ilyenkor, télidôben, az autósok a hólánc mellett hóbeleváncot is tartanak készenlétben. A nézô azt hiszi. És belevág. Semmit sem tud a hóbeleváncról, de ha ez a tudományos képû (értsd: nagyon kevéssé csinos) lány rákérdez, akkor: 1. van ilyen, 2. mért pont én maradnék buta?; 3. hát megmondom a véleményem, NEM VAGYOK ÉN OLYAN BALEK!
Mit szólna, ha egy félvezetô csengetne Önnél? Gondolja, hogy biztonságosabb lesz a zár, ha Philips aisberget szereltet ajtajára? Melyik bútor alkalmatosabb: a kanapé, vagy az agapé? (És így tovább, nem kell agytrösztnek lenned, minden napra tucatnyi hülyeséget ötölhetsz ki, lapozz fel esetleg valamilyen szakszótárt, puskázz belôle, mint a rafináltabb rejtvénykészítôk.)
Múlt héten például az agent termic volt a menô. A járókelôk nagy része, fôleg a magyar anyanyelvûek és a képzetlenebb románok az agent szót az ügynökkel azonosították, aztán máris dôlt belôlük a hilaritás.
Kabaré ez, de nem a javából. Hanem a nyelvi tudatlanság kihasználása és az egyszerû ember megalázása. Még akkor is, ha az adásban nem hangzik el semmi sértô kommentár; mert már eleve sértés az, hogy trogloditának tartják az embert.
Az érvényben levô tanügyi törvény 2. szakasza határozottan leszögezi: "Romániában az oktatás elsôbbséget élvezô nemzeti ügy." Mint az elôzô parlamenti ciklus képviselôházi oktatásügyi bizottságának tagja, pontosan emlékszem e mondat megszületésének körülményeire. Mi – azaz a bizottság RMDSZ-es tagjai – javasoltuk a paragrafus törlését mondván, hogy ismerve a nálunk uralkodó viszonyokat, az úgyis csak írott malaszt marad. Román kollégáink elôször nem értették a "viccet", majd amikor látták, hogy ezt nagyon is komolyan gondoljuk, nekünkestek, mint majdnem hazaárulóknak: hogy tudják-e az udémérések, micsoda hagyományai vannak a – fôleg a két világháború közötti – román oktatásnak, tudják, hogy tanulóink mit mûvelnek a nemzetközi tantárgyolimpiákon (márminthogy szpondilózist kapnak a nyakukba akasztott sok aranyéremtôl), tudják-e, hogy Spiru Haret meg a többiek... satöbbi. Majd következett a szavazás, és nyilván e nagy, országra-világra szóló hatalmas kijelentés benne maradt a törvényben. De amikor eme második szakaszt tételesen igazoló, konkrétan alátámasztó cikkelyekre került a sor, jócskán kiengedtek a hazafias mellekbe szorult levegôbôl, s a leglényegesebb kérdésnél, azaz a tanügyi költségvetés kiszabásánál igencsak elgyávultak. Elôször arról volt szó, hogy a tanügy évente megkapja a bruttó nemzeti össztermék (PIB) 8%- át, majd ezt leengedték 6%-ra, a plénum végül is megszavazott 4%-ot. És a törvény megszavazása óta, öt-hat éven át a tanügy részesedése 2,8% körül pislákolt, s most se nagyon igyekeznek feljebb srófolni. (Összehasonlításként: Magyarországon a tanügy részesedése 10%, s vannak országok, ahol sokkal több.)
Most pedig naponta arra kérnek minket, tanügyieket, értsük meg, hogy az országnak nincs pénze. Nem értjük meg, mert van, azaz volna ha... és most következzen néhány "ha".
Például nem is volna szükséges a tanárok, tanítók fizetésének emelése, ha a Romgaz, a Romtelecom és a Conel ne követelne tôlük hónapról hónapra mind nagyobb és nagyobb összegeket. (Tudok olyan esetekrôl, amikor a kezdô tanári fizetés a télen csak a rezsiköltségek kifizetésére volt elég. A Conel pedig most éppen 50,1%-os drágítást tervez, s majd követik a többiek is). Nevzett "önálló" társaságok mindahányszor sajnálattal jelentik be, hogy az "árkiigazítás" elkerülhetetlen, mert a dollár így meg úgy, s hogy ôk is éppen csak élnek.
Hogy ez mennyire nem így van, könnyû bebizonyítani. Például nem egy üdülôhelyen a legmodernebb csillogó-villogó luxuspalota éppen a Romgazé, s az az utóbbi években épült. Hogy mibôl? Abból a pénzbôl, amit mi fizettünk be a Romgaznak, s ami megmaradt neki a magas fizetések és az összes többi költségek kifizetése után.
Mutathatok olyan új telefonközpontot is, amelyiknek csak fele telefonközpont, a többi modern, elegáns vendégszoba, amelyekben télen-nyáron ott lébecolnak a központ elôtt parkoló Mercik és Audik gazdái. Hát ha a telefon minálunk luxus, akkor azt lehessen is valahol, valamin észrevenni.
