|
LII. évfolyam 32. (14388) |
2000. február 9., szerda |
Külföldi (kivétel Magyarország) üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Mióta az elmúlt héten az Isarescu-kormány nagy csinnadrattával, elnöki szigor kíséretében, beharangozta elképzeléseit, bemutatta programját és célkitûzéseit mandátuma idejére, nem csitulnak a pró és kontra vélemények a sajtóban és az utcasarkokon. Tény, hogy a lakosság zöme belefáradt az ígérgetésekbe, melyeket soha nem követett tényleges intézkedés, s ha valaki ismét csak megszorításokat ígér, nemigen számíthat rokonszenvre. A kétségtelenül választási kampány ízû rendezvény ellenére, az Isarescu-kabinet programja az utolsó esély Romániának a teljes összeomlás elkerülésére.
Nem segít az új kormányfônek, hogy választási évben vette át az ország vezetését. Ilyenkor még a legkonszolidáltabb demokráciákban is szoktak kizárólag választási célú, populista intézkedéseket hozni, hát akkor mit várhatunk minálunk, ahol tíz éve folytonosan nem szabadulunk a pillanatnyi népszerûséget biztosító, reformot késleltetô politikától? Többszörösen bátor lépés tehát a miniszterelnök részérôl, hogy nyakon ragadta a bürokratikus hidrát, mely oly sok ideje fojtogatja a gazdaságot, s végre a csausiszta mamutok bezárását fontolgatja. A nagy kérdés azonban nem az elhatározások és kinyilatkoztatások helyességérôl szól, hanem arról, hogy politikai elkötelezettség nélküli kormányfônek sikerülhet-e végrehajtani az ambíciós célkitûzéseket, avagy csupán a választási játék bábja szerepét szánta neki a hatalom.
Mugur Isarescu kormányfô személyisége, erélyessége kulcsfontosságú lehet a millennium évében. Nagyon sokan kérdôjelezik meg, hogy képes lesz-e keresztülvinni a meghirdetett programját, mikor sokszor a saját szövetségesei részérôl is – az ellenzékrôl nem is beszélve – a kulisszák mögött zajló, néha kétségbeesett ellenállásra számíthat. Ehhez elég erôs ember lesz-e egy banki szakértô, aki kétségtelen, hogy tisztában van azzal, mit kell tennie, ám hatalma csak addig van, amíg azt a koalíciós pártok a számára biztosítják?
Egyedül – bármennyire határozott személyiség is lenne – valószínûleg soha nem lenne képes végrehajtani a meghirdetett reformot, ám ezúttal befolyásos szövetségesre talált. Az Európai Unió végre êszemet vetett Romániára, miután kiderült, hogy az ország nem képes segíteni önmagán. Nem irgalmasságból teszi ezt, hanem nagyon is érdekében áll, hogy Európában ne jöjjenek létre újabb potenciális konfliktusgócok, elég kárt okozott már eddig nyugatnak a jugoszláv válság.
A beígért hathatós és masszív európai segítség kulcsszerepet játszik tehát 2000-ben. Kizárólag nyugat pénzügyi segítsége biztosíthatja Romániának – mondhatjuk immár – a túlélést, amely késôbb az integrációhoz teremti meg az elôfeltételeket, s Isarescunak a hátteret vállalt munkájához. Amit pedig a miniszterelnök meghirdetett, nincs mese, végre kell hajtani. A másik alternatíva, hogy hosszú évtizedekre elnyel a nyomor. Már nem kell sokat várnunk, hogy kiderüljön, mi vár ránk valójában.
Szombaton a Hargita megyei Bikafalván találkoztak a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (RMSZDP) vezetôi a Hargita megyei vállalkozókkal. A tanácskozást követôen beszélgettünk Kis Kálmánnal, a párt elnökével.
– Elhangzott, hogy tizenhét megyében van szervezetük, a taglétszámuk pedig megközelíti a húszezret. Mégsem érzékelhetô a közvélemény elôtt a pártmûködés, legfeljebb csak a választások elôtt.
– Nagyon egyszerû a dolog. Egy, akár a maihoz hasonló gyûlés összehívása is, rettenetesen pénzigényes, idôigényes dolog. Egyrészt, mert a mi embereink majdnem mind vállalkozók. Például én is két céget vezetek, ahol én vagyok a mindenes, a könyvelô is meg a kifutó is. Tehát nekünk ez teljesen plusz foglalkozás, gyakorlatilag nincs se idônk, se akkora anyagi lehetôségünk, hogy a közvélemény elôtt gyakrabban szerepelhessünk. Igyekszünk inkább embertôl emberig építkezni, mintsem egyfolytában magunkat reklámozni. 1990-ben megkaptuk az induláshoz a kétszázezer lejt, azóta egyetlen banit sem kapott senkitôl semmilyen szinten ez a párt. Tehát inkább embertôl emberig építkezünk, s nem verjük dobra mit csinálunk. Ezt a gyûlést is a befektetôi irodák miatt hirdettük meg. Nem folytatunk, nem folytathatunk deklaratív politizálást, nagyrészt mert a helyhatóságokban nagyon kevés emberünk van, nincs parlamenti képviseletünk, nincsenek meg azok a politikai eszközeink, amivel a deklaratív politizálásnál érdemben továbblépjünk.
– Mi az, ami összefogja önöket?
– Többrétû, ami minket egybetart. Az elsô legfontosabb, az a bizonyos, RMDSZ-féle egypártrendszeresdi miatti apátia. Az emberek tényleg igénylik, hogy a helyhatóságoknál ne legyenek különbözô irányítások, felsôbb nyomások, és rájöttek, hogy az elkövetkezô négy év csak a bôrükre megy. Ezért szeretnének legalább az ô szintjükön viszonylag demokratikusan választani. Ebben adunk segítséget nekik, kínálunk alternatívát.
– Sok szó esett a befektetésekrôl. Értsük úgy, hogy a párt széleskörû beruházásokba fog?
– Mint már említettem, a párttagság zöme vállalkozó, majdnem mindenkinek van egy-egy vállalkozása, magáncége. Akik ezután akarnak vállalkozásba kezdeni, azokat is segíteni fogjuk tanácsadással, adatbázissal, ilyen-olyan eligazítással. Vagyis mi abszolút nem ígérgetünk, hanem felajánlottuk a segítségünket ebben és bármilyen más gazdasági kérdésben. Mi valóban nem teszünk üres ígéreteket.
– Erre szolgálnak majd azok a befektetési irodák, amelyekrôl szó esett. Ez azonban nem kevés pénzbe kerül. Honnan lesz elegendô forrásuk?
– Ki merem mondani, hogy vannak lehetôségeink. Barátaink vannak a magyarországi parlamentben, vannak külföldi kapcsolataink. Mi tíz éven keresztül jártuk a pénzintézeteket, a román és a külföldi bankokat, lehetôségeket kerestünk, s az Új Kézfogás alapítványnál vagy máshol is látva komoly projektjeinket, másként kezelnek minket. Azt szeretnénk az emberektôl, hogy aki polgármesterjelölt lesz, az egy szélesebb körû tanulmányt készítsen, felméréseket, lehetôségeket a saját öt-hat évre elôre terjedô gazdasági elképzeléseirôl a településsel kapcsolatban. Így sokkal nagyobb súlyt tudunk adni annak, hogy mi kiket, milyen szempontból választunk ki, és mit is akarunk.
– Nem akarunk semmi különöset, csak innen is segíteni, onnan is segíteni. Mindenekelôtt garantálni a profitabilis és minél biztonságosabb befektetést, bukás helyett elôrelépést.
– Mi különbözteti meg önöket az RMDSZ- tôl?
– Elsôsorban az, hogy mi kizárólag politikai képviselet vagyunk. Kizárólag politikai pártként mûködünk és a romániai magyarság érdekeit a politikai harc eszközeivel próbáljuk megvalósítani. Nem amolyan egyletszinten gondolkozunk, ami gyakorlatilag csak arra való, hogy egy szûkebb gárda érdekeit szolgálja.
– Milyen képviseletük van a helyhatóságokban?
– Kevés. Van megyei tanácsosunk és egypár helyi tanácsosunk. Polgármesterünk nincs. Ezért szeretnénk most saját embereinket jelöltetni a polgármesteri funkciókba.
– Mire számítanak a helyhatósági választásokon? Külön listákon indulnak?
– Tessék mondani, lehet-e más lehetôségünk? Mert abban a pillanatban ha megpróbálnánk az RMDSZ-szel közösen indulni, akkor hétszentség, hogy azt mondanák:ezek a megfelelô emberek, kuss gyerekek!. Tehát mi külön listákon indulunk, mert kell az alternatíva.
– Hogyan egyeztetik a párttevékenységet, a politikai mûködést, illetve a vállalkozói szféra tevékenységét?
– A politikát, a helyhatósági választásokat és a gazdasági kérdéseket nem lehet szétválasztani. Annyira összefüggnek a dolgok. A párt politikai irányelvei is arra alapoznak, hogy mindent megtegyünk azért, hogy Romániában valahogy beinduljon a gazdasági fellendülés és tényleg a korrekt szabadverseny alakuljon ki, az egyenlôtlenségek szûnjenek meg. Mi a diszkrimináció és a protekcionizmus ellen harcolunk. Nem hisszük, hogy az RMDSZ jobban tudna hozzáállni ezekhez a problémákhoz és jobban tudná ezeket az értékeket képviselni. A vállalkozást és a politikát csak együtt tudjuk csinálni. A vállalkozók érdekei is azt követelik meg, hogy ne csak a politikai ígéretekkel, szövegekkel, elméleti kérdésekkel foglalkozzunk, mert ha gyakorlatba nem tudjuk ültetni, akkor nem ér semmit. Nagy hátrányt jelent számunkra, hogy a hatalomban és a helyhatóságokban nagyon kevés a befolyásunk. Azért szeretnénk képviseletet a helyhatóságokban, hogy a közösségek érdekeit képviseljék, s fellendítsék a gazdaságot. Ugyanakkor a külföldi partnereinknek minél erôsebb garanciát szolgáltassanak, hogy érdemes ide befektetniük, s biztonságban van a befektetésük. A kettô annyira összefügg, hogy nem is tudnánk szétválasztani.
