Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro
Díjszabás szavanként:
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft Részvétnyilvánítás................…… ;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegu apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetok) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Közös sajtótájékoztatóval zárult a III. magyar–magyar csúcs
Stumpf István kancelláriaminiszter sikeresnek és eredményesnek nevezte a III. Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) kétnapos budapesti tanácskozását, s példaértékûnek a szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvénytervezet elfogadását a fórum részérôl az eseményt záró közös sajtótájékoztatón csütörtökön, Budapesten.
A miniszter véleménye szerint a törvénytervezet lehetôvé teszi, hogy a határon túliak magyarságukat megôrizzék és megerôsítsék.
– Amennyiben egészséges kompromisszummal zárul a törvénytervezet parlamenti vitája és elfogadják a törvényt, akkor Magyarország továbbra is fontos stabilizáló tényezô lesz ebben a térségben – állította Stumpf István.
Németh Zsolt külügyi államtitkár ismertetése szerint a MÁÉRT tanácskozásán áttekintették Magyarország euroatlanti csatlakozásának kérdését, foglalkoztak a regionális politika idôszerû problémáival és egyetértettek abban, hogy a nizzai csúcstalálkozó fontos változást eredményezhet nemcsak Magyarországnak, hanem a szomszédos államokban élô közösségeknek is.
– A szomszédos államok Európai Unióhoz való csatlakozása a magyar nemzet egységes érdeke és ezt egyöntetûen támogatják a határon túli magyar szervezetek is – jelentette ki a külügyi államtitkár.
Németh Zsolt reményét fejezte ki, hogy 2001 januárjában a kormány elsô olvasatban már áttekintheti a módosító javaslatokat is magába foglaló törvénytervezetet, azt követôen pedig a parlament dönthet annak elfogadásáról.
Az államtitkár hangsúlyozta: Magyarország garanciát vállalt arra, hogy minden idôben a megadható legnagyobb kedvezmények feltételeit megteremti a határon túli magyarok számára.
Németh Zsolt jelezte: voltak ugyan viták a törvénytervezettel kapcsolatosan, de örvendetes, hogy konszenzus született a résztvevôk között.
Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártja (Szlovákia) képviseletében megelégedését fejezte ki a törvény koncepciójával kapcsolatosan és történelmi fontosságú lépésnek tartotta a törvénytervezet elfogadását.
Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke a tanácskozáson részt vevôk politikai kompromisszumkészségét méltatta és ajánlatosnak tartotta, hogy ez a készség az országgyûlési vitában is megmutatkozék.
Lányi Zsolt, a Független Kisgazdapárt alelnöke történelmi lépésként értékelte a törvénytervezet megalkotását és elmondta, hogy a magyarországi parlamenti pártok a tanácskozás vitáiban felül tudtak emelkedni az önös pártpolitikai érdekeken.
Tabajdi Csaba szocialista politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy nem volt teljes egyetértés minden kérdésben, de abban egyetértettek ellenzékiek és kormánypártiak, hogy törvénynek kell szabályozni a határon túli magyaroknak megadandó egyes kedvezményeket.
– Kívánatos lenne, ha a határon túli magyar szervezetek közvetítôszerepet vállalnának a magyarországi politikai pártok közötti párbeszéd kialakításában – mondta a szocialista politikus.
Tabajdi Csaba elôkészítetlennek nevezte Orbán Viktor kormányfônek azt a szerdán elhangzott bejelentését, mely szerint a magyar állam támogatni kívánja a határon túli magyar családokat.
Eörsy Mátyás, az SZDSZ képviselôje kifogásolta, hogy nem lehet tudni, mekkora összeget tartalékoltak a költségvetésbe a határon túli magyaroknak adandó kedvezmények fedezetére.
A szabad demokrata politikus kijelentette: az SZDSZ azért írta alá a közös zárónyilatkozatot, mert természetes dolog, hogy politikai pártok más-más megoldást keresnek egy-egy kérdésben, ugyanakkor a határon túli magyarok ügye egységes magyar ügy, és valamennyi politikai pártnak alkotmányos felelôssége a határon túli magyarok támogatása.
Tôkés László, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tiszteletbeli elnöke elismerôen szólt arról, hogy a törvényjavaslat lehetôvé teszi a magyar nemzeti igazolvány megszerzését, melynek révén a határon túli magyarok immár jogszerûen is a magyar nemzethez tartozónak érezhetik magukat.
Tôkés László hangsúlyozta, hogy a szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvénytervezet megalkotásával a kormány bebizonyította, hogy segíteni kívánja a szülôföldön való megmaradást és boldogulást.
A tiszteletbeli elnök az egyik legfontosabb kérdésnek a demográfiai csökkenés megállítását nevezte és emlékeztetett arra, hogy a jövô szempontjából döntô kérdés a születések számának az emelkedése, mert "térvesztés történik, ha életképtelenné válunk szülôföldünkön".
A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) kétnapos budapesti ülését követôen a résztvevôk csütörtökön délután zárónyilatkozatot fogadtak el, amelynek szövegét eljuttatták az MTI-hez.
A zárónyilatkozatot aláírta a magyar kormány, a hat parlamenti párt, valamint nyolc határon túli magyar szervezet képviselôje.
A MÁÉRT résztvevôi annak a meggyôzôdésüknek adnak hangot, hogy Magyarország elérhetô közelségbe került uniós csatlakozásának elônyei kiterjednek a szomszédos államokra is.
– A határon túli magyarok képviselôi nyomatékosan kérik, hogy a csatlakozási tárgyalások során Magyarország jelenítse meg érdekeiket a határok átjárhatósága ügyében, különös tekintettel a Schengeni Egyezményre – olvasható a nyilatkozatban.
A résztvevôk szerint a szomszédos országok európai uniós csatlakozása a magyar nemzet egységes érdeke.
A MÁÉRT zárónyilatkozatában megállapította, hogy a térségben élô magyar kisebbségek létfeltételei az elmúlt idôszakban alapvetôen nem javultak.
Értékelésük szerint Romániában a nemrég lezajlott általános választások eredményeként aggasztó mértékben megerôsödött a szélsôséges nacionalizmus jobboldali és baloldali tábora.
A résztvevôk reményüket fejezték ki, hogy ennek ellenére Romániában nem állnak le a pozitív folyamatok.
Az egybegyûltek aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy Szlovákiában lelassult a magyar kisebbséget is érintô, a kormányprogramban rögzített reformok megvalósítása. Bíznak abban, hogy Szlovákia EU-tagságra történô felkészülése új lendültet ad a reformok ügyének. A MÁÉRT üdvözölte a Jugoszláviában bekövetkezett változásokat.
A résztvevôk reményüket fejezték ki, hogy "a december 23-i szerbiai választások tovább erôsítik az országban zajló demokratizálási folyamatokat, melyek keretében mód nyílik a vajdasági magyar kisebbség helyzetében meglévô nyitott kérdések rendezésére, az emberi és kisebbségi jogok maradéktalan érvényesülésére".
A zárónyilatkozat szerint "Ukrajna oktatási miniszterének legutóbbi nyilatkozata aggodalomra ad okot a kárpátaljai magyar oktatási rendszer jövôjét illetôen".
A Magyar Állandó Értekezlet aggódik a Magyarok Világszövetségében kialakult helyzet miatt. A MÁÉRT üdvözli, hogy a kormány a nyugati Magyarországgal való kapcsolattartás intézményesítéseként létrehozta a Nyugati Magyar Tanácsot.
Az értekezlet a zárónyilatkozat útján is felhívja a határon túli magyarokat, hogy a jövôben esedékes népszámlálások során vallják magukat magyarnak.
Zárónyilatkozatában a MÁÉRT – az SZDSZ fenntartásai mellett – megállapította, hogy a szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvény koncepciója alapján készült törvénytervezet fô elemeiben megfelel az abban lévô elveknek és törekvéseknek, és megfelelôen szolgálja a szülôföldön maradás esélyeinek és lehetôségeinek erôsítését.
A MÁÉRT szükségesnek tartja, hogy a törvényben a határon túli magyarok a határátkelés és Magyarországon való tartózkodás mindenkori legkedvezményesebb módját élvezhessék – összhangban Magyarország EU-tagságával – és hogy e kedvezmények megállapításánál figyelembe veszik sajátos érdekeiket.
A MÁÉRT a zárónyilatkozat mellékletében ajánlásokat fogalmazott meg a magyar igazolvány kiadásához szükséges ajánlás megtételére jogosult szervezeteknek és a magyar kormánynak.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) folytatja a tárgyalásokat és a jövô hét közepére igyekszik megállapodásra jutni a tervezett kisebbségi kormány parlamenti támogatásának kérdésérôl – jelentette ki csütörtökön Markó Béla, az RMDSZ elnöke.
A szövetségi elnök azt követôen nyilatkozott az MTI-nek, hogy az RMDSZ és a PDSR küldöttsége hosszas, közel két órás tárgyalást folytatott Bukarestben. A találkozóra a PDSR felkérése alapján került sor.
A tárgyaláson az RMDSZ részérôl Markó Béla, Takács Csaba ügyvezetô elnök, Kelemen Attila, az RMDSZ képviselôházi és Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi csoportjának vezetôje, valamint Borbély László ügyvezetô alelnök vett részt.
A PDSR tárgyaló küldöttségét Adrian Nastase kijelölt miniszterelnök vezette, a delegáció tagja volt Viorel Hrebenciuc szervezési titkár, Serban Mihailescu ügyvezetô titkár és Ion Solcanu alelnök.
Markó elmondta, hogy a további tárgyalásokat folytató munkacsoport az anyanyelv használata, a magyar nyelvû egyetemi oktatás, a tulajdonjog rendezése, a regionális fejlesztés és a gazdasági reform kérdésével foglalkozik majd.
– Ha ennek a csoportnak sikerül közös nevezôre jutnia, akkor lehetségesnek tartjuk a PDSR tervezett kisebbségi kormányának támogatását – jelentette ki Markó.
Az RMDSZ elnöke elmondta, hogy vannak kérdések, amelyekben – úgy tûnik – máris elvi megállapodásra jutottak. Ezek között említette a nyelvhasználat kérdését.
– A PDSR elfogadja azt, hogy a készülô közigazgatási törvénynek a szenátusban már megszavazott változatát támogassa. Ez a változat tartalmazza azt, hogy a helyi közigazgatások esetében hol, milyen feltételekkel használható a nemzeti kisebbségek anyanyelve – mondta.
A magyar nyelvû egyetem kérdésében elvben odáig jutottak, hogy a PDSR támogatja a magyar nyelvû oktatás bôvítését általában és ezen belül konkrétan a Babes-Bolyai Tudományegyetemen a magyar nyelvû oktatás további bôvítést és a minél nagyobb pénzügyi, szakmai, adminisztratív önállóság megteremtését.
