|
LII. évfolyam 291. (14648) |
2000. december., csütörtök |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyversboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro
Díjszabás szavanként:
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô...............................50 Ft
Részvétnyilvánítás..................25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Dr. Raed Arafat, a Marosvásárhelyi Rohammentô- szolgálat vezetôje nyilatkozatot hozott nyilvánosságra azzal kapcsolatban, hogy az Egészségügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium, az Országos Rohammentôszolgálat-hálózat kialakítását célzó protokolluma aláírása után a hagyományos mentôszolgálatok szakszervezetei és vezetôségei félretájékoztatták a közvéleményt, ily módon próbálkozva az eddig rendkívül hatékonynak bizonyuló rohammentô-szolgálat fejlôdését és kiterjesztését meggátolni.
Arafat doktor igyekszik tisztázni, hogy a rohammentô- szolgálatok állami közszolgáltatások, amelyeket a megyei kórházak és a tûzoltóalakulatok közremûködésével, életveszélyes sürgôsségi esetekben nyújtanak. Ilyen szolgálatok több éve mûködnek Maros, Kolozs, Bihar, Temes és Dolj megyékben, s a felszereltségük a mai napig csakis adományokból származik. Az Egészségügyi Minisztérium programja elôírja mind a hagyományos, mind a rohammentô- szolgálatok fejlesztését. Ily módon két fejlesztési tervet dolgoztak ki, a hagyományos sürgôsségi szolgálatot célzót állami hitelekbôl és garanciákból finanszírozva – ez mintegy 433 mentôautót jelent, amellyel kiegészítik az utóbbi öt évben a Világbank-program révén kapott részletet. Ezek egy része szállításra, másik része az európai normáknak megfelelô sürgôsségi beavatkozásra is alkalmas felszereltségû jármû. A Világbank-program, jóval kisebb összeggel, egy hároméves terv keretében, elôbb 33 megye és a fôváros rohammentô-szolgálatát tervezi ellátni speciális felszerelésekkel, amelyekkel felélesztést, a sebesültek autóroncsból való kimentését lehet végezni, illetve katasztrófák esetén hatékonyan menteni. A kormányprogram révén vásárolt két mentôhelikopter – egy Bukarestnek és egy Maros megyének – öt-hat szomszédos megyét is kiszolgál. A tervek szerint a jövôben e kettô mellé még legalább hét ilyen bázist hoznak létre. A fentiek nyilvánvalóvá teszik, hogy a hagyományos mentôszolgálatokat semmilyen szempontból nem érinti a két minisztérium által megkötött egyezmény, ami nélkülözhetetlen a Világbank- program bevezetéséhez.
A mentôszolgálatok ellátottságának bôvítését célzó tervek igazolják, sem kirekeszteni, sem megszüntetni nem akarják ezeket. A rohammentô-szolgálatok csak a nagyon súlyos és veszélyes eseteket – a sürgôsségi esetek mintegy 8-10 százalékát – látják el. A mentôszolgálatok számára tervbe vett felszereltség használatához még további munkaerô-alkalmazásra lesz szükség, nemhogy egyáltalán szóba kerüljön az alkalmazottak elbocsátása. A tûzoltóalakulatokkal való együttmûködés több szempontból nélkülözhetetlen a rohammentô-szolgálat modell elterjesztéséhez – ezt a tízéves marosvásárhelyi és környezô megyékbeli gyakorlat révén elért eredmények tanúsítják. A mentôszolgálatok továbbra is a sürgôsségi ellátás terén tevékenykednek, semmiképp nem korlátozódnak szállító-szolgáltatókká, ahogy egyes sajtókiadványok állítják.
Arafat doktor nyilatkozata végén hangsúlyozza, hogy a mentôszolgálatok szakszervezetei nem elôször próbálják dramatikus és irreális módon félrevezetni a közvéleményt a rohammentô- szolgálatok országos hálózata kialakításának következményeit ecsetelve. Ezen szolgálatok rendeltetése növelni a kritikus állapotú betegek, sebesültek túlélési esélyeit. Engedni a szakszervezetek nyomásának, kockáztatja a rohammentô-szolgálatok létét. A két minisztérium által megkötött egyezmény az ország lakossága javát szolgálja, segíteni az embereken életveszélyben. Ilyen szolgálatok a legtöbb európai államban léteznek, együttmûködésük a tûzoltókkal természetes és nyilvánvaló, figyelembe véve a birtokukban lévô infrastruktúrát és a szakértelmüket az életmentésben. A hagyományos mentôszolgálatok egyedül nem képesek eleget tenni az e területen megnyilvánuló országos szükségletnek.
Több szolgálat és több minisztérium közremûködése egy átfogó és hatékony rendszer kialakítását eredményezi, csakis a lakosság érdekében, s egyúttal biztosítja az európai rendszerbe való bekapcsolódást is, ugyanakkor mentesít a jövôbeli többletkiadásoktól – zárja nyilatkozatát dr. Raed Arafat.
A December 21 elnevezésû forradalmár-egyesület képviselôi több követelést fogalmaztak meg tegnap azon a megbeszélésen, amely a prefektúrán zajlott több érintett intézmény vezetôinek részvételével.
Császár Zoltán, az egyesület elnöke elfogadhatatlannak tartotta, hogy a szervezet tagjai, akik az 1990. évi 42-es törvény értelmében ingyenes gyógyszerekre jogosultak, már két hónapja nem jutnak hozzá az orvosságokhoz, ami súlyos következményekkel járhat. Kérése az volt, hogy jelöljenek ki egy gyógyszertárat, ahol a forradalmárok és családtagjaik mindig kiválthatják kedvezményes gyógyszereiket.
Porutiu Mihai, a megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója válaszképpen elmondta, hogy a patikák kereskedelmi egységek, magántulajdonban vannak, és saját belátásuk szerint határozzák el, mikor és mennyi gyógyszert bocsátanak ki. Nem kényszeríthetik arra a gyógyszerészeket, hogy az ártámogatott receptekre kiadják az orvosságokat, mindaddig, míg nem tudnak fizetni nekik. Márpedig pénz nincsen és nem kivételezhetnek egyetlen patikával sem az elszámolásnál. Javasolta, hogy a forradalmárok egyesületei próbáljanak közbenjárni az országos pénztárnál, hogy ne csak meghozzák a törvényeket, hanem különítsék el a megfelelô pénzalapokat és biztosította a jelenlevôket, hogy hamarosan megoldódik a helyzet, hiszen a gyógyszertárak 70%- ával megkötötték a szerzôdéseket. Porutiu végül is annyit ígért, hogy tárgyalni fog az Europharm gyógyszertár vezetôivel arról a lehetôségrôl, hogy a forradalmárok itt válthassák ki receptjeiket.
Egy másik kérés a forradalmárok iskoláskorú gyerekeire vonatkozott. Suteu Maria azt kérte Todea Alexandru megyei fôtanfelügyelô-helyettestôl, hogy legyen gondja arra, hogy ezek a gyerekek kivétel nélkül hozzájuthassanak az ösztöndíjakhoz, hasonlóképpen az egyetemisták is. Másik kérése az volt, hogy a nehéz szociális helyzetben levô családok anyagi támogatást kapjanak a Szolidaritási alapból.
Morent Ilona, a megyei Munkaügyi Igazgatóság vezetôje arra kérte az érintetteket, hogy személyesen állítsák össze a dossziékat és képviselôjükön keresztül juttassák el az igazgatósághoz. A megbeszélés utolsó pontja a forradalmároknak járó földterületekre vonatkozott, az egyesület tagjai kifogásolták, hogy a kapott területek túl messze esnek lakóhelyüktól. Megoldásként a prefektúra képviselôje javasolta, hogy a 2000. évi 1. törvény értelmében nyújtsanak be kérést azoknak a községeknek a földosztó bizottságaihoz, ahol területet szeretnének. Kéréseikre megoldást csak azután remélhetnek, ha a megyei bizottság jóváhagyja a községek dokumentációját.
Az új kormánynak már beiktatása napján ott lesz a munkaasztalán az országos energiahatóság jegyzéke az áram drágításáról – nyilatkozta Ion Lungu elnök. Amennyiben a kabinet jóváhagyja a jegyzéket, az új árak január közepén lépnek érvénybe. A drágítás azonos lenne a novemberben javasolttal, vagyis 10,78 százalékos – mondotta.
A november végi ülésen a kormány megvitatta nem csak az energiahatóság jegyzéket, hanem az ipari miniszter ama javaslatát is, hogy kompenzálják az energetikai szektorban mûködô öt társaság mintegy 425 milliárd lejes adósságát. A kormány által kedvelt kompenzációs megoldás mintegy másfél hónapra fogja fedezni a veszteségeket – húzta alá az elnök.
A megyei vámhivatal adatai alapján egy év alatt 2800 cég importált vagy exportált árut, közülük 83 évente több mint 500 kiviteli és behozatali nyilatkozatot tesz le a hivatalba. A forgalom csak az elmúlt évben meghaladta a 387 millió dollárt – 203 millió dollár exportból és 184 millió dollár importból.
Az export 22%-a vegyi termék, 20%-a faanyag vagy bútor, míg 28%-a készruha. A behozatalnál fontos szerepet töltenek be a berendezések (31%), az elektrotechnikai és vegyi termékek (14%).
A külkereskedelmet több mint 200 rendelkezés, határozat és törvény szabályozza, nem csoda, ha számos vállalkozó nehezen igazodik el a rendelkezések sûrûjében. Ezt felismerve Csata Edit, a megyei vámhivatal igazgatónôje egy kiadványt készített, amelyben a fôbb rendelkezések rendszerezése mellett magyarázatokat és a vámilleték kiszámítására vonatkozó számítási példákat találunk. Ugyanakkor a vámpontokkal rendelkezô városokban az érdeklôdôknek szóban is ismerteti a legfontosabb tudnivalókat, különös tekintettel a jövô évtôl alkalmazott újításokra. A keddi, szászrégeni találkozót követôen ma 14 órától a Dicsôszentmártoni Polgármesteri Hivatalban, majd holnap 12 órától a Segesvári Polgármesteri Hivatalban találkozik a helybeli vállalkozókkal. A marosvásárhelyiekkel a vámhivatal székhelyén tartandó találkozó idôpontját még nem rögzítették.
