Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegu apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetok) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Legyen béke és szabadság minden ember szívében

Nagy Dénes mezôcsávási zenekara Petôfi- dalokkal fújt gyülekezôt szombat délelôtt. Az egyvégtében zuhogó, jéghideg decemberi havas esô ellenére betelt a tér az Arany János és a volt Kossuth utca metszôpontján. A szobron hófehér lepel. Tizenkét órakor Nagy István színmûvész köszöntötte a szoboravatásra kijött marosvásárhelyieket és természetesen Erdély más városaiból, Bukarestbôl, valamint a Magyarországról érkezett vendégeket.

A Nagy István kórus Petôfi-dalokat énekelt, vezényelt Kovács András karnagy.

A Petôfi-szoborbizottság tagja, Fodor Imre alpolgármester úgy értékelte, hogy Petôfi szobrának felállítása a millennium egyik legjelentôsebb marosvásárhelyi eseménye, majd a szobor létrejöttének történetét részletezte, ennek fontos mozzanataként említve, hogy a helyi tanács 1999. április 29-i rendes ülésén Petôfi szobrának felállításáról egyhangúlag hozott határozatot. Ezt követôen a pályázatra érkezett 11 alkotásból a zsûri döntése alapján Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászmûvész kapott megbízást az egész alakos, kb. 2,30 méter magas Petôfi Sándor-bronzszobor elkészítésére. Ô az alkotója egyébként a fehéregyházi Petôfi- emlékmûnek is. A talapzat burkolata borszéki travertinbôl készült, a feliratozás Kiss Levente szobrászmûvész alkotása. A parkrendezési terv Keresztes Géza munkája.

A szoborbizottság nevében Fodor Imre megköszönte a Petôfi-szobor felállításában közremûködô személyek önzetlen munkáját, de általa köszönet illette mindazokat, akik nélkül nem valósulhatott volna meg a szoborállítás terve. Petôfi szobrának fô támogatói voltak: a Román Mûvelôdési Minisztérium, a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint Marosvásárhely városi tanácsa és polgármesteri hivatala. További támogatók: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata, Szeged Megyei Jogú Város Határon Túli és Nemzetiségi Kapcsolataiért Közalapítvány, Illyés Közalapítvány, és természetesen a történelmi egyházak marosvásárhelyi hitközségei. Fodor Imre külön megköszönte Hunyadi László szobrászmûvésznek az alkotást, majd szólt arról a rendkívül sajnálatos tényrôl, hogy különféle szervezetek most, a szoborállítást elfogadó tanácsi határozat után egy évvel, beadvánnyal tiltakoznak a szoborállítás ellen. Fodor sajnálatát fejezte ki, hogy megtörténhet ilyen eset akkor, amikor Románia az európai normákhoz igyekszik felzárkózni.

Fodor köszöntötte Íjgyártó Istvánt, Magyarország bukaresti nagykövetét, Alföldi László kolozsvári fôkonzult, Bálint Pataki Józsefet, aki a HTMH-t képviselte az ünnepségen. Ezt követôen dr. Dorin Florea polgármester és Fodor Imre alpolgármester leleplezte, majd a történelmi egyházak lelkészei, papjai megáldották a szobrot. Jelzésértékû, hogy az áldáson ott voltak az ortodox és a görög katolikus egyház képviselôi.

Ötvös József református lelkész, generális direktor rövid és veretes beszédével a biztos megmaradás esélyérôl szólt. A katolikus egyház nevében Csató Béla fôesperes beszélt: "Amikor Isten áldását kérem a szoborra, tudom, a szabadság szerelmesének lábánál állunk és mindannyiunknak tanulnunk kell Petôfi Sándor örök érvényû üzenetébôl." Az ortodox egyház nevében Lazar Vasile lelkész adta áldását a szoborra, mondván, hogy Petôfi szobrának felavatása nemcsak a magyarok ünnepe, a románoké is, és minden nemzeté, hiszen Petôfiben egyetemes költôt tisztel a világ. Nagy László unitárius lelkész: "Erre a szoborra mi kell vigyázzunk, nemcsak a kezünkkel, hanem lelkünkkel, szívünkkel, gyermekeinkkel és unokáinkkal, jó Atyám, tartsd meg azt a szellemet, amelyet Petôfi képvisel, legyen béke és szabadság minden ember szívében." Pap Noémi, az evangélikus egyház lelkésze: "Isten áldja meg a Világszabadság evangélikus költôjének emlékét és adja, hogy méltók legyünk örökségére." Daniel Fodor lelkész a görög katolikusok tiszteletét hozta el, Isten áldását kérte a szoborra, népekre, románokra, magyarokra.

Ezt követôen felkérték dr. Dorin Florea polgármestert, vegye a szobrot a város tulajdonába. Beszédébôl idézünk: "Köszöntjük Petôfi Sándort Marosvásárhelyen. Köszöntöm városunkban Magyarország bukaresti nagykövetét, a kolozsvári fôkonzult, a prefektus asszonyt, szenátorokat, képviselôket, Marosvásárhely lakosságát. A szobor felállítása bizonyítéka annak, hogy egységesen lehet elérni szép dolgokat Marosvásárhelyen, amely várost szándékunk szerint a harmadik évezred virágzó városává szeretnénk tenni. Meggyôzôdhetnek eszerint, hogy kétnyelvû táblákat helyezhetünk el, magyar szellemi nagyságokat ábrázoló szobrokat emelhetünk, egyszóval tenni lehet azt, amit nemrég még elképzelhetetlennek véltünk. Tisztelnünk kell egymás értékeit, kérem, támogassanak munkánkban."

Ezt követôen Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke méltatta a szoboravatást (mellékelten olvasható).

Alexandru Cistelecan, a Vatra folyóirat szerkesztôje Petôfi költôi szellemét méltatta és a költô tiszteletével hozta el a folyóirat a kortárs magyar írók mûveibôl összeállított legutóbbi számát. Dávid Gyula a "Petôfi Erdélyben" társszerzôje, az EMKE tiszteletbeli elnöke a költô korának irodalomtörténeti vonatkozásairól szólt. Ezt követôen Bartis Ildikó, Kozsik József színmûvészek Petôfi-verseket szavaltak, Kovács András Ferenc költô Szózat egy szoborhoz címû versét olvasta fel. A marosszentgyörgyi Jubilate Ifjúsági Csoport énekelt A költô visszatért címû rockoperából részletet.

A koszorúzást Liszt-rapszódiával kísérték a mezôcsávási fúvósok. A szobor talapzatára koszorút helyeztek el a Petôfi-szoborbizottság, a marosvásárhelyi tanács és polgármesteri hivatal, a magyar külügyminisztérium, a magyar nagykövetség, a kolozsvári magyar konzulátus, a HTMH, az RMDSZ országos és helyi vezetôsége, a református egyház, a megyei tanács, az EMKE képviseletében, továbbá vidéki szervezetek, egyesületek és magánszemélyek.

Kedves marosvásárhelyiek!

Kedves egybegyûltek!

Azt kérdezte tôlem valaki a minap: minek annyi Petôfi- szobor, miért kell újabb Petôfi-szobrokat állítani, hiszen a Kárpát-medencében, sôt, Erdélyben is, több helyt van már nagy költônknek emlékmûve. Ez így igaz, mégis olyan furcsa volt számomra a kérdés, mintha azt kérdezték volna: mi szükség van a nemzeti lobogóra, vagy miért kell elénekelni a himnuszt?

Úgy ahogy mindenkinek becsülnie kell a nemzeti zászlót, és ismernie kell a himnuszt, ugyanúgy minden magyar házban lennie kell egy Petôfi Sándor- verseskötetnek, és minden magyarlakta vagy magyarok által is lakott városban ott kell lennie a költô szobrának.

Miért, kérdezhetné valaki ismét, miért van erre szükség?

Azért, mert Petôfi Sándor élete, munkássága és a mi lelkünkben elfoglalt helye különbözik mindenki másétól. Petôfi Sándor neve olyan, mint egy védjegy.

Ô a mi nemzeti védjegyünk. Ôbenne találta meg ez a nemzet a maga legszebb vonásait, ôbenne tudja önmagát a legtisztábban felmutatni minden magyar. Az ô lángelméje és áldozatkészsége ott él ennek a nemzetnek a kollektív emlékezetében, ô a mi legnemesebb márkajelzésünk.

