Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegu apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetok) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

A parlament két házának együttes ülése tegnap a miniszterelnöki programbeszédet követô több mint háromórás vita után 314:145 arányban bizalmat szavazott az Adrian Nastase vezette új kormánynak.

A Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) által létrehozott kisebbségi kormány csak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) , a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a nem magyar nemzetiségek kisebbségi képviselôcsoportjának támogatásával érte el a beiktatásához szükséges szavazatszámot.

Az új parlament összesen 479 tagja közül 459 szenátor és képviselô vett részt a szavazáson. Minden leadott szavazat érvényes volt. A kormány beiktatásához legalább 240 támogató szavazatra volt szükség.

A titkos szavazás eredményébôl, illetôleg a frakcióképviselôk elôrejelzésébôl ítélve a demokratikus ellenzék politikai alakulatai közül a Demokrata Párt (PD) frakciójának tagjai és a szélsôségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) szenátorai és képviselôi adtak le ellenszavazatot a kormánybeiktatási ülésen.

Adrian Nastase a parlament csütörtöki kormánybeiktató ülésén kijelentette, hogy az új kormány 4,5-6 százalékos éves gazdasági növekedést szeretne elérni, valamint azt, hogy a minimálbér összege fokozatosan emelkedjen, hogy 2004- ben legalább 50 százalékkal magasabb legyen, mint 2000 végén. Nastase hozzátette, hogy a gyermektámogatás összege a nettó átlagbér 10 százalékára emelkedik.

Adrian Nastase szerint a gazdasági növekedés támpillére a "tulajdonjogi formák szerkezeti módosítása" lesz, úgy, hogy a magánszféra szolgáltassa a nemzeti össztermék (GDP) 75 százalékát. A kormányfô elmondta: a privatizáció folyamata a közhasznú szolgáltatásokra is kiterjed, "differenciáltan, azok jellegének függvényében", így ez a terület megnyílik a konkurrencia elôtt. Nastase hozzátette: a magánosítás folyamatában újra bevezetik a pénzügyôrségi ellenôrzést.

Kijelentette: az új kormány nyugdíjkiigazítást is tervez egy három éves program alapján, amely a 2001. esztendô utolsó harmadévében kezdôdne. Megjegyezte, hogy a nyugdíjakat harmadévente emelnék, a "vásárlóerô megôrzése" érdekében.

Adrian Nastase elmondta, hogy az új kormány céljai közé tartozik egy gyógyszertámogatási módszer bevezetése is.

Másképpen is lehet politizálni?

A PDSR, a PD, a PNL és az RMDSZ vezetôi által aláírt közös nyilatkozat a kormány legfontosabb célkitûzéseirôl, elsôsorban Románia fejlesztésének kulcskérdéseire, valamint az euroatlanti csatlakozásra vonatkozik.

Adrian Nastase kormányfô szerint a nyilatkozat aláírása jelentôs eseménynek számít a román politikai életben, azonban szó sincs kormánykoalíció megkötésérôl.

Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke elmondta a sajtónak, hogy a politikai nyilatkozat fontos célkitûzéseket vázol fel, ezeket pedig minél erôteljesebben tudatosítani kell a társadalom tagjaiban.

Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elsô alelnöke kijelentette, hogy "egy normális országban, ahol a demokrácia szilárdan megvetette már a lábát", az ilyen jellegû közös nyilatkozatoknak nincs létjogosultságuk, azonban sajnos az ilyesmi nem mondható el Románia esetében. Stoica szerint ez a nyilatkozat az elsô jelentôs jele annak, hogy Romániában is lehet "másképpen politizálni", ugyanakkor azonban megjegyezte, hogy ennek a dokumentumnak az aláírása nem jelenti egyúttal azt is, hogy a PDSR feltételek nélküli bizalmi szavazatot kapott volna.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnökének az a véleménye, hogy a közös nyilatkozat aláírása a román politikai osztály összefogásának az eredménye.

A közös nyilatkozaton kívül a PNL és az RMDSZ vezetôi a PDSR-vel aláírtak egy közös protokollt, amelyben megígérik, hogy 2001-ben nem kezdeményeznek bizalmatlansági indítványt — abban az esetben, ha a kormány betartja a dokumentumban leírt kitételeket.

Arra a kérdésre, hogy a Demokrata Párt miért nem írt alá egy ilyen jellegû dokumentumot, Petre Roman azt felelte, hogy "nem lehet egy fenékkel két lovat megülni", vagyis a Demokrata Párt komoly ellenzéki pártként akar tevékenykedni.

A nyilatkozat fô vonalakban a PDSR korábbi szövegjavaslatának felel meg és tartalmazza minadazokat a célokat, amelyekben a négy párt egyetért – kezdve az alkotmánymódosítás szükségességén, folytatva az ország fô külpolitikai törekvései folyamatosságának biztosításával, az euroatlanti integráció felgyorsításával, a gazdasági reform folytatásával, egészen a demokratikus politikai erôk közötti konzultáció szükségességéig az ország fô bel- és külpolitikai kérdéseiben. A végleges szöveg külön kiemeli "a szélsôségesség elszigetelésének" szükségességét, a tolerancia és a kölcsönös tisztelet szellemének erôsítését a román társadalomban, a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális és vallási identitásának megôrzését és fejlesztését is.

Az új kormányzat nem fogja tömegesen hazarendelni a külföldi nagyköveteket, ehelyett az egyéni értékelés módszeréhez folyamodik. Lehetséges, hogy januárban minden nagykövetet hazarendelnek, hogy közöljék velük: folytathatják-e vagy sem tevékenységüket, tudta meg a MEDIAFAX megbízható forrásokból.

A román diplomáciai gyakorlatban teljesen új eljárás abból indul ki, hogy a román nagykövetek nagy része négy éves mandátumának elsô felében van, ez pedig megnehezíti mandátumuk lejárta elôtti hazarendelésüket, mivel ez elégedetlenséget válthat ki az illetô országban.

Valószínûnek tûnik azonban, hogy a politikai alapon kinevezett, négy éves mandátumuk végéhez közeledô nagyköveteket hazarendelik. Lemondás esetén az államelnök hazahívási rendeletet ad ki, mivel ez az egyetlen lehetôség arra, hogy Románia tudassa az érintett államokkal egy-egy nagykövet mandátumának lejártát.

Az utóbbi négy évben politikai alapon neveztek ki nagyköveteket Finnországba, Dániába, Spanyolországba, Portugáliába, Görögországba, Németországba, Tunéziába, Izraelbe és Jugoszláviába. Az utóbbi két esetben majdhogynem lehetetlen a hazarendelés, mivel ez a két nagykövet csupán pár hónappal ezelôtt kezdte meg mandátumát.

A franciaországi és oroszországi karrier- nagykövetek helyzete különleges esetet képvisel, amit figyelmesen elemeznek majd.

Az említett módszer kompromisszum két változat: a tömeges hazarendelés és a formális lemondás között; ez utóbbi megoldás idegen a román diplomáciai gyakorlattól.

(MEDIAFAX)

Szerbiai választások

A szerb választási bizottság hivatalosan is megerôsítette a Vojislav Kostunica jugoszláv elnököt támogató párttömörülésnek a hét végi elôrehozott szerb parlamenti választásokon aratott fölényes gyôzelmét. Ezzel a Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnök vezette elôzô vezetés szinte az utolsó fontos hatalmi tisztségbôl is kiszorult. A bizottság belgrádi sajtóértekezletén ismertette a több mint 8 ezer választóhelyiség adatainak 99,13 százalékából nyert eredményeket. A testület elismerte, hogy 19 választóhelyiségben szabálytalanságok történtek, de nem tartotta szükségesnek a voksolás megismétlését, mondván: nem befolyásolnák érdemben a eredményeket. A választások résztvevôi még fellebezhetnek az eredmények ellen.

Az ily módon végeredménynek tekinthetô adatok szerint a Vojislav Kostunica jugoszláv elnököt támogató Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) párttömörülés 2,402 millió szavazatot, a leadott voksok 64,08 százalékát szerezte meg. A Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnök vezette Szerbiai Szocialista Párt (SPS) 515.845 szavazatot (13,76 százalék), a Vojislav Seselj-féle Szerb Radikális Párt (SRS) 322.333 szavazatot (8,59 százalék) és a Borislav Pelevic-féle Szerb Egységpárt 199.847 szavazatot (5,33 százalék) kapott.

A választásokon indult másik négy párt – Vuk Draskovic Szerb Megújhodási Mozgalma, az SPS-bôl kivált politikusok által alapított Demokratikus Szocialista Párt és Szerb Szociáldemokrata Párt, illetve a Jugoszláv Egyesült Baloldal – nem lépte át a listás szavazáson az 5 százalékos parlamentbe jutási "küszöböt".

A mandátumok így az elsô négy párt között oszlanak meg: a DOS kétharmados többséget biztosító 176 képviselôi helyet, az SPS 37, az SRS 23, az SSJ pedig 14 helyet kap a szerb törvényhozásban.

Ez azt jelenti, hogy a DOS egyedül alakíthat kormányt és Zoran Djindjic, a tömörülés miniszterelnök- jelöltje lesz az új kormányfô. A DOS nagyjából már összeállította majdani kormánya összetételét és január elején, legkésôbb 15-ig meg kívánja alakítani a kabinetet.

– Nem mondták le hivatalosan, csak elhalasztották a csütörtökre tervezett hármas közel-keleti csúcstalálkozót, mert túl messze van még egymástól a palesztin és az izraeli álláspont a közel-keleti viszály megoldását célzó amerikai béketerv megítélésében – közölték egyiptomi és izraeli részrôl.

Az egyiptomi állami televízió csütörtök reggeli jelentése szerint még nem rögzítették a találkozó késôbbi idôpontját.

Efrájim Szneh, az izraeli védelmi miniszter helyettese kijelentette az amerikai CNN hírtelevíziónak adott nyilatkozatában, hogy jelenleg még nem idôszerû Ehud Barak ügyvivô kormányfô találkozója Jasszer Arafat palesztin elnökkel és Hoszni Mubarak egyiptomi államfôvel, de hangsúlyozta, hogy egyik oldalról sem mondták le hivatalosan a találkozót – jelentette a DPA.

A hármas találkozó elmaradt tehát, viszont nem mondták le Arafat és Mubarak kétoldalú megbeszélését, sôt az egyiptomi elnök azt is tervezte a CNN értesülése szerint, hogy külön tárgyalást folytat a nap folyamán Barakkal is.