Csata Edit elôadásában többször is hangsúlyozta, a vámhivatalok az elkövetkezôkben nagyobb szabadságot adnak a vállalatoknak, egyszerûsítik az eljárásokat, de megnövekszik a vállalkozó felelôssége, szigorodik az ellenôrzés és vétség esetén jelentôsen növekednek a büntetések.
Az elôadás második részében a január elsejétôl életbe lépô, egyszerûsített eljárásokat ismertette, amelyek lehetôvé teszik, hogy a megbízhatónak bizonyuló vállalkozások, az illetékek kifizetését követôen akár 3 perc alatt megkapják a szükséges engedélyeket, de azokkal szemben, akiket tévedésen vagy csaláson kapnak, szigorúbban járnak el, alaposabban ellenôrzik. Többszöri tévedés után a szóban forgó cégek "feketelistára" kerülnek és nem folytathatnak tovább külkereskedelmi tevékenységet.
Csata Edit megjegyezte, hogy bár Szászrégenben is több cég teljesíti a székhelyen való vámolás feltételeit, eddig egy sem folyamodott ehhez a lehetôséghez.
Az új és mindenképpen gyorsabb eljárások bevezetésének alapvetô feltétele a vámpontok informatizálása.
Januárig azonban mindegyik vámpont, a szászrégeni, a segesvári, a dicsôszentmártoni és a repülôtéren levô is, számítógépes kapcsolatba kerül a marosvásárhelyi központtal.
Dorin Florea polgármester, már a beiktatását követô másfél percben kijelentette, hogy nagytakarítást tart a hivatalban. Ami szerinte azt jelentette, hogy kénye-kedve szerint meneszt egyeseket, s hoz helyettük számára kedvesebbeket. Ha nem máshonnan, a prefektúráról. Ugyanattól a pillanattól kezdôdtek a nyilatkozatok. Ezek mindegyike úgy kezdôdött, hogy ÉN megmutatom, ÉN kirúgom, ÉN megtanítom, ÉN tudom, ÉN, Én, én...
Az elsô "ígéretéhez" tartja is magát: kirúg embereket, lefokoz, áthelyez, átértékel ésatöbbi. Mert, mint mondja, nem értenek a közigazgatáshoz. (Ezt könnyedén kijelenti olyanokról is, akik komoly tapasztalattal rendelkeznek e téren). De mivel mindenhez ô ért a legeslegjobban, ezt is elhisszük neki. Arra persze nagyon vigyáz, hogy nagyotmondásainál, látványos utcára vonulásainál jelen legyenek a tévékamerák, riportmagnók, mikrofonok.
Legutóbb azt jelentette be, hogy úgymond leleplezi a korrupt hivatalnokokat. Ebben az ügyben nagy tamtammal odarendelte a panaszosokat, akik majd elmondják, ki, mikor, hol, hogyan verte át ôket. A panaszosok meg is jelentek a kijelölt órában, ám a meghívó "fontos közhivatali elfoglaltsága miatt" több órát késett a randevúról. Voltak, akik elunták a várakozást, voltak, akik türelmesen kivárták, hogy meghallgattassanak. A polgármester pedig természetesen, megígérte, foglalkozik a gondjaikkal.
Eddig minden rendben. Csakhogy a nagy felhajtás mellett is alig sikerült egy szál, állítólag korrupt tisztviselôt megnevezni. Tehát, ismét nagyobb volt a reklám, mint a lényeg. Ami nem jelenti azt, hogy azon az egyetlen vétkesen kívül nem akadt/akad olyan alkalmazott, aki gyakrabban vagy ritkábban ugyan, de kihasználta pozícióját vagy visszaélt a hivatal biztosította hatalmával. Bizonyára nem a "leleplezett" volt az egyetlen. Csakhogy a polgármester megint dobbal akart verebet fogni, s talán ezért akadt fenn egy szál veréb a hálóján. Vagy ki tudja? Mert az akciót megelôzôen, maga Dorin Florea mondta, hogy minimum hét (7) név szerepel a listáján. Az akció során azonban – talán szemszúrásból – beérte egyetlen bûnbak említésével.
Mindenesetre, ha valóban meg akarja szüntetni a korrupciót a hivatalban, akkor más módszerekhez kellene folyamodnia. Ha azonban csak az önreklám volt a célja, akkor azt maximálisan elérte. Mindegyik helyi tévéadó, mindegyik lap megemlékezett az eseményrôl. Mindegyik "beállítottsága", igazságérzete szerint, már-már az ízléstelenségig szervilisen, avagy (ki tudja miféle meggondolásból) szárazon tudósított, bólogatott, esetleg enyhe iróniával "kezelte" a polgármester újabb akcióját. De mindez nem igazán számít. Fontosabb lenne az eredmény. Erre azonban továbbra is várni kell, mint más, az elmúlt hónapokban hirtelenmód napirendre tûzött kérdésekben. Azt tanácsolhatjuk hát a polgármesternek, hogy lassabban siessen. Túlontúl sokasodnak az elkötetlen szálak.
A megyei Számvevôszék szakemberei kedden számoltak be a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalban két hónappal ezelôtt megkezdett ellenôrzések eredményeirôl. A kiszivárgott hírek szerint súlyos rendellenességekre derítettek fényt, amelyekért a volt városvezetést teszik felelôssé.
A polgármesteri hivatal képviselôivel folytatott többórás megbeszélés zárt ajtók mögött zajlott. Ezt követôen Dorin Florea polgármester visszafogottan úgy nyilatkozott, hogy a részletes jelentésre még néhány napot várni kell, csütörtökig pedig lehetôséget adnak az érintetteknek a magyarázkodásra. A jelentést a december 21-i tanácsülésen is bemutatják.
Érdeklôdésünkre Fodor Imre alpolgármester elmondta, hogy a Számvevôszék mintegy 15 problémakört ellenôrzött, legalaposabb vizsgálatnak a beruházásokat vetették alá.
– Az ellenôrzések során szinte mindenütt találtak rendellenességet, hibát. Például hibáztak akkor, amikor elszámolásnál a lej elértéktelenedésének függvényében az árakat kellett kiigazítani. Az is megtörtént, hogy elôleget fizettünk ki, majd késôbb, az elszámolásnál, ezt az elôleget elnézték. Ilyen rendellenességek mindenütt vannak, és nagy összegekrôl van szó. Természetesen rengeteg elôírás jelenik meg az árkiigazításokkal kapcsolatosan, a szabályzat folyamatosan változik, nagyon nehéz ezeket követni. Olyan eset is volt, amikor 2 éves szerzôdésnél egy hónappal korábban végezték el az árkiigazítást, mint kellett volna.
– Ki a felelôs ezekért a rendelleneségekért?
– Ezek mind olyan hibák, amelyekért a Számvevôszék szempontjából a volt polgármester és a gazdasági igazgató a felelôs, de adott esetben más személyek is, például a volt alpolgármesterek – ha olyan munkákról van szó, amelyeket ôk irányítottak. Gyakorlatilag az történt, hogy 3-4-en írták alá a munkálatokról szóló felméréseket, számlákat, és nekik, a szakembereknek kellett volna észrevenni a problémákat, nem a polgármesternek. Egyértelmû, hogy felelünk a történtekért. Azokat az összegeket, amelyeket indokolatlanul fizettek ki különbözô vállalatoknak, és természetesen a rá számított kamatokat, a polgármesteri hivatalnak vissza kell szereznie, a vétkeseket adott esetben megbírságolják. Sajnos a helyzet tisztázása, a pénz visszaszerzése sokszor évekbe telik. Mellesleg a számvevôszéki ellenôrzésekre minden évben sor kerül, az idén nagyon alapos volt a vizsgálat. Úgy vélem, a legfontosabb, hogy senkirôl sem bizonyosodott be, hogy hivatali visszaélést követett el. A hibákat inkább figyelmetlenségbôl, esetleg szakmai hozzáértés hiányában követték el.
Tegnap Székely Sándor, az általa vezetett igazgatótanács tagjainak részvételével, sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen az Ágoston Margit ellen felhozott érveken kívül alig tudhattunk meg valami újat. Mindenesetre a sajtó képviselôinek elmondta, ma semmiképpen sem szándékszik végrehajtani a kezében levô végzést, amely visszahelyezi ôt tisztségébe.
Az egybegyûltek elôtt válaszolt azokra a vádakra, amelyek a sajtóban megjelentek és amelyeket Ágoston Margit és csapata hangoztat, mondván, ôt tisztességesen választották meg igazgatónak és az a tény, hogy adósságokat hagyott maga mögött, mikor el kellett hagynia a gyárat, még nem jelenti egyértelmûen azt, hogy a gyár a csôd szélére jutott, vagy hogy veszteséges lett volna. Szerinte az adósságok létezô javak és ki nem fizetett kinnlevôségekbôl tevôdnek össze, és az általa hagyott 53 milliárd lej adósság nagy része alapanyagokban, késztermékekben és a beruházásokból származó javakban mind megtalálhatóak voltak. Ugyanakkor részletesen ismertette álláspontját Ágoston Margit, úgymond törvénytelen úton szerzett részvényeire vonatkozóan. Székely Sándor saját magáról szólva kiemelte, bár több mint 50 bûnügyi pert indítottak ellene, mindahányszor ejtették a vádat.
A sajtótájékoztatón jelen levôk megkaphatták a Maros megyei bíróság 2000. december 8-i "visszavonhatatlan" döntésének a másolatait, amelynek értelmében az Ágoston Margit ügyvédje által kért módosítást nem hajthatják végre a cégjegyzékben. Ezenkívül egy 2000. december 11-i döntés másolatát, amely elrendeli Székely Sándor és az általa vezetett vezetôtanács visszahelyezését tisztségébe. A döntés végrehajtandó, elôzetes felszólítás és határidô közlése nélkül, viszont megfellebbezhetô, vagyis nem visszavonhatatlan. Ennek alapján a fellebbezés elbírálásáig Székely Sándor gyakorlatilag bármikor kérheti a karhatalom segítségét a döntés végrehajtásához. Kérdésekre válaszolva azonban kijelentette, egyelôre még nem döntöttek arról, hogy melyik nap és hánykor vonuljanak be a gyárba.