Petôfi Sándor szelleme nemcsak ott van otthon, ahol valaha megfordult, mint Marosvásárhelyen is, hanem mindenütt, ahol magyarok élnek. Petôfi Sándor otthon lesz itt, ezen a téren is, nem messze a Petôfi tértôl, éppen ott, ahol a hûséges barátjáról, Arany Jánosról elnevezett utca beletorkollik az egykori Kossuth Lajos utcába.

Igaz is: itt az ideje, hogy ez az utca végre hivatalosan visszakapja a nevét, végre ismét Kossuth Lajos utcának nevezzék hivatalosan is.

Milyen szépen megférnének most itt ôk hárman, egymás mellett: a szépszavú Arany János, a tüzes beszédû Petôfi Sándor és a vasakaratú Kossuth Lajos. Mennyi üres tér, mennyi elhagyott kis park van még szerteszét, amelyeket föl kell ékesíteni szobrokkal, vagy amelyeknek nevet kell adni!

De mondottam már: Petôfi Sándor több, nagyobb, fontosabb bizonyos értelemben mindenkinél, mert ez a huszonhat évet élt ifjú ember magában hordozza ennek a nemzetnek a legfontosabb jellemzôit.

Ha az utókornak hátra kellene hagyni egy könyvet arról, hogy milyenek a magyarok, vagy még pontosabban arról, hogy milyennek álmodják magukat a magyarok, akkor én a Petôfi Sándor összes költeményeit hagynám hátra. Ebbôl minden megtudható: életünk és halálunk, örömünk és bánatunk, gyors fellobbanásunk és hirtelen kialvásunk, örök szabadságszeretetünk és gyakori csüggedésünk, és minden, ami a mi jobbik énünk.

Nem vagyunk ilyenek, persze, de ilyenek szeretnénk lenni. Ez a költô ugyanis életével is, verseivel is megvalósította azt a tiszta, önzetlen szabadságszeretetet, amelyre a világ azóta is csak törekszik, de el nem érte.

Hiszen az az ember, akit ma annyira magunkénak vallunk, és annyira a miénknek érzünk, nemcsak nekünk, hanem mindenkinek akarta a szabadságot, azért találta ki azt a szót, hogy világszabadság.

Fontos ezt elmondani Erdélyben, mert itt hiába akar valaki magának külön szabadságot, hiszen az ma már nem lehetséges, nincsen itt más lehetséges jövô, mint a közös szabadság!

Külön nyelv, külön kultúra, külön hagyomány mindenkinek és: közös szabadság.

Szabadság nélkül ugyanis egyenlôség sincsen, és testvériség sincsen.

Románia ma ismét válaszúton áll, mint sokszor még a közelmúlt történelmében. Ezt jól láthattuk az elmúlt hetekben. A mi sorsunk is függ attól, hogy ez az ország merre megy, a mi életünkre is kihat, hogy Nyugatot vagy Keletet, Európát vagy csak a Balkánt választja jövendôjének Románia. Eddig is beleszóltunk hát az ország sorsába, mert ez volt az érdekünk, és ezután is bele fogunk szólni, mert nem fogunk karba tett kézzel ülni ott, ahol rólunk is döntenek. Mi tudjuk a helyes utat, és ezen az úton végig fogunk menni.

Petôfi Sándorban is a cselekvô embert szeretjük. Azt az embert, aki nemcsak a könyvtárszobában volt bátor, hanem a küzdôtéren is, azt az embert, aki nem ült tétlenül, amikor tenni kellett, és nem állt félre, amikor résztvevôkre volt szükség, nem szemlélôkre.

Ô tudta, hogy a sorsunk a mi kezünkben van. Kell hozzá bölcsesség, de kell indulat is, kell hozzá ész és tehetség, de kell érzelem is.

Ilyen a mi Petôfi Sándorunk.

Úgy szólt, ahogy élt, úgy élt, ahogy szólt. Sose tett mást, mint amit mondott, sose mondott mást, mint amit tett.

Szelleme ismét közöttünk van, hát éljen még soká közöttünk!

Marosvásárhely, 2000. december 16.

Szombat délelôtt az RMDSZ területi elnökök Konzultatív Tanácsa, délután pedig a szövetségi Operatív Tanács ülésezett Marosvásárhelyen. Ez utóbbin részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezetô elnök, Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke, Verestóy Attila és Kelemen Atilla, az RMDSZ szenátusi, illetve képviselôházi frakciójának elnöke, Kelemen Hunor, a SZET elnöke, Péter Pál ügyvezetô alelnök és Demeter János, az országos önkormányzati tanács elnöke.

A testületek elsôsorban a parlamenti pártokkal elkezdett politikai tárgyalások jellegérôl folytattak eszmecserét. Az elkövetkezô napokban a további egyeztetések nyomán dokumentumba foglalják az RMDSZ álláspontját. Markó Béla úgy nyilatkozott, hogy ha szükséges, akkor ismét összehívják az Operatív Tanácsot.

A területi elnökök véleményének ismeretében az OT úgy döntött, hogy amennyiben nem elengedhetetlenül szükséges, akkor decemberben már nem hívják össze a Szövetségi Képviselôk Tanácsát, hanem alaposan elôkészítve, január folyamán ül össze a testület. Ennek elsôdleges feladata a választások eredményeinek értékelése lesz. Markó hangsúlyozta: az RMDSZ jól szerepelt a választásokon, viszont nem mindenki vett részt ugyanazzal az energiával és ugyanazzal az erôvel ebben a kampányban. Vannak jó tapasztalatok, de van néhány rossz tapasztalat is, és ezeknek az összegezését meg kell tennünk a Szövetségi Képviselôk Tanácsában, mondta az elnök.

A szövetségi elnök a szombati két tanácskozáson tájékoztatta a résztvevôket a Magyar Állandó Értekezlet munkálatairól, meg a határon túli magyarok jogállását szabályozó törvénytervezetrôl. Errôl nem volt miért hosszú elemzést készíteni, elég volt a rövid tájékoztatás, mondta Markó, hiszen az RMDSZ álláspontja már kikristályosodott és világos.

Markó Béla szövetségi elnök a most folyó politikai tárgyalásokról a Népújságnak elmondta, hogy a területi elnökök és az operatív tanács egyaránt megfelelô megoldásnak tartják, hogy az RMDSZ bizonyos programpontok teljesülése, illetve a kormányprogramba való beiktatása esetén, támogassa a kisebbségben kormányzó TDRP-t. "Az RMDSZ csak akkor tud együttmûködést vállalni, ha ez azt jelenti, hogy mehetünk tovább a magunk útján, s nem térünk le arról, vagy nem állunk meg" – hangsúlyozta Markó Béla. Ez az egyetemi oktatást, és általában az anyanyelvû oktatást illeti, regionális fejlesztési kérdéseket, a tulajdonkérdés megoldását, a nyelvhasználat kérdését.

Markó szerint van már olyan terület, ahol körvonalazódik az egyezség. Például a 20%-os nyelvhasználati rendelkezéseket meg fogja szavazni a Társadalmi Demokrácia Pártja a parlamentben, és van olyan terület, ahol lehetséges az elôrehaladás, de a következô napokban fogják a konkrét megoldásokat kialakítani.

Kedden, december 19-én du. 5 órai kezdettel, az RMDSZ megyei szervezete, illetve Kelemen Attila megyei elnök, képviselô kezdeményezésére, a Maros vendéglôben marosvásárhelyi magyar üzletemberek találkoznak. Az elkövetkezendô együttmûködés reményében mintegy 300 meghívó lelt címzettjére, a legkisebb cég vezetôjétôl a legszámottevôbbéig – tudtuk meg Bakos Levente városi tanácsostól, a találkozó szervezôjétôl.

– Igaz ugyan, hogy ilyen jellegû adatbázis hiányában a meghívottak jegyzéke nem teljes, ennek ellenére, sikerült közel 300 magyar céget feltérképeznünk. Gyakorlatilag tehát, azokat a magyar üzletembereket is szeretettel várjuk, akik errôl a találkozóról csak az elôzetes híradásokból értesülhettek.

Konferencia jellegû, ismerkedô, kapcsolatteremtô találkozóról lesz tehát szó, pénzügyi vonatkozások, pénzforrásokhoz való hozzájutás, vállalkozásfejlesztés, és egyebek kerülnek terítékre, egyben eszmecsere politikusok és vállalkozók között. Ezt a kapcsolatot próbálja tulajdonképpen a Szövetség elmélyíteni. Részvételre jelentkezni kedden de. 12 óráig lehet a 214-007, a 136-457, valamint a 094/851-672-es telefonszámon, illetve a Maros vendéglônél, szintén 12 óráig, ahol a részvételi díjat kell kifizetni – tájékoztatott Bakos Levente városi tanácsos.