Tegnap a 90 éve született, 1996-ban elhunyt névadójára emlékezett a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. A katolikus temetôben, Tompa Miklós, a mûvészet érdemes mestere, a marosvásárhelyi Székely Színház alapító igazgatója sírjánál Béres András mûvészeti igazgató, egyetemi rektor mondott emlékbeszédet: "Kilencven éve született Tompa Miklós, a Székely Színház alapító igazgatója, a színmûvészeti fôiskola volt rektora. Én a hivatalait említettem, sok törôdéssel, örömmel és gonddal, kínlódással és eredménnyel jártak ezen hivatalok, de Tompa mester mindenekelôtt színházi iskolát teremtô rendezô és a színészközpontú színház elkötelezettje volt".

De mert az emlékezés szép napján az a legszerencsésebb dolog, ha színészek szólaltatnak meg költôket, és elmondják a maguk üzenetét, Ferenczy István színmûvész emlékezett a Mesterre, majd elmondta az Apáink arcán címû Farkas Árpád-verset. Balázs Éva színmûvésznô a megemlékezésre Juhász Gyula Testamentum c.versét választotta.

Tompa Miklós sírjára koszorút helyeztek a Prefektúra, a Polgármesteri hivatal, a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Színmûvészeti Egyetem képviselôi.

A sírkerti megemlékezés után a színház elôcsarnokában Zeno Fodor és Kovács Levente a nagyrabecsült mester munkásságát méltatva megnyitották a Tompa Miklós rendezéseibôl válogatott fényképkiállítást.

Aktuális

Új évezred kezdôdik, új kormány, új remények. Csupán a gondok maradtak a régiek, de azok aztán garmadával.

Adrian Nastase kijelölt kormányfô folyton azt hangoztatja ugyan, hogy ezentúl nem hivatkoznak az átkos örökségre (mi tagadás, nem is tehetik, hisz a Vacaroiu- kormány nehezebb makroökonóniai helyzetet hagyott hátra, mint az Isarescu- kabinet), ám attól még ugyanazokkal a gondokkal kell megküzdeniük, amelyek évek óta megfekszik Románia közhangulatát. Vajon mennyire lesz képes a köztudottan – a szó legrosszabb értelmében véve – konzervatív párt egyik legnyitottabb politikusa a kisebbségi kormány vezetôjeként úgy lavírozni a megoldandó gondok között, hogy kielégítse az általa is ekként elfogadott, demokratikus ellenzék igényeit, ugyanakkor magtartsa hatalmi pozícióját és szavazótáborát az idô múlásával is?

Világos, hogy a PDSR nincs könnyû helyzetben, s nagyon könnyen pirruszi gyôzelemmé válhat mostani választási diadala, ha nem politizál megfontoltan. Azt pedig – bármennyire antipatikus is valaki számára e politikai formáció – aligha állíthatja bárki, hogy Adrian Nastase, illetve a PDSR vezetô egyéniségei rossz politikusok. Nastase – ne kételkedjünk benne – tökéletesen tisztában van saját helyzetével és lehetôségeivel. Tudja, amit a politikai elmezôk már régóta hangoztatnak, hogy a PDSR-nek kényszerpályán kell mozognia, azt az európai integrációs utat kell bejárnia, amelyet – nem túl egységesen, ez igaz – az elôzô jobboldali kormány kitaposott, kénytelen- kelletlen azokat a reformokat kell kiteljesítenie, amelyeket az európai közösség elvár.

Paradoxon? Aligha. Magyarországon és Lengyelországban is a baloldal volt az, amely végérvényesen átalakította a gazdaságot, miután a jobboldali reformoktól megijedt szavazótábor a szocialisták kezébe juttatta vissza a kormányrudat. Józan elemzôk akár már négy éve megjósolhatták volna, hogy a "balra átnak" törvényszerûen be kellett következnie. Romániában azonban ennek a párhuzamnak van sajnos néhány nyugtalanító sajátsága. Elôször: a jobboldali reform nem volt olyan egységes és határozott, mint az említett két országban; másodszor: sehol nem tört annyira elôre a szélsôségesség, mint most Romániában; harmadszor: a PDSR, elsôsorban Ion Iliescu vaskalaposságának köszönhetôen, meg sem közelíti például a Horn Gyula-féle Szocialista Párt pragmatikus politizálási stílusát.

Mint olyanok, akik megszoktuk, hogy nálunk minden "sajátságos", egyebet mégsem tehetünk, mint hogy támogassuk azokat az erôket, amelyek a reformfolyamatot elôsegítik. Ha ezt Adrian Nastase kormánya teszi meg, hát akkor ôt. Nagyon nagy kérdés viszont, hogy mi a teendô, ha történetesen Nastase letér az európai ösvényrôl. Meddig feszíthetô az a húr, amely esetleg a Nagy-Románia Párt karjaiba taszítja a most még magát tökéletes demokratának valló kormányfônket? A sajátságos kisebbségi jogok kiterjesztését ugyanis valószínûleg hiába reméljük a most kezdôdô törvényhozási ciklusban. Még akkor sem, ha új évnek és új évezrednek illene új reményekkel nekivágni.

Nyílt napot szervezett tegnap a Marosszentgyörgyön székelô Maros megyei Csendôrparancsnokság, melyre a helyi írott és elektronikus sajtó képviselôi voltak hivatalosak. A nyitott nap alkalmával a meghívottakat Bonteanu Stelian-Marius ezredes, a megyei Csendôrparancsnokság parancsnoka illetve Pop Lupu Coriolan ezredes, sajtófelelôs fogadta. Coriolan ezredes a Maros megyei Csendôrparancsnokság idei munkájával kapcsolatosan tájékoztatta az újságírókat, akik ezt követôen Bonteanu parancsnok vezetésével meglátogatták az egységet, a parancsnokság épületét, udvarát, sgyakorlóterét is. Mindenütt katonás rend és tisztaság fogadta a szemlélôt.

Két elôterjesztés is elhangzott a találkozón. Coriolan ezredestôl megtudhattuk, az alakulat 11 kereskedelmi bank, 3 kincstár – Marosvásárhely, Régen, Segesvár –, 7 különleges jelentôségû objektum, valamint 5, az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozó létesítmény biztonsága fölött ôrködik. A csendôralakulatok 175 alkalommal razziáztak rendôrségi szervekkel közösen, 117-szer – szintén együtt – különbözô piacokon és vásárokon. Idén áprilistól a megyeszékhely 38 iskolájának közbiztonságáért is felelnek, július és november között pedig 5 park és zöldövezet közbiztonságáért. Hatáskörükbe tartozik továbbá a különbözô mûvészeti-kulturális és sportesemények biztonságának, rendjének felügyelete, különbözô tiltakozó akciók, spontán megmozdulások, hivatalos látogatások, megemlékezések zavartalan lebonyolításának biztosítása.

Bonteanu parancsnok azokról a körülményekrôl szólt, amelyekben a közbiztonság helyreállítása érdekében a csendôrség kénytelen erôszakosan beavatkozni. – Marosvásárhely csendes, békességes város, nem igényelt ilyenszerû beavatkozást – nyugtázta mindannyiunk örömére Bonteanu ezredes.

A Vision 2000 ez évi tevékenysége

Március végétôl a Vision 2000 program keretében tíz Maros megyei líceum és iskolaközpont IX-X. osztályos diákjai hallgattak osztályfônöki órákon felvilágosító elôadásokat a fogamzásgátló módszerekrôl és eszközökrôl, a nemi úton terjedô betegségekrôl, a védekezési lehetôségekrôl, a párkapcsolatban felmerülô nehézségekrôl és felelôsségrôl. A marosvásárhelyi SECS (Societate de Educatie Contraceptiva si Sexuala) és a Fiatalok a Fiatalokért Alapítvány által kezdeményezett, 2003-ig tartó, idén kezdôdött program ez évi tevékenységérôl nemrégiben a prefektúra kistermében számolt be dr. Oltean F. Ana-Maria programfelelôs. Többek között elmondta: január- februárban félszáz középiskolai tanárt készítettek fel az elôadások megtartására, ugyanakkor a kilencedikes diákok közül segítôket válogattak. Márciusban megkezdôdött a tanítás, júliusban a 30 segítônek szerveztek felkészítô tábort, szeptemberben az iskolaigazgatókkal és a programban részt vevô személyekkel voltak találkozók, ugyanakkor újra tartottak felvilágosító elôadásokat, immár a segítô diákokkal együtt. Ugyanakkor iskolákban, körzetekben, vidéken dolgozó orvosoknak, asszisztenseknek is szerveztek felkészítôket, hiszen a csapatnak ôk is fontos tagjai. A tervek szerint 2001-ben a segítôk képzésére fektetnek nagyobb hangsúlyt, hiszen a középiskolások szívesebben hallgatják meg a hasonló korú diák által közölt ismereteket, tanácsokat – vélekedett a programvezetô.

A találkozón jelen levô tanárok beszámolóiból megtudhattuk, hogy a diákok nagy érdeklôdéssel és nyíltsággal fogadták az elôadásokat. A megyeszékhelyi, nyárádszeredai, bándi, szászrégeni, segesvári, dicsôszentmártoni iskolaközpontokban és líceumokban kis ládákat állítottak fel, ahova a diákok bedobhatják kis papírra leírt kényesebb kérdéseiket, s a válaszokat órákon hallgathatják meg. Az is elhangzott, hogy például a nyárádszeredai iskolaközpontban voltak konzervatív tanárok is, akik idegenkedtek a programtól, s nem tartották helyénvalónak, hogy az iskolában szexuális felvilágosító órákat tartsanak, mindezek ellenére a program életbe ültetése nem ütközött akadályba.

– Minden órán új és újabb kérdéseket tesznek fel diáktársaink, s így mi is fel tudjuk mérni, mi érdekli ôket, s jobban fel tudunk készülni a következô foglalkozásokra – vélekedett Szatmári Andrea, a Gheorghe Marinescu egészségügyi iskolaközpont diákja, aki segítôként vesz részt a Vision 2000 programban. – Sokan szünetben is érdeklôdnek olyan dolgokról, amelyeket szüleiktôl, tanáraiktól nem mernek megkérdezni. Többen mondták, hogy szeretnének ôk is segítôvé válni, hogy minél több ismeretet szerezzenek az egészséges életmódról és a védekezési módszerekrôl. Társaimmal, tanárainkkal együtt azt tapasztaltuk, hogy igény van hasonló órákra – nyilatkozta Andrea.