A Népújság kérdésére hozzáfûzte: amennyiben a helyzet változatlan marad, továbbra is érvényes javaslata, miszerint a szakszervezet által kijelölt képviselôvel felülbírálhatja a banki ügyletekre vonatkozó döntéseit. Ha megfelelôképpen tudják indokolni az átutalási kérelmeket, akkor aláírja azokat.
További fejlemény az ügyben, hogy Gliga Leon Alexandru, a Manpel bôrfeldolgozói szakszervezetének az elnöke szerkesztôségünkbe eljuttatta a brassói bíróság december 12-i döntését, amely semmisnek nyilvánítja az 1997. augusztus 5-i közgyûlés határozatait és elrendeli az augusztus 5-e elôtti állapot visszaállítását. Hogy miben is áll az "elôbbi állapot", bonyolult lenne itt bogozgatni a jogi útvesztôk miatt. Nem fárasztjuk vele az olvasót, csupán annyit mondunk, hogy az üggyel kapcsolatos perek a mai napig sem jutottak el a végleges, visszavonhatatlan és végrehajtandó ítéletig.
A mai áldatlan állapot megszüntetésére mindkét fél ígéretet tett. Ágoston Margit és csapata januárra ígérik a közgyûlés összehívását, Székely Sándoréknak pedig az általuk remélt "hatalomátvétel" után szándékoznak rögzíteni annak idôpontját.
Az alkalmazottak által ma reggelre kilátásba helyezett útlezárás tegnap délután még bizonytalan volt.
A kormányfô a Magyar Állandó Értekezlet tanácskozásán újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: az Illés Alapítvány mindenki számára elérhetô, tehát a Magyarok Világszövetsége számára is.
Az Országgyûlés kedden Herényi Károly (MDF) és Pósán László (Fidesz) javaslatára csaknem 237 millió forintot csoportosított át a Magyarok Világszövetségétôl az Illyés Közalapítványhoz.
A Magyarok Világszövetsége így gyakorlatilag elesett minden költségvetési támogatástól.
Orbán Viktor ezzel összefüggésben kijelentette: a magyar parlamenttôl nem volt elvárható, hogy egy rendezetlen szervezetnek két évre elôre garantálja a költségvetési támogatását.
– Mindenkinek be kell látnia, ez nem lett volna felelôs magatartás, mert az adófizetôk iránti felelôsség megköveteli, hogy egy rendezetlen állapotú szervezetnek biankó csekket ne állítson ki a magyar parlament – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Hozzátette: a Magyarok Világszövetségének rendeznie kell saját sorait, békességet teremtenie és jogilag kezelhetô, egyértelmû helyzetet kialakítania.
– E nélkül nagyon nehéz felelôs módon támogatni egy szervezetet költségvetési forrásból – fûzte hozzá a kormányfô.
Tabajdi Csaba szocialista politikus az MTI-nek nyilatkozva úgy vélekedett: a Magyarok Világszövetségében kialakult kaotikus helyzetért egyaránt felelôs a magyar kormány, valamint a világszövetség számos tisztségviselôje, köztük Tôkés László tiszteletbeli elnök.
Tabajdi Csaba véleménye szerint teljesen elölrôl kell kezdeni egy új Magyarok Világszövetsége felépítését, mert a szervezet jelenlegi formájában életképtelen.
– A magyar parlamentnek törvényt kellene alkotnia a Magyarok Világszövetsége mûködésérôl, és akkor megteremtôdne annak a feltétele, hogy létrejöjjön egy új, demokratikus MVSZ – hangoztatta.
Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártja elnöke az MTI érdeklôdésére elmondta: az Országgyûlés nem véletlenül döntött úgy, hogy az Illyés Közalapítványhoz csoportosította át a Magyarok Világszövetségének szánt költségvetési összeget.
– Újjá kell szervezni a világszövetséget, mostani formájában nem kielégítô a mûködése – tette hozzá.
Csurka István hangsúlyozta: noha az MVSZ folyamatosan a MIÉP ellen politizált, a pártnak semmi köze nincs ahhoz, hogy költségvetési támogatás nélkül maradt a Magyarok Világszövetsége.
Patrubány elítéli a döntést
A világ legnagyobb magyar nemzeti jellegû szervezôdésének költségvetési támogatását a magát nemzeti színekben feltüntetô kormánykoalíció pártjai szavazták nullára – jelentette ki Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
Patrubány Miklós élesen bírálta az Országgyûlés keddi döntését, amelynek értelmében a következô kétéves költségvetésbôl csaknem 237 millió forintot csoportosítottak át a Magyarok Világszövetségétôl az Illyés Közalapítványhoz.
Az MVSZ elnöke szerint a döntésnek az az üzenete, hogy aki nem éri be ígéretekkel és kedvezményekkel, hanem állampolgárságot mer kérni, azt a koalíció megbünteti.
(MTI) – A szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvénytervezet kidolgozásakor figyelembe vettük az európai uniós joggyakorlatot, az érvényes magyar jogszabályokat, és szándékunk szerint biztosítani akarjuk a megadható legnagyobb kedvezményeket a határon túli magyaroknak – jelentette ki Németh Zsolt a magyar–magyar csúcstalálkozón.
A külügyi államtitkár a szerdán, Budapesten, a kormányfô jelenlétében megkezdôdött III. Magyar Állandó Értekezletet (Máért) megnyitó beszédében kijelentette: "nagy ugrásra vállalkozunk, arra készülünk, hogy átjussunk azon a szakadékon, amelyet 80 év ékelt magyar és magyar közé."
A harmadik magyar–magyar csúcstalálkozón részt vesznek a magyarországi parlamenti pártok, a határon túli parlamenti és tartományi képviselettel rendelkezô szervezetek és pártok, valamint a Magyarok Világszövetsége nyugati régiójának képviselôi.
Németh Zsolt megemlítette, hogy törekvéseik szerint legalább egy kétpillérû hidat akarnak felépíteni azért, hogy se kicsi, se nagy ugrásokra ne kényszerüljön a magyar nemzet a jövô században.
Levélben köszöntötte a tanácskozást Mádl Ferenc köztársasági elnök.
A szerdai nap során beszédet mondott Orbán Viktor kormányfô, Tôkés László, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke és Martonyi János külügyminiszter.
Még a délelôtt felszólaltak a határon túli magyar szervezetek képviselôi, azt követôen pedig a magyarországi parlamenti pártok jelen lévô képviselôi kaptak szót.
Délután vitatták meg a szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvénytervezetet, és késô délután a Máért szakbizottságainak elnökei tartottak beszámolót.
A tanácskozáson a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget Markó Béla elnök, Tôkés László tiszteletbeli elnök és Takács Csaba ügyvezetô elnök képviseli.
A felvidéki Magyar Koalíció Pártját Bugár Béla elnök és Duray Miklós tiszteletbeli elnök képviseli. Kovács Miklós és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Kasza József elnök és Józsa László alelnök a Vajdasági Magyar Szövetség, míg Ágoston András elnök és Csorba Béla alelnök, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt képviseletében vesz részt a tanácskozáson.
A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségét Jakab Sándor, Szlovéniából pedig a Muravidéki Magyar Önkormányzatot Tomka György elnök és Pozsonyec Mária képviseli.
A Magyarok Világszövetsége nyugati régióját Léh Tibor képviseli.
A tanácskozáson részt vesz a Fidesz részérôl Kövér László és Rogán Antal. A Független Kisgazdapártot Lányi Zsolt és Horváth Béla, a Magyar Demokrata Fórumot Hende Csaba és Csapody Miklós képviseli.
Tabajdi Csaba és Juhász Ferenc, a Magyar Szocialista Párt képviseletében vesz részt a tanácskozáson. A MIÉP-et pedig Csurka István és Bogdán Emil, míg a Szabad Demokraták Szövetségét Szent-Iványi István és Ara Kovács Attila képviseli.
A törvénytervezet általános rendelkezésében rögzíti, hogy hatálya arra a Horvátországban, Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban, Ausztriában, Romániában, Szlovéniában, Szlovákiában és Ukrajnában állandó lakóhellyel rendelkezô nem magyar állampolgárságú magyar nemzetiségû személyre terjed ki, aki magyar állampolgárságát nem lemondással veszítette el, nem rendelkezik állandó magyarországi tartózkodásra jogosító engedéllyel és birtokában van az arcképes "magyar igazolvány".
A törvény hatálya alá tartozó magyar nemzetiségû személy a törvényben meghatározott feltételek mellett jogosult egyes kedvezmények alanyi jogon történô igénybevételére és egyes támogatások igénylésére Magyarországon, illetôleg a szomszédos államokban lévô állandó lakóhelyén.
A határon túli magyarokat a kultúra területén Magyarországon a magyar állampolgárokkal azonos jogok illetik meg.
Ennek megfelelôen a Magyar Köztársaság biztosítja számukra a közmûvelôdési intézmények szolgáltatásainak igénybevételét.
A tervezetben foglaltak szerint az a szomszédos államban jogszerûen mûködô, nem nyereségérdekelt szervezet – amely a magyar nyelv, irodalom, kultúra ápolásán és fejlesztésén, a magyar nemzetiségi hagyományok megôrzésén munkálkodik, vagy más nemzetpolitikai szempontból fontos tevékenységet folytat – pályázat útján támogatást kérelmezhet munkájához az e célból létrehozott közhasznú szervezettôl.
A határon túli magyar tudósok a Magyar Tudományos Akadémia külsô tagjai, illetôleg köztestületi tagjai lehetnek.
A tervezet szerint lehetôség nyílik arra, hogy a határon túli magyarok a Magyar Köztársaság állami kitüntetéseiben, illetôleg a miniszterek által alapított kitüntetô címekben, díjakban és oklevelekben részesüljenek.
A foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében a Magyarországon munkát végzô határon túli magyarok társadalombiztosítási járulékot kötelesek fizetni a tervezet szerint.
Az egészségügyi és szociális ellátás terén a tervezet leszögezi: a határon túli magyar személy az általa fizetett társadalombiztosítási járulék után Magyarországon a külön jogszabályban meghatározott körben egészségügyi szolgáltatásra jogosult.
Más egészségügyi szolgáltatások igénybevételét és azok költségeinek megtérítését a határon túli magyar egyén elôzetesen az e célból létrehozott közhasznú szervezettôl igényelheti pályázat útján.
A sürgôsségi orvosi ellátásra – az egészségügyi törvény vonatkozó szabályai szerint – a határon túli magyarok a külföldiekre irányadó általános szabályok szerint térítésmentesen jogosultak.
A törvénytervezet szerint a törvény hatálya alá tartozó személyek Magyarországon a belföldi tömegközlekedési eszközökön – évente négy alkalommal 90 százalékos utazási kedvezményre jogosultak.
Díjmentesen utazhat a 6 évesnél fiatalabb személy, valamint aki betöltötte a 65. életévét.
A tervezetben szerepel az a kitétel, hogy magyar diákigazolványt kapnának azok a határon túli magyar személyek, akik saját országukban közoktatási vagy felsôoktatási intézményben tanulnak.
Az oktatás területén a határon túli magyarok jogosultak lesznek magyarországi egyetemi, fôiskolai, illetôleg szakirányú teljes vagy részképzésben, doktori és mesterképzésben, a Domus Hungarica képzésben és akkreditált iskolarendszerû felsôfokú szakképzésben való részvételre.
A határon túli magyar pedagógusok részt vehetnek – az oktatási miniszter által meghatározott éves keretszámban – magyarországi rendszeres továbbképzésben. Esetükben megtérítik a szállás- és útiköltséget, és hozzájárulnak a beiratkozási költségekhez.
A tervezet szerint a határon túli magyar pedagógusok magyar pedagógus-igazolványra, illetôleg oktatói kártyára is jogosultak lesznek.
A jogalkotó szándéka szerint a törvény hatálya alá tartozó személy a Magyar Köztársaság területén engedély alapján foglalkoztatható naptári évenként három hónapra, de külön jogszabály ennél hosszabb idejû munkavégzést is lehetôvé tenne.
Esetükben a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó általános szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az engedély a munkaerô-piaci helyzet vizsgálata nélkül adható ki.
A törvénytervezetben külön fejezetet szentelnek a közszolgálati hírközlô szervek feladatainak.
E szerint a magyarországi közszolgálati hírközlô szervek gondoskodnak a határon túli magyarokról szóló információk rendszeres összegyûjtésérôl és továbbításáról, valamint a Magyarországról és a magyarságról szóló információk eljuttatásáról.
A Magyar Köztársaság a határon túli magyarság számára közszolgálati televíziómûsor készítését és sugárzását az e célra létrehozott közhasznú szervezet létrehozásával és mûködtetésével biztosítja. Az ehhez szükséges pénzügyi forrásokat a központi költségvetés fedezi.
A törvénytervezet szerint a Magyar Köztársaság támogatja a szomszédos államokban élô magyar nemzeti közösségek céljait elôsegítô, helyben mûködô gazdasági vállalkozások létrehozását és mûködését.
A támogatásokat pályázat útján lehet megszerezni az e célból jogszerûen létrehozott közhasznú szervezetektôl.
A szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvénytervezet szabályozza a kedvezmények és támogatások igénybevételének eljárási rendjét.
E szerint a szomszédos államokban élô magyar nemzeti közösségek képviseletében az adott államban eljáró ajánló szervezet a törvényben meghatározott kedvezményeket és támogatásokat igénybe venni kívánó határon túli magyar személy számára – kérelmére – ajánlást bocsát ki.
Az ajánlás tanúsítja a kérelmezô magyar nemzetiséghez tartozását, és tartalmazza a kérelmezô nevét, születési helyét és idejét, állandó lakóhelyét és anyja nevét.
Az ajánlásban szerepel az ajánló szervezet neve, a dokumentumot el kell látni hivatalos bélyegzôvel, és tartalmaznia kell az ajánló szervezet nevében eljáró személy aláírását is.
Az ajánló szervezet az általa kiállított ajánlást megküldi a kormány által erre kijelölt magyar központi közigazgatási szervnek, azaz elbíráló hatóságnak. Ez az intézmény a követelményeknek megfelelô kérelmezônek arcképes "magyar igazolványt" állít ki, ha a szomszédos államban élô magyar nemzeti közösség képviseletében eljáró szervezetet ajánló szervezetként elfogadta a Magyar Köztársaság kormánya.
Az igazolvány olyan közokirat, amely a törvényben meghatározott kedvezmények igénybevételére, illetve a támogatások iránti kérelem elôterjesztésére jogosítja fel az érintett személyt.
Az igazolvány érvényességi ideje öt év.
Az elbíráló hatóság az igazolványt visszavonja, ha a kérelmezô nem felel meg a meghatározott feltételeknek, illetôleg beutazási és tartózkodási tilalom alá került, vagy kiutasították a Magyar Köztársaság területérôl.
Az igazolvány visszavonható a kérelmezô kezdeményezésére, továbbá, ha az ajánló szervezet az ajánlást valótlan adatok közlése miatt visszavonta.
Dr. Dorin Florea polgármester legutóbbi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Anca Boagiu szállításügyi miniszter nem tudta, hogy mit írt alá, amikor elutasította azt a kérést, aminek alapján a város átvette volna a marosvásárhelyi sportrepülôteret, ahova a hivatal kezdeményezésére ipari park létesítését tervezték. Mint ismeretes, a terület az államé, jelenleg a Román Repülôklub használja. A polgármester szándéka ellen korábban tiltakozó megmozdulást szerveztek a sportolók, leveleiket eljuttatták a különbözô megyei és országos hivatalokhoz. A polgármester kijelentéseire válaszolva, a repülôklub és az Aurel Vlaicu léghajózási alapítvány nevében Szász Ferenc a következôket nyilatkozta lapunknak:
– Amikor dr. Dorin Florea polgármester kezdeményezte a sportrepülôtér leszállópályájának ipari parkká való átalakítását, a városban levô aktív és visszavonult sportolók tiltakozó jegyzéket nyújtottak be e szándék ellen a következô fórumokhoz: a polgármesteri hivatal, a helyi tanács, a megyei tanács, a prefektúra, a csendôrség, a honvédelmi és belügy, szállításügyi, valamint az egészségügyi, az ifjúságügyi és sportminisztériumok, a Román Légügyi Hatóság, valamint a helyi és a központi sajtó. Mi természetesnek és jogosnak tartjuk a szállításügyi miniszter pozitív reagálását erre, mivel a polgármesternek tudnia kell, hogy Romániában, mint bármely más országban, a nemzetbiztonság sokkal fontosabb a helyi gazdasági csoportérdekeknél. Mint ismeretes, a szóban forgó létesítmény hadi és polgári tartalék repülôtér, ugyanakkor a hadsereg és a csendôrség ejtôernyôs kiképzôközpontja is egyben. A polgármester már- már sértegetô megjegyzései, miszerint a tárcavezetô nem tudja, hogy mit írt alá, a gondolkodásmódjáról is vallanak. Amint tiltakozó jegyzékeinkbe is belefoglaltuk, a román állam a repülôtér különleges rendeltetését szem elôtt tartva több száz milliós beruházást eszközölt az utóbbi két évben és a jövôben is 2 milliárd lejt irányoztak elô fejlesztési célokra. Ezeket figyelembe véve, a sportolók számára érthetetlen a polgármester csökönyös ragaszkodása ahhoz, hogy megszüntessen, vagy akár megcsonkítson egy védelmi objektumot. Hangsúlyozzuk, hogy a mûködôképesség fenntartásáért és azért, hogy mindig kulcsra készen álljon szükség esetén, a sportklub csak haszonélvezôje a bázisnak, a tulajdonos a román állam. Illetlenségnek, lovagiatlannak és a közméltóság iránti udvariatlanságnak tartom, hogy a polgármester altatómesének nevezi a miniszter válaszlevelét. Véleményünk, hogy Marosvásárhely és környéke számtalan lehetôséget nyújt egy ilyen ipari park létrehozására. Nem ellenezzük, sôt jónak találjuk ezt a kezdeményezést, de a polgármesternek meg kell végre értenie, hogy a már említett állambiztonsági érdekek nem alkudhatók, úgy, ahogy a repülésbiztonság sem képezheti alku tárgyát. Ugyanis pontos számítások írják elô azokat a méreteket, amelyek behatárolnak egy le- és felszállópályát. A sporttörvény 12 fejezetének 79. cikkelye világosan kimondja, hogy állami közterületen levô sportbázist csak a szakminisztérium számolhat fel, illetve ezeknek csak úgy lehet megváltoztatni a rendeltetését, hogy kötelezôen egy hasonló újat kell építeni a helyükbe. Egy új sportrepülôtér felépítésének a költségei messzemenôen meghaladják a polgármesteri hivatal többévi költségvetését. Ennek az összegnek a töredékével máshol berendezhetô az ipari park. A polgármesternek azon ígérete, miszerint Vidrátszegen felépítene egy hasonló sportbázist, nevetséges. Amennyiben a polgármester azt reméli, hogy az új kormány elônyösen oldja majd meg számára ezt az ügyet, mert ott több megértést talál, figyelmébe ajánljuk, hogy a léghajózási alapítvány, a Román Repülôklub továbbra is kitart álláspontja mellett. Különben is az új kormánynak is fontosabbak a nemzetbiztonsági szempontok, mint a helyi érdekek kiszolgálása.
Helyi sportrendezvényeinkkel, valamint az országos és nemzetközi légitornákon való részvételünkkel továbbra is a város érdekeit szolgáljuk, Marosvásárhely hírnevét öregbítjük a levegôben – jelentette ki Szász Ferenc.