Karácsony szombatján este ünnepli 8. születésnapját a Duna Televízió. Az eseményhez illôen ünneplôbe öltözik, "divatosítja korábbi köntösét".

A Duna TV-ben mintegy negyedévvel korábban csendes – legalábbis a tv-nézôk számára – vezetôségváltás történt. Az "új fônökök" úgy döntöttek, hogy mindent megôriznek elôdeik megvalósításaiból, erre a szilárd alapra építik a tv megújítását.

És valóban szilárd az alap. A Duna TV teljesen eltér az elôbb, vagy utóbb alakult tv- társaságoktól. Mûsoruk megalkotásakor az anyaország mellett a határon túli magyarság elvárásaihoz is igazodtak. És – mint erdélyi tv-nézô, aki a DTV révén látott elôször egész napos magyar nyelvû adást – állíthatom, sikerrel.

Éppen ezért a múlt csütörtökön megtartott nemzetközi sajtóértekezleten megelégedéssel nyugtáztam, hogy az új vezérkar, a mai divattól eltérôen, nem a "voltakat" szapulta, hanem bátran bejelentette: az UNESCO a Duna Televíziónak ítélte a Világ legjobb kulturális csatornája címet; hogy a kultúra, mûvelôdés, tudomány, a nemzeti örökség, a magyarság szellemi és kulturális értékeinek közvetítôje, a határon belül és túl élô magyarok kölcsönös megismerését és együttmûködését tekinti továbbra is legfontosabb feladatának.

Erre utal egyébként az is, hogy december 24-étôl új, dinamikusabb logója (cégjelvény) lesz a DTV-nek, melynek csepp-motívuma nem csupán az emblémában, hanem az egyes mûsorok címében is tükrözôdik. Az új logó, amelyben változatlanul megmaradt a három hullám, és csak a DTV felirata vált játékosabbá (tessék megfordítani és ugyanaz olvasható), lágyabbá, kellemesebbé, kifejezi azt a törekvést, hogy megmarad mindaz, amit a nézô eddig elfogadott és pozitív érték volt. Csak azok az elemek változnak meg, amelyek a kor szellemének is megfelelnek.

Persze, mint a sajtó összes területein, a televíziós társaságok körében is arra törekednek, hogy olyan képet alakítsanak ki magukról, amely alkalmassá teszi ôket a többi társaságtól történô markáns megkülönböztetésre. Alapvetô cél – nyilatkozta a DTV új elnöke –, hogy a nézô úgy vélje: a DTV a legkiegyensúlyozottabb adóvá vált, tartalmi és formai vonatkozásban egyaránt. A helytállás, a továbblépés reménye serkenti a tv vezérkarát az újításra, a hírszolgálat felpördítésére, operatívabbá tételére, a nézô információs szomjának minél jobb kielégítésére. December 24-tôl – ígérte a DTV vezérkara – 12 új cím jelenik meg a képernyôn, bevezetik az Indul a reggel címû adást, óránként híreket sugároznak, délután 16-18 óra között a Kalendárium címû adást sugározzák.

Annak érdekében, hogy a tévézôket minél hamarább tájékoztathassák a határon kívüli magyarlakta régiókban történtekrôl, kiépítik a Kárpát- medencei elektronikus hírhálózatot. A tv vezérstábja biztosította a nemzetközi sajtókonferencia résztvevôit – s ezáltal a nézôket –, hogy továbbra is vetítenek régebbi magyar, és nem csak magyar mûvészi filmeket, sorozatok készülnek a legnagyobb magyar filmrendezôk által, kiemelkedô színészekrôl, írókról forgatott filmekbôl, hogy a kegyetlen konkurencia ellenére sem tûznek mûsorukra öncélú, erôszakos filmeket, hogy a határon innen és túl élô magyar gyerekeket továbbra sem kell eltiltani a DTV nézésétôl.

Nagyobb hangsúlyt helyeznek a magyar tudomány vívmányainak megismertetésére és terjesztésére, általában növelik az ismeretterjesztô adások idôtartamát. Egy, az idegen nyelvek tv-oktatásával kapcsolatos kérdésre válaszolva, a nemrég kinevezett szerkesztô elmondta, hogy ilyen téren is igyekeznek elôbbre lépni, ám fontos feladatuknak tekintik a magyar nyelvoktatás bevezetését azok számára, akik határon túl élnek és különbözô okok miatt már nem, vagy csak kevésbé ismerik a magyar nyelvet. (Dicséretes kezdeményezés.)

Végül a pénzrôl, mely nélkül elképzelhetetlen színvonalas lap-rádió- tévé szerkesztés. A DTV marketingigazgatója elmondta, hogy a reklámbevételek lényeges emelésére objektív okok miatt kevés a remény, ám színvonalasabb mûsorok készítésére pályázatok útján, különbözô alapítványoktól igyekeznek pénzt szerezni.

Csepp változást ígér a DTV. Ehhez kívánunk sok sikert, összes munkatársainak, a határon innen és túl élô tv-nézôk örömére!

Péntek este egy 105.500.000 lej értékû SupeRNova Rapsodie személygépkocsit vett át a marosvásárhelyi Dacia szervizben az új modell gyártásba vételekor meghirdetett szerencsejáték egyik résztvevôje, Bonta Ioan állattenyésztési mérnök. Az egész országban 10 kocsit sorsoltak ki azok között, akik próbaútra vezették a Renault Clio motoros, ugyancsak francia kapcsolószekrényes és féltengelyes, 75 lóerôs, katalizátoros, 162 km/óra csúcssebességû és 6,7 literes átlagfogyasztású autókat.

Felvételünkön Munteanu Nicolae, a pitesti-i Automobile Dacia Rt. kereskedelmi igazgatója (balról) gratulál a boldog nyertesnek, aki egyébként 25 éve jár egy Daciával. Középen (fehér zakóban) Gáll Sándor, a vásárhelyi márkaképviseleti egység eladási igazgatója.

Ma este, a Kultúrpalota Tükörtermében 19 órától kerül sor arra a hagyományos év végi díjkiosztó ünnepségre, amelyet a megyei sportigazgatóság és a marosvásárhelyi rádió közösen szervez, s melyen az éppen elmúlt esztendô legjobb sportolóit díjazzák.

Marosvásárhely és Maros megye sportja az idén is számos sikert könyvelhetett el, annak ellenére, hogy története folyamán soha nem látott szegénységgel kell szembesülnie. Hogy a jók közül kiket találtak a szakemberek a legjobbaknak, azt mi is kíváncsian várjuk, s az eredményt természetesen majd megosztjuk önökkel.

Labdarúgás

Nemrégiben egy szinte hihetetlen, s nagyon kellemetlen eset borzolta fel a kedélyeket a megyei labdarúgó szövetség háza táján. A bonyodalom, melynek megoldása érdekében, a megyei labdarúgó szövetség elnöke, Szatmári Tibor, valamint az érintett Cetatea Segesvár vezetôsége minden erejét bevetette, sokkal távolabb mutat, mint maga az egyedi eset, s alaposan megkérdôjelezi egyes klubvezetôk komolyságát és hozzáértését.

A megyei labdarúgó szövetséget 1991-ben hozták létre, mint a megye területén mûködô valamennyi labdarúgó szakosztály mûködését összehangoló szervezetet. Utólag, a megalakulás alapját képezô 1924. évi 21-es számú törvényt módosította a 2000. január 30-án kelt sürgôsségi kormányrendelet, mely kimondja, hogy valamennyi sportegyesület és sportklub köteles jogi személyiséggé alakulni és ilyen minôségében újra kérvényezni a tagságát a Román Labdarúgó Szövetségnél.

Mint ismeretes, a segesvári egyesület 1988-ban született gyerekekbôl álló csapata megnyerte az Oláh György-emlékverseny megyei szakaszát, s jogot formált a megyeközi szakaszon való részvételre. A román szakszövetség azonban nem fogadta el a nevezést, mondván, hogy a Cetatea Segesvár nem tagja az RLSZ-nek, s úgy tûnt, hogy a döntôs ASA csapata képviselheti megyénket a következô szakaszon. Nem kis erôfeszítésébe került a segesváriaknak, hogy bebizonyítsák: a Cetatea az egykori Metalul Segesvár jogutódja, amely rendelkezik jogi személyiséggel és a szövetség tagja. Így tehát Segesvár részt vehet a január 4-7. közti nagyszebeni turnén, melyen Brassó, Kovászna, Hargita és Szeben megye bajnokainak társaságában küzdhet a továbbjutásért.