A teljesen, vagy részben magánkézben levô román cégek 5,06 milliárd dollárnak megfelelô exportforgalmat és 6,75 milliárdos importforgalmat könyvelhettek el a tavalyi év elsô 11 hónapjában, és ez erôteljesen emelkedô irányzatot jelez.
A magángazdaság exportja 35 százalékkal, az importja 29,4 százalékkal növekedett 1998 hasonló idôszakához képest. A magáncégek súlya az összkivitel egészében 66,1 százalékra nôtt az 1998-as 49,4 után. A behozatalban ugyancsak növelték részesedésüket, 48,8-ról 72,6 százalékra.
Az export az importot meghaladó mértékben növekedett ugyan, de ez még mindig nem tükrözi a piacgazdasági átalakulással továbbra is bajlódó román gazdaság valódi teljesítôképességét.
A kivitel fôként textil- és fémipari termékekbôl, elektronikai gépekbôl, berendezésekbôl, cipôipari termékekbôl, faanyagból állt, míg az importban fôként elektronikai berendezések és gépek, textilipari termékek, vegyi anyagok, élelmiszer és ásványkincsek szerepeltek.
A külügyminisztérium székházában kedden megkezdték a konkrét projektekkel kapcsolatos megbeszéléséek, amelyeket a román fél terjesztett elô a dél-kelet-európai újjáépítésben való részvételre vonatkozó akciótervben.
A megbeszéléseken részt vesz Mihai Razvan Ungureanu külügyi államtitkár, Umberto Ranieri olasz külügyi államtitkár-helyettes és Fabrizio Saccomanni, a dél-kelet-európai stabilitási paktum gazdasági munkacsoportjának elnöke. Ez utóbbiak kétnapos látogatást tesznek országunkban, hogy a román hatóságokkal felkutassák a konkrét akció-módszereket a paktum második szakaszában, amelyet a március 29-30-án Brüsszelben megszervezendô konferencia körvonalaz. Itt jelentik be a stabilitási paktumért vállalt önkéntes hozzájárulásokat.
Románia és Bulágria Bodo Hombach és Gunter Verheugen, a balkáni stabilitási paktum koordinátora, illetve az EU-bôvüléssel megbizott biztos jelenlétében Brüsszelben aláírta a Dunán átvezetô második híd felépítési tervérôl szóló dokumentumot – közölték a hivatalos források.
A második híd felépítésével kapcsolatos csaknem hat évi tárgyalások után Románia végül is beleegyezett, de azzal a feltétellel, hogy az egész pénzügyi erôfeszítés Bulgáriára háruljon. A szófiai hatóságok erôteljes külsô támogatásra számítanak.
Traian Sasescu szállítási miniszter egy közúti híd felépítését a tavaly 200 millió dollárra, míg a vasúti forgalomra is alkalmas híd megvalósítását több mint 500 millió dollárra értékelte.
A híd pontos elhelyezésével kapcsolatosan március 20-ig a román, illetve a bolgár minisztereknek kell dönmteniük, hogy majd március 28-án a stabilitási paktumhoz hozzájárulók konferenciája elé terjeszthessék.
A magyar–román kapcsolatokat remélhetôleg nem mérgezi
A román hivatalos szervek megerôsítették a Nagybánya környékén vasárnap észlelt újabb cianid szennyezést – közölte Fehérvári Pál, a magyar Környezetvédelmi Minisztérium környezetbiztonsági és környezetegészségügyi osztályvezetôje a tárca sajtótájékoztatóján kedden Budapesten.
A szakember elmondta a szennyezés mennyisége és koncentrációja lényegesen kisebb, mint a múlt hetié volt.
A négy megye színesfémérc-iparát felölelô állami iparóriás nagybozintai derítôjénél vasárnap este az történt, hogy néhány órára hiányzott a cianiddal szennyezett ipari víz semlegesítéséhez szükséges reaktív-anyag (hipochlorid), amit szállítási kimaradás okozott – mondta Chiorean Iuliu, a REMIN vezérigazgató-helyettese kedden az MTI-nek Bukarestben.
A REMIN nagybozintai szennyvíztárolójába a korábbi szennyezés miatt leállított Aurul – vegyestulajdonú román-ausztrál - részvénytársaság zazari derítôjébôl szivattyúzták át az ipari szennyvizet semlegesítés végett. Ám a vasárnapi átmeneti semlegesítôanyag-hiány miatt néhány órán át nem semlegesített szennyvíz került a közeli Lápos, illetve Zazar folyókba, mégpedig óránként körülbelül száz köbméternyi.
Ioan Gherghes, a nagybányai környezetvédelmi hivatal igazgatója kedden az MTI-nek elmondta, hogy a semlegesített ipari szennyvíz megengedett cianidtartalma 0,12 miligramm literenként, ám a jelzett néhány óra alatt literenként 7 miligram cián-tartalmú szennyvíz került a két folyó vizébe.
A Tiszán kialakult környezeti katasztrófával kapcsolatban Bagi Gábor, a magyar külügyi tárca helyettes államtitkára hétfôn a minisztériumba kérette Petru Cordost, Románia budapesti nagykövetét.
Bagi Gábor közölte a nagykövettel: a romániai eredetû ciánszennyezôdés rendkívül súlyos környezeti katasztrófát okozott a Tisza magyarországi szakaszán, ami hathatós és sürgôs intézkedéseket igényel.
A helyettes államtitkár arra kérte Petru Cordost, hogy Bukarest adjon tájékoztatást a szennyezôdés keletkezésének okairól, valamint a kárenyhítés, illetve hasonló esetek megelôzése érdekében a román fél által már megtett esetleges intézkedésekrôl. Szorgalmazta továbbá a katasztrófahelyzet kialakulásáért felelôs személyek felelôsségre vonását.
Bagi Gábor tájékoztatta Petru Cordost arról, hogy a Külügyminisztérium és az illetékes tárcák a magyar részrôl felvetôdô kártalanítási igények érvényesítése érdekében megteszik a lehetséges jogi és diplomáciai lépéseket.
Petru Cordos sajnálatosnak nevezte a bekövetkezett helyzetet, egyetértett a magyar felvetésekkel és jelezte, hogy azokat haladéktalanul továbbítja Bukarestnek.
Zoltai Nándor, a Környezetvédelmi Minisztérium nemzetközi fôosztályvezetôje elmondta: a magyar- román vízügyi egyezmény vízminôségvédelmi albizottsága kedden Szatmárnémetiben ülésezett, a környezetvédelmi és a vízügyi minisztériumok szakértôi részvételével, ma várhatóan a két ország környezetvédelmi miniszterei fognak egyeztetni a kártalanításról, illetve a hasonló környezeti károk megelôzésérôl. A szakember véleménye szerint a kártalanítással kapcsolatos konzultációk nyárig is elhúzódhatnak. Zoltai Nándor reményét fejezte ki, hogy a két ország szakembereinek sikerül megállapodniuk, ám ha mégsem, akkor közösen választott nemzetközi bíróság dönt a vitás kérdésekrôl.
Az energiaügyi országos szabályozó hatóság jóváhagyta a villamos energia új árát, amely átlag 18,6 százalékkal emelkedik.
A szociális tarifára beiratkozott háztartási fogyasztók átlag 615 lejjel fogják fizetni a kilowattot, esetükben a növekedés 7,4 százalékos. A standard tarifa esetében a növekedés 17,5 százalékos, ami konkrétan 152 lejt jelent. Az ipari fogyasztóknál az áram 17,4 százalékkal drágul.
Az új árak minden valószínûség szerint március 1-jétôl lépnek érvénybe, két hétre a Hivatalos Közlönyben történt megjelentetésük után.
A villamos enegria legutóbb októberben drágult, amikor a számítás alapjául 16.000 lejes dollárárfolyamot vettek figyelembe.
Nyolcvanöt hatalmi és ellenzéki képviselô intézett kedden felhívást a kormányfôhöz, lépjen személyesen közbe az oktatásbeli feszültségek elsimításáért.
A honatyák kérik, vállaljon személyes felelôsséget közvetlen tárgyalások révén a sztrájkolók követeléseinek teljesítéséért, hogy véget lehessen vetni a munkakonfliktusnak. Kérik továbbá, hogy az oktatás kapja meg a GDP 4 százalékával egyenlô költségvetési kiutalást, amint azt a törvény is kimondja.
Kivonják a vallásügyi törvényjavaslatot
A kormány visszavonja a parlamentbôl a heves vitákat kiváltó vallásügyi törvényjavaslatot – derült ki Nicolae Branzea vallásügyi államtitkár kedden nyilvánosságra hozott nyilatkozatából.
Branzea sajtónyilatkozata szerint azért vonják vissza a képviselôház emberjogi bizottságához jutott jogszabálytervezetet, hogy azt megvitassák az összes egyház és vallásos szervezet képviselôivel.
A törvényjavaslat ugyanis – amelyet akkor terjesztett be a korábbi Radu Vasile-kormány, amikor a vallásügyi hivatal élén még az idôközben leváltott Gheorghe Anghelescu, az egykori Ceausescu-rendszer volt kultuszhivatali tisztviselôje állt – sért bizonyos emberi jogokat, mint például a vallásszabadságot és bizonyos egyházi vagyonjogi elveket – magyarázta Nicolae Branzea.
Az ortodox egyház kivételével valamennyi romániai egyház, valamint számos hazai és külföldi civil társadalmi szervezôdés is ellenezte a szóbanforgó törvényjavaslatot, mert korlátozza a vallásfelekezetek állami elismerését. Ezzel szemben a jogszabály "nemzeti egyháznak" ismerte volna el az ortodox egyházat.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak és a görögkatolikus egyház kifogásolta továbbá, hogy a törvényjavaslat nem írta elô a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok és javak visszaadását.