– Úgy látom, hogy itt valamilyen elôrelépés lehetséges lesz. A késôbbi tárgyalásokon derül ki, hogy milyen mértékben – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
A csütörtöki tárgyaláson megegyeztek abban, hogy keresik a megoldást a tulajdon kérdésére általában. "Ezen belül remélhetôleg valamilyen megoldást fogunk találni az egyházi javak ügyében. Meglátjuk, hogy itt meddig lehet eljutni" – mondta Markó.
Az RMDSZ azt javasolja, hogy a négy párt – a PDSR, az RMDSZ, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PD) – rövid közös együttmûködési nyilatkozatot írjon alá. "Ami ezen kívül bennünket illet, kétoldalú tárgyaláson alakítunk ki egy egyezséget, amelyet majd írásban is rögzítünk" – mondta.
Az RMDSZ a hét végére összehívta a területi elnökök konzultatív tanácsát, valamint a szövetség operatív tanácsát.
A kisebbségi kormány létrehozását tervezô PDSR már külön-külön tárgyalásokat kezdett a PNL-vel és a PD-vel is.
A jövô évi költségvetést törvénytervezet formájában és nem sürgôsségi rendeletként fogadja el az Isarescu-kabinet, majd pedig megvitatás és elfogadás végett megküldi a parlamentnek – jelentette ki Gabriela Vrânceanu-Firea kormányszóvivô. A jelenlegi kabinet elképzelése szerint a költségvetési deficit nem lépheti túl a GDP 3,5 százalékát, és folytatnia kell az adó- és illetékcsökkentést.
A súlyt a szociális támogatásra, a belsô fogyasztás ösztönzésére és a bérrendszer javítására kell fektetni – mondotta a szóvivô.
A költségvetési tervezetet 17 minisztériumra állították össze, noha a Nastase-kormány már kijelentette, hogy még nyolc új tárcát alakít.
A Manpel szakszervezetei által kilátásba helyezett útlezárást Ágoston Margit igazgatónô kifejezett kérésére meghatározatlan idôre elhalasztották, ám az alkalmazottak hangsúlyozták, bármilyen számukra kedvezôtlen fordulat áll be az ügyben, azonnal cselekszenek. Ugyanakkor továbbra sem tágítanak attól az elhatározásuktól, hogy Székely Sándort és igazgatótanácsát nem engedik be a gyárba.
A pillanatnyi – talán vihar elôtti – csendben kerestük fel a történet két legfontosabb szereplôjét, hogy elmondják, mit gondolnak, miért születnek ellentmondó bírói döntések, milyen pereskedéstôl mentes megoldást látnak a patthelyzet feloldására, milyen mértékig hajlandóak kompromisszumra és egyáltalán hajlandóak lennének-e tárgyalni egymással.
Ágoston Margit kérdésünkre kifejtette:
– A bírósági döntések ellentmondásosságának oka elsôsorban az, hogy a törvények és rendeletek nem elég világosak és többféleképpen értelmezhetôek, fôleg a privatizációra vonatkozóan, de a bíróság befolyásolhatósága is szerepet játszott a Manpel hosszasan elhúzodó konfliktusának történetében. Történtek a bíróság részérôl is tévedések, például pontatlanul megfogalmazott határozatok is félreértésekre adtak okot. Az elmúlt néhány hétben, az átmeneti idôszakot és a kormányváltás idôszakát kihasználva, minden elképzelést felülmúló dolgok történtek velünk, és normális körülmények ilyen döntések között nem születhetnének. Hogy ez a befolyásolhatóság vagy a professzionalizmus hiánya miatt van-e így, azt én nem tudom, de valamelyik a kettô közül.
– Mindazonáltal van és kell legyen lehetôség a probléma megoldására.
– Én biztos vagyok benne, hogy a Manpellel kapcsolatos perek az elkövetkezôkben sokkal rövidebb idô alatt le fognak zárulni, mint az elmúlt négy évben. Úgy érzem, olyan nagy méreteket öltött az ügy, hogy már nem lehet évekig halasztani a felmerült problémák megoldását. További garancia, hogy az elmúlt években megtanultuk, hogy mit kell és hogyan kell csinálni.
A végleges megoldást szerintem a hamarosan összehívásra kerülô közgyûlés jelenti, olyan formában, hogy a tulajdonosok döntsenek, ki vezesse a gyárat.
Eddig nem tartottam érdemesnek összehívni, hiszen bármely közgyûlés határozatai megtámadhatóak, és akkor hiába pazaroltam a pénzt és az energiát. A marosvásárhelyi törvényszéken az utóbbi 10 napban történtek ebben a meggyôzôdésemben csak megerôsítettek. De remélem, hogy ez lassan megváltozik. A közgyûlést egyébként annál is inkább össze kell hívni, mivel a fôrészvényesek is követelik. Szerencsére nem csak a jelenleg tisztázatlan státusú igazgatótanács hívhatja össze, hanem a részvényesek egy csoportja is.
Ezáltal lehetôség teremtôdik arra, hogy a tulajdonosok megválasszák azt a vezetôt, aki biztosítékot jelent arra, hogy befektetéseik megtérüljenek.
– Ha sor kerül a közgyûlésre és vezetôválasztás is lesz, pályázik-e majd?
– Gondolkoztam a dolgon, nem mondhatom, hogy nem. De végleges döntés nem született még ez ügyben. Most azonban úgy gondolom, a becsületes megmérettetést vállalnám. Ha a Manpelnek nem tudnám biztosítani régi csillogását, csalódást okoznék mindazoknak, akik felnéznek rám.
Más megoldást nemigen látok, ugyanis nem szándékozom tárgyalást kezdeményezni Székely Sándorral, és abban az esetben, ha ô ajánlaná ezt, nem tudom, mit tennék.
Székely Sándor csak a megyei igazságszolgáltatásban talált kivetnivalót:
– Én is sokszor gondolkoztam azon, mi az oka az ellentmondásos bírói döntéseknek. Úgy gondolom, a gazdasági törvények kuszaságában és a gyakori törvénymódosításokban rejlik a magyarázat. Általánosságban igaz, hogy, aki hisz a demokrácia törvényeiben, az nem lehet befolyásolható, de a Manpel-ügyben megyei szinten volt rá példa, hogy befolyás alatt születtek döntések, hiszen itt mindketten ismert személyek vagyunk, s lehet, hogy ez is szerepet játszott. Amióta az ügy átkerült más városba, azóta nem tapasztaltam ilyesmit.
– Milyen megoldást lát, a pereskedésen kívül?
Részeredmények születtek a perekbôl is, de csak egy közgyûlés oldhatja meg a helyzetet. Azt szeretném, ha az általam vezetett igazgatótanács visszamehetne a gyárba és összehívhatná a közgyûlést, annál is inkább mert úgy értesültem, hogy a szakszervezet szándéka is ez. Ehhez azonban mindkettônknek vállalnunk kellene, hogy elfogadjuk a közgyûlés határozatait.
Mivel azonban nem hiszem, hogy Ágoston Margit ezt elfogadná, a reális megoldás egy harmadik személy lehetne.
Egyébként nyitott vagyok más megoldásokra is, de én már háromszor ajánlottam Ágoston Margitnak, hogy tárgyaljunk, többször már nem teszem meg. Ha ô keresne meg, akkor az igazgatótanács határoz majd abban, hogy tárgyalóasztalhoz ülünk- e vagy sem.
– Vállalná-e az igazgatói posztért való megmérettetést?
– Még kell gondolkoznom, hogy megpályáznám- e, de nagyjából a válaszom az, hogy igen. Felmerült azonban az a lehetôség, hogy az általam vezetett igazgatótanács valamelyik tagja pályázza meg a tisztséget. Ugyanakkor ismétlem, reális megoldásnak tartom, hogy a közgyûlés döntése alapján egy harmadik, független személyt válasszanak meg.
Hogy végül is melyik lesz a mindkét fél által elfogadott megoldás, nem lehet tudni, azt azonban igen, hogy Ágoston Margit több 10 millió lejt költött pereskedésre, ami mellett még nagyon sokan segítették emberségbôl, míg Székely Sándor az erre vonatkozó kérdésre csak annyit mondott, hogy nagyon sok pénzt kiadott perköltségre, de egyelôre a pontos összeg még nem nyilvános.
Az elmúlt napokban a helyi sajtóban közölt, a Székely Sándor által összehívott sajtótájékoztatón elhangzottakra vonatkozóan kérjük a következôket közölni:
Még három hét sem telt el a Székely Sándor közleményének megjelenése óta, amelynek a második pontjában "civilizált tárgyalásra" hívta meg Ágoston Margitot, amelynek során a Manpel Rt. körül kialakult helyzetet tisztáznák.
Idôközben számunkra ismeretlen okokból ön, Székely úr, taktikát változtatott!? A napokban folyó "kampányában" hazugságokra támaszkodik, meg nem történt tényekre hivatkozik, figyelmen kívül hagyva Maros megye lakosságát, nem beszélve rólunk, manpelesekrôl. Kijelentéseiben egyetlen alapos érv sincs és minden eddigit felülmúló szemtelenségrôl tesz tanúbizonyságot. Vélhetôen a bizonyítékok és az önt igazgatói tisztségében megerôsítô visszavonhatatlan határozatok hiányában, nem marad más, mint a csüggedés és a hazugság. Csak ez magyarázhatja meg az 1997-1998-as év pénzügyi megvalósításaira vonatkozó kijelentéseit.
Meggyôzôdésünk, hogy váratlan "aggodalma" a Manpel sorsa iránt részvényesi és nem igazgatói minôségébôl fakad! Ön 0,006%-át birtokolja a társaság részvényeinek, míg a gyár alkalmazottai és egyben a részvényes alkalmazottak egyesületének a tagjai a 36%-át és további 15%-ot a tömegprivatizáció nyomán. A következtetés egyszerû és világos: mi érdekeltebbek vagyunk abban, hogy a vállalat jól mûködjön, sokkal inkább, mint Székely Sándor. Nem áll más lehetôség elôttünk, mint dolgozni és élni tisztességben. Nincsenek tulajdonunkban magáncégek és vezetôtanácsi tagok sem vagyunk egyetlen üzemecskében sem. Mi részvényes alkalmazottai vagyunk a Manpel Rt.-nek és ezt a "vagyonunkat" kell megvédenünk. És hogy ön maradjon gondok nélkül, jó lenne, ha a Dermagant Kft. gazdasági és pénzügyi stabilitásának megteremtéséért tenné tönkre magát! Fordítson arra gondot, hogy az ott dolgozó néhány személynek biztosítson munkahelyet, amelyeket a Manpel Rt.- tôl toborzott.