Macarie Ioan tanfelügyelô pozitívan nyilatkozott a Vision 2000 programról, s elmondta: bár az egészséges életmód és a szexuális felvilágosítás nem szerepel, s elôreláthatólag még sokáig nem fog szerepelni a választható tantárgyak között, amennyiben az iskolaigazgatók és az osztályfônökök elég nyitottságról tesznek bizonyságot, s lesz elég önkéntes tanár és segítô, a megye minden középiskolájában lehet majd hasonló órákat tartani.

Az Erdélyi Református Egyházkerület élén váltás történt. Pap Géza személyében új püspököt választottak. A fôjegyzô Kató Béla, a missziói elôadó Ötvös József lett. Karácsony harmadnapján járt le az óvási idô, s ettôl a pillanattól a megválasztottak hivatalosan is az egyház elöljáróivá váltak. Új minôségükben mindhárman elôször a marosvásárhelyi cserealji református egyházközségben találkoztak, meghatározni a feladatköröket, hat-, illetve esetleges újraválasztásuk esetén tizenkét éves mandátumuk idejére. Istentisztelet után a tanácsteremben az egyházi elöljárók a gyülekezettel, lelkészekkel, a sajtó képviselôivel találkoztak s válaszoltak a feltett kérdésekre.

– Milyen feladatokat tûzött ki célul a református egyház vezetése, hogyan érvényesíti majd azt a választások elôtt meghirdetett elvet, miszerint nem a püspöknek kell mindent elintéznie, hanem felosztják a feladatköröket? Hogyan vezethetô a református egyház három helyrôl, Kolozsvárról, Sepsiillyefalváról, illetve Marosvásárhelyrôl?

Pap Géza püspök: – Hat évben gondolkodunk. Az elodázhatatlan teendôkkel kezdjük, amelyek az évek során nem intézôdtek el az egyházban. Fontosnak tartjuk megismerni a gyülekezeteket, az egyházmegyéket. Célunk, hogy a kormányzásba bevonjuk az egyházmegyéket, tisztázzuk a fegyelmi ügyeket. Nagyon sok panasszal keresnek meg, ezekre kell megoldást találnunk. Hangsúlyozom, növelni fogjuk az egyházi testületek szerepét, a döntéseket a testületeknek kell meghozniuk, nem egy vagy két vezetô személynek.

Az egyház feje Krisztus. A püspököt megválasztották egy bizonyos tisztségbe, ugyanúgy a fôjegyzôt és a missziói elôadót. Mi a fejnek vagyunk alárendelve. Azt szeretném, ha az egyházat közösen irányítanánk, közösen megbeszélnénk az egyházi teendôket; csapatmunkában gondolkodunk. Erre összpontosítunk.

Kató Béla fôjegyzô: – A távolság nyilván gondot jelent, azonban minden azon múlik, hogy hogyan mûködik együtt a három ember. Munkánk során többször fogunk találkozni. Amikor együtt vagyunk, akkor elôkészítjük azokat a döntéseket, amelyek meghozatala csak személyes találkozások alkalmával lehetséges, de olyan modern kommunikációs eszközök is léteznek, amelyek megkönnyítik az együttmûködést. Az irányítást nem helyhez kötötten kell nekünk megoldani. Azoknak, akik az adminisztrációban dolgoznak, helyben kell lenniük, viszont akik irányítanak, azoknak nem kell egy adott irodában ülniük és kézi vezérléssel dolgokat elintézniük. Világosan leszögezzük a feladatköröket, és akik vezetnek, azok a megadott törvények keretében ellenôrzik a tisztviselôket, irodamunkásokat. Ez a munka nem igényel állandó szemmel tartást.

– Az igehirdetés alkalmával elhangzott, hogy a püspök tovább fog szolgálni a kolozsvári felsôvárosi gyülekezetben. Rendhagyó, hogy a püspök megtartja a gyülekezetet és lelkészként is szolgál.

– Pap Géza püspök: A püspöknek meg kell maradnia lelkésznek is, úgy, ahogy a fôjegyzônek és az esperesnek is meg kell tartania a gyülekezetet.

Kató Béla fôjegyzô: – A református egyházban kialakult egy olyan hagyomány, hogy a ranglétrán csak felfele lehet haladni, lefele nem. A püspök a kolozsvári belvárosi gyülekezetnek volt az elsô lelkésze, de soha nem történt meg igazán, hogy a lelkésze legyen, csak tisztség volt az számára. Mi a korunknál fogva is abban a helyzetben vagyunk, hogy ha kétszer vállalnánk is a megbízatást, két ciklusra, s ha élnénk, még mindig csak 58 évesek lennénk. Ez azt jelenti, hogy nem mehetnénk nyugdíjba. Ha valaki elmegy egy gyülekezetbôl és kap egy tiszteletbeli helyet a belvárosban, akkor megbízatása lejártakor nincs ahová visszamennie. A jelenlegi gyülekezeteink is tudják, hogy áldozatot vállalnak azzal, hogy hat, illetve tizenkét évre lelkészük más tisztséget is kap. Mi ezt a tisztséget nem örökkévalónak, hanem szolgálatnak tartjuk, s amikor ettôl megválunk, hat, netalán tizenkét év múlva, a létra másik oldalán ugyanúgy visszaereszkedünk, ahogy a lépcsôfokokon felemelkedünk.

– Önök a létra legfelsô fokán milyen szerepet szánnak a református lelkészeknek, milyen szerepet vállalnak fel azért, hogy az erkölcsileg, gazdaságilag is lerobbant falu fellendüljön? Milyen szerepe lesz a református lelkésznek a közösségi élet alakításában?

Kató Béla fôjegyzô: – Az egyháznak át kell értékelnie teljesen a diakóniáját, a segítségét a közösség számára. A világ kiosztott nekünk bizonyos feladatokat, ezalatt értjük az öregek, a betegek, a rokkantak, az elesettek problémáját. Elfogadta a világ, hogy ezek kérdését megoldhatja az egyház. De nem gondoltak arra, hogy nekünk az egészségesekkel is foglalkoznunk kell. Ez pontosan az, amit Háromszéken, Illyefalván megpróbáltunk. Az egyház olyan munkába fogott bele, amely munkahelyeket teremtett. Tehát a munkanélküliség kérdésének megoldása, a gazdasági fellendülés egészen új dolog, anélkül, hogy az egyház rendelkezne olyan gazdasági potenciállal, amely konfliktusokat is szülhetne a társadalomban. Abban kell segítenünk, hogy a mi kapcsolatrendszerünk, összeköttetésünk, rálátásunk segíti az embereket, hogy önmaguk lábaljanak ki a válságból, önmaguk tudjanak megerôsödni. Az egyháznak nem kell gazdagnak lennie, az egyház gazdag egyháztagokkal kell rendelkezzék, hogy ezáltal tudja ellátni misszióját. Erdélyben arra kell koncentrálnunk, hogy segítsük hozzá az embereket a megerôsödéshez. Ahogy ez Háromszéken sikerült, remélhetôleg egész Erdélyben sikerülni fog. Továbbra is felvállaljuk az elesettek gondozását, de emellett az egészségeseket szeretnénk még inkább bevonni az egyházi munkába. Ôket is kell támogatni. Ide tartozik a vállalkozók megkeresése, csoportba szervezése és olyan lehetôségek, összeköttetések létrehozása, amelyekre nekik egyenként nincs lehetôségük. Mi viszont, akár a nagykövetek, jövünk-megyünk, felvállaljuk a közvetítést.

Pap Géza püspök: – A református gyülekezetekben el kell különítenünk a lelkipásztor elsôdleges megbízatását, küldetését és azokat a feladatokat, amelyek szociális jellegûek, amelyek a falu elmaradottságából, az évtizedek óta megoldatlan problémákból adódnak, vagy esetleg kisebbségi sorsunkból, ennek sajátosságából származnak. A világ tôlünk várja ezeknek a megoldását, holott ezt más szervezetek is felvállalhatnák. Ettôl eltekintve, az emberek a gondokat az egyház vállára szeretnék helyezni, de nem szabad megfeledkeznük arról, hogy az Isten minket azért küldött, hogy ôt szolgáljuk, és ezt semmi mással nem helyettesíthetjük. Tehát a lelkész elsôdleges küldetése az igehirdetés.

– Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügye tíz éve foglalkoztatja az egyház vezetôségét, és az egyháztagokat is. Hogyan közelít e kérdéshez az új vezetôség?

Pap Géza püspök: – Az egyházi javak visszaszolgáltatása politikai akarat kérdése. Az államban semmi hajlandóság nem mutatkozik arra, hogy az egyházi javakat visszaszolgáltassa. Minden ingatlan helyzetét külön kell megvizsgálni. Vannak olyan egyházi ingatlanok, amelyeket elvett a román állam, de nem telekelte a saját nevére. Telekkönyvileg az egyház nevén maradtak ugyan, de ezeket sem adják vissza. Ott van például Kolozsváron az 1932-ben épült elemi iskola. 1948-ig mûködött, államosították, de akkor nem telekelték át. Ahogy az egyház visszakérte, az állam azonnal telekeltette a saját nevére. Az egyház minden szinten elvesztette a pert, nem maradt más, mint a nemzetközi igazságszolgáltató szervekhez fordulni, ott fellebbezni. Egy másik eset a kolozsvári Református Kollégium ügye, amelyet visszakapott az egyház, de az ott mûködô Sincai líceum nem hajlandó kiköltözni, hiába perel az egyház.

– Milyen álláspontra helyezkedik az új vezetôségi a református egyházon belüli CE- mozgalommal kapcsolatosan?

– Pap Géza püspök: Meg kell különböztetni a mozgalmakat olyan szempontból, hogy azok belülrôl vagy kívülrôl szervezôdtek-e. Hogy ez ôszinte megújulási törekvés, Isten igéjét szolgáló, vagy egyházellenes kezdeményezés. Valamennyi mozgalom képviselôivel ôszinte párbeszédet kell folytatni, fel kell tenni azokat a kérdéseket, hogy miért volt rá szükség.