Nem a leköszönô régióelnökök feladata a Magyarok Világszövetségének szervezeti megújítása; az átalakítást új, legitim személyekre kell bízni, akik új szemléletet honosítanak meg a szövetség munkájában – nyilatkozta Patrubány Miklós, az MVSZ elnökhelyettese kedden az MTI-nek.
Patrubány Miklós elmondta: ez a vélemény fogalmazódott meg az elnökség legutóbbi ülésén is, amikor a testület tudomásul vette, hogy Duray Miklós átalakítási tervezetét egyetlen országos tanács sem támogatta, illetve a régióelnökök tervezete sem nyerte el a régiók egyetértését.
Az MTI azon kérdésére, mivel magyarázható, hogy az MVSZ három régióelnöke a közelmúltban javasolta az elnökhelyettesi tisztség megszüntetését, Patrubány Miklós kijelentette: "nem ellenem született a tervezet, inkább magukért fogtak össze a régióelnökök."
Ezzel kapcsolatban kifejtette: a régióelnökök személyes szempontjaikat vették figyelembe, amikor javasolták az elnökhelyettesi tisztség megszüntetését és nem kérték ki a döntésre jogosult régiótanácsok állásfoglalását.
Patrubány Miklós elmondta: nem kíván részt venni az utódlásért folyó "sárdobálásban", hanem végzi továbbra is feladatát, mint ahogy tette eddig is.
Patrubány Miklós furcsállotta, hogy a Magyarok Világszövetsége néhány vezetôje jogi véleményezést szorgalmazott a jövendô elnök állampolgárságát illetôen.
– Szereptévesztésben vannak azok, akik kizárólag anyaországi elnökben gondolkodnak. Ugyanakkor kívánatos lenne, ha mindenki tudomásul venné, hogy a Magyarok Világszövetségét nem lehet privatizálni – tette hozzá Patrubány Miklós.
Az elnökhelyettes arról is tájékoztatta az MTI-t, hogy február 5-én Erdélyben ülésezett a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának Védnöki Testülete. A hat püspöki rangú erdélyi fôpapot magába foglaló testület megvitatta az MVSZ elnök- jelölésének kérdését, s kialakította álláspontját, amelyet hamarosan nyilvánosságra hoznak.
A parlament elé került javaslat szerint I. Mihály király, Románia egykori uralkodója is részesülhet a volt államfôknek biztosított jogokban.
A képviselôház plénuma elé terjesztett jogszabály-tervezet vitájában Decebal Traian Remes pénzügyminiszter kifejtette: a kormány törvényjavaslata értelmében Románia volt államfôjének tekintendô az egykori Nagy Nemzetgyûlés elnöke, továbbá Románia elnöke, valamint Mihály király, aki az ország történelmének egy szakaszában államfôi tisztséget töltött be.
Az Iliescu vezette Szociális Demokrácia Romániai Pártjának (PDSR) királyellenes álláspontjával szemben a parlament alsóházának képviselôi nagy többséggel megszavazták a készülô jogszabály fenti értelmezését.
A kormányjavaslat értelmében a törvény elôírja, hogy a volt államfôk – kérésre – életük végéig havi járulékot, lakást és kormányôrségi védelmet kapnak.
Ha a javasolt jogszabály törvényerôre lép, ez idô szerint Romániában három személyt érint: I. Mihály királyt, a kilencvenes éveiben járó Ion Gheorghe Maurert és Ion Iliescut.
A hazai és külföldi hallgatók, oktatók és kutatók számára az esélyegyenlôség elvén nyugvó egységes ösztöndíjalapot kíván létrehozni a magyar oktatási tárca – mondta Komlósi László Imre, az Oktatási Minisztérium nemzetközi oktatási és tudományos kapcsolatok helyettes államtitkára keddi budapesti sajtóbeszélgetésen.
A január elsején hivatalba lépett helyettes államtitkár kifejtette: az alap bevezetésére fokozatosan, 2001-tôl kerülhet sor.
Komlósi László Imre szólt arról is, hogy a minisztérium a jövôben szeretné ösztönözni a határon túli magyarok szülôföldön való továbbtanulását.
Erôfeszítések történnek annak érdekében is, hogy az anyaországban végzett határon túli magyarok visszatérjenek szülôhazájukba – közölte.
Elmondta: a Márton Áron szakkollégium hallgatóinak tanulmányaik befejezését követôen 150 ezer forintot biztosít a minisztérium a hazatéréshez.
Az elmúlt hetekben beharangozott fenyegetések február elsejétôl valóra váltak, Marosvásárhelyen az Energomur, illetve a Distrigaz Nord Rt. elkezdte a 35,8 milliárd lejes adósság behajtása érdekében kilátásba helyezett büntetô intézkedések alkalmazását.
Február 8-ig kilenc marosvásárhelyi tömbházban, illetve 14 lakrészben zárták le a meleg vizet, illetve az utóbbiakban a konyhai földgázt is. Az intézkedés ott , ahol a lakótársulások vezetôi leadták a nagy hátralékot felgyûjtô lakosok listáját, valamint a velük kötött egyezményeket, amelyek alapján a lakásokban szüntetik be a szolgáltatást, csak ez utóbbiakat érintette az intézkedés, ott viszont, ahol ez nem történt meg, egész lépcsôházakban zárták el a melegvíz- csapokat. Így például a Jövô (Viitorului) utca 2., 7., 25. számai alatt, ahol lépcsôházanként több mint 30 milliós tartozást halmoztak fel. Mivel az intézkedést követôen törlesztettek az adósságból, ezekben a lépcsôházakban visszakötötték a gázt.
A meleg vizet a Szorgalom utca 18., 20. (57 milliós tartozás), a Testvériség utca 25. (40 milliós tartozás) valamint a Merészség (Cutezantei) utca 13. szám alatt (54 milliós hátralék) vonták meg a lakóktól, továbbá a Csukás utca 3., 9. számok alatt.
Az Energomur szóvivôje szerint a büntetô intézkedés elôtt értesítik a szóban forgó lakótársulásokat, valamint a hatósági szerveket (rendôrség, fogyasztóvédôk, polgármesteri hivatal, prefektúra) majd kimennek és lezárják a csapokat.
Amint a szóvivô hangsúlyozta, a távhôszolgáltatás megszakítására sehol nem került sor.
Január 13-án az Aquaserv ÖV is felszólította a fogyasztókat, hogy abban az esetben, ha nem törlesztik adósságukat, a felszólítás után 48 órával megszakítják a vízszolgáltatást. Hogy ez milyen mértékben történt meg, arról sajnos, lapzártáig az ígéretek ellenére sem tájlékoztattak.
Négy lépcsôház 120 millió lejjel adós
A felhalmozódott adósságok miatt a szolgáltatások megvonását helyezték kilátásba a Béke utcai 281-es lakótársuláshoz tartozó négy lépcsôház egyes lakrészeiben is. Orosfoian Maria, a lakóbizottság elnöke elmondta, hogy öt lépcsôház tartozik a bizottsághoz, ebbôl csak a Béke utca 72/B lépcsôházban lakók fizetnek kivétel nélkül rendszeresen. A 68-as tömbház A és B lépcsôházában, a 70/B és a 72/A lépcsôházakban több hátralékos van. Az összadósság késedelmi kamattal együtt 120 millió lej, amelybôl körülbelül 77 millió lejt az Energomurnak a hôenergieszolgáltatásért, 15 millió lejt a Distrigaznak kellene kifizetniük.
Tegnaptól 14 lakásban lezárták a meleg vizet, a fûtést és a konyhai gázt
A lakóbizottság elnöke többször is felszólította a rosszul fizetôket, törlesszék az adósságokat, mert ha nem, a szolgáltatók elzárják a csapokat. Az elôzetes figyelmeztetést, sajnos, nem vették komolyan, s a hátralékokat nem törlesztették. Mint a lakótársulás elnöke elmondta, minden adóssal egyezményt írattak alá, melyben ezek beleegyeznek, hogy a szolgáltató lakásukon egyidôben zárja el a meleg vizet, fûtést, illetve a konyhai gázt. A csapok elzárása díjtalan, de ha valaki idôközben törleszti adósságát és újraigényli a szolgáltatásokat, akkor 700 ezer lej körüli összeget kell kifizetnie az Energomurnak és a Distrigaznak egyaránt, ami nem olcsó mulatság. Az intézkedést azoknál a lakóknál helyezték kilátásba, akik több mint egymillió lejjel tartoznak. Akik a kétmillió lejes adósságot is meghaladták, azokat perbe fogták. Eddig 14 bírósági ítéletet hoztak, de a végrehajtással nem siettek, mert még mindig remélték, hogy az alperesek jobb belátásra térnek, és végül fizetnek. Senki sem szeretné, ha a végrehajtó megjelenne és a javakat elárvereznék a lakásból, sôt, nagy adósságok esetén még a lakást is! Olyan eset is volt a szóban forgó lakótársulásnál, hogy egy lakó 12 millióval tartozott, nem volt más választása, el kellett adnia a lakását, kisebbe költözött és a közköltségét visszamenôleg ki kellett fizetnie.
Tegnap délután kiszállt a két szolgáltató, és annál a 14 lakónál, akik esetében már bírósági ítélet hoztak, az Energomur ÖV és a Distrigáz megvonta a melegvíz-, fûtés-, illetve a földgáz- szolgáltatást.
Elszegényedett lakosság, eladósodott szolgáltató vállalatok, a szocializmus bélyegét viselô tömbházak, amelyek az ivóvíz, a távhô és a meleg víz lakásonkénti mérését nem teszik lehetôvé – az elkeserítô helyzetben az a sajnálatos, hogy mások szegénysége, hanyagsága, a felelôsség vállalásának hiánya miatt a keresetük nagy részét a szolgáltatások kigyenlítésére fordító, idôben fizetô lakóknak is szenvedniük kell.
Mert a jelek szerint már nem "babra megy a játék".