Kemény szócsatáktól, vérmes indulatoktól és szalagon gyártott nyilatkozatoktól távol mit ért abból a "mezei" magyar, hogy az Országgyûlés az Illyés Közalapítványnak ítélte oda azt a negyedmilliárd forintot, amit eredetileg a Magyarok Világszövetségének támogatására szánt? Annyit tudunk: ezzel gyakorlatilag le van nullázva minden civakodó és összeférhetetlen magyarok hivatalos intézménye. De máris nyilvánvaló összefüggésekre támaszkodhat az olvasó, ha veszi a fáradságot és fellapozza a májusi lapokat, amikor zsinórban írtak a Világszövetség botrányos tisztújító közgyûlésérôl, új vezetôséget választó erdélyi gôzhenger fékevesztett falánkságáról. Mindazon túl, hogy számítani lehetett a "birodalom visszavág" elvének kivédhetetlen és sorsdöntô offenzívájára. A miniszterelnök pénzek átcsoportosítására vonatkozó nyilatkozata vitathatatlanul arra a szánalmas realitásra apellál, ami a Világszövetségben történik mostanság. Mert Magyarország távolról sem az az eset, hogy nagyvonalúan és felelôtlenül pumpáljon mégis csak kemény pénzeket egy bizonytalan és rendezetlen szervezetbe. Igaz, a "bizonytalan és rendezetlen" állapotokról azok is tehetnek, akik politikai taktikájukhoz igazítva hagyták elfajulni a konfliktusokat, mert alkalomról alkalomra jól jött "betartani" például az RMDSZ- nek. Ezt sem ártana letisztázni egyszer. Még éve sincs hogy felállt a Világszövetség új vezetése, melyet a gyûlölködés, az ujjal mutogatás, a széthúzás itat át. S ettôl hangos kelet és nyugat, a sorozatos bojkottálások és a kaotikus állapotok után maradék tekintélyét is elveszítette. Számolni kell azzal is, hogy a magyar adófizetô polgár egyszer meg találja sokallni és nem röstelli megkérdezni, mire költik az ô forintját? Mert látványos dulakodást, hecckampányokat hovatovább nem lesz hajlandó táplálni, telenovellákra egyébként is külön elôfizet.
A bocskais csákók, bokréták és turulos szólamok ideje messze lejárt. Ha valaki azt az egyszerû és ártatlan kérdést tenné fel derék magyar polgártársának, mi minden köszönhetô a világszövetségnek, attól tartok, kicsit kínos lenne az ô tájékozatlansága, a végeérhetetlen civakodások élményén túl nem lehet sok minden emlékezetében...
Hogy a negyedmilliárd forint sok-e vagy kevés, mi mindenre futná a Világszövetségben, azt nem nekünk kell megítélnünk, de annyit azért tudunk: az Illyés Közalapítvány lehetôsége szerint minden határon túli, valójában fontos és jelentôs közösségépítô igyekezet mellett ott van.
A Világszövetség sorsa aggasztó. Pedig jobb sorsra érdemes, szeretnénk újra felnézni, odafigyelni egy olyan szervezetre, amelyet valóban a világ magyarságának reprezentatív egyesületének érezhetünk. Ezt a jogos igényt illene felismerni az elmúlt hónapok botránysorozata nyomán. Egyelôre nincs jele ennek. Sem az MVSZ elnöke, sem az ott is tiszteletbeli elnök nem látszik érzékelni, hogy senki sem bérelheti ki saját használatra egy nemzet legnemesebb eszményeit. Még kevésbé sajátíthatja ki magának néhány ember a jogot, hogy ítélôszékként kategorikus imperativusokat fogalmazzanak meg mindannyiunkat érintô sorskérdésekben.
Jól ismert, hogy a távfûtési adósságok évelô problémát jelentenek Marosvásárhelyen. Hónapról hónapra kérdéses, hogy a távfûtési vállalat és a polgármesteri hivatal be tudja-e tartani a gázszolgáltatókkal kötött törlesztési menetrendet, mert ettôl függ, hogy a következô hónapban lesz-e fennakadás a távfûtésben.
Az illetékesek rendszeresen az adósokat törlesztésre szólító felhívásokat tesznek közzé. A kisfogyasztókat tehát úgymond állandóan sakkban tartják, a tömbházlakók mellett azonban a költségvetési intézményeknek és más nagyfogyasztóknak is jelentôs tartozásai vannak a távfûtésért, meleg vízért – tudtuk meg Fúró Judittól, az Energomur marketingosztályának vezetôjétôl.
A költségvetési intézményekbôl 1,4 milliárddal tartoznak az oktatási egységek, amit a helyi költségvetés kell kiegyenlítsen. Emellett a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal még 142 millió lejjel tartozik a tavalyi, fûtéspótlékként ismert lakossági ártámogatásból. Mindezt azok után, hogy a távfûtési szezon kezdetén lezajlott botrány idején a városvezetôk fennhangon ígérték, hogy a lehetô legrövidebb idôn belül törlesztik a felhalmozódott adósságokat. A vásárhelyi mellett a Nyárádtôi Polgármesteri Hivatal is 95 millió lejjel tartozik a távfûtési vállalatnak a tavalyi fûtéspótlék fejében. A régi hátralékok mellett az idei fûtési szezonra járó állami ártámogatásból sem fizettek. A gigakalória fogyasztói és termelôi ára közti különbséget az államkassza a polgármesteri hivatalokon keresztül kell megtérítse, ezen a téren a marosvásárhelyi, marosszentgyörgyi és nyárádtôi távfûtésért több mint négymilliárd lejjel tartoznak a távfûtési vállalatnak.
Nehézkes a cégek adósságainak a behajtása
A kereskedelmi társaságok összesen 2,9 milliárd lejjel tartoznak az Energomurnak. Az adósok legnagyobbja, az Extra Rt., 300 millió lejjel, de szintén a százmilliót megközelítô összegekkel adós a nyárádtôi Icomcoop, az Elektromaros szálló, a Bankcoop, a Dacia üzletház. A hét elején valamennyit ismételten felszólították, öt nap alatt törlesszék tartozásaikat. Ez viszont még nem jelenti azt, hogy az adósok fizetni is fognak. Számos céggel szemben folyik bírósági eljárás, amely önmagában is hosszú idôt emészt fel. Mintegy 30 céggel szemben vannak már érvényes bírósági végzések, de ezeknek a végrehajtása is nehézkes.
A jogi úton való behajtáskor elôször az adós bankszámláját zárolják – tudtuk meg Borsa Levente jogtanácsostól. Az ügyet nehezíti, hogy csak olyan számlát lehet zárolni, aminek a létezésére konkrét bizonyíték is van, és az adósnak más, valamely módon eltitkolt számlákon továbbra is van lehetôsége pénzügyeit intézni. Tehát, ha az illetô adós tudna, de nem akar fizetni, ezzel a módszerrel aligha lehet megszorítani. Ha a számlazárolás sem vezet eredményre, bírósági végrehajtók útján szerzik vissza a kintlevôséget. De ez is nehézségekbe ütközhet, az sem ritka, hogy a beperelt cég idôközben székhelyet változtat, ami újabb bonyodalmakat okoz, vagy közben éppen megszûnik. A jogász szerint vannak cégek, ahol egyszerû feledékenység, vagy kihagyás miatt keletkezett az adósság, ezektôl egyszerû behajtani a kintlevôséget, de azoknak a cégeknek, amelyek szándékosan nem akarnak fizetni, jócskán akad lehetôségük kibúvókat találni.
Ha összehasonlítjuk, ki mennyivel tartozik, érdekes dolgok derülnek ki. A lakosság 17 milliárddal adós, ide értve a késedelmi kamatokat is, az állami, helyi költségvetések meg a nagyfogyasztók tartozásai együttvéve megközelítik a tízmilliárd lejt. Tehát a közületek és nagyfogyasztók alig maradnak el a lakosság mögött, ha figyelembe vesszük, hogy a költségvetések nem fizetnek késedelmi kamatot. A cégeket gyakorlatilag alig lehet megszorítani, mert bôven vannak kiskapuk, amiket körmönfont embertársaink kiválóan ismernek. Hidegben hagyni és menetrendszerûen sakkban tartani csak a kisfogyasztókat tudják, akiknek a többsége rendszeresen fizeti a fogyasztását, az adóiból fenntartja a költségvetést, vásárlóként pedig piacot jelent a százmilliókkal is tartozó cégeknek. Meddig? Arról alig hallani, hogy az adósságok miatt a szóban forgóktól is megvonnák a szolgáltatást. Miért?
Csütörtöki közgyûlésén felújította vezetôtanácsát a családorvosok megyei egyesülete, továbbá ismertették, milyen szerepet tölt be a nemrégiben megalakult patronátus, végül elhatározták, hogy peres úton követelik a biztosítási pénztártól elmaradt járandóságaikat.
Az alapszabályzat szerint a vezetôségnek januárban lejár a kétéves mandátuma – jelentette be dr. Sántha Dóra, az egyesület vezetôje, majd dr.Florea Anca Mirelát követôen, aki az orvosi kollégiumi tagságára hivatkozva nem vállalt tisztséget, Sántha doktornô is tájékoztatta a jelenlevôket, hogy belefáradt a munkába, és a jövôben csak tanácsadóként kíván részt venni az egyesület vezetésében. A továbbiakban a listára felkerült jelöltek közül többen is bejelentették kérésüket, hogy töröljék ôket a jegyzékrôl, de egyesek végül mégis maradtak, s a részvevôk nevében Sántha doktornô felé is elhangzott ez a kérés. A szavazatok alapján végül is a következô 15 családorvost választották a vezetôtanácsba: dr. Kovács Beatrix, dr. Papp György, dr. Micu Ioan, dr. Jucan Cornelia, dr. Craciun Elen, dr. Mihaescu Ileana, dr. Covrig Mariana, dr. Craciun Roli, dr. Belgun Edit, dr. Hintea Ligia, dr. Radu Gheorghe, dr. Dragomirescu Constantin, dr. Filip Maria, dr. Jucan Nicolae. Elnököt, alelnököt, titkárt és egyéb tisztségviselôket legközelebbi ülésén választ a vezetôtanács.
A közgyûlésen jelen volt a nemrégiben megalakult patronátus vezetôje is, aki beszámolt arról, hogy a munkáltatói szervezet a tagok pénzügyi érdekképviseletét látja el, míg az egyesület a továbbiakban szakmai téren teszi ugyanezt, s arra kérte a jelenlevôket, hogy jelezzék belépési szándékukat a családorvosok és gyógyszerészek munkáltatói szervezetébe.