Kató Béla fôjegyzô: A kérdéseket törvényszerûen, ôszintén tisztázzuk. Nem szabad hagynunk, hogy egy gyülekezetben évekig ott maradjon egy alkoholista lelkipásztor, vagy olyan, aki elhagyja a családját, vagy aki megbotránkoztatja a gyülekezetet a viselkedésével. Ezt nem tolerálhatja az egyház. Ha ilyen kérdések merülnek fel, ha ilyen jelenségek ellen emel szót a mozgalom, természetesen egyetértünk velük. Ha más a cél, például az egyházban egyházzá lenni és párhuzamosan haladni, akkor ôk maguk zárják ki a másik felet, ami nem helyénvaló. Azt hiszem, hogy nagyon sokat kell errôl még beszélgetni.

– Az új "csapatban" milyen szerep hárul majd a missziói elôadóra?

Ötvös Jószef missziói elôadó: A munka el is kezdôdött. Felmérjük, milyen missziói tevékenységet kell folytatnunk a szórványban, milyen népmozgalmi, diakóniai munka vár ránk. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy bevonjuk az ifjúságot az egyházi életbe. Elvünk, hogy nem uralkodni akarunk, nem dicsôséget szerezni, hanem szolgálni.

Az új évezred küszöbén az erdélyi egyházkerület élére megválaszott fiatal, lelkes és Krisztus útját járó "hármasfogat" lelki, szervezési megújulást, a megmaradást szolgáló, az egyházat erôsítô és építô szolgálatot ígér az egyházban. Ezt a korántsem könnyû munkát várják tôlük az erdélyi reformátusok, akik bizalmat szavaztak nekik.

A marosvásárhelyi utasszállítás aktuális kérdéseirôl az érintett vállalat közgyûlése hivatott határozni. Csupán egyetlen a bökkenô: azt kell hirtelen eldönteni, hogy melyik közgyûlés a kettô közül, hisz a többségi tulajdont birtokló polgármesteri hivatal, illetve a vállalat hivatalban lévô adminisztrátora, Emil Chiorean is összehívott egyet-egyet, mondanunk sem kell, mindkettô azt állítván, hogy erre törvényes joga van.

Az utasszállító vállalat sorsa iránt érdeklôdôknek már csak azt kell kivárniuk, hogy a kettô közül melyik lesz a érvényes, bár valószínûleg – a Manpel-sztoriból már okulhattunk – kinek-kinek az, amelyik szívének kedvesebb.

A polgármesteri hivatal teketóriázott kevesebbet, hisz a közgyûlést már tegnap megtartották, s azon – annak rendje s módja szerint – megfosztották állásától Emil Chiorean igazgatót, s az új versenyvizsga kiírásáig ideiglenes adminisztrátorként Marian Suciu aligazgatót nevezték ki. Ha logikusan szemléljük, az Emil Chiorean által január 10-ére összehívott közgyûlésnek ily módon nem marad értelme, hisz egy olyan adminisztrátor hívta össze, amely már nincs hivatalban. Ám a logikának van-e szerepe az ügyben?

Talán fölösleges mondanunk, hogy Emil Chiorean továbbra is a közszállítási vállalat igazgatójának tartja magát, s eltökélt szándéka, hogy – amennyiben hivatalos értesítést kap leváltásáról – bírósági úton támadja meg a döntést. A január 10-ére általa összehívott közgyûlést pedig továbbra is érvényesnek tartja, hisz annak összehívása történt elôször.

Az igazság az, hogy az Állami Vagyonalap, amelytôl a polgármesteri hivatal átvette a vállalat többségi részvénycsomagját, nem azért nem váltotta le Emil Chioreant tisztségébôl, mert támogatta volna személyét Dorin Florea polgármester, illetve a polgármesteri hivatal törekvése ellenében, hanem azért, mert Emil Chiorean nem adott törvényes lehetôséget arra, hogy menesszék: érvényes adminisztrátori szerzôdéssel, egy – papíron legalábbis – nyereséges vállalatot irányított, így elôrelátható jogi lépéseinek, úgy tûnik, van alapja.

Az igazságszolgáltatás lassan ôrlô malmai pedig megkezdik mûködésüket. Tárgyalásra tárgyalás jön majd, az alapfokú ítéletet a vesztes megtámadja, hogy a táblabíróság aztán merôben változtasson az elsô fokú instancia határozatán. Újabb bírósági fórumok, ügyvédi fogások és halasztások következnek, s valami azt súgja, hogy eközben az autóbuszpark tovább romlik, az utasszállítás ezután is esetlegesen és szervezetlenül folyik majd, s semmi sem történik az utasbarát közszállítás bevezetése érdekében.

Az tehát már világosnak tûnik, hogy kinek árt a marosvásárhelyi közszállítás körül kialakult huzavona. Sokkal izgalmasabb azonban a másik kérdés, amelyre a színfalak mögötti bábrángatók adhatják meg a választ: kinek használ?

Újabb üzletközpontot építenek

A félreértést elkerülendô, nem föld alatti vasútépítés kezdôdik a megyeszékhelyen, hanem a Metro üzletházlánc épít nagybani kereskedelmi központot városunkban. A helyi tanács legutóbbi ülésén hoztak határozatot ez ügyben, elfogadva egy, a Dózsa György utcára vonatkozó városrendészeti zónatervet. Az üzletház a város határán, a Manpel szomszédságában kap helyet.

A városrendészeti terv elfogadásával az önkormányzat szerepe a kérdésben lejárt. Ezután a vállalkozónak a létesítmény konkrét tervét kell elkészíttetnie, beszereznie az engedélyeket, majd ezután négy-hat hónapnyi idô alatt ígéretei szerint fel is húzza az épületet – tudtuk meg Törzsök Sándortól, a helyi tanács városrendészeti szakbizottságának elnökétôl. Ez azt jelenti, hogy jövô ôszre már megnyithatják a bevásárlóközpontot.

Az üzletház létesítése több szempontból is pozitív lépés, hiszen a létesítményben új munkahelyek is lesznek, emellett pedig a Metro lépése új vállalkozókat is hozhat a marosvásárhelyi gazdasági életbe.

Felmerül viszont egy másik kérdés is. A város ipari övezetében ez lesz a harmadik nagybani bevásárlóközpont, azonban az iparnegyed több kilométernyi távolságra van a legsûrûbben lakott városrészektôl. A marosvásárhelyi tömegközlekedési viszonyok, reméljük, már nem sokáig ugyan, de még messze állnak az ideálistól. Ezt, és a lakók kényelmét is figyelembe véve, nem ártana a jövôben a hasonló potenciális vállalkozókat más városrészekbe is irányítani.

Ez viszont általánosságban elég komoly fejtörést jelent az illetékeseknek, ugyanis kevés önkormányzati tulajdonú telek van a városban. A rendszerváltás után földterületeiket visszaigénylô személyeket sem tudták teljes mértékben birtokukba juttatni. Több, a megyeszékhelyen nemrég lehorgonyzott idegen vállalkozó is magántulajdonú telkek megvásárlásával szerzett helyet magának a városban, és a Metro is ugyanígy járt el. Ugyanakkor egy korszerû üzletháznak rendszerint nagy területre van szüksége, és ilyen létesítményeket rendszerint a városok szélén helyeznek el. A Metro például összesen 76 ezer négyzetmétert foglal majd el, ebbôl 12 ezer négyzetméter lesz a vásárcsarnok területe.

… és lehetnénk, szinte mindennap. Józan fejjel, ép ésszel nagyon nehéz már elviselni mindazt, ami velünk történik. Mi, mindennapi szürke kisemberek, nem tudjuk megérteni, hogyan lehet egy egész munkaközösséget feláldozni egyéni érdekekért. Vagy talán az "egyéni" érdekek olyan sok embert érintenek (jelentenek), hogy már az is közösségnek számít?

A Manpel-ügy egyre bonyolódik, ahelyett, hogy tisztulna a kép. Egymást megcáfoló határozatok sokasága tornyosul a fejünk fölött "itt a piros, hol a piros" módon. Az alapperek – melyeket a részvényes közgyûlések kapcsán indítottunk, és amelyek hivatottak lettek volna, hogy eldöntsék, hol az igazság – négy év alatt nagyon lassan haladtak elôre. Azonban egy dolog biztos: az alapperekben az eddig megszületett döntések a Székely és társai által szervezett akciók törvénytelenségét igazolják.

Az, hogy a perek lassan haladtak elôre, annak a manôvertechnikának tulajdonítható, amellyel a törvényszegôk nap mint nap éltek. A leggyakrabban alkalmazott ügyvédi fogás a perek áthelyezése volt. Az ezirányú kérelmek elfogadása a Legfelsô Törvényszék által legalább három hónap stagnálást jelentett esetenként a perek letárgyalásában. Ennek a huzavona folyamatnak elsô és talán legfontosabb állomása éppen az a kérelem, amelyet az illegálisan hatalomra jutott Székely-féle vezetôség tett le a 16.170/1996-os dosszié áthelyezésére. Ennek a dossziénak a megoldása kellett volna fényt derítsen arra, hogy az 1996. december 16-i, a sportcsarnokban megrendezett manpeles részvényes közgyûlésen tulajdonképpen volt-e puccs vagy sem? Ekkor született az E/18/1997-es számú bizonyítvány (Certificat), melynek értelmében a Legfelsô Bíróság felfüggesztette a Manpel-ügy tárgyalását. Ha akkor ez nem így történik, sok minden másként alakulhatott volna a manpelesek életében.

Ennek a törvénytelen helyzetnek a fenntartásában nyújtott segítô kezet Frunda György ügyvéd, szenátor (eme cikkhez csatolt E/18/1997-es bizonylatot Frunda úr aláírásával is ellátta). És mert a technika jónak bizonyult, az 1997-es év folyamán még nyolc ehhez hasonló kereset jutott el a Legfelsô Bíróságra és Törvényszékre, mind a Székely tábor részérôl. Tehát, kedves olvasó, többek között eme magasrangú támogatásnak köszönhetôen is húzódik (szakszerûen) a Manpel-ügy tisztázása. Frunda György szenátor helyesen, de nem teljesen fogalmazott a Népújság december 19-i számában, mondván: "nem vállaltam el egyik fél védelmét sem" – de mi hozzátesszük: nyíltan! A szenátor úr programjában ez jelenti az "állampolgár biztonságát"?

Nem kell feltétlenül szaktudással rendelkeznie valakinek ahhoz, hogy választ fogalmazzon meg arra a kérdésre, hogy: ha Székely Sándor és társai meg vannak gyôzôdve igazukról és eljárásaik törvényességérôl, akkor miért van (volt) szükség az idôhúzásra? Igaz az a mondás, hogy: "hosszas betegségnek halál a vége!". A kérdés csak az: ez esetben ki a "beteg"?