Mint tudjuk, minden altalajkincs, így a földgáz is az államé. Miért engedi meg akkor az állam, hogy a társadalom egy kis csoportja méregdrágán eladja azt a társadalom nagy csoportjának? A gyulakutai (és más) erômûvet állítólag a villamosenergia-túltermelés miatt állították le. Ez esetben, úgy látszik, egy fordított piactörvény érvényes: minél több az áram, annál drágább.
Volna pénz, ha az emberek millióinak a különbözô bankokba letett milliárdjait ne lopkodták volna szét a bankok igazgatói, vagy ne adták volna kölcsön olyan tekintélyes személyeknek, akik azt soha vissza nem fizetik. Igaz, ez esetben nagyon meg akarnának büntetni egy-két bankigazgatót, csakhogy azok éppen külföldön tartózkodnak. Egyetlen elgondolkoztató dolog: az embernek ahhoz, hogy eljusson külföldre, át kell mennie a határon…
Volna pénz, ha tavaly a belügyben és a hadseregben megadott
fizetésemelés valamivel kisebb lett volna.
Volna pénz, ha a nagyvállalatok befizetnék az államkasszába azokat a hozzájárulásokat, amelyek be nem fizetése a családi vagy egyéb kisvállalkozások esetében komoly szankciókat, esetleg azok felszámolását eredményezi. Sôt, a nagyvállalatok "szubvenciót" kapnak az állami költégvetésbôl, igazgatóik pedig a tanári fizetés tíz-húszszorosát.
Volna pénz, ha a bányászokat arra kötelezték volna, hogy a végkielégítésként kapott tekintélyes összeggel új egzisztenciát teremtsenek maguknak (például földet vásároljanak, vagy kis butikot nyissanak szülôfalujukban). Csakhogy ezen összegek (egy része legalábbis) a már létezô italkimérô butikokba vándorolt. Így Ciumara államminiszter, miután jól odasózott a tanároknak (s ezáltal az "elsôbbséget élvezô nemzeti ügynek"), máris a Zsil völgye felé fordult; nehogy a bányászok tömegesen gyújtsák fel magukat. Mert nagy baj volna, ha bányász nélkül maradna az ország. Tanár nélkül maradhat. A tanár és a tanító némely nagyokos szerint ugyanis nem "termel". Pedig igenis, termel. Mégpedig a legértékesebb valamit, az embert. Mert iskola nélkül csak az emberhez hasonló valami létezne.
A "témában" aztán sorra remekeltek a miniszterek. A tanügyminiszter hol lemondott, hol nem. Hol igazat adott a tanároknak, hol a tanuláshoz való jogra hivatkozott, szülôket, tanulókat felhergelendô (?). A tanuláshoz való jog és méginkább e jog gyakorlása rendkívül fontos, de annak konkrét anyagi feltételeit nem a pedagógusoknak, hanem a felelôs jogi személyeknek kell megteremteniük. Az igazságügyminiszter pedig igazságtalanul összegabalyodott az igazságszolgáltatással, miután az egyes megyei bíróságok eltérô határozatokat hoztak a tanügyi sztrájk érvényes vagy érvénytelen voltát illetôen. Felkérte ugyanis a bíróságokat, hozzanak "egységes" határozatot, megfeledkezve arról, hogy a miniszter a végrehajtó hatalom embere, a bíró pedig az igazságszolgáltatásé, s hogy e két hatalmi ágazat a mi demokráciánkban is egymástól független, s kölcsönösen nem szólhatnak bele egymás dolgaiba. A bíró a törvény és a saját lelkiismerete szerint ítél, és nem a miniszter utasítására. A pénzügyminiszter pedig – érezvén, hogy ô "tartja a bankot" – konokul és nagy gôzzel mondja a magáét.
Hát ez van miniszteri szinten, a megyei tanfelügyelôségektôl, (illetve egyes tanfelügyelôktôl, mert ôk sem mind egyformák), azért többet várna a pedagógus-társadalom. Hiszen az inspektorok is általában a gyakorló pedagógusok soraiból kerülnek ki, s ugyancsak általában oda is jutnak vissza. És máris örömmel nyugtázon, hogy a Népújság február 11-i számában közzétett tanfelügyelôségi sajtóközlemény kétségtelenül elôrelépést jelent a tanügyminisztérium utasítására tett bírósági feljelentéssel szemben, mert diplomatikusan ugyan, de mégiscsak az emberi jogokra hivatkozik, tételesen az Alkotmány nyolc bekezdésbôl álló 30. szakaszára, amelybôl szövegszerûen a 30/6-ost idézi: "A véleménynyilvánítás szabadsága nem jelentheti a személy tisztességének, becsületének vagy magánéletének, önmagáról alkotott képének a károsítását". Csakhogy Ciumaraék is kialakítottak magukról egy képet, s a pedagógusok is egyet. Most már csak az a kérdés, melyikük ne károsítsa a másikét?