A részvevôk döntöttek arról is, hogy peres ejárással fogják kérni az egészségbiztosítási pénztártól az idei évre elmaradt anyagi járandóságaikat.
Év vége, számvetés ideje – közhelyet mondunk, de többen rálicitálnak: nincs pénz, nem mûvelôdünk. Pénz a kultúrára köztudottan sehol sincs, de ha van hagyomány, közösségi hozzáállás és mozgatóerô, ott ilyenkor éves mérleget készítenek: mi volt, mi lehetséges ezután. Dicsôszentmártonban Seprôdi József "forgatta" vissza a lapokat.
Az író-olvasó találkozók nem mentek ki divatból a Küküllô-parti városban, jegyezzük, kiket látott vendégül a Sipos Domokos Közmûvelôdési Egyesület. Felolvasott Kovács András Ferenc költô, Nagy Pál irodalomtörténész, Debrecenbôl Dusa Lajos és Hadnagy József költôk, lapunk munkatársa, Bölöni Domokos, Fülöp Kálmán, mások.
A Magyar Házban az elhunyt Molnár Dénes és a ludasi Egyed Tibor, Czirjék Lajos munkáiból nyílt kiállítás, és ôszi-téli állandó tárlatok várják a közönséget. Tizedik alkalommal rendeztek Küküllô menti szavalóversenyt, Kilyén Ilka színmûvésznônek népes közönsége volt. Máig élô népszokásokkal a küküllôdombóiak és a királyfalviak ébresztgetik a hagyományt. Jegyezzük továbbá a Sipos Domokos évfordulós megemlékezéseket, de lényeges, hogy a mûvelôdési egyesület 7000 kötetes könyvtára folyamatosan nyitva tart. Rendszeresen megjelennek a Küküllô menti városokat bemutató Helytörténeti füzetek. Év közben – mindezeken kívül – lapunkban rendszeresen írtunk Dicsôszentmárton környékén zajlott folklór-jellegû rendezvényekrôl. Dióhéjban ennyi, ám elmondható: Dicsôszentmártonban élénk volt az esztendô, Seprôdi József egyesületi elnök átlagosan minden hét végére programot ajánlott, még akkor is, ha néha utazással, néha fáradsággal járt az efféle dolog.
Tiszta környezetet Marosvásárhelynek
A marosvásárhelyi Rhododendron környezetvédelmi szervezet a Partnerség a Környezetért Alapítvány támogatásával egy olyan hosszú távú programot kezdeményezett, amelynek célja a Maros folyó vízminôségének a javítása. Ebben részt vesz az Aquaserv ÖV és a megyei tanács is. Egy korábbi megbeszélésen a gernyeszegi sertéshizlalda által okozott szennyezést elemezték, tegnap a szászrégeni szennyvíztisztító állomásról beszélgettek.
Mind a hivatalos, mind pedig a civil szervezet által elvégzett vízmérések egyértelmûen kimutatták, hogy a szászrégeni szennyvíztisztító állomás évek óta súlyos károkat okoz. A vízmintavétel mellett a szakemberek a helyszínen is jártak és szomorúan tapasztalták, hogy a berendezések nagyrésze nem mûködik, illetve ezeket nem kezelik szakszerûen. Ezenkívül a városban számos olyan lefolyó van, amelyen a szennyvizet tisztítás nélkül a Marosba engedik. Nagyon sok cég mûködik úgy, hogy nincs ülepítômedencéje. A város közelében a Maros-parton több szemét- és használt gumiabroncs-lerakat van. A találkozó elôtt néhány nappal a részt vevô szakemberek meglátogatták a szennyvíztisztítót, ahol azt tapasztalták, hogy a program beindítása óta változott ugyan a helyzet, hiszen néhány új felszerelést üzembe helyeztek, illetve épületeket, berendezéseket korszerûsítettek, de a pénzhiány és a bürokrácia miatt a modernizálás nem halad a megfelelô ütemben. A tegnap délben a megyei tanács épületében megtartott értekezleten a marosvásárhelyi szennyvíztelep munkatársai felkínálták az együttmûködési, szakmai tanácsadási lehetôséget régeni kollegáiknak, akik elismerték, hogy a korszerûsítési munkálatokat rendszertelenül végezték el a kivitelezô cégek, ezért álltak elô a már említett rendellenességek. A napokban az Alcomur is szerves anyagokkal szennyezte a Görgény-patakot, ahonnan ellátják a várost, ezt a mennyiséget nem tudták megfelelôen kiszûrni, így a vízminôség romlását érezték a fogyasztók is és még a Marosba is került elég szerves anyag. A szennyvíztisztító állomást rendszeresen megbüntetik az illetékes ellenôrzô szervek, de ez még nem oldja meg a helyzetet.
Nagy András, Szászrégen alpolgármestere elmondta, hogy eddig a hivatalban nem létezett olyan személy, aki a környezetvédelemért felelt volna. Az új szervezési felépítés elfogadása után a tanács úgy döntött, hogy az ô hatáskörébe fog tartozni ez a feladatkör. Arra kérte a tanácskozáson jelen levô szakembereket, hogy a jövôben konkrét adatokkal, javaslatokkal segítsék majd ebben a munkában. Azzal is tisztában vannak, hogy amit a technológiai folyamatok felújításában elmulasztottak megtenni éveken át, azt nem pótolhatják néhány hónap alatt.
A tanácskozás eredménye talán az volt, hogy a régeni szennyvíztisztító ügyében szakszerûen feltárták azokat a gondokat, amelyeket minél elôbb orvosolni kell. Az a tény, hogy több szakember összefogott, szavatolja azt a szándékot, hogy az anyagi lehetôségek függvényében a helyzet megváltozik, ami elsôsorban a Szászrégen alatt lakók – ide értve a megyeszékhelyt is – életkörülményein fog majd hosszú távon jelentôsen javítani.
Újabb diverzió veszélyére hívta fel a figyelmet dr. Raed Arafat, a marosvásárhelyi Rohammentô- szolgálat vezetôje. Négyévi szélcsend után, a politikai változásokat meglovagolva, a jelek szerint ugyanaz a szellem van feltûnôben, amely hosszú éveken át megakadályozta, hogy létjogosultságot nyerjen és állami támogatást is élvezzen ez az európai normáknak megfelelô, s az európai országok többségében bevált szolgáltatás, amely az életveszélyes sürgôsségi esetekben, katasztrófák, különösen súlyos balesetek idején megyénkben is sok emberélet megmentését tette lehetôvé.
Az Arafat doktor szerinti durva félretájékoztatásra az adott okot, hogy végre annyi vita, küzdelem után aláírták az egészségügyi szaktárca és a belügyminisztérium közötti egyezményt a Rohammentô-szolgálatnak az egész ország területére való kiterjesztésérôl, e szerkezet létrehozásának világbanki támogatása érdekében. Ennek kapcsán hangzottak el a fôvárosi mentôsök szakszervezetének részérôl azok a kijelentések, amelyek szerint a hagyományos mentôszolgálat feladata ezentúl a kórházak közötti betegszállításra korlátozódik, s a Rohammentô-szolgálat kiveszi a szájukból a kenyeret, továbbá, hogy a mentôszolgálatnál dolgozó orvosok, gépkocsivezetôk és középkáderek egy része munka nélkül marad. Emiatt a fôvárosi mentôsök sztrájkkal fenyegetôznek, a Floreasca Sürgôsségi Kórház igazgatója pedig kijelenti, hogy az új központosított mentôszolgálat "importált ötlet", s "a rendszer nem felel meg Romániának".
Arafat doktor azonnal megcáfolta a sajtóban, valamint az Antena 1 tévéállomáson elhangzott még durvább kijelentéseket. Legfôbb érve: az egyezség alapján érhetô el a világbanki támogatás az országos hálózat megteremtésére, és annak korszerû felszerelésére, továbbá, hogy a szóban forgó egyezségben egy szó sem esik arról, hogy a központosított sürgôsségi ügyeletek mûködése valamiben is korlátozná a mentôállomások tevékenységét, amelyek fejlesztése, s további közel félezer mentôkocsival való ellátása egy egészen más terv alapján folyamatosan halad elôre.
Hogy ennek ellenére kik a most elkezdett kampány szószólói, korántsem kétséges. És az sem kizárt, hogy a PDSR-s új miniszter, aki a híresztelések szerint az lesz, aki korábban is, a tárcavezetôi tisztséget betöltve a Rohammentô- szolgálatok ellen érvelt, maga is ellenezni fogja a most született egyezmény életbe ültetését. Hogy miért tenné? Nos, nem titok, hogy a legfelsôbb egészségügyi körökben milyen harcok dúlnak, és sokak számára ma is kényelmetlen az a betegközpontú szemlélet, a megszokottól eltérô hozzáállás, igyekezet és folyton fejlesztett szakmai tudás, ami az úttöréskor jelentkezô hibák, hiányosságok ellenére éppen az Arafat doktor vezette Rohammentô-szolgálat révén vált népszerûvé. Ezt kikezdeni, megszüntetni, Románia-ellenesnek kikiáltani lehet ugyan, de azokban a megyékben, városokban, ahol a lakosság megszokta, megszerette, sôt anyagilag is támogatta, szószólóinak a közvéleménnyel kell szembeszállniuk. Vélhetôen nehéz dolguk lesz, és a népszerûségüket sem növeli majd.
A hazai állattenyésztés fejlesztésében az állatállomány genetikai feljavítása értékes tenyészállatokkal stratégiai fontossággal bír. Az állatnemesítés hatékonyságának növelése a kiváló tenyészértékû állatok szaporítása révén történik mesterséges megtermékenyítés során. A mesterséges megtermékenyítésre használt apaállatok év végi szemlézésének, elbírálásának, osztályozásának meghatározó szerepe van. Suba Kálmán állattenyésztési szakmérnök, a megyei Mesterséges Megtermékenyítô és Tenyészállat-kiválasztó Hivatal igazgatójának irányításával a tegnap szervezték meg a tenyészállatok elbírálását. A program a nevezett hivatal állattenyésztési egységében kezdôdött, majd a Semtest Rt. tófalvi farmján folytatódott. A felmérési-értékelési tevékenységben részt vett dr. Neata Dan mérnök, a Román Állattenyésztési Rendôrség vezetôje, Rochas Mircea mérnök, az Országos Mesterséges Megtermékenyítô és Tenyészállat-kiválasztó Ügynökség területi felügyelôje.
A szakemberek a szemlézést követô tanácskozás során áttekintették, miként történt ez évben az apaállatok ivadékainak minôségi ellenôrzése, azért, hogy a szaporítóanyag ne kerüljön kontroll nélkül felhasználásra, ugyanakkor kidolgozták a következô évre vonatkozó fôbb irányvonalakat, amelyek alapján az állatállomány további feljavítása történik majd.