A Manpel Rt. alkalmazottai a 2000. december 18-i spontán megnyilvánuláson nem voltak ittasok! De ugye, lehettek volna?

Carmen Vamanu asszony informátorai enyhén szólva tendenciós magatartásról tettek tanúbizonyságot, amikor félreinformálták a megye elsô emberét.

Alulírott Manpel Rt. vezetôtanácsa – Marosvásárhely, Dózsa György utca 231. szám –, azt követôen, hogy Székely Sándor 2000. december 22-én részt vett a prefektúra székhelyén szervezett megbeszélésen és késôbbi, fôként a sajtó közremûködésével megszerzett információi birtokában a következôket hozza Székely Sándor, Kocsis Sándor, Salat József és Luka Gusztáv által az érdekeltek tudomására:

1. A társaság iratainak aláírására az igazgatótanács összes tagja jogosult.

2. A prefektúrán tartott megbeszélés eredményeként az igazgatóbizottság határozatot fog hozni, amelynek alapján az alkalmazottak egy képviselôje is aláírási joggal fog bírni, miután az alkalmazottak a szóban forgó személy nevét írásban közlik.

3. Az igazgatótanács egyetlen banki vagy hasonló jellegû iratot sem ír alá mindaddig, míg meg nem gyôzôdik azok valós voltáról.

4. A társaság jogos vezetôtanácsa egyetlen alkalommal sem utasította vissza a cég iratainak aláírását, de ezt ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a tények valódiságáról, helyénvalóságáról és törvényességérôl meggyôzôdjön. Ezzel ellenkezô értelmû nyilatkozatok fenntartása hamis, amelyeket azzal a szándékkal terjesztenek, hogy az alkalmazottakat a törvényes és statutáris vezetôség ellen tüzeljék.

5. Az E15-ös út lezárására az alkalmazottakat egy "erôszakos csoport" bujtotta, amely ily módon próbálja meg a társaságban szerzett elôjogait védelmezni és az 1999 óta elkövetett súlyos törvénytelenségeket leplezni. Ennek egyik bizonysága – egyebek közt –, hogy miután a lezárt utat felszabadították, a társaság kasszájában levô, erre a célra elkülönített 500 millió lejbôl kifizették a béreket.

6. A cég vezetôtanácsának egyetlen tagja sem fog belépni a gyárba, csak törvényes úton. Ennek kapcsán még egyszer pontosítjuk, hogy nem igyekszünk konfliktusos állapotot létrehozni.

7. A társaság vezetôsége továbbra is erôfeszítéseket fog tenni, hogy minél rövidebb idô alatt összehívják a részvényesek közgyûlését.

8. A vezetôség egyetlen tagja sem érdekelt a cég tönkretételében; az ellenkezô értelmû kijelentések csak a szóban forgó személyek hitelét hivatottak rombolni.

9. A cég nem volt és nincs csôdhelyzetben.

10. Az 1998-as krízist követô kedvezô konjunktúra következtében növekedô megrendelések tapasztalhatók az összes ilyen tevékenységû cégnél, beleértve ezt a céget is.

11. Kérjük a megfelelô intézményeket, hogy vizsgálják felül a társaság pénzügyi-könyvelési tevékenységét.

Eúton is köszönjük mindazokat az erôfeszítéseket, amelyeket Carmen Mariana Vamanu prefektus és a többi hivatal képviselôi a helyzet tárgyalásos úton való megoldásáért tettek.

Marosvásárhely 2000. december 22.

A pályaválasztástól a belgyógyászati szakorvosságig (III.)

Említettem, hogy az orvosoktól sok ember elvárja az ún. általános mûveltséget. Szerintem jogosan.

Amikor Saul Bellow 1976-ban átvette a Nobel-díjat, így nyilatkozott: "A mûvészet lassacskán áttevôdik a perifériára és ott alakítja ki pazar, változatos látóhatárát." Remélem, nem teljesedik jóslata egészében. A mûvészet kincsestárat képvisel, amelyet most is könnyezve védnek a humán kultúra mûvelôi, harcosai.

Nem tagadjuk, a technikai civilizáció, a gépek, a komputerek újabb és újabb találmányokkal segítik az embereket. Napjainkban a rákbetegséget korán felismerô és kezelô eszközök ejtenek bámulatba.

A szervátültetések terén is érnek meglepetések. A szívsebészet gyorsabb léptekkel halad elôre, mint gondoltuk nem is olyan rég. Dsida Jenô, a bámulatos tehetségû költô 1938-ban halt meg, 31 éves korában. Még medikusként jelen voltam Kolozsvárt Hatieganu professzor elôadásán, amikor a költô készségesen bejött lakásáról, hogy a remek elôadó orvosprofesszor bemutassa nekünk Dsida veleszületett végzetes szívbaját, amit ma kurrens módon operálnak teljes sikerrel, hiszen ez a szívkamrák közti nyitva maradt rés, defektus bestoppolásából áll.

Ha vannak ismerôs diákok, válasszunk ki egy medikust vagy medikát, adjunk neki belépôjegyet, hadd hallgassanak meg egy koncertet, tapsoljanak a színházi produkciónak, nézzenek végig egy képkiállítást. Ilyen módon is rá lehet szoktatni a fiatal értelmiségieket a mûélvezetre.

Huszár Sándor író, szerkesztô 1980 júliusában a kolozsvári volt piarista líceum alapításának 400. évfordulóján így szólt az összesereglett véndiákokhoz: "Hagyományaink ellen akkor vétenétek, ha a matematikai képletek kiszorítanák lelketekbôl az emberséget. Ha az irodalom, a mûvészetek, a történelem tudatformáló ereje elsatnyulna bennetek. Ha elfelednétek, hogy hol éltek, kikkel együtt és miért."

És a zene? A régi görögök szerint megteremti a lélek nyugalmát, javítja az erkölcsöket. A citera pengetése egyik fokmérôje volt a mûveltségnek.

A szépség birodalmában is töltsünk 1-2 órát. Örömöt szerzünk magunknak és energiát a mindennapi munkához. Itt idézem Schopenhauert: "Szép, ami nem szolgálja az élet primitív szükségleteit". Keserû vénember lehetett a nagynevû német bölcselô (1788–1860), mikor már így leszûkítette igényeit.

Beethoven, a humanista kor jeles képviselôje így jellemezte egyik barátját: "Tiszta, férfias, igazi F- dúr jellem." Most, hogy a technokrácia igájában élünk, megmosolyogtató az ilyen megállapítás, de egyben olyan gondolatokat is felidéz, amelyek senkinek sem ártanak.

Az általános mûveltség vadhajtásait csak megemlítem. Ilyen a sznobizmus, melynek jellemzôje a mûveltség erôltetett fitogtatása, okoskodó magamutogatás. Ikertestvére a dilettantizmus, a szakértelem nélküli hivalkodás. A harmadik, a giccs, nem más, mint ízlészavarból származó álmûvészet. Szomorú, hogy – mint mondják a folkloristák – éppen a giccs az, amely a falvakban is lassacskán elfoglalja a népmûvészet helyét.

Az 1800-as évek közepe táján kezdett kibontakozni meglepôen gyorsan a humán mûveltséghez csatlakozó reál kultúra, élén az ôsrégi matematikával, geometriával. Rafinált mûszaki fölényével elejétôl kezdve félretolta a humán mûveltséget. A matematikai gondolkodásmód, a gondolat fegyelmezése olyan szellemi alkotásokhoz vezetett, melyek nemrégiben még elképzelhetetlenek voltak.

A matematikának köszönhetô a kibernetika, az informatika, olyan alapozást alkotott, mely korunkban elkábította a technokrácia élharcosait.

Az elmúlt évszázad legelején még a polihisztor volt a közmegbecsülés tárgya, azért, mert több tudományban és ugyanakkor a humán mûvészeti ágakban is alapos ismereteket sajátított el. Idézzük mi is egészen messzirôl, a görög mitológiából azt a Prométeuszt, aki ellopta a tüzet az istenek olümposzi házaiból. Büntetésbôl Zeusz a Kaukázus sziklájához kötöztette a rablót, hogy egy keselyû naponta harapdálja a máját. Zeusz, az atyaisten persze késôbb megtudta, hogy a földiek az elrabolt lángokkal ipari létesítményeket építettek, meggazdagodásukat elôsegítendô.

Pygmalion, a ciprusi király márványkôbôl egy gyönyörû nôi aktot faragott, ebbe a szerelem istennôje, Afrodité lelket lehelt. Pygmalion beleszeretett az általa kreált szoborba és nemsokára feleségül is vette.

Valami hasonló történik azzal az alkotómérnökkel, mûvésszel, aki úgy megkedveli egy-egy mûvét, hogy többé nem tud megválni attól.

A technikai civilizáció üzleti túlkapásoktól sem riad vissza. Pusztul a természet. A vadállomány is ritkul. A gyomirtó szerek, a mûtrágyák is többféle kárt okoznak az eddig féltve ôrzött állat- és növényvilágban. Ilyen körülmények között méltán vetôdött fel a kérdés: Lesz-e holnap?

A pszichés (lelki) szó mind gyakrabban hangzik el a kórtermi gyakorlatokon. Idült szervi betegségek esetében a kórelôzménybôl nem egyszer kiderül, hogy a pszichés bajok dominálnak, a neuraszténia és másféle neurózisok, amit a betegek "gyenge" idegzetként említenek.

Az orvosi gyakorlatban szóba kerül a deontológia, ami kötelességtudást jelent (deontos = kötelesség). Ennek hû társa az "etikai normák" együttese, mely az orvos tisztességes munkáját írja elô. Mindenekelôtt a segítôkészséget.

A Hippokratészünknek tulajdonított régi jó szöveg, amelyre most is felesküsznek a diplomájukat átvevô ifjak, nem más, mint ünnepélyesen zengô etikai fogadalom.

Említésre méltó Paracelzus is, aki Svájcban született 1493-ban. Polihisztor volt ez az úttörô orvos (felcser) is. Korának kitûnô humanista vegyésze, bölcselôje, de emberi egészségüggyel is foglalkozott. Megírták róla, hogy nem is egyszer megdorgálta azokat a vörösprémes bársonyban ágáló kollégáit, akik a gyógyszerészekkel cinkosságban a betegek tudatlanságának vámszedôiként voltak ismertek. Íme, ez is egy példa az orvosi etikára a XIV-XV. században, egyben a deontológiára is.

A különféle népek szokásai szerint változhatnak ezek a követelmények. Elképzelhetetlen számunkra, hogy a görögök a Tajgetosz sziklák szakadékaiba dobták az életképtelen vagy torz újszülötteket.

Napoleon Bonaparte egyiptomi hadjárata során meglátogatott egy járványosbeteg-telepet, még ottlétekor elrendelte egyesek kivégzését. Voltak orvosok, akik nem hajtották végre a császár könyörtelen parancsát. Ez a magatartás dicsôségükre vált.

Az etika nem valami szolgálati szabályzat. Az etika értékek kincsestára, amit szüntelenül fejleszteni és gazdagítani lehet és kell. Nyilvánvaló, hogy a kor társadalmának erkölcsi követelményei szerint.

A közelmúltban került sor a Bolyai Farkas líceumban a középiskolások kongresszusára, amelyet azzal a szándékkal hívtak össze a különbözô diáktanácsok képviselôi, hogy az országos képviseltetésük körüli bonyodalmakat tisztázzák.

A jelen levô diáktanácsi képviselôk némi vita után úgy döntöttek, hogy az 1999. október 23-án megalakult Romániai Magyar Középiskolás Szövetséghez (RMKSZ) csatlakoznak.

A szatmári, temesvári, aradi, enyedi, dévai, brassói, kolozsvári, marosvásárhelyi és segesvári megbízottaknak viszonylag könnyû dolguk volt, tekintettel arra, hogy szülôvárosuk teljes magyar diákságát képviselhették, szemben a csíkszeredai, és udvarhelyi társaikkal, akiknek, mivel a szóban forgó városokban több magyar tagozatú líceumban is mûködik diáktanács, egyeztetniük kellett az illetô líceumok diáktanácsaival. A meghívás ellenére sem képviseltették magukat a sepsiszentgyörgyi, a besztercei, a zilahi, a nagybányai és a nagyváradi diáktanácsok, amelyek vélhetôen vagy a MAKOSZ égisze alatt mûködnek, vagy semlegesen.

A Marosvásárhelyen összegyûlt diáktanácsi képviselôk egyetértettek abban, hogy a MAKOSZ-tól függetlenül, az RMKSZ-hez csatlakozva fejtik ki a továbbiakban tevékenységüket. Erre fôként azért volt szükség – nyilatkozta a Népújságnak Kali István, a Bolyai Farkas líceum diáktanácsának elnöke –, mert a MAKOSZ anyagi helyzetét egyre nagyobb homály lengi körül, és jobbnak tartották újraszervezôdni, annál is inkább, mivel már jó ideje semmiféle (sem anyagi, sem másmilyen) támogatásban nem részesültek a MAKOSZ révén.

Az RMKSZ most megválasztott vezetôsége 5 társelnökbôl áll: Feleki Emese (Székelyudvarhely), Szilágyi Ágota (Szatmárnémeti), Soó Éva (Kolozsvár), Bartha Zsolt (Arad) és Kali István (Marosvásárhely). A szervezet tanácsadói testületébe a tervek szerint az RMDSZ ifjúsági szakosztályából és a Magyar Ifjúsági Tanács részérôl kérnek fel valakit, ugyanakkor egy gazdasági és egy jogi szakértô segítségére is számítanak. A pénzügyekért várhatóan a kolozsvári ÁBEL Alapítvány vállalja majd a felelôsséget.

Az RMKSZ jelenleg a Magyar Ifjúsági Tanács és a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség támogatását élvezi.

Kivitel-behozatal

Maros megye export- és importtevékenysége szempontjából az országban az elsôk között található, és a megyék többségével szemben itt évek óta meghaladja a kivitel mennyisége a behozatalét. Az eddig összesített, a vámhivataltól származó adatok szerint idén több mint 36.000 kiviteli és behozatali engedélyt bocsátottak ki, a bevételek meghaladják a 495 milliárd lejt.

A vámhivatalok és a külkereskedelemmel foglalkozó cégek tevékenységét több száz rendelkezés, törvény és határozat szabályozza és számuk az európai normákhoz való felzárkózási kísérleteknek köszönhetôen egyre növekszik.

Csata Edit, a Maros megyei vámhivatal igazgatónôje szerint ilyen téren tevékenységük során számos hibát tapasztalnak. Az alábbiakban az általa kiemelt ismétlôdô tévedéseket ismertetem, illetve azokat a rendelkezéseket, amelyek a közeljövôben változni fognak vagy nemrégiben módosultak.

A hiányos iratokat visszautasítják

A különbözô termékekre alkalmazott vámilleték mértéke attól függ, hogy az illetô áru honnan származott. Ez különösen akkor fontos, ha olyan országból szeretnénk terméket behozni, amellyel szemben kedvezményes díjszabásokat alkalmaznak. Az Európai Unió országaiból, az európai szabad vámegyezményt aláíró országokból, a CEFTA-tagországokból és Törökországból származó áruk esetén a származási hely igazolásához elegendô az EUR1 igazolvány vagy a számlára rávezetett nyilatkozat. Az EUR1 nyilatkozatokat sokszor csupán formai okok miatt utasítják vissza (hiányzik a dátum, a vám hivatalos pecsétje stb.). A visszautasított iratokkal rendelkezô árukra nem vonatkoznak az egyébként alkalmazott kedvezmények.

Ugyanakkor a számlára rávezetett származási nyilatkozatot 6000 eurónál nagyobb értékû számlára csak engedéllyel rendelkezô exportôröktôl fogadnak el. A hivatalos exportôri engedély sok kedvezményt biztosít, de ennek ellenére kevesen váltják ki.

Jármûvek ingyenes behozatala

Vámilleték kifizetése nélkül csak néhány esetben lehet jármûvet behozni az országba. 8 évenként egyszer saját használatra minden mozgássérült behozhat egy jármûvet, de igazolnia kell, hogy ô maga fogja használni azt, tehát kell rendelkeznie hajtási engedéllyel. Sajnos a törvény világos fogalmazása ellenére sok esetben olyan mozgássérült személy számára szeretnének jármûvet behozni, akik koruk vagy mozgássérültségük foka miatt nem képesek annak vezetésére és nem rendelkeznek hajtási engedéllyel. Két jármû behozatalára jogosultak a hazatelepedô román állampolgárok, akik legalább két évet külföldön éltek és bizonyítani tudják, hogy hat hónapig használták az autót, vagyis nevükre volt íratva.

Januártól változik

Egyelôre még senki sem tudja pontosan, de változhat az ipari parkokra vonatkozó kedvezmények egyike-másika, és köztük lehet a berendezések behozatalára vonatkozó vámkedvezmény eltörlése vagy módosítása is. Ugyanakkor a kis és közepes vállalkozásokra vonatkozó törvény módosítását vonhatja maga után a közeljövôben elfogadásra kerülô költségvetési törvény. Ez fôként az eszközök és berendezések, valamint az alapanyagok importjában hozhat változásokat.

2001-tôl jelentôs vámilleték- csökkenésre kerül sor a Románia által aláírt egyezmények következményeként. Ennek alapján a 8 évvel ezelôtti alapvámilletéknek csak 20%-át alkalmazzák jövôre, és 2002-ben teljesen felszámolják azokat az Európai Unióból importált egyes termékekre. 2001-tôl a CEFTA-egyezményt aláíró országokból származó ipari termékekre nem kell vámilletéket fizetni.

Gyorsított eljárások

Megyénkben eddig négy cég nyerte el azt a jogot, hogy a székhelyén végezheti el a vámolást, igaz, azok sem mind kezdték el már most az új módszer alkalmazását, mivel néhány feltételt még teljesíteniük kell. Ugyanakkor még jó néhány cég eleget tesz azoknak a feltételeknek (az általuk importált vagy exportált termékek értéke évente több legyen, mint 10 millió dollár, vagy évente 200-nál több vámnyilatkozatot bocsássanak ki számukra), amelyek alapján kérhetnék és meg is kapnák ezt a jogot.

Ezenkívül a székhelyen való vámolás kritériumait el nem érô cégek is megtalálhatják a módot arra, hogy gyorsított eljárással vámolják termékeiket. A megbízhatónak bizonyuló cégek a "zöld folyosóra" kerülnek, és amennyiben elektronikus összeköttetésben állnak a vámpontokkal, a vámilletékek kifizetését követôen akár 10 perc alatt megkaphatják a kiviteli vagy behozatali engedélyt. Ezeknek a cégeknek az esetében nem kerül sor sem a termékek kifejezett vizsgálatára, sem az iratok ellenôrzésére, és csak utólagosan ellenôrzik majd ôket idôrôl idôre. A "kék folyosóra" kerülôk ellenôrzése sûrûbben, negyedévenként történik. A "sárga folyosóra" érdemesülôk iratai minden alkalommal ellenôrzésre kerülnek, a "piros folyosón" levôket pedig minden szempontból ellenôrzik. A gyorsított eljárás bevezetésével megnövekedik a szóban forgó cégekre háruló felelôsség, ugyanakkor a rendellenességek esetén kirótt büntetések is jelentôsen megnövekedtek.

Az Agrom-Ro Egyesület 1997-ben alakult – Marosvásárhelyen jegyezték be –, a svájci kormány és a berni Gazdaszövetség támogatásával. A szervezet célja a mezôgazdasági munkálatok gépesítése és a családi gazdaságok korszerûsítése révén hatékonyan részt venni a román mezôgazdaság fejlesztésében. Ennek érdekében gyakorlati bemutatókat tartottak Maros megye 15 településén. Mezôgazdasági gépeket és felszereléseket, pontosabban talajmegmunkáló és takarmánybetakarító gépeket helyeztek üzembe. Háromhetes tanfolyamokat szerveztek, ahol a résztvevôk megismerhették a gépek karbantartásának, javításának titkait, az alkalmazott technológiákat. Az Agrom-Ro az ôsz folyamán újabb szeminárium-sorozatot indított el a takarmányok termesztése, készítése és konzerválása (silózás), a tejelô tehenek takarmányozása témákkal. Saját gépeikkel dolgoztak a bemutatókon. Eddig 13 hat köbméteres silót adtak át az érdekelt gazdáknak, akik csupán a drótháló és a fólia költségeit fedezték. A siló létrehozásához szükséges más anyagokat a román-svájci szervezet biztosította. Brendus Ede Zsolt, az Agrom-Ro hazai ügyvezetôje és Ueli Haslabacher, a svájci Agrom-Ch oktatási programvezetôje pénteken, Nyárádszeredában találkozott a Felsô- Nyárád menti gazdákkal. A szakelôadáson jelen volt a megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadói Hivatal két képviselôje is, Fábián Attila és Csegezi Endre mérnökök.

A takarmánykészítéssel és konzerválással kapcsolatos szakelôadás után a résztvevôk kérdéseket intéztek a svájci meghívotthoz. Az állatok hatékony téli takarmányozásáról bemutatott módszerek, technológiák feltételezik bizonyos gépek használatát. Miként lehet a szárítóberendezéseket beszerezni? Nagyon sokan kíváncsiak voltak arra, hogy Ueli Haslebacher – aki ma is állattenyésztô, tejtermelô, a Gürbe völgyében két falu tejszövetkezetének elnöke – miként látja a román mezôgazdaság talpraállítását.

Ueli Haslebacher elmondta, hogy az Agrom-Ro program egyik alapvetô célkitûzése a gazdák szakismereteinek gyarapítása. Akik az alapkurzusokat elvégzik és jól vizsgáznak, továbbképzô tanfolyamokon vehetnek részt Svájcban. Jelenleg két paniti fiatal, Kovács Béla és Barabási Zoltán tanul svájci farmereknél. Miután hazatérnek, az Agrom-Ro segítségével gépekhez jutnak és saját területeiken kísérleti parcellákat hoznak létre. Az egyesület gyakorlatilag addig követi termelôi tevékenységüket, amíg önállóvá válnak. Ez a gépek megszerzésének egyik változata. Azon gazdák is vásárolhatnak majd gépeket az Agrom-Rotól, akik nem végezték el az alapkurzust. Erre még várni kell. Az egyesület a Comcereal egyik épületét béreli, az udvaron nincs lehetôség a mezôgazdasági gépek tárolására. A tervek szerint a jövô év ôszétôl Svájcból behozott gépek, felszerelések is vásárolhatók.

A második kérdésre Ueli Haslebacher így válaszolt:

– Nem létezik egy egységes modell, amelynek alkalmazása nyomán a román mezôgazdaság talpra áll. Tizedik éve járok Romániába, észrevételeim a következôk: hiányzik a mezôgazdasági termelô réteg megfelelô állami támogatottsága; a földtulajdonosok szakképzettsége hézagos, és sajnos gyakorta akarat sincs a továbbtanulásra. Romániában a kis- és közepes méretû gazdálkodásnak van jövôje. Ennek elôfeltétele az érdekképviseletek létrehozása és azok együttmûködése minden szinten. A mezôgazdálkodói társadalomban a közösségi és önszervezôdési szellem még nem bontakozott ki. A svájci mezôgazdaság is átélt hasonló idôszakot. Mi akkor megtanultuk a gazda alapelvét: hallani, látni, tanulni, törekedni. Ez a szellemi, anyagi gyarapodás útja és ennek garanciája a kitartó munka és a széles körû együttmûködés, a gazdák összefogása. Svájcban egy gazda nem vásárol gépeket, fôleg hitelekbôl. Egyszerûen nem kifizetôdô. Ezért egy gép beszerzésekor legkevesebb három gazda adja össze pénzét. Gondoljuk el, a gép árának, szervizelésének egyharmadát kell személyenként fizetni. Tehát a pénz hiánya nem minden esetben helyénvaló magyarázat arra, hogy nincs megfelelô mezôgazdasági termelés. Más példa: a jobb takarmánytermesztéssel és konzerválással rögtön javíthatnak a tejtermelésen. A takarmányozási technika javításával, különösebb befektetések nélkül, megduplázható a tejtermelés. Jobb minôségi takarmány elôállítása nem mindig jelent többletköltségeket. Azt jelenti, hogy a füvet megfelelô idôben kell lekaszálni, jól konzerválni és feletetni. A kisgazdaságok (öt fejôstehénig) Svájcban általában gépek nélküli technológiákat alkalmaznak. Ha pedig gépekkel dolgoznak, azokat közösen használják. Ez nagyon lényeges szempont az önök tôkeszegény gazdálkodása esetén. Egy másik követelmény: az állandó továbbképzés. Tapasztalatokra alapuló meggyôzôdésem, hogy az újabb szakismeretek alkalmazása olyan tôke, amellyel a kisgazdálkodók is elindulhatnak a fejlôdés útján.

(kilyén)

Gheorghe Nan, a Maros Megyei Mezôgazdasági, Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke lapunknak elmondta, 2001-ben egyik elsô feladatuk a székhelyváltoztatás lesz. Megvan a telekkönyvi kivonat, amely igazolja, hogy a Városháza utca 1. szám alatt levô épület a kamara tulajdonában van. A szóban forgó épületben a mozivállalat volt a fôbérlô, ám albérlôi közé tartoztak a Rompres, a Vatra, az Erdélyi figyelô és a Látó mûvelôdési folyóiratok, a Romániai Magyar Szó marosvásárhelyi tudósítói, a bélyeggyûjtôk egyesülete.

Gheorghe Nan szerint már az új esztendô elsô napjaiban hozzálátnak az épület felújításához és a tetôt is megjavítják.

Mivel a kamara nem használja majd az épület összes irodáját, várhatóan az üresen maradó helyiségeket árverés útján adják bérbe.

Többévi, eredményeihez képest méltatlan kudarccal zárta tevékenyégét az Állami Vagyonalap (FPS) Maros megyei fiókja. A makfalvi lentermesztô és lenfeldolgozó vállalat december 22-ére meghirdetett magánosítási versenytárgyalására nem akadt vállalkozó kedvû jelentkezô, pedig ez lett volna a megyei fiók hattyúdala. Az állami tulajdonú vállalatok magánkézbe adásában oly jelentôs szerepet vállaló intézmény helyi fiókja ugyanis január 1-jétôl megszûnik, s az a néhány cég, amely még állami részvényeket számlál, a brassói igazgatóság magánosítási hatáskörébe kerül.

Többéves tevékenysége során a vagyonalap Maros megyei igazgatósága, majd fiókja több száz céget juttatott vállalkozók kezére. Privatizálásai között számos sikertörténet található, ugyanakkor sok olyan vállalat is akad, amelyek nehézségekkel küszködnek a tulajdonosváltás után. Kikerült az állam igazgatása alól megyénk gazdaságának legnagyobb hányada, köztük nagy hagyományokkal, vagy jelentôs vagyonnal bíró vállalatok, mint az Azomures, a Matricon, az Electromures, a Mobex, az Ilefor, a segesvári Nicovala, a szászrégeni Alpina és számos más cég. Hogy az egyes vállalatoknál mennyire volt sikeres a magánosítás, az ma még nehezen állapítható meg, de a legtöbb esetben, ha nem lett volna tulajdonosváltás, az a biztos csôdöt jelentette volna.

A vagyonalap létrejöttekor sokan nevezték paradoxonnak, hogy egy olyan intézményrôl van szó, amelynek az a sorsa, hogy felszámolja önmagát, hisz minél jobban dolgoznak az alap alkalmazott szakemberei, annál gyorsabban maradnak munka nélkül. Bár még nem végezte el maradéktalanul a feladatát, a Maros megyei fiókot elérte végzete, ami – a sors iróniája – a most munkanélkülivé váló ÁVA- alkalmazottak munkáját dicséri.

Mint említettük, még akad néhány magánosításra váró cég a megyében, de köztük a legnagyobbak, a dicsôszentmártoni Bicapa, a szászrégeni Metalurgica már eddig sem tartoztak a helyiek hatáskörébe. A brassóiakra marad az Imatex, az Apcom Select, az Infomures és néhány kisebb vállalathányad magánkézbe juttatása, mint a már említett makfalvi lengyár is.

A Maros megyei magánosítások még hátralévô részének talán legizgalmasabb epizódja a szovátai fürdôvállalaton való túladás lesz. Köztudott, hogy a privatizáció megkezdôdött, de a táblabíróság elnökének rendelete felfüggesztette a procedúrát, amely ilyen körülmények között Brassóban folytatódik majd, ha ismét zöld utat kap. Hogy erre mikor kerülhet sor, az egyelôre nagyon bizonytalannak tûnik. A rövidesen hivatalba lépô Nastase-kormány megígérte, hogy változásokat léptetnek életbe a magánosítási struktúrák terén is, így még senki nem tudja, hogy mi lesz az ÁVA sorsa.

Egy dologban azonban biztosak lehetünk. Az ÁVA még hivatalban lévô jelenlegi vezetôsége által felszámolt Maros megyei fiókot a PDSR-kormány nem fogja újra létrehozni.

Bálint Zsombor

A kereskedelmi kamara és az Expomures kiállítási programterve

Informatika, elektronika és biztonságtechnika- kiállítás 2001. február 8-11. között.

Mezôgazdasági és élelmiszeripari kiállítás 2001. február 22-25. között.

CONSTRUCT 2001 építészeti kiállítás 2001. március 22-25. között.

Ajándékvásár 2001. február 26. - március 11. között.

Bútor- és bútoralkatrész-vásár 2001. májusában Szovátán.

VÁSÁRVÁROSOK VÁSÁRA 2001. június 21-24-én.

Bútor- és bútoralkatrész-vásár 2001 októberében Szovátán.

Fakitermelési és fafeldolgozási kiállítás 2001. november 1-4. között.

Élelmiszerboltok

Marosvásárhelyen a Fortuna Rt. üzletei szombaton és vasárnap a megszokott program szerint, január 1-jén, hétfôn 8-13 óra között tartanak nyitva. Az Extra üzlethálózat boltjai szombaton 6.30-21, vasárnap és hétfôn 8-12 óra között fogadják a vásárlókat.

Kevesebb vonat közlekedik

A vasúti menetjegyirodában tájékoztattak, hogy január 2-áig nem közlekedik a Marosvásárhelyrôl 21.50-kor Bukarestbe induló gyorsvonat. Az év második napjáig nem szállítja az utasokat a Székelykocsárdról 5.16-kor induló, Marosvásárhelyig közlekedô személyvonat sem. A menetjegyiroda szombaton, vasárnap, hétfôn és kedden zárva lesz, az utazók a vasúti tájékoztató irodánál (telefonszám: 136-284) érdeklôdhetnek a menetrend esetleges módosulásai felôl.

Szabadnap a postán

Leveleket, napilapokat, folyóiratokat a postások szombaton, s majd szerdán kézbesítenek. A postahivatalok hétfôn, kedden zárva tartanak, szombaton 8 és 12 óra között lesz ügyfélfogadás.

Hétvégi program szerint

A távolsági buszok január 1-jén egyáltalán nem közlekednek. December 29 – január 2. között a buszmegállókban kifüggesztett hétvégi program szerint állnak az utazóközönség rendelkezésére. Jegyeket a buszvezetônél, illetve az autóbuszállomásokon levô jegyirodáknál lehet váltani.

A takarékpénztárak

hétfôn és kedden zárva lesznek.

Feleannyi autóbusz és maxi-taxi

A marosvásárhelyi Helyi Közszállítási Rt. december 29 – január 3. között a szokásos 64 autóbusz helyett csupán 35-tel áll az utazók rendelkezésére. A közeli falvakba közlekedô autóbuszok ünnepi programját kifüggesztették a buszmegállókba. A Siletina társaság által mûködtetett 40 maxi-taxinak csupán fele fog december 31- január 2-án utasokat szállítani, míg a Siletina autóbuszok 70 százaléka, vagyis 16 fog közlekedni.

A köztisztaságiak

a január 1-én esedékes szemétszállítást december 30-án végzik el.

A benzinkutak

Az összes PECO-állomás nonstop nyitva lesz, akárcsak a magán üzemanyagtöltô állomások.

Geoana a vízummentességrôl

Mircea Geoana, Románia jövendôbeli külügyminisztere kijelentette, hogy szerinte az EU-oszágokba leghamarabb egy év múlva utazhatunk vízum nélkül. Mircea Geoana a két ház külpolitikai bizottságainak közös meghallgatásán kijelentette, hogy ezt az idôperiódust csakis akkor lehet betartani, ha a román hatóságok belföldi téren eleget tesznek bizonyos követelményeknek. Többek között biztonságossá kell tenniük a keleti határvonalat, és vissza kell szorítaniuk az illegális bevándorlást — nyilatkozta Mircea Geoana. Románia jövendôbeli külügyminisztere elmondta, hogy a külügyminisztérium, a belügyminisztérium, az igazságügyminisztérium és az európai integrációs minisztérium elkezdte kitölteni a kérdôíveket, amelyeket az ország az EU-tól kapott.

Strasbourgi bírójelöltek

A Szenátus Állandó Bizottsága szerdán úgy döntött, hogy kérelmet nyújt be a következô kormánynak, amelyben javasolja, hogy a Jogi Bizottság hallgassa azt a három bírót, akiket az Igazságügyi Minisztérium e hónap elején javasolt a Strasbourg-ban székelô Emberi Jogok Európai Bírósága egyik, Románia által betöltendô bírói tisztségébe. A Szenátus vezetése a kormánynak a jelöltekre vonatkozó álláspontját kéri és az esetleges új javaslatokat a Jogi Bizottság napirendjébe foglalja. Az Igazságügyi Minisztérium által javasolt jelöltek Corneliu Bîrsan, aki jelenleg is bírói tisztséget tölt be az emberjogi bíróságnál, és akinek mandátuma 2001 októberében jár le, Ana Boer, a Döntôbírók Legfelsô Tanácsának tagja, valamint Ana Diculescu-Sova, az Ügyvédek Nemzetközi Szervezetének alelnöke.

Nôtt a Romsilva üzleti forgalma

A Romsilva az idén mintegy 300 millió dolláros üzleti forgalmat bonyolított le, ami kétszerese az 1997. évinek – nyilatkozta Dorin Ciuca, az önálló ügyvitelû egység vezetôje. A profit meghaladja a 400 milliárd lejt, ami 280 milliárddal jelent többet annál, amit az idénre számítottak. A Romsilva nem csupán gazdasági és kereskedelmi, hanem idei mûszaki programját (erôsítés. ökológiai újjáépítés, ültetôanyag termesztés) teljesítette. Míg 1997-ben csupán 9,5 kilométernyi erdei út épült, az idén 100 kilométer valósult meg, s ezen túlmenôen karbantartási munkálatok történtek 36 kilométernyi, csaknem teljesen tönkrement erdei úton. A jövô évben további 200 kilométer építésére 200 milliárd lejt szándékszunk fordítani – nyilatkozta Ciuca.

Bébiszitterek Kelet-Európából

Kelet-európai bébiszitterek is dolgozhatnak Ausztriában a jövôben Martin Bartenstein osztrák gazdasági miniszter rendelete értelmében. Az osztrák lapok arról nem szóltak, hogy a rendelet életbe lépett-e már, de tartalmát ismertették: eszerint a kelet- európai országokból érkezô bébiszitterek – au pair lányok, vagy fiúk – foglalkoztatásához nem szükséges munkavállalási engedély, mert ezt a munkát kiemelik a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó törvény hatálya alól. A foglalkoztató családnak azonban egy megfelelô mintaszerzôdés alapján legfeljebb egy évre szerzôdést kell kötnie a bébiszitterrel, és gondoskodnia kell arról, hogy az illetônek magán egészségbiztosítása legyen.

A hatos mûholdfelbocsátás kudarca

Valószínûleg a Kelet-szibériai-tengerbe veszett, a Vrangel-sziget közelében zuhant le az a hat orosz mûhold, amelyet szerdán este bocsátottak fel az Arhangelszk melletti pleszecki ûrbázisról. A Ciklon-3 hordozórakétát az orosz hadászati rakétacsapatok bocsátották fel, s két kazettában három-három mûholdat kellett volna csaknem 1400 kilométer magas pályára állítania. A három "Gonyec D1" szputnyik hírközlési célokat szolgált volna, míg a másik három ûreszköz a Koszmosz-sorozat tagjaként a védelmi tárca felügyelete alatt szolgált volna. Az elsô jelentések szerint a gondok a harmadik lépcsô begyújtásakor keletkeztek, a vészleállító rendszer bekapcsolódott, s e fokozat nem is égett ki. Feltételezések szerint a mûholdak a lépcsô maradványaival együtt visszazuhantak a Földre.

Leszállás halott fôpilótával

Szívinfarktust kapott, és meghalt egy ukrán utasszállító gép kapitánya, húsz perccel a moszkvai leszállás elôtt. A Tu-134-es másodpilótája még idejében észrevette, hogy holtan ül mellette a kapitány, így átvette az irányítást, és – sûrû hóesésben - baj nélkül landolt a géppel a vnukovói repülôtéren. A hírt közlô Interfax jelentésébôl nem derült ki, hány ember volt a fedélzeten.

Közlekedési káosz az USA-ban

Súlyos közlekedési káoszt, baleseteket és áramkimaradásokat okoztak a hóviharok az utóbbi napokban az Egyesült Államok több déli államában. Az Arkansas-beli Little Rock repülôtere szerdán harmadik napja tartott zárva a a betont borító jégréteg miatt. A várost befedô átlagosan 2,5 centiméter vastag jégpáncél és a város térségét hétfô óta sújtó hóvihar legalább tíz halálos balesetet okozott. Arkansas állam több városában szerda reggel teljes áramszünet volt, az AP jelentése szerint 300 ezer lakásban nem volt világítás. Hot Springsben az ivóvízhálózat mondta fel a szolgálatot, a nemzeti gárdának kellett teherautókon ellátnia a várost vízzel. Oklahomában kedden este 120 ezer fogyasztó maradt áram nélkül, Texasban 106 ezer, Louisianában pedig 50 ezer lakásban volt áramkimaradás.

11 ezer éhségsztrájkoló

A chilei börtönökben szerdán 11 ezer fogoly folytatta a karácsonyeste kezdett éhségsztrájkot, amellyel a rabok a fogva tartás körülményeinek javítását akarják elérni. A mozgalom az ország mintegy száz börtönében fogva tartott összesen 34 ezer ember harmadára terjed ki. A chilei katolikus egyház vezetôi megpróbáltak közvetíteni a rabok hozzátartozóit tömörítô szervezet és a börtönfelügyelet között. Chilében december folyamán három börtönlázadás robbant ki a cellák túlzsúfoltsága miatt, s e zavargásokban – amelyek egyike gyújtogatásba torkollott – hét fogoly meghalt és további nyolc megsebesült – írta az AFP.

190 ezer márkás pénzmegtakarítás háztartásonként

Németországban az év végén a háztartásoknak átlagosan 190 ezer német márkás pénzmegtakarítása volt, s a Deutsche Bank 24 számításai szerint ebben az évben a polgárok pénzvagyona összesen 280 milliárd márkával nôtt. Ez azt jelenti, hogy a háztartások év végi összvagyona elôször haladja meg a 7 ezer milliárd márkát. Az egy háztartásra jutó összeg 33 százalékát, 64 ezer márkát pénzintézeteknél tartják: a bankoknál elhelyezett pénzvagyonok mintegy fele takarékbetétkönyvekben fekszik, így ez háztartásonként 30 ezer márka.

Kedvezmény a mezôgazdászoknak

A tavalyi 211-es sürgôsségi kormányrendelet értelmében azok a mezôgazdasági termelôk, akik az ôsszel gabonát vetettek és a télen mélyszántást végeznek, gázolajjegyre jogosultak. Egy hektár vetésre 200.000, egy hektár mélyszántásra 100.000 lej értékû jegy jár. A típuskérvény-nyomtatványokat a községi mezôgazdasági központokban adják át a gazdáknak. Miután kitöltik, ugyanide kell benyújtani. A gázolajjegyek felhasználási határideje 2001. április 30.

Kormányadomány

Egy nemrégiben kiadott kormányrendelet kivitelezéseként a Maros megyei öregotthonoknak és árvaházaknak 188 millió lejt utaltak át a téli ünnepek alkalmából. Így a marosvásárhelyi, a szászrégeni, a segesvári, a sárpataki, a mezôkapusi, holtmarosi és marosvécsi otthonok 1056 gondozottja fejenként 171.500 lej értékû ajándékcsomagban részesült.

50 milliárdos adósság

Jóllehet a Maros Megyei Egészségbiztosító Pénztár a napokban 25 milliárd lejt utalt át a megyei kórház számlájára, a kórház mégis 50 milliárdos adóssággal zárja az évet. Az átutalt összegbôl az utóbbi három hónapban elhasznált gyógyszerek árát törlesztették a forgalmazónak.

Jegyárusok a buszon

Az ünnepek idején az autóbuszokon mozgó jegyárusok árulták a buszjegyeket, azért, hogy kiküszöböljék az ingyen utazókat, és hogy a Közszállít&