Gyógyszer és orvosi ellátás 2%
Egy év alatt országos szinten 17,1%-kal csökkent az ipari termelés, annak ellenére, hogy a negyedik félévi ipari termelés mind a harmadik negyedévihez, mind a tavalyi év hasonló idôszakához képest növekedést mutat. Természetesen a termelô cégek forgalma is 5,8 százalékkal csökkent. Maros megye viszonylag jó eredményeket mutathat fel, hiszen csak elsô félévben 152 millió dollár értékben exportáltak az itt bejegyzett cégek, fôleg készruhát, bútort és vegyipari termékeket. Az országos átlagtól eltérôen megyénk pozitív kereskedelmi mérleget valósított meg, mivel az export értéke 13,5%-kal haladta meg az importét.
Az év végén a bruttó átlagkereset megyénkben 2.366.538 lej volt, míg a nettó 1.871.145 lej. Az egyébként magasnak tûnô átlagérték fôként a közigazgatásban, az energetikai iparban, a gáz és vízszolgáltatóknál illetve a kitermelésben dolgozóknál tapasztalható az átlagkeresetet meghaladó bérek következménye. Ezzel szemben bôr- és cipôkészítô iparban, a mezôgazdaságban, a fafeldolgozó iparban, tanügyben, szállításban, turisztikában a fizetések még a másfél milliót sem érik el, derül ki a Statisztikai Hivatal jelentésébôl. Ugyanakkor az ENSZ Fejlesztési Programjának keretében készült felmérés rámutat polarizálódik a bérezés: országos szinten a legmagasabbak a fizetések Gorj megyében és a legkisebbek Botosani megyében. Abban viszont teljesen egységes az ország minden régiója, hogy fizetésének több mint felét élelemre költi és jelentôs összeget fordít ruházkodásra is.
Valószínûleg kevesebbet költ a megyénkben nyilvántartott 22847 munkanélküli. Talán ôket sújtotta leginkább az elmúlt évi 54,8%-os infláció. "Szerencsére" az élelmiszerek ára csak 36,7%-kal növekedett, míg a szolgáltatásoké 94,7%-kal. Az év utolsó hónapjában a korábbi év hasonló idôszakához mérten a legjelentôsebb, 361,3%-os növekedést a lakbérek áránál tapasztalhattunk, de nagy volt a telefon (125%) és a légi szállítás (109,1) díjának változása is. Az inflációs rátánál nagyobb mértékben növekedett az ára a víznek, a kanalizálásnak, az autószerelésnek és az orvosi szolgáltatásoknak. Az élelmiszerek közül a tojás 85,6%-kal, a cukor 73,9%-kal, a kávé 73,2%-kal, a vaj 63,2%-kal míg a kenyér 59,5%-kal drágult.
A Városi Kórházigazgatóság keretében
Megközelítôleg 160 ezer személyt szolgál ki a Marosvásárhelyi Klinikai Kórház, egyszerûbben a Városi Kórházigazgatóság, amelynek neve ellenére vannak olyan klinikai egységei (szám szerint 15 a 24-bôl), ahol az egész megyébôl kezelnek betegeket. Bár az igazgatóság hatáskörébe tartozó régi kórházépületek szétszórtan találhatók az egész városban, dr. Farkas Judit infektológus fôorvos, helyettes igazgató szerint életképes, jól kézben tartható szerkezetrôl van szó.
Az egészségügy átalakításának keretében a városi kórházigazgatóságtól is kiváltak a privatizált körzeti rendelôk, s a December 1. úti szakrendelô központ mellett hatáskörünkben 18 klinika maradt (az I-es és II-es gyerek-, a Köteles Sámuel utcai II-es szülészeti és nôgyógyászati, a koraszülötteket gondozó, ezenkívül az I-es és II-es fertôzô, az II-es ortopédiai- traumatológiai, a tüdôgyógyászati, szemészeti, bôrgyógyászati, szájsebészeti, a disztrófiás klinikák, valamint a foglalkozási betegségek klinikája, továbbá az úgynevezett régi kórház, ahol intenzív terápiás, urológiai, sebészeti és az égési sérüléseket gyógyító, valamint a III-as számú belgyógyászati – allergológiai klinikák mûködnek).
A fölsorolt egészségügyi egységekbe az elmúlt évben 30.683 beteget utaltak be, akik 370.463 napot töltöttek összesen kórházban. Ez 293,08 százalékos ágykihasználást jelent, egy betegre átlagosan 12,07 kórházban töltött nap jut, az igazgatósághoz tartozó kórházakban 0,75 százalékos volt a halandóság – tájékoztatott Farkas doktornô.
– Az új kórháztörvény értelmében sikerül-e valamennyi kórháznak megszerezni az akkreditálást? Ennek érdekében milyen változásokra van szükség, és hogyan készültek ezekre? – kérdeztük a továbbiakban a helyettes igazgatótól.
– Bár még januárra ígérték a törvény alkalmazására vonatkozó útmutató megjelenését, ennek ma sem vagyunk a birtokában. Ettôl függetlenül a múlt év során is folytatódott a Marinescu utcai régi kórház épületének 1996-ban elkezdett fôjavítása, ezen belül az új hôközponthoz szükséges berendezések beszerzése, amelyeknek a beszerelése még nem fejezôdött be. Folyamatban van az épület belsô felosztásának a szakminisztérium elôírásainak megfelelô átalakítása, továbbá a fûtési rendszer, a villany- és vízvezetékek cseréje, illetve a légkondicionáló készülékek beszerelése.
Folytatódtak a szükséges munkálatok a fertôzô betegségek klinikáján levô HIV- AIDS laboratóriumban, s a belsô átrendezés a bôrgyógyászati klinikán, s elôkészítették a tüdôklinika udvarának aszfaltozását.
A kórházigazgatóság régi épületeinek állandó jelleggel szükséges javítását négy építômunkás végzi, akik több klinikán is festettek, csempéztek és padlócsempét raktak le a múlt év során.
Nem kevés nehézséget jelent mind anyagi, mind az egészségügyi ellátás biztosítását illetôen a megkezdett javítások és felújítások folytatása a régi kórházban, az AIDS- központban, továbbá a tüdôklinikán, ahol új ülepítôt kell kialakítani, mert a régi már nem felel meg az elôírásoknak. Bár festésre, korszerûsítésre több épületben is szükség lenne, anyagiak hiányában nincs módunkban újabb szakembereket alkalmazni. Holott például nagyon vizesek a fertôzô betegségek II-es számú klinikájának falai, ami már az épület állagát is veszélyezteti.
– Az igazgatósághoz tartozó klinikák egészségügyi berendezései, készülékei is megértek a felújításra, mire számítanak ezen a téren?
– A hiányzó alkatrészek pótlásával, ami jelentôs összeget tesz ki, mûködésbe kellene helyezni a gyermekek számára kialakított mûvese részleget , amelynek felszerelése 1996-ban kezdôdött a gyermekklinikán. Jó hírnek számít, hogy igazgatóságunk (minden valószínûség szerint) kapni fog egy tomográf- készüléket, egy hordozható röntgengépet az ortopédiára, valamint egy nagy röntgengépet is állami alapokból.
Ami a klinikákat illeti, el kell még mondanom, hogy új épületbe költözik a a Trébely utcai gyermekotthon udvarán mûködô koraszülött-osztály. Mivel a disztrófiás gyermekek átkerültek a Gyermekvédelmi Igazgatóság hatáskörébe, felszabadult a kövesdombi épület, ahova a koraszülött-osztály fog elköltözni. Átalakítása folyamatban van, ami szintén nagy befektetést jelent.
– Ha már anyagiakról esett szót, hadd említsük meg, hogy mennyi pénzbôl és hogyan gazdálkodtak a tavaly?
– Az Egészségbiztosítási Pénztártól 108 milliárd lejt kaptunk, saját bevételünk 398.746 millió lejt tett ki, állami alapokból 11, 433 milliárd lejhez jutottunk.
– És mennyi kellett volna még, hogy adósság nélkül zárják az évet?
– 22 milliád lejre vannak kifizetetlen számláink, ebbôl ötmilliárd sorsát kellene eldönteni, amit a legkorszerûbb HIV/AIDS-gyógyszerek beszerzésére költöttünk. A program finanszírozását szeptember 30-tól vette át a pénztár, az addig felgyûlt adósságot viszont nem, és ezt az összeget a szakminisztérium sem akarja törleszteni – mondotta az aligazgató.
– Véleménye szerint a kórháztörvény alkalmazása nyomán fenntartható lesz-e ez a szerkezet?
– Az adminisztrációs ügyek intézését figyelembe véve igen, a klinikák viszont nagyobb önállóságot nyernek.
A mezôgazdasági földterületek és erdôk tulajdonjogának visszaállításáról szóló 2000. évi, 1. számú törvény egyik alapvetô rendelkezését a 28. cikkelybe foglalták, amely szerint különbözô társulási tulajdonformában birtokolhatók az erdôk, többek között közbirtokosságban. Az új közbirtokosságok jogi személyként való bejegyzését az 1. számú törvény hatályba lépésétôl számított 90 napon belül kell eszközölni. Ráduly Róbert Kálmán mérnök- közgazdász, RMDSZ-parlamenti képviselô a nemrég megjelent Tájékoztató és gyakorlati útmutató az 1. számú törvény alkalmazására címû kiadványban részletesen ismerteti mindazon teendôket, amelyek a közbirtokosság visszaállítására vonatkoznak. Mivel sok a tennivaló a törvény által megszabott 90 napos idôszakban, úgy véljük, hogy Ráduly Róbert Kálmán összefoglalója közérdeklôdésre tarthat számot megyénkben is, ezért közöljük azt két részben.
– Mit kell tenni ahhoz, hogy az egykori közbirtokosság összterülete a megalakuló közbirtokosság tulajdonába kerüljön?