Az eset azonban egy nagyon komoly gondra hívja fel a figyelmet: a D- osztályos bajnokság gyôztese csupán akkor indulhat a C-osztályba jutást célzó osztályozón, illetve – siker esetén – a C-osztályban, ha rendelkezik jogi személyiséggel és kérte tagságának megerôsítését a Román Labdarúgó Szövetségtôl. Hihetetlen, de igaz: a D-osztály mezônyében csupán a szászrégeni Maviprod tesz eleget ennek a feltételnek!

Ehhez a tényhez kommentárt nem kívánunk fûzni, reméljük, még idejében megkongattuk a vészharangot!

Gh. Botezan

Szabadfogású birkózás

Az elmúlt szombaton, december 9-én rendezték meg a ligeti sportcsarnokban a már hagyományossá vált György István-emlékversenyt, melyet a Muresul klub szabadfogású birkózó szakosztálya rendez évente a környék ifjúsági birkózói számára.

A tavalyi verseny, a kecskemétiek és az UTE részvételével nemzetközi jelleget kapott, sajnos az idén – különbözô objektív és szubjektív okok miatt – külföldi résztvevô nem érkezett Marosvásárhelyre. Jelen volt viszont hat egyesület, a házigazdák mellett a marosvásárhelyi ISK, a szászrégeni ISK, a sepsiszentgyörgyi ISK, a székelyudvarhelyi ISK és a brassói ISK, összesen 216 versenyzôvel. A versenyt három korosztályban szervezték: az 1983-ban, az 1986-ban és az 1988-ban születettek, illetve fiatalabbak léphettek szônyegre a gyôzelemért. A fiúk három korosztálya mellett, az 1987 után született lányok is összemérhették erejüket. Természetesen minden korosztályban súlycsoportonként is felosztották a verzenyzôket. Alább a Maros megyei elsô helyezettek névsorát olvashatják:

Fiúk: 1988-ban születettek és fiatalabbak:

26 kg: Târnoveanu Paul (Szászrégen); 34 kg: Oltean Ionut (Muresul); 36 kg: Balla Sándor (Szászrégen); 38 kg: Ratiu Serban (Muresul); 40 kg: Ormenisan Horia (Muresul); 44 kg: Oltean Adrian (Muresul); 48 kg: Toncean Dragos (Szészrégen); 50 kg: Feher Adrian (Szászrégen); 60 kg: Canceu Cristian (Muresul).

1986-ban születettek és fiatalabbak:

32 kg: Serban Augustin (Muresul); 35 kg: Krizsán Csaba (Marosvásárhelyi ISK); 38 kg: Szilágyi Dénes (Szászrégen); 42 kg: Manbet Zsolt (Szászrégen); 47 kg: Darosi Cristian (Muresul); 59 kg: Mihály Csaba (Marosvásárhelyi ISK); 73 kg: Vinczi József (Muresul); 85 kg: Canceu Vlad (Muresul).

1983-ban születettek és fiatalabbak:

42 kg: Silaghi Dan (Szászrégen); 50 kg: Trifan Florin (Marosvásárhelyi ISK); 54 kg: Márkus Róbert (Muresul); 58 kg: Tanase Sergiu (Muresul); 63 kg: Voda Leon (Muresul); 69 kg: Péntek Ferenc (Szászrégen); 85 kg: Micu Bogdan (Muresul).

Lányok: 1987-ben születettek és fiatalabbak:

26 kg: Vita Evelin (Szászrégen); 37 kg: Simon Andrea (Muresul); 52 kg: Kocsis Annamária (Szászrégen).

A csapatversenyben, minden kategória elsô három helyezettjének figyelembe vételével, a Muresul végzett az élen 188 ponttal, Sepsiszentgyörgy követte 97 ponttal, míg a harmadik Szászrégen lett 94 ponttal. A marosvásárhelyi ISK és a székelyudvarhelyi ISK egyaránt 88 pontot gyûjtött, a sort Brassó zárja 34 ponttal.

Gyeplabda

December 14-16. között Székelyudvarhelyen szervezték meg az ifjúsági terem gyeplabda Balkán-bajnokságot, melyen a házigazda román válogatotton kívül Bulgária vett részt. Az ugyancsak várt Jugoszlávia sajnos nem érkezett meg, míg a meghívott Moldova útiokmány-gondok miatt maradt távol. Romániát két csapat képviselte: Románia I név alatt a Székelyudvarhelyi ISK, míg Románia II titulussal a Marosvásárhelyi ISK Dodó Gábor és Albertini Zoltán által felkészített csapata lépett pályára. Negyedik, beugró csapatként, Magyarország néven Sopron ifjúsági együttese indult.

Az ily módon némileg fejre állított program azonban nem zavarta a csapatokat, hogy kemény csatákat vívjanak, s a találkozók következtében az alábbi végsô sorrend alakult ki: 1. Románia I. 2. Románia II. 3. Bulgária. 4. Magyarország.

Ebbôl az alkalomból nyújtották át az idei országos bajnokságok legjobbjainak kijáró díjakat. Az ifjúsági II (16 évesek) korosztályban Székelyudvarhely, az ifjúsági III (14 évesek) korosztályban Marosvásárhely, míg a gyerekek (12 évesek) korosztályában a bukaresti Antilopa lett a bajnok.

A Balkán-bajnoksággal párhuzamosan egy lányok számára fenntartott turné is zajlott, melyen Székelyudvarhely, Radauti és Bulgária csapata vett részt, majd a 12 évesek számára kiírt Karácsony-kupa következett, ezen a marosvásárhelyi ISK a 2. helyen végzett az Antilopa után.

Gh. Botezan

Az elmúlt héten megszervezett Verzár Sándor- emlékversenyen az önkéntes játékvezetôk között felbukkant Hering Ferenc is, aki egykor a névadó Verzár Sándor csapattársaként pingpongozott a marosvásárhelyi csapatban, majd késôbb együtt edzôsködött is vele.

Hering Ferenc késôbb Kolozsváron élt, s elszakadt az asztaliteniszsporttól, így mostani megjelenése a régi szenvedélyhez való visszatérést jelzi, ugyanakkor a régi csapattárs emléke elôtti fôhajtásként is értékelhetô. Hering Ferenc elmondta, hogy megtiszteltetés számára, hogy a régi jó barátja és kollégája nevét viselô versenyen bíráskodhat, s Verzár Sándor edzôi tehetségét méltatta.

– Volt olyan – mesélte –, hogy Iasi 4-0-ra vezetett ellenünk, én pedig nagyon dühös voltam a gyerekekre, egy alapos fejmosásra készültem, de Sanyi megállított. Hagyd, majd én beszélek velük, te addig menj el sétálni valahová. A mérkôzést 5-4-re megnyertük. Verzár Sándor ugyanis nagyon értett ahhoz, hogy motiválja a sportolóit, vesztett helyzetbôl is képes volt kihozni a maximumot tanítványaiból.

Mit tehetünk hozzá? Ilyen edzôk ma is, bármilyen sportágban elkelnének.

Sok éves szokásához híven, a Herlitz-Mobex A- osztályos férfi kosárlabda csapatának tagjai Szovátán készülnek a visszavágókra. A bajnokság utolsó ôszi mérkôzése után rövid vakációt kaptak Takács Károly és Mihai Corui tanítványai, ám – tekintve, hogy januárban újrakezdôdik a bajnokság – 11- étôl újrakezdôdtek az edzések.