A lap karácsonyra megjelenô számában tallózunk. * Amikor a borostás arcú, piszkos, fáradt katonák beléptek a pincehelyiségbe, és meglátták a gyertyafényben úszó képet, némán, megdermedve álltak meg. Csak nézték, nézték könnyes szemmel a tüneményt. Licht, Liebe, Leben ! – Fény, szeretet, élet! (Pakó Benedek) * Szörnyû és gusztustalan familiarizmus uralkodik az egész kórházban. A szervezési osztály fônökének majdnem az egész személyzet rokona. Nem szakértelem, hanem rokoni alapon alkalmazták a személyzet jelentôs részét. (Dr. Iszlai Árpád) * Gyökereink itt vannak. Nyolcvan éve próbálják vágni hátunkon a fát, túlélô nemzet vagyunk. (Bözödi Sándor – Fábián András Gy. interjúi) Egy múlt század végi (1896) adat szerint a tanköteles tanulók száma 143 volt: 70 református, 63 görög katolikus, a többi egyéb vallású. (Bíró Donát dolgozata Nagyfülpösrôl) * Ahhoz, hogy közöttünk maradjon, a téli, csendes estéken nyissunk ki egy-egy Vörösmarty-kötetet, s néhány sort elolvasva hagyjuk, hogy a varázs magával ragadjon. Így bizonyára mindörökké velünk lesz. (Antalné Kiss Rozália) * Csak egy szentség van a világ felett: / Örökkétig való: a szeretet! (Szabolcska Mihály) * Vállaljuk az injekciózást, sebek kötözését, felfekvések ápolását, vérnyomás, láz és cukorszint mérését, katéterek cseréjét, gyógytornázást és egészségügyi tanácsadást. Alapkezelések: fürdetés, ágynemûcsere, nyírás, kéz- és lábápolás, háztartási segítség betegség idején. A lelkigondozást is fontosnak tartjuk, és papot hívunk szükség esetén a beteg kérésére. (Ferenczi Anna, szászrégeni Caritas) * Az Isten éltessen benneteket, szeretett egykori honvédek! Köszöntsön rátok békével, szeretettel az új évezred! Rászolgáltatok valamennyien. (Kunsági István) * A rossz induláshoz elég, hogy folyton arra figyelmeztessék: már megint ô az, aki mindig ott van, ahol valami rossz történik. (Pánczélné Ferencz Laura) * Nem értem, miért fogalmaz mindenki hangzatos mondatokat arról, hogy "itthon sok a tennivaló".(...) Feladat drága, te tényleg nem veszed észre, hogy szájhôsködni és kiselôadni imádunk, de igazán csak a roppant ünnepélyes pillanatokban? (Geréb Marika) * Lorántffy Zsuzsanna hitt a nevelésben és áldozatot is hozott érte. Hitte, hogy a nép a nevelés által emelkedhet. Ebben a hitében más népekkel is törôdött. Ennek igazolása a fogarasi román iskola alapítása, amint alapító levelében írta: "Isten dicsôségére és az oláh nemzetnek épületekre." (Dr. Lázár Sándor) * Harminckét öregdiák és három tanára, ôsz hajú, az élet súlya alatt megfáradt emberek elérzékenyülve, boldogan idézték a régmúlt eseményeit. (Adorjáni László, Bartha Gizella) * Olvasóinktól szívesen fogadunk el és közlünk olyan dal- és versszövegeket, szólásmondásokat, amelyek a ma embere számára jelentésükben már ismeretlen szót tartalmaznak, és magyarázatra szorulnak. A legjobbakat közöljük lapunkban (Kunsági István) * Az erdôszentgyörgyiek nagyszerû házigazdának bizonyultak. – Jövôre veletek ugyanitt! – ezek voltak a házigazda zárószavai. Mikor lesz Szászrégenben is hasonló rendezvény? (Fábián András Gy.)
Idôszakos fogalmazványaim kétes színvonala és az irántuk tanúsított silány érdeklôdés folytán nem kell attól tartanom, hogy újabb semmitmondó címválasztásom miatt bárki is kései Gorkijepigonként helyezzen skatulyába, annak dacára, hogy nem áll szándékomban véka alá rejteni az ezúttal közhírré trombitált, vitathatatlan tényt, hogy anno dacumál, nagy élvezettel faltam a szocialista realizmus nagy elôfutárának tartott szovjet-orosz íróóriás, figyelmes eszmei irányítói által kezemre játszott, világirodalmi értékû mûveit. A Mesterrel ellentétben az én eseménytelen, jogosan tyúkszarosnak titulált életemben csak hellyel-közzel mart bele az újvilág megteremtése érdekében tûzzel-vassal megvívott osztályharc és a korszakalkotók által sûrûn sárba taposott és megbélyegzett szüleim laposra zúzott védôpajzsa mögött lapítva, öntudatlanul fütyülhettem a világra. Ha nem is részesülhettem az új idôk új dalait fennhangon dúdoló, egészséges származású nemzedéktársaim számára bôkezûen adagolt privilégiumokban, felsôfokú tanulmányokra nagylelkûen tauglichnak minôsítettek, sôt a tetôzött konszolidáció éveiben, fejem lágyának többszöri körültekintô tesztelését követôen, még a Politikai és Vezetéstudományi Egyetem kihelyezett szakát is lemezeiztették velem. És élhettem is volna ilyenformán gondtalanul, immáron sokoldalúan kiképezve, az emberi kor legvégsô határáig, ha úgy egy jó évtizeddel ezelôtt, karácsony tájékán nem csap be a ménkô a létünket körülvevô bizonytalan színû- szagú állóvízbe. S azóta tapiskálok, tapiskálunk a sárban, több milliónyi sorstársammal egyetemben, meghatározott idôszakokra szegôdtetett álmózesek eredménytelen irányítása mellett, úgymond a mocsárból kivezetô száraz ösvényeket keresve. Aki megunja a vég nélkülinek tûnô bolyongást, leereszkedik a padmalyra és könyörtelenül elöntik a közöny tikkasztóan szennyes hullámai, a nem ritkán csupán ikaruszi matériából bütykölt szárnyat növesztôk megpróbálnak fel- és elrepülni láthatáron túlra, a továbbmenetelôk, választott nagyokosaik köré falkákba verôdve, prüszkölve incselkednek az árral.
Jómagam, egy megakvártálnyi hitsorsosommal kényszerû egyetértésben, Brukányi bácsi csapatához vágódtam posztuniverzitáris képzésre. Szabadon választott szellemi mentorom sokat látott, sokat tapasztalt ôsöreg ember. Lekéste ugyan a gyulafehérvári nagygyûlést, rosszul szállt át Trianonnál, de alkalma volt egyenesben fogni Zelea Codreanut. A Hosszú Kések éjszakájáról csak másoktól értesült, de a Marsallról már élô tapasztalatai vannak. A merev derékkal nyergében himbálódzó szárazföldi haditengerészt is lefotográfolhatta, amint fellovagolt a Kossuth utcán. Kortárs volt Gheorghiu Dejzsel, kezet szoríthatott a dévai fiskálissal, dr. Grozával, hallhatta gurgulázni Rákosi Mátyást, zsebkendôt lobogtatott feléje a snagovi "üdülôben" lifeendjét megtervezô Nagy Imre, többször jóllakott a Kádár fôzte gulyással és a scornicesti-i tölgy terebélyesedésének is szem- és fültanúja lehetett. Betûrôl betûre kisilabizált nyolc évtizedet. Merô véletlenségbôl az általunk legvitatottabbakat. Ezért Brukányi apó kurzusain nem lehet unatkozni, tisztánlátó helyzetértékelései és értelmezései párjukat ritkítják, mondhatni csalhatatlanok. Nem olvas ô Cristian Tudor Popescut, Sorin Rosca Stanescut, Horia Alexandrescut, Dumitru Tinut, Ion Cristoiut, nem fecséreli idejét Silviu Brucannal, Marius Tucával, Mircea Dinescuval, még a Népújságot sem forgatgatja, végkövetkeztetéseihez nem szorul puskára. Szókimondása lenyûgözô, kinyilatkoztatásai axióma értékûek. Kollokviumain türelmes, nem próbálja meg rátukmálni hallgatóira saját elképzeléseit, az alkotó továbbgondolás lehetôségét mindannyiunknak megadja. Mikor a minap "Bronzvasárnapi gondolatok – december 10" címen feladott szabadfogalmazásomat imígy indítottam: "A napot a teljes fizikai és szellemi tespedésnek szentelem. Még csukát sem húzok lábamra...". Rám nézett: Te tudod, fiam – mondta. És zûrmentesen átengedett.
Bonyha 1405-ben oppidum, erôdített hely, afféle mezôváros, 1502-ben pedig már a Bethlen család birtokaként emlegetik. Vára is volt, naplója szerint annak árkában járt Fogarasi Sámuel is, aki a szomszéd faluban szolgált. Temploma nagy valószínûséggel a XIII. században épült, "a falu feletti dombon ékeskedik, mint hegyre épített vár."
Bonyha a Kis-Küküllô mentén található, a Balavásár – Dicsôszentmárton útvonalon, Maros megyében. Marosvásárhelytôl 31, Erzsébetvárostól (a hajdani Ebesfalvától) 24, Dicsôszentmártontól 18 km-re fekszik. Néprajzilag a Vízmellék egyik jelentôs települése, nevét németbôl, szlávból is eredeztetik, Györffy György személynévi magyarázatot ad rá. Anonymus Gestájára hivatkozva említi az István királynak ellenszegülô Gyulát és annak két fiát, az egyik neve Buna, a másiké Bucna volt. "Az ifjabb Bucna nevét a mai Bonyha falu (1291) tartotta fenn a Kis-Küküllô déli partján." Ez található a faluról és református egyházáról szóló könyv bevezetô részében, hogy aztán a 137. oldalon homlokegyenest változzék a szerzô véleménye. "Közismert dolog, hogy Bonyha a legôsibb idôktôl földrajzi helyzetének köszönhetôen e környék központja. Az ôslakók szászok voltak, akik a Barcaságon már 1211-ben megtelepedtek. Ôket II. Endre és IV. Béla királyaink hívták be, és biztosítottak számukra kiváltságlevelet. A község neve német eredetû, a bahnen szó völgyet jelent." Vitatkozzék Péterfy Lászlóval a történész, ha akar, én nem teszem.