– Kiindulásként össze kell vetni az egykori közbirtokosok névjegyzékét az 1997. évi 169. számú törvény alapján a polgármesteri hivatalokhoz beiktatott kérésekkel. A cél azon volt közbirtokosok azonosítása, akik a korábbi törvény alapján nem iktattak be kéréseket, illetve akiknek kérései a mai napig sem teljesek. Amennyiben – az összevetés után – a névjegyzékben még olyan személyek szerepelnek, akiknek egykori közbirtokossági tulajdonrészére az egykori közbirtokosok vagy ezek örökösei nem iktattak be kéréseket, akkor ezt a mulasztást mielôbb pótolni kell. Következik tehát a volt közbirtokosok, illetve ezek örököseinek a felkutatása és nevükben újabb kérések beiktatása. A siker érdekében nem egy esetben változatos eszköztárra lesz szükség. Sajnos, tekintettel arra, hogy a volt közbirtokosok többnyire elhaláloztak, egyre kevesebben vannak olyan személyek, akiktôl e feladattal kapcsolatosan hasznos információkhoz juthatunk.
Fontos! Azok a volt közbirtokossági területek, amelyekkel kapcsolatosan a polgármesteri hivataloknál még nem iktattak be kéréseket és a törvény hatályba lépésétôl számított 60 napon belül, azaz 2000. március 12-ig sem iktatnak be ilyen kéréseket (ezzel kapcsolatosan lásd az 1991. évi 18. számú törvény 9. cikkelyét), az állam tulajdonában maradnak. Tehát a megalakuló közbirtokosság tulajdonába ennyivel kevesebb terület kerül.
– Milyen okiratok szükségesek a megalakult közbirtokosság bejegyeztetéséhez?
A kérdésre a törvény 28. szakaszának (2.) és (3.) bekezdésében kapunk választ. Ennek megfelelôen a közbirtokosság megalakításához a következô okiratok szükségesek: a) a bírósághoz címzett kérvény, amelyben az alkalmi bizottság, azaz igazgatótanács kérvényezi a közbirtokosság bejegyzését; b) a helyi földosztó bizottság által kibocsátott bizonyítvány; c) a közbirtokosság hitelesített alapszabályzata.
a) A bírósághoz címzett kérvény
A 28. szakasz (2.) bekezdése szerint: "A jelen törvény hatályba lépésétôl számított 90 napon belül egy alkalmi bizottság a helyi földosztó bizottságok által igazolt tulajdonjog, illetve örökösödési jog alapján a területek fekvése szerint illetékes bíróságnál kérvényezi az erdôket ügykezelô és azzal gazdálkodó társulási formák megalakításának engedélyezését."
A fentieknek megfelelôen, a bírósághoz címzett kérvénynek a következôket kell tartalmaznia:
Subsemnatii, membri ai comitetului ad-hoc, Va solicitam – în conformitate cu prevederile art. 28. din legea Nr.../2000 pentru reconstituirea dreptului de proprietate asupra terenurilor agricole si a celor forestiere, solicitate potrivit prevederilor Legii fondului funciar nr 18/1991, republicata si ale Legii nr. 169/1997 – autorizarea functionarii Composesoratului ... (a közbirtokosság megnevezése) din localitatea ... (helység, város vagy község), judetul ... (megye) si înregistrarea acestuia în Registrul special al Instantei Dvs.
La prezenta anexam urmatoarele:
1. certificarea dreptului de proprietate de catre comisia/comisiile locala(e) din ... (a község(ek), illetve a város(ok) megnevezése, amely(ek) a tulajdonjogot, illetve az örökösödési jogot igazolták);
2. statutul autentificat al composesoratului.
(Az igazgatótanács tagjainak neve és aláírása)
Fontos! Amennyiben a törvény hatályba lépésétôl számított 90 napon belül, azaz 2000. április 11-ig az igazgatótanács a területileg illetékes bíróságnál nem iktatja be a kérvényt, illetve ehhez nem mellékeli a helyi földosztó bizottság által kibocsátott bizonyítványt és a hitelesített alapszabályzatot, a közbirtokosság a szóban forgó törvény alapján már nem alakítható meg.
b) A helyi földosztó bizottság által kibocsátott bizonyítvány
Ez a bizonyítvány nem más, mint az életben levô volt közbirtokosokat, illetve az elhalálozottak örököseit tartalmazó névjegyzék, amelyben a tulajdonvisszaállításra javasolt terület nagysága személyre bontva szerepel. A bizonyítványt a polgármester írja alá, a helyi földosztó bizottság elnökeként.
Tekintettel arra, hogy egy örökös több volt közbirtokos örökhagyótól is örökölhet, nem tartjuk tanácsosnak a bizonyítványban az örökhagyókat is feltüntetni.
A bizonyítványban szereplô területnagyságok megállapításánál abból a közbirtokosi névjegyzékbôl kell kiindulni, amely alapján a volt közbirtokosok, illetve ezek örökösei a beiktatott kéréseikben a visszaigényelt rterületnagyságot feltüntették. Ennek megfelelôen a területnagyság tisztázására az 1. számú táblázatban feltüntetett segédeszközt javasoljuk.
A közbirtokosi bizonyítvány összeállításának segédeszköze
A fenti segédeszköz felhasználásával, az új közbirtokosok birtokrészeinek összesítését követôen, a polgármester a helyi földosztó bizottság elnökeként a bizonyítványt a 2. számú táblázatban bemutatott formában állítja ki.
c) A közbirtokosság hitelesített alapszabályzata
A már említett 28. szakasz (3.) bekezdése megnevezi azokat a kérdéseket, amelyekre a közbirtokosság alapszabályzatában kötelezô módon ki kell térni. Ezek a következôk:
- a közbirtokosság felépítése;
- a közbirtokosság vezetô testületei;
- az erdôgazdálkodás módozata, amely a román állam 1921 és 1940 közötti jogszabályai által engedélyezett társulási formák alapszabályzatának megfelelôen történik;
- a közbirtokosok jogai és kötelezettségei, ezek felelôssége és büntetések;
- a közbirtokosság feloszlatásának módozata.
Fontos! A fentiek alapján kidolgozott alapszabályzat-tervezet a mellékletben szerepel. A szerzôk a tervezetet számítógépes állomány formájában, magyar és román nyelven egyaránt az érdeklôdôk rendelkezésére bocsátják.
Az alapszabályzat-tervezet kidolgozása utáni lépésekrôl egy következô lapszámunkban.
Ha nem ismernénk a keserûséget, nem becsülnénk az édes ízét. (Leon Uris). Ezzel kezdi rövid visszatekintését életpályájára Hegedüs Lôrinc, kijelentve: sorsával elégedett. "A sok gyötrelem, kínlódás, megaláztatás után végre nyugodt vagyok." Milyen volt hát ez a sors? Hegedüs tanítóképzôt végzett Székelykeresztúron, 1954-ben. (A következô évben, 85 esztendei mûködés után, ezt is megszüntette az akkori szakminisztérium.) "A brassói Mûszaki Egyetem elvégzése után a tehergépkocsgyár célgép szerkesztési osztályán dolgoztam, ahol legalább 40 célgép "szülôatyja" voltam. (Célgép: egy bizonyos, jól meghatározott mûvelet elvégzésére képes gép; csak nagy sorozat esetében érdemes gyártani.) Egyik gépem országos és világtudománydíjat nyert. Mivel a célgépszerkesztésen a szakembereknek több mint fele magyar, illetve szász volt, egyik napról a másikra többünket a 'termelésbe' helyeztek. Ekkor a fogaskerékgyártásba merültem, elôbb mûhelyvezetô, majd üzemvezetô lettem. Közben elnyertem az ENSZ ösztöndíját a fogaskerék technológiai tanulmányozására. Torinóba szólt kiutazásom egy évre, késôbb egy félévre, de végül az útlevelemet 'visszatartották', nem lett semmi belôle, pedig már a doktorátusra is készültem. A fogaskerék gyártását Brassóból kihelyezték Sepsiszentgyörgyre, emiatt öt éven át ingáztam, ami nem volt leányálom. Ekkor akaratom ellenére kineveztek Szecseleváros és Predeal kisipari szövetkezeti elnökévé, rendet csinálni és vasipari részlegeit beindítani. Sikerélményemnek mondhatom, hogy egy év alatt a termelést megháromszoroztam, de nem számoltam a szövetkezetben dúló korrupcióval. Mivel a becsületes munkát illetôen hajthatatlannak bizonyultam, megpróbáltak nemzetiségi oldalon támadni olyaddig, hogy négy és fél év után agyvérzést kaptam, és bal felemre lebénultam. De hála Istennek, családom, illetve az orvosok gyámolításának köszönhetôen hat hónap alatt jobban lettem, és ismét dolgozni kezdtem a Kisipari Szövetkezetek Megyei Szövetségén mint megyei fôgépész és energetikus.
A rendszerváltáskor, azaz 1990. augusztus 8-án, hivatalosan, egy tehergépkocsinyi aprósággal és 12 ezer forinttal a zsebünkben Magyarországra telepedtünk egy, a fiunk lakhelyéhez közeli helységbe. 1990. augusztus 21- én már munkába is álltam a gyôri Vagon- és Gépgyárban mint szerkesztô a célgép osztályon. Itt a kollegák is szerettek, én pedig "becsülni tudtam az édes ízét".
Talpra kellett állnunk! Sokat dolgoztunk, össze kellett fognia a családnak. És Isten segítségével összefogtunk, talpra álltunk. Ne kérdezzétek, mit csináltunk! Inkább: mit nem csináltunk?! Házat vettünk, fákat ültettünk, vállalkoztunk, gyárban dolgoztam...
Ma Magyarországon munkából és munkával meg lehet élni! politizálni nem akarok! Nem is érdemes.
Több mint három éve én is nyugdíjas vagyok, és dolgozom – dolgozunk.
Legfôbb sikerélményem, élményünk, hogy István fiunk sikeres üzletember. A brassói mûszaki egyetem után elvégezte a oxfordi közgazdasági egyetemet is, öt nyelven jól beszél. Ô építette a szentgotthárdi Opel-gyár szerelô vonalát. Azután a Tajwan–Tajpe gyár szerelésén vett részt. Két évet Portugáliában, Libanonban dolgozott, megtanult portugálul, onnan Brazíliába küldték, ahol három évig dolgozott, majd Malajziába. Kuala Lumpurban alapított egy mérnöki irodát, ahol közel két évet tevékenykedett. Jelenleg egy magyarországi mérnöki iroda elindításán dolgozik, az elsô tizenkét embere épp ma éjszaka indul a németországi telephelyre egyéves betanítási tanfolyamra. Ez a mi sikerélményünk.