Ezen az ôszön is országszerte sok száz ezer ifjú ember rohant a felvételivizsga-eredmények megtekintésére. A sorsdöntô próbatétel az volt: lesz-e belôlük joghallgató, tanárjelölt, orvostanhallgató vagy másféle értelmiségi? Sokan a kívüljárók közül rebellis mozgalomnak vélték az egyetem körüli nyüzsgést, hiszen a fiatalok levetették a farmernadrágot és vasaltat vettek fel, de ez még nem jelentett visszatérést a polgári társadalomba.
Semmi sem új a nap alatt. Egy Szókratésznek tulajdonított, de Arisztotelész irományai között olvasható bölcsesség a következô: "… a mai fiatalok egy része rosszmodorú, nem becsülik az öregeket, terrorizálják szüleiket". Mintha a mai hippikrôl nyilatkozna az ókori athéni filozófus, akik a mai lazább, több szabadságot nyújtó, galerinek nevezett alakulatokba tömörülnének.
Tegyük fel, hogy a pályaválasztás nem felelt meg, hiányzott a szorgalom, de idô sem volt elegendô a felkészülésre, és végtére is "gyászba borult" az egész család, nem lesz medikus a fiuk. Nem kell végleg elkeseredni.
Ha valamire tehetsége van a fiúnak vagy leánynak, ahhoz ragaszkodnia kell. Óvakodnia tanácsos a család minden tagjának, nehogy a megrendülés átcsapjon oktalan vádba. Ha már megállapodtak egy újabb nekifutásban, akkor legyenek konzekvensek valamennyien. Biztatni kell az újravizsgázót, hogy másodjára jól megállja helyét. De jó néhány éves munkát kell végeznie, amíg kézhez kapja a diplomáját.
A XX. sz. elején azt reméltük vagy hittük, hogy életünk könnyebb, kényelmesebb lesz az egyre jobb, csaknem tökéletes gépek által. Nem így történt, mert a technokráciától való félelem vagy a bizalmatlanság mindent felborított a számításaink körül. Már 1872-ben Samuel Buttler egyik regényében az "antimasinisták" legyôzik a "masinistákat". Gyôzelmük mámorában elrendelik, hogy zúzzanak szét minden gépezetet. Még a mángorlót is, ezt a kezdetleges fehérnemû-vasalót is halálra ítélték. Persze csak ilyen szatirikus írásmûben lehetett megírni ezt az abszurd históriát. A könyvet olvastam (inkább böngésztem), és jól szórakoztam, amikor emlegették, hogy tulajdonképpen a kultúra rovására megy az egész iparosodás, sôt, a technokrácia is.
*
A pályaválasztás roppant nehéz, felelôsséggel járó döntés lehet. Mérlegelni kell, vagyis pl.: van-e a szülôvárosban vagy nincsen jónevû fôiskola, fakultás, bentlakás, kantin. Mindez olyan érv, amit érdemes figyelembe venni.
A pályaválasztás útvesztôiben az anyagi vagy erkölcsi befektetés sokat nyom a latban. Ha külföldi egyetemen sikerül továbbtanulni, számolni kell azzal, hogy az anya és apa könnyen elveszti gyermekét, mert esetleg ott, kinn törvényes kapcsolatot köt, vagy jól kifizetôdô állást kínálnak neki.
A "Diákfórum" rovat indítása napilapukban – bevallom – arra serkentett, hogy én mint nyugdíjas professzor, hozzászóljak az efféle problémákhoz. Hosszabb lélegzetû kézirat lett belôle.
Foglalkozásom, hivatásom, családi állapotom (két fiam, négy unokám van) miatt is foglalkoztat az ifjúság nevelése, viselkedése. Már 1985-ben a Korunkban megjelent Tévelygô ifjúság? címû írásom. De most is "tévelyeg" az ifjúság tekintélyes része. Ezért az említett tanulmányomra én is vissza-visszatérek gondolatban, az utcán látott "barátkozásoktól" indíttatva.
Még korábbi, pontosan e témába vágó cikkem volt "A hippik, ahogy én láttam ôket…" A marosvásárhelyi Aesculap címû, korán kimúlt diáklapban jelent meg. A Nyugat-Európában látottak hatására ragadtam tollat. Úgy tûnt nekem, hogy civilizációnk élettani szempontból is változásokat hozott fejlôdése során.
A munka, a mosoly, a humor változatlanul emberi tulajdonság maradt. Az ízlés azonban 5-10 évenként módosul. Megdöbbentô, hogy manapság a kopaszra nyírt fej mintha a "közízlés" jellemzôje akarna lenni. A rendetlen ruházat úgyszólván kötelezô az ifjúság körében, a lányok közül pedig sokan hosszú nadrágban járnak iskolába vagy munkahelyükre.
A hippik, punkok, csövesek, beatnikek, bôrfejûek stb. magatartását megmagyarázni nem lehet. Mindazonáltal komolyan kell vennünk, mint minden veszélyes jelenséget, amíg nem késô. De hogyan járjunk el…? Hiszen az ilyen mozgalmak gyökerei szerteágazók és elérhetetlenek.
A szóállomány frissítésre törekszik, ami érthetô, de a szavak eltorzítása bántja a fülemet. Az útszéli hangvétel divattá vált a fiatalok között. A trágárságig ne menjünk el, a nyelvész szakértôk szerint az már valószínûleg az alacsonyrendû gondolkozás és ízlés nyelvi kifejezôje.
Nem egy megbolydult ifjúról tudom, hogy feltûnô öltözékével, trágár "szókincsével", viselkedésével "harcolt" a civilizált fogyasztói társadalom ellen. És mégis egy fôiskola, egy komoly házasság hatására visszatért a polgári életbe. Íme, reverzibilis lehet ez a folyamat.
Súlyos intézkedés, hogy az állam nálunk is felhagyott az ingyenes fôiskolai tanítással, és korlátozza a felvehetô diákok számát. A mi egyetemünk általános orvosi karára az idén 700 jelentkezô közül sikeresen vizsgázott 200 és még 70 fizetô ifjú került be. A fogorvosi kart 150-en ostromolták meg. Felvételt ért el 50 jelentkezô és még 15 diák. Nem sikerült 85-nek átmenni a szûrôn. Az már céltalan és demoralizáló túlzás, hogy mindig csak szörnyülködés, szülôi megrökönyödés legyen a mai ifjúságra zúdítható. Hát csak ôk vonhatók felelôsségre, nem a tanári kar, fel a minisztériumokig?
Megjegyzendô, hogy tudomásom szerint sûrûn, úgymond "menet közben" is változtatni szoktak a felvételi próbák rendszerén, ami megzavarja a bekerülni óhajtókat. Nem kellemes az ilyen kapkodás a vizsgáztatókra nézve sem.
Jó hír, ha arról értesülünk, hogy valahol iskola alapul, vagy bôvítik a meglévôt. Ezt mondhatjuk el a Gernyeszeg községhez tartozó péterlaki általános iskoláról is, amelynek az idén ôsztôl indult újra a felsô tagozata.
1990-tôl, amikor megszüntették, a teleki román tannyelvû iskolába jártak a péterlaki gyermekek.
Egyesek szerint erre kényszerítették a péterlakiakat, a tanfelügyelôség, valamint a központi iskola aligazgatója úgy vélekedik, hogy a szülôk választása volt az, hogy a három kilométerre levô Teleken románul tanuljanak az iskolások, ahelyett, hogy a gernyeszegi magyar tagozatora írassák be ôket. Ugyanakkor az a vélemény is elhangzott, hogy az iskola újraindítása érdekében fogalmazott kérvények az eltelt évek alatt valahol rendre elakadtak.
A felsô tagozat újraindítása a közoktatási törvény alapján 1999. márciusában kiadott 3246-os miniszteri rendelet nyomán vált lehetségessé, amely kimondja, hogy a fôútvonalaktól távol esô, elszigetelt településeken 5 tanuló fölötti létszámmal mûködhet az iskola. Jó ezt tudni azokban a falvakban is, ahol eddig erre nem volt lehetôség, s az idézett rendeletre hivatkozva kérhetik a magyar tagozat újraindítását.
Bizonyos vélemények szerint az elmúlt tíz év alatt a péterlaki gyermekek körében a "majdnem analfabetizmust" termelték újra, hisz a gyengébb képességûek végül se magyarul, se románul nem tanultak meg igazán, s továbbjutási esélyeik is gyengék voltak.
A gernyeszegi polgármesteri hivatal nem kis erôfeszítésébe került, hogy a tíz éven át elhanyagolt épületet alkalmassá tegye arra, hogy az újonnan létrehozott osztályokat befogadja. Amint Incze Jenô polgármester elmondta, a tetôtôl az elkorhadt parkettig, a meszelésig sok munka volt, az ablakok, ajtók festését a szülôk vállalták, a bútorzatot a Bolyai középiskolából, valamint Körtvélyfájáról kapták, s ezen túl a fûtést kellett megoldani. Az utolsó osztályban a Prieteniei Alapítványtól származó konvektort szerelték fel, hogy fûteni tudják a volt polgármesteri hivatal termét.
A péterlaki iskolába közel 50 gyerek jár, az összevont I-III. osztályban 12, a II-IV.-ben 11, az ötödikben hét, a VI-VII. osztályban pedig 11 tanul. Bár kevés a fiatal család a faluban, az utánpótlás egyelôre biztosított, hisz az óvodások száma 25.
Ahogy Szôcs Róbert igazgató beszámolt, a tanerôk közül hárman helybeliek, hárman ingáznak, a román szakos tanár Telekbôl jár át. Amint Kakucs Annamária matematika és Mózes Éva fizika szakos tanár szavaiból kiderül, van néhány élénk eszû, ügyes gyerek, a többiek gyengébb képességûek, s ôsszel a mezôgazdasági munkák miatt kevés idejük marad a tanulásra.
A indulás nehéz volt – vélik valamennyien, de lassan egyenesbe jön minden.
Az igazgató örömmel újságolja, hogy nagy segítséget jelent számukra a Duna Televízió ajándéka, anelynek képviselôi nemrégiben adták át azt az ezer tankönyvet és könyvet, amit két budapesti, egy egri, valamint a füzesabonyi általános iskola, továbbá a televízió szerkesztôsége gyûjtött a péterlaki gyermekek számára. A tévé munkatársai azt is megígérték, hogy karácsonyra visszatérnek, és a faluban is bemutatják a péterlaki roma zenészekrôl készített filmet.
Az újraindulás pedig talán új korszak kezdetét jelenti az iskola történetében, s az ott tanuló diákok tanulási kedvét az ajándékba kapott könyvek is fokozzák.