A reneszánsz stílusú kastély alapkövét az a Bethlen Farkas helyezte el 1545-ben, aki az 1562-es székely felkelés történetét latin nyelven megírta. Nevét öröklô leszármazottja 1860- ban a kastély középsô részét az angol gótika jegyében átalakíttatta. Az épület egyemeletes, a pince és a földszint változatos téglaboltozatú, az emeleti helyiségek síkmennyezetûek. A falak vastagsága 100–120 cm. Volt "új kastély" is, a régivel szemben, a XVIII. században épült, de mivel az elsô világháborút követô nehéz gazdasági helyzetben nem állt módjukban mindkét kastélyt fenntartani, ezt a Bethlenek lebontatták.
A bonyhai vásárt 1783-tól tartják számon. "Ez a legnevezetesebb vásár Dicsôszentmárton és Balavásár között a térségben, amit a település jó földrajzi fekvésének is köszönhet. Erre a vásárra nemcsak az alsó- és felsô Küküllô mentérôl, de Dányán irányából a Nagy- Küküllô mentérôl is érkeztek vásárosok. A vásár általában 2-3 napot tartott. Utolsó nap tartották a kirakóvásárt." Mint Erdély többi hasonló települését, Bonyhát sem kerülték el a történelem viharai, a nagy pusztítások. Illyés Géza, a küküllôi egyházmegye legavatottabb krónikása ezt írta: "A lakosság nagy része pásztoraival, rektoraival együtt legyilkoltatott, avagy elraboltatott, az életben maradottak az erdôk közé menekültek. (...) Asszonygödre dûlônévrôl azt tartják a régiek, hogy a török dúláskor ide menekült volna a falu életben maradt része. A fegyverforgató férfiak távol voltak a fejedelem seregében, harcolni az ellenség ellen, és férfiruhába öltözött asszonyok álltak ôrséget a menekültek táborában. Egy bátor, vállalkozó kedvû menyecske kísértetnek öltözve beugrott éjnek idején a török táborba, halálosan megrémítve a katonákat, akik rémületükben elvonultak. Így szabadult meg a szorongatott bonyhai nép."
És még hányféle módon! Története hullámzó, gyakrabban volt lent, mint fent. Mégis, patrónusainak köszönhetôen, külföldi peregrinációt is járt, rendszerint jól felkészült, mûvelt papjai, rektorai többször is felvirágoztatták az iskolát, jó hírét keltették. Nem volt könnyû dolguk pedig, mivel két "udvar" lévén, a lelkész mindkét patrónusnak a lakhelyén, azaz a kastélyában kellett hogy szolgáljon, s ennek a falu gyülekezete látta kárát. A patrónus pedig nagyjából azt tette, amit akart, úgyhogy a gyülekezet akarata nem nagyon érvényesülhetett.
Egyházi szempontból is fontos a szerepe: a XII.–XIII. század fordulóján megalakult küküllôi esperesség archidiakonátusának egyik alegysége, a bonyhai aldekanátus itt alakult meg, és innen kiindulva történt a környékbeli magyarság református hitre való áttérítése.
Volt Bonyhának egy "szép korszaka" közvetlenül a második világégést követôen, amikor a felekezeti oktatás elsorvasztását követô évek után végre, az 1945/46-os tanévre létrehozhatták a református algimnáziumot. A tantermeket a Bethlen- kastélyban rendezték be, a környékrôl érkezô gyermekeknek bentlakást létesítettek a kastély üresen maradt szobáiban. Abban az idôben tanított Bonyhán Péterfy László is, kollégái voltak: Gröller Géza, Csutak Ervin, Ravasz István, a lelkészek közül betanított Nagy Géza Mikefalváról, Ady Béla Héderfájáról és az akkori bonyhai pap, Kovácsi Albert. Falumból, Dányánból is sokan tanultak ott. Nemzedéktársaim, a mai ötvenesek-hatvanasok máig emlegetik azt az iskolát. Amely nemsokára áldozatául esett az államosításnak.
1864-ben 220 házszám alatt lakott Bonyhán 697 református, 472 ortodox, 36 római katolikus, 9 zsidó, 2 unitárius, 2 örmény és 17 idegen vallású személy. Az ortodoxokat illetôen azt olvassuk, hogy a bécsi udvar 1760–1762 között egy bizottságot küldött Erdélybe, hogy felmérjék a román lakosság számarányát. Ebben a statisztikában szerepelt Bonyha is, mint tiszta ortodox egyház, 65 családdal és egy templommal, lelkész nélkül. 1805-tôl 91 az ortodox családok száma. Ma is álló 1876-ban épült templomuk építtetôje Bethlen Ádám gróf volt. 1986-ban új templomot épített a mára 140 családot számláló román közösség.
1859-ben 862 volt a reformátusok lélekszáma, 1942-ben 783, 1956-ban 912, 1974-ben 710. 1991-ben 606 volt a lélek, 1998-ban 580. A magyar közösség az utóbbi években többször is hallatott magáról. Ápolják Árva Bethlen Kata szellemiségét, gyülekezeti házat építenek, felélesztik a kórust. Püspöki látogatás, egyházzenei találkozók színhelye Bonyha. A hosszú ideig ott szolgáló Benczédi Albert 1998-as nyugdíjba vonulása óta fiatal lelkész, Dénes Elôd fogja össze a gyülekezetet. Bízzunk benne, hogy a magyarság elöregedése megáll, és régi híréhez méltóvá válva ismét a környék gazdasági és szellemi központjává emelkedik Bonyha.
Péterfy László újabb könyvérôl még annyit, hogy jó lett volna a sorozatban megjelent valamennyi munkáját szaklektorral is átnézetnie, egy csomó bántó hibát kiküszöbölendô. A korrektúra hibáiról – egészségügyi meggondolásból – nem ejtek egy szót sem.
(Bonyha és egyháza. Kis-Küküllô völgye sorozat. A szerzô kiadása. Megjelent 2000 novemberében. Készült a székelyudvarhelyi Infopress Rt.-nél. A szerzô még kéziratban levô mûvei: Balavásár, Gyulakuta, Siklód.)
Kolostorok nedves cellájában ha lehull a vakolat és falfestményt hoz világra a véletlen, mártír szentet, megvakult pápát, Jeruzsálemet járt lefejezett lovagot, leprás koldust mutat meg a nagyvilágnak, akkor csodájára jár a nép, könyveket írnak okos mûvészettörténészek.
-------------------
Ott áll a sikátorban egy valószerûtlen alak, közelebb lépsz: szaga is van, ha hangulatban volnál, azt hinnéd, katakombák penészét hordja hóna alatt, de lehet megkínzott bizánci vértanú másolata is, szakáll, rongyok, vérzô kéz és borzalom. Negyvenes korú férfi, jól megvan a kutyákkal, néha ugatni is szokott, de mert csak ô a zöldségevô állat a fertályon, általában nem vicsorítanak egymásra. Közelebbrôl rossz arca van, ha köd száll, cafatokká lett ember áll a Gyémánt piacon. Hulladékot eszik, mert minden évszak csak odavet valamit. Legutóbb nyers káposztalapit falt mohón, de karácsony táján lesz még besavanyítva is, és egyfolytában valami érthetetlen szövegeket mond. De az is lehet, hogy az ôrület artikulátlan hangjai szállnak ki belôle, nem tudom. Sokarcú ember. Valamelyik este fájdalmas Jézus-arccal nézett a magasba, nem kizárt, hogy a szenvedést tanulta valahol. Lehetne esetleg Bunuel megszökött bolondja is, vagy az olasz neorealizmus kivetett alakja, mert ábrázatot ilyenre a maszkirozók sem képesek...
A festmény valamelyik este csoda lett: hidegen csillogó könny folyt végig az arc barázdáján, és utálattal kerülték ki az emberek. Egyszer csak eltûnt a ködben, tán felemelkedett…
– Hol lépett fel az utóbbi idôben? – kérdezzük RÜSZ KÁROLY kiskendi versmondótól.
– Október 28–29-én a Bartalis János- szavalóversenyen vettem részt, ott Kányádi Sándor Az elveszett követ címû versét adtam elô, és elnyertem a közönség díját, valamint a legvidámabb vers elôadásáért járó díjat. Megyénkbôl Mihály Katalin, a nyárádszeredai líceum diákja a zsûri elnökének különdíját kapta. Részt vettem a Gellért Sándor vers- és prózamondó versenyen is, amelyet december 2–3. között szerveztek Szatmárnémetiben. Bensôséges emlékezésre került sor a költô sírjánál. Az emlékbeszédet Veres István, a Szatmári Friss Újság fôszerkesztôje tartotta, imádkozott Sárpataki János ny. református lelkész, volt marosi esperes. Elszavaltam Gellért Sándor Az Attila sírja címû költeményét. A vetélkedôn 29 versenyzô jelent meg, 15 jelölt jutott a döntôbe. Megyénkbôl négyen léptek fel, hárman a döntôig jutottunk. Az elsô nap a már említett Kányádi-verset mondtam, nagy sikerem volt, a második napon Gellért Sándor Levél Varga Imrének címû versével jelentkeztem. Az elsô díjat Elor Emina nyerte Palicsról (Vajdaság), második lett Czompa Andrea Szatmárnémetibôl, harmadik helyen végzett a kaposvári Király Emese. Magam a verseny negyedik helyezettjeként a Magyar Versmondás Alapítvány különdíját kaptam. Ugyancsak különdíjat kapott a nyárádszeredai Mihály Katalin, valamint a Bolyai Farkas líceum diákja, Demeter Zoltán.
Sokan fölvetették már az utóbbi években: mennyire uralkodtak el napjainkban a magyar közgazdasági szaknyelvben az idegenszerûségek. Minthogy a század meghatározó közgazdasági elméletei angol nyelvterületen születtek meg, és az angolszász – s fôként az amerikai angol – hatás világszerte érvényesül, azt hihetnôk, hogy ez alól a magyar nyelvterület sem kivétel. E feltételezést azonban cáfolják a tények. Úgy tûnik, hogy nyelvünk, mint története során általában tapasztalható, addig alakul, amíg meg nem kapja a szemléletének legmegfelelôbb változatot. Ez érvényes mostani állapotára is. Így elmondható, hogy az "anglicizmusok", ha feltûnôk is a közgazdasági közírásban, arányuk viszonylag elenyészô. Számos használatban az idegen kifejezés párhuzamosan használatos a magyar megfelelôvel. Gondoljunk a szponzor, szponzorál, a dizájn kifejezésekre. Egyre inkább kiszorítja ôket a támogató, támogat, a formatervezés, illetve újabban a látványtervezés.
Alapvetôen három okra vezethetô vissza az, miért nem tudnak a magyar használók magyar megfelelôt találni a viszonylag nem sok angol szóra és kifejezésre. Erre jó példa a management. Magyar megfelelôi: a vállalattervezés, vállalatirányítás, vállalatvezetés. Ezek a ’40-es évek végén negatív képzeteket keltettek. Kissé más a helyzet a GDP (gross domestic product) átvételével, mert az angol kifejezés fogalmi tartalma szûkebb, mint a magyar megnevezési kísérleteké (bruttó nemzeti termék, nemzeti össztermék). Megegyezés kérdése, hogy maradjon dzsidípi vagy teljes belföldi termelés-t mondjunk és írjunk, hogy az újságolvasók is értsék.
Az angol szavak használatának másik oka az, hogy a tartalom másságát akarja hangsúlyozni a használók köre, holott ugyanazt a fogalmi tartalmat fedi az angol kifejezés, mint a magyar. Ez részben felületességbôl, részben elôkelôsködésbôl ered. Mindkettôre találunk példákat az alábbi szavak használatában. Ilyen az interwiew (felvételi beszélgetés); barter (csereüzlet); bróker (kereskedelmi ügynök). Nem kevésbé sznob (elôkelôsködô) elnevezés a charterjárat; chartergép (bérelt járat, bérelt gép). A tender szót sem rövidsége miatt kedvelik azok, akik ajánlatverseny-t hirdetnek. Ennek éppúgy nincs több jelentése, mint a szlogen-nek a "jelszó"-val összehasonlítva. Többletjelentés feltételezése lehet az autput (=eredmény), a realizál (=áruba bocsát, elad); a leasing (=bértulajdon).
Hogy mégis van tisztulási folyamat, arra is van példa. Manapság a vállalat image-a (imázsa, imágója) helyett egyre többen használják az arculat szót. Hisszük azt, hogy az anyanyelvünk iránt érdeklôdôk a mindenki által jobban érthetô magyar szavakat és kifejezéseket törekszenek támogatni.
Az alacsony vérnyomás, a 120-80 Hgmm alatti érték csak kivételesen okoz panaszt. Ha tünetmentes, akkor nem tekinthetô betegségnek, inkább szerencsének, mert az alacsony vérnyomású egyének várható élettartama hosszabb.
Az okozott panaszok a következôk lehetnek: szédülés fôleg a reggeli felkeléskor, szívdobogás, verejtékezés, fázékonyság, fáradékonyság, látászavarok, a koncentrálóképesség csökkenése, gyerekeknél reggeli étvágytalanság.
Az alacsony vérnyomás oka az, hogy a vér nagy része a lábak vénáiban tárolódik, és kevesebb áramlik vissza a szívbe. Ez elôfordulhat: magas, sovány embereken, pszichés megterhelés, kimerülés, melegben való hosszú lábonállás, nagyfokú folyadékvesztés (hányás, hasmenés) után, különbözô szívbetegségekben, hosszabb ágyban fekvés után, fertôzô és ideggyógyászati bántalmakban, egyes gyógyszerek (vérnyomáscsökkentôk, vízhajtók) mellékhatásaként.
Az alacsony vérnyomás tünetei bár kellemetlenek, majdnem mindig veszélytelenek. Ritkán idôs egyéneknek okozhat szédülést, egyensúlyvesztést esésssel.
Megelôzésként, a tünetek kiküszöbölése érdekében a következôket szoktuk ajánlani: kiegyensúlyozott életmód pihentetô alvással, hideg-meleg tusfürdô, sportolás (igen jó hatással van az úszás), reggeli fokozatos ébredés és fokozatos felkelés (ne ugorjon ki az ágyból), légzôgyakorlatok a nyitott ablak elôtt, a reggeli tea, kávé rövid ideig emeli a vérnyomást és élénkít.
Az orvos elsô dolga, hogy a panaszok okát keresse, és az esetleges más betegségeket, mint szív-, idegrendszeri, fertôzô betegségek, kezelje.
Amennyiben az alacsony vérnyomás nem egy más betegség tünete, csak akkor szükséges a beavatkozás, ha kellemetlen tüneteket okoz, és ilyenkor is elsôsorban a felsorolt öngyógyító módszereket alkalmazzuk, és ha ezek eredménytelenek, csak akkor folyamodjunk gyógyszerekhez. A vérnyomást emelô gyógyszereknek sok mellékhatása van, ezért csak orvosi javallatra szabad alkalmazni, és csak rövid idôre (általában 10-12 napra), mert ennyi idô alatt a szervezet vissza tudja állítani belsô egyensúlyát.
A liberálisok volt elnökjelöltje, Theodor Stolojan a párt szerdai sajtóértekezletén megerôsítette, hogy lemond a képviselôi mandátumról és visszatér a magánszektorba, szándéka szerint változatlanul a Tofan-csoporthoz. Az NLP két választási célkitûzése – vagyis az elnökség, illetve a parlamenti mandátumok legalább 15 százalékának elnyerése – nem valósult ugyan meg, de Stolojan a pártban marad, és nem zárja ki egy vezetô tisztség elfogadását a kongresszus alkalmából. Annak lehetôségét sem zárta ki, hogy négy év múlva ismét megpályázza az államfôi tisztséget, de hozzáfûzte, nem kíván örökös jelölt lenni. Lehetséges, hogy a következô választásokon ismét megjelenik egy udvari bolond, aki legyôz kétmillió szavazattal – fogalmazott Stolojan.
Az utóbbi tíz év során kétmillió gyermek halt meg harci cselekmények miatt. Hatmillió gyermek súlyosan megsebesült, illetve egész életére rokkanttá vált, és 12 millió vált hajléktalanná és/vagy menekültté a felnôttek háborúiban. Jelenleg a világon 500 millió gyermek él úgy, hogy élelmezésére, gyógyítására, játékaira, ruházkodására összesen napi egy dollárnál kevesebb jut. További 170 millió gyermek alultáplált. Az iskoláskorúak közül több mint százmillió soha nem jut el semmilyen oktatási intézménybe. A 15 éven aluli gyermekek közül 1,3 millió szenved AIDS-betegségben. A tavalyi év végén 13 millió olyan gyermek élt szerte a világban, aki édesanyját, vagy mindkét szülôjét elveszítette az AIDS következtében. Évente 11 millió gyermek olyan betegségektôl hal meg, amelyek pedig gyógyíthatóak lennének. A gyermekek nem csupán az elmaradott országokban szenvednek szükséget. Például az Egyesült Államokban 12 millió gyermek olyan családokban nô fel, amelyek csak töredékesen tudják kielégíteni a gyermekek legalapvetôbb szükségleteit. Az Európai Unió 15 tagországában pedig eléri a 3 milliót a hajléktalanok, köztük a legkülönfélébb korú gyermekek, száma – idézte a világszervezet jelentését az AFP.
A határokon túli románokkal való kapcsolatokkal megbízott ügyosztály megelégedéssel nyugtázza a román világtanács létrehozását. A tanácsot az Ausztráliában, Ausztriában, Belgiumban, Besszarábiában, Észak-Bukovinában, Kanadában, Dániában, Franciaországban, Németországban, Romániában, az USA-ban élô román közösségek, legálisan alakult szervezetek, tömegtájékoztatási eszközök, magáncégek és intézmények reprezentánsai alakították – áll a Rompreshez érkezett közleményben. Fô célja az egyén nemzeti, nyelvi és vallási identitásának, valamint emberi méltóságának ápolása és érvényre juttatása.
A versenyhatóság jóváhagyta az osztrák Brau Union csoport augusztusban bejelentett romániai vásárlásait. A bécsi tôzsdén jegyzett vállalat a brit Brewery Holdings Limitedtôl (BHL) három román sörgyárat vett meg 164,6 millió euróért, tovább erôsítve piacvezetô pozícióját Romániában.
Lengyelország mellett Románia Közép-Európa legígéretesebb sörpiaca. A három román serfôzde az idén 2,4 millió hektoliter sört értékesít. A Brau Union Romania piaci részesedése 37 százalék. A romániai vásárlásokkal a Brau Union AG Közép- Európában a második legnagyobb söripari csoport lesz. A Brau Union csoport mindhárom román serfôzdében minôsített többséget szerzett. A három serfôzde a Brau Union Romania már meglévô négy sörgyárával együtt látja el a román piacot. Románia 22,5 millió lakosa tavaly 11,3 millió hektoliter sört fogyasztott,. Az egy fôre jutó fogyasztás 50 évi liter. A Brau Union AG elnöke arra számít, hogy Romániában a sörfogyasztás évi 4 százalékkal emelkedik és 2005-ben Közép-Európa második legnagyobb sörpiaca lesz 60 literes egy fôre jutó fogyasztással. A csoport hét sörgyára az idén 4,5 milló hektoliter sört ad el, és 2001-ben ismételten 9 százalékos növekedést remél. A Brau Union AG teljes söreladásának 18 százaléka jut – volumenben – Romániára és forgalmának több mint 9 százalékát a Brau Union Romania adja. A Brau Union Silva és a Goldenbrau Brau márkáit jól kiegészítik a BHL dinamikusan bôvülô Ciuc és Gambrinus márkái, és az osztrák Kaiser márka is mind nagyobb jelentôségre tesz szert. Ez – éppúgy mint Magyarországon – vezetô licencmárka lesz Romániában is, és nô az alkoholmentes Schlossgold márka eladása is – írták az osztrák cégcsoport kedden kiadott jelentésének szerzôi.
Az Emberi Jogok Védelmi Ligája (LADO) február végén beszünteti tevékenységét, mivel az állam a törvényes elôírások ellenére nem utalt ki számára pénzalapokat a parlamenti és elnökválasztásokra, és továbbra is megtagadja tôle a támogatást, nyilatkozta egy keddi sajtótájékoztatón Nicolae Stefanescu Draganesti, a LADO elnöke. "A korábbi hatalommal való súlyos nézeteltérések miatt sem itthon, sem pedig külföldön nem néznek ránk jó szemmel. Annak ellenére, hogy bebizonyosodott: hasznosak vagyunk és a törvény szerint a közhasznú nemkormányzati szervezetek prioritást élveznek a költségvetési finanszírozás során, a LADO egyetlen lejt sem kapott a kormány által ezeknek a szervezeteknek kiutalt 18 milliárd lejbôl", mondta Draganesti. "Romániában csak három nemkormányzati emberi jogi szervezet létezik, ha pedig a civil társadalom nem ismeri fel ezek jelentôségét, senki nem fog bennünket támogatni, és hamarosan megszûnünk létezni", jelentette ki Marian Zlotea, az UNYOR elnöke. (MEDIAFAX)
Bizonyára édeseket álmodtak az osztrák lottózók a szerdára virradó éjszaka: 23 millió szelvényt töltöttek ki, mivel a szerdai húzáson háromszoros – közel 60 millió schillinges – jackpot vár a szerencsés játékosra. Ebben a játékban 45-bôl 6 számot kell eltalálni, s ez a kilencedik alkalom, hogy a jackpot háromszoros. A legnagyobb összeget 1992 januárjában fizették ki, s akkor a 106 millió schilling hét játékos között oszlott meg. A második legnagyobb összeget az év márciusában szintén egy háromszoros jackpot hozta, s a 101 millión két játékos osztozott. Az egy játékosnak kifizetett legnagyobb összeg 60,2 millió volt 1999 augusztusában. Mindazonáltal azok is bízvást reménykedhetnek, akik nem ütik meg a fônyereményt: a nagy pénz reményében olyan sokan lottóztak, hogy többször összeomlott a számítógépes rendszer is, s a sok játékos részvétele nyomán ezúttal több mint 100 millió schillinget tesz majd ki a nyeremények összege.
Kedden, a Kolozsváron tartott püspökválasztáson jelen levô 148, szavazati joggal rendelkezô egyházi és világi küldött Pap Géza kolozsvári lelkipásztort választotta az Erdélyi Református Egyházkerület vezetôjének. Pap Géza 80, míg ellenjelöltje, Molnár János teológiai professzor 65 szavazatot kapott, három választói lapot érvénytelenítettek. A fôtiszteletû püspök Kató Béla sepsiillyefalvi lelkésszel (püspökhelyettes), Ötvös József marosvásárhelyi cserealji lelkésszel (missziói elôadó) és Tonk Sándor ügyvezetô fôgondnokkal fogja vezetni az erdélyi egyházkerületet. A küldöttek világi fôjegyzôvé Ôry Lázár Lászlót választották.
címmel szervez festészeti, szobrászati és grafikai kiállítást a Képzômûvészeti Szövetség Maros megyei fiókja a Kultúrpalota földszinti kiállítótermében. A megnyitót december 15- én, pénteken 18 órakor tartják. A tárlatot 2001. január 12-ig lehet megtekinteni.
December 18-án, hétfôn este hét órakor a Vártemplom gótikus termében adventi dal- és gitárestet tartanak. Fellép Kibédi Mária (szoprán), Saracoveanu János (tenor), Bibó Lajos (gitár), Cuibus Camelia (gitár). Zongorán közremûködik Nemes Ildikó. Mûsoron: Bach-, Glück-, Giordani-, Händel-, Marcello-, Pergolesi-, Stradella-, Torrega-mûvek. A belépés ingyenes. Az önkéntes felajánlásokat a Vártemplom mûemlék orgonájának felújítására fordítják.
Két napirendi pont szerepel a Családorvosok Megyei Szervezetének ma 13.30 órától, a marosvásárhelyi Stúdió-teremben tartandó havi közgyûlésén. Az elsô az új elnök és vezetôség megválasztása, a második az egészségbiztosítási pénztár tartozásai miatt indítandó eljárások megvitatása.
A marosvásárhelyi Mini Arabesque balettegyüttes gyerek és felnôtt tagjai lépnek fel december 18-án, hétfôn este fél héttôl a marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. A balettcsoport tanárai Kemendi Károly és Lia.
A napokban két számítógéppel bôvül a vámosgálfalvi általános iskola felszerelése. A helyi tanács 11 millió lejt utalt át a két korszerû gép beszerzésére. A hivatal folyamatosan cseréli ki az iskolában levô csempekályhákat is, szintén a napokban vásárolnak 5 gázkonvektort az osztálytermekbe. Amennyiben a költségvetési év zárásakor marad még pénze a hivatalnak, december végéig újabb konvektorokat vesznek, s szerelnek fel – tájékoztatott Végh József polgármester.
A Talentum Alapítvány énekelni szeretô, zene iránt érdeklôdô I-IV. osztályos lányok és fiúk jelentkezését várja a Teknôs gyerekkarba. Próbaéneklést ma 17-19 óra között tartanak az alapítvány Vihar (Furtunei) utca 13. szám alatti székházában. Érdeklôdni a 167-593-as telefonszámon lehet.
Vallási tárgyú rajzokból összeállított kiállítást nyitnak meg december 20-án, 13 órakor a megyeszékhelyi 18-as Számú Általános Iskolában. A kiállítandó munkákat az iskola diákjai készítették.
A marosvásárhelyi tûzoltóalakulat tagjai december 12-én a megyeszékhelyi Ion Buteanu utcába szálltak ki, ahol Joó József lakásában meggyulladt a szemétláda. Mint a tûzoltóalakulat szolgálatos tisztje tájékoztatott, a kisméretû, nagy károkat nem okozó tüzet egy égve eldobott gyufa okozta.
A megyei elhelyezési központokban élô elhagyott és árva gyerekek számára szervez karácsonyi ünnepséget december 23-án, szombaton 15 órától a megyei tanács, a gyermekjogvédô ügynökség és a Buckner Alapítvány.
Tegnap délelôtt a Tudor Vladimirescu negyedbeli Gyémánt napipiacon a termelôk és viszonteladók a következô árakon kínálták a termékeket: egy kilogramm káposzta 4500-5000 lej, ugyanannyi hagyma 7.500-8.000 volt, a burgonya kilogrammjáért 3.500-4.000 lejt, a petrezselyemért 15.000-ret, a sárgarépáért 8 ezret, az almáért 7-8 ezret, a körtéért 6-10 ezret, a dióbélért 70 ezret, a fokhagymáért 21.000- ret, a paradicsomért 13.000 lejt, az uborkáért 28.000- 30.000 lejt, a szemes paszulyért 20.000-ret, a fehér lisztért 8.000-ret, a kukoricalisztért hétezer lejt kértek. Egy fej salátát két-három ezer lejért, míg egy házi tojást 2000-2.300 lejért kínáltak.
A Bruno Gröning baráti kör találkozót tart december 16-án 16 órakor, az unitárius lelkészi hivatal tanácstermében (Bolyai tér 13. szám). Mindenkit szeretettel várnak.
A Romániai Magyar Kisgazda Párt december 16-án, szombaton délelôtt 10 órától kongresszust tart a volt építkezési tröszt (TCM) December 22. utcai éttermében, amelyre minden jelenlegi és régi párttagot várnak.
A fáradságot nem ismerô édesapának, a hármasfalusi BARTHA ANDRÁSNAK 78. születésnapja alkalmából kívánunk további jó egészséget és boldogságot. Gyermekei, menye, veje és unokái, Zsuzsa és Attila. (16812)
FORINTOT, tört aranyat, arany ékszert vásárolok (100.000—137.000 lej/g). Tel. 094-851-106. (16689)
ELADÓKrottweiler kiskutyák. Tel. 163-993, este. (-)
ÓCSKAVASAT (fémhulladékot) vásárolunk. Béke u. 64. sz. Kérésre házhoz megyünk. Tel. 218-720, 092-529-642. (16478)
ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, kombinált hûtôket, televíziókat és automata mosógépeket nagyon jó állapotban, garanciával. Tel. 165-373, 256-618. (16090)
SZUPEROLCSÓN, garanciával új, használt számítógépek, számítógép-alkatrészek eladók. Tel. 168-873, 094-843-920. (16374)
ELADÓK gázkonvektorok, új és használt, elônyös áron, garanciával. Tel. 094-868-991. (16435)
ELADÓK sílécek, síbakancsok bô választékban, mindenféle méretben, elônyös áron. Tel. 094-868-991. (16435)
ELADÓ házhely; beltelek építkezésre. Tel. 215-833. (16771)
PROFESSZIONÁLIS tv-antennák eladók. Jobb távolsági vétel (PRO TV, Antena 1, TVR). Tel. 121-853, 095- 794-826. (16573)
ELADÓ 80 db hosszú szôrû juh. Backamadaras 114. sz. Tel. 094-863-196, 8-14 óra között. (16593)
ELADÓ U650-es traktor és eke nagyon jó állapotban. Érdeklôdni Nyárádszeredában, a Hársfa utca 44/5. sz. alatt. (16409)
TELKET vásárolnék a Tudor negyedben vagy környékén. Tel. 169-517, 094-607-000. (16616)
ELADÓ minôségi fehérbor. Tel. 254-902. (16807)
ELADUNK homologált pénztárgépeket, elektronikus mé