Feleségemmel végigjártuk Európa minden államát, Finnország kivételével. A múlt évben Malajziában voltunk, három hétig, csodálatos környezetben. Ha máris élménynek lehet nevezni, akkor elmondom: a jövô héten Amerikába megyünk egy úgynevezett Fly and drive – Repülj és vezess! – rendszerrel, ami azt jelenti, hogy szabad, kötetlen programban egyik budapesti barátunkkal közösen végigjárjuk autóval a keleti, illetve a nyugati részt is."
Ezek a sorok tavalyiak, akkor, júliusban találkoztak az öregdiákok, az egykori képzôsök az Alma Materben. A csoportkép tanúsága szerint elég sokan jöttek el, akik nem tehették, azok levélben számoltak be sorsukról. És ezekbôl a kis vallomásokból kis füzet állt össze, melyet ki is nyomtattak. Innen idéztük ezt a sorstörténetet, mert jellemzônek találjuk a romániai magyar ember életére nézve. Az apa kénytelen volt szétaprózni alkotó energiáit, tisztessége és gerincessége gátolta szakmai érvényesülését, a rendszer "gazdaságpolitikája", nacionálsoviniszta irányultsága külön sújtotta, szakmai kisebbségiként és nemzeti kisebbségiként kettôs átok ült a nyakán.
Hegedüs Lôrinc álma fia karrierjében teljesedett be. Céltudatos munkája ôt magát is bizonyos értelemben – a legnemesebb értelemben – tette "célgéppé"; de mennyi áldozat kellett hozzá! Mennyi keserûség, mennyi lemondás, hány újrakezdés, nekifutás!...
Repülj és vezess. Józan ész, neked szól ez az írás.
Ez a foglaló nem az a foglaló – mondta el Kincses Elemér rendezô lapunknak, a csütörtök esti –székházfoglaló– ünnepi elôadással kapcsolatban, melyet az emlékezetes gyertyás-könyves felvonulás 10. évfordulója alkalmából mutatnak be 19 órai kezdettel a Kultúrpalotában.
A pontosításra azért is nagy szükség van, mert az elôadásra ugyanazok a plakátok hívják fel a figyelmet, amelyek az elôzô – az új RMDSZ- székház felújítása céljából bemutatott – elôadásra készültek. Az akkori elôadással azonban csupán az a közös, hogy gyakorlatilag ugyanazok a népszerû mûvészek lépnek fel, akik ezúttal is szívesen vállalták a játékot, s a jegyeladásból származó teljes bevételt szintén a székházra fordítják. Egyébként minden más. Míg az elsô alkalommal a szilveszter hatására a vidámabb jelenetekre helyezôdött a hangsúly, ezúttal – a jubileumra tekintettel – a mûsor sokkal ünnepibb (nem ünnepélyes!) lesz. Az elôadást a tíz évvel ezelôtti felvonulásról készített eredeti videofelvételek vezetik be, ezt követi a mûvészpárok fellépte, akik egy méltó, emberi mûsorral kívánnak megemlékezni jelenkori történelmünk eme jelentôs momentumáról. Az elôadást ezúttal is Nagy István vezeti, rendezôje Kincses Elemér.
Már összesen két hét vakáció után itthon kuksolok, jóformán nincs mit kezdjek magammal. Persze, nem csak én, hanem minden iskolás, óvodás, vagy akármilyen tanuló gyerek Romániában.
Mindez azért, mert a tanárok sztrájkolnak. Én nem nevezném föltétlen sztrájknak, inkább igazságkövetelésnek: ez szerintem teljesen jogos. Rájöttem, hogy a tanítás nem is olyan könnyû mesterség: édesanyám óvónô, s egyszer vigyáznom kellett a sok kisgyerekre. A sok izgés-mozgás, kacarászás, csintalankodás közt elég elveszettnek éreztem magam. Vajon mi szükséges ahhoz, hogy a tanárok magukra vonják a figyelmet? Bányászok módjára, tüntetve masírozzanak végig az országon, miközben mondent összetörnek? Hát… Nehezen tudnám elképzelni jámbor tanáraimat az utcán, botokkal ordibálni és követelôzni. Ebben a helyzetben ôszintén szólva nem tudnám, mit tegyek. Akkor sem, ha tanár, vagy ha politikus lennék. Remélem, megoldják valahogy. A gyerekek mindig örvendenek, ha nem kell iskolába menni. De meddig? Még magamnak is nehéz bevallani, de már szinte hiányzik az iskola. "Mert nem a tanárok javára tanultok, hanem a ti érdeketekben, a jövôtök érdekében, hogy helyt tudjatok majd állni az életben" – ez a tanárok és szülôk által gyakran emlegetett "szlogen" is mintha igazabbul csengene.
Ez a véleményem errôl a "kényszervakációról". Akármilyen furcsán is hangzik, de a jóból is megárt a sok.
Borbély Emma neve ismerôs olvasóink elôtt, hiszen az elmúlt évben gyakran emlegettük, amikor Kibéd nagy ünnepe szervezéséról esett szó. Most arról tájékoztat, hogy Seprôdi János Mûvelôdési Egyetem mûködik az önállósodás útját keresô faluban.
– Tavaly november végén a Seprôdi János Mûvelôdési Egyetem tevékenységi programja keretében indítottam el a Nôk órája címû elôadássorozatot. Ez február 17-én zárul, célja az általános mûveltség bôvítése mellett a különféle gondok megbeszélése, orvoslási lehetôsége. Minden csütörtök este hattól összegyûltünk az iskolában. Mindig más-más elôadót hívtunk meg, összesen 17 témát dolgoztunk fel, többek között ezeket: Az államalapító Szent István és a Szent Korona; Legendák a honfoglalásról; Magyarország mûemlékei (diavetítéssel); A Kerepesi-temetôben nyugvó nagyjaink (diavetítéssel); egészségógyi témák – a betegségek megelôzésérôl, általános egészségvédelmi tudnivalókról, a magas vérnyomásról, a cukorbetegségrôl; állatvédelem; munkaügyi kérdések (nyugdíjazás); az egészségvédelmi biztosításról; az asztma kezelésérôl Parajdon, Parajd turisztikai jelentôségérôl.
Az elôadásokon 30–60 személy jelent meg, elôadóink voltak dr. Ozsváth Magda, dr. Sebesi Béla orvosok, Farkas Éva gyógyszerész, dr. Zsigmond Zsuzsa állatorvos, Kiss Dénes református lelkész, Ferencz Levente, Gál Anna, Péter Ödön, Kálmán Balázs (Parajd polgármestere), dr. Lakatos Emese orvos, Mátyus Zoltán, Fülöp Irén tanár és jómagam. A Nôk órájának zárónapján, 17-én Kutasi Zoltán, Makfalva polgármestere lesz a vendégünk.
E sorozat kapcsán merült fel egy tanfolyam indításának igénye, hozzá a svájci- román Agrom-Ro cég támogatását nyertük el. A cég tulajdonosa, Will Jörg úr személyesen is ellátogatott Kibédre, és szóba állt a 24 fiatalasszonnyal, akik a tanfolyam elvégzésére jelentkeztek.
– Mire tanítják meg a menyecskéket?
– A tanfolyam többlépcsôs, hosszabb idôtartammal, a következô profillal: 1. általános tudnivalók az agroturizmusról, a falusi vendégfogadásról; 2. német nyelvtanfolyam, amelyen a vendégfogadáshoz szükséges alapismeretekre tesznek szert; 3. számítógépes ismeretek elsajátítása. A szükséges felszerelést az Agrom-Ro biztosítja, az elôadóval együtt, mi a helyiséget adjuk, és gondoskodunk az elôadók szállításáról és étkeztetésérôl.
Kibéden nem várják a sült galambot. Borbély Emma azt is elújságolta, hogy a nyáron felavatott tájház és falumúzeum részére szôttettek táblás-kendôket, rongyszônyeget, színére-járó párnahuzatokat, "hogy minden a sajátunk legyen"–, a faluból kölcsönzött darabokat pedig visszaadják tulajdonosaiknak.
Január közepén a Pro TV országos híradójában Radnótot is bemutatták. Elhangzott, hogy a városhoz tartozó falvakat a nagy hó és a vihar elzárta a külvilágtól. Marosdegét említették, ahova csak traktorral lehetett behatolni. Elmarasztalóan kérdeztem a polgármestert: hogyan történhetett meg ez az eset? Furman Marcel elmondta, hogy valóban nehézségeik voltak. A városhoz tartozó falvak felé vezetô utakat több mint 1 méteres hó borította, lehetetlenné vált a közlekedés. A város gondja, hogy mindössze egy hóekéjük és egy lánctalpas traktoruk van, ezeket elsôsorban a forgalmasabb szélkúti és a marosorbói útra állították. A polgármester ismételten felszólította a lakosokat, hogy amennyiben lehet, takarítsák el a havat. Igaz, a magas hófal ellen nem volt mit tenni, de nem is igyekeztek az ottlakók. A "katasztrófáról" a Pro TV-t egy dégi kocsmáros értesítette, aki nem tudta üzletét ellátni az említett idôszakban. A stábot egy traktor várta és több mint 80 embert is kirendeltek a dégi útra takarítani. A munkálat csak addig tartott, ameddig forgattak a tévések. Másnap az országutak igazgatóságától kért hómarógép tört utat a falu fele, két nap alatt pedig minden utat járhatóvá tettek.