Addig is azonban, amíg a felkészülés folyik, tekintsünk vissza néhány mondat erejéig a bajnokság elsô felében történtekre. Közismert, hogy az idei bajnokságot a legbaljósabb elôjelekkel kezdte a marosvásárhelyi csapat. A tavalyi gárda gyakorlatilag feloszlott, az idegenlégiósok – nem csak a külföldiek, a belföldiek is – távoztak, mások abbahagyták, vagy Magyarországra költöztek. Ilyen körülmények között – s alaposan megcsappant pénzügyi források mellett – nehéz feladatnak ígérkezett a kényszerûségbôl megfiatalított csapat bentmaradása az A-osztályban. A technikai igazgatóvá elôlépô Takács Károly mellé edzôként odaállt Mihai Coruinak azonban sikerült alig néhány hónap alatt versenyképes gárdát összekovácsolnia, amely – meglepetésre – sorba nyerte az elsô fordulókban a mérkôzéseket, s bár utóbb, többnyire az élcsapatokkal vívott csatákban alulmaradt, négy gyôzelmet szerezve a bajnokság felénél a középmezônyben foglal helyet.

Valljuk be, ez több, amit a csapattól az idén vártunk, hisz – ha együtt marad – szép teljesítményekre lesz még képes ez a gárda. Ehhez azonban feltétlenül szükséges, hogy a visszavágókon is bizonyítsa a csapat: továbbra is az A-osztályban a helye.

A jelenlegi keretbôl Szászgáspár, Sáfár és Vajda Attila tûnnek a legbiztosabb embereknek, sokkal többet várunk viszont még Vrânceanutól. Feleki valamivel gyengébb idényt fogott ki, de Trif és Brustur mellett továbbra is hasznos tagja a csapatnak. A nagyon fiatal Czinka még rengeteget, fejlôdhet, mint ahogy a mély vízbe idônként bevetett alig 16 esztendôs helyi reménységek, Pora, Moscviciov és Hollai is.

Továbbra is hiányzik a csapatból még egy ponterôs beállós, egy ilyen játékos átigazolása érdekében folynak a tapogatózások, ám a szûkös anyagiak nem jogosítanak túlságosan vérmes reményekre.

A bajnokság január 20-án folytatódik, az elsô találkozón a Herlitz-Mobex a ploiesti-i Soced Vega csapatát fogadja a sportcsarnokban.

Az idei iskolai évtôl az egykori CSS-LPS, azaz Iskolás Sportklub-Sportlíceum, amelyet az egyszerûség kedvéért csak Iskolás Sportklubként emlegettünk, két részre szakadt. A kettôs alárendeltség azt eredményezte, hogy sem a tanügyminisztérium, sem a polgármesteri hivatal nem tekintette sajátjának a klubot, s az általános pénztelenséget igencsak megsínylette Marosvásárhely ifjúsági sportja.

Szász Albert igazgató és Albertini Zoltán aligazgató a klub kettéválását kezdeményezte, így jelenleg hat szakosztály a Sportlíceumhoz, s így a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartozik, míg hét szakosztály alkotja az Iskolás Sportklubot a tanügyminisztérium alárendeltjeként. Természetesen most sem folyik garmadával a pénz az ifjúsági sport kasszájába, de legalább immár világosak az alárendeltségi viszonyok, s a kisebb klubok, kevesebb szakosztállyal, könnyebben tudnak boldogulni. Az Sportlíceum maradt Szász Albert, míg az Iskolás Sportklub Albertini Zoltán irányítása alatt. A szétvált Sportlíceum és Iskolás Sportklub érdekessége, hogy bár teljesen különálló intézmények, nem csupán ugyanabban az épületben mûködnek, de a két igazgató ugyanabban az irodában dolgozik. Megszokták már ezt az állapotot a régi felépítésben, most akkor minek változtassanak rajta? - mondták.

A Sportlíceum hat szakosztályt: atlétika, torna, ritmikus sportgimnasztika, kosárlabda, kézilabda és labdarúgás irányít, s egyik sincs könnyû helyzetben. A labdarúgó szakosztály a Gaz Metannal mûködik együtt, a C-osztályos együttes kötelezô ifjúsági csapatainak biztosítja a "nyersanyagot", s ez a klub adja a fennmaradásához szükséges alapokat. A kézilabdázók a Prosporting Alapítvánnyal, a kosárlabdázók a Herlitz-Mobexszel mûködnek együtt, ám az utóbbi két partner sem dúskál az anyagiakban. Különösen rossz helyzetben van a lányok kosárlabda szakosztálya, melynek nincs semmiféle külsô támasza, ráadásul temesvári és két aradi együttessel kellene játszania az ifjúsági bajnokságban. Mivel ez a három kiszállás a klub szinte teljes pénzalapját felemésztené, Szász Albert elmondta, hogy a visszalépést fontolgatják, annál is inkább, mert a tavalyi döntôs csapat alappillére, Nagy Ildikó Kecskemétre igazolt (így készít fel Marosvásárhely másoknak tehetségeket). Némi válságot okozott a torna szakosztálynak, hogy Oláh János edzô Sepsiszentgyörgyre költözött, s néhány gyereket is magával vitt. A marosvásárhelyi ifjú tornászok nemrég még három Európa-bajnoki bronzérmes csapattagot adtak (ma mindhárman - hol másutt? - Magyarországon versenyeznek), s még mindig maradtak tehetségek. Reméljük, hogy Pánczél Rudolf sikeresen viszi tovább az Oláh Jánostól átvett stafétabotot.

A legmostohább helyzetben talán az atléták vannak. Minden anyagi támogatás híján csak ritkán jutnak el versenyekre, hát nem csoda, hogy csak elvétve jelentkeznek eredmények, bár - elsôsorban a rúdugrók révén - akad belôlük néhány.

Az Iskolás Sportklub a súlyemelôket, a gyeplabdázókat, a szabadfogású birkózókat, az úszókat, a sakkozókat, az asztaliteniszezôket és a röplabdázókat vette át a régi struktúrától. Ezek a szakosztályok is úgy boldogulnak, ahogy tudnak. A súlyemelôket - amennyire tudja - az ASA támogatja, a birkózókat - szintén minimális mértékben - a Telecom. A sakkozók, úszók, asztaliteniszezôk, gyeplabdázók abból élnek, amit a lelkes edzôk össze tudnak innen-onnan kalapálni, míg a röplabda támogatását a gázelosztó vállalat vállalta el, ám a lány csapat eredménytelenségére hivatkozva, az utóbbiról szeretne lemondani. Az asztaliteniszezôket némi levegôhöz juttatta, hogy a vámhivatal 20.000 elkobzott cellulloidlabdát adományozott nekik. Ha sikerül egy nagyobb befogadóképességû teremhez is hozzájutni, ahol az edzéseket végezhetik, talán ismét van lehetôség újabb nagy nevek kinevelésére.

Albertini Zoltántól azt is megérdeklôdtük, hogy mi a helyzet azzal a mûgyeppályával, amit böblingeni partnerei ajánlottak fel Marosvásárhely számára. A tavalyi lehetôség sajnos már elúszott, a pályát az adományozók felszedték, s máshol értékesítették, mert a polgármesteri hivatal érdektelensége miatt nem lehetett megoldani a szállítást. A tavasszal azonban újabb pálya szabadul fel Németországban, s ezúttal jobbak a kilátások, hogy városunk sportja mégiscsak egy ilyen rendkívüli létesítménnyel gazdagodat. Az Aquaserv tett ígéretet, hogy segít lebonyolítani az ügyet, s talán ezúttal sikerülni fog.

Nôi kézilabda-Eb

Vasárnap este, lapzárta után, Magyarország és Ukrajna vívta a Romániában megrendezett nôi kézilabda Európa-bajnokság döntôjét. A nagy csatára azonban, amelyre mindkét fél rendkívüli módon készült, s melynek megnyerése szinte többet jelentett, mint az aranyérem, szombaton este került sor, a házigazda Románia és Magyarország között.

Az elôdöntôben lejátszott mérkôzést hatalmas érdeklôdés elôzte meg. Miután a nyitó napon félig üresen tátongott a Ioan Kunst-Ghermanescu csarnok, a közönség egyre nagyobb érdeklôdést kezdett mutatni az Eb iránt, s a magyarok elleni találkozó elôtt már 400-500 ezer lejt is elkértek a feketézôk egy-egy belépôért a tehetôsebb sportbarátoktól. És mi tagadás, a jegyért adott minden egyes lej megérte az árát, hisz valódi világszínvonalú mérkôzést láthatott a 6000 fônyi közönség, mely annak ellenére elégedett lehetett, hogy a kedvencei 25-24-re kikaptak az êôsellenségtôl . A sportpályán túlmutató rivalizálás ellenére ugyanis igazi sportszerû mérkôzés zajlott szombaton, melyen a két együttes minden tôle telhetôt megtett a gyôzelemért, ám egyikük sem lépte át a fair-play határait. Bár a végén mindössze egyetlen gól volt a különbség, az az általános meggyôzôdés vett erôt mindenkin, hogy a találkozón a jobbik csapat gyôzött, mely a csarnok nézôibôl alkotott nyolcadik játékos ellen is sikeresen fel tudta venni a harcot.