Az elmúlt évtizedben bekövetkezett változásoknak, átalakulásoknak ma is egy közös jellemzôjük van: a bizonytalanság és a bizalmatlanság. Ezt bizonyítja többek között az 1991. évi 36-os törvény alapján megalakult mezôgazdasági társulások példája. Az említett jogszabály alapján annak idején, megyénkben 180 kisebb-nagyobb társulást jegyeztek be, 1999- ben ezekbôl már csak 108 mûködött. Az idén a csôdöt jelentett társulások aránya elérte a 30%-ot. A túlélés esélyeirôl kérdeztük Balogh Gyulát, a kelementelki Aranykalász mezôgazdasági társulás vezetôjét.
– Megalakulásunk évében, 1991-ben, a kezdeményezô, alapító csoport tagjai felismertük, hogy csak az tud önerôbôl gazdálkodni a 18-as törvény alapján visszaszerzett birtokán, akinek munkaereje, szakismerete és tôkéje van. A szövetkezés valamely formájával kerülhetô el az eladósodás és a birtokrészek kényszerû áruba bocsátásának veszélye. A javarészben kis földterületekkel rendelkezô gazdák egy része felismerte ezt. Mi a magántársulásunkat 1991 novemberében jegyeztettük be, 285 taggal (ma 264-en vagyunk), összesen 403 hektár földterülettel.
A következô év tavaszán vásároltunk két traktort a hozzávaló teljes mezôgazdasági felszereléssel, szalmásgabona- és kukoricavetô gépet, mûtrágyaszórót, állami kölcsönbôl. Az akkori 12 millió lejt 1993-ban törlesztettük. Arra törekedtünk, hogy a földmûvelési, növényápolási, betakarítási munkálatokat megfelelôen végezzük el és idejében, ami igen lényeges a költségek leszorítása érdekében. A nem kellô idôben végzett munka hatékonysága is csökken, lásd az ôszi és tavaszi szántás közötti különbséget. Szántáskor egy hordó ôsszel felhasznált gázolaj többet hoz a konyhára, mint tavasszal.
– Tudomásom szerint sikerült felvásárolniuk a gyulakutai Servagromec gépállomás kelementelki teljes részlegét...
– Nem csak annak tulajdonítható, hogy kellô idôben dolgoztunk. A 36-os törvény alapján a tagok kötelesek fedezni a termelési költségeket a földterületek arányában. Ez nagyon sok gondot okozott számunkra. A tagság az évek során meggyôzôdött arról, hogy az üzemforma mûködôképes, a terméshozamok arányában évente átlagban 400 - 700 kg szemes gabonát adtunk osztalékként, ugyanígy a területnek megfelelô kukoricát és cukrot. A tagok, látván, hogy a betakarított termés egyfajta megélhetési biztonságot nyújt, és alapot jelent a következô évi termelésre, vállalták a kiadásokhoz való hozzájárulást. Itt meg kell említenünk, hogy a társulás, szolgáltatásként, bizonyos munkálatokat végez a falu 35 hektáros szôlôterületén is. Idén nagyon jó volt a szôlôtermés, átlagban 8- 12ezer kg hektáronként. Ez meghozta a gazdák kedvét is, ugyanis egyre több kiszántott szôlôterületen jelentek meg új telepítések. A szôlô munkaigényes haszonnövény, amennyiben a gazdák betartják a termesztési technológiát, a ráfordított költségek meghozzák az eredményt. Továbbá szólnunk kell a 120 fôs szarvasmarha-állományról is. A földmûvelés elképzelhetetlen állattenyésztés nélkül, amely ágazatban a pénz szinte naponta fordul. Ilyen meggondolásból hatvan fejôstehenet tartunk, a tejet a Hochland cégnek adjuk el.
Mindent egybevetve, a kelementelki társulás tagjainak nagy többsége most már belátja, hogy tagosított földeken lehet termelni, de csak gépekkel, a korszerû technológia alkalmazásával, a növényvédô szerek szakszerû felhasználásával.
– A mezôgazdasági társulásoknak továbbra is súlyos gondja a földtulajdon rendezetlensége. Ebben hol tartanak?
– Az utóbbi három év téli idôszakában a birtoklevelek ügyintézését végeztük. A tagok 70 százalékának területeit azonosítottuk egy 1938-ból származó gazdasági lajstrom alapján. Követni tudjuk a földek "mozgását" is, az adás-vételek nyomán. Meggyôzôdésem, hogy ha a földek birtokviszonya 100 százalékos arányban tisztázódik, a tagok és a vezetôség mentalitása is gyökeresen megváltozik. Jelenleg azok ülnek a lovon, és okoznak nagyon sok problémát, akiknek a tulajdonforma szempontjából rendezetlen a helyzetük.
– Az elmondottakból arra következtethetünk, hogy az Aranykalász társulás helyzete jobb az átlagosnál.
– Ha a csôdöt jelentett társulásokhoz viszonyítjuk, akkor jól állunk. Helyzetünket azonban igazán az jellemzi, hogy a 36-os törvény alapján megalakult társulásokat a mai napig úgy ellenôrzik és kezelik pénzügyi vonalon, mint a kereskedelmi társaságokat Alkalmazzák a 19%-os hozzáadott értékadót, az osztalékra ötszázalékos adót fizetünk, a profitadó 25%, hol vannak még a helyi adók (terület, építmény, szállítóeszköz) és a bérek után fizetendô adók! Mezôgazdasági magántársulás vagyunk, viszont pénzügyi kötelességeink ugyanazok, mint a nagy kereskedelmi társulásoké (volt ámv-k). Mindez annak a következménye, hogy a 36-os törvény hiányos, az elmúlt tíz év során azt nem módosították, sôt az alkalmazásra vonatkozó elôírások is ködösek. Az adózási rendszer felemészti azt a pénzt, amit beruházásra fordítanánk. Nincs kialakulva egy egészséges gabonapiac, és sorolhatnánk a helybenb topogás okait. Az utóbbi 4-5 évben csak arra kényszerültünk, hogy a következô évi kultúrákat létrehozzuk, hogy a tagok juttatását – ahogy lehet – biztosítsuk. Ki kell mondanunk, a központi vezetés mintha tíz év után sem akarná, hogy a mezôgazdaságban kialakuljon egy egészséges magánszféra. Mi még a túlélés helyzetében vagyunk. Ebbôl nagyon nehéz megítélni a jövôt…
Már nem fertôtlenítik a személykocsikat a határon
Néhány napja már nem fertôtlenítik a gyulavarsándi és a román határátkelôknél a személygépkocsikat. Ez év november 3-tól Gyulavarsándnál, majd Nagylakon elôzetes értesítés nélkül, egyoldalú intézkedéssel a román határnál fertôtlenítô permettel szórták le a Romániába lépô autókat, s ezért a nem kért "szolgáltatásért" harmincezer lejt hajtottak be a beutazókon. Ennek okáról máig nem kapott hivatalos értesítést a magyar fél. Néhány napja – szintén hivatalos értesítés nélkül – a román fél megszüntette a személyautók "fertôtlenítését". Viszont továbbra sem mentesülnek a vegyszeres mosás alól a kisbuszok és a kamionok. A kisbuszok vezetôinek hetvenezer lejt, a kamionokbak pedig százhetvenezer lejt kell fizetni a nem kért szolgáltatásokért.
A Világbank prognosztizál
A jövô évre, illetve a következô évtizedre egyaránt négy százalék körüli gazdasági növekedést prognosztizál a Világbank a közép-európai térségben, illetve a FÁK-országokban – mondta Roger Grawe, a Világbank magyarországi regionális irodájának vezetôje csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten. A Globális gazdasági kilátások 2001 címû világbanki tanulmányt ismertetve Roger Grawe elmondta: Közép- és Kelet-Európa átalakuló gazdaságainak növekedése felgyorsult, elsôsorban az export fellendülése következtében. Ezt az élénkülést az eurórégió nagyobb importigénye alapozta meg.
A Duna TV újabb díjai
Véget ért Szegeden a második Kamera Hungária televíziós mûsorok fesztiválja. A versenyre 390 pályamû érkezett, ebbôl 92 alkotás került döntôbe. A Duna Televízió 12 alkotással képvizeltette magát a versenyprogramba, többek közt a Magyar Világ két erdélyi tematikájú filmjével, a Gazdátlan Zsil völgye, valamint a Tanya a havason: Pálpataka címû filmekkel. A december 10-i díjkiosztó gálaesten hét díjat ítélt a zsûri Duna tévés produkcióknak, illetve alkotóknak. Ezek közt szerepel a zsûri különdíját elnyert Bartók Béla Kárpát-medencéje címû népszerû tudományos, ismeretterjesztô mûsor, amelynek szerkesztôje-rendezôje Petrovics Eszter, a legjobb szerkesztô- díját is elnyerte.
Finnugor világkongresszus
A kisebbségi jogok és ezen belül az anyanyelven való oktatás jogának érvényesítését nevezi egyik legfontosabb feladatnak az a zárónyilatkozat, amelyet a Finnugor Népek III. Világkongresszusának résztvevôi fogadtak el szerdán Helsinkiben. A zárónyilatkozat úgy értékeli, hogy az 1992-ben Sziktivkárban megtartott elsô világkongresszus óta a finnugor világban jelentôs, kedvezô változások történtek: népeink közeledtek egymáshoz és egyre hatékonyabban hallatják hangjukat az államok közötti kapcsolatokban, gyarapodott tapasztalatuk a önrendelkezés életbevágóan fontos kérdéseinek megoldásában, bôvültek a nemzeti oktatási rendszerek, s az állandó Konzultatív Bizottság révén sikerült szerteágazó kapcsolatrendszert kialakítani állami, nem kormányzati, illetve nemzetközi szervezetekkel.
Újságíró-gyilkosságok Latin- Amerikában
Az Amerika-közi Emberi Jogi Intézet szerint Latin- Amerikában az utóbbi tíz évben 220 újságírót gyilkoltak meg, további 50 eltûnt, és 1500 szenvedett el valamilyen támadást. A San José-i központú emberi jogi szervezet igazgatója, a salvadori Roberto Cuellár szerdai sajtóértekezletén elmondta, hogy a demokratizálódás terén elért fejlôdés dacára "még mindig megfigyelhetô a szabadságtól való félelem, és az, hogy habozunk megnyílni a demokráciának". A demokrácia elmélyítése és intézményeinek megerôsítése még mindig óriási feladat Latin-Amerika számára – tette hozzá az AFP szerint.