Van ott más is, de van ám! De amikor ott jártam, a fal volt a fô attrakció! A Berlini Fal természetesen, amelyet tíz évvel ezelôtt sikerült ledönteni, a szabadságszeretô emberiség örömére. Errôl még írok pár sort odébb, elôbb azonban szükséges talán egy kis szómagyarázat. Newseum... Az elnevezés két szó szellemes összevonása, az angol News és a museum forrott egybe ilyen öszvérnévvé, melyen a maga nemében a világon egyedülálló interaktív sajtó-, illetve médiamúzeum vált ismertté Amerika néhány milliós nagyvárosában, például New Yorkban kihelyezett fiókegységei is vannak, a Freedom Forum nemzetközi újságíró- alapítvány washingtoni közpinti létesítményével azonban egyik se vetekedhet. Ez páratlanul gazdag, izgalmasan érdekes a laikus újságolvasó, rádióhallgató, tévénézô számára is, és többször is felkereshetô, mert naponta új arcát mutatja, aszerint, ahogy az élet körülöttünk zajlik s a világ változik.
Washington legfiatalabb elôvárosában, a hivatali- üzleti Rosslyn csupa fém, csupa üveg épülethalmazában található a dombon. A tervezôk, mûépítészek tobzódtak itt az ötletekben, a beruházók se kíméltek pénzt, fáradságot, olyan minden, mint egy XXI. századi sci-fiben. A monumentális modern szobrászatot is szabadjára engedték, színes, hatalmas, formabontó mûalkotások teszik még hangulatosabbá az utcaképet. Igazán jó helyen van a Newseum. A tiszta, biztonságos, kényelmes washingtoni metró rosslyni állomásától száz méternyire már a sajtó mozgalmas birodalma vár.
a hírközlés minden ôsi és mai eszköze, az információtovábbítás történetének valamennyi fontosabb korszaka fellelhetô a Newseumban. Már az elôcsarnokban egy óriás függô földgömb fogad, rajta ötven nyelven a világlapok vagy a nagy hírû helyiek. Alatta körben komputerek. A képernyôn a megfelelô rovatra helyezett ujjnyomással bármilyen lapérdekesség könnyen kikereshetô. Jó játék, de ezzel nem érdemes hosszasabban idôzni. A belsô termekben sokkal épületesebb a látvány, végtelen a kínálat. A sajtó megszületését, felfutását és tündöklését rövidfilmek szemléltetik. Mint minden amerikai múzeumban, ezek is közlik a legfontosabbakat. Utána viszont, hacsak nem vagyunk idômilliomosok, márpedig a turista nem az, szelektálnunk kell. Mégis lecövekeltem a képernyôk elôtt. Ott, ahol a jelenkori USA sokkoló eseményeit pergették le a látogatóknak. Bármerre nézel, zajlik valami rendkívüli. A Lindbergh gyermek elrablásától a gengszerháborúkig, a gazdasági válságtól a II. világháborúig, az atomrobbantástól a woodstocki popfesztiválig, A Kennedy- gyilkosságtól Muhammad Aliig, Martin Luther King lelövésétôl Vietnamig, a Watergate- botránytól az Öböl-háborúig, a World Trade Center-beli terrorista-robbantástól az ámokfutók rémtetteiig mindazt megörökítették a médiumok, ami a nap , a hét, az év szenzációja volt. Csupa szörnyûség? Inkább az, mert a hátborzongató dolgokra jobban odafigyelnek az emberek. Persze, lehet egyéb figyelemkeltô jelenség is. De mennyivel döbbenetesebb, ha a világlap címoldalán csak annyi jelenik meg tenyérnyi betûkkel: WAR! Háború!
Ezzel jeleztem, hogy az újságok, folyóiratok elsô oldalaival is találkozhatunk itt. Közel 2000 lap van a Newseumban, a hetven legjelentôsebb a Falon is. Ez egy 126 láb hosszúságú falfelület, amire az emeletrôl kitûnô rálátás van. Mindennap más és más olvasható rajta, mert élô, folyton változó a múzeum, mindig a friss, az éppen aktuális sajtótermék kerül a közönség elé. A képernyôk egy része is az éppen zajló eseményeket sugározza a mûholdas hírcsatornák, a CNN és társai segítségével.
A falon idôszakos kiállítások vetítettképes változata is megjelenik. 1999 október- novemberében a Kelet- és Nyugat-Berlin között emelt fal története elevenedett meg s mindaz, ami az emberi szabadságjogok eltiprásásával, emberéletek kioltásával ez jelképezett. A mindegyre megismételt film apoteózisa nyilván a fal ledöntése volt. De a Newseum igyekezett bemutatni azt is,
Ez ránk, egykori kelet-európai szocialista államokra vonatkozott. A ’89 utáni valóságunkra. Fotókiállítás tükrözte életünkbôl azt, ami egyáltalán nem hízelgô egyik-másik országra, így Romániára nézve sem. A diktatúra öröksége és a szegénység, civilizálatlanság, az erôszak pörsenéses, ellenszenves arca tûnt fel egyik-másik felvételen. Ezen ott inkább csak én szomorodtam el egy kicsit, a látogatók nagy részét nem ez érdekelte. Egy szinttel lennebb tévé- és rádióstúdiók, videokamerák, riportermagnók, fényképezôgépek, beíró- és tördelôprogramok csábítják a közönséget. Mindenki mindent kipróbálhat. Elkészítheti a maga televíziós vagy rádióriportját, lehet riporter vagy riportalany, megörökítheti fényképen magát, betördelhet egy képzeletbeli vagy valós újságot. A felszerelés hozzáférhetô, a múzeum szakemberei készségesen segítenek. Tele a nagyterem érdeklôdô, vidám fiatalokkal. Nem csoda, ha a médiákban is olyan flottul, felszabadultan nyilvánulnak meg. Megfigyelhettem másutt is, az amerikai iskola kilép a falai közül, múzeumokba, galériákba irányítják a tanulókat, gyakran ilyen helyeken tartják az órákat, így minden sokkal élményszerûbb.
A Newseumban médiasztárokkal is szerveznek találkozókat. Az interaktív jelleg meg sajtóetikai tesztekben is megnyilvánul. Az etikai szobában fikciósan kreált és reális esetekben kell a közönségnek eldöntenie, helyesen vagy helytelenül járt-e el a szerkesztô, újságíró, adott helyzetben mi lett volna az igazán etikus magatartás. Említettem a Watergate-ügyet, amibe Nixon elnök belebukott. Bill Clinton elnöksége is megingott a Lewinsky-botrány miatt. Erre is bôven vonatkoztak kérdések.
Amikor megérkeztem Washingtonba, elsô utunk a Kennedy Centerbe vezetett. Mellette van a félkör alakú, hírhedt Watergate épület, ahol a demokraták irodájába annak idején betörtek. Anyja lakosztályában itt húzódott meg egy idôben az elhíresült gyakornok, Monica is. Gondoltam, errôl a luxustömbrôl külön is írok majd, aztán lemondtam róla, az Egyesült Államokban már kifulladt a Lewinsky-ügy.
Az elnök szaxofonja se kerül terítékre.
Jóval többet beszélnek Hillary Clintonról. Meg az új elnökjelöltekrôl. A közelgô választások kezdik uralni a médiát. Az esélyesekrôl és más egyébrôl is, ami adat csak lehetséges, lehívható a Newseum kávézójában az interneten. Ha valaki így akarja eltölteni az idejét, azt is könnyen teheti. Magam is próbálkoztam a News Byte Cafe egyik komputerén, kikerestem a Népújság honlapját, megtudtam, mi történt akkortájt szûkebb pátriám háza táján.
Aztán kisétáltam a Freedom Parkba. Fenn van néhány újabb építmény tetején. Messzire lelátni innen a fôvárosra, a Washington Memorial Parkway hömpölygô forgalmára. Itt is van egy fal. Átlátszó, spirálisan kanyargó, üvegszerû emlékmû. Belevésték azoknak az újságíróknak a nevét, akik a szólásszabadságért, a demokráciáért, az igazság érvényesítéséért haltak meg szerte a világon. Mert sûrûn szidják ugyan a rámenôs, mindenbe belecaplató riportereket, akiknek látszólag semmi se szent, s a zokszó sokszor tényleg jogos. De számos az olyan önfeláldozó újságíró is, akirôl elmondható: általa is ment elôbbre az emberiség. A Freedom Park az ott megfordulókban ezt is tudatosítja.
Lehet, hogy a média egyik-másik jövendô nagy alakja éppen a Newseumban kapja az elsô indíttatást e gyakran kárhoztatott, de vonzó pálya felé. Ilyen létesítmények hiányában a mi fiataljaink sajnos ezen a téren is hátrányból indulnak.
Kossuth Lajos azt üzente …
Fogytán a regiment, de azért van utánpótlás Amerikában is. Errôl úgy is meggyôzôdhetünk, hogy Washington D.C.-ben felkeressük a Kossuth Házat. Ez az alacsony fémkerítéssel övezett egyemeletes saroképület a követségi negyedtôl nem messze, a forgalmas Dupont Circle közelében biztatja belépésre az érdeklôdôt. Homlokzatán magyar és amerikai zászló lengedez, falán a létesítmény névadója és Theodore Roosevelt elnök dombormûve figyelmeztet, nem akármilyen építménnyel találjuk szemben magunkat. Ez a második Kossuth-szobor, amivel szerencsém van találkozni az USA fôvárosában. Két nappal korábban a törvényhozás monumentális fellegvárában, a Capitolban bukkantam rá a 48–49-es magyar forradalom és szabadságharc nagy alakjának mellszobrára. Így, ahogy mondom, mert kerestem ugyan a csarnokok és folyosók egymásba nyíló, egymást keresztezô útvesztôjében, de nem találtam. Már le is mondtam róla, hisz annyi az egész alakos szobormás, a kompozícióba álmodott portré vagy bronzfej, esetleg márvány, gránit mellszobor, hogy már–már reménytelen valamit is felfedezni, ha nincs fôhelyen, amikor véletlenül belebotlottam. A "magyar demokrácia atyja – Father of Hungarian Democracy" jóindulatúan nézett rám a hosszúlevelû dísznövények közül, mintha tudta volna, egy héttel azelôtt róla is szóltam, amikor Petôfi hagyatékáról beszéltem a philadelphiai megemlékezésen. Sejtelmem sincs, hány amerikai ismeri a nevét a magyarokon kívül, de a krónikák szerint 1851–52-ben valóságos diadalmenet volt az amerikai útja. Az Újvilágban népszerûek a szabadsághôsök, Kossuth Lajost is nagy megbecsülés övezte. És azokat a harcostársait is, akik a világosi fegyverletétel után emigrációba kényszerültek. Akkoriban nagyobb magyar csoport hajózott át az óceánon s telepedett le Amerikában. Talán úgy is mondható, hogy ôk voltak az elsô jelentôs emigrációs hullám elôhírnökei. Több magyar települést is létrehoztak akkor, egyesek közülük bátorságukkal, harci tetteikkel szereztek hírnevet maguknak az amerikai polgárháborúban. A Kossuth Házban látható történelmi kiállítás, képeivel, dokumentumaival errôl is tájékoztat.