Nem vennénk rossz néven, ha az Alkotmány 30. cikkelye és a tanügyi törvény 2. szakasza alapján némelyik tanfelügyelô nyíltan kiállna a pedagógusok igaza mellett.
Erdély nagy fejedelmére emlékezik február utolsó hetében a Nyárádmente népe. Alább közöljük a rendezvény tervezett mûsorát.
Február 19., szombat, 19 óra: Történelmi szimpózium Bocskairól a mûvelôdési otthonban – dr. Szabó Miklós elôadása. Február 20., vasárnap, 11 óra: ünnepi istentisztelet a református templomban, majd évfordulós megemlékezés, koszorúzás a szobornál. Február 21., hétfô, 18 óra: Könyvbemutató és népmûvészeti kiállítás: Fodor Imre marosvásárhelyi polgármester elôadása; 19 órakor: Civil szervezetek szerepe társadalmunkban. Február 22., kedd, 16 óra: történelmi vetélkedô Bocskai Istvánról a középiskolában. 19 órától Családi est: dr. Szén Csilla elôadása a családról. Február 23., szerda, 15 óra: Ötéves a Bekecsalja címû lap. Február 24., csütörtök, 19 óra: a Bocskai Dalkör és a Bekecs Néptáncegyüttes elôadása a táncházban. Február 25., péntek, 10 óra : Haza a magasban – irodalmi vetélkedô általános iskolásoknak. Farsangi játékok, versek. Álarcosbál. Február 26., szombat, 19 óra: Bocskai-bál; Február 27., vasárnap, 19 óra: Buksa Éva Bocskai címû történelmi színjátékának bemutatója.
A Bocskai Napok fôvédnöke Patrubány Miklós, a VET elnöke, rendezôje a Bocskai István Alapítvány és az Erdélyi Magyar Közmûvelôdési Egyesület, az RMDSZ helyi szervezetei, és Nyárádszereda Polgármesteri Hivatala.
A moldvai csángók kétnyelvû lapját ezidáig a sepsiszentgyörgyi Háromszék c. lap kiadója jelentette meg.. Idén új sorozat indult, a 16 oldalas füzet a Hargita Kiadóhivatal és a Székelyföld Alapítvány anyagi támogatásával lát napvilágot, felelôs kiadója Ferenczes István igazgató, a csíkszeredai Székelyföld címû folyóirat fôszerkesztôje. A januári számban olvastuk: "Mindazok a csángók, akiknek van bátorságuk bevallani eredetüket, és vállalják a harcot ennek elismeréséért, akik készek szervezetten kiállni saját etnikumuk jogaiért, a Moldovai Csángómagyarok Szövetségébe tömörülnek. Ez a hivatalos, törvényesen elismert szervezet Kovászna megye központjában, Sepsiszentgyörgyön alakult meg 1990-ben, a Moldvából ideköltözött csángók kezdeményezésére. Helyi szervezetei mûködnek Klézsén, Lészpeden, Pusztinán és alapszervezetbe nem tömörült tagok tevékenykednek Moldva más 19 helységében. Akik kapcsolatba szeretnének kerülni a Szövetséggel, megkereshetik bákói székhelyét a 034/188-278-as telefonon." (Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke)
A lap közli a moldvai csángók létszámára vonatkozó adatokat, valamint azt is, hányan ismerik még anyanyelvüket.
A vásárhelyi Park Szálloda elôtti parkolóban csütörtökön kora este érték tetten azt a két fiatalembert, akik egy tehergépkocsiból két liter bort tartalmazó palackot, egy tekercs egészségügyi papírt és egy sapkát vittek el. A rendôrségi kihallgatáson derült ki, hogy a 25 éves K. Sándor József és a 24 éves Sz. István bûntársukkal, a 23 éves C. Valeriu Viorellal közösen egyéb bûncselekményeket is elkövettek. A január 16-ról 17-re virradó éjszaka a Park Szálloda elôtt parkoló haszonjármûbôl 40.000 dollár értékû gyógyszert loptak. A február 9- rôl 10-re virradó éjszaka ugyanott egy ARO személygépkocsit törtek fel, idôreléket és festéket vittek el. A kár 12,5 millió lej. Február 10-én délután egy, a Rózsák terén parkoló személygépkocsiból 3,6 millió lej értékû benzinjegyet loptak. Pechjük volt, néhány órával késôbb értéktelen holmik lopásakor futottak a rendôr karjaiba. Az eltulajdonított javak visszakerültek jogos tulajdonosaikhoz. A három elkövetô elôzetes letartóztatásban várja az igazságügyi szervek döntését.
A vásárhelyi egyetemi központ rendôrei tetten értek három fiatalembert, miközben azok az 1989. December 22. úton egy parkoló személyautót törtek fel. A 15 éves B. Ottó, a 22 éves M. Zoltán és a 29 éves C. Iuliu vásárhelyi lakosok ellen lopás alapos gyanújával indítottak eljárást.
Hasonló vádakkal vették ôrizetbe a 13 éves B. Ionelt, a 11 éves B. Nicolaét és a 12 éves B. Martin Andreit, akik a vásárhelyi Magurei utcában törtek fel egy parkoló személyautót, s vitték el a benne talált kézitáskát. A táskában személyi iratok, egy kereskedelmi társaság iratai és 9,5 millió lej készpénz volt. A rendôrségi kihallgatás során derült ki, a kiskorúak rovására egyéb bûncselekmények is írhatók.
Tegnap a prefektussal és a munkaerôátképzési és -foglalkoztatási hivatal képviselôjével tárgyalt a Bicapa igazgatója, Komives Stefan, aki a Népújság kérdésére elmondta, az elbocsátott munkások várhatóan március 5. és 10. között megkapják a végkielégítés elsô részletét a februári hónapra. Ennek sürgetését a prefektus is megígérte. Ugyanakkor folyamatban van a volt alkalmazottak januári fizetésének kiosztása.
A tegnaptól az üzemanyagtöltô állomásoknál olcsóbban juthatunk hozzá a benzinhez és a gázolajhoz. A Petrom Országos Társaság február 15-tôl a Premium benzin literéért 9600 lejt, a gázolajért 7000 lejt számol.
A vásárhelyi Voiajor töltôállomásnál a következô árakon kínálják az üzemanyagot: Premium – 9600, Super plus 98 – 9700, Super plus 98 ólommentes – 9200, gázolaj – 7050 lej. A PECO-nál egy liter Premium benzin 9600 lej, a 98-as benzin literét 9700, az ólommentesét 9100, a Super plus 98 ólommentesét 9200, míg a gázolajét 7000 lejért kínálják. Az MBO árai a következôk: Super plus 98 – 9700, Super plus 98 ólommentes – 9100, Premium 9600, gázolaj 7000. A SHELL és a MOL töltôállomások a régi árakat alkalmazzák.
A Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztérium, a Romgaz, a megyei tûzoltóparancsnokság és a szászrégeni közüzem képviselôivel tanácskoztak tegnap délelôtt a szászrégeni tanágy illetékes tagjai Marian Traian polgármester, valamint a helyi tulajdonosi és lakótársulások vezetôi. Mint a polgármester elmondta, a negyedévenként tartott gyûlés legfontosabb napirendi pontja a lakásokban felszerelt, felszerelendô egyéni mikrohôközpontok kapcsán felmerült kérdések tisztázása volt. A helyi tanács nemrég határozatban szögezte le, hogy a tömbházakban felszerelhetôk a mikrohôközpontok. A tegnap a legtöbb résztvevô – a helyi közüzem képviselôje kivételével – úgy vélekedett, hogy magántulajdonban levô lakásokban a lakók a megfelelô engedélyek beszerzésével, a szakemberek segítségével és az engedélyeket kibocsátók utólagos ellenôrzésével egyéni mikrohôközpontokat is felszerelhetnek. Eddig Szászrégenben mintegy 145 hasonló központ mûködik.
A gyûlésen még elhangzott, hogy a helyi közüzem a gázszolgáltatónak közel 7 milliárd lejjel tartozik, ebbôl egymilliárd lej a helyi tanács által át nem utalt fûtéspótlék, a fennmaradó összeg pedig a lakók közköltség- adóssága. A polgármester felkérte a tulajdonosi és lakótársulások vezetôit, sürgessék az adósokat, hogy a lehetô legrövidebb idôn belül törlesszék tartozásaikat. A találkozón a polgármester arról is beszámolt, hogy a helyi Metalurgica Rt. átiratban közölte a hivatallal, valamint az érintett lakástulajdonosokkal, hogy a gázszolgáltatóval szembeni tetemes adósságai miatt március elejétôl felfüggeszti a fûtést a Salcâmilor utcai tömbházakban. Ennek megakadályozására a gyûlésen elfogadható megoldást nem találtak – nyilatkozta Marian Traian polgármester.
"És az iskolában annyi élôsdi éhenkórász, a tudomány híveinek az álarcát magukra öltött üresfejû emberek, az iskolaügyek rókái?... Szóval azért lettek fuvolások, mert lantosok nem lehettek" (Apáczai Csere János – 1656).
Talán bátran szembenézünk önmagunkkal, hiszen ha három mûszakban irtjuk a lelki gyomot, "vegyszert" nem alkalmazhatunk (mert még kiégne az alázatosság a megalázkodás miatt); talán szétpattannak az egyetem utáni munkanélküliség béklyói és örömmel taníthatunk, mit tanultunk, hogy életünk legyen s életet oszthassunk lélegzetnyi hittel; talán nem hiába verjük meg a keményszárú csizmát és pillantunk rá az iskola irodája falán ketyegô rend- és idômérôre; talán az értelem és tudás tarisznyájában a pogácsa mellett még ott vannak a kopjafák, mint a ballagás jelei, s ekképpen példázhatnánk tanítva, tanulva, élni tanítani érdemes ha eloszlanak a talánok és belehullanak egy mesebeli feneketlen tóba, hiszen a szürke-langyos talán-béresek, a betûk és számok hajcsárai Prométheusz tüzét kézbe venni félnek, csupán melegét várják talánfalu cinkosságba bújva… kinek szeme van nézésre, lát.
"Ha azonban (…) olyan korba csöppentünk bele, melyben a bölcsességet és annak professzorait lyukas garasra sem becsülik – semmivel sem többre, mint a legnagyobb tudatlanságot –, akkor essünk kétségbe azonnal? Hagyjuk faképnél az iskolát? Fittyet hányjunk talán az utókorra? Nem! Szégyenen és gyalázaton keresztül nekifeszülve az erény felé kell törekednünk!…" (Uô)
Végignézhetô és kigúnyolható, ahogy elvégzi a fiú vagy a lány az egyetemet, s ahogy élni igyekszik utána, hisz családot fél alapítani éhbéri ingázásai miatt, mert tanít! S sokaknak ez termsézetes, mert bezzeg a mi korunkban… Nohát!
(Aszongya Árpi bá: Mé’ is tanuljon, h’sze jobb, ha nem, h’sze pénze lössz, ha marka van".)
Mit jelent az, hogy: "iskola", "tanító", "tudás", "tanuló" – vajon a szavaknak, fogalmaknak, a "tanításnak" mennyi az ára? Kérnék szépen egy fél kilónyi jövôbeni reménységet és eladok egy liter meghatározást, sôt még egy fél méter képletet ráadásul adok… Rendben. Jó! De ha elmondanám a meghatározás meghatározását, miért nem adnak kenyeret a boltban, ha pontosítom a fogalmak jelentését, miért kell villanyra, gázra, navétázásra pénzt adnom? Vagy már haszontalan dologgá vált a folyók, állatok, falunevek tanítása, a vegyszerek becsúszó szereléssel kottázzák le az igeidôk helyes használatát…
Az érzelmek és érzetek, a képzetek, a képességek, a módszerek nem piaci árak szerint "vagynak" s piacra akkor miért járunk, ha vogymunk, ha vogymunk. Élünk és dolgozunk. Gyertyáink égnek, s a betûk a könyvbôl el nem vándoroltak. El nem pirulok. Ha erkölcsi rendbe sorolnánk az értékeket, az anyagi világ javaival kiszolgálnának-e… Hitelét nem veszítheti a szó, melynek jelentése, értelme, üzenete van.
Kedves, dolgos, szegény testvéreim: "az erény felé kell törekednünk". Ebben Isten segítsen továbbra is!
Abszolút stratégiai ügyosztály
Viorel Badea államtitkár, a határokon túli románokkal való kapcsolatok fenntartásával megbízott ügyosztály vezetôje szerint "stratégiai fontosságú", hogy az ügyosztály folytassa tevékenységét. Hétfôi sajtótájékoztatón Badea elmondta, hogy az általa vezetett ügyosztály létrehozásával a román állam az utóbbi félszázadban elôször vállalta annak felelôsségét, hogy tegyen valamit az ország határain kívül élô több mint 12 millió románért. Köszöntötte továbbá a politikai erôk felszólalását az ügyosztály mellett.
A Zsil-völgy mint országos érdekû turisztikai övezet
Az országos Turisztikai Hatóság javaslatot fog elôterjeszteni a kormányban a Zsil-völgynek országos érdekû turisztikai övezetté való kinevezésére – nyilatkozta George Bogdan, a Románia- Új Nemzedék Alapítvány elnöke, mely a Zsil- völgy turisztikai feljesztését célzó stratégiai tanulmány összeállítását finanszírozta. Az övezet turisztikai potenciálja lehetôvé teszi a turisztikai övezetté való kinevezést. A projekt finanszírozása, a kis vízierômûvek építésére vonatkozó program analógiájára, a zsil-völgy vendéglátóipari cégén keresztül történne. A kis vízierômûvek építését a költségvetésbôl, az Országos Fejlesztési Ügynökség alapjaiból, a regionális fejlesztési alapból, valamint a program megvalósításáért felelôs jogi személyiségek saját forrásaiból tervezik finanszírozni a kormány által nemrég elfogadott jogszabály értelmében. A vendéglátóipar fejlesztési programja ötezer új munkahelyet fog teremteni és megvalósítása következtében a Zsil- völgy sikeresen versenyre kelhet a Prahova-völgy turisztikai övezettel – becsülte Bogdan.
Több mint 800 érdeklôdô Budapesten
Az RMDSZ budapesti tájékoztatási irodáját a januári megnyitás óta több mint 800-an keresték fel annak kapcsán, hogy Romániában lehetôvé tették az egykori föld-, illetve erdôbirtokok visszaigénylését – közölte Sztranyiczki Szilárd, az iroda munkatársa az MTI-vel. Elmondta: a legtöbb érdeklôdô a Magyarországon letelepedett, de román állampolgárságáról le nem mondott személyek közül került ki, ám az irodát megkeresték már Franciaországban, Norvégiában és Németországban élôk is. Az idô sürget, mert március 10-ig lehet benyújtani a visszaigénylési kérelmet a területileg illetékes romániai települési önkormányzatokhoz; ezért kívánatos lenne, ha valamennyi Magyarországon élô érdekelt felvenné a kapcsolatot a helyi önkormányzatokkal – mondta Sztranyiczki Szilárd.
Ennyit még nem késtek a repülôk
Százból legalább harminc esetben késéssel repültek az európai légitársaságok járatai az elmúlt évben. Ilyen nagy arányú késedelmet még jegyeztek fel a polgári repülés európai történetében. Pár éve még ha minden ötödik járatnál fordult elô késés – közölte az európai társaságok szövetsége. Tavaly majd minden hónap a megelôzô évhez képest késési rekordot hozott, ez a késés a legnagyobb forgalmú 27 európai repülôtér esetében átlagban meghaladta a negyed órát. A legrosszabb volt a helyzet Milánó repülôterén, ahol a járatok több mint fele késett. Nem volt sokkal jobb a helyzet a két spanyol nagyváros, Barcelona és Madrid esetében. Ugyanakkor az észak-európai légikikötôk kevésbé szembesülhettek a problémával. A szövetség szerint a késések kialakulásáért az esetek nagyobbik részében a légiforgalom ellenôrzô apparátusa, a légiirányítás a felelôs. A társaságok most olyan célokat fogalmaztak meg, hogy az idén megpróbálnak visszatérni az 1997-es kedvezôbb késési arányhoz.
EU támogatás az IMF új elsô emberének
Az Európai Unió tagállamai hétfôn elvi egyetértésre jutottak a német Caio Koch-Weser támogatásában a Nemzetközi Valutalap vezérigazgatói posztjának elnyerésére. A Reuters jelentése szerint az eddig vonakodó Franciaország is lényegében belement az 55 éves egykori világbankos pénzember, jelenleg pénzügyminiszter- helyettes kinevezésébe. A hosszú ideig az IMF-et vezetô, de távozni kívánó Michel Camdessus helyére az elsô német IMF vezérigazgatót hivatalosan február 28-i pénzügyminiszteri tanácskozásakor terjesztené elô az EU. Az IMF vezetôi széke gyakorlatilag ettôl a héttôl üres. Summers amerikai pénzügyminiszter "erôs" vezetôt szeretne látni Camdessus székében, és megemlítette Koch-Weser nemzeti kormányzati tapasztalatainak, mások pedig monetáris politikai tekintélyének hiányát. Ezzel együtt most már egyértelmûen esélyesebbnek látszik, mint egyetlen vetélytársa, Sakakibara egykori japán pénzügyminiszter.
Hétfôn a New York-i nyersanyagpiacon olajra 30,12 dolláros hordóáron is kötöttek üzletet, márciusi szállításra. Az amerikai piacon egyetlen nap alatt 68 dollárcenttel ugrott fel a nyersolaj ára, Londonban, a nemzetközi piacon viszont 77 centtel, de ezzel együtt is "csak" 28,59 dollárig emelkedett a Brent típusú olajféleség hordója. A New York-i rekord kapcsán a jelentések megjegyzik: legutóbb az öböl- válság idején, azaz 1991-ben állt magasabban az olajár. Az amerikai piacon idei drágulása elérte a 17 százalékot.
Az Eros körüli pályára állt a NEAR ûrszonda
Az Eros nevû kisbolygó körüli pályára állt közép-európai idô szerint hétfôn késô délután a NEAR amerikai ûrszonda – jelentették be az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA illetékesei. Az ûrkutatás történetében elôször történt meg, hogy ember alkotta szerkezet egy kisbolygó társául szegôdött, azaz annak mûholdja lett. A NEAR (Near Earth Asteroid Rendezvous) nevû szonda a Földtôl majd 260 millió kilométerre, 333 kilométeres magasságon állt orbitális pályára. A szonda az elkövetkezô hetekben alacsonyabb pályára ereszkedik, hogy pontosan egy évig tartó küldetése során tüzetesen megvizsgálja a 33 kilométer hosszú és 13 kilométer széles burgonyaformájú aszteroidát és fényképeket készítsen róla. A szakértôk a NEAR által küldendô adatoktól azt várják, hogy az eddigieknél jóval részletesebb ismereteket nyújtanak a kisbolygók tulajdonságairól.
A tegnap kezdôdött és március elejéig tart az a találkozósorozat, amely több helyszínen – a megyeházán, a dicsôszentmártoni, segesvári, radnóti és szovátai polgármesteri hivatalban, valamint a szászrégeni és marosludasi mûvelôdési otthonban – zajlik. A megbeszélések célja az, hogy e felvilágosító kampány során támogatást nyújtsanak a települések tulajdonában levô területek kezelését, a településfejlesztés és -rendezés lehetôségeit, a személyi és pénzügyi források felhasználását és egyéb témákat illetôen. Ugyanakkor tájékoztatást nyújtanak a helyi közigazgatással kapcsolatos különbözô programok (a Romániai Helyi Közigazgatás Korszerûsítésére Létrehozott Alap, SAPARD, ISPA, a Társadalmi Fejlesztési Román Alap, Egy Nyílt Társadalomért Alapítvány stb.) megírását és gyakorlatba ültetését illetôen.
A táblabírósági bírák számára a Continental szállóban kétnapos konferenciát tartanak. A február 16-17-e között sorra kerülô rendezvényen megvitatásra kerül a csôdre és a kereskedelmi felszámolásra vonatkozó 1995-ös évi 64-es számú törvény. Szervezôk: a Carana Corporation, az Igazságügyi Minisztérium és a Román Csôdintézet.
Az amerikai International Board of Research Intézet a 2000-es Év Emberének nyilvánította dr. Berdj Asgiant, a vásárhelyi Népi Egyetem rektorát. Az intézet levele szerint Asdiannak a társadalmi életben kifejtett sokoldalú tevékenysége, valamint a Nyugaton megjelent tudományos és szakdolgozatai elismeréseképpen választották a kitüntetésre.
A vásárhelyi Biokertész Csoport szervezésében folytatódik az az elôadásszorozat, amelynek célja az egyéni pályázatok összeállításával kapcsolatos tudnivalók minél szélesebb körû terjesztése a pályázatra benevezôk számának növelése érdekében. Csütörtökön délután 4 órakor Kedves Domokos mérnök tart részletes ismertetôt a SAPARD- program hazai és magyarországi eredményeirôl. A rendezvény színhelye a Népi Egyetem (Rózsák tere 57. szám) nagyterme.
Az RMDSZ szászrégeni szervezete az érdeklôdôk tudomására hozza, hogy folyó év március 15-ig minden csütörtökön délután 4 és 5 óra között jogi tanácsadót tartanak az RMDSZ helyi székházában. E héttôl mindenkit elvárnak, aki betekintést szeretne nyerni a földtörvény alkalmazásába.
A vízügyi igazgatóság vásárhelyi kirendeltsége egy földkotrógépet bocsátott a marosszentgyörgyi polgármesteri hivatal rendelkezésére, amellyel a következô hónapban a Káli- és a Sós-patak medrét takarítják ki. Az üzemanyagot a hivatalnak kell állni, a bérautóért nem kell fizetniük. Simon Ferenc alpolgármester elmondta, az 1999 márciusi és áprilisi árvízkor a víz átlépte a gátat, elöntötte a települést. A medertással egyidôben a gátakat is emelik, így a szentgyörgyi Állomás és Maros utcák lakói védve lesznek egy esetleges természeti csapás esetén.
A szovátai Bernády Közmûvelôdési Egylet író-olvasó találkozót tart a helybeli polgármesteri hivatal nagytermében. A február 17-én, csütörtökön 17.30 órakor sorra kerülô rendezvényen fellép Kilyén Ilka színmûvésznô.
A rendôrségi értesítés szerint tiltott helyen kelt át a szászrégeni Iernuteni utcán a 72 éves helybeli illetôségû T. Maria, akit MS-12-RUS forgalmi rendszámú személygépkocsijával a 38 éves régeni B. Traian gázolt el. A hétfôn délben történt balesetben a gyalogos súlyos sérüléseket szenvedett.
Február 10-e volt a második határidô a marosszentgyörgyi polgármesteri hivatal által meghirdetett pályázaton, melynek célja a Szentgyörgy-szobor elkészítése. A elsô határidôre két pályamunka érkezett, ám a bírálóbizottság egyiket sem tartotta sikeresnek. Egy hónap haladékot adtak, ám újabb pályamunkák nem érkeztek. A hivatal újra meghosszabbította a határidôt, egészen addig, amíg érdemleges munka nem kerül. A szobrot április 24- én, Szentgyörgy napján szándékoznak felavatni a község központjában.
A jeddi ifjúság regrutabált tart a helybeli kultúrotthonban. Szórakozni, mulatni, táncolni óhajtó fiatalokat várnak a szombat esti rendezvényre.
A villamos vezetékek rövidzárlata miatt két személygépkocsi égett el a megye területén. Vasárnap délután Hétur és Szásznádas között vezette VW 1200 személyautóját Cs. András, amikor annak motorháza tüzet fogott. A tegnap a nyárádszeredai állategészségügyi rendelô csûrjében egy Dacia gyúlt meg. A lángok átterjedtek a csûr tetôzetére is. Mindkét jármû teljes egészében elégett, személyi sérülés nem történt.
A jeddi polgármesteri hivatal felmérést készített mindazon munkálatokról, amelyeket az idei költségvetésbôl fedeznek. Nagy Márton polgármester elmondta, folytatják a Koronka központja és a fôút közötti egy kilométernyi útszakasz lebetonozását. Az elôzô két évben a helyi alapokból 600 métert, az idén a fennmaradó útszakaszt betonozzák le. A tavaly 28 millió lej értékben vásárolt cserepet a hivatal, amellyel az idén a jeddi és koronkai mûvelôdési otthonok tetôzetét újítják fel.
NEMZETKÖZI TEHERSZÁLLÍTÁS és kiköltöztetés Magyarországra 3,3 tonnáig. Tel. 094-607-000, 169-517. (23802)
ALKALMAZUNK klasszikus kemencéhez értô, régiséggel és tapasztalattal rendelkezô pékeket. Tel. 259-001, 130-531. (1290)
TEHERSZÁLLÍTÁS 2,5; 3,5 és 5 t-ig. Tel. 094-511-697. (547)
TEHERSZÁLLÍTÁS, költöztetés külföldre, belföldre 3,5 t-ig. Tel. 065-256-062, mobil: 094-856- 323. (793)
ÚJ TAVASZI nôi cipô- és ruhakészlettel várjuk vásárlóinkat a Forradalom utca 46. sz. alatti turkálóban. Új cipôk már 10 ezer lejtôl. (1332)
LAMBÉRIA, PADLÓDESZKA és FÛRÉSZÁRU eladó. Chesa és Pop Kft., Nyárádtô, Fô út 431/A. sz. Tel. 169-727, 094- 639-275, 094-556-568. (1969973)
MAROSVÁSÁRHELYEN BEJEGYZETT kft. szakiskolát végzett ácsokat alkalmaz Budapestre munkakönyvvel hosszú távra, kitûnô feltételekkel. Tel. 094- 869-540, egész nap. (1423)
TEHERSZÁLLÍTÁST VÁLLALUNK 1,1; 1,7 és 7,5 tonnás autóval. AUTOCOMEX KFT. Tel. 253-257, 135- 716. (1210)
MAGYARORSZÁGRÓL IMPORTÁLT bábolnai Broiler napos csibék folyamatosan megrendelhetôk. Tel. 169-861, 092-607- 390. (1440)
SZÁMÍTÓGÉPKEZELÔI, menedzserasszisztens-, számítógépes könyvelési tanfolyamok, info-klub gyerekeknek és Internet- klub az Euromconect Alapítványnál. Tel. 218-224. (699)
A FREEPRESS KIADÓ reklámügynököket alkalmaz. Követelmények: középfokú végzettség, tapasztalat. Érdeklôdni a 169-899-es telefonszámon 9-15 óra között. Elônyös jövedelmet biztosítunk. (1450)
Budapesre a GÖKTASLAR KFT legkevesebb két évre pékségben dolgozókat alkalmaz. Jó fizetés, szállás + ellátás és munkavállalási engedély biztosítva. Jelentkezés: 2000. február 16-án 18 órakor a Színház tér (P-ta Teatrului) 13/3. sz. alatt. Tel. 169-694. (1481)
Marosvásárhelyre, a Victor Babes utcába barátnôimnek, DEÁK KAROLÁNAK és BARABÁS ZSUZSKÁNAK névnapjuk alkal-mából minden jót kívánok, szeretettel Kiss Magdi Bécsbôl. (Internet)
ELADÓ vadonatúj, kicsomagolatlan, felültöltös Whirlpool automata mosógép. Tel. 123- 898, 161-382. (930)
FORINTOT, motorinajegyet vásárolok elônyösen. Tel. 161-937, 094-247-736. (617)
ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasz-tókat és automata mosógépeket nagyon jó állapotban, 6 hónap garanciával. Tel. 165-373, 256-618. (1078)
OLCSÓN eladók új és használt felnôtt- és gyerekbiciklik, inoxkagylók. 1989. Dec. 22. utca 113. sz. Tel. 212-369. (296)
ELADÓ platós Barkas alkatrésznek, magyar rendszámmal. Tel. 163-741. (997)
ELADÓK fehér-fekete és színes televíziók. Tel. 132-751, 094-239-001. (1094)
ELADÓ új 1310-es Dacia, 1999-ben írták forgalomba. Tel. 092-435-497. (1382)
ELADÓ 1300-as Dacia és cirokmag. Remeteszeg utca 156. sz. Tel. 138-736. (1396)
ELADÓ U 445-ös DT traktor. Tel. 433-419. (1441)
ELADÓ 24 csöves Alisun szolárium. Tel. 094-549-697. (1097)
ELADÓ 1996-os kiadású, 1310-es Dacia. Alkudható ára: 26 millió lej. Tel. 211-961. (1341)
ELADÓK elektromos párnák, székkerekek, sakk, römi, táblé, karnisok,