Mocsai Lajos csapata, valamint a terem egyik sarkába szorult maroknyi magyar szurkolótábor joggal örvendhetett a sikernek, mert a gyôzelmet egy valóban nagyon erôs, saját közönsége elôtt játszó csapattal szemben szerezte meg, ugyanakkor a vereség ellenére, a román táboron nem a kétségbeesés, inkább a csendes rezignáltság vett erôt, mint egy olyan csapaton, amely tudja, hogy mindent elkövetett a sikerért, de az ellenfél egész egyszerûen jobb játékerôt képviselt.

Természetesen nem minden játékos teljesített egyformán. A magyaroktól Pálinger, Siti Bea és Kovács Ági érdemel feltétlen dicséretet, míg Pigniczky, Kökény, Kántor Anikó és Zsemberyné ezúttal kissé árnyékban maradt (ami nem azt jelenti, hogy rosszul játszott!), a románoknál Simona Gogîrla, Hutupan, Dumitrescu és részben Ignat mutatott jó formát, a két szélsô, Varzaru és Patru viszont gyengébb formát fogott ki ezen a mérkôzésen.

Szinte hihetetlen, de a horvát játékvezetôk ellen sem lehet komolyabb kifogása egyik félnek sem, bár természetesen idônként Radu Naum is, a román televízió szakkommentátora, és Gulyás László is, aki a magyar 2-n közvetítette a mérkôzést, duzzogott egy-egy ítélet miatt.

Végül pedig néhány szó a közönség viselkedésérôl. Sokan tartottak, tartottunk attól, hogy ismét súlyosan sportszerûtlen megnyilvánulásoknak leszünk tanúi, mint a labdarúgó találkozókon már láthattuk. Hál’istennek nem így történt. Cristian Gatu, a kézilabda szövetség titkára külön felhívásban fordult a közönséghez, a civilizált szurkolás érdekében, aminek meg is lett a foganatja. Voltak természetesen olyanok is, akik megkísérelték kifütyülni a magyar himnuszt, s egy adott pillanatban a magyarok kizsuppolását az országból is megpróbálták "kikövetelni" egyesek, ám a végén mégis csak a józanabb nézôk lelkes, ám mértéktartó szurkolása kerekedett felül. A találkozó után pedig a magyar lányok megtapsolták a bukaresti közönséget. Hajaj, ha egyszer ezt a labdarúgásban is megérnénk!

A másik elôdöntôben Ukrajna 28-24 arányban legyôzte Oroszországot, így a bronzéremért tegnap este Románia az oroszokkal játszott, ezt a találkozót pedig a döntô: Magyarország – Ukrajna követte.

Helyosztó mérkôzések:

5. helyért: Franciaország – Norvégia 23-19

7. helyért: Jugoszlávia – Macedónia 39-38 9. helyért: Németország – Dánia 22-21 11. helyért: Fehéroroszország – Ausztria 27-22

Asztali-labdarúgás

Egy sikeresnek mondható világbajnokság után – hisz nem egy visszajelzésbôl arra lehet következtetni, hogy a fürdôvárosban rendezett vb minden igényt kielégített – 2001 áprilisában ismét Szováta adhat otthont egy rangos asztali-labdarúgó eseménynek, a Világkupának. A versenynek valószínûleg a nemrég átadott, impozáns, minden igényt kielégítô Bírák villája ad majd otthont.

Októberben újabb nemzetközi versenyt rendezhet Románia, hisz a Romanian Openre elôreláthatólag Karánsebesen kerül majd sor. Eme utóbbi azonban még számos egyeztetés függvénye.

Itt említjük meg, hogy véglegesen megalakult a román asztali-labdarúgó szakszövetség, a fôvárosi 5-ös számú bíróság döntése értelmében november 11-én bejegyezték a jogi személyek lajstromába. A szövetség elnöke Vladu Paul- Viorel mérnök. Hamarosan jogi személyiséget nyer a marosvásárhelyi fiók is, melyet Soós János – az országos szövetség alelnöke – irányít majd.

A belföldi versenynaptár utolsó eseményére, a Mesterek Tornájára december 23-án, a tervezôintézet Ifjúság utca 2. szám alatti székhelyén kerül sor, 10 órai kezdettel a hazai mezôny legjobb 12 játékosának részvételével.

Szabó András

Könyv

Az aradi Concord Media – Jelen kiadó gondozásában, Oroszhegyi Károly tollából Pecsovszky Józsefre, a felejthetetlen tehetségû labdarúgóra emlékezô könyv látott nemrégiben nyomdafestéket, Csala, a "szôke csoda" címmel.

"A futball teremtése óta a világ minden válogatottjában helye lett volna ennek a szôke erdélyi labdazseninek" – áll mindjárt a címlapon a híressé vált Peterdi Pál- idézet, hogy azok is tudják, hogy kirôl szól a kötet, akik aligha láthatták Pecsovszkyt, amint a zöld gyepen bûvöli a bôrgolyót. Hisz közel fél évszázada, hogy felejthetetlen csatáit vívta, s egyre kevesebben vannak, akik még felkapják a fejüket erre a névre: Pecsovszky.

Pecsovszky József fiatalon, alig 47 évesen hunyt el el, kegyetlen kór következtében. Közmondásos sportszerûségére való tekintettel, a Sportul sportlap róla nevezte el a legsportszerûbb közönségnek kijáró trófeát, aztán egyszer csak elfelejtették. Pecsovszky József neve nem csengett elfogadhatóan az egyre erôsödô nacionalizmus idôszakában.

Utószavában maga a szerzô vallja, hogy a könyvet 1978-ban, Pecsovszky halálának tizedik évfordulóján írta, így némi öncenzúra is jellemzi a sorokat, mégsem lehetett egészben kiadni annak idején. Pecsovszky ugyanis akkor is magyarnak vallotta magát, amikor ez nem volt szalonképes, s egyre többen tagadták le eredetüket.

Több mint húsz év késéssel, most mégis megjelenhetett a könyv. Talán fiatalabbak is elolvassák, s talán évtizedek múltán is, akkor, amikor már a sírköve elôtt elhaladók elmerengenek: ki is lehetett, mit is tehetett életében a hant alatt nyugvó "Pecsovszky József érdemes sportmester", lesz még aki felvilágosítsa ôket.

A marosvásárhelyi ISK röplabda szakosztálya december 15-én, pénteken, a 15-ös Számú Általános Iskola sporttermében, a Kövesdombon és a szomszédságában található általános iskolák részvételével, több röplabdamérkôzést szervezett a Röplabda Napja 2000 címszó alatt.

A röplabda ünnepén mintegy 150 gyerek vett részt, akik 8 fiú- és 4 lánycsapatot alkottak. De nem csupán az általános iskolások léptek a pályára. Miután a miniröplabda turné lejárt, következtek a tanár-diák és tanár-szülôk összecsapások is.

Sikeres rendezvény volt, melyen mindenki jól érezte magát, s megmutathatta, hogy – már, vagy még – mi az, amit tud ebbôl a sportágból. Az ISK részérôl Márton Levente és Laura Ciula szakedzôk, a 15-ös iskolától Ioan Augustin sporttanár, a tanfelügyelôség részérôl Ioan Frent szaktanfelügyelô is a pályára lépett.

Gh. Botezan

B-osztály

A B-osztályos labdarúgó-bajnokság ôszi idényének befejeztével elemezzük a statisztika tükrében a bajnokság elsô felét.

A 17 forduló alatt a játékosok 287 gólt rúgtak a II. csoportban. A házigazdák vállalták ennek az oroszlánrészét, 211-szer találtak az ellenfél kapujába, míg a vendégek csupán 76 gólt szereztek. A leggazdagabb forduló az 5. volt, 27 találattal (21 a házigazdák, 6 a vendégek számára), míg a legszegényebb a 4. és a 12., amikor csupán 13-szor zörgött a háló.

A csoport legeredményesebb góllövôi a nagybányai Negrean, az UMT játékosa, Savoiu és Voinea (Pandurii Tg-Jiu), valamennyien 8-8 góllal. A héttalálatosok között már ott találjuk az ASA játékosát, Gábor Tibort is, a Turnu Severin-i Trifu társaságában. 6-6 gólt szereztek: Gosa és Calin (UMT), Balaci (Drobeta), Decu (Apullum).

A 120 lejátszott mérkôzésen 8 öngól esett, hármat a hazaiak, míg ötöt a vendégek vétettek saját hálójukba. A 7. fordulóban kétszer is a saját kapujukba találtak a megzavarodott védôk.

A 17 fordulóban pontosan 17 féle eredmény született. Közülük a leggyakoribbak az 1-0 és a 2-0 28-szor fordult elô, a 2-1 12-szer, az 1-1 11-szer. Kilenc alkalommal volt 3-0, nyolcszor 0-0, ötször 3-1 és 4-0. Ritkábban fordultak elô a 2-2 (háromszor), a 3-2, 4-1 és 5-1 (kétszer-kétszer), a 4-2, 5-0, 6-0 és 6-2 (egyszer- egyszer).

1350 perc alatt a játékvezetôk nem kevesebb, mint 553 sárga lapos figyelmeztetést "osztottak szét", 280-at a hazaiaknak, 273-at a vendégcsapat játékosainak. A 10. fordulóban esett a legtöbb: 42, míg a 7. fordulóban voltak a legfegyelmezettebbek a játékosok, 22 figyelmeztetéssel.

Az ôsszel 33 játékos jutott a kiállítás sorsára, 11-en a vendéglátó, 22-en pedig a vendégcsapatokból. A 12. fordulóban 5 játékost küldtek idô elôtt zuhanyozni, míg a 4. fordulóban nem volt kiállított játékos.

A 17 fordulóban összesen 47 büntetôrúgást ítéltek a bírók, 39-et a házigazdák, 8-at a vendégek javára. Ezekbôl 43-at értékesítettek, négyet pedig kihagytak a büntetésvégrehajtó játékosok. A 8. fordulóban nem kevesebb, mint hat tizenegyest ítéltek, valamennyit a házigazdáknak, ebbôl ötöt értékesítettek is.

A becslések szerint a találkozókon összesen 300.000 fônyi nézôközönség vett részt, a legtöbben, kb. 31.500-an a 3. fordulóban mentek ki a stadionba. Az idényzáró forduló volt a legszegényebb, erre csak 8800-an voltak kíváncsiak.

Teke

Az Elektromaros arénában szombattól vasárnapig zajlott az év utolsó nagy tekeversenye, a kisifjúságiak országos bajnoksága az egyéni és páros versenyszámokban. A marosvásárhelyi sportolók ezúttal, a felnôttekkel ellentétben, a fiúk versenyében jeleskedtek, elsôsorban Kirizsán Albert teljesítménye révén, aki mind az egyéni, mind a páros versenyszámban országos bajnok lett, ráadásként pedig az egyéni összetettben az ezüstérmet szerezte meg. Kirizsán Albert méltó partnere volt a versenyen a szintén marosvásárhelyi Albert Levente, aki párosban osztozott klubtársával a sikerben, egyéniben bronzérmet szerzett, míg egyéni összetettben csak egyetlen lépcsôfokkal maradt le a dobogóról. Martina Lajos tanítványainak gratulálunk a szép teljesítményért.

A lányok versenyében az Elektromaros-Exprogaz sportolói egy újabb bronzéremmel gazdagodtak, a Hosu Crista – Nemes Claudia páros révén. Az említetteken kívül más marosvásárhelyi sportoló nem kvalifikálta magát a döntôbe. Eredmények:

Fiúk, páros: 1. Kirizsán – Albert 883 fa. 2. Fehér – Crisan (Vajdahunyad) 880 fa. 3. Gorgan – Popa (Fieni) 825 fa; egyéni: 1. Kirizsán Albert 471 fa. 2. Caenar Bogdan (Rulmentul Brassó) 462 fa. 3. Albert Levente 446 fa; egyéni összetett: 1. Caenar 1323 fa. 2. Kirizsán 1322 fa. 3. Fehér Zoltán 1315 fa. 4. Albert Levente 1285 fa.

Lányok, páros: 1. Geanta – aapuc (Metrom Brassó) 868 fa. 2. Petre – Alexandru (Sigma Ductil Buzau) 849 fa. 3. Hosu – Nemes 828 fa; egyéni: 1. Lingurar Alexandra (Buzau) 446 fa. 2. Oltean Laura (Somvetra Szamosújvár) 436 fa. 3. Muresan Mirabela (Szamosújvár) 429 fa; egyéni összetett: 1. Lingurar 1276 fa. 2. Oltean 1259 fa. 3. Muresan.

FORINTOT, tört aranyat, arany ékszert vásárolok (100.000—137.000 lej/g). Tel. 094-851-106. (16689)

ÓCSKAVASAT (fémhulladékot) vásárolunk. Béke u. 64. sz. Kérésre házhoz megyünk. Tel. 218-720, 092-529-642. (16478)

SZUPEROLCSÓN, garanciával új, használt számítógépek, számítógép-alkatrészek eladók. Tel. 168-873, 094-843-920. (16374)

ELADUNK homologált pénztárgépeket, elektronikus mérlegeket, PC számítógépeket, pénzszámoló gépeket. Szervizt biztosítunk. Tel. 169-304, 164-072, 444-862. (16346)

ELADÓK hûtôszekrények, fagyasztók, kombinált hûtôszekrények, hûtôvitrinek, fagyasztóládák, automata mosógépek, színes tévék. 1 év garancia, ingyenes hazaszállítás. Marosvásárhely, Gyár u. 15. sz. Tel. 218-314. (16300)

ELADÓ 28 ár beépíthetô telek Marosszentannán. Tel. 094-792-755. (16675)

ELADÓ házi bor. Tel. 147-762, 18 óra után. (16794)

ELADÓK gázkonvektorok, központi fûtésnek kazánok, autogájzerek, kaloriferek. Tel. 215-424, 215-521, 092- 404-679. (15066)

ELADÓ szobába való bécsi pianínó kitûnô állapotban. Tel. 095-673-557. (16846)

ELADÓ új Ignis mikrohullámú sütô, 210 DM. Tel. 095-111-929. (16908)

ELADÓ kifogástalan, csiszolt tetejû Meteor fôzôkályha, Singer nôi varrógép, férfi bôrcsizmák (42-es). Tel. 258-564. (16951)

ELADÓK új, import gázkonvektorok, 2 év garanciával, részletre is. Tel. 255-962. (16736)

ELADÓ Révai nagy lexikon (4 CD), Home Design (1 CD), Kansai elektromos orgona és bútorok. Tel. 094-573-616. (16824)

ELADÓK elônyös áron színes televíziók garanciával! Tel. 128-760, 094-130-841. (16933)

ELADÓK sílécek, síbakancsok bô választékban, mindenféle méretben, elônyös áron. Tel. 094-868-991. (16435)

ELADÓ háromszobás tömbházlakás magasföldszinten, a Tudorban. 135 millió lej. Tel. 218-074, 210-037. (16838)

ELADÓ ház Ludason. Tel. 412-781. (15861)

BEFEKTETÔK figyelmébe! Eladó magánház nagy telken Dicsôszentmárton központjában, a Republicii utca 64. szám alatt: 932 m²-es telek, 4 szoba+konyha, garázs, emeletes raktár, 67 m²-es üzlet nagy vitrinnel. Összesen 409 m² beépített terület. Tel. 094-541-164. (16572)

Vásárolok SÜRGÔSEN 2-3 szobás tömbházlakást. Tel. 163-247, 094-556-385. (16760)

ELADÓ felújított garzonlakás a Kárpátok sétányon. Tel. 094-640-901. (16720)

ELADÓ a November 7 negyedben 2 szobás tömbházlakás igényesnek és különbözô bútorok. Tel. 094-573-616. (16824)

PÉNZT kölcsönzök garancia ellenében. Tel. 251- 111, mobil: 095-251-111. (16689)

ARANY ÉS EZÜST ékszerek javítása, készítése, cseréje 8-16 óra között. Liszt Ferenc u. 11. sz. Tel. 251-111, mobil: 095-251-111. (16689)

AUTOMATA mosógépek javítását vállaljuk a kliens lakásán. Tel. 143-294. (16443)

SZEMÉLYGÉPKOCSIT bérelnék hosszú távra. Tel. 211-576. (16915)

FOGTECHNIKUSI állást keresek – szaktudással porcelánozásban is. Tel. 145-079, 121-881. (16872)

AKAR-E ön egy kellemes újévet hozzáférhetô áron, csendes környezetben eltölteni? Hívjon a 258-807-es telefonszámon, 17 óra után. (16910)

MUNKATÁRSAINK havi jövedelme nagyobb, mint 6 hónapi jövedelmük a romániai alkalmazottaknak. Ha ön képességeinek megfelelô jövedelmet szeretne, anyagi függetlenséget és elégséges szabad idôt legszebb éveire, telefonáljon a 092-435-497-es telefonszámra. (16883)

A BALAVÁSÁRI Polgármesteri Hivatal árverést szervez egy 150 m²-es beépített terület bérbeadására 2000. december 28-án 10 órakor. Tel. 127-428, 578-949. (8278050)

KIADÓ 80 m²-es helyiség, központi fûtés, hideg-meleg víz, kanalizálás és hûtôkamra, ugyanitt eladó 6 éves Papuc Dacia, engedélyezett élelmiszerszállításra. Csittszentiván 162. sz. (16974)

Szívünkben sírig tartó, mély fájdalommal, virágcsokorral a kezünkben a bús temetôt járjuk, de sírodnál megállva csak fényképedet látjuk. A szív már nem dobog, az arc már nem mosolyog, csak az emlék maradt, amely áldott és örök. Emlékeinkben együtt élsz velünk, hisz te voltál a legdrágább nekünk. Akármerre nézünk, te vagy elôttünk, ha valami fáj, téged keresünk. Szívedben nem volt más, csak jóság és szeretet, de elvitted magaddal a fényt, mosolyt, meleget. Szerettél és mi is szerettünk téged, de ez a szeretet már csak a mi szívünkben van meg. Amit benned megtaláltunk, nem találjuk senkiben, akit benned elvesztettünk, nem pótolja senki sem. Elhervadt virágod nyíló idejében, kialudt életed mosolygó fényében, legszebb idejében. Szép emléked már csak emlék maradt, drága tested pihen a föld alatt, de a szívünkben a fájdalom örökké megmarad. Összetört szívvel emlékezünk december 18- án, amikor 2 éve, hogy elragadta tôlünk a kegyetlen halál a drága jó gyermeket, szeretô testvért és unokát, a nyárádszentlászlói ifj. BENKE CSABÁT. Emlékedet örökké megôrizzük. Bánatos szívû szülei, testvére, Erika és nagymamája. Legyen csendes, békés a pihenésed. (16830)

Szívünkben mély fájdalommal emlékezünk életünk legszomorúbb napjára. December 18-án egy éve, hogy hirtelen elhunyt drága kislányunk, OLASZ BERNADETT RENÁTA életének 2. évében. Emlékét ôrzi bánatos édesanyja, édesapja, nagymamái és nagytatái. Isten nyugtasson, drága kislányunk. (16944)

Búcsúztam volna tôletek, de erôm nem engedett, így búcsú nélkül szívetekben tovább élhetek. Az idô elmúlhat, szállhatnak az évek, míg élünk, velünk lesz emléked. Megállunk némán sírod mellett, csendesen áldjuk emlékedet. Szomorúan emlékezünk december 18-án, amikor egy éve, hogy búcsú nélkül eltávozott szerettei körébôl a 38 éves, búzásbesenyôi születésû, Sepsiszentgyörgyön élt SIMON LÁSZLÓ. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Emlékét ôrzik: felesége, leánya, testvérei családjaikkal. (16893)

Aki a szívünkben él, mindig velünk marad. Csak az hal meg, akit elfelejtenek, örökké él, akit igazán szeretnek. Szemünkben könnyel, szívünkben fájdalommal emlékezünk december 18-án szeretett barátunkra, a nyárádszentlászlói BENKE CSABIRA halálának 2. évfordulóján. Hiányzol közülünk, a helyed üres lett. Amit benned megtaláltunk, nem találjuk senkiben, amit benned elvesztettünk, nem pótolja senki sem. Az idô elmúlhat, szállhatnak az évek, míg élünk, velünk lesz csengô hangod, mosolygó arcod és fájó, szép emléked. Emlékét örökre megôrzi a nyárádszentlászlói ifjúság. (16891)

Szerettem volna még köztetek élni, de a halál legyôzött. Szívedben nem volt más, csak szeretet és jóság, elfeledni téged úgysem lehet. Arany volt a kezed, munka az életed. Megtört szíved pihen a föld alatt. Életünk legszomorúbb napjára emlékezünk, 1999. december 18-ára, amikor a szeretett férj, édesapa, az udvarfalvi id. ZOLYOMI SÁNDOR 66 éves korában örökre eltávozott szerettei közül. Emlékét örökre megôrzi szeretett felesége, gyermekei, unokái, dédunokái és azok családjai. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. (16954)

Szomorú szívvel emlékezünk életünk egyik legszomorúbb napjára december 18-án, amikor két éve, hogy a kegyetlen halál hirtelen elragadta tôlünk az élni akaró, drága jó férjet és édesapát, id. TANÁSZI ALBERTET. Szép emlékét örökre megôrizzük szívünkben. Bánatos felesége, gyermekei és azok családjai, valamint szerettei. Nyugodjon békében. (16956)

Fájó szívvel emlékezünk életünk legszomorúbb napjára december 18-án, amikor a kegyetlen halál két éve elragadta az élni akaró drága jó feleséget, édesanyát, nagymamát, dédnagymamát és rokont, a székelytompai születésû MAGYARI DÉNESNÉT szül. György Anna. Szép emlékét, szeretetét egy életen át szívünkben ôrizzük. Gyászoló szerettei. (16959)

Ma két éve, hogy a szeretô testvérünknek, a kerelôszentpáli születésû BAKOS ALBERTNEK szíve megszûnt dobogni. Csak az hal meg, akit elfelejtenek. Emlékét ôrzik szívükben három testvére, Annuska, Rozika, Mariska. (16964)

Búcsúd, mit nem mondtál ki nekünk, elmaradt. Hisz még élni akartál a földi kín alatt, vállalni gyermekeidért minden szenvedést, mindennap szívünkbe üríteni a reményt. Az a hatalmas szeretet, ami belôled áradt, tartotta össze családunkat. Édesapánk, téged elfelejteni nem lehet, ha nagyon nehéz is, meg kell tanulnunk élni nélküled. December 17-én emlékezünk ifj. KOZSENI GYULÁRA, aki már egy éve eltávozott közülünk. Ma gondoljunk rá kegyelettel. Szerettei. (16963)

Szomorú szívvel emlékezünk az alig hat hete elhunyt feljtehetetlen sógorra, VLADELRA, akit a kegyetlen halál túl korán elragadott közülünk. Emléked legyen áldott, nyugalmad csendes. Sógornôd, Anikó és sógorod, Feri. (16978)

Fájó szívvel emlékezünk SZÔCS ZOLTÁNRA, halálának elsô évfordulóján. Akik ismerték és szerették, gondoljanak rá kegyelettel. Emlékét örökké megôrzi fia és családja. (8278109)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett nagynénink SZABÓ MÁRIA Bolyai utca 11. szám alatti lakos, 88 éves korában csendesen megpihent. Temetése 2000. dec. 18- án 13 órakor lesz a marosvásárhelyi református temetôben. Nyugodjék békében. A Jeszenszky és Kendi család. (8278106)

Fájdalommal, megtört szívvel tudatjuk, hogy a szeretett feleség, édesanya, testvér ZILAHI RÓZA életének 49. évében örökre megpihent. Temetése 2000. dec. 19-én 13 órakor lesz a magyarbükkösi református temetôben. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. A gyászoló család. (8278107)

Fájó szívvel tudatjuk, hogy a szeretett feleség, édesanya, testvér, meny, anyós, anyatárs, sógornô, rokon, ismerôs és jó szomszéd TÓTH AMÁLIA az Elektromaros volt alkalmazottja, életének 52. évében hirtelen elhunyt. Drága halottunk temetése 2000. december 19-én 13 órától lesz a marosszentkirályi családi háztól, református szertartás szerint. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. A gyászoló család. (8278108)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy id. BEREI ALBERT 82. évében hirtelen elhunyt. Temetése dec. 19-én, kedden 13 órakor lesz a nyárádszentlászlói családi háztól, unitárius szertartás szerint. Nyugodjon békében. Gyászoló felesége, gyermekei és azok családjai. (-)