Elnöki kegyelem az amerikai kémnek
Vlagyimir Putyin orosz elnök megkegyelmezett a kémkedésért 20 év szigorított börtönre ítélt Edmond Pope amerikai állampolgárnak, akit az orosz szupertorpedó dokumentációjának illegális megszerzésében találtak bûnösnek. Az orosz elnök sajtószolgálata csütörtökön adott hírt a kegyelmi döntésrôl. A bejelentés nem okozott meglepetést, hiszen elôzôleg az államfô mellett mûködô kegyelmi bizottság is támogatta az 54 éves, rákban szenvedô Pope szabadon bocsátását, s washingtoni nyomás is nehezedett Moszkvára az elmúlt hónapokban. Bill Clinton amerikai elnök többször is szót emelt Pope érdekében Putyinnal folytatott telefonbeszélgetései során.
Tizenöt év a whiskysnek
Tizenöt év fegyházban letöltendô szabadságvesztésre, és tíz év közügyektôl való eltiltásra ítélte csütörtökön Ambrus Attilát a budapesti Fôvárosi Bíróság elsô fokon meghozott ítéletében. A bíróság a whiskys- rablóként elhíresült Ambrus Attilát többek között nyolc rendbeli, különösen nagy értékre, öt esetben folytatólagosan, négy esetben társtettesként elkövetett rablás bûntettében találta bûnösnek. A testület szintén bûnösnek találta Ambrus Attilát hét esetben jelentôs értékre elkövetett fegyveres – ezen belül egy esetben bûnszövetségben, három esetben társtettesként – elkövetett rablásban is.
Rekordokat döntögöt a Popocatepetl
A mexikói Popocatepetl tûzhányó veszedelmes erejû kitörése után a helyi hatóságok a lakosság kitelepítésére vonatkozó terveket készítettek elô. A közel hét évtizedes hallgatás után 1994 tele óta ismét aktív tûzhányó keddi 200 kitörésével – a hatóságok adatai szerint – minden eddigi rekordot megdöntött. A vulkáni tevékenység által okozott egyik talajrengés több mint egy órán át tartott. Lakóterületeket a jelek szerint nem érintett a tûzhányó kitörése. A katonaság mindazonáltal erôteljesebb biztonsági intézkedéseket tett annak érdekében, hogy távol tartsák a turistákat a Mexikóvárostól mintegy 65 kilométerre délre fekvô 5366 méter magas hegytôl.
Lesz fûtéspótlék
A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalban megkezdték a fûtéspótlék-kérések szétosztását a lakó- és tulajdonosi társulásoknak. Fûtéspótlékra jogosultak mindazok a tömbházlakók, akik a távfûtési rendszer szolgáltatását veszik igénybe, az egy családtagra esô havi nettó jövedelemük nem haladja meg az egymillió lejt és nem rendelkeznek jármûvekkel, és különféle, jövedelmet hozó mezôgazdasági gépekkel. Tavaly a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal 3,2 milliárd lejt fizetett ki a fûtéspótlékra a rászoruló családoknak. Gál Imola gazdasági igazgató szerint idén ez az összeg 4,5 milliárd lej körül fog alakulni, s a kérésekben foglalt adatokat szigorúbban fogják ellenôrizni.
Drágult a gázolaj
A Petrom marosvásárhelyi töltôállomásánál két napja 9900 lejrôl 10.500 lejre nôtt a gázolaj ára, de még mindig olcsóbb, mint a magán benzinkutaknál. Ezért a Pecónál tegnap hosszú sorban kígyóztak a gépkocsik. A Voiajornál és az MBO-nál 13.000, a Mol kútnál 14.900 lejben mérik a gázolaj literét.
Ma lejár a határidô
Ma jár le a helyi adók és illetékek kifizetésének határideje. Bár idéntôl az adót nemcsak az adóhivatalban, hanem a postán is ki lehetett fizetni, mégis sokan az utolsó percre hagyták az adófizetést. Azoknak, akik a felszólítások ellenére sem törlesztik pénzügyi kötelezettségüket, havi 0,3%-os késedelmi kamatot számolnak fel.
Szennyez a kombinát
A december 7-13. közötti héten a Környezetvédelmi Kirendeltség által végzett mérések a megengedettnél magasabb ammónia- koncentrációt mutattak ki. A napos levegômintákban esetenkét ötszörösen megnôtt mennyiséget találtak. A Maros vizének ammónium-, nitrit- és nitrátion-szennyezettsége Marosvásárhely alatt és Maroscsapónál volt magas. A szennyezôdést a marosvásárhelyi Azomures Rt. vegyi kombinát, valamint a szabálytalanul beömlô, nem tisztított szennyvíz okozza. A vegyi kombinátot ez alkalommal nem bírságolták meg.
Tanítóképzôsök karácsonyi ünnepélye
A marosvásárhelyi Mihai Eminescu Pedagógiai Líceum magyar tagozata karácsonyi ünnepséget rendez december 18-án 15 órakor, az iskola épületében. A helyszínen természetes anyagból készített karácsonyi díszek kaphatók. A bevételt egy sokgyermekes család megajándékozására fordítják.
Adventi vetélkedô
Szombaton délelôtt 10 órától a marosvásárhelyi 20-as Számú Általános Iskolában adventi vetélkedôt szerveznek az I-VIII. osztályos református tanulók számára. A versenyre eddig 20 iskola jelezte részvételét a megye több településérôl és Marosvásárhelyrôl. A vetélkedôt vallástanárok szervezik.
Gyermekkoncert
A Kôvirág együttes december 18-án, hétfôn délután 5 órától a marosvásárhelyi Stúdió színházban gyermekkoncertet tart. Bemutatják és dedikálják a nemrégiben megjelent A világ itt lakik címû gyermeklemezüket. Mûsoron Kányádi Sándor, Markó Béla és Kovács András Ferenc megzenésített gyermekversei.
Pedagógustanfolyam
December 18-án délután 6 órakor a Fókusz Öko Központ Liliom (Crinului) utcai székhelyén a környezetvédelem iránt érdeklôdô pedagógusok számára szervezett képzéssorozat következô elôadásának témája: Gordon-módszerek a pedagógiában. Elôadó Kádár Annamária pszichológus.
Közúti balesetek
Szerdán Szászrégenben a gyalogosan közlekedô, 34 éves Czapo Vilmos súlyos forgalmi baleset áldozata lett. Az MS-73-ZOL forgalmi számú személygépkocsi elhagyta a baleset helyszínét. A rendôrségi nyomozás fényt derített arra, hogy a volánnál a szászrégeni illetôségû, 28 éves Bugnar Octavian ült. Ugyanaznap Csíkfalva községben a 135/A számú megyei úton a 22 éves, Nyárádmagyarós községi Kacsó Béla az MS-03-XYE rendszámú személygépkocsival elütötte a 74 éves Ambrus Ferencet, aki szabálytalanul közlekedett az úttesten.
Felségjelsértés
A Mezôbergenyei Általános Iskola igazgatója kedden jelentette az iskolára kitûzött trikolór eltûnését. A kivizsgálás nyomán azonosították a tetteseket, Török Márton (30 éves) és Fazakas Ferenc (16 éves) bergenyei lakosok személyében, akik hétfôn (dec. 11-én) éjjel fél egy órakor ittas állapotban letörték a zászló nyelét és elvitték a lobogót, amelyet egy közeli kertben akartak meggyújtani, ami a textília nedvessége miatt nem sikerült. A tettesek azonosítása után a rendôrség átadta az ügyet az ügyészségnek.
Társalgó
A Marosvásárhelyi Rádió Társalgó c. mûsorának gazdag tartalomkínálatából két ajánlat: In memoriam dr. Kerek István címmel összeállítás hangzik el a nemrégiben elhunyt aneszteziológus fôorvos emlékére. A Petôfi- szobor avatásáról helyszíni hangképek hangzanak el.
FORINTOT, tört aranyat, arany ékszert vásárolok (100.000—137.000 lej/g). Tel. 094-851-106. (16689)
ELADÓK rottweiler kiskutyák. Tel. 163-993, este. (-)
ELADÓ háromégôs gázkályha. Érdeklôdni a 214-243-as telefonszámon, 17 óra után. (16847)
ÓCSKAVASAT (fémhulladékot) vásárolunk. Béke u. 64. sz. Kérésre házhoz megyünk. Tel. 218-720, 092-529-642. (16478)
ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, kombinált hûtôket, televíziókat és automata mosógépeket nagyon jó állapotban, garanciával. Tel. 165-373, 256-618. (16090)
SZUPEROLCSÓN, garanciával új, használt számítógépek, számítógép-alkatrészek eladók. Tel. 168-873, 094-843-920. (16374)
ELADÓK gázkonvektorok — új és használt — elônyös áron, garanciával. Tel. 094-868-991. (16435)
ELADÓK sílécek, síbakancsok bô választékban, mindenféle méretben, elônyös áron. Tel. 094-868-991. (16435)
ELADÓ házhely, beltelek építkezésre. Tel. 215-833. (16771)
TELKET vásárolnék a Tudor negyedben vagy környékén. Tel. 169-517, 094-607-000. (16616)
ELADUNK homologált pénztárgépeket, elektronikus mérlegeket, PC számítógépeket, pénzszámoló gépeket. Szervizt biztosítunk. Tel. 169-304, 164-072, 444-862. (16346)
ELADÓ 28 ár beépíthetô telek Marosszentannán. Tel. 094-792-755. (16675)
ELADÓK színes televíziók. Tel. 127-817. (16729)
ELADÓ 1325-ös Dacia. Tel. 254-719. (16702)
ELADÓ Opel Vectra, 1992-es kiadás, 7.500 DM. Érdeklôdni 19-20 óra között a 124-349, belsô 128A telefonszámon. (16704)
ELADÓK színes televíziók. Tel. 132-751, 094-239- 001. (16729)
ELADÓK nôstény és kan 6 hetes német juhász kutyák, kiválóak, minimális áron. Tel. 250-633, 094-139-162. (16731)
ELADÓ video-kaputelefon és mini megfigyelô-amera. Tel. 160-147. (16707)
RENDELÉSRE eladó bármilyen Sony termék. Tel. 160- 147. (16707)
ELADÓK új, import gázkonvektorok, 2 év garanciával, részletre is. Tel. 255-962. (16736)
OLCSÓN eladók nagyon jó állapotban levô lebontott csempekályhák. Tel. 250-934, 094-619-058. (16751)
ELADÓK hûtôszekrények, fagyasztók, kombinált hûtôszekrények, hûtôvitrinek, fagyasztóládák, automata mosógépek, színes tévék. 1 év garancia, ingyenes hazaszállítás. Marosvásárhely, Gyár u. 15. sz. Tel. 218-314. (16300)
486-OS, PENTIUM 60—233 számítógépek jutányosan kaphatók a kövesdombi Univers komplexumban. (16221)
ELADÓ kézzel csomózott nagyobb összekötô perzsaszônyeg. Tel. 132-687. (16655)
EGY ASZTRAHÁN nôi bunda eladó. Grivita rosie u. 11. sz., Debreceniné. (16706)
ELADÓ Zepter edénykészlet és egy griller. Tel. 133-809. (16722)
FORINTOT vásárolok. Tel. 123-714, 095-118-109. (16599)
ELADÓK új, illetve bontásból származó szélvédôk és autóalkatrészek importautókhoz. Tel. 211-338, 8-17 óra között. (8278028)
VESZEK forintot elônyösen. Tel. 147-673. (16708)
ELADÓK Philips színes televíziók garanciával. Tel. 127-224. (16730)
ELADÓ házi bor. Tel. 147-762, 18 óra után. (16794)
JUTÁNYOS ÁRON eladó: íróasztal, kerek asztal, 2 fotel, 1 festett kétajtós ruhásszekrény, új perzsaszônyeg, Smena fényképezôgép, 5 kg-os konyhai mérleg, fémszánkó. Tel. 131-121. (16792)
ELADÓ fekete perzsaláb nôi bunda, 2 db nerc Dacia üléshuzat és csomagtartó. Tel. 168-681. (16789)
ELADÓ makramé poantlásznak, Oltcit alkatrész, villanybojler. Tel. 219-076. (16788)
ELADÓ a Vácmányon 6 ár telek víkendházzal és gyümölcsössel, 30 millió lej. Tel. 094-243-347. (16785)
VESZEK forintot. Tel. 248-511. (16782)
ELADÓ aratógép, Daciához féltengely, fejtámasz, központi pumpa, régiségek 75%-os áron. Tel. 522-234. (16778)
OPEL KADETT alkatrészek eladók. Érdeklôdni a 094- 791-575-ös telefonszámon. (16768)
ELADÓ egy kripta a remeteszegi temetôben. Tel. 256-059. (16809)
ELADÓK gázkonvektorok, központi fûtésnek kazánok, autogájzerek, kaloriferek. Tel. 215-424, 215-521, 092- 404-679. (15066)
ELADÓ 1000 m2-es beépíthetô telek az állatkórház közelében. Tel. 218-074, 210-037. (16838)
SÜRGÔSEN eladó Koronkában 22 ár terület gáz- és villanylehetôséggel. Ára: 4 ezer DM. Tel. 124-453. (16843)
ELADÓ fekete-fehér sporttévé és porszívó. Tel. 212-797. (16848)
FORINTOT veszek. Tel. 120-703, 093-968-307. (16851)
ELADÓ új karakül bunda, gramofon és 47-es síbakancs. Tel. 250-886. (16853)
CASIO CTK-501 orgona eladó olcsón. Ultramodern: musical, information system, 5 oktáv. Tel. 213-887. (16854)
CSAK 1,3 millió lejért számítógépek színes monitorral. Bolyai u. 13/B sz. Tel. 092-215-296. (16868)
ELADÓ Mercedes Irannational mikrobusz sok cserealkatrésszel. Nyárádtô, tel. 065/125-349, belsô 37. (16845)
ELADÓ kombi Passat TDI, 1996-os kiadás, 131.000 km-ben, vám kifizetve. Nem alkudható ára: 15.950 DM. Tel. 094-505- 167. (16866)
VESZEK forintot. Tel. 145-276. (16867)
KOMOLY mûgyûjtô katalógusáron vásárol festményeket. Tel. 570-391. (16870)
ELADÓ Révai nagy lexikon (4 CD), Home Design (1 CD), Kansai elektromos orgona és bútorok. Tel. 094-573-616. (16824)
ELADÓ szobába való bécsi pianínó, kitûnô állapotban. Tel. 095-673-557. (16846)
ELADÓK színes tévék. Tel. 137-333. (16896)
ELADÓ vitrines ruhásszekrény, háromajtós ruhásszekrény és asztal négy székkel. Tel. 218-563. (16900)
ELADÓ szilvapálinka és 1400-as Dacia motorszett. Tel. 140-344. (16899)
FORINTOT veszek. Tel. 124-418, 094-855-408. (16909)
ELADÓ Smena 8, Smena SL, Zenit-E, Praktika Super TL fényképezôgépek, FIL 16 blitz, 76 mm-es japán teleobjektív (M42mm) és egy harmonikás Zeiss Ikon régi fényképezôgép. Tel. 146-527, 094-633-978. (16901)
ELADÓ zománcozott Vesta kályha igényesnek. Tel. 218-780. (16924)
ELADÓ kertes magánház 800 m2-es telekkel. Eladó szobabútor. Tel. 122-681. (16031)
BÉRBE ADÓ hosszú távra üres 3 szobás tömbházlakás. Tel. 257-805, 095-601-262. (16738)
ELADÓ 3 szobás tömbházlakás a November 7 negyedben és 2 szobás, I. osztályú tömbházlakás a Tudorban. Bôvebb felvilágosítás a Béke utca 68/B/15. szám alatt. (16650)
ELADÓ kis 2 szobás, II. emeleti tömbházlakás a Rózsák terén. Tel. 215-697, 18-22 óra között. (16653)
ELADÓ ház Ludason. Tel. 412-781. (15861)
BEFEKTETÔK figyelmébe! Eladó magánház nagy telken Dicsôszentmárton központjában, a Republicii utca 64. szám alatt: 932 m2-es telek, 4 szoba+konyha, garázs, emeletes raktár, 67 m2-es üzlet nagy vitrinnel. Összesen 409 m2 beépített terület. Tel. 094-541-164. (16572)
KIADÓ kétszobás, bútorozott, vízórás, telefonos tömbházlakás. ELADÓ samott-tégla. Tel. 129-124. (16709)
ELADÓ I. osztályú, I. emeleti garzon a Tudorban, Ramurele utca. Irányár: 78 millió lej. Tel. 256-016, 16-20 óra között. (16755)
Vásárolok SÜRGÔSEN 2-3 szobás tömbházlakást. Tel. 163-247, 094-556-385. (16760)
ELADÓ 3 szobás tömbházlakás a N. Balcescu utcában, IV. emeleten. A tetô szigetelve. Tel. 123-702. (16833)
BÉRBE adok bútorozott szobát magánházban, a Hadsereg tér környékén, 100 DM-ért. Tel. 251- 039, 13-17 óra között. (16829)
ELADÓ 3 szobás ház Marosszentgyörgyön, a fôúton. 230 millió lej, alkudható. Tel. 132-435, 092- 728-117. (16869)
ELADÓ felújított garzonlakás a Kárpátok sétányon. Tel. 094-640-901. (16720)
ELADÓK nagy magánházak, megfelelnek két családnak: Kenyér utca 11. sz., irányár 70 ezer DM és Marosszentgyörgyön, a Fô út 1311. szám alatt, irányár 70 ezer DM. Tel. 132-179, 136-524. (16747)
ELADÓK sürgôsen garzonlakások, 1989. December 22. u. Tel. 095-316-951. (16721)
KIADÓ 2 szob-konyhás, bútorozott, vízórás lakás a Kövesdombon, II. emeleten. Tel. 130-862 vagy 123-349, belsô 077. (16811)
ELADÓ 2 szobás tömbházlakás az Unirii negyedben, III. emeleten, rögtön elfoglalható. Tel. 095-604- 866, 094-528-558. (16810)
SÜRGÔSEN vásárolunk tömbházlakásokat, utolsó emelet kizárva. Tel. 164-448, 166-727. (16810)
ELADUNK tömbházlakásokat a város egész területén. Tel. 164-448, 166-727. (16810)
ELADÓ a November 7 negyedben 2 szobás tömbházlakás igényesnek és különbözô bútorok. Tel. 094-573-616. (16824)
ELADÓ bútorozott garzonlakás a November 7-ben. Ára: 10.000 DM. Tel. 218-758, 130-030. (16831)
KVÁRTÉLYOST keresek garzonlakásba. Banat u. 11/3. sz. Tel. 094-916-421. (16890)
VESZEK 2 szobás tömbházlakást. Tel. 167-235. (16897)
SÜRGÔSEN eladó kertes ház gázzal, villannyal, Szabédon és egy 80 cm3-es alumíniumlemezzel bélelt félpótkocsi. Tel. 094-246-996. (16906)
MEGISMERKEDNÉK lánnyal barátság céljából. Tel. 094-475-261. (16701)
ÜGYES, KOMOLY, káros szenvedélyektôl mentes, 46 éves független szakmunkás házasság céljából megismerkedne komoly, hozzá illô hölggyel. Egy gyermek nem akadály. Választ a szerkesztôség 72-es szobájába "Piros tulipán" jeligére várok. (16629)
MEGISMERKEDNÉK lánnyal barátság céljából. Tel. 095-582-744. (16701)
KOMOLY, szenvedélyektôl mentes, független, természetbarát, nyugdíjas férfi hasonló tulajdonságokkal rendelkezô házias hölgyet keres egy nagyon szép barátság céljából 63-70 éves korig. Választ a szerkesztôség 72-es szobájába "Most van a nap lemenôben" jeligére várok. (16841)
A HOROSZKÓPOS társkeresô keretén belül sürgôsen partnereket keresnek a közelgô ünnepekre 25- tôl 65 évesig elemi, közép és felsôfokú végzettségû személyek. Tel. 136-797. (16865)
ELVESZTETTEM Simon Árpád névre szóló munkanélküli-könyvemet. Semmisnek nyilvánítom. (16871)
PÉNZT kölcsönzök garancia ellenében. Tel. 251- 111, mobil: 095-251-111. (16689)
ARANY ÉS EZÜST ékszerek javítása, készítése, cseréje 8-16 óra között. Liszt Ferenc u. 11. sz. Tel. 251-111, mobil: 095-251-111. (16689)
PÉNZT kölcsönzök garancia ellenében. Tel. 092- 529-643. (16681)
BEJÁRÓNÔT keresünk napi 4 órai házimunkára önmagáról részben gondoskodó asszony mellé. Tel. 138-046, naponta 10-18 óra között. (16814)
AUTOMATA mosógépek javítását vállaljuk a kliens lakásán. Tel. 143-294. (16443)
A SOMOSTETÔI VENDÉGLÔ szilveszterezést szervez. Bôvebb felvilágosítás a 218-471-es telefonszámon. Ugyanakkor esküvôk, bankettek és egyéb rendezvények helyfoglalása a 2001. évre. (5626926)
ORVOSI egyetemre készülôk részére felkészítôt tartok anatómiából. Érdeklôdni 18-22 óra között a 143-287-es telefonszámon. (15867)
SZALAGFÜGGÖNY, harmonikaajtó, külsô és belsô redônyök megrendelhetôk. Tel. 125-897, 094-817-243. (8278020)
AJ&Aac