Az emeleten viszont már a mába csöppenünk. Magyar származású fiatal festômûvész formabontó, élénk olajkompozíciói juttatják eszünkbe, akárcsak Georgetown vagy Alexandria, ez a környék is Washington bohémnegyede, persze
mint a fôvárosban általában minden és mindenki. Ötven–száz lépésnyire van innen a híres Philips Galéria, mely lenyûgözôen gazdag impresszionista és posztimpresszionista alkotásokban. Renoir, Cézanne, Van Gogh, Gauguin, Matisse, Modigliani és megannyi más nagy mûvész képei láthatók itt. Ebben a gyûjteményben magyar mûvet nem láttam, de másfelé találni belôlük Washingtonban is. Itt a Dupont körtér szomszédságában is a számos kisgaléria, képkereskedés némelyikében. Egykori MA-MÛ-s vásárhelyiek munkái is elkerültek ide. Hirtelenjében a szobrász Dienes Attilát említhetem. 1990-ben ô is egyike volt azoknak az erdélyi alkotóknak, akiknek képeibôl, szobraiból Gyôrffy Ilona, a Kulturális Alapítvány Erdélyért elnöke sikeres kiállítást rendezett a Világbank székhelyén.
Ha már itt tartunk, mármint a bohéméletnél, kijelenthetem, hogy a hangulatos kiskocsmák, kávézók, bohémtanyák se hiányoznak a körzetbôl. Az említett alapítvány szûkebb asztaltársasága rendszeresen találkozik a közeli törzshelyén. Az elôzôt sajnos nemrég felszámolták, a találkát ezúttal máshova kellett szervezni, a Zorba nevû görög vendégfogadóba. De innen mentünk is tovább, mert az utca a legjobb kínai vendéglôk lelôhelye. Persze idejében asztalt kell foglalni, ha nem, órákig várhat valaki, amíg bejut.
Tényleg kitûnô az étel, ital, pedig gyanúval teli fogadtam mindent. A fogyasztás végén a ráadás mindig egy csokornyakkendô (vagy derelye?) alakú tésztában egy kínai bölcs mondást és lottószámokat tartalmazó papírfecni. Szerencsére résen voltam, nem nyeltem le. A bölcsességet megjegyeztem, a számokkal itthon se nyertem. De hallván, milyen messzirôl érkeztem, a mosolygós kínai pincérlányok kineveztek tiszteletbeli törzsvendégnek. Na, engem ugyan várhatnak vissza egy darabig! De legalább ôk is megtanulhatják, amit mi rég tudunk: a tiszteletbeliekben olykor csalódni kell. Ezt akár szabadalmaztathatnám is valamelyik aranymondásos cédulára. Egy fecskefészket, mondjuk, megér.
Visszatérve a magyarok fegyvertényeire, hangsúlyoznom kell, nem csak múlt századiak vannak. Az amerikai fôváros egyszerûségében is legimpozánsabb újabb kori monumentuma
a Vietnámban elesettek emlékmûve.
A földbe mélyedô hosszú–hosszú márványfalba csaknem hatvanezer elesett nevét vésték be. Nem betûrendben, hanem úgy, ahogy a háború végzett velük. Magyar fiatalok is voltak köztük. Néhányuk nevét felfedeztem. Különös, hogy egyikük családneve éppen Magyar.
Az emlékmûvel szemben ott egy másik, a koreai háború hôsi halottaié. Nemzettársaink is ott voltak az AEÁ koreai hadseregében. Haltak is meg közülük többen. Bethlehemi vendéglátóm, Pénzes Gyula, aki ugyancsak megjárta a koreai összecsapások poklát, mesélt az ottani borzalmakról. De a témánál nem idôzöm. Inkább zárjuk a jegyzetet egy másik magyar emlékhellyel, az Alba-Regia Kápolnával. Nyugat- Virginiában, Berkeley Springs közelében emelték 1981- ben. Az 1956-os szabadságharcosok elôtt tiszteleg. Kis harangláb, kopjafák övezik az erdei fák között. Akárha itthon lenne, a Nyárádmentén, esetleg a Hargitán. Errôl is könnyen az juthat eszembe, amibôl kiindultunk, de már lehet, hogy más felhangokkal: Kossuth Lajos azt üzente …
Az elmúlt napokban az RMDSZ Ügyvezetô Elnökségével együtt megbeszéléseket tartottunk az idôszerû politikai kérdésekrôl a területi szervezetek elnökeivel, központi és megyei kormányzati tisztségviselôkkel, szövetségünk parlamenti frakcióinak vezetôivel.
A konzultációkból egyértelmûen az a következtetés vonható le, hogy a mostani idôszak legfontosabb, halaszthatatlan kormányzati és törvényhozási teendôje a költségvetés elfogadása. A késlekedés egyre nehezebb helyzetbe hozza az önkormányzatokat, a költségvetési intézményeket, a költségvetési fizetésbôl élôket.
Éppen ezért az RMDSZ szükségesnek tart egy sürgôs egyeztetést a koalíciós partnerek között a költségvetés tárgyában.
Véleményünk szerint minden lehetséges költségvetési forrást meg kell mozgatni annak érdekében, hogy az oktatási intézmények megfelelôen mûködhessenek. Az RMDSZ-nek az az álláspontja, hogy a nemzeti össztermék 4 százalékát, amit egyébként a törvény is elôír, mindenképpen biztosítani kell a tanügy számára.
A vasúti rendôrségen a napokban zárultak le azok a vizsgálatok, amelyeknek célja a 41 éves S. Mihaila öngyilkossága körülményeinek tisztázása volt.
A rendôrség tájékoztatása szerint a Vrancea megyei illetôségû férfi a január 3-ról 4-re virradó éjszaka a Segesvárról Medgyesre induló személyvonat elé vetette magát. A rendôrök öngyilkosságért indítottak eljárást az ügyben. Utólag derült ki, az eseménynek elôzménye volt. A segesvári Soromiclea farmon juhászsegédként dolgozó férfi január 3-án a segesvári váróteremben két cigánylányra figyelt fel. A 18 éves T. Ida és a 20 éves Ö. Magda közül a fiatalabbat választotta, s intim légyottra invitálta. Eközben fosztotta ki a lány három cinkostársa, a 20 éves Szeben megyei illetôségû B. Mihály, a 21 éves kézdivásárhelyi T. József és a 23 éves segesvári R. Bandi. A három fiatalember a juhász 530.000 lej készpénzét és 136.000 lej értékû javait tulajdonította el. A rendôrségi vizsgálatok során arra is fény derült, hogy a végzetessé váló éjszaka a pórul járt férfi a vasúti rendôrségen többször is öngyilkossággal fenyegetôzôtt, de mivel láthatóan ittas volt, szavait nem vették komolyan. Így történt meg, hogy S. Mihaila január 4-én, hajnali 6 órakor a vonat elé vetette magát. Február 3-án rablás alapos gyanújával vették ôrizetbe B. Mihályt, T. Józsefet és R. Bandit, a két roma lány ellen pedig bûnrészesség vádjával indított eljárást a rendôrség.
Egyezmény – kis módosításokkal
A program, amelynek alapján Románia igyekszik meghosszabbítani az NVA-val létrejött tavaly augusztusi készenléti egyezményt, nem tér el lényegesen a korábbitól – nyilatkozta az NVA bukaresti reprezentánsa, Stephanne Cosse. A célkitûzések – az infláció mérséklése, a költségvetési deficit csökkentése és megfelelô monetáris politika – azonosak. Ebben az évben fokozott figyelmet kell fordítani a gazdasági növekedést ösztönzô politikára, vagyis az infláció és a bérek alakulásának ellenôrzésére, az állami vállalatok átszervezésére és a költségvetés kezelésére – mondotta.
Galac a The Washington Postban
A Jugoszlávia elleni légi hadjárat során lerombolt Duna-hidak ügyérôl, az újjáépítés elmaradásának áldatlan gazdasági következményeirôl közölt terjedelmes, fényképpel és térképpel illusztrált, galaci keltezésû beszámolót a The Washington Post hétfôi száma. A cikk egyebek közt megállapította: a gazdasági következmények "Bulgáriától Németországig érezhetôk, de sehol nem olyan akut mértékben, mint Romániában". A térségben ugyanis – folytatódott a The Washington Post írása – ez az ország rendelkezik a legnagyobb folyami szállító flottával.
A Román Nemzeti Egységpárt országos tanácsán határozatot fogadtak el, melyben politikai és gazdasági unió azonnali megvalósítását javasolják Románia és Moldova Köztársaság között. E célból az egységpárt és az Újjáegyesülés Pártja – Dák-Latin Opció szombaton fúziós jegyzôkönyvet írt alá, Mircea Drucot pedig megválasztották az RNEP országos tanácsának elnökévé. A határozat értelmében az RNEP eme célkitûzése szerves része Románia euroatlanti integrációjának. Románia nem hagyhatja az Európai Unió határain kívül Moldova Köztársaságot – pontosít a határozat, melybôl kitûnik továbbá, hogy az RNEP csupán a nemzetgazdaság, valamint az ország területi épségének és szuverenitásának megóvását szavatoló garanciák mellett támogatja Románia csatlakozását az Európai Unióhoz és az euroatlanti biztonsági struktúrákhoz.
Vosganian fôvárosi polgármester-jelölt lesz
Varujan Vosganian JESZ-elnök a párt országos konferenciáján bejelentette jelöltségét